A Kalász Suli Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Házirendje
2015.
Tartalom I.
Általános rendelkezések ................................................................................................... 4
I.1.
Törvényi előírások ...................................................................................................................... 4
I.2.
A Házirend célja, feladatai .......................................................................................................... 4
I.3.
A Házirend hatálya...................................................................................................................... 4
I.4.
A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai ............................................................. 4
I.5.
A Házirend nyilvánossága ........................................................................................................... 4
II.
A tanulói jogviszony keletkezésének, megszűnésének szabályai, eljárási rendje ................. 5
II.1.
A tanulók felvétele, átvétele, a tanulói jogviszony kezdete ....................................................... 5
II.1.1. Működési, beiskolázási körzet .................................................................................................... 5 II.3
A felvétel, átvétel szabályai ........................................................................................................ 5
II.4.
A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje ................................................. 5
III.
Tájékoztatás, információhoz jutás ..................................................................................... 6
IV.
Tanulói jogok és kötelességek ........................................................................................... 6
IV.1.
A tanulók kötelességeit és jogait a Nkt. 46.§-a szabályozza....................................................... 6
IV.2
A Diákönkormányzat jogainak gyakorlása, részvétele az iskolai döntéshozatalban .................. 7
IV.3
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége ................................................................. 7
IV.4.
Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása ........................................................................................ 7
IV.5.
A tanulók jutalmazása ................................................................................................................ 8
V.
A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késének igazolására vonatkozó szabályok ... 8
V.1.
Távolmaradás ............................................................................................................................. 8
V.2.
Késés ........................................................................................................................................... 9
V.3.
Hiányzás ...................................................................................................................................... 9
V.4.
A mulasztások igazolásának rendje ............................................................................................ 9
VI.
A taneszközökre, felszerelésekére, tárgyakra vonatkozó előírások ..................................... 9
VII.
Fegyelmező intézkedések, fegyelmi és kártérítési felelősség ............................................ 10
VII.1
Fegyelmező intézkedések ......................................................................................................... 10
VII.2.
Kártérítési felelősség ................................................................................................................ 11
VIII.
Az iskolai nevelő – oktató munka szabályai ..................................................................... 11
VIII.1. Helyi vizsgák.............................................................................................................................. 11 VIII.2. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai ................................. 12 VIII.3
A tantárgyválasztás és módosítás szabályai ............................................................................. 12
IX.
Az iskola munkarendje ................................................................................................... 12
IX.1.
Az iskola működési rendje ........................................................................................................ 12
2
IX.2.
Csengetési rend ........................................................................................................................ 13
IX.3.
Napirend ................................................................................................................................... 13
IX.4.
Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................................... 14
IX.5.
Az iskolai rendezvények, ünnepek............................................................................................ 14
IX.6.
Tanítás nélküli munkanapok ..................................................................................................... 15
X.
Az intézmény használati rendje....................................................................................... 15
X.1.
Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje ....................................................................... 15
XI.
Intézményi védő- óvó rendelkezések .............................................................................. 15
XI.1
A gyermek-és ifjúságvédelem ................................................................................................... 15
XI.2.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás ......................................................................... 15
XI.3.
Munkavédelem-balesetvédelem ................................................................................................ 15
XII.
A díjfizetésekről általában .............................................................................................. 16
XII.1.
Étkezés ...................................................................................................................................... 16
XI.2.
Egyéb szolgáltatások................................................................................................................. 16
XI.3.
A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabálya .. 16
XIII.
Mellékletek .................................................................................................................... 17
1. számú melléklet................................................................................................................................. 17 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje...................................................... 17 Kedvezményes tankönyvellátás: ............................................................................................................ 17 Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás: .......................................................................................... 18 2. számú melléklet................................................................................................................................. 19 Balesetek és egyéb rendkívüli események esetén alkalmazandó feladatok, eljárások ........................ 19 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ..................................................................... 19 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján ....................... 19 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ...................................................................................... 19 Intézkedési terv - robbantással való fenyegetés esetén – bombariadó terv ........................................... 20 3.
számú melléklet ........................................................................................................................ 21
A felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai ........................................... 21
3
I. Általános rendelkezések Törvényi előírások
I.1. − − −
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A tankönyvpiac rendjéről szóló a 2011. évi XXXVII. törvény és a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló (tankönyvrendelet),
Az iskola Házirendje jogforrás értékű dokumentum, a Köznevelési törvény felhatalmazása alapján. A Házirend szabályainak megtartása biztosítja iskolánkban: − − − − −
a közösségi élet zavartalan megszervezését, a tanulók egymással való kapcsolatát, az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, a különleges gondozáshoz való jog érvényesülését, az egyéni jogok érvényesülését.
A Házirend rendelkezései az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott célok megvalósulását segítik elő. I.2.
A Házirend célja, feladatai
A Házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. I.3.
A Házirend hatálya
Személyi hatálya: A Házirend előírásainak betartása kötelező az iskolába járó tanulóknak, az iskola pedagógusainak, valamennyi alkalmazottjának, gyermeke törvényes képviselőjeként eljáró szülőnek, valamint minden, az iskolával jogviszonyban lévő, illetve az iskola területén tartózkodó személynek. Területi hatálya: Az iskola területére, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedésre, az iskolán kívüli- az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényekre. A Házirend az iskolával szerződésben álló és az iskola területét használó partnerekre, külsősökre is vonatkozik. I.4.
A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai
A Házirend tervezetét a nevelők, tanulók és a szülők javaslatainak figyelembe vételével az iskola igazgatója készíti el. Beszerzi a Diákönkormányzat, valamint a szülői közösség (Szülői Munkaközösség, továbbiakban SzMK) véleményét. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. A Házirend visszavonásig érvényes. A Házirend felülvizsgálatára és esetleges módosítására a mindenkori hatályos jogszabályok szerint kerül sor, de a módosítást ettől eltérő időpontban is kezdeményezhetik az elfogadási eljárásban résztvevők. Az elfogadási eljárásban résztvevők jogorvoslattal, felülvizsgálati és felülbírálati kérelemmel élhetnek. I.5.
A Házirend nyilvánossága
A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, az iskola alkalmazottainak, valamint az iskola területét használó külsős partnereknek) meg kell ismernie. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető − az iskola nevelői szobájában, − az iskola igazgatójánál, − az iskola igazgatóhelyetteseinél, − a Diákönkormányzatot segítő nevelőnél, − az iskola honlapján.
4
A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A szülők, a tanulók a Házirend átvételét aláírásukkal igazolják. Az újonnan elfogadott vagy módosított Házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: − a tanulókat osztályfőnöki órán; − a szülőket szülői értekezleten. A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: − a tanulókkal osztályfőnöki órán, − a szülőkkel szülői értekezleten.
II. A tanulói jogviszony keletkezésének, megszűnésének szabályai, eljárási rendje II.1.
A tanulók felvétele, átvétele, a tanulói jogviszony kezdete
Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt. Fegyelmi miatt más intézményből átvételét kérő, vagy más településről felvételét kérő tanuló esetében a nevelőtestület véleményének meghallgatása után dönt az iskola igazgatója. Az iskolai jogviszony létrejöttét egyébiránt a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. II.1.1.
Működési, beiskolázási körzet
A Kalász Suli Általános Iskola beiskolázási körzetét a fenntartó hatályos rendelete határozza meg. Az első osztályba beiratkozó tanulók jelentkezhetnek normál csoportba és német nemzetiségi nyelvet tanuló csoportba. A csoportokból heterogén osztályokat szervezünk. Más iskolából magasabb évfolyamra beiratkozásnál a következő eljárások lehetségesek: − indokolt esetben osztályozó vizsga letétele, − türelmi idő kijelölése felzárkózásra, felzárkóztató foglalkozások biztosítása, − évfolyamugrás osztályozó vizsga letételével, Az első osztályosok a tanulói jogviszonyhoz kötött, jogszabályban meghatározott jogaikat tanulmányaik megkezdésekor érvényesíthetik. A tanulói jogok gyakorlása a tanév megkezdéséhez kötődik abban az esetben is, ha a tanuló átvételére a nyári szünidőben kerül sor. Év közben iskolánkba iratkozó tanuló jogait a beiratkozás napjától érvényesítheti. II.3
A felvétel, átvétel szabályai
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először a német nemzetiségi nyelvet választó, majd a hátrányos helyzetű jelentkezőket veszi fel. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló – szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, – testvére iskolánk tanulója, – munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található, – az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. A sajátos nevelési igényű és különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításának szabályait a 4. sz. melléklet tartalmazza. II.4.
A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje
A tanulói jogviszony megszűnéséről a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezik. Megszűnik a tanulói jogviszony − ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
5
− −
az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, ha tanuló elérte a tanköteles kor végét.
III. Tájékoztatás, információhoz jutás A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról − az iskola igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, − az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója − a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, az osztályfőnökök − az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: − írásban a tájékoztató füzetben, e-ellenőrzőn keresztül, − szóban: a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, egyedi esetben előzetesen egyeztetett időpontban, a családlátogatásokon. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. Az elektronikus napló, ellenőrző használatának bevezetése után a szülők az interneten keresztül az iskola által kiosztott felhasználónév és jelszó segítségével tekinthetik meg a gyermekükkel kapcsolatos információkat. Abban az esetben, ha a szülő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-ellenőrzőt, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás továbbra is a tájékoztató füzeten keresztül, írásban történik.
IV. Tanulói jogok és kötelességek IV.1.
A tanulók kötelességeit és jogait a Nkt. 46.§-a szabályozza.
Ezeken kívül minden tanulónknak joga, hogy − − − − − − − −
a témazáró dolgozatok időpontját legalább két tantárgyi órával korábban megtudja; egy tanítási napon legfeljebb két tantárgyból írjon átfogó témából témazáró dolgozatot; szóbeli feleletének minősítését legkésőbb a tanítási óra végéig megtudja; kijavított, értékelt dolgozatát (írásbeli feleletét, röpdolgozatát) 10 munkanapon belül megkapja; amennyiben a kijavított dolgozatot határidőn túl kapja meg, dönthessen a jegy elfogadásáról; munkájáról, magaviseletéről tanáraitól érdemi értékelést kapjon; osztálytársai magatartásáról, szorgalmáról véleményt mondjon; kiemelkedő tanulmányi munkájáért, szorgalmáért, közösségi munkájáért, versenyeredményéért elismerésben részesüljön; − személyes problémáival osztályfőnökéhez, tanárához, igazgatójához, az iskolapszichológushoz fordulhasson; A dolgozatok íratásának egyeztetése úgy történik, hogy a szaktanár ceruzával előre bejegyzi a naplóba a dolgozatírás tényét a megfelelő naphoz; (dolgozatnak számít minden olyan írásbeli számonkérés, amely három, vagy ennél több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi); A dolgozatokat, témazárókat a szülők a fogadóórákon, vagy előre egyeztetett időpontban tekinthetik meg, de a szaktanár dönthet úgy is, hogy a szülőknek a dolgozatokat megtekintésre hazaküldi. Ebben az esetben a tanuló köteles a szülő láttamozásával ellátott dolgozatot a következő órára visszahozni. A törvényben foglaltakon kívül minden tanulónknak kötelessége, hogy: − −
részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon; képességeinek megfelelően, a tőle elvárható legjobb színvonalon eleget tegyen tanulmányi
6
kötelezettségeinek; rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással együttműködjön tanáraival, osztálytársaival; mások jogait - különösen tanulótársai tanuláshoz való jogát - tiszteletben tartsa; betartsa az iskola helyiségeinek, eszközeinek használati rendjét, a munkavédelmi óvó-védő szabályokat; az iskola belső életét meghatározó hagyományokat tisztelje, viselkedésével, megjelenésével igazodjon az iskolában elfogadott közösségi normákhoz: életkornak, alkalomnak, jó ízlésnek megfelelő öltözék, hajviselet; − az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a felnőtt dolgozók utasításait betartsa; − betartsa az iskolai munkarendet. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. − − − −
Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük. IV.2
A Diákönkormányzat jogainak gyakorlása, részvétele az iskolai döntéshozatalban
Iskolánkban a tanulók jogszabályban meghatározottak szerint vehetnek részt az intézményi döntési folyamatban. A diákönkormányzatunk (DÖK) a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján működik, biztosítjuk a tanulói szervezet rendeltetésszerű és folyamatos működését. A tanulók, képviseletükre diákönkormányzatot hoznak létre, polgármestert választanak, aki képviseli az egész diákságot. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelő koordinálja, akit a diákönkormányzat véleményének kikérésével az igazgató bíz meg a feladattal. A diákokat (5-8. évfolyamon) osztályonként 2-2 fő képviseli a diákönkormányzat ülésén. A képviselőket évente újraválasztják a diákok az osztályfőnök segítségével. A tanulók véleményüket – minden, őket érintő kérdésben - a diákönkormányzat képviselőin keresztül juttatják el a diákönkormányzat polgármesteréhez és a segítő tanárhoz, akik a véleményt továbbítják az iskola igazgatójának. A diákönkormányzat saját kialakított rendje, illetve szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzatnak joga van a diákságot képviselni minden, a tanulókat érintő kérdésben. A diákönkormányzat a hatályos jogszabályok szerint véleményezési jogokat gyakorol. Évente legalább egy alkalommal diákgyűlést kell tartani. A gyűlésen jelen van az iskolavezetés és a nevelőtestület tagjai, illetve a diákok által meghívott, az iskolai élettel kapcsolatban álló személyek. IV.3
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége
A szülői szervezetnek (közösségnek) a köznevelésről szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. IV.4.
Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása
A tanulók joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítsanak (személyesen, vagy képviselőik útján) az iskolai élet minden kérdéséről, az őket nevelő-oktató pedagógus munkájáról. A tanulói vélemény-nyilvánítási jog gyakorlását a diákönkormányzati fórumok (közgyűlés, képviselő-testületi ülés) biztosítják. A diákönkormányzat éves munkatervében rögzíti, hogy az adott tanévben milyen véleménynyilvánítási lehetőséget (panaszláda, suli lap, fórum stb.) biztosít a rendszeresen működő fórumain kívül. Sürgős intézkedést igénylő panasz esetében haladéktalanul tájékoztatja az iskola igazgatóját. Az iskola diákönkormányzatának polgármestere a tanulók nagyobb közösségét érintő panaszok esetében közvetlenül is megkeresheti az iskola igazgatóját, személyesen vagy írásban.
7
Írásban történő megkeresés esetén az iskola igazgatója 30 napon belül érdemi választ ad a megkeresőnek. Az egyes osztályok képviselői osztályukat érintő kérdésekben panasszal elsődlegesen osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az iskola bármely tanulójának joga van személyesen is megkeresni panasz vagy sérelem esetén az iskola igazgatóját annak fogadóóráján, vagy egyeztetett időpontban. A tanulók egyéni problémáikkal szaktanárukhoz, osztályfőnökükhöz bármikor közvetlenül fordulhatnak. IV.5.
A tanulók jutalmazása
1.
Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten − példamutató magatartást tanúsít, − vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, − vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, − vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, − vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: − szaktanári dicséret, − napközis nevelői dicséret, − osztályfőnöki dicséret, − igazgatói dicséret, − nevelőtestületi dicséret. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
2.
3.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók a tanév végén: − példamutató magatartásért, − kiemelkedő szorgalomért, − példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
4.
Az átlagon felüli, kimagasló tantárgyi teljesítményt a nevelőtestület "kitűnő" minősítéssel ismerheti el. A tanuló bizonyítványába a tantárgy neve mellé "jeles" helyett "kitűnő" bejegyzés kerül. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A házi versenyek (tanulmányi, művészeti, sport, stb.) I-III. helyezettjei osztályfőnöki írásbeli dicséretet kaphatnak, a körzeti versenyre továbbjutó tanulók jeles érdemjegyet. Az iskolai, körzeti, megyei, országos versenyeken kiemelkedő helyezést elérők oklevelet kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át, és igazgatói írásbeli dicséretben is részesülnek. Az évközben megrendezett házi versenyek, sportversenyek díjazottjai a verseny után, a nevelőtestület által meghatározott időben a tanulóközösség előtt veszik át jutalmukat. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A ballagáson a 8. osztályosok közül a diákönkormányzat és a tantestület szavazatai alapján az " ÉV TANULÓJA " kitüntetést adjuk át, oklevél és értékes könyvjutalom kíséretében. A kitüntetést az a tanuló kaphatja, aki kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítménye mellett a közösségi életben is aktív szerepet vállalt, illetve e három feltétel valamelyikének, vagy több feltételnek együtt kiemelkedő módon megfelelt. Ezt a kitüntetést az iskolai alapítvány hozta létre és finanszírozza. Az "ALSÓ TAGOZAT LEGJOBB TANULÓJA " kitüntetést az alsós és napközis munkaközösség adományozza munkaközösségi döntés alapján.
5. 6. 7. 8. 9. 10.
11.
V. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késének igazolására vonatkozó szabályok
V.1.
Távolmaradás
A tanítási órák utáni, 16 óráig tartó foglalkozások alól (napközi, tanulószoba) a tanuló csak a szülő írásbeli kérelmére kaphat felmentést.
8
Késés
V.2.
Ha a tanuló a tanítási óra kezdetére nem ér be a tanterembe: késik. Az órát tartó pedagógus a késés tényét, idejét az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. A késés igazolt vagy igazolatlan voltát az osztályfőnök bírálja el. A reggeli késés csak rendkívüli esemény (baleset, rosszullét, stb.) miatt minősíthető igazoltnak. Ha a tanuló az óra kezdetét jelző csengőszó után érkezik, minden alkalommal köteles bemenni a tanítási órára. Ha a tanuló egy hónapban 3 vagy több alkalommal elkésik, az alábbi figyelmeztetésben részesül: − −
szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki órán, írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés a tájékoztató füzet útján.
Ha a késés, figyelmeztetés ellenére, rendszeresen megismétlődik: − −
havi magatartásjegy egy fokozattal való csökkentése, igazgatói figyelmeztetés.
Hiányzás
V.3.
Tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokról, az iskola ünnepélyeiről, tanítás nélküli munkanapokról csak indokolt esetben (betegség, családi vagy rendkívüli ok) lehet hiányozni. A hiányzás okáról - írásban, telefonon vagy üzenet formájában - már az első napon értesíteni kell az iskolát. A mulasztások igazolásának rendje
V.4.
Ha a mulasztást a tanuló 5 napon belül nem igazolja, a távolmaradás igazolatlannak tekintendő. Elfogadható igazolások: − − −
szülői igazolás (utólagos) tanévenként három alkalommal fogadható el (tájékoztató füzetben) orvosi igazolás, melyet a szülőnek is alá kell írnia, egyéb hivatalos igazolás (idézés, közlekedési késés, versenyeken való részvétel, hivatalos kikérés, diákcsere-program, stb) Az osztályfőnök előzetes szülői kérelemre egy tanévben legfeljebb 3 napos távolmaradást engedélyezhet. Ennél hosszabb időtartamú távolmaradáshoz osztályfőnöki javaslat alapján igazgatói engedély szükséges. (családi üdülés, stb.) Igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni. Az iskola, köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a: − 10 tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója értesíti az illetékes gyámhatóságot, és a gyermekjóléti szolgálatot. − 30 órát, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. − 50 órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt. A gyakori igazolatlan mulasztások a tanuló szorgalom jegyének megállapításánál figyelembe vehetők. Írásban felhívjuk a szülő figyelmét időben arra, ha a tanuló mulasztott óráinak magas száma veszélyezteti számára a tanév teljesítését.
VI. A taneszközökre, felszerelésekére, tárgyakra vonatkozó előírások A tanulók kötelesek az iskola felszereléseit, eszközeit, a pedagógus utasításának megfelelően használni. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, hangszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt, díjat a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben
9
az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában, vagy a tanári szobában. A mobiltelefonokat a tanítás, tanulás idején csak engedéllyel használhatja, multimédiás funkcióit csak a személyiséghez fűződő jog, az emberi méltóság megsértése nélkül lehet alkalmazni! Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. A szaktantermekbe, tornaterembe csak tanári felügyelet mellett, a szertárakba tanári engedéllyel lehet belépni. Az osztályozó napló az iskola egyik legfontosabb dokumentuma, tanuló csak tanári engedéllyel viheti el a tanáriból, vagy a tanteremből. A tanári szobába vagy az irodákba tanuló, szülő csak engedéllyel léphet be. A nagyszünetet a tanulók az udvaron, friss levegőn töltik. A tantermek ajtaját, ablakait a tanítás végén, vagy ha a tanulók szaktanterembe távoznak a tanteremből, zárni kell. A tanterem zárásáért felelős személyt az osztályfőnök jelöli ki. A szaktantermek zárásáért az azt használó szaktanárok felelősek. Ha valamely tantermet több osztály is használ (bontott óra), a tanulók felszerelésüket táskájukba helyezzék el, padjukat hagyják üresen. Bontott órán a tanterem szaktanteremként funkcionál, a vagyonvédelemért a szaktanár felelős. A gondatlanságból, illetve szándékosan okozott kárt - a jogszabályokban foglaltak szerint - meg kell téríteni.
VII. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi és kártérítési felelősség VII.1
Fegyelmező intézkedések
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói Házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. Az iskolai fegyelmező intézkedés formái − szaktanári figyelmeztetés; − napközis nevelői figyelmeztetés; − osztályfőnöki figyelmeztetés, szóban, írásban; − osztályfőnöki intés; − osztályfőnöki megrovás; − igazgatói figyelmeztetés, szóban, írásban; − igazgatói intés; − igazgatói megrovás; − tantestületi figyelmeztetés; − tantestületi intés; − tantestületi megrovás; − fegyelmi eljárás a jogszabályok alapján. Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a fegyelmező intézkedési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás”-ban kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: − az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; − az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; − a szándékos károkozás; − az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; − ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a Ktv.58.§-ban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
10
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. d) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától e) kizárás az iskolából A c) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás során be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai SzMK és a diákönkormányzat kezdeményezheti, hogy a fegyelmi eljárás előtt közösen egyeztető eljárást folytassanak le az ügyben. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása. A fegyelmi eljárás alá vont tanulót (kiskorú esetén a gondviselőt) az igazgató értesíti az egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. VII.2.
Kártérítési felelősség
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia. (Nkt. 59.§.)
VIII. Az iskolai nevelő – oktató munka szabályai VIII.1. Helyi vizsgák Helyi vizsgák lehetnek: − osztályozó; − pótló; − javító; − tantárgyi. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető: a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, A nevelő testület osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
11
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Tantárgyi vizsgák: Az iskolánk Pedagógiai Programjában megfogalmazottak szerint a 3. 7. és 8. évfolyamon a tanulók vizsgát tesznek a következő tárgyakból: − 3. osztály: német nemzetiségi nyelv − 7. osztály: magyar, matematika − 8. osztály: magyar, matematika, német nemzetiségi nyelv A helyi vizsgák időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A tantárgyi vizsgák érdemjegye az osztálynaplóba kerül. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint szervezzük. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közöljük. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A javító és osztályozó vizsgabizottságokat az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét a tantárgyi vizsgák kivételével az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. VIII.2. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, ill. a tanuló egyénileg készül fel. Ha a tanulónál szakértői vizsgálat alapján mozgásszervi vagy érzékszervi fogyatékosság, beszédfogyatékosság, autizmus spektrum zavar, pszichés fejlődés zavara (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) áll fenn, és az érvényes szabályozásnak, szakértői véleménynek megfelelően mentesítendő az adott tantárgyak vagy egyes tantárgyrészek értékelése és minősítése alól. A felmentés tényét vagy a javasolt minősítés alkalmazását az iskola igazgatója határozatban rögzíti, melynek egy példányát megküldi a szülőnek (gondviselőnek), másik példányát az iskola irattárába helyezi. A felmentés idejét és tárgyát az osztályozó napló megjegyzés rovatába az osztályfőnöknek be kell jegyeznie. VIII.3 A tantárgyválasztás és módosítás szabályai A beiratkozáskor német nemzetiségi nyelv tanulására jelentkezők szülei a tantárgy leadásáról, a következő tanévre vonatkozóan, május 20-ig írásban nyilatkozhatnak. Helyi tantervünk szerint a német nemzetiségi nyelvet tanulók az „angol nyelv” tantárgyat választható tárgyként felvehetik. Erről a szülők harmadik osztály végén május 20-ig nyilatkoznak. Ez a vállalás visszavonásig érvényes. A felmenő rendszerben bevezetésre kerülő erkölcstan / hit- és erkölcstan tantárgyak választásáról is nyilatkozni kell a szülőknek beiratkozáskor, illetve a következő tanévre szóló változtatásról május 20-ig.
IX. Az iskola munkarendje IX.1.
Az iskola működési rendje
Az iskola, tanítási napokon reggel 7.00 órától 20.00 óráig van nyitva. Ezen belül a tanulók felügyeletét 7.00 órától – 17.00 óráig biztosítjuk. Az ezt követő foglalkozásokon részt vevő tanulók felügyeletéről a szervező gondoskodik. A tanítási szünetekben (őszi, tavaszi, nyári) heti egy alkalommal irodai ügyeletet tartunk, az ügyeleti rendet kifüggesztjük az iskola bejáratánál, valamint nyilvánosságra hozzuk az iskola honlapján. A tanulóknak ¾ 8-ra kell megérkezniük az iskolába. A kerékpárral, rollerrel stb. érkezők járműveiket a kijelölt tárolóban lezárva helyezhetik el. Szünetekben ezek használata tilos. Jó idő esetén, az udvaron sorakoznak, és innen vonulnak az osztálytermekbe. Rossz idő esetén, a folyosókon, zsibongókban gyülekeznek. A tanítás
12
kezdete előtt a tanulók az osztálytermekben tartózkodnak, a büfét az órakezdés előtti jelző csengetésig vehetik igénybe. A szülők gyermekeiket csak az iskola kapujáig kísérhetik. Kivételt képez ez alól a szeptemberi hónap az első évfolyamosok számára, amikor a szülők bekísérhetik a gyermeküket az osztályterembe. Indokolt esetben a szülő megkeresheti a pedagógust, de 7:45-kor köteles elhagyni az iskola területét (kivéve hivatalos ügyek intézése a titkárságon, gazdasági irodában). A tanítás és a gyermekek védelme érdekében 7:50-kor a kapukat bezárjuk. 16 óra után az alsós tanulók az összevont délutáni foglalkozás termében várják szüleiket, a saját terembe ekkor már nincs lehetőség bemenni. A napközis, tanulószobai foglalkozások a tanítási órák végéhez igazodva kezdődnek. A tanulási időt a tanulókért jövők nem zavarhatják. Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon, ha az előzetes igényfelmérés a 10 főt eléri, összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknél a gyermek otthoni felügyelete nem megoldott. Csengetési rend
IX.2.
1.óra
8.00- 8.45
2.óra
9.00- 9.45
3.óra
10.05-10.50
4.óra
11.00-11.45
5.óra
12.00-12.45
6.óra
13.05-13.50
7.óra
14.00-14.40
Az órákra való becsengetés előtt 2 perccel jelző csengetés van. Óraszervezési okok miatt ennél korábban 7:15-kor kezdődhet tanóra. IX.3.
Napirend
A tanórák előtt a szükséges felszereléseket elő kell készíteni. Az utolsó tanóra, illetve foglalkozás után a tanulóknak el kell hagyni az iskola épületét. Várakozásra indokolt esetben a tanulószobásokhoz, napközis csoportokhoz csatlakozva van lehetőség, hogy felnőtt felügyelete biztosítva legyen. A tanítási órákról a tanuló csak indokolt esetben mehet el: szülői kérésre vagy az osztályfőnök, igazgató írásos engedélyével. A tájékoztató füzet hivatalos okmány, azt a tanuló köteles magával hozni és a pedagógus kérésére átadni. Vezetése a tanuló feladata. A jegyek beírását a szaktanár és az osztályfőnök folyamatosan ellenőrzi. Elvesztése esetén a tanuló új tájékoztató füzetet kap, amelybe bekerül: "második tájékoztató füzet". Ezt a bejegyzést a naplóban is rögzíteni kell. A naplóból az osztályzatokat és az egyéb bejegyzéseket az osztályfőnök a második tájékoztató füzetbe bevezeti. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: – – – – – –
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; ha a tanulók elhagyják a tantermet, az osztályt bezárják, és a kulcsot az iskolatitkár irodájába viszik fel; az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot; az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
13
IX.4.
Tanórán kívüli foglalkozások
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a napközi, a tanulószoba, a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. Az igényeket az előző tanév májusában felmérjük, és a lehetőségekhez igazítva a foglalkozásokat az adott tanév első tanítási napján meghirdetjük, jelentkezni szeptember 15-ig kell. A jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon a Pedagógiai Szakszolgálat vagy Képességvizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján a tanulók részvétele kötelező. Ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Az ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolai könyvtár. meghatározott nyitva tartási időben áll a tanulók rendelkezésére. A könyvtár szolgáltatásait az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók, valamint a Budakalász Gimnázium tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Diákkörök. Az iskolában a tanulók igényeik és érdeklődésük szerint, tehetségük gondozására, közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. IX.5.
Az iskolai rendezvények, ünnepek
A kötelező iskolai ünnepélyeket az éves munkaterv tartalmazza. Megszervezésük a felelős pedagógus és az általa választott diákcsoport feladata. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának kötelező a megjelenés. Ez alól lelkiismereti okok miatt felmentést adhat az osztályfőnök. Az ünnepélyeken és rendezvényeken az elvárt tanulói magatartás: kulturált viselkedés, a másik ember felkészülésére, munkájára való odafigyelés, annak megbecsülése. Az iskolai ünnepélyeken a tanulók ünnepi öltözetben jelennek meg: – lányok: sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz – fiúk: sötét nadrág és fehér ing. Az iskolában folyó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon a tanulók udvarias, másokra is odafigyelő, kulturált viselkedésükkel, rendezett megjelenésükkel az intézmény jó hírnevét kötelesek erősíteni. Az iskolai rendezvényeken készült fotók, videók melyek a rendezvény céljának megörökítésére, népszerűsítésre készülnek, az iskola honlapján és facebook oldalán megjelenítésre kerülhetnek.
14
IX.6.
Tanítás nélküli munkanapok
A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület határoz a tanévnyitó értekezleten. A döntésben az aktuális tanév célkitűzéseihez, fő feladataihoz igazodó helyi továbbképzés(ek) és a Pedagógiai Programban szereplő programok előnyt élveznek. Tanévenként egy nap felhasználásáról – a nevelőtestülettel egyeztetve – a diákönkormányzat határoz.
X. Az intézmény használati rendje A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit tanítási időben és azután is, csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. Az iskolai és személyi vagyonvédelem miatt az épületben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani a tanítási órák alatt a testnevelési öltözőkhöz vezető bejárati ajtót. Az iskolában csak olyan tevékenységet szabad folytatni, ami az iskola rendeltetésszerű használatát nem zavarja. X.1.
Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje
Az iskola a fenntartó megbízásából a tanítás utáni időben az épület helyiségeit bérbe adhatja. A bérlőkre is vonatkoznak a Házirend szabályai, melyeket az iskola, köteles a bérlő tudomására hozni. Igény esetén az iskola dolgozói, illetve a szülők részére heti egy-egy óra tornaterem-használat ingyenesen biztosítható.
XI. Intézményi védő- óvó rendelkezések XI.1
A gyermek-és ifjúságvédelem
A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat az iskola szociálpedagógiai végzettségű szakembere látja el részmunkaidőben. Elérhetősége: kedd és csütörtök, páros héten péntek. Telefonszáma megtalálható a titkárságon, irodája a felsős épület második emeletén van.
Feladatai: Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, ifjúsági lelkisegélytelefon, gyermekek átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát. XI.2.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos és az iskolai védőnők biztosítják. A szűrések idejét az egészségügyi intézmények jelölik ki. Az időpontról az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat, és a szülőket. XI.3.
Munkavédelem-balesetvédelem
Az iskola helyi tanterve alapján az egyes tantárgyak keretében ismertetni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos tudnivalókat, rendszabályokat és viselkedési formákat. Az ismertetés alkalmai: – első osztályfőnöki óra; – első testnevelés, kémia, fizika, technika, biológia, informatika óra; – valamennyi tanulmányi kirándulást, sportversenyt, táborozást megelőzően . Az ismertetés témai: – az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályok, – a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor
15
szükséges teendők, a menekülési útvonal, – a menekülés rendje, – a tanulók kötelességei a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
XII. A díjfizetésekről általában XII.1.
Étkezés
A gyermekétkeztetéssel kapcsolatban az iskola Budakalász Város Önkormányzatának rendelkezései szerint jár el. Étkezések:
csak ebéd tízórai, ebéd, uzsonna
A térítési díjakat a tanév elején meghatározott időpontokban, a gazdasági irodában, készpénzben kell befizetni. A befizetési időpontokat az iskola honlapján közzétesszük. Ebédlemondás a következő napra reggel 9 óráig a gazdasági ügyintézőnél vagy az iskolatitkárnál lehetséges. Az időben lemondott étkezések árával a következő havi befizetés összege csökken. Az étkezési kedvezmények megállapításánál a törvényi előírások szerint járunk el. Az étkezési kedvezményben részesülő tanulók hiányzása esetén a szülő kötelessége és felelőssége az étkezés lemondása. XI.2.
Egyéb szolgáltatások
Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. (pl.: úszásoktatás, egyéb tanfolyamok) XI.3.
A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabálya
Bármely, a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás értékesítése esetén, ha a tanuló nagykorú, akkor a tanulóval, ha a tanuló kiskorú, akkor jogi képviselőjével eseti megállapodást kell kötni.
16
XIII. Mellékletek 1. számú melléklet A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tanulók tankönyvellátásáról minden évben - a tankönyvfelelős közreműködésével - az iskola gondoskodik. A második félév elején, a tankönyvfelelős által megjelölt határidőig a tantestület tagjai – évfolyamonként, ill. egyes tantárgyakat tanítók egymással egyeztetve - összeállítják az egyes osztályok alaptankönyveinek listáját. Az iskola tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. Ezután a tankönyvlistát elküldi a szülőknek, akik aláírásukkal tudomásul veszik és jóváhagyják a kiválasztott tankönyveket. Itt van lehetőség arra, hogy a szülők jelezzék, ha valamelyik tankönyvre nincs szükségük, nem kérik. Az iskola - a tankönyvfelelős közreműködésével - a listán szereplő tankönyveket a KELLO által meghatározott időpontig (általában április 30.) minden tanulónak névre szólóan a KELLO hivatalos tankönyvrendelő rendszerén keresztül megrendeli. A nyár folyamán a szülő megkapja a díjbekérőt, és a vételárat csekken, átutalással, vagy a KELLO pontokon készpénzes befizetéssel vagy utalvánnyal kiegyenlíti. A megrendelt tankönyveket a tanulók az első tanítási napon kapják meg. A pótbeiratkozáskor beiratkozott tanulók tankönyvhöz jutását a könyvtár kölcsönzéssel, ill. a tankönyvfelelős a KELLO-tól történő pótrendeléssel segíti. Kedvezményes tankönyvellátás:
Térítésmentes tankönyvellátás:
A 2013-2014. tanévtől az 1 évfolyam, majd minden évben a soron következő évfolyam felmenő rendszerben térítésmentes tankönyvellátásban részesül. Az ezeken az évfolyamokon tanulók a tankönyveket az iskola könyvtárából kapják, kölcsönzik. Ezek lehetnek használt tankönyvek is, melyeket tanév végén tiszta és használható állapotban vissza kell adni a könyvtárnak. Amennyiben a tankönyv firkált, szakadt vagy rongált állapotban van, a szülő köteles a könyvtár részére egy új példány beszerzéséről gondoskodni. Az alapcsomaghoz tartozó munkafüzeteket a tanulók újonnan és saját tulajdonba kapják. A könyvtáros a tankönyvrendelés előtt felméri, hogy a könyvtár az egyes tankönyvekből hány darabbal rendelkezik, és hány új példányt kell rendelni.
Ingyenesség, rászolrultsági alapon:
A jelenlegi törvények értelmében a tanuló (szülő) az iskolában – a család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az erre való igényt minden év januárjában a kitöltött és aláírt igénylőlap és a szükséges igazolások benyújtásával kell bejelenteni az iskolában. Az igénylőlapokat az előző évben ingyenes tankönyvre jogosult tanulóknak automatikusan kiosztjuk, így jut el a szülőkhöz. Új jogosultak a titkárságon juthatnak igénylőlaphoz. Ha a szülő az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni! Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani, ha a tanuló: – – – –
tartósan beteg vagy fogyatékos (szakorvos igazolja) sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja) három vagy többgyermekes családban élő (családi pótlék igazolja) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (erről szóló határozat igazolja)
A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal, vagy postai igazolószelvénnyel. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Az ingyenes tankönyvellátást az iskola a könyvtárból, könyvtári tankönyvek kölcsönzésével is megoldhatja. Ezek lehetnek használt tankönyvek is, amelyeket könyvtári könyvként kell használni, és tanév végén vissza kell adni a könyvtárnak. Az iskolai tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. Ennek módjáról az iskola igazgatója, ill. az igazgató által megbízott személy (pl. tankönyvfelelős, könyvtáros) dönt és ad tájékoztatást.
17
A munkafüzeteket és munkatankönyveket a tanulók újonnan és saját tulajdonba, ingyenesen, állami támogatásból kapják. A tanulói jogviszony megszűnésekor – pl. iskolaváltoztatáskor – az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárának.
Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás:
Ha a tanulóra a fent felsorolt kritériumok egyike sem vonatkozik, de osztályfőnöke a család nehéz anyagi helyzetét ismerve vagy egyéb körülmények miatt támogatásra javasolja, részére az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. Erről, és a támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényben meghatározottak szerint dönt.
18
2. számú melléklet Balesetek és egyéb rendkívüli események esetén alkalmazandó feladatok, eljárások Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: – – –
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy távollétében helyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: − a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz,stb.), − a tűz, − a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: − igazgató − igazgató helyettesek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: − a fenntartót, − tűz esetén a tűzoltóságot, − robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, − személyi sérülés esetén a mentőket, − egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelően rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell az iskolarádión keresztül, vagy ha az nem működik, egy-egy személyt az épületrészekbe körbe kell küldeni. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.
19
A Kiürítési terv menekülési útvonalat tartalmazó rajzos példánya valamennyi épületrészben kifüggesztésre kerül. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: − − − − − −
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon pótolni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbanással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbanással való fenyegetés esetén – bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: igazgatóhelyettesi iroda, tanári szoba, esti gimnázium tanári szobája Intézkedési terv - robbantással való fenyegetés esetén – bombariadó terv Bejelentés fogadása 1.
2. 3.
Ha a bombáról szóló bejelentés az iskolába érkezik, az a személy, aki a bejelentést vette, köteles haladéktalanul értesíteni az iskola vezetőjét, vagy annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerinti helyettesét. Az iskolában tartózkodó vezető, vagy helyettese értesíti azonnal a rendőrséget. A továbbiakban a Rendőrkapitányság utasítása szerint jár el.
Kiürítés Ha az épület kiürítésére kap parancsot, akkor az iskolarádión keresztül tájékoztatja a nevelőket és tanulókat, és a tűzriadó tervben meghatározott menekülési úton és rend szerint a tanulókat az épületből kivezetteti. Ha a hívás, bejelentés egyenesen a Rendőrségre érkezik, akkor is a Rendőrkapitányság utasítása szerint jár el. Tanulók elhelyezése Jó idő esetén az éppen órát tartó - vagy ha óraközi szünet van- az órát tartani készülő nevelők vezetésével a gyermekeket az Omszk parkba kell kísérni a Vasútsor, Sport utca útvonalán, és a riadó lefújásáig ott foglalkoztatni. Rossz idő esetén a Faluház értesítését követően a tanulókat a Faluházba kísérjük a Budai út- Szentendrei út, illetve Vasútsor, Szentendrei út vonalán és a riadó lefújásáig ott foglalkoztatjuk őket.
20
3.
számú melléklet
A felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai – A sorsolás nyilvános. – A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. – A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. – A sorsolás helyszíne az iskola épülete. – A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. – A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. – A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető. – A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese. – A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. – A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. – Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. – Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. – A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. – A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. – A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. – Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.
21
