Iskola és mentálhigiéné KRE Simon Gabriella 2015
Támogató rendszerek (Caplan nyomán) SPONTÁN CSOPORTOS
EGYÉNI (informális gondviselők)
SZERVEZETT NEM HIVATÁSOS
HIVATÁSOS
család
mindenes
önkéntes segítés
egészségügy
szomszédság
specialista
kölcsönös segítés
oktatás-nevelés
barátok
szociális terület
kortárs-csoportok
média
munkatársak
igazság szolgáltatás önkormányzat vallási közösségek
Humán intézmények típusai ELSŐDLEGES CSOPORT
mindenkit elér,
értékek – célok – eszközök – szabályok hálója, pl. család, iskola, szomszédság, kortárscsoport, egyház stb.
MÁSODLAGOS CSOPORT
a népesség bizonyos részét érinti,
korrektív funkció, pl. egészségügy, igazságügy, szociális intézmények,
gyermekotthonok, speciális iskolák, tanácsadók stb. HARMADLAGOS CSOPORT
„terápiás rezsim”,
stigmatizál, infantilizál, hospitalizál, a szabadság korlátozása, a problémák újratermelése, pl. elmegyógyintézetek, javító-nevelő intézetek, börtönök
Szocializáció
Család: felkészítés a szeretetre
Kortársak: felkészítés a játékra
Iskola: felkészítés a munkára
A fejlődés záloga: a 3 színtér kongruenciája, illeszkedése
Rendszerközti akkomodáció, pszichoszociális összhang (Murrell, 1973)
A gyermeknek az a képessége, amely lehetővé teszi számára, hogy a szocializációs rendszereket összeegyeztesse magában.
„A célkitűzés az, hogy /…/ segédkezzünk a tanulóknak abban, hogy • • • • • •
önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésért vállalt felelősségre alkalmas egyének, ésszerű választásra, önirányításra képes egyének, kritikai érvekkel rendelkező tanulók, mások teljesítményét értékelni képes emberek, a problémák megoldásához alkalmas ismeretekkel rendelkező személyek,
• • • •
s ami még fontosabb: új probléma helyzetekhez rugalmasan, intelligensen alkalmazkodni képes egyének, a problémák megközelítésének adaptív módját bensőleg elsajátított (internalizált), minden rendelkezésre álló tapasztalatot szabadon, kreatívan felhasználó emberek,
• • •
•
másokkal a felsorolt különféle tevékenységekben hatékonyan együttműködni képes emberek legyenek, végül olyan emberek legyenek, akik nem mások jóváhagyásáért, hanem saját szocializált célkitűzéseik valóra váltásáért küzdenek.” (C. Rogers)
Iskola és lelki egészség A lelki egészség állapota a civilizált országokban rossz, egyre inkább romló A magyar lelki egészségé különösen rossz, a nyolcvanas évek óta folyamatosan romlik Lehetséges utak: az elsődleges megelőzésben például a személyiség erősítése révén
A személyiség és a környezet A személyiség a nevelés, a család, a közösség, az iskola és a a társadalom kölcsönhatásában formálódik.
Cél: A pozitív lelki egészség tényezőinek létrejötte. • •
• • •
•
A változatos emberi kapcsolatok sűrű hálózatában lehetséges, kulcsa az emberi környezetben rejlik. „Az egyik akciós tér a mentálhigiéné számára az iskola”. (Buda, 2003) Szinte mindenkinek van vele kapcsolata Fogékony tanulói évek Kortárs csoportok
Iskolai mentálhigiéné Tanítható és fejleszthető ismeretek átadása, készségek fejlesztése, attitűdök formálása, A lelki egészség megőrzése Egészséges életmód, életforma kialakítása Iskolához kapcsolódód problémák korrekciója, megelőzése Társas-lélektani helyzetek optimalizálása Beavatkozások a szereplők irányában
Az iskola Kommunikációs tér (tanulók, tanárok…), ahol formális és informális csoportkeretekben, személyes viszonyok között zajlik az oktatás, a szándékolt nevelés, és létezik a rejtett tanterv.
Az iskola – nevelési-oktatási intézmény Szerepe: a gyermek felkészítése a társadalmi munkamegosztásban és a közéletben való részvételre Eredményes tanítás jelentősége a lelki egészség szempontjából:
◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
iskolai teljesítménnyel kapcsolatos stressz csökken; önértékelés nő; kompetencia érzés, hatékonyság érzés nő; rang és elismerés az osztályközösségben; motiváció és önértékelés kapcsolata; értékelés - mint pedagógiai tevékenység – szerepe
Kompenzációs szerep más (családi, közösségi eredetű) problémákkal szemben: pl. családi traumák hatása; család ingerszegénysége; család hátrányos társadalmi helyzete; társadalmi felemelkedés útja – sikerélmény; önértékelés stabilizálódása.
Erikson pszichoszociális fejlődéselméletének 2 szakasza az iskoláskorra esik
4. Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben (6 – 12. év) Játék szisztematikus munka, teljesítmény, minősítés, versengés Megfelelés a követelményeknek/lelkiismeret furdalás, kisebbrendűség Teljesítmény hiánya bizalomvesztés önmagában életpálya, személyiségfejlődés
5. Identitás a szerepdiffúzióval szemben (serdülőkor) Legjelentősebb, drámai változások, hely a világban „Nem az vagyok, ki voltam; nem az vagyok kivé válni fogok; hát akkor ki is vagyok én?” Miként látják mások – saját magáról kialakított kép Korábbi, az identitást jellemző szerepek integrálása egy új identitásban Szerepzavar (szerepdiffúzió) ◦ Nemi identitás ◦ Hivatás, szakma melletti elköteleződés
Kapcsolatok (barátság, szerelem) Rítusok, megerősítések (konfirmáció) új identitás integrációja
Az iskola
Köznevelési - oktatási rendszer eleme, társadalmi intézményi kapcsolatok – nem zárt intézmény: kölcsönhatások Nehéz leírni: gyorsan változó, összetett világ; Látható és rejtett sajátosságokkal (vizsgálatok a légkör, komfortérzés, értékek mentén); Eltérések iskolák között a vállalt értékek, a pedagógiai koncepciók mentén, a társadalmi, pénzügyi helyzettől (iskolafenntartók) is függően A decentralizált irányítás következményei
Leírása az egyedi sajátosságok megragadásában, pl.: a diákok bekerülése az iskolába, osztályokba, csoportokba, a tanulásszervezés sajátosságai, az iskola nyitottsága, az iskola légköre mentén. Vagy a kemény adatok, deklarált célok: a hatékonyság, eredményesség, a szándékolt nevelés (pedagógiai program) mentén.
Összetett kulturális erőtér, állandóan változik; A diákok szociokulturális háttere is befolyásol; A benne tevékenykedők által létrehozott szervezet – kapcsolathálók rendszere; Folyamatos interakciókban zajlik – mi történik, és az érintettek hogyan élik azt át? A benne dolgozók hogyan értelmezik azt?
Goldman-féle jéghegy-modell
Főként tudatos, formális elemek: célok, szervezet, nevelési - oktatási eljárások, eredmények, produktumok, erőforrások, stb. Nem tudatos, informális (rejtett) elemek: • tudás, • értékek, vélekedések, attitűdök, érzések, informális interakciók stb.
Az iskola Megragadható a munkaszervezési módokban (szervezeti struktúra, munkaközösségek, munkavégzés, információáramlás szabályozása), a nevelés – oktatás folyamatában, szabályokban, előírásokban – pl. dokumentum elemzés.
Az iskola Megragadása az • • • •
informális csoportkeretek normák szokások hagyományok mentén is lehetséges
Az iskola Miben létezik? A tagok gondolkodásában, a formális és informális kapcsolatokban, tevékenységekben, a kommunikációban, a történetekben. Rituálék, ünnepek, szertartások, intézményi hősök,illetve metaforák, hasonlatok rendszerében.
Az iskola kommunikációs világa A terek kialakítása, elrendezése, használata eszközök, díszek, feliratok, képek, hivatalos és informális kommunikációs rendszer.
Az iskolaéthosz (egyéni arculat, atmoszféra) A szervezeti légkör A vezetés A viselkedésminták, példaképek Tanár – diák kapcsolatok nem iskolai szinten Tanári kar és szülők közössége Tanárok a helyi közösségekben
A rejtett tanterv Az iskola viselkedésformáló hatása a formális mellett informális módon is zajlik.
Rejtett mechanizmus, amely az iskolai szocializáció egyik fontos eleme, a viselkedési sajátosságok, attitűdök mögött húzódik. Ilyen pl. az iskolai értékrend (a deklarált és a valódi), megjelenése a pedagógusok, a diákok, a szülői ház értékrendje, a metakommunikáció, a tanórai interakciók szövedéke. A külvilág hatásainak beszüremkedése és az erről való vélekedés – a kortárscsoport reakciója. Spontán elsajátítási folyamat – eltérő szociális ismeretek kialakulása.
Az iskola – mint életszíntér Kommunikációs és szociális viselkedést tanít Cél: figyelemmel kísérni és szabályozni, Ugyanakkor követelmény a hitelesség és a spontaneitás. Ezek egymástól nem elválaszthatóan hatnak. Elemei: Kulturált viselkedési normák megtanulása, Nemi szerepek normái, Életkori szerepeknek megfelelő viselkedés (alá- és fölérendeltség, kortárscsoport – szerelmek, barátságok, vonzások, elutasítás, kirekesztődés), Testséma, testkép, önkép változásai.
Az iskola – mint életszíntér Önkontroll, indulatszabályozás, kudarcfeldolgozás, problémamegoldó képesség, megküzdési (coping) technikák elsajátítása: a kudarcok, stresszterhelések, konfliktusok létrejöttének mentén - a személyiség ezeket leküzdi. Frusztráció tűrés: optimális kihívást jelentő sikertelenségek kényelmetlenségek, bosszúságok átélése és leküzdése (Buda, 2003). Érzelmi problémamegoldás és belső stressz feldolgozás kihívásai.
Az iskola – mint személyiségfejlesztő szervezet A hagyományos iskola nehezen tudja kezelni a gyerekek eltérő fejlődési folyamatait, egyéni sajátosságait, érzékenységét – az iskolai életszakasz sok traumát okoz. Megoldások? Alternatív iskolák? Közoktatás, köznevelés reformja? Az iskola korrektív, gyógyító szervezet is?
A pedagógus mint segítő és fejlesztő A pedagógus munkaeszköze a saját személyisége, Hivatásszemélyiség fejlesztése, Továbbképzések, Szakirodalom tanulmányozása, A tanárok lelki egészségének védelme.
Pedagógus – ideális iskola Az ideális iskolában a középpontban nem a tananyag, hanem a szilárd, belső értékeket konzekvensen hordozó, koherens magatartású pedagógus áll. A szocializációs folyamat alappillére a pedagógus mintanyújtása, szilárd értékrendje. Hagyományos tanárszerep
A tanár igazi személyisége
A jó tanár • • • • •
• • •
Mindig kiegyensúlyozott Elfogulatlan, előítélettől mentes Érzéseit nem mutatja ki diákjai előtt Minden tanulót egyformán elfogad Ösztönző légkört biztosít Nem hibázik, egyenletesen teljesít Diákjainál okosabb, mindig tudja a választ Egységes tanárcsoport része (Th. Gordon nyomán)
Az iskola – mentálhigiénés színtér Az
iskola problémamegoldó képessége függ: az iskolát körülvevő társadalmi környezet elvárásaitól, kulturális mintáitól, a társadalmi változások mértékétől, a pszichológia és mentálhigiéné tudomány fejlettségi szintjétől, az iskola „sebezhetőségének” mértékétől, az iskola innovációs megújulási készségétől (Gerevich, 1997).
Az iskola sebezhetősége az újítási kísérletek sebezhetővé teszik az iskolát: a pedagógia ún. „mintha-szakma” (Brickell, 1961, In. Gerevich,
1997),
pedagógus szakma a szakmaiság kritériumainak több szempontból sem felel meg, a pedagógus nem független, autonóm szakember, referenciacsoportjában jogászok, orvosok találhatók, „…foglalkozása realitásai és szakmai aspirációi között intézményesített szakadék tátong” (Sieber, 1975, In. Gerevich, 1997), a pedagógus szakmai autonómiájának korlátozását jelentheti egy rosszul időzített beavatkozás, újítás.
A pedagógus énképe a tanár szakmai énképe a legsérülékenyebb, minden innovációs kísérlet tovább növeli a szakadékot a szakmai reális énkép és az aspirációs státus között, a bizonytalan szakmai énkép: a tanárok kerülik egymás között a tanítás és tanulás kérdéseivel foglalkozó informális kommunikációt, a szakmai identitás megőrzését szolgálhatja ez a fajta rejtőzködés a többi tanár kolléga és a külső szemlélők elől (Gerevich, 1997)
A problémakezelés modelljei Mentálhigiénés konzultáció az iskolában Direkt modell Tanár (instrukció) – pszichológus (kezelés) gyermek Indirekt modell Pszichológus (instrukció, konzultáció) – tanár (kezelés) - gyermek A konzultáció (tanácsadás) célja: Problémamegoldás segítése Viselkedési konzultáció Mentálhigiénés konzultáció
(Mh szakember: konzultáns; problémát megbeszélő személy: konzulens)
Problémamegoldó tanácsadás az iskolában
A probléma meghatározása, Ellenállások, támogatások elemzése, Megoldások keresése, Alternatívák értékelése, megoldási mód kiválasztása, Konzulens és konzultáns kompetenciáinak meghatározása, Kiválasztott megoldási mód végrehajtása, Kiértékelés, Új helyzet-meghatározás, Célkeresés.
Viselkedési konzultáció az iskolában Az inadekvát viselkedés meghatározása 2. Az összeférhetetlen viselkedés meghatározása 3. Az inadekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 4. Az inadekvát viselkedést konzisztensen követő események elemzése 5. Az adekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 6. Az adekvát viselkedést konzisztensen követő események elemzése 7. Az adekvát viselkedés gyakoribbá válását megelőző események számbavétele 8. Az adekvát viselkedés gyakoribbá válásának következményei 9. Vészjelzés megtervezése 10. Az inadekvát viselkedés ritkulását követő események tervezése 11. Follow-up, korrigáló feladatok meghatározása 1.
Mentálhigiénés konzultáció (Caplan, 1970)
Cél: kezelés, megelőzés 1. Individuális esetek Tanárközpontú esetkonzultáció – a konzulens működése hibáinak megvilágítása Kliensközpontú esetkonzultáció – hangsúly az eseten 2. Programközpontú konzultáció • Központban a tantestület • Kisebb szervezeti egység tájékozottság, ismeretek jelentősége!
Egészségnevelés
Az egészségnevelés a betegségek megelőzésére irányuló ismeretek átadását, bizonyos készségek kialakítását célzó pedagógiai munka.
Az egészséget értékként tekintő, az egészségmegtartását fontosnak tartó egyének felnevelésére vállalkozik.
A pedagógusok mentálhigiénéje A pedagógus munka jellegzetességei Stressz és szorongás Idealizált pedagógus-szerep Kiégési tünetegyüttes Védekezés lehetőségei a pedagógiai munkában
Az egészségfejlesztő iskola 1.
2. 3. 4.
Iskolán belüli jó kapcsolati rendszer, „klíma”, A tantestület egészségének és jóllétének védelme, A tanulók önbecsülésének kialakítása, megtartása, Nevelők hitelessége és példája az egészséggel kapcsolatos viselkedést illetően (Barabás In: Grezsa, 2009).
Irodalom
Buda Béla (2003): Az iskolai nevelés –a lélek védelmében, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Gerevich József (1997): Iskolai mentálhigiéné. In. Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Budapest. Golnhofer Erzsébet (2006): Szervezeti kultúra. In: Golnhofer Erzsébet (szerk.): Az iskolák belső világa, A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 6. kötet, HEFOP. 3.3.1. Szivák Judit (2006): Kommunikáció az iskolában u.ott
