ZOL,TAI LAJOS MUNKÁIBÓL t Radics Kálmán
Zoltai Lajos írásait újra közlő sorozatunk ezzel a hatodik részéhez ért. Tanulmányaiban a tematika olyan változatos és sokrétű, hagy a ma embere forrásként használhatja és hasznosíthatja azokat korunk problémái nak megoldásához is. Jelen cikke a tájegység helyneveinek megörökítése mellett segítheti az utcák neveinek megváltoztatását, új vagy régi nevek kiválasztását . A rövid bevezetőben felhívjuk a figyelmet néhány, a Zoltai munkát is résziben megalapozó levéltári forrásanyagrag és egyéb, a témához illeszkedő kiadványra.' Ez a cikk a Debreczeni Képes Kalendáriom (DKK) XXIII. évfolyamában 1923ban jelent meg (73-81 . old.). 2 - Debrecen Város Tanácsának irataiban (IV. B. 1109/p. Népszámlálási iratok) utcák, házak, házszámok, háztulajdonosok, lakások és lakók, valamint a város körüli helyek, puszták, erd őségek összeírása . (Debrecenben 1898-ban volt hatóságilag rendezett általános utcakeresztelés, napjainkban pedig részleges módosítás.) - Debrecen Város Számvevő Hivatalának irataiban (IV. B. 1112) debreceni birtokosok, illetőleg birtokok művelési ágak szerinti kimutatása dűlőkre tagoltan. t}sszesítő kimutatások házakról, lakrészekről, törzsvagyonról, szőlőskertekr ől, háztulajdonosokról és kataszteri telekkönyvek. - Debrecen Város Tanácsának irataiban (IV. B. 1405/d. Adó- és Javadalomkezelési Ügyosztály) birtokosok, birtokok, külterületek, határrészek nyilvántartásai vannak. Ugyanitt a b állagban a hatósági utcarendezés utáni új házszámok (a régiek is) és házszámsoros névsor található 1899-b ől. - Debrecen Város Számvevőségének iratai (IV. B. 1409/c . Háztartási (Költségvetési osztály) : földbirtokosok, földbérlők, házhelyparcellák, házbérletek nyilvántartásai, mez őgazdasági ingatlanok kimutatásai. - A Magyar Királyi Állami 12. Földmérési Felügyelőség iratai (VI. 127). Ebben Debrecenre vonatkozóan határleírás, dűlőjegyzék, kataszteri birtokívek, térképek, telekkönyvek, művelési ágak osztálykivonata, házszámjegyzékek találhatók . 3 - Aczél Géza-Haty Kálmán: Debrecen sz. kir. város telkeinek régi és új házszámozása . Db., 1899. Debrecen utcanevei (szerk . : Nábrádi Mihály) Db., 1984. - Debrecen sz. kir. város határának kialakulása (DKK. 1917) - Rácz István : A debreceni tanya a XVIII. sz. végén és a XIX. század els ő felében . Etnographia . 1982 . - Szabó István : A debreceni tanyarendszer kialakulása . Föld és ember . 1929. - Zoltai Lajos : Debrecen vizei. Folyók, folyások, völgyek, erék, fokok . . . Db., 1935. (A Debreceni Múzeumbarátok köre kiadványai 1.) - Debreceni halmok, hegyek . Kétszázötven helynév . D., 1938. - A debreceni legrégibb utcanevek (DKK. 1939)
183
ELTÍJNT > S FELEDÉSBE MENŐ HELYNEVEK DEBRECZEN HATÁRÁBAN Zoltai Lajos A földrajzi helynevek némelyike csodálatosan hosszú életű. Egyes geológiai alakulatok : tengerek, öblök, szorosak, folyók, földrészek, szigetek, hegyek évezredek óta ugyanazon nevet viselik, amelyikkel a vakmerő hajós, aki először evezett végig törékeny gályával az ösmeretlen vizek hullámain, és az első megtelepül ő család ruházta fel. Sőt a polgárosult társadalmak alkotásai : a városok, falvak közül is nem egy dicsekszik ókori eredet ű névvel. Legelső lakosaik után nemzedékek hosszú sora dőlt már sírba; magok a városok is tűzvésztől, ellenségt ől sokszor elpusztultak ; öszszeomlott az az államhatalom is, melynek védőszárnyai alatt fundamentumát lerakták ; eltű nt ,vagy más népbe olvadt a nemzet, mely legelső falait és szenthajlékait építette : de az annyiszor újjászülető város eredeti nevét, néha ugyan más nyelv természete szerint idomulva, folytonosan megőrizte. A világ ma is ugyanazon néven ösmeri Athént és Rómát, melyen az antik görög és római kor ősmerte . Franciaországban és Angliában sem Caesar, sem a későbbi angolszász és frank törzsek hódításai nem szüntettek meg egyes helyneveket, amelyek még a történelem előtti ido"kből a benszülött ,kelta galloktól és britektől származtak . A cári orosz birodalom területén er őszakos szlávosítás ellenére is sok régi finnugor és töröktatár helynév megmaradt. fgy látjuk keleti Németország térképein a folyók és városok mellett a szláv-hangzású helyneveket, noha a népvándorláskori első szláv települők utódai teljesen elnémetesedtek . Az Amerikát gyarmatosító hollandus, angol, spanyol és portugál kivándorlók is sok hegynek, víznek meghagyták és átvették indián eredetű nevét, míg új telepeiket saját nyelvükön, többnyire ó-hazájuk városairól nevezték el. Hasonló jelenséget tapasztalwnk a mi édes hazánk területén . Az ország néhány legfontosabb helyneve már a görög-római íróknál ugyanaz, mint most, vagy legalább is hasonló hangzású, a magyar nyelvhez idomított alakkal Juliul Caesar Danuviusnak írja az öreg Dunát, amelyet negyedfélszáz évvel elébb Horodotus még Ister néven ösmer. Ptolemaeusnál Dácia északi határaként megtaláljuk a Kárpát-hegység nevet, mely a lábainál lakott Karp dák-törzsről származott. Strabo, Krisztus születése körül, már Saus-nak nevezi a Szávát és Marisos-nak a Marost . Rómaikorabeli eredete lehet a Szamos nevének is. (Regio Samus Dacia területén.) Valamint az Ompolynak, amely Ampela-ból alakult át. A Tiszát a legrégibb geographusok Tibiscus (Ptolemaeus), Parisos (Strabo) Pathissus (id. Plinius) Parthissus (Ammianus Marcellinum) néven emlegetik. Csak Gordianus (Kr. u. VI, sz.) használja először reá a Tisia nevet. - Ugyanő nála fordul elő a Körözs vagy Kerezs folyónév is Gresia alakban. Míg ezek a többnyire nagyobb folyók most is használt nevöket elenyészett ó-szláv és ó-germán népek nyelvéből már a római karban fölvették, a kisebb hegységek is csaknem kivétel nélkül a honfoglaló magyarságtól kapták nevöket . A hivalkodó dákó-román felfogásnak nagyon érzékeny gyöngéje az az elvitathatatlan körülmény, hogy egész Magyarország helységnevei között, a horvátországi Sziszeket (Siscia) kivéve, nincs egyetlenegy, amely
római vagy dák nyelvb ől származott volna. Ellenben csaknem valamenynyi helységnevünk eredetileg valamelyik turáni, vagy szláv, vagy német nyelvkincshez tartozik, aszerint, amint legelső megszállói honfoglaló magyarok és ezek rokonai, avarak, besenyők, kabarok, vagy már előttök ugyanitt éldegélt szolgatermészetű szlávok, avagy késő bb beköltözött alleman és szász vendégek volánok. Oláh helynevek csak a XIII-XIV. század után kezdettek keletkezni, mikor Balkán felől ennek a pásztorkodó népnek beszivárgása megindult. A helynevek keletkezése az ember szellemi tevékenységének eredménye; elterjedése szorosan összefügg a kultúrélettel . Már a primitivus ősember éppenúgy szóval jelölte, nevekkel különböztette meg az őt környe ző földtani alakulatokat, mint a természeti tüneményeket, a dolgokat, melyek érzéke alá estek és az idegein keresztül rezdülő érzéseket, az agyából kipattanó fogalmakat . Minél inkább szaporodott az ember, az anyaföldből minél nagyobb területeket vett birtokába, és a művelődésnek minél magasabb fokára emelkedett, annál több új szöra, több új helynévre is lett szüksége . A legelső helynevek - egészen természetesnek látszik - az elnevezésre szorult földrajzi alakulatok és lakótelepek valamely külső vagy belső sajátságát, jellemz ő tulajdonságát fejezik ki. De már a hellének ősko rában is szokás volt a helyeket istenekről, hősökről nevezni el. A keresztyén világ pedig úgyszólván kezdett ől fogva leggyakrabban személyekről nevezi el a városokat, falvakat, birtokrészeket . Hazánkban is mennyi a szentekről elnevezett helység! Mennyi a patronyen helynév, mely eredetileg legelső birtokosa nevét jelenti, így hajdan a birtokjog igazolására is jó volt. Sűr űn fordulnak elő más eszmekör ből vett helynevek is ; főként olyanok, amelyekben a művelődés és a nemzetgazdaság történet kutatója a legelső lakosok foglalkozására ismerhet. Egyes helyek és ezek nevei vagy mindjárt kezdetben, vagy későbbi történetük folyamán, éppen úgy, mint a személyek és családok, ;kiemelkedtek a többiek közül és különösen nagy jelentőségre jutottak a nemzet, sőt az emberiség életében. Az ilyeneket Pesti Frigyes aristokratikus helyneveknek nevezi ,megkülönböztetve tőlük a demokratikus helyneveket, azt a sok-sok szerény helynevet, amely csak azok előtt ismeretes, akik velők közvetlen érintkezésben élnek. Minden nép vallásában és minden nemzet történetében szerepelnek olyan helynevek, amelyekre a hazafias érzés különösebb kegyelettel, a hív ő lélek áhítatos tisztelettel gondol. Ezek a hitregék, vallásos legendák, nemzeti époszok és históriák szent helyei, ahol istenek, félistenek, hérosok és vallásalapítók születtek, küzdöttek, szenvedtek magasztos célokért, népek üdvéért és győzedelmesked tek a halál árán is. E helyneveket a költészet bearanyozza és mint a természet a mezőket, virágpompával hinti be. Nép- és m űköltészetnek mindig kedvenc tárgya volt a helynevekhez fűződő monda, mese, legenda . Temérdek dal és rege zeng a hegyek, völgyek, erdők, mezők, tavak, folyók, várak, városok, falvak csodás eseményeiről, dicső vagy gyászos múltjáról és páratlan természeti szépségérő l. A költő a hősvértől pirosult gyásztért is sóhajtva köszönti' 'és letűnt idők emlékét hirdető helyekről dalolva zengi 18 5
fis mohával minden kőhalom, Bérctető s rom szép határidon, Egy-egy pusztult oltár, jó hazám! Széllyel jár a dalnak s énekel Lelke, dalfa forrón átölel Bércet, omladékot, pusztatért, Hol csak egy emlékbetűt felírt E hazának csendes szélvésze Közt az elhunyt századok keze." (Tompa) A történelmi helynevekben nagy buzdító, faji öntudatra, hazaszeretetre ébreszt ő erő rejlik. A helynevek tartóssága, használatának elterjedése az illető nép nyelvének tekintélyét, hódító hatalmát is jelenti. Ezért önt el bennünket a keserű fájdalom amiatt, hogy égbekiáltó igazságtalansággal nemcsak elrabolták tőlünk Aradot, Kassát, Kolozsvárt, Pozsonyt, Szatmárt, Temesvárt, Váradot, Marosvásárhelyt, ezeket ~a magyar Géniusz védőszárnyai alatt naggyá és virágzóvá lett városokat ,hanem erőszakosan megfosztották azokat ősi szép magyar nevükt ől, kiforgatni próbálgatják magyar jellegükb ől. Egy-egy tőrszúrás nyilallik a szívünkbe, mikor - ha odavaló rokonainkkal, barátainkkal levelet váltunk - a nemzetközi érintkezések szabályozásánál kénytelen kelletlen magunkra vállalt kölcsönös kötelezettségnél fogva Kolozsvárt Cluj-nak, Váradot Orodea Maré-nak, Pozsonyt Bratislav-nak, Kassát Kosice-nek kell írnunk . Míg némely helynevek bámulatosan szívós életűek, mások lassanként elkopnak, közhasználatból kimennek, feledésbe merülnek, vagy úgy átidomulnak, hogy régi alakjukra alig lehet ráismerni. Néha helyet cserélnek, vagyis egyik tárgyról másikra szállnak át. Ilyen eseteket észlelünk a jelentéktelenebb helyneveknél . - természet alkotásai csakúgy alávetnék a múlandóságnak, mint az emberi művek. Nemcsak országok, népek, városok, épületek pusztulnak el, hanem olykor a harmad-negyedkor (tertiaerquartaer) képződményei is átalakulnak, eltűnnek . Folyamok új medret vájnak, tavak, patakok, erek kiszáradnak . A topographiai helyzetek megváltozásában például a Magyaralföldön, az új kor elején dúlt romboló háborúknak és a legújabb idők rohamos kulturális fejlődésének majdnem egyforma részök van. A háborúk számtalan község pusztulását okozták . A modern kultúra a folyamok medrét változtatta meg, a nádasokat, réteket kiszárította és szántóföldekké alakította, az erdőket megritkította, sok helyen kiirtatta ; az eltűnt falvak határait viszont akác- és nyárfák alól fehérl ő tanyákkal, majorokkal hintette be. A fölszántott, búzakalászszőnyeget ringató nádasok, rétek helynevei tehát már nem mutatják azokat az eredeti sajátságokat, amelyek a névadásnál alapul szolgáltak . A halmok is, az egykor fátlan és lakatlan puszták eme magánosan álló tájékoztatói, irányt jelzői, a tagosítások és tanyák épülése óta elveszítették azt a jelentőséget, amellyel hajdan a pusztán járó emberre nézve bírtak . fgy minél kevesebbszer emlegetik az ilyen helyneveket, ezek így lassankint egészen kiszorulnak a közhasználatból és feledésbe mennek . Debreczen belső területein, úgy nagy kiterjedés ű határában'sok olyan helynevet őriztek meg, régi oklevelek, térképek, amelyek a közönség előtt 186
ma már ösmeretlenek, mert nem, vagy kevébé használatosak . Ezeket az elfelejtett, alig ismert helyneveket kísérlem meg ezúttal összegyűjteni és bokrétába kötve Kalendáriumunk kedves olvasóinak bemutatni . A legjelentéktelenebb helynévben is lappanghat valami különös érték, amit egyik, vagy másik tudományág mű velője sokra becsülhet. Mert hiszen nagyon helyesen és találóan írja majd félszázaddal ezelőtt egyik kiváló történetírónk, hogy a helynevek kutatásában a tudományok egész sorozata van érdekelve. A mythologus, az ethnographus, a historikus, a geographus, a természettudós, a nyelvész, sőt a költő is. A városnak újabb időben .nagyra nő tt bels ő területén, mely a hajdani szőlőskerteket, a múlt század folyamában kiosztott majorsági földeket is magába olvasztotta, míg egyfel ől százával keletkeztek új helynevek (tele pek és utcák), másfelől számos régi származású helynév szű nt meg, melyekre ma már csak öregebb és legöregebb em-berek, vagy még azok sem emlékeznek . Sok helynévnek a viselője is elpusztult ; más helynevet új elnevezéssel cseréltek fel. A város korábbi, szűkebb belterületén a helynevek körében nagy változást vont maga után a múlt század vége felé, 1898ban, hatóságilag rendezett általános utcakeresztelés . Még előbb eltünedeztek a várost övező bozótos szemétfészkek, mély árkok és a rajta keresztül vezető nagy fakapuk és kis ajtók; elromlottak a város minden részében szanaszét, cirkuszi nagy sátor formájában épült szárazmalmok, utánuk a széleken kalimpáló szélmalmok, amelyek a vicinális helymeghatározásoknak ezelőtt igen népszerű fixpontjai valónak . A száraz- és szélmalmok tulajdanasaik, sokszor építtetőik nevén voltak ösmeretesek . A szélmalmok száma a hatvanas években nyolc, a szárazmalmoké 1771-ben 83, a múlt század első felében is közel annyi lévén, a lakosság tekintélyes részének életérdeke kapcsolódott beléjül~ . A tulajdonosokon kívül nagyszámú molnár- és őrlős-család (lótartó gazdák, akik üzletszerűen foglalkoztak a szárazmalmokban való őrléssel) élt tisztességesen, megelégedetten a malmok után. Ma már csak a városi múzeumban látható a szél- és szárazmalmok mintájárá kicsinyítve. I. Eltűnt utcanevek és városrészek : Alsójárás. Közigazgatási, adózási és rendészeti ügyek intézésére nézve a múlt század elején két járásra oszlott Debreczen . Az alsó járás Cegléd, Piac, Varga, Várad, Miklós, Német vagy Derék utcákból állott. Arok utca . Hajdan a város árkos kerítése vonult el mellette. Ma Eötvös utca felső része felel meg neki . Bárány utca. Az 1811 . évi nagy tűzvész után nyílt meg a porrá égett Belsőboldagfalva telkei helyén . Ma Teleki utcának hívják. Barátok közi . Talán már a középkorban is így nevezték azt a keskeny utcát, mely Cegléd (ma Kossuth) utca felől, a város istállója helyén állott kolostorból alakított belső ispotályhoz vezetett. Ma Sas utca és Dégenfeld tér. Bels ő Bódogfalva . Vagy Bódogfalva utca. (1554.) A város délkeleti részén néhány görbe-görbe utcácska gyűjtőneve. Megkülönböztetésül a vele csaknem összenőtt külső Bódogfalvától, mely a gázgyár és Bégány-csapszék tájékán önálló falu volt. Belső B. 1811-ben teljesen leégett, helyén Bárány, Cser- és Timár utcák keletkeztek . 187
Cegléd utca. Egyike a város f ő- és legrégibb utcaneveinek . Már a XV. száladban előfordul . Ma Kossuth utca . De a temető felőli keskeny vége mindmáig viseli az ősi Cegléd nevet . Cina . Előttem ma még ismeretlen fekvés ű utca . Legrégibb anyakönyveinkben találtam írva így : Cinában lakó . . . stb. Nem lehet azonos a várostól távolabb fekvő Cina-gátjával, ahol Fazekas Mihály, az ott mulatozó forrásra és gyógyfüvekre utalva, fürd őház építését javasolta 1820 körül. Cser utca . Csak 1811 után keletkezett . Ma Vígkedvű Mihály utca . Az 1661-ben a váradi basa által megfojtatott ugyanily nevű érdemes f őbírónk emlékére . 1841 körül Ser utcának is hívták . Cserepes utca . Vándorló helynév. 1750 körül a mostani Agárdi utcát hívták így. Ma Jókai és Mester utca közt van ily nevű utca. Csicsogó . Korábban a mostani Arpád térnek és a templom helyén feküdt csapszéknek népies neve volt . Ezért eredetileg az 1800-as évek elején történt kiméréskor hivatalosan Csapó utcai nagy piac, majd Szarvas piacnak nevezték. Csókolódó köz. A zsidó rituális intézmények által elfoglalt mostani Pásti utca viselte ezt a pajkos nevet a XVIII. században . Fels őjárás. A város északi felének utcái tartoztak hozzá . A fő- vagy derék utcák szerint : Csapó, Péterfia, Hatvan, Csemete, Mester és Új utcák. Félszer Varga. A mai Tímár utcának nyugati sora. 1674-től a múlt század elejéig gyakran találtam így említve. Fényes utca. (Platea fényes .) Előttem ismeretlen fekvésű, észak-déli irányt követő utca volt, mely 1566-ban fordul elő, 12 frt-ra becsült ház eladásával kapcsolatban . F'erencz piac I. Ferenc király tiszteletére 1820 körül így nevezték el azt a nagy, szabályos négyszögű tért, amelyet Péterfia végén akkortájban mértek ki, s amelynek keleti felén 1865-ben a most kórháznak használt gazdasági fels ő iskola épült fel. Gyár utca . Ma Verbőczy utca . A törvényszék helyén állott és fábrikának is nevezett volt kolostori épületről kapta ezt a nevet. Harmincados utca . A mostani Batthyány utca, mely ezt a nevet csak a múlt század 60-as éveitől fogva viseli . Hólfátok (Hochstadt = előváros, külváros). A német városok példájára még Debreczenben is sokáig így nevezték a belváros árkain kívül keletkezett házsorokat . Debreczen körül már a XVII. század végén gabalyítgatott a hajléktalan szegénység szanaszét földkunyhókat. Leginkább külső helyekről menekültek. A tanács e földkunyhókat mindig tilalmazta, és néha el is rontotta . Csak a XVIII. század végén nyert hatósági engedélyt a város kerítésén kívül való letelepedés és indult meg tervszerűen, amikor is taksás telkeket kezdtek itt is, ott is kiosztogatni . Volt Péterfia, Csapó, Cegléd, Varga, Várad és Hatvan utcai hóstát . Ispotály utca . Vándorló név. A korábbi Salétrom utcával együtt most Erzsébet utca. Míg Ispotály utca nevet az Ispotályi templomhoz -közelebb eső új utca viseli . Ispotály közi. Ma már házzal beépült kis sikátor, mely egykor a Barátok-közir ől a belső ispotályhoz vezetett . (1685.) Kádas utca . Most Arany János utca. 1638-ban osztották ki telkeit a Piac, Német és Miklós utcai udvarok mélyén benyúló kertjeiből. 188
Kardos utca. 1676-1731 közt többször említik. Ha nem azonos a most Simonffy utcának nevezett régi Kisúj utcával, melynek Piac utcai végén századokig zajongott a híres Kardos csapszék, akkor nem tudom, hogy hol feküdt ilyen nevű utcánk . Kakas utca. Most Eötvös utcának Csapó utca felőli alsó része. Karancsi lcöz . A XVIII . század első felében . A mai Nyomtató utca, melyet 1667-1713 közt helyesebben Könyvnyomtató köznek neveztek, Vár utcát is belefoglalva . Karancsi György a XVII. század harmadik negyedében a városi nyomda vezetője volt . Karcsú köz. Ma Révész utca. Kasza köz . Ma Thaly Kálmán utca. 1657-ben osztották ki az ottan fekvő kerti földekből. Kiscsapó utca . 1579-től fogva újabb időkig. 1750 táján Lóvásárnak is nevezték . Ma Rákóczi utca alsó része. Kishatvan utca . Most Jókai utca. Újhatvan utca néven fordul elő 1710-ben. Kisköz. Most Gönczi utca. Kismester utca . Most Bethlen utca. Régebben egyszer űen Mester utca. Sejtelmem szerint ezt a nevet még Róbert Károly híres nádoráról, Debreczeni Dózsa mesterről kapta, miután Dózsa mester birtoka volt, míg a szomszédos városrész Debreczeni Péterfiának, Jakabnak jutott. Innen a ma is meglévő Péterfia, korábban Péterfijakab utca. Kispéterfia utca. (1700) Ma Rákóczi utca felső része. Kisszappanos utca. Egyik része most Kazinczy utca, más része Kölcsey utca. Kisutca. 1570-ben említenek ily néven egy észak-déli irányban menő utcát, melyet másként Lázár utcának is hívtak. Kisúj utca . 1679-től újabb korig. Ma Simanffy utca. Fölváltva talán Kardos utcának is hívták . Kisvárad utca . Korábban Deák Ferenc utca alsó részét, később, 1898ig, a vasúthoz vezető Hunyadi utcát nevezték így. Kisvarga utca . Már 1567-ben említik. Megvan még a XVIII. században is. érdekes, hogy az 1599. évi papi tizedlajstromban több lakost számlálnak benne, mint a másik Vargában . Bajos megállapítani, melyik mostani utcával azonos. Könyvnyomtató utca. Most Nyomtató utca. L. Karancsi köznél. Kötetes utca. Most Bercsényi utca. Lázár utca. Előfordul az 1550. évi városi jegyzőkönyvben . 1570-ben Kys utcának is írják. Liba utca . 1681-ben Varga, Várad, Bódogfalva és Miklós utcákkal együtt leégett . rTjabb időben Vörösmarthy utca. Libakert sor. Most Honvéd utca középső része. Mányi utca. Most Kígyó utcának Csapó utca felőli része. Malom köz vagy Malom zug. A mostani Hunyadi utca alsó részét és a belőle kiágazó Barna utcát hívták így. Egyik vége tehát az Erzsébet utca helyén ásott árokra, másik a Miklós utcai rész felé hajlott (1841) . Nagymester utca . Most Mester utca. A középkorban s még a XVI, században is a következő elejéig valószínűleg ugyanezt hívták Szent Mihály utcának, mely a város nyugati temetőjéhez vezetett.
189
Nagyícj utca . 1599-ben még Wy utca . A XVII. század közepe tájától fogva Nagyúj utca . Most József kir. herceg utca. Nádor, másként István nádor utca. Az István gőzmalom előtt elmenő utca. Nagyvárad utca . A mostani Piac vagy Ferenc József útnak Miklós utcától lefele menő részét, Hunyadi utca elejét és Deák Ferenc utcát a törvényszék helyén volt dohányfábrikáig (kezdetben Franciskanus kolostorig) nevezték így. Várad utca elnevezéssel már a XVI. század közepén találkozunk. Német utca (Nymeth utza 1551, s őt már Hunyadi Mátyás korában is). 1861-t ől fogva Széchenyi utca . Ne bánts utca . (Ne Banch utca.) 1550 és 1544-ben ismételten adnak el házat ilyen nevű utcában. Csakhamar eltűnik. Oláh utca (1702) . 1898 óta Lorántfy utca. Olajos utca (1750) . Évtizedek óta Veres utca Pelbárt-malom köze (1841) . A mai Görbe utca . Perdó közi. (1706,). A város pallosjogát igazolta . Itt lakott a város konvenciós hóhéra . Most Meszem utca .Meszem Sándor polgármesterr ő l, ki a városnál nagyobb alapítványt tett . Répa piac. 1727 körül így nevezték a mostani Degenfeld tér északi részét . Déli részén még akkor több apró házastelek feküdt . Retek uíca . Most Honvéd utca alsó része Mester utca felől. Ruca utca. Most Török Bálint utca . Salétrom utca. Az 1898 . általános utcanév rendezés előtt a mostani Erzsébet utca felső vége viselte ezt a nevet, mellyel akkor a Salétrom laktanyával szemben lévő házsort ruházták fel. Sánta köze . A mostani Szent Anna utca eleje a katolikus templomig . 1622-ben már szó esik róla . 1844-t ől 1861-ig Szép utca . Utóbb Teleki László emlékére Teleki utca . Sárkány utca . Ez ideg még csak az 1599 . évi paptized jegyzékben találtam említve. Fekvése ösmeretlen . Hihetőleg a Csapó utcai részen volt . Serház utca . A Péterfiai laktanya helyén állott serfőző házról így nevezték a mostani Honvéd utca fels ő részét . Sirály utca . Mast Boldogfalva utca . Skóla utca (Platea scole 1574 .) A kollégium mellett elmenő mostani Füvészkert utca, melyet néha Mester utcai csapszék közi-nek is neveztek, inkább a borissza emberek. Szegletes utca. Most Zápolya utca . Szél i+,íca . Most Baross utca . Szénpiac . A múlt század első felében az Anna u. kapunál. Most Attila tér. Szép utca . L. Sántaköze . Szentannaasszony uíca . (Szent Anna Azzon utcája 1556 .) Sánta köze és Varga utca szegletétől a kapuig . Egy időben sokáig egyszerűen Anna utca . Most Szent Anna utca. Szent Mihály utca . Egyike legrégibb utcaneveinknek, melyek a kath. időből erednek. A XVII. század elején nyoma vész . Bunyitay Vince szerint Szent Mihály tiszteletére épült kápolnával bíró temet őhöz vezetett . Valószínű, hogy a mostani Mester utcát érthetjük alatta
Szent László utca. A XIV. század elején meglévő Szent László templomáról. Corvin János herceg 1503. meghirdeti, hogy akik Debrecenben a Szent László utcai templom körüli puszta helyeket megülik és beépítik, minden census és díj fizetése alul mentesek . A XVI. század végi följegyzések észak-déli irányt követő utcának mutatják . Fekvése nagygn bizonytalan. Szent Miklós utca. Szent Miklós kápolnájáról, mely 1554-ben pusztult el. Most Miklós utca. Tizenháromváros . Ma Szepességi utca. Noha szerintem a név eredetéhez aligha van valami köze akár az egész Szepességnek, akár az ottani tizenháromvárosnak, melyek valóságban tizenhatan volánok . ilj piac . A XVIII. században Répa p. (L. ott.) Kibővülése után a múlt század derekán vette fel az Új piac nevet. Most Degenfeld tér. Új Hatvan utca . 1710-ben említik így a Mester utcán 1708-bon kinyitott ház- és malomhelyekkel keletkezett új utcát. Most Jókai utca. L. KisHatvan u. alatt. rl j utca . (1570.). L. Nagy-Új utca. II . Eltűnt helység-, puszta-, birtok- és birtokrésznevek Debreczen nagy kiterjedésű határában, amely számos elpusztult falu határának beolvasztása következtében alakult ki, nehány olyan helység is van, amelynek a mostani lakosság nemcsak telekhelyeit nem ösmeri, de nevét is elfelejtette . Ezeket oklevelek őrizték meg. Ha már bebizonyíthatólag hosszabb ideig élt falvak létezése is feledésbe merült, mennyivel inkább eltűnt a kisebb helynév, az árpádkori szállásnak, birtoknak és birtokrésznek a neve! A magyarság ugyan köztudomásúlag nem volt városépít ő nép; de voltak nomád életmódjában is szálláslíelyei, amilyenek a honfoglalás után ezrével lepték el az új hazát és amelyeknek jelentékeny részéből falvak fejlődtek. Ilyen ősi szállások neveiül is tekinthetjük a középkori oklevelekben igen sűrűn előfordult posséssiok és vacua terrák neveit (birtokok és üres földek). Ezeket előre bocsátván, minden bő vebb magyarázat nélkül felsorolok több eltűnt efféle helynevet, utalva Kalendáriomunk 1917. évi folyamában Debr. sz. kir. város határának kialakulása" című és egyéb rokontárgyú dolgozatomra. Aszalós (Azalas). A kihalt Debreczeni család Debreczen környéki birtokosai közt említi XIV. századbeli oklevél . Helye ismeretlen . Ároktelke. 1429. A mellette elvonuló nagy- vagy ördögárkáról elnevezve. A mai Nagycserén és a sámsoni határban. Ma Árokrét néven. Baluraz. Hajdani falu, melynek Árpád-kori temploma maradványait múzeumunk a hortobágyi Bivalyhalomban találta meg. 1452-ben már puszta . Nem azonos a XV. század legelején települt Balmazújvárossal . Csécsfalva. A XIV. században templomos hely volt. Fundamentumát a városi múzeum a hortobágyi Köveshalomban, az Árkus vize mellett megtalálta. Ma Csécshalma és a Csécs-mocsár őrzi emlékét. Facsát (Fachot 1435-1452) . Szepes-Pac-BÓdogfalva közt feküdt birtok . Fegyvernek (1311) . Még a XVIII. században is így hívják a ház utáni földekül kiosztott Ondód puszta felső részét. Gesztréd v. Geszteréd. Ondódnak Macs felőli része, száz év előtt (1826) így is melegették .
Gömörö . (Possessio Gwmerw.) Bánkhoz tartozó birtok a halápi oldalon. Kamaráshalmatelke. (1435). A Kamaráshalom környéke ,ahol a ref. egyház ingyen iskoláztatási földje terül el. Kondoros . 1429-ben mint pusztát említik Araktelke, Szatatelke, Soma és Lykaháza pusztákkal együtt. A Kondoros folyó nevében maradt fenn a neve. Látótelke . (1406). Ondódnak Cuca és Macs felől es ő része. Helyén a Látókép nevű csárda áll. Lykaháza . (1429). A mai Nagycsere középső táján. Talán e névből torzult át az Erdőslyuki csőszház elnevezés . Lombi. A váradi káptalan 1282. évi oklevele szól Lombi nevű, Macs és Szepes falvak ;közt lévő helységről, melynek a Szent Kereszt tiszteletére épült templomát is megnevezi . A XV. század elejétől fogva (1406) . 1660-ig Szent Kereszt nevű birtokot emlegetnek e tájon. Kétségtelen, hogy Szent Kereszt az Árpád-kori Lombival azonos. Szepes, Ebes, Hegyes falvakkal volt határos . Tehát a mai Ondód pusztába olvadt be. Lovászok zugfa. A török időkben sűrűn előforduló helynév. A Tégláskert megett terült el. Mihálylaka (Mijhallaka) Monostorral, Szentgyörggyel, Zelemérrel szomszédos birtok. (1321-1425) . Ma teljesen ösmeretlen . Morgó . (1640) . Ebes puszta északi részén egy mező. Ondódtelke . (1435). Ma Ondód puszta. A középkorban területe jóval kisebb volt. Pontos . (1460) . Szepes puszta egy része. Poroszlótelke. (1406, 1557). Ma már ösmeretlen fekvésű, de Debrecenhez tartozott birtok . Szalók Sámson. (1347) . Hajdan két Sámson nevű falu feküdt Debreczen szomszédságában. A távolabbinak Túr-, a közelebbinek Szalók volt a megkülönböztet ő neve. Utóbbira 1735 körül már a debreczeniek sem emlé keztek, noha Szent Adalbertről nevezett kőegyházának romjai a Perzsedombon akkor még láthatóak voltak, és a debreczeniek a maguk aranypénzén vásárolták meg 1438-bon a már elpusztult Szalók Sámson birtokot. Temploma helyét múzeumunk megtalálta . Szalókmonostora. (2290-1300) . Később egyszerű en Monostor . A Debreczenhez és Hadházhoz tartozó Monostor pusztával azonos. Szabolcs birtok. (1457). A Hortobágy, Arkus és Sárosér összefolyásánál. Nevét a Szabolcsok nevű ikerhalom őrizte meg. Szent Demeter birtok . (1406). Együtt fordul elő Poroszlóteleke, Szatateleke, Látóteleke, Szentkereszt és Soma nevű Debreczen melletti birtokkal. Ismeretlen fekvésű. Szent Kereszt. L. Lombi a Szentpálteleki (1429) a szomszédos Monostorhoz tartozott pusztarész a Várday család birtokában. Többször nem említik. Szent János. (1347). Mint Szalók Sámsonnal szomszédos birtok említtetik. Úgyszintén Újlak is. Mindkett ő a mai Nagycserén, Haláp és Fancsika felől. Úrrétje. Talán a régibb Szent Demeter neve a XVL században. Ekkor (1584) ajándékozta Debreczennek Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem .. 192
III. DEbreczen város vízrajzának történelmi adatait kívánom szaporítani a következ ő rövid feljegyzésekkel, amelyek folyások, fokok, erek, tavak, fertők, fenekek, laposak, rétek, völgyek, árkok, kútak és gátak fe ledésbe menő vagy már teljesen eltűnt neveit tartalmazzák . Mennyi kifejező jó magyar név! Balaton folyása . Fancsikán (1773) . Bájbeli rétek. Fancsikán (1569) . Később Báltisztája . Bedes-rétbe. Fancsikán (1632) . Később Bedéts és Betets tisztája . (1744, 1773) . Volt Bedets farka és torkolattya is. Bika réttye . Halápon (1744) . Broc forrása (1640) . Az ebes-szepes pusztai földosztásnál említik. A szomszédos Hegyerfalvában 1550 körül élt egy Brok Balázs nev ű ember is . Buk gátja. A Tócón vezetett keresztül a mai Kishegyesi úton. Csász réttye . Bánkon (1800) . Cseke rakottyája. Bánkon (1415 és 1771). Dári kúttya . Szepesen (1694) . Volt Dári-telek is. Darvas réttye . Gúthon (1771) . Fancsika földön 1632-ben az mely kaszáló rhétei az városnak vadnak" : Síkos réte . Bodó réte . Kóc folyása. Fekete rét. János György réte, Bedes réte .Jakucs örökös réte . Nagy rét a Szent János alatt. Kerekes ré te . Csorvás-hely alatt való rét. Szent János laposán való rét. Bájbeli rétek. ,.Az Marton parlagbánok, kit hittak régen, most Csizmacziák bírják és Seres Mihály. Ezeken kívül kicsis rétek vadnak ugyan sokak. Fekete Péter kúttya . Hortobágyon (1561) . Felgát . Bánkon (1373) . Göderné kúttya . Hortobágyon (1561, 1700). Gyilkos rét. Fancsikán (1773) . Gentsi folyása. U.o. (1773) . Hajnal kúttya . A Cserén, Haláp felől (1620) . Hodos kúttya . Elepen (1762) . Hosszúszék . Szepesen (1640) . Kabai kúttya. Ondódon, a Perecz- és Veréb-dűlők tájékán (1750) . Kun Lukács réttye . Halápon (1620). Máthé István kúttya . Máta pusztán (1582) . Malomgát folyása . Bánkon (1771) . Mihályrekeszi . (Halászó hely .) A középkori Szalók-Sámson határjárásánál (1347) . Nagy árok . Megnevezve Szalók-Sámson 1347 . évi határjárásánál . A debreczeni és hadházi erdőkön keresztül menő Ördögárkának felel meg. Nyírő kúttya . A Hortobágyon (1700) . Van Nyírő telke és réttye is. Ököritó. Haláp és Nagycsere közt (1620) . Pataki kúttya . Ondódon (1750) . Pokolmező. Halápon (1771) . Balkőnyi Szabó Lajos Debreczen 100 hely nevében még említi . Poltras vagy Pótrásrét. Halápon (1771) . Rakottyás fertő. Zám és Kóts között (1574, 1759). Sikerestét és folyása . Bánkon (1433, 1771). Még elébb (1411) . Sykereswth ugyanott . Szabó Pál tisztája farka. Bánkon (1744) . Szilvölgye . Ebesen (1640) . 19 3
Tököstó. Halápon (1771) . Környékén sok őskori régiség . Tötös-, Tetős- vagy Tütüs-rét és erdő. Bánkon. Tuteus réth (1400) . Teteus allya nevű rét (1495) . Zúgógát folyása. Halápon (1771) . IV. Félig elfelejtett vagy már el is tűnt hegy-, halom-, lapanyag- és hátnevek . Alucz halma. Ohat és Máta közt, a csegei határban. Assut halma (1341) .Aallut halma (1582) . Alucz halma (1718, 1728). Ma nagy Mélyföldes h. Antal hegy. A arai Homokkertben (1681) . Ararát hegye. Pallagon (1835) . Bakó hegy. Pallagon (1835) . Bál hegye. Fancsikón (1773) . Bánki folyás hegye . Harmas határ Bánk, Pac, Fancsika közt (1744) . Bíró Gáspár laponyagja . Zám és Kócs közt (1574) . Bujár laponyag . Ohaton (1780) . Cigánytelek. Fancsikón (1773) . Még elébb (1744) . Cigányok szállása nevű hegy ." Csorvás hegy. Fancsikón (1632) . Dinnyés hegy. Szepesen (1640) . Valószín űleg ebben lelt múzeumunk egymás felett két elporladt és kifosztott sírkamrát (1907) . Feleföld halma (1698). Feketeföld h. (1744) . Határ h. Zám és Nagyivány közt . Ma Mérges h. Földvár h. Bánkon (1433, 1771). Gerendás hát. Ebesen (1640) . Határos. Ohatan (1336) . Később és most is Godolya hát a neve (1718, 1793). Halas hegyek. Nagy és kis Halastavakkal. Parlagon (1835) . Hodos halma. Ohaton. (Hudus halma 1336 .) A mostani Hegyes avagy a Szeghalommal azonos . Holtember laponyagja . (1750) . Most Holtlaponyag a Hortobágyon. Hoportyos. Határjelző Máta és Cserepes közt (1582) . Kissis halom. Bánkon (1433) . Két korhány . Szepesen (1640) . Jérikóhegy . A Homokkertben (1708) . Látóháza . Fancsikáva~l és Szent Jánossal együtt említve 1456-ban . Most Fancsikón Látóhegy : Látóhegyi csőszház. Leányhegy. Gúthon (1770) . Nyúzó halom. Ebesen (1640) . CSrdöngős laponyag . Szepesen (1640) . Pós dombja. Szepes pusztán (1640) . Púpos hegy. Parlagon (1835) . Rókalyuka dombja. Máta és Zám közt határjel . (1582, 1744). Szász János dombja vagy laponyagja (1582) . Most Szásztelek . A laponyagban népvá-ndorláskori gyermeksírt leltünk. Székfüves hegy. A Homokkertben (1696) . Szent Mihály dombja. Hihetőleg a Csigekertben (170?) . Szőröshalom . Szepesen (1640) . 1Tóth Istvánné hátfa. Ohaton (1780) . 194
Úrdombja . Parlaghon, a templomhely közelében (1835). Villongó hegy. A hatvan utcai kisajtón kívül (1677).
Százhatvannál több eltűnt, vagy feledésbe menő debreczeni helynevet írtam ki Debreczen történeti földrajzához gyűjtött adataimból. A helynevek fejtegetését kerültem, ezt a felette nehéz és gyakran megoldhatatlan feladatot . Ezúttal alig volt egyéb célom, mint a sak eltűnt helynevet újból feleleveníteni és szolgálni azok érdeklődésének, akiket ezer éves múltunk emlékei szórakoztatnak, gyönyörködtetnek avagy szebb jövőnk reményével töltenek el . . . VANISHED AND FORGOTTEN PLACE-NAMES IN THE OUTSKIRTS OF DEBRECEN Lajos Zoltai
published by Kálmán Radics The geographical place-names usually preserve the memory of the denominator for a long time, they live longer than the memories of social changes. The bigger rivers of Hungary got their names in the Roman times, while the smaller ones and the mountain-tops were denominated by the Hungarians settling here. The earliest place-names usually express some outer or inner characteristic features of the geographical places or settlements . The Christian world most often gives personal names to towns, villages and parts of estates . The historical names can arouse our national feelings . Some place-names survive very stubbornly, others are gradually forgotten or change a lot in a way that we cannot even recognize their original forms . The process of changign and vanishing is accelerated by the changes in topographical situations and by the effect of human culture on nature (altering the course of rivers, drying reeüy parts or meadows and turning them' into plough-lands or thinning out forests). If we give list of the place-names from ages to ages we can follow the historical changes of he area, too . The paper of Lajos Zoltai is primarily about vanished or vanishing place-names in Debrecen. He collected disappeared names of street and quarters, settlements, farmsteads and estates or parts of estates, and listed names of streams, brooks,} lakes, swamps, meadows, valleys, ditches, wells and dams and those of hills, mountains and ridges .
