zOLTAI LAJOS MUNKAIBŐL Radics Kálmán
A HBML évkönyve XIX. számában közreadtuk a névtelen Naplójának" első részét, amely az 1699. április 30-án keltezett feljegyzéssel zárult. E folytatás 1699. május 2-től 1700. augusztus 4-ig közli a feltételezett szerző - Lévai István - feljegyzéseit az általa megörökítésre érdemesnek tartott eseményekről. A szerző a Naplóban azonos szavak leírására eltérő változatokat is használ (pl. Komáromi György - Comáromi György, referállják - referállyák, Nga-Naga=Nagysága) . Zoltai Lajos bőséges jegyzetanyaggal, magyarázattal látta el a Régi Okiratok és Levelek Tárában megjelentetett diáriumot (eredeti jelzete a HBML-óan: IV. A. 1011/a. 26. kötet). Mi most csak néhány, a korszakot érintő munkára és a forrásban előforduló mértékegységre hívjuk fel az olvasó figyelmét . Debrecen története 1693-ig . 1 . (Szerk. : Szendrey István) Db., 1984. Debrecen története 1693-1849 . 2. (Szerk. : Rácz István) Db., 1981 . Rácz István : Debreceni végrendeletek 1595-1847=HBML Forráskiadványai 8. Db., 1983. Rácz István : Debreceni vagyonleltárak 1717-1848 = HBML Forráskiadványai 9. Db., 1984. Rácz István : A debreceni cívisvagyon = Agrártörténeti tanulmányok 14. Bp., 1989. Komoróczy György : Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Db., 1969. Szücs István : Szabad királyi Debreczen város történelme. II-III. Db., 1871-1872. Zelizy Dániel szerk. : Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása . Db., 1882. Sápi Lajos : Debrecen település- és építéstörténete . Db., 1972. Debrecen sz. kir. váras és Hajdú vármegye (szeré. : Csobán Endre) Bp., 1940. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város Adattár, Db., 1937. A forrásban előforduló mértékegységek : cseber = kis cseber = 50 icce = 42,2 liter nagy vagy öreg cseber = 100 icce = 84,51iter icce (icze, . itce) = 2 meszely = 0,75 liter köböl = pozsonyi mérő gabonánál = 125 lter l4á
váradi (bormérték) = 42,2 liter sing = 62,52 cm vékás = kis véka = 31,2 liter öreg (kassai) véka = 33,2 liter Pénznemek : - dénár = 1 magyar forint 1/100-ad része - forint = magyar forint (florenus Hungaricalis) = 100 ezüst dénár; 4,80 magyar forint = 1 szimpla arany rénes forint (florenus Rhenensis) = 20 garas = 60 krajcár poltúra = 1,5 krajcár - tallér = császár tallér = 3 Rft ezüst tallér = 2 Rft 12 krajcár A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből.. II. - Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról . - Közli és ismerteti : Zoltai Lajos. Die 2. Maji 1699: Pósalaki János uram l istállója meggyuladott vala reggel 8 óra tájban, mikor szintén a nép jött a templambul; de az sak nép hirtelen érvén, hamar széllyel hányók a fedelét és mególták. Ki cselekedte, nem tudhattyuk ; de a német quartályosokra gyanakszunk. Die 3. A tűzfül való félelem miatt az isteni szolgálat az uczán peragáltatott a templom előtt és a várad-utczai philagóriánál, mind reggel, mind déllyest. Die 4. Az határok megujjítására expediáltatnak : Pósalaki János, Diószegi Sámuel, Csatári János ex Senatu . Katona János, Ugocsa Mihály, Ambrus Mihály, Tót István, Szabó György (ex electa jurafa Communita~te). Die 5. Maji. Szoboszlai quártélyosok Martigli Regimentjébül valók, többire mind fancziák, a májusi zöldfák alkalmatosságával nagy mesterségesen tánczoltanak . Sokan egymásután, edgyik a másiknak kardgya vagy spadája végit fogván, hol magokat, mint mikor .a sövént fonyNotórius és senator Pósalaki Jánosné, Csapó-utcza északi során, a mai 18. számú ház körül, vagy talán éppen ennek a helyén . A város hűséges szolgálatában 1677-től kezdve magát sokszor és sokféleképen kitűntetett Pósalaki előttünk ismeretlen oknál fogva, hihetőleg közhivatali működését ért méltatlan gyanúsíttatások miatt elkedvetlenedvén, több ízben kérte notáriusi, senátori, sőt concivitási tiszteitől való elbocsáttatását. Míg végre a város közönsége 1698 jún . 1-jén csupán a jegyzői tiszttől felmentette . Azonban 1700 elején (jan. 24.) ismét saját kérésére, miután megszégyenítőnek (despectus-nak) ismerte fel magára nézve, hogy elbocsátották, újra visszavették a jegyz őségre, a senatorságban szakkadatlanul megmaradván, Sőt 1717., 1718 . és 1719-ben fürmenderséget is viselt . Második felesége (Esketési anyakönyv 1706 febr. 17.) Oroszláni Borbála, elébb senator Nánási Istvánné volt. Egy idő ben élt vele Pósalaki István, sokáig eskütt bíró; 1694-1696-ban senator ; 1697-ben egyik főbíró-jelölt . Utóbbi 1897. márez. 31. halt meg.
nyák, a meg fogott kardokkal által meg által fonván, hol a kardok alatt által fordulván, hol a kardokat a földig le tévén és azokon egymásután által lépdelvén, hol a legelsőjökre, aki középben megállott, körösien körül a kardokat a nyaka táján egymásra rakván és azt a földig lebocsátván s azon középsőt, akit Capitánna~k neveztek, a kardokon felvévén és véle kerülve, egy kevéssé tánczolván, ismét a földre lebocsátották, ismét magokat róla, mint egy oszloprul a kötelet letekervén, ujobban járták a tánczot ; de a kardok végit senki e1 nem bocsátotta ; hanem nagy csuda módon által meg által forogván, sokáig jádzottanak . Egy tarka rúhás bolond, akit Cortiaannak szoktak hívni, igen hamis tűzrü pattant fi volt közöttök. Magyarul is tudott egy keveset. A Capitánnak minden jeladása csak ez volt: ha! Die 6 . Az határok járásábul becsületes atyánkfiai megérkeznek, referálván, hogy mostan is az határokat a tavalyi mód szerint meg= ujjították. A szoboszlaiak a controversiás Tárkány fokán2 innen lévő határaktul magukat csak visszacsapták és annál tovább nem mentenek. Az fürediek is ki nem jöttenek; földes urak híre nélkül semmihez nem akarnak nyulni. Az újvárosiak is a levelbeli halmokhoz vagy laponyagokhoz3 akarván magok határát .szabni, más halmokat mutattanak volna és más határokat, nem azokat, akiket eddig tartottunk és gondoltunk és így .a dolog kétséges lévén, azoknak is tellyes vége nem szakadhatott . Die 11. Mind a Lovászok , mind penig a ménes odakin az Hortobágyon túl járván, bátorságnak okáért bellyebb hajtatni Tót István és~átori Mihály Uramék expediáltatnak, szekerekkel, puskásokkal4. 2 Tárkányfoka a Hortobágy vizébe szakad s elválasztó vonal a hortobágyi puszta meg a Hajdúszoboszlóhoz tartozó angyalházi puszta között . Foknak, szík-fokának nevezik a lefutó belvizek által a szikes talajba vájódott ereket, kanyargós, rendesen meredek partu keskeny medreket. Ezek akár vízzel vannak megtelve, amikor a szikes, agyagos föld süppedékessé válik, akár kiszáradtak, szekér épségét, ló erejét, czivis türelmét, erősen megpróbálják. 3 Lapanyag a Magyar Tájszótár szerint Mezőtúron és Hajdúszoboszlón = emelkedett hely, kisebb halom. Debreczenben is P. I. 72 éves öreg, volt városi számadó csikós szerint lapanyagnak nevezik a hortobágyi pusztán a magasabb, partos, telkes helyeket. Telek és telkes hely alatt azonban nem mindig rég elpusz_ tult falvak belső területét érti a hortobágyi pásztor nép, hanem a pásztortanyák, a gulyák, ménesek állandó delelő, pihenő helyét is így nevezi . Eszeket hajdan a Tisza ki-kicsapó árja sem borította el. Ilyen lapanyagok a Hortobágyon : Ludas 1., Rácz 1., Holt 1 ., Fél 1 ., Zámi 1., Polturás 1 ., Arkus 1., Teke 1., Keserű 1 ., Halas 1., Pente 1., Szoboszló, Nádudvar, Püspökladány katonai térképe is több lapanyagot tűntet fel . 4 Ez időből való tanácsi határozatok arra vallanak, hogy a hortobágyi pásztorélet kétszáz év előtt sokkal inkább nomád természetű volt, mint manapság. ménesek, gulyák, nyájak egyik helyrSl a másikra vándoroltak, nemcsak jobb legelőt keresvén, hanem olykor nagyobb biztonság kedvéért is. Ezt a felhozott eset is bizonyítja .. Az idézett határozat szerint, mely a tanácsi jegyzőkönyvben is olvasható, egy jó mértfölddel beljebb, az elepi puszta tövében fekvő Szálka halma körül kellett legeltetni egy hétig a ménest . Május 17-én, a tanács megint a Hortobágy mellé, a folyó innens ő oldalára rendelte a csikósokat, puskások védelme mellett.
147
Varga György Uram és Tamási István nevű katonával Őnodban küldetnek ezen az okon, mivel úgy hallottuk, hogy ónod megégett, valami gyújtogatók akadtak kézben és erre a földre is vallottak volna, hogy hasonló gyújtogatók jöttek volna. Eodem . Takács István nevü becsületes nagy gazda ember eltemettetik.5 Die 12. Komáromi György és Sárándi Dániel Uramék küldetnek Diószegre Méltóságos Generalis Cronsfeld Uramhoz ő Nagyságához, hogy az embereinken megszedni szokott vámot tovább ne exigáltassa, mivel Privilegiumjnknak nagy sérelmére vagyon: másként a Felséges Udvart kéntelenítettünk busítani . Item a 5áfárg háza mellé északrul egy küláb rakattatik, mivel igen elrepedezett és félthetni a düléstül. Belől is azon házban vasrudakat bocsátottak által-által . Die 15. Az lovakat onnankívül mind béhajtották. Mivel penig a nyomáson nem jó lészen lakások, végezteték, hogy a mikepércsi földre, melyet megárendáltunk, vasárnapig kihajtassanak.' Eodem. Varga György Uram is Onodbul megérkezik, referálván, hogy f)nodban a sokszori tűztámadásért egyenesen csak a quártélyosokra gyanakodnak . Mert valami discretiot igértenek volt a Commendansnak és meg nem adták volt : öt vagy hat helyen is esett a gyulafiás ; de mégis nagy kár nem esett. Kéntelenek voltanak a discretiot megígérni s adni a Commendánsnak. Eodem. Fellyül említett Komáromi György és Sárándi Dániel atyánkfiai megj ő vén, Generalis Cronsfeld Uramtul, referallyák, hogy ő Nagysága . arra resolválta magát, hogy a szomszédságban barátságosan akar velünk élni és embereinken a vámot Diószegen tovább nem fogja megvétetni . Die 19. Sárándi Dániel és Lévai István atyánkfiai az hortobágyi híd új donatiojával és a székelyhídi s létai vámok relaxatioja felől való ő Felsége parancsolattyával Cassára a Tekintetes Nemes Carrarára expediáltatnale.8 3 ATem azonos Takács István Deákkal, aki senátorságot viselt s 1693-ban és 1694ben els ő főbírája volt a sz. kir. várossá emelt Debreczenek . István Deák elébb is halt meg, 1698 márcz. 15. én. A Napló által említett Takács Istvánról csak annyit tudunk még, hogy az 1690. évi tatársarczhoz 300 frttal járult . (E sarcz lajstroma .) 6 Sáfár = városgazda. A tanácsi jegyzőkönyvb ől (1699 :476) azt látjuk, hogy május 17-én ezzel ellenkező határozatot hoztak, amelyről már az előtti jegyzetben szólottam . 8 Szűcs István Debreczen város történelmében a debreczeni polgárok vám- és harminczadmentességét biztosító számos oklevelet idéz amelyeket a magánlevéltár Sríz. A városi tanács is abban a bizonyságlevélben (literae passuales), amelyek formuláját az országban keresztül-kasul járó debreczeni lakosok számára 1696 márcz. 27-én állapította meg, a régi királyoktól kapott privilegiumokra s ezeknek I. Leopold által történt megerősítésre, megújítására hivatkozott. Ime mégis Diószegen az új földes úr, Cronsfeld generalis, Létán, Pocsajban, Székelyhídon a király tisztjei kiváltságaink ellenére vámot szedtek embereinktől. Sőt Jalkócsi Imre csegei harminczados a hortobágyi hídon által járó legelő
148
Die 22.
Az újvárosiakkat controversiában forgó határoknak eligazítására becsületes deputatus emberek bocsáttatnak ; de a dolog most is nem igazodhatott el. Die 25. Pósalaki János Uram szénája meggyeladott volt az udvarán ; de hamar reá esvén az emberek, megoltották ; a tűz hatalmat nem vehetett. Item. Méltóságos Generalis Gróff Pálffy János Uram eő Nagysága Regementibéli katonák közül hárman a Városra bejövén, sok alkalmatlanságot követnek el az utczákon, fel s alá nyargalódván, ketten megfogják, mivel valamely emberhez is hozzá lüttenek s a süvegét tanálták. Commissaries Uram eő Nagysága szállására viszik.° 6 Nagysága a városházához küldi, hogy tegyék fogságban :különb helyekre, cum assecuratione, hogy in casu alicujus contingentis vexae számot ád eő Nagysága róla. A harmadik katona a Vendégfogad%í háznál egy német asszonyon érő szakot akarván tenni, az asszony nem engedelmeskedik néki, mánd az urát, aki is ott volt, mind az asszonyt megsebesíti. Az ura a német aszonnak által üti a katonát s Rneghal . Die eodem. A vásárban egy kopasz Domján János házánál lakó legény, ki Slik Uram Regementihez való szekeresek közül valónak mongya magát, holmi hivatván (így talán hitván?) németeket vévén maga mellé, a quartélyosok közül, loptak s tolvajkodtak . In flagranti megfogatik, kit Commissaries uram megához vitetvén, elbocsát. marháinkat is megvámoltatta (jkv. 1898:351 .) egyenesen a szepesi kamara rendeletére (Jkv. 1899 :382.) ; ámbár a 28,000 holdas Mátaföldjének, melyen keresztül folyik a Hortobágy vize, már Hunyadi János idejében emberemlékezet óta csendes és háborítatlan birtokában valónak a debreczeniek ; Hunyadi Mátyás király is megtiltó tiszteinek, hogy őket a Hortobágy vizén való vámszedésben akadályozzák ; Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1582 márcz; 30-án új donatfot aflott pékiek Máta-pusztára (Szűcs I : I. 81 ., 82., 215.) Sárándi Dániel pedig csak kevéssel azelőtt (1697 jún. 21 . - Jkv. 77. 1.) hozott új adománq-levelet Bécsből a métai hfd vámjára . Sárándi uramat tehát megint Bécsbe küldte a tanács . Micsoda eredménnyel járt a király zsámolyánál, meglátszik az 1899 május 10-én előterjesztett jelentéséből. (Jkv. 1699 :464.) Parancsolatot hozott a szepesi kamarára, hogy ez bennünket privilegiuminkban megtartson s a kamara által elfoglalt hidat is 6 Felesége kezünkbe visszabocsátotta, donatiot szépet adván róla, igaz ugyan, hogy régi követelésünket, amely tett egy összegben 2841 Rhfr 37 krt, el kelett engedni érette. 9 Gróf Pálffy János tábornok, a szatmári béke megkötésénél teljes hatalmú császári fővezér, aggkorában nádor. A Commissarius e helyen = hadi biztos ; hihetőleg ugyanaz, aki a Napló szerint ez évi február 7-én érkezett Debreczenbe . Nemcsak a most közölt Napló, hanem a jegyzőkönyv is sűrű n panaszkodik a a nálunk kvártélyozott német és más idegen naciobeli katonák garázdálkodásai miatt . De míg a jámbor polgár még a legsúlyosabb bántalmakért is alig, vagy csak igen sovány elégtételt kapott a katonai igazságszolgáltatástól, addig a császári vitézeken esett sérelemért a város egész közönségét felelősségre vonták . Például 1897 január 26-án Corbelli generális ingyen élődő szolgáit valami duhaj legények megvervén, Bercsényi Miklós gróf, Felső-Magyarország akkori fóhadbiztosa eleget zaklatta e miatt a tiszteletes tanácsot. (Jkv. 1897 :30 ., 34.) Nagy sokára Sárándi Dániel uram igazította el Bécsben a dolgot, úgy, hogy a város nevében megkövette Corbelli generálist, kinek ellenünk való régi nagy haragja ezzel lecsendesült . (Jke. 1899. 485. 1 .) 1~9
Die 27.
Commissarius Uram eő Nagysága General Pálffy Uram megfogatott két katonáit elbocsáttattya ; ami portékájukat elvették, visszaadtik nékiek . Die 28 . Sárándi Dániel és Lévai István Uramék Cassárul, a hortobágyi híd és vám iránt obtinealt eő Felséghe kegyelmes parancsolattyát, a Carrarán praesentálván, megérkezvén, decretumokat hoznak csegei harminczados Jalkochi Imre Uramra, hogy a megírt hortobágyi hidat, vámjával együtt resignállya ; és a pocsai s székelyhidi vámosokra, hogy ennek utánna a debreczeni concivis emberen vámot ne vegyenek. Die 29. Monori István és Lévai István Uraimék, a pocsai és székelyhidi vámosoknak szólló N. Carrara Decretumit elviszik praesentálni . Die 30. Sárándi Dániel és Tholdi Páll° uraimék esegei harminczados Jalkochi Imre Urnak szólló Nemes Camara Decretumát, hogy a hortobágyi hidat és vámot praesentallya, elviszik. Die 31 . Monori István és Lévai István Uram Pocsajbul és Székelyhidrul megérkezvén, referállyák, hogy a Decretum szerint ennek utánna a debreczeni igaz concivisen meg nem veszik .a vámot se Pocsajban, se Székelyhídon . Die 1. Junü. Sárándi Dániel és Tholdi Pál Uraimék megjönek s referállyák, hogy Jalkochi Imre csegei Posta Mester Uram, in facie loci, a máthai földön, a Hortobágy vizén lévő hidat, vámjával s minden proven tusával edgyütt restituálta, aminthogy említett Harminczados Uram jelenlétében a vámkerék fel is ásatott s míg megírt .atyánkfiai ott mulattak, városunk részére vámot is vesznek s usu roborállyák a restitutiot. Ad interim penig míg bizonyos állandóbb vámost állítanak oda, vásárbíró Szilágyi Jánost hadgyák a vám inspectiójára, aki actu ott maradott . Eodem . Tikos János Uram bort viszen ki a máthai hídhoz, avégre, hogy a város számára korchonra árultassék; pro hic et nunc az itt 10 Tholdi Pál 1699 május 25-től fogva, 1709-ben, pestis által lett haláláig a város vice notóriusa . Elökelö dunántúli birtokos nemes családböl származott Pápán. Magának is számottevő, birtokai valónak Tolna, Somogy és Veszprém vármegyékben, valamint Tokaj-Hegyalján. Atyja Th. Márton Érsekújvárnál török fegyvere által esett el ; anyja Oroszi Kata, aki másodszor Zalakapolcsi Domokos Ferencz vásonyi Kapitányhoz, utóbb Rákóczi Ferencz egy gyalog ezerének főcolonellusához és Sümeg vára főkapitányához ment feleségül. Édes anyja és mostoha apja halálok után (1708) gyámsága alá vette a Domokos árvákat, Tamást és Mártont . Utóbbi majd 30 évig Debreczen kit űnő főbírája volt. Th. Pálnak Feigel Klára volt a felesége. Közeli rokonságban állotta Festeticsekkel (a nagynénje, Th. Anna Festetics Pálné lévén), Meszlényiekkel, Pecsoricsokkal, Sándorokkal, béri Ealogh Ádámmal, Orosziakkal . Szegediekkel és Ostffiakkal. Csuzy József hírneves ref. papnak pedig sógora volt. (Sajátkezüleg írott végrendeletét közöltem a Történelmi Tár 1903. évi IV, füzetében) 150
való mértékkel 4 polturán parancsollyák árultatni . Azon alkalmatossággal égett bort is visznek ki. Die 3. Comáromi György Uram Szoboszlóra expediáltatván, két szép kanca lovat hoz generalis Cronsfeldt Uram 6 Nagysága számára . Die 3. Junü. Monori István és Ca~tona János Uramék az hortobágyi hídhoz küldetnek, olyan instructional, hogy az előttem vámost pro interim allícsák tisztiben és tisztit, mibül fogjon álfani, kin mit s mennyit vegyen, adgyák eleiben . Die 8. Monori István és Tikos János Uramék az hortobágyi hídhón mennek, bort visznek ; á vámost is béhozzák parancsol-attya vagyon ő kegyelméknek . Die 9. Megf őnek ő kegyelmék ; a vámos is elfő ő kegyelmékke1 11 Eodem. Estve kilenez és tíz óra között a Csapó-uczai őrzők közül egyet a németek a Károlyi István Uram háza előtt megöltenek. Piacz-uczában is ugyan az őrzőkre Groff Lantieri szolgája puskával, szablyával reájok ment, vélek veszekedett ; de a fegyvert elnyerték tüle. Die 14. Junü. Ezen fellyül megírt megöletett őrzőnek az inge elő kerülvén, az hátán a koszperd szúrás meglátszott . Arra nézve a test felásatott és a kopszerd által rajta esett szúrás nyilván meglátszott . Eodem . Ezen megöletett embert, ~aki~t 10 . praesentis eltemettenek volt, akarván az itt való Quartélyos Commendans oculaltatni, maga borbélyaival, felásaok s rajta a hátán, a lanoczkáján alul, egy fertály singni mély seb tanáltatik.'l Die 20. Megírt Commendans Uram, praevie beadván néki megöletett ember iránt celebrant (így) inquisitiot és a tőle kívánt accusatiot, az accusált németeket, úgymint Groff Lantieri Uram Companiájábul való Franciscus Maximilianus Krimmért, iródeá~kot, Mausz Pált, 11 A nemes város első vámszed ője és csaplárja a Hortobágynál Vasvári István volt, akit e napon meg is eskettek tisztére, ilyen feltételek mellett : Szolgálattya die praesenti minden holnapban kitelik, 17gy, hogy ha vagy neki a szolgálat nem kellene, vagy a városnak az ő maga alkalmaztatása nem tetszenék, szabadon minden holnapban vele praevie számot vetvén s kezéhez veendő proventust egészen beadván, a szolgálatot elhagyhassa . Fizetése lészen a vámszedéstül minden holnapban négy-négy fl. hungari ; ha esztendőt tölt, egy kősóval megszereztetik . A csaplárságtúl ismét minden cseber bonul edgyütt a csuporra s gyertyára valóra 12 dénár . Együtt bornak és pályinkának iczéjétül 2 dénár; töltelékre minden cseberre egy meszely bor . A rendes contrabandtnak harmadrésze is övé lészen, mely ha történik, azonnal hírré tegye a városnak s hír nélkül ne dissipállya (a kobozmányt meg ne semmisítse), hanem Bíró uramtúl várjon (t. i. utasítást) . (Jkv. 1899 : 483.) 12 Ekkor, június 15-én a következő határozatot hozták : Minthogy a német quártélyosok sok exessusokat cselekesznek, embereket öldösnek, vagdalnak, vernek, vesztegetnek, azért az uczában conscribáltassék, miképpen tartattyák magokat a szállók". (Jkv. 1699:488.)
Die
Die
Die
Die
fürert, Joannes Volffgangus Scherbellit, corporalist, pro examine magok eleiben vitetvén (akik profő sz kezében adattatván fogságban voltak), kívánták Bíró Uramtul is, hogy pro exaudiendo eorundem examine, küldgyön oda vagy két embert ; ahová Király Mihály és Tholdi Pál Uraimék elmennek s mink utánna végben ment, referállyák, hogy in oTrlnibus tagatták az ellenek való vádat. 22. Fapp Miklós Monori István Uraimék Váradra küldetnek Tejneczkihez, hogy a minémő 1000 cassai köböl búzát az ott való Annonariában kell administralni a Városnak, difficultás nélkül acceptállya . 23 . Megérkezvén eő kegyelmek, referállyák; hogy disponáltak s be fogja venni. Eodem . Pálffi Uram eő Nagysága Regimentibül Sigmondi Uram Companiájábul egy katonát, aki a vásárban egy szegény paraszt embert nagy görcsös bottal főben ütvén, igen megsebesített, megfognak s Commissarius Uram akarattyábul s hírével a Ráczok házában tészik, kit - a sebes embernek gyógyítására való pénzt fizetvén - Commissarius Uram eleresztett harmadnapra . 25 . Sárándi Dániel és Lévai István Uraimék Cassára mennek, oly véggel, hogy a N. Carrara számára obvenialandó dézmáért egy bizonyos summában megalakudgyanak' 3 s egyszersmind Tavernat Uramat eő nagyságát is,1' ha addig elérkezik, udvarollyák meg s a városhoz demereállyák . Die eodem. A reánk limitalt 1000 köböl búzát Váradra alzninistraltuk egészen . 30. Az hortobágyi hídnál erigaltatott egy ház és pincze alatta, a borárulás hogy annál alkalmatosabban lehessen. A bornak iczéje Jenár 12. Égett bor 5. Pályinka is adatott a vámos kezében árulásra. Tikos János és Katona János Uramék Inspectorságokban .
13 Nem sok ido"vel Várad visszafoglalása után úgy a kincstár, mint Benkovics Ágoston váradi megyés püspök érvényesítették tized-jogukat Debreczennel szemben . Benkovics sző lőskertjeinktől is dézmát követelt azon az alapon, hogy azok déamás pusztákon feküsznek . (Sz űcs István III : 673.) Később, amennyiben némely pusztáink Szabolcs vármegyéhez tartoztak, az egri püspök is tized fizetésére szorította Debreczent. A város időről-időre egyezségileg megállapított mennyiségben természetül, olykor pénzül rótta le ezt a kelletlen tartozását. 1895ben a szepesi kamarával 900, a váradi püspökkel 40 kassai köböl árpában egyeztek meg . 1898-ban és 1700-ban 700 köböl árpa volt a kincstári dézma, de a tanács ezt is sokalta . 1699-ben a váradi püspök nem engedett alább 80 köböl árpánál. A XVIII. század elején az egri püspök dézmáját a uracsi, hegyesi, ohati, szentgyörgyi és zeleméri pusztákért 300 frttal váltották meg. (Egykorú jegyzőkönyvek és 183. sz. okirat.) A tanács nyomtatáskor mindég deputátusok által szedette be gazdálkodó lakostársaitól a tizedet . 14 Más eseteknél Tavonat-nak írják. Báró Tavonat Lajos Albert, a kassai kamara újonnan kinevezett praetectusa : 15 A. mai híres hortobágyi ~"endégfogadó telkén épült ; körülbelől a mostani szekérállás helyén .
152
Die 5. Julii. Sárándi Dániel és Lévai István Uramék Cassárul megérkeznek, referálván, hogy a dézmát in Cubulis ?00 Cassovientibus arendálták . Méltóságos Báró Ludovicus Albertus de Tavonat Uram ő Nagysága, a Nemes szepesi Carrara ujjorran crealt Praefectusa 1. Julii érkezett Cassára ; nagy reverentáival acceptaltatott ő Nagysága . Ó kegyelmék is Városunk nevivel megudvarolták; nagy kedvesen vette ő Nagysága . Két hordó püspöki borral megajándékozták ; az Asszont perm egy gyönyörű szép selyem paplanral.~ Nagy köszönettel s magok ajánlásával vették . Die 8. Dobozi István és Lévai István Uramék Váradra mennek ; a többi között reájok bízatott, hogy Váradi Annoriae Praefectus Tejneczky Mátyás Urammal edgyezzenek meg arrul, hogy ez idei decimánkat, úgy mint cubulos 700, tavalyi búzával vegye bé, mivel a méltóságos Commissio szüntelen való parancsolataira többet szerzettünk volt, mint a mennyit annak utánra, sok remonstratióink után reánk limitaltarak. Ha ígérettel tehet is, csak elvégezzék ő kegyelmék . Die 12. Referaltatott, hogy a búzát Tejneczki Uram ígérte, hogy elveszi ; de titkosan administrallyuk s neve se legyen, hogy dézmában adgyuk; mert nékie is vadnak frigyi s fél ha valami galyibában keverednék miatta. Die 13. Esvén értésünkre, hogy az hortobágyi postamester az edgyszeri vagy nehányszori tilalmunk ellen praejudiciumunkra bort árul, expedialtattanak Borbély András, Tikos János, Balla Mihály és Nánási István uramék, olyan véggel, hogy ha rajta kapják, hordafa fenekét vágassák ki minden engedelem nélkül, melyet referalnak is, hogy elkövették ." 1699. Die 16. Julii. Erdődi Ferencz és Balla Mihály uramék Méltóságos Károly : Sándor Uramhoz ő Nghoz küldetnek, Ha találtatik hat szép kancza lovat kérjenek ő Ngátul.~ 16 A Tavonátné asszonynak ajándékozott szép selyem paplannal kapcsolatban még egyszer vissza kell térnünk a foszláncsináló ráczokra, gttrögökre. Ugyanis folyóiratunk III . füzete 3, lapján a fosztón vagy foszlánra nézve a Nyelvtörténeti Szótár után azt a magyarázatot alkalmaztam, hogy az alatt valami törákös. ruhafélét, ujjatlan, hosszú köntöst érthetünk . Azóta az 1697. évi jegyzőkönyvünkben a következ ő feljegyzést találtam: Die 1G. Jan . in Congr. Sen et Comm. A paplan- vagy foszláncsináló rászoknak supplicatiójokra resolváltatilz, hogy a városban lakások nem engedtetik, mindazáltal ezen a télen bennmaradhatrak; de mesterségeket ne gyakorolják és m{íveiket ne eSrulják". Ebb ől meg az látszik, hogy foszlón = paplan. 17 A hortobágyi posta emberének fia, Szabó István szemeláttára egy négy csebres félig borral lévő hordó fenekét csakugyan kivágatták s a tilalmas bort földre kieresztették . (Jkv. 1699 :528.) 18 Ugyanezen évi Jegyzőkönyv szerint Erdődi uraimékat valami hat vad kanszák" vételére küldték Károlyba; - a lovak közül négyet Bécsben Levenburg Camerae Aulicae Consiliariusnak, kettőt pedig váradi Protont Mester Tejneczki Unnak" mértek volt. (Jkv. 1698. Júl. 14. 528. 1.) 15.E
Die 25.
Nemes Szabolcs Vármegye praetendalván nyári quantumban bizonyos számú pénzt, annak relaxatiojára küldöttük Paládi Pál és Károlyi István uramékat Kállóban . Mivel már 900 forintokat meg attunk az téli quantumban, még 900 forintokat praetendálnak, melyre magukat obligatusoknak nem ismerjük .ls Die eodem. Kegyelmes Urunk ő Felsége az N. Városnak szólló parancsolattya olvastatik, melynek continentiája ez : hogy ez előtt 14 esztendőkkel, midőn az Török Császártól az Hatteserifet~° obtineal tuk, akkori Fő Vezérnek és Effendinek2l való fizetésért, úgy mint a Vezér részérül 5000 oroszlányos tallérokat2a az Effendi részérül 500 hasonló tallérokért Maurocordatus, z3 a Császár tolmácsa kezességet vállalt volt és követünk Bonyhádi János adós levelet adott volt ezen summa pénzrül interessével edgyütt; meg nem fizettük egy kevés summán kívül, mély az interestis alig adaequally.a, melysül panaszt tett ő Felsége el őtt ; azért parancsoltatik, hogy legalább egy holnap alatt ki szedgyük és oly krszen tartsuk, hogy mikor az ő Felsége solennis legatioja, az Török Császárhoz meg fog indulni, az követ magával el vihesse és ott meg fizethesse. Mely dologról beszélgetivén és tudakozván, recognoscaltatott, hogy akkori követünk adótt ugyan contractust, amint az után való levelers Maurocordatusnak attestallya és hogy falágyi hál uram is referallya, hogy Erdélyországa ajándékon adván 1500 aranyakat, ő kegyelmé vitte bé és azon adósságban fizette, de hogy interest ígértünk volná, senki nem recognascallya, melyre nézve végeztetik, hogy az Felséges Udvarhoz fel kelljen küldeni : erre penrg választatik Sárándi Dániel úram, mellé adjungálaildó személlyel, ugymint Tholdi Pál urammal.`
19 A városnak Szabolcs vármegyében fekvő birtokai után követelték ezt az adót. Szabolcshoz tartoztak : Elep, Alomzug, Kösélyszeg, Ohat, Zám, Máta, Hegyes, Gut, Macs, Monostor, Szent-György, Parlag, Zelemér, részint örökös, részint zálogos puszták. Ellenben a város saját ősi határa, továbbá Ondód, Fegyvernek, Nagycsere Nagyerdő, Apafája, Bódogfalva, Ebes, Szeges, Pacz, Fancsika, Bánk, Halág, Bihar Vármegyékhei számíttattak . 20 Hetteserif, helyesen HattiSerif, hatt V. zatt = irat, rovás török-, és sarif vagy e vokállal ejtve serít = tekintélyes, a próféta ivadéka jelentés ű persa szónak összetételéből áll . E helyen = szultáni irat. Analogiája : hatti humajun = császári irat. 21 Efendi . Polgári állású tisztviselőket megillető czím. O~ünan török szó =' úr. (Velics A. Magyarorsz . török kincstári defterek II, k. szómagyarázat és dr . Kunos L : Ozman-török nyelvkönyv.) 22 A nagysinki országgyűlés 1664-ben úgy rendelkezett, hogy az arany 4, öreg tallér 2, oroszlános tallér 1 frt 80 dénárban járjon. (Szilágyi S. Erdélyi országgyűl. emlékek XIII :52 .) - E pénznemeket ugyanígy számították az Erdélyre 1888ban felvetett hadi adók szétosztásánál is. (Alvinczi P. Okmánytára II :264.) 23 Teljes nve a görögnek : Skerlett Maurocordatus Alexander . 24 E nagy esetet, mely sok nehéz fejtörést okozhatott annak idejében elöljáróinknak, más, jobb írással a Tanácsi Jegyzőkönyvbe is bevezették, még július 14diki keltezéssel. A Nápló írója amonnan egyeszerűen lemásolta. A görög siármazású Maurocordatos eme- követeléséről Szűcs István is megemlékezik. (Debreczen Város Tört. III :680.) Azóta előkerült források alapján részletesebben is szólhatunk ez ügyről. Mielő tt követeink a fényes portára, Drinápolyba indultak volna, falágyit a tanács 1685. febr. 18-án az erdélyi országgyűlésre küldötte =~a ~ körülöttünk forgó, bággyasztó dolgok .megjelentésére s az ország segítsége kérésére (1885. évi Diárium) . Gyárfás Pál ugyanakkor a . portán lév ő, erdélyi .kö15 4
_ Die 29 . Julii. , _ Komáromi György és Lévai István Uraimék Cassára expediáltatnak Méltóságos Gróff Nigrelli Generalis Uramhoz ő Ngához, ollyan panasszal, hogy egy Longevall revü Badensis herczeg gyalog Regimentyibül való Hauptmann Eperjesen a vásárra ment becsülletes kalmár vagy keresked ő várasunkbeli Atyánkfiait meg háborította s két lovokat elvette, azt praetendálván, hogy az ő báttya, ugyan Longevall nevü Capitan az el múlt ősszel Becskereknél egy flintát'e ajándékozott városunkbeli fellyül említett Komáromi György urnak, mellyért ő klme egy jó paripát vagy két hordó bort igirt volna. Különben nem is szabadulhattanak ; hanem egy Guska nevü eperjeli ember fl. 80 Rhs. kezességet vállalt, hogy 12 nap alatt a puskát fel küldik. 'Mivel a fl. 80. említett Longevall Uram meg vette a kezesvetnek az utasításában benne volt az is, hogy a budai, egri és váradi basák zsarolásai ellen a debreczeniek részére orvoslást sürgessen a nagyvezírtől. Gyárfás május 2-dikán már Drinápolyban találkozott Bonyhádiékkal . E napon Apafihoz írott leveléből tudjuk meg, hogy követeink a következ ő kívánságokkal mentek a portára : 1. A hatalmas szultán adná háttiserifjét a debreczeniek anynyi ideig való igaz hűségekért ; 2. adójokat szállítsa lejebb, legalább a folyó esztend őre (tízezer tallér volt a török részre járó egyévi summa vagy szerzőJött adó) ; 3. engedje el az Egrébe követelt 4000 kila lisztet, a minden hétre parancsolt 400 hetiszerest meg 100 szekerest ; 4. egyéb szállításokra se szoríttassanak, (Török-Magyar Okm . Tár IX . 15. és 43. 1.) A hattiserifét csakugyan megkapták, Gyárfás uram eleget vigyázván arra, hogy valamit olyat abban ne elegyítsenek, amely Apafinak és a nemes országnak praejudicaljon . S noha mint e Napló is említi, igen nagy árt fizettek érette, - mégis semmi hasznát nem látták . Elénk s megható színekkel festi Debreczennek ezután elkövetkezett siralmas állapotfát eleinknek 1685 őszén Apafi fejedelemhez küldött tevetök (Török-Magyar Okm . Tár IX. 97.) Ez a levél és más panaszos esdeklések indították a fejedelmet meg Erdély rendelt arra, hogy a szebeni tanácskozáson 1685. decz. - 1686. aug. - az ország közönséges pénzébő l Bethlen Eílek és Sárosi János által negyedfélezer tallérral - Naplónk szerint 1500 arannyal - segítsék fel a debreczenieket ; a fényes portán lévő hitelezők megnyugtatása végett pedig az ország neve alatt írjanak Maurocordatosnak . (Szilágyi S. Alvinezy Péter Okm. Tára I : 50.) Ez már 1686. nov . 29-én kérette Nándorfehérvárról Sárosi János erdélyi követ által Apafit, hogy parancsolja meg a debreczenieknek tartozásuk kifizetését. (Szilágyi S. id. m. II : 43.) Am a miéink nem fizettek. Talán mert nem jutott rá pénzök ; épen ezután Carafa sarcza, török, tatár és német hadak csaknem mindenökből kifosztották őket ; talán mert csakhamar 1692 ben felszabadultak a török járom alul s az ottomán porta tolmácsának követelését nem tartották egészen jogosultnak. Maurocordatos azonban számon tartotta a debreczeniek kontraktusát s várta a kedvez ő alkalmat, amikor annak diplomáciai úton érvényt szerezhet. Az alkalom a lcarloviczi béke megkötésénél nyitott meg . Ekkorára Maurocordatos követelése kamatos-kamattal együtt 14 esztendSktől fogva 31.000 m. frtból állott; melyben 5000 tallér - 9000 frt volt a tőke. Ennyiért vállalt volt kezességet érettünk a hattiserif kiváltásakor. Azonban a császár főkövetének CStting gráfnak sikerült a követelést 2625 oroszlános tallérban végezni és' szerzem el, a melyet 6 Felsége előlegezett a debreczeniekért . Maurocordatos és fia pedig 4068 Rh fr. 45 krról adtak nyugtát Űtting gróf és Paget lord elő ttemezése mellett. (Utóbbi 1702 fan. 14-én Debreczenen keresztül utazott hazájába .) Debreczen városa még 1701 elején megtérítette Leopold királyunknak az előlegezett összeget Kassán a szepesi kamaránál. (Városi Jkv . 1701 :29 . 87J 25 Ugyanígy hívták azt a belga származású hadnagyot is, aki Rákóczi Ferencz levelezéseit 1701-ben a bécsi udvarnak elárulta . 26 Flinta = t6zköves puska. Franczia szerkezet ű lövő fegyver, amely a kurucz korszakban nálunk is általánosan elterjedt . (Czuberka Alfréd felolvasása 1906. fan. 18-án a Szt.-István Társulatban) .
155
Die
Die
Die
Die
len, méltóztatnék emlftett Generalis Uram ő Nga azon Capitánnak prancsolni, hogy adná vissza azon fl. 80 s másképpen is ilyen injuriáért (mivel Komáromi György Uram semmit sem ígért azon ajándékot adott flintáért) tétetne ő Naga statisfactiot . 4. Auguusi . Komáromi György és Lévai István atyánkfiai Colsárul meg érkezvén referállják, hogy MLsgos Generalis Nigrelli Uramtul ő Ngátul parancsolatot obtinealtanak az eperjesi Commendansra, hogy Longe vall nevü Capitannyal az fl. 80 adassa vissza, a puska Generalis Uram ő Nga kézinél maradott . 6. August . Kegyelmes Urunk ő Fölsége parancsolattya érkezik, menyben citáltatunk pro die 21 . Aug. a fejervári Collegium számára annak előtte Betlen Gábor collatiójábul esztendőskint Taxankból, mellyel Erdély országának tartozott várasunk, administralni szokott fl. 2000 végett, menyet miulta ezen Nemes Magyar Országhoz reapplicaltattunk, meg nem adtunk, - az ország Statusi instantiajára .~' 6. Item a Mlgos Magyar Cancellaria ujobban is intimanya, hogy a Maurocordatus 5500 tallérig való praetensióját cum interese complanallyuk, meny fel ől már expediáltuk embereinket a Felséges Udvarhoz ; ugyan mind két dologrul postán írtunk oda fel ő Kegyelmeknek . A takarodásra elsős idők járnak. 12. Aug. Méltóságos Váradi Püspök Benkovics Ágoston Uramhoz ő Ngához expedialt Pap Miklós és Komáromi György Uraimék Várodrul meg érkezvén referállyák, hogy a Dézma és Nona dolgában az hegyeken való sok injuriáinkat repraesentalván, ezekre lépett : 1. hordót nem kíván. 2. Vecturával nem terhel bennünket ezután, hanem minden helyben ott maradgyon a Dézma és Nona, az hol provenialt. 3. A sajtó borra, minden száz cseberre húsz tudóágyék . 4. A meny bort egyszer dézmási bé vesznek, azt többször vissza nem adattya ő Nga. Ezen dolgokra való hajlása ő Ngának pro hic et nunc igen jó.
27 Az enyingi Török család magvaszakadtakon Bethlen Gábor Debreczent a fiscus számára foglalta el s 1629-ben kelt alapító levele által az évi 2000 frt földesúri censust lelkiért" a gyulafejérvári kollegium szegény diákjai tartására rendelé . A Rákóczi ház bukása idejében, 1857-től 1665-ig, több évr ő l elmaradt Debreczen a census fizetésével ; de Apafi az általa 1662-ben Enyedre által helyezett Bethlen kollegium részére ismét követelte azt. A debreczeniek utoljára 1683-ról fizették be a 2000 frtot . 1693 után pedig arra hivatkozva, hogy most már szabad királyi várost megillető kiváltságait: vannak, tudni sem akarnak róla. Hosszabbrövidebb megszakításokkal félszázadnál tovább tartott perlekedés keletkezett ebből. Utóvégre Debreczen hajlandó volt néhány ezer frttal kielégíteni az engedi kollégiumot . Azonban Mária Terézia az egyességet megsemmisítette . (V. ö. Debrécaen a török uralom végén" és Domokos Mártan főbíró és kora" cz. tanulmányaimat ; - utóbbi a Debreczen" 1303. ápr . 28 és köv. s7.ámaiban) .
156
Die 15.
Póralaki János és Monori István Uraimék Cassára, a nemes Camará(ra) expediáltatnak a dézmálás alkalmatosságával eddig esni szokott alkalmatlanságoknak orvoslása végett, a mint Mlgos. Váradi Püspök Uram ő Nga resolválta magát azon bor déDma dolga aránt, a Nemes Camara i5 arra lépjen. Die 17. Hortobágyi Veredarius~ Szabó Lőrincz budai posta mester Franciscus Martinus Clar Uram levelét producallya, mellyben erőssen culpál bennünket, hogy az említett Veredariussal nem jól bánunk. persequalljuk, exequalljuk etc. A vád penig nem való, mert egyébképpen nem persequaltuk, hanem a mi földünkön szántott, vetett és a dézmát, nonát kérjük rajta; másodszor, hogy bort nem engedünk árulni nékie. Die eodem. A Nemes Szepesi Camara is írja, hogy a Censusban,+ meny ab Ánno 1693 esztendőnként ezer-ezer forintot tészen, mindgyárt három ezeret administralljunk, mert in casu contumaciae mind vámot, mind harmincz~adot meg szedetnek rajtunk. Mellyrül írtunk Cassára küldött embereinknek ő Kegyelméknek. Eodem . Quartélyosink tülünk el mennek, két Compania, úgymint Vangenheimb és Groff Lantieri, Szoboszlóra ; adtunk alájok 13 szekeret ; adjungálván melléjek Varga György atyánkfiát . Die 22. Aug. Dobozi István Uram a Nemes Bihar Vármegye gyűlésibül expedialtatik Cassára, a Commissiora, Computusra. Mi is quietantiainkat ő Kelmére bíztuk. Die 24. Aug. Póralaki János és Monori István Uraimék Cassáról megérkeznek, referálván, hogy egyebet a Dézma dolgában nem obtinealhattanak, hanem Instantiánkat pro informatione Mlsgos Váradi Püspök Urasak ő Ngának includalván, ő Klmek kezében adták. A Census dolga felőlis instantiát adtavak ő Klmék, hogy legyen várakozásban a Nemes Camara, míg oda fel Udvarnál determinaltatik ; de a Nemes Camara absolute nem akar várakozni; hanem pro quindena fl 3000 kíván kemény fenyegetéssel. Die 27. Aug. Szabó Andrásné házánál a Német-utczai szegeleten egy nagy casus esett . Egy Komáromi Szabó János nevü ember nyolcz száz forintot felkért ; egy csomó on golyóbist, számvet ő pénzt és holmi egyet, mást egy csomóban kötött arany gyanánt és zálogban kezé28 Veredarius = postaszolga, - legény (postamesteri alkalmazott). 29 Az 1694. és 1695-ben csaknem másfél évig fennállott királyi biztosság (br . Heisphül Károly, gr. Löwenburg János és Teschner Antal volánok tagjai) állapította meg, hogy a szab. királyi várossá emelt Debreczen a rendes adón felül évenként 1000 magyar forint királyi censust fizessen ; ellenben a város polgáraitól a külföldről behozott, vagy innen oda kivitt árukért az egész harminczad fizetésére kötelezett vágó marha, bor, sör és réz kivitelével, - fél harminczad fizetését kívánta . (Szűcs I. Debreczen Tör. III . 666.)
15 7
Die Die
Die Die
ben adta, ollyan conditióval, hogy ád azon pénzre ugymint az fl. 800-ra háromszáz kő sót, ketteit a summában, hogy árra abbul tudódgyék ki, sava per fl. 2,04 . Százát Interesre vagy discretioban adgya. Azon hamis sacskót penig a Palatínus pecsétivel pecsételte volt bé, valami levélrül 1e szakasztván . Mellyet azon hamis ember el menetele után észre vévén, említett Szabó Andrásné hozta a pénzt Bíró Uram eleiben és minden felé lovasok küldetnek keresésére.° 1: Septembris. Pap Miklós, Komáromi György és Lévai István Uraimék Cassárul hozott Nemes Carrara levelével Váradra Mlsgos Püspök Uramhoz ő Ngához expediáltatnak . 4. Meg érkezvén referállyák, hogy említett Püspök Uram ő Nga condescendált, hogy hordót a Dézmának nem kíván, verturával sem fogja terhelni embereinket . Item 100 Cseberbül in ratione fati gationis et expensarum 2 Csebret ki enged. MellyrüI írt ő Nga a Nemes Camarána.k. eodem. Dobozi István, Váczi János, Lévai István Uraimék azon ő Nga levelével Gassára expediáltatnak, ollyan véggel is, hogy Ekler' 1 Uram ő Nga jöveteli hallatván, udvarollyák ő Ngát. 12. Megérkeztenek ő Klmék, reportalván, hogy a Dézma dolgában jó választ adott a Nemes Carrara . Elder Uram ő Ng,a aránt is éppen alkalmatos időben mentenek ; mind ő Ngával, mind Praefectus Uram mal eléggé beszéllettenek, ő Ngok Erdélyben menvén, Tokaig edgyütt jöttenek ő Klmékkel ő Ngok. Alkalmatlan száraz, poros, sovány idő, mind a szőlőkre, mind a szántó emberekre .
Die al.
Praedicator Uramék ellenzvén a régi Dicséreteknek a Templomban való közönségek éneklését, és némelly Soltárokat is a közönséges éneklésnek rendibül el hagyván, a Nemes Tanács és Communitas reá ízen ő Klmékre, hogy tegyenek dispositiót az Ecclesiában mellyik énekek énekeltessenek, mellyikek nem, máskint a Partiálissal revidealtattjuk. Király Mihály és Manori István Uramék által izente a Nemes Tanács . Veresegyházi Tamás Uram illetlenül excipi ;alta ő Kket ;
30 Nemes Báthori Szabó András vagyonos debreczeni polgár. Háza a kis templom mellett Piacz-Széchenyi-utcza sarkán, a mai Podmaniczky ház helyén állott. 1716. okt. 23-án kelt végrendeletében a kis templom építésére 6000, a sz. biblia kinyomatására 500, a kollégiumnak 1500, más különféle kulturális és emberbaráti czélokra 875, a város tisztvisel őinek 560 m. forintot hagyományozott ; megnevezett házának fele részét is a kis templom épületére, másik fele részét pedig a város számára rendelte. Szépen gondoskodott rokonairól is. E legatumok 1717. és 1718-ban be is folytak a város pénztárába. Első felesége, akiről itt szó van, Szűcs Anna ; második Mészáros Anna volt. Utóbbi 1719. márc. 20-án tett végrendeletében saját javaiból ugyanazon közcélokra ismét 962 forintot hagyományozott . Báthori Szabó András testamentuma régi másolatban a kollégium levéltárában; Mészáros Annáé 1788-ban hitelesített másolatban a városi levéltárban . Végrend . gyűjt. 1719 . 1. sz, a.) 31 Ekler, Bécsből leküldött valamely magasabb rangú császári és királyi tiszt volt.
158
sok becstelen szókkal élt, mind közönségessen a Nemes Tanács ellen, mind singulariter némelly becsüllebes emberek ellen. Kin a Nemes Tanács igen meg indult és ~solennis panaszt akart ő K1me ellen indítani, mind azáltal, mivel ő K1mét mind Collegái, mind maga reflexiója meg győzték, hirtelen tett mondásit meg bánta ; arra igirvén azért magokat ő Klmék, hogy minhogy nem mindenik dicséret alkalmatos a régiek közül, hogy publice énekeltessék, ő Klmék fogják excermellyiket nem. palni, mellyikeket lehessen énekelni buzgóságossan, A dolog pro hic et nunc abban maradott 3a Die 23. Nagy fogyatkozás volt a napban; reggeli 8 órátul fogva 11 óráig tartott. A napnak csak egy kicsiny részecskéje látszott . Die 23. A Partialis itt Debreczenben celebraltatott : innen Generalia gyu""lésre mennek Krasznára 3a Die eodem. A Felséges Eugenus Sabandiai Herczeg számára 34 küldvén Kővár vidékirül hozzánk Gróf Teleki Mihály Ura~m~ 16 kancza lovakat s hat csikókat, kézhez vettük és magunk embereitül Kecskemétre hajtván, el küldöttük két szekér kísérővel és lovasokkal. Füzéri István Városunk szolgáját, tolmácsát adjungálván melléjek. Die 1 . 8-bris. Lévai István és Balla János Atyánkfiai Cassára, Cassae Bellicae Praefectus Daniel Schindler Uram hivatallyára Cumputusra expedialtatnak. Eodem . Erdélyben Komáromi György és Monori István Atyánkfiai expediáltatnak, az enyedi Collegiumnak esztendőnként annak előtte általunk praestalni szokott, ellenünk való pratensiója végett, melly a Felséges Udvarnál régen agitaltatik ellenünk. Die 5. Az dézma szedés el kezdetik 36 Die eodem. Sok hordó volt a vásárban ; de mind el költ más nap: 82 Efféle határozatok, amelyekkel a debreczeni tanács a hitélet ébrentartását, az istentisztelet canoni rendjét igyekezett biztosítani, gyakoriak a régi városi jegyzőkönyvekben, fgy pl . 1699 . decz. 13, a közgyűlés rendeli : Praedicator Uraiméknak Tiszteknek gyakorlására való hivataloknak alkalmatosságával eleikben kell adni ő kkk. 1 . Hogy az Eskütő s Keresztelő pénzt magok a N. Tanács híre nélkül feljebb verték, abban a N. Tanács eddig sem consentialt, tovább sem akar consentialni. 2. Elvégeztetett volt közönséges tetszésbül, hogy a vasárnapi déllyesti órákon Catechizállyanak s praedicatioval halottat ne temessenek; de azt is ő kelmék nem observállják. (Jkv. 1699 :594.) Ismét 1700 jan . 10-én Praedicator Uraiméknak injungaltatik, hogy Catechizatiot továbbis continuallyák . (Jkv. 1700 :620.) Veresegyházi Tamás, 1675-ben Baselben hittudori oklevelet kapott ; elébb bihari, majd szoboszlói, végre 1696-ban debreczeni lelkész ; 1686-tól fogva superintendens. Meghalt 1716 márc. 29. Eltemették a Hatvan-utczán kívül levő új temetőben . 33 Partialis = részleges egyház kerületi gyűlés . 34 Eugén savoyai hercze~ a nagy hadvezér. 35 II. vagy ifjabb Teleki Mihály, a híres cancellár fia . 36 Arre vonatkozólag előző napon, okt. 4-én ezt határozta a közgyűlés : A dézma dolgában concludaltatik, mivel ennek előtte a lakosokra felvetett és ki szedett búzából adatott meg a dézma, az helyében fordíttassék és búza dézma ne vétessék, az árpábul, zabbul, pedig (lévén szüksége a városnak) exigaltassék" . (Jkv. 1699. 560.)
15J
Die 6.
Említett Atyánkfiai Cassárul megj ő nek, referalván, hogy Cassirius Urammal semmire sem mehettenek, mivel a Regimentek Quietantiáit kivánnya, melyeket mind ez ideig Főhadi Commissarius uram fel nem küldött . Die 11. 8-bris. Erdélybül fellyül említett követ Atyánkfiai megj őnek, referálván, hogy a reájok bízott dologban semmi jó vegre nem mehettenek ; a praetensiorul csak nem akar a Gubernium le tenni, kire nézve kéntelenek leszünk már a Felséges Udvarnál magunkat a mivel lehet s tudhattyuk ez arám oltalmaznunk . Die 13 . 8-bris. Olasziban országos vásár kiáltatik :~' 1 . Vízkereszt napjára . 2. Virág hétben Csütörtökön . 3. Pünkösd előtt való Csütörtökön . 4. Kis asszony napján . - Mlsgos Váradi Püspök Uram ő Nga akarattyábu .. Die 17. 8-bris. Leo Comes ab Ulfeld Collonellus Uram ő Nga ezen ment áltagi Bécs felé, feleségestül, bagásiastul . Eodem . A régen itt heverő puska poros hordókat 17 szekereken Újvárosra küldgyük, kik felől olyan parancsolat vagyon, Egerbe vitettessenek. Die 18 . 8-bris. Az hegyi szüret Pénteken kezdődik. Eodem. Egy fel vetés sen két holnapi Portio exigálása determinaltatik .38 Tegnap előtt esső lett, sem ebben, sem az el múlt holnapban nem esett. Die 19. 8-bris. A kis Tanács ház boltozattya alul az árkusok el szedetvén, vaklásához kezdenek . Die 23. A szüretre minden felé Lakosink fel takarodnak . Nagy dér, fagy, hideg szolgál. Die 24. Mais hideg, dér, fagy continualodott . Item. Egy sámsoni Nagy Benedek nevü ember Bíró uram disznai mellé fogadott emberét meg ragadván derékon, azért, hogy a tilalmas erdőriil disznait el hajtotta, a fia láncsával fejét öszve vagdalván megölte. (Oktober 24-től november 15-ig nincs semmi bejegyezve . Ugyanez időrő l a tanácsi jegyzőkönyv is csaknem üres. A hegyi szüretek ideje alatt a debreczeni városházán is szünetelt a törvénykezés s minden más hivatali munka.)
37 Várad-Olasziban . 3B Portio = a császári kvártélyos katonának kiszolgáltatandó élés adag . A bécsi kormány egy portiot ekorban rendesen (i írtban számította, holott egy Portio egy katonának való hús, kenyér, bor s lovának való abrak, széna, szalma, szállás illetményt foglalt magában. Rendkívül gyfilölt és rettegett adónem volt . A debreczeniek úgy látszik két havonként repartiálták .
1C0
Die 15 . 9-bris . A Felséges Aulicanak már harmadik Decretuma j ővén a T. N . Szepessi Camarára, hogy ezen a földön lévő Szabad Királyi Városok Regius Censusarul és az harminczad arám való immunitásarul, hogy tudmüllik ezen várasok perennaliter birjáké azon harminczadtul való szabadságot, vagycsak bizonyos esztendőkig, tenne informatiót ; mellyre eddig semmi választ nem adván a nemes Camara, dolgunknak vége penig az harminczad arám oda fel ettül az Informatiotu 1 fügvén, ezen harmadik Decretummal Lévai István Atyánkfát Erdélyben Mlsgos Boron Tavonath Camerae Praefectus Uramhoz ő Nghoz küldgyük, postán, olyyan véggel, hogy bennünket ő Nga a Nemes Carrarán s a Felséges Aulican recommendallyon.39 Említett Mlsgos Tavonath Uram ő Nga Feleségeis feles cseléddel ezen ment által Erdély felé az Ur után. Die 21 . Felljül nevezett Lévai István Atyánkfia Erdélybül megérkezik, referalván, hogy Praefectus Uram ő Nga jó szívvel látta, dolgainkat a nemes Carrarának maga levele mellé includalván a Decretumnak párját recammendalta . Die 24 . Ujobban Lévai István Atyánkfia azon Prefectus Uram ő Nga levelével Cassára a Nemes Camarára expedialtatik. Die 27 . Cammissarius Schveiger Uram Pál Deák Uram Regimentyének ad fl. 1261 assignalván bennünket, a jövend ő Quantumn.ak defalcatiojára, minthogy a Mlgos Commissio bennünket régtül fogva tilalmaz, hogy senki assignatiojára semmit ne fizessünk, mert nem fogja a Cassa Bellica acceptalni, kéntelenítettük Monori István Atyánkfiát sietséggel postán Cassára a Mlsgos Commissiora expedialni, olyan instructional, hogy ezen dolgot repraesentallya, adgyunké vagy ne Commissarius Schveiger Uram parancsolattyára ezen summa szerint. 1699 . Die 5. Decembris. Lévai István Atyánkfia Cassárul megérkezik, reportálván, hogy sok baj s sollicitatio után a Nemes Camara Informatioját ki adta a Felséges Aulicara az harminczad arám .''° Die 8. Egy Cassirius érkezik, ki is a mint értettük, ennekutánna itt fog residealni, Andreas Volfgangus Sipeli . Eodem. Régtül fogva esső nem volt a vetéseknek nagy ártalmára ; ma kezdett esni . Die 10. Nagy esső, kő esső, hó és mendörgés hallatott és csudálatos forma jég esső a földet nagy szemekkel úgy el lepte, régen vagy soha senki olljant nem ért. 39 Báró Tavonatról 1. R. O. L. T. II. évf . I. f. 8. lapját. 40 L. R. O. L. T. II, évf. 2. füz . 9. l0.old.
December. Computus Graeci Ritus Quaestores hic r~sidentes inter ab una : et Senatum Liberae Regiaeque Civitatis Debreczen partibus ab altera ab Ao 1697 usque ad finem Anni praesentis 1699 inclusive factus . 1. Anno 1697 Administrauerunt 5,359 2. A. 1698 . In sorte Portionariae Contributionis 1 . 3,000 '' 2. 1,000 4a 3. 170 In Taxae domorum defalcatione . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 40 Rerum ab eisdem emptarum pretium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 3 . A. 1699 Portio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1,000 300 Item . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . In defalcatione Taxae domorum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Rerurn emptarum pretium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 50 Summa fl. 11,690 304 '
Idest floreni hungles flni 14,028 fl. 60 dr. Annuatim solvendi fuissent : Pro Quanto Portionali secundum conventionem cum üsdem factam floreni hungles . . . . . . . . . . . . . . . . . 3,600 Pro Taxa domorum et officin,arum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1,028 Pro Servitüs publicis 900 Quae Summa pro tribus annis fach Dempta itaque Summa adminstrata
Summa fl. fl.
5,528 16,584 -
nempe fl. 14,028 60 Manet restantia fl. 2,555 40 Ad instantiam praerepetitorum Graecorum concessi sunt fl. 555 40 . Pro qua remissione gratias egerunt. Fl. 2000 vero plenacie persolverunt, quam summam D. Stephanus Püspök Senator levavit die 17 praesentis . Quietati sunt üdem Graeei generaliter super omnibus.4`'
41 42 43 44
Adó fejében. Házak, boltok és műhelyek taksája fejében . Közönséges szolgáltatások fejében. A görögök tartozását rajnai vagy német forintban számították ki, amely magyar forint pénzlába szerint 14'028 frtot és 60 dénárt tett . 45 A nagy és hosszú küzdelem, amelyet a debreczeni tanács az 1667 óta beszivárgott görög és rácz keresked ők ellen folytatott, e leszámolással véget ért. Utoljára nagylelküleg elengedett a tanács a kiköltözött görögöknek hatodfélszáz forintot, mire a többi hátralékot ezek illend ően megfizették .
162
Die 30 . X-bris . Dobozi István és Komáromi György uraméknál száz aranyban lévő hét bolt kiváltatik, mely pénzt Kardos házi Bor Bírák uraimék adtanak . 4s In nomine Domini a: w Sequitur Annus. M. D. C. C. Die 1 . Januarü. Illustrissimus D. D. Ludovicus Albertus Liber Baro a Tavonath .4' Sacrmae Caesareae Regiae Majestatis Actualis Pillcerna, Excelsae Camerae Aulicae Consiliarius, Inclytae Camerae Scepusiensis Prae fectus, et Civitatum Montanarum Camergraffius etc. pro restauratione Magistratus loco sui deputavit Generosus Dominos Franciuscum Ignatium Trencsini, Varadiensem, et Laurentium Csellesz Debrecziniensem Suae Mayestatis Tricesimatores . In Tribunum Plebis electus est Generosus D. Georgius Komaromi In Judicem primarium vero Generosus D. Stephanus Dobozi .48 Die 2. Officiales constituuntur.4`' Die 3. Tiszteletes Szilágyi Márton Uram, a debreczeni Collegiumnak régtül fogva való érdemes Professora, és ezen a földön levő Ecclesiáknak Püspöke ma 3 óra tájban a világbul boldogul ki mulék, nagy szomorúságával mind az Collegiumnak, mind a városbeli minden rendeknek, mind penig az egész országbeli reformatus Statusoknak :'° Die 5 . Laport Uram ő Nga51 számára tavaly esztendőben fel vett adósságban Borbély András és Püspök István Uram által küldöttünk fl 4000 Rh. Eodem. T. Szilágyi Márton Uram 10 órakor eltemettetik . 46 Dobozi István és Komáromi György, e korban talán leggazdagabb polgárai Debreczennek - egyébként sógorsági kötelék is f űzte ő ket egymáshoz. Dobozi István felesége, Komáromi Csipkés Katalin testvére volt K. Györgynek. Mindketten külföldi akadémiákon is tanult kalmárok voltak . A városnak ez id őben is sok kiadó boltja volt : a városháza és a Kardosháza udvarán, azután Német-utcza és Czegléd-utcza szegletén . 47 Báró Tavonath Albertről már az előző füzetekben is esett szó. 48 Komáromi Cs . György ekkor viselte legelőször a népszónoki tisztet s a főbíróságot 1701-ben legelőször . Dobozi István most már negyedízben főbíró . 49 Részint a senátorok, részint a választott híres polgárok közül a következő tisztségeket töltötték be választás útján ekkor : egyházi gondnokok testamentáriusok hárman ; útbíró ; generális perceptorok ketten ; csapszékek borbírái ketten ; sör. égettbor és padkafelügyelők hárman ; adószedők négyen ; városgazdák ketten ; épít ő bírák ketten ; vámfelügyelők ketten ; magtárnokok ketten ; föld- és pusztafelügyelők öten ; erdő felügyelők négyen ; egyházúak ketten ; vásárbírák és szállásosztók (kvártélyozók) öten ; ispotályfelügyel ők s ügyvédek ketten-ketten. (1700. évi jkv.) 50 Szilágyi Tönk ő Márton, a debreczeni kollégiumnak 1670-t ől fogva volt tudós híres tanára, akinek el őadását 1681 szept. 10-én Apaffy Mihály fejedelem is meghallgató, mikor Debreczennél táboroztak hadai. frt tudományos munkákat, mint egyházi szónok is kitűnő volt . Tisztelői és tanítványai : Carmina Exequialia" cz . versgyű jteményben siratták meg halálát. 51 Laport generális = a váradi vár parancsnoka.
163
Die
Die Die Die Die Die
Die
Die
Die Die
Az háznál T. Vecsei György Uram kállai-, a temetőben T. Sztropkai István hatházi praedicator praedicallottanak tisztességekin minden rendek siralomra indultanak, zokogtanak, szánakoztanak . 9. Komáromi György és Monori István Uraimék Cassára Computusra expediáltatnak . Eodem. Veresmarthi János és Szabó György Uraimék Szigetre . D. Huszti István Uramért expediáltatnak . 5a 19. Minden két felől megérkeznek ő kelmék. 20 . Monori István Uram Váradra Laport Uramhoz ő Nghoz expediáltatik. 24. Splini László Uram Kolonics Regimentjének Fő Strasa mestere maga Companiájával quartélyosul reánk száll. 7 . Februarü . D. Huszti István Uram feleségestül érkezik. Szállásul mutattatik ő kegyelmének Vígkedvű Mihály háza féle.53 8. A gátnak s hídnak való tőkék hordása már végződvén, parancsoltatik, hogy valaki el maradott, az ágaiért azon tőkéknek vártára54 való fának el küldgyön . 11. Méltóságos Váradi Püspök Uram ő Nga ezen megyén által. Ebéden Bíró Uram házánál'S tisztességesen excipáltatott ő Nga, itt lévén Praepost Bakó uram is, item Püspöki s Mátyás nevü Paterekis ő Ngval, úgy Pater Nagy János Uram is. 12. A váras juhait el adta a N. Tanács 1121 forinton aradi Ráczoknak. Eodem. A Nemes Bihar Vármegye Váradon holnap esendő gyűlésire Pósalaki János és Monori István Uraimék expediáltatnak. 8 Martü. Pósalaki János Uram a Nemes Vármegye gyűlésire expediáltatik Biharra. 10. Bartók Uram érkezik.''e
52 Husztí István, az orvosi tudományok doktora. Szilágyi T. Márton helyére hívták meg a filozófia és fizika tanárául. 53 A piacz-utczai mai 26 számú Szikszay-ház, mely ekkor másodízben a városé, csak 1700 után jutott a Dobozi család birtokába. 1730-1830 közt, körülbelül 100 évig ismét a városé volt. Huszti beiktatása után ezen ideiglenes szállásáról az elébb Szilágyi Márton által lakott parochialis házba költözött. 54 Err ől a tanácsi jkv, is megemlékezik így : A város a sár miatt igen eláradván, a vámot pedig a hidak csinálására conferálván Ő Fölsége, erd ő t kell keresnünk, a mellybül megcsináltathassuk" . Die 7. januarü (Jkv . 1700 :618 .) 55 Dobozi István 1700-béli főbíró háza Czegléd (Kossuth) utcza déli során állott, ugyanott, ahol most a ref. fels őbb leányiskola van. 56 Bartók István hihetőleg Bihar vármegyében, talán Váradon székel ő királyi hivatalnok volt . (L. 1700. évi jkv. 804. 1. okt. 10 .)
164
Die 11. Die 13. Item 29 . Die 30 .
Bíró Uram Váradra indul. Komáromi György Uram Vajdára, Bíró_ Uram Váradra megyen.
Monori István Uram Egyekre. Die 1 . Április. Étszaka a Görögök kéménye Csoban házánál 5' ki gyulladott, de a láng csak fel. . . vén és sok ember öntözni érkezvén, semmi kár nem esett. Die 8. Egy eleven vizát hoz régtül fogva Tarjánban heverő szolgánk, melljet Váczi János Uram által a váradi Uraknak küldünk. Die 10 . Megérkezik Váczi Uram és a viza helyett egy szarvast hoz. Die 24 . Lévai István és Kállai Mihály Erdélyben a Mlgos Commissiohoz küldetnek borbéli honorariummal. Die 29-30. Komáromi Istvánné Asszonyom' boltját étszaka felljül a bolttozaton által valami tolvajok meg ásván, feles pénzét circiter 1400 ft . és egyéb javait el viszik . Mely dolog felől minden felé írunk, hogy vigyázzanak afféle emberekre. Csobán István nevű görög egyike volt az elsőbben letelepült tíz görögnek, aki 1668 körül nagyobb összeg ű követelése fejében Udvari Jakab polgárnak PiaczCzegléd-utcza szeglete körül lévő házat el akarta foglalni ; de a tanács tiltakozott az ellen, hogy a város privilegiumát idegen nemzet így kijátsza . (Zoltai : Debreczen a török uralom végén. 157.) E házra kevés ideig mégis rátette a kezét a görög ; később a város visszavásárolta tőle . ZJrdekes, hogy Csobán nevűek ma is élnek közöttünk ; talán ama Csobán görög kalmár ivadékai . Most már reformátusok. 58 A többször főbíróságot viselt Komáromi I . felesége . A betörő tolvaj Ecsedi András nevű deák volt s három zacskóban meg egy bőrerszényben levő pénzen felül egy karmasin színselyem, egy kék selyem- és egy kék czérnaövet, egy ezüst kalánt, két aranygyűrűt, három selyem keszkenőt és több apró gyöngyheíz-kést rabolt el . Ecsedi a torturás vallatásnál két más deák társát is bele akarta keverni a halálos bajba, mert azt vallotta, hogy Ecsedi István és Serki István nevű deákok is vele valónak. Estve - úgy mondó - a camarában a Scholában beszélgettenek egymás között, hogy most nagy készülettel készülnek Eperjesre (t .i, az ottani vásárra) : jó volna valamely boltot felverni . (5 találta mondani : jó volna Komáromi Istvánnéjét megásni s úgy mindnyájan javallották a deákok . A mendikansok sz űriben, fekete süvegben, rövid dolmánban voltanak . Fejszével s vésüvel ásták meg. 6 ment le . Serki onnan felljül a lyukon mutogatta : hol kereskedgyék . Midőn osztón a pénzt s egyebet onnan kihozta, a Német-uczai kis ajtó eleiben ő tűle a pénzt ki küldötték és a földben ásatták. Az övet és egyéb egyet mást a Deákok az oskolában bevitték" . A tanács egyedül Ecsedi Andrást találta bűnösnek ; aki vissza is vonta, hogy bűntársai voltak s ezért őt bár méltó volna kerékbetörésre" - amint ezt a fiscuS véleményezte - mindazáltal megtekintvén ifjúságát és vétkeinek eleitül fogva való megvallását, mitigáltatik büntetése : mások rettentő példájára akasztassék fel" . (Tanácsi jkv. 1700, 731, ?44, 757.)
57
16 5
Die 14. Maji .
Doctor Huszti István Uram a Philosophiae Professorságra introducaltatik .
Die 15.
Lévai István és Callai Mihály Erdelybül megérkezvén, referalván, hogy az ajándékot az urak kedvesen vették . Eodem. Pósalaki János és Komáromi György Uramék is Eperjesrül meg jönnek, referalván, hogy a Városok között kiváltképen Eperjes panaszára nézve, küs Porta számát sokallotta, Mls. Personalis Klobusiczki Ferencz Uram ő Nga más repartitiot csinált ; de Palatínus urnak ő hercegségének először meg mutattya, ratificaltattya s azután adgya ki.'~'`'
Die 19 .
Püspök István Uram a Gyulai urfinak szóló Certificatioval Hegyes arám, mivel ide adta, s ismét revocalta item Lővéi Sámuelre szólló Recognitoriummal, mivel pleni-potentiariussa volt az Urnak, expedialtatik Nemes Szabolcsvármegyére .`'"
Ultima Mají .
A hidak csinálását a Templomon innen és a Piaczon a Görögök palotája mellett a Mettzenzéfi tót ácsok el végezik~` NB. A veres tornyon lévő gombok, kakas és csillag meg aranyoztattanak cassai képírók által.
59 Klobusiczky e tárgyalást május 10-ére hirdette volt meg (Jkv . 1700 :693 .) commission megjelent városok követei azonban Eperjes városa terhibül semmit nem akartak magukra venni. Pósalakiék a Klobusinczky által kidolgozott repartitióbul annyit kivehetni véltek, hogy Debreczen akkori portaszáma 27, - nem többült, hanem talán még eggyel kevesül, Ezúttal csakugyan ennyinek maradt ; de már 1703-ban 29 portát vetettek reánk. Ez id őben Debreczen adókulcsa így hullámzott : 1690-ben 23, 1696-ban 31, 1699-ben 27, 1703-ban 29, 1711-16 közt is 29 . 1717-ben 45, 1719-ben 58, 1724-ben 46, 1729-ben 40 porta. (Vjkv. 1700 : 714, 774 . és Szű cs I, Debr . vár. tört. III :671, 672.) 60 Ifjabb Gyulay Ferencz, később báró, majd gróf, Hegyes pusztának nagyszülei : Barakonyi Ferencz és Sulyok Borbála jusán volt birtokosa . E több mint 6000 holdas pusztát hol egészen, hol felerészben régtől fogva a debreczeniek használták zálogjogon . 1699-ben az ifj. Gyulay meghatalmazottja, Lővei Sámuel, Hegyesnek az akkor Szoboszló városa által bírt másik felét is a debreczenieknél zálogosította el 2200 m. írton s ebből 400-at nyomban fel is vett . Azonban Gyulay nem hagyta jóvá az új zálogolást . Ebből pör támadt, mely elég rövid id ő alatt Debreczen javára dőlt el . Gyulay engedett s a szoboszlóiak már 1700 őszén kév: telenek valónak a Hegyesből kivonulni . A város még azt sem engedte meg nekik, hogy a nyári füvet (sarjú-szénát) onnan eltakaríthassák . És az új Hegyest már augusztus végén kiosztotta a tanács a város lakosai között. (Saját jegyzeteim és vár. jkv. 1700 : 745, 751, 752, 779, 781.) 61 Az itt említett hidak a múlt századbeli 40-es évekig fenntartattak, sőt a nagytemplomtól a régi Fejérlóig (ma vármegyeháza) terjedő, összefüggő deszka utat alkották, két sor vastag hídlásdeszkából építve . Szekerek csak sáros időben közlekedtek rajta. Egyébkor nem használták . (Szűcs i d. m. II . 531 .)
166
Item a Justitianak effigiessét és a város czímerét ki írattuk ugyan ezekkel.sa Die 2. Junü. A pünkösti Innepek el mulyán, az emberek az szőlő hegyekre igen ki oszlanak . Die 10. Praepositus Pater Bakó Uramat a Nemes Váradi Captalanbul ki hozatván, Szoboszlóra, az elmult 1698 . esztendőben marháink bé hajtása végett ; Újvárosra a controversalt határok miatt a Szalka kö rül ; Nánásra penig ,azért, hogy Desány István Uram, az hét hajdú Város Capitánnya Pénczél István nevü emberünket meg verte. Esküttetni küldöttük Veresmarti János Uramat, adjungálván Ambrus Mihály és Királysági István Uraimékkal edgyütt . Regius volt Mester Miklós Uram .''' Die- 12 . Vissza jönek . Die 14. Váradra vissza mennek. Die 15. Mlsgos Gróf Sz. lyányi Uram ő Nga ezen megyen által Váradra, onnan a Karaszna vármegyei Fő Ispánságban való inauguratiora igyekezvén .~4 Die 16 . A veres Tornyot sindelyezni kezdik Sárosi Pál és Krajnak János nevü cassai ácsok, Isten boldogicsa őket . Eodem. Lévén perünk Ifjabbik Gyulai Ferencz Uram ő Ngval 62 Veres toronynak nevezték a Rákóczi-harang számára 1642-ben épült vörüstéglafalu tornyot. A kassai képírók festette képeknek talán egyike sincs ma maír meg. Az 1705 . évi első futás idején a várost feldúló és kifosztó német hadak zsákmányul magukkal vitték mind a kett őt. A czímerkép 1751-ben Mosonybcíl hazakerült, azián ismét nyoma veszett. De nincs kizárva annak lehetosége, hogy az a tűztől megperzselt öreg czímerkép, melyet a levéltárból mostanában a városi múzeumba vittünk át, azonos az 1700-ban festett czímerrel, noha 1801 . évszámot olvassuk rajta. Ez jelentheti a renoválás idejét is . Legkeresettebb képíró volt Kassán e korban - 1689-1710 közt - Bogdány Godfried, ki Jtíszcí, Eperjes, Tokaj számára is több oltárképet festett . Talán tőle valót: az itt megnevezett debreczeni művek is . Ugyancsak Kassán éltek a XVII, század másodit: felében : Képíró Jánas és Spillenberger János Zsigmond . (Arch. Ért. 1906 . I . f. 59 .) 63 A szoboszlai szomszédok 1698 máj. 14-én 276 db . marhánkat hajtottak el a magunk földéről s harmadnapig étlen-szomjan egy akolban tartották. Sok ellenl :edésök után csak Tordai Ferencz biharmegyei szolgabíró kezességére adtál: ki, de az ugyanakkor elfoglalt földet továbbra is kezökben tartották. (Jkv . 1698 : 246, 252.) E hatalmaskodásért keresték elöljáróink még 1700 derekán is az elégtételt . A hajdúvárosok megbízottai Désány István kapitány meg Fogarasi Tamás böszörményi hadnagy kérésre fogták a dolgot, hogy a Szabolcs megye el őtt kezdett pört tegye le a város; készek e jóakaratfát azzal szolgálni meg, hogy ezentúl az egész hajdúság jobb szomszédságban és békességben fog élni velünk . Debreczen is hajlott a békés kibontakozásra, de csak úgy, ha a szoboszlaiak az elfoglalt darab földet is visszaengedik, ahoz többé sóha jussokat nem tartják, a leírt és eddigi költségeket megtérítik, (Jkv . 1700 : 777, 778 . aug. 22 .) Az ügy további alakulósát nem ismerjük ; ha csak nem az új Hegyes zálogbavételével intéződött el . Sz$lka nevű határhalom ma is meg van a Hortobágyon. 64 A beiktatást Benkovics Ágoston váradi püspök végezte.
16 7
Die
Die
Die Die Die
Die Die
Hegyes arám, expedialtatnak pro termino 21 . praesentis Eperjesre Komáromi György és Diószegi Sámuel Uraimék - Instalni fognak a Breviák is 24 hujus.ss Monori István Uram penig Cassára a Dézma végett . 17. Barlók István Uram ezen megyen által Lelesz felé, onnan a Breviákra szándékozván . Eodem. Estve nagy eső, menydörgés, villámlás közben a Kardos házi csapszéket a menykü meg ütötte, de meg nem gyuladott ; hanem a fedelének egy darabját hánta széllyel. 18. Pataki Péter Uramat két süt ő Asszonnyal, lisztel, borral, vágó marhákkal Eperjesre expediáljuk, a be állandó Breviákon az Uraknak kedveskedni akarván.'' 21 . T. Bíró Uram ő Klme Eperjesre indul, az ott esendő Breviák alkalmatosságával jelen lévő Uraknak meg udvarlására . 22 . Rettenetes nagy zápor első két ízben. 23 . Mlsgos Gralis Heister Uram ő Nga négy compagniája, úgymint vice colonellus, Panaviz, Landriani, Schőnkirken Böszörménbül ide jővén, meg száll. Négy Compagnia penig Dorog, Hatház, Vámos Pércs felé _vette uttját . Aradra megyen mind a 8 Compagnia. Eodem. Abdi János nevü Kolonics Uram ő Nga Corporalissa, Gazdáját Barak Mihályt rutul s rosszul tractálván, vádot teszünk ellene, Fő Strása Mester Uramnál, kitin igen meg vér Maga az Ur s arestumban téteti . 26. Mlsgos Gróf Sz. Iványi Uram ő Nga érkezik, Karaszna vármegyebeli F ő Ispánságra való instellatiojábul . 27 . Püspökségre T. Kocsi János Uram választatik a Praedicatorok generalis gyűlésiben.'
65 Breviák = rövid folyású per. Brevia = rövid oktáva, rövid peridőszak. (Magy. orsz . latinság szótára.) 66 A foszlós debreczeni czipó, túrós-mazsolás béles, zsíros és vajas perecznek úgy látszik - már akkor is nagy volt a híre, neve. Ilyeneket sütni vihették magukkal elöljáróink a sütőasszonyokat . A breviákon jelen volt hg Eszterházy Pál, a nádor is . (Jkv . 1700 : 749.) 67 Kocsi Csergő János az új püspök is a debreczeni kollégium tanára volt. Szül : 1648 . Kocson . Meghalt 1711-ben . A püspökválasztó gy űlésen jelen voltak a következő esperesek : Debreczeni István (szilágyi tractusból) ; Szenezi János (ugocsai tr .) Debreczeni János (debreczeni tr .) ; Szathmári András (beregi tr.) ; Vecsei György (szabolcsi tr .) ; Losonczi András (középszolnoki tr .) ; Bányai Péter (bányai tr .) ; Czeglédi Pál érmelléki tr .) ; Ladányi István (bihari tr.) . Mindegyikkel volt 2-4 adjunctus. Valamennyien a város legelő kel őbb polgárainak vendégei valónak. A kimutatásban keresztül van húzva Szigeti György máramarosi senior neve . (Külön számozatlan ív az 1700 . évi jkv-ben.)
168
Die 30.
Bíró Uram Eperjesrül Komáromi György és Diószegi Sámuel Uraimékkal edgyütt megérkezik . Medardus napjatul fogva nagy bővséggel ' Ásztattatott a föld sok zápor essőkkel, Nem verj Uram immár bennünket többekkel, Mert a Ie kaszált rend el vész teljességgel. Juliul . Sz. Jakab havais esősser kezdette. De a melegtül is tanácsát kérdette, Mert az esső után a meleg fedette A vizenyős rendet, s boglyában szedette . 5. Julii. Póralaki János uram Cassára vagyis Eperjesre expediáltatik, mivel a Királyi Várasok Porta számaik arám nyughatatlankodván, sok i~nformatiókkal circumvenialták Palatínus Urunkat ő Herczegségét. Die 14. Megérkezik ő Klme, referálván, hogy törhetőképpen az előttem formában maradott quantumunk. Die 15. Pap Miklós Uram Bella Mihály s Kerékgyártó János Uraimékkal Kércsi Sándorhoz expediáltatik Buti praediumbeli Portiojának árendálása végett. Die 1?. Megj ővén, reportállják, hogy 38 forintban subarendálták eaz~tendeig, mind füvét, erdejét . Die 28. Bíró (Uram) Váradra megyen Mlsgos Püspök Uramhoz á Nghoz Bihar Vármegyebeli Dézmánk árendálása végett. Eodem . Lévai István Jenőben assign .alt 195 Portiok arám ő Khxtével el megyen, hogy Jenőben mennyen Váradrul, ha ott a dolog el nem végződhetik. A Veres Torony zsindelezettye el végződött. A felső nagyobbik gomb 14 vékás, debreczeni. A fiókokon lévők 5 cassai vékás. Az előttem kakas, mellj helyett most más tétetett fel, volt 2 vékás. A mostani perig ujjorran csináltatott, de az üregsége nem igen nagy .°° Sindely ment reá circiter . . . . . . . . . 14,000 Sindely szeg . . .. . . . . . . . . . .54,000 Bádog negyedfél tanra . Lécszeg . . . . . . . . . . . . . . . 2,500 Bádoghoz való lapos fejli szeg . . . . . . . 8,300 88 A veres torony ekkori megújítását részben közadakozásból teljesítették. (Jkv. 2700: 770.1 A veres toronynak magas karcsú, fiúfa alakú sisakja volt ; a misek négy alsó szögletén úgyneveztett fiatornyocskákkal. Ilyen alakhely találta a debreczeni campanilét 82 1802. évi nagy ttYzvész, mely romba dántZitte.
189
Julius .
A fejér torony megrepedezvén, az ajtónak északi oldala mellé egy kü láb és azon túl lévő két kü láb közé is egy rakattatik ;. a több kü lábak is renovaltatnak pro fl. 85 Rh.~ Die 3. Aug. Monori István és Toldi Pá1 Uraimék Cassára expediáltatnak, Dézmánk árendálása, a Lommissióval való Computus és egyéb dolgainlc végett. 4. Aug. A Fejér Torony építéséhez a második tégla kemencze is fel bontatik és hordatni kezdetik. (A következő lapok mind üresek.)
Lajos Zolta3: CHAPTERS FROM THE FIRST YEARS OF THE LIFE OF DEBRECZEN RAISED TO THE RANK OF FREE ROYAL TOWNS . DIARY OF AN ANONYMOUS PERSON ABOUT 1698-1700 Part Two Published by Kálmán Radlcs The first part of the Diary of an Anonymous Person" was published by us in the nineteenth issue of the Year-book. In this second part the supposed author, István Lévai notary followed the events considered to be significant by him with attention from May of 1899 to the 4th of August) 1700. The stable of János Pósalaki notary and senator got on fire but with the help of people coming from the church the putting out - of fire was successful and quick. German billeting officers were suspected of the incendiarism. The author writes about the renewal ánd wandering of borders, about the making dance fo green trees by the French soldiers, about the brawls of soldiers and town . residents, about the taxes collected bridges of Hortobágy and Máta and about the murders and ravages of the German billeting officers. On the 23~ of September from 8 tó 11 hours there was an eclipse of the sun, the mountain vintage started on the 18th of October in that year. On the 10th o1 December there was raining snowing and hailing accompanied by powerful thunderclaps . We can read about people sent different places in the matters of tithes, cenzus, cutoms and taxes, about the repairs of the town bridges, about the gilding of ball, vane and star of the red tower carried out by painters of Kassa, about the shing ling of the tower and about the material used for shingling. The Diary ends with the indication of the repairing work of the Fejér" tower became crakled . Lajos Zoltai provived the source with abundant annatatlons . .
89 Fejér vagy cserepes toronynak, máskép Sreg vagy tányéros ; toronynak nevezték a; debreczeniek a csúcsíves modorban épült-régi . ,Szent-András templom napnyugati végében emelked ő, nyolcszág ű , erkélyes, .,torrlyot, ! ; ,, ,., _ . . ,