JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MÚZEUMA ÉVI ÁLLAPOTÁRÓL. Zoltai Lajos: Múzeum évi jelentése. 1

JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MÚZEUMA 1908. ÉVI ÁLLAPOTÁRÓL.

Zoltai Lajos: Múzeum évi jelentése.

1

Á s a l á s a Hortobágyon, az Á r k u s p a r t j á n fekvő P i p á s nevű h a l m o k b a n .

6 lí»09. vins/..

Tekintetes

Városi

Tanács!

Méltóságos Főfelügyelőség ! Debreczen sz. kir. város Múzeumának tevékenységéről és állapotáról a negyedik évi Jelentés ez, amelyet most tisztelettel bemutatunk. Az elmúlt esztendőben is szorgalmatosak voltunk abban, bogy a gondviselésünkre bízott intézetet erősítsük, fejlesszük és gyarapítsuk. Ha sáfárkodásunk meghozta gyümölcsét, ezt ama tényezők egy célra törekvő, együtt munkálkodó támogatásának köszönhetjük, akiket tavaly is örömmel és hálás szívvel láttunk Múzeumunk jóakarói sorában. Övék az érdem, hogy Múzeumunk számra és értékre nézve ismét kielégítő módon gyarapodott. Debreczen sz. kir. város közönségéé, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségéé, a helybeli és vidéki társadalomé. meg a sajtóé. Az ő meleg érdeklödésöknek. szerető gondoskodásuknak az eredménye, hogy zsenge intézményünk gyökerei mélyebbre ereszkednek, ágai sürü lombosodásnak indulnak. Alább következő évi Jelentésünk összeállításánál az eddig alkalmazott s célszerűnek bizonyult beosztást követjük. Külön szólunk a Múzeum igazgatásáról és kezeléséről; külön ismertetjük a gyarapodást s végül röviden a Múzeum látogatását. Ue újítás az, hogy függelékül csatoljuk a vidéki gyűjtő útakról szerkesztett kimerítő jelentéseket, amelyekhez számos fényképet és rajzot mellékelünk. 1 1 E jelentéseket és a hozzájok tartozó képeket költségkímélésből nem nyomattuk ki.

I. A Múzeum igazgatása és kezelése, a) A múzeumi bizottság ülései. A múzeumi Bizottság felügyel intézetünkre, ellenőrzi a tisztviselők tevékenységét, fontosabb dolgokban irányt mutat a fejlesztés körül követendő eljárásunkhoz, véleményt mond és javaslatot tesz a Tanács által hozzá utalt, vagy maga által kezdett ügyekre nézve. Tagjai sorát az elmúlt esztendő folyamán a halál ereje megritkította, a legbuzgóbbak közül kettőt ragadván ki közülünk. Péter Gábor tiszteletbeli múzeumőr az év elején hunyt el váratlanul. Az ő érdemeit már 1907. évi Jelentésünkben megörökítettük. Az esztendő alkonyata megint veszteséget és gyászt borított reánk. Hosszú szenvedések után örökre elvette tőlünk Maurer Emil birtokost, aki nemcsak a Bizottság üléseit látogatta szorgalmasan, hanem ős- és középkori leletekben bővelkedő gazdaságai területéről gyakran megörvendeztetett minket értékes tárgyakkal s azok tájékán folytatott ásatásainkat mindenkor meleg érdeklődéssel kísérte. Részvétünket gyászoló özvegye előtt levél által tolmácsoltuk. Legyen könnyű néki a föld. amelyet ő -— mint gazda — oly forrón szeretett és legyen emléke áldott ! A Bizottság által tárgyalt ügyeket, ülései sorrendjében, röviden a következőkben ismertetjük : 1. A február 10-diki ülésben Péter Gábor tiszteletbeli múzeumőr halála felett érzett részvétet és hálás megemlékezést jegyzőkönyvbe foglaltuk s erről gyermekeit értesítettük. A Bizottság tudomásúl vette a városi Tanácsnak előterjesztésünkre hozott 18,699. számú azon határozatát, hogy a számvevőség az 1907. évi városi költségelőirányzatba múzeumi gyarapításra felvett 2000 koronából el nem költött összeget a múzeumi alap javára könyvelje el ; a bútorozásra megszavazott és szintén megmaradt 1000 koronát pedig a kultúrpalota építési alapjához csatolja. A 18.698—1907. sz. tanácsi határozat felhatalmazta a Bizottságot. hogy a báró Apor-féle két régi ezüst ötvösművet volt tulajdonosának 140 korona vételár és 21 korona perköltség megtérítése után visszaadja. Később ez meg is történt. A visszaadott tárgyakért küldött 140 koronát régiségek vásárlására szolgáló tartalékul április 23-án a házi pénztárnál letettük. A megtérült perköltséget pedig, az igazgató, miután ezen összeg őt illette, a siketnéma iskolának adományozta. Dr. Thaly Kálmán városunk díszpolgára s I-ső választókerületének országgyűlési képviselője, „némi viszonzásául", az iránta való törhetetlen hűségnek és szeretetnek, amelynek Debreczen polgársága országgyűlési képviselőségének immár negyedszázadot

meghaladott ideje alatt annyiszor adta lélekemelő bizonyságát. — Múzeumunkat szemelte ki arra a kedves feladatra, hogy írói munkásságára vonatkozó s birtokában összegyűlt igen becses emléktárgyaknak s kultúrtörténeti fontossággal dicsekedő egyéb ingóságoknak majdan halála után őriző helye legyen. Ezen igen örvendetes szándékának kinyilatkoztatása végett, magához híván Oláh Károly tanácsnokot, Bizottságunk elnökét, Pozsonyban közjegyzőileg hitelesített okirat által halálesetre szóló ajándékozással pozsonyi lakásán és budapesti szállásán lévő s azon okiratban egyenként megnevezett számos tárgyat Múzeumunknak engedte át. A Tanács, m a j d január 28-án 12/964—1908. bkgy. sz. határozattal a törvényhatósági bizottság is ezen ajándékozást melegen megköszönte, azt elfogadta s biztosította az adományozót a felajánlott emléktárgyak és ereklyék gondos megőrzéséről. De a múzeumi bizottság is lerótta háláját a nagynevű tudós iránt s e hála tolmácsolásával Oláh Károly elnököt, meg az igazgatót bízta meg. Ezenkívül még oly módon is viszonozni igyekezett a kitüntető elhatározást, hogy dr. Thaly Kálmán debreczeni választókerületének néhány történelmi nevezetességű, vagy történelmi nevet viselő, részben pedig az ő debreczeni személyes összeköttetéseire vonatkozó utcáiról, házairól, emlékeiről készült s díszes keretbe foglalt fényképcsoportozattal lepte meg Ezen emléktárgyat a városi Tanács megbízásából (13,293—1908. sz. határozat) Oláh Károly és Löfkovits Arthur küldöttségileg adták át. Ez alkalommal dr. Thaly Kálmán, a gyöngéd figyelem által meghatottan, kijelentette, hogy Múzeumunkra hagyo : mánvozott tárgyak számát szaporítani fogja s a még okmányba nem vett tárgyakat külön felírással fogja ellátni. (13,696—-1908. sz. tanácsi jelentés.) A Bizottság jóváhagyta az Igazgatóság azon intézkedését, hagy a múzeúmőr mellé különösen az esztendő elején összetorlódó írásbeli munkák teljesítése végett Debreczeni István hittanhallgató ifjút egyelőre egy hónapi időre felfogadta. Sőt azt is megengedte, hogy a szükséghez képest havi 20 korona tiszteletdíj mellett azontúl is alkalmazza. Helyeselte, hogy az Igazgatóság az állami segélyek 1907. évi felhasználásáról való elszámolást, valamint az ásatások ismertetését, utóbbit fényképekkel és rajzokkal magyarázva, az ügy sürgősségénél fogva, nem várván be a Bizottság ülését, már ennek előtte közvetlenül beadta a városi Tanácshoz, a Főfelügyelőséghez való felterjesztés végett. E helyen említjük meg, hogy a Főfelügyelőség május 18-án 144. sz. leiratával ezt az elszámolást jóváhagyta azzal a figyelmeztetéssel, hogy 480 korona 55 fillér régészeti és 5 Í 0 korona néprajzi segély-maradvánvt az 1908-dik évről kell elszámolnunk. A 145. sz. leírat pedig az ásatásokról szerkesztett jelentésért „legmelegebb elismerését" nvilvánította. Az 1207—1907. és 27—1908". sz. főfelügyelőségi leíratok felolvasása után tárgyalta Bizottságunk a Múzeum 1907. évi műkő-

6

déséröl és állapotáról szóló Jelentést, az ehez mellékelt statisztikai kimutatásokat; valamint az 1908. évi munkarendet, költségvetést és amannak végrehajtásához szükséges állami segély kérését. A készen bemutatott Jelentést mellékleteivel együtt jóváhagyta ; azt további eljárás végett a Tanácshoz benyújtani, a közönség érdeklődésének növesztése céljából pedig 500 példányban kinyomatni és legalkalmatosabb módon szétosztatni rendelte. A munkarendet következőképen állapította meg : I. A régiségtár

gyarapításához :

A) az állami segély terhére : 1. ásatások teljesítendők : a) a város külső területén, különösen a Hortobágyon egy vagy több halomban ; b) a honvéd barakok mögött levő népvándorláskori temetőben ; c) a Tóczó folyása mellékén ; d) a pallagi pusztán őstelepek nyomán ; e) a város sámsoni majorsági földjén meg a szomszédos közlegelőn ; f ) az Érmelléken Szabó Gyula ur ottományí birtokán ; g) Egyeken. 2. Alkalmilag kínálkozó tárgyak vásárlása. B ) A városi segély terhére : 1. Főként a város monográfiájához való adatgyűjtés pontjából kerestessék ki a) a zámi templom, b) a parlagi lom, — c) a guthi templom alapzata. 2. Megfelelő tárgyak vásároltassanak. II. A népiajzi

szemtemp-

tár érdekében :

A) az államsegélyből: a) A Főfelügyelőség által kijelölendő falvak, az onnan érkező útmutatások és irányelvek szerint járassanak be. b) Debreczeni és vidékbeli szűrszabó- és szücsmunkák díszített részleteiből sorozatok állíttassanak össze, különös tekintettel régibb mintákra. c) Alkalmilag megfelelő tárgyak vásároltassanak. B) A városi segélyből : a) bőr alapon lévő sz irony varrások készíttessenek ; b) népies öltözetek (közöttük úgynevezett Bánk-bán római szűr) gyűjtessenek ; c) alkalmilag megfelelő tárgyak vásároltassanak. III. Szépművészeti

vagy

gyűjteményünk s z á m á r a :

a) a Kereskedelmi és Iparkamara által az Országos Iparművészeti Múzeum támogatásával rendezendő iparművészeti kiállításon vagy a Műpártoló Egyesület kiállításán vásároltassék - egy vagy több tárgv ; b) esetleg más idevaló tárgyak szereztessenek.

Ezen munkarendre vonat kozolag az 1908. évi költséqelőirányzatot 12.788 korona 84 fillér kiadással és 12.785 korona 16 fillér bevétellel állítottuk össze. Ezen összegek így oszlanak m e g :

Kiadások. A) Saját erőforrásaink terhére : 1. Löfkovits Arthur évi járuléka, tőkésítve

. .

500 K — f

2. Személyi kiadások : a) múzeumi őr (iU°/o drágasági pótlékkal) . b) múzeumi szolga „ . c) teremfelvigyázó 48-as honvédek . . . .

2.707 K 20 f 860 K — f 624 K — f

3. Gyűjtemények gyarapítása : a) szakkönyvek />) régiségtárnál c) néprajzi tárnál (l) szépművészeti gyűjteménynél 4. Bútorozás és felszerelés 5. Gyűjtemény-tárgyak szállítása • 6. Rendezési kiadások (leltározás) 7. Kiadványok (Évi jelentés) 8. Irodai és postai költségek 9. Helyiség házbér értéke 10. Fűtés, világítás 11. Biztosítás 12. Tudományos célú kiküldetések

150 450 350 400 1.000 30 260 200 100 1,500 270 60 60

K K K K K K K K K K K K K

— — — — — — — — — — — — —

f f f f f f f f f f f f f

Összesen :

9,521 K 20 f

1. Az 1908. évi állami segély V e d é n e k tőkésítése „ gyűjtemény szerző tartalék'' számára .

550 K — f

B) Állami segély terhére :

2. Megtérítés

a

házipénztárnak

múzeumi

őr

fizetésében

800 K — f

3. Gyűjtemények gyarapítására : a) régiségtárnál (ásatások, vásárlások, fényképező szerek) ! b) néprajzi tárnál (vidéki gyűjtés, vásárlások, fényképező szerek)

1,000 K — f

Összesen:

3.267 K 64 f

917 K 64 f

ö

Bevételek. A) Saját erőforrásokból: 1. Maradvány takarékpénztári könyvön Löfkovits Arthur által gyűjtött összegből 2. Löfkovits Arthur évi adománya 3. Debreczen város évi járuléka . . . . . . . 4. A helyiség házbér értéke Összesen :

180 500 7,337 1,500

K K K K

32 — — —

f f f1 f

9.517 K 52 f

B) Állami segélyből : 1. a) 1907 december 31-én mutatkozó időközi kamatok b) 1906. és 1907. évekről maradt régészeti államsegély c) 1906. és 1907. évekről maradt néprajzi állami segély 2. 1908-ra újonnan kérendő : a) régészeti állami segély b) néprajzi állami segély

1.200 K — f 1.000 K — f

Összesen :

3,267 K 64 f

77 K 09 f 480 K 55 f 510 K — f

A Bizottság utasította az Igazgatóságot, hogy az államsegély iránt való kérelmét a Főfelügyelőséghez leendő felterjesztés végett hamarosan b e a d j a a városi Tanácshoz, az előző évinél magasabb segély kérését azzal a két körülménnyel indokolván meg. hogy abból 800 korona a szorosabb értelemben vett gyarapítási czélok rovására a múzeum őr fizetésének részben való megtérítését szolgálja ; az egész segély V± része pedig a tárgyalás alatt lévő muzeumi szervezeti szabályzat értelmében vásárlási tartalékalapul tőkésítendő. A Főfelügyelőség március 18-án 300. sz. a. kelt leiratával, egyelőre a múlt évi államsegély terhére végzendő ásatásokat megengedte. Mint majd 707—1908. sz. körleveléből látni fogjuk, a folyó évre kérelmezett állami segély ügyét is a legkedvezőbben intézte el. 2. Május 23-án tartott bizottsági ülés egy Debreczenen kivűl lakó tanár és író birtokában lévő, a 48—49-diki szabadságharcra s az ezzel összefüggő, előző, egykorú és későbbi eseményekre 1 A város 1908. évi járuléka az itt kimutatott összegnél, amelyet a házipénztár 1908. évi költségelőirányzatának egy nyomtatott példányából állítottunk össze, a valóságban 500 koronával kevesebb lett ; miután a városi közgyűlés a bútorozásra előző években felvett 1000 koronát felénnvire szállította le.

vonatkozó eredeti kéziratokból, nyomtatványokból álló, városunkat néhány kiváló, sőt unicum-számba menő darabnál fogva közvetlenül érintő értékes gyűjteménynek megszerzését tárgyalta. De minthogy ezen időre nem érkezett meg a Főfelügyelőség szakértői becsüje, a Bizottság a következő ülésen tárgyalta érdemlegesen ezen ügyet. A budapesti m. kir. gyűjtőfogház igazgatósága, a tervezett országos börtönügyi múzeum számára kérte netalán a város birtokában lévő régi büntető eszközöket és régi büntetésekre vonatkozó okmányokat. A véleménymondásra felhívott múzeumi bizottság, mivel hasonló emlékek gyűjtésével múzeumunk is foglalkozik, e kérelmet teljesíthetőnek nem tartotta. A Tanács a megkeresésre ilyen értelemben válaszolt. Tudomásul szolgált a Tanács 5313—1908. sz. határozata, amely szerint múzeumigazgató 5000 koronás alapítványának 6-dik részlete — 500 korona — befizettetvén, azt a múzeumi alapnál bevételbe íratta. Helyesléssel találkozott, hogy az igazgatóság Weszerle J. hátrahagyott érmészeti táblái magyarázó szöveggel kibocsátandó új kiadására, a feltételek értelmében, előfizetett. De a munka mindezideig nem jelent meg. A múzeumi őr jelentését a múzeum gyarapítása és kezelése körül az esztendő első felében kifejtett tevékenységről, tudomásul vették. 3. Június 2-án ismét az imént említett kézírat- és nyomtatvány-gyűjtemény felől tanácskozott a Bizottság. Minthogy időközben a Főfelügyelőség szakértői becsüje megérkezett s az Igazgatóság 6000 koronában megegyezett a tulajdonossal : ezen összeget a Bizottság is megadhatónak találta s utasította az Igazgatóságot, hogy kellően megindokolt előterjesztésben kérje a városi Tanácstól. illetőleg a közgyűléstől, a szóban levő gyűjtemény megszerezhetése végett a szükséges rendkívüli segélyt. Az ügyet a jog- és pénzügyi bizottság is tárgyalván, — ott az a nézet jutott többségre, hogy döntés előtt a város részéről alakítandó küldöttség szemlélje meg a gyűjteményt s ennek eljárása eredményétől tétessék függővé, hogy vájjon a gyűjtemény egészben-é vagy csak szorosan Debreczenre vonatkozó részeiben vásároltassék-e meg. A Tanács is ezen álláspontra helyezkedett (8130—1908. sz. határozat) s minthogy a tulajdonos már július elseje előtt kívánta gyűjteményét átvétetni, — a szabályszerű tárgyalás és ú j a b b szakértői szemle pedig ily rövid idő alatt megejthető n e m v o l t : az ügy e ponton megfeneklett s azóta sem került ismét napirendre, miután a tulajdonos a vele közölt tanácsi határozatra nem nyilatkozott. Ugyanazon ülésben nagy örömmel hallgatta a Bizottság a Főfelügyelőség 444. sz. leiratát, mely által múzeumi őrünk számára, hogy a Kolozsvárott július havában két hétig tartó archaeologiai tanfolyamon részt vehessen, 100 korona állami segélyt engedélyezett. A Bizottság is támogatni óhajtván a múzeumi őrt e

I«

tanulságos, hasznos tanfolyam hallgatásában, idei költségvetésünk terhére (tudományos célú kiküldetések) 50 korona segélyt utalványozott. Egyúttal elrendelte, hogy a Múzeum a múzeumőr távolléte alatt zárva legyen. 4. A múzeumi Bizottság szeptember hó 12-én tartotta az esztendőben utolsó ülését. Napirenden volt a Múzeum szervezeti szabályzata, amelyet a Nagyméltóságú Belügyminiszter úrnak 24.163/111. 1908. számú leiratával véleményadás végett küldött hozzánk a városi Tanács 10.664—1908. sz. határozata. A Belügyminiszter úrnak ugyanis a Nagyméltóságú Vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg több rendbeli észrevétele és kívánsága merült fel a hozzá megerősítés céljából felterjesztett szabályzatra vonatkozólag. Ez észrevételek és kívánságok, némi kisebbszerű módosításokon kívül, főként a kezelés egyszerűsítését, könnyebbítését. a Múzeum minél többször leendő nyitvatartását. s a Múzeum feloszlatása esetére az állam szempontjából kedvezőbb kikötések beillesztését célozzák. Bizottságunk általában a magas miniszteri leíratnak értelmében módosította a szabályzatot. Az utolsó §-nál azonban, a város érdekeit tartva szemelött Bizottságunk, a következő módosítást ajánlotta: „Abban az esetben, ha a város törvényhatósága a Múzeum fentartásáról bármi okból lemondani kényszerülne, a Múzeum összes ingatlanai, gyűjteményei és felszerelési tárgyai az állam tulajdonába mennek át. azzal a határozott kikötéssel, hogy az állam azokat a maguk teljességében, mint nyilvános intézetet mindenkor a város területén tartozik fen tartani". A városi közgyűlés november 20-án (242/14,769—1908. bkgy.) a szervezeti szabályzatot a jog- es pénzügyi bizottság meghallgatásával is, javaslutunknak megfelelőleg módosítván, s az utolsó §-ban a letétek felett való rendelkezést a letevők javára biztosítván, — ismét felterjesztetni rendelte. Most már a jóváhagyását várjuk. A városi Tanács 11,953. és 11.954—1908. sz. határozataival arról értesítette a múzeumi Bizottságot, hogy a Nagyméltóságú Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 90.516. sz. leiratával a városi Múzeum építésére engedélyezett 100.000 korona állami segély 3-dik részlete fejében 10,000 korona kifizetését a helybeli m. kir. adóhivatalnál elrendelte ; 73,248. sz. leirata pedig 2800 korona állami évi segély kifizetéséről hasonló módon intézkedett. A Tanács mindkét összegnek felvételével s egyelőre letétbe helyezésével a házipénztárt megbízta. Ezekkel kapcsolatban megérkezett a múzeumi Bizottsághoz a Főfelügyelőség 707. sz. körlevele, amelyből megtudtuk, hogy a Nagyméltóságú Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által részünkre engedélyezett 2800 korona állami segélyből 1500 korona a régészeti, s 1300 korona a néprajzi javadalom. Múzeumi Bizottságunk tehát a leghálásabb szívvel köszönte meg a Főfelügyelőségnek Múzeumunk iránt mindegyre - növekedő jóakaratát, amelyet legméltóbban csak úgy viszonozhat, ha minél serényebben, minél lelkiismeretesebben munkálkodik a reá bízott

kiilturintézet fejlesztése körül. A most nyert segélyek felhasználásúnak tervezetét pedig feleslegesnek t a r t j a / hogy a Főfelügyelőséghez jóváhagyás végett felterjessze, miután azt a városi Tanácsnak február 27-én kelt 2292—1908. sz. határozata szerint már megtette : sőt a március 18-án kiadott 300. sz. főfeliigyelőségi leírat az előző évi maradványoknak a bemutatott munkarend szerint való felhasználását meg is engedte. Ellenben megkéri a Tanácsot, hogy az 1908-dik évre engedélyezett s inár felvett 2800 korona állami segély egynegyed részét, vagyis 700 koronát múzeumunk -zervezésérőí és igazgatásáról alkotott szabályrendelet 31. §-a ki- bekezdése értelmében a „gyűjtemények vásárlására szolgáló alap" javára külön takarékpénztári könyvön elhelyeztetni és kezeltetni szíveskedjék. A városi Tanács szeptember 24-diki ülésében 12.768. sz. határozatával az imént előadott kérésünket akképen teljesítette, hogy a 2800 koronából a múzeumi őr fizetése pótlására való 800 korona levonása után megmaradt összegnek egynegyedét. 500 koronát rendelte tartalékoztatni és a megnevezett alap javára külön kezeltetni. Ugyanezen bizottsági ülés a Múzeumok és könyvtárak orsz. szövetségének okt. hó 10. és 11-ik napjára Szombathelyre meghirdetett évi rendes közgyűlésén való képviseletével Löfkovits Arthur igazgatót bízta meg. A városi Tanács pedig az intézményt fenntartó hatóság részéről Oláh Károly tanácsnokot bízta meg. Azonban igazgatónk közbejött akadályok miatt a Szövetség gyűlésére el nem mehetett s így azon Oláh Károly Debreczent egyedül képviselte. A Bizottság helyeslőleg tudomásul vette az elnökség azon eljárását, amely szerint a városi számvevői hivatal számára a házipénztár 1909. évi költségelőirányzata összeállíthatásához Múzeumunk 1909. évi szükségletét, amely a város által fedezendő, 7041 kor. 20 fillérben mutatta ki. A múzeumi őr és múzeumi szolga fizetését drágasági pótlék nélkül vette számításba ; de megjegyezte. hogyha a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetésének rendezése keresztül megy: akkor a Múzeum személyi kiadásai is ezen rendezés szerint állítandók be. Gyarapításra 2500, bútorozásra 500 s teremfelvigyázók díjazására 624 koronát kértünk. Az összefüggés kedvéért e helyen közöljük, hogy a törvényhatósági bizottság a 1909. évi költségvetésbe Múzeumunk javadalmazására a kért összegnél is többet, u. m. 7270 koronát vett fel. Az emelkedést a városi közgyűlés által elfogadott tisztviselői fizetésrendezés okozta, amely a múzeumi őr fizetését az eddig élvezett 2500 korona helyett 3200-ban állapította meg. A Múzeum javadalmazása egyébként nem változott. Végül a múzeumi őr jelentését a június 1-től szeptemberig felmerült fontosabb eseményekről, ezen idő alatt elért gyarapodásról. vidéki gyűjtő útakról és ásatásokról, valamint a kolozsvári régészeti tanfolyam hallgatásáról helyeslőleg tudomásúl vette. Az

ásatásokat megengedő birtokosoknak, bérlőknek köszönetét nyilvánította. A múzeumi bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyveket a városi Tanácshoz, az ülés fontosabb tárgyainak rövid leírását az elintézés módjával együtt pedig a Főfelügyelőséghez mindenkor kellő időben bemutattuk.

b) A tisztviselők tevékenysége. A Múzeum tisztviselőjének tekinthetjük a közművelődési ügyek tanácsnokát Oláh Károlyt, nem csak azért, mert a Múzeum ügyeinek, a pénzügyiek kivételével, ő az előadója úgy a tanácsi ülésekben, mint a közgyűlésekben s ő az elnöke a múzeumi bizottságnak, hanem azért is, mert a múzeumi szervezeti szabályzat életbeléptetéséig a múzeum-igazgatói állás teendői nem lévén körvonalozva, a Múzeum gyarapítására, valamint a teremfelvigyázók díjazására szolgáló javadalmazásokat, a régészeti állami segély kivételével, a tanács közvetlenül Oláh Károly kezéhez utalványozta. Igv ö tartozott ezen kiutalt előlegekről is elszámolni. Elszámolt pedig : 1. Febr. 17-én 2183—1908. sz. jelentésében a 17.294—907. sz. határozattal előlegezett 750 koronáról s a numizmatikai Társulat I. éremvásárjára befizetett vételárból visszakapott 14 kor. 37 fill, maradványról, összesen 762 kor. 89 fill, igazolt kiadással, amely még az 1907. év terhére esett. 2. Jún. 2-án 7661—1908. sz. jelentésében a 2184—1908. sz. határozattal utalványozott 500 kor. előlegről, 503 kor. 09 fill, igazolt kiadással. 3. Szept. 6-án 12.321—1908. sz. jelentésében a 7662—1908. sz. határozattal utalványozott 500 kor. előlegről. 499 kor. 38 fillér igazolt kiadással. 4. Decz. 8-án 17,006 sz. jelentésében a 12,322—1908. sz. határozattal engedélyezett 700 kor. előlegről, amelyből 200 kor. néprajzi állami segély volt, 693 kor. 89 fill, igazolt kiadással. 5. 1909. j a n u á r 5-én 198. sz. jelentésében a 17,010—1908. számú tanácsi határozattal előlegezett 500 kor. városi és 300 kor. állami néprajzi segélyről 495 korona 49 fillér, illetőleg 8 korona 94 fillér igazolt kiadással. Elszámolt továbbá 7894—17.049—1908. számú jelentéseiben a teremfelvigyázókul alkalmazott 48-as honvédek díjazására engedélyezett 500 koronáról, amelyet 2 korona kivételével 8 3 megnyitási napon egészen felhasználtunk. — A többi 17 megnyitási napról pedig még az 1907. év elején gyűjtött pénzből fizettük a teremfelvigyázókat. Löfkovits Arthur igazgató ellenőrizte a múzeumőr- munkásságát. Múzeumi tárgyak megszerzését tanácsaival, útbaigazításaival, személyes utánjárásával számos ízben elősegítette.

Zoltai Lajos inúzeumör kezelte a múzeum összes tárait ; Debreczeni István 3. éves hittanhallgató segítségével, aki az elmúlt esztendőben öt hónapig napi két órát töltött a múzeumban, — végezte az összes irodai munkákat s a múzeumi Bizottság jegyzöségével járó dolgokat ; ezenkívül elszámolt az állami régészeti segélyből kezéhez kiutalt előlegekről. Elszámolásait jan. 31-én 2183—1908. számú jelentésében 130 korona 2 fillér 1907. évi igazolt kiadassal, október 4-én 13.659—1908, számú jelentésében 245 korona 60 fillér igazolt kiadással s , 1909. j a n u á r 6-án 197—1900. sz. jelentésében 224 korona 11 fillér igazolt kiadással adta be. Ugyancsak a múzeumi őr vezette a régészeti ásatásokat : régiségek és néprajzi tárgyak gyűjtése végett pedig vidékre tizenhétszer utazott ki. Állami és múzeumi támogatás mellett részt vett július 13-tól fogva aug. l-ig a Kolozsvárott rendezett II. archaeológiai tanfolyamon s a város határába, valamint Bonczhidára és Gyulafej érvárra vezetett szak-kirándulásokban. Az elmúlt évben megjelentek tőle : 1. Jelentés Debreczen sz. kir. város Múzeuma 19Ü7. évi állapotáról. S», 1—37. oldal. 2. Jelentés Méliusz Péter és társai sírhelyei kereséséről. 8°, 1—24. oldal. 3. A hajdúsámsoni bronzkincs. 11 ábrával. .,Múzeumi és Könvvtári Értesítő-'. 1908. évi. 127 133. oldal. 1 4. Domokos Márton debreczeni főbíró és kora 1725-1764. „.Debreczeni Képes Kalendárium- 1909' évi IX. évf. 54—70. lapjain. 5. Debreczen történelmének nevezetesebb eseményei. Negyedik sorozat. 1712—1740. A ..Debreczeni Független Újság Kalendáriuma" 1909. évf. 77—85. oldalain.

Debreczeni István 3. éves hittanhallgató a reá bizott irodai munkákon kívül rendbe szedte a debreczeni mészáros céh 1324 darabból álló irattárát ; lajstromozta az asztalos céh több száz darab letétjét; időrendbe és csoportokba gyűjtötte a vásárbíróságtól áthozott s az 1790—1860. év közötti időből való hivatalos iratok, naplók és könyvek legnagyobb részét. Múzeumi szolga : Rácz Sándor.

Bronzkori tárgy l l a j d u s á i n s o n b ó l . (Lelőhely : közlegelő.) 1 A kincs ábráit a Múzeumok és Könyvtárak orsz. Főfelügyelőséo-e által szives készséggel rendelkezésünkre bocsátott dúcok segítségével a 14—15. lapokon m u t a t j u k be.

iO'

c) A városi Tanács és Közgyűlés intézkedései. A múzeumi Bizottság üléseinek ismertetésénél már közöltük a fenntartó hatóságnak Múzeumunkra vonatkozó határozatait. E h e l f r e nem maradt más- csupán a Múzeumnak is állandó otthont adó kultúrház építése ügyében tett intézkedések elmondása. Előző évi Jelentésünk érintette volt a tiszántúli ref. Egvházkerület novemberi közgyűlésének a Péterfia-utca elején lévő telkek átengedésére hozott határozatát, amelyet a városi Tanács a folyó év elején kapott meg. (L. 4649—1908. sz. a.) Időközben a Város törvényhatósági bizottsága nagy fontosságú, döntő lépést tett az egyetem felállítása érdekében, messzemenő, igen nagy áldozatokra határozván el magát, minek következtében még inkább szükségessé vált a tervezett kulturház építése is. De épen az egyetemre való tekintetből el kellett ejteni azt a tervet, hogy a kultúrházat a Péterfia elején levő kollégiumi és egyházi telkeken állítsák elő, miután azon telkeket az egyetem központi épületei számára szemelték ki. Ennélfogva a Tanács a Múzeum számára más terület kijelölését kérte a közgyűléstől. Eme fordulattal egyidőben a nm. Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr június 11-én 67.556— 1908. szám alatt a következő igen örvendetes tartalmú leiratot intézte Kovács József polgármesterhez (1. 8281—1908. sz. a.) : „Debreczen sz. kir. város Tanácsának múlt évi július hó 15-én 10,565—1907. sz. beadványából örömmel értesültem, hogy a városi közgyűlés az esetleg építendő Közművelődési Ház céljaira 150,000 koronát szavazott meg, amely összegből az épület céljaira szükséges telek megvásárlása után 78,000 korona maradt rendelkezésre s így, hozzászámítva azt a 100.000 koronát is7 amelyet tíz év alatt 10.000 koronás részletekben kap múzealis építkezési célokra a város, jelenleg 178,000 korona áll az építés céljaira. Midőn az ajánlatot elismerően tudomásúl veszem, tudatom Tekintetességeddel. hogy tekintettel Debreczen nagy kulturtörténelmi múltjára, jelenkori előkelő közművelődési és jelentős gazdasági helyzetére, elvben elhatároztam, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy Debreczenben, az e tekintetben kiszemelt vidéki városok között elsősorban, egy Közművelődési Ház épüljön. Megjegyzem továbbá azt is, hogy a magam részéről igen nagynak tartom azt a félmilliónyi összeget, amelybe a város tanácsának szóban forgó beadványa szerint a tervbe vett épület kerülne. Az ez esetben még szükséges 300,000 korona összeg elvállalása tárcám költségvetésének illető rovatát annyira megterhelné, hogy a rendelkezésemre álló összegből nem segélyezhetném e közművelődési házak építését azokban a többi vidéki városokban, amelyekben egy ilyen intézmény megteremtése a magyar közművelődés érdekeit tekintve, épen olyan elsőrendű fontosságú, mint Debreczenben.

17

Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartom hangoztatni azt is, hogy az építendő Közművelődési Ház semmi szín alatt sem tervezhető nagyon költséges és fényes palotának, hanem olyan egyszerű. de azért művészi ízlést eláruló épületnek, amely alkalmas arra, hogy a város és vidék több irányú közművelődési munkásságának központja legyen. E célra legyen az épületben mindenek előtt egy 250—300 hallgató befogadására alkalmas előadó-terem, az iskolán kívüli közoktatás keretében tartandó felolvasások és előadások számára s amelynek falain elhelyezhetők legyenek az állami vásárlásokból eredő és a vidéki városok között kiosztandó képzőművészeti alkotások is. Ezenkívül szükséges egy-két kisebb előadóterem a természettudományi kísérletek bemutatására berendezve s néhány alkalmas könyvtári szoba és egy nagyobb olvasó-terem, továbbá múzeális szobák s a földszinten egy-két bolthelyiség, melyekben a vidék népipari termékei áruitatnának. Kell továbbá egy műterem is, amelyben állandóan dolgozhatnék, egy állami támogatással arra a vidékre küldött képzőművész. E közművelődési házak felépítésének kérdését úgy vélem legcélszerűbben megoldhatónak, ha a felépítést magok az illető városok eszközölnék. Amennyiben n e m rendelkeznének elegendő készpénzzel, törlesztéses kölcsönt vennének fel. E kölcsön annuitásának egy részét tárczám terhére elvállalnám. De ez nem zárja ki azt sem. hogy amennyiben erre költségvetési fedezettel rendelkezem, esetleg tőke segítséget is nyújtsak. Ezeknek előrebocsátása után felkérem Tekintetességedet. hogy e leiratomat bővebb megfontolás tárgyává téve, mentől elébb értesítsen, hogy a legszigorúbb takarékosságot és egyszerűséget tartva szemelőtt, mekkora lenne az a legkisebb összeg, amellyel a szóban forgó Közművelődési Ház felépíthető volna s hogy ennek a legkisebb összegnek még hiányzó részletét az elébb jelzett feltételek mellett hajlandó lenne-é törlesztéses kölesönképen felvenni ?" A városi közgyűlés 125/5761/8281—1908. bkgy. sz. határozatával örvendetesen vette tudomásúl ezen miniszteri leiratot s megbízta a városi Tanácsot, hogy a komolyan számbavehető három területre, u. m. Piac-utcában a Szikszav és tábornoki házak, Kossuth-utcában a Komáromy és Bészler házak. Hatvan-utcában a .Múzeum mostani házának telkeire nézve a legsürgősebben vázlatos tervet és hozzávetőleges költségvetést készíttessen s a Közművelődési Ház mielőbbi felépítése céljából a további szükséges intézkedések iránt tegyen javaslatot. Csakugyan a Tanács 9350. és 9379—1908. sz. határozataival utasította a mérnöki hivatalt, hogy a terveket és költségszámítást oly időben terjessze be, legalább is szeptember 10-ig, hogy az ügyet a szeptember végén tartandó közgyűlés tárgyalhassa. Sajnos, hogy a mérnöki hivatal e megbízást, talán egyéb sürgős munkái miatt, mindmáig nem teljesítette s így a kultúrház ügye előbbre nem haladhatott. Még csak annyit jegyzünk meg. Zoltai Lajos : Múzeum évi jelentése.

80

hogy a Műpártoló Egyesület időközben azt kérte a mérnöki hivataltól, hogy a Közművelődési Ház tervezeténél egy szobrász- és két féstöműtermet is vegyen számításba. A költségeket ezek. amennyiben a fedélűrben volnának elhelyezhetők, kis mértékben emelnék. A Közművelődési Ház építése alapjának állása 1908 végén a következő : a) a 100,000 koronás állami segély h á r o m esztendei részletei és ezek kamatai b) a kerületi kapitányság helyiségeiért járó házbérek és ezek kamatai Összesen : Növekedés 12.900 korona 91 fillér. Ezen alapot a város házipénztára kezeli.

31,675 K 01 f 4.508 K 40 f 36.183 K 41 f

II. A Múzeum gyarapodása. Múzeumunk anyagának szaporítása végett az elmúlt esztendőben is tőlünk telhetőleg állandó, sokoldalú és széleskörű munkásságot igyekeztünk kifejteni. A közönség érdeklődesének megtartása, sőt szélesbítése céljából rendelte el a Múzeumi Bizottság 1907. évi Jelentésünknek 500 példányban való kinyomatását s ingyen leendő osztogatását. A Jelentést a Múzeumi Bizottság, a városi T a n á c s és Törvényhatósági Bizottság tagjain kivül megküldöttük a Főfelügyelőségnek (több példányban), a helybeli és a fővárosi nagyobb lapoknak, a közel vidéki újságoknak, a szakfolyóiratoknak, a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó intézeteknek, a helybeli és közeividéki iskoláknak, kaszinóknak és olvasóköröknek, a Debreczen felé gravitáló városok és községek világi és egyházi elöljáróinak," a helybeli állami hivatalok vezetőinek, a Múzeumunkat több vagy értékesebb tárgyakkal gazdagító egyéneknek és testületeknek. Ugyanezen célt szolgálja az is, hogy az ajándékozók névsorát időnként a helyi és vidéki lapokban közöljük. A házanként való helybeli gyűjtést egyelőre félbeszakítottuk ; az elmúlt esztendőben csupán a homokkerti utcákat jártuk be. csekély eredménnyel. Ellenben a zsibvásároknak most is állandó látogatói voltunk. Többször vásároltunk helybeli ószeresektől ; bár a gyarapításnak ezt a módj á t főképen a miatt kerülni óhajtuk, hogy az ószeres a megvásárolt tárgyak származási helyére, igazi nevére s használati módjára nézve nem tud, sőt néha n e m is akar megbízható felvilágosítást adni. Épen ezért nagy súlyt fektettünk a közvetítő nélkül való szerzésre. Tavaly már több községet, várost jártunk be, mint annak előtte. De nem úgy, amint azt a Főfelügyelőségtől kért útbaigazítások segítségével tehettük volna, amit egész év folyamán se kaptunk meg. Ez is egyik oka volt annak, hogy az állami néprajzi segélyt csak kis részében tudtuk felhasználni. A gyüjtőkirándulásokat olyan módon igyekeztünk sikeresebbé tenni, hogy schapirograffal

19

sokszorosított képes-felhívásokat küldöttünk ki előre a kiszemelt helység elöljáróságához vagy lelkészéhez azzal a kérelemmel, hogy azokat a nyilvános helyeken (községháza, olvasókör, iskolák) 1—2 hétig kifüggesztve tartsák. A Felhívás röviden Múzeumunk feladatát és kirándulásunk célját tartalmazta. 1 A mellékelt ábrák Múzeumunk régiség- és néprajzi tárából mutattak be tárgyakat. Ez eljárásnak itt-ott jó eredménye volt. De ott is, ahol általa semmit nem kaptunk, elértünk annyit, hogy egyik-másik emberben felkeltette az érdeklődést intézményünk iránt. Mult évi gyüjtőútainkról, e fő Jelentés mellékleteként külön és fényképekkel, rajzokkal illusztrált részletes jelentésekben is beszámolunk. Épen ezért e helyen csak röviden szólunk ezen kirándulásokról. hangsúlyozva, hogy régiségeket és néprajzi tárgyakat egyformán igyekeztünk szerezni azok által. 1. Balmazújvárosi I. út. Jan. 15-én. A horti pusztán talált frisachi érmek megszerzése végett. E több száz darabból álló lelet egy részét, 77 dbot később sikerült megvásárolnunk. Ajándékul és pénzen kapott egyéb tárgyak száma 24. A községházán őrzött s Újvárosra vonatkozó XV.. XVI., XVII., XVIII. századbeli okleveleket kivonatoltuk. Útiköltség 4 kor. Ezen összg még az 1907. évi javadalmat terhelte.2. Hajduhadházi I. út. Márc. 20. Eredménytelen. 3. Hajduhadházi II. út. Márc. 27-én. Ajándék és vétel útján kaptam 21 db tárgyat. A ref. egyháznál őrzött leleteket megsürgetvén. később azokat is (53 dbot) megkaptuk. A cigány putrikról és régi házakról több fényképfelvételt csináltam. A hadházi erdőkben itt-ott még észrevehető Csőszárkok irányai felől tudakozódtam. Űtiés ellátási költség két ízben 6 kor. 10 fillér. 4. Budapesti út ápr. 2—3. napján. A Főfelügyelőséghez a 48—49-diki ereklyegyűjtemény tárgyában. Útiköltség 27 kor. 68 f. 5. Hajdúszoboszlói I. üt. Ápr. 27-én. A nap egy része a helyi viszonyokkal való tájékozódással, a város első tisztviselőivel való tanácskozással telt el. Néhány házat meglátogattam. A városi levéltárban néhai Szívós Géza főjegyző által gyűjtött leleteket, valamint a ref. egyház régi szent edényeit leírtam. Amazoknak átengedése iránt Szoboszló város képviselőtestületéhez kérvényt adtunk be. Később hivatalosan értesítettek arról, hogy ezen gyűjteményt a város az ottani polgári iskolának adománvozta. Útiköltség 4 kor. 6 0 fillér. 1

lapon.

E felhívást közölte a Múz. és Könyvt. Értesítő 19C8. évfolyama 180.

2

A múzeumi őr. miután a nagymélt. kereskedelemügyi miniszter úr „elvi okokból" ismételten megtagadta tőle a félárú vasútijegy váltására jogosító arcképes igazolványt, a vasúti jegyért, olyankor is, amikor állami segély terhére utazik, egész díjat tartozik fizetni. 2»

6. Nádudvari I. út j ú n . 17—18. n a p j á n . 7. Nádudvari II. út j ú n . 23-dikán. 8. Nádudvari III. út szeptember 25-én. — Mindhárom útnál a fősúlyt a nádudvari korsós- és fazekas-ipar termékei gyűjtésére fektettük. Ezekből több ládával szereztünk. De m á s rendbeli n é p rajzi tárgyat és régiséget is kaptunk, összesen 112 darabot. Néh á n y lelőhelyet f e l j e g y e z t ü n k ; fényképeztünk és lépéseket tettünk é r t é k e s e b b tárgyak megszerzésére. Ez rész szerint eredménvtelen l e t t ; rész szerint a tárgyalás m é g folyik. A h á r o m útnál felmerült vasúti, ellátási, szállítási költségek 36 kor. 71 fillérre rúgtak. ' 9. Nagykárolyi I. ú t szept. 26-án. — A gr. Károlyi Gyula aradmegyei főispán károlyi kastélyában lévő vasfegyverzet megtekintése s elkérése végett. Úti költség 9 kor. 6 4 fillér. 10. Hajdúszoboszlói II. ú t szept. 30-án. — Szerzett tárgyak s z á m a 4. Útiköltség 4 kor. 3 0 fillér. 11. H a j d ú b ö s z ö r m é n y i I. ú t okt. 9 - é n . — Főként egy állítólag a böszörményi Zeleméren talált etrusk tükör lelőhelyének kipuhatolása végett. Ezt W e s z p r é m y B a r n a rendőrkapitány megígérte ; de m é g eddig n e m sikerült a lelőhelyet megtudnia. S z e reztem 9 tárgyat. Útiköltség 4 kor. 0 8 fillér. 12. Hajdúszoboszlói III. ú t okt. 15-én. — x\jándékúl, pénzen és letétként kaptunk 2 1 tárgyat. Fényképeztem és rajzoltam. Útiköltség szállítással együtt 9 kor. 2 2 fillér. 13. Hajdúszoboszlói IV. út okt. 20-án. H o z t a m 7 tárgyat. Útiköltség 6 kor. 6 0 fillér. 14. H a j d ú b ö s z ö r m é n y i II. ú t okt. 22-én. Egyik cigánytelepen öt fényképfelvételt készítettem. Az ottani ref. f ő g i m n á z i u m b a n lévő őskori leleteket m e g n é z t e m . Szereztem 7 tárgyat. Útiköltség 5 k o r o n a 5 0 fillér. 15. Balmazújvárosi II. ú t okt. 24-én. — Egy állítólag ott lappangó, díszített őskori edényt hajszoltam. Eredménytelenül. Megszemléltem a Darú nevü földön lévő népvándorláskori t e m e t ő helyét. Fényképeztem is. Vettem és k a p t a m 13 tárgyat. Útiköltség 3 korona. 16. Derecske—sárándi ú t okt. 2 9 — 3 0 . n a p j á n . Szűcs minták r a j z o l á s a felől tárgyaltam Szolnoky Károly szűcsmesterrel. S á r á n don több díszesen faragott kis kaput lerajzoltam. F é n y k é p e z t e m is. H a z a h o z t a m 10 tárgyat. Ezenkívül Derecske képviselőtestülete kérésünkre (átengedte letétképen Nagy S á n d o r József t á b o r n o k h a d i p é n z t á r a i használt díszes v a s l á d á j á t s egy régi birói széket. S á r á n d o n megtaláltam a külső boldogfalvai ekklesia úr-asztali ezüst p o h a r á t . Útiköltség volt 6 kor. 6 4 fillér. 17. T é p e — h a j d ú b a g o s i út nov. 4 — 5 . n a p j á n . — A bagosi h a t á r b a n b ő aratással biztató bronzkori lelőhelyet találtam. Ilyen lelő helyek vannak Tépén is a Kálló vize p a r t j á n . T ö b b díszesen faragott kis kaput mindkét helyen lerajzoltam. T é p é n Apaffynak és II. Rákóczi Ferencnek egy-egy oklevelét kivonatoltam. Szerzett tárgyak s z á m a 15. Ú^költség 8 kor. 6 0 fillér.

!

18. Nagykárolyi II. út nov. 12-én — Gróf Károlyi Gyula által múzeumunknak ajándékozott páncélt, sisakot, vaskesztyüt és két láncinget Sándor Rudolf hazaszállította. Költsége 11 kor. 76 fillér. Minden többi útat a múzeum őr teljesítette. A budapesti utazásban saját költségén részt vett az igazgató is. A gyűjtő útaknál felmerült összes vasúti, élelmezési, fuvarozási, szállítási költségeket, a nagykárolyi II. út kivételével, a városi segély terhére számoltuk el. E helyen is köszönettel adózunk többeknek, akik e gyűjtő útaknál tanáccsal, útbaigazítással, az előzékenység és vendégszeretet jeleivel támogattak minket közérdekű törekvéseinkben. — Nevezetesen : Újvároson Illyés Endre ref. lelkész és Varga Antal ref. tanító. Kovács Ferenc községi főjegyző ; Szoboszlón Fekete Sándor volt-, G. Tóth J á n o s mostani polgármester. Pénztáros István főjegyző, Fejér Gábor árvaszéki ülnök, Bor J á n o s tanító egyszersmind szerkesztő, Somogyi Károly gazdálkodó ; Nádudvaron : Veress Géza ref. lelkész, Duzs Dezső segédlelkész, Papp Sándor főjegyző ; Hadházon : Simon Károly és Kóti Jeremiás ref. tanító ; Böszörményben : dr. Magi Kálmán főjegyző, Weszprémy Barna r. kapitány; Derecskén : Fráter Barna főszolgabíró, Katona János főjegyző, Urav Gyula ref. tanító; S á r á n d o n : Elek István ref. lelkész, Fülöp Péter jegyző; Tépén : Nagy Márton ref. lelkész, Kerékgyártó László ref. tanító és Herczeg József jegyző ; Bagoson : Berky Sándor ref. lelkész, Horváth István tanító és Fibik István jegyző uraknak. Kizárólag a régiségtár gyarapítását mozdították elő ásatásaink. Ezeket részint állami, részint városi segélyből végeztük. Állami segélyből ásattunk a következő helyeken : 1. Debreczen alatt, a honvédbarakok mögött lévő népvándorláskori kisterjedelmű temetőben ápr. 9., 11-dikén. Talált tárgyakszáma 1 1 ; u. m. vas- és bronzcsattok, kések, bronzkarpereczek. Ásatási költség 28 kor. 60 fill. 2. Hortobágyon az Árkus vize s Csécshalma körűi a Pipások és Tatárülések nevű négy kisebb halomban és kései kőkori telepen, máj. 13.. 14., 15,, 16. napjain. Talált tárgyak száma 34. u. in. edénvtöredékek. kovaszilánkok, kőeszközök, egv csont kupáncs. Költség 67 K 98 fillér. 3. Hajdúsámsonban. Debreczen város majorsági földjén s az ezzel szomszédos közlegelőn aug. 17., 18., 19., 31. és szept. 1. napján. Bronzkori telep. Lajstromozásra érdemes talált tárgyak száma 563. Köztük szögecses bronztőr. különös alakú bronz csüngő, kisebb edények, díszített edénytöredékek. Költség 72 kor. 32 fill.

4. Püspökladányban az Eperjesvölgynél, szept. 7., 8. napján. Népvándorláskori telep, a Kr. u. II—IV. századból. Talált tárgyak száma 56. Köztök csonteszközök, gyöngyök, római és barbár edények töredékei. Költség 29 kor. 80 fill. 5. Debreczen alatt, a Tóczó folyása mellékén szept, 18., 19. napján. Ős- és középkori telepek. Talált tárgyak száma 102, edényés kőeszköz-töredékek, csontok, faltapaszrögek, graphit edények díszített darabjai. Költség 26 kor. 80 fill. 6. Egyeken a község belső területén a Bodajcs oldalon s a szőlőskertben, mindkettő bronzkori telep. Találtam 39 tárgyat : halotti urnákat, ételtartó edényeket, elégett bronzékszereket, tűzhelyeket, csont- és kőeszközök töredékeit. Költség 62 kor. 78 fill.

Bronzkori leletek a h . - s á m s o n i m a j o r s á g i földről és közlegelőről.

Majd mindegyik ásatásnál ajándékul vagy letétül is számos tárgyat kaptunk. Az ásatások eredményét külön kimerítő leírásban ismertetem, fényképek, rajzok és térképek segítségével 1 . Az ásatásoknál egy vagy más tekintetben buzgón támogattak : a Hortobágyon Farkas Albert mátai biztos, Sámsonban Ethei János községi jegyző és néhai Maurer Emil. Püspökladányban : Eötvös Sándor községi főjegyző és Nagy Sándor birtokos. Egyeken : Devics 1 E jelentéseket sem közölhetjük egész terjedelmükben, költség hiánya miatt. De kivételt teszünk a zárni és parlagi templomok ásatásáról szerkesztett jelentésekkel, amelyeket némi csekély kihagyásokkal a Függelékben találhat meg az olvasó. Ezek a debreczeni polgár szemében i n k á b b lehetnek érdekesek.

Kgyeki bronzkori leletek. A B) D) ú r n a s i r o k b ó l , C) B o d a j e s o l d a l i tűzhelyről u r n a és

csonteszköz

Lajos jegyző, Petrovics Miklós kereskedő és Soller Gyula szabómester urak. Szívességüket Múzeumunk nevében e helyen is hálásan köszönjük. A debreczeni Parlagh pusztán, valamint az Ottományban tervezett ásatás különféle okok- miatt elmaradt. Ellenben városi segélyből megásattuk : 1. A parlaghi templom dombját ápr. 28., 29., 30. napján. Benne csúcsíves ízlésű templom téglából rakott alapfalait találtam. A 8-szög három oldalával záródott szentélyű templom külső szélessége 9'80, hosszúsága 26 méter volt. Egyéb figyelemreméltó leletre nem akadtunk. Ásatási költség 28 korona. 2. A zámi apátsági templom dombját május 11., 12, napján tovább kutattuk. Meggyőzödtünk az itt-ott még megtalált alapzatból, hogy e helyen félkörű apsisu templom állott, mely a tatárjárás előtt, a XIII. század elején épülhetett román ízlésben. Hosszát 26. szélességét 10'80 méternek mértem. Téglafalaiba faragott köveket is raktak. Költség 4L kor. 50 fill. Parlaghon Hidvéger Miklós és József urak, Zámon Dózsa György számadó gulyás előzékenyen támogattak ásatásunkban. Gyarapodásunk legbőségesebb forrása tavaly is a közönség adakozó kedve volt. Üj tárgyainknak több mint fele ajándék. És elismeréssel említjük meg, hogy a vidék e tekintetben versenyezni kezd a Múzeum székhelyével : Debreczennel. Könyv- és kézirattárunk 876, régiségtárunk 712, néprajzi tárunk 75, szépművészeti gyűjteményünk pedig 102 darabot kapott ajándékul. Ez összesen 1765. Ajándékoztak pedig: I. A könyvtár és kézirattár számára : Alsófejérmegvei tört. és régészeti egylet 1. -— ßerkeszi István (Temesvár) 2, Bokaiinnepélvt rendező bizottság Boka Károly színesnyomású arcképét 1. — özv. Gseke Jánosné (Nádudvar) 2. — Darvay Antal (Budapest) különféle helyekről szinlapokat 200, Debreczen város könyvnyomdája egész évi nyomtatványait 190, Debreczeni .vásárbíróság térképeket, okleveleket, hivatalos kéziratokat, kimutatásokat, nyomtatványokat, többszáz darab, Debreczeni ref. tanítóképezde 8, Debreczeni szűcsipartársulat céhíratokat 8, Délmagyarországi Múzeumtársulat (Temesvár) 1, Divald Kornél (Budapest) „A sárospataki vár" 1. — Erdélyi Pál dr. (Kolozsvár) 1. Franzi Gyula 1. — Göhl Ödön (Budapest) Sarmata érmek c. tanulmányt 1, Gödényi József 48-iki nyomtatványt 1. özv. Gréf Sándorné Mária Terézia donatios levele a Bauer család javára, egykorú másolat 1. — Héczei Szabó Antal 1. •— Iparművészeti Múzeum (Bpest) 1, Józsa András (Nyíregyháza) ú j a b b leletek ismertetése 1. — Kallós Elek (Győr) debreczeni kéziratos tankönyv XVIII. század 1, Kelemen Lajos (Kolozsvár) 1. Kolozsvári tud. egyetem 2, Koos Zsigmond családi íratok 1, Komlóssv Miklós levelek, kézíratok, kisebb nyomtatványok 36. Kónya László Klapka szózata. Paskievits kiáltványa 2. Kovács László 2.

Kölcsey egyesület (Arad) 1, Kulcsár János kisebb nyomtatványok, fénykép 17. — Lénárt Imre felszabaduló levél 1, Löfkovits Arthur különféle füzetek s egy XVIII. századbeli debreczeni kalmár üzletkönyve. — Máté Márton (Sámson) debreczeni régi kötésű könyv 1. Máté Lajos (Visonta) a Népbarátja (1849) 1, Magyar Nemzeti (Múzeum évi jelentés 1, Makai Ferenc vándorkönyv 1, Móricz Pál : K. Tóth Kálmántól Harangavató imádság, kézirat 1, Múzeumok és könyvtárak orsz. Főfelügyelősége : Malonyai Dezsőtől „A magyar nép művészete", Hangli Bélától „Wosinszky Mór élete". Évi jelentés, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Divald Kornéltól „Csúcsíveskori szárnyas oltárok" s több kisebb füzet, Múzeumok és könyvtárak orsz. Tanácsa 2. — Oláh Károly hírlapok, levelek. Örménymúzeum (Szamosújvár) Értesítő. — Pécs—baranyamegyei Múzeumegyesület 1, Péter Lajos (Zilah) kézíratok, kisebb nyomtatványok 11. Petőfi dalkör 1, Pósalaky Mihályné fénykép 1. Pósta Béla dr. ..Baranyamegye őstörténete", „Mátyáskori emlékek", „Útmutató az erdélyi orsz. Múzeumban 3, Puki József bízáki (Kiskunfélegyháza) 1849-iki nyomtatványok 5. — Richter Aladár dr. (Kolozsvár) növénytani munkák 3. — Simon Miklós debreczeni régi családokra vonatkozó oklevelek, kézíratok, nyomtatványok 27, Solymossy Elek színlapok 4. Supka Géza (Bpest) „A budafelhévvízi Szent Háromság templom" 1, Scheppel Béla könyvek 3, Strausz J á n o s hagyatékából hírlapok s más nyomtatványok 24. — özv. Szabó Imréné 1, id. Szonibathv István a debreczeni ács céh iratai és nyomtatványai 186, Szőllőssy Dániel és társai fényképcsoport 1, Szűcs Gusztávné Folténvi emlékek 4, Szűcs Jenő iskolai dolgozatok Arany János nagykőrösi tanár megjegyzéseivel 1. — Tarbay József XVIII. századbeli vámkönyv 1, Tiszafüredi múzeum 1, Tőkés István színlapok 2, Trieszti ált. biztosító Társaság (Bpest) a debreczeni 1802. évi tűzvészről írott versek 1. — Váczi múzeuniegylet 1. Vecsey Viktor fényképek 2, Veszprémmegyei múzeumegylet 2. — Zoltai Lajos nemeslevél 1579-ből, színlap 1844-ből. debreczeni családokra vonatkozó különféle oklevelek és kézíratok 19 darab. II. A régiségtár számára : Aczél Géza vastárgyak s libertas 1. — Baranyay Béniámin (Nádudvar) láncos buzogány, pecsétnyomuk 5, Bakó Bálint (Hadház) sarkantyú, pénzek 4, Benkő István p. 1 2. Bogdán Lőrinc (Mikola) p. 1. Bordán Mihály kovás pisztoly I, Blattner József 1, dr. Bruckner Ernő díszesen faragott fapípa, ezüst kupakkal 1, Burger Lajos p. 1. — özv. Cseke Józsefné (Nádudvar) díszes insurgens kard 1. Csiby Imre p. 1, Csikes Ferencz Bécs felszabadítása emlékére vert érem 1, Gsincsér András agyagorsókarîkâ Î7 Czeglédy Károly (Szoboszló) pisztolytok 1848-ból 1. — Dalmy Kálmán emlékérem 1, Debreczeni szücsipartársulat céhbeli remeklő minták 2. — Fagyai Miklós p. 1. Fibik István (H.-Bagos) sárgaréz csengettyű I. Napoleon mellképével 1, Fischer Mihály p. 3. 1

Rövidség okáért ezentúl ,.pénzek" helyett r p - - t használunk.

— Goldberger N. p. 1, özv. Gréf Sándorné óráscégér 1, György Mihály p. 1. — Haffner István p. 1, Hajduhadházi ref. egyház sírleletek 17. p. 37. Hatvani István vaslándzsa 1, Héczei Szabó> Antal céhkorsó 1, Hidvéger József (Parlag) p. 16, Horváth István p. 1, Horváth Józsefné 1. — Imre József vas-zabla 1. — Károlyi Gyula gróf (Nagykároly) láncingek, lemezpáncél, sisak, vaskesztyű 5, Kerékgyártó László (Tépe) 48-beli rézdob, Kerekes György (Szoboszló) p. 2. Komlóssv Miklós brakteat^ 1, Kónya László p. 1, Kornhauser Samu dr (Nádudvar) p. 29, Kovács István p. 1. Kovács Sándor (Csege) p. 1. — Loós András keltaedény 1, Loós Mihály p. 8, Löfkovits Arthur p. 1. — Magyar keleti tenger hajóstártaság (Budapest) bronzérem Thaly Kálmán tiszteletére 1. Maurer Emil őskori edénytöredékek. Mayer János (Nádudvar) sírbögre 1. Máté Márton (Sámson) p. 12. Molnár György p. 7. Montlika András ; (Parlag) bronzkulcs 1, Mórász Sándor vasbalta, órakulcs 2. — Nagy Sándor (Püspökladány) gyöngyök, sírbögre, egyéb népvándorláskori leletek 59, özv. Némethy Lajosné p. 16. Nikolics József p. 1, Noszlopy Gyula (Csokaj) agyagkarika 1. — Ornstein Sándor (Parlag) pecsétgyűrű 1. Ötvös János remekbe készült kocsirudvég 1. — Papp István sarkantyú 1, Pataky Sándor (Érkörtvélves) p. 4, bizáki Pukv József (Kiskunfélegyháza) p. 34. — Bácz Ferenc p. 1. Bepcsin Mihály p. 1, Bossi Lajos vörösrézcsákány 1. — Seress Lajos p. 1, Simon György vasbalta 1, Simon Károly (Hadház) p. 10. Soller Gyula (Egyek) bronzkori edény 1, Strausz János hagyatékából p. 2, Stahler Dániel (Szoboszló) p. 2. — Özv. Szabó Imréné p. 1, Szabó József (B.-Újváros) sírbögre 1, Szabó Lajos sarkantyú 1. özv. M. Szabó Lajosné (Böszörmény) karabély, pisztolytok 2, Szobotka Jenő (Pusztaszer) p. 2. Szombathv István céhláda és réztábla 2, Szűcs Gusztávné Foltényi emlékek 3. — Tarbay József 1, Tépe községe középkori edények 2. özv. Torma Istvánné 1, Tóth Dezső (Egyek) bronzkori edény 1. Tóth István Bévész Imre tintatartója 1. Tóth Mihály 1, Tóth Kálmán rézpecsétgyűrű 1, Tőkés István p. 14. — Vadász Mózes kőfejsze 1. Varga Antal (B.-Újváros) pecsétnyomók, gyűrűk 11, Vitárius Sándor p. 203, Weiszhaus Soma p. 7. Wittenberger Pál p. 1. — Zemplén Lajos p. 1. Zoltai Lajos római mozaiktéglák Apulumból 5 darab. III. Néprajzi tárgyakat ajándékoztak: Angyaláti Antalné kulacs, pohár, kendő 3. — Bakó Bálint ÍHadház) vasfokos 1, Baranyay Béniámin (Nádudvar) XVIII. századbeli gyalu 2, Blattner József cukortartó 1. — Gzeglédy Károly (Szoboszló) sárhányó vasvilla 1. — Erdélyi Gábor igen nagy tál 1, özv. Erdélyi Györgyné kancsó 2. Erdélyi István bütykös 1. — Fábián Sándor (Tépe) metszőkés, békó 2, Farkas Gábor (Hadház) kancsó 1. — Henczke Ferenc (Nádudvar) famérleg, kősúlyokkal 4, Horváth J ó z s e f n é levéltartó bőrből, gyöngyhímzés, dohányzacskó, tányér 4. — Kerékgyártó László (Tépe) fa vízipuska 1, Kiss Gábor (Sáránd) esztike l y Kiss Ilonka késhüvely 1, Komlóssv Miklós mézesforma 1. — Már-

tonil'y József agyagkulacsok, tintatartó 3. — Özv. Némethy J á n o s n é ajtókopogtató 1, özv. Némethy Lajosné tányér 1. — Paglócsi József káposztagvalu 1. Papiszák József tányér 1, Pinczés Imre békókulcs 1. Piránszky István káposztagvalu 1, Pósalakv Mihályné cinntál 1. — í)r. P»áez Lajos mézesformák 2. — Simon Miklós tergenye 1. Somogyi Károly (Szoboszló) világító szolgafa, lovász-, kanász-, tekézöbotok. lámpás 5. Szűk Dezső kulcs 1. — Telki József szücsmintázó 1. K. Tóth Andrásné (Böszörmény) XVIII. századbeli díszes agyagkulacs, kis csupor 2. Tóth Gábor (Sáránd) dohánytartó 1. Tóth Mihály orsó 1. — Varga Antal (B.-Újváros) sarkantyú, fokos stb. 10. Vass András (Sáránd) gyertyamártó edény 1, Veress Gézáné (Nádudvar) kis szekér 1. Vecsey Viktor koppantó 1, Weisz (ivula fokos 1. Weiszhaus Soma kancsó 1 darab. IV. Szépművészeti tárgyakat a j á n d é k o z t a k : Blattner József Barcza Dani arcképét szénrajz 1. Komlóssv Miklós kőmetszet 1. Löfkovits Arthur vízfestmény 1. rézmetszet 39, ceruza, tuss és sepia rajz 53, Molnár Ferenc (Ohat) Révész Imre ifjúkori arcképe, kőrajz 1. Sesztina Jenő férii arcképek, olajfestmény 2, özv. Szabó lmréné vizfestménv 1. Weisz Gyula nemesi címer, vízfestmény 1, Városi nyomda Boka Károly arcképe, vízfestmény 1, Vallás és közoktatásügyi miniszter 0 F'elsége mellképe, bronz plaquette 1 darab. L e t é t e k csekély számmal érkeztek : 1. Tarkányi Béla: Tábori ének és hálaének 1848. Egri nyomtatvány. 2. Öt darab őskori edény, letevő Soller Gyula (Egvek). 3. XVII. századbeli tisztikard. 4. Különféle érmek (3 db.), letevő Hódy Zoltán. 5. Szablya, markolat nélkül. 6. Tölténytáska. 7. Bőrrel bevont üveg kulacs. 8. Igen nagy csikóbőrös, kulacs, letevő Somogyi Károly (H.-Szoboszló.) S(M4«An Vásárlások által mind a négy tárunkat igyekeztünk fejleszteni. a természetrajzi gyűjtemény kivételével, amely tavaly semmivel sem gyarapodott. A könyvtár számára következő szakkönyveket rendeltük meg, a) állami segélyből: Schuchhardt — dr. Öreg J. : Schliemann ásatásai. 6 kor. Hoernes : die Urgeschichte des Menschen. 10 kor. \V. Rentzmnnn : Numismatisches Legenden-Lexicon. I. II. r. Nachtrag zum Xum. Leg.-Lexicon. HO kor. Dr. A. LuscBIn : Allgemeine Münzkunde und Geldgeschichte. 8 kor. Szállítás T 0 6 . Menacber : Deutsche Münzen 1. HI. IV. kötet. 19'ö0 kor. b) városi segélyből: Gróh István : ..Magyar díszítő művészet" I. II. r. 60"22 kor. (E müvet még 1907-ben megkaptuk, de az árát az idén fizettük ki.) Iloernes: „Urgeschichte der bildenden Kunst.'' 18*36 kor. Hampe! : ..Ujabb középkori leletek". 9 kor. Weszerle : ,Érmészeti táblái", szöveges kiadás. (Előfizettünk 12 koronával : de a, munka még nem jelent meg.) Sztripszkv : Erdélyi halastavak". 2 kor. Hoepli-féle k i a d á s o k : S. Ambrosoli : „Manuale di Nuinismatica". Fr. Gnecchi : ...Monete Romane". S. Ambrosoli : ^Monete Greche". Fr. Gnecchi : . -I- Tipi Monetarii di Roma Imperiale". IS kor. Puíszky—Radísics :

»

,, Az ötvössé? remekei a masryar történeti ötvösmű kiállításon". Díszkiadás I. II. k. 70 kor. Fényképező szerekre, melyek által 163 negativ lemezt állítottunk elő, 109 kor. 86 fillért költöttünk. Ebből 31*44 koronát az állami, 78'42 koronát a városi segély terhére számoltunk el. Az újonnan szerzett tárgyak közül a szebb és jellemzőbb darabokat lefényképeztük. Ásatásainkról és gyűjtő útainkról is számos felvételt csináltunk. A régiségtár számára pénzen vettük a következőket : a) állami segélyből : Ezüst pecsételőgyürű. — horthi lelet ; XVII. századbeli nagyvas-zár kulcsával. Szoboszlóról ; etrusk bronztükör, középkori sarkantyúk. békólakat. Böszörményből ; vörösrézcsákány, nádudvari lelet ; különféle érmek a Numismaticai Társulat éremvásárján. Oszszesen 44 db. régiség vételára 9 3 kor. 8 1 fill, melyhez TTozászámítandó még a gr. Károlvi-féle vasfegyverzet hazahozatalának költsége 11 kor. 76 fillér. b) városi segélyből : Bronz pecsétgyűrű (1. h. ebesi templomhelye) ; üvegpohár 1824-ből ; dombormíves agvagtál 1674-ből ; Apaffv Mihály borozó pohara, ü v e g : Karafina vésett díszítéssel 1775-ből ; Bocskav-huszárkard. Hadházról ; XV. századbeli csákányfokos, ugyanonnan ; kis álló óra, gyöngyház lapokkal ; népvándorláskori aranyfülbevalók, egy pár. Böszörményből ; óntánvér II. Ferdinánd és a német választók dombormíves képével : friesachi dénárok, balmazújvárosi lelet 77 db. : kisebb emlékérem : régi rézlámpa ; alabard vésett díszítésseT; lövőfegyver ; oroszlánt ábrázoló faragott kövek a nádudvari Séter-halomból (töredék) : római ezüst dénár ; kisebb emlékérem ; angol ezüst forint ; különféle hazai és külföldi emlékérmek 19 db. Összesen 116 darabért fizettünk" 1?72 kor. 36 fillért.

A néprajzi tár számára, a) állami segélyből vásároltuk ezeket : Szücsszerszámok Mikepércsről, 9 db. ; különleges nádudvari edények és fazekas szerszámok 18 db. ; öreg karosszék Nádudvarról : tornyos tükrök Szoboszlóról 6 db. ; szarusbotok és egyéb szaruval. ólomöntéssel díszített házi és földmíves eszközök, ugyanonnan 6 db. ; különleges edények Böszörményből és Debreczenből 35 db., igen díszes késhüvely 1825-ből. páros kés-villával ; mézesformák Karczagról 11 db., különféle vastárgyak és szerszámok 8 db. : beretva-tartók 2 db., csigacsináló Böszörményből 1 db., cifrázott mángorlófa Bagosról 1 db., ólmosbot ugyanonnan 1 db., cifrázott rühzsirtartó szaruból Balmazújvárosról, 1 db. Összesen 104 darabért fizettünk 177 kor. 50 fillért. b) Városi segélyből vásároltuk a következőket : Agyagedények, u. m. bütykösök, kulacsok, perselyek, bodonok. korsók, szilkék, csuprok, itatok, tálak, tányérok stb. 48 db. ; fazekas szerszámok és agyagmintázók 18 ; csigacsinálók agyagból és

Csigacsinálók fából és agyagból a városi m ú z e u m b a n .

30

fából 12 bőrmunkák és pedig : késhüvelyek, erszények, bugyellárisok. dohányzacskók 15 ; karikások 2 ; kantárak 2 ; faszerszámok és házieszközök: mángorlófák, sulykok2, sótartó 1, csobán 1. eséplöhadaró 2, tengeri hántószék 1. kisefa 1. beretvatartó és tükrös skatulyák 15. szerszámtartó tábla 1, ácsvirág 2, fa'sulvom 1 db. ; vas- és más fémeszközök : fejsze és pőrölv 2, szénavágó 1, fokosok. buzogányok, kampók 10, csiholó acélok 2, gyertyatartó 1. f'onal•sodró 1. vaskolomp L. lóravaló csengő szironyos bőr-nyakszijjal 1. kések, villák 7, pártatű 1, pávafejes vasfogas 1. ajtósarok vas 1. bőrcifrázó 1. pisztoly 1 ; csontból : tülök és bőrlvukasztó 2 ; üvegtárgyak 4 ; himzett legény- és leánykötény 2. viaszképek 2 db. Mindezeknek ára volt 290 kor. 76 fill. Szépművészeti tárgyakért városi segélyből összesen 445 K 96 fillért adtunk ki. nevezetesen : az évi jelentéshez való klisékért : a budai honvédszobor kisebbitett bronzmásolatáért ; Pálffy József .„Alkony a mocsárban" c. olajfestményéért és Bakoss Tibor ..Vénkerti ut" c. vizfestményéért. Múzeumunk 1908. évi gyarapodását az alább következő kimutatások tüntetik elő :

.1) Gyarapodás állami és városi segély szerint. Állami Városi segély- Állami segélv- Aján- Egvéb

ből szereztetett

*

I. II. III. IV. V.

Könyvtár Régiségtár Néprajzi gyűjtemény . Képzőművészeti gyűjt. Természetrajzi gyűjt. . Összesen :

. .

böl letét

szereztetett

dék

877 605 75 102

—

—

121 117 228 10

—

—

—

59 847 106

1012

— —

476

•

letét

1 12 1

c

CB l/l

—

1058 1581 410 112

14

3161

—

1659

B) Gyarapodás a tárgyak származási, illetőleg* az adományozás vagy szerzés lielve szerint. I. II. III. IV.

1

A könyv- és kézirattárnál debreczeni 734. A régiségtárnál „ 519. A néprajzi tárnál „ 232. A szépművészeti gyűjteménynél r 105.

vidéki 324. .. 1062. „ 17^. „ 7.

Őszesen debreczeni 1590,

vidéki 157J.

Agyag- és facsigacsinálóinkból a mellékelt ábrákban két válogatott sorozatot mutatunk be.

to Ci -o

p

Önálló könyvek, füzetek

oo

o*

Folyóiratok, hírlapok

to CO X

o

Kisebb nyomtatványok

I. Könyv

p-

Térképek

CD>

CD

Kézíratok

CDN

o

Ci x

CJi to CO X*

Ifi

Oklevelek CO crq

Egyéb nyomdai termékek, fényképek

to

P

Őskor

4as

cr

Római kor

to H-1 GO

o

Közép- és újkor

t-A O

a.

Modern kegyeleti tárgyak

OT X o

a>

Pénzek, érmek, pecsételők

^ o

p

Magyar népélet

—a

1581 3161

i o

DO CDoq 55' CD3Q

tr CDT5 p N e-t-

o 1 &

1 CD Í P

Szobrok

cr

Festmények

o

Kézirajzok, metszetek

CL

Modern ipar, művészetiek

to OS LO

—1

22 CZJ J. N CD— 'S e•5 ccN

32

T)> A régiségek a következő helyekről valók: 1. Debreczen 519 db. — 2. Vidékről: Balmazújváros 96, Budapest 28. Csege 1. Csokaj 1, Egyek 48, Érkörtvélyes 4, Gádoros (Békésm.) 1. Gvulafejérvár 5, Hajdúbagos 2, Hajdúböszörmény 13, Hajdubadház 70. Hajdúnádudvar 36. Hajdúsámson 575, Hajdúszoboszló 13, Hajdúvámospércs 1. Kiskúnfélegvháza 34, Kornádi 1, Kolozsvár 3. Mi kola (Szatmár m.) 1. Mojgrád (Szilágym.) 1, Püspökladány 104. Nagykároly 5, Tarczal 1, Tépe 7, Vasmegye 1. Vidéki tárgy öszszesen 1062 db. A néprajzi tár gyarapításához a következő vidéki városok és falvak járultak hozzá. u. m. : Balmazújváros 16. Csatár 1. Csorba 1. Földes 1, Fúrta 1. Hajdúbagos 5, Hajdúböszörmény 17. Hajdúhadház 7. Hajdúnádudvar 77. Hajdúnánás 1. Hajdúszoboszló 29. Karczag 11, Mártonfalva 1, Mikepércs 9, Nagybánya 3. Sáránd 3, Sárospatak 1. Tépe 1. Tiszadob 3, összesen 178 darabbal. E) A fentebb kimutatott gyarapodás következtében Múzeumunk gyűjteményének egész anyaga 1908. végén ez : I. Könyva) b) c) d) e) /') g)

és

kézirattár.

Könyvek, füzetek Hírlapok Apró nvomtatvánvok Térképek . . Kézíratok Oklevelek Egyéb könyvtári anyag

. Összesen

1167 112 3713 41 564 203 568

db. db. db. db. db. dh. db.

6368 db.

Az előző évinél több 1058 darabbal. II. a) b) c) d) e)

Régiségtár.

Őskori régiségek Római régiségek Közép- és újabbkori régiségek Modern kegyeleti tárgyak . . , Érmek, pénzjegyek, pecsételők

• . . . .

. Összesen

1624 92 1404 257 5447

db. db. db. db. db.

8824 db.

Az előző évinél több 1581 darabbal. III. a) b) e) d)

Néprajzi

tár.

Magyar néprajzi tárgyak Hazai nemzetiségek néprajzi tárgyai Külföldi félművelt népek tárgyai Primitiv népek tárgyai

1596 16 15 • 6 Összesen

Az előző évinél 410 darabbal több.

db. db. db. db.

1633 db.

IV. a) b) c) d)

Képzőművészeti

tárgyak.

Szoborművek Festmények Kézirajzok, metszetek Modern iparművészeti tárgyak

. Összesen

70 159 244 500

db. db. db. db. db.

Az előző évinél 112 darabbal több. V. Természetrajzi

gyűjtemény.

a) Állatok b) Növények e) Ásványok és közetek

. Összesen

303 db. 13 db. 205 db. 521 db.

Gyarapodás semmi. Összegezés. I. II. III. IV. V.

Könyv- és kézirattár Régíségtár Néprajzi tár Képzőművészeti gyűjtemény Természetrajzi gyűjtemény

. Összesen

0368 8824 1633 500 521

db. db. db. db. db.

17,846 db.

Gyarapodás az előző évi állapottal szemben 3161 darab. F) Az állami segélyről való elszámolás főbb adatai ezek : 1907-ben kaptunk összesen 1500 kor. állami segélyt, amelyből a regiségtárat illette 400, a néprajzi tárat 300 kor., a múzeum őr díjazására fordíthattunk 800 koronát. Az 1907. és előző évi maradvanyokból 1908-ra felhasználatlanul jött át 480'55 kor. régiségtári és 510 kor. néprajzi segély. 1908-ban kaptunk 2800 kor. segélyt. Ebből 1000—1000 kor. a régiségtár és a néprajzitár javára, 800 a muzeumi őr fizetése pótlására esett. Kiadtunk pedig a régiségtárnál 409'61 ; a néprajzi tárnál 208 94 koronát, szabályzat szerint a -gyűjtemény-szerzési alaphoz"' csatoltunk 500 s a házipénztárnak a múzeumi őr fizetéséért megtérítettünk 800 koronát. 1909-ben felhasználható maradvány a régiségtárnál 760'94. a néprajzitárnál 1051 "06 korona. G) Saját erőforrásainkat illető 1908. évi zárószámadásunk ím ez:

I. Bevétel. Kor. fill.

1. 2. 3. 4. 5.

Pénztári maradvány 1907-ről Löfkoyits A. adománya VI. részlet A várostól kapott javadalom Rendkívüli bevételek Házbér érték

83'6l 500'— 6837'20 140'— 1500'— Összesen

906081

II. Kiadás. Kor. fill.

1. Tőkésítés (Löfkovits A. adománva) 500'— 2. Személyi kiadások ! 4167'20 3. Gyűjtemények gyarapítása : a) könyvtár . . . . 268'40 b) régiségtár . . . . 341 "86 c) néprajzi tár . . . 424'25 d) képzőművészeti tár 445'96 4. Bútorozás, berendezés, felszerelés 218'02 5. Kiadványok (Évi jelentés) 160"— 6. Irodai kiadások 184'08 7. Fűtés, világítás 171 '10 8. Biztosítási díjak 111'50 9. Rendkívüli kiadások 50'— 10. Házbérérték 1500 — Pénztári maradvány 521'44 Összesen

Bronztör a h . - s á m s o n i m a j o r s á g i földről.

9060'81

IV. Különféle ügyek s a Múzeum látogatói. Mielőtt Jelentésünket berekesztenénk, néhány felmerült eseményről adunk számot még. Méliusz Péter és társai sírhelyeit kereső Bizottság határozata értelmében, a Múzeum őrének a sírok kereséséről írott jelentését Komlóssy Arthur úrnak a Méliusz arcképéről szóló értekezésével együtt, a Bizottság rendelkezésére álló alapból 500 példányban kinyomattuk, s a példányok nagyobb részét kiosztás végett a tiszántúli ref. egyházkerületi közgyűlés, a debreczeni ref. presbitérium. a Csokonai-kör tagjai között való szétosztás végett átengedtük ; kisebb részét Komlóssy Arthur úrral egvetértőleg érdeklődők között magunk osztottuk szét. Múlt év május hó 20—22-én tartott egyházkerületi közgyűlés, amidőn örömmel értesült a Bizottság munkálkodásáról, felhívta tagjait, hogy a netalán rendelkezésükre álló adatokat, a sírokat kereső bizottsághoz mihamarébb juttassák el. Sajnos, hogy még eddig senkitől semmiféle adat nem érkezett hozzánk. Részint e miatt, részint a múzeumi őr egyéb elodázhatatlan dolgai miatt, nem tudta múzeumunk az elhatározott további kutatásokat ebben az irányban folytatni, noha az 5030—1908. sz. tanácsi határozat a temetőkben való nyomozásra az engedelmet ismét megadta. A múzeumok és könyvtárak orsz. Főfelügyelősége szívességéből Múzeumunk a Londonban május 1-én megnyílt magyar kiállításon képviselve volt, oly módon, hogy a Főfelügyelőség költségére e kiállításon való bemutatás végett gyűjteményes termeinkről Letzter József fényképész által három kitűnően sikerült felvételt csináltattunk. Múzeumunk hetenként kétszer van nyitva a közönség számára, u. m. vasárnap d. e. és szombaton d. u. Érdeklődőknek, különösen pedig vidékieknek, ha csak sürgős dolgok ebben nem akadályoznak bennünket, más napokon is készséggel megmutatjuk gyűjteményeinket. A tavalyi látogatók számát bátran tehetjük hétezerre. Csupán karácsony második és harmadik napján hatszáz látogatónk volt. A látogatás mindenkor ingyenes. Testületileg nézték meg Múzeumunkat ápr. 6 — í - é n a .helybeli kegyesrendi r. kath. főgimnázium VI. és IV. osztályanak ifjúsága Szalay József és Bencsik Ferenc tanárok : május 5-én a helybeli r. kath. elemi iskola 58 tanulója Thót László tanító ; május 25-én a váczi kegyesrendi főgimnázium 41 tanulója Kontrasits Dezső. Kövessv Lajos tanárok ; 3*

ou

május 27-én a felsöjózsai ref. leányiskola Király László tanító ; június 6-án a helybeli ref. felsőbb leányiskola internatusa Jenny Elisa tanítónő vezetése mellett. Látogatóink között tisztelhettük dr.- Schmidt Hubert berlini professzor-archaeologust, dr. Posta Béla egyetemi tanár, múzeumi orsz. felügyelő és Gerster Kálmán műépítész urakat. Ezen jelentést bemutattuk a múzeumi Bizottság 1909. évi febr. 8-ikán tartott ülésében, mely azt elfogadván a Városi Tanácshoz és a Főfelügyelőséghez bemutatni rendelte.

Lötkovits Arthur,

Zoltai Lajos,

múzeumi igazgató.

múzeumi őr.

FÜGGELÉK I )EIiRECZEN SZ. KIR. VÁROS MÚZEUMÁN AK 1908. ÉVI RÉGÉSZETI ÁSATÁSAIRÓL SZERKESZTETT JELENTÉSEK RŐL.

A parlaghi t e m p l o m a l a p r a j z a .

Ásatás a parlaghi templom dombján. 1908 ápr. 2 8 - 3 0 .

ParJagh (köznyelven Pallag) h a j d a n jelentékeny néptartó hely volt Debreczen és Hatház között. A Parlaghiak, Szabolcs vármegyének a XV. és XVÍ. században egyik legvagyonosabb családja, innen vették a nevöket. Birtokosaiul már a legrégibb okmányokban is a Parlaghiak tűnnek fpl - 4 3 9 9 - h p r j paHao-hi Pál Gsépán fia és Parlaghi Nagy András 1 , 1332-ben ugyanezen Parlaghi Nagy András, 2 1342-ben P. Velchul és Dómján Gsépán fia, P. J á n o s és Miklós Andrásfiai s P. László István fia 3 említtetnek. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék a váradi egyházmegye bihari főesperességehez tartozó plébániák között a ma Debreczenhez tartozó Monostor mellett nevezi meg Pál balachi papot csekély két garas tizeddel. Én Balach helynév alatt Parlaghot vagyis Pallagot sejtem. A XIV. század végétől fogva mind sűrűbben találkozunk a rohamosan vagyonosod«'). előkelő királyi s országos tisztségeket viselő Parlaghiakkal. 1393-ban él P. István, kinek felesége Szennyesi Skolasztika. Ennek az Istvánnak lehetett testvére P. György, akinek leányai : Kata és Skolasztika, 1410-ben Parlagh helység birtokába P. Ferencz és Mihály ellenmondása mellett beiktattatnak. 4 A Parlaghiak már ekkor Nádudvar, Mizséte, Séter. Bolgár (helyesen Bolyár). Péter deák ülése. Ákostelke és Szent Ágota (a mai Nádudvar körül feküdt) helységekben is birtokosok. 1458-ban övéik Petri, Váras Dobos. Kis Léta, Hesztrecz helységek is. 5 1459-ben P. Lászlót, 1

A váradi káptalan eredeti oklevele a debr. főiskola könyvtárában. Anjoukori okmánytár II. 596. 1. 3 Anjoukori okmánytár IV. 226. 229. 230. 1 Nagy Iván : Magyarország családai. 5 Csánky D: Hunyadiak kora VI. (1.) J

tu

mint a budai királyi udvar tiszttartóját s a kunok kapitányát említik 1 . 1461-ben földesurak Mártonfalván, ugyanezen évben, majd 1473-ban zálogba veszik, illetőleg megvásárolják az Agárdiak esegei birtokát. 1465-ben a Bajoniakkal s egy Sztárival együtt adományul kapják a hűtlen földesi Nagy család jószágait. 2 1469-ben P. György diósgyőri várnagy s borsodi főispán, 1480-ban pedig királyi főajtónálló mester. 3 Ugyanezen P. György Királyi Jánossal együtt 1476-ban ismét beiktattatja magát Parlagh birtokába. Fiai nem, csak leányai maradtak. Egyik leánya enyingi Török ímréné volt. Testvére Pál fiaival él tovább a család ezen ága. 4 A már fentebb említett P. László özvegye, Dorottya asszony a maga és fiai György, Menyhért és Péter kanonok nevében 1477-ben ellene mondott annak, hogy Szilágyi Erzsébet, a király édesanyja. Böszörmény birtokába beigtattassék. 5 Böszörmény ugyan nem lett a Parlaghiaké, ellenben 1483-ban Bolth (Hatháztól északra) s 1488 körül Egyek, melyet a Liszkaiaktól vettek zálogba, továbbá Szegegyháza, Bökény, Gesztréd, Ptigy. Tamási, Maraz, Kis-Pó. Sámson, Acsád, Körtvélves. Angyalháza helységek birtokosai között is feltűnnek. Úgy, hogy a Hunyadiak korában csupán Szabolcs vármegye területén 28 helységnek urai részben vagy egészben. 6 P. Menyhért az 1505. évi rákosi országgyűlésen Szabolcs vármegye követe. Talán az ő fia volt az a P. Ferenc, akit Szapolvai János Ferdinánd-pártiságáért Váradon lefejeztetett. 7 Ez időben élt P. Antal, akinek leányát Katalint Hodosi Jákó Ferenc vette feleségül 1517-ben, miután elébbi jégyesét Ártándi Katát hűtlenül elhagyta. 8 E házasság révén juthattak birtokhoz Nádudvaron az ott már 1543-ban birtokos és ugyanott most is élő Hodosiak. 9 A Parlaghi család még a XVr. század derekán is régi nagy gazdagságának örvendett. Az 1549. évi dikalis összeírás szerint Parlaghi Lászlónénak csupán a mai Hajdú vármegye területén 108 adóköteles jobbágytelke volt. A család fényének hanyatlása a török hódításokkal kezdődik. Már 1555-ben az ősi fészken a Félegvházi, Vesei és Erdőteleki családok osztoznak velők. 1588 körül pedig Debreczen vidékén csak P. Miklós és P. György birtokosok. 10 Nagy Iván Miklóst, IV. György fiát mondja a család utolsó férfitagjának, aki a XVII. század elején halt meg. Ez azonban téves állítás lehet, amennyiben Debreczen város 1631-beli jegyzőkönyve szerint a Földes melletti Mező-SzentMiklósról, ahol egy Parlaghi (György úr) már 1549-ben is birtokos 1

Nagy Iván id. m. 2 Csánky D. id. m. Nagy Iván id. m. és Bunyitav Vince: a váradi püspökség története. 4 Nagy Iván id. m. 5 Bimyitay V. id. m. G Csánky id. m. 7 Nagy Iván id. m. 8 Bunyitay V. id. m. 9 Szabolcs vármegye adóösszeírásai az orsz. levéltárban. 10 U. o. 3

41

volt. Korotnai Mihály nevü ember, mint Parlaghi László jobágya költözik Debreezenbe s szerez nálunk polgárjogot. 1 Annyi bizonyos, hogy a XVI. század első felében Parlaghról teljesen eltűnnek a Parlaghiak s helyökbe földesurakul a, rozsályi Kun. Cselei. Chiklei, Daróczi, Dengelegi, Kemecsei családok lépnek.Magáról Parlagh-falva. valamint temploma történetéről az érintett időből alig néhány feljegyzést idézhetek. A község a már említett 1549. évi adóösszeírás szerint 32 adózó portát számlált. Ezenkívül volt benne 1 parasztbíró, 18 zsellér. 16 szolga- és pásztor-, meg egy új ház, 3 mely a törvény értelmében adómentességet élvezett. Acsádi Ignácz számításai segítségevei Parlagh akkori népességét 4 0 0 — 5 8 0 főre becsülhetjük, 4 A virágzó községet ezután sűrűn érték nagy katasztrófák. 1555-ben 17 elhagyott házat találtak benne s belőle nem telt ki több hat megadóztatható jobbágyteleknél, annyira megnyomorították a törökök az 1553-diki behódoltatáskor. 1566-ban 11, 1570-ben 15 porta után adózott. 5 1572-ben a török 46 családfőt írott benne össze. Ez az adólajstrom megemlíti templomát is.G A 15 éves nagyhnború idejében Parlagh is hamuvá lett, lakosai elfutottak. Majd megint talpra állott, de a török zaklatásai, a földesurak sanyargatásai elöl aki csak tehette, igyekezett a valamivel bátorságosabb Debreezenbe húzódni. Tudjuk, hogy Parlaghról csupán 1606—1640 között tizenhét jobágv telepedett meg Debreczenben. 7 Bár lehettek ilyenek többen is, akiknek nevét azonban nem ismerjük. Amikor (1639) az erdélyi fiiscus beiktatja ' Debreczen városát a nótázott Keczeli Sámuel piac-utcai háza birtokába, a szomszédos Parlagh helységéből a beiktatáshoz Kádár Miklós és Ormós Mihály ottani lakosok jelentek meg. 1640-ben még külön papja is van a falunak, talán az utolsó, aki a fogyton-fogyott gyülekezetnek prédikálgatott. Pap. alias Debreczeni Miklósnak hívták s rokonságban állott Fodorik Menyhérttel, a város akkori tipográfusává!. 8 A haldokló falunak valószínűleg Szejdi basa. 166Q é.vi iLtlí/JJj^jJ^JiiCiiS:1 kegyelemdöfést. Ezentúl mindig már csak mint pusztát emlegetik. Debreczen városa csakhamar ezután zálogba vette egy részét, úgy látszik a Csákyaktól. 9 Parlagh miatt a debreczeniek sokat versengtek a szomszédos Hatházzal. A köriilbelől 9000 holdas puszta felét ma is Hatház birja ; — másik fele Debreczen városáé. 1

Zoltai L : Vidékiek beköltözése Debreezenbe 1564—1640 között. Zoltai id. m. Szabolcs vm. adóösszeírásai. 4 V. ö Acsádi I. ..A magyar jobbágynépesség a mohácsi vész után' - ' és Debr. Képes Kalendárium 1907. évf. „Birtokos nemes urak és jobbágynépesség Debreczen vidékén c. értekezésemet. • Idézett szabolcsvármegyei adóösszeírások. 0 Velics—Kammerer: Magyarországi török defterek I. 7 Zoltai: Vidékiek beköltözése. s Zoltai : Debreczen a török uralom végén. Zoltai : Debreczen a török uralom végén. 2

3

A debreczeni részen áliott a falu temploma, a faluval együtt, a Dombostanya területén, amelyet a debreczen—hajdúsámsoni vasút kétfelé vág. A vasúttól délre levő magaslatot ma is Ürdombjának nevezik. Talán mert ezen volt hajdan a földesuraság kúriája. A domb tetején tátongó téglatörmelékes terjedelmes gödör az urasági pince helyéül tekinthető. Az Úrdombjával átellenben, a vasút másik oldalán, ettől ötven lépésnyire, a 157-dik százmétert jelző oszlop irányában, három vén vadkörtefa árnyékozza be a parlaghi templom dombját. A parlaghi templom fundamentumának kikeresését is felvévén az 1908. évi munkarendbe, — Hidvéger Miklós és József bérlő urak engedelmével ápril 28.. 29.. 30. napjain a törmelék alá került falakból kibontattam annyit, hogy a templom alakját és nagyságát megállapíthattam. A nvugoti zárfal kétharmada — miután az időből kifogytam — felkutatatlan maradt, holott csak további ásatással sikerült volna megállapítani, hogy valósággal torony alapzatának maradványa-é a nyugoti homlokzatból kiszökő téglarakás. A szomszédos zeleméri csúcsíves templomtorony (a csonkatorony) példájából következtetve, valószínűnek tartom, hogy hasonló toronnyal ékeskedett a parlaghi templom is. Egyébként is e templom tisztességes nagyságú, bár egyhajós, csúcsíves-kori alkotás volt. Kelet felől lévő szentélye a nyolczszög három oldalával záródott, A hajó oldalfalai a hossz-szentélv falaival egyenlő távolságra épültek. Méretei a következők : Belső szélessége A szentély fentőjének megfelel Ellentámasznak megfelelő távolság A hajó hossza a diadalív vastagságával együtt

6'80 3'40 1'50 18'70

méter. méter. méter. méter.

Összesen 23'60 méter. A templom hosszúsága tehát három és félszer annyi, mint szélessége, vagyis az egység. Falait téglából rakták, alföldi szokás szerint keményre sujkolt agyagra. Ennek tulajdonítható, hogy a felszín alatt 8—10 sor téglánál többet nem találhatunk. A téglák méretei ugyanazon falszakaszban is különbözők. 2 6 X 1 2 X 6 cm.. 2 7 X 1 3 X 5 cm. és 2 8 X 1 3 X 6 cm. méretű téglák váltakoznak 2 9 X 1 5 X 4 ' 5 , 3 0 ' 5 X 1 5 X 5 és 3 2 X 1 6 X 5 cm. méretűekkel. Tipikus csúcsíveskoriak a román izlésű építészet tégláival. E különböző nagyságú téglák használatából azt következtethetjük, hogy e templom építésénél románkori templom vagy más épület anyagát is felhasználták. A szentélyt záró falak külső és belső szélén ásott árokban csakugyan találtam régebbi falmaradványokra. Csakhogy ezek is polygon záródású szentélyt mutatnak, melynek téglái 2 8 X 1 3 <5 — 2 7 X 1 3 X 5 cm. mérettel birnak s így szintén a csúcsíves ízlés idejéből származottaknak látszanak. Ez a régebbi templom tehát a XIII. század végén, az átmeneti iskola idejében, még inkább pe-

43

dig a XlV-dikben épült. Talán száz évig sem állott lenn. amikor új templom építése vált szükségessé, a még mindig csúcsíves izlés szerint építkező XV. század végén, vagy a kővetkezőnek elején. A rövid támaszok, amelyeknek kiugrása nem sokkal nagyobb szélessegöknél. már a hanyatló csúcsíves építészetre vallanak. E mellett tanúskodik az omladékokból előkerült mészkőből faragott kései gerinctagozat is. csupán két-két kevésbbé mély horonnyal. Ellenben egy töredékes oszlopláb a korábbi csúcsíves Ízlésnek felel meg, amennyiben tagozatai ezek : kis lemez, karnies ; ismét lemez. szokatlan módon megkettőztetve ; ezek alatt pedig henger vagy pálcatag. E két csúcsíves templomot hihetőleg egy még régibb eredetű kicsiny templomka előzte meg, vagy ugyanezen a helyen, vagy a falu más részén. Ennek a maradványai az ásatás alkalmával előkerült széles lapos téglák.

Ásatás a zárni templom dombján. (Május 11—12.)

A zárni és ohati apátságnak külön irodalma van ma már. Először néhai Balássy Ferenc fejtegette, 1 hogy a v á r a d i Regestrumban említett zárni és ohati apátok 2 monostorait a Hortobágyon kell keresnünk; amazét az Árkus partján, a Faluvéghalmához közel, ott, hol a zárni templom helyét ma is mutogatják a pásztorok; emezét pedig az ohati Telekháza nevű major hatalmas nagy halmán. Azután Végh Kálmán Mátyás foglalkozott a hortobágyi apátságokkal. inkább szájhagyományok s ingatag szómagyarázatok, 3 mint okiratok s archaeológiai kutatások alapján tárgyalva e két apátság s még néhány, általa hortobágyinak nevezett más monostorok alapítását, fekvését s egyéb körülményeit. 4 Ide sorozza a szentmargitai. tomáji s a százdi (zaztv-i) apátságot, meg a drassai praeposi túrát. Az ohati apátság helyének Végh Kálmán Mátyás által vitássá tett kérdéséhez magam is hozzá szóltam, csatlakozva a Balássy nézetéhez ; egyúttal az ohati és zárni monostor elnevezésére, külö1

Ohati és zárni apátsáiok. Értekezés a M. T. Akadémiában 1880. Kandra Kabos. A váradi Regestrum értelmezése. 120. sz. eset. I)r. Karácsonyi János és dr. Borovszky S a m u : Regestrum Varadinense. 1903. 2(53. sz. eset. A kétféleképen számozott eset ugyanaz. Mily erőszakoltak Végh K. M. szómagyarázatai, erre nézve ime pár példa: Zám avar kun szó és ..sam-, „sem", „som- turáni szóval azonos, amely halászatra alkalmas .sem"-lyékes helyet jelent. A szoboszlói Gátyakat a Káta nemzetség, a debreczeni Vecsey-eket a Sárt-iván Vecse nemzetség utódainak véleményezi. 4 Végii Kálmán Mátyás : Hortobágyi apátságok 1903. 2

"it

nősen pedig későbbi történetére vonatkozólag eddig figyelembe nem vett. sőt nem ösmert számos levéltári adatot állítottam össze. 1 De a plébános ú r sem hagyta magát. Erősebben felfegvverkezve bizonyítgatta tovább, (részszerint ugyanazon oklevelekből, amelyekre én figyelmeztettem) hogy az ohati apátság a csegei Nagymajor területén állott, amelynek környéke hajdan Ohathoz tartozott. 2 Ez utóbbit illetőleg valószínűleg igaza is van, mert Debreczen városa a csegei határ egy részéért Ohat révén csakugyan pereigetett a Vayakkal. De már azt, hogy a Nagymajorban lévő. kilenc cellára osztott s folyosóval környezett ódon pince az ohati apátság maradványa, csak akkor tudnám elhinni, h a ezt a románépítészet sajátságaiban, szabályaiban jártas szakértő is bizonyítaná. Az ohati Telekházán 1905 tavaszán végzett ásatásunk eredménye. 3 amelynél csupán egy kisebb románkori templom (de semmivel sem kisebb a záminál) s egy még szűkebb csúcsíves ízlésű temetői kápolna alapzatára találtunk, nem lehet érvelés a mellett, hogy ugyanott a XIII. és XIV. századokban kolostor nem állhatott. X 7,£MT T ( 5 M P I , O H A L A P ß A I Ï Â

ß 7 ÏI.IITÛMr)|.(IMI,CÎ,ve!)!THfift1ÏA

Visszatérve a zárni apátságra, történetét, a falu történetét is beleszőve, röviden a következőkben foglalom össze : Az apátságot Végh szerint a kun-bessenyő eredetű Ákos nemzetség alapította s abba cistercitákat telepített. Ha ez így volt. akkor a monostor 1172-nél elébb nem épülhetett, miután Sz.-Bernát szerzeteseit II. Géza ekkor hozta be hazánkba. Végh a cistercitaeredet mellett, talán, mert Pázmán is így vélekedett, azt is felhozza. hogy az apátság a Szent Keresztről volt címezve, amiből azt sejti, hogy az ausztriai Szent Keresztről származott szerzetesek voltak lakói. Ellenben Balássy bencés kolostornak tartja ; a templom feltárt alapidoma is ezen feltevést támogatja. A bencések ugyanis jobban kedvelték a zámi templomnál is alkalmazott félkörös apsist, mig a szigorűbb szabálvzatú s rideg egyszerűségre törekvő cisterciták inkább egyenes .szentélyzáródással építkeztek. 1 2 3

Századok. 1904. évfolyam 536 és következő lapokon. U. o. 1905. évf. 658 s következő lapokon. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 19U7. évi. 180 1.

45

(Henszlmann : Magyarország ó-keresztyén, román stb. stylu műemlékei I. k. 125. és dr. Pósta Béla szabadelőadása a bonehidai románkori templomban 1908. júl. 25.) A zárni apátságról az első írott feljegyzést a váradi Regestrum őrizte meg 1220-ból. amidőn bizonyos környékbeli tolvajok eseténél „a zárni és ohati apátok", mint vádlók említettnek. Huszonegy év múlva e monostort is bizonyosan elpusztították a tatárok. Balássv a váradi konventnek 1297-ben kiadott egyik bizonyítványából azt következteti, hogy a monostor még akkor sem épült fel ismét. Ugyanis ezen okirat értelmében Gug, Egyed és Pál Zám nevű birtokukat minden hasznaival és tartozékaival együtt 100 ezüst márkáért eladták Dózsa mesternek. Károly Róbert későbbi híres nádorának, de az oklevél nem nevezi meg a monostort. 1 Valóban az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékekben sem fordul elő Zám sem plébánosa, sem apátja révén. De már az egri káptalannak 1343. évi osztálylevelében megint szó van a zárni kolostorról, amikor is egyfelől a Káta nemzetségbeli János nógrádi esperes és Lőrinc, Eősi István fiai. valamint az ugyanazon nemzetségből való Gug, a Gug fia. másfelől Debreczeni Dózsa nádor fiai : Jakab és Pál a két egyenlő részre osztott Zámfalván s az ott lévő „Szent Keresztről" nevezett monostor kegyuraságán megosztoztak. A bírtok Csécs felől lévő északi része a Káta nemzetségnek, Mizséte (a nádudvari határba olvadt falu) felől eső déli része pedig a Debreczeni családnak jutott. 2 A XIV. század végefelé Zám egészen a. debreczeni Dózsa család biliokába került. E hatalmas dúsgazdag család magvaszakadása után pedig (1404) valamely leányági örökösre szállhatott, — a Domoszlaiak, Széchiek, Héderváriak, Czudarok, Tornaiak közül, — amit abból sejtek, hogy a szerb despotáknak adományozott debreczeni uradalom alkotórészei között nem fordul elő. 3 Valószínű, hogy később Hunyadi János bírhatta. Ugyanis 1453-ban Hunyadi J á n o s Zám helységet, miután azt a szomszédos Cséccsel együtt V. László felerészben Bajoni Istvánnak és Györgynek, felerészben pedig a Gecsei családnak adományozta, az ú j birtokosok kezébe bocsátja. A váradi káptalan pedig Bajoni Istvánt, Gecsei Györgyöt— Sebestyén fiát — testvéreit Istvánt, és Miklóst még azon esztendőben beiktatta. 4 1459-ben Zámot Szabolcsvármegyétől Békésvármegyéhez csatolják. 0 de nem sokáig maradhatott e távoleső vármegye kötelékéhen. mert később megint Szabolcshoz tartozott. 1 Zichy okmánytár I. 88. Még korábbi időből 1271-ből — említi a Fejér Codex (V/I—156) Zaami Benedeket, aki, mint előkelő idős ember tanúskodik az egri egyház javairól. 2 Zichy okmánytár II. 56, 63. 3 Turul IX. évf. Komáromi András : Dózsa nádor és a Debreczeni család. — Csánkv ; Hunyadiak kora Debreczennél. 4 Csánkv D. id m. László király adomány-levele megvan Debreczen város magánlevéltárában. És Tört. Tár 1890 : 107. 5 Csánky D. id. m.

46

1473-ban a Gecseik : György és Kelemen, az István fiai a budai káptalan előtt Zám. Csécs és Szabolcs felét népes jobbágvtelkekkel a dédesi pálosoknak adományozták. 1 De a jámbor barátok valamely jusson, valószínűleg a Bajoníak ájtatos adományából már ennek előtte is bírhattak Zámon. Kitetszik ez Mátvás királynak 1472-ben kiadott parancsából, amely által Szabolcs vármegvét eltiltja a heremiták zárni birtokának megadóztatásától. Ezt a rendeletet kiváltság-levél alakjában 1486-ban ismét kiadja, amikor is a szerzetesek zárni birtokát mindenféle adózás alul örökre felmenti. Mintegy hetven esztendeig tehát megint szerzetesi birtok Zám egv része, a nélkül, hogy a barátok újra megszállották volna. A többi részt az egyre hatalmasodó Bajoni család birta kihaltáig; sőt később az egész Zámnak uraivá lettek. Mert amidőn (1545) a Dédes feletti Szent Lélek monostorban lakó paulinusok Zám helységében lévő részöket" el akarták adni Hangácsi Régi Kelemennek ; Bajoni Benedek özvegye Bodó Anna. maga és fiai u. m. : Ferenc, István. János nevében a váradi káptalan előtt tiltakozott ezen elidegenítés ellen, arra hivatkozva, hogy ezen jószágot elődeik birtokából hasították ki s azok lelki üdvéért adományozták az említett kolostornak. Bizonyosan ezen ellenmondás következtében Remete Szent Pál szerzetesei Zám helység felét, még abban az esztendőben a három Bajomi fiúnak adták el, nésrv esztendő alatt fizetendő 350 frton. 2 Zám ebben az időben a vidék kevésbé tehetős kisebb helysége volt. A szabolcsvármegyei 1543 évi adóösszeírás 7 portát említ benne. Ezek közül öt Bajomi Benedeké, kettő a Szent Annáról nevezett heremitáké. 3 Az 1549. évi összeírás már 18 portát. 1 birót. 10 zsellért, 1 szolgát és 4 uj házat talált Zámon. így akkori népességét Acsádi Ignácz számításainak megfelelően 225—300 lélekre becsülhetjük. 4 Ettőlfogva a török dúlások miatt szakadatlanul hanyatlott. fogyott a falu népe. Zám 1553-ban egészen üresen állott. 1554-ben 9 adózó portát. 29 elhagyott házat és 2 szegényt említ innen a dikális összeírás. 1570-ben 11, 1588 és 1589-ben pedig 8 portát számláltak ugyanott. Földesura ekkor Serényi Mihály, aki harmadik férje volt Bajomi Zsófiának. Paraszt bírója Poszi Demeter. Lakosai között : Gazdagh, Kun, Mocskos, Osvát, Pente, Tót és Zöld nevűeket talá1 Debreczen város magánlevéltárában. Az itt említett Szabolcs nevű falu szerintem a mai Nádudvar határának északi részén feküdt, a Hortobágy vizétől nyugatra, ahol is a Hortobí B y és Sáros-ér által alkotott háromszögben Szabolcs nevű halom és tanya tartja fenn az emlékét. A Hortobágy innenső oldalán Angyalháza és a Kösély folyó közt pedig Mizséte és Séter falvak állottak. 2 Századok. 1887. évf. Jelentés a gr. Toldalagi család radnótfái levéltáráról. 3 Szabolcsmegye dikális összeírásai az orsz. levéltárban. 4 Debreczeni Képes Kalendárium 1908 évf. Zoltai : Birtokos nemes urak és jobbágy népesség.

47

liink. 17 1 592-ben még Zámról költözik Debreczenbe Mocskos János, aki akkor a mi közpolgárunk lett 18 1594-ben a tatárok Zámot is feldúlták és felperzselték. 1596-ban a vármegye dikátorai ezt jegyzik meg róla : „per tartaros est depopulata et deserta'". Két év múlva is „omnino est deserta." 1 9 Többé nem is épült meg újra. Serenvi után a praediummá vált Zámnak urai süriin változtak. Birták Thanhauser Honorius (1598), miskolczi Nagy András, a hajdúk kapitánya (1608). Majd a Király és Petneházi család. 1657-ben losonczi Bánffy Zsigmond kapta adományul, kinek Gábor nevű lia magvaszakadása utan ismét a fiskusra szállott. Debreczen legelőször 1671-ben vette zálogba az említett Bánffy Gábortól. Zálogjogon az 1854-ben történt megörökítésig is folyton kezében tartotta. E történelmi adatok után térjünk át a templom leírására. A zárni templom a már idézett 1343. évi okmányban is előforduló Árkus vize mellett épült, igen csekély emelkedésű dombon, 900 méternyire a szép kerek FaluvéghaImától. A dombot körülvevő széles mélyedés nagy sáncárok maradványának tűnik fel. Tőle dél, nyugot és északfelé 21, 32, 48, 52 lépésnyire, sőt messzebb is, észak-déli iránynak hajló, kisebb-nagyobb hossz-négvszöget formáló igen alacsony keskeny földhányások s ezek közelében köralaku mélyedések vehetők észre. E négyszögű terek belseje többnyire hepe-hupás, gidres-gödrös. Kiterjedésüket 1 2 X 1 4 , 1 2 X 1 6 . 1 2 X 1 7 , 30 32 lépés szélesség-hosszúság szabja meg. A kör alakú mélyedesek átmérői 7—24 lépés közt váltakoznak. A debreczeniek általában a régi Zám falu házhelyeinek tartják ezeket a kisszerű földműveket. Végh Kálmán Mátyás pedig a falakkal körülvett kolostor és gazdasági épületei omladékait sejtette alattuk. Elfogadhatóbb az én legöregebb nagyivánvi munkásom előadása, aki azt mondja, hogy ezek a múlt. század első felében csinált kondás- s más pásztortanyák meg sertés fiaztatók helyei. Hasonló földhányásokat és siippedéseket közel a Faluvéghalmához, az Árkus mindkét partján találtam. A zárni templom körül lévő eme földinívek közül, kettőbenháromban próba-árkokat is húzattam. Régi épületi-omladékok nyomai teljességgel nem mutatkoztak. Csupán ujabb köri cserepek kerültek néha a forgatott földet hányó ásóra, lapátra. A templom alapzatának kikeresését én már tavaly megkezdettem. a közellévő árkusparti őstelep felkutatásával egy időben. Akkor csupán az északi fal alapját, mintegy 9 méternyi hosszúságban bontattam ki : két keresztvágással a szentély köralakú záródását is megállapíthattam. Folyó évi május hó 11. l ^ - é n folytattam az ásatást. Ekkor az 1 Dikális összeírások. U. o. Ezen Pente nevű zárni jobbágy, vagv ennek fia lehetett az a Pente Máté senator, akit 1618-ban két más 'tiszttársával együtt Budáról jövet tatárok megöltek. Szűcs J. Debreczen Tört. II. 254. 2 Zoltai: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564-1640 közt 36. Városi jkv. 1592 : 324. 3 Szabolcsi dikalis összeírások u. o.

48

áspis falát egészen kibontattam. A déli falból, a hajó közepe táján is 5'40 m. hosszú alapzatot ; valamint a nyugoti főhomlokzat fundamentomából, a délnyugoti sarkon, 4 métert. E falazat-maradványtól nyugotra ásott egy, s észak felé a falazat irányában ásott két, illetőleg három árokban csupán tégla és mészhabarcs törmeléket találtam. A templom román ízlésű kisebb egyházak közzé tartozott. Keletelt, egy h a j ó s ; apsisa félkörű, hosszú szentély nélkül való volt. Térfogati egysége, vagyis belső ürszélessége 8'20 méter (4°'2") ; hosszúsága az apsis külső szélétől a nyugoti homlokzat fala belső széléig számítva háromszorosa ezen egységnek. így van ez a börzsönyi, szászi körszentélyű egy hajós templomoknál is. 1 A templom falai az alapzatban hatszorta vékonyabbak az egységnél. Toronynak nyomát nem fedeztem fel. Ha mégis tornya volt e templomnak, úgy azt csak a hajó belsejéből építhették fel s csak magános torony lehetett, mert ikertorony nehezen találhatott volna helyet a h a j ó falai között. A feltárt alapzat sehol sem sejtet kiszökő tárnokát. Az északi hossz-oldalon látható kisebb-nagyobb kiszökések vagy későbbi eredetűek e gyengülő fal megerősítése végett, vagy — ami valószínűbb — a sekrestye, esetleg a templommal észak felől közvetlenül összeépített kolostor falmaradványai. Ezt sejteti az is, hogy a templomot körülvevő sánc e helyen megszakad s ez által a templom dombja épen a kiszökő falak egymástól való távolságának megfelelő szélességében összefügg a sáncon kívül eső térrel. Több körülmény egybevetéséből a templom építési idejét a tatárjárás előtti évtizedekre tehetjük. Ezt a feltevést támogatja á templom beosztása, alakja, a faltámok s így a boltozás hiánya. A félkörű apsishoz ugyanis nem csatlakozik külön hossz-szentélv, hanem az mindjárt a hajóba olvad be, csupán a diadalív közvetítésével. Az alaptervnek ez az elrendezése pedig még a bazilika rendszerhez áll közel. 2 Valószínűleg ugyanazon rendszerre vezethető vissza az északi hosszfal belső oldalán kiszökő falrészlet, amely a bazilika-rendszerben a hajót az előcsarnoktól elválasztó falnak helyét jelöli. Hasonló beosztást tapasztaltam a mátai Bivalyhalomban felfedezett templomka alaptervénél. 3 De az sincs kizárva, hogy a zámi templomnak ezen osztálya, amelynek hossza a templom szélességével egyenlő s így egy h a r m a d a az egész hosszúságnak — későbbi toldás — s talán a tatárjárás rombolása után szükségessé vált helyrehozatallal egyidős. Támok azonban a templom eme részénél sem mutatkoznak, tehát még ezt a részt sem építhették az átmeneti stil idejében. 1 Dr. Henszlman I.. ..Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stílű műemlékeinek rövid ismertetése^. 2 Henszlmann I. : id. m. 95. 1. 3 Múz. és könyvt. Értesítő 1907. évf. Debreczen város Múzeumának 1905. évi ásatásai.

4y A vidék kö nélkül szűkölködvén, a templom égetett téglából épült ; sőt a legalsó alapzatot Zámon is, miként ezt az ohati. mátai és halápi románízlésű, a pallagi csúcsíves templomoknál észleltem, jó erősen ledöngölt agyagból készítették. Terméskövet kis mértékben alkalmaztak, díszítésül s a romlásnak inkább kitett részeken. De az építés idejét jellemző, beszélő faragott köveket én nem találtam. Ha voltak is ilyenek, ami feltehető, azokat, miként a téglákat, a pásztorok régen széthurcolták; bár nem lehetetlen, hogy a törmelék alapos átkutatása után díszes köveket is találtam volna. A két rendbeli ásatásnál tizenhat darab kő került elő (mind mészkő). Ezek vagy egvenoldalú kockák, vagy téglányalakúak. Amazoknak belső oldala többnyire kúposán s elnagyolva, emezeké gerincesen faragtatott ki. Teljesen egyenlő mértékű alig kettő-három akad közöttük. A téglák általában 290—300 mm. hosszúsággal. 165—170 mm. szélességgel s 4 5 — 5 0 mm. vastagsággal bírtak. Elvétve mértem 2 9 6 X 1 5 0 X 6 2 és 2 9 0 X 1 5 2 X 5 5 mm. nagyságú téglát is. A legnagyobb számban előforduló téglák is tehát a románkori építészetre vallanak, amennyiben méretei megfelelnek a XIII. században román ízlés szerint épült monostoros-ábrányi és herpályi templomok tégláinak, melyeknek méreteit Bunvitay közli. 1

1

Bunyitay V.: A váradi püspökség története

Színes selyemmel kivarrott női bunda Téglásról.