DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MUZEUMÁNAK KIADVÁNYA XVII—XVIII.
JELENTÉSEK DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MUZEUMÁNAK ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRÁNAK 1922. ÉS 1923. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ZOLTAI LAJOS.
DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS ÉS A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLKT KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT A 1 9 2 4 — 8 8 8
L JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MÚZEUMÁNAK 1922. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL. Az 1922-ik esztendő eltelésével Debreczen város múzeuma immár két évtizedes múltra tekinthet vissza. Igaz, hogy már a 60-as évek elejétől kezdve foglalkoztak egyes megértő elmek azzal a gondolattal, hogy városunkbaií régészeti társulatot és múzeumot kellene alapítani, azonban ez az eszme c-ak akkor testesült meg, mikor egv derék, áldozatrakész kereskedő polgár, Löfkovits Arthur 1902 őszén harmadfélezer érmet, régiséget és természetrajzi tárgyat számláló gyűjteményét Debreczen varos közönségének felajánlotta, hogy a múzeum alapjául szolgáljon és a további gyarapításba 5000 koronát is felkínált. E nemes cselekedetre való visszaemlékezés és hálaérzet által buzdítva a múzeumi Bizottság díszesen kiállított levélben köszöntötte Löfkovits Arthurt, a múzeum megalapítóját és ig izgatóját érdemei felsorolásával, emlékéül annak, hogy a 20 évvel ezelőtt elhintett mag íme viruló, izmos intézménnyé fejlődött. Ez illendőnek látszó rövid visszaemlékezés után önként kínálkozik tollamra a Déri-múzeum ügye. Múzeumunk vezetőségét élénken foglalkoztatták az elmúlt év folyamán azok a kérdések, melyek a Déri-múzeummal kapcsolatb a n állandóan előtérben állottak. így különösen sok vitára adott alkalmat a kulturház helyének megválasztása. Maga a múzeumalapító, Déri Frigyes úr tanításr.i-oktatásra is berendezett múzeumát egyenesen a város szívében szeretné megvalósítani, felepíttetni. Ámde az egyháztéri parochiális telkek megvásárlását éppen a vahásés közoktatásügyi minisztérium nem helyeselte, a kedvezőnek látszó Degenfeld-téri elhelyezést pedig a városi Tanács által véleményezésre felkért kisebb szakkü döttség a kisajátítási, tér- és utcarendezési óriási költségek miatt ezidőszerim kivihetetlennek mondotta ki. Az egymással viaskodó nézeteltérések már-már azon agg dalomra adtak okot, hogy megegyezés hianyában nemcsak Debreczen, hanem a magyar nemzet is elveszítheti a Déri-múzeumban összehalmozott tem-rdek ku turkincset. Ez aggodalomtól hajtva az 1923 jan. 12-iki értekezlet végül is megállapodott a nagyerdei
elhelyezésben és a Tanács ebben az ügyben Csóka Sámuel polgármesterhelyettest és dr. Csűrös Ferenc tanácsnokot Bécsbe küldte a Déri úrral való végleges megállapodás végett. Itt van a helye megemlítenünk, hogy maga Déri Frigyes úr sajtó alá rendezte és itt a város könyvnyomdájában kinyomatta gyüjtem nye katalógusát „A debreczeni Déri-múzeum leírása" címmel, míg dr. Czakó Elemér miniszteri tanácsos október 27-én a városháza nagy termében előadást tartott a múzeumok hivatásáról é s jelentőségéről, hogy a létesítendő ú j múzeum eszméjét mintegy közelebb hozza a nagy közönség szívéhez. *
A. múzeumi és könyvtári felügyelőbizottság, melynek kebelébe a törvényhatósági közgyűlés ú j tagokul Somossy László nagykereskedőt, dr. Tóth Aurél kúriai bírót és Tóth István építészt választotta meg a kilépettek helyére, az elmúlt évben öt ülést tartott. Csupán a legfontosabbakra szorítkozva, a következőket emeljük ki a letárgyalt ügyek közül: A Bizottság javasolta a Tanácsnak, hogy az 1915-ben feloszlatott Thaly-szobát a közművelődési könyvtár tágas igazgatói szobájában újból állíttassa vissza és a rendezés költségeire 10,000 koronát engedélyezzen. így a Thaly-szobát ú j o n n a n berendezhettük. Dr. Boldisár Kálmán é s . d r . Ecsedi István tagok indítványára két ízben is előterjesztést tett a Bizottság a Tanácshoz, hogy a már 30 év óta elhagyott Dobozy temetőben, valamint a Kossuthutcai temetőnek még használt részeiben levő legrégibb síremlékeket mentse meg és azok feltárását engedélyezze, illetőleg a maradványoknak más temetőbe való átszállítását sürgesse, a gazdátlan síremlékeket pedig esetleg értékesítse. Ezen javaslatok a mérnöki hivatalhoz kerültek véleményezésre. A múzeum igazgatója pedig az itteni ásatásokra 30,000 koronát kért az 1923. évi szükségletek közé felvenni. , Petőfi világszerte ünnepelt nagyságának is kegyelettel adózott a Múzeumi Bizottság. Dr. Csűrös Ferenc elnöklő tanácsnok lelkes megemlékezése után dr. Lencz Géza és Zoltai Lajos indítványára javaslatot tett, hogy a város emléktáblával jelölje meg a hortobágyi csárdát, hol Petőfi ezelőtt 80 évvel megfordulván, legelső, valóban népies hangű dalát írta. A városi közgyűlés erre a célra 100,000 korona költséget engedélyezett, továbbá elhatározta, hogy Uahreüzgnben Petőfi-szobrot állít fel és a helyi vonat kozású_ Petőfi dolgok megörökíiéséré - írodaTmi pályadíjat^alapított. "Ugyanezen dec. hó 8-iki ülésen a múzeum két bőkezű ajándékozóját a Bizottság a „múzeum a l a p í t ó i d n a k sorába iktatta. Déri Frigyes úr a z egyik, ki 106 darab eredeti Haranghy-féle rajzot, Kubinyi Sándor
4 debreczeni származású, Münchenben élő honfitársunk a másik, aki 49 darab grafikai művet ajándékozott múzeumunknak. Mindkettőjük részére Zoltai Lajos rajzolt díszes oklevelet. *
A tudományos és közművelődési intézetekre mind súlyosabban nehezedő mostoha viszonyok között is örvendetesen gyarapodott múzeumunk. Nem ugyan vásárlások útján, mert hiszen javadalmaink távolról sem tartanak lépést az egyre növekedő drágasággal,, hanem inkább ajándékozások, kutatásuk révén. Ásatásokat csak Déri úr költségén végezhettünk és az eredmény természetesen az ő múzeumának tulajdonát képezi. Az elmúlt évben állami és városi segélyből vettünk 5 könyvet szakkönyvtárunk reszére, több térképet, 20 drb. fényképet, különféle kéziratokat és Oláh István „Napraforgók" c. olajfestményét ; továbbá 1 aranyozott ezüst gyűrűt, 1 ezüst tallért és mintegy 2 0 drb. különféle néprajzi tárgyat. Déri Frigyes úr ötezer, majd tizenkétezer koronás adományából fo ytathattuk az 1921 őszén megkezdett herpálvi Földvár nevű tartalmas őstelepen való ásatásokat és pedig két izben : ápr. 2—9. és okt. 18—24. napjain. Ez utóbbi ásatásnál a régisé»tár ő r é n t k már segítségere volt a mellé beosztott Sőregi János. Mig tavasszal a domb teteje kerü t vallatás alá, addig az őszi ásatáskor a déli lejtőn húzott 10 m. hosszú kutatóárokkal sikerült megtalálnunk a legrégibb település nyomait, miután elértük az ösi alluviális rétégét, amelyből két nyéllyukas, szarvasagancsból készült kapát és egy bölény szarvat vettünk ki. Mindkét ásatás számos csonteszközzel., ép- és töredékes edénnyel és néhány kőtárggyal szaporította az őstelepről való eddigi leleteinket. A régi Dobozy-temető homokbányájából saját kezünk munkájával a női- és fér fi viseletre vonatkozó apró tárgyaknak, ruha maradványoknak, ö t \ ö s műveknek egész tömegét mentettük meg az elkallódástól. Ezek között a legnagyobb értéket a talált gyűrűk képviselik. Tavaly tizenegy arany- és tizenkét ezüst gyűrű jutalmazta fáradságunkat. *
Ajándékozások, letétek és cserék is úgyszólván mindegyik osztályban elősegítették a gyarapodást. Legnagyobb m é r t é b e n gyarapodott könyv- és kézirattárunk és a szépművészeti gyűjtemény,. Amazt főleg a Főfelügyelőség 4 7 kötetnyi adomnnya és a városi könyvnyomda vállalatanak megküldött évi termékei, emezt pedig Déri Frigyes és Kubinvi Sánd r urak már egyszer e m l í M t ajándékai szaporították Haranghv Jenő pedig egy régi kardért, mely neki családi ereklye, 2 festményt és tiz ceruza rajzot adott cserébe. —
5
A Főfelügyelőség az Arundel Society színes reprodukcióiból, melyek középkori nagy olasz festők művei után készültek, 15 drb.-t küldött képtárunknak állami letétül. A városi T a n á c s pedig 3 király képet a levéltárból a múzeumba helyezett át. Külön említjük meg az ajándékok között a csizmadia legénytársaság emléktárgyait, amelyeket az öregek társaságának elnökei, Varga Lajos és Bihari Mihály adtak át a Múzeumnak. Á 1 pedig ez az ajándék egy empire-izlésű oszlopos céh ládából, bálokban, temetéseknél használt művirag koronából, arannyal himzett selyem térítőből és egy pecsétnyomóból. Úgyszintén a mészáros céh nagy ezüst pecsétel >je a Hitelbank debreczeni fiókjától került hozzánk dr. Kellner József igazgató ú t j á n . A katonai körlet parancsnokság pedig egy debreczeni högyek által készített, arannyal, seiyemmel dúsan kivarrott vadonatúj hadilobogót bizolt Múzeumunk őrizetére. Az eddig felsoroltakon kivül hálá-; szívvel említjük meg azok neveit, kik Múzeumunkat ez év folyamán a jándékaikkal tisztelték meg : 1.^4. könyv-és oklevél tárnál: M. kir. államrendőrség, dr. Bernolák Nándor, Bertalan Sándor (H.-böszörmény), özv. Biok Edéné, Bor Jenő, Burai N., dr. Csűrös Ferenc. Csobán Endre, Debreczeni Gazdasági Egyesület, Diószeghy J á n o s (Budapest), dr. Ecsedi István, .Egyetértés" szerkesztősége, Gálócsy Zoltán, Haditermény r.-t., Hegedűs és Sándor cég, Herpay Gápor dr., Horogh J á n o s (Szabolcs vm.), Kardos család, Kiss Ferenc, Kiss Ernő, Komlóssy Imre dr., Kovássv Irén (Tiszaigar), Könyves Tóth Kálmán, Kövesdi Imre, özv. Kulcsár Endréné, Lovas Sándor (Érmihálvfalva), Magyar János, Márk Endre, Méliusz könyvkeresk., Morvav Ferenc, Nemz. könyve s lapkiadó vá'lalat, Móricz Ferenc, dr. R o n c s i k J e n ő , dr. Sass Béla, Simon János, özv. Schmidt Jánosné, Szabó Elek, Szeles Béla, Takács Bálintné sz. Laky Eielka, özv. Tikos Imréné, Vadas Gyula, d r . Vásáry István, Védőligák orsz. szövetsége, Veres Juliánná és Zoltai Lajo=. 2. Az érem- és régiség tárnál : özv. Biok Edéné, Bor J e n ő , Gál Ferencné sz. Ványai Papp Gizella. Harsánvi Mária, özv. Kecskés Istvánné. Kiss E., özv. Kultsár Endréné, Löfkovits Arthur, Nedeczky Ferenc, ifj. Rickl Antal Rickl László és dr. Roncsik Jt nő. 3. A néprajzi tárnál: Barbócz Pál (H.-Szoboszló), Böszörményi Zoltán, Horváth István, Kaszanyiczky Endre, Katona Kálmán (Tiszafüred), Kádár István (Karcag), Magyar János, Markovits Károly, Mike Ferenc, Nagy János kereskedő, Pecze István, Rácz Imre, Tóth Ferenc, Vilmányi Imre és W e s z p r é m y Barna. 4. Szép- és iparművészeti tárnál: Böszörményi Géza, Debr. Gazd. Egyesület, Márk Endre, Orsz. Főfelügyelőség és Zoltai Lajos. A beleltározott új szerzések száma összesen 1674 drb. *
6
A múlt évi krónikába való feljegyzésre kívánkozik még néhány esemény és végzett munka. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, kormányzói jóváhagyás alapján, 1922 dec. T-én feloszlatta a múz. és könyvtárak orsz. Főfelügyelőségét és Tanácsát, amely szervezet egynegyed századon keresztül gyakorolt felügyeletet az ország összes tudományos közgyűjteményei felett, hogy azokat egységes irányban fejleszteni igyekezzek. Debreczen város Múzeumának bőségesen van oka, hogy a kegyelet és hála érzetével gondoljon a megszűnt Főfelügyelőségre, melynek jóindulatát, tanácsadó útbaigazításait annyiszor igénybe vette hasznos eredménnyel. A vidéki múzeumok és tudományos könyvtárak egyelőre közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi minisztérium III./b. ügyosztálya alá rendeltettek. Miután a Belügyminiszter jóváhagyta a múzeumi segédőrí állás szervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot, a városi Tanács ezen állás megszervezéséig is a túlterhelt múzeumőr mellé Sőregi János egyetemi hallgatót nevezte ki segítségül, aki állását 1922 június 1-én el is foglalta. A Thaly-szobának a közművelődési könyvtár igazgatói szobáj á b a n való ú j berendezését a nyári hónapokban végeztük el és ezzel egyidejűleg a történeti osztály egyik-másik ré-zét is ú j a b b szerzésekkel felfrissítve, újonnan rendeztük. — Egy párszor időt szakítottunk ú j lelőhelyek, ásatásra alkalmas területek falkutatására is. így jún. 4-én megtekintettük a zeleméri csonka-tornyot és környékét, hol a szórványos leletek népvándorláskori temetőt sejtetnek. Úgyszintén a herpályi őszi ásatás alkalmával, Szentpéterszeg község mellett, felkerestük a feltétlenül őstelepnek látszó Kovadombot és a holt Berettyó kanyarulatában fekvő gáborjáni Földvárat. Mindkét helyen érdemes volna ásatással kísérletezni. Dr. Ecsedi István, a néprajzi tár őre, több ízben végzett kutatásokat főképen a tiszai és tiszamenti halászat t a n u l m á n y zása végett. Az eredményről a Néprajzi Társaság ápril 22 ikí ülésén számolt be a szakemberek legteljesebb elismerését kiváltó eredet megfigyeléseiről. Kisebb népéleti és néprajzi cikkei helybeli és fővárosi lapokban jelentek meg. A múzeumi alkalmazottak irodalmi munkássága a viszonyokhoz mérten különben csak helyi érdekű írásokra szorítkozott. így Zoltai Lajos az általa szerkesztett Debreczeni Képes Kalendáriumban „Eltűnt debreczeni régi h e l y n e v e k é r ő l értekezett. A „Magyar Naptár"-ba megírta Domokos Márton főbíró életét és korát és összeállította a Múzeum 1921. évi jelentését, mely 400 példányban nyomatott ki. Sőregi János, a múzeumhoz beosztott gyakor-
V
? 7
nok kisebb cikkeket írt a Debr. Képes Kalendáriomba és a Nemzeti Múzeum Néprajzi osztálya megbízása! ól rajzokat készített. *
A Múzeum az elmúlt év folyamán összesen 10,941 korona államsegélyt és a városi segélyalapból 34,789 koronát költött el gyarapítás, kezelés, konzerválás, postai költségek és teremőrök díja címén. Egyes kiadásokat, mint a m ú z e u m 1921. évi jelentésének kinyomatása, a Múzeum udvari kertjének tavaszi rendezése stb. a város külön kiutalásokkal térítette meg. Az egész évi látogatók száma a történeti és néprajzi osztálynál 13.964 a képtárnál 6966. A Múzeum ö-szes látogatóinak száma teh it 20,930. — Számos előkelő látogatóink sorából kiemeljük dr. József Ferenc főherceget, ki Kratochwill Károly tábornok kíséretében nézte végig gyűjteményeinket. S z á m o s a n megfordultak külföldiek is. Helyi és vidéki iskolák pedig főleg május és június hónapokban szokták felkeresni múzeumunkat, hol a megszemlélés ideje alatt magyarázó előadásokban részesülnek. Kelt Debreczenben, 1923 április hó.
Ä múzeum Igazgatósága.
IL JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MÚZEUMÁNAK 1923. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL. Múzeumunk 1923-ban fennállásának tizennyolcadik esztendejét töltötte be. Az elmúlt évben egyik-másik gyűjtemény csoportunk főképen végrendeleti hagyomány által váratlanul dúsan megbővült. Nagy elhatározásokban, komoly tettekben bontakoztak ki azok a vágyak és törekvések is, amelyek a debreczeni Déri-múzeumot és a hozzá csatlakozó városi múzeumot állandó hajlékhoz akarják juttatni. Megértük végre a debreczeni közművelődési ház alapkövének letételét. *
A Déri-múzeum ügyével annyira összeforrott már is a vár< si múzeum jövendő sorsa, hogy az erről való megemlékezéssel méltán kezdhetjük múlt evi beszámoló jelentésünket. Mert Déri Frigyes régiség- és mű-gyűjteményének Debreczenbe hozatala nemcsak azt jelenti, hogy az igazságtalai ul megcsonkított Magyarország elrabolt kultur javaiért némi kárpótlást kap ; hogy Debreczen mint egyetemi város, eddig hiányzó új intézménnyel gyarapszik, h a n e m jelenti azt
8
a kedvező szerencsét is számunkra, hogy ezáltal megvalósul városunkban a régen tervezgetett közművelődési ház, melyben a város múzeuma, közművelődési könyvtára, tudományos és irodalmi társulatai is a modern igényeknek megfelelő otthont találnak. Ismeretesek azok a nézeteltérések, melyek kezdetben a Dérimúzeum elhelyezése körül támadtak. A január 12-iki értekezlet a Nagyerdőn, az egyetem szomszédságában ajánlott lel helyet, azonban Déri úr ezt határozottan visszaútasította, míg a kollégiumi Füvészkertben való elhelyezés eszméje azonnal megnyerte a nagy alapító tetszését. Az aggastyán köhő-pap, könyves Tóth Kálmán gondolata volt ez és dr. Baltazár Dezső püspök teljes erkölcsi támogatásával végre is a május 26-án tartott egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag átengedte a Füvészkertet kizárólag a Déri-múzeum s z á m á r a a város által teljesítendő bizonyos ellenszolgáltatások fej é b e n . A város törvényhatósági bizottsága már június 7-én megszavazta a kívánságokat, azonban az ügy tovább fejlődését megakadályozta a szakértők azon véleménye, hogy a fűvészkerti célokra felajánlott kishegyesi-úti telek nem felel meg. Ekkor hozták javaslatba a kollégium tócós-kerti földjét és az ekként bonyolódottabbá vált csere ú j a b b egyházkerületi határozattal és a város által adandó ellenszolgáltatások szaporításával volt keresztül vihető. Az egyházkerület november 28-án, a város december 7-én végleg tisztázta és megállapította a feltételeket és az egyházkerület elnöksége aláírta a minisztérium által már nagyon is sürgetett szerződést. Már ezt megelőzőleg a minisztérium kebelében alakított építési bizottság hozzáfogott az építkezés előkészületeihez. Szeptember 1—2. napjain Déri Frigyes úr jelenlétében a minisztérium, a város és az egyházkerület képviselői Debreczenben döntő jellegű tanácskozást tartottak, melyen Györgyi Dénes és Münnich Aladár megbizott budapesti műépítészek vázlatos terveket mutattak be. Ugyanakkor kitűzték az alapkő ünnepélyes letételének a napját is. Ez az értekezlet foglalkozott a Déri-múzeum jogi helyzetének a kérdésével is, melyet úgy vél megoldhatónak, ha a különböző eredetű vagyonrészek egyetlen jogi személy tulajdonát tévő alapítványt alkotnak, melynek gondozását az állam, a város, a református egyházkerület, a tudományegyetem és más illetékes tényezők bevonásával szervezendő kurátorium teljesíti. Szeptember 23-án folyt le meghívott előkelők jelenlétében az alapköleteteli ünnepély, azonban az építkezés nyomban nem indulhatott meg részint azért, mert a szerződés ratifikálása akkor még n e m történt meg, részint pedig azért, mert az építési alapot súlyos tőzsdei veszteségek érték, melynek következtében a már elfogadott terveket is jelentékenyen redukálni kellett. Ez összébb vont terveket Czakó Elemér államtitkár a deczember 17-én tartott érte-
9
kezleten mutatta be és ismertette meg a helyi érdekeltségek előtt, részletezve a leendő palota méreteit, beosztását és belső elrendezését. így állott az elmúlt év végén a Déri-múzeum építésének ügye, mely mellett nem kevésbé sürgős és szükséges feladat magának a gyűjteménynek Bécsből Debreczenbe való elszállítása annál is inkább, mert a bécsi előkelő körök nem szívesen látják, hogy az egykori császár város ily nagyértékű műgyűjteményt fog elveszíteni és maga az osztrák állam is igyekszik akadályokat gördíteni a gyűjtemény kihozatala elé, pedig aránylag még nagyon kevés az, ami a D>rí-múzeum anyagából már biztos magyar földön, Budapesten vagy DebreczenbVn van. Az ünnepelt nagy alapító személye iránti hálaérzet, megbecsülés és mély tisztelet által indíttatva, Debreczen város közönsége október 19 én hozott közgyűlési határozatával Déri Frigyes kormányfőtanácsost „a díszpolgár" címével és jogaival fogadta be az ösi keresztyén civitás tagjai közé. Annak a meleg ragaszkodásnak és szeretetnek volt ez a megnyilvánulása, mely a társadalom minden rétegét eltölti a nagy, n e m e s szívű jóltevővel szemben. *
A múzeumi felügyelő-bizottság összeállítá c a a mult esztendőben némi változáson ment keresztül. Dr. Magoss György t. főügyészt a polgárság bizalma a polgármesteri székbe ültetvén, ezt a tagsági helyet dr. Miszti Károly h. főügyész foglalta el. A nyugdíjba vonult Kondor Kálmán főszámvevő helyére pedig Ary Lajos tb. főszámvevő lépett.. Az a megtisztelő kitüntetés, mely a Bizottság két tagját, dr. Körösi K á l m i n t és Sesztina Jenőt a kormányfőtanácsosi kinevezessel érte, múzeumunkra nézve is felemelő és megtisztelő. Viszont őszinte szívvel sajnáljuk r^nngyngsy ViVtnr a Csokonai szinház díszletfostőjének, múzeumunk 1916 óta tb. restauratorának halalat, me!v 1^2.4 J í y m á r J Z ^ J í ö ^ A múzeumi bizottság tavaly három ülést t a r t o t t : április 12., 8. és november 22-én. E három ülés napirendjén több érdekes, fontos ügy szerepelt. . A Múzeum és Közművelődési könyvtár 1922. évi jelentését a közoktatásügyi minisztérium meleg elismeréssel vette ludomásul és a „céltudatos és szakavatott" vezetők némi megjutalmazására 10—10 ezer koronát rendelt kiutalni, az évi államsegély elszámolását pedig jóváhagvta. A múzeumi szervezeti szabályzatnak a segédőri állás szervezése következtében szükségesnek látszó módosításával a Bizottság két izben is foglalkozott, minthogy azonban a Déri-Múzeummal
10
kapcsolatban rövid idő múlva egészen új szervezetet kell kidolgozni T a jog- cs pénzügyi bizottság a módosítást napirendről levétetni javasolta. A múzeumi Bizottság kebeléből pattant ki a hortobágyi Petőfi-emléktábla eszméje. Az emlékművet Füredi Richárd szobrászművész készítette, melynek leleplezése okt. 7-én folyt le ünnepélyes keretek között. A Bizottság megállapította az 1923. évi rendes államsegély felhasználásának tervét és az 1 / 4 -ed rész t a r t a l é k a l a p b a n való gyűjtését kérelmére a minisztérium elengedte. Azt a tervet, hogy a Déri-múzeum kebelében egy mezőgazdasági múzeum állíttassék fel, a Bizottság elvileg kifogásolta és az erdemleges tárgyalást csak arra az esetre i«ér;e, ha az indítványozó kerületi mezőgazdasági kamara előbb kész tervezettel áll elő és az anyag gyűjtését valósággal megkezdi, továbbá ha nem mint a Déri-múzeum szerves része, hanem mint különálló mezőgazdasági múzeum fog megalakulni, melyre Debreczennek nagy szüksége van. Csongrád vármegye alispánjának a leletek és régiségek megmentése ügyében körözött felhívása következtében a városi T a n á c s hasonlóképen széleskörű intézkedéseket foganatosított, miután a múzeumi Bizottság részletesen megindokolt előterjesztését és annak múzeumunkra nézve kiváló fontosságát kellően méltányolta. A Bizottság november 22-iki ülésében jelentette be dr. Tidh Aurél nyug. kúriai bíró nagynénjének, özv. Kovács B. Gyuláné szül. Sárváry Róza úrnő végrendeletileg kifejezett azon akaratát, mely szerint a városi múzeum és közművelődési könyvtár eddig páratlanul álló adományban részesült. A nemes lelkű nagy asszony már életében méltóvá tette magát értékes adományaival arra, hogy őt „múzeum alapítónak" nevezhessük és most a híres Sárváry család három nemzedéke által gyűjtött műtárgyait, könyveit, kéziratait hagyományozta a múzeum és közművelődési könyvtár szám á r a . A múzeum örökölt 13 drb. olaj-, viz- és pasztell festményt, egy szobrot, 3 kézi rajzot, 173 metszetet, 281 fényképet, 211' külföldi képes lapot, egy antik szekrényt, tükröt, egy modern bárok könyvszekrényt 236 kötetből álló nagyértékű könyvtárral és a Sárváryak által írott 563 drb. missilis levelet. A közművelődési könyvtár 750 drb. többnyire régibb kiadású könyvet kapott. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium nagyértékű könyvekből és a régi mesterek műveiről készült színes reprodukciókból álló letétjei után elsősorban kell megemlítenünk Csanak Jenő ohati nagybérlő ajándékát. A város ohati pusztáján tizenegy év alatt összegyűjtött összes őskori kő-, bronz- és agyagtárgyait, számszerint mintegy 66 darabot, múzeumunknak ajánlotta fel. K ö n y v
11
és oklevéltárunkat nagyobb számmal gyarapították még Balla Ödön és Lénárt István. . Az elmúlt évben gyarapítási célokra városi segélyből 150,000 r államiból 65,000 és a Déri á'satási alapból 70,000 korona állott rendelkezésünkre. E szűkös anyagi viszonyok kizárták azt, hogy akár nagyobb vásárlásokat, akár pedig rendszeres ásatásokat végezhettünk volna. Csupán áldozatkész derék férfiak hathatós segítségével vállalkozhattunk több napig tartó régészeti ásatásokra. A hajduszováti Kösi-csatorna ásásakor napfényre került sírokat április hó 23—24-ik napjain vizsgáltuk meg a községi elöljáróság támogatása mellett. Mindössze egy vaskés és pár szárnyas csontváza árúlta el, hogy a megholtakat teljesen üres kézzel nem bocsátották a másvilágra. A sírok közelében észrevett tüzelőhelyek, állati csontok a torozás ősi pogány szokásáról tanúskodtak. Jellegzetes mellékletek hiányában a temetkezés korát nem tudtuk megállapítani. Az ohati puszta kezdettől fogva izgatta múzeum-vezetőink érdeklődését. Közvetlen szomszédságában, Egyeken a bodajcsoldaii nagy őstelep és a terjedelmes u r n a t e m e t ő ; odébb a tiszafüredi Ásott-halom; szemben Ohattal Ároktő, hol a titokzatos eredetű Csörszárka a Tiszával találkozik; másik oldalon, Tiszapolgáron, a festett edényekben gazdag pálinkási őstelep. Ohat, a tipikus kerek sírhalmoknak ez az érdekes h a z á j a már Anonymusnál is szerepel. Ö hagyta emlékezetben Ohat legelső névadó birtokosának nevét Huhot (Uhod, Ohat) kun vitéz személyében. Valamivel későbbi okiratok említik az ohati apátot, a Boldogságos Szűz és Szent György vértanú tiszteletére épült templomait. Amannak helyén m á r 1906ban ásatott múzeumunk. Az elműlt évben Csanak Jenő úr meghívására szept. 10—15-ig időztünk Ohaton. Az ő költségén fogadott napszámosokkal eredménytelenül kutattuk Szent György templomának falait. Helyette az 1660-ban elpusztult Ohatfalva egyik jobbágyi lakóház inak meszelt vályogfalait találtuk meg. Úgyszintén az egyekcsegei nt félen emelkedő Fene-halom közepén ásott kutató árok csupán négy csontvázat hozott napfényre koporsónak és más melléko .ek minden nyoma nélkül. JV Duna-halom melletti kis laponyajj* e iben egy La Tène-kori vitéz korhadásnak indult csontjait rej-i tette magában. A halott dél-északi irányban, hanyatt és kinyújtóztatva feküdt. Egyetlen darab, 1 gr. súlyú aranykarika is mutatta, hogy a sírt már réges-régen kifosztották. Mellékletei voltak : jobboldalán egy kései La Téne-ízlésű hüvelyes vaskard, felkötő láncaival; a jobb alsókar mellett valószínűleg vaskarperec maradványai, mig a váz baloldalán, bizonytalan rendeltetésű vaslemezcsomó hevert, talán a pajzs bontásának töredékei. Okt. 29-töl nov. 3-ig ismét Ohaton ásathattunk, elébb megint
12
Csanak Jenő, majd Horváth András belső-ohati nagybérlő szíves áldozatkészségéből. Ezúttal a Duna-halom került sorra. Fenekén, 2 05 méter mélységben, tűz h elv " Íí Őz elében^" őskori tetem került elő érintetlen állapotban, de a csontok óvatos kezelés mellett is szétporladtak. Feje nyugat felől; mindkét karja lefelé hajlítva, a medencecsontok fölébe; lábai erősen felhúzva. Mellékletei voltak: a balkönyöknél kisebb kavicsgörely és a koponyától jobbra, a lábaktól pedig balra piros festék maradványai. Ehhez hasonló jelenséget a Hortobágyon m á r többször észleltünk. A belső ohati alsó Bujár laponyagot feltárva teljesen feldúlt és kifosztott sírra bukkantunk. Továbbá a Belsö-Ohaton az ohat-egyeki határt felező hatalmas Földvár-halom közelében felismertük Sőregivel még most is annak a f ö d várnak nyomait, melynek létezéséről Debreczen város levéltárában őrzött egyik XVII. századbeli térképből értesültem. Ugyanekkor dr. Ecsedi István a Tócó alsó folyása mentén a szennyvízszürőtelep munkálatainál népvándorláskori szegény sírt tárt fel. Gazdag aratásunk volt az elhagyatott Dobozy-temetöben rendezett ásatásnal, hol Férj encsiiv Ottó tábornok, vegyes dandárparancsnok hat napig fogoly katonákat bocsátott rendelkezésünkre (nov. 8—10, 12—14-én). Célunk volt Dobozy István, Bárányi Mihály föbirák, ifj. Dobozy István és Domokos îmre országgyűlési követ többé-kevésbé elsülyedt síremlékei által jelzett sírokat feltárni, mielőtt az ottani na?y homokdomb elho dására is sor kerülne. — Ifj. Dobozy István (f 1710) szarkofágja alatt megtaláltuk elporladt csontjain aranyozott ezüst gombokkal díszített dolmányát, két nyusztprémes süvegét a feje alatt és címeres arany pecsétgyűrűjét. Mellette feküdt Dobozy főbíró S á r a nevű hajadon leánya arany boglárokkal ékesí'ett gyöngyös pártával a feje körül, aranyozott ezüst fülbevalókkal, ezüst csattos, aranv csipkés korcoványával. arany brokát szalagjaival. A pazar pompával eltemetett Dobozy Sára mellett ösmeretlen nevű másik Dobozy nő porladozott kevesebb és szerényebb halotti ékességben, el enben egy igen szép, rubinköves, zománcos aranygyűrűvel. Tovább ásva, egy méternyire lesülyedve. koporsó alaki' két igen nagy síri.ő került elő. Az öreg Dobozy Istváné (f 1709) az egyik; a feleségéé Komáromi Csipkés Katáé ( t 1720) a másik' Mindkettőn domborúan kivésve a családi címer. Csontjaik, ruhájok csaknem teljesen elenyészett, körülöttük semmi ékszer. Az 1735ben meghalt váradi Baranvi Mihály főbíró csontjai is nagyon elporladtak és minden ékszer nélkül feküdt. Domokos Imre (f 1817) tetemeit az eredeti helyéről valószínűleg elmozdított sírköve alatt nem találtuk meg. A csont maradványokat gondosan hazahoztuk. A végleges elhelyezés felől a Déri-múzeum felépítése után intézkedünk.
505
A régi Dobozy-temető már évek óta használt hc mokbánváját különben állandóan figyelemmel kísérjük. Az elmúlt évben mindössze egy Nagybányán 1703-ban vert Leopold-féle aiany forint, kis ezüst pecsétgyűrű, pár tucat ezüst gornb, kapocs és két nemezsüveg került onnan Múzeumunkba. *
Vásárlás ú t j á n a következő tárgyakkal gyarapodott Múzeumunk : Gondy és Egey-fele fényképgyűjtemény 32 nagy albuma _ 31.500 Tényképjjel, melyek debreczeni és kornyékbeli személyeket ábrázolnak. Vételára 65.000 korona-. — 7 drb tudományos könyv. — 3 térkép. — 7 folyóirat 1922-iki évfolyama. — Középkori ezüst és bronz pecsétgyűrűk. — 1 cink- és vasérem. — 1 népvandorláskori csupo-. — Különböző pásztorholmik, keramikák, gazdasági, háztartási eszközök; csipkés selyem főkötő és egy dúsan himzett börmellény. Hálás köszönetet mondva soroljuk fel azok neveit, kik Múzeumunkat ajándékozás útján gyarapították és pedig : 1. a könyv- és oldevéltárnál : Dr. Csűrös Ferenc, Debreczeni Független Újság szerkesztősége, Erdélyi Mihály, Kapros Sámuel. Kratochwill Károly, Márk Endre, ifj. Mérey Lajos (Bihar-Nagybajom), Mihalovits Jenő, Mikepercs község elöljárósága, Muraközy László, Nagy József könyvtár igazgató, Nyiri Géza, ifj. Rácz Károly, Rozsnyay Kálmán (Szeghalom), Szeles Béla, Széplaki József, özv. dr. Szőke Istvánné, Tisza István Tudós Társaság, dr. Tüdős Kálmán, dr. Vásáry István, W e s z p r é m y Barna és Zoltai Lajos ; 2. a szépművészeti tárnál: Kapros Sámuel, ifj. RáCz K á r o l y ; 3. az érem- és régiségtárnál: Balogh István, Csapó László, Csobán Endre, dr. Ecsedi István. Kémery M. Gyula, Krati chwill Károly, Meskó Kálmán, Sesztina Jenő, Stellkovics István és dr. Vásáry István ; 4. a néprajzi tárnál: Debr. Mezőgazdasági Kamara, dr. Gör, y Mái ton orvos (B.-Újváros), özv. Katona Jánosné,. Kulcsár Sán1 f, Móricz Zsigmond (Bpest). Perge Ferenc (Karcag), Szabadfí kepezdész (Túrkeve), Széke y J á n o s (H.-Szoboszló), ifj. Székely János, özv. dr. Szőke Istvánné. Túry Bernát (H.-Szoboszló) és Varga József (Büdszentmihálv). Még az elmúlt év elején Bakóczy Gábor 1000 koronát adott gyarapításra. — F. S. gyógyszerész Debreczenben és környékén gyűjtött néprajzi tárgyait Múzeumunkban helyezte el megőrzés végett; de még eldöntetlen, ajándékul adja-e vagy a megszerzési áron ?
14
Összefoglalva Múzeumunk múlt évi gyarapodását, számszerint a következő adatokat k a p j u k : I. A könyv- és kézirattár gyarapodott államsegélyből 11, állami letétként 84, városi segélyből 41, ajándék és hagyomány által 1453, összesen 1589 darabbal. Törzsállománva az év végén 2 1 . 7 5 1 drb. II. A régis 'g- és éremgyüjtemény államsegélyből 20, városiból 13, ajándék, hagyomány által 165, összesen 198 darabbal. Törzsállománya 16,812 darab. III. A néprajzi tár állami segélyből 22, városiból 1; ajándék által 21, összesen 42 darabbal. Törzsállománya 4782 drb. IV. A nép- és iparművészeti gyűjtemény állami segélyből 2, -állami letétből 142, városi segélyből 12, ajándék-hagyomány által 103, összesen 259 darabbal. Törzsállomány 2220 darab V. Természetrajzi gvűjtémény változatlan. A múzeum egész törzsállománya 46,089 drb. *
Megemlítésre méltónak tartjuk azokat a kisebb tanulmányozó, kutató kirándulásokat, melyekre a múzeumörei hol magukba, hol a városi levéltár tisztjeivel társulva indultak el. Egyfelől új lelőhelyeknek felkutatása, a város határának megösmerése, nevezetesebb határreszek bejárása volt célja ezeknek a nyári kiszállásoknak. így bejártuk az összes téglagyárakat, -a Tócó mellékét, a Mikepércs határában levő halmokat. Aztán sorra következtek Szepes-puszta, Szalóksámson, Űjlak, Haláp, Ebes, Köteles, Kamarástelke, a Hortobágy. Bánk, Fancsika, Pac, Soma, Szata, Lykaháza, stb. Dr. Ecsedi és Sőregi július 11-én az aggteleki barlangban voltak. Sőregi dr. Hildebrand Jenőnek segédkezett a bükki barlangkutatásoknál. Dr. Ecsedi a Kö-ély és Hortobágy mentén folklore anyagot és n prajzi tárgyakat gyűjtött. Zoltai augusztus végén részt vett a karcag-ködszállási ásatáson, melyet a Nemzeti Múzeum végzett. Ugyanő jelenleg Debreczen és környékének őskori térképén dolgozik, melyhez szöveg is készül. Zoltai szerkesztéseben jelent meg a Debreczeni Képes Kalendárium XXIV. évfolyama, melybe Ecsedi és Sőregi is dolgoztak. A Múzeumnak is eseménye volt az a súlyos baleset, amely Zoltai L a j o s t ' j a n u á r 8-án érte. Hivatalos elfoglaltsága közben a Múzeum padlása alatta leszakadt. Az így kapott súlyos és veszélyes sebének gyógykezelési költségeit a város megtérítette. A M ú z e u m ' a z elmúlt év folyamán összesen 53,791 korona államsegélyt és a városi segély alapból 245,440 koronát költött el gyarapításra, kezelésre, levelezésre és teiemőrök díja címén. A Múzeum egész éven át élénk látogatásnak örvendett. A
15
történeti és néprajzi osztályt meglátogatta 18,125 ember, a képtárat 6875 ember, a Múzeum összes látogatóinak s z á m a 25,000 ember. A külföldiek közül ma már kevesen kerülik el m ú z e u m u n k a t , m á j u s és június h ó n a p o k b a n pedig az iskolák növendékei csapatostul jönnek tanulni. így az elmúlt év tavaszán 46 elemi és középiskolai csapat kereste fel városunk eme n a g y j e n t ő i é g ű intézményét. Kelt Debreczenben, 1924 március havában.
 múzeum igazgatósága.
Debreczen sz. kír. város Közművelődési könyv" tárának 1922—23. évi működése. Az 1917 szeptember 1-én megalapított és 1919 augusztus 1-én megnyílt közművelődési könyvtár Debreczen városának azon másik intézménye, mely a városi múzeum mellett a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség erdekében áll fenn. Hogy kulturális hivatásának mily mértékben felel meg, erre vonatkozólag bizonyságul szolgál az az élénk forgalom, mely az elmúlt két évben az olvasóteremben és a kölcsönzőben lefolyt. 1922-ben a személyforgalom volt összesen 87,742, a kötetforgalom pedig 53,979. Ezek a számok r p h a m o s fejlődést mutatnak a könyvtár forgalmában és az ország egyik leglátogatottabb vidéki közkönyvtarának tüntetik fel városunk emez intézményét. Sajnálattal kell azonban kimutatnunk, hogy az 1923-ik évben a könyvtár forgalmában meglepő hanyatlás állott be. Ugyanis ez évben az összes személy forgalom 78.407 és a kötetforgalom 43,749 volt. Ez e váratlan visszaesés nemcsak a kedvezőtlen anyagi viszonyok, hanem főleg amiatt történt, mert a kezelő személyzet erős létszám apasztása következtében a napi 12 < räs nyitvatartási időt napi 6 órára kellett csökkenteni s így az érdeklődök nagy számára nézve vált lehetetlenné úgy az olvasó terem, mint a kölcsönző osztály használata. Kulturális intézmények a legszükségesebb anyagi áldozatok megvonásával természetesen csak visszafejlődést mutathatnak. A könyvállomány, mely 1923 végén 6674 művet 8498 kötetben tett ki, a csekély összegű állami és városi segélyek igénybe vételén kivül főképen nagylelkű adományok ú t j á n szaporodott. Az ajándékozók sorából külön kiemeljük özv. dr. Legánvi Gvulánét, ki férjének 278 kötetből álló értékes könyvtárát és néhai Kovács B. Gyuláné szül. Sárváry Rózát-t, ki 752 kötet és füzetből álló gyűjteményét adományozta könyvtárunknak. Mig a Múzeumok és könyvtárak Orsz. Tanácsa összesen mintegy 240 kötettel gyarapí-
16
t o l t a á l l o m á n y u n k a t , a d d i g n a g y j ó l t e v ő n k Déri F r i g y e s m ú z e u m a megnyitásáig ériékes francia nyelvű művekel küldött szamunkra letétül. Ügyszintén a városi T a n á c s által feloszlatott négy városi Népkönyvtár anyagának beolvasztása által 9 3 1 kötettel gyarapodtunk. T o v á b b á a könyvtár termeinek, folyosóinak csinossá, t a n u l s á g o s s á t é t e l é r e h a s z n á l uk fel a O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g á l t a l küldött 15 drb. Arundel Society-féle szines r e p r o d u k c i ó k a t és Kubinvi Sándor, M ü n c h e n b e n élő magyar f e s t ő m ű v é s z 4 9 művészi grafikai l a p o t s z á m l á l ó n a g y é r t é k ű a j á n d é k a b ó l 1 0 d a r a b o t . Az e m l í t e t t e , k e n kívül k i s e b b a j á n d é k o k a t a d t a k : E r n s t V i l m o s , E r d ő s R ó z s i E r d ő d v S á n d o r n é , H a l m i R., i f j . K o v á c s J ó z s e f , Magy. T u d . A k a démia, Nagy Margit, Szőllösy Lajos, dr. T a m á s s y Gézáné. Varga László. A nagyközönség további megértő, lelkes t á m o g a t á s á b a n r e m é n y k e d v e h á l á s s z í v v e l m o n d u n k e h e l y e n is k ö s z ö n e t e t a n e m e s szívű a d o m á n y o z ó k n a k . Kelt Debreczen, 1 9 2 4 j ú n i u s h a v á b a n .
Nagy József, könyvtárigazgató.
Kérelem a közönséghez ! T ö b s z ö r ö s t a p a s z t a l á s b ó l tudjuk, hogy a közönség, műveltségre, t á r s a d a l m i á l l á s r a és v a g y o n i á l l a p o t r a v a l ó k ü l ö n b s é g nélkül, — tisztelet a kivételeknek. —- a m ű v e l ő d é s történelmi, népélet?, á l t a l á b a n a m ú z e á l i s é r t é k k e l b i r ó emlékeket -— h a c s a k azok nem nemes fémből készültek —, mint értéktelen, s e m m i r e v a l ó t á r g y a k a t , közönyösségből, n e m t ö r ő d ö m s é g b ő l pusztulni, elkallódni engedi, ahelyett, h o g y a z o k a t múzeumunknak ajándékozná, a k á r azokat megvételre nekünk felajánl a n á , v a g y l e g a l á b b figyelmeztetné a z o k r a m ú z e u m u n k a t . Az a s z o k á s is sok helyi v o n a t k o z á s ú r é g i s é g és n é p r a j z i t á r g y m e g s z e r z é s é n e k lehetőségétől f o s z t j a m e g m ú z e u m u n k a t , h o g y az ela d á s r a szánt eiféle t á r g y a k , mint h a s z o n t a l a n n a k vélt leletek, megunt ó c s k a s á g o k , lim-lomok, dib-dábok házalók, közvetítők ú t j á n idegenbe, k ü l f ö l d r e k e r ü l n e k , a h a z a i m ú z e u m o k érzékeny, n é h a p ó t o l h a t a t l a n k á r á r a . Holott f e l k í n á l á s , v a g y figyelmeztetés esetében azokért esetleg a m ú z e u m is illendő, t a l a n jobb á r a k a t fizetett volna. Mindezeknél f o g v a ismételten k é r j ü k Debrecen v á r o s és k ö r n y é k e közönségét, hogy a z eleinkről r e á n k m a r a d t , v a g y véletlenül földmunk á l a t o k n á l t a l á l t és t a l á l a n d ó régiségeket, m ű v e l t s é g t ö r t é n e l m i t á r g \ kat, t o v á b b á a z o k a t a h á z t a r t á s b e l i eszközöket, s z e r s z á m o k a t , műveket, népviseleti holmikat, amelyek a k é z m ű i p a r k ö r é b e t a r t o z n a k s a kézi ügyességnek, népies ízlésnek jellemző t u l a j d o n s á g a i v a l b i r n a k , de amelyek a g y á r i p a r és divat n y o m á s a következtében h a s z n á l a t b ó l m á r kimentek : a jelen és jövő f u n d a m e n t u m á t alkotó múlt i r á n t való kegyeletből, v á r o s u n k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s u k jeléül ne s a j n á l j á k Debrecen v á r o s m ú z e u m á n a k a k á r a j a n d é k - v a g y letctképen, a k á r megvételre felajánlani. T ö r e k v é s e i n k e t az is elősegíti, aki a z efféle holmik e l ő f o r d u l á s á t , hollétét nekünk szóval v a g y í r á s b a n bejelenti.
 múzeum igazgatósága.
