Tiszavasvári Takarékszövetkezet 4440Tiszavasvári, Kossuth L. út 1. Cg: 15-02-050265
ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályba lépés időpontja: 2015. szeptember 03.
Tevékenységi engedélyek: 428-291/6-93. számú 901/1997/F. számú I-455/2000. számú I-142/2001. számú E-I-179/2005. számú
MNB Határozat ÁPTF Határozat PSZÁF Határozat PSZÁF Határozat PSZÁF Határozat
(kelt: 1993. 04. 19.) (kelt: 1997. 11. 27.) (kelt: 2000. 06. 21.) (kelt: 2001. 02. 15.) (kelt: 2005. 03. 02.)
Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága a 59/2015.08.27. számú határozatával elfogadta. Ezzel egyidejűleg az előző szabályzat 16/2015.számú hatályát veszti. 1
Tartalomjegyzék Általános rendelkezések ................................................................................. 3
I.
1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések, Magatartási Kódex ....................................3 2. Az üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások ............................................................................................11 3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása ......................................................................................................12 4. Az Üzletszabályzat módosítása .................................................................................12 5. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettségek és szabályok .................................16 6. Kézbesítési szabályok ................................................................................................21 7. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete........................................................23 8. Írásbeliség ..................................................................................................................24 9. A Takarékszövetkezet felelőssége .............................................................................24 10. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció ...............................................................25 11. A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben ........................................26 12. A megbízások általános szabályai ...........................................................................38 13. Az ügyleti megbízások teljesítésének feltételei, ügyfél átvilágítás .........................38 14. Panaszkezelés ..........................................................................................................41 15. Adatvédelem és adatkezelés ....................................................................................41 16. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése...........42 17. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog .....................................................................46
Betétgyűjtés .................................................................................................... 47
II.
1. Betételhelyezés ..........................................................................................................47 2. Betétek okmányai ......................................................................................................49 3. Betétek kamatai .........................................................................................................49
Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása ......................................................... 50
III.
1. Lakossági fizetési számla ..........................................................................................51 2. Vállalkozói pénzforgalmi számla ..............................................................................54
Pénztárszolgálat............................................................................................. 57 Hitel és pénzkölcsön nyújtása ...................................................................... 58
IV. V.
1. Általános előírások ....................................................................................................58 2. A hitelezés általános szabályai ..................................................................................58 3. A hitelezés folyamatai ...............................................................................................59 4. Biztosítékok ...............................................................................................................64 5. A hiteldíj ....................................................................................................................74 6. A hitelképesség vizsgálata .........................................................................................80 7. Lakossági hitelek hitelcél szerinti főbb típusai..........................................................81 8. Vállalkozói hitelezés ..................................................................................................83 9. Faktoring ....................................................................................................................85
VI. VII. VIII. IX.
Garancia és kezesség vállalása ..................................................................... 85 Megbízási szerződés alapján ügynökként végzett tevékenységek ............ 87 Egyebek .......................................................................................................... 87 Mellékletek ..................................................................................................... 87
2
I.
Általános rendelkezések
1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések, Magatartási Kódex A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a Tiszavasvári Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Hitelintézet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hitelintézeti Törvény/Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. Alapfogalmak: 1.
Adós: Az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést vagy hitelkeret-szerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles.
2.
Deviza alapú hitel: jelenti a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződést.
3.
Devizahitel-szerződés: jelenti a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, vagy kölcsönszerződést, vagy pénzügyi lízingszerződést (azaz devizában nyilvántartott és devizában törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés)
4.
Előtörlesztés: jelenti a Hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítését.
5.
Felek: megjelölés jelenti az Ügyfelet és a Hitelintézetet együttesen.
6.
Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank: jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.
7.
Felszólítás, felmondás díja: Az adós, adóstársak, kezesek részére küldött felszólító levél díja, amely felmerüléskor esedékes. Az értesítés megküldésével egyidejűleg fizetendő díj, melynek mértéke a hatályos Hirdetményben kerül meghatározásra.
8.
Fhtv.: jelenti a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt.
9.
Fix kamatláb: azt a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatlábat, amely a kölcsön teljes futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad.
10. Fogyasztási kölcsön: jelenti mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási 3
cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt. 11. Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt. 12. Fogyasztó Ügyfél: jelenti a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet.
13. Forgalom megváltási díj: A nem fogyasztó Ügyfél, szerződésben vállalt számlaforgalom elmaradásból eredő díj, melynek mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza.
14. Garancia díj: A Takarékszövetkezet garancia nyilatkozat kiadásáért garancia díjat számít fel, amelyet a kérelmezett garancia összegének meghatározott százalékában vagy konkrét összegben határoz meg. A garancia díj mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza.
15. Helyszínelési díj: Amennyiben a Kölcsönszerződés így rendelkezik, az Ügyfél a Hitelintézet, és/vagy az értékbecslő, és/vagy a műszaki ellenőr részére a Hirdetményben meghatározott összegű helyszínelési díjat köteles fizetni, melynek megfizetése módját, esedékességét a kölcsönszerződés tartalmazza. A helyszínelési díjat a Hitelintézet abban az esetben sem téríti vissza az Ügyfélnek, ha a díj az Ügyfél valamely kérelme teljesíthetőségének vizsgálatával összefüggésben merült fel, és a kérelemnek a Hitelintézet nem ad helyt. 16. Hirdetmény: jelenti a Hitelintézeti kirendeltségekben (a Hitelintézet ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Hitelintézet honlapján közzétett tájékoztatót, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Hitelintézet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. 17. Hitelintézet jelenti a Tiszavasvári Takarékszövetkezetet. (székhely: 4440 Tiszavasvári, Kossuth u. 1.; cégjegyzékszám: 15-02-050265; tevékenységi engedély száma: 428-291/6-93.számú MNB Határozat (kelt: 1993. 04. 19.) 901/1997/F. számú ÁPTF Határozat (kelt: 1997. 11. 27.) I-455/2000. számú PSZÁF Határozat (kelt: 2000. 06. 21.) I-142/2001. számú PSZÁF Határozat (kelt: 2001. 02. 15.) E-I-179/2005. számú PSZÁF Határozat (kelt: 2005. 03. 02.) 18. Hitelkamat jelenti a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeget. 19. Hitelbírálati díj: A Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – a nem fogyasztó 4
Ügyfél által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitelbírálati díj mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése az első folyósításkor (illetve folyószámlahitel megújítása esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes.
20. Hitelszerződés: jelenti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) meghatározott hitelszerződést és kölcsönszerződést, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – pénzügyi lízing szerződést, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a Fogyasztó részletfizetést teljesít. 21. Honlap jelenti a Hitelintézet www.vasvaritakarek.hu című weboldalát. 22. Jelzáloghitel Szerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt. 23. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra.
24. Kamatfelár-változtatási mutató: jelenti a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamatfelár-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu)
25. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra – referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelár-periódusra – érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértéke a kamatperiódus, kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra.
26. Kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelintézet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem 5
egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is. 27. Kamatváltoztatási mutató: jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamat-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu)
28. Keretszerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodást, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is.
29. Késedelmi Kamat: jelenti azt a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A Fogyasztó Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a Fogyasztó Ügyfél szemben, amely nem haladja meg a Hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződés típusa tekintetében az Fhtv.ben meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke.
30. Kezelési költség: A Szerződésben a mindenkori fennálló hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, megfizetése a Szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. A kezelési költség lehet: egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, a folyósított összeg után, évi egyszeri kezelési költség, mely az év végén fennálló tartozás után számolható fel. 6
31. Kezességvállalási díj: A takarékszövetkezet a készfizető kezességvállalási szolgáltatása igénybevételéért díjat számít fel a készfizető kezesi szerződés keltétől a szerződés lejáratának napjáig. A díj mértéke a hitelszerződés összegétől és futamidejétől függően, a Hirdetményben kerül meghatározásra. A díjat a teljes futamidőre évente előre - a szerződésben meghatározott napon - kell megfizetni.
32. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. 33. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitelvagy kölcsönszerződést, a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;
34. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. 35. Magatartási Kódex: jelenti azt a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodást és szabály együttest, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Hitelintézet csatlakozott a Magatartási Kódexhez, melyre tekintettel a Hitelintézet a Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel alávetette magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex 2015. február 1. napjától hatályos teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a Hitelintézet honlapján, illetve a fiókokban az Ügyfél kérésére ingyenesen hozzáférhető.
7
36. Nyomtatvány költség: Az első folyósításkor esedékes díj, amely általában a hitelösszeg meghatározott százalékában vagy meghatározott összegben, a Szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. 37. Pénzforgalmi Szolgáltatás: a. a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b. a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c. a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d. a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, f. a készpénzátutalás, g. az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. 38. Prolongációs díj: jelenti az Ügyféllel megkötött Szerződés aláírását követően végrehajtott a szerződés időtartamát érintő változtatás (ideértve a futamidő hosszabbítást) esetén a Hitelintézet által felszámított díjat. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy konkrét összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - jogszabályban és a Hitelintézet aktuális Hirdetményében meghatározott mérték az irányadó. 39. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referenciakamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról. 40. Rendelkezésre tartási jutalék: a Hitelkeret-szerződésben az Adós rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, 8
melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelkeret-szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Hitelkeret-szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban nem lehet magasabb a százalékban meghatározott Ügyleti Kamat 50%-ánál.
41. Rögzített hitelkamat jelenti a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamatot; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került.
42. Szerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt.
43. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Hitelszerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki Hitelszerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a Hitelszerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, Hitelszerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Hitelintézet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Hitelintézet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. A futamidő meghosszabbításáért a Hitelintézet nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy költséget, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben a Hitelszerződés alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az Adós legalább kilencven napos késedelemben van, az Adós a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Hitelintézet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Hitelintézet nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy költséget.
44. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 9
45. Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: jelenti a hitel teljes díjának arányát a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban1 meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet.
46. THM maximum: A Hitelintézet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. 47. Tulajdoni lap, Térképmásolat lekérésének költsége: Az Adós kérésére történik, a mindenkori TAKARNET rendszer díjszabása szerint, mely a lekérdezéssel egyidejűleg fizetendő költség. 48. Tulajdoni lap, Térképmásolat lekérésének díja: Az Adós kérésére történik, szerződéskötéskor, illetve szerződés módosításkor esedékes.
49. Ügyfél alatt értendő az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Hitelintézet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Hitelintézethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt.
50. Ügyleti év: az első ügyleti év a szerződés kötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg.
51. Ügyleti Kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatként, vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Hitelintézet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referenciakamatláb periódusra – érvényes Ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra 1
A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó
10
számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 52. Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.
53. Végtörlesztés: jelenti az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű előtörlesztését.
54. Az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Feltételek, a Hitelintézet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Hitelintézett általi egyoldalú, illetve a Felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő. 2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások 2.1. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában – a Hitelintézet és az Ügyfél közötti valamennyi szerződéses jogviszonyra. 2.2. A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban – a Felek által megkötött Szerződés határozza meg. A Felek jogviszonyára - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jelen Üzletszabályzatban és mellékleteiben foglalt Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a Szerződésben foglalt szabályok az irányadók. Az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseinek eltérése esetén Általános Szerződési Feltételekben foglalt szabályok az irányadók. 2.3. Amennyiben valamely kérdésről sem a Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Hitelintézeti törvény, a pénzforgalomra, valamint a Felek által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, így különösen a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) rendelkezései az irányadóak.
2.4. A Hitelintézet általa nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti nemzetközi szerződéseket, szabályokat, 11
szokványokat alkalmazza.
2.5. Az Üzletszabályzat és a Szerződés rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell.
2.6. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban Hpt.) 271. §-a előírja, hogy a hitelintézet egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit tájékoztatni a nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról.
2.7. A Hpt. 276. §-a szerint a pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatába foglalni. A Takarékszövetkezet kötelező érvénnyel alávetette magát a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódexnek. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére térítésmentesen elérhetővé teszi a Magatartási Kódexet. A fenti Magatartási Kódex elérhető a www.mnb.hu honlapon.
3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága, és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása 3.1. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Hitelintézet az Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Hitelintézet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Hitelintézettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Hitelintézet Honlapján. Az Ügyfél kérésére a Hitelintézet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát. 3.2. Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket. 4.
Az Üzletszabályzat módosítása
A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatait jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése, vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. 4.1. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok 4.1.1. Az Üzletszabályzatot a Hitelintézet a Szerződés Hitelintézet általi egyoldalú módosítására vonatkozó feltételek fennállása esetén jogosult egyoldalúan módosítani. A Hitelintézet az Üzletszabályzat módosításáról az Ügyfeleket az egyoldalú 12
szerződésmódosításra irányadó szabályok szerint értesíti.
4.1.2. A Hitelintézet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Hitelintézet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. 4.1.3. A nem Fogyasztó Ügyfél számára kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Hitelintézet csak akkor módosíthat egyoldalúan, a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a Szerződés ezt a Hitelintézet számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A Szerződés kamatot, díjat érintő – a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
4.1.4. Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Hitelintézet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. A Hitelintézet a tájékoztatás során megadja a módosítás okait is.
4.1.5. A Hitelintézet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Szerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé.
4.1.6. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, ügyleteket vezet be, melyeket az adós részére elérhetővé tesz és melyeket az Adós kifejezetten elfogad.
4.2. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén a Szerződés egyoldalú módosításra irányadó szabályok 4.2.1. A Hitelintézet a Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződésben kizárólag a hitelkamatot, kamatfelárat, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. 13
4.2.2. Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse. 4.2.3. A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó Hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a Fogyasztó Ügyfél a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ha a Fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Hitelintézet részére nem fizeti vissza, a módosítás a Fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő. 4.2.4. Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a Fogyasztó Ügyfél javára érvényesíti. 4.2.5. Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelárváltoztatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet.
4.2.6. Az egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal, a hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a kamatperiódus lejáratát megelőző legalább 90 nappal kell értesíteni a Fogyasztó Ügyfelet. 4.2.7. A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a Hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. 4.2.8. A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és 14
annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. Ilyen hitel esetében a hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. 4.2.9. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Hitelszerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus) a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a Hitelintézet. 4.2.10. A Hitelintézet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a hitelkamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. Ha a Hitelintézet az ilyen kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja. 4.2.11. A Hitelintézet az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a Hitelszerződésben meghatározza, és az – ideértve annak bármely összetevőjét is – a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelárváltoztatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referenciakamatlábat. 4.2.12. A Hitelintézet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat – annak növekedésével arányosan – a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Fogyasztó Ügyféllel való kapcsolattartás során közvetlenül a Fogyasztó Ügyfél érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Fogyasztó Ügyfélre áthárítható módon merült fel.
4.2.13.
A Hitelintézet a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a 15
hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a Hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. 4.2.14. A Hitelintézet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. 4.3. Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével 4.3.1. A Keretszerződés módosítását a papíron vagy más tartós adathordozón, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti. 4.3.2. A Keretszerződés módosításának 4.3.1 pont szerinti kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondani. 5.
Együttműködési és tájékoztatási kötelezettségek és szabályok
1.
A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni.
2.
A Hitelintézet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart.
3.
A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.
4.
Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás, jogi személy Ügyfél esetén szervezeti változás (így különös tekintettel az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra) történt, továbbá ha neve (cégneve), címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, illetve képviselője megváltozott. A Hitelintézet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Hitelintézet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak.
16
5. Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Hitelintézetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást, adósságrendezési eljárást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási, vagy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Hitelintézet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Hitelintézetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Hitelintézetnek haladéktalanul megküldeni.
6.
Az Ügyfél a Hitelintézet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Hitelintézet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél az egyedi szerződésben és mellékleteiben meghatározott körben köteles lehetővé tenni a Hitelintézet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír.
7.
Amennyiben a Hitelintézet az Ügyféllel szemben a Hitelintézeti törvény szerinti kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is benyújtani. Az egyes szerződések további rendszeres információ-szolgáltatási igényről is rendelkezhetnek.
8.
Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Hitelintézettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért.
9.
Folyamatos szerződések (ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is) esetén a Hitelintézet köteles évente egy alkalommal, valamint a Szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az Ügyfél részére.
10. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyleteiről kimutatást kérhet. Ezen kimutatást a Hitelintézet 90 napon belül küldi meg az Ügyfélnek írásban. 17
5.1.Fogyasztó Ügyfél tájékoztatása 5.1.1. A Hitelszerződés megkötését megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére olyan felvilágosítást ad, amelynek alapján a Fogyasztó Ügyfél felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a Hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. Ezen felvilágosítás különösen a következőkre terjed ki: hiteltermékek legfontosabb jellemzői, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása és a fizetés elmulasztásának következményei, így különösen a Késedelmi kamat, a hitel felmondása és a biztosítékok érvényesítése. A felvilágosítás tömören és informatív módon, a Fogyasztó Ügyfél számára érthetően és áttekinthetően, reprezentatív példákkal ábrázolva bemutatja, hogy a hitelfelvétel törlesztése a Fogyasztó Ügyfél jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, különösen kiemelve a kamat- és az árfolyamkockázatot is.
5.1.2. A Hitelintézet az általa kötött Hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a Fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében a Honlapon teszi hozzáférhetővé. 5.1.3. A Hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a Hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott döntés érdekében a Hitelintézet kellő időben, de azt megelőzően, hogy bármilyen ajánlat vagy Hitelszerződés kötné, a Fogyasztó Ügyfelet az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében papíron vagy más tartós adathordozón az egyes termékekre vonatkozóan tájékoztatja.
5.1.4. Ha a Hitelintézet az adott termékről készített tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a Fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a Fogyasztó kérésére a Hitelszerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja. Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a Szerződés tervezetét a Hitelintézet a Fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja.
5.1.5. A Hitelszerződés kamatfeltételeinek változása esetén a Hitelintézet a következő tájékoztatást köteles nyújtani a Fogyasztó Ügyfél részére. A Kamatperiódus lejártát 18
megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a Fogyasztó Ügyfelet az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
5.1.6. A Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Felek a fentiektől eltérően a Hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfelet rendszeresen a Honlapon és az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a Referencia-kamatláb változásáról.
5.1.7. A Hitelszerződésben alkalmazott kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal közli a Fogyasztó Ügyféllel a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegét, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényét. 5.1.8. A Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal Hirdetményben teszi közzé állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást. 5.1.9. A Hitelszerződés elektronikus okirati formában való megkötése esetén a fenti rendelkezések a következőképp módosulnak. A Hitelintézet a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesítheti. A kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón teljesítheti azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő.
5.1.10. A Hitelintézet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi.
5.1.11. A Szerződés fennállása alatt a Hitelintézet a Fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a Fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania.
5.1.12. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a Fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat 19
formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen.
5.1.13. A törlesztési táblázat a törlesztő részletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és Ügyleti Kamat és az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha az Ügyleti Kamat nem rögzített, vagy az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a Szerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. 5.1.14. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén a Hitelintézet, jogosult az Ügyfelet papíron vagy más tartós adathordozón utólagos tájékoztatás formájában tájékoztatni az alábbiakról: a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó e) f) g) h)
hitelegyenlegről, a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, a hitelkamatról, a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén.
5.1.15. Ha a Hitelintézet a tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványában foglaltaknak megfelelően az Ügyféllel szerződést kíván kötni, úgy annak kérésére a Szerződés tervezetét díj-, költségrendelkezésére bocsátja.
és
egyéb
fizetési
kötelezettségmentesen
az
ügyfél
5.1.16. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet a 15. pontban foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a Szerződés tervezetét az Ügyfél kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően rendelkezésre bocsátja.
6.
Kézbesítési szabályok 20
1.
A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) - amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra.
2.
Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.
3.
A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést: a)a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; b) Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.
4.
5.
A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Hitelintézet által az Ügyfél ismert legutolsó kézbesítési címre feladott postai küldemény a feladástól számított 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a postai szolgáltató elköltözött / nem kereste / ismeretlen vagy cím elégtelen jelzéssel látta el.
6.
A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek.
7.
Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást. 21
8.
A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy más dokumentumot küldenek egymás részére.
9.
A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet ilyen formában értesíti az ügyfeleket különösen abban az esetben, ha az Üzletszabályzat, valamely ÁSZF, a Kondíciós lista illetve a Hirdetmény megváltozik. A Hirdetményeket azon a banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napot megelőző banki munkanapon, az üzleti órák alatt a kifüggesztés megtörtént. A Hitelintézet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.
10. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés - különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 11. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 12. A Hitelintézet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára.
13. A számláról küldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
14. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya, vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van.
15. Amennyiben az Ügyfél az értesítések tekintetében a „Visszatartott levelezésről” rendelkezett, az iratok a keltüket követő napon kézbesítettnek tekintendők. 16. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg, vagy a kézbesítés bármilyen okból eredménytelen, úgy a postai feladástól számított 5. munkanapon az értesítést kézbesítettnek tekintik, függetlenül attól, hogy a címzett arról értesült-e, vagy sem. 22
17.
Amennyiben az Ügyfél akár a szerződésben rögzítve akár külön írásban bejelentve a Takarékszövetkezet tudomására hozza elektronikus postafiókjának (E-mail) címét, úgy ezzel hozzájárul ahhoz, hogy azon időpontig, amíg írásban igazolhatóan nem kéri a bejelentett E-mail címének módosítását vagy törlését, úgy Takarékszövetkezet jogosult – a szerződés azonnali vagy rendkívüli hatályú felmondását kivéve – az ügyfél bejelentett E-mail címére megküldeni. Az Ügyfél E-mail címére elküldött jognyilatkozatot felek az elküldést követő munkanapon tekintik az ügyféllel közöltnek. Az Ügyfél köteles arról gondoskodni, hogy az elektronikus elérhetősége az üzenetet fogadni tudja. Az Ügyfél köteles az e-mail-t visszaigazolni, azonban ha az ügyfél ezt nem teszi meg vagy egyéb okból (pl. nem létező e-mail cím, telített email fiók) nem kerül kézbesítésre az üzenet, ettől függetlenül a kézbesítési vélelem beáll.
18. Szerződő felek rögzítik, hogy amennyiben valamelyik fél egyidejűleg a jognyilatkozatot a jelen szerződésben meghatározottak szerint többféle módon is megküldi, úgy a jognyilatkozatot abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az első szabályszerű kézbesítés megtörtént.
7.
Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete 1. A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében jogosult és egyben köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról, illetve személyazonosságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását. 2. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. 3. Az Ügyfél a takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a takarékszövetkezet képviseletére aláírási jogosultsággal rendelkezők, vagy a szervezeti egység vezetője ekként mutat be. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. 4. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. 5. A Takarékszövetkezet az Ügyfél írásbeli megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni az erre rendszeresített űrlapon bejelentett aláírás minta alapján. Ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást teljesítés nélkül visszaküldi az Ügyfélnek. 6. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. 7. A Takarékszövetkezet a pénzügyletek speciális jellege, a vonatkozó törvényi előírások betartása, valamint Ügyfelei érdekeinek védelme céljából jogosult az Ügyfeleinek az általuk adott meghatalmazások közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását előírni. 23
8. A 3,6 millió Ft-ot elérő és azt meghaladó pénzmozgást eredményező megbízások teljesítését megelőzően a Takarékszövetkezet az ügyfél azonosítását a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok által előírtak szerint köteles elvégezni. A pénzintézeteknek ezen kötelezettségéről szóló részletes tájékoztató a Takarékszövetkezet valamennyi egységében kifüggesztve az ügyfelek tájékoztatására rendelkezésre áll. 8.
Írásbeliség
Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értékesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek, illetve a szerződésben érdekelt feleknek átadni. 9.
A Takarékszövetkezet felelőssége 1. A Takarékszövetkezet szolgáltatás nyújtás során a hitelintézetektől általában elvárható gondossággal jár el. 2. A Takarékszövetkezet nem fele olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következet be, amelyeknek elhárítására, vagy befolyásolására a Takarékszövetkezetnek nincs lehetősége. (vis major), valamint a működésének megzavarásából eredő, beleértve a banküzem karbantartásával és fenntartásával kapcsolatos korlátozott működést, továbbá, ha a Takarékszövetkezet jelentős ok miatt meghatározott napon, vagy ideig beszünteti, vagy korlátozza működését. 3. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amely az Ügyfél mulasztásából, késedelméből származnak. 4. A Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, amelyet kötelezettségének elmulasztásával okozott, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. 5. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. 6. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. 7. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.
24
10. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció 10.1.
Üzleti titok köre:
A Hpt. 159.§. (1) bekezdése és a Ptk. 2:47.§-a értelmében üzleti titok: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és melynek titokban tartása érdekében a takarékszövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette. A Takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A Takarékszövetkezet vezető állású személyei és alkalmazottai kötelesek a Takarékszövetkezet működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. 10.2.
Banktitok köre:
A Hpt. 160.§. (1). bek. értelmében banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára és a Takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. (A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki a Takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi. A banktitokra vonatkozó szabályt alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétel céljából lép kapcsolatba a Takarékszövetkezettel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe.) A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok. 10.2.1. Titoktartási kötelezettség: A Takarékszövetkezet - ideértve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelő bizottság tagjai), a vezető állású és egyéb alkalmazottakat - a tudomására, illetve birtokába jutott üzleti titkot vagy banktitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a jogszabályokban (Hpt., Ptk.) meghatározott körön kívül az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon. 10.2.2. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség: Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a Takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó 25
felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt írásbeli nyilatkozatát a Takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, a Hpt. a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, a Takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Az üzleti titok és a banktitok megtartása alól a Hpt. VIII. fejezetében meghatározott esetekben és módon ad felmentést. 10.3.
Bankinformáció:
A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát és felelősséget nem vállal. A Takarékszövetkezetnek a törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettsége van a cégbíróság és az adóhatóság felé a forintban vezetett pénzforgalmi számlákról. Hitelreferencia-szolgáltatásnak minősül az ügyfélről való banktitkot nem sértő díjazás ellenében történő bankinformáció nyújtás vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés. A Takarékszövetkezet a fentieken kívül, az alapinformáción felül bankinformációt az Ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti és általános vagy az információkérők meghatározott körére korlátozott és minden esetben egyértelműen meg kell, hogy jelölje az adandó információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott információról a Takarékszövetkezet másolat küldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az információnyújtásra való felhatalmazás esetén a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, melyet Hirdetményben tesz közzé. A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és felelősséget nem vállal.
11. A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (továbbiakban: KHR) Jelen üzletszabályzatban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak: Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. Referenciaadat-szolgáltató: A (i) hitel és pénzkölcsön nyújtása; (ii) pénzügyi lízing; (iii) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; (iv) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség 26
vállalása tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Diákhitel Központ, befektetési hitel nyújtása tevékenységet végző hitelintézet, a befektetési vállalkozás, valamint az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. . Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót. 11.1. Általános szabályok 11.1.1. Az adatkérési igényben megjelölt Nyilvántartottra vonatkozó Referenciaadaton kívül a KHR-ből a Referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. 11.1.2. Természetes személy Referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 11.3.3 pont szerinti tájékoztatás megadásához, valamint az alábbiakra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához használható fel: a) hitel és pénzkölcsön nyújtásra, b) pénzügyi lízingre, c) az elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, d) a kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, e) befektetési hitel nyújtása, f) Tpt-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzés. 11.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a Referenciaadatot továbbító Referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a Referenciaadatszolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a Referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, alábbi 11.2.7.1. pontban meghatározott időpontig kell kezelni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a Referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. A Referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt 27
Referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A Referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott Referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van. 11.1.4. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadatszolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadatszolgáltató általi - a 11.1.5. szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11.2.1.1-11.2.1.3. pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHRből történő átvételéhez, úgy a KHR a 11.5.1.1. pontja és 11.5.1.2 pont a)-d)alpontjai, valamint a11.5.1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában az írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. 11.1.5. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi természetes személy ügyfél esetében: a) ha írásbeli nyilatkozatában ahhoz előzetesen hozzájárult - a 11.5.1.1-1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat, b) természetes személy ügyfél esetében - ha fenti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a 11.5. 1.5 pontja szerinti, továbbá a 11.2.1.1.-11.1.1.3. alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [11.5. 1.2 pont e)-g) alpont, 11.5. 1.3-1.4 pont]. 11.2. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai 11.2.1. A Referenciaadat-szolgáltató a 11.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személynek a 11.5.1.1 -11.5.1.2. pont a-d; és k. pontja szerinti Referenciaadatait.
11.2.1.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 11.5.1.1.-11.5.1.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 11.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly 28
módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy ezen pont szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. 11.2.1.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 11.5.1.1. és 11.5.1.3. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 11.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 11.2.1.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 11.5.1.1. és 11.5.1.4. pontja szerinti Referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi Iv. tv. 313/C. §-ában, vagy a 2012. évi C. törvény 374.§ (5) és 393.§ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. , 11.2.2.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a Vállalkozásoknak a 11.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 11.5.2.1. és 11.5.2.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennállt 11.2.2.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 11.5.2.1. és 11.5.2.3. pontja szerinti Referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. 11.2.2.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 11.5.2.1. és 11.5.2.4. pontja szerinti Referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására 29
irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadatszolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. 11.2.3.1. A 11.2.1.1. és 11.2.4.2. pontban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. 11.2.3.2. A szerződésből eredő követelést átruházó Referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő Referenciaadat-szolgáltató részére. 11.2.4. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott Referenciaadatot "átruházás referenciaadat-szolgáltató részére" megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő Referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a Referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át. 11.2.5.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a 11.2.7.3-bekezdésben foglalt kivétellel - a Referenciaadatokat a 11.2.7.2. pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. 11.2.5.2. Az 11.2.7.1. bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete: a) a 11.2.1.1. szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 11.2.1.1. szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, b) ha a tartozás nem szűnt meg, az adat átadásának időpontja a 11.2.2., a 11.2.3. és a 11.2.4.3. szerinti esetben, c) az adat átadásának időpontja a 11.2.1.1., a 11.2.1.2., 11.2.1.3., és 11.2.4.1. szerinti esetben, d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 11.2.4.2. bekezdése szerinti esetben, e) a Vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja. 11.2.5.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a Referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be. A 16.2.1. szerint átadott referencia-adatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és 30
vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadatszolgáltató útján - írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. 11.3. Ügyfélvédelem 11.3.1. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadatszolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a 11.2.1. pont szerint átadásra kerülnek, valamint a 11.2.1.1-11.2.1.3. § szerint átadásra kerülhetnek. 11.3.2. A 11.2.1.1 szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a 11.5.1.1. 11.5.1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének., 11.3.3. A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére a 11.3.1. bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. 11.3.4. A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adások és a referenciaadatszolgáltatók biztonságának érdekében, - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 11.2.4.1. – 11.2.4.3. ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. 11.3.5. A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 11.5.1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 11.5.2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot.
31
11.3.6. A referenciaadat-szolgáltató a 11.3.5 szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről. 11.3.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti. 11.3.8. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadatszolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. 11.3.9. Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 11.5. 1.2 pont i) alpontja, illetve 11.5. 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot. 11.3.10. Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi. 11.3.11. Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely Referenciaadatszolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. 11.3.12. A Referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. 11.4. Kifogás és peres eljárás szabályai 11.4.1.1. A Nyilvántartott kifogást emelhet Referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a Referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. 32
11.4.1.2. A Nyilvántartott a 11.4.1.1. pontban foglalt kifogást a) a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó Referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be. 11.4.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a Referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadatszolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 11.4.1.4. A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a Nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni. 11.4.1.5. Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő Referenciaadatot - a Nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. 11.4.1.6. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadatszolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 11.4.1.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően Referenciaadatot továbbított. . 11.4.2.1. A Nyilvántartott Referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t 33
kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 11.4.1.4. bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a Nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. 11.4.2.2. A Nyilvántartottat a 11.4.2.1. pont szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. 11.4.2.3. A 11.4.2.1.-11.4.2.2. bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az alábbi 11.4.2.4 11.4.5 pontokban részletezett eltéréssel kell alkalmazni. 11.4.2.4. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc mukanapon belül kell megtartani. 11.4.3.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott Referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. 11.4.3.2. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a Referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. 11.4.3.3. Ha a bíróság a Referenciaadatok zárolásátrendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Referenciaadatokat zárolni kell.
34
11.4.3.4. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. 11.4.3.5. A perben az eljárás szünetelésének csak abban az esetben van helye, ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy ha hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri.
11.4.4.1. A
Referenciaadat-szolgáltatót,
illetőleg
a
KHR-t
kezelő
pénzügyi
vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a Referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a Referenciaadatszolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. 11.4.4.2. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a Referenciaadat kezelését akkor is zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a Referenciaadat törlését rendelte el. 11.4.4.3. A Referenciaadat kezelésének zárolását, a zárolásátmegszüntetését, illetve a Referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. 11.4.4.4. A bíróság a Referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi. 11.4.5. A 11.4.3.1.-11.4.4.4. pontban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók. 11.5. A Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartható adatok 11.5.1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 11.5.1.1. Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, 35
g) levelezési cím h) elektronikus levelezési cím. 11.5.1.2. A 11.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs) d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 16.2.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 16.2.1. pontban bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, h) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme j) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme, k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 11.5.1.3. A 11.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 11.5.1.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés. 11.5.1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, 36
c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés
11.5.2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 11.5.2.1. Azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 11.5.2.2. A 11.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 11.2.4.1.pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 11.2.4.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, i) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme, l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 11.5.2.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, d) perre utaló megjegyzés. 11.5.2.4. A készpénz-helyettesítő fizetési vonatkozó adatok:
eszköz elfogadására irányuló szerződésre
a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés. 37
12. A megbízások általános szabályai 1. A Takarékszövetkezet a megbízásokat csak az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon fogadja el. A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. 2. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet értesítenie kell. Átutalási megbízás terhelési nap feltüntetésével is benyújtható. 3. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek a teljesítéshez szükséges adatok Ügyfél általi téves megadásából keletkeztek. 4. Az Ügyfél által a fizetési/pénzforgalmi számlája terhére adott megbízás teljesítését megelőzően a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő fizetési/pénzforgalmi számla elnevezése és számlaszáma megegyezik-e. 5. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásait akkor teljesíti, ha a tőle elvárható gondos vizsgálat után úgy találja, hogy a megbízás formailag és tartalmilag megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a megbízáson feltüntetett aláírás (esetleg aláírások) megegyezik az Ügyfél által a Takarékszövetkezethez bejelentett aláírásra jogosult személy (esetleg személyek) aláírás mintájával és az aláírás módja (együtt vagy külön) megfelel az aláírás bejelentő kartonon az Ügyfél által rögzített feltételeknek. 6. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás hiányos és a kiegészítése vagy helyesbítése rövid úton nem lehetséges, illetve felismerhető, hogy az téves. 7. A Takarékszövetkezet teljesíti a megbízást, ha annak fedezete rendelkezésre áll. Ha a megbízás teljesítése bármely okból akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet köteles erről értesíteni az Ügyfelet. 8. A Takarékszövetkezet az Ügyfél vagy jogszabály rendelkezésének hiányában a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. 9. Az Ügyfél a fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig írásban visszavonhatja, vagy módosíthatja. 13. Az ügyleti megbízások teljesítésének feltételei, ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítást, ügyfél azonosítást és az azonosító adatok rögzítését minden a Takarékszövetkezet által végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében el kell végezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály alapján. A levelezőbanki szolgáltatás keretében végrehajtott pénzátutalások esetén, - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján - alkalmazni kell a Takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében („pénzmosási” szabályzatában) foglaltakat, amely tartalmazza a Takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor köteles az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégezni. 38
A Takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /ötszázezer forintot. Az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A Takarékszövetkezet az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. 13.1. Ügyfél azonosítás Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: természetes személy: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, - 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén: - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, 39
-
-
belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet az alábbi adatokat köteles nyilvántartani, illetve rögzíteni: Természetes személy: - családi név és utónév (születési név), - lakcím - állampolgárság - az azonosító okmány típusa és száma - külföldi: magyarországi tartózkodási hely Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet: - név, rövidített név - székhely, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének címe - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet az alábbi adatokat rögzítheti: Természetes személy: - születési helyét, idejét, - anyja nevét; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet: - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. A Takarékszövetkezet az Ügyfél azonosítása (átvilágítás) során az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás megelőzéséről rendelkező belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzíthető. 40
13.2. Az ügyfél kötelezettsége Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. E kötelezettség teljesítése érdekében a Takarékszövetkezet köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ha a Takarékszövetkezet által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – úgy 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfélt az adatokban bekövetkezett változások közlésére. 13.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása A Takarékszövetkezet minden ügyintézője köteles betartani a pénzmosásról szóló jogszabály és a tárgybani belső szabályzata rendelkezéseit a pénzügyi szolgáltatási ügyletkötések során. Ha a Takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
14. Panaszkezelés A Takarékszövetkezet köteles a hozzá közvetlenül benyújtott (írásban, szóban, telefonon) panaszüggyel érdemben foglalkozni, harminc napon belül kivizsgálni és annak eredményéről az Ügyfelet tájékoztatni. (Hpt. 288.§) 15. Adatvédelem és adatkezelés A Számlavezető hely a rendelkezésére bocsátott adatokat a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kezeli. (Az 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) A Tiszavasvári Takarékszövetkezet személyes adatot akkor kezel, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy — törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben — helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. (kötelező adatkezelés) Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul, hogy a Takarékszövetkezet a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint az Ügyfélnek a Takarékszövetkezethez benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden személyes, hitel és betétadatait a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jellegétől függően nyilvántartsa, kezelje, feldolgozza.
41
A Takarékszövetkezet területén (kirendeltségeiben) valamint pénzkiadó automatáiban (ATM) videó megfigyelő rendszer működik, mely biztonsági okokból és a munkafolyamatok ellenőrzése céljából rögzít képfelvételeket az üzleti helyiségben megjelenő, valamint az ATM szolgáltatást igénybe vevő személyekről. A rögzített anyag kizárólag a hatóságok felé, azok hivatalos megkeresése esetén kerül kiadásra. A megfigyelt területre való belépéssel a megfigyelt személy hozzájárul a róla készült képanyag a jogszabályokban előírtak szerinti kezeléséhez. A Takarékszövetkezet olyan tevékenységének végzésére, amelynek során adatkezelés adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezés keretében más szervezetet bízhat meg. Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával kifejezetten felmenti a Takarékszövetkezetet, hogy a titoktartási kötelezettséget ebben a körben fenntartsa. A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy e szervezetek gondoskodjanak az Ügyfél adatainak az adatvédelmi és banktitokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő biztonságos megőrzéséről. 16. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése 1. A Szerződés az annak tárgyaként meghatározott ügylet mindkét Fél általi teljesítésével megszűnik. (i) a Felek erre irányuló írásbeli közös megállapodásával a megállapodásban a Felek által meghatározott időpontban; (ii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendes felmondásával a jelen Üzletszabályzatban vagy a (iii) (iv)
Szerződésben kikötött felmondási idővel; bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal; a Fogyasztó Ügyfél alábbi 5. pont szerinti elállásával (felmondásával).
A Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a megszűnés feltételeire és a Felek közötti elszámolásra a Felek írásbeli megállapodása az irányadó. 2.
Amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződési Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkeznek, az Ügyfél jogosult - tartozásainak rendezése mellett - a Szerződést az alábbi feltételekkel felmondani: - az Ügyfél a Keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal jogosult felmondani; - a Fogyasztó Ügyféllel kötött, határozatlan idejű Hitelszerződést a Fogyasztó Ügyfél jogosult bármikor, a Szerződésben meghatározott felmondási idővel felmondani; - egyéb szerződések esetében az Ügyfél jogosult a Szerződést bármikor, 30 napos felmondási idővel felmondani. Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződés Ügyfél általi rendes felmondására a teljes előtörlesztés alábbi 7. pontban meghatározott rendelkezései az irányadók.
42
3. Amennyiben a Keretszerződés határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, azt az Ügyfél az első év elteltével díj-, költség-, vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen jogosult felmondani. Amennyiben az Ügyfél egy évet meg nem haladó futamidejű Keretszerződést, vagy egy évet meghaladó futamidejű Keretszerződést az első év letelte előtt szüntet meg rendes felmondás útján, a Hitelintézet a felmondással kapcsolatban ténylegesen és közvetlenül felmerülő költségei Ügyfél általi megtérítésére jogosult. A Hitelintézetet ezen költségek vonatkozásában az Ügyfél felé elszámolási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően, a Keretszerződés felmondása esetén a Hitelintézet kizárólag a Keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult.
4.
Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézetet a rendes felmondás joga az alábbi feltételekkel illeti meg: - a határozatlan idejű Keretszerződést, valamint a Fogyasztó Ügyféllel kötött határozatlan idejű Hitelszerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján, az Ügyfélnek (Fogyasztó Ügyfélnek) papíron vagy más tartós adathordozón megküldött nyilatkozattal, két hónapos felmondási idővel jogosult megszüntetni; - egyéb, határozatlan idejű Szerződés esetében a Hitelintézetet a rendes felmondás joga harminc napos felmondási idővel, indokolási kötelezettség nélkül illeti meg. - határozott időre kötött egyéb Szerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján nem jogosult megszüntetni.
5.
A Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel Hitelintézet általi folyósítására még nem került sor. A Fogyasztó Ügyfelet a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentes felmondási jog illeti meg abban az esetben, ha a hitelt a Hitelintézet már folyósította. Ha a Fogyasztó Ügyfél az Fhtv. 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási/felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja
6.
A Fogyasztó Ügyfél 5. pont szerinti elállási/felmondási jogát határidőben teljesítettnek kell tekintetni abban az esetben, ha a Fogyasztó Ügyfél elállásra/felmondásra irányuló nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt elküldi.
7. A Fogyasztó Ügyfél a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a Szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Hitelintézetnek visszafizetni. 8. A Hitelintézet a fenti 7. pontban meghatározott összegen felül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. 9.
A Fogyasztó Ügyfél fenti 5. pont szerinti elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Hitelintézet által vagy egy harmadik fél és a Hitelintézet előzetes megállapodása alapján harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. A jelen pontban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó a Fogyasztóval kötött Jelzáloghitel 43
Szerződésre, valamint a Hitelintézet által a Fogyasztó Ügyfélnek fizetési számlához nyújtott olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Hitelintézet felszólítására az Ügyfélnek vissza kell fizetnie. 10. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézet az Ügyféllel kötött Szerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni: a. az Ügyfél alábbi 10.1. pontban meghatározott súlyos szerződésszegése esetén; b. az Ügyfél felróható magatartása miatt a szerződéses jogviszony további fenntartása nem várható el a Hitelintézettől; c. a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következik be, amely a megtérülést veszélyezteti; d. az Ügyfél a Szerződés megkötésekor, vagy a jogviszony fennállása során a Hitelintézettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Hitelintézetet; e. a Polgári törvénykönyv 6:387. §-ában meghatározott esetekben f. az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós a felszólítás ellenére nem nyújt megfelelő biztosítékot; g. az Adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; h. az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával i. j. k.
l.
vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki; az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Takarékszövetkezet által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti; az Adós a kölcsön fedezet kiegészítésére vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget;
10.1. Az Ügyfél súlyos szerződésszegésének minősül: - az Ügyfél Szerződésben foglalt együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása; - a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél fedezetelvonásra irányuló magatartása, azaz (i) a Felek által megkötött Hitelszerződésben meghatározott fizetési számla-szerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása; (ii) a Hitelintézet előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél fizetési számla nyitása vagy fenntartása; (iii) -
a Hitelintézet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása; a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; 44
-
a Takarékszövetkezetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel;
-
a Szerződésben meghatározott egyéb esetek.
10.2. A Hitelintézet az Ügyféllel kötött Keretszerződést kizárólag akkor jogosult rendkívüli felmondás útján, azonnali hatállyal megszüntetni, ha az Ügyfél a kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. 11.
A szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél Hitelintézettel szemben fennálló tartozása azonnal - felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő utolsó napján - esedékessé válik. Amennyiben az Ügyfél az ekként esedékessé váló tartozását a Hitelintézettel ez irányú felszólítására nem egyenlíti ki, a Hitelintézet saját választása szerint jogosult eldönteni, hogy a követelését biztosító jogokkal milyen módon kíván élni.
12.
Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse.
13.
A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfélnek, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a Fogyasztó Ügyfél, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
14.
A jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az előző pontban meghatározott írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a Fogyasztó Ügyfélnek bemutatni a fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően – egyes évekre összesítve, de a fogyasztó külön kérésére havi bontásban is – teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását.
15.
Lakáscélú Hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel.
16.
Amennyiben a deviza alapú lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az előző pontban írt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamat, költség, díj vagy jutalék nem számítható fel. 45
17.
A Hitelintézet a Szerződés felmondását az Adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldi meg, melynek igazolása a Hitelintézetet terheli.
18.
A Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Felek kötelesek elszámolni egymással.
19.
A felmondás nem érinti - a szerződés alapján - a Hitelintézet által visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek teljesítését.
17. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog 1. A Hitelintézet és az Ügyfél, a közöttük létrejött Szerződésből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni.
2. Amennyiben a Felek közöttük felmerült vitás kérdést nem tudják békés úton rendezni, a Szerződésből eredő jogvita eldöntésére - a Felek erre vonatkozó, kifejezett eltérő megállapodása hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.
3.
Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni.
46
II. Betétgyűjtés A Tiszavasvári Takarékszövetkezet részére az ÁPTF 901/1997/F sz. határozatában 1997. november 27-én engedélyezte a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadását. Betét: Hpt. 6. § 8. pontja szerint: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Ptk. 6:390.§. (1) Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni. Hpt. 6. § 9. pontja alapján: Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. A takarékbetétekről az 1989.évi 2. törvényerejű rendelet és ezt módosító jogszabályok rendelkeznek. 1. Betételhelyezés Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni, illetőleg nyereménybetétek esetén a sorsolás eredményétől függő nyereményt nyújtani. Betételhelyezés szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 1.000.-Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Az 1993. június 30-a előtt elhelyezett betétek visszafizetéséért az állam helytáll. Az 1993. június 30-a után elhelyezett betétekért a Hpt. X. fejezet szerint az Országos Betétbiztosítási Alap (továbbiakban: OBA) vállal garanciát. Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. Az Alap által nyújtott biztosítás – a 213. §-ban meghatározott kivételekkel – a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet - 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint - 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki „Hpt. 213. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki 47
a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l)–m) n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. (4) A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (5) A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik.” Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás a 2013. évi CCXXXVII. (Hpt.) törvény alapján történik. A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Betétvédelemben akkor részesül a betét, ha a betétes azonosítható. A Takarékszövetkezet által nyilvántartott személyi azonosító adatok köre az alábbi: Természetes személynél: Az azonosítás során rögzíteni kell az ügyfél családi és utónevét (születéskori nevét: előző név, leánykori név) házassági nevét, ha van születési helyét, születési idejét, édesanyja leánykori (születéskori) családi és utónevét, állampolgárságát, lakcímét, és az azonosító okmánya típusát és számát. Céget azonosító adatok: Nevét, rövidített nevét, Székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelepének címét, Főtevékenységét, 48
Azonosító okiratainak számát (ha van), Képviseletére jogosultak neveit, beosztását, Kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatait.
2. Betétek okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betét ellenében kiadott okmány kizárólag névre szóló lehet! A betétről kiadott okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket. 3. Betétek kamatai: A betét – ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik – az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet előzetesen legalább 15 naptári nappal napilapok és üzlethelyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján teszi közzé. A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 82/2010 (III.25.) sz. kormányrendelet rendelkezése alapján a hitelintézeteknek az üzletszabályzatban az egyes általa kivált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítani. Az EBKM minden betétkonstrukcióra az aktuális hirdetményben megtalálható. A betét utáni kamat – teljes kifizetés esetét kivéve – minden év december 31-én esedékes. Minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos – kisebb címletekre történő – felvásárlását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszi, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. A Takarékszövetkezet jogosult a kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamatmódosítást a betétekről szóló 1989. évi 2. Törvényerejű rendelet alapján legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek napilapok útján közzé kell tenni és az üzlethelyiségben, hirdetmény formájában ki kell függeszteni. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő 30 nap, ha a szerződés másképp nem rendelkezik. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt, az Üzletszabályzatban közzétett levonásokat eszközölhet. A mindenkori kamatok mértékét a 1. sz. melléklet tartalmazza. A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét típusait 2. sz. melléklet tartalmazza.
49
III. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása A Tiszavasvári Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz-, és Tőkepiaci Felügyelet 1997. november 27-én 901/1997/F sz. határozatában engedélyezte pénzforgalmi szolgáltatások végzését. -
Általános rendelkezések
Belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, ideértve az egyéni vállalkozókat is, kötelesek pénzeszközeiket, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, a pénzforgalmi számlán tartani pénzforgalmukat pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi keretszerződést kötni. A Takarékszövetkezet a fent nem említett magánszemély részére is vezethet pénzforgalmi fizetési számlát. Az egyéni vállalkozó és a szervezet képviseletére jogosult személy írásban jelenti be a Takarékszövetkezethez, hogy a pénzforgalmi számla felett ki jogosult rendelkezni. Rendelkezés jogosultságát hitelt érdemlő módon kell igazolni. Pénzforgalmi számla feletti rendelkezést – a rendelkezésre jogosult számlatulajdonos – bármikor módosíthatja. -
Bankszámlakivonat:
A Takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a számlán történt terhelésről és jóváírásról írásban számlakivonattal értesíti, aminek a számlatulajdonos azonosító adatait, a számla nyitó és záró egyenlegét, valamint a forgalmi tételek azonosítását kell tartalmazni. Ha a számlatulajdonos a számlakivonatra, annak elküldésétől számított 15 napon belül – bejelentett módon aláírt – írásbeli észrevételt nem tesz, a Takarékszövetkezet a kivonatot elfogadottnak tekinti. A számlakivonat küldésének módja az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti megállapodás alapján történhet papír alapon postai kézbesítéssel, elektronikus (e-mail) üzenet formájában és papír alapon visszatartott levelezéssel. Ez esetben az Ügyfél személyesen a Takarékszövetkezetben veszi át a leveleit. -
Teljesítési határidő:
Takarékszövetkezet ügyfélszolgálatot az üzleti helyiségben meghirdetett időpontban tart. Fizetési megbízások benyújtásának azok teljesítésének időpontjait a „Hirdetmény” illetve a „Tájékoztató” tartalmazza. A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzforgalmi számláján a jóváírásokat a hozzá érkezett értesítések alapján azon a napon végzi. A kirendeltségen kezelt pénzforgalmi számlákon a jóváírás a Takarékszövetkezethez érkezés napjával azonos. A Takarékszövetkezet minden esetben köteles teljesíteni az Ügyfél megbízását, ha annak fedezete rendelkezésre áll. Ha a Megbízó teljesítése bármely ok miatt akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet köteles erről az Ügyfelet haladéktalanul értesíteni. A jogszabályban, továbbá pénzforgalmi keretszerződésben meghatározott megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet fedezet hiányában részben vagy egészben függőben tartja. A megbízások függőben tartásáért, illetőleg soron kívül teljesítéséért a Takarékszövetkezet a Hirdetményben, vagy az eredeti szerződésben foglaltak szerinti díjat számítja fel. Az Ügyfél jogosult meghatározni a megbízások teljesítésének sorrendjét. Ügyfél vagy jogszabály rendelkezéseinek hiányában a Takarékszövetkezet a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. 50
Az Ügyfél fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonhatja, vagy módosíthatja. Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Takarékszövetkezet az Ügyfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – helyesbíteni. Ha a tévedést a Takarékszövetkezet követi el, az ebből eredő költségeket, károkat viseli. -
Fizetési módok
Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a pénztartozás megfizetésének módjában a felek megállapodhatnak, ha a fizetés módjában nem állapodtak meg, a fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. Takarékszövetkezetnél alkalmazható fizetési módok - átutalás egyszerű csoportos rendszeres átutalás hatósági átutalás deviza átutalási megbízás -
beszedési megbízás felhatalmazó levélen alapuló beszedés váltón alapuló beszedési megbízás csekkbeszedés határidős beszedési megbízás csoportos beszedési megbízás átmeneti rendelkezés alapján teljesítendő beszedési megbízás
-
készpénzfizetés
Csődeljárás, illetve felszámolási eljárás közzétételének napjától csak átutalási megbízás teljesíthető a pénzforgalmi bankszámláról. -
Készpénzfizetés
A pénzforgalmi számla javára készpénz befizetés történhet - Takarékszövetkezet helyiségében az üzlethelyiségben kifüggesztett pénztári órák alatt - postahelyeknél a számla javára készpénz átutalási megbízással. A Takarékszövetkezet a készpénzbefizetések után nem számol fel díjat. A pénzforgalmi számla terhére készpénz kifizetés történhet. -
a Takarékszövetkezet helyiségében a pénztári órák alatt.
1.Lakossági fizetési számla: A lakossági forint fizetési számla szolgáltatásról és a hozzá kapcsolódó folyószámlahitelről a Polgári Törvénykönyv, Hpt, a Takarékbetétről szól 1989. évi 2. törvényerejű rendelet, valamint a Pénzforgalomról szóló jogszabály, MNB rendelkezései, továbbá a Takarékszövetkezet üzletszabályzata és az egyedi szerződésnek a rendelkezései az irányadók. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos (és Társtulajdonos) részére lakossági fizetési számlát nyit, melyen a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetési és átutalási, a számla javára szóló befizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, valamint a Számlatulajdonost a számlája javára és terhére írt összegről, valamint egyenlegéről értesíti. Fizetési számla megnyitásának feltétele, hogy a Számlatulajdonos személyazonosítására alkalmas okiratát a számla megnyitásakor bemutassa, és a számla feletti rendelkezéshez szükséges aláírás 51
mintáját megadja. A Számlatulajdonos – külön szerződéssel és ott meghatározott feltételekkel – bankkártyákat és folyószámla hitelt igényelhet. A fizetési számlán lévő követelés kimerülése a fizetési számla szerződést nem szünteti meg. A Számlatulajdonos fizetési számlája felett a jogszabályban foglalt esetek kivételével – szabadon jogosult rendelkezni. A számla több személy nevére is szólhat. Több számlatulajdonos nevére szóló fizetési számla felett a Számlatulajdonosok külön – külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a számla tulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. Több Számlatulajdonos nevére szóló folyószámla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben „közös számláról” van szó, (társtulajdonos /ok/ is van/nak/, a társtulajdonos/ok/ a számla felett tovább rendelkezhet/nek/. A Számlatulajdonos folyószámláról jogosult írásbeli nyilatkozatával elhalálozás esetére mindkori számlakövetelését az általa megjelölt kedvezményezett javára átruházni. A Számlatulajdonos folyószámlája felett harmadik személy, meghatalmazott útján is rendelkezhet. A Számlatulajdonos a Takarékszövetkezet helyiségében – az erre rendszeresített aláírás bejelentőn – megtett írásbeli nyilatkozattal jogosult meghatalmazottat állítani. Amennyiben a meghatalmazás korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, a Takarékszövetkezet a meghatalmazást általános érvényű, visszavonásig érvényes felhatalmazásnak tekinti. Adott fizetési számla felett rendelkezési joggal bíró több Számlatulajdonos esetén meghatalmazott állítására a Számlatulajdonosok csak együttes, egybehangzó nyilatkozattal jogosultak. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan hamis vagy hamisított meghatalmazás elfogadásából eredő károkért, melynek a hamis vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni. Számlatulajdonos fizetési számla követelése terhére közvetlen terhelési, átutalási (egyszeri vagy rendszeres), készpénzfelvételi és lekötési megbízásokat adhat. Megbízásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon, vagy azzal megegyező tartalmú írásbeli nyilatkozat alapján fogad el a Takarékszövetkezet. Számlatulajdonos által tévesen megadott vagy hiányosan megadott megbízások miatt bekövetkezett károkért a Takarékszövetkezet felelősséget nem vállal. A Takarékszövetkezet által kézhez vett megbízás visszavonására annak teljesítéséig van lehetőség. A megbízás visszavonására ugyanazok az alaki követelmények irányadóak, mint a megbízás megadására. Amennyiben a Számlatulajdonos folyószámláján pénzeszköze a megbízások teljesítéséhez nem elegendő, a Takarékszövetkezet a fedezetlen megbízás teljesítéséhez – folyószámla hitelszerződés megkötése után – áthidaló fedezetet biztosíthat. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy fedezethiány esetén a lekötött betét a megbízások teljesítésére kizárólag akkor kerül felhasználásra, ha a Számlatulajdonos kifejezetten erre irányuló, írásbeli megbízást ad a Takarékszövetkezetnek. A Takarékszövetkezet jogosult a saját tévedésén alapuló jóváírásokat és terheléseket a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül, de utólagos értesítése mellett helyesbíteni. Közvetlen terhelési megbízással a Számlatulajdonos visszavonásig érvényes általános rendelkezésével megbízhatja a Takarékszövetkezetet, hogy fizetési számlájának visszatérő, rendszeres megterhelésével, a megbízásban megnevezett szolgáltató által közölt díjakat, közvetlenül a szolgáltató díjközlése alapján a folyószámláról egyenlítse ki. Számlatulajdonos az alapjogviszonyból eredő bármely – különösen a szolgáltató téves díjközlésén alapuló –igényét, illetve követelését kizárólag a szolgáltatóval szemben érvényesítheti. A számlatulajdonos jogosult az egyes szolgáltatók díjközlésére értékhatárt megjelölni, mely összeg felett a megjelölt szolgáltató által közölt díj kiegyenlítését a Takarékszövetkezet visszautasítja. A visszautasított díj szolgáltató felé történő rendezése a Számlatulajdonost terheli.
52
A Számlatulajdonos hozzájárulását adja a közvetlen megbízások teljesítéséhez szükséges, (neve, lakcíme, számlaszáma stb.) valamint a teljesítés elmaradásának okaira (fedezetlenség, szerződés felmondás, stb.) vonatkozó információk szolgáltatók részére történő átadásához. A szolgáltatók – a Takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján – a rendelkezésükre álló adatokat banktitokként tartoznak megőrizni. A Számlatulajdonos átutalási megbízást (egyszeri vagy folyamatos érvényű) jogosult adni, melyet a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos számlája terhére vállal teljesíteni. Amennyiben a megbízás teljesítéséhez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre – számlához tartozó hitelszerződés megléte esetén – áthidaló fedezetet biztosít, illetve a Hirdetményben meghirdetett összeghatárig automatikusan a terhelési megbízásokat teljesíti. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost a fizetési számlája tételes havi forgalmáról számlakivonattal értesíti. A számlakivonat időrendi sorrendben tartalmazza a hó eleji nyitó egyenleget a havi terheléseket és jóváírásokat, átvezetéseket, készpénz forgalmat, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat, költségeket és a záró egyenleget. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak havonta egy alkalommal küld számlakivonatot, amit a tárgyhót követő 5 munkanapig a Takarékszövetkezet köteles számára elkészíteni. A számlakivonat küldésének módja az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti megállapodás alapján történhet papír alapon postai kézbesítéssel, elektronikus (e-mail) üzenet formájában és papír alapon visszatartott levelezéssel. Ez esetben az Ügyfél személyesen a Takarékszövetkezetben veszi át a leveleit. Lakossági fizetési számla keretszerződés megszüntetése: A számlaszerződés felmondását a számlatulajdonos /közös számla esetén a számla és a társtulajdonos együttesen/ bármikor kezdeményezheti a számlahonos fiókban személyesen vagy levélben. A megszüntetés feltétele, hogy az Ügyfélnek a Takarékszövetkezet felé a fizetési számlával kapcsolatban semmilyen tartozása nem áll fenn. A Takarékszövetkezet jogosult a számlaszerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Számlatulajdonos szerződés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A Takarékszövetkezet a számlán elhelyezett pénzeszközökért betéti kamatot térít a Számlatulajdonos részére. Kamatokat minden év végén írja jóvá a Takarékszövetkezet a folyószámlán: Kamat
=
tőke x kamatláb x időszak napjai 365 x 100
A számlával kapcsolatos szolgáltatásokért a Takarékszövetkezet költségeket és díjakat számít fel. Betéti kamatok, díjak és költségek változtatására a Takarékszövetkezet a jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel jogosult. A kamatok, költségek és díjak mértékét a Hirdetmény tartalmazza. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a számlavezetéssel kapcsolatos, a Takarékszövetkezet által viselt további díjakat, költségeket a Takarékszövetkezet áthárítja a Számlatulajdonosra. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi megbízások teljesítésével kapcsolatos okmányokat a számlatulajdonos részére - az általa megadott levelezési címre - postai úton megküldi. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a számlatulajdonos által adott hiányos vagy pontatlan megbízásokból, a számlatulajdonos részéről keletkezett késedelemből vagy számlatulajdonos részére szóló hiányos, hibás megbízásokból eredő veszteségekért. Lekötési megbízások Számlatulajdonos betétlekötésre bármely banki napon, legalább 5.000.- Ft-ot elérő összegben adhat megbízást. Lekötési idők lehetnek:
1 hónap 3 hónap 6 hónap 1 év 53
Lekötött betét lejártakor, megállapodás szerint: - a kamat a tőkéhez kerül jóváírásra és a továbbiakban a kamattal együtt kamatozik, - a tőke újra lekötése mellett, a kamat a számlára kerül, - a tőke és a kamat a számlára kerül, újra lekötés nélkül. Folyamatos szerződések esetén a Hpt 276 §. (1) szerint tájékoztatni kell az ügyfelet. Lekötési idő előtti felvét esetén a Hirdetmény szerinti kamat adható. A fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat a Hirdetmény tartalmazza. Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel A lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel, azaz folyószámla-hitel tárgyi fedezet nélkül, a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági fizetési számlán. A hitelkeret igénylésének együttes feltétele, hogy
Legalább 3 hónapja rendelkezik a Takarékszövetkezetnél vezetett lakossági fizetési számlával, A fizetési számla fedezetlensége esetén tartozását az első írásbeli felszólításra rendezte. A számlavezető kirendeltségnek nincs tudomása olyan tényről, mely az ügyfelet hitelképtelennek minősíti, (pl. nincs lejárt hiteltartozása, a Takarékszövetkezet a kérelem benyújtását megelőzően nem mondta fel fedezetlenség miatt a fizetési számlához tartozó Szerződést stb.) A Szerződés megkötését megelőzően legalább három hónapon keresztül a lakossági fizetési számlára rendszeres jóváírás (munkabér, nyugdíj, GYES, más bankszámláról, illetve hitelintézettől átutalás) érkezett.
A hitelkeret maximális összegét a hitelkérelem benyújtását megelőző három hónap rendszeres jóváírásainak egy havi átlagában lehet meghatározni. Ha az ügyfél ettől többet szeretne igényelni, CB bírálja el a hitelkérelmet és dönt az esetleges hitelfolyósításról. Hitelkamat: változó, mindenkori mértékét a „Hirdetmény”-ben teszi közzé. Hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden hónap utolsó napján számolja fel. A kamat mértékét a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan módosítani. A módosítás mértékét a Takarékszövetkezet bevezetés előtt legalább 60 nappal a lakossági kölcsönökre vonatkozó „Hirdetmény”-ben teszi közzé. Igénybevett hitelkeret lejárata: maximum 1 év. Folyósítás: Az engedélyezett hitelkeret terhére egy összegben vagy részletekben kölcsön vehető igénybe. A kölcsön – a lejárati időn belül – bármikor igénybe vehető a hitelkert összegéig. A fizetési számlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitelösszege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkert összegét növeli. 2.Vállalkozói pénzforgalmi számla A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására pénzforgalmi keretszerződés alapján pénzforgalmi számlát vezet. A forgalmazó pénzforgalmi számla mellett a Takarékszövetkezet más típusok (elkülönített, lekötött stb.) számla nyitását és vezetését is vállalja. Azokban a kérdésekben, amelyekben a pénzforgalmi számlaszerződés nem rendelkezik, az üzletszabályzat, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok, továbbá a Ptk. szerződésekre és megbízásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
54
A pénzforgalmi számla nyitásának előfeltétele, hogy az Ügyfél a jogszabályban meghatározott okmányokat a Takarékszövetkezet részére átadja. A benyújtott okmányokat eredeti, vagy hiteles másolatban fogadja el a Takarékszövetkezet. Pénzforgalmi számlaszerződés kötésével egyidejűleg az Ügyfélnek a pénzforgalmi számla felett jogosultak körét is meg kell adni. A Takarékszövetkezet az Ügyfél javára, nevére, és számlaszámmal ellátott forgalmazó számla mellett ugyancsak névvel, számmal ellátott más típusú (lekötött betét, hitel stb.) számlákat nyithat erre vonatkozó szerződés alapján. Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzforgalmi számlája felett bármiféle rendelkezést kizárólag az ügyféltől – a Takarékszövetkezetnél bejelentett aláírási módon – fogad el. A Takarékszövetkezet nem felel, ha a megbízó a teljesítéshez szükséges adatokat tévesen adja meg. Az Ügyfél számlája terhére szóló megbízások esetében a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni, hogy a terhelendő pénzforgalmi számla elnevezése és száma megegyezik-e. A közlemény rovatot, illetve a kedvezményezett fél pénzforgalmi számlájának megnevezésének és számának azonosságát és helyességét a Takarékszövetkezet nem ellenőrzi. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás vizsgálata során a tévedés felismerhető, vagy a megbízást hiányosan állították ki és a kiegészítés vagy helyesbítés rövid úton nem volt lehetséges. Amennyiben az Ügyfél pénzforgalmi számlája, pénzeszköze a megbízások teljesítéséhez nem elegendő a Takarékszövetkezet az érkezés sorrendjét veszi figyelembe, ha az Ügyfél másként nem rendelkezik. Az érkezés szerinti sorrendet megelőzően kezelendő megbízásokra vonatkozó rendelkezést a számlatulajdonos csak az alább fel nem sorolt rendelkezések körében és e rendelkezések teljesítését követően adhat a Takarékszövetkezet részére: -
a Takarékszövetkezet téves bejegyzésének a helyesbítése, a Számlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelések, bírósági és közigazgatási eljárás szerinti jogosított, illetve végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott végrehajtó bírósági és közigazgatási határozat, társadalombiztosítási szerv, adóhatóság, vámhatóság által benyújtott követelésre, közjegyzőkről szóló 1991.év XLI.tv. 112 §-ának megfelelő közjegyzői okiraton alapuló követelés.
A fedezethiány miatt nem teljesíthető, a törvény, kormányrendelet vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján vissza nem utasított fizetési megbízásokat a Takarékszövetkezet pénzforgalmi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb 35 nap időtartamra sorba állítja. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a hitelintézet a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja. A 18/2009. (VIII.05.) MNB rendelet és a 2009. évi LXXXV. törvény előírásai az irányadóak. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizeti, amit minden év végén ír a számlán jóvá. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla forgalom után a Hirdetményben közzétett díjakat és költségeket számolja fel, minden hónap utolsó napján, és számla megszüntetéskor. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla forgalmazás és kezelése után felszámított összeggel az Ügyfél számláját megterheli. Pénzforgalmi számla megszüntetése A pénzforgalmi számla szerződés felmondását a számlatulajdonos /közös számla esetén a számla és a társtulajdonos együttesen/ bármikor kezdeményezheti a számlahonos fiókban személyesen vagy levélben. A megszüntetés feltétele, hogy az Ügyfélnek a Takarékszövetkezet felé a pénzforgalmi számlával kapcsolatban semmilyen tartozása nem áll fenn. 55
A Takarékszövetkezet - amennyiben a pénzforgalmi számla szerződésben kikötötte - akkor kezdeményezheti a pénzforgalmi számla megszüntetését, ha a számlatulajdonos számláján a zárlat során a bankköltségek elszámolásához nem áll rendelkezésre fedezet, erről a számlatulajdonost levélben értesítette, ennek ellenére a levél kiállításától számított 15 napon belül nem történt teljesítés. A Takarékszövetkezet 15 naponta köteles az egyéni vállalkozói pénzforgalmi számlák nyitására és megszüntetésére vonatkozó adatszolgáltatást adni az NAV-nak, a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozói számlák nyitásáról és megszüntetéséről pedig 8 naponta a Cégbíróság részére, ami a számlatulajdonos nevét, címét, pénzforgalmi számla számát, adószámát és a számlanyitás illetve számlamegszűnés időpontját tartalmazza. Lekötött betétek Számlatulajdonos betétlekötésre bármely banki napon, legalább 5.000.- Ft-ot elérő összegben adhat megbízást. Lekötési idők lehetnek:
1 hó 3 hó 6 hó 1 év éven túli
Lekötött betét lejártakor, megállapodás szerint: - a kamat a tőkéhez kerül jóváírásra és a továbbiakban a kamattal együtt kamatozik, - a tőke újra lekötése mellett, a kamat a számlára kerül, - a tőke és a kamat a számlára kerül, újra lekötés nélkül. Folyamatos szerződések esetén a Hpt. 276..§.(1) szerint tájékoztatni kell az Ügyfelet. Lekötési idő előtti felvét kamatozása a Hirdetményben közöltek szerint. Pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret (folyószámlahitel): A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére – hitelbírálat után – pénzforgalmi számláján folyószámla hitelszerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére. E hitelkeret a folyószámla fedezetének részét képezi. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a folyószámla hitelkeret terhére kölcsönt folyósít úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Ügyfél bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A pénzforgalmi számlára történő befizetéseket a Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket. 500 ezer Ft felett Cenzúra Bizottsági hatáskörbe tartozik a hitel engedélyezése. Maximum 1 évre adható.
56
IV. Pénztárszolgálat A szövetkezet pénztárszolgálatot az üzleti helyiségeiben meghirdetett pénztári órák alatt tart. A kirendeltség pénztáraiban kifüggesztett összeghatár feletti készpénzfelvételi igény esetén annak összegét az esedékességet a hirdetményben foglalt időpontig telefonon vagy személyesen kell bejelenteni az érintett kirendeltségen. A készpénzes tranzakciókkal kapcsolatos, ill. a bejelentett készpénzfelvétel elmaradásáért felszámított díjtételeket a hirdetmény tartalmazza. A Takarékszövetkezet a készpénzfelvétel vagy befizetés esetén – a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – jogosult az igazoló okmányok vizsgálatával azonosítani az Ügyfelet vagy megbízottját. A Takarékszövetkezet köteles a hamis vagy hamisnak látszó fizetőeszközt az Ügyféltől ellenérték térítése nélkül bevonni. A Takarékszövetkezet az esetről jegyzőkönyvet vesz fel. A vizsgálat eredményéről a Takarékszövetkezet az Ügyfelet értesíti. Az Ügyfél számára kedvező vizsgálati eredmény esetén a Takarékszövetkezet gondoskodik a jogosan járó ellenérték kifizetéséről. A Takarékszövetkezet nem köteles figyelembe venni az Ügyfélnek a pénztártól való távozás után a pénztárba ki-vagy befizetett összeg nagyságával, a fizetőeszköz tulajdonságaival kapcsolatos észrevételeit. Ha a Takarékszövetkezet a pénztárból kifizetett összeg esetén a többlet kifizetést igazolni tudja, úgy a pénzösszeget a pénztárból felvevő személy köteles a különbözetet visszafizetni a Takarékszövetkezetnek. Ha az Ügyfél a készpénzben felvett összegben utólag hiányt állapít meg, és igényét a Takarékszövetkezet előtt igazolja, és a megfelelő többlet a Takarékszövetkezetnél meg van, a többletet a Takarékszövetkezet az Ügyfél részére kifizeti.
57
V. Hitel és pénzkölcsön nyújtása 1.
Általános előírások
A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. A Takarékszövetkezet a lakossági hitelezésre vonatkozó tevékenysége során a következő alapelveket tartja szem előtt: - a transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan érvényesíti a közérthetőséget és átláthatóságot, a szükséges információk hozzáférhetőségét, - a szabályelvűség elve, amely alapján a Takarékszövetkezet gyakorlatát a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő tartalommal szabályzatokban rögzíti, - a szimmetria elve, amely alapján, ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen megváltozására hivatkozással a Takarékszövetkezet az Ügyfél által fizetendő kamatot, díjat vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesíti az Ügyfél javára.
1.1. Hitelnyújtás: A hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. 1.2. Pénzkölcsön nyújtása: b) a hitelező és az adós között létesített hitel-, vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni, c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet; d) zálogkölcsön nyújtása, A Takarékszövetkezet az Ügyfélnek - a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint – forint kölcsönt nújt.
2.
A hitelezés általános szabályai
A Takarékszövetkezet hitelműveletet hitelszerződés, vagy hitelügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez. A hitelszerződéseket írásba kell foglalni. Hitelezésre irányuló szerződéskötés esetén az ügyfelet azonosítani kell a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. Hitelt csak kérelemre - egyedi bírálat alapján a jelen, valamint a kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó szabályzatokban foglalt, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén nyújthat a Takarékszövetkezet. A kölcsönt igénylő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, 58
kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellék-kötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. A takarékszövetkezet hiteltípusonkénti Eljárási Rendek mellékletét képező szerződéstípusokat használja. Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. Amennyiben e tény a döntés előkészítés szakaszában jut a Takarékszövetkezet tudomására, a hitelkérelmet azonnali hatállyal elutasítja, illetve döntést követően a megkötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet 8.5. pont) A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon természetes személy adós azonosító adatait, aki a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a Takarékszövetkezettel hitelviszonyt létesítettek. A hitel folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása, valamint a szerződés hatályossá válása. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 6:382 és a 6:387. §-ban, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. Ha a szerződésben foglalt kikötés nem zárja ki, az Ügyfél - a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitelszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is megszüntetni. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenti.
3.
A hitelezés folyamatai
A hitelezési folyamat szabályait a takarékszövetkezet Hitelkockázat-kezelési szabályzata részletesen tartalmazza. A hitelezési folyamat részei: az ügyfél tájékoztatása, kölcsönigénylés, a kölcsön igény átvétele, a kölcsön engedélyezésre való előkészítése, Ügyfél- illetve partnerminősítés. 59
fedezetértékelés, kölcsönbírálat, engedélyezés vagy elutasítás, szerződéskötés, (ideértve a biztosítéki szerződéseket is) kölcsönfolyósítás, kölcsönszámla megnyitása, a hitel célszerinti felhasználásának ellenőrzése, az adós vagyoni, gazdasági helyzetének, a kötött biztosítékok meglétének, állapotának folyamatos ellenőrzése a hitel visszafizetéséig, szerződésszerű teljesítés esetén a hitel megszüntetése, ennek elmaradása esetén a kölcsön és járulékainak behajtásához szükséges intézkedések megtétele.
3.1. Ügyfél tájékoztatása A takarékszövetkezet a hiteligénylő ügyfeleknek minden szükséges tájékoztatást megad annak érdekében, hogy az ügyfél - a lehetséges variációk közül - a számára legjobban megfelelő hiteltípust válassza. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy valótlan adatok közlése a hitel/kölcsön felmondását vonhatja maga után, ami a későbbiekben a hitelezésből történő kizárást eredményezheti. 3.2. Kölcsönigénylés A hitelbírálathoz a Takarékszövetkezet az ügyfél részére előzetesen átadja a hiteligény benyújtásához szükséges dokumentumok listáját, kitöltendő adatlapokat. A hiteligénylő ezen iratanyagot kitöltve, az abban szerepeltetett adatok valódiságát igazoló dokumentumokat csatolva írásos hitelkérelmet nyújt be a Takarékszövetkezethez. Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. 3.3. A kölcsönigény átvétele A kölcsön igény akkor számít befogadottnak, amikor a takarékszövetkezet által meghatározott és az ügyféllel ismertetett, a hiteligény elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum, adat a takarékszövetkezet rendelkezésére áll és nem áll fenn az ügyfél hitelezését kizáró ok (pl: csőd, felszámolási eljárás, cégbejegyzés hiánya, folyamatban lévő peres eljárás, KHR-ben szereplés, köztartozás, stb). Amennyiben szükséges, a takarékszövetkezet hiánypótlásra kéri fel az ügyfelet. 3.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés: A befogadott hitelkérelmek alapján azok részletes tartalmi vizsgálatára és értékelésére kerül sor. A kölcsön elbírálásának és későbbi folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állása. Természetes személy esetében a Takarékszövetkezet nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével. A természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálni. A hitelképesség, illetve a hitelezhetőség vizsgálatára vonatkozó belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. Jelen bekezdés a lombard hitelekre nem vonatkozik. A Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről.
60
Az az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. Amennyiben e tény a döntés előkészítés szakaszában jut a Takarékszövetkezet tudomására, a hitelkérelmet azonnali hatállyal elutasítja, illetve döntést követően a megkötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. 3.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés): A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő Hpt. és ennek felhatalmazása alapján kiadott Kormány és PM rendeletekben, az MNB rendelkezései, továbbá ezeken túl Fogyasztónak minősülő Ügyfelek tekintetében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és ennek felhatalmazása alapján kiadott Kormány- ill. egyéb rendeletek (különösen a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. Rendelet, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014.(IX.10.) MNB. rendelet) és a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó, továbbá az Ügyfélminősítésre és a fedezetek értékelésére vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az elbírálás során a Takarékszövetkezet minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a felelős fogyasztói döntéshozatalt. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat. A Fogyasztó részére adandó felvilágosításnak ki kell terjednie a hiteltermék legfontosabb jellemzőire, a Fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire. A fogyasztói hitelszerződések termékcsoportonkénti jellegzetes mintaszövegeit a Takarékszövetkezet a honlapján közzéteszi. A Takarékszövetkezet segíti az Ügyfeleit abban, hogy hitelfelvételre vonatkozó döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelésével hozzák meg. Ennek során lakossági Ügyfelek esetén - hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt, az Ügyfél számára megfelelő, konkrét hiteltermék kiválasztását követően a Takarékszövetkezet kiemelt figyelmet fordít azon kockázatok bemutatására, amelyek a törlesztő részlet növekedését eredményezhetik, és felhívja a figyelmüket arra, számoljanak a törlesztő részlet esetleges jövőbeni növekedésével, és döntésük meghozatalakor józan körültekintéssel járjanak el. Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen összegű törlesztő részlet fizetésére képes illetve, hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja továbbá az igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. A hitelbírálat során alkalmazandó törvényi előírások, és belső szabályok tekintetében a Takarékszövetkezet valamennyi írásos szabályzattal rendelkezik, melyben előírtakat a döntéshozók kötelezően alkalmaznak. A szabályzatokban és ügyrendekben előírtaktól azonban az illetékes döntéshozó testület üzletpolitikai illetve, ügyfél akvizíciós érdekek szem előtt tartásával eltérhet. Meghatározhat egyedi kondíciókat, biztosítéki, folyósítási, és egyéb feltételeket. A meghozott döntés tartalmazza a kölcsön konkrét összegét, futamidejét, törlesztési feltételit, egyéb kondícióit, a biztosítékokat. A kölcsönigény engedélyezéséről illetve elutasításáról az ügyfelet a értesíteni kell. 3.6. Szerződéskötés A kölcsönt/hitelt igénylő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellék kötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott tartalmi követelményeket. 61
A takarékszövetkezet hiteltípusonként szerződéstípusokat alkalmaz. A szerződés érvényesen létrejön két tanú által aláírt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, vagy közokiratba (kétoldalú szerződés vagy egyoldalú tartozáselismerő okirat) foglaltan. A takarékszövetkezet a hitel/kölcsönszerződés biztosítékaként megköti az ügyféllel a szükséges biztosítéki szerződéseket is. A szerződés akként is rendelkezhet, hogy az adott szolgáltatás Ügyfél általi igénybevétele a szerződés hatályba lépése feltételeként meghatározott előfeltételeken felül további előfeltételek bekövetkeztének, megvalósulásának is függvénye. A Takarékszövetkezet a szolgáltatás Ügyfél általi igénybevétele feltételeként meghatározott előfeltétel(ek) megvalósulásáig, bekövetkeztéig a szerződés hatályba lépésétől függetlenül, jogszerűen tagadhatja meg az Ügyfél részére az adott szolgáltatás nyújtását. A Takarékszövetkezet a szolgáltatás Ügyfél részére történő nyújtásának ilyen okból történő megtagadása, elmaradása miatt az Ügyfél vagy bármely harmadik személy által elszenvedett károkért semmiféle felelősséget nem vállal. A Takarékszövetkezet a szerződés megkötését, és/vagy az előfeltételek megvalósulását követően is megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását, ha időközben akár a saját, akár az Ügyfél körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, illetve azonnali hatályú felmondásnak van helye. A Takarékszövetkezetet ez a jog abban az esetben is megilleti, ha az adott szerződés a Takarékszövetkezet által, az ilyen szerződések megkötésére (és szolgáltatások nyújtására), saját hatáskörben megállapított belső eljárásrend, vagy egyéb utasítás bármilyen formában történt megsértésével jött létre. 3.7. Kölcsönfolyósítás A kölcsön folyósításának feltétele - a Takarékszövetkezet illetékes döntési fórumának jóváhagyó határozatát követően - a kölcsönszerződés, valamint a kölcsön fedezetét biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződések írásba foglalása, a szerződő felek általi aláírása és a hatályba lépésükként kikötött feltételek maradéktalan teljesítésére. A hitel - és kölcsönszerződések megkötése a Takarékszövetkezet által használt szerződéstípusnak megfelelő formanyomtatványon történik. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet - készpénzfizetéssel, - átutalással (az adós által megjelölt számlára) - bankszámlára átvezetéssel, - egyéb módon. A folyósítás történhet egy összegben és több részletben. 3.8. .A kölcsönök törlesztése A lakossági hiteleket általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. Vállalkozói hiteleknél a törlesztés lehetséges üteme: havi, negyedéves, féléves. A törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: adós, adóstárs nettó jövedelme a vállalkozás jövedelem termelő képessége adós által vállalt és a Takarékszövetkezet részéről jóváhagyott visszafizetési határidő 62
egyedi ügylet sajátosságai, konstrukciós szabályai
Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: függő költségek, egyéb költségek késedelmi kamatok kamatok tőketörlesztés. A kamat és kezelési költség mértékében az év során bekövetkezett változásról akkor kell a Takarékszövetkezetnek az adóst közvetlenül értesíteni, ha ennek következtében a törlesztő részletben is változás következik be Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a Hitelkockázat-kezelési szabályzatban meghatározott módon felszólítja a hátralék rendezésére. A felszólítások (adósok, kezesek) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. 3.9. A kölcsön futamidő alatti ellenőrzése Az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott célra használhatja fel, amennyiben ilyen cél meghatározásra került a szerződésben. A kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását és az adós fizetőképességét a takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt bármikor jogosult ellenőrizni. Az adós a hitelcél teljes vagy részleges megvalósulását a szerződésben meghatározott módon tartozik igazolni. Vállalkozói hitelek esetében az adós a hitel fennállása során gazdálkodására vonatkozóan folyamatos adatszolgáltatásra köteles, melyek formáját, gyakoriságát a kölcsönszerződésben kell rögzíteni. A takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében vizsgálja, és rendszeresen figyelemmel kíséri - különösen az adós adatszolgáltatására tekintettel - a hitel céljának megfelelő felhasználását és a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. Az adós a hitel fennállása során a kölcsönszerződésben előírtak szerint adatszolgáltatásra köteles. Az adós nem szerződésszerű magatartása esetén fel kell szólítani őt a szerződésszerű teljesítésre, illetve tárgyalásokat kell folytatni. Szükség esetén indokolt lehet újabb fedezetek bevonása is. Amennyiben az adósnak átmeneti fizetési gondja van, alapos vizsgálat után sor kerülhet a hitel halasztására vagy prolongálására. Szükség esetén indokolt lehet újabb fedezetek bevonása is. Amennyiben a hitel visszafizetése veszélyeztetve van, a kölcsön felmondása mellett az adóssal szemben bírósági eljárást kell kezdeményezni. 3.10. A szerződés megszűnése Megszűnik a szerződés a kölcsön és járulékainak maradéktalan, szerződésszerinti visszafizetésével. 63
Az Ügyfél - a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitel/kölcsönszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban megszüntetni. A kölcsön visszafizetése esetén a megkötött biztosítéki szerződések is megszűnnek, illetve ezek megszűntetéséről a felek intézkednek. 3.11. Szerződésszegés A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Adós, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet 8.5. pont) Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 6:382, 6:387 §-ban, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet.
Biztosítékok
4.
Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességtől - jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a Takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni. 4.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok -
-
-
-
A Takarékszövetkezet az Ügyfél illetve Biztosítéknyújtó bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére -erre irányuló szerződési kikötés, illetve az Adós, és Biztosítéknyújtó felhatalmazása esetén -jogosult lejárt követelését érvényesíteni, Az Ügyfél illetve a Biztosítéknyújtó köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a vállalkozás gazdálkodásában résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat a szerződés kötéskori érték állandóságának biztosítása érdekében pótolni és a változásról tájékoztatni a takarékszövetkezetet. A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: A takarékszövetkezet kielégítési jogának megnyílta után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján történik az igényérvényesítés. A biztosítékokból való kielégítés esetén az esetleges többletértékkel az Ügyfél felé el kell számolni A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül - fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Az Ügyfél köteles az ingatlan elzálogosításáról a biztosítót értesíteni, mely értesítésben a Takarékszövetkezet teljesítési utasítás adására zálogjogosultként kerül megjelölésre a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. Mindezt az Adós a biztosítási kötvény, illetve ajánlat, és a biztosító fedezetigazolási nyilatkozatának bemutatásával köteles igazolni. E biztosítást a kölcsönfelvevő köteles a kölcsön teljes futamideje alatt fenntartani. 64
-
Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni.
-
Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvény másolatát részére átadni.
-
A Takarékszövetkezet, mint a biztosítási szerződés zálogjogosultja, a befolyó biztosítási összeget/visszavásárlási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani.
-
Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek figyelembevételével is. A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét, és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesz-e.
-
-
A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges.
-
A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli.
4.2. A kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettségek, biztosítéki szerződések köre: A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét figyelembe véve hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi biztosítékot alkalmazhatja:
jelzálogjog (ingó, ingatlan) kézizálogjog óvadék követeléseket terhelő zálogjog felhatalmazás beszedési megbízásra készfizető kezesség garancia garantőr intézmények kezességvállalása, illetve garanciája
A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként nem fogadhat el:
saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, részjegyet, olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat, a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló, vagy összevont felügyelet alá tartozó vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideérte a szövetkezeti részesedést is, a Takarékszövetkezet vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,
A Takarékszövetkezet meghatározza azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyeket fedezetként elfogad, továbbá azt, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ezen paramétereket a mindenkor érvényes fedezetértékelési szabályzat tartalmazza.
65
4.3. Az egyes szerződési biztosítékok: 4.3.1.Készfizető kezesség (Ptk. 6:420. § ) 4.3.1.1. Általános szabályok A készfizető kezes a Takarékszövetkezettel írásba foglalt megállapodásában arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (Adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult (Takarékszövetkezet) a követelést először a kötelezettől hajtsa be (nem illeti meg a Ptk. 6:419.§- szerinti sortartás kifogása). Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen kötelesek helytállni a jogosulttal szemben. Kezesség a kezességi szerződésben megjelölt egy vagy több hitelszerződés, kölcsönszerződés, garanciaszerződés, illetve egyéb fennálló vagy jövőbeli, feltételen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezett értékkel bíró egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A kezes általi készfizető kezességvállalásra vonatkozó kötelezettség a kezességi szerződésnek a kezes és a Takarékszövetkezet aláírásával jön létre. 4.3.1.2.Fogyasztó által vállalt készfizető kezességre vonatkozó különös szabályok: Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a.) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ha a jogosult nem tesz eleget ezen tájékoztatási kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. 4.3.1.3. Garantőr intézmények, illetve pénzintézetek is készfizető kezességet vállalhatnak az adós tartozásának megfizetéséért. (Garantiqa Hitel Garancia ZRt. AVHG Alapítvány; MV Zrt) 4.3.2. Garancia (Ptk. 6:431.§.) A garancia a kezességgel azonosan olyan fizetési ígéret, amely egy másik kötelem adósának tartozását biztosítja. A kezesség járulékosságával szemben azonban a garantőr kötelezettségvállalása nem járulékos. Ennek következményei: - a garantőr kötelezettsége kizárólag a garancia szövegétől függ, - a garantőr a másik kötelem adósát megillető kifogásokat nem hozhatja fel és a garancia érvényessége nem függ az alapkötelem érvényességétől. A garantőr fizetési kötelezettsége önmagában a jogosult fizetési felszólításának kézhezvételével és a garanciában esetleg megjelölt egyéb feltételek teljesülésével megnyílik. (Ilyen egyéb feltétel lehet valamely dokumentum bemutatása.) A garancia jellemzően nem szerződés. A jogosult és a kötelezett közötti jogviszony tartalmazza, hogy a kötelezett meghatározott feltételeknek megfelelő garanciával köteles biztosítani a kötelezettségét. Ezt követően a kötelezett és a garantőr között létrejön egy jogviszony, amely alapján a kötelezett által fizetett díj és nyújtott biztosíték ellenében a garantőr garancianyilatkozatot bocsát ki.
66
4.3.3. Zálogjog 4.3.3.1. A zálogjog alapítás, létrejötte, a zálogszerződés A Takarékszövetkezet a zálogjoga alapján az Adóssal szembeni követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (Adós) nem teljesít. A zálogjog létrejöttéhez a zálogjognak a Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult és a zálogkötelezett általi megalapítása, valamint az szükséges, hogy a zálogkötelezett a zálogtárgy felett rendelkezési joggal bírjon, azaz jogosult legyen a zálogtárgy zálogjoggal való megterhelésére. A zálogjog megalapításához zálogszerződés írásbeli megkötése, és erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog) vagy a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges. A zálogszerződésben a felek meghatározott zálogtárgyon meghatározott követelés biztosítása céljából zálogjogot alapítanak. 4.3.3.2. A zálogtárgy A zálogtárgy fajta és mennyiség szerint vagy más, a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással is meghatározható. A meghatározás magába foglalhat olyan vagyontárgyat is, amely még nem létezik, vagy amely felett a zálogkötelezettet nem illeti meg a rendelkezési jog. A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon – különösen az alapul fekvő egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával – kell meghatározni. A meghatározás még létre nem jött követelést is magában foglalhat. 4.3.3.3. A fogyasztói zálogszerződés Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében nem használatos, továbbá zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, akkor a zálogtárgy kizárólag a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg és a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését. 4.3.3.4. Jelzálogjog Jelzálogjogot - ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, - ingó dolog, jog esetén, ha annak tulajdonjogát, a jog fennállását közhiteles nyilvántartás (lajstrom) tanúsítja, a jelzálogjog megalapításához a megfelelő lajstromba, - egyéb ingó dolog, valamint jog, illetve követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Ingatlan-nyilvántartásba vagy lajstromba való bejegyzésre zálogszerződés vagy zálogkötelezetti bejegyzési engedély alapján kerülhet sor, ha az egyedileg meghatározza a zálogtárgyat és a zálogkötelezett a dolognak vagy jognak az ingatlan-nyilvántartás, illetve lajstrom szerinti tulajdonosa vagy jogosultja. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba egyedileg vagy körülírással meghatározott zálogtárgy esetében kerülhet sor bejegyzésre, és a bejegyzésnek nem akadálya, hogy a bejegyezni kívánt zálogtárgy a bejegyzés időpontjában nem létezik vagy azon a zálogkötelezettet még nem illeti meg a rendelkezési jog. 67
4.3.3.5. Kézizálogjog és óvadék 4.3.3.5.1.Óvadék alapítható: - pénzen - értékpapíron (nyomdai úton előállított okiraton, illetve dematerializált értékpapíron) - fizetési számla követelésen - jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon. Pénz és értékpapír, mint óvadék: Az óvadék kézizálogjogként alapítható zálogszerződés megkötésével, és erre tekintettel a pénz vagy értékpapír birtokának Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult részére való átruházásával alapítható. A birtokátruházást pótolja, ha az óvadék tárgyát a felek közös birtokban tartják vagy részükre harmadik személy, mint zálogtartó őrzi. Ha az óvadék tárgya harmadik személy albirtokos birtokában van, úgy a birtok átruházása a dolog kiadása iránti igény átruházásával is történhet, amennyiben a tulajdonos az albirtokost az elzálogosításról értesíti. 4.3.3.5.2. Dematerializált értékpapír és fizetési számla követelés, mint óvadék: Az óvadék a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti olyan írásbeli megállapodással alapítható, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti. Amennyiben a számlavezető és a zálogjogosult személye megegyezik, úgy a közte és a számlatulajdonos közötti zálogszerződéssel alapítható. A számlavezető ezen zálogjogot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni. Jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgy, mint óvadék: Az óvadék alapításához az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. 4.3.3.5.3. Egyéb ingóságokon való kézizálogjog létrejötte: A zálogjog megalapításához zálogszerződés írásbeli megkötése, és a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása szükséges. 4.3.3.6. A zálogjoggal biztosítható követelés: Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltételen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható. Amennyiben a zálogszerződés megkötésének időpontjában nem határozható meg a biztosítani kívánt pénzkövetelés, úgy ezen pénzkövetelés zálogjoggal abban az esetben biztosítható, amennyiben a kielégítési jog megnyíltakor, illetve a kielégítési jog gyakorlásakor egyértelműen meghatározható. A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál, és kiterjed a követelés kamataira, a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. Ha a felek meghatározzák a keretösszeget, amelynek erejéig a Takarékszövetkezet kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. 4.3.3.7. A zálogtárgy helyébe lépő érték vagy más dolog: A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A zálogtárgy helyébe lép a zálogtárgy kisajátításért kapott kártalanítás vagy erre vonatkozó követelés, tovább a zálogtárgy károsodás elhárítása miatti értékesítése esetén a befolyt vételár. 68
Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyának rendes gazdálkodás körében való értékesítése esetén az értékesítésből származó bevétel lép az eredeti zálogtárgy helyébe. Ha a zálogkötelezett vagy személyes kötelezett az eredeti zálogtárgy helyett új zálogtárgyat vagy a zálogtárgy értékének csökkenése esetén kiegészítő zálogtárgyat adott, ezen zálogtárgy az eredeti helyébe vagy mellé lép. Az elzálogosított követelés teljesítéseként szolgáltatott, illetve az elzálogosított követelést biztosító zálogjog, kezesség vagy más biztosíték alapján befolyt pénz vagy más vagyontárgy az eredeti zálogtárgy helyébe lép. 4.3.3.8. Egyetemleges zálogjog: Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek a biztosítására több zálogtárgyat terhel, akkor a megfelelő nyilvántartásba fel kell tűntetni, hogy a zálogjog egyetemleges, kivéve, ha valamennyi zálogtárgy tekintetében ugyanaz a zálogkötelezett, és a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba van bejegyezve. Egyetemleges zálogjog esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál, amelyek vonatkozásában a zálogkötelezett határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét. 4.3.3.9. Kézizálog tárgyának és az óvadéknak birtoklása, használata és hasznosítása, és védelme: A zálogjogosult (Takarékszövetkezet) jogosult a kézizálog (óvadék) tárgyát birtokban tartani, és köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. A zálogjogosult köteles a zálogtárgyat saját vagyonától és más zálogkötelezett által adott zálogtárgytól elkülönítve őrizni és nyilvántartani. A zálogjogosult köteles a zálogtárgyat kezelni, ha a zálogtárgy természete azt szükségessé teszi a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint. A zálogjogosult a zálogtárgyat nem használhatja, nem hasznosíthatja, más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ez a zálogtárgy tulajdonosának károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegése esetén felelős minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be. A zálogjogosult köteles a zálogtárgy hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt. A zálogjogosult köteles beszedett hasznokkal a zálogkötelezettnek elszámolni. A beszedett hasznokat a zálogjogosult jogosult a költségei fedezésére fordítani, az ezt meghaladó hasznokat pedig köteles a zálogkötelezettnek kiadni. Ha a zálogjog tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a zálogkötelezettet megilleti a zálogtárgy használatának és az azzal való rendelkezésnek a joga, a zálogjogosult tulajdonjogot szerez és a zálogjog megszűnésekor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a zálogkötelezettnek visszaadni. A zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett jogosult ellenőrizni a zálogtárgy állagát, használatát. Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett – a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére - a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében. A zálogjogosult felszólítás és határidőtűzés nélkül jogosult a zálogtárgyat értékesíteni, ha a felszólítás elháríthatatlan akadályba ütközik vagy a zálogkötelezett intézkedésének bevárása a zálogtárgy további jelentős értékcsökkenésével járna. Ha a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett más megfelelő vagyontárgyat ajánl fel, és ez a kielégítési jogot nem veszélyezteti, a zálogjogosult köteles a zálogtárgyat visszaadni. Az óvadék tárgya és egyéb nyilvános információ alapján egyértelműen meghatározható értékkel rendelkező osztható zálogtárgy vagy a biztosított követelés értékének változása esetén a zálogkötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, illetve a zálogjogosult a túlzott biztosíték zálogkötelezett részére való arányos kiadására köteles. A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. 69
4.3.3.10. A jelzálogjog tárgyának birtoklása, használata, hasznosítása, és védelme: A zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni, hasznosítani, és köteles épségben megőrizni. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog kötelezettje a rendes gazdálkodás körében jogosult a körülírással meghatározott zálogtárgyat feldolgozni, átalakítani, egyesíteni, vegyíteni és elidegeníteni. A zálogjogosult ellenőrizheti a zálogtárgy állagát, használatát. Ha a zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet (Ptk. 6:553.§) megillető jogokat. Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett – a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére - a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében. A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. 4.3.3.11. Zálogjog követelésen: Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való – az elzálogosított követelést és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó – írásbeli értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés módosítása. A zálogkötelezett köteles a zálogjog megalapítását követően haladéktalanul írásban értesíteni az elzálogosított követelés kötelezettjét. Az értesítésben meg kell jelölni az elzálogosított követelést, a zálogjogosultat, annak székhelyét és számlaszámát, azzal, hogy az értesítés kézhezvételét követően elzálogosított követelés kötelezettje csak a zálogjogosult részére teljesíthet (teljesítési utasítás). 4.3.3.12. Hitelbiztosítéki nyilvántartás: A nem lajstromozott ingó dolgokon (ideértve a gépjárművet is), jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint a Ptk.-ban meghatározott egyéb biztosítéki jogokat (tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye, lízing, faktoring) tartalmazza a zálogkötelezettek személyhez kapcsolódóan. Ezen nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett szerződési biztosíték csak abban az esetben tekinthető érvényesen létrejött biztosítéknak, ha az ide bejegyzésre került. Ezen nyilvántartásba való bejegyzés érdekében való nyilatkozatok megtételére a nyilvántartás felhasználóiként nyilvántartásba vett személyek jogosultak. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot, ha - a zálogjogosult teszi, az alapján a zálogjog bejegyzésére akkor kerül sor, ha a bejegyzéshez a zálogkötelezett elektronikus formában ezen nyilvántartás honlapján tett nyilatkozatával hozzájárult. - a zálogkötelezett teszi, úgy a zálogjog bejegyzésére a nyilatkozat alapján kerül sor. A bejegyzésre irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell: - a zálogkötelezett, illetve a zálogjogosult adatait (természetes személy: családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési nevét, születési idejét, lakcímét, jogi személy, jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezet esetén: elnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát/nyilvántartási számát, adószámát, nyilvántartást vezető bíróság, hatóság megnevezését) - a zálogkötelezett képviseletében eljáró személynek az előző bekezdés szerinti adatait - zálogtárgy megjelölést, gépjármű egyedileg történő elzálogosítása esetén annak egyedi azonosítóját (alvázszámát) - a zálogkötelezett döntése szerint azt az összeget, amelynek erejéig a zálogtárgy a kielégítésre fedezetet biztosít. A zálogjog törlésére vonatkozó nyilatkozatot, ha - a zálogjogosult teszi, úgy a törlésre a nyilatkozat alapján kerül sor 70
- a zálogkötelezett teszi, úgy a törlésre akkor kerül sor, ha a zálogjog törléséhez a zálogjogosult hozzájárult, vagy a zálogkötelezetti nyilatkozat megtételétől számított 30 napon belül nem tesz a zálogjogosult a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot. 4.3.3.13. A zálogjog érvényesítése 4.3.3.13.1. A kielégítési jog megnyílta, a kielégítési jog gyakorlásának formái A zálogjogosult kielégítési joga – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bíróság végrehajtáson kívül történhet. A fizetésiszámla-követelést terhelő zálogjog érvényesítése bírósági végrehajtás útján történhet. Ezen rendelkezés nem érinti a fizetési számla követelésen fennálló óvadék esetén a zálogjogosultnak az óvadékból való közvetlen kielégítési jogát. 4.3.3.13.2. A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása - a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése - a zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult általi megszerzése, vagy - az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése útján történik a zálogjogosult választása szerint. A) A zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése - A Takarékszövetkezet köteles az értékesítésre vonatkozó szándékáról írásban értesíteni a Ptk. 5:131.§ (1) bekezdésében meghatározott személyeket, a Ptk. 5:131.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal. Az értesítés és az értékesítés között legalább tíz – fogyasztói zálogszerződés esetén legalább harminc – napnak kell eltelnie. Nem köteles előzetesen értesítést küldeni a Takarékszövetkezet a Ptk. 531.§ (4) bekezdés esetén (pl. gyorsan romló áru, tőzsdei áru). - A zálogtárgyat jogosult értékesítés céljából a Takarékszövetkezet a kielégítési joga megnyíltát követően birtokba venni. Ingóság esetén legalább 10 napos, ingatlan estén legalább 20 napos, lakóingatlan esetén legalább 3 hónapos határidőt kell szabni, amely határidőn belül a zálogkötelezett köteles a Takarékszövetkezet birtokbavételét lehetővé tenni, és köteles tartózkodni mindazon magatartástól, ami a Takarékszövetkezetet az értékesítésben akadályozná. - A birtokbaadás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének. Amennyiben zálogkötelezett a felszólításban megjelölt határidőben nem adja át a zálogtárgyat, úgy a zálogtárgy értékesítése során a zálogtárgy birtokának átruházhatóságának bizonytalansága miatti értékcsökkenés következményeit zálogkötelezett köteles viselni. - Az értékesítés során a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, valamint a zálogkötelezett és a személyes kötelezett érdekei figyelembevételével kell eljárni. - Az értékesítés során a takarékszövetkezet a zálogtárgy tulajdonosa helyett a nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására magánúton vagy nyilvánosan, a zálogtárgy eredeti állapotában vagy annak ésszerű feldolgozása, átalakítása után. - A Takarékszövetkezet az értékesítést követően haladéktalanul írásbeli elszámolást köteles készíteni a Ptk. 5:135.§ (1) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal, amely értesítést meg kell küldenie a zálogkötelezettnek, és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek, valamint késedelem nélkül köteles elszámolni a zálogtárgyat terhelő esetleges többi zálogjog jogosultjával, és a fennmaradó összeget pedig köteles a zálogkötelezettnek kiadni. B) A zálogtárgy tulajdonjogának megszerzése a zálogjogosult által - Ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a kielégítési jog megnyílta követően lehetséges a Takarékszövetkezetnek a zálogkötelezettel olyan megállapodást kötni, amely alapján a Takarékszövetkezet megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát a követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében. Az ilyen megállapodás megkötése kapcsán a Ptk. 5:137.§ rendelkezései alkalmazandóak. - Amennyiben a biztosíték tárgy óvadéknak minősül, úgy az óvadék tárgyától függően 4.3.3.13.4. pontban foglalt rendelkezések alkalmazhatóak. 71
C) Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése - Ha a zálogjog tárgya követelés, úgy a Takarékszövetkezet teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a követelést. Ez a szabály megfelelően alkalmazandó, a jelzálogjog tárgya jog. - Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés zálogjoggal vagy kezességgel van biztosítva, a Takarékszövetkezet a követelés jogosultjának a zálogjogból, illetve kezességből fakadó jogait is gyakorolhatja. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, akkor a követelés jogosultja (zálogkötelezett) köteles a Takarékszövetkezet kérésére a zálogtárgy birtokát részére átruházni. 4.3.3.13.3. Kielégítési jog gyakorlása fogyasztói zálogszerződés esetén Fogyasztói zálogszerződés esetén a zálogtárgy tulajdonát – az óvadék kivételével – a zálogjogosult nem szerezheti meg, és csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a kielégítési jog megnyílta után a felek a nyilvános értékesítési módtól eltérő értékesítési módban eltérően állapodtak meg. 4.3.3.13.4. Kielégítési jog gyakorlása óvadék esetén Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, illetve tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre. A zálogjogosult a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi értékén kell figyelembe venni. 4.3.3.14. A zálogjog megszűnése - a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és kézizálog esetén a zálogtárgyat visszaadja, illetve jelzálogjog esetén a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból, - a zálogtárgy elpusztul, megszűnik, anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe, - a kézizálog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve ha késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indít, - a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony megszűnik, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, - a zálogjoggal biztosított követelés elévül, - a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi. A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezetett, zálogkötelezettet vagy harmadik személy megillető megtérítési követelés biztosítására. Ha a zálogjoggal biztosított követelés megszűnt vagy elévült, és nem áll fenn olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, a zálogjogosult köteles a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni, a zálogjog törléséhez hozzájárulni, és a zálogkötelezett számlavezetőjét vagy azt a harmadik személyt aki mint zálogtartó a zálogtárgy birtokában van vagy akinek a számláján a zálogtárgyat a zálogjogosult javára jóváírták, a zálogjog megszűnéséről írásban értesíteni. 4.3.3.15. A zálogkötelezett jogai és kötelezettségei 1) A Zálogkötelezett köteles szavatolni, hogy a jelzálog tárgyát képező dolog felett koráltalanul jogosult rendelkezni, a zálog tárgya mentes minden olyan pertől, igénytől és tehertől, mely zálogjogosultnak zálogszerződésből alapuló jogait sértené. 72
2) Zálogkötelezett köteles a jelzálogjog tárgyát képező dolgot rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, gondoskodni arról, hogy annak forgalmi értéke ne csökkenjen, azt kár ne érje. 3) Zálogkötelezettek kötelesek tájékoztatni a zálogjogosultat a dolog értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett mindennemű változásról haladéktalanul. 4) Zálogkötelezett köteles az ingatlan, illetve ingó zálogtárgyra igazolható módon vagyonbiztosítási szerződést kötni, mely vonatkozásban Zálogkötelezett köteles tájékoztatni a biztosítót arról, hogy a biztosított vagyontárgyon a zálogjogosultnak zálogjoga áll fenn, amely miatt a biztosított vagyontárgy (zálogtárgy) értékcsökkenése, elpusztulása esetén járó összeg a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A zálogkötelezett köteles a biztosítási szerződésben rögzíteni a biztosító által a biztosított (zálogkötelezett) előzetes írásbeli hozzájárulása alapján a zálogjogosultnak átadható, adott esetben biztosítási titoknak is minősülő adatok körét. A zálogkötelezett köteles hozzájárulást adni ahhoz, hogy a zálogjogosult és a biztosító a köztük megkötött kétoldalú megállapodásban rendezzék a zálogkötelezett előzetes írásbeli hozzájárulása alapján átadható adatok körét, az információátadás gyakoriságát és módját. A zálogjogkötelezett és a zálogjogosult a zálogszerződésben kötelesek megállapodni a biztosítási összeg felhasználásának részletes szabályairól, és erről a zálogkötelezett köteles értesíteni a biztosítót. A zálogkötelezett köteles a biztosítási szerződést eredeti példányban kell bemutatni a zálogjogosultnak, annak fénymásolatának rendelkezésre bocsátásával együtt. A biztosítási szerződést a kölcsönjogviszonyból eredő követelés teljes megszűnése előtt zálogkötelezett nem szűntetheti meg, a biztosítás díját a biztosítási szerződés szerint köteles fizetni. 5) A zálogkötelezett köteles a zálogjogosult hozzájárulását kérni a zálogtárgy bármilyen jellegű megterheléséhez, elidegenítéshez (elidegenítésnek minősül különösen a dolog eladása, apportálása, vételi jog biztosítása, elajándékozás vagy cseréje, terhelésnek minősül különösen az ingatlan további dolog zálogba adása, bérbeadása, használatba adása, szolgalmi, haszonélvezeti, használati, elővásárlási, visszavásárlási jog alapítása). 6) Zálogkötelezett köteles haladéktalanul értesíteni zálogjogosultat, hogy a zálogtárgyra más személy által vagy javára végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra. A zálogkötelezett kötelezettségeinek megszegése esetén zálogjogosult jogosulttá válik az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés rendkívüli felmondására. 4.3.3.16. Zálogjogosult jogai és kötelezettségei 1) A zálogtárgy folyamatos biztosítottságának meglétét a jelzálogjogviszony fennállása alatt a Zálogjogosult rendszeresen ellenőrzi, amely történhet a biztosítási díj átutalási megbízása esetén az átutalások teljesíthetőségének rendszeres figyelemmel kísérésével, illetve a biztosító által időszakonként kibocsátott igazolás bemutatásával, vagy az ügyfél erre irányuló felhatalmazása alapján a takarékszövetkezet biztosítótól való információkérése alapján. 2) A Zálogjogosult a zálogtárgy értékállóságát a kölcsönjogviszony, illetve a zálogjogviszony fennállása alatt rendszeresen felülvizsgálja. 4.3.4 beszedési megbízásra A fizetési számlával rendelkező Adós – akár a kölcsönszerződésben, akár külön felhatalmazó levélben– felhatalmazást/megbízást adhat a Takarékszövetkezetnek, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése illetve lejárt követelés beszedése céljából a számláját vezető pénzintézethez beszedési megbízást nyújtson be. A számlavezető pénzintézet a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével köteles a megbízást teljesíteni. 4.3.5. Biztosítások A Takarékszövetkezet előírhatja vagyon vagy életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is. A biztosító részére értesítést kell küldeni, melyben a Takarékszövetkezet teljesítési utasítás adására zálogjogosultként kerül megjelölésre a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. Mindezt a biztosítási kötvény, illetve ajánlat, és a biztosító fedezetigazolási 73
nyilatkozatának bemutatásával kell igazolni. A biztosítást a kölcsönfelvevő köteles a kölcsön teljes futamideje alatt fenntartani. 4.3.6. Elidegenítési és terhelési tilalom Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik. Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik. Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza. Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza. Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlannyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. 4.3.7.Fiduciárius hitelbiztosítékok semmisége a Ptk.6:99.§-a alapján Semmis az a kikötés, amely- a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben ( az Európai Parlament és a Tanácsa 2002/47/EK irányelve) meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.
5.
A hiteldíj
A hiteldíj a kölcsönért fizetendő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan teljesítendő - ellenszolgáltatást. A hitel teljes díját, illetve felszámítandó valamennyi költséget szerződésbe kell foglalni. A díjak mindenkori mértékét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A Takarékszövetkezet referencia kamatnak tekinti a következő kamatokat: jegybanki alapkamat 1 hónapos BUBOR 3 hónapos BUBOR 6 hónapos BUBOR 12 hónapos BUBOR Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által közzétett -3 hónapos átlagon alapulóállampapírhozam Az egy évig állandó kamatozású kölcsönök esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakított átlaghozamok adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga.
74
A kamat és a késedelmi kamat felszámításának képlete: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 Késedelmi kamat = késedelmes összeg x naptári napok száma x késedelmi kamatláb 360 x 100
5.1. A hiteldíj vállalkozások részére (a hitelek kamata, kezelési költsége, díjak, költségek) A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték lehet: változó mértékű ügyleti kamat, késedelmes teljesítés esetén –az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat kezelési költség, hitelbírálati díj, nyomtatvány költség rendelkezésre tartási jutalék, garancia díja kezességvállalási díj forgalom megváltási díj helyszínelési díj szerződésmódosítási díj egyéb díjak, költségek, jutalékok (pl. előtörlesztési díj, felszólítási díj, tulajdoni lap és térképmásolat lekérésének díja, költsége, cégkivonat díja) Az Ügyfél köteles mindazon díjak és költségek megfizetésére (ideértve különösen, de nem kizárólagosan az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját és a szerződés(ek), jognyilatkozat(ok) közokiratba foglalás költségeit), amelyek a Kölcsönszerződésben meghatározott bármely kötelezettsége teljesítésével összefüggésben felmerül. A jelen üzletszabályzatban felsorolt kamatok, díjak, jutalékok, költségek közül a szerződéskötéskor a Hirdetményben meghatározott megnevezésű és mértékű kamatokat, költségeket, jutalékokat és egyéb díjakat jogosult a Takarékszövetkezet felszámítani. 5.2. A hiteldíj Fogyasztók részére A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték lehet: ügyleti kamat, szerződéskötési díj, KHR tudakozvány költsége, kölcsönfedezeti biztosítás díja rendelkezésre tartási díj, helyszínelési díj prolongációs díj szerződésmódosítási díj, késedelmes teljesítés esetén –az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat egyéb díjak, költségek (pl. előtörlesztési díj, felszólítási díj, tulajdoni lap és térképmásolat lekérésének díja, költsége,)
75
5.2.1. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetében a százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek forintban állapíthatóak meg. 5.2.1.1. A költségeket és díjakat a Takarékszövetkezet a felmerülésük időpontjában érvényesíti az Ügyfelekkel szemben. A határidőben meg nem fizetett költségek, díjak után a Takarékszövetkezet a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján számít fel kamatot.
5.2.
Teljes Hiteldíj mutató 1. A teljes hiteldíj mutatóra (a továbbiakban: THM) vonatkozó alábbi szabályokat a Hitelintézet kizárólag a fogyasztóknak nyújtott hitel és pénzügyi lízing esetén alkalmazza az Fhtv.-ben meghatározott kivételekkel. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. (Az Üzletszabályzat jelen fejezetében alkalmazott fogalmak tekintetében a kiadásakor hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben alkalmazott fogalmakat kell irányadónak tekinteni.) 2. A THM számításánál a Hitelintézet figyelembe veszi a fogyasztó által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a Hitelintézet számára ismertek, továbbá ha a szolgáltatás igénybevételét a Hitelintézet a Hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjait és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjakat a 4. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási, hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás költségét, valamint f) a biztosítás és garancia költségét, a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás költségének kivétellel. Az a)-f) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Hitelintézet kérésére igazolni köteles. 3. Az 2. pont c) alpontjának alkalmazásánál, ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Hitelintézet a nála elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust veszi figyelembe, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. 4. A Hitelintézet a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe: a) a prolongálási (futamidő hosszabbítás) díj, b) a késedelmi kamat, 76
c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői költség, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt Hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjai és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjak, ha a számla fenntartását a Hitelintézet nem írja elő az adott Hitelszerződéshez és díjait a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. 5. A THM számításánál a Hitelintézet úgy számol, hogy a Hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a Hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a Hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az 5.1. pontban meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani. 5.1. A Hitelintézet a THM kiszámításánál a következő számítási módszert alkalmazza: a) ha a Hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a Hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, a THM kiszámításánál ca)a hitel futamidejét az első lehívás időpontjától számított egy évnek, a tőke-, kamatés egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt történő teljesítésnek kell tekinteni, cb)- ha a fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben vagy a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit egy éves időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, vagy cc)a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a Hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; d) ha a Hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a Hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a Hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) olyan Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek 77
és nem tartozik a c) pont hatálya alá, a THM kiszámításánál fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a Hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, vagy fb) - ha a Hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert - az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni és ha a Hitelszerződésnek ga) feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ez az összeg - vagy a befizetendő minimumösszegre vonatkozó előírás esetén a minimumösszeg - a Hitelszerződésben meghatározott időközönként jóváírásra kerül úgy, hogy első alkalommal a lehívás után egy teljes időszakkal kerül jóváírásra, ezt követően pedig minden alkalommal lehívásra kerül a hitelkeretből rendelkezésre álló rész; gb) nem feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a Hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül, a fizetési számlán a futamidő során nem történik jóváírás és a teljes tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozás visszafizetésére egy összegben kerül sor a futamidő végén; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) ha a törlesztés időpontja vagy összege a Hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor, ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és id) a fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat; j) ha a Hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat 78
kell figyelembe venni a Hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. A c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű Hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli Hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. 5.2. A THM értékének meghatározására a az alábbi képletet alkalmazza:
Ck: Dl: m:
a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma,
m’: tk:
az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,
sl:
az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.
X:
5.3. Az 5.2. pontban leírt képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. 5.4. A THM számítása jelzáloghitel esetén 5.4.1. Jelzáloghitel esetén az 5.2. pontban meghatározott képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: 79
a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem veszi figyelembe a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy tekinti, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy tekinti, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított különvált zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak e)
tekinti, ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját veszi figyelembe.
5.4.2. A Hitelintézet a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem veszi figyelembe. 6. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. 7. Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamat- és árfolyamkockázatát. 8. A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Hitelintézet hatályos hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Hitelszerződés tartalmazza.
6.
A hitelképesség vizsgálata 1. A Takarékszövetkezet a Fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az információk a Takarékszövetkezet belső szabályzatban leírt hitelképesség, illetve a hitelezhetőség vizsgálatának, a Fogyasztó jövedelmi helyzete alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten, a Fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulnak. 2. Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének növelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a Takarékszövetkezet köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni. 3. Ha a hitelező a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja. 80
6.1.
Hiteltúllépés
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti fizetési számla nyitására vonatkozó keretszerződés megkötése során a felek megállapodhatnak abban, hogy a fogyasztó jogosult a hiteltúllépésre. Ha a hiteltúllépés időtartama az egy hónapot meghaladja, a Takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a következőkről: a) a hiteltúllépés tényéről, b) a hiteltúllépés összegéről, c) a hitelkamatról, és d) a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a hiteltúllépés egy hónapot meghaladó voltából származik.
7.
Lakossági hitelek hitelcél szerinti főbb típusai
Lakossági kölcsön a fogyasztási kölcsön, (személyi hitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, lakossági folyószámlahitel, záloghitel) valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá mezőgazdasági hitel természetes személy által igénybe vehető kölcsönök. Az Ügyfél a szerződés megszüntetése érdekében élhet a határidő előtti teljesítés, törlesztés jogával. 7.1. Fogyasztási hitelek: Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre fogyasztónak nyújtott kölcsön. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. 7.2. Személyi hitel Olyan fogyasztási kölcsön, amely felhasználási célhoz nem kötött. A hitel kondícióiról a Tiszavasvári Takarékszövetkezet aktuális Hirdetménye nyújt tájékoztatást. 7.3. Jelzáloghitel: A jelzáloghitelek olyan fogyasztási kölcsönök, amelynek feltétele ingatlan fedezet biztosítása. (jelzáloghitelezés). A Tiszavasvári Takarékszövetkezet által nyújtott jelzáloghitelek típusai: Jelzáloghitel (saját konstrukciós) A hitel kondícióiról a Tiszavasvári Takarékszövetkezet aktuális Hirdetménye nyújt tájékoztatást. 7.4. Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelek A fizetési számlához kapcsolódó hitel a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági fizetési számlán. A hitel kondícióiról a Tiszavasvári Takarékszövetkezet aktuális Hirdetménye nyújt tájékoztatást. 7.5. Záloghitel A Takarékszövetkezet nemesfém tárgyak fedezete mellett záloghitelezést is folytat, melynek feltételeit külön szabályzatban határozza meg. 81
7.6. Lakáshitelek Takarékszövetkezetünk csatlakozott az „Európai megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információról szóló önkéntes magatartáskódexhez”. 7.6.1.Kedvezményes építési kölcsönök és támogatások A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályait a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet, és annak módosításai tartalmazzák, mely 2001. február 1. napjától hatályos, az ezt megelőző időszakban megkötött kölcsönszerződésekre pedig a korábban hatályos és többször módosított 106/1988.(XII.26.) MT sz. és az ennek végrehajtásáról szóló 77/1988.(XII.27.) PM-ÉVM sz. rendelet irányadó. Lakásépítési kedvezmény és kölcsönök egyedi bírálat alapján előfeltételek és indokoltság fennállása esetén nyújthatók. A támogatást igénybe vevő ügyfél, illetve adós és a Takarékszövetkezet közötti jogviszony szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az adós és a hitelező jogait, valamint kötelezettségeit. Aki a támogatásra való jogosultsághoz és a kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közli, vagy ilyenről nyilatkozik, illetve a kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, viselni kell a hivatkozott jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket. A Kincstár az ügyfélnél a közvetlen támogatás, valamint a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított - Ptk 6:47.(1).§-a szerinti kamattal - növelt összegének – visszatérítése iránt. A Takarékszövetkezet a kölcsönt a másik fél szerződésszegése miatt felmondhatja, s az ügyleti kamattal együtt fennálló teljes tartozás azonnal esedékessé válik. A felmondott kölcsöntartozás visszafizetéséhez törlesztési támogatás nem számolható el. 2009. október 01-től lépett hatályba a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, mely a fiatalok, valamint a többgyermekes családok részére nyújtható lakáscélú állami támogatott kölcsönök nyújtását szabályozza. A kamattámogatott hitel új lakás építésére, új lakás vásárlására és lakáskorszerűsítésre vehető igénybe a rendeletben meghatározott feltételek betartása mellett. Nyújtható hitelek, támogatások A takarékszövetkezet által nyújtható lakáscélú hitelek és támogatások: 1. lakásépítési- vásárlási kedvezmény 2009.07.01-től nem nyújtható, kivéve az utóbb született gyermekek után járó lakásépítési kedvezményt. 2. fiatalok otthonteremtési támogatása 2009.07.01-től nem nyújtható, kivéve az utóbb született gyermekek után járó fiatalok otthonteremtési támogatását. 3. akadálymentesítési támogatás, 4. kiegészítő kamattámogatásos hitel 2009.07.01-től nem nyújtható 5. társasház-felújítási hitel kamattámogatása, 6. kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez 2009.07.01-től nem nyújtható 7. megelőlegező kölcsön 2009. 07. 01-től nem nyújtható, kivéve a megelőlegezett kedvezmény beváltása a megszületett gyerekek után 8. 2009. október 01-től hatályos a fiatalok, valamint a többgyermekes családok részére nyújtható lakáscélú állami támogatott kölcsön a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján. 82
Az 1-3. pont támogatásai – közvetlen támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. A lakáscélú támogatások folyósításának feltétele az igénybevételre való jogosultság igénylő általi igazolása. 7.6.2. A Takarékszövetkezet által nyújtott lakáscélú hitelek feltételei A Takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú hiteleket – lakásvásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés, közművesítés céljára. A lakossági hitelek lebonyolításának szabályait a hitelezéssel kapcsolatos Szabályzatok, valamint az egyes hitelkonstrukciók saját Eljárási Rendjei tartalmazzák.
8.
Vállalkozói hitelezés
A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatói, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. 2014. március 15-ét követően kötött szerződés estén minden olyan személynek, aki a Hpt. szerint nem minősül fogyasztónak csak vállalkozói hitel, kölcsön nyújtható. Mikro-, kis- és középvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatottai létszám 250 főnél kevesebb, b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállakozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy az üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő Vállalkozói hitel csak olyan vállalkozónak adható, akit a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik, ha az igényelt hitelkonstrukció ezt előírja. A vállalkozói hitelezésre a jelen fejezet 5.4 –5.6. pontjainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók az alábbiak figyelembevételével. 8.1. Kölcsönkérelem A kölcsönigénylés írásban történik a takarékszövetkezetnél rendelkezésre álló nyomtatványon, amelynek tartalmára a Hitelezési Szabályzatok előírásai irányadóak. 8.2. Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél, az adóminősítés, fedezetértékelés szempontjait figyelembe véve a Takarékszövetkezet illetékes döntési fóruma az ügyfél hitelképességére, fedezetére, a kölcsön mértékére, kamatára és egyéb feltételeire vonatkozó döntést meghozza.
83
A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített és a Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. A bírálat során - a fenti szempontokon túl - vizsgálni szükséges: - a vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat, - a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A hitelbírálat során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét. A hitelbírálat a vonatkozó szabályzatban meghatározott hatáskörök figyelembevételével történik. 8.3. Szerződéskötés A fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani. Kivétel, ha a Takarékszövetkezet a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni. A hitelengedélyezést követően történik a kölcsön és a biztosítéki szerződések megkötése, írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti a a felek meghatározását a kölcsön összegét és felhasználási célját kölcsön folyósításának feltételeit a lejáratot, törlesztési feltételeket a kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjak mértékét, esedékességét a kölcsön felhasználásának ellenőrzését a kölcsön visszafizetésének biztosítékait egyéb a felek által lényegesnek tartott kikötéseket. Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását beruházási hitel esetében ellenőrizni kell. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. 8.4. Vállalkozói hitelek típusai 1. Rövid lejáratú hitelek Forgóeszköz-hitel: a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. Folyószámlahitel: A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére - hitelbírálat után - pénzforgalmi számláján folyószámla hitel-keretszerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére. E hitelkeret a pénzforgalmi számla fedezetének részét képezi. 2. A hosszú lejáratú hitelek Beruházási hitel A vállalkozó tárgyi eszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10 év, kivéve az egyedi konstrukció és elbírálás alapján meghatározott futamidőket. 3. Mezőgazdasági őstermelők részére nyújtott kölcsönök: A Takarékszövetkezet éven belüli és túli mezőgazdasági hiteleket folyósít forgóeszköz finanszírozás és beruházás céljára őstermelők részére. A Takarékszövetkezet részt vehet állami támogatások folyósításának lebonyolításában is. A hitelezés az általános hitelezési elvek és a 84
mezőgazdasági hitelezésre vonatkozó jogszabályok, és a Takarékszövetkezeti szabályzat alapján történik. 8.5. A hitelek felhasználásának ellenőrzése (utógondozás), hitelfigyelés, (monitoring) A Takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében rendszeresen figyelemmel kíséri a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Az adós a hitel fennállása során gazdálkodására vonatkozóan folyamatos adatszolgáltatásra köteles, melyek formáját, gyakoriságát a kölcsönszerződésben kell rögzíteni. Az éves beszámoló (illetve gazdálkodásnak megfelelő formái) adóbevallás alapján a Takarékszövetkezet elvégzi az adós újbóli minősítését. Ezen túlmenően a követelés minősítését is folyamatosan el kell végezni.
9.
Faktoring
A tevékenység végzését az PSZÁF E-I-179/2005. számú határozatával engedélyezte. A faktorálás követelések átruházása ellenérték fejében engedményezés útján. A faktoring tevékenység a pénzkölcsön speciális fajtája, követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával, vagy a nélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A faktoring tevékenység végzése forintban történik. A faktoring tevékenységre a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, mely szerint: A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre; felelősségét egyébként kizárta.
VI. Garancia és kezesség vállalása A takarékszövetkezet az PSZÁF I-142/2001. számú határozatában foglalt engedély alapján jogosult a Hpt. 3. §. (1) g) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenység végzésére. 1.1. Ügyfélkör: A garanciát, kezességet a Takarékszövetkezet a számlavezetési körébe tartozó ügyfelei részére, határozott időre, általában egy éves időtartamra nyújt. Nem vállalható kezesség, garancia az olyan ügyfélnek, aki/amely
csőd,- felszámolási,- végelszámolási eljárás alatt áll, félévnél régebben lejárt hitelszerződésből vagy garancia, kezességi szerződésből eredő tartozása áll fenn, adó, - vám, - társadalombiztosítási tartozása van,
1.2. Garancia, a kezesség fogalma és általános szabályai Garancia: 85
a Takarékszövetkezet által harmadik személy javára vállalt önálló fizetési kötelezettség, amelyet a Takarékszövetkezet a garancianyilatkozatban vállalt kötelezettségének megfelelően és feltételek szerint teljesít, tekintet nélkül az ügyfél és a harmadik személy közötti jogviszony tartalmára. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött szerződés alapján kötelezettséget vállalhat arra, hogy a garancia levélben meghatározott feltételek – így különösen bizonyos események beállta, vagy elmaradása illetve okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A Takarékszövetkezet garanciát csak határidő kikötése mellett nyújt, a garanciavállalásért az ügyfélnek díjat számol fel. A díjtételeket a mindenkor érvényes Hirdetmény tartalmazza. Kezesség: Kezesség vállalásával a Takarékszövetkezet a kedvezményezettel szemben arra kötelezi magát, hogy amennyiben a kötelezett kötelezettségét nem, vagy nem szerződésszerűen teljesítené, úgy a Takarékszövetkezet maga fog helyette fizetést tejesíteni. A kezesség járulékos jellegű, a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes a kedvezményezettel szemben: felvetheti azokat a kifogásokat, amelyek a főadóst az alapjogviszonyban megilletik az alapjogviszony jogosultjával szemben. A kezesség mindig csak készfizető kezesség lehet (Ptk. 6:420.§). A Takarékszövetkezet kezességi szerződéssel díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Ügyfél valamely más szerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségét nem teljesíti, akkor a kedvezményezettnek az Ügyfél helyett a takarékszövetkezet teljesít. Az így keletkező követelés kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben a kifizetett összeget lejárt hitelként kezeli, a tőke után a Hirdetmény szerinti késedelmi kamattal növelt ügyleti kamatot számít fel. A Takarékszövetkezet által teljesített fizetést követően a teljesítés napjától az Ügyfél köteles a teljesített összeget járulékaival együtt a Takarékszövetkezetnek megtéríteni. 1.3. Garancia, kezesség beváltása A kedvezményezettől, illetve a kedvezményezett bankjától belföldi garancia, kezesség esetén a Takarékszövetkezet kizárólag levélben fogad el garancia összeg kifizetésére, garancia, illetve a kezesség beváltására vonatkozó felszólítást. A garancia levelet kibocsátó Takarékszövetkezet a garancia beváltás jogosságát, a formai követelményeknek való megfelelését megvizsgálja, és ezt követően gondoskodik a garancia összeg átutalásáról. A kezesség vállalás alapján történő fizetés esetén a Takarékszövetkezet vizsgálja a kezességvállalási szerződésben foglalt feltételeket és teljesít a kötelezett helyett. Ha a takarékszövetkezet, mint kezes a kedvezményezettet kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal és a végrehajtási joggal együtt átszáll a Takarékszövetkezetre. 1.4. A garanciavállalásért felszámítandó díjak A garanciadíj mértéke százalékos formában a Hirdetményben kerül meghatározásra. Garanciadíj = kockázat összege x garanciadíj % x napok száma 365 A garanciavállalásért felszámítandó díjat a teljes garancia időszakra évente előre – a szerződésben meghatározott napon – kell megfizetni. 86
1.5. A kezességvállalásért felszámítható díj A takarékszövetkezet a készfizető kezességvállalási szolgáltatása igénybevételéért díjat számít fel a készfizető kezesi szerződés keltétől a szerződés lejáratának napjáig. A díj mértéke a hitelszerződés összegétől és futamidejétől függően, a Hirdetményben kerül meghatározásra. A díjat a teljes futamidőre évente előre -a szerződésben meghatározott napon- kell megfizetni. 1.6. Beváltott (érvényesített) garancia, kezesség esetén fizetendő késedelmi kamatok, díjak A Megbízó a helyette a garancia - kezességvállalás alapján kifizetett összegek, mint tőketartozások után a kifizetések napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes Hirdetmény szerinti ügyleti kamatát, valamint késedelmi kamatot, kezelési költséget köteles a Takarékszövetkezetnek megfizetni. Az ügyleti kamat mértéke a mindenkori Hirdetmény szerint az adott ügyfél vonatkozásában (vállalkozás vagy természetes személy) a futamidő figyelembevételével felszámítható legmagasabb hitelkamattal azonos. A Takarékszövetkezet jogosult - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint a garancia/kezességvállalás adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani. A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon természetes személy azonosító adatait, aki a garancia/kezesség vállalási szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a takarékszövetkezettel garancia vagy kezesség vállalásra irányuló jogviszonyt létesítettek.
VII. Megbízási szerződés alapján ügynökként végzett tevékenységek A Takarékszövetkezet a Takarékbank Zrt. megbízásából az alábbi tevékenységeket végzi: - Bankkártya forgalmazás - Befektetési szolgáltatási tevékenység (értékpapírszámla-vezetés) A Takarékszövetkezet „Együttműködési megállapodás” keretében az alábbi tevékenységeket végzi: - Fundamenta – Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. javára lakáscélú betétek gyűjtése - Signal Biztosító Zrt. részére biztosítási termékek értékesítése
VIII. Egyebek Váltóüzlettel és lízing tevékenységgel a Takarékszövetkezet nem foglalkozik.
IX. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5.
számú: Betétek Hirdetménye számú: Betét típusok számú: Számlavezetés Hirdetménye számú: Hitelek Hirdetménye számú: Kiszervezett tevékenységek felsorolása 87
