2014.10.17.
Tájékoztató Üzleti vállalkozások és jogi alapismeretek Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak
1. Modern vállalatok kialakulása és jelene
Tantárgy: Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak Óra időpontja: 2014.10.17-18. 8.00-17.00 Oktató: Tóth László Iroda: B/229. Email:
[email protected] Tananyag:
Vállalatok kialakulása Piacgazdasági körülményektől el kell vonatkoztatni: • vállalat kialakulás felső ága → uralkodói szentesítés – karúm (kereskedelmi telepek) – emporium (kereskedelmi kirendeltségek) – societas (társaság) – Craft guild (kézműves céhek) – Merchant guild (kereskedelmi céhek) • vállalat kialakulás alsó ága → spontán együttműködés – Commenda (kereskedelmi társaság) mai Bt-k őse – Joint stock company mai Rt-k őse
Vállalatok kialakulása
Modern vállalat
Alsó ág és felső ág egyesítésének lépései: • 1844 Companies Act (angol társasági törvény) → a társaságok a jogszabályoknak megfelelő feltételek esetén állami elismerést kapnak (cégbejegyzés) • 1855 Limited Liability Act (korlátolt felelősség törvény) Következmény: • részvénytársaságoknak a szó szoros és gazdasági értelmében nincsen tulajdonosa → cég eszközeinek tulajdonosa maga a vállalat, ez az elvont gazdasági alany felel a vállalat kötelezettségeiért • egyéni (tulajdonosi) érdekek erőteljesebben kihangsúlyozottabbak → máig tartó hatás (profit mindenek felett???)
Meghatározottsága hármas jellegű: • gazdasági önállóság: a vállalat beruházási döntései teljes mértékben elválnak a tulajdonosi fogyasztási döntésektől, • jogi önállóság: a vállalat önálló jogalany, saját eszközökkel (vagyonnal) rendelkezik, • társadalmi lét alapja: a társadalom szervezetei, alanyai kizárólag a rájuk ruházott szerepet játsszák el a társadalomban.
1
2014.10.17.
Vállalatok kialakulása Szakaszok: I. Modern ipari vállalatok kialakulása(1850-1920) • • • • • • •
Gőzhajó, vasút, távíró Nemzetközi piacokra lépés Tömegtermelés, méretgazdaságosság Hierarchia a vezetésben, menedzsment Költség-elszámolási rendszerek Külső finanszírozás: angolszász (tőzsde, kötvény), kontinentális (bank) Kartellezés, fúziók
Vállalatok kialakulása Szakaszok: II. Többrészleges vállalatok (1920-1960) • GM diverzifikált termékvonalak → divízionális szervezetek • Vertikális (előre, hátra) és horizontális integrációk • Konszern, holding • Konglomerátumok megjelenése (anya-leányvállalatok) III. Többtermékes vállalatok (1960-1980) • Időszak elején gazdasági expanzió, növekvő jólét és vásárlóerő, erőteljes termékdifferenciálás • Majd „olaj sokk”, hatékonyságnövelés, tervezés szerepe nő, KKVk felértékelődése, „garázscégek”, új iparágak pl. Silicon Valley, franchising
Vállalatok kialakulása Szakaszok: IV. Üzleti szövetségek kialakulása (1980-2000) • Nagyságrendi megtakarítások elérése (méretgazdaságosság) • Műszaki- technológiai és egyéb ismeretek szerzése, kiegészítése és kombinálása, az időtényezőhöz kapcsolódó előnyök kihasználása • Új piacok meghódítása, globális versenyelőnyök szerzése • Politikai és jogi természetű akadályok leküzdése
Vállalatok kialakulása Szakaszok:
V. Üzleti vállalatok jelene és jövője • Technológiaváltozás a termelésben • Kommunikációs és szállítási technológiák fejlődése • Rugalmas gyártási technológiák: az intelligens gyártórendszerek elterjedése (computer aided manufacturing - CAM) • Szolgáltató iparágak: pl. a pénzügyi szolgáltatásokban az IKT elemek integrációja • Gazdasági tevékenységek globalizációja: áru-, pénz-, munkapiac is globálissá válnak • Tudástőke és tudásmenedzsment szerepe a modern gazdaságban: élethosszig tartó tanulás, mobilizáció a munkavégzésben, kreativitás, kompetenciák fejlesztésének igénye, stb.
Alapfogalmak
Vállalat fő jellemzői
Az emberek valamilyen cél elérése érdekében, illetve feladat végrehajtására szövetkeznek egymással, és e struktúrákat szervezeteknek nevezzük. Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme, a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése céljából.
Vállalat: Az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek. Forrás: Chikán(2008)
1. 2. 3. 4.
Önállóság Profitérdekeltség Kockázatvállalás Valóságos piacon való megmérettetés
A vállalatoknak ahhoz, hogy teljesíteni tudják alapvető céljukat 2 nélkülözhetetlen tényezőre van szükségük: • befektetendő tőke • kielégítésre váró fogyasztói igény Forrás: Chikán(2008)
2
2014.10.17.
Vállalat értékteremtése A vállalat működésével kettős értékteremtési folyamatot végez: • egyrészt értéket kell létrehoznia a fogyasztók számára, akik ezért fizetnek, • másrészt értéket teremt a vállalat tulajdonosai számára is, akik ezért vállalkoznak, tőkét fektetnek be
Forrás: Chikán(2008)
Vállalat küldetése Amíg az alapvető cél a vállalat működésének lételemét adja, addig a vállalat küldetése kifejezi azt a módot, amellyel a vállalat az alapvető célt el kívánja érni: 1. Mi a vállalat működési köre? (Milyen fogyasztók milyen fizetőképes igényeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni?) 2. Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga számára? 3. Milyen alapvető elvekre építi kapcsolatait a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel?
Forrás: Chikán(2008)
Vállalat küldetése A küldetés megvalósítása során a vállalatnak számos tevékenységet kell végrehajtania, amelyek közül a 2 alapvető a létéhez és működéséhez elengedhetetlen: a marketing és az innováció. • Marketing: A vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalmában pedig megvalósítja a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciókat. • Innováció: A fogyasztói igények új, a korábbinál magasabb minőségű kielégítését jelenti.
Forrás: Chikán(2008)
Értékeink: „A Bayer vállalati kultúrája nagymértékben hozzájárul a cég sikereihez. Ennek a kultúrának központi elemei értékeink: • Leadersip (Vezetői kvalitások), • Integrity ( Feddhetetlenség, etikus magatartás), • Flexibility (Rugalmasság), és • Efficiency ( Hatékonyság), egy szóval összefoglalva LIFE (ÉLET).”
http://www.bayerhungaria.hu/bayer-csoport/a-bayer-kuldetese.html
„A Bayer nagy kutatói tradícióval rendelkező, innovációra épülő vállalat. Modern korunk főbb kihívásaira a tudomány segítségével keressük a választ.” „Az újítások középpontba helyezése kulcsszerepet játszik abban, hogy vezető pozíciót szerezhessünk vagy tarthassunk meg működési területeinken. Ez a szemlélet segít bennünket abban is, hogy emberek millióinak javítsuk az életminőségét: • Betegségek megelőzése, enyhítése és gyógyítása, valamint diagnosztizálásuk javítása révén világszerte segítünk a betegeknek. • Jó minőségű élelmiszerek, takarmányok és rostok előállításához járulunk hozzá • Jelentős eredményeket értünk el az energia és erőforrás-hatékonyság, a mobilitás vagy az otthoni életkörülmények javítása terén, hogy csak néhányat említsünk.”
„A Sanatmetal – mely nevéből adódóan gyógyító fémet jelent célja az emberek gyógyulásának elősegítése világszínvonalú traumatológiai, ortopédiai, gerinc és fogászati implantátumokkal, innovatív eszközökkel; együttműködve és tanulva az orvosokkal és a világvezető multinacionális cégekkel, a folyamatos megújulást biztosító nyereség elérése mellett. Mindezt a környezettel jó összhangban és úgy, hogy a cég dolgozóinak öröm és kifizetődő legyen a Sanatmetal Kft-nél dolgozni.” (Cégfilozófia, 2010)
http://www.sanatmetal.hu/fooldal/kuldetes_es_ertekek
3
2014.10.17.
A vállalati működés érintettjei (stakeholders) Érintett felfogás: A vállalat alapvető céljai egy bonyolult/tág társadalmi rendszer keretei között valósulnak meg. A vállalati működés ezen rendszer elemeivel kölcsönhatásban valósul meg
A vállalati működés érintettjei (stakeholders) I.
A vállalati működés érintettjei: Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben I. Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak II. Külső érintettek: közvetlen és közvetett környezet elemei
A vállalati működés érintettjei (stakeholders) II. Külső érintettek: A. Mikro környezet (PIAC) – Fogyasztó/vevő: értékítéletük/elégedettségük alapvetően befolyásolja a vállalat hosszú távú profitkilátásait – Szállító: erőforrás-ellátottság sarkalatos pont – Versenytárs: folyamatos fejlesztésre ösztönöz – Stratégiai partner: erősíti a vállalat pozícióit B. Makro környezet – állami intézmények – helyi és önkéntes állampolgári közösségek – természeti környezet
Intézményi tulajdonosok jellemzői • Képviselők útján vesznek részt a vállalati irányításban, mint igazgatósági és FEB tagok. A képviselőknek vannak egyéni érdekei is. • Ezáltal jelenik meg az un. képviseleti probléma: a megbízó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. • Ellenben a tulajdonosok: jól kifinomult eszköztárral rendelkeznek, hogy hosszútávon a menedzsmentet a tőkemegtérülés szolgálatába állítsák → pl. eredményességarányos juttatás (részvény, prémium, elbocsátás, stb…)
Belső érintettek: A szervezet tagjai valamilyen meghatározott jogviszony keretében. – tulajdonosok→ tőkebefektető → tőkenövelés – menedzserek→ irányítás → többoldalú eredményes működés – alkalmazottak→ végrehajtó → jövedelem maximalizálás, jó munkahelyi légkör és feltételek A szerepek változhatnak, egy személy egyszerre több funkciót is betölthet!
Belső érintettek céljaik és kapcsolataik I.
Tulajdonosok: Tőkét fektet be, gyarapodás céljából, nyereségprodukálással. Tulajdonosok lehetnek: a. természetes személy: személyes tulajdonú pénzét fekteti be. Viszonyát a vállalathoz befolyásolja részesedésének mértéke. Szélsőséges esetek: csak egyetlen tulajdonos van: meghatározó a működésre még akkor, is ha az irányítást átengedi. tőzsdén szereplő vállalatok: sok tulajdonos:csak a közvetetten a részvények eladásával, vásárlásával „szavazhatnak”. b. intézményi tulajdonosok→legfőbb kategóriái: – – – –
állam és intézményei, bankok és más pénzintézetek vállalatok egészségbiztosítási ill. nyugdíjalapok
Belső érintettek céljaik és kapcsolataik II. Menedzserek: Működtetik a rájuk bízott tőkét, irányítják a vállalatot • Menedzseri célok: Kiindulás: szervezeti szerepből. – Személyesen is legjobban kötődik a vállalathoz. – Döntései meghatározóak. – A vállalatvezetői cél szorosan kötődik a vállalat működéséhez. – Nagyobb vállalat nagyobb hatalom, nagyobb presztízs. – Más céljaik keresztezhetik a profitnövelés tulajdonosi célját.
4
2014.10.17.
Belső érintettek céljaik és kapcsolataik III. Munkavállalók: Végrehajtó szerepük van, céljuk a munkafeltételek javításán keresztül a magasabb jövedelem elérése – Az ő céljaik kötődnek a legkevésbé szorosan a szervezeti célokhoz, kevés a ráhatásuk. Másrészt személyes céljaik a leglazább kapcsolatban vannak a vállalati célokkal. Elsősorban személyes céljaikat tartják szem előtt. Természetes konfliktus: a munkavállalók a menedzserek és a tulajdonosok között. – Az életre szóló foglalkoztatás ideje lejárt. Felfogás: 4-5 évenkénti váltás szükséges. Új környezet, új inspirációk. – Kérdés: menedzsment miképpen tudja elérni, hogy alkalmazottai szívvel lélekkel dolgozzanak? Az emberek más és más indokok miatt dolgoznak szívesen.
Corporate governance Vállalatkormányzás (corporate governance): A vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. Feladata: Olyan intézményeket és mechanizmusokat építsen ki, illetve működtessen, amelyek a vállalaton belüli szereplők: • céljainak összehangolását, • a közösen elfogadható működési normák kialakítását, • a külső érintettekkel való kapcsolatok irányítását, • a működés ellenőrzését és értékelését elvégzik. Ezt a nagyobb méretű vállalatoknál jelentősebb feladat, mert itt a menedzser, a tulajdonosok és a munkavállalók különböző személyek→TESTÜLETEK: meghatározott feladatkörrel és jogilag körülhatárolt tevékenységi körrel rendelkeznek Az egyes országokban a vállalatkormányzási rendszerek eltérőek lehetnek, különösen, ami a jogi intézményrendszereket illeti, de a kulturális hagyományok is szerepet játszanak.
Corporate governance Miért fontos ez? Az évszázad fehérgalléros bűnténye: 2001. december 2. - Az Enronbotrány kirobbanása Az Enron: • USA-beli energetikai cég volt, a világ egyik legnagyobbja • Könyvelési és vállalatirányítási csalásokkal csődbe vitték • A csőd megrengette a Bush-kormányt, sokak szerint jobban, mint az a bizonyos „09.11.”
Következmény: Sarbanes-Oxley Act 2003. •
A törvény keretbe foglalja mindazokat az irányelveket, amelyek célja, hogy a vállalatok jelentései átláthatóbbak, vezetőik ellenőrizhetőbbek legyenek. A konkrét szabályok kidolgozásával és későbbi betartatásával a törvény az Egyesült Államok Tőkepiaci Felügyeletét (SEC) bízta meg, amelynek javaslatot kell tennie többek között a Nyilvános Társaságok Számvitelét Ellenőrző Bizottság (Public Company Accounting Oversight Board) és a vállalati könyvvizsgálati bizottságok (audit committee) működésére. A felügyeletnek ezenkívül egyértelműbbé kell tennie a vállalatvezetőség, a jogi tanácsadók és a részvényelemzők felelősségét, valamint a könyvvizsgálók függetlenségét.
Vállalati célok
Corporate governance gyakorlatok a világban 1. Angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet,ahol a tulajdonosok zömmel kisbefektetők vagy befektetési alapok. – – – –
A vezető testület: igazgatóság, amelyben többségében külső (nem a menedzsmenthez tartoznak) igazgató foglal helyet. Az igazgatóság a közgyűlésnek felelős, neki kell beszámolnia és vele szemben vállalni az anyagi felelősséget. Az ügyvezető igazgató, ezen belül ha van a vezérigazgató (Chief Executive Officer, CEO) a meghatározó. A vezérigazgató gyakran maga az igazgatóság elnöke, de nem mindig. A munkavállalók szerepe gyakorlatilag semmi.
2. Német rendszer: Tulajdonosi szerkezet jóval kevésbé tagolt, és erőteljes a vállalati érdekvédelem. –
A tulajdonosok szakmailag jobban érdeklődnek a vállalat reálszférája (termelés, kereskedelem) felé, szemléletükben hosszabb távúak, mint az angolszász.
A magyar vállalatkormányzás e kettő keveréke
Piacgazdaság vezetői trichotómiája
„A világ nagyobb átláthatóságot követel a vállalatoktól. A befektetők azt szeretnék, ha pontosabb és tartalmasabb információk állnának rendelkezésükre a társaságokról, ügyletekről, piacokról és kockázatokról, a szabályozó szervek pedig szigorúbb ellenőrzést kívánnak gyakorolni.” Ernst & Young http://www.ey.com/HU/hu/Issues/Governance-andreporting Felelős vállalatirányítási koncepció: A tulajdonosi értékek védelmére, az üzleti tisztességre és transzparenciára épülő vállalatirányítás.
5
2014.10.17.
Irodalomjegyzék Angyal Ádám: Vállalati kormányzás, AULA Kiadó 2001 Chikán Attila (2008): Vállalatgazdaságtan, AULA Kiadó, Bp. Lőrinczi Gyula (2013): A cégek eredete, Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. január (25–46. o.) Paul Milgrom – John Roberts (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Schadl György (2011): A társaságok és a társasági jog fontosabb dogmatikai kérdéseinek elemzése, PhD disszertáció, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, www.juris.uszeged.hu/download.php?docID=8034 Tari Ernő (1999): Stratégiai szövetségek az üzleti világban, Complex Kiadó, Bp.
6
