2015.11.04.
ÜZLETI JOG I. A közkereseti társaság, a betéri társaság és a korlátolt felelősségű társaság Pázmándi Kinga
1
I. A legegyszerűbb társasági formák: a közkereseti és a betéti társaság
2
1
2015.11.04.
A közkereseti társaság lényege A közkereseti társaság (kkt.: Ptk. 3:138-152. §) lényege Jogi személy – mint minden társaság a Ptk.-ban a tagok (legalább két tag) a társasági szerződés alapján úgy folytatnak közös gazdasági tevékenységet, hogy a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak a tagok mögöttesen felelnek a társaság tartozásaiért korlátlan, és – egymással - egyetemleges felelősség
A kkt. főbb sajátosságai Nincs minimál tőke előírás, azonban a tagok a kkt.-nál (is) kötelesek vagyoni hozzájárulás szolgáltatására > ezt később növelni vagy kiegészíteni nem kötelesek a tagok gyakran személyesen is közreműködnek a társaság tevékenységében, ezért díjazásban is részesülhetnek ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg (…) A társasági szerződést a tag felmondhatja (seciális!) A belépő, illetve kilépő tag felelőssége sajátosan alakul A kkt. a bt. „háttérjoga” Kkt-bt közti átalakuláshoz elég a társasági szerződés módosítása, az átalakulás szabályait nem kell alkalmazni
3
A közkereseti társaság szervezete A kkt. legfőbb szerve a zömmel kötött forma nélkül működő tagok gyűlése a tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról MINDIG a tagok gyűlése határoz a tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják > a tagok gyűlése tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell.
ügyvezetés (a Gt.-ben még üzletvezetés) a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el > vagy a) a tagok mindegyike b) kijelölt vagy választott ügyvezető
4
2
2015.11.04.
A tagsági jogviszony megszűnésének sajátos esetei a kkt.-nél A gazdasági társaságok közös szabályai között meghatározott eseteken túl megszűnik a tagsági jogviszony: a) a tagok közös megegyezésével; b) a tag felmondásával (a Gt. még különbséget tett rendes és rendkívüli felmondás között) c) a társasági részesedés átruházásával; d) a tag halálával (vagy megszűnésével); vagy e) a taggal szembeni kizáró ok bekövetkeztével – (a törvény erejénél fogva)
5
Felmondás – Társasági részesedés átruházása Felmondás: rendes > indokolás nélkül, három hónapos felmondási idővel rendkívüli > azonnalra, a másik tag súlyosan felróható magatartására hivatkozva a felmondás érvénytelenségére hivatkozva a társaság annak hatályossá válásától számított 15 napos jogvesztő határidő alatt indíthat pert a tag ellen. Elszámolás – a társasági részesedés „kiadása” a tagnak (méltányos érdekek egyensúlya mellett) Távozó tag felelőssége – 5 évig még felel a tagi jogviszony afennállása idején keletkezett tartozásokért
Átruházás: a tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja (ingyenes, visszterhes szerződéssel is) > az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá.
6
3
2015.11.04.
A társaság megszűnésének speciális esete Ha tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot
az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig, vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak.
> ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki.
7
A betéti társaság fogalma A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai (legalább 2 fő = 1 beltag + 1 kültag) arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek
továbbá legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (kültag) a társasági kötelezettségekért – fő szabályként – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
8
4
2015.11.04.
A betéti társaság alapvető jellemzői a tagok felelőssége megosztott: a beltag (beltagok) felelőssége korlátlan, a kültag (kültagok) csak vagyoni betétjét köteles szolgáltatni > a társaság hitelezőivel szemben nem felel [Ptk. 3:154. §]. - korlátozott
a közkereseti társaság szabályait kell mögöttes jogterületként alkalmazni [Ptk. 3:155. §] > az alapvető különbség a kkt. és a bt. között a kültag korlátozott felelősségéből adódik
a kültag főszabályként nem lehet a társaság vezető tisztségviselője [Ptk. 3:156. §] ez diszpozitív szabály!!!
9
II. A korlátolt felelősségű társaság
10
5
2015.11.04.
A kft., sajátosságai Törzsbetét, törzstőke, üzletrész, zárt társasági jelleg A kft. (Ptk. 3:159-3:209. §) olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul a legkisebb törzsbetét 100 000 Ft, (egy tag, egy törzsbetét, ill. létezik közös tulajdonú törzsbetét) a törzstőke minimum 3.000.000 Ft. (Gt.: 500 000 Ft.volt - átmeneti szabályok vannak (Ptké.) az érintett (3.000.000 alatti) társaságok kötelező feltőkésítésére
a törzsbetét a társaság cégbejegyzése után a törzsbetétet szolgáltató tag üzletrészévé alakul az üzletrész – a bejegyzést követően a tag társasági részesedését testesíti meg (fogalma a törzsbetéthez kötődik – fő sabálykén egy tag egy üzletrész…) Forgalomképes, vagyoni értékű jog Betétarányos üzletrész arányok, vagy „külön jogos” üzletrész arról értékpapírt kiállítani nem lehet Saját üzletrész = a társaságnak ideiglenesen lehet saját üzletrésze Felosztható, bevonható
A kft. „személyegyesülés” – a társaság zártsága megjelenik a speciális szabályokban a tagokat nyilvános felhívás útján toborozni nem lehet. Az üzletrész kívülállók általi megszerzése korlátozható
Létezik egyszemélyes változata külön szabályait a Ptk. 3:208-3:209. §-ai állapítják meg. 11
Alapvető tagi kötelezettségek a kft.-ben A tagok fő kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására terjed ki > a kft.-vel szemben vállalt vagyoni szolgáltatásuk teljesítése tekintetében a tag teljesen felel a társaság kötelezettségeiért a tag egyáltalán nem felel > kivétel: felelősség átvitel („felelősség áttörés”, „lepelátszúrás”) szabálya A létesítő okiratban a tag részére előírható pótbefizetési kötelezettség maximumát is meg kell határozni) taggyűlés rendelheti el pótbefizetésnél is érvényesülnek a vagyoni betét szolgáltatásának szabályai!
A kft. tagjai mellékszolgáltatásra is vállalhatnak kötelezettséget a mellékszolgáltatás vagyoni és személyes közreműködés egyaránt lehet a tagot a mellékszolgáltatásért díjazás illetheti meg > az ellenszolgáltatásról és egyéb feltételekről a társasági szerződésben lehet rendelkezni (annak nem kötelező eleme)
12
6
2015.11.04.
Az üzletrész átruházása, jogutódlás Az üzletrész átruházása a társasági szerződést kft. esetében felmondani nem lehet > csak az üzletrész átruházásával lehet „kilépni” a társaságból A) a tagok között fő szabályként szabadon átruházható (a tagok akarata alapján elővásárlási jog itt is lehet, ha kikötik a létesítő okiratban) B) külső személyek részére fő szabályként (adásvétellel) történő átruházásánál elővásárlási joga van, a törvényben meghatározott sorrendben: a tagnak (tagoknak, vagyoni betét arányosan!) a társaságnak a taggyűlés által erre kijelölt személynek
az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, de a tagjegyzék módosítandó az új tagnak a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőként el kell fogadnia
Az elővásárlási jog a létesítő okiratban kizárható, vagy szigorítható, a további esetekre is az elővásárlási jog – cserével, ajándékozással stb. – való esetleges kijátszását a társasági szerződésben ki lehet zárni, az üzletrész-átruházást a társaság beleegyezéséhez is lehet kötni > a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt > a társasági szerződésben az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki.
Egyéb átszállási módok: a tag halála esetében az üzletrész főszabályként átszáll a jogutódra Speciális szabályok vonatkoznak a házastársi vagyonban szereplő üzletrészre 13
Az üzletrész felosztása Az üzletrész kizárólag átruházás a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás öröklés, (vagy a tag jogutód nélküli megszűnése) valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel
a felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell. Az üzletrész felosztására vonatkozó szabályozás kogens!
14
7
2015.11.04.
2012 – „Cseresznye” ki, „Sid” be Tankcsapda MUSIC kft.
Megtárgyalt részletkérdések: Közös tulajdonú üzletrész lényege, megjelenése a cégjegyzékben Önálló üzletrész és üzletrész hányad a társaságban (osztalékjog, szavazati jog) Üzletrész felosztása – közös tulajdonú üzletrészhányad szerzése Tagsági jogok közös tulajdonú üzletrésznél (szavazati jog, osztalékjog gyakorlása képviselő útján)
+ kötelező feltőkésítés (500.000 Ft.- minimáltőke kötelező felemelése 3.000.000 Ft.-ra – ld. Ptké.) 15
Elszámolás a volt taggal - az üzletrész árverési értékesítése Ha a tagot a társaság keresete alapján a bíróság
kizárja
vagy a tagsági
jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik (a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése miatt) a kft.-nek a volt tag üzletrészét értékesítenie kell az értékesítés módját (árverés) a Ptk. részletesen szabályozza az értékesítésből befolyt vételárral a volt taggal el kell számolni.
16
8
2015.11.04.
Osztalék - osztalékelőleg Legfőbb tagi jogok: osztalékjog, szavazati jog Osztalékjog: A tagot a társaságnak a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből (osztalék) illeti meg
a már teljesített vagyoni hozzájárulás után, fő szabályként annak arányában Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel Osztalékelőleg Közbenső mérleg alapján a taggyűlés dönthet osztalékelőleg fizetéséről (pozitív saját tőke esetén, az osztalékfizetéssel a saját tőke nem eshet a jegyzett tőke alá!!!) Ha az éves mérlegadatok utóbb az osztalék fizetésre nem adnak módot, az előleget a tagoknak vissza kell fizetni!
17
A társaság szervezete, működése
Taggyűlés Gt.: legalább évente egyszer össze kell hívni > ez a Ptk.-ból explicit módon kimaradt (de az éves beszámoló elfogadása kötelező, ehhez mindenképpen kell taggyűlési döntés) Kötelező összehívás speciális esetei (döntéskényszer van!) a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.
működésére a Ptk. részletes szabályokat állapít meg [3:188-3:193. §] Taggyűlési időköz 3-15 nap Tag napirend kiegészítésére tehet előzetes javaslatot (legalább 3 nappal a taggyűlés előtt közli a tagokkal) Tagok meghatalmazással képviselhetők a taggyűlésen (3:110 §)
Ügyvezetés Vezető tisztségviselő(k) – ügyvezető, vagy ügyvezetők (Ptk. diszpozitivitása miatt létrehozható testületi ügyvezetés!) Ügyvezetők önfelelősségűek, de egymás intézkedése ellen tiltakozhatnak > taggyűlés dönt, addig az intézkedést fel kell függeszteni Belső, külső személy is lehet Tagjegyzék, határozatok könyvének vezetése
18
9
2015.11.04.
A törzstőke emelés, leszállítása A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. a részvénytársasági joghoz hasonlóan a Ptk. a kft. esetében is lehetővé tette a törzstőke terhére való feltételes tőkekivonást A törzstőke felemeléséről, leszállításáról a taggyűlés dönt Fő szabályként háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal
Törzstőke kötelező leszállítása a Ptk.-ban meghatározott esetekben (kritikus tőkevesztést a tagok nem pótolják) köteles a törzstőkét leszállítani > az ok bekövetkeztétől történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles a tőke leszállításáról határozni
19
10
