CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2010. december 31-ére vonatkozóan
Üzleti jelentés a 2010. évre vonatkozóan 2010-ben a CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár vagyona (mérleg fıösszege) mintegy 12 %-kal növekedett az elızı évhez képest. A Pénztár mőködési tevékenysége kis mértékben negatív volt, a mőködési költségek növekedése miatt. A Pénztár céltartalékainak értéke szintén 12 %-kal növekedett. A Pénztár 2010-ben a fedezeti alapra vonatkozóan bruttó 8,03 %os éves hozamot realizált. A Pénztár gazdálkodására a következı fıbb tényezık hatottak:
Makrogazdaság Magyarország GDP-növekedésének sebessége éves összehasonlításban 2010 negyedik negyedévében az utolsó kilenc negyedév legmagasabb szintjére jutott (2%), és tavaly az éves növekedés üteme végül elérte az 1.2%-ot. Ez a növekedési ráta a 2009-es -6,7%-os történelmi mélyponttal áll szemben. A magyar kivitel iránti kereslet fellendülése folytatódott, így a gyors exportnövekedés – a gazdaság legfontosabb hajtóereje – megtartotta lendületét (körülbelül 15%-os növekedést produkálva). Az év második felére a háztartások fogyasztása is kezdett pozitív növekedési ütemet mutatni (olykor már 1%-ot is meghaladót), és a beruházások visszaesése is lassult (a harmadik negyedévben már -3%-ra). Az enyhébb hitelezési tevékenység azonban továbbra is nyomás alá helyezte ezeket a GDP-összetevıket. A devizakockázatokkal kapcsolatos 2009-es negatív tapasztalatok és a CHF/HUF-árfolyam 225-ös új történelmi csúcspontja arra ösztönözte a devizaadóssággal rendelkezı háztartások egy részét, hogy az év során több tartalékot képezzenek, ami ugyancsak megnehezítette a belsı kereslet jelentısebb fellendülését. A piaci erık hatására a jelenlegi kormányzat fenntartotta elıdjének szigorú költségvetési politikáját, és változatlanul hagyta a GDP 3,8%-ának megfelelı év végi (ESA szerint számított) államháztartási hiánycélt, ahogy azt az eredeti konvergencia program is kitőzte. Az új magyar kormányzat aziránt is elkötelezte magát, hogy Magyarország hozzávetıleg 80%-os államadósságrátáját csökkenı pályára helyezze. A 3,2%-os pénzforgalmi alapú államháztartási hiánycélt tavaly elérték, részben az újonnan bevezetett ágazati válságadók és a pénzügyi intézményekre kivetett adók eredményeként. Az adósságráta már elindult a csökkenés útján, és az egyszeri intézkedések – például a magánnyugdíj-megtakarításoknak az állami nyugdíjpillérbe való átterelése – révén 70% közelébe eshet vissza. Az ország arra is képes volt, hogy teljes mértékben a piacról finanszírozza magát, anélkül, hogy IMF-EU hitelének fennmaradó részét lehívta volna. A belsı egyensúlyi mutatók javulását a külsı egyensúlyi mutatók folyamatosan kedvezı alakulása kísérte. A folyó fizetési mérleg adatsora 2010-ben elsı ízben mutatott többletet, ami elsısorban annak volt köszönhetı, hogy a
1/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2010. december 31-ére vonatkozóan
külkereskedelmi mérleg egyenlege látványos javulást mutatva 4,5 milliárd euró fölé emelkedett. Ez az ország nettó finanszírozási képességének folyamatos javulását is jelezte. A fogyasztói árindex éves átlaga 2010-ben az egy évvel korábbi 4,2%-ról 4,9%-ra nıtt, elsısorban az élelmiszer- és energiaárakból származó külsı nyomás, valamint adminisztratív árváltozások eredményeként, míg a hazai keresleti hatás, valamint a béroldali nyomás hiánya inkább lefelé irányuló hatást fejtett ki az általános árszintre. A negatív kibocsátási rés, a hosszú távú átlag alatti kapacitáskihasználtság és az elızı évek ÁFA-emelésébıl származó bázishatások 2% körül tartották a maginflációt. A munkaerıpiac 2010 második felében fordulat jeleit kezdte mutatni, mivel a munkanélküliségi ráta az év végére visszajutott a 10,8%-os szintre. Mindazonáltal a részvételi arány 55% körüli szinten maradt, és a munkanélküliként eltöltött átlagos idı ugyancsak elérte a 19 hónapot, ami 2,5 hónappal hosszabb, mint egy évvel korábban. A bruttó bérnövekedés a közszférában és a magánszférában kifizetett jóval kisebb prémiumok miatt továbbra is korlátozott volt (2%). A belsı egyensúlyi mutatók javulása mellé a külsı egyensúlyi indikátorok kedvezıbb alakulása társult. A magyar folyó fizetési mérleg a kilencvenes évek közepe óta tartó idısor elsı többletét mutatta 2009-ben és az ország nettó finanszírozási képessége is markánsan javult. A képet némileg árnyalta, hogy ezen javulást is elsısorban a gyenge belföldi keresletre vezethetjük vissza. Pénzügyi piacok alakulása Az év elsı felében a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az irányadó kamatlábat minden idık legalacsonyabb értékére, 5,25%-ra sikerült csökkentenie, a magyar eszközökön megkövetelt kockázati felár csökkenésével összhangban. Az EMU adósságválságának tartóssága, valamint a magyar kormány és az IMF közötti megbeszélések megszakadása a forint magasabb volatilitásához és a hitelkockázati felár megugrásához vezetett, ami az év közepén lapos kamatpályát eredményezett. 2010 vége felé az MNB volt a közép- és keleteurópai régióban az elsı olyan jegybank, amely a feltételezett jövıbeli inflációs kockázatok miatt megemelte a kamatokat (decemberre 5,75%-ig). Mindeközben az M1 pénzmennyiségi mutatója emelkedést jelzett a készpénzállományban, míg az M2 és az M3 mutatója nagyjából változatlanságot tükrözött. A magyar eszközöktıl megkövetelt kockázati felár és a forint árfolyama a háztartások, az önkormányzatok és az állam devizakitettségében rejlı árfolyamkockázat miatt döntı tényezı maradt a monetáris politikai döntések során. A pénzügyi közvetítırendszer stabilitásának legtöbb kockázata továbbra is a CHF/HUF-árfolyamból adódik, amely tovább, a 200-as szintet jóval meghaladó értéke emelkedett, és lényegesen megnövelte a háztartások által fizetendı törlesztırészleteket. A CHF/HUF ingadozásainak több mint 60%-át az EUR/CHF-keresztárfolyam mozgásai határozták meg, melyeket pedig a globális piaci hangulat ingadozásai befolyásolnak. Így a belföldi monetáris politikának csak korlátozott hatása lehet a frank-forint árfolyamra.
2/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2010. december 31-ére vonatkozóan
A Nyugdíjpénztár portfoliójának alakulása 2010-ben A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár 2010-ben, az elızı évhez képest változtatott a befektetési politikáján és a következı eszközallokációs arányokat alkalmazta:
Magyar állampapírok (Max Composit) Részvények -CE4 régió (Cetop20) -külföldi (MSCI World) MSCI GEM Index DBLCI OY TR Index
2010
2009
80 % 11 % 36,4 % 63,6 % 5% 4%
80% 10 % 30 % 70 % 5% 5%
Pénztári alapok benchmark összetétele
Fedezeti alap összetétele: Max Composite Index, CETOP20 Index, MSCI World, MSCI GEM és DBLCI OY TR indexek. Mőködési alap benchmark-ja: REBI index Likviditási alap benchmark-ja: REBI index
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között nem történt olyan lényeges esemény, illetve nem merült fel olyan lényeges körülmény, amely a beszámolóra hatással lenne és a Pénztár tevékenységét jelentısen befolyásolná.
Gazdasági környezet várható fejlıdése és ennek hatása a Pénztár tevékenységére Gazdasági környezet hatása Magyarország jövıbeni teljesítménye jelentıs mértékben a fejlett piaci – különösen a nyugat-európai – gazdasági ciklustól függ majd a továbbiakban is. A fiskális restrikció és a krízis által a potenciális növekedési ütemben okozott visszaesés a gyors talpra állást hátráltatja majd. Mindemellett az ország – kicsi, nyitott és a külföldi finanszírozóktól még mindig jelentıs mértékben függı gazdaságként – továbbra sem lesz képes kivonni magát a más piacokról érkezı, esetlegesen negatív hatások alól. Noha a válság legsúlyosabb szakaszán a világgazdaság már túljutott és több fejlett gazdaság ismét növekedési pályára lépett, a sebek várhatóan csak lassan gyógyulnak be és ez a magyar gazdasági
3/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2010. december 31-ére vonatkozóan
teljesítményt – különösen az exportágazatokét – is alapvetıen determinálhatja. A vállalati és építıipari beruházások esetében a még mindig meglévı gazdasági bizonytalanság és a vonzó lehetıségek hiánya miatt sem várható még számottevı javulás. A magánfogyasztást a válság elıtti kondícióknál szigorúbb hitelfeltételek, a romló munkaerıpiaci helyzet, a rendelkezésre álló jövedelmek csökkenése és a továbbra is gyenge fogyasztói bizalom tarthatja nyomás alatt. Összességében véve a külsı és a belsı növekedési feltételek stagnálás-közeli 2011-es állapotra engednek következtetni.
A Pénztár foglalkoztatáspolitikája A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár jelenleg 1 fı alkalmazottat foglalkoztat. A foglalkoztatás, a bérelszámolás a Munka Törvénykönyvének és egyéb vonatkozó törvényi elıírásoknak megfelelıen történik. A Pénztár az alkalmazott részére biztosítja a feladatainak ellátásához szükséges szakmai képzéseket. A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár telephelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14.
A Pénztár tevékenységének várható alakulása A Pénztár a piaci folyamatok és a várakozások bizonytalanságát mérlegelve 2011. január 1-jével nem változtatott befektetési politikáján. A Pénztári alapok benchmark összetétele így 2011-ben a következıknek megfelelıen alakul:
Magyar állampapírok (Max Composit) RMAX Index MAX Index Részvények -CE4 régió (Cetop20) -külföldi (MSCI World) MSCI GEM Index DBLCI OY TR Index DBLC DBCT
2011 30 % 45 % 12 % 7% 5% 8% 5%
2010 80 % 11 % 4% 7% 5% 4% -
A CIB Csoport tevékenységére a közeljövıben bizonyára kihat majd a világgazdaság alakulása, de a Csoport magyar bankrendszerben betöltött szerepe továbbra is jelentıs lesz.
4/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2010. december 31-ére vonatkozóan
A magánnyugdíjpénztári rendszer változásai A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása kapcsán a változások és a kapcsolódó törvényi elírások a következı hatásokkal lehetnek a Pénztár mőködésére: • A magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépık megtakarításaik reálhozamát vagy készpénzben felvehetik vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra utalhatják, amely kifizetésekre 2011. második felében kerül majd sor. • Az állami nyugdíjpénztári rendszerbe visszalépık magánnyugdíjpénztári egyéni számláinak megszüntetése hatással lehet az állampapírok hozamaira és így a pénztári teljesítmény alakulására A magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése mellett, illetve azzal párhuzamosan a Pénztár mőködésére hatással lehetnek a személyi jövedelem adótörvények kedvezı változásai, amelyek a tagok egyéni megtakarításait, befizetéseit növelhetik. A változások hatását a Pénztár jelen üzleti terv elkészülésekor még nem tudta számaszerősíteni, de azokat a Pénztár 2011. évi beszámolójában részletesen elemezni fogja.
Budapest, 2011. március 25.
Tisztavalné Winand Ágnes IT elnöke
5/5
