CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2009. december 31-ére vonatkozóan
Üzleti jelentés a 2009. évre vonatkozóan 2009-ben a CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár vagyona (mérleg fıösszege) mintegy 17,5 %-kal növekedett az elızı évhez képest. A Pénztár mőködési tevékenysége továbbra is eredményes volt az elızı évekhez hasonlóan. A Pénztár céltartalékainak értéke szintén 17,5 %-kal növekedett. A Pénztár 2009-ben a fedezeti alapra vonatkozóan bruttó 6,12 %-os éves hozamot realizált. A Pénztár gazdálkodására a következı fıbb tényezık hatottak:
Makrogazdasági körülmények A 2009-es esztendıben a magyar gazdaság jelentıs, 6,3%-os zsugorodáson, tehát a rendszerváltás eleje óta példátlanul mély recesszión ment keresztül. A likviditási és hitelválság a reálgazdaságot nem hagyta érintetlenül, a tavalyi év összes negyedévében negatív elıjelő volt a GDP változása, noha a bruttó hazai termék csökkenése a második negyedév óta fokozatosan enyhül. Külpiacainkon megcsappant a magyar termékek iránti kereslet, így a gazdaság egyik fı motorjaként számon tartott export átmenetileg lebénult és a javulás jelei is csak a tavalyi év utolsó harmadában érkeztek meg. Magyarország megromlott piaci megítélésébıl, a finanszírozási krízisbıl és az IMF-EU csomag feltételeibıl kifolyólag a kormányzat prociklikus, a válságot elmélyítı fiskális politikára kényszerült az amúgy is kedvezıtlen nemzetközi konjunktúra mellett. A megszorító intézkedések és a bankszektor óvatosabb hitelezési aktivitása még tovább korlátozták a már korábban is gyenge lábakon álló magánfogyasztást és a beruházásokat. A gyenge keresleti viszonyok, valamint a nyersanyagok korábbi évekre jellemzı árfelhajtó hatásának hiánya magyar viszonylatban meglehetısen enyhe inflációs környezetet eredményezett. A negatív kibocsátási rés még az év közepén végrehajtott – és a fogyasztói árindexet magasabb év/éves szintre toló – ÁFA emelés továbbgyőrőzı hatásait is csitítani tudta. A pénzromlási ütem idei mérséklıdését ráadásul a magas bázis is elısegítheti. Az alacsonyabb inflációs szintek sem tudták azonban ellensúlyozni a reálbérekben látott visszaesést. A munkanélküliségi ráta markáns emelkedése mindeközben csak súlyosbította a háztartások vagyoni helyzetét, a restriktív költségvetési politika pedig csak kismértékben tette lehetıvé a nyugat-európai állásmegtartóprogramokhoz fogható munkaerıpiaci intézkedések alkalmazását. Ezen felül a devizahitelek idınként megemelkedı törlesztı részlete csökkentette a devizában eladósodott háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és a nagyobb árfolyamkockázat jelentısebb megtakarításokra ösztönözte a háztartások egy részét, ezzel is erısítvén a belsı kereslet negatív trendjét. A válság negatív hatásainak felsorolása után érdemes a kedvezı folyamatokról is szót ejtenünk. Magyarország fegyelmezett fiskális politikája nem csak a hazai gazdaságpolitika hitelességén javított, hanem egyben bıvítette a
1/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2009. december 31-ére vonatkozóan
monetáris politika mozgásterét is. A jegybank a finanszírozási válság kicsúcsosodásakor meghozott rendkívüli, 300 bázispontos kamatemelését késıbb fokozatosan – a piaci kockázatok és a Magyarországtól elvárt kockázati prémium alakulásának függvényében – ellensúlyozta. Hosszabb kihagyás után az irányadó kamatszint 2009. nyarára az utoljára 2008. októberében látott 8,5%-os értékre jutott vissza, majd ezt további monetáris lazítás követte. 2010 elejére az alapkamat már történelmi mélypontra juthatott úgy, hogy mindeközben a forint is a korábbiaknál erısebb szinteken mozgott, tehát nem veszélyeztette a devizában eladósodott háztartásokat és így a pénzügyi közvetítırendszer stabilitását sem. A fiskális fegyelem egyben javította Magyarország relatív megítélését is a több esetben lazább gazdaságpolitikát folytató régiós versenytársakkal szemben és az Európai Unió egyik legkisebb GDP-arányos költségvetési deficitjét eredményezte a tavalyi évben. A magyar adósságpálya fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokon is fıleg a költségvetési szigor enyhített, az amúgy is kedvezıbb piaci hangulat mellett. A belsı egyensúlyi mutatók javulása mellé a külsı egyensúlyi indikátorok kedvezıbb alakulása társult. A magyar folyó fizetési mérleg a kilencvenes évek közepe óta tartó idısor elsı többletét mutatta 2009-ben és az ország nettó finanszírozási képessége is markánsan javult. A képet némileg árnyalta, hogy ezen javulást is elsısorban a gyenge belföldi keresletre vezethetjük vissza.
Pénz- és tıkepiaci események – állampapír- és devizapiac Bár a forint 2009-es év eleji és év végi árfolyama meglehetısen közel állt egymáshoz, a magyar deviza a két idıpont között igen széles sávban ingadozott a fı fejlett piaci devizákkal szemben. Az EUR/HUF árfolyam márciusban a válság újabb hullámának hatására például történelmi csúcsra, a 316-os szint fölé ugrott. A devizában eladósodott háztartások jelentıs hányada a svájci frank-forint árfolyam 215 fölé történı elmozdulását is megérezte. A piac kockázatvállalási hajlandóságában bekövetkezett javulás és Magyarország javuló belsı és külsı egyensúlyi mutatói az év elsı negyedéve után már fokozatos forinterısödést tettek lehetıvé egészen a nyár közepéig. Az azóta eltelt idıszak során a forint a 260-280-as, új, egyensúlyinak tekinthetı sávban mozgott, implikált volatilitása pedig egyre csökkent. A magyar deviza külsı sokkokra való érzékenysége nem szőnt meg, de érezhetıen csökkent, kiváltképp a 2009-2010-es év fordulója után. A devizapiaci ingadozások fı mozgatórugója továbbra is a globális piaci hangulat maradt, a belföldi tényezık – melyek közül a költségvetési helyzet alakulását emelnénk ki – általában valamivel kisebb súllyal szerepeltek. A kamatkülönbözet hatása nem volt jelentıs az árfolyamváltozás szempontjából, hisz az árfolyamstabilitás a kamatcsökkentési ciklus ellenére is fennmaradt. Mindebben segített az is, hogy a jegybank óvatos kamatpolitikát folytatott és csak a piaci várakozásokkal összhangban csökkentette az irányadó rátát. Az MNB továbbra is fokozott figyelemmel vizsgálja a devizapiacot és annak reakcióit a globális piaci hangulat változásaira, hiszen a pénzügyi stabilitás meghatározó a monetáris politikai döntéshozatal során.
2/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2009. december 31-ére vonatkozóan
A devizapiachoz hasonlóan a válság elsı, 2008. ıszi kicsúcsosodásakor a bankközi piacok is szélsıséges mozgásokat mutattak. A bankközi hitelezés lényegében befagyott, a pénzintézetek pedig külföldi devizában történı refinanszírozási szükségleteiket nem, vagy csak nehezen tudták kielégíteni a swapok piacán. Az MNB és egyes külföldi jegybankok között született swapmegállapodások késıbb érdemben javítottak a helyzeten, a hangulat javulásával és a bankközi piacok kiolvadásával, valamint a monetáris lazítóciklussal párhuzamban pedig a magyar pénzpiaci kamatok is csökkenésnek indultak. A 2008-2009-es év fordulóján látott piaci turbulenciák természetesen az állampapírpiacot sem hagyták érintetlenül. 2008. novemberétıl egészen 2009. áprilisáig kényszerszerően szünetelt a rendszeres államkötvény-kibocsátás, a gyakran teljesen 'kiszáradt' állampapírpiacon voltak olyan napok, amikor teljesen megszőnt a piaci likviditás, bizonyos sorozatokra semmilyen árszinten nem lehetett árjegyzıt, illetve vevıt találni. Ilyen körülmények között az államadósság finanszírozásához az ország jelentıs mértékben az IMF és az EU által folyósított mentıcsomagra volt utalva. A helyzetet súlyosbították a nemzetközi befektetık részérıl tapasztalt portfoliótıke-kivonások, a korábbiaknál alacsonyabb külföldi kézben lévı állampapír-állomány, mely a hazai piac számára hirtelen megugró, még magasabb hozamszinteken is felszívhatatlan kínálatot jelentett. Az állampapírpiac 2009. végén azonban már a normalizálódás határozott jeleit mutatta, a piac kiszáradásának veszélye minimálisra csökkent, de a kockázatok még mostanra sem tőntek el teljesen. Jelenleg az ÁKK rugalmasan kezeli a forintban denominált állampapírok kibocsátási tervét és az egyes aukciókon meghirdetett mennyiségeket is egyedileg kezeli. Ezen kívül a kibocsátó mozgásterét növelik a korábbi kötvény visszavásárlások – melyek mérsékelték a 2010-es refinanszírozási igényt – valamint a devizalapú kibocsátásokból és a még fel nem használt IMFösszegekbıl származó külön tartalékok is.
A Nyugdíjpénztár portfoliójának alakulása 2009-ben A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár az IT jóváhagyásával 2009-ben változtatott befektetési politikáján – a részvényindexek arányának növelésével, illetve nyersanyagindex bevezetésével - a következı eszközallokációs arányok alkalmazásával: 2009 (induló)
2008
Magyar állampapírok (Max Composit)
80 %
80 %
Részvények
10 %
10 %
-CE4 régió (Cetop20)
30 %
30 %
-külföldi (MSCI World)
70 %
70 %
MSCI GEM Index
5%
5%
DBLCI OY TR Index
5%
5%
3/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2009. december 31-ére vonatkozóan
A fenti táblázat a 2009. évre vonatkozó induló oszlopa a 2009. május 4-ig érvényben lévı befektetési politikát tartalmazza. Ebben az idıpontban a Pénztár Igazgatótanácsa a pénzügyi és gazdasági folyamatok és tendenciák alapján megvitatta a lehetıségeket és úgy döntött, hogy a hozam maximalizálását az szolgálja leginkább, hogyha 2009. további részében a fedezeti alap benchmarkját 100 % ZMAX-ra változtatják. Ezért az év további részében a 100 % ZMAX index volt az irányadó befektetési politika. Pénztári alapok benchmark összetétele Fedezeti alap összetétele: induló állapot: Max Composite Index, CETOP20 Index, MSCI World, MSCI GEM és DBLCI OY TR indexek – majd ZMAX index. Mőködési alap benchmark-ja: REBI index Likviditási alap benchmark-ja: REBI index
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között nem történt olyan lényeges esemény, illetve nem merült fel olyan lényeges körülmény, amely a beszámolóra hatással lenne és a Pénztár tevékenységét jelentısen befolyásolná.
Gazdasági környezet várható fejlıdése és ennek hatása a Pénztár tevékenységére Gazdasági környezet hatása Magyarország jövıbeni teljesítménye jelentıs mértékben a fejlett piaci – különösen a nyugat-európai – gazdasági ciklustól függ majd a továbbiakban is. A fiskális restrikció és a krízis által a potenciális növekedési ütemben okozott visszaesés a gyors talpra állást hátráltatja majd. Mindemellett az ország – kicsi, nyitott és a külföldi finanszírozóktól még mindig jelentıs mértékben függı gazdaságként – továbbra sem lesz képes kivonni magát a más piacokról érkezı, esetlegesen negatív hatások alól. Noha a válság legsúlyosabb szakaszán a világgazdaság már túljutott és több fejlett gazdaság ismét növekedési pályára lépett, a sebek várhatóan csak lassan gyógyulnak be és ez a magyar gazdasági teljesítményt – különösen az exportágazatokét – is alapvetıen determinálhatja. A vállalati és építıipari beruházások esetében a még mindig meglévı gazdasági bizonytalanság és a vonzó lehetıségek hiánya miatt sem várható még számottevı javulás. A magánfogyasztást a válság elıtti kondícióknál szigorúbb hitelfeltételek, a még mindig romló munkaerıpiaci helyzet, a rendelkezésre álló jövedelmek csökkenése és a továbbra is gyenge fogyasztói bizalom tarthatja nyomás alatt. Összességében véve a külsı és a belsı növekedési feltételek stagnálás-közeli 2010-es állapotra engednek következtetni.
4/5
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Üzleti jelentés 2009. december 31-ére vonatkozóan
A Pénztár tevékenységének várható alakulása A Pénztár a piaci folyamatok és a várakozások bizonytalanságát mérlegelve 2010. január 1-jével nem változtatott befektetési politikáján. A Pénztári alapok benchmark összetétele így 2010-ben a következıknek megfelelıen alakul:
Magyar állampapírok (Max Composit) Részvények -CE4 régió (Cetop20) -külföldi (MSCI World) MSCI GEM Index DBLCDBCT Index
2010 (tervezett) 80 % 11 % 4% 7% 5 % 4%
A CIB Csoport tevékenységére a közeljövıben bizonyára kihat majd a világgazdaság alakulása, de a Csoport magyar bankrendszerben betöltött szerepe továbbra is jelentıs lesz.
Budapest, 2010. április 23.
Tisztavalné Winand Ágnes IT elnöke
5/5
