Üzleti jelentés a Credit Suisse Life & Pensions Nyugdíjpénztár önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatának 2005. évről szóló éves beszámolójához
A)
A két ágazatot érintő tagelvándorlásról
Az előző évekhez hasonlóan 2005-ben is jelentős volt a tagelvándorlás, tény, hogy a hozott intézkedések nem javították a Pénztár helyzetét. A nagy pénztárak között erős a jutalékverseny, amellyel a Pénztár nem vette fel a versenyt. Annak, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség egy korábbi tagja felrúgta a szövetség tagjai közötti megállapodást (hogy az egymástól átlépett tagjai után nem fizetnek jutalékot), a korábbi tag kilépése lett a következménye. A Pénztár rendszeresen indított kampányt azért, hogy az átlépési szándékukat jelző tagok megfontolhassák átlépési szándékukat. Levélben kerestük meg őket, bemutatva, hogy a Winterthur (előző nevén Credit Suisse Life & Pensions) Nyugdíjpénztár miben ad többet mint az átvevő pénztár. E levél hatására átlagosan 8-10%nyi átlépő visszavonta átlépési szándékát. A jövőben is folytatni kívánjuk a fenti tagelvándorlást csökkentő tevékenységeket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legújabb szóbeli állásfoglalása szerint nem követhető az a módszer, hogy a Pénztár átlépési szándékukat bejelentőket keres meg levélben, és próbálja meggyőzni, vonják vissza átlépési nyilatkozatukat. A Pénztár a Felügyelet majdani hivatalos állásfoglalása alapján felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja eddigi gyakorlatát. B)
Önkéntes nyugdíjpénztári ágazat
1. Taglétszám, szolgáltatások Az önkéntes nyugdíjpénztári piac az elmúlt évek alatt jelentős koncentrációs folyamaton ment át. A magánnyugdíjpénztárak működésének első évei az önkéntes nyugdíjpénztárakat is segítették a létszámuk gyors növelésében, de 2000-től már az egyszámjegyű piacbővülés időszaka következett. 2001-ben 6,7 %-kal, 2002ben 2,3%-kal, 2003-ban 3,3%-kal, 2004-ben 2,5%-kal, 2005 1 . végén 3-4%-kal volt több tagja a pénztáraknak, mint az év elején. A piac telítettséghez közeli állapota miatt a pénztárak nagyság szerinti rangsorán az utóbbi években csak az egyesülések módosítottak. Az első esztendők beolvadási hulláma azonban mára csendesülni látszik, 2005. végén 76 önkéntes nyugdíjpénztár működött, míg 2004. év végén számuk 75 volt. (A K&H 2005. júliusában alapította meg önkéntes nyugdíjpénztárát.) A Pénztár továbbra is nettó tagátadó pénztár; az önkéntes pénztárak között a létszám szempontjából a 6. helyen áll. A következő önkéntes nyugdíjpénztárak előzik meg a Pénztárat (2005. IV. negyedévi adatok): OTP (225 ezer fő), Allianz Hungária (199 ezer fő), AEGON (126 ezer fő), MKB (113 ezer fő), UNIQA (II. negyedévi adat: 95 ezer fő). A sorban következő: ING (57 ezer fő), Aranykor (II. negyedévi adat: 51 ezer fő), VIT (nyílt; (II. negyedévi adat: 33 ezer fő) Évgyűrűk (II. negyedévi adat: 28 ezer fő) és a Budapest (II. negyedévi adat: 27 ezer fő).
1
Az Üzleti jelentés írásakor a 2005. III. negyedévi piaci adatok voltak elérhetők, ezért összehasonlításokkor a piaci évvégi adatok becsült értékek.
A tagság alakulására és a kezelt vagyon nagyságára is ható esemény, hogy a FŐTÁV Rt. Önkéntes Nyugdíjpénztára 2005. december 31-én beolvadt a Pénztárba. Ennek létszám- és egyéb eredményhatását a 2006. január 1-jei állományban szerepelnek. A beolvadt önkéntes nyugdíjpénztár főbb adatai (2005) a következők: — létszám 969 fő; — egyéni számlák céltartaléka 1 605 millió Ft. Ami a szolgáltatást igénylőket illeti, továbbra is az a jellemző, hogy legtöbbjük az egyösszegű kifizetést választja, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy az átlagos egyéni számla egyenlege alacsony járadékszolgáltatás vagy életjáradék igénybevételéhez. Másodsorban az az ok, hogy a befizetések 70%-a munkáltató tagdíjátvállalás, amelyet a tagok „talált pénz”-nek tartanak, és ha módjuk van adómentesen felvenni (ehhez nyugdíjaként 3 évnyi tagság szükséges), mihamarabb megteszik. Bizonyos, hogy a Pénztárnak az elkövetkező 8-10 évben jelentős számú járadékosa, különösen életjáradékosa nem lesz. A Pénztár átlagéletkora (42,04 év), amely megfelel a piaci átlagnak. A Pénztár a 2006-ban folytatott marketingtevékenysége során kiemelt fontosságúnak tartja, hogy hangsúlyozza az önkéntes nyugdíjpénztári tagság hosszútávú előnyeit, és — amennyire a fenti befizetési arányok és adózási jogszabályok adta térben ez lehetséges — a nyugdíjcélú öngondoskodásra ösztönözze a tagságot. A Pénztár taglétszáma várhatóan a 2006. évben nem változik jelentősen. Mint évek óta megszokott, az önkéntes nyugdíjpénztári ágazatra vonatkozó jogszabályokban lényeges változás nem várható. Annak a hatását, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári személyi jövedelemadó-kedvezmény megszűnt visszaigényelhetőnek lenni, nehéz becsülni. A Pénztár az adóigazolás postázásakor már felhívta egyéni tagdíjat vállaló tagjainak figyelmét arra, hogy érdemes továbbra is tagdíjat fizetniük, hiszen az adózási előny mértéke változatlan. E figyelemfelhívásra 2006 során kiemelt figyelmet fordítunk, így kívánjuk csökkenteni annak a negatív hatását, hogy az adókedvezmény összege 2006-tól nem igényelhető vissza, hanem önkéntes pénztári számlajóváírássá alakult. Mivel a számlajóváírást egy és csak egy önkéntes (egészség- nyugdíj- vagy önsegélyező) pénztárban vezett egyéni számlája javára kérheti a magánszemély (akkor is, ha pl. nyugdíj- és egészségpénztárban is tag), a Pénztár kampányt tervez annak érdekében is, hogy minél több nyugdíjpénztári tag érezze fontosnak, hogy a nyugdíjtőkéjét gyarapítsa, és ne pl. egészségpénztári (azonnal készpénzzé tehető) megtakarítását növelje. A 2005. évet a Pénztár pozitív működési eredménnyel zárta, halmozott tartaléka 31,944 millió Ft, amely biztosítja a működés feltételeit. A 2005. év további jelentős eseménye volt az is, hogy 2005. október 1-jétől mind az önkéntes, mind a magánnyugdíjpénztári ágazat adminisztrációját maga a Pénztár végzi. Mint ahogy az a változás előkészítésekor is nyilvánvaló volt, az adminisztrációs tevékenység átvétele — köszönhetően az átvett alkalmazottak sokéves tapasztalatának — zökkenőmentes és sikeres volt.
2. Vagyon A teljes önkéntes nyugdíjpénztári szektor 15%-os (értékben 512 milliárd Ft-ról kb. 587 milliárd Ft-ra) vagyonnövekedéséhez viszonyítva a pénztári vagyon vele megegyezően 23 115 millió Ft-ról 26 569 millió Ft-ra nőtt (+15%). A vagyon terén elmondható, hogy a Pénztár némileg lemaradt az élbolytól, csak az önkéntes nyugdíjpénztári vagyont tekintve a 6-8 helyen áll. (év végi adatok alapján; OTP: 77 milliárd Ft, Allianz: 76 milliárd Ft, MKB: 76 milliárd Ft, VIT (nyílt; 2005. II. félév): 42 milliárd Ft; AEGON: 41 milliárd Ft, UNIQA (2005. II. félév): 32 milliárd Ft, Aranykor (2005. II. félév): 27 milliárd Ft, ING: 28 milliárd Ft.) A Pénztár vagyon szerinti piaci részesedése a 2004. év végi 4,51%-os arányal azonosan, 4,52% volt.
3. Gazdálkodás, bevételek, eredmény A 2005. évi tagdíjbevételek és adományok, támogatások együttesen mintegy 10,67%-kal meghaladták a tervezett szintet. A teljes önkéntes nyugdíjpénztári szektor tagdíjbevételei kb. 8%-kal nőttek (értékben 82,8 milliárd Ft-ról kb. 89,5 milliárd Ft-ra), míg ugyanez az arány a Pénztár esetében -1,4% volt. Az egy főre eső befizetés (tagdíjbevételek és támogatások, adományok együttesen) évi átlagos értéke a 2004. évi 37 150 Ft-ról 37 458 Ft-ra, havi átlagos értéke 3 096 Ft-ról 3 121 Ft-ra változott, azaz némi emelkedést mutatott. A Pénztár gazdálkodása 2005-ben – az év közben végrehajtott változtatásoknak is köszönhetően kiegyensúlyozottabb volt, a működési tevékenység eredménye 5 441 ezer Ft szemben az előző év 4 388 ezer forintos eredményével.
4. Tagvándorlás A más pénztárakba való átlépések száma (1 329 fő 2005-ben, szemben a 3 462 fővel 2004-ben) jelentősen csökkent. Megállapítható, hogy a Pénztár adminisztrációjával szembeni tagi kifogások száma mérséklődött az előző évek fejlesztéseinek köszönhetően. A piacon megemelkedett szerzési jutalékszintek előtérbe helyezték a vagyonnal rendelkező tagok szerzését. A csoportos átlépések mögött nem feltétlenül állnak mindig minőségi kifogások (pl. a nagy munkáltatók alkalmazottainak távozása mögött sem), de a Pénztár eltökélt célja, hogy mind a tagmegtartásban, mind a vagyonkezelés terén jó eredményeket érjen el. Tekintve, hogy piaci szinten a teljes tagdíjcélú bevételek több mint 70%-át a munkáltatók tagdíjátvállalása és a támogatási céllal fizetett összegek teszik ki, és hogy akár ezres nagyságrendben mérhető azon tagok száma, akik egy-egy nagy munkáltatóhoz tartoznak, kiemelkedően fontos a pénztárak számára a munkáltatói tagok, rajtuk keresztül az egyéni tagok megtartása.
5. Tagság korösszetétele A Pénztár tagságának kormegoszlása és átlagéletkora megfelel az önkéntes nyugdíjpénztárak teljes tagságára jellemzőnek. Ennek alapján a Pénztár a belátható jövőben a befizetésekből származó összeg továbbra is nagyságrendileg meghaladja a teljesített szolgáltatásokét. Ennek következtében a Pénztár vagyona – és ezáltal tőkepiaci szerepe és biztonsága – továbbra is gyors ütemben növekedik.
6. Felügyeleti ellenőrzések A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban Felügyelet) 2004-ben nem végzett ellenőrzést a Pénztárnál. A mérleg fordulónapja után a gazdálkodást, működést befolyásoló lényeges esemény nem következett be. Az aktív tagok közül 1 920 -an vannak azok, akiknek 2005.12.31-én lejárt a 10 éves várakozási ideje, és még nem kértek kifizetést; ezen tagok egyéni számlájának záró egyenlege 675 ezer Ft. 2006.12.31-ig további 2 760 tagnak lesz lehetősége felvenni az egyéni számláján lévő összeget. Az ő egyéni számlájukon 1 712 519 ezer Ft volt 2005.12.31-én. A Pénztár összességében az önkéntes nyugdíjpénztári piac további lassú konszolidációját várja, és konkrét lépéseket tesz azért, hogy ajánlattal éljen olyan pénztárak felé, amelyek potenciális partnert jelentenek a jövőbeni egyesülésekre nézve. Feltehető, hogy a tagi befizetési hajlandóságra nagy hatással bíró adózási és járulékmegállapítási rendszerben, nem lesz olyan változás, amely a Pénztár tevékenységét jelentősen befolyásolná. A Pénztár feladata, hogy 2006-ban aktív kampányt folytasson azért, hogy az adózási kedvezményt a tagok az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra irassák jóvá.
C)
Magánnyugdíjpénztári ágazat
1. Taglétszám
2004-ben és 2005-ben kb. 4,2%-kal emelkedett a magánnyugdíjpénztári piac taglétszáma, és az év végén meghaladta a 2 502 ezer főt. Ami a piacon működő pénztárak számát illeti, 2005 ezen a téren nem hozott változást, a Pénztár továbbra is az 5. legnagyobb. A versenytársak 2005. évi adatai alapján a sorrend: OTP: 726 ezer fő; AEGON: 456 ezer fő, ING: 382 ezer fő, Allianz: 332 ezer fő, Évgyűrűk (2005. II. negyedévi adat): 106 ezer fő, Aranykor (2005. II. negyedévi adat): 79 ezer fő, UNIQA (2005. II. negyedévi adat): 54 ezer fő, Budapest (2005. II. negyedévi adat): 35 ezer fő, MKB (2005. II. negyedévi adat): 26 ezer fő. A Pénztár a tervében is azt jelezte előre, hogy mintegy 0,5%-nyi tagvesztés történik 2005-ben, ezt igazolják a tavalyi tényadatok. Az új belépők száma 3 091 fő volt, a más pénztárba távozók száma 2005-ben 4 324 fő, 2004-ben 6 733 fő volt. A Pénztár taglétszám szerinti piaci részesedése 2004. végén 8,24% volt, 2005-ben kb. 7,85%, a csökkenés mellett is megtartva a piacon 1998-ban kivívott helyét. A közeljövőben nem várható olyan jelentős jogszabályi változás a magánnyugdíjpénztári piacon, amely a Pénztár tevékenységét alapjaiban befolyásolná.
2. Vagyon A teljes magánnyugdíjpénztári szektor 41,3%-os vagyonnövekedéséhez (értékben 804 milliárd Ft-ról 1 135 milliárd Ft-ra) viszonyítva a pénztári vagyon 78 539 millió Ft-ról 103 002 millió Ft-ra nőtt (+31,15%), úgy, hogy a tagdíjbevételek a tervezettet 2,41%-kal haladták meg. A Pénztár vagyon szerinti piaci részesedése a 2004. év végi 9,77%-os szintet kis mértékben alulmúlta, és év végére 9,07%-os értéket ért el. A versenytársak 2005. évi adatai alapján a sorrend (2005. decemberi adatok): OTP: 317 milliárd Ft; ING: 221 milliárd Ft, AEGON: 205 milliárd Ft, Allianz: 124 milliárd Ft, Évgyűrűk (2005. II. negyedévi adat): 41 milliárd Ft, Aranykor (2005. II. negyedévi adat): 37 milliárd Ft, Budapest (2005. II. negyedévi adat): 24 milliárd Ft, UNIQA (2005. II. negyedévi adat): 22 milliárd Ft, MKB (2005. II. negyedévi adat): 22 milliárd Ft. 3. Gazdálkodás, bevételek, eredmény A 2005. évi tagdíjbevétel 20 383 millió Ft-ot tett ki, és 8,41%-kal haladta meg a 2004. évi 18 801 millió Ft-ot. A teljes magánnyugdíjpénztári szektor tagdíjbevétele a Felügyelet által nyilvánosságrahozott adatok szerint 2005. első félévében elérte a 123 milliárd Ft-ot, becsléseink szerint az év végéig közel 245 milliárd Ft folyt be a pénztárakba. A Pénztár egy főre eső befizetéseinek évi átlagos értéke a 2004. évi 93,7 ezer Ft-ról mintegy 10,86%-kal, 103,88 ezer Ft-ra emelkedett. A működési eredmény 65 017 ezer Ft lett.
4. Tagság korösszetétele A Felügyelet tájékoztatói alapján megállapítható, hogy a tagság korösszetételében a piaci átlaghoz viszonyítva jelentős változás nem történt. A magánnyugdíjpénztári pénztártagok derékhadát a 20-40 éves korosztály alkotja, ezen belül a legnépesebb korosztályt a 20-24 év közöttiek és a 25-29 év közöttiek.
A Pénztár tagságának kormegoszlása és 35,51 éves (ezen belül a férfiak átlagéletkora 35,20 év és a nők átlagéletkora 35,82 év) átlagéletkora megfelel a magánnyugdíjpénztárak teljes tagságára jellemzőnek.
5. Szolgáltatások A tagság kormegoszlása alapján elmondható, hogy várhatóan 8-10 évig nem kerül sor szolgáltatásnyújtásra, és csak kb. 15 éves időtávon kell először jelentősebb mértékű szolgáltatási igénnyel számolni; addig a befizetésekből származó összeg továbbra is nagyságrendileg meg fogja haladni a teljesített szolgáltatásokét. Ennek következtében a Pénztár vagyona – és ezáltal tőkepiaci szerepe és biztonsága – továbbra is gyors ütemben növekszik.
6. Felügyeleti ellenőrzések A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban Felügyelet) 2005-ben nem végzett ellenőrzést a Pénztárnál.
C)
Önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazat együttesen
1. Hozamok, befektetések A nyugdíjpénztár 2003. IV. negyedévtől meghívásos pályázat keretében a teljes vagyonkezelést a Winterthur Biztosító Zrt.-re bízta. Magánnyugdíjpénztári ágazat
Teljes vagyonra számított hozamráta Fedezeti tartalékra számított hozamráta
I. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
Éves
3,84%
3,72%
3,54%
-0,50%
10,96%
3,49%
3,45%
3,26%
-0,78%
9,70%
3,94%
3,76%
3,57%
-0,57%
11,06%
3,59%
3,49%
3,30%
-0,86%
9,79%
Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Bruttó hozamráta Nettó hozamráta
Önkéntes nyugdíjpénztári ágazat
I. negyedév Teljes vagyonra számított hozamráta Fedezeti tartalékra számított hozamráta
Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Bruttó hozamráta Nettó hozamráta
II. negyedév
III. negyedév IV. negyedév
Éves
3,71%
3,44%
3,73%
0,19%
11,50%
3,31%
3,12%
3,41%
-0,13%
10,02%
3,82%
3,51%
3,71%
0,07%
11,52%
3,42%
3,19%
3,39%
-0,26%
10,05%
A fogyasztói árindex 2005. január 1. és december 31. között 3,3% volt.
2. A befektetési politika tervezett alakulása 2006-ban
A magánnyugdíjpénztári befektetések A Pénztár a befektetéseinek összetételét a vonatkozó jogszabályok által megszabott határok között, a Pénztár Igazgatótanácsa által elfogadott Befektetési Politika szerint határozza meg. A Pénztár a fedezeti tartalék egyéni számlák tartalékának és szolgáltatási számlák tartalékának befektetésekor vállalható kockázatot a pénztári vagyon befektetése céljának megfelelően állapítja meg, illetve korlátozza. Az eszközök és kötelezettségek lejárati szerkezetének mind pontosabb megfeleltetésére törekszik, ettől csak a rendelkezésre álló eszközök korlátozottsága valamint – kisebb mértékben – hozammaximalizálás miatt tér el. A fedezeti tartalék — egyéni számlák tartalékának vagyonát a Pénztár az alábbiak szerint fekteti be. A kezelt portfólió lehetséges összetétele, befektetési eszközök és limitek a fedezeti tartalék egyéni számlák tartaléka portfoliójára Elérhető eszközök a-b)
Készpénz
c)
Bankbetét Hazai állampapír, illetve magyar állami garanciával rendelkező értékpapír Nemzetközi állampapír, illetve nemzetközi állami garanciával rendelkező értékpapír Hazai vállalati kötvény (hitelintézet kivételével) Nemzetközi vállalati kötvény (hitelintézet kivételével) Hazai helyi önkormányzati kötvény nyilvánosan forgalomba hozott Nemzetközi helyi önkormányzati kötvény nyilvánosan forgalomba hozott
d1) - d2) d3) - d4) d5) d6) d9) d10) d5)-d10) d7) d8) e1 - e2)
együttesen Hazai hitelintézeti kötvény - nyilvánosan forgalomba hozott Nemzetközi hitelintézeti kötvény nyilvánosan forgalomba hozott
Limit
10% 10% 10% 10% 30%
e3) -e4)
Hazai részvények - tőzsdére bevezetett Nemzetközi részvények - tőzsdére bevezetett
f1)
Hazai befektetési jegyek - ingatlan is
f2)
Nemzetközi befektetési jegyek - ingatlan is
f1)-f2)
együttesen
g1)
Hazai jelzáloglevél
g2)
Nemzetközi jelzáloglevél
g1) – g2)
együttesen
h)
Tőzsdei határidős ügylet
i)
Tőzsdei opciós ügylet
j)
Közvetlen ingatlanbefektetés
k)
Értékpapír kölcsönzési ügylet
50%
l)
Repó (fordított ügyletek)
20%
m)
Kockázati tőkealapjegy
5%
Tőzsdén kívüli határidős és opciós ügyletek
Megjegyzés
Max. 10% egy befektetési alapban, max. 30% egy alapkezelő által kezelt alapok 50 %
25 % Kizárólag fedezeti, illetve arbitrázs céllal 5%
Max. 10% a közvetlen ingatlan és ingatlan alap aránya Óvadék ellenében Egy kockázati tőkealapba max. 2% Kizárólag devizakockázat-fedezeti céllal
További szabályok: Rövid pozíció nem megengedett A befektetési jegyek arányosan abba a kategóriába tartoznak, amelybe a befektetési alap az eszközeit az aktuális portfolió-összetétel szerint kihelyezi Befektetési alapokba fektető befektetési alap súlya max 10% Nem OECD illetve EGT tagországban kibocsátott értékpapírok max. 20% Az a), b), c), valamint d) pontokban (d1, d2, d3, d4, d5, d6, d7, d8, d9, d10) meghatározott értékpapírok minimális súlya 60% Egy kibocsátó különböző értékpapírjainak részaránya max. 10% (állampapír kivételével) Az e2) valamint e4) pontokba tartozó értékpapírok max. 30% (egy értékpapírba max.10%)
A fedezeti tartalék — egyéni számlák tartalékának referencia-portfóliója az alábbi: Referencia-portfólió
Referenciaindex
Magyar államkötvények Közép-kelet európai részvények Nemzetközi részvények
MAX Composite Index CETOP20 Index MSCI World Index
Referenciahozam számításához alkalmazott súlyarány 85,0% 7,0% 8,0%
A fedezeti tartalék — szolgáltatási számlák tartalékának vagyonát a Pénztár az alábbi eszközökbe fekteti be.
Eszközcsoportok
Befektetési korlát
A tartalék vagyona a felsorolt eszközfajták bármelyikébe egy évnél nem hosszabb lekötött betét; 100%-os mértékig állampapír alapú szállításos vagy óvadéki repó (fordított repó). befektethető. b) Magyar állampapír kötvény, melyért a magyar állam készfizető kezességet vállal. c) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény.
a) Látraszóló vagy lekötött számlapénz;
d) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye, mely kizárólag az a), b) pontokban meghatározott eszközökbe fektet. A fedezeti tartalék — szolgáltatási számlák tartalékának referencia-portfóliója: Referencia-portfólió
Referenciaindex
Magyar állampapírok
RMAX Index
Referenciahozam számításához alkalmazott súlyarány 100%
Jelen Összefoglaló a Pénztár 2006. január 1-től hatályos magánnyugdíjpénztári Befektetési Politikája alapján készült.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befektetési politika A Pénztár 2006-ban választható portfóliós rendszert vezet bei az önkéntes nyugdíjpénztári ágazatban. Ezért az alábbi önkéntes nyugdíjpénztári befektetési politika addig lesz hatályos, míg a felügyeleti engedély birtokában a befektetési politika ennek megfelelő átalakítására nem kerül sor.
A Pénztár a befektetéseinek összetételét a vonatkozó jogszabályok által megszabott határok között, a Pénztár Igazgatótanácsa által elfogadott Befektetési Politika szerint határozza meg. A befektetési tevékenység eredményességének mérésére a Pénztár egy, a Pénztár befektetéseinek összetételét követő referencia-portfóliót és referencia-hozammutatókat használ, és ehhez egy, a portfólió belső arányait követő súlyozást alkalmaz. Az ezek segítségével számított referenciahozam szolgál a befektetési tevékenység értékelésére. A fedezeti tartalék — egyéni számlák tartalékának vagyonát a Pénztár az alábbiak szerint fekteti be.
A kezelt portfólió lehetséges összetétele, befektetési eszközök és limitek a fedezeti tartalék egyéni számlák tartaléka portfoliójára Eszközcsoportok
Befektetési korlát
1. Látraszóló, vagy lekötött számlapénz; egy évnél nem hosszabb lekötött betét; állampapír alapú szállításos vagy óvadéki repó (fordított repó). 2. Magyar állampapír kötvény, melyért a magyar állam készfizető kezességet vállal. 3. Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet, hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény. 4. Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél.
0-10%
5. Közép-kelet európai országok (Magyarország kivételével) által kibocsátott állampapír, valamint kötvény. 6. OECD tagországok (az 5. pontba tartozók kivételével) állampapírjai, valamint kötvényei. 7. OECD tagországokban (Magyarország kivételével) bejegyzett gazdálkodó szervezet, hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény;
0 – 5%* 0 – 5%* max. 15% max. 6,375%
max. 8,625%* max. 8,625%*
d) Japánban kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény.
max. 8,625%*
9. Befektetési jegyek a) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye (kivéve ingatlan befektetési alap jegye) b) Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye (kivéve ingatlan befektetési alap jegye)
10. Szabványosított, tőzsdei határidős és opciós ügyletek
11. Tőzsdén kívüli származtatott ügylet
3 – 10% 0 – 5%
8. Részvények a) Közép-kelet európai országokban (Magyarországot is ideértve) kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, b) Egyéb Európai országokban kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, c) Amerikában kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény,
c) ingatlan befektetési alap jegye
min. 65% min. 60% 2 – 5%
max. 50%. Az a), b) pontba sorolt befektetési jegyek arányosan abba az 1)-3) kategóriába tartoznak, amelybe a befektetési alap az eszközeit az aktuális portfolióösszetétel szerint kihelyezi. max. 5% Csak meglévő vagy egyidejűleg létrehozott pozíciók kockázatának fedezésére. Csak devizaárfolyamkockázat fedezeti céllal, a devizakitettség devizánként min. 80%, max. 100% arányában.
A fedezeti tartalék — egyéni számlák tartalékának referencia-portfóliója az alábbi: Referencia-portfólió
Referenciaindex
Magyar államkötvények Magyar részvények Közép-kelet európai részvények Amerikai részvények Nyugat-európai részvények Japán részvények
MAXC Index BUX Index CETOP20 Index Dow Jones Industrial Avg Index FTSE Eurotop 100 Index TOPIX Index
Referenciahozam számításához alkalmazott súlyarány 90,0% 1,25% 3,0% 2,25% 2,5% 1,0%
A fedezeti tartalék — szolgáltatási számlák tartalékának vagyonát a Pénztár az alábbi eszközökbe fekteti be. Eszközcsoportok a) Látraszóló vagy lekötött számlapénz; egy évnél nem hosszabb lekötött betét;
Befektetési korlát A tartalék vagyona a felsorolt eszközfajták bármelyikébe
állampapír alapú szállításos vagy óvadéki repó (fordított repó). 100%-os mértékig b) Magyar állampapír befektethető. kötvény, melyért a magyar állam készfizető kezességet vállal. c) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény.
d) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye, mely kizárólag az a), b) pontokban meghatározott eszközökbe fektet.
A fedezeti tartalék — szolgáltatási számlák tartalékának referencia-portfóliója: Referencia-portfólió
Referenciaindex
Magyar állampapírok
RMAX Index
Referenciahozam számításához alkalmazott súlyarány 100%
Jelen Összefoglaló a Pénztár 2005. január 20-tól— és 2006. január 1-jétől, a választható portfólió bevezetéséig — hatályos önkéntes nyugdíjpénztári Befektetési Politikája alapján készült.
Budapest, 2006. március 22.
Dr. Zolnay Judit az Igazgatótanács elnöke
Tóth Szilárd ügyvezető
9
