29
Üzemel a Csepel II. Erômû
2000. november 1. óta a magyar VER erômûparkját új áramtermelô egység színesíti, a Csepel II. Erômû. A színesítés szó illik a tulajdonosi szerkezetre is, miután az említett erômû tulajdonosa – több hazai telephez hasonlóan – külföldi szakmai befektetô társaság. A kivételt ez esetben az jelenti, hogy a PowerGen Egyesült Királyság-beli központi cége nem egy meglévô, kész erômû privatizációja révén, hanem jelentôs beruházást követôen birtokolja és irányítja az erômûvet. A beruházás révén a villamosenergia-termelés világszínvonalú technikája valósult meg, növelve az áramtermelés országos átlagos hatásfokát, ezáltal csökkentve a környezeti kibocsátásokat, új munkahelyet teremtve és a környék távfûtését is gazdaságosabbá téve. A 396 MW-os (bruttó) névleges teljesítményû Csepel II. Erômû üzembe helyezésével a magyar VER összes beépített teljesítménye immár 8282 MW-ot ért el. KESZLER GYÖRGY A Csepeli Gyártelepet 1892-ben alapítot- melô bázist a mintegy 11 ezer csepeli laták, elôdje egy 40 fôs üzem volt. Húsz év- kás távfûtéséhez. Környezetvédelmi korvel késôbb – fôleg a hadiipari megrende- szerûsítési program részeként az addig léseknek köszönhetôen – már közel 20 ez- széntüzeléssel üzemelô erômûvet a 70-es ren dolgoztak itt. Ez a létszám a II. világ- évek második felében gáztüzelésûre állíháború idején 35 ezerre emelkedett és a tották át. A tartalék tüzelôanyag ebben az Gyártelep a nehézipar területén széles idôszakban a nehéz tüzelôolaj volt, gyártmányskálával büszkélkedhetett. Az amelynek felhasználása csak a téli csúcsegykori tulajdonosok önálló energiaellá- idôszakokra, illetve az esetleges földgáztásra törekedtek már a kezdetektôl fogva, szolgáltatási megszakítások idejére korláígy saját erôtelepet hoztak létre, amely- tozódott. nek késôbbi fejlôdése szorosan összeA 80-as, 90-es évek gazdasági változákapcsolódott a Gyártelep fejlôdésével. sai, a nehézipar hanyatlása, a korábbi piAz 1910-es években üzembe helyezett acok leépülése, megszûnése rányomta középnyomású kazánpark (20 db BW tí- bélyegét mind az ipartelep, mind az Erôpusú 14 bar, 260 °C, 10t/h kapacitással) a mû fejlôdésére. hozzákapcsolódó villamosenergia-termeA szükséges beruházások finanszírozálôi kapacitással önálló szigetüzemként si nehézségek miatt tolódtak, így a mûbiztosította a Gyártelep energiaellátását. szaki-technikai színvonal nem tudott a A késôbbi korszerûsítések közül szinte kor követelményeivel lépést tartani. Ebelég csak azt megemlítenünk, hogy az ben a helyzetben hozott döntô változást 50-es évek elején – Közép-Európában el- az angliai székhelyû PowerGen vállalat sôként – az itt telepített 4 db SULZER tí- 1995-ben, amikor a Csepeli Erômû Rt. pusú nagynyomású gôzkazán (101 bar, privatizálásával ismét megteremtette a 500 °C) az akkori technológiai színvonal további mûszaki fejlesztések lehetôségét. csúcsát képviselte. Ugyaner1. fotó Az Erômû látképe Budáról re az idôszakra tehetô a 120/10 kV-os villamos alállomás megépítése is, amellyel létrejöhetett az országos villamosenergiarendszerrel való kapcsolat. A kifelé való nyitás második lépéseként a 60-as, 70-es évek lakótelepépítési programjának részeként végrehajtott fejlesztéseket követôen az Erôtelep szolgáltatta a hôterA
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
A Csepeli Áramtermelô Rt. A PowerGen számára már a privatizációs folyamat során nyilvánvaló volt, hogy a villamos- és hôenergia-igények hosszú távú és biztonságos kielégítéséhez elengedhetetlen egy erômûvi fejlesztési program megvalósítása. A tervezett beruházás érdekében megalapításra került a Csepeli Áramtermelô Rt., amely teljes egészében a PowerGen magyarországi leányvállalata. A tulajdonos által megrendelt 389 MW beépített villamos teljesítôképességû csepeli erômû beruházás lett az elsô, ún. IPP projekt Magyarországon. (IPP = Independent Power Project: független erômûvi beruházás). A beruházás megkezdése elôtt többek között meg kellett kötni a hosszú távú áramvásárlási szerzôdést az MVM Rt.vel, a hosszú távú gázszolgáltatási szerzôdést a MOL Rt.-vel, a beruházási vállalkozási szerzôdést (ELIN/GE), valamint az üzemeltetési és karbantartási szerzôdést (PowerGen Energia Rt.). Be kellett szerezni továbbá a Magyar Energia Hivataltól a létesítési, majd az üzembe helyezési, valamint az üzemeltetési engedélyeket is. Ezek mellett természetesen szükség volt még a helyi önkormányzatnak és számos szakhatóságnak az állásfoglalására és egyetértésére is. K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
30
1. ábra Az egyszerûsített hôséma
Az új erômû A Csepel II. Erômû néven ismertté vált erômû a napjainkban világszerte nagy számban épített és több szempontból is a legkedvezôbbnek tartott kombinált ciklusú gázturbinás erômû, amely két egymás után kapcsolt villamosenergia-termelô ciklust foglal magába. Az elsô ciklusban a tüzelôanyag (nagynyomású földgáz vagy speciális tüzelôolaj) a 17 fokozatú kompresszor által mintegy 10 barra összesûrített levegôvel elkeveredve az égôkamrákban szabályozott körülmények között kerül eltüzelésre. Az így keletkezett nagy munkavégzô képességû füstgáz a háromfokozatú gázturbinán áthaladva energiájának jelentôs részét átadja, meghajtva ezáltal a közös tengelyen elhelyezett kompresszort és a 15,75 kV kapocsfeszültségû generátort. A gázturbinákból kilépô, még mindig nagy hômérsékletû (kb. 565 °C) füstgáz segítségével a második ciklus számára gôzt állítunk elô két nyomásszintû hôhasznosító kazánok közbeiktatásával. Az alkalmazott gôzparaméterek: nagynyomás 87 bar, 512 °C; kis nyomás 7,2 bar, 185 °C. A gôz munkavégzô képességét egy megcsapolásos-elvételes, egyházas, kondenzációs gôzturbina által meghajtott generátor alakítja villamos energiává. Ezt követôen a termelt villamos energia a 3, 120/15,75 kV-os fôtranszformátoron át jut az országos hálózatba (1. ábra). Az erômû fôberendezései a szakmai gyakorlatban elterjedt 2:2:1-es elrendezéA
M A G Y A R
V I L L A M O S
sûek, amely két gázturbinát (továbbiakban GT), két hôhasznosító kazánt (továbbiakban HHK) és egy gôzturbinát jelent. Ez az elrendezés teszi képessé az erômûvet arra, hogy terhelését viszonylag tág terhelési tartományon belül képes változtatni. A kondenzációs gôzturbina megcsapolásaival, elvételeivel biztosítható a 3 db távfûtési hôcserélô fûtôgôzzel való ellátása, valamint a kisnyomású gôz betáplálása a turbinába. A villamosenergia-termelést a MAVIR Rt. (volt OVIT) menetrend szerint szabályozza. Az erômû rendelkezik távszabályozási funkcióval is, eszerint az erômû terhelési alapjelét a MAVIR számítógépe közvetlenül az erômû blokk szabályzójának küldi, kiiktatva ezáltal az emberi beavatkozás szükségességét. Ebben az üzemmódban az erômû teljesítménye 50-92% között
szabályozható, növelve az üzemirányítás rugalmasságát. Tekintettel arra, hogy az erômû elsôdleges célja a villamosenergia-fejlesztés, így a folyamatos és zavarmentes távhôellátás érdekében további négy forróvízkazán és egy gôzkazán került beépítésre. Az erômû tüzelôanyaga elsôsorban földgáz, de tartalék tüzelôanyagként gázturbinaolajat is használhat. Ezen gázturbinaolaj minôségi mutatói igen szigorúak (pl. max kéntartalom 0,2%) és felhasználása csak a földgázellátás szünetelése esetén kerül szóba. A földgázellátás biztosításához Vecsésrôl egy új, nagynyomású vezeték létesült, míg a gázturbinaolaj tárolására 2 db, egyenként 8000 m3–es tartály épült. Az olaj érkezhet termékvezetéken Százhalombattáról, uszályon a Dunán, illetve vasúti tartálykocsikban. Az erômû villamosan az ELMÛ Rt. 120 kV-os feszültségszintû hálózatára csatla-
1. táblázat
Beépített villamos teljesítôképesség (önfogyasztással csökkentett érték)
389 MWe
Gázturbinák
2 db GE Frame 9E
139 MWe
Gôzturbina
1 db GE
118 MWe
Hôhasznosító kazánok
3 db gôz/forróvíz hôcs.
134 MWth
Tartalék forróvíz-kazánok
4 db UNIWATT kazán
76 MWth
Segéd gôzkazán
1 db UNIWATT kazán
35 MWth
Csepel I. forróvíz-kazánok
2 db PTVM kazán
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
116 MWth
31 2. fotó A Duna folyamatosan magas vízállása miatt lassan haladt az új vízkivételi mû építése, amely 13 m-rel nyúlik a Duna vízszintje alá
3. fotó A Dunán érkezik a két, 139 MW-os GE gázturbina a dél-kaliforniai Greenville-bôl 4. fotó Épül a 2. hôhasznosító kazán kéménye és készül a kazán zajszigetelô burkolatának acélszerkezete
kozik két irányból. A gázturbinák fôtranszformátorai a Soroksári alállomáshoz csatlakoznak két új, kb. 10 km hosszú kábelen, míg a gôzturbina transzformátora a felújított Csepeli Vasmû alállomáson keresztül kapcsolódik a Csepel Észak – Albertfalva vonalra. A felújított alállomás korszerû, SF6 gázszigetelésû megszakítókkal lett felszerelve.
Az erômû számokban Az éves szerzôdött villamosenergiamennyiség az országos igény mintegy 5%-át fedezi és a jelenlegi számítások szerint az erômû nettó rendelkezésre álló kapacitásának 65-70%-os kihasználását teszi lehetôvé. Ez az energiamennyiség mintegy 350 000 háztartás éves energiaigényét fedezi. A hôkiadás döntô részét a kombinált ciklus fogja biztosítani, de ez természetesen nem korlátozhatja a villamos teljesítmény rendelkezésre állását. A FÔTÁV Rt. által végrehajtott beruházási programot követôen az új erômû adja Csepel és Pesterzsébet távhôellátását, biztosítva a fûtést 19 500 lakásban. Áttekintve az erômû fô mûszaki jellemzôit megállapítható, hogy
u tág terhelési tartományban üzemeltethetô, azaz kapacitásának már 14%-os értékénél is stabilan mûködtethetô; u gyors terhelésváltásokra képes (15-20 MW/min bizonyos tartományokban); u jó hatásfok (kombinált ciklusban, maximális hôigény mellett elérheti a 65%-ot); u távszabályozható terhelésének 5092%-os tartományában; u képes primer és szekunder tartaléktartásra; u képes meddô teljesítmény- vagy feszültségszabályozási üzemmódra; u képes „black start” üzemmódban indulni.
sérésére talajvízfigyelô kutakat telepítettek az erômû területén.
Környezeti hatások
Levegô
Az erômû tervezésénél a mûszaki, gazdasági szempontok mellett kiemelt szerepet kapott a környezeti hatások elemzése és olyan megoldások alkalmazása, amelyekkel ezek minimális szinten tarthatóak.
Az erômû technológiájából, jó hatásfokából adódóan alacsony terhelést jelent környezetére, a kibocsátások jóval az egészségügyi határértékek alatt maradnak. Már az elôzetes hatástanulmányokból is egyértelmûen kiderült, hogy a térségre jellemzô légszennyezés döntô részét a közúti közlekedésben résztvevô gépjármûvek okozzák, ezen hatások csökkentése érdekében az erômû tulajdonosa 2,5 millió USD értékben finanszírozta egy új, tehermentesítô út megépítését. Az Erômûvet övezô mintegy 15 000 m2-es területen facsemetéket telepítettek. Új levegôminôség-figyelô állomást telepítettek Csepelen, biztosítva a folyamatos ellenôrzés lehetôségét. A NOx-kibo-
Talaj A területfelhasználás szempontjából az erômû „barnamezôs” beruházásként a meglévô Csepeli Erômû területén épült, ökológiai szempontból kevésbé értékes területen. Az építkezés folyamán fellelt szennyezett talajt eltávolították, kezelték és végsô soron friss termôfölddel helyettesítették. A talajvizek szennyezôanyagtartalmának folyamatos figyelemmel kí-
u rövid beruházási idôvel épült (20 hónapos építkezés, 8 hónapos üzembe helyezés); u magában hordja a kapcsolt hô- és villamosenergia-termelés lehetôségét; u alkalmas alternatív tüzelésre; A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
Vizek A Dunából kiemelt vizet a visszavezetés elôtt kezelik (olajleválasztás, semlegesítés, kommunális szennyvíztisztítás) és minden hulladékvizet, amely szennyezô anyagot tartalmazhat, folyamatos mérésekkel ellenôriznek. A fôkondenzátor hûtôvize csak 8 °C-kal melegedik a belépési és kilépési pontok között. Ez a hômérséklet igen gyorsan csökken a Duna sodrába visszatérve, a relatíve hidegebb folyóvízzel keveredve.
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
32 csátás csökkentésére a gázturbinák tûztereibe közvetlen gôzbefecskendezést alkalmaznak.
Zajtérkép (dbA) 130
Fájdalomküszöb
Zajvédelem
120
Repülôgép-hajtómû (100 m)
Az épületek tájolása eleve a potenciális hatásterület zajterhelésének csökkentésén alapult. A kéményekbe hatékony hangtompítókat szereltek. A hôhasznosító kazánok épületben lettek elhelyezve és az erômû egyéb falszerkezetei is korszerû hangelnyelô anyagból készültek. A gázturbinák külön zajvédô burkolatokat kaptak (2. ábra).
110
Láncfûrész (1 m)
100
Disco
90
Néhéz gépjármû (5 m)
80
Nagy forgalmú út
70
Hangos rádió
60
Iroda, étterem
50
Otthoni légkondicionáló
40
Nappali szoba
30
Üres koncertterem
20-30
Vidéki éjszaka
10
Csendszoba
0
Hallásküszöb
Csepel II. Erômû 36,1 dbA
Egyéb Az olajtartályok – kialakításukat tekintve – kettôsfalúak és egy ún. fenéknyomás méréssel bármilyen kezdeti szivárgás azonnal észlelhetô. A kialakításból következôen a környezetbe olaj még ebben az esetben sem kerülhet.
A beruházás menete Fontosabb tervidôpontok A beruházás megvalósítása folyamatosan 4-6 héttel a kitûzött program elôtt haladt. Ennek (is) köszönhetôen az erômû villamos energiát elôször 2000. február 28-án termelt az országos hálózatra. Az erômûvet megfelelô külsôségek mellett hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök és Károly walesi herceg trónörökös avatta fel 2000. május 16-án.
2. ábra A zajtérkép (dBA)
2. táblázat
Vállalkozási szerzôdés hatálybalépése
1998. 06. 30.
Mobilizációs szakasz indítása
1998. 10. 10.
Hálózati csatlakozás (120 kV)
2000. 02. 28.
Gázszolgáltatás rendelkezésre állása
2000. 03. 07.
Beruházás befejezése
2000. 10. 30.
Kereskedelmi üzem kezdete
2000. 11. 01.
3. ábra Jellemzô napi terheléslefutási diagram
A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
33 zôdésben részletezett mûszaki feltételek teljesítésére (termelt energia, kibocsátási szintek stb.). A teljesítménytesztek lezárulásával az erômû készen állt a kereskedelmi üzem megkezdésére, amelyre a hosszú távú áramvásárlási szerzôdésben foglaltak szerint november 1-jével kerülhetett sor.
Az üzembe helyezés július 30-ával fejezôdött be, amelyet 30 napos próbaüzem követett. Ezen program részeként az utolsó 10 napban az erômûnek bizonyítania kellett, hogy képes a MAVIR diszpécserszolgálatától kapott üzemirányítási utasításokat az elvárásoknak megfelelôen folyamatosan követni (3. ábra). A próbaüzem alatt az erômû mintegy 165 GWh villamos energiát termelt az országos hálózatra és a csúcs-félórákat tekintve 100%-os rendelkezésre állást produkált. A próbaüzemet követte egy a beruházási vállalkozói szerzôdés szerinti teljesítményteszt-idôszak. Ennek során az erômû bebizonyította, hogy képes a szer-
HIREK
•
HIREK
•
között említésre méltó még a meddô teljesítményszabályzás, a feszültségszabályzás és a primer, szekunder tartalék képzése. A termelt villamos energia mennyisége megfelelt az éves kereskedelmi szerzôdésekben vállaltaknak, illetve a MAVIR üzemirányításának. Az ún. kényszerkiesési szint minden hónapban messze elmaradt a megengedett értékektôl, bizonyítva ismételten az erômû megbízhatóságát. Az erômû rendelkezésre állási mutatója a ténylegesen igénybe vehetô teljesítmény szempontjából fentiek miatt jelentôsen meghaladta a szerzôdésben garantált értékeket.
A kereskedelmi üzem elsô hónapjai Az elmúlt közel 5 hónapban az erômû megbízhatóan üzemelt, követve az üzemirányító utasításait. Az országos hálózat számára folyamatosan biztosítja mind a forgótartalék-képzést, mind a távszabályzás lehetôségét. Egyéb szolgáltatásaink
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
és iparvállalatok meghívott képviselôinek, valamint az érdeklôdôknek a rendszeres fórum olyan témákat tárgyal meg, mint például az atomerômûvi biztonsági kérdések, energiahatékonysági megoldások, alternatív energiaforrások elterjedésének lehetôsége, valamint aktuális, az egész világot érintô környezetvédelmi kérdések. Michael Lake a kezdeményezést olyannyira érdekesnek tartotta, hogy az elnök-vezérigazgató kérésére elvállalta: ott lesz a klub elsô ülésén, sôt beszédével ô maga nyitja meg azt. A nagykövet ugyancsak örömmel mondott igent arra az MVM-es javaslatra, hogy látogasson el az ország energiatermelésének 40%-át adó Paksi Atomerômûbe. Már csak az idôpont egyeztetés van hátra – hangzott el a megbeszélésen, ahol kiderült, Lake urat különösen érdeklik az erômû élettartam meghosszabbításával kapcsolatos tervek. Katona Kálmán elmondta még, hogy a Magyar Villamos Mûvek Rt. hogyan ítéli meg a készülô Villamosenergia-törvény legújabb változatát, és azt, hogy az MVM milyen tervekkel készül a Törvény megjelenését követô liberalizációra és piacnyitásra. (Müller Mihály)
Az Európai Unió nagykövete az MVM-ben 2001. február 16-án elsô alkalommal járt a Magyar Villamos Mûveknél Michael Lake, az EU Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának vezetôje. Az MVM elnök-vezérigazgatója, Katona Kálmán a vendéget tájékoztatta a hazai villamosenergia-ipar helyzetérôl és az MVM uniós felkészülésének állásáról, a liberalizációra való felkészülésrôl, valamint az aktuális vitás ügyekrôl. Michael Lake és Katona Kálmán között már korábban igen jó személyes viszony alakult ki, így a találkozó jó hangulatú volt. Katona Kálmán az MVM általános bemutatása után ismertette a cég nemzetközi kapcsolatrendszerét, és többek közt beszámolt az Európai Bizottsággal szoros együttmûködésben tevékenykedô EURELECTRIC villamosenergia-ipari szervezetben végzett sikeres MVM-munkáról. Katona Kálmán kérte ugyanakkor Lake urat, hogy segítse a Magyar Villamos Mûveket az EU vezetô testületeivel már meglévô jó kapcsolat továbbfejlesztésében, valamint hogy a különbözô EU-val kapcsolatos energetikai információkról a Delegáción keresztül is kaphasson az MVM tájékoztatást. Katona Kálmán elmondta, hogy hamarosan Környezetvédelmi Klubot hoz létre az MVM, amelynek célja, hogy fórumot teremtsen minden olyan nézetnek, amely elôsegíti azt, hogy a Klub a környezettudatos gondolkodás egyik meghatározó központja legyen. A kormányzati és nem kormányzati szervezetek, szakértôk, civil szervezetek
Új kezelôk a GTER Kft.-ben 2000. októberében kezdôdött és 2001. március 29–30-án elméleti és gyakorlati vizsgával zárult 7 fô gázturbina kezelô kiképzése a GTER Kft.-ben. A sajószögedi és litéri erômûvek kezelési feladatát a GTER Kft. 2000. június 1jétôl átvette az OVIT Rt.-tôl. Az üzemeltetési feladat átvételével együtt a meglévô A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
•
HIREK
• HIREK
és kiképzett kezelôszemélyzet nem került át teljes létszámban, ezért új emberek felvételével és oktatásával kellett a hiányt pótolni. A kiképzés három lépcsôben történt meg. Elôször a képesítéshez szükséges és elôírt állami oktatásra és vizsgára került sor, majd ezt követôen a gázturbinákat szállító francia ALSTOM cég a litéri erômûben tartotta meg a kezelôi oktatást. Ennek keretében az elmúlt idôszak üzemeltetési tapasztalataira figyelemmel francia szakértô vezetésével, az irányítástechnikai szakterület bevonásával egyhetes interaktív oktatásra került sor. 2001. januártól az erômûvekben folytatódott a kezelôk kiképzése, a GTER Kft. mûszaki személyzetének irányításával. A közel három hónapos gyakorlatot követôen március 30-án a 7 fô kezelô sikeres vizsgát tett a vizsgáztató bizottság elôtt, melynek elnöke Fazekas Péter létesítményi igazgató, tagjai az ügyvezetô és erômûvezetôk voltak. A sikeres vizsgát tett dolgozók: Holb János Szabó Péter Pintér Róbert Rupp István Sanda Csaba Siffer László Szabó-Pál Zsolt Gratulálunk! A vizsgát követôen Litéren öten, Sajószögeden ketten már április 1-jétôl mûszakba álltak. Ezúton is köszönetet mondunk az üzemeltetésre átadott OVIT Rt.-s munkatársaknak és vezetôiknek. (Módos Géza) K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
