Zárttéri nagyvadtenyésztés. A zárttéri vadtenyésztés múltja és jelenlegi helyzete. A zárttéri tartás célja

Zárttéri nagyvadtenyésztés A zárttéri vadtenyésztés múltja és jelenlegi helyzete. A zárttéri tartás célja.

A zárttéri vadtartás múltja • Őskor → a vad zsákmány, vagy ragadozó • De már domesztikáció → segítség a vadászatban, majd tej, hús → biztosabb táplálékforrás. • Ókor → Már az asszír királyoknak (Sulgi, AssurUballit) voltak olyan elzárt területeik, ahol a vendégeik szórakoztatására tartottak antilopot, oroszlánt, tigrist stb. • A perzsák és a rómaiak vadaskertjeiről már írásos emlékek is vannak → gladiátor játékok • Középkor → a vadászat egyre inkább sport és szórakozás lett. • A biztosabb elejtés és a zavartalan vadászat érdekében egyes helyeket bekerítettek → vadaskertek. • Az elsődleges cél a vadászat volt.

• De tartottak várárkokban ragadozókat a védelemre, vagy parkokban nézegetés, gyönyörködtetés céljából. • Vadászóhelyek: céljuk a vad elejtésének megkönnyítése, amit úgy értek el, hogy a vad menekülését árok, kőfal akadályozta. • Várkert: a várat körülvevő árokban tartott ragadozó állatok, medve, farkas, stb. a vár védelmét szolgálták. Ilyenek voltak Németországban és Prágában a Hradzsinnál is.

• Kolostorkert: a kolostorokat körülvevő, rendszerint kőfallal elkerített kertben különféle növényeket, állatokat tartottak. A kolostorkertek és várkertek néha a húsellátást is szolgálták. • Mulatókert: ez a szórakoztatást, a gyönyörködtetést szolgálta. Elsősorban uralkodók engedhették meg maguknak, hogy ilyen céllal elkerített területeket rendezzenek be. Rendszerint nem honos, hanem egzotikus állatokat helyeztek el itt, de nem hiányoztak a hazaiak sem. • Az ilyen helyeket nevezhetjük állatkertnek, vadaskertnek, vagy összefoglalóan zárttéri vadtartásnak (tenyésztésnek). • Zárttéri vadtartás: Ha az állatokat nem akarjuk megszelídíteni, hanem eredeti vad formájukban akarjuk megtartani.

• Aachen mellett volt Nagy Károlynak egy kertje, amelybe elhelyezte a Harun al Rasidtól kapott elefántot is 801-ben. • Európa mellett, Kínában és Amerikában is voltak vadaskertek. • Kínában i.e. 1150-ben létesítették a 400 ha-os Chou Wu Wang kertet Peking és Nanking között (a Tudás kertje → selyemgubó → kínai selyem). • Amerikában Montezumának volt egy hatalmas kertje Közép-Amerika mindenféle vadjával. • A zárttéri tartás azonban Angliában volt a legelterjedtebb, ahol a XVI. században 700 kertet tartottak számon. (A középkorban Angliában és Skóciában összesen 2300 kert volt.)

A zárttéri tartás Magyarországon • „Vadkert”, „Vadaskert” helynevek a XI. sz-i iratokban utaltak a vadaskertek létére. • Az első biztos feljegyzés – 1238. a Vas megyei Zsedénypuszta határbejárása során írtak bestiariumról. • 1256. IV. Béla – zólyomi vadaskert • 1355. Nagy Lajos – csanyiki vadaskert • Sokszor a kertek szigeteken voltak → Margitsziget = Nyulak szigete • Buda és Tata körül a várárkokban voltak vadállatok.

• Mátyás király híres vadaskertje Buda mellett Nyéken volt (5000 ha). Az ő kertjei inkább bemutatásra szolgáltak (reneszánsz stílus), sok egzotikus állattal (gepárd). • A XV. sz-ban már dámot és fácánt is tartottak a kertekben. A dámot valószínűleg ekkortól kezdték betelepíteni, először kertekbe, de aztán szabad területre is. • A kertek nem csak a vadászat miatt voltak, hanem a vad megóvása miatt is, ahol télen etették is őket. → már 1157-ben II. Géza kiadta egyik oklevelében, hogy a szarvasok számára sózókat kell létesíteni. • A XVI.-XVII. században a kezdetleges vadászfegyverek mellett a kertek tették lehetővé a nagyterítékű vadászatokat. → Hús a nagyurak asztalára (Bécsbe az országgyűlésre sokszor a magyar vadaskertekből szállítottak nagyobb mennyiségben vadhúst)

• A török betöréssel a legtöbb vadaskert elpusztult, az állatokat leölték, megették. • Csak Erdélyben és a Felvidéken maradt meg néhány, de csak a leggazdagabb urak tudták fenntartani ezeket a kerteket (I. Rákóczi György fejedelem). • A fénykor a XVIII. században következett el, amikor a nagyurak (Festeticsek, Széchenyiek, Eszterházy-ak) is létrehozták a nagybirtokaikon a vadaskertjeiket. • A vaddisznót vadászat céljából tartották ekkor már igen magas sűrűségű állományokban, ami felvetette a vadkár kérdését → II. József kiadta, hogy csak kitörés ellen védett kertben tartható a vaddisznó és mindenki elejtheti, ha kint találkozik vele!

• A XIX. sz-ban egyre több kertet hoztak létre, most már szoktató, telepítő célzattal is → gímszarvas, muflon. • A vadaskerti kultusz a csúcsot 1880-1920. között érte el, amikor 235 kert és 97 fácános volt az ország területén. • A két világháború között még megvoltak a kertek, de 1945. után megszűntek. (Néhány régi, jól működő kert megmaradt, bár károsodott, és üzemelt a Rákosi korszakban, de nem beszéltek róla.)

• 1970-től vannak vaddisznós kertek megint Magyarországon. • 1979-ben már 5 helyen: - Gyarmatpuszta - Isaszeg - Tímár - Devecser - Vérteshalma • Később vegyeskertek, de kidolgozott technológia csak vaddisznóra volt 1987-ig.

• 1982. Kiskartal – dámoskert • 1982. Kiskunfélegyháza – gímfarm (GATE VKÁ irányításával) • 1998. 68 kert: - 26 vaddisznós - 30 vegyes vadas - 12 szarvas (gím vagy dám) • Az utóbbi 12 némelyikében muflon is volt, csakúgy, mint némely vegyes vadasban. • 2010-ben az OVA adatai szerint 118 vadaskert létezik Magyarországon →64 vaddisznós, 10 szarvaskert, 4 muflonkert és 38 vegyesvadas. • 2011 OVA: vadaskert 117, vadfarm 151

• A mezőgazdasági átalakulással nőtt a nagyvad fajok létszáma 1960. óta → jelenleg: gím ötszörösére, vaddisznó kilencszeresére • Túl sok kár → vadlétszámcsökkentés, de vadászat is kell → vadaskertek. • A mezőgazdasági termelésből kieső területek hasznosításának egyik lehetséges módja a szarvasfarm. • Ebben vezető szerepet játszik Új-Zéland.

A zárttéri vadtartás célja • Három forma: - vadaskert - vadaspark - vadasfarm • Az első kettő vadgazdálkodási tevékenység, míg a harmadik állattenyésztés. • Vannak elsődleges célok és lehetnek a gazdaságosságot javító másodlagos célok. • Ezek közül mindig az adott piaci helyzet, a céltámogatások, a gazdasági érdekek döntik el, hogy melyik lesz elsődleges és melyik másodlagos.

• Vadászat • Vadhústermelés • Az erdő másodlagos hasznosítása, az erdőgazdaság plusz bevétele • Tenyészállat értékesítés • Bemutatás • Barkás agancs értékesítés • Zigóta és sperma értékesítés • Kutatás • Génbank • Mezőgazdasági vagy erdészeti szempontból nem gazdaságos földterület hasznosítása • Erdő- és mezőgazdasági melléktermék és hulladék hasznosítása

• Vadászat: - az utóbbi tizenöt évben a kerti teríték az összeshez képest gím esetében → 2,8-5,5 %, míg az állomány 8 %-a van kertben - dám esetében a teríték 8,1 %-a, de az állomány 23,2 %-a él kertben - muflon esetében 13,2 % a teríték, míg az állomány 29,9 %-a van kertekben - ugyanez vaddisznó esetében → 7,8-12,2 %, de az állomány 20,2 %-át kertben tartják

• Vadászat:

Olyan fajok is tarthatók és vadászhatók, amelyeket egyébként nem engednek szabad területre (szika szarvas→Fehérvárcsurgó). • Az állományhasznosítási és tartási előírások itt nem érvényesek. • A vadászati szezon hosszabb lehet. • Élővad befogással folyamatosan csökkenthető a vadkár és ez a tevékenység szezonon kívül is folytatható.

• A vadaskertek klasszikus formájukban a vadászat és a vadhús értékesítés által adnak plusz bevételt az erdőgazdaságnak. • Ez tehát mindenképpen elsődleges cél, minden más célt gazdaságilag meg kell alapozni.

Zárttéri nagyvadtenyésztés

A zárttéren tartott vadfajok biológiája és etológiája

• • • •

Elterjedése: Alfajai → a világon mindenfelé. Magyarország → közép-európai alfaj Legjobb populációk → Zala-, Somogy-, Baranya m.

• Elnevezése: bika, tehén, ünő, borjú. • Külleme: • kifejlett állat → marmagasság: 150 cm is lehet. → testtömeg tehén: 70-120 kg, bika: 140250 kg. → a magasság, testtömeg függ az élőhelytől. • Nyáron vörösesbarna (rőtvad, Rotwild, red deer), télen szürkés színű szőrzet. • Az újszülött borjak vöröses szőrzetét fehér pöttyök díszítik. • bika → agancs → védekezés, rangsor kiharcolása, megerősítése, jelzés. • Érzékszervei : látása, hallása, szaglása kiváló.

• Agancsfelődés: • Első agancs (csap) → a bikaborjú születése utáni évében → nincs agancskoszorúja. • Második agancs → megjelenik az agancskoszorú (rózsa), de lehet még csak egyágú (nyársas, spíszer) vagy kinő már a szemág és a középág, esetleg koronaág. • Harmadik agancs már lehet nyolcas. • Későbbiekben → jégág, korona. • Agancselvetés: idősebb bikák → február, fiatalabbak később • Agancsfelrakás: kb. 120 nap. • Életmód: télen az azonos neműek egy-egy csoportban (rudli). A teheneket a vezértehén vezeti, a bikacsapatot egy középkorú bika. • Ivarérés: ünők → 17-18 hónaposan → születésüket követő évben már vemhesülnek. • Tavasszal a bikák rejtetten élve fejlesztik agancsukat. A tehenek szétválnak az ellés miatt (V-VI.hó). • 225-240 napos vemhesség → ellés → a tehenek ismét kis csapatokat alkotnak. • Szoptatási idő: 6-8 hónap.

• A szarvasbőgés: a szaporodási időszak (IX-X. hó) - egy bika 9-15 tehenet (hárem) tart. -a kialakult dominancia ellenére a szaporodásban az alacsonyabb rangú bikák is részt vesznek. - Bőgés után → bika és tehén csapatok. • Viselkedés: - napi ciklikusság → testápolás, dagonyázás, szociális kapcsolatok, mozgás, legelés, pihenő periódusok (szunyókálás, kérődzés, alvás). - Az emberektől fél → nagy védőtávolság. ↔ kertben, különösen farmon → hozzászokik az emberhez és bizonyos helyzetekben támad, agresszív. - A bikák közötti rangsorban az agancsnak meghatározó szerepe van → agancsos és agancstalanított bikákat nem szabad együtt tartani. - Bőgési időben a bikák (különösen szűk) zárt térben a tehenekkel szemben is sokkal agresszívabbak, mint a szabad területen.

• Táplálkozás: átmeneti táplálkozású kérődző, a viszonylag magas rosttartalmú táplálékot is jól hasznosítja, de elsősorban fásszárúak friss hajtásait fogyasztja. • Élőhelye: az erdő dús cserjeszintű állományaiban, megfelelő vízellátás esetén jó populációk találhatók. Az erdőből gyakran kimennek a mezőgazdasági területekre táplálkozni. Ezt kihasználva fontos takarmányozási tényező a vadföld. • Vadászati módjai: les, barkácsolás, cserkelés, bőgéskor, terelés csak tarvadra.

Élő szarvas kormeghatározása: • Viselkedés: - fiatal szarvas → játékos, nem ugrik azonnal. - vezértehenek, öreg borjas tehenek → óvatosak. - öreg bikák → még fajtársukat is kerülik. • Csapatvezetés: - a tehén és vegyes csapatok vezetője → öreg borjas tehén. - a bikacsapat vezetője → 4-6 éves bika. • Borjadzási idő: - öreg tehenek → május elején, - fiatalok → júniusban. • Testalkat, fejlettség: - fiatalok → vékonyak, karcsúak, szögletes, nagyfejűek, a nyak vékony, a test is szögletes. - öreg szarvas → hasa lelóg, nyaka vastag, fejét a gerincvonal magasságában hordja, háta süppedt. • A bőgés módja: - öreg bika → korábban, ritkán és rövidebben, - középkorú → gyakrabban és hosszabban.

• Az agancs általános képe: - fiatal bika agancsa oldalnézetben egy téglalapba helyezhető és a szárak felső harmadában erősebb. - öreg bikák agancsa oldalnézetben háromszögbe helyezhető, az erő alul van. • Pecsét: - öreg bikánál homorú, - középkorúnál egyenes, - fiatalnál domború. - fiatal bikák agancselvetési síkjának szöge tompaszög, - öregeké hegyesszög. • Vedlés ideje: - öregek korábban → IV-V. és X-XI. hó, - fiatalok későbben. → Ezt az időjárás befolyásolja.

• Elterjedése: őshazája a Földközi - tenger környéke. Az utolsó jégkorszak után visszaszorult Ázsiába. → A rómaiak hozták újra be a Földközi tenger vidékére. • Hazánkban először az 1200-as években említik. • A hazai populáció java: Gyulaj, Guth, Gyula Sarkad térségében, Pusztavacs környékén, Somogy megyében és a Felső- Tisza vidékén található. • 1971-től nagyarányú telepítés következtében az ország minden tájára betelepítették.

• Elnevezése: dámbika, tehén, borjú. - Az egyéves kort meghaladott bikaborjú → csapos, - harmadik évre villás, - következő évben kanalas, - végül lapátos lesz. - nőivarú borjú → ünőborjú, az első ellésig ünő, majd tehén. • Külleme: - a gímszarvasnál lényegesen kisebb állat. - marmagassága → 1 métert ritkán haladja meg. - testtömege tehén esetében 35-50, a bika 50-90 kg. - A dám szőrtakarójának jellemző színe a rozsdavörös, mely ventrálisan egyre világosabb, a hasalján majdnem fehér színű. A háton és a test oldalán krémszínű kerek foltok pettyezik az állat bundáját. A gerincvonal felett a nyaktól kiinduló sötét hátcsík a farokig húzódik és ventrálisan fordulva a tükröt szegélyezi. A szokásos szín mellett találkozunk fekete és fehér színváltozattal is. - bikák → agancs → alakja jellemző, a többi szarvasfélétől eltérő. A kifejlett agancsot a szaknyelv lapátnak nevezi. • Érzékszervei: látása, emberfelismerő képessége kiváló, jó a szaglása és a hallása is.

• Agancsfejlődése: - 6 hónapos kor → megjelenik az agancstő. - 9 hónapos kor → megindul a barka alatt az agancs fejlődése → szeptemberre letisztítja a csapot, amelynek nincs rózsája. - kétéves korában elveti és felrakja a második agancsot → már van szemág és középág, valamint lapos villás korona (ágas). - harmadik agancsú bika kanalas. - ezután már lapátot nevel. - 10-12 éves korában kulminál. • Lapátelvetés: IV-V. hó, majd rejtetten, jó élőhelyen fejleszti új agancsát. → A barkát szeptemberben tisztítja le. • Életmódja: a dám inkább nappali vad. - A tehenek 225-230 napos vemhesség után, V-VI. hónapban ellenek, és 5 hónapig szoptatnak. - A borjak 2 hónapig – a p1 tejfog kibújásáig - csak szopnak; - 3 hónapos kortól esznek; - 17 hónapos korra válnak ivaréretté.

• A teljes kifejlettséget a tehén három, a bika hat éves korban éri el. (Előfordul, hogy az ünők már 5 hónapos korukban ivarérettek és vemhesülnek.) • Július-augusztusban kialakulnak a bika és tarvad csapatok. • Barcogás: X-XI. hó → a bikák a barcogó helyeken teknőket kaparnak maguknak (lek - képzés) → ebbe fekszenek, vizelnek stb. → Itt keresik fel a tehenek. • Télen a tehenek borjaikkal, és a középkorú bikacsapatok elkülönülnek. • Élőhely, és takarmány igény: a ligeterdős, nagy legelőfelületű löszös területeket kedveli. Tápláléka → füvek és fás szárú növények. A talajtakaró növényekből többet fogyaszt (közelebb áll a legelőtípushoz), megeszik minden gyümölcsöt. • Viselkedése: - csapatban mozog, meglehetősen nyugtalan. - vadaskertben a többi fajt idegesíti. - természetes környezetében kerüli az embert.

- minden helyzetben inkább menekül, gyakorlatilag sosem támad. Ha összeszorul egy csapat, a csapos bikák nagyon veszélyesek a társaikra. - befogáskor a kábított bikákat társaik támadják, a Rompunnal bódított tehenet sem hagyják elaludni. • Vadászati módja: cserkelés, les, barkácsolás.

• Elterjedése: Nagyfokú alkalmazkodó képessége révén Európában, Ázsiában, Afrikában nagy területeket népesített be. • Hazánkban, túlszaporodása miatt mindenütt előfordul.

• Elnevezése: koca, kan, malac, süldő. • Külleme: - marmagassága → 80-100 cm, de a nagyobb kanok → egy métert is meghaladhatja. - testtömege, kondíciója az élőhelytől függően → 100-200 kg. Olykor ennél nagyobb kanok is előfordulnak. A csanaki vaddisznóskertben 1988-ban 240 kg-os kan esett. - rendszerint évente egyszer vedlik tavasszal. A süldők hamarabb, a kocák csak a szoptatás befejezése után. → Az új, még rövid serteszőrök vége világosabb, ezért a nyári szőrzete ezüstös barna vagy szürke. → Az állat ilyenkor karcsúbbnak látszik. - Később a teljesen kinőtt fedőszőrök közé gyapjúszőrök nőnek, s ez adja a téli tömött bundát. A téli szőrzete fekete (Schwarzwild). Fedőszőre, sertéje (sertevad) a háti részen hosszabb, amely trófeának számít. - kan → hatalmas szemfogak → agyar: alsók hosszabbak, mint a felsők. - állandóan koptatják egymást → Az állat korára jellemző a fenési sík hosszúsága. - a koca szemfoga → kampó → lényegesen kisebb, mint a kané. - végleges fogazata 2 éves korára alakul ki.

• Érzékszervei: látása gyenge, hallása, szaglása kiváló.

• Életmódja: - eredeti élőhelye a vizes, náddal fedett mocsaras terület. → Rendkívül jó alkalmazkodóképessége révén mindenütt előfordul. - ma sok helyen az erdők lakója, de itt is a vizesebb területeket kedveli. - kondában élő éjszakai állat → Feltehető, hogy az éjszakai aktivitását az állandó zavarás és vadászat váltotta ki. → Vadaskertben könnyen átállítható nappali állattá → sok előny → állomány kezelés, szemmel tartás. - A kondában → rangsor → egy malacos koca vezet. - fiatal kanok → kétéves korukig maradhatnak a kondával. - Az idős kanok magányosan élnek. - Táplálékszerzés céljából nagy területeket járnak be. - Szeret dagonyázni.

- Párzása: búgás → november-december → a kanok gyakran vívnak harcot a kocákért. - A kocák ritkán kétszer is ellenek. - A vemhességi idő 110-120 nap. Általában 5-7 malacot ellik. Születés után a malacok hamar szopnak. - A kocának 5, ritkán 6 pár csecsbimbója van. Amelyik csecsbimbót az ellés után 12 órán belül nem szopják a malacok → elapad. - A malacok első nap csecset választanak, és végig azt szopják. → Előfordul (különösen vaddisznóskertben), hogy két koca közös vacokban van, ilyenkor megszűnik a csecshűség, a kocák egymás malacait is szoptatják. - A koca 4 hónapig szoptatja a malacait. - Az ivarérettséget rendszerint a kocák a második évben, a kanok a harmadik évben érik el. - kocák mintegy harmada → 10 - 12 hónapos süldők búgnak és vemhesülnek. - Arra viszont nincs megfigyelés, hogy fiatal kanok párzottak volna.

• Táplálkozása: → Mindenevő → táplálkozási módja változatos. - táplálékának döntő többsége növényi eredetű. → növények föld feletti része, gyökerek, gumók, elvetett magok. - tölgymakk vetés kitúrása, tölgy csemeték tövének elrágása → nagy kár. - kalászosokat tejes és viaszos érésben egyaránt kedveli éppúgy, mint a kukoricát. → mezőgazdaságban → taposás → több kárt okoz, mint a növények elfogyasztásával. - állati eredetű táplálék étrendjének kisebb, de igen fontos részét képezi. → giliszta, rovar, hernyó és álca, mindenféle fehérje forrást megeszik. → Feldúlja a földön a madárfészkeket, elfogyasztja a nyúlfiakat. - fogyasztja az elhullott állatok tetemeit, saját fajtársait is.

• Viselkedése: - természetes környezetében az embert kerüli, de sebzetten, vagy megszorított helyzetben bátran és hatásosan támad. - rendkívül gyorsan mozog és fordul, az áthatolhatatlannak látszó sűrűben is könnyedén közlekedik. - Már a malacok is kiválóan úsznak és követik anyjukat a hideg vízben is. • Vadászati módja: társas vadászattal hajtásban, tereléssel. Szóróra csalják és lesről lövik, más esetben barkácsolással követik.

Zárttéri nagyvadtenyésztés

3. Tervezés és területkijelölés

• Létesítés → kert és technológia együttes tervezése • A tervezés fő lépései: 1., állatfaj és hasznosítási mód (vadászat, hústermelés, tenyészállat előállítás) kiválasztása 2., technológia meghatározása → extenzív vagy intenzív módszer, különösen vaddisznó esetében fontos! → a vaddisznónál létkérdés a létszám utánpótlás → szaporítás vagy befogás vagy vásárlás?

3., terület(ek) kiválasztása térképen, helyszíni bejárás, felmérés → alkalmas-e a választott faj ill. technológia számára? → vaddisznó és muflon: min. 200 ha, egyéb nagyvadfaj: min. 500 ha; osztott kertnél a vadászkertnek kell ekkorának lennie!!! → ekkor még könnyen változtathatunk az eredeti elképzelésen (kicsi az anyagi veszteség) → ez a legutolsó fázis, amikor be kell szerezni az engedélyeket! (lehet előbb is) → itt mindenféle kikötések lehetnek az FVM, a TvH vagy a vadászati hatóság részéről → figyelembe kell venni a tervezésnél!

• A terület elhelyezkedése szempontjából az alábbiakra kell figyelni: - a forgalmas utaktól távol legyen - rejtsük el a kertet (fasor, erdősáv) - turista utak, kedvelt kirándulóhelyek kívül legyenek a kerten - az ilyen helyekre vezető utak se menjenek át a kerten - szintén vegyük figyelembe az állatok vonulási útjait is

4., terület részletes felmérése: - domborzat - erdősültség - erdő összetétele - hidrológiai adatok - itatóvíz - tervezhető vadföld - klimatikus tényezők - meteorológiai adatok - ipari környezet szennyezés - járványveszély - utak → a kerten belül is kényelmesek legyenek → takarmány, lőtt vad szállítás → mit kell/lehet pótolni, miben kell kompromisszumot kötni?

5., kiviteli tervek elkészítése → tervező mérnökkel, de az üzemeltető bevonásával → rendszeres kapcsolat! 6., építés, a technológia elkészítése → - első betelepítés - takarmányozás - szaporítás - hasznosítás - preventív kezelések - jármű és személyforgalom - kerítés ellenőrzés és javítás - munkaerő és szállító kapacitás - balesetvédelem részletes kidolgozása. 7., gazdaságossági számítások!

• Tehát mielőtt elkezdenénk a megvalósítást, mindezeket át kell gondolni! • Az egész folyamat során az éppen hatályos jogszabályokhoz alkalmazkodni kell! • A legfontosabb az LV/1996. Tv. a „Vad védelméről, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról” módosítva a 2009. évi XXVIII. Tv. által és ennek aktuális végrehajtási rendelete (79/2004 (V.4.) módosítva 56/2005 (VI. 25.) 42/2006 (V. 31.) 61/2007 (VII. 13.) 85/2008 (VII. 5.) FVM rendelet). • Vadaskert (22.§ 1.): A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki.

• Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket – a külön jogszabályban meghatározott módon - egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni.” • Vadaspark (24.§ 1.) a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része. • Vadfarm (25/A. § 1): a vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. • (2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. • Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)-(5) bekezdésében, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. • (3) Vadfarmon vadászni tilos.”

• Vadfarm engedélyezéséhez az MGSZH Központnak címezve, de a megyei MGSZH Vadászati és Halászati Osztályának kell beadni a kérelmet (indok, cél, terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány). • Rokonfajú állat tartóhelyétől állategészségügyi előírások alapján meghatározott távolságra létesíthető (vaddisznó – házi disznó keveredés, betegségek). • Állomány nyilvántartás és február végén jelentés a vadászati hatóságnak! (7/2010. (II.2.) FVM rendelet)

• Szükséges engedélyek: a) Vadaskert vagy -park bekerítésére a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulása (22.§ 3.) b) A megszerzett hozzájárulás után az MGSZH Központ határozatban ad engedélyt a bekerítéshez (7/2010. Vhr 13. § 1.) c) Vadászterületen a föld használójának előzetes hozzájárulása a vadvédelmi, vadgazdálkodási- vadászati létesítmény elkészítéséhez (31.§ 2.) d) Védett természeti területen a létesítményekhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (31.§ 2.) e) Mesterséges vadtenyésztési tevékenységhez, zárttéri tartáshoz, vadászterületre kiengedéshez a vadászati hatóság engedélye (32.§ 1.) f) Vadászterületre kihelyezés előtt állategészségügyi igazolás (33.§ 1.), ami tulajdonképpen állategészségügyi engedély is a telepítéshez.

Zárttéri nagyvadtenyésztés 4. A zárttéri tartás ökonómiája

• Időbeli tervezés → anyagi vonzat: - az engedélyek beszerzése, a tervezés, az ajánlatok a kivitelezőktől, a pályázatok, hitelek megszerzése → 1-2 év is lehet ↔ kivitelezés: 8 hónap • A cél a mielőbbi üzemelés. • Ezért még az építés alatt → állomány összeállítása, gépek, eszközök, takarmány, emberek beszerzése és felkészítése. • Pénzügyi konstrukció: - teljes nettó bekerülési költség → saját forrás+hitel+pályázat (visszatérítendő, vissza nem térítendő)

- mennyi idő után hoz hasznot a kert? → ebből számítható a törlesztési idő (kamatok) → bruttó bekerülési költség • Általában 4-6 év alatt térül meg a beruházás vadaskert esetén. • Ha ennél több idő jön ki, akkor valami rossz → vizsgáljuk felül a létesítést! • A farmok esetén bonyolultabb a számítás, mert a húspiacot megszerezték az új-zélandi farmok, tehát most Magyarországon elsősorban élőállat értékesítésből lehet hasznot előállítani!

Beruházások elkészítésének elvi alapkérdései • Tervezés → piackutatás és előzetes gazdaságossági számítások • Ha ez negatív → hagyjunk fel vele • Ha pozitív → folytassuk részleteiben • Tervezés és ugyanakkor engedélyek beszerzése. • Ekkor meg kell határozni a beruházás költségeit. • Ugyanígy az üzemeltetés költségeit is meg kell határoznunk.

• A megvalósulás pénzügyi ütemezése tartalmazza a betelepítés (a jövőbeni állomány) pénzügyi fedezetét is! • A kert építése most már szakemberekkel történik és nem saját kivitelezésben → a régi kerítésekhez ez is elég volt ↔ az újak bonyolultabbak és több szakértelmet igényelnek → az értékesítők úgyis a felállítással együtt adják el a kerítést → ne spóroljunk ezen és ne kontárkodjunk!

A beruházások gazdaságossági elemzése • Számítógépes matematikai modell az üzemelésről → valóban megtérül-e a kívánt időre? • Ha nem → technológiai vagy hasznosítási módosítás. • A kertek és farmok devizatermelő képessége >> iparé → kevés az import szükséglete (vagy Ø) ↔ magas a hozzáadott magyar munka értéke. • Ebben nagyon hasonlít → halászat, méhészet, prémes állat tenyésztés → kicsi az állami támogatottságuk.

• Ha mindezt végig gondoltuk → vadaskert megvalósítása →jó pénzügyi feltételek és technológia mellett biztos haszon! • A többi zárttéri tartás már kockázatosabb → a park általában ráfizetéses, tehát biztos anyagi háttérrel kell rendelkezni hozzá hosszú távon → a farm nagy beruházási költségű és akkor is csak középtávon térülhet meg, ha kedvezőek a piaci feltételek!

Zárttéri nagyvadtenyésztés 5. A zárttéri tartás megvalósítása

• Gazdaságosan nem hasznosítható mezőgazdasági vagy erdő területen → zárttéri vadtartás! • Nem rossz a terület → legelő a szarvasfarmhoz • Gazdaságos erdőben is érdemes kertet létesíteni → plusz bevétel • Tárgyi és személyi feltételek → a megvalósítás során kell ezeket teljesíteni • A tárgyi feltételek egy része a terület adottsága → víz (esetleg kutat kell fúrni), utak (esetleg újabbakat kell még nyitni → engedély az erdészettől)

Szarvaskert, szarvasfarm • Még a feltételek megléte, biztosítása előtt határozzuk meg a célunkat → piaci/gazdasági körülmények: - vadaskert → vadászat, vadhús értékesítés, tenyészállat értékesítés, bemutatás, génbank, kutatás, erdei és mezőgazdasági melléktermék hasznosítás - vadasfarm → vadhús értékesítés, tenyészállat értékesítés, barkás agancs értékesítés

Tárgyi feltételek: • Megfelelő terület → kert → általában középkorú, beállt erdő, viszonylag kevés szálerdő. • Szerencsés az elegyes erdő. • Ne legyen nagyon zárt a lombkorona → lágyszárúak, cserjeszint. • Nagyon jó, ha kisebb tisztások bontják meg az erdőt → sok szegély → változatosabb növénytakaró.

↕

• Mai erdőgazdálkodás → soros faültetvények, a cserjék, lágyszárúak kigyomlálása → kevés táplálék → nagy vadkár → kertet ide ne tervezzünk!

• Nagyon jó a felhagyott gyümölcsös. • Dámoknak nagyobb legelőfelületet kerítsünk be, mint a gímeknek! • Farm esetében sok, jó legelő és 10 %-nyi fedettség → időjárás ellen. • Vadföld → Kertben legalább 10 % → mozaikosan!! • Domborzat → szűk völgyek, meredek oldalak Ø • Kedvező → D, Dny-i lejtők → pihenés, melegedés. • Farm → lehetőleg sík → áttekinthető!

Úthálózat → megközelítő út szilárd burkolattal A kert legyen kellően feltárt (feltárható). Ivóvíz, dagonya → kellő mennyiség és minőség! Természetes vízforrás, vagy mesterséges. Dámoknak elég az ivóvíz, gímeknek dagonya is kell! Átfolyó patak → jó, ha elég a vízhozama. Ásott/fúrt kút → szélkerék, napelem, villanyáram (vezetékes víz Ø → drága, télen befagy). • Elegendő hely a széthúzható etetéshez → megfelelő számú és nagyságú etetőhely!

• • • • • • •

• Etetők → tisztás, erdőszél • Szórók, lőcsillagok → fakivágás → engedély! • További tárgyi feltételek: Vadaskert

Vadasfarm

legalább 10 % vadföld és vadlegelő legalább 10% fával borított terület zsigerelő terület, teríték helye

legelő felújításra terület

pihentetett

amennyiben a technológia befogó, mérlegelő, kezelő épület megkívánja: befogók, tenyészkert továbbá mindkettőben szükséges: szállító eszközök, lesek, kerítések és kapuk, takarmány mennyiségi és minőségi biztosítása, tárolási lehetősége.

• Mindent egyszerre kell megépíteni → kertben megy, farmon nem → részben terveznek → hiba! • Mindent meg kell tervezni → kijelölni a most és a jövőben megvalósítandó részeket. • Farmon első ütem → befogó, karantén, 1-2 kert. • További kertek, folyosó helyét kijelölni! • A folyosóból annyi kell, hogy összekösse a meglévő részeket. • Utólag fásítás, védő fasorok telepítése → ezt már az elején meg kell tenni (ezért kell a teljes terület megtervezése).

• Kert → létfontosságú a vadföldek kijelölése és a terület megművelése → kész legyen az állomány betelepítésére → takarmány. • Kevesebb cserjeszint, szegély, aljnövényzet → több vadföld! • Zsigerelő hely és a teríték helye → szigorúan a kerten kívülre! (állategészségügy és munkaszervezés) → a két területet is válasszuk el egymástól

Személyi feltételek: • Vezető → állattenyésztésben és vadgazdálkodásban járatos, legalább középfokú végzettség, többéves gyakorlat. • Egy szakmunkás • A terület (állatállomány) nagyságának megfelelő számú betanított segédmunkás. • Szükség esetén a munkacsúcsokhoz legyen elegendő idénymunkás (vadászat → hajtás; befogás). • Állatorvos.

Vaddisznóskert, farm • A célok, a tárgyi és személyi feltételek hasonlóak, de el is térnek. • Vadasfarm Magyarországon nincs, bár lehetséges. Tárgyi feltételek: • Még több víz kell, mint a szarvasnál. • Nagyobb a vadföldek jelentősége → a vaddisznót nagyobb sűrűségben tartjuk, jobban kiéli a területet! • Túróföld is kell → már a betelepítésre kész csicsóka ültetvény legyen, amely megújítja magát → 5-6 évig jó (a betelepítés után nagyon nehéz felhozni)

• Technológia → egységes/megosztott kert, tenyészkert

• Karantén → itt gyűlik az állomány betelepítés előtt → betonozott etetőtér → tisztítás, fertőtlenítés, a földet feltúrja a sok állat → áthelyezés nem megy a kis terület miatt. • Ugyanezért kell ilyen a tenyészkertbe is!

Zárttéri nagyvadtenyésztés 6-7. A zárttéri tartás berendezései

Kerítések • A legfontosabb és legköltségesebb. • Részei → fonat (háló), feszítődrót, oszlop, talpfa, felső fa, kötődrót. • Rögzítés → kötődrót vagy U-szeg. • Típus → álla aj és pénz függő. • Fono vagy ponthegeszte → rombusz vagy négyzetháló mintázat. • Fono → klasszikus: rombusz → rugalmas → új → négyzet → nincs fonás → csomózni vagy ponthegeszteni kell!

• Csomózás: - a vízszintes szál rugalmas → vízszintesen és függőlegesen is rögzíteni kell (új-zélandi Tornádó típus). - a vízszintes szál feszes → csak a függőleges szálat kell rögzíteni (angol Ciklon típus). - erre szolgál a kapocsdrót (gépi csomózás). • Ponthegesztés → olcsóbb és ugyanolyan jó lehet! • Vízszintes – függőleges szálak → változó sűrűség → kevesebb anyag, de védelem a kistermetű állatok ellen. • 1-4. sor 8 cm, 5. sor 10 cm, 6-7. sor 12 cm, 8. sor 15 cm. 9. sor 20 cm.

Anyag → 3,6-4,2 mm vasdrót/horganyzott vasdrót → 5 mm szálvas → hegesztett kerítésmező → korróziómentes nagyszilárdságú acéldrót/horganyzott ötvözet (vékonyabb).

n

Feszítőhuzal: • Alul, középen és felül. • Klasszikus fonathoz kell → felső tart, alsó feszít → ezekre magát a kerítést akasztják. • Középen kötődróttal kötik. Oszlop: • Fa, leginkább akác ↔ beton → törik; vasú sín → rozsdásodik; Legújabb: rozsdamentes acéloszlop (autópályák) → drága. Talpfa, felső fa: • Talpfa → földre 12-15 cm húrhosszúságú félfa vagy széldeszka → rögzí k a fonatot a feszítődró al együ Uszeggel a lapos feléhez. • Elkorhad, mert nem kérgezik/szenesí k → jobb a betonoszlop

• Felső fa → szarvas kertekben → oszlop tetejére → növeli a kerítés stabilitását és jelzi a szarvasnak a magasságot. Kötődrót: • 1-2,5 mm hajlékony huzal → rozsdamentes. Villanypásztor: • Cél → kerítés védelme, állatok távoltartása • Felszerelés → álla aj és kert pus • Pl. talajtól 20 és 40 cm-re egy-egy szál, felülre is egy fehér fémszállal jelezve → a kerítéstől 20 cm-re → véd a vaddisznótól és a szarvas átugrásától

Az állatok viselkedése a kerítéssel szemben • Gím → nekiront, vagy átugorja → magas és erős kerítés + szoktatás kis területen → nincs lendület • Rugalmasság! → új-zélandi kerítés

• 240-250 cm magasság elég + felső fa. • Dám → nem ugrik és nem támad → elég a 180 cmes kerítés és nem kell erősnek lennie. • Vaddisznó → próbálkozik → alul feszeget, túr • 150 cm magas elég → nem ugrik • Erős és alul biztosíto → lesüllyesztés 30 cm-re → jó a kutyák és rókák ellen is

• Talpfa, villanypásztor, szögesdrót, visszahajlítás. • Talpfa → nem véd az alátúrástól • Szögesdrót → 3 szál alul 20 cm magasságig, a legalsó a talajon → megszúrja az állatot → tanulás • Villanypásztor → 1-2 szál 15-30 cm magasan → megcsípi az állatot → tanul → DE! gyorsan leföldeli a növényzet → sok kaszálás (nehézkes) vagy gyomirtó (nem természetes) • Megoldás → 50-60 cm magasra és a kerítéstől 60100 cm-re → a nagyokat elriasztja, a malacok vagy nem mennek ki, vagy ha kimennek → visszajönnek a kondához! • A tartó vasak elütő színűek legyenek.

• Visszahajtás → magasabb kerítést húznak fel, mint a terveze → a felesleget a talajon visszahajlítják a kert felé → min. 50 cm, de inkább több → az állat rálép és magát akadályozza a túrásban, emelésben.

Kerítés építés • Álla aj → erősség, magasság, alul vagy felül véde . • Külső erősebb, magasabb, mint a belső elválasztó. • Gímszarvas kerítés 240 cm, de a külső lehet 270 cm is! • Dám → 180 cm, vaddisznó → 150 cm • Nyomvonal kijelölése → dombvidéken módosulhat • Terepkövetés → klasszikus fonat jó, a kerítésmező rossz, a feszített hálók a feszítés mértékétől függően. → kerülés • Patak, árok, vízmosás → kerülni akár néhány száz métert is → nem kell sz tani, kerítést javítani • Ugyanakkor a természetes víz jó!

• • • •

Az árkot zárni kell, de nem a hálóval → túl sűrű. Legyen oszlop mindkét parton! A kerítés alján talpfa! Az árokba 5-15 mm vastag acélrudak → rögzíteni a talpfához.

• Ne legyen rács! • Átkötés kell → széles és mély ároknál, de csak ha >> 1 m mély. • A vízfolyás szerint a lezárás előtt legyen egy öböl a kitisztításhoz! Oszlopok beállítása és a fonat felhúzása: • Oszlop előkészítés → min. 60 cm-re beásni → korhadás ellen → helyszínen kérgezés teljes hosszban → kátrány/szenesítés → a föld fele is tartson min. 10 cm-t. • Oszlop = beásott + föld feletti rész. • Beáso → 60-120 cm → talajtól is függ • Vastagság → min. 12 cm • Lyukakba állítják → ledöngölik a talajt

• Szilárdítás → kisebb átmérőjű támasztókkal. • Támasztás → törés, kapu, emelkedés, süllyedés + 10 oszloponként. • A kerítésvonal síkjában ↔ kapu → még 1-2 merőleges is. • Köves, sziklás talajon → extra kitámasztás

• Leáso kerítésnél → első a 30 cm mély árok. • Ebbe középre a lyukak még 30 cm mélyen! • Oszlop távolság: - klasszikus fonat → 3 m - új kerítések → 6 m vagy több • Belülre húzzák fel a hálót! • Klasszikus fonatnál → első a feszítődrót → 5 mm horganyzott drót • A fonatot először felül, majd alul beakasztjuk és végül középen megkötjük. • Oszlopnál → feszítés → U-szeggel rögzítés minden 2. szemnél ↔ törés, kapu, forduló → minden szemnél!

• Vegyes vadas kertekben, de szarvas kertekben is → méterenként + 120-150 cm magas 10 cm húrhosszúságú oszlopokat leverni → rögzíteni a fonatot! • Betemetni az árkot, villanypásztort, szögesdrótot, talpfát felrakni. • Magasság növelés → 2-3 feszítődrót (Ø szögesdrót) a kerítés felett. • Tó, nagy felületű víz felett ne vigyük át a kerítést! • A klasszikus fonat ember által könnyen mászható → farmon jó, mert menekülési utat ad.

Kapu, átjáró • Megszakítják a kerítést → gyengítenek • Teherkapuk → forgalom és állat terelés • A főkapun kívül még 2-3 lehetőség legyen a bejutásra. • A kert, farm részek között is kell nagykapu. Texasi kapu: • Állatok számára zárt, ember számára nyitott. • A kerítés előtt legalább 7 m-re (ne ugorják át) az út nem tömör, hanem 10 cm-es résekkel szabdalt → csövek, sínek • Szélessége → min. 3,5-4 m (teherautó forgalom miatt). • A kerítés követi a texasi kaput mindkét oldalon. • Vízszintes + a talajfelszínből emelkedjen ki → lassítás → biztonságosabb és nagyobb teherbírás (min. 10 t).

• 0,5 m mély betonteknő → fele e csövek, sínek • A mélység riasztja az állatokat és nem tömi el a hó a réseket. • A teknő széle vasalt →ezen vannak a 8-10 cm-es csövek → foroghatnak a vastartóban, de nem futhatnak össze + védelem a leemelés ellen. • A teknő szélén vannak az oszlopok → kerítés → gyalogos közlekedés is itt. • Teknő feneke lejt → vízkivezetés 150 mm-s csővel • 1-2 hosszan alátámasztás → szélesség függő → keskeny → ne tömődjön el a rés!

Kétszárnyú kapu: • Erdésze utakra épülnek → 4-6 m szélesek • Lekérgeze oszlopok → keret + min. 1 ferde átkötés → háló

• Zárás → lánc + lakat • A kapuszárnyak végéhez → ütköző, alátámasztás → biztos nyitva tartás • Keresztgerenda fele záródik a kapu → alátámasztás + védelem a kutyák ellen, DE jobb a szilárd burkolatú út → betonozzunk le a kapu elő és után 10-10 m-t. • A kapu tartóoszlopait a nyitás irányába meg kell támasztani → egyirányú kapu esetén a kerítésre 90º-os, míg kétirányú esetén mindkét oldalon 45ºos támasztás kell!

Egyszárnyú nagykapu: • 6 m széles → nagyobb súllyal húz, mint a kétszárnyú súlyának kétszerese • Plusz egy ferde átkötés kell! • A kaputartó oszlopot három irányban ki kell támasztani!

• Farmokon hasznos a terelőfolyosó szélességével azonos méretű egyszárnyú kapu → terelés • Ké rányú tereléshez → mindkét oldalra forgáspont kell. • A farmon a folyosóra nyíló kapuk mindig egymással szemben legyenek és az elválasztó kerítés mellett.

Kerékfertőtlenítő: • Fertőzés ellen → betonteknő az út síkjába süllyesztve a kapu teljes szélességében a kert/farm felőli oldalon. • Hossz → a legnagyobb traktorkerék is legalább egy teljes fordulatot tegyen meg benne • Mélység → a teherautók gumiköpenye félig merüljön el benne • Az oldalát kiemelni → kapu alátámasztás

Személybejárók: • Kert → inkább létrás átjáró • Farm → egyszárnyú kapu → 1 m széles → pontosabb illesztés → retesz zár + alá gömbfa/gerenda túrás ellen • Nagykapuba érdemes beépíteni → elsősorban fémkapuba szokás → nagyon hasznos → csak egyszer bontja meg a kerítést • Bebújó → hatszögletű a feszítés mia → nem a földön van és alacsony → kényelmetlen • A kerítés építése után készíthető el → pontos munkát igényel → feszíte en tervezés → lazítás → kivágás → feszítés

• Létrás átjáró → ember számára mindig nyito ↔ a vad számára zárt; nem mindenki vállalja az átkelést rajta, kutyás kirándulókat is jobban kint tartja. • Kétszárú → egyik kint – másik bent → rögzítve egy oszlophoz és leásva → stabil • Kapaszkodó korlát → biztonságos • Korlát nélkül → rá kell dőlni a létrára → kevésbé lehet leesni hátra → fent akkor is kell kapaszkodó! • Támaszto létrás átjáró → egy oszlophoz két ferde oszlopot erősítve → a kerítésen rudakat átdugnak és hozzáerősítik az oszlopokhoz.

Kapuk, átjárók az állatoknak: • Farmon, megoszto kertben a részek közö tereléshez → külön nagykapuk (teherforgalomtól függetlenül). • Vadbebújó → régen külső kerítésen is volt, ma már nem lehet állategészségügyi okokból és a Vadásza Tv. is ltja → a kinti vad az állam tulajdona ↔ a benti vad a kert tulajdonosáé (lopás az államtól) • DE a megosztott kertek részei között hasznos lehet. • A befogótól abban különbözik, hogy mindig üzemel és nem kell újra élesre állítani. • 10*10-es gerendák → keret → mérete: a legnagyobb vad is á érjen → elsősorban vaddisznóhoz használják • Á ogó → több kertrész találkozásánál épí k → több bejárata van ↔ befogó • A bejáratok önműködők és kézi vezérlésűek is lehetnek.

• A léceket egy közös tengelyre fűzik fel és a leeső lécek hátrafelé nem nyílnak → egyirányú közlekedés.

• A két függőleges tengelyre hajlított csövekből kapukat tesznek → felül egy rugó húzza össze őket → befelé az állat széttolja, majd zárnak.

Etetők Szóróút: • Meglévő út, vagy szakasz, ahol megy a takarmányos kocsi → i szórják le a takarmányt folyamatos haladás mellett • Mély homok Ø, magas lágyszárú vegetáció → kaszálás, taposás szórás előtt Szóró: • Vadászat mia van → ideiglenes takarmányozás • Magasles előtti tér • Szokásos utaktól távol • Nagyobb vadföld, tisztás szélén, erdőben eldugott tisztáson, nyiladékok mentén.

Betonozott etetőtér: • Főleg vaddisznóskertekben → vízszintes felületen, ahova nem folyik sok víz, 1-2 %-os lejtéssel → vízlefolyás • 4-6 cm-re emelkedjen ki a talajszintből • 6-8 m → négyzet • 15 cm vastag → teherbíró → takarmányos járművek • Járművel könnyen megközelíthető Gumis etető: • A betonozo etetőtérre 2 lánccal rögzíte → átellenes sarkon • Alul befelé domborodó lemezzel zárt. • Felül a köpeny lefelé hajló harmadáig ér a lemez → középen kivágva és ajtóval lezárva → betöltés • Alul a szélén kivágva 6-10 helyen → 5*10 cm-es lyukak

Vályú: • Általában valamilyen etető része → fa, deszka, fém, beton •Alja és oldala között → íves/a szög >> 90º • Az oldalak is tompaszögben találkoznak → takaríthatóság → különben bomlás/rothadás

Önetető, automata szóróetető: • Elsősorban vaddisznó esetében • Nagyság → csoport függő • Erősen rögzíteni kell → a disznók felborítják • A tálcát a négy sarkánál hosszú cövekkel rögzítik, vagy egy fához lánccal kikötik. • Fedél → túlnyúljon a tálcán és szélesebb legyen az etetőnél • Az automata szóróetetőt akkumulátor, vagy vezetékes villanyáram üzemelteti és egy automatika adagolja a szemes takarmányt → kukorica • Fára szerelik → disznó ne érje el + beszórja a kívánt területet

Malacetető, borjúetető: • Fiatal állatoknak → szelek v etetőtér • Általában fede → földön lévő vályú, vagy önetető • Malacetető → 150 cm magas kerítés → rácsközben csak a malacok férnek át

• Borjúetető → abrakos vályú + szénarács • Változtatható a rácsköz és a magasság. • Farmokon ez jó a szelektív legeltetésre is.

Tároló etető: • Sok szemes tárolására → 3-5 t légszáraz. • Fede , V alakú tartály → a két vége zárt → egyiken betöltő ajtó • A tartály ala vályú → egyoldali/kétoldali • A takarmányt a tartály oldalának alján lévő nyílásokon adagolja a személyzet → csúszóajtók → egyesével, vagy egyszerre fogaskerékkel. • Belül alulra befelé domborodó lemezt kell tenni → kiürülés • Malacoknak egy részt elkeríteni.

Szénarács: • Kérődzőknek → vékony gömbfából, erős lécekből • Nyitott/fedett → fedett: nehézkesebb megrakni, de véd a nedvességtől • Lábakra szénapadlás a rács fölé → sok takarmányt tárol → innen dobható le az alul lévő rácsra

Kombinált etető: • Abrakos tálca + szénarács → fede → eső ellen • Mindkettő végig ér az etetőben → több állat fér hozzá • Munkaszervezés + takarmány hasznosítás

Kazaltartó vadetető: • Gömbfából → masszív • 6 m széles kazalnak → hossza variábilis • Középen 4 m-es kihegyeze oszlopok → tartóoszlopok + kazaltartók → vastagabb végükkel felfelé → lecsúszik a kazal

Peremes asztal szilázsnak: • Kérődzőknek → szilázs, szenázs, répaszelet + abraknak is • Deszka → 2,5-3 m hosszú • Egyik vége nyito → 6-7 cm-rel alacsonyabban van

Takarmánytárolók: • Központi vagy kerti tároló etetők • Kapacitás → egyhe takarmány mindenből • Abrak → száraz, levegős, hűvös • Tápok → papírzsák • Szemes → ömlesztve → mozgatható deszkafalak • Szemes → leengedhető legyen → ne legyen ráöntés miatt túltárolás • Télire káposzta, burgonya → verem → jól megközelíthető, lakott helytől távol • Egyéb takarmányokat nem tárolunk → napi beszállítás

Itatók • Természetes → patak, csatorna, tó → egyben dagonya is → állathigiéniai/járványvédelmi szabályok szigorú betartása: ne legyen ott út, ne etessünk oda, tisztás legyen → süsse a nap • Vályú → ugyanúgy, mint a takarmányost - á olyó rendszerű → a feltöltő oldal magasabban - elvezetés: cső, szilárd burkolatú csatorna → 15-20 m → dagonya → kiszárítás → klórmésszel fertőtlenítés - tenyészkertekben → földbe süllyeszte , alulról fűtö (elektromos patronok) fémvályú • Önitató → leghigiénikusabb → farmokon → fűteni kell, vagy más kell télen a fagy miatt!

Sózók • Tönksózó → 50 cm magasan a tönkbe lyukat vágunk → kocka só → kivezető vágat a sólének • Keretes sózó • Oszlop a lyukas tömb számára • Fára/oszlopra szerelt láda → 150 cm magasra → 57 mm-es réseken kifolyik a sólé → lenyalogatják az állatok a kéregről

Lesek, lőállások • Megfigyelés, vadászat • Magasles, hordozható les, csúszótalpas les, lőállás • Lőállás → vesszőfonat félkörben, vagy 3 oldalról deszkapalánk • Egyszerű les, vagy emelt lőállás → padlószint 80-120 cm, nyitott, ülődeszka • Magasles → padlószint 2,5 m fele • Magasles → nyito , fede , zárt • Hordozható → fának támasztható ülés → masszív a szállítás mia → esetleg csúszótalp → terepjáróval is mozgatható • Építe magasles → ált. 3-6 m magas, 1 m oldalfal + ülőalkalmatosság

• A nyitott les olcsóbb, egyszerűbb, minden oldalra akadály nélkül kilátni és lőni ↔ időjárás ellen nem véd, az állatok könnyebben észreveszik az embert. • Fede → nap, eső ellen → két deszkalap közé kátránypapír → hátrafelé lejt, a felső deszkák párhuzamosak a lejtés irányával. • Zárt → ablakai vannak és esetleg fűthető → megfigyelés • Létra → egy oldali kapaszkodó vagy az sem → rádől az ember a létrára → biztonságos → nem esik hanyatt

Befogók, átfogók • Funkció → befogó/á ogó • Építés → stabil/mobil • Elv → a bement állatot távirányítással, vagy önműködően megfogja. • Leeső/csapódó ajtó Jó befogó: - masszív → ne törjön ki az állat, védje meg a ragadozóktól a benti egyedeket - egyszerű → megbízható működés - belső fal sima és résmentes → ne sérüljenek az állatok és ne próbáljanak kitörni - kívülről megfigyelhetők legyenek az állatok - elszállítás, ládázás könnyű legyen - szelektív - embernek se legyen egyszerű kinyitni

• Vaddisznó → leeső ajtó → vezető sín laza illesztésű • Kör alaprajz → könnyebb terelés

• Csapóajtó → minden nagyvadra → csapófa, rugó, súly • Átfogó: két vagy több kert közé épített befogó, de akár egy bekerített vadföld is lehet • Cél → átcsoportosítás

• Farm → a befogó a közpon folyosóhoz csatlakozik → az utolsó szakasz deszkázo → a kezelő épület a válogató → a folyosó kanyarodik és szűkül → ajtókkal szakaszolható → végén válogató kör terelőlapokkal. • A befogó épületben → több sötét szoba egy közös folyosóról. • Az ajtók folyosó szélességűek és kétirányba nyithatók.

Kutricák • • • •

Intenzív vaddisznó szaporítás Egy egység → egy ellő koca Az egységeket egymás mellé egybeépíteni → kisebb költség Egység → kutrica + koca kifutó + malac kifutó

Kutrica → etető, itató Padozat → nem burkolt Ha burkolt → deszka + szalma (hideg burkolat Ø)! Kutrica méret: 2*3 m A kifutók szélessége ugyanekkora. Az egységek közé deszkapalánk. Kutrica előtt és a malac kifutó mögött → szilárd burkolatú járda. • Kutricák elő terelőfolyosó → jártató tér. • • • • • • •

Zárttéri nagyvadtenyésztés 8. Az élővad befogása

• Befogás → átcsoportosítás, tenyészkiválasztás, értékesítés • Mechanikai befogás → elsődleges • Kémiai immobilizáció → vaddisznóra nem jó! • Farmon évente legalább egyszer be kell fogni minden állatot → szakszemélyzet + szoktatás a tereléshez + megfelelő módszer!

Befogók, átfogók • Kert → stabil befogók, kerítésbe épített, átfogók, mobil befogók, vadföld • Farm → befogó, közlekedő/terelő folyosó, kezelő épület • Vaddisznó befogókhoz → ládázó (30 cm-rel nyúljon túl a falon) → leeső ajtó • Etetés → rendszeres földről etetés a kerítés mellett → párhuzamosan 3-4 m-re egy másik kerítés 15-20 m hosszan. • A dupla szakasz végein távolról zárható ajtók vannak. • Itt ne legyen vályú/etető → sérülés Ø

• Hasonló módszer → malacetető, borjúetető • Farm → a terelés és befogás → központi folyosó → ez minden egységgel kapcsolatban van • Inkább csalogatni kell, nem terelni • Az átcsoportosítás előtt az adott területen nem etetünk → délután a munkák után a kaput kinyitjuk és a terelő folyosóra etetünk. • Másnap a kert felől kell bezárni a kaput → a folyosóra rekesztjük az állatokat. • Terelés → elsőre nem megy könnyen → az állatok visszatörnek → terelőlap: keretre feszített fekete fólia → 6 m-es folyosón 5-5,5 m széles és 2,5-3 m magas.

• Közepes vagy erős szélben nem jó. • Általában szélben nem lehet terelni, mert az állatok idegesek. • Terelés → stressz → minden egyéb zavarást ki kell zárni! • Lassan, nyugodtan közelítünk az állatokhoz, apró zajokkal, a fólia zörgetésével terelünk. • Ne menjünk közel az állatokhoz → védőtávolságot tartanak → terelődnek • Ismétlés könnyíti a munkát ↔ új/fiatal → probléma • Kutyát nem szabad használni! → vadászkutyák és nem terelők (űznek és nem terelnek)

Hálós befogás • Vonalban állított/tartott háló → borjú, őz, muflon → kertben ritkán, farmon gyakran • Max. 1-2 terelés lehet! • Távkioldású nagyháló → gím, dám, őz, muflon • 20*30 m-es háló 3-4 m magasan oszlopokon • Robbanó patron régen → elektromos kioldás • Leejtjük az állatokra → bódítás → kiszabadítás • Ejtőháló/sátorháló → egyedi kérődző befogási módszer → önkioldó, vagy kézi vezérlésű • A megfogott állatokat kíméletesen kell kiszabadítani!

Gyógyszeres immobilizáció • Előny: - nem kell létesítmény - az állatok nem törnek ki → nem sérülnek meg - nem alakul ki stressz - törésmentes megjelölés, vizsgálat - könnyebb kezelés/elhelyezés • Hátrány: - túladagolás - időigényes

• Hatóanyagok: 1. Mozgató idegvégek bénítói → izomrelaxánsok → ép öntudat, csak a harántcsíkolt izmok bénulnak - 5-10 perc alatt hat, de szűk a terápiás sávja → könnyű túladagolni → ritkán használják - az állat mindent érez → stressz, fájdalom 2. Központi idegrendszer bénítók → nyugtató, kábító, altató szerek → sokszor kombinációban - Tranquilláns → Acepromazin, Azaperon, Diazepam, Xylazin - Analgetikum → Carfentanyl, Etorphin, Fentanyl, Ketamin - Altató → Barbitál, Alfa-chloralose

• • • •

Kivitelezés → szájon át vagy parenterálisan Per os → csoportos megfogás Altatószeres takarmány Feltételei: - táplálékszegény környezet → tél, vagy farm - nyugalom → hatás kifejtés - hatás után → gyors gondoskodás → - megfelelő számú személyzet - jól körülhatárolt és ellenőrzött terület - jól szervezett és gyors szállítás - fogadóhely

• Parenterális → repülő eszköz (projektil) + kilövő eszköz (projektor) → egyedi befogás → nehéz, időigényes • Projektil → tartalmazza a szert és az izomba juttatja (repülő fecskendő) • Projektor → nyílpuska (50 m-re is akár), levegő sűrítéses altató puska, gázpatronos altató puska (35 m-ig), fúvócső (10 m-ig) • Hamar hat → megfelelő számú segítség → terület ismeret az állat megkereséséhez, vagy rádiós nyomkövető → jól szervezett szállítás • A kezelt állatok húsa csak a gyógyszer leírásában lévő várakozási idő után használható fel (min. 5 nap)!

Izomrelaxánsok: Szukcinil-kolin-klorid Központi idegrendszer bénítók: Nyugtatók: diazepam – Seduxen trimethozium – Trioxazin azaperon – Stresnil metotrimeprazin xylazin – Rompun acepromazin – Sedalin Kábító-fájdalomcsillapítók: fentanyl etorphin – Immobilon carfentanyl ketamin – Calypso Altatók: barbitálok – Dorlotin, Etoval α - chloralose

Zárttéri nagyvadtenyésztés 9. Takarmányozás

• A hagyományos takarmányozás alapja → mennyi és milyen korú állatunk van? → mennyiség + minőség • Zárttéri vadtenyésztésben → terület vadeltartó képességére építünk → vadföld/legelő • A takarmányozás → kiegészítés → nincs egyensúlyban az állat állomány és a terület • Kivétel: vaddisznó

A terület vadeltartó képessége • Vad és környezet → egyensúly → szabadtér, de zárttér is • Nagyobb a populáció-sűrűség → jobb terület kell! • A vadeltartó képesség növelése → mozaikosan elhelyezett vadföldek + minimális zavarás • Ha hiány van → takarmányozás • Szarvasok → évi 60-120 nap takarmányozás elég • Vaddisznó → nagyobb sűrűség → kiéli a környezetét → kezdettől fogva takarmányozni kell!

Vadföld Nem betakarítjuk → feletetjük helyben Kisebb táblák, mozaikosan szétszórva Gépi művelés → megközelíthetőség Nyiladékban, villanyvezeték alatt, gázvezeték felett, földutakon, felhagyott gyümölcsösökben • Vadföld művelés → termesztett növény függvénye • Fontos költségrész a takarmányozásban. • Különleges művelés → erdő mellett → kicsi területen → kerítések akadályozzák a gépeket → kevés vagy Ø vegyszer az állatok miatt.

• • • •

• Szakaszos legeltetés → villanypásztorral → előre lerakni és kialakítani az elkerülést! • Gabonafélék, lucerna, pillangós keverékek, legelő keverékek, csicsóka, burgonya. Legelő: • Farm • Jól gondozott, nagy fűhozamú terület! • Ha nincs → telepíteni kell keverékkel → egy évi kaszálás után jöhetnek az állatok. • Farm → Ø vadföld. • Szakaszos legeltetés → kertek váltogatása.

Takarmányok

• Gazdaságosság → kiadások csökkentése → olcsó takarmányok • A csak olcsó nem jó! ↔ érték arányos legyen az ár • Romlott, penészes, hibás takarmány Ø! • Olcsó, gyenge minőségű takarmány → túl drága szállítás a tápértékhez képest • Ráadásul az állatok nem eszik meg → szemét! • Nagyobb kiadás → nagyobb haszon

Lédús, gyökér és gumós: • Tél → takarmánykáposzta (jól tárolható) • Ha van → gyümölcs, törköly, takarmánytök, répa, burgonya (esetleg egyéb zöldség) • Fontos → közeli beszerzés → olcsó fuvar • Takarmánytök → kettévágni → könnyebb felenni • Burgonya → homokos, sáros → tisztítás bélhomokosodás ellen + darabolás → egészben nyelőcső elzáródás → tálcáról etetés Szilázs: • Nyárvégi, őszi szárazságban + télen → tömegtakarmány

• Silózáskor már tervezni kell az etetést! • Felszínen → szalmaágyra két fal közé, vagy dombsiló → kertben nagyon jó • Takarás fokozatos bontása → helyben feletetés → vaspálca kerítés letaposás ellen • Könnyű a helyszínre fuvarozás betakarításkor → később nem kell szállítani az etetőkbe! Széna: • Télen nagyon fontos! • Szívesen fogyasztják az állatok. • Jó a borsószalma is. • Ezt és a lucernaszénát → kazaltartóra rakni → nem pereg le a levele szállításnál.

Erdészeti melléktermék: • Lomb, vékony gally • Ritkán használják → igazából lustaság miatt Szemesek, tápok: → koncentrált → • Vemhesség és szoptatás • Télire felkészítés • Fiatalok • + táp • Télen, nagy hidegben inkább kukorica, mint táp! → olcsóbb és energia pótlásra kiváló

Gímszarvas • Vadaskert → ált. kiegészítés ↔ tél → tömegtakarmány • Farm → 2/3 takarmány → legelő • Elsősorban mezőgazdasági melléktermékeket használjunk télen → költséghatékony • Sok víz → itatás + lédús száraz télen → csak egy napi adag! → megfagy → emésztési probléma • Amíg lehet a természetes táplálékról tartsuk → 4 egyed/ha • Ha a növényzet nem jó (szárazság, túllegeltetés) → takarmányozás

• Összefüggő hótakaró → mindenképpen takarmányozni kell! → farm: akár 120-150 nap is • 0 ºC alatt → növelni kell az adagokat 10-30 %-kal • Nyári legelő kisülés esetén → 30-70 napi takarmányozás • Fokozatos takarmányváltás (10-14 nap alatt) • Napi adagok egy állatra: - nedvdús → 2-3 kg - széna → 1,5-2 kg - abrak → 1-1,5 kg • Figyelni kell a növényzet állapotát, az állatok kondiját, teljesítményét → ha kell → beavatkozni plusz takarmánnyal

• Tervezni kell az éves takarmány mennyiséget → állatszám, tápanyag szükséglet, takarmányféleségek Gímszarvas tápanyagszükséglete borjú Fehérje: szárazanyagra ünő és csapos bika vonatkoztatva felnőtt

Ca:P arány:

Szükséges rost:

csontképzéshez egyébként (tejtermeléshez is) 20 %.

15-16,5 % 13-15 % 10-15 % szervezeti terheléstől (agancs felrakás, szoptatás, vemhesség) függően. 2:1 1:1

• Takarmány összetétel adott, vagy analízis. • Farm → ismerni kell a legelő beltartalmi értékét → mintavételezés 8-10 jellemző ponton 1 m2-es kvadrátokban → mennyiség és fajcsoportok (pázsitfüvek, pillangósok, egyéb kétszikűek) → beltartalom számítás → átlagolás • Kiegészítés → elsősorban abrak és táp • Abrak: - kukorica - bőgés előtt és alatt + zab a bikáknak • Táp: - különböző célokhoz más-más összetételt vegyünk → további meghatározó → mennyibe kerül és kapható-e

Gímszarvas tápok százalékos összetétele 1

2

3

összetevők

mennyiségi arány %-ban

kukorica

20,0

10,0

18,5

búza

35,0

40,5

30,0

extr. napraforgó (37% feh)

15,0

8,0

14,0

búzakorpa

15,0

30,0

25,0

extr. szója (46% feh.)

5,0

-

lucernaliszt (II. oszt.)

5,0

7,0

8,0

takarmánymész

1,7

2,3

2,15

MCP

2,3

1,2

1,35

só

0,5

0,5

0,5

premix (bárány)

0,5

0,5

0,5

-

A fenti tápok beltartalma: keményítő érték

62,6

60,6

60,1

nyers fehérje

16,1

13,4

14,9

nyers rost

6,9

7,2

7,8

Ca

1,58

1,51

1,51

P

1,02

0,79

0,84

• Széna, borsószalma → ad libitum késő ősz kora tavasz • Szilázs → csak ha hosszabb ideig tudjuk rendszeresen adni • Nagyon jó → szoptatás, tél előtt • Kicsiben kezdjük → fogyasztással arányosan emelni • Lédús → kiegészítés → mindig adjunk, ha van • A törkölyök és a leszerződött mennyiségek tervezhetők. • Mindig csak egy napi adag! → tárolni csak a kerten kívül → penészes, rothadó NEM! • Tálcáról, vagy mindig friss területen! → földdel keveredve listeriózis

• Farm → nagyon gondos kihelyezés → a legelőt óvni kell a kitaposástól + a maradékot mindig össze kell gyűjteni → ne száradjon ki a fű alatta • Vadföld → beérésig ne engedjük rá az állatokat (már vetésnél védjük le) → villanypásztor, vagy kerítés → költségesebb ↔ nem kell gondozni, csak lebontani, ugyanakkor nehézkesebb a szakaszos legeltetés, de borjúrács! • Villanypásztor → 2 szál + rémzsinór → beljebb visszük és egy részt átadunk az állatoknak → vágni kell hozzá 1-2 m tiszta sávot • Villanypásztor esetén mindig legyen egy út az erdő és a föld között! → az állatok meglátják és nem mennek neki + nem esik rá ág

• Kalászos, kukorica, zabosbükköny, szarvaskerep, lucerna, pillangós keverék, legelő keverék • Ha nem legelik le az első évben → több évig jó vadlegelő • Lucerna, legelő keverék → ha nem legelik le, akkor kaszálni kell

Dámszarvas • Alapvetően hasonló a gímhez, de inkább legelő típus → gyengébb takarmánnyal is jó hústartó

Szárazanyag (g)

Emészthető nyers fehérje (g)

Emészthető energia (MJ)

Ca (g)

P (g)

borjú (22 kg)

550

60

7.2

2.2

1.6

tehén (50 kg)

1400

85

12

7.6

4.7

bika (- 65 kg)

1800

150

17

10

7

bika (80 - 100 kg)

2500

250

28

15

10

• Tél → 1 kg sz.a./11 % feh./65 % szénhidrát → 40 testtömeg kg-ra • Abrak → kukorica, zab, búza, árpa, ocsú, vadtáp → télire kell, nyáron nem • Kert → intenzív legelőgazdálkodás + szakaszos legeltetés • Nyáron csak só és ásványianyag, kiv. túllegeltetés/szárazság → takarmány • 8-10 dám/ha • Kiegészítésre → kerten kívüli telepített legelő kaszálása

Savanyú, kötött talajon

Szenázsnak való magasan fekvő területeken

Széna borjúnak

Pillangós-szálfű

60% vöröshere

60% lucerna

70% lucerna

20% lucerna

20% réti komócsin

15% vöröshere

15% vöröshere

20% nyári perje

20% szarvaskerep

15% réti komócsin

15% komócsin

10% korcshere

réti 20% csenkesz

nádas

15% vörös here

10% réti komócsin

10% csomós ebír

• Nedvdús → káposzta, tök, kukorica szilázs, szenázs, gyümölcs, törköly • Ugyanúgy etetjük, mint a gímnél → figyelni a fogyásra! • Silónál → vaskarós kerítés

Vaddisznó • Kert → 1-2 évig természetes → utána takarmány • Terv → teljes éves takarmányozás Vaddisznó tápanyagszükséglete Szárazanyag (kg)

Keményítő érték (kg)

Emészthető energia (MJ)

Emészthető fehérje (g)

Ca (g)

P (g)

malac 10-20 kg

0,5 - 0,8

0,4 - 0,7

6,4 - 11,2

120 - 180

5-8

3-6

süldő 65-90 kg

1,8 - 2,1

1,6 - 1,8

25,6 - 28,8

270 - 300

15 - 17

11

életfenntartó 100 kg testtömegre

2,0 - 3,0

1,8 - 2,0

28,8 - 32,0

220 - 250

19 - 28

16

koca a vemhesség utolsó szakaszában és a szoptatás alatt

2,0 - 2,5

1,5 - 1,7

24,0 - 27,2

350 - 400

17 - 30

20

• Napi takarmány szükséglet → átlag 1 kg/nap/állat → ennél kevesebb → csökken a szaporulat • Abrak → évszaknak megfelelő mennyiség → kukorica • Malacok → árpa, ha nem táp • Kanok → búgás előtt és alatt → zab • Táp → intenzív tenyésztésnél → malac, süldő és tenyészállat • Olcsó legyen az alapanyag → gazdaságosság • Preventív kezelések → korpával vagy darával kevés gyógyszer → azonos sűrűségű anyaggal vegyíteni → majd elkeverés a teljes tápban

• Lédús → tök, répa, burgonya, zöldség → szívesen eszik, olcsó, jó étrendi hatás • Tenyészkert → főtt burgonya betonozott etetőtérről, vagy vályúból • Törköly, szeszipari melléktermékek is nagyon jók → vályú, betonozott etetőtér • Hal, vágóhídi hulladék → ha van és állathigiéniailag is lehet → a fiatalok nagyon jól fejlődnek tőle • Higiéniai szabályok szigorú betartása! • Emlőst csak főve, baromfit, halat nyersen is. • Vadföld → kerítés, villanypásztor → szakaszos legeltetés

• 1 m magas műanyagrács kerítés betonvasakkal leszúrva + 1-2 szál villanypásztor elé 15-20 cm-re → ugyanúgy szakaszosan visszük beljebb a kerítést. • Burgonya, kukorica, árpa, zab, zabosbükköny, borsó. • Kiválasztás → mennyit terem + mit szeretnek a disznók → kukorica, de kell más is a jó étrendi hatás és a fehérjék miatt. • 20-25 % vadföld más növénnyel • Zab, toklászos búza, árpa zölden feletetve nagyobb mennyiségben → emésztési zavarok

• Túróföld → a barázdába szórjuk a kukoricát, burgonyát, csicsókát és a következő barázda betakarja, vagy szétszórjuk a földön és utána betárcsázzuk → kitúrják • Csak egy heti mennyiséget készítsünk így el! • Csicsóka telepítés → még a vetés előtt le kell védeni a területet → ha már megerősödött → felszabadítani és 4-6 évig működhet • Késő ősz → szárzúzás → tavasszal tárcsázás

Gyakorlati takarmányozás • Cél → minden állat hozzájusson a neki szánt élelemhez • Malacok → malacetető és malactáp → ha itt lemarad, azt már nem tudja behozni később • Széthúzott etetés → gyengébb egyedek is hozzáférnek • Tök, dinnye, darabos takarmány → az úton elszórva • Kukoricát csövesen • Takarmányváltás → télen kukorica, de januártól fokozatosan táp → vemhesség végére és tejelésre már átálljon

• Ugyanígy a malacok intenzív nevelésénél → malactáp → süldőtáp → szemes és egyéb • A rossz takarmányváltás → colis hasmenés, diszpozíciós betegségek • Rendszeres etetés kell! → az állatok már várják → könnyebb számlálás • Tápot, dercés abrakot → vályú, önetető, betonozott etetőtér → védeni kell a nedvesség ellen → fedett • Tároló etetőből sem lehet etetni, mert rövid a szavatossági idejük! • Szemes abrakot lehet tárolóból, vagy gumis etetőből is, sőt akár földre is → széthúzás. • Lédús, gumós, gyökér, széna → szétszórva az etetőtéren • Törkölyt, szilázst → alacsony tálca, betonozott etetőtér • Hal, hús, tejipari melléktermék → betonozott etetőtér, vályú

Higiéniai kérdések • • • • • • • •

Elegendő mennyiség és minőség Hirtelen takarmányváltás Ø Nem egysíkú Etetőhelyek tisztán tartása (hó eltakarítás is) → vályúk kikaparása! Régi maradványra nem rakunk frisset! Halat, húst el kell takarítani! → mérgezés, betegség Ha maradék van → túl sokat adunk Jó minőségű takarmányt adjunk!

Itatás • Tiszta, kifogástalan vizet adjunk → átfolyó rendszerű vályú (2-3 % lejtés) • Állandó töltés → elvezetés néhány 10 m-re dagonyába → a lehető legmesszebb legyen a kúttól • Tenyészkert, farm → önitató + vezetékes víz • Tartályt töltünk fel és ebből szabályoz a rendszer → tartalék + Ø vízvisszaszívás → Ø szennyezés. • Folyamatos utántöltés, vagy 2-3 naponta lajtkocsiból pótlás (erdőben). • A kivezető cső vályúba megy. • Felmelegedés ellen védeni kell → árnyék!

• A tartályba lehet adagolni gyógyszert, vagy takarmánykiegészítőt. • Itató az etető közelébe → elmennek inni evés közben → jó az étrendi hatása → hamarabb jóllaknak (duzzad az abrak) • Ha túl sokat esznek száraz takarmányt → gyomor megterhelés • A disznó sokat iszik → 1 kg száraz anyagra 2,5-3 l víz → Kert: 100 állatonként 300 l víz naponta!

Zárttéri nagyvadtenyésztés 10. Melléktermékek nyerése farmon

Barkás agancs • Farm → elsődleges cél a vadhús és a tenyészállat • A végső értékesítés előtt még barkás agancs és sperma/petesejt eladás → mellék bevételek. • Barkás agancs → Távol-Keleten gyógyhatású készítmény • Oroszországban → alkoholos extrakció → paramedicinális szer a klinikákon • Világtermelés → 900 t/év • Gím, maral, szika, dám, wapiti agancsa

• Magyarországon → gím jelentősebb, dám kevésbé • 1986-ban indult el a kiskunfélegyházi farmon → tőkehiány miatt nem tudtunk elegendőt produkálni → elestünk a piactól • 2004. óta nincs olyan szarvasfarm Magyarországon, ahol jelentős barkás agancs nyerés folyna. • A vágás, tartósítás módszere a GATE VKÁ szabadalma. • Agancs levágás → általános szabály: az agancs elvetéstől számított 60. napon, amikor a koronaágak 3-4 cm-esek. • Dám esetében ez a 45. napon következik be.

• Gyengén elcsontosodott, nagy produkció. • A lehető legtöbb vért kell bent tartani. Folyamat: • Egy korcsoportot egyszerre terelünk be a befogóba → immobilizálás → összekötjük a lábaikat → agancs levágás. - az agancstövet a rózsa alatt gumicsővel elkötjük → nem vérzik annyira - a rózsa fölött 3-4 cm-re levágjuk - a csonkot lesütjük lángon melegített forrasztópákával → nem vérzik - 5-10 perc múlva levesszük a gumicsövet

• Elengedés előtt → szükséges állategészségügyi vizsgálatok, kezelések. • Antidotummal vagy élénkítő hatású gyógyszerrel felébresztjük az elaltatott állatot. • A levágott agancsot archiváljuk → súlymérés, fotózás. • Mintegy 1,5-2 óráig a vágáslappal felfelé fordítva, szellős, hűvös, árnyékos, pormentes helyen kihűlni hagyjuk. • Másik lehetőség → a beterelt állatokat egyenként engedjük a befogó kezelő helyiségébe → egy mechanikus szerkezet rögzíti az állatot → bódítják és levágják az agancsát a már ismertetett módon.

• Agancs tartósítás - mélyhűtés → a lehűlt agancsot megjelöljük, fóliázzuk és mélyhűtőbe tesszük. - főzés és szárítás → szigorú idősoros, főzéssel váltott szárítás → súlyállandóságig → ekkor a vágáslapot a szárítás előtt szilikongumival lezárják. • A levágott agancsot óvatosan kell kezelni, mert esztétikailag és beltartalmilag is értékelnek a vevők.

Spermavétel • Bika → immobilizálás → lábak összekötése → elektro ejakulátorral ingerlés. • Áramimpulzusok → 1-1,5 sec. után ejakuláció • Üvegpohárba felfogott ondót 1:1 arányban hígitjuk → 37 ºC-os inkubációs üvegpohárral a feldolgozási helyre szállítjuk. • Szállítás közben a hőmérsékletet állandóan ellenőrizzük.

Ondóvizsgálat: Mennyiség Szín Szag Konzisztencia Kémhatás (6-7,4 pH) Sűrűség Mozgásképesség → automata spermaanalizátor → 6-10-szeres hígítás → 180-200 millió/ml és 75-95 %-os mozgásképesség. • Morfológia → kenetben fixálva, festve → 1200szoros nagyítás → 80 % szabályos legyen. • • • • • • •

• Biológiai vizsgálat → a felvett és elhasznált anyagok mennyiségét, és az anyagcseretermékeket mérik. • Ellenállóképesség • Termékenyítőképesség • Élettartam Mélyhűtés: • Hígítjuk → 30 ºC-os vízfürdő → 30 sec → 4 ºC-ra hűtjük → 2 óra equilibrálás • Automata adagoló → műszalmába (0,25 ml) → lezárja ultrahanggal • A műszalmára nyomtatva → bika jele, mélyhűtés ideje, helye

• Automata mélyfagyasztó → -140 ºC • Speciális tubusokba kerülnek → folyékony N2-t tartalmazó pohárba → tárolás Ellenőrzés: • 24 óra után → hőtűrési próba → 60 percig 45 ºC-os vízfürdőbe teszik → mennyi élő ondósejt maradt • 20%-nál több nem lehet a veszteség • Baktériumos szennyezettség vizsgálata • 28 nap után → újabb hőtűrési próba

Zárttéri nagyvadtenyésztés 11-12-13. Vadaskertek és farmok üzemeltetése

Betelepítés • Egy új kertnél a legfontosabb lépés. • Az építéssel egy időben kell tervezni. • Egy kisebb területet lekeríteni karantén, vagy tenyészkert → ide elhelyezni az állatokat. • Befogott vagy vásárolt • Befogott → olcsó (nincs szállítás) és a környezethez alkalmazkodott • Befogók + bekerítés • A befogókat távol helyezzük el → nagyobb állományból válogathatunk • A tárolóban lévő állatok → megfigyelés → preventív kezelés • Az épülő kert közepén több helyen etetni → odaszoknak az állatok és bekerítjük őket.

• Vásárlás → másik kertből → ne legyenek betegek (állategészségügyi igazolás) → már a szerződésben ki kell kötni, hogy mitől legyenek menetesek! + ne keverék disznókat vegyünk! • Utána karantén → a vizsgálat óta keletkezett esetleges fertőzések kiszűrése + alkalmazkodás • Új rangsor alakul ki → stressz • Ezen idő alatt többször figyeljük meg az állatokat → legalább naponta egyszer → állatok megfigyelése (beteg, elhullott), létszám • Min. 14 nap • A kert megépítésének végére kész a kezdő állomány → a helyükre kell terelni

Éves üzemelés

Ellés: • Nyugalom a vadnak • Állandó felügyelet → látogatók, kutyák ellen • Erdészeti munkák szünetelése • Takarmány és ivóvíz legyen elegendő! Vadászat: • Társas vadászat zavaró → pár nap → utána hamar vissza kell állni a normális üzemelésre • Egyéni lesvadászat nem zavarhatja meg az üzemelést → sőt csak így lehet eredményes • Beteg, rendellenesen viselkedő állatokat azonnal ki kell lőni • Kóbor kutya, macska, róka → kilőni

Legelőművelés: • Vegetációs periódus → gyepgazdálkodási tennivalók • Pihentetett kertrész → felújítás → fogasolás, tüskés hengerrel lazítás, műtrágyázás → szitálni! • Öntözhető legyen → mindig kell, amikor az időjárás indokolja • Vadaskert → kicsi legelők → csak telepítés → utána nem kell művelni, max. májusban egy kaszálás Vadföldművelés: • Ütemezését tervezni kell az éves üzemeléshez → tavasz és ősz

Agancstalanítás: • Gím és dám farmokon → május-június • Nagy odafigyelést és pontosságot igényel Leválasztás: • Tenyészkert → borjak, malacok leválasztása a szülő egyedekről a technológiában meghatározott időben Befogás: • Csoportok kialakítása • Élőállat értékesítés • Kezelés • Agancstalanítás • Veszélyes → nagy odafigyelés • Ismétlődő munka

• Befogók karbantartása • Emberek oktatása → tapasztalt vezető Bélsárvizsgálat: • Endoparazitás fertőzöttségre → negyedévente • Reprezentatív minta → járványtani egységenként • Gyógyszerezés Kerítésellenőrzés: • Hetente min. kétszer • 200 ha esetén → 6-8 km • Drót, szerszámok → kis hibákhoz • Ellenőrzési napló → hibák, javítások, hely

• Kerítés melletti út gondozása is! • Nagyobb hibák esetén → segítség és gyors eltávolítás • Kutyák ellen különösen nagy gonddal kell eljárni → lyukat nem szabad hagyni + ládacsapdák • Űzik az állatokat → farmon különösen fontos, mert kisebb a terület és az állatok nekifutnak a kerítésnek → sebesülés Takarmányozás: • Szálast etetőből ad libitum • Abrakot a technológia szerint • Lédúst hetente 2-3 alkalommal

Gímszarvas • Kert, farm és park is van Magyarországon. • A zárttéri szarvas tenyésztés előnyei: - kialakítható a szabad területeknél lényegesen nagyobb vadsűrűség - eredményesebben szabályozható az ivararány és a korosztály-összetétel - figyelemmel kísérhető és hatékonyabban kezelhető, ellenőrizhető az állomány állategészségügyi szempontból - biztonságosabban, rövidebb idő alatt jobban programozhatóan terítékre hozható a kívánt vad - könnyebben megvédhető a terület - egyszerűbben és szakszerűbben megoldható a takarmányozás

• A vadaskertek fennmaradásának feltétele → biztos vendégkör, magas szintű szolgáltatások, magas értékű, az igényeknek jól megfelelő minőségű és populációszerkezetű szarvasállomány. • 2009-ben 6934 gímet tartottak kertben. • Kert: A terület vadeltartó képességére alapoznak → kell kiegészítő takarmányozás • Park: állandó gondozás és takarmányozás • Farm: legelőre alapozva + takarmányozás → intenzív állattenyésztés → mezőgazdasági üzem

Szarvaskert: • Egységes vadászkert • Önállóan is lehet, de inkább vegyes vadas • Február → létszámbecslés, kondíció, egészségi állapot • Téli takarmányozásról fokozatosan áttérni a vehemépítést, szoptatást, agancsfelrakást szolgáló takarmányokra. • Ha a terület jó → csak kiegészítés kell → téli hótakarástól és a nyári szárazságtól függően → 60-120 nap • Táplálék alap → erdő + vadföld

• Erdőben sok kár → táplálékhiány • Szintén tavasszal → vadgazdálkodási berendezések állapotának felmérése → javítások • Nyár közeledtével egyre kevesebbet kell takarmányozni. • Ha nem takarmányozunk → felügyelet → apró munkákkal pl. itatók rendszeres ellenőrzése • Augusztus → bőgés megfigyelése → vadászat → tarvad selejtezés • Év vége → beállítjuk a jövő évi törzsállományt. • December-január → takarmányozás • Hó esetén → takarítás

Vadaspark: • Az állatokról egész évben gondoskodni kell! • Kicsi terület → vadeltartó képesség Ø • Kezelés → megegyezik a farmmal • Etetés kívülről • Automata itatás • Az egész terület jól áttekinthető. Szarvasfarm: • Előnyei → 1. sokoldalú hasznosítás - a szarvashús egészséges (magas fehérje- és ásványianyag-, alacsony zsírtartalom) - az EU-ban nem kell kvótákkal számolni - nagy az agancs értéke és sokoldalúan felhasználható - a szarvasbőr minőségi bőráruk alapja

2. biológiai adottságok - a magyar gímszarvas növekedési erélye jó - jó a vágási kihozatal - kiváló az agancsfelrakó képessége - jól tűri a csoportos tartást - jól hasznosítja a legelőterületet - ellenállóképessége nagy, jól alkalmazkodott a hazai klímához - hosszú a hasznos élettartama (15-18 év) - szaporodásbiológiai jellemzői is jók (gyors ivarérés, könnyű ellés, jó szaporulati és felnevelési mutatók)

3. farmgazdálkodási szempontok - a kedvezőtlen adottságú, árunövény-termelésre kevéssé alkalmas területek jól hasznosíthatóak - a gyepre alapozott szarvastenyésztés alacsony környezeti terhelés mellett esztétikailag is különösen szép farmgazdálkodási forma - a gímszarvas jól társítható más legelő állatfajokkal (például ló, húsmarha, juh), javítható a legeltetés hatásfoka, javul a legelő minősége - alacsony az élőmunkaigény, ezért kisebb gazdaságok esetén (15-50 ha) kiegészítő tevékenységként is eredményesen művelhető - a farmon tartott - ún. szemidomesztikált szarvas megőrzi vad sajátosságait → nagyon gyorsan visszavadul, így visszahelyezésük vadaskertekbe levadásztatás céljából nem okoz nehézséget

Új-Zélandi példa: • Angol, skót szarvasok 1850-ben → szabad területre • Nem volt ragadozó, versenytárs, dús vegetáció → gyors szaporodás → 1920-ra 300.000 egyed → erdőpusztulás • Populáció csökkentés vadászattal → 1965. helikopterről → csak egy vállalat évente 130.000 lőtt szarvast exportált → gyorsan csökkent az állomány • 1967. farmok → befogás helikopterről → 1985-ig az állomány 85 %-át befogták • Gyors fejlesztés → technológia + sok tőke → nagy kereslet a tenyészállatokra, húsra, barkás agancsra • 9-10-szer jövedelmezőbb, mint a juh-, vagy a marhatenyésztés, 3-szor jobb, mint a tejtermelés • 1980-tól szabad területre bikák kihelyezése → vadászati haszon

• 1980-tól nemesítés → magyar bikákat is vittek ki • Ma kb. 5000 farm → 2.000.000 szarvas → 1900 csak szarvas, a többi vegyesen marhával, juhval • Magyarországon a Kaposvári Egyetem volt a legnagyobb tenyésztő. • Először Gálosfán hoztak létre farmot (50 ha) → borjak kézben felnevelése mesterséges szarvastejjel. • Másodikként Bőszénfán (500 ha) 1991-ben → vad szarvasokból. • Megvették a kiskunfélegyházi farmot (81 ha). • Összesen 1500 szarvast tartottak + magán farmokon még 500.

• Kis terület és nagy állatsűrűség. • Tehenek, bikák, növendékek korcsoportonként → külön kertekben. • Karantén → vizsgálat + jelölés. • Tenyészkert → bika:tehén = 1:15 • Egy mellékbikát is berakunk a vezérbika mellé → mindenkit befedeznek. • Ünők → 2 éves kortól tenyésztésbe → DE! jó tartás mellett 1,5 évesen is lehet → ezt inkább indításnál, amikor felfuttatjuk farmot • Elválasztás → augusztus → borjúkert • Második évben szétválasztás → ünők tenyésztésbe, bikák külön kertbe → 3 éves korban kerülnek be a tenyésztési kiválogatásba

• • • •

•

• • •

Válogatás → terelő folyosó Az öreg bikákat ekkor vadászkertbe vinni, ha lehet. Barkás agancs vágása → csak akkor, ha piaca van Mások szerint mindig érdemes levágni → ne sérüljenek a bikák ↔ nem sérülnek komolyan még bőgéskor sem. Viszont az embert támadják (különösen bőgéskor) → egyedül bemenni tilos, takarmányozni a traktorról kell, vagy kívülről! Az agresszív egyedeket ki kell selejtezni! Ha továbbra sem megoldott az emberek védelme → agancstalanítás. Ha egy bikának letörik az agancsa → eltávolítani, mert a többiektől sérülhet

• Legelőre alapul a takarmányozás. • 4 gím/ha legelő. • Tavasz, csapadékos nyár, ősz → nem kell takarmány • Tél → min. 60 nap • Kedvezőtlen időjárási viszonyok (magas hótakaró, aszály) mellett → akár 120 nap éves takarmányozás kell. • Minél nagyobb az állatsűrűség → annál több takarmányozott nap kell. • Legelő állapotát folyamatosan figyelni → 1-2 pót legelő (csoportok számától függően)

• Szilázs és abrak együttes szórása → intenzív tartásnál • Egy gépről először szilázs 40-50 cm szélesen és erre abrak → minden nap más útvonal → ne tapossák ki a legelőt! • Szénarács üres → csak ha kiegészítés kell → széna, kaszált zöld • Jobb a kombinált etető • Nagyon jó a kazaltartó → kerítsük el a felrakás után • Alulról eszik → megy lefelé a kazal → ha egy oldalon eszik → elakadhat a kazal → lezárni ezt az oldalt és a másikra kényszeríteni az állatokat! • Peremes asztal → szilázs + abrak → kitakarítani a sarkokat és csak aztán feltölteni! • Ha nem fogy el → kihagyni egy napot • Borjúetető

Dámszarvas • Alapvetően ugyanaz, mint a gím. Eltérések: • Vadaskert → vadászat, több legelő, kevesebb takarmányozás, alacsonyabb, gyengébb kerítés • Farm → hústermelés → állatsűrűségtől függ → 1 szarvasmarha legelőjén 6 dám tartható el. • Vadászkert + farm → sokkal gazdaságosabb • Intenzív tartás → 1 bika + 30-35 tehén • Tenyészünő → min. 30 kg • Nagyobb tehén rudlik is lehetnek több bikával → DE! egy kertben csak különböző korú bikák legyenek → Ø verekedés

Farmi munkálatok:

• December - március → intenzív takarmányozás, szükség esetén hóeltakarítás. Gondoskodni a folyó ivóvízről. Hullatékgyűjtés → parazitológiai vizsgálat. • Áprilisban antiparazitikus kezelés. • Májusban nyugalmat biztosítani az ellésekhez. + Barkás agancs levágása. • Június-július → ellenőrző parazitológiai vizsgálatok, legelőgondozás, öntözés. • Augusztus → átcsoportosítások → értékesítés, öreg bikák a vadászkertbe, tenyészbikák a tehenekhez. • Szeptemberben leválasztani a borjakat → növendékcsapatok kialakítása.

Vaddisznó • Több gondosság és odafigyelés. • Rendszeres takarmányozás. • Változatos működtetés → nehezebb a szaporítás → többféle technológia → tervezésnél kiválasztani • Mire alapozzuk a vadászható állomány létszámát? → Befogás → Saját reprodukció • Egységes vagy megosztott kert. • Egységes → extenzív technológia • Megosztott → félintenzív vagy intenzív

Egységes kert: • Legegyszerűbb → a benti szaporulat alacsonyabb a kintinél → befogás • A vadászatot megelőző 2-3 hónapban 5-15 befogóval → vadászkertbe → takarmányozással megtartani • Saját vadászterületen, ahol 10 km-n belül van elég nagy természetes állomány • 2-300 ha kert + 150-180 befogott disznó/év → működőképes • Éves teríték így a saját szaporulattal 200, vagy esetleg több

• • • •

→ kocatároló A legjobb kocákat ide a vadászidény előtt → átfogóval Itt vemhesség előkészítő takarmányozás. A vadászat után kiengedni. Egyéb időben → karantén → erre vonatkozó előírások szerint kell megépíteni!

Megosztott kert:

• Legegyszerűbb → 2-3 részre osztjuk → min. 100150 ha/rész → szokásos gondozás, takarmányozás • Felváltva vadásszuk a részeket. • Amelyiket nem vadásszuk → kedvező takarmányozás, betegek kilövése, esetleg néhány tenyészállat behelyezése. • Csak saját szaporulattal számolunk → extenzív • Kevés munkaerő, olcsó beruházás, üzemeltetés ↔ bizonytalan eredményesség • A biztos szaporulathoz → tenyészkert! • Funkcionálisan feldarabolt a kert → tenyészkertben csak szaporítás, vadászat Ø.

Alacsony reprodukció

Fertilitás

Elhullás Takarmány

Technológia

Etológia

Betegség

Mennyiség

etetés módja

fertőző (FEB)

Minőség

etetőhelyek

parazitás

száma rendszeresség téli etetés öreg kanok↔ zsúfoltság ↔ kondák fiatal kanok

• Üzemeltetés → hasonló a pihentetett részhez, de sokkal kisebb → 20-30 ha • Jól feltárt, de aljnövényzettel rendelkező erdő + sok etető, itató, dagonya. • Az etetők ált. befogók is + magasles • Kerítésben átfogók → átcsoportosítás • Vadászat előtt → öreg tenyészkocák + szaporulat → vadászkert • Ugyanekkor tenyészutánpótlás → befogott süldőkből

• Tenyészkert csak kis szakaszon kapcsolódjon a vadászkerthez → jó ha közöttük van a vadföld egy része • A tenyészkertet daraboljuk → kanok külön → tenyészkanok + kantárolók + kocakert • Kocakert → kanok csak búgáskor → januárban ki • A szaporulat kb. egy időben lesz → tervezhető • Vadászkert → 2-3 hajtóvadászat november 1 – január 15. között • Félintenzív → magasabb beruházás + több munkaerő ↔ jobban tervezhető teríték + magasabb jövedelmezőség

Intenzív tenyésztés: • Legtöbb munkaerő • Kis területen sok állat → szigorú higiénia • Több beruházás, DE jóval több haszon • Tudatos szaporítás → kis csoportban kocák → elletőkarámokban vagy egyedenként → kutricákban • 3-5 ha, max. 10 ha • A két technológiában eltér a szaporítás és a nevelés a választásig. A süldők további tartása megegyezik.

Elletőkarám: • Koca kondák (4-5 egyed) + 1 kan → 0,5 ha-os elletőkarámban • Búgási idő után → kanok vadászkert vagy tenyészkanok tárolója • Kora tavasszal ellővackok → ha nincs elég aljnövényzet → szalma több helyre • Nagy nyugalom + takarmányozás • Malacok 3 hónapig vannak a kocákkal → választás és egyben válogatás

Kutricás elletés:

• Szelíd, kezelhető állatok → néhány napos kortól nevelt malacokból • Kocák együtt, de mindegyiknek van saját kutricája • Naponta be kell terelni mindet a helyére → megszokják és engedelmeskednek • Agresszíveket kizárni a tenyésztésből! • Búgás → együtt a kanokkal, DE nem mehetnek be a kutricákba. • Kanok ki → kocák újra a kutricákba → ide ellenek → a malacok kimehetnek a kocákkal • 6-8 hetes korban választás → erőszakos → újra ivarzik a koca → kan → két év alatt 3 ellés

• 3 hónaposan választás • Süldők → külön karámokba ivar szerint • Kocasüldő → vadászkertbe vadászat előtt vagy után igény szerint • Kanok az eredeti csoportban → 2-3 évig tartjuk → vadászkert • Ezek a karámok az öregbítők.

• Mivel a szaporulat a legkritikusabb pont → még a betelepítés előtt tervezni kell a szaporulatot és a teljes létszámot! • Excel-ben összeállítunk egy egyszerű modellt → meghatározzuk a feltételeket → min. 5 évre számoljunk, de inkább többre • Feltételeknél döntsünk → óvatos, vagy optimista megtérülés

• • • • • • • • •

Vadászkert → 50 egyedes vegyes populáció Tenyészkert → tenyészérett kocák 5 kocakert, 1 kantároló, 4 öregbítő Szaporulat = 9 hónapos állatok Vadászkertben szaporulat = feltételezett tenyészkocák száma Tenyészkertben szaporulat = kocák száma * 3 19-21 hónaposan kerülnek tenyésztésbe a kocák Az előhasi kocáktól csak egy szaporulatot várunk. A lehető legtöbb kansüldő megy júliusban az öregbítőbe.

• A szaporulatból válogatunk a tenyészethez → indulás évében pótlás a törzsállomány létszámáig → 4 koca + 1 kan falkák a 0,5 ha-os elletőkben • A kocasüldők → vadászkert • Öregbítőből a kanok → januárban az utolsó vadászat után → vadászkert • Indulás éve → nincs vadászat • Üzemelés 1-3. éve → nyári állomány 20 %-a lőhető, nagy kocák kímélve • 4. évtől → tervezett teríték a vadászkert létszámnövekedésének 95 %-a • Elvi vázlatrajz a létszámokról és a mozgatásokról.

• Földre szórt takarmányozás → táp és abrak nem, de minden más lehet → széthúzás, Ø beruházás → szóró, szóróút • Leginkább → gyökér, gumós, tök, dinnye, csöves kukorica • Szórón tartani a vaddisznókat → pezsgősüvegbe tegyünk kukoricát → lökdösik, de átharapni nem tudják → lassan hullanak ki belőle a szemek. • Túróföld → csicsóka, burgonya → a csicsóka több évig is jó • A túrással egy–egy területet tisztán tarthatunk a bokrosodástól → lyukakba tegyünk szemes kukoricát, amit keresgélnek a disznók.

• Betonozott etetőtér → bármely takarmány, de egyszerre csak egyféle → könnyű tisztán tartani → lesöprés • Gumis etető → csak felnőtteknek, mert nagy → több napi takarmány → mindig száraz marad benne az abrak (tápot ne)! • Önetető → táp, szemes → feltöltés előtt megmozgatni a benne lévő takarmányt → ha leszúrtuk, akkor át kell rakni, amikor már sok lyukat túrtak köré/alá

gím

dám

vaddisznó vadászat / áttelepítés kanok kizárása a tenyészkertből

jan febr létszámbecslés

létszámbecslés ellés

márc ápr máj jún

agancstalanítás

ellés

antiparazitikus kezelés

agancstalanítás ellés

antiparazitikus kezelés

antiparazitikus kezelés

létszámbecslés malacok leválasztása állomány mozgatás

júl aug

létszámbecslés

létszámbecslés

szept

bőgés/ vadászat, 1:15 ivararány borjak leválasztása

borjak leválasztása

okt nov dec

bikák leválasztása a tenyészkertből selejtezés

barcogás, vadászat

létszámbecslés

bikák leválasztása a tenyészkertből

búgás / vadászat

Zárttéri nagyvadtenyésztés 14. Állathigiénia, Balesetvédelem

Állathigiénia

• Betelepítés után → zárt állomány • Kisebb veszély → fertőzés + parazitózis • Tapasztalat → a magyar vadfajok jó ellenállóképességűek, nem stresszérzékenyek • Veszteség → ált. technológiai fegyelmezetlenség, figyelmetlenségek • A szaporodóképesség, az ellenállóképesség csökkenése, a fejlődési rendellenesség mind veszteség! • A gondozónak minden apró jelet észre kell vennie, ami az állatok rendellenességére utal. • Alapelv → a betegséget meg kell előzni és nem gyógyítani.

• •

•

•

•

Csak szükség (gazdasági/tenyésztési) esetén telepítsünk új állatokat. Új betelepített állat → állategészségügyi igazolás a származási helyről. Ha nincs → betelepítést megelőző vizsgálatok és a karantén szigorúbb. Új állat → karantén. Időtartam → kezelő állatorvos, DE! legalább 14 nap → állatok állandó megfigyelés alatt. Elhullott állat → kerten kívül → kijelölt helyen boncolás! → Minden esetről feljegyzés, a fontosabbakról boncolási jegyzőkönyv → a kert irattárából nem selejtezhető. Beteg, betegségre gyanús állat → kifogni/kilőni → megvizsgálni → eredménytől függően intézkedni.

•

•

•

•

A keveréktakarmányokat előállító üzem(ek) minőségi bizonyítványát, ami az egyes gyártási tételeket kíséri, meg kell őrizni. + szúrópróba szerűen szabályos mintavétellel ellenőrizni a beszállított takarmány minőségét. Érzékszervi vizsgálattal kifogásolható takarmány → Ø etetés. → vizsgálat → takarmány sorsát eldönteni. Évente → parazitológiai vizsgálat a technológiai program szerint → eredménytől függően preventív kezelések. A kert felügyeletét ellátó állatorvost minden lényeges változásról tájékoztatni kell!

Karantén • A kert, farm vagy park többi részétől elkülönített terület. → állatok megfigyelése, elkülönített kezelése. • A karanténban egyidejűleg csak azonos helyről származó állatok lehetnek. → Amennyiben a karantén idő lejárta előtt újabb egyedek kerülnek be → a legutolsó beszállítástól ismét kezdődik a karanténozási idő. • Külön személy gondozza a karantént! • Ha nincs külön személy → egy dolgozó a napi feladatai után legvégül megy a karanténba! • Az itt használt ruhák és eszközök nem vihetők ki a karanténból! → feltűnő jelöléssel lássuk el ezeket • Ha nem karanténozunk → megfigyelés, betegek elkülönítése • Vagy kisebb csoportok tartása, átcsoportosítás

• A karanténozás ideje alatt feltétlenül elvégzendő vizsgálatok és beavatkozások: - tuberkulinozás, - vérvétel (vizsgálat brucellózisra, leptosirózisra és ami adott időben aktuális) - mintavétel endoparazitológiai vizsgálathoz - ectoparaziták jelenlétére is irányuló külső vizsgálat. - A karanténozási idő alatt kell pótolni az állatok elmaradt egyedi megjelölését is.

• A karanténozás ideje alatt elvégzendő kezelések: - Nagyhatású antiparazitikus kezelés (a vizsgálatok eredményétől függetlenül, illetve azt megelőzően). Ok → a paraziták kimutatása → általában ivari produktumok alapján → így a negatív eredmény nem feltétlenül jelent mentességet → a még fejlődő és vándorló alakok elpusztítása feltétlenül szükséges! - Esetleges sebzések, sérülések ellátása. - Szükség esetén csülökápolás.

• Takarmányozás a karanténban - Karanténozás → alkalmazkodásra is. → átállás az új takarmányozásra. - A korábbi helyen lényegesen eltért a takarmányozás → az állattal együtt 1-2 napi takarmányt is kell szállítani. → Ez minimális követelmény a fokozatos áttéréshez. - A karanténban az elején csökkentett adaggal takarmányozni. → Sokszor indokolt egy napi koplaltatás. - A takarmány kiszállítása → karantén az utolsó. - A karanténnál max. 3-4 napnyi takarmányt tárolhatunk → a maradék nem számottevő (értékes) mennyiség → ezért a kert egyéb területén nem használják fel.

Preventív kezelések • Kert, farm, park → gyógyító kezelés → nagyon ritka ↔ preventív kezelés → rendszeres. • Általában belső élősködők elleni antiparazitikus kezelések. • Kezelés → nem lesz parazitamentes állomány, DE! a fertőzöttség minimális szintre szorítása elérhető cél. • Kezelés időpontja, az alkalmazott szer → állatorvos (a vizsgálatok alapján). • Ritkán alkalmaznak ectoparaziták elleni kezeléseket is. • Védőoltások a technológiákban nem szerepelnek.

Állathigiéniai szabályok • Kerítés → nem kívánatos látogatók ellen is • Fasor, erdősáv → elrejt • Fasor → szélvédelem, búvóhely a rossz időjárás ellen • Amíg ez nincs → védőfal, féltető → fa, széldeszka, nádpadló → természetes! • Magaslesek minden lényeges ponton → megfigyelés • Nem csak vadászati célú → kell dagonyához, itatóhoz és etetőhöz is! → legfontosabb megfigyelési pontok • Tápok → ellenőrizni → gyártási számot, minőségi tanúsítványt, szavatosságot

• Érzékszervileg észlelhető változás, kifogásolható állapot → etetés Ø • Mintavétel → takarmányból, itatóvízből a kút beüzemelésekor és a tisztítás után! • Hulla, hullarész, maradék → ártalmatlanítás jogszabály szerint • Járványos fertőzés, vagy csak a gyanúja esetén is → szállító jármű és a boncolás helye → szigorított fertőtlenítés!

Balesetmegelőzés, Munkavédelem • Farmi/kerti állatok → nem domesztikáltak → az ember közelségét többé-kevésbé eltűrik. → megfelelő óvatossággal kell velük bánni. • Kertbe, illetve az állatok közé egyedül nem mehet senki, kivéve, ha kívülről egy gyors segítségre képes személy a tevékenységet figyelemmel kíséri. • Terelés, befogás → technológia és munkamódszer → az állatok emberben, magukban vagy egymásban kárt ne tehessenek. • Jóindulatú, kíméletes, de határozott bánásmód! • Türelem • Csak a szükséges fizikai kényszer alkalmazása. → az állatok erősebbek, gyorsabbak

• Párzási időszakban és elletés, szoptatás idején → ne menjünk a kertbe! • Vagy fokozott óvatosság és figyelem! • Magaslesnél ellenőrizzük a stabilitást/állapotot! • Gyűrű levétel → rakodás, kerítés mászás, teherautóra felszállás • Altatópuska, számszeríj használata → mint más fegyverek • Töltött projektil mindig felügyelet alatt legyen! • Befogás, terelés → egy hozzáértő ember irányít → a többiek feltétlenül engedelmeskednek! • Befogás, terelés előtt → eligazítás → jegyzőkönyv aláírása