YII. évfolyam. Budapest, évi junius hó 23-áa. 50. (596) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. Meghívó. kedvezményes szállítása

YII. évfolyam.

Budapest, 1897. évi junius hó 23-áa.

50. (596) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI

LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIVATALOS Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Megjeleni* m i i é i szorflái és szombatoa.

Meghívó

AZ O M G E . K Ö Z L E M É N Y E I . a „Magyar

Gazdák

Haszonbéres telepek.*)

Vásárcsarnok

Országos sörárpakiállitás és sörárpavásár.

S z ö v e t k e z e t e " rendkívüli 11 ó r a k o r f o g a

Köztelek

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. évi s z e p t e m b e r h ó 20—30-ig, Budapesten, a Köztelek p a l o t a helyiségeiben országos sörárpakiállitást és ézzel kapcsolatban sörá r p a v á s á r t is rendez, mely utóbbi m á r augusztus hó 20-án nyílik m e g s t a r t szeptember 30-áig. A kiállitásra beküldendő á r p a m i n t a menynyisége 5 kg. Árpaminták a kiálllitásra augusztus 1 — 20-ig k ü l d h e t ő k ; későbben érkező mintákat a rendezőség el n e m fogad. A kiállítás és vásár tervezete s bejelentő ive e] n a p o k b a n küldetett szét az ismertebb sörárpatermelő gazdák czimére.

(IX. Ü l l ö i - u t 2 5 . )

megtartatni.

Ellátó

közgyűlésére,

mely

1 8 9 7 . évi julius h ó 2 - á n p é n t e k e n

Tárgya:

e.

A z a l a p s z a b á l y o k 1. § - á n a k erre vonatkozó

rendkivüli

határozatának

újból

b e t e r j e s z t é s e , m e r t a kir.

szék

a

közgyűlés

Jelentés az üzlet Budapest, Gróf

törvény-

határozatképességét

alaki s z e m p o n t b ó l n e m

Figyelmeztetjük a t. gazdatársakat, hogy a rendezőség csakis az .esetben vesz fel a kiállitásra á r p a m i n t á k a t , h a azok az általa szétküldött bejelentési ivek kíséretében küldetnek b e . Tervezetet és bejelentési ivet levélbeli megkeresésre az OMGE. titkári hivatala készségesen küld. A renclezö-bizottság.

d.

nagytermében

m e g v á l t o z t a t á s a , illetve a m u l t közgyűlés

fogadta eddigi

el.

menetéről.

1897. junius hó

15.

Dessewffy Aúrél elnök.

s. k.

Abrak-takarmány küldemények kedvezményes szállítása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter u r 25918/97 s z á m alatt kelt m a g a s rendeletével az a b r a k - t a k a r m á n y (korpa, olajpogácsa á r p a dara, kukoriczádara ós malomkonkoly) küldemények szállítására n é z v e díjkedvezményt engedélyezett a gazdáknak, a mely díjkedvezményb e n gazdasági egyesületek által kiállított igazolványok a l a p j á n részesülnek. A kik tehát egyesületünk tisztelt tagjai közül ily igazolványok mellett való kedvezményes szállicásra igényt tartanak, forduljanak, a titkári hivatalhoz, minden egyes esetben pontosan feltüntetve á féladó nevét, ezimzett nevét és lakhelyét, a feladási állomást, rendeltetési állomást, ezimzett foglalkozását, az áru nemét és mennyiségét. A menynyiségre nézve megjegyezzük, hogy 100 q-nál kevesebb á r u r a igazolvány ki n e m állíttatik. A levélhez egy 10 kros bélyeg melléklendő. Igazgató.

I-ső hízott állatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által f. évi d e c z e m b e r h ó 11., 12. és 13-án Budapesten, a székesfővárosi m a r h a v á s á r t é r istállóiban r e n d e z e n d ő d í j a z á s s a l e g y b e k ö t ö t t I-ső hízott állatvásár t e r v e z e t e és a hozzá való b e j e l e n t é s i i v e k e n a p o k b a n küldettek szét. A kik véletlenül n e m kapták meg a t e r vezetet, azoknak levélbeli megkeresésre, a szükséges nyemtatványokat készségesen küldi meg az OMGE. titkári hivatala. Az I-sö hízott állatvásár rendező-bizottsága.

KÖZLÖNYE.TÁRSÜÍAT

Szerkesztőség és kiadóhivatal: : Ü l l ő i - ú t SS. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

Legmérsékeltebb politikai lapjaink is sűr ű n foglalkoznak az úgynevezett nagy latifundiumok kérdésével. E politikai czikkek kiindulási alapja többnyire a szocziálizmus; és csak itt-ott látunk feltűnni azokban hazafias törekvéseket is, melyek a magyar f a j minél n a gyobb mérvbeni terjedésére, szaporodására irányulnak s ennek akadályát a nagy kiterjedésű egy kézben összpontosult latifundiumokban látják. Kétségtelen, hogy a magyar nemzet számszerűleg kicsiny és ha pusztulni, veszni n e m akarunk, n e m c s a k vagyonilag kell gyarapodnunk, de számszerűleg is terjeszkednünk — szaporodnunk kell. Minden magyar család, mely az országból kivándorol, minden megszűnt becsületes, munkaképes magyar exisztenczia egy-egy sebei képez az ország testén, mely azt, h a b á r lassú lépésben is, de az enyészethez viszi közelébb. Az iskola, mai nemzetiségi törvényünk s itt vita tárgyává n e m tehető egyéb politikai okok miat't n e m bizonyult olyannak, mely képes lenne a magyarság nagyobb mérvű terjesztésére. Az állam által megkísértett telepitvények sem vitték az égető kérdést számottevőleg előre, m e r t eltekintve attól, hogy e telepitvények legnagyobb része még m a is a föld örök ároni megváltásának súlyos terhe alatt nyög s a létkérdésével küzködik: e telepitvényeknek felszívó ereje m é g ott is csekély vagy éppen semmi, ahol azok nemzetiségek közé ékelvék. Pedig akinek e h a z a sorsa, jö*) Á pénzügyminiszter csak a napokban nyújtott be egy törvényjavaslatot a képviselőházhoz, amely a hazai pénzintézetek által kiboesájtott némely — közöttük a telepítések czéljaira szolgáló — kötvények biztosításáról szól. Lesz alkalmunk ezen fontos törvényjavaslatra részletesen visszatérni, most csak annyit jegyzünk meg, hogy kiváló munkatársunknak ezen ezikke annál figyelemreméltóbb, mert a telepítés kérdését egy egészen uj és vitális szempontból fogja föl és tárgyalja, anélkül, hogy ezzel a birtokos osztályt és magát a földbirtokot mozgósítaná, mint azt a pénzügyminiszter törvényjavaslata önkéntelenül is megteszi. Sőt az itt ajánlott módszer egyenesen a földbirtokosnak és vele öszszefüggő mezőgazdasági néposztálynak a konzerválását ezélozza, miért is a közleményt külön is olvasóink b. figyelmébe ajánljuk. Szerit.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok. in A z aratás közeledtével

T e k i n t e t t e l a fenyegető munkásviszonyokra, n e h o g y a t . czim k e l l e m e t l e n m e g l e p e t é s e k n e k l e g y e n k i téve, a j á n l j u k a g é p e k e t m o s t beszerezni; m á s r é s z t p e d i g , h o g y a z aratás kezdetével készen felszerelt gépek álljanak rendelkezésre.

v a n s z e r e n c s é n k , m i n t az „Adriance, Platt & Co." new-yorki gépgyáros magyarországi képviselői, nevezett gyár kitűnő anyagból készült

Fűkaszáló, Marokrakó-arató, és Kévekötő-arató gépeinek

A g é p f e l s z e r e l é s é h e z és a k o c s i s b e t a n í t á s á hoz szerelőnket odaküldjük és kívánatra képes á r j e g y z é k k e l és á r a j á n l a t t a l s z í v e s e n s z o l g á l u n k .

mielőbbi beszerzését ajánlani. |lE3lE3Haigifflim

ffiffliSr

Több

évi

számos

kitűnő

mag

Mai számunk 30

j a v oldal.

bizonyítvány.

HlllIEIISIEIi^l!],

1)06 KÖZTELEK, 1897. JUN1US H0 23. Oh, hol elegendő rét, legelő van kiegévője, fenmaradása szivén fekszik, annak e kérdéssel nemcsak foglalkoznia kell, de ke- sitésül ilyet is lehetne, sőt kellene is adni, resnie kell a gyakorlati megoldás lehetősé- kezdetben az egyes majorok, istállók települési helyül engedtetnének át, később a föld tulajdogét is. De hát hol van a megoldás ? kérdik szá- nosa maga építtetne bérlői részére lakásokat. mosan, midőn éppen ott, hol a magyarság ter- A földek egyelőre 3 forgó szerinti gazdálkodásra jeszkedhetnék, az alföldi sikság szivében s lennének beosztandók, mely a magyar földmia dunántuli Kánaánban, útját állják ennek a ves ez idő szerinti gazdálkodási ismereteinek a nagy földbirtokok, a hitbizományok, az egy- leginkább megfelel, a bérösszeg ne legyen uzsora, házi, alapitványi vagyonok és a tételnek ek- de olyan, mely mellett a bérlő megélhet, adót, ként való felállításából azon következtetésre közterhet fizesse az uradalom tulajdonosa ugy jutnak legtöbben, hogy ezen az állapoton csak mint eddig teljes birtoka után, kézi napszám a nagybirtokok felosztásával, a hitbizományok s természetbeni munka ne legyen kiegészítő megszüntetésével lehet segíteni és nem gon- része a bérösszegnék, mert az ilyen robotba dolják meg azt, hogy eltekintve különösen az kötelezett munkának ugy sem sok az értéke, egyéni tulajdonnak ily felosztást, szétdarabo- a bérlő földművesnek magának ís akkor van lást sem a konszolidált állam, sem a jog szem- legtöbb dolga, mikor az uradalomnak és ha pontjából meg nem engedhető teljes keresztül- ez eddig megtudta szerezni a nagy terjedelmű vihetetlenségétől; a kérdésnek ilyetén tárgya- gazdaságra a munkaerőt, megfogja azt találni lása mellett, csak a demagóg-szocziálizmusnak a kisebbre a jövőben is, sőt itt-ott a bérlő s a még lappangó anarchizmusnak malmára telepesek is napszámfizetés mellett segítségül jönnek. . hajtják a vizet. Első sorban is felmerül ama kérdés, Törvényhozási kezdemény és intézkedések hogy ha elismerjük magyarság terjedésének is lennének teendők, hogy az ilyes bértelepek szükségszerűségét, e nagy probléma egyedül tulajdonosai a bérösszeg utáni jövedelmi adókakként oldható-e meg csupán, hogy e hazá- tól, a bértelepesek a közmunka utáni adóktól nak minden magyar lakosa vagy családja leg- legalább az első 10—20 évben mentesítessealább is egy talpalatnyi ingatlan földbirtokot nek, azzel az állam mit sem veszt, mert hiszen mondhasson a magáénak tulajdonjoggal ? Hogy a föld és közmunkaadót s azok járulékait a ezen kérdésre adandó igenlő válasz — leg- tulajdonos egész birtokterülete után már megalább egy időre — ideális állapotokat terem- fizette és csak is egy bizonytalan jövedelemről tene, azt mondanom 'sem kell, de mert ez az mondana le az állam ezen kedvezményezés eszme már genezisében a halvaszületett gyer- által, melynek adóalapja ugy sem létesül, ha mekek sorozatába esik, azzal bővebben nem e bértelepek létre nem jönnek, viszont azonfoglalkozom és csupán csak annyit jegyzek ban a személy kereseti adóban még az állam meg, hogy ha Magyarország összes nagy bir- jövedelmei is gyarapodni fognának. tokait ma 10 vagy 20 holdas parczellákra oszA telepes korcsma nem engedélyezhető, tanók, amely mellett még azt hiszem nem is nagy uradalmainkban jóformán mindenütt vanjutna mindenkinek, aki arra igényt tart, ugy nak pusztai iskolák s igy a szellemi képzésről egy fél emberöltő multán az a 10 vagy 20 már is gondoskodva van és a hol ily iskolák hold föld már nem lenne elegendő a felszapo- nem lennének, azok felállítása sem lenne varodott család igényeinek kielégítésére; ha pe- lami nagy teher egyik részre sem. A házilag dig az a 10 vagy 20 hold felosztható, szét- kezelt birtok intéző tisztje, vezetője, oktatója, darabolható is lenne — egy generáczión tul— tanácsadója lehetne a bértelepeseknek a földmiaz éhség, a nyomor, az elégedetlenség és a velés terén, melyre kevesebb munkakörénél más vagyona utáni sovárkodás, hatványos mér- fogva reá érne. Fogyasztási szövetkezetek lentékben emelkednék. Hiszen őseink a betelepü- nének alakitandók ugyancsak az intéző tiszt lés korszakában csak néhány százezer ember vezetése mellett, a melynek áldásos működését . között osztották fel az elfoglalt ország földjét a bértelepesek megelégedése és jóléte bőven és egy ezredév után az ősfoglalók leszárma- jutalmazná, hiszen ha mai napság a földmizóiból már milliók epednek föld után. vesnek 1 kiló olajra vagy kocsikenőcsre, de Látjuk a telepitvényesek viszonyaiból, bármi gazdasági, élelmi és egyéb czikkre van hogy az a többnyire minden tőke nélkül, csu- is szüksége, azt bizonyára 50%, hanem pán adósságra szerzett föld mennyi fájdalmat, 100°/o-kal fizeti tul. Számba sem veszi ugyan keserűséget okoz annak, aki szerezte — s ezen általa nem is ismert különbözetet, de a mennyi gondot annak, aki jóindulatból adta — nehéz megélhetés panasza folyton ajkán lebeg, de látjuk azt is és a jövő ezt még jobban pedig az 1 krért vett gyufa nagybani ára és kr. Ne mosoigazolni fogja, hogy a telepítések miként mál- kereskedelmi értéke is csak lanak szét, miként jutnak idegen kézre, sőt lyogjunk még e nevetségesnek látszó példa megtörtént az is, hogy egy állami telepitvény fölött, nagy igazságokat rejt az magában, a mi fajunk gazdálkodni, takarékoskodni nem tud, nem is egy tized — de néhány év alatt — teljesen gazdát cserélt s a magasztos eszme ha már tanítanunk nem is lehet, nyujtsunk az embernek véle született kapzsiságán hajó- legalább módot a takarékosság követhetésére. A bértelepesek részére bérbe adott uradalmi törést szenvedett. Nem okvetlenül a föld „tulajdonában" birtokon található fölös holt fundus instruktus találom és keresem én tehát a kérdés megol- cséplő, vetőgépek, ekék, boronák, jármok, dását, de keresem főleg abban, hogy az ország kocsik, szerszámokat akár részlettörlesztés, magyar ajkú lakosságának — minden földfel- esetleg (cséplő, vetőgépeket) évi szokásos olcsó osztási, elkobzási velleitások nélkül — állandó bér mellett a bértelepesek használatára lehetne otthont és teljes megélhetést, jólétet biztosít- bocsátani, itt-ott talán az élő állományt vagy sunk, s annak terjeszkedését, szaporulatát ez annak egy részét is, mindezt rendesen a helyi viáltal, az alább következő módozatok mellett szonyok szabályozzák, mind e tekintetben azonban elősegítsük, amelynek megvalósítását egyedül a tulajdonos törekvése az legyen, hogy bértea föidmivelő magyar elem részére kiadandó lepei már működésűknek kezdetén, de azután parczelláris bérletek és haszonbéres telepele léte- se jussanak uzsorások kezeibe. A hivatásának, sítése által látom czélszerüen, ugy a földmű- feladatának tunyaság, iszákosság, gonoszságvesre, mint a föld tulajdonosára nézve is sére- ból megfelelni nem tudó telepes bérlő, a bérletből a tulajdonos által bármikor elmozdítlem nélkül keresztül vihetőnek. ható s hogy az emberi gyárlóságon alapuló Gondolatmenetem szerint a 3—4000 hol- tiszti önkénynek is némileg gát vettessék, a das birtoktestekből 600—1000 hold továbbra bértelep egyetemleges jótállása mellett 1—2 is házi, illetve uradalmi tiszti kezelés alatt évre a kiűzni szándékolt család is — még maradna egy bizonyos majorsági körben, a megtartható. A bérfizetések tekintetéből kütöbbi földterület akként lenne bérletképpen fel- lönben nem az egyetemleges, de csupán az osztandó, hogy mieden munkaképes családra a egyéni kötelezettséget — családostul — tartahelyi viszonyok szerint 30—60 hold művelhető nám helyesnek. földterület jusson.

50. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

A bérleti időszak -15—20 év, de voltaképp örökbérnek lenne az tekintendő, mely a változott viszonyok szerint újítandó meg. Ez lenne tehát a keret, melynek alapján a helyi viszonyok szerinti bértelepek az ország legtöbb és éppen legnépesebb részeiben könynyen megalakithatók lennének, de lássuk azt is, vájjon prosperálhatna-e a bértelepes és vájjon a tulajdonos hozna-e e mellett áldozatot ? Átlagban ott, hol az állami adók és egyéb közterhek a nagybirtokok után 2 frtot tesznek 1200 • öles holdanként — azt hiszem — nem vehető tulcsigázott bérösszegnek, ha holdjáért (1200 • öl) 10 frt bérletet kívánunk, ott, bol az adók, közterhek a 2 frton alól állanak, tehát a földek rosszabbak, lejebb is mehetünk; 30 holdnál 10 holdat vet a bérlő őszivel, 5 magra és 6 frt átlagtfs árra számítva, az őszi vetésbőli jövedelme a bérlőnek 300 frt, mely összeggel tehát a 30 hold bérletét kifizette, a minimális földhozam és minimális eladás mellett azt hiszem csak ritkán fog előállani a ráfizetés esélye, a 10 .hold tavaszi vetésnek és kapásnak, és a 10 hold ugaroni legeltetésnek, sertés, marha, baromfitartásának a haszna a bérlőé marad, melyből már egy család nemcsak exisztencziáját biztosithatja, de a szorgalmas és takarékos még gyarapodni is fog, a kezdetben talán néptelen család 15—20 év alatt szaporodik, s egy emberöltő multával meglesz a házilag kezelt uradalmi birtok részére is helyben a szükséges és olcsó munkaerő. A magyar nép, talán ősi jellegénél fogva, a patriarchalis, a családi összetartozandóságot szereti, mig az országban a telkes gazdaságok nem voltak szétdarabolhatok, a családfő vezetése alatt együtt lakott annak úgyszólván minden leszármazója, a fiu a házhoz hozta feleségét, a vagyonosabb leányhoz odatelepedett munkásnak a vő és ha ez a felszaporodott család már nem kapott elég munkát a saját telkén, kereste azt ott, a hol megfizettek érte a közelben, ezért volt egy részben olcsó a napszám, de az olcsó napszám mellett is még mindig megtalálta számadását a munkáskéz is, mert hiszen volt biztos otthona, hol napi fáradalmai után fejét nyugalomra lehajthatá és keresménye inkább csak fölös igényeinek kielégítésére szolgált. A 24 holdas telkes gazdának volt bizonyára 2 jó lova — olykor 4 is — 2 ökre, a szaporulattal 2—4 tehene, néhány sertése szaporaságával baromfia, szóval mind az, mi egy már jókora család élelmezési szükségleteit födözte. A mai viszonyok között, miután még az 1 U telkek is eldarabolhatók, a közlegelők feloszthatók, a földmivesek legtöbbjeinek alig van 5—6 hold birtoka, ezen már egy kis család is alig él meg, az uj generáczió nyomorog, kivagy elvándorol, fogy a munka erő, a mi van az rossz és drága, fogy az ország lakossága vagy legalább nem szaporodik oly mérvben, mint az állam fentartásának érdekében ez kívánatos lenne, s e mellett a munkás embernek földéhessége napról-napra nő, a min csodálkozni, sem lehet, mert hiszen egyedül a földmiveléshez ért, ezért eped, sóvárog tehát. Fent már reá mutattam a telepitvények értékére, s itt csak annyit ismételek abból, hogy ezen telepek meg nem köthető szétdarabolásával, még ott is, hol ma kedvezők a viszonyok, néhány év vagy évtized multával ugyanazon állapotok állanak elő, mint a mely állapotok az alföldi szoczializmust és munkás kérdést előidézték, de ha a 30 holdas, fel. nem osztható bértelepek családjai túlságosan elszaporodnának is, miután a család fejének vagy az öregebbeknek biztos a tanyájuk, a kibocsájtandó rajok,, kiknek a megélhetése már ott biztosítva nincsen, uj és valószínűleg az ipari foglalkozásra adják magukat az édes otthon biztató reménye mellett, hol bajban és betegségben támogatásra bizton számíthatnak. Azt tapasztaltam, hogy a telepítési törvény alakján

6ö. s z á m .

7-IK

m

m

m

.

magukat megváltott, telepes községek közül is azok a boldogabbak és állandóbbak, kik csupán belsőségeiket váltották meg s e mellett, a tulajdonostól elegendő bérföldeket birnak használatul. Ezek nem igen osztozkodnak belsőségeiken sem, szorgalommal müvelik földjeiket, a szocziális áramlatok sem igen találnak ezeknél kedvező talajra, bértartozandóságaikat megfizetik s 23 év alatt alig kellett valamelyes csekélyebb összeget behajthatlan tartozás czim é n leírni.

Vegyük a z o n b a n fontolóra a föld tulajdonosának érdekét is, hogy vájjon ezen bértelepitvények mellett, nem esik-e azon sérelem ? Első sorban is n e m kell aggódni azért, hogy az így bérbeadott földeket, majorokat az államnak vagy törvényhozásnak egyszer m a j d eszébe juthatna kisajátítani, illetve a bértelepesek közbejöttével megváltani. Ha egyszer az állam odajut, hogy a nagybirtokok magántulajdon jellegét megszüntesse, ez m á r teljes mérvben anarchikus állapot s akkor a viszonyokon n e m változtat már az, hogy a birtok zöme bértelepesek kezében vagy házi kezelésben van-e ? Ily állapotok bekövetkeztétől azonban nem tartok, de ha a pesszimizmus szemüvegén át ily ^rémet jövőben látnánk is, a viszonyoknak inkább megelőzésére, mint elősegítésére vezetne javaslatom. Mert h a egy országnak boldog és megelégedett lakosai vannak, bizonynyal kevésbé jut eszükbe a m á s vagyona utáni áhitozás, mintha nyomorban, küzdelemben élnek s a mindennapi kenyér is gondot okoz. Az utóbbi 10 évi 1886—1896. cziklus alatt küzködünk a gazdasági válsággal s azt tapasztaljuk, hogy a házilag kezelt nagy földbirtokok tiszta jövedelmezősége, különösen a Dunántul 15°/o—28%, sőt 3 5 % - e l is csökkent, daczára annak, hogy a tulajdonosok n e m riadtak vissza semmi áldozattól, műtrágyák nagybani alkalmazásával, tehenészetek felállításával, nagymérvű hizlalással s a lehető intenzivitással igyekeztek gazdaságaikat feltartani. De minden törekvésük kárbaveszett, a buza ára 22—25, az árpáé 13—21, a zabé 4—7, a kukoriczáé 7—12 százalékkal alacsonyabb átlagban, mint volt 1876—86-ban, a gyapjúról n e m is szólók, a juhászattal a legtöbb uradalom felhagyott, de a hizlalási eredmények még rendes körülmények között sem hoznak hasznot, ha pedig a lépten-nyomon jelentkező körömés szájfájással is meg kell küzdeni, ugy a gazda a hizó ökrök átadásánál sírva nézhet befektetett tőkéjének maradványa után. Birtokosaink közül sokan, kik a küzdelemben kifáradtak, birtokaikat nagybérlőknek, többnyire egy tagban bérbeadták, de már ezen nagybérlők is eljutottak a végpusztulás határához, a Dunántul m á r is több bérlő hagyta el bérelt területét s több ezer hold területre hasztalan keresnek bérlőt s igy gazdáinkon, uradalmainkon maholnap ezen expediens sem segít, eltekintve attól, hogy az ily nagy bérlétek által a felvetett kérdést megoldásához közelébb n e m vittük s eltekintve attól is, hogy a midőn a tulajdonos birtokait ily nagybérlők kezére juttatta, azon a vidéken kiadta kezéből egyszersmind összes lefolyását ugy a köz, mint erkölcsi élet, valamint a politikai és szocziális kérdések tekintetében is, pedig befolyását e téren érvényesítenie, sőt irányitólag, vezetőleg hatni a magyar földbirtokos osztálynak nemcsak érdekében áll, sőt az állam fentartásának szempontjából ezt mulaszthatatlan kötelességének is tekintem. A 2 frtos adótétel mellett 10 frttal haszonbérbe adott föld után m a r a d 8 frt, de ha kezelési költségekre, netaláni veszteségekre még 1 frtot leszámítunk is, m a r a d még mindig a föld t u l a j d o n o s á n a k 7 f r t j a tisztán, azt hiszem oly jövedelem, melyet házilag kezelt nagybirtokaink az 1886—1896. évi cziklus alatt egyáltalán él nem értek, egyes eseteket kivéve,

I ^ Ö ^ f É L E Í C , 1 8 9 7 . JlTMtUS H O

23

hol talán az emporiumok közelsége vagy m á s kedvező viszonyok hatottak közre. Nem mondóm, hogy e bértelep-rendszer által a gazdasági válság meg van oldva, de ha ez ország népessége szaporodik s több lesz a fogyasztó, több lesz a m u n k á s k é z : hogy a válság is csökkenni fog, az kétségtelen. Az a kisbérlő, ki m a g a munkálja földját s annak jövedelmében, h a s z n á b a n munkájának gyümölcsét egyrészben létének f e n n t a r t á s á b a n élvezi — mert hiszen különben is dolgoznia kellene, hogy magát, családját feltarthassa — az, miként már fennebb jeleztem, daczára a terményár csökkenésének, daczára a gazdasági válságnak, tönkremenni nem fog, még a mai rossz viszonyok mellett is prosperálhat, jó termőévek esetén pedig vagyonosodni is fog, s igy e rendszerrel nemcsak a magyarság terjedésének nyitunk egy biztos utvonalat, nemcsak a terjedő agrárszocziálizmusnak vetünk gátat, nemcsak a nagy latifundiumok félosztásának kérdését vettük le azt hiszem örök időkre — a napirendről, de tisztességes uton biztosítottuk ezen házilag kezelt nagy terjedelmű birtokoknak állandó és oly jövedelmezőségét is, mély jövedelmet az, a leggondosabb, a legönfeláldozóbb törekvés mellett sem érhetett él ~az utolsó 10 évi cziklus alatt s amint a viszonyok állanak, elérni jövőben sem fog és ha talán itt-ott behajthatlan bérösszegek, czimén leírások, veszteségek fordulnak is e l ő : hogy az nem lesz 10 évi átlagban oly nagymérvű, mint volt ezen veszteség az utóbbi 10 évi cziklus alatt, azt nemcsak saját tapasztalataimból mondhatom, de megerősíthetik ezt azon uradalmaink, melyeknél a községi bérletek szórványosan, gyakorlatilag alkalmazva vannak. A birtokok kizsarolásáról sem kell a 3 nyomású rendszer mellett tartani, valamelyes trágyát a bérlő már kezdetben is produkál, ha megerősödik, ha m a r h a l é t s z á m a szaporodni fog, bizonyára képes leend a megkívántató trágyázást is eszközölni, amely saját érdekében is áll. A trágya fontosságát már a legutolsó ós legrosszabb parasztgazda is ismeri, és a jobbágy földek — ha az urbériség -megszűntét vesszük alapul — ide-oda 50 éve állanak mivelés alatt és a 7 — 8 métermázsás termés, jó időjárási viszonyokkal, még sem ritka madár. Jól tudom, hogy e javaslat sok ellenzésre találand, sok lesz az aggodalom a földtulajdonosok részéről, nem elégíti ki a szocziális eszmékkel szaturált elemeket sem, sőt talán ellenszenvre találand a gazdatisztség körében is, a nagy bérlőknél pedig, kik még talán olcsó bérletek birtokában vannak, határozottan érdekeik elleni törekvésnek fog e javaslat feltűnni, engemet azonban e javaslat megtételénél tisztán és egyedül hazafias érzületemen alapuló szerény meggyőződésem vezetett, ki a magyar földmivelő-osztálynak állandó idekötését, számszerű gyarapodását s e mellett földbirtokosaink jövedeímeinek biztosítását s igy exisztencziájuknak fenmaradását — m i t h a z á n k érdekében épp oly mulhatlan feltételnek tartok — ekként vélem elérhetőnek. Vancső

Gyula.

NÖVÉNYTERMELÉS.

§09 métermázsa levél 4 3 kg. foszforsavat igényel hektáronként. Friss istállótrágyáhól répa trágyázására hektáronkint 240 m é t e r m á z s a szükséges, á mely . 6 0 kg. foszforsavat tartalmaz*), tehát még 400 métermázsa répa termelésnél is 17 kg. foszforsavfelesleg mutatkozik. Ha a répa buza után vettetik és a föld 300 m é t e r m á z s a istállótrágyát kap, a buzá által alig vonatik 30 kg. foszforsav el a földtől, igy tehát a répának még mindig a szükséges 40 kg. foszforsav megmarad. Hogy ilyen esetben még szükséges volna 72—80 kg. foszforsavat hordani a földre, (mint azt többen tenni szokták), műtrágya alakjában, igen kétségesnek látszik. Emiitett eljárás csak akkor volna indokolt, ha a sok foszforsav m e g a d á s a által megfelelő előnyök éretnének el, igy például, hogy a répa czukordusabb lenne vagy eltartásánál kevesebb változást ^szenvedne. Ezen kérdés eldöntése czéljából a n é m e t gyárosok kísérletet tettek két tótén keresztül oly répával, amely csak nitrogénnel^ s 2 héten keresztül pedig olyannal, amely e mellett m é g 72—80 kilogramm foszforsavval is meg volt trágyázva. Ezekből kiderült, hogy a csak nitrogénnel trágyázott répa igen könnyen volt feldolgozható, a foszforsavval trágyázottnál pedig a hozam igen csekély emelkedést mutatott. Maerker t a n á r az eredményt következőkben foglalja ö s s z e : 1. A befejezett kísérletek n e m igazolják' azt, hogy az általánosságban használt, nagymennyiségű foszforsavval való trágyázás kedvező befolyással lett volna a czukorrépa gyári értékére nézve. 2. A czukorrépának a trágyában annyi foszforsavat adjunk, amennyi a czélba vett legmagasabb h o z a m elérésére szükségeltetik, n e m volna tehát tanácsos a foszforsavval való trágyázással egészen felhagyni. Ellenben a most szokásos mennyiséget a felére kellene redukálni s a helyett, hogy hektáronkint 72—82 kilogrammot használnánk, a jövőben csak 3 6 — 4 0 kilogrammal é r j ü k be. 3. A nagy mennyiségű foszforsavval való trágyázás több kísérletnél azt mutatta, hogy az a répa kikelésére és első fejlődésére kedvezőleg hat, de nagyon valószínű, hogy ezen hatás n e m fiziológiai természetű s azon nyugszik, hogy az oldékony foszforsav a földet, melyre a nagy mennyiségű chilisalétrom kedvezőtlenül h a t , javítja. 4. Valószínű, hogy a foszforsav oldhatlan részei n e m gyakorolnak a talajra oly kedvező befolyást, mint annak feloldott része. 5. A t a l a j mechanikai javítására a szuperfoszfátok tagadhatlanul igen drága anyagok, épp azért megkisérlendő, hogy az olcsóbb módon nem érhető-e el. 6. Minden kétséget kizár az, hogy a nagy ménnyiségü chilisalétrom h a röviden vetés előtt lesz elhintve, igen káros, megkisérlendő tehát, hogy a salétromadag. elosztása által a mechanikai megrontása a földnek elkerültetik-e a nélkül, hogy ezáltal a répa minősége szenvedne. —r.

Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

A foszforsav hatása a czukortartalomra és a czukorrépa értékére. Ö Különböző mennyiségű czukorrépa termelésére különböző mennyiségű foszforsav szükségeltetik; 300 métermázsa répa és 60 m é t e r m á z s a levél 31-20 kg. foszforsavast, 350 métermázsa répa és 80 m é t e r m á z s a levél 3 7 ' 1 0 kg. foszforsavat, 400 m é t e r m á z s a répa és 100

Ezen következtetések azonban csak Poroszország szász provincziájára érvényesek, ahol a gazdák a talajokat valósággal telitették foszforsavval. Minálunk a viszonyok egész mások és ezért a foszfortrágya a czukorrépa termelésére éppen ugy szükséges lesz a j ö v ő b e n - i s , mint volt eddig. Rovatvezető.

mert

*) Ez azonban csak ugy hozzávetőleg helyes, az istállótrágya összetétele rendkívül változó. , , Rovatvezető.

ÖOÖ

kÓzTRLEK,

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Méhhüvelyelőesés. (Egy a „Köztelek" szerkesztőségéhez intézett kérdés.) Szűkszavú leírásából ítélve, nem a méhe, hanem csak a méhhüvelye j á r ki a szóbahozott tehénnek. Erre mutat az, hogy ezt a tulajdonos m á r az állat leellése előtt is észlelte. Kijár (kitüremlik, előesik) pedig szokványosán, tehát a b a j nála nem friss keltű és kedvező körülmények között magától is elmúló, h a n e m a szervezet és az illető szerv minémüségéből (habitussából) folyó idült b a j , melynek e miatt nem igen lehet elmúlására számitani, s amelyet e szerint gyógyítani is aligha sikerül. Kiterjeszkedem mindenekelőtt e b a j okainak röviden való felsorolására azért, mert ebből rájöhet kérdésttevő arra, hogy vájjon jelen esetben mit gyanítson a b a j felidézésével, s a jövőben mitől őrizkedjék. Fogékonysággal bírnak e bajhoz öregebb, istállózott, petyhüdt szervezetű tehenek, különösen olyanok, amelyek vemhesen sok tejet a d n a k : továbbá rosszul táplált s nevezetesen oly állatok, amelyeknek a méhhüvelyüket rögzítő készleteik (kötőszövet, széles méhszalagok, gáttáji izmok és pólyák) lazultak. Alkalmi okul szolgál a méhhüvely kitüremjésére még a hátralevő lejtősen való állás, ez esetben a m é h és a többi hasüri zsigerek állandó s folytonos nyomást gyakorolnak a hüvelynek különösen felső- és oldalfalzatára azt hátra — a péra felé — nyomják. így ezen erőmüvi h a t á s t e h á t m á r valósággal előidéző oknak mondható, s ehhez járulhat az állatnak erőlködése, melyet az a nyomás kivált. Efféle erőlködések beszoktak egyébiránt következni, oly állatoknál is, melyek u. n. beesett végbei- és péranyilásnak, mert ilyeneknél a bélsár-nedv a hüvelybe szivároghat s annak nyálkahártyáját folytonos izgatottságban t a r t hatja. Arra m á r most, hogy csak hüvely- és . n e m méhkitüremlés vagy előesés forog fenn,, az mutat, hogy a kijáró rész rózsaalaku és kalapnagyságu és hogy csak minden lefekvéskor jön ki. Idült méhhüvelykitüremléssel vagy -előeséssel van tehát dolga a kérdéstevőnek s hogy ezt karbolölajjal gyógyította, az (feltevén, hogy ez a szer n e m tulerős, h a n e m csak Vs—1 perczentes) ártani n e m ártott, mert a kijáró nyálkahártyái területet folyton fertőztelenitette, de mint a következmény is mutatja, a bajt meg n e m gyógyította. Ez a bántalom, h a friss eredetű és kisfokú, mint. elől érintettem, magától is elmúlik, h a okozója megszűnik h a t n i ; de a már vemhes állapotban is fenforgott ós ellés után m á r 4 hét óta egy h u z a m b a n fennálló b a j olyan, amelynek gyógyulásához vajmi- kevés reményt lehet fűzni, mert hiszen még vérzésről is tesz a kérdésttevő említést, amiből legalább is nyálkahártyái sebződésre, esetleg üszkösödésre lehet következtetni. Jóllehet sok példa van -arra, hogy ezt a bajt, még üszkös részletek esetén is, az állat jgen hosszasan — több hónapig is — elviseli, igen kevés példa van arra, hogy a szokványos, idült méhhüvely-iszam tökéletesen gyógyult, a legokszerübb beavatkozás esetén is, vagyis ha elhullásra nem, arra ellehet készülve a kérdésttevő, hogy állatja látszólagosan gyógyulván, megvemhesedés esetén b a j á b a ismét és ismét visszaesik. Mennyiben tarthatja előnyösebbnek állatának mészárszéken való értékesítését annak gyógyíttatásánál, azt megítélni n e m tudom, de — bár még a legsúlyosabb esetekben se szívesen ajánlom az állatnák vágóhídon való értékesítését — jelen esetben ezt tanácsolom.

1807. JUNIÜá. HÓ

23

Ha azonban a gyógyítással meg akar küzdeni a kérdésttevő, ugy persze legokosabb volna . állatorvosra biznia a segélynyújtást, aki azonban arról, hogy a b a j tökéletesen gyógyulni fog — az előbb mondottaknál fogva — felelősséget n e m vállalhat. Az állatorvos sok mindenféleképpen helyezheti vissza és t a r t h a t j a helyén, szóval gyógyíthatja az előtüremölni szokott méhhüvelyt, neki h á t tanácsot nem adok, mert ő az eset mibenlétét felismerve, legjobban megfogja ítélhetni a legalkalmasabb gyógyítási m ó d o t ; de olyannak feltételezvén az állapotot, amilyennek e soraimban felveszem, ugy én a következő képpen cselekedném. A fekvéskor kitüremült hüvelyt l°/o-os mosószódaoldattal tisztára lemosnám. Felkeltvén a tehenet várnám, hogy kiiszamodott hüvelye visszatüremöljék; h a ez magától n e m menne, kézzel helyezném azt vissza. Ekkor, ugy álló helyzetében , bevárnám a péra nyílását a következő módon. Jobbról és balról, a p é r a felső és alsó tövéhez közel, egy-egy, összesen tehát négy áthasitást csinálnék késsel a bőrbe, ugy, hogy e hasított bőrrészletek alá, mint pl. egy gyeplő csattjába, hüvelyknyi széles s a nadrágszijjhoz hasonló vastagságú szijjkötelékét át meg átfűzhessek s ezt keresztben megköthessem akként, hogy 8-as alakbán z á r j a a szeméremajkakat. Ez a kötelék megakadályozza, hogy a hüvely lefekvéskor megint kitüremüljön, de n e m akadályozza meg, hogy az állat szabadon vizelhessen. Az ejtett sebek — h a 2—3. n a p múlva a szijjat kihuzzuk — pusztán tisztántartásra is biztosan begyógyulnak s ennyi idő alatt az előbb kijáró hüvely n e m lehetetlen, hogy helyén megmarad, különösen, ha az állat álló és fekvő helyét menetelesen előrefele lejtősre készítjük, vagyis tehát a test fari részét ihegemeljük. A közben lefolyó 2 — 3 n a p alatt Vá— 1%-os timsóoldatot lehet a hüvelybe befecskendezni, hogy az a vérzést szüntesse, a szöveteket összehúzza, szóval a hüvelyesós gátlására az is közreműködjön. Monostori Károly.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

Az ákáczfapaizstetü. —. Lecanium

robiniarum

Dougl.

—

Irta: Jablonowski József.

á o . SZÁM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

a gazdaközönség. Ámde csakhamar kiderült, hogy az ákáczoknak itt-ott váló pusztulása nincs egészen okozati összefüggésben a paizstetüvel. Maga Kiss főerdész 1895-ben m á r egészen másképpen nyilatkozott. „Ujabbi és hosszabb megfigyeléseim megnyugvásomra nem igazolták m á r teljesen az „Erdészeti Lapok" 1890. évfolyamában közzétett megfigyeléseimet, a menynyiben a csupán paizstetvektől megtámadott ákáczfák elszáradását p á r év alatt ritkább esetben tapasztaltam. A kiszáradáshoz legtöbbnyíre hozzájárulnak a fatermelésre kártékonyán ható egyéb tényezők is." *) Ez tehát m á r módosítása az előbbi véleménynek. Alapjában véve azonban Kiss még az igy módositot véleménye sein egészen helyes, mert e véleimőnye szerint az elszáradást mégis látta, de — pár év alatt ritkább esetben. A kérdés tehát most az, hogy a paizstetü kártétele dolgában, hogyan állunk ? Az. ákáczfáról mindenki tudja, hogy a legszerényebb igényű f a : megnő az az Alföldünk minden zugában, minden t a l a j n e m é b e n s innen van, hogy ültetik azt mindennüvé, nem ritkán azonban olyan helyekre, a hol semmiféle növény s még kevésbbé fa nő. Ha ilyen helyen az ákácz nem nő vagy c s a k h a m a r kipusztul, ezt a körülményt az utóbbi időben, midőn á paizstetü mindenütt terjedt, egyszerűen e rovarnak tulajdonítják, holott az előtt az efféle dolgot hasonló esetben annak természetes okaira vezették vissfca. Hogy a paizstetü-károk megítélésénél mennyire óvatosaknak kell lennünk, megítélhetjük azt a következő esetből is. Tavaly NagyKárolyban megfordultam, hol e t e t ű . m i a t t ugy a városban, mint annak környékén a gazdák között a panaszok igen gyakoriak voltak. Magában a városban volt módunk látni, hogy két közvetlenül egymás mellett : álló fa közül az egyik tele volt a paizstetüvél, míg a mellette, lévőn egyetlen egy s e : az első gyönyörű volt tökéletes fejlődésü ágakkal és haragos zöld szinü lombbal, mig a másik nyomorgott és rut sárga (chlorotikus) lombja nyiltan hirdette, hogy e fának b a j a van. Mi volt itt az o k ? A tetű talán nem, mert hiszen a tetves fa egészséges volt és semmi b a j a sem v o l t ? A talaj. A két fa éppen a gyalogjáró szélén á l l o t t : az egészséges fa jó termőföldben nőtt, mig aklorotíkus és a tetütől ment az építkezésnél odahalmozott tégla- és vakolatdrabok között, s azonfelül közvetlenül ez utóbbi fa mellett haladt a szenny-csatorna is. Természetes, hogy az ákáczfa sokat elbir, de lehetetlen helyen el kell pusztulnia neki is.

II. S ilyen esetet, a ki az ákáczfákat figyeDe térjünk át tárgyunk gyakorlati oldalára. lemmel kíséri, lépten-nyomon találhat. Maguk az erdészek már tisztában VanKártevő-e ez az állat? Aki csak tömegét látja, s ha nem is tudja mivel s hogyan táplálkozik nak, hogy az ákáczfa csupán csak a paizsaz, bizonyára azt fogja mondani, hogy nagyon tetütől nem pusztul el. Havas József, ki ezelőtt budapesti kir. erdőfelügyelő volt, s ez idő is veszedelmes. A dolog . tényleg is ugy van, a közhit még most is igen veszedelmesnek szerint zágrábi kir. erdőigazgató, m á r 1890-ben tartja, S azon nincs mit csodálkoznunk. Hiszen azt i r t a : „Habár azt tapasztaltam, hogy e szakemberek is eleinte veszélyesnek tartották, veszedelmes rovar . . . némely ákáczokon telígy Kiss Ferencz kir. főerdész Szegeden, jes négy éven át folytonosan fokozódó nagy akinek elegendő m ó d j a volt, hogy a paizstetüt mennyiségben lépett fel és a fák összes egy a gondozására bizott erdőkben közelebbről éves ágait, sőt csúcshajtásait egészen sürüen megfigyelhesse s a ki tényleg alapos ismerője ellepte, mindez ideig még sem állithatom azt, is, 1890-ben még következőleg nyilatkozott e hogy tisztán a paizstetü támadásai következkérdésben : „Kutatásaim által azon szomorú tében egyetlen egy fa is teljesen kiszáradt és meggyőződésre jutottam, hogy a kezelésem elpusztult volna. **) alatt álló mintegy 800 kat. holdnyi ákáczállaAz az ákácz, a mely silány, sovány bokban (erdőben), amelyek kisebb-nagyobb (u. n. „sívó"), homokban van, melynek termőrészletekben 8 négyszög mértföldön vannak rétege sekély, altalaja nem tápláló, t e h á t elszórva, a paizstetü szórványosan mindenütt szikes fehér homok, vagy szikes agyag, vagy a előfordul} a Bilisich, Mészáros, Klauzál és hol az altalaj nagyon is nedves, vagy a hol a Honvéd nevü erdőkben pedig helyenkint oly fa nagyon is lapályos, vagy kifuvásos helyen mennyiségben, hogy 24 éves állatokban számos áll, az a paizstetü nélkül is hanyatlik, pusztuoly álcáezfát találtam, amely a paizstetü követ- lását a tetű legfeljebb sietteti. Hasonló sors kiszáradt, még többet érheti azokat a fákat, a melyek jó földbenkeztében már • teljesen azonban olyat, amely jelenleg csak a növeke- állanak, de nagyon sürüek és igen k o r o s a k : désben akadt meg s csak alsó ágai száradtak h a a fa el van nyomva és sem világosságot, el. a *) S ezt a v-éleményt vallotta ugyanakkor *) Erdészeti Lapok, 1890. (XXIX.) p. 378.

*) Erd.-Lapok 1895. XXXIV. p, .142. **) Erd. Lapok. 1890. XXIX. p. 509.

á ó . SZÁM. 7-ÍK

ÉVFOLYAM.

sem levegőt nem kap, tehát nagyon is be van árnyékolva, akkor vagy az egész fa, vagy annak alsó része tönkre megy. Ugyancsak rossz hatással van az ákáczfára az is, ha talajbeli nedvessége hirtelen változik, vagyis ha földje hirtelen nagyon is vizes, Vagy ellenkezőleg nagyon is száraz lesz. A paizstetü-károk megítélésénél végül figyelembe kell venni a gazdák azt a szokását is, amelyet az ákáczerdők vagy ültetvények felújításával követni szoktak. A levágott ákáczot ritkán újítják fel uj, gyökeres fácskával, h a n e m meghagyják a földben a ledöntött, fa tuskóját, hogy hajtson ki és h a két-három esztendő múlva az u j sarjakból valóságos bokor keletkezett, akkor a vezető h a j t á s t meghagyják, a tcbbit kiirtják ős megvan az uj fa. Egyszerkétszer sikerül az, kivált azoknál a fáknál, amelyeket fiatalabb korban kivágnak, de 30— 40 éves fáknál ez az eljárás megbőszülj a magát. Csenevész az ilyen erdő, amely csak tőre vágott tuskókból ujul m e g : sarja gyenge, gyökere erőtelen. Mint minden bokornál és fánál, itt is áll, hogy csak jó, életerős csemetéből lehet egészséges fát várni s ez oknál fogva az ákáczfa szaporításánál szintén csak egészséges csemetéket kell használni és nem' dugványokat vagy sarjhajtásokat.

KÖZTELEK, 1897. JÚNÍUS HO

2§.

A paizstetvek nyomán j á r ó egy másik h a j még augusztus havában vagy későbben az ákáczok levólzetén mutatkozik, ez a korompenész. Ez azonban nemcsak e paizstetü, han e m az ákáczon élősködő levéltetü (Aphus laburni) nyomán is jöhet létre. Mert ismerétes e két rovarcsaládnak az a tulajdonsága, hogy azok kiadnak magukból bizonyos édes ürüléket, amely a levélre hull és ahhoz hozzátapadt. Ha csak kevés gyűlik össze belőle a levélzeten, akkor az fényes ős csak száraz foltocskákban látható, ha sok van belőle, akkor, mint valami fényes máz, bevonja az egész levelet. Minthogy pedig ez a váladék édes ízű, azért mézharmat néven ismeretes. A leveleken így összegyülemlett m é z h a r m a t b a n felburjánzik azután a korompenész (alkalmasint mindenütt a közönséges Gapnodiam salicinum Mont.), amely mint epiphta, ugy a levelek felső lapját, mint általában véve a gallyakat és ágakat is teljesen bevonja, ugy hogy azok olyanok, mintha valaki bekormozta volna őket. Ha azonban a fekete réteget lemossuk róluk, a levélen semmi sérülés nem látszik, ép és zöld szinü. E szerint a korompenősz inkább csak szokatlan jelenség, mintsem hogy kártékony volna.

Ez volna az okozott vagy okozható kárról. Hogy az ákáczfa a paizstetü óriási támaHa valaki az itt előadottakat elolvassa, dásával szemben még sem pusztul el, azt első könnyen jöhet arra a gondolatra, hogy hiszen sorban e fa rendkivül SZÍVÓS természetének ezek után ez a paizstetü nem veszedelmes! A kell tulaj donitanunk, amelynél fogva nemcsak fentiekkel nem ezt akartam kimutatni, h a n e m hogy a talajjal szemben való igényei is lehefelhivni kívántam a gazdák figyelmét éppen tőleg a legcsekélyebbek, és m á s o d s o r b a n a m a azokra a körülményekre, a melyeknek tekin- rohamos fejlődésének, amely miatt az éppen tetbe nem vétele miatt maguk is az ákácz a fában szűkölködő Alföldünkre nézve valósápusztulását csupán csak a paizstetünek tulaj- gos áldás. E szapora és erőteljes fejlődés teszi donítják ős minden bajt csakis egyedül e ro- lehetővé, hogy e fa a tetvektől. származó tápvarra hárítanak. A. kártétel pontos fölismerése lálék elvonását csakhamar kiheverje és renés a védekezés megállapítására az . előadot- desen fejlődjék. Szó sincs róla, hogy a paizstaknak figyelembe vétele okvetetlenül szük- tetü nyomán mindig bizonyos növedék-veszteség ne járjon, de az a gazdára nézve jelentéktelen séges. Hogy a paizstetü kártevő, ki tagadná és igy szót s e m érdemel. • a z t ? Gondoljuk csak meg, hogy egy ákáczon Az ákáczfa szivósságánkivül gondoskodott hány ezer és ezer állat szívogat egyszerre: a természet is, hogy a paizstetü se legyen lehetetlen, hogy ennek rossz következménye ellenség nélkül. 1895-ben márczius 22-én künn, ne legyen. Az ellepett ákáczosoknál mutatkozó voltam Szeged sz. kir. város tulajdonába tarkár először is abban áll, hogy tavaszszal ké- tozó Pillich nevü ákáczerdőben, közel a királysőbben h a j t a n a k ki. Tudjuk, hogy a tetvek halmi kir. erdőőri szakiskolához ; akkor a tetéppen akkor lepik el a fát tavaszszal, amikor vek nagy része már mind főn volt a fákon és abbán körülbelül a nedvkeringős kezdődik. E már csak az elkésettek csoportjai igyekeztek helyett,, hogy a fa ezt a felfelé, ágaiba, galyaiba még fel-felkerüini. Ezek között az elkésett vánérkező nedvét rügyei felduzzasztására fordí- dorok között rendkivül gyorsan járt-kelt az taná, elszívják azt a tetvek. S ez a szivás Exochomus quadripustulatus L. nevü katiczafaj annál mohóbb, minél inkább nőnek a tetvek. számtalan képviselője. A mely fa csak ki volt A nőstény elhalásával azután a fa nyugalomra téve a napnak, ott mindegyiken lehetett látni tér s most kezdődik az ő fejlődése is. ezeket a vörös pettyes és' fekete fényes szárnyHajdu-Dorogon 1894-ben a gazdaközön- fedőjü bogarakat, amint szorgalmasan pusztíséget nagy félelem szállotta meg, amikor ta- tották a kis tetveket. Ezen bogáron kivül van vaszszal a paizstetütől ellepett fák még m á j u s még egy más, amely még e katiczafajnál is hó végefelé sem hajtottak k i ; júniusban azon- szorgalmasabb pusztítója e t e t ü n e k : ez a b a n csakhamar annyira kezdtek fejlődni, hogy lencse-zsuzsokhoz hasonló termetű, de annál julius hó elején e fákon már semmiféle nyoma jóval kisebb Anthribus varius Fabr. Ez a petésem volt a h á t r a m a r a d á s n a k : valamennyi fa vel megtelt anyapaizsot t á m a d j a , petéjét maga kifakadt és erőteljes lombozatot és erős h a j t á - is abba bele tojja, ugy hogy az álczája nekisokat nevelt. Hogy miért csak juniüsban, azt ' esik a temérdek sok paizstetüpetének s megkönnyű eltalálni, ha tudjuk, hogy a nőstények eszi mind, mielőtt azok kikelnének. Maga az továbbfejlődik, átalakul és a m á j u s hó végén halnak el s ugyanakkor meg- ,Anthribus-álcza szabadul parazitáitól a fa is. Es hasonló ese- kész bogár augusztusban kirágja a felette levő tet közöl Havas Rezső erdőigazgató a monori paizsot és szabadba kerül. Ezek a lyukak, a melyek a tetű paizsain láthatók (I. a z I. ábrán ákáczerdőkről is. De rossz következménye van még a Á*nál e-t), mind e bogárkától valók és jelei paizstetvek őszi támadásának, t. i. mikor csak annak, hogy a paizsból egy pete sem kelt ki. a leveleken élősködnek. Az igaz, hogy akkor közvetetlenül csak a levelek nedvét vonják el, ámde ez a táplálókelvonás befolyással van az ez évi hajtások fájának megérlelésőre. Az a gally, melynek zöld részén e t e t ű ól, fáját csak hiányosan érleli meg télire s innen van az, hogy a paizstetves fák ágainak hegyei télen át és tavaszszal áldozatul esnek a fagyoknak. Ez a jelenség, az aszályos csucsu fáknál, nem általános, de nagy infekczió esetén mégis előfordulhat, bár másrészt okozhatják azt azok á talajbeli és éghajlati körülmények is, amelyekről az elébb emlékeztem s a melyek egyik-másik esetben 1 a fák teljes kipusztulását idézik elő.

Az Anthribus-hoz hasonló életmódot egy kis parazita-darázs, a mely talán még a paizstetü himjőnél is kisebb, ez a Goccophagus scutellaris Nees. Ez is a paizstetü petéivel él s a paizs alatt nyeri teljes kifejlődését. A szerint, a mint sok vagy kevés van belőle, növekedik annak haszna is.*) Annyi bizonyos, hogy a *) A H ezt a kis rovart és hasznosságát nem ismeri, az komi ii luliet. így a béllyei főherczegi uradalom erdökezelősége ezt a hasznos parazita-darazsat 1889-ben a paizstetü hímjének tartotta.. Ezen erdőkezelöség jelentésében következőket olvashatunk ; „Az elhalt nőstények paizsai, valamint a félig

901 paizstetü ezen ellenségeinek is megvan a m a g a jeleütősége, mert sok t e t ő esik nekik áldozatul. A természetnek ez a segédkezése azonb a n n e m z á r j a ki, hogy maga az ember is n e igyekezzék e rovar kártékonyságát csökkentem. E tekintetben következőt tehet. Az olyan fáknál, a melyek n e m égészen megfelelő talajban állanak és a paizstetütől szenvednek, legjobb, ha azokat tavaszszal lebotolják. Az állat életmódjából tudjuk, hogy a paizstetü állandó helyére április második felében már biztosan letelepedett. A lebotoláshoz tehát ezt az időt kell választani. Le kell vágni a fa összes ágait és a levágott fákat elvitetni olyan helyre, ahol semmiféle élő fa nincsen vagy ha a levágott fára, mint tüzelőanyagra nincsen szükség, akkor rögtön a helyszinén elégetni, hogy tönkre m e n j e n a rajta levő összes parazita is. Ugyanúgy kell eljárni a fák sarjhajtásaival i s ; ezeket is ki kell irtani, hogy a parazita itt se húzódhassák meg. E lebotoláson kivül gondoskodni kell, hogy a fáknak meglegyen a kellő szabad levegőjük és világosságuk s e szerint szükséges itt-ott a sűrű ákáczosokat megfelelő mértéken meggyériteni is. Az utak ós dűlők menti fáknál ez utóbbi nem szükséges, ott elég az idejében való lebotolás. Ami a különböző irtóanyagokat illeti, azok értőkéről kiki alkothat magának fogalmat, a ki tudja, hogy itt milyen rovarról van s z ó : hiába mérgezzük meg a növény felületét, az a tetüt n e m akadályozza meg, hogy a f a belső szövetéből méregmentes táplálékot ne vehessen magához. És a milyen lehetetlen ez, éppen olyan hiábavaló dolog volna, ha e kemény paizsu állat h á t á r a bármely öldöklő mérget kennénk, az e rovart legkisebb mórtékben sem érinti. Csak egyetlen egy alkalom van, a mikor közvetlenül ható méreggel talán mégis meg volna közelíthető, ez az az időszak, a mikor a tetű igen fiatal és paizsa még rendkivül finom, tehát akár augusztusban, vagy márcziusban, mikor a tetvek felfelé húzódnak. Ilyen irányú kísérletet tettem m a g a m is. és pedig Királyhalmokon 1895-ben. P r ó b a alá vettem 2 % - o s dohánylugot, 3 % - o s pyrethrumkivonatot és antinonnint kétféle hígításban (1 : 210 és 1 : 460). Noha e szereket aránylag alacsonyabb (4—5 méteres) fáknál alkalmaztuk' s a permetező csövét hosszú rúdra kötöttük, a fák kezelése még is nehézkes volt. Hoz,zá kell venni, hogy a kísérlet n a p j á n igen fujt a. szél és valósággal lesni kellett a pillanatért, a mikor permetezni lehessen. Az eredmény az volt, hogy a pyrethrum- és dohányluggal kezelt fákon a paizstetü feltűnően kevesebb volt, ellenben az antinonninnal bepermetezett fákon semmi sikert sem lehetett látni. E kedvező eredmény daczára a dohánylugot és a pyrethrum-kivonatot azonban csak egyes kerti, vagy különös becses fáknál lehet alkalmazni, mert a nagy praxisban ugy a permetezési munka, mint a szer beszerzési ára is magas. Pedig tudjuk, hogy legyen az ákáczfának még bármily nagy is az értéke, a gazdaember nem lesz hajlandó egy krajczárt sem kiadni, hogy fáit irtószerrel kezelje.

kifejlődött álazák mellett megtaláltuk a himeket.is és pedig ugy a teljesen kifejlődött állapotban, mint fejlő' dés közben levőket. Mindig 5—10 dbból álló kis csoportban találtuk őket. A kifejlődött, szürke szinü, fekete pontos hímek meglehetősen élénken jártak-keltek az ágakon és csápjaikkal, mintegy fürkészve meg-meg* tapogatták az ágakhoz tapadó paizsokat". Ez a megfigyelés igen helyes, csak a magyarázata téves. Tudjuk, hogy a hím csak egyedül kel ki, mig a szóban levő darázs egy-egy anyapaizsból tömegesen; s aztán a him nyugodtabb, míg a parazita-darázs élénken keresi a paizsot, amelybe petéjét ismét letojhatná. Lásd erre nézve az Országos .Erdészeti Egyesületnek már idézett füzetét p. 94.

f Ó Z f E L E K , 1897. JUNÍÜS HÖ 2É. Mint látjuk, az ákáczfapaizstetü kérdése nem annyira veszedelmes, mint a milyennek azt az Alföldön, kivált a Duna és Tisza közön sok ember még mai nap is tartja. Mindig, valahányszor kártételéről csak szó van, gondosan meg kell vizsgálni nemcsak a fát s a mi rajta van, hanem azokat a körülményeket is, a melyek között fejlődik és nő: láttuk, hogy a hiba mindig csak azokban rejlik. Ha tehát az ákáczfáink baján segíteni akartink, akkor először is gondoskodni kell, hogy a fa csak olyan földön nőjjön, a mely feltétlenül neki való. A ki ézt megtartja, annak nem kell félni, hogy ákáezosát a paizstetíi tönkre fogja tenni.

A gazdaszövetség Kassán. A Magyar Gazdaszövetség negyedik vidéki felolvasó ülését e hó 19-én Kassán tartotta meg a felvidéki . vármegyék gazdaközönségének tömeges résztvétele mellett. A felolvasó ülésen elhangzott kijelentésekből bizton következtethető, hogy a Magyar Gazdaszövetség vidéki góczpontjai közül a felvidéki kassai fiók lesz az, mely köré az egész környék gazdaközönsége párt és véleménykülönbség nélkül impozáns nagy számban fog tömörülni. Az impulzust erre a tömörülésre az a sajátos helyzet adja meg, melybe az egész Felvidék gazdaközönsége a mezőgazdasági válság nyomasztó hatásán kivül került részben a filloxeravész, részben azon körülmény folytán, hogy a nagy ipari szeszgyárak a Felvidék nem rég még virágzó mezőgazdasági szeszüzemét juttatták teljesen a tönk szélére. A felolvasóülésről az alábbi tudósításunk számol be. A magyar gazdaszövetség több tagja: gróf Károlyi Sándor, gróf ZselénsH Róbert, Bujanovics Sándor, Forsier. Géza, Emődy József, Bernát István, Szilassy Zoltán a szombat déli gyorsvonattal Kassára érkeztek az agrárfelolvasás megtartására. A pályaudvaron nagyszámú diszes közönség fogadta a budapesti vendégeket. A gazdaszövetség elnökét, gróf Károlyi Sándort Pillér Miklós üdvözölte. Mintegy hét felvidéki vármegye gazdaközönsége érkezett Kaszára az agrárfelolvasás meghallgatása végett. A nagy számban résztvett felvidéki gazdák és érdeklődők sorából a következőket jegyeztük fel: Abauj vármegyéből: gr. Forgách István, gr. Forgács László, Koós József, Hedry József, Csoma István, Lánczy Béla, br. Sardagna János, gr. Pallavicini Adolf, Hedry Lőrincz, Naményi Gyula, Szentimrey Lajos, Gedeon Aladár, Hammersberg László, Kozora esp.plébános, Szalay László, Téglássy József, Naményi Lajos. Kassa városából : Münster Tivadar, Hegedűs Lajos, Buly Dezső, Friedler Károly, Klekner Alajos, Rohonczy, Kovácsi. Sáros vármegyéből: id. Bánó József, Bánó Árpád, Bánó Iván, Szinyey Merse Béla, Bujanovics Gyula, Török Gyula, br. Uszlar Ottó, Pillér Kálmán, Pillér Miklós, Kirschmayer Gerő, Kirschmayer Vilmos, gr. Wengerszky Hugó, gr. Wengerszky Viktor, Pulszky Géza, Bornemisza Lajos, Szentiványi József, Hedry Ernő, Krajcsovics Rezső, Dessewffy Pál, Dessewffy Arisztid, Bydeskuthy Aladár, Péchy Ernő, Péchy Elemér, br. Ghillány László, br. Ghillány Imre, Frantsek Dezső, Klimovszky Antal, Semsey Boldizsár, Semsey Ervin,-Keczer Miklós, Görgey Ernő, Meliorisz Kálmán, Hrehlay Emil. Zemplénmegyéből: br. Sennyey István, br. Sennyey Miklós, br, Sennyey Géza, gr. Andrássy Géza, Péchy Adám, Bujanovics Béla. Szabolcsmegyéből; Salamon Tivadar, Salamon Géza, Lipthay Béla, Gzóbel István. Gömörmegyéből: Farkas Ábrahám, _ Szépesmegyéből: gr, Gsáky György,

Őszintén sajnáljuk, hogy a több százra rugó nagyszámú résztvevők sorából csak a fentebb felsorolt neveket sikerült feljegyeznünk és így ezen névsor, különösen a Kassa városi gazdák és érdeklődők névsora nagyon hiányos. A gyűlés lefolyása. A Schalkház-szálloda éttermében elköltött társas ebéd után az egybegyűlt gázdaközönség a szálló nagy termébe gyűlt Össze. Itt Pillér Miklós nyitotta meg a gyűlést, üdvözölvén a Magyar. Gazdaszövetség megjelent yezérférfmit és a felvidéki megyék nagy számban megjelent gazdaközönségét. Indítványára a gyűlés elnökéül gróf Károlyi Sándort, társelnökéül Hedry Józsefet választották meg. Elnöki megnyitó. Gróf Károlyi Sándor a Magyar Gazdaszövetség elnöke, az elnöki széket elfoglalva, a jelenlevők zajos éljenzése közben kezdte meg beszédét. Megköszönve . a bizalmat — úgymond — melylyel engem elhalmoztak az által, hogy az elnöki székre érdemesnek tartanak, engedjék meg, hogy elmondjam azokat az okokat, mik bennünket összehoznak és arra buzdítanak, hogy a gazdaszövetség ügyét másutt is mint a központban terjeszszük és szellőztessük. (Halljuk, Halljuk.) A gazdaszövetség alakult azért, mert az utolsó időben sok mindenféle baj, és kellemetlenség érte a magyar gazdákat. E bajokat röviden két főokra tudom visszavezetni. Az egyik a verseny kérdése, mely az árakat mindinkább hanyatlásra viszi, ez a tengerentúli verseny, ahogy azt nevezni szoktuk, a másik — amely egész Európában tán nálunk nyilatkozik meg legpregnansabban — a merkantilizmus részéről ránk háramló baj, hogy t. i. mi szervezetlenek maradtunk, mig a mozgó tőkének van egy bizonyos szervezeté. A gazdaszövetség azért jött létre, hogy a gazda érdekét megvédje e két és egyéb felmerülhető baj ellen. A szövetség jelszavául tűzte ki, hogy semmiféle párthoz nem köti magát, de talál magának hiveket minden pártban, minden párttal megy és minden párt ellen megy, viszont minden kormányt támogat, vagy állást foglal ellene a szerint, amint az a párt vagy kormány á gazdaközönség érdekeit istápolni törekszik, vagy negligálja. A gazdaszövetség nem akar és nem tud gazdasági egylet lenni. E két fogalom különböző dolog, amely bár egymástól eltér, mégis összemüködik és összevonható. Az egyletek teendője a gazdasági tudomány ápolása, géppróba, vásárok tartása, kísérletek tétele, technikai vívmányok praktikus alkalmazása; a gazdaszövetség nem foglalkozhatik se fizikai, se kémiai s egyáltalán semmi más tudománynyal, és azzal sem, hogy mi az abstrakt közgazdasági helyes elv, hanem azt, ami a gazdáknak szükséges és kívánatos, azt a szövetség politikai téren kívánja keresztülvinni. Aszövétség feladata tehát a földmivelés érdekeit a politikai téren is érvényesíteni. Ezért szerez magának barátokat mindenütt az országban és ma, midőn önök között megjelentünk, kérjük az urakat, karolják fel ezen érdekeket. (Éljenzés,) Ez az alap. Már most méltóztassék megengendl, hogy röviden áttérjek a két baj ecsetelésére, melyeket röviden e két szóval: tengerentúli verseny és a merkantilizmus túlkapásai — jeleztem. A tengerentúli verseny okait, ha keressük, vissza kell térnünk azon tünetre, hogy a terményárak, melyek a század eleje óta folyton emelkedtek, mostan sülyednek rohamos mérvben. De emelkedtek az ipartermények árai is, emelkedett a munkabér, a föld értéke, a befektetések értéke szaporodott. Az ujabb kor vívmányai: a gőz és villám azonban elősegítették azt, hogy a tengerentúli államok olcsóbban termelt terményei óriási kvantitásókban idehozhatok és terményeinkkel versenyre

66.

SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM.

kelhetnek és árainkat leszorítják. E baj ellen egyedüli védelem a vám. A vám az, amely bennünket egy darab időn át mégvédhet, éé örökre nem, mert a szabad kereskedelmi velleitások a vámokat, tönkre fogják tenni. Ma a magas vámok mellett exaltálódik minden, de kétséges, hogy mint lesz ez a jövőben. Felmerült az eszme, hogy Európa vámunió alakjában védekezzék a tengerentúli versenynyel szemben, de ez sok nehézségbe ütközik, bár kívánatos ennek létrejötte. Óvatosságra int azonban bennünket az, hogyha az unió létrejön, csakis Oroszország kizárásával jöjjön létre, mely vasúthálózatai révén nagyobb bajt idézhet elő óriási terményeivel, mint Amerika. Oda kell tehát törekedni a magyar gazdának és teljes politikai erejét latba kell vetni, hogy a monarchia a vámokkal megvédessék. A gazdaszövetség egyik fő követelése, hogy az autonom vámtarifa revidiáltassék a közös vámegyezménynél. A mozgó tőke túlkapásairól szólva, kitér elsőbben az adóreformra, mely vonatkozik a jövedelemadó behozatalára é£ végeredményében a direkt adók megszüntetését czélozza. A gazda jövedelmét nem tagadhatja el, annak hátára van irva a kataszterje. De ha nem volna is kataszter, a földbirtokos nem tagadhatja el jövedelmét, mert a szomszédja, tudja, mi a beruházás, mi a tiszta jövedelem, ellenben a a kapitalistánál, kinek a fiókjában vannak a papírjai és áki egy ollóval — gazdatiszt helyett — vagdalja le a kouponokat, nem fogják soha konstatálhatni, hogy 15 frtot nyer-e vagy egy milliót. (Igaz! Ugy van!) A mobil tőke emberét tehát nem csíphetik meg a bevallásnál, a gazdát mindig. Ajánlja szóló e tételt a jelenlevő gazdák figyelmébe, hogy ők is tárgyalják és gondolkozzanak rajta. Szerinte a magyar gazdának a bimetallizmus mellett kell állást foglalni és törekedni arra, hogy az ezüst forgalomban legyen Európaszerte, mert a terményárak emelkedése ettől várható. Foglalkozik ezután a börzespekulácziókkal, a papirbuza befolyásával, a tulprodukczió elmélet haszontalanságáva). Védekezni kell, mint teszik a németek, a börze ellen, szervezkedni kell szövetkezés utján, meg kelt tanulni a kereskedőktől és kartelistáktól mindazt, a mi jogos. Illusztrálja az uj törvényjavaslatot a kötvények biztosításáról, mely újból merkantilig szellem alá rendeli a gazdákat; elitéli, hogy mindent bankokra bizunk, mint például a szőlő* ket az agrárbankra. Védjük magunkat, foglalkozzunk a kis emberekkel, tömörítsük erőinket, mentsük meg hazánkat a sok bajtól, melybe juttattuk szervezetlenségünk által a szervezett merkantilistákkal szemben. Ajánlja a jelenlevők figyelmébe a szövetséget, melynek feladata gazdasági érdekekre irányítani a figyelmet a politika terén s a nyilyanosság előtt való közvéleménycsinálással. Az Önöktől vezetett osztálytól függ, hogy a néppel szövetkezve erő és hatalom birtokába jussanak. -Lelkes éljenzés és taps követte a tartalmas és lelkesítő előadást. Ezután következtek a felolvasások. Gróf Zselénski Róbert felolvasása, Rövid, velős, de nagyérdekü felolvasásában annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy jobb jövőnk attól is fog függni, hogy miként oldatnak meg az autonom vámtarifa, tőzsdereform és az adórendszer. Számokkal kimutatja legelőször is, hogy kevés kivétellel mindazon czikkek, melyeket a mezőgazdák adtak el, melyeknek árától függ, hogy megélhetnek-e vagy sem, sokkal kevesebb védelemben részesülnek nálunk, mint akár Németországban, akár Francziaországban. Olyan vámrendszer, mint a mely minálunk honos, csak ugy keletkezhetett, mert a mezőgazdasági érdekeknek semmi befolyásuk nincs. Azt mondják,

50. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KŐZTELEK, 1897. JUNIUS HO 23.

hogy ne avatkozzunk olyan dolgokba, a melyek- sadalmi háborúban csak nagy tömegeknek felhez állítólag nem értünk, de ennek a szíves vonulása biztosítja az eredményt. De bizonyos felhívásnak nem fogunk engedni, mert a ma- szervezettel kell birniok, vagy társulási, vagy gyar mezőgazdák igenis akarnak és fognak is egyesületi, vagy szövetkezeti alapon. E három foglalkozni nemzetgazdasági politikával. Nem formáról emlékezik meg és ecseteli azoknak fogjuk nyugton hagyni a gabonatőzsde üzel- tevékenységi körét, hogy kimutassa, mily czémeit és behatóan fogunk foglalkozni minden lokra, milyen forma az alkalma.s. alkalommal igazságtalan adórendszerünkkel, a A társulás utján való szervezkedés csakis mely tönkretette a gyengébb földeken gazdál- s magasabb erkölcsi czélok elérését tűzheti ki kodó középbirtokosságot. Lelkes éljenzés kö- czélul, a gyakorlati életben azonban kevesebb zött felszólítja a gazdákat a . vállvetett közös eredményeket tud felmutatni, mint egyéb alamunkára. kuló szervezetek. Az egyesületi szervezet már kötöttebb forma, A felvidéki gazdák helyzetéről azaz anyagi érdek kevésbé tartja össze a tagoBujanovics Gyula tartott szabad elő- kat, eddig azonban ezen társulási mód volt a leghatásosabb, mert legjobban megfelelt az adást. Még pár évvel ezelőtt — úgymond — egyéni szabadság szeretetének. Az egyesületi általánosan lőn hangoztatva, hogy hazánk szervezet csak nagyobbrészt lelkes vezető férgazdaságilag a Kánaán földje, melynek kime- fiak működésével czélravezető, ha ezek hiárithetlen talaja ontja a természet áldásait és nyoznak, az egyesület működése pang, sokkal a gazdaközönség dúskál a neki kínálkozó kin- hatásosabb tehát a mai viszonyok közt a szövetkezeti forma. csekben. Ez a nézet a gazdákra nézve egyenesen Itt van legfőbb ideje annak, hogy a mezőa veszedelem forrása lett, mert még az al- gazdák is lemondva eddigi önálló és csak a földi gazda is emlegeti a megélhetés nehézsé- saját kiskörű érdekeikről, a közös érdekek geit, hát még mi felvidékiek, kik a természet- előmozdítása szempontjából összetartanak. kek valóságos mostoha gyermekei vagyunk, Ez ideig leginkább a hitel terén foglalt kiket a mai nehéz viszonyok között a remény- t,ért a szövetkezeti eszme. De ma már nemtelenség, a rezignáczió fog el és fásultság a csak a hitel kérdését kell megoldani, hanem a bizonytalan jövő iránt. mezőgazdaság minden terén s minden ágazaA felvidéki gazda dolgozik, küzd, fárad, tában szükséges a szövetkezés. Szövetkeznünk mert szereti a rögöt, mint énjének egy darab- kell a termelésre, fogyasztásra ős az értékeját, de tudja, hogy fáradsága jutalmazva nem sítésre. lesz s tudja, hogy a vagyon s birtoka egy holt Felolvasó behatóan kimutatja és példáktőke, mely nem jövedelmez. A gazdálkodás a kal illusztrálja a termelési szövetkezés terén szorosan vett Felvidéken csak kísérletezés és követendő irányt, kimutatja, mily nehéz harkapkodás. A szemtermelés megszorításával az czokat lesz kénytelen a mezőgazda e téren is állattenyésztés, hústermelés volt a jelszó s ma folytatni a forgótőke által alapított gyári válaz az eredm'ény, hogy egy pár tenyészbikán lalkozásokkal, pl. a czukor, a szösz és r* gakivül a felvidéki gazda mit sem tud értékesí- bonafeldolgozás terén. teni s a hizlalással, e speczialiter felvidéki A termelési szövetkezetek közé volna • gazdasági iparággal csak az foglalkozhatik, ki sorolandó, ha szövetkezve vennének birtokokat arra áldozni képes, mert a hizlalás veszteség- bérbe, még pedig egyetemleges kötelezettség gel jár. A birkatartásra is ráfizet a gazda, mellett. Sok vidéken megszűnnék a munkáskéz mert a sajtkereskedő gondoskodik róla, hogy iránti hiány, de sok vidéken a paraszt birtokosa sajt ára leszálljon. osztály földéhessége is ez uton volna csillapítAjánlva lett a felvidéknek az ipari növé- ható. nyek és a magtermelés is ; a heremag ára A fogyasztási szövetkezetek czélját felegyszerre leszökött 62 frtról 30 frtra és itt is olvasó röviden összefoglalva jelzi, hogy ezek a felvidéki gazda károsult. közös beszerzés utján jutányosabban, jobb miTiz év alatt a mezőgazdasági szeszter- nőségű árut juttathatnak a tagok kezéhez, melés is a felényire csökkent, a gyárak üze- mint ezt a közvetítő kereskedelem teszi. Áll müket jórészt beszüntették. A felvidék nehéz ez különösen a mezőgazdasági szükségleteknél, helyzetén immár nem'segíthet az a körülmény, Ezen szövetkezeteknek összeköttetésbe hozatala a hitelszövetkezetekkel, rendkívül nagy előny. hogy. a buza ára fél forinttal emelkedik, Ezt a nehéz helyzeteta felvidéken a birAz értékesítési szövetkezetek csakis ugy tokos osztálylyal együtt sinyli a nép is, melyet prosperálhatnak, ha az egybegyűlt czikkeknek a közterhek és a községi adóterhek emelkedése szakértelemmel a kellő fogyasztási piacz is főként pedig az útadó rendszer után háramló kerestetik és feltaláltatik. teher nemsokára arra az útra terel már, mely Számos példával fűszerezi előadó értekea szoczializmus és kommunizmushoz vezet. zését s kimutatja végül, hogy az intelligencziáA bajok leküzdésére rendelkezésre áll nak nagy feladatát képezi az, hogy az anyagi egy eddig az országban sehol ki nem használt pusztulásban sínylődő kisbirtokos osztályt szöfegyver, az t. i., hogy ahol az egyes egyén vetkezetek létesítésével igyekezzék megmengyenge, ott az egyének sokaságának kell ér- teni. Meg van győződve arról is, hogy a szövényesülni, vagyis szövetkezni. vetkezeti működés egy községben gyökerét Üdvözli e téren gróf Károlyi Sándort, ki szétterjesztve, a szövetkezeti alakulatnak mina szövetkezésnek az országban leghivatottabb den faja könnyen lesz létesíthető. apostola, ki mint a gazdák vezére a magyar Ma a gazdaközönség gyenge, mert ereje főúrnak és a magyar gazdának egyaránt minta- szét van forgácsolva, de ha minden téren szöképe, kinek fáradhatlan buzgalma és áldozat- vetkezni fog, akkor még lehet reménye szebb készsége egy jobb jövő reményét ébreszti a és jobb jövőre. gazdaközönségben. Felhívja a jelenlevő felSalamon Tivadar vette át azután a szót vidéki gazdákat, hogy kövessék a vezérüket a s helyeselvén a gazdaszövetség eszméjét, az szövetkezeti eszme diadalhoz juttatásában azzal, elnöki megnyitóval szemben azt kívánná, hogy hogy kiki a saját környékén apostola legyen a gazdák tömörülésébe igen is bele kellene az ügynek. Előadását ezzel fejezi be: Szolidá- vinni a politikát, de az okos politikát. Hisz a ris érdekkörének ismeretével, tudatával és aka- gazdák egyedül vannak hivatva Magyarországon rattal biró egységes magyar gazdatársadalom a politikát irányítani, mert az eddigi áldatlan jöjjön el a te országod! politika a közép birtokososztályt és a népet koldusbotra juttatta. A fennálló vámtarifák káros Forster Géza felolvasása közgazdasági hatását vázolva üdvözli gróf következett ezután, mely bő kivonatban a követ- Károlyit a szövetség elnökét, ki fáradságosmunkező : A nehéz küzdelemben, melyet a mező- kát'végez, amidőn vidékről vidékre járva társaigazdaság folytatni kénytelen, mindén gazdának val, tömöríteni igyekszik érdekei megvédésére a ki kell vennie a maga részét, mert a mai tár- gazdaközönséget. Üdvözli a felvidéki megyék

903 megjelent közönségét, felhívja őket felvidéki szövetség megalakítására. Emödy József felolvasása. A magyar mezőgazdák meghívására jelent meg — úgymond — bár nem minden elfogódás nélkül, mert hogy egy oly országban, á hol még segédfogalmazó-gyakornok sem lehet az, a ki jogot, politikát nem tanult, egy egyszerű gazda, ki sem több, sem kevesebb, mint sok millió gazdatársunk, ily diszes társaság előtt beszéljen jogról, politikáról — valóságos csodaszámba megy. De hiszen már jóformán benne van a köztudatban, hogy a magyar mezőgazdán csak csodák segíthetnek. Ha az uralkodó pártok, a törvényhozás, a vezénylő politikusok, a szónokok nem tudnak bennünket megérteni, a pártnak, a vezénylő politikusnak, a szónokoknak a prófétáknak a mi köreinktől kell feltámadni. S biztosan fölfognak támadni, mihelyt mi gazdák egymást megértjük, s lelkünk összes szabad ós lekötött erőit alárendeljük a világ legnagyobb bölcseségének: a felebaráti szeretet, a humanizmus parancsainak. Ezen rövid bevezetés után áttér az igazi, meg nem hamisított agrár-politika vázolására. Nem terjeszkedik ki a polémiára Tisza István agrárizmusa ellen, azon régi jó magyar szokásnak hódolva, hogy távollevőkkel nem illik pörlekedni, bár őszintén sajnálja, hogy a neolog agráriusok ezen nagytehetségű tagja következetesen kerüli a mi társaságunkat. Foglalkozik azon két hamis elmélettel, melyek segítségével a nemzetközileg szövetkezett ingó nagytőke a magyar mezőgazdát a lefolyt 20 szomorú esztendő alatt körülzárolta. Ezen két elmélet, a túltermelési elmélet és az ebből hamisan következtetett belterjes gazdasági üzem elmélete. A túltermelés elméletének tarthatatlanságát a szónok frappans képekkel illusztrálja. Közölt az indiai 1897. évi éhínségről is megkapó adatokat, végül bebizonyította, hogy Magyarországon, a Felvidéken, Árvában, Trencsénben, Ungban, .Ugocsában, Máramarosban, Beregben évtizedek óta meg nem szűnő éhínség van. A túltermelést megdöntő érvelését azután a következőképpen fejezi ki : Éhínség Oroszországban, éhínség Indiában, állandó éhínség- Magyárországőn, á Felvidéken és gabonatultermelés a világon. Vájjon mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a humanizmus, melyre korunk épp oly büszke, mint a világot behálózó vasutjaira, világhódító hajóira, a villamosság csodáira, nem egyéb, mint hazugság. Hát a második elmélet vájjon mennyivel kevésbé hamis; az, mely következőképp hangzik: A túltermelés okozta bajokból menekülhetsz magyar gazda, ha még többet termelsz, vagyis általánosítva: a túltermelés orvosszere még tömegesebb termelés. Mennyi jobb sorsra érdemes exisztenczia lett ezen zűrzavaros, hamis elméletek áldozata. Ezen hamis elméletek áldozatai, a magyar mezőgazdák nagy átlagban három csoportba oszthatók. Az első tipust képezik azon szerencsétlenek, kik a túlhajtott intenzív gazdálkodási módszert meggondolás, józan mérséklés nélkül gazdaságaikban életbe léptették. Hosszú ideig vergődve, annyira belemerültek az adósságba, hogy belőle többé kivergődni nem birnak. A második tipus a kizárólagos naturál gazda, aki mindent legszívesebben terményekkell fizetne, ha lehetne, még' az adót is ilyképpen fizetné. Feles, harmados gazdálkodás előkerül a sutból. Adót csak akkor fizet, midőn a községházán már az adóvégrehajtónak dobja pereg, birtokát eladogatja parczellánkint s végzi életét, mint a vármegye nyűge. E két tipus között foglal helyet a magyar mezőgazdák zöme: a harmadik tipus, kiknek

1)06

KÖZTELEK, 1897. JUN1US H0 23.

józan életbölcsesége, egyszerű életmódja, magas műveltsége, fáradhatatlan szorgalma, éber körültekintése, kiapadhatlan hazaszeretetete s hamisítatlan keresztény erkölcse mentették meg Magyarországot a múltban s meg fogják menteni a jövőben is. Intenzív a takarékosságban, a rendben és pontosságban, a humanitásban tisztjei, munkásai, cselédeivel szemben. Igy fölvértezve az egyszerű földmivelőből megszületik a sokoldalú, minden esélylyel szemben helytálló üzletember, ki a technika és a természet erőit, mindig a józan 2 X 2 = 4 álláspontján állva sikerrel ki tudja használni. Fiatal korában, mig csak a saját erejét mérlegeli, meg van győződve, hogy gazdagságában az egyensúly helyre van állítva, a haladó korral azonban, midőn szórakozottan körülnéz s látja gazdatársainak elestét, ha meggondolja, hogy ezen erők napról-napra fogynak a biztosság érzetét a kételyek marczangolása foglalja el s világos pillanatában jut azon meggyőződésre, hogy a borzalmas néma sfinksznek talányát: „Mit tegyek?" ő sem képes megfejteni, mert annak megfejtését meg kell előznie egy még sokkal nehezebb probléma megoldásának. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy : Mit tegyünk? Ezen három tipus bemutatása után Emödy részletesen kifejti azon agrárprogrammot, mely ma világszerte el van terjedve s a melynek megvalósítása nélkül a magyar mezőgazda nem boldogulhat. A felolvasásokat gróf Károlyi Sándor elnöki zárszava fejezte be, ki ismételten hangsúlyozta, hogy a nagy-, közép- és kisbirtokosoknak együtt kell tartani az érdekeik védelmében folytatott küzdelemben s megköszönte a felvidéki vármegyék gazdaközönségének részvételót. Végül Pillér Miklós köszönetet mond gróf Károlyinak és a lejött szövetségi tagoknak megjelenésükért, kik idefáradtak terjeszteni a hasznos, üdvös eszméket. Este a Schalkház szállodában a gazdák vacsorára jöttek össze.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 295. sz. kérdés. Egy tábla búzám között nagyon sok a vadrepcze, alig érdemes búzának meghagyni. Jó lesz-e azt bevárni, mig a vadrepcze hüvelyt hoz s akkor lekaszáltatni s besavanyítani takarmánynak vagy most jobb lesz virágjában, s hogyan készíttessem a savavanyitást ? Lőrinczi. K. I. 296. sz. kérdés. Tavaszi vetéseimben, kivált a zabban és bükkönyös zabban, majd minden évben, nagy mennyiségben, lép fel a vadrepcze és fehér mustár. Miképp védekezzem ezen, vetéseimet csúfító és rontó kalamitás ellen? Bakony: Szombathely. E. B. 297. sz. kérdés. Junius végén tarlóba egy szántásba, susoly, rideg vályogtalajba, tisztán akarok lóherét (vöröst) vetni. Szuperfoszfátot, vagy Thomassalakot használjak-e? Tamásfalva. F. A. 298. sz. kérdés. Spárgaágyamat két év óta pusztítja a beküldött piros bogár, ez idén azonban annyira elszaporodott, hogy az összes spárga, megkunkorodik és elszárad. A bogár a spárga' virágját eszi. Ez idén a kert távol fekvő helyén uj spárgaágyat raktam, s már ott is észleltem e bogár fellépését. Mi a bogár neve s miképpen volna az pusztítható, illetve hogy menthetem meg spárgaágyamat ? Facsét. P. A.

299. sz. kérdés. Lehet-e erdei föld gyeptörésébe egyetlen nyári szántásba őszi repczét siker reményével vetni. Jánok. Sz. E. 300. sz. kérdés. 1. Birtokom egy része, mintegy 10 hold, a szomszédos falusi földekkel együtt, a sok esőzés következtében viz alá került; amely víznek semmiféle lefolyása nincsen, hanem a falusi földekről birtokom felé bir csekély eséssel. Hogy a saját területemen a viz elpárolgását siettessem a határsánczom alacsonyabb részét trágyával emeltem és ezáltal a vizet kétfelé osztva, saját területemen a viz el is apadt, mivel az altalaj is kavicsos; a falusi földeken ellenben helyt áll a viz, melyért az illetők zúgolódnak és éjjelenként a határsánczot átvágják. Jogosan zártam-e a vizet kétfelé, a határsánczot átvágok ellen élhetek-e a kártérítési joggal? 2. Birtokom egy részén az Aranyos folyó átfolyik, az idei nagy vizekkel kétszer kiáradt és mindkét alkalommal nagymennyiségű bükk- és fenyő- (méterbe vágott) kincstári fát hagyott vissza; második alkalommal épületfákat, hid-keritésrészeket (magánosoktól) hagyott vissza. Ezen faanyagot a tulajdonosok visszakövetelik, tartozom-e azt visszaadni vagy nem ? Ha tartozom visszaadni, minő kártérítést követelhetek, mivel a faösszeszedéssel legelőmet tettem tönkre. Keresztes. . T. P. 301. sz. kérdés. Ajánlható-e a kőszénhamut a szántóföldekre, kaszálóra vagy szőlőbe kihordani? vagy pedig az istállótrágyával összevegyiteni? Mi a legjobb eljárás s mi a kőszénhamu trágyaértéke? F. L. 302. sz. kérdés. Ezelőtt 2 évvel a lóher közá csomós ebirt vetettem, melyet most, midőn az elég sűrűen áll és már virágzásban van, magnyerés czéljából meg szeretnék hagyni. Kérem gazdatársaimnak szíves felvilágosítását arra nézve, hogy milyen eljárás követendő ezen alkalomból, nevezetesen: milyen érési foknál kaszálandó a csomós ebir, hogy magjának. kihullása megakadályozható legyen, a szárogatása, behordása, cséplése hogyan eszközöltetik a legczélszerübben, végre milyen árban értékesíthető a magja? Pátka. Sz. A. 303. sz. kérdés. Szomszédom a határomon végig vonuló erdőt vadászat czéljából 3—4 év előtt tengeri nyulakkal népesítette be, melyek a határomon végig vonuló árokban fészkelték be magukat és ma ezrekre menő tömegekben pusztítják az e határon levő vetéseimet. Vájjon nincs-e törvény, melylyel a szomszédot kényszeríteni lehetne a kártékony állatok eltávolítására ? P.-Löb. K. N. Á. 304. sz. kérdés. Mily sikerrel vethető hajdina tőzeges talajba, mennyi mag szükséges egy magyar holdba, mily időszak a legalkalmasabb a vetésre, középszerű termésnél mennyi hozamot remélhetek és mennyiért lehet azt értékesíteni ? Szecső. H. S. 305. sz. kérdés. B. lapjának f. évi 47. számában „Som- és mogyorófa-botüzem" cz. közlemény annálinkább lekötötte figyelmemet, mert egy circa 300 magyar holdas — se nem legelő, se nem erdő — darab földön tenger a somfám. Nagyon szeretném a somfabotok 100-át 1 frt 50 krjával értékesíteni én is. És nagyon lekötelezne a közlemény tisztelt irója, ha közölné velem azon egyén, gyár vagy vállalat czimét, aki vagy amely a somfabotok üzemével foglalkozik és azok 100-át 1 frt 50 krjával fizeti. Adom én olcsóbban is. Már három esztendeje nyaggat egy spekuláns, hogy adjam neki el a somfát, hanem 1000 . (ezer) darabért csak 80 krt igér, tehát 100 darabért 8 krt. Behanócz. Sz. J.

50. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Feleletek. A vadrepcze irtása. (Felelet a 295. és a; 296. számú kérdésekre.) 1. Ha az őszi buzavetésben oly sok a vadrepcze, hogy ezt meghagyni nem érdemes, akkór takarmányozási czélból oly időben kell levágni, midőn a vadrepcze még virágjában van. Ilyenkor akár egymagában, akár más takarmányféleséggel keverve, bátran feletethető. Ha a vadrepeze ellenben már elvirágzott s beczői kifejlődtek, akkor közvetlenül feltakarmányozni már nem ajánlatos, mert betegségeket idézhet elő. Ilyen esetben jobb 1 a mag kifejlődését bevárni s oly stádiumban, mint az őszi repczét szokás levágni s kicsépelve, magját kirostálni s eladni. A vadrepcze magját olajgyárban egészen jó árban megveszik. 2. A vadrepcze, különösen a tavaszi vetésekben, mint nehezen kiirtható gyom szokott fellépni. Miután magja csirázóképességét a földben több éven át megtartja, irtása egyáltalán nem tartozik a könnyű dolgok közé. Legsikeresebben pusztíthatjuk a helyes talajmiveléssel s a helyes vetésforgóval. A tarlót a tavasziak lekerülte után sekélyen fel kell törni s megfogasolni, hogy a vadrepcze magja kicsirázhasson. Ismételt fogasolással a folyton előtörő vadrepczecsirákat legsikeresebben pusztíthatjuk. Őszszel mély szántást adunk s tavaszszal a szántást mellőzzük. Ha a talaj müvelésénél a most elmondottakat betartjuk, a vadrepczét végül is sikerül kiirtani. Természetes, hogy ezzel karöltve kell járnia a helyes vetésforgónak is, amennyiben a kapás növények szintén pusztítói a vadrepczének. Végül közvetlenül védekezhetünk a vadrepcze ellen a gyomlálással is. Ezen czélból a tavaszi kalászoknál magasabban álló vadrepczét sarlókkal, kaszákkal lecsapkodjuk, vagy az ezen czélra szolgáló vadrepczeirtó gépeket használjuk, mélyekethazánk egynéhány gazdaságában a legjobb eredménynyel láttam alkalmazásban. Megjegyzem azonban, hogy a vadrepcze elleni irtóháborút nemcsak egy, hanem több éven át kell lankadatlan szorgalommal alkalmazni, mert különben czélt nem érünk. Tekintve különben a dolog aktuális voltát, legközelebb bővebben fogunk a védekezési s irtási eljárásokról megemlékezni. K. K. Vörös lóhere vetése. (Félelet a 297. sz. kérdésre.) A vörös lóhere őszi vetésével augusztus hó végéig nem késünk el. Ezen időig, a mint az időjárás megengedi (eső) bármikor elvethető. A száraz földbe vetett korai vetés nem ér semmit. A védőnövény nélküli őszi vetésnél fődolog, hogy a talaj jó apróra legyen megmunkálva s a vetőmaggal nem fukarkodva, keresztben vetünk, vagyis a tábla hossz- és keresztirányában. Az emiitett műtrágyák közül mindkettő felhasználható és pedig a szuperfoszfát a gyorsabb, a thomassalak a lasubb, tartósabb hatás elérésére. Ezen czélból a vetőszántás előtt kat. holdankint számítva 100 kg. szuperfoszfátot s 100 kg. Thomassalakot szórunk ki. Ha csak egyféle műtrágyát akarunk adni, akkor vagy 150 kg. szuperfoszfátot vagy 250 kg. Thomassalakot szórunk ki a vetőszántás előtt. Megjegyzem, hogy a vörös herével együtt 4—5 kg. réti komócsint elvetni, nagyon helyes és czélszerü dolog. ő Spárgát pusztító rovarok. (Felélet a 298. számú kérdésre.) A bemutatott spárgát pusztító rovaroknak két faját állapítottuk meg. Az egyik az 5 pontú spárgabogár (Crioeeris quinquepuncta) melynek veressárga szárnyfedőjén 2—2 fekete folt van; egyik, a vállon levő, kicsiny; a másik, a szárnyfedő hátsó részén levő pedig, nagyobb és köralaku. Ezenfelül a test középvonalán, ott, hol a röpfödők egymással érintkeznek, a pajzsocskától lefelé egy a felső részen szélesebb, s azután keskenyedő esik húzódik végig. A másik pedig a 12 pontú spárgabogár (Crioeeris düodeeimpunctata) melynek szárny-

5 0 . SZÁM. 7 - I K

ÉVFOLYAM.

fedőin 6—6 fekete pont van s azonfelül a pajzsocska is fekete. Ezek a bogarak már akkor jelentkeznek, mikor a spárga hajtani kezd, s életük legnagyobb részét a spárga levelein töltik. A megtermékenyített nőstény a spárgahajtás végére vagy a virágbimbókra rakja le sötét szinü petéit. Ezekből, a meztelen csigákhoz hasonló apró álczák kelnek ki, melyek a kifejlett bogarak társaságában m o h ó n pusztítják a spárga tüforma leveleit. A 12 pontú spárgabogár álczája azonban a levelek pusztításán kívül, még a spárga bogyóiba is belefurakodik, s azok tartalmából is táplálkozik, s ezzel azt idézi elő, hogy némely bogyó idő, előtt megpirosodik. Az álcza két hét múlva felnő s akkor levándorol a talajba s bebábozódik, hogy azután. 10-^-12 napi pihenés után, mint kifejlett bogár lásson ú j r a napvilágot. Ha azonban az idő 1 m á r előrehaladt, s hűvös őszi napok állanak be, akkor a b á b ebben az állapotban aluszsza át a telet a földben, s csak tavaszszal a spárgahajtás idején b ú j n a k elő a bogarak. A hosszura nyúlt ősz folytán még ugyanezen évben kifejlett bogarak szintén a talajba rejtőznek á jövő tavaszig, ugy, hogy a tél folyamán a talajban babok és kifejlődött boga J rak is találhatók. A spárgabogaraknak tehát évenként két nemzedéke lehet, az egyik májusban, a másik pedig augusztusban vagy szeptember e l e j é n ; mert a korai példányok utódai gyorsan fejlődnek, s jut még idejük, hogy ezeknek is legyen még ivadékuk. A spárgabogarak kártétele abban áll, hogy falasuk folytán a spárgahajtások minőségét csökkentik, és tönkre tehetik a magnak egy részét is. Ellenük való védekezésül a kifejlett bogarakat a spárgabokor alá teritett lepedőre rázzuk, ott összeseperjük s forró vagy egy kevés benzinnel kevert vizbe dobjuk s megfullasztjuk. Az álczák ellen pedig tanácsos a dohánylugviz (Thanaton) 2 % - o s oldatával való permetezés. Ha ezzel a spárgát egyszer-kétszer bepermetez'zük, az álczák mind elpusztulnak. A spárgát meleg vizzel is szokták permetezni. Az igy megnedvesített álczák a földre hullanak, s ha ezekre azután száraz kormot hintünk, ettől mind elpusztulnak. Több spárgaágynál pedig ugy is lehet eljárni, hogy egy ember permetez, a másik pedig a kormot hinti. Természetes, hogy ha az álczák újból mutatkoznak, ezt az eljárást ismételni kell. Tanácsolják végül azt is, hogy a spárgabokrokat kora reggel, mikor még minden harmatos, oltatlan mészporral hintsük be. Fődolog azonban az, hogy mihelyt termesztett növényeinkben csak némi kárt is tapasztalunk, annak elhárítása iránt nyomban intézkedjünk s ne várjuk, míg a b a j komolyan elharajDódzik.' Vellay. Öszi r e p c z e e r d e i f ö l d g y e p t ö r é s b e n . (Felelet a 299. számú kérdésre). Az őszi r e p c z e mint ismeretes, mélyen p o r h a n y i t o t t s jól megmunkált, omlós talajt kíván kellő diszlésére. A sekélyen mivelt s rögös talajban nem jól díszlik. Az öszi repcze eme kívánalmai szolgálhatnak zsinórmértékül azon kérdésre, hogy erdei föld gyeptörésben s esetleg nyári szántásba siker reményével lehet-e repczét vetni. Ha a föld a repcze elvetése idejéig kellően előkészíthető, ugy, hogy az mélyebb rétegéig kellően porhanyóvá lesz, akkor az ilyen erdei föld gyeptörés erőállapotára való tekintettel, az őszi repcze igényeinek meg fog felelni, különösen ha kapás repczét vetünk. Részletesebb felvilágosítást csak a föld minőségének, kötöttségének stb. alapos ismerete után lehetne adni. K. E. Csapadékvizek és u s z a d é k f a . (Felelet a 300. sz. kérdésre) 1. A vízjogi törvény szerint tilos a csapadékvizek természetes lefolyását hatósági engedély nélkül megváltoztatni s ha valaki ezt teszi, magoknak ebből e r e d ő kárát

KÖZTELEK, 1897. JUNIUS HO

23.

megtéríteni tartozik. Ha jól látjuk a tényállást, a jelen esetben nem lett volna szabad a sáncz magasságát • emelni, mert ezzel a viz természetes lefolyása záratott el. Viszont a községiek jogtalanul cselekedtek, mikor a határsánczot átvágták. E helyett a főszolgabíróhoz kellett volna, mint első vízügyi hatósághoz fordulniok. Kártalanításra az köteles, aki jogtalanul járt el, h a ezzel igazán kárt is okozott. 2. A viz által elhordott faanyagot vissza. kell adni az igazolt tulajdonosnak. Minden okozott kár megtérítésére joggal tart igényt s annak kiegyenlitéseig a faanyagokra megtartási jogot is gyakorolhat. A k ő s z é n h a m u m i n t t r á g y a s z e r . (Felelet a 301. sz. Icérdésre.) A kőszénhamunak jóformán semmi trágyaértéke sincsen. Inkább fizikai hatása van, a mennyiben a kötött, hideg földet lazábbá és melegebbé teszi. Leghelyesebb a komposzt telepre hordani és komposztirozni. A kaszálókra közvetlenül is kihordató, de természetesen csak késő őszszel vagy a tél folyamán, kat: holdankint 8—10 métermázsát számítva. Használat előtt a kőszénh a m u t hosszabb ideig (legjobb egy télen keresztül) a levegő behatásának kell kitenni, hogy a növényzetre ártalmas kénes összeköttetései átalakuljanak. ő M a g t e r m é s czéljából m e g h a g y o t t csom ó s e b i r a r a t á s a . (Felelet a 302. számú kérdésre). A magtermelés czéljából meghagyott csomós ebirt akkor kell kaszálni, midőn a szalma felső része sárgulni . kezd, midőn a kalászkák halványsárgák s a magvak bőrnemüekké váltak. Ha ezén időben kaszáljuk, akkor a magvak lepergését a lehetőségig megakadályozzuk ; a túlérett ebfü m a g j a lepereg. A levágott csomós ebirt azonnal kis kévékbe kötjük s vagy keresztekbe, vagy kúpokba állítjuk össze a teljes utánérés s megszáradás idejéig. A megszáradt szalmás termést azután ponyvás szekereken hazahordatjuk. A keresztekben vagy kúpokban való szárítást azonban csak szép, száraz időben alkalmazhatjuk. Esős idő esetén jobb azonnal behordani s a majorban fedett, szellős helyen (félszer, pajta alatt, góréban stb.) vékonyan rétegezve megszárítani. Az aratás egy másik m ó d j a abban áll, hogy a csomós ebirnek csak a virágzatát vágjuk le és zsákokba rakva hazavisszük és vékonyan elteregetve megszárítjuk. Ebben az esetben a visszamaradó szalma (melyet külön kaszálunk) jó takarmányt ád. Cséplése könnyű, ponyván vékony pálczákkal kiverjük a magot. A mag métermázsáját 50—60 írttal lehet értékesíteni. Ky. T e n g e r i n y u l a k p u s z t í t á s a . (Felelet a 303. sz. kérdésre.) A tengeri nyulaktól a kívánt irányban semmi törvényes intézkedés n e m létezik s igy az illető vadászterület tulajdonosát a tengeri nyulak irtására, vagy eltávolítására kötelezni n e m lehet, h a n e m tekintettel arra, hogy a tengeri nyúlnak kiméleti ideje nincsen, a kérdésttevőnek jogában áll őket saját területén bármely időben és bármily kíméletlenül pusztítani, feltéve természetesen, hogy a m a területen a vadászatot gyakorolni jogosítva van s vadászjegygyei és fegyverengedélylyel bir. Sz. F. H a j d i n a t e r m e l é s e t ő z e g e s helyeken. (Felélet a 304. számú kérdésre.) A tőzeges talaj — feltéve, hogy n e m nedves — a hajdina termelésének nemcsak, hogy megfelel, h a n e m egyike a legjobb hajdinatermő talajoknak. Vetni m á j u s hó végétől julius elejéig bármikor lehet. Sorvetőgéppel, a talaj erőállapota szerint 16—24 cm.-re v e t j ü k ; jó erőben álló talajon a nagyobb sortávolságra. Kat. holdankint 80 litert vetünk, feltéve, hogy jóminőségü, csiraképes maggal van dolgunk. A hajdina termése nagyon változó. Kat. holdankint középszerű termésnél 6—7 métermázsára számithatunk, de kedvező időjárás esetén m e g a d h a t j a ennek jóformán kétszeresét is.

Különös gond fordítandó az aratásra. Túlérve igen sok mag lepereg. Éppen azért a . teljes érést nem várjuk meg, hanem, amint a magvak nagyrésze b a r n á s színűvé válik, kaszálunk s kévékbe kötve s keresztekbe rakva, jól megszárítjuk. ^Megszárítva, ponyvás szekereken, hordjuk haza, vagy mindjárt kint a hely^ szinén kicsépeljük. K. K. S o m f a b o t o k é r t é k e s í t é s e . (Felelet a 305. sz. kérdésre.) Nem csodálkozom kérdésttevőnek felháborodásán azon borravalónak való áron, a mit az az „árverések hiénáira" emlékeztető ember igér a somfabotokért. Rendesen nagyon nehéz piaczot találni a vidéken eddig szokatlan czikkek számára, m a g a m tudom legjobban nemes füzfatelepemmel; de azért mai napság elértem a megfelelő árakat, kapva szép ajánlatokat még Németországból is, különösen mióta vesszőim ki is voltak állítva. Igy lesz szükséges ott is addig kombinálni, utána járni, mig az ember a somfáért megleli a kivánt vevőket. Specziálisan megnevezni n e m lehet oly vidékek számára, hol oly czikkek n e m termeltettek. Annák a szíves vevőnék, a ki kegyelemből 8 krt" igér százáért, bizonyosan van már valakija, ki busásabban fizet neki. Legjobb lesz tán először botgyárakban kérdezősködni, nekem csak a gr. Zay-féle zayugróczi botgyárról van tudomásom. Vagy talán jó lesz a „Vállalkozók L a p j a " szerkesztőségéhez Budapestre fordulni s ott közzétenni hirdetmény u t j á n a somfabotok eladására vonatkozó feltételeket, a hol leghamarabb fognak reflektansok jelentkezni. Földes János m. kir. főerdész.

VEGYESEK. Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Oldal Országos sörárpái lílitá és iirnrpavásár. — I-ső hízott állatvásár. — Meghívó. — Abraktakarmányküldemények kedvezményes szállítása.. ... 897 Haszonbéres, telepek. Vanesó Gyula 897 A gazdaszövetség Kassán.. ... 902 Növénytermelés. A foszforsavtartalom hatása a czukortartalomra' és a czukorrépa értékére.l- ... ... ... ... — 899 Állattenyésztés. MéhhüvelyelBesés. Monostori Károly.

900

Gazdasági állattan. Az ákáczfapaizstetü. JdblonowsH József. ....

900

Levélszekrény. ... Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujégyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Béesi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár Szerkesztői üzenetek. ...

904 905 907 .

908 908

Kinevezések. Ö felsége, Szántó Menyhért minisz' teri titkári czimmel felruházott I. osztályú gazdasági intézőnek a miniszteri titkári jelleget, Ruisz Gyula II. osztályú gazdasági intézőnek a gazdasági felügyelői czimet és jelleget, Aíí% József jószágigazgatósági titkárnak a miniszteri titkári és Radisics István jószágigazgatósági fogalmazónak a miniszteri fogalmazói czimet adományozta.

Kötelező ojtás ragadós szájén körömfájás ellen. Az 1888. évi VII. t . - c z . v é g r e h a j t á s á r a k i a d o t t 1888. évi 4 0 , 0 0 0 s z á m ú r e n d e l e t 223. §-a a 11-od f o k ú h a t ó s á g o k n a k a z o n j o g o t b i z tosította, h o g y egyes u d v a r o k b a n , m a j o r o k b a n , t a n y á k o n és legelőkön á l l a n d ó a n t a r t ó z k o d ó állatQk k ö z ö t t a nem beteg

1)06 állatokat száj- és körömfájás kiütése esetén hatóságilag beöjtathassa, hogy a kór lefolyása gyorsittassék. Erre való hivatkozással a z o n b a n egy törvényhatóság a földmivelésügyi minisztériumtól azt kéri, hogy a száj- és k ö r ö m f á j á s betegségének beállta esetén egy-egy községben levő összes állatok kötelező b e ojtását rendelhesse el. H a b á r kétségtelen, hogy oly esetekben, m i d ő n a járványos á n fellépett ragadós száj- és körömfájást c s i r á j á b a n elfojtani n e m s i k e r ü l : a fertőzés veszélyének kitett Összes községi állatokat mesterségesen beojtani czélszerü és előnyös, m e r t a beojtott állatokon a betegség általában e n y h é b b alakban fejlődik ki, mint a t e r m é s z e t e s fertőzés u t á n s mert ezáltal a j á r v á n y rövidebb idő alatt folyik le s így az óriási óvó és elfojtó intézkedések — forgalmi korlátozások — is rövidebb ideig tartanak, mindamellett tekintettel arra a körülményre, hogy a beojtott állatok a betegekkel egyenlő e l b á n á s alá esnek, azok tejét forgalomba hozni és felhasználni tilos, .a beojtás t a r t a m á r a tehát az egész község m a r h a á l l o m á n y a tejének értékesítése megakadályoztatnék, a földmivelésügyi miniszter törvényes alap h i á n y á b a n a tőrvényhatóság kérésének eleget n e m tett. Mivel a z o n b a n a dolog elég fontos a véleménynyilvánításra, az ÖMGE.-t felkérte, h o g y a gazdák vélem é n y e a l a p j á n e k é r d é s b e n nyilatkozzék. Felkérjük t e h á t t. olvasóinkat, hogy akár az egyesületi irodához, akár a szerkesztőséghez intézett levélben nyilatkozni szíveskedjenek, v á j j o n a járványos ragadós szájés körömfájás fellépte esetén czélszerü volna-e az összes községi m a r h a állomány hatósági b e o j t á s a vagy az eddigi eljárás fentartandó-e. A munkáskérdés a parlamentben. A földmivelés- és belügyi miniszterek által az aratási sztrájk ellen való védekezés érdekében megállapított preventív intézkedések, melyek félhivatalos értesítések nyomán legközelebb az egész sajtót élénken foglalkoztatták, szóba kerültek a képviselőház f. hó 19-iki ülésén is. Sima Ferencz ugyanis egy interpellácziójában azt a kérdést vetette fel, hogy mi a czélja a munkáskérdés rendezése érdekében felállított szakhivatalnak: az-e, hogy az erőhatalomra támaszkodó hadjárat központilag, egy kéz által vezettessék, vagy pedig hogy hivatásszerüleg foglalkozzék a munkásbajok nagy problémájának a megoldásával. Kérdezte továbbá, hogy: van-e szándékuk s minisztereknek az ország megnyugtatása érdekében, még az aratás megkezdése előtt, de legkésőbb a nyári ülésszak alatt, egy, az egész munkáskérdést tárgyazó s a bajok gyökeres orvoslására szóló törvényjavaslatot terjeszteni elő ? A miniszterek végleges választ nem adtak ugyan, szükségesnek tartották azonban már most nyilatkozni azon felfogással szemben, mely a sztrájk korlátozása czéljából hozott védelmi intézkedéseket a nép ellen irányuló hadjáratnak tünteti fel. Darányi földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy lehetőleg még ez év folyamán a munkaadók ós munkások közti viszony rendezéséről törvényjavaslatot fog benyújtani, a szóban forgó kényszer jellegű intézkedéseket tehát a kormányzat sem tartja a végleges megoldás módjának. Ami azonban a momentán veszedelmet illeti, ezzel szemben szükségesnek tartja, hogy a kormányzat olyan eszközökhöz

KÖZTELEK, 1897. JUN1US H 0 23. nyúljon, amelyekkel az ország nagy mezőgazdasági érdekeit meg lehet védelmezni, nevezesen abban az esetben, ha a munkások a legutolsó órában felmondják a szerződést. A kormányzatnak tehát egyáltalán nem szándéka az, hogy az erő. és hatalom eszközeit a munkások ellen irányuló hadjárat szolgálatába bocsássa, hanem czélja az, hogy az aratás csendes lebonyolítását lehetővé tegye s e végből mindenütt ott, ahol arra szükség van, kellő munkáskezet biztosítson a gazdáknak s kellő oltalmat a sztrájkba nem vegyült munkásoknak. Részünkről már kifejtettük nézetünket a kormányzat ad hoc intézkedéseire vonatkozólag, melyek ugy a jóakarat, mint a kapkodás jellegét egyaránt magukon viselik. Főként azt a tervet nem tartjuk szerencsésnek, mely szerint bizonyos munkástartalék Mezőhegyesen összpontosittatnék, hogy azután innen a megszorult gazdákat munkaerővel lássák el. Nem hisszük, hogy a sztrájk bekövetkezése esetén az a mezőhegyesi tartalék nyomna valamit a latban. De viszont tartunk tőle, hogy a munkásimportok ott, ahol a kedélyek a végsőig fel vannak izgatva, véres zendülésekre adnának okot s a bosszú és visszatorlás minden ördögét életre ébresztenék. Sajnáljuk ezzel szemben, hogy az OMGE. által javasolt azon fakultatív intézkedést nem részesítették nagyobb figyelemben, mely szerint az aratási munkálatokra végszükség esetén a katonaság volna felhasználható. A haderő nemcsak a munkaerő, de egyúttal a közrend fentartása tekintetében is garancziát nyújtana. Egyébként bizonyos, hogy a munkáskérdésben a szemrehányó szavak alkalmazására nagy résünk nyílnék, mert ez a baj a mulasztások nagy sorozatának szomorú következménye; tény továbbá az is, hogy ezzel az előre látott mozgalommal hamarabb is lehetett volna foglalkozni és jegy az utolsó órában összehívott ankét rögtönös megállapodásai a felizgult közhangulat megnyugtatására egymagukban még nem elegendőki Mindamellett, mikor egy ilyen aktuális kérdésről van szó, akkor a helyzetet nem a mult és nem a távol jövő szempontjából kell mérlegelni, mert ez az elmélkedés politikája volna, amire időnk nincsen, hanem mérlegelni kell a _ momentán következmények szempontjából. És ebből a szempontból részünkről nem helyezkedhetünk a napi sajtó által általában elfoglalt ama álláspontra, amelyről a sztrájk elleni védekezés intézkedéseit az állam által kezdett fegyveres hadjárat jellegével ruházzák fel. Feleletünk nekünk is az, hogy az ország egész közgazdasági helyzete az aratás lebonyolításától függ; és ezt az érdeket meg kell védelmeznünk, lehetőleg a békéltetés okos politikájával, ám ahol ez nem használ, ahol erőszakot alkalmaznak, ott igenis meg kell védelmezni az erőszak eszközeivel is. Beviteli vámtarifa-változások Bulgáriában és Szerbiában. A Bulgária és Szerbia között f. évi ápril hó 13-án életbelépett kereskedelmi szerződésben az emiitett országok által egymásnak kölcsönösen biztosított vámkedvezmények értelmében a legnagyobb kedvezmény alapján a Bulgáriába, illetve Szerbiába való bevitelnél a magyar és osztrák származású árukra is kiterjednek. Miután a szerződő felek egymásnak kölcsönösen több olyan vámkedvezményt konczedáltak, melyeknek a minket is megillető legtöbb kedvezményes szerződés alapján való igénybevétele a mi kivitelünk érdekeire nézve is előnynyel j á r ; alább közöljük a Bulgária által a szerbiai, valamint a Szerbia által a bulgár származású árukra nézve engedélyezett azon vámmérsékléseket, illetve vámmentességeket, amelyek a két országba való kivitelünk tekintetében reánk nézve is érvényesek. A) A Bulgáriába való bevitelnél szerb áruk, után fizetendő értekvámok. Az áruk megnevezése: 1. Szilvaiz czukor nélkül. 2. Nyers kender és len. 3. Bocskor cserzett anyagból (opantzi). 10% értékvám. 4. Mindennemű fazekas áru. 5. Kanalak, tányérok, dobozok, tölcsérek, kulacsok (buklia), edé-

50. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. nyek, csatorák, mind fából, festve is. 6. Mész. 7. Nyers- vagy mosott gyapjú. 7. Kocsik, szekerek, szánok, közönségesek, vagyis festve és nem festve, vasalással vagy vasalás nélkül, de nem párnázva és rugók nélkül. 12% értékvám. B) A Szerbiába való bevitelnél fizetendő vámok. Az áruk megnevezése: 1. Sózott halak hordókban, a szardiniának kivételével, 10 frank. 2. Természetes boreczet 3 frank. 3. Must nem sajtolt szőlőből 5 frank. 100 kilogrammonként. 4. Zsíros, mosott, vagy fésült gyapjú. 5. Mindennemű állati szőr. 6. Mindennemű nyers, sózott vagy szárított állati bőr, szárított vagy sózott belek, csontok, szarvak és paták vámmentesek. Állatforgalmi korlátozások. A földmivelésügyi miniszter értesítése szerint, a boszniai és herczegovinai országos kormány, folyó évi junius hó 9-én a következő intézkedéseket léptette életbe: Ragadós tüdőlob miatt, a szarvasmarháknak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Pozony vármegyéből tilos. Ragadós száj- és körömfájás miatt sertéseknek ós kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Boszniába és Herczegovinába való bevitele Abauj- Torna, Bars, Hont, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Tolna vármegyék területéről. Sertésvész miatt a sertések bevitele Boszniába és Herczegovinába Magyarország egész területéről tilos. Pályázat a gróf Kun Kocsárd székely földmivesiskola ingyenes helyeire. Az algyógyi m. kir. állami gróf Kun Kocsárd székely földmüvesiskola igazgatósága 16 ingyenes és 4 mérsékelt fizetéses helyre, melyek f. évi október, 1-én töltetnek be, pályázatot hirdet. Az iskola czélja: 2 éves tanfolyam alatt a. befogadott ifjakat a mezőgazdaság minden ágában gyakorlatilag kiképezni, hogy a kilépő tanulók saját kis gazdaságuk okszerű kezelésre képesek vagy nagyobb birtokban a munkák felügyelésére, vezetésére alkalmazhatók legyenek. A pályázat feltételei a következők: 1. Az ingyenes helyekre kizárólag csak a Háromszék-, Csik-, Udvarhely- és Maros-Tordavármegyei székely és csángó, községi illetőségű földmives ifjak vétetnek fel. Az ezen helyre befogadott tanulók a teljes ingyenes oktatáson kivül, díjtalanul nyernek ellátást és eszközöket. 2. A négy mérsékelt fizetéses helyre pályázhat bármely magyar honpolgár. Ezek minden hó 1-én élelmezésükre 9 frtot fizetnek az iskola igazgatóságánál. Az ezekre a helyekre befogadottak csupán élelmezésben részesülnek ; lakásról, fűtésről, világításról stb. saját költségükön tartoznak gondoskodni. 3. Mind az ingyenes, mind pedig a bejáró fizetéses helyekre rendesen csak oly a földmives vszt.ályhoz tartozó ifjak vétetnek fel, kik katonakötelezettségüknek eleget tettek, vagy a m. kir. honvédséghez soroztattak.be, vagy hadmentességet nyertek és mezei munkák végzésére ép, egészséges, erős testalkattal birnak, mit orvosilag tartoznak igazolni. Folyamodványok f. évi augusztus 31-ig Algyógyra (Hunyadvármegye, posta helyben) a földmivesiskola igazgatóságához nyújtandók be. Bővebb felvilágosítást kaphatni az igazgatóságtól Algyógyon. A Yaskapu szabályozásának eredménye már 1896-ban volt érezhető, a mennyiben a szabályozás következtében a hajózás sokkal előnyösebb viszonyok közé jutott. A felső Dunavidékekre irányított gabonaszállító hajók ugyanis Orsovában kiegészíthették rakományukat, holott ennek a megelőző években Drenkovában kellett megtörténnie. Az aldunai hajózás 1896-ban már márczius 14-től deczember 12-ig tartott. A kedvező vízálláson kivül azonban nagyban hozzájárult még a hajózás emeléséhez a czajovacalafati és a rostiori-alexandrie-zimniczai román vasutak kiépítése is, a mélyek a gabonának a Dunára való szállítását rendkívül megkönnyítették. A „Biztosítási és Közgazdasági Lapok" 3 nagy pályadijat tűzött-ki a következő kérdé-;

m. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. sek megoldására. 1. akadémia t a n t á r g y a i ? szer-biztositás előnyei lező baleset-biztosítás

Mik legyenek a biztosit, 2. Az állami vagy kényés hátrányai. 3. A köteszükséges voltáról.

BUDAPESTI

GTAPJU-AUKŰZIDK. A z idei g y a p j u a u k c z i ó k n a k

első sorozata

julius hó 7., 8. és 9-én tartatik meg.

Az árverésre szánt k ü l d e m é n y e k ,

melyek „ G y a p j u á r w e r é s i V á l l a l a t ,

Budapest, Dunaparti

Teher-

p á l y a u d v a r " czimén a d a n d ó k v a s ú t r a ,

a m. kir. á l l a m v a s u t a k vonalain dijkedvezményben részesülnek olyképen, h o g y d a r a b á r u k u t á n az A ) oszt. díjtételei s z á m i t t a t n a k . M i n t h o g y a s z ü k s é g e s r a k t á r a k a t a z . á l l a m v a s u t a k i n g y e n bocsátják a vállalat rendelkezésére, r a k t á r -

bér, beraktározás, m é r l e g e l é s a beküldők által s e m f i z e t e n d ő . Gyapjuárverési Vállalat,

H E L L E R ÜL s TÁRSA Budapesten, Erzsébettér 13.

Mit tegyünk?

KÖZTELEK, 1897. JUNIUS HO 23. középpel" jelzik, míg; Amerikában általában kedvező eredményt várnak. , A gabonaüzlet szitaácziója a külföldi piaczokon keveset változott. Sem az árfolyamokban, sem amaz árkülönbségben, mely a későbbi határidők hátrányára mindenütt fönáll, emlitésre méltó változást nem tapasztaltunk. Amérikában ismételve voltak apróbb aroszczillácziók, egyenlegként azonban föntartották a multheti zárlat árnivóját. Az angol és franczia piaezok ártartó i • /: i• \ i. l'i> ' szintén minden emoczió nélkül bonyolodott' le az üzlet. Nálunk a forgalom csekély volt, változatlan árak mellett. Az üzleti hét részleteiről követkesőket jelenlhetjük : Búza, a malmok részéről jó keresletnek örvendett, mig a kinálat korlátolt volt, később nagyobb tételek kerültek ugyan a piaczra, a vételkedv azonban nem csökkent és habár kezdetben csak prompt búzára akadt vevő, később szállítási árut is figyelemre méltattak. Egyes' napokon a forgalom nagy terjedelmet öltött és bár az a hét vége felé alábbhagyott, az irányzat ca. 120.000 mm. összforgalom mellett nagyon szilárdan zárul. Szerb búzában e héten hosszabb szünet után szintén élénk üzlet fejlődött. A hetihozatal 105.000 mm. Rozs-ban kinálat és vételkedv egyaránt jó volt és Budapest távolságában 8.35—47V2 írt, helyben átvéve 6.50 frtig terjedő árakat fizettek. Uj rozs a Nyir vidékéről aug.—szeptemberi áívételre Nyíregyházai pal i i i ki áru az oszirozs árfolyama szerint volt forgalomban. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) ugy hizlalók, mini égitők' részéről jó keresletnek örvendett. Minőség szerint helyben és Kőbányán 5.— frtig terjedő árakat fizettek. Uj árpában alig volt forgalom. Zab ugy hajó- mint vasúti áruban elég bőven érkezett, a-^ vételkedv azonban szintén élénk lévén, majdnem mult heti árakat fizettek. Príma zabot jobban kerestek. Jegyzéseink szin és tisztaság szerint 5.70-^6.20 frt helyben átvéve. Tengeri a folyó határidő árában esetleg-néhány krajczárral drágábban kelt el. Budapest távolságában átvéve 4.— frtot fizetnek. Olajmagvak: Effektív káposztarepezében üzlet nem volt, az augusztus-szeptemberi határidőben pedig élénkebb a forgalom. Ezen határidő 10.95—11.— frton zárul. Vadrepcze 4.25—4.50 frtot, gomborka 8.— frtot, lenmag 8—9 forinton jegyez. Hüvelyesek. Minimális forgalom mellett az árak a lefolyt héten is lemorzsolódtak és ma a következő .1". •'•.. M Ü U i,)k é. p. Gömbölyű bab 6-25—6.50 frt, barna bab 6. -6.24 frt, tarkabab 5.75—6.— frt, apróbab 7.20—7.40 frt, lenese 8. 9.— frt köles 4.30-40 frt, bükköny 4*75— Heremaavak. E czikkekben csak elvétve fordulnak elő apróbb eladások és fizetnek lóheréért 33—35 frtot, luezernáért 35—37 frtot, muharmagért 5 8.35,frtot, baltaczimért 10—12 frtot.

Napi jelentés 1897. junius 22.

Irta: ESfflŐDY JÓZSEF, f ö l d b i r t o k o s Su.ráiii£án, (Nyitramegyében). Minden gyakorló mezőgazda által megszerzendő, ki a kibontakozás útját az agrárválságból világosan maga előtt akarja látni. — Kapható : SINGEK ÉS WOLFNER könyvkereskedésében, Andrássy-ut 10. sz. I IIIBI Á r a 8© k r a j c z á r . HnaraH

Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok elég jó vételkedvet mutattak és az irány szilárd maradt, elkelt 30,000 mm., és az árak szilárdan tartottak maradtak. Eladatott: 0 kg. á 8-92V2 frt 3 hóra Tiszavidéki: 500 i 0 „ „ 8-92V2 „ » 9 „ „ 9'— „ 3 hóra , 3 hóra

Szakértő szőlőművelésre

" 3 hóra

1

tanít, ügy az amerikai; a szénkéneggel való, mint a homoki teimelésnéla

BORÁSZATI LAPOK SÍpS

(Szerkeszti: Baross K&roly. Társszerkesztő : Dr. Drucker Jenő.) Vaaárnap LegalaW) feleTea uj ' a „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" czlma milieniumi diszmüvet (bolti ára 3 frt.3, 864 nagy album alakú oldalon, 86o ábra és .fényképpel, 3 Oiszm.elléklettal. 8 0 magán szőlőtelep tanulságos leírásával. — A „BORASZAT! LAPOK" kiadóhivatala Budapest (Köztelek), Üllöi-út 25. sz. Előfizetési' ára egy

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapest! gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi Ozég jelentése.) Budapest, 1867. junius 19. Az időjárás a hét tezdetén meleg és száraz volt, Végül azonban á'z, ürszág néhány vidékén zivatarok fordultak elő, melyek a vetésekre természetszerűleg hát-' rányos befolyással voltat. Rozsda és üszög tovább terjed és a beérkezett jelentések nem voltak kielégitőek. Száraz időre volna szükség. Külföldön az időjárás nagyazonban. nem kielégítő és Francziaországbán is általános. a panasz. Németországban a vetések áltását „jó

8-52V2 , 2400 „ 75 „ „ 8-60 „ , F.-Tiszai : 100 „ 80 „ „ 8'90 . , Készrozs csekély forgalomnál tartott maradt. a rpa üzlettelen. Tengeri szilárd, Zab változatlan. Határidők tártottan indultak Isftzirányt mindvégig megtartották. Következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Jun. buza . . . 8'80—8'7S——•—-- 8-76—80 Őszi buza . . . 7-92—7-90—— 7'89—Öl Junius tengeri , 4-02—4-014-01—02 Jul.—áug. tengeri 4-05—4-03-'——— 4-03—05

. Aug.-szeptjrepeze.

5-32—34 - 6-14—15 11-25—3a

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1897. janius hó 21-éról. Nyárias hangulat mellett a beérkezett kisebb tételeket alig váltózott árakon helyeztük el, Husnemüekben bár kisebb a kereslet, az árak tartottak, A vajkészletek kielégítő mó-. don találnak elhelyezést, mert a kifogásolt minőségek egy része elmaradt, más része pedig gondosabban kezelve érkezik és ezáltal piaczképessé válik. Zöldségfélék közül különösen ugorka keresett; tök sárgarépa, tár-, kony is hamar talál vevőre. Tojásra sok a panasz!: Alig győzzük í z árut utánválogatni, amiért ismételve feleinket a beküldésre csak gondosan válogatott lámpázott árut szánni. Baromfiban, nagyok a készletek, de csak gyenge minőség kerül a pia,czra. Gyümölcs közvetlenül a termelőktől, bizományi eladásra, kevés ér-! kezik, bár ilyenkor a budapesti piaczon már állandó czikket képez s a közeli falvak e helyzetet' ki is használják jól. Sajtfélék, csak- gyéren , fogynak, vidéki juh-, sajtok, gomolyaturó gyengén keresett., (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek* részére). Budapest, 1897. junius 21-én. Ilus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt. 54—70,, II; oszt. 50—60, III. oszt. 46—50, eleje I. oszt. 52—56, II. oszt. 40—50, III. oszt. 36^48, borjúhús hátulja I oszt.. 50—60, II. oszt. 44—54, eleje I. oszt. 44—54, II. oszt. 35—42, birkahús hátulja I.. oszt., 40—48, II. oszt. 36—40, eleje I. oszt. 26—36, II. oszt. 20—32, bárány kifejtve 1 db 1.—1-50, bőrben 1-0—2-0, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 64—55, vidéki — , szalonna nélkül elsőrendű 58—60, vidéki , sertéshús pörkölt 4S—50. sertéshús szerb szalonnával • , szalonná nélkül ———, sertéshús füstölt magyar 60—64, idegen (vidéki) ——-—, sonka nyers 1 kg, .50—72, füstölt belf. csonttal 75—90, csont nélkül 0-75 —0-80, sonka füstölt külf. csont nélkül 0-.90—1-— szalonna sózott 1 q 48-—51-50, füstölt 50—53'5, sertészsír hordóval 53i0—54'0/ hordó nélkül 52-0—53-0, kolbász nyers 1 kg. 58—60, füstölt 55—70, szalámi belföldi' 130 —160, külföldi —, malacz szopós élő 1 db , tisztított —. Baromfi, a ) ' Élő. Tyúk 1 pár frt 1-——1-40, csirke 0-50—1-30, kappan. hízott. — ' — — v sovány 1-50 —1-60, récze hízott —. sovány •—,, lud hízott 4-40—4-90, sovány 1'60—2'50, pulyka hízott 0-— —0*—, sovány 2-50—2-50. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-45—0-50, 1 kg. ; . csirke 1 db 0-40—1 —,JÉ,kg. -, kappan hizott 1 db 0-80—1-20, 1 kg. —• •—, récze hizott. 1 db 1-20—2-50, 1 kg. , félkövér 1 db 0-40—1-—, lud hizott 1 db , 1 kg. 0'50— 0-52, félkövér 1 db —, 1 kg. —, pulyka hizott 1 db 1-60—2-20, 1 kg. 45—80, félkövér 1 db 1-50—2/50, 1 kg. 40—50, ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. 1——1-40, ludzsir 1 kg, 70—0-80, idei. liba 1 db 1-7—2-6. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-20, csuka 1— —1-30, ponty (dunai) 0-80—1-—, süllő — — ' — , kecsege —• , márna —• -•—, czompó. 0'40—0'60, angolna ————,'• apró kevert 0'20—0'26, lazacz pisztráng —•—-••—. • Tej és tejtermékek. Tej. 1 lit. frt 0-08-0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszin 0-24—0-36, tejföl 0-26—0-35, tehénvaj (tea) 1 kg, 1-10—i'40,1. rendű 0'70—0-85, II. r. 0-60—75-—. olvasztott 70—l'OÖ, MargarinI. rendű — 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0'14—0-18, juhturó 35—50, liptói 0-48—0'5Ö, juhsajt 0-20—48, emmen' thali sajt 0-80—1-10, groji sajt O'fO—0"74. Liszt és kenyérnemü, Fehér kenyér 1 kg. frt 0-11—0-15, barna kenyér .0-09—0-11, rozskenyér 0-09 —0-09. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—. 1 —'—, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—12 stokeraui 16—18, borsó héjas magyar 7-5—14-—, koptatott magyar — — , külföldi 14—24, bab fehér apró 7—10, nagy 5—14, színes 8—13. Tojás. Friss I, o. (1440 db,) 1 ládafrt23-0—24-—, II. oszt. (1440 db.) 20-21-—, meszes -, orosz tojás 100 db. , tea tojás 2-20—2-40, törött tojás 14-14-0. Zöldség. Sárgarépa 100 kötésfrt0"50—5—, 1 q 6'—25-—, Petrezselem 100 kötés 0-40—5'0, 1 q 12—20, zeller 100 drb l—2'50, karalábé 0-40—1-80, vöröshagyma 100 köt, 0-30— 1—, 1 q ö'O—9-—, foghagyma 100 köt. — ——, 1 q 2-0—12-0, vörösrépa 100 drb 0-80—í-10, fehérrépa 60—1-20, fejeskáposzta 10—12, kelkáposzta 100 drb 0-70—2-5, vörös káposzta —, fejessaláta 0-20— 1-50, kötött saláta 20—40, burgonya, rózsa 1 q r40*«2.80, sárga 7" 8"0, külföldi 7-0—8-50, fekete retek 100 drb 0-40—1-60, uborka nagy salátának 1 drb 4—13, savanyítani való 100 drb 3—8, savanyitott 2—2.20,' zöld paprika —, tök főző 0-10—0-20, zöldbab 0-14—-22, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. 5—8, fejtett 1 lit. 10—16, tengeri 100 cső — karfiol 100 db , paradicsom 1 kgT 0' 26—'D-40, spárga 0"30—0'60, torma 100 db 8—12.

m Gyümölcs. Fajalma 1 q frt — , közönséges alma 12—13, fajkörte , közönséges körte 25—35. szilva magvaváló , vörös , aszalt 12—29, cseresnye olasz 22—25, közönséges 6—16-, baraczk kajszin 30—60, őszi , dinnye görög nagy 100 drb , görög kicsi , sárga, faj —— , közönséges , szőlő 1 q , csemege , dió (faj, papirhéju) 24—32, közönséges 16—22, mogyoró 26—56, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 drb —• •—, pugliai .mandarin 00'—, czitrom 1-20—1-60, füge, hordós 1 q 15—18, koszorús 17-50—20, datolya 42—54, Mazsolaszőlő 44—60 Egres 1 üt. 4 - 6 kr, Eper 1 kg 20—0-40. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—0-52, II. rendű 18—30, csöves , (szárított) . köménymag , boríókamag . mák 1 q. frt — , méz csurgatott 0-32— 0-50, sejtekben 1 kg. 11-—, szappan szin 24—25—, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi pálinka palaczkban 0' 0 00, ásványvíz palaczkban Budapesti takariuáiiyvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897. junius 18. A székesfőv. vásárigazqatóíág jelentése a „Köztelek" részére). Felhozalott a szokott községekből 266 szekér réti széna, 6 szekér muhar, 23 zsupszalma, 12 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 7 szekér egyéb takarmány (lóhere, uczerna, zabosbtikköny. kölos Siű.), 700 zsák szecska. A forgalom élért. Árak q-ként a következők: réti széna 180—30f. mrtar uj 220-280, zsupszalma 1100—1300, alomsíalira 140—160, egyéb takarmány , lóhere 209—240, takarmányszalma , tengeriszár , luezerna , sarjú — , szalmaszecska 180—230, széna , uj , zabosbükköny . Összes kocsiszám 321, suly 256800 kg. Állatvásárok. Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1897 junius hó 20—21-én. budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott : 393 db, úgymint; jármos ökör elsőminőségü 103 db, közép 204 db, alárendelt 16 db. Fejőstehén : fehér 1 drb, tarka — drb, bonyhádi — drb, tarka ökör 6 db, tinó 36 db, jármosbivaly 12 db, hizlalni való fehér ökör 14 db,tarka 6 db. Az országos gazdasági marhavásárra kevés álla- ' tot hajtottak fel, ini egyrészt annak tulajdonítható, hogy Székesfehérváron is'aznap vásár tartatott. A felhajtott állatok nagyobb része első minőségű ökörből állott, azonban silány minőségű is elég volt a vásáron, a többi részt pedig tarka tinók képezték. A vásár meglehetősen keresett volt s a jó jármos ökröket' és bekötési czélra szolgáló állatokat is eladták, a silány marhák pedig eladatlanul maradtak. Nagyobb vásárlók: Itővenstein Emil P.-Szt-Péter 12, Weiner Károly Páty 8, Beinvinkler A. Albertfalva 8, Lamm N. Lepsény 32, Blau Simon Dabas 20: Klein József N.-Szombat 16, Ungár és Spitz Gyóró 19, Baumgarten Leó P.-SztIván 36. ' Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör 360—400, középminőségü jármos ökör 290—355, alárendelt minőségű jármos. ökör 225—285, hizlalni való — 1 4 0 forintig páronkint. Jármosbivaly 22Va—23 jobb minőségű jármos ökör , tarka bekötni való ökör -28 frtig tom.-kint é. s. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén ——, bonyhádi tehén írtig, bika — frtig páronkint. Budapesti vágómarha vásár. 1897. junius hó 20— 21-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatfatt: 35 db nagy vágómarha, nevezetesen: 18 db magyar és tarka ökör, 13 db magyar és tarka tehén, - — db szerbiai ökör, — db boszniai ökör, 3 db szerbiai tehén, — db bika és — db bivaly. Minőség szerint: db elsőrendű hizott, 23 db középminőségü és .12 db alárendelt minőségű, — db elsőrendű hizott ökör, — db középminőségü ökör és — db alárendelt min. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű —•, kivételesen —-•— , hizott magyar ökör középntinőségü —• •—, alárendelt minőségű magyar ökör •*—• •—, jobb minő• ségü magyar és tarka tehén — , kivételesen tarka tehén , magyar tehén középminőségü, —•—— alárendelt minőségű magyar és tarka tehén — , szerbiai ökör jobb minőségű —' t—kivételesen —•—, szerbiai ökör középminőségü — •—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —, szerbiai bika •—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly —"—— — - frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. junius 20—21. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" A kedvezőtlen esős időjárás a felhajtást annyira visszatartotta, hogy az a szokásos orsz. vásári felhajtásnak alig felére redukálódott. A forgalom is ennek következtében jelentékeny módon megcsappant, bár a felhajtott állatok között szép számban voltak minőségileg teljesen kielégítők is; eladásra az összes felhajtásnak . kb. egyharmada került. Az árak átlagban nem változtak, de a jobb minőségűek közül egynéhány elég magas Aron talált vevőre. -

ÉŐZÍtLÉK,

1897. JtlNIUS HO

23.

Felhajtatott összesen 2891 db. Eladatott 835 db. Jobb minőségű lovakból hátas 120 db, eladatott 40 db 170—480 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 200 db, eladatott 70 db 170—300 írtért, nehezebb kocsiló (hintós) 160 db, eladatott 95 db 110—280 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti fáj) 100 db, eladatott 45 db 100 — 500 frtért, ponny 10 db, eladatott 5 db 32—60 frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 350 db, eladatott 120 db 50—100 frtért, könnyebbfélék (parasztló stb.) 700 db, eladatott 200 db 28—70 frtért; alárendelt minőségű lovakból 1251 db, eladatott 260 db 8—20 Mért. Bécsi vágóra vásároltatott 30 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 10 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Kőbányai sertésvásár. 1897. junius 18. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság. telefon-jelentése á „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha volt. "Heti átlagárak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz — kr, 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 49—52.— kr. Bomán tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet'sulylevonás és 4% engedmény szokásos, — Eleségárak: Tengeri ó 4'10--— frt, árpa 5'10 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: junius 11. marad: 33895 drb. Felhajtás: Belföldről 1367 drb, Szerbiából 1997 darab, Bomániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3364 db. F ő ö s s z e g 37259 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1517 drb, belföldre Budapest környékére 853 drb, Bécsbe 818 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 425 db, Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban elhullott 8, vasúti kocsikból kirakott hulla 8, borsókásnak találtatott 25, összesen 41 drb. Összes elhajtás 3654 darab. Maradt állomány 33605 drb, A részvény-szállásokban 9252 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran' zitószállásokban maradt 7621 drb. Felhajtás : Szerbiából 1997 drb, Bomániából — drb, összesen 9618 drb. Elhajtás: 2912 drb, maradt állomány 6706 drb és pedig 6706 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 676 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Bécsi vásár: junius 15. Felhajtás 9490 db sertés, köztük 5595 süldő. Az üzlet lanyha volt. Nehéz .46— 47'—, középnehéz 4445'—, süldő 34-44 frt 100 kgkint eleven súlyban. Drezdai vásár: junius 14. A vásáron volt 1965 db vidéki és — db magyar sertés, előbbiek 36—41, utóbbiak — márkán keltek eleven suly. Berlini vásár: junius 12. Felhajtás 9114 sertés. Üzlet szilárd volt. Mecklenburgi 48 —49, vidéki sertés 46—47, belföldi 44—45, magyar sertés mrk. Budi,pesti szurómarhavásár. Junius hó 22-én A székesjé váresi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Hleatése. Felhajtatott: 566 drb belföldi, —. drb galicziai, — drb tiroli, 53 db növendék élő borjú, 16—38 db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk : belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—42 frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú 16—38 frtig, kivételesen — írtig dbonkint, 20—-23— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi , kiv. —, tiroli — frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány —•—•— frtig, bécsi frtig súlyra. Élő bárány —• •— írtig, kivételesen 0—írtig páronkint. Élő kecske —••— frtig páronkint. Hizlalt ürü . Bécsi vágómarhavásár. 1897. junius 21. A bécsi marjia- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 6081 db. Ebből magyar 3271 db, galicziai 1945 db, bukovinai 236, németországi 629 db, hizott 4764 db, legelő — db, fiatal 1317 db, ökör 4474 db, bika 650 db, tehén 733 db, bivaly 224 db. A szombati vesztegvásárra 530 db hajtatott fel. A nagymérvű felhajtáshoz képest a különböző minőségeknél az árak hanyatlottak. A vásár lanyha hangulata mellett az árak príma minőségnél 1 írttal, rosszabbnál (bika és tehén) 2 írttal csökkentek 100 kiló után. A vásár forgalma mindinkább lányhább irányzatot öltött s pár száz darab eladatlanul maradt. Árak: príma magyar 29—32 (33.50) frt, szekunda 24—28 frt, tertia 21—23 frt. Galicziai prima 29. 33.— ( — ) frt, szekunda 24—28 frt, tertia 21—23 frt. Német príma 33—36-50 (—.—), szekunda .28—32, tertia 24—27 frt. Konzervökrök . —•—•— é. s., rosszabb minőségű 18—22 frt é. s. Bika 19—30 frt é. s., tehén 18—30 frt é., bivaly 14—19— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minö*égü állatok kg.-jáért p. o. 40 árért, a kiverésért pedig 35 krtkap.) Egyeseladások : Magyar hizó ökrök. Eladók: Ár Ár Bauer Jakab, Trencsén 28 — 24 — Hacker L., Sopron 20 — 25Va — -Hacker Miksa, Sopron 28 — 25 — Hacker Sándor, Győr 27 — 26 — Heller Vilmos, Moys ... 28 — — — Löwinger József, Sárvár 25V2 — — — Löwinger Ignácz, Jánosbáza ... 27Vs — 20'/a —

50 SZÁM. 7-ÍK É V M t Á É . Löwinger Sal. Nyögér 28 Neumann testvérek, Arad 33% Peterfreund J., Sz.-Olaszi 27 Purgli László, Kunágota 30 Bethnitzer Max, Nemesvid 25Va Schwartz M., Mátészalka 31 Weisz Samu, Alsó-Ozor 30 Windisch József, Zákány 22Va Erdélyi hizó ökrök. Eladók :

— - — — — — — — —

23'/a 28 — 26 24l/2 — 29 19

' — — _ — — — -—

Német hizó ökrök. Eladók: Frisch Gyula, Versecz 33 — ,32 — Hacker Miksa, Sopron 31 — —• — Neumann testvérek, Arad 35V2 — 33 — Hacker Mór, Sopron 31 — 28 — Gr. Harrasch uradalom, Prugg 34Va. — — — Holzer Károly, Floridsdorf 27 — — ' — Huber Salamon, Wischau ... _ 35 — 32 — Józsefvárosi spiritusz-fmomitógyár, Temesvár ... ... ... ... 36 — 33 — Kinpointner Ant., Salzburg ... 30 — — — Purgly L., Kunágota 30 — — — Schnabl H., Ung-Brod . 38l — —l — Seidl & Bader, Pohrlitz 36 /2 — 33 /2 — Winterstern Carl, Göding 30 — — — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztégvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megél,őző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és!pedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék: Árva, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szepes és Trencsén, továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és körömfájás miatt a következő megyék: Bars és Nógrád, továbbá Selmecz-Bélabánya sz. kir. város. Horvátországból száj- és körömfájás miatt Zágráb és ennek járásai. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Bécsi sertésvásár. 1897. junius 22-én. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a , Köz telek" részére). Felhajtás: 5987 db lengyel, 3131 db bakonyi. A vásár igen lanyha. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél-. kül: prima 45—46-— kr, kivételesen — kr, közepes 39—44 kr, süldő 34—44 kr. Bécsi szurómarhavásár. 1897. junius 16-án. Felhozatott: 3964 borjú, 1666 élő sertés, 1003 kizsigerelt sertés, 273 kizsigerelt juh, 498 bárány. A különböző nemű czikkek eladása lassú lefolyású volt, a mult heti árak fenntartották magukat, nevezetesebb változás nem történt. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 50—60 kr., prima kr., primissima — — kr., élő borjú 40 44 kr., prima 46-48 kr., primissima 50—54 : (—) ,._ -•• 1tr., kizsigerelt _ sertés neh' kr., fiatal' sertés 34—44 50-54 kr., süldő 48—54 kr'., kizsigerelt juh 24—36 kr., bárány páronkint 4—12 kr. Bécsi juhvásár. 1897. junius 16-án. Felhajtás 670 db juh. A csekély felhajtás miatt az üzlet kedv nélküli, az árak változatlanok. Árak: export juh páronként 17' 21.— (—) selejtes juh 12.—16—. Párisi juhvásár. 1897. jtínius 21-én. Irányzat —

Szerkesztői üzenetek. K. I . urnák. Cs.-Csány. A permetezés hatástalanságának oka az is lehet, hogy az oldat gyenge volt s talán ebből is keveset kaptak a levelek. A következő permetezésnél tehát tessék valamivel erősebb oldatot " •".!•. • •1 • •. = -• • " !.. I. '••:•!• i; • kapjanak a folyadékból s a hatás bizonyára nem maK. 51. uínak, Erdőtarcsa. A kiállítási érem végett tessék az ezredéves kiállítás igazgatóságához, (Bpest, földmivelésügyi minisztérium) fordulni. E. K. urnák, Üj-Dögös. Erdészeti szakiskoláink a következők : M. kir. erdészeti akadémia van Selmeczbányán. Erdőőri szakiskolák vannak Királyhalmán, Liptó' Ujvárott, Vadászerdőn és Görgény-Szt.-Imrén.' T. J- urnák, Pa.-Zámor. Az épületről semmit le nem szedhet, hanem perelni, azt megteheti. Peres kérdésekben tanácsot nem adhatunk, legfölebb azt, hogy forduljon ügyvédhez. Orsz. m a g y . gazd. e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Yiktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. - - Társszerkesztő: Buday Barnabás.

:!(>. S Z Á M . 7-TK FA I-T

KŐZTÉLÉK,

.

1897. JÜNIÚS H Ó

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T É N , VIII., J ó s s e f - k ö i * u t S . Alakult 1804. évban. Elnök: TEL.EKI Géza gróf. Alelnök: C S Í V O S 8 Y Béla. Igazgatósági tagok: ANDRÁSSY GÉZA gróf, BTJJANOYICS SÁND03, DESSEWFFY ABISTID, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMII, BÜBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: S Z Ő H n Zsigmond. Az O r s z á g o s Magyar K ö l c s ö n ö s B i z t o s í t ó S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat 3zámitja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

g A takarmányt és szaimáseleséget S t ű z k á r ellen a Szövetkezet t e t e m e s e n o l c s ó b b a n b i z t o s i t j a , mint a hazánkban működő bármely más b i z t o s í t ó i n t é z e t . g§3C~ Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztositól érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 30ig

iHARRISON m GREGOR & CÉJ

Kagy.

kir. államvasutak.

Hirdetmény. Osztrák-ma£rvar-baior vasúti

Albion m

Álbion

i

darálé^gépei a legjobbak. Kapható G r a e p e l

H & i g é a i á S

3

Budapest, V., külső váczi-ut 46. Árjegyzék

ingyen

és

bérmentve.

A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a többi részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik)

É r t e s í t é s . A p o z s o n y i 5. h a d t e s t cs. és kir. h a d b i z t o s s á g n á l , t o v á b b á a komáromi és soproni cs. és k . katonaélelmező raktáraknál és p e d i g : Pozsonyban 1897. évi julius hó 5-én délélőtt 10 órakor, Sopronban 1897. évi julius hó 8-án délelőtt 11 órákor, v é g r e Komáromban 1897. julius 9-én d. e. 10 órakor az illető élelmezési k e r ü l e t e k s z á m á r a 1897. é v i s z e p t e m b e r 1-től, 1898. évi a u g u s z t u s 31-ig t e r j e d ő időre, s z é n a , a l o m - é s á g y s z a l m a , t ű z i f a m i n t kőszén, élelmezési s z ü k s é g l e t b é r b e a d á s a n y i l v á n o s t á r g y a l á s b a n lepecsételt a j á n l a t o k k a l f o g biztosittatni.Az egyes czikkek é s azoknak a különféle állomásokban v a l ó s z ü k s é g l e t e , a z erre v o n a t k o z ó részletes 2155—a. é s b . s z á m ú t u d ó s í t á s o k b ó l é s z l e l h e t ő k , v a l a m i n t m i n d e n ezon bérleti ü z l e t r e i r á n y u l ó feltételek a pozsonyi, k o m á r o m i és s o p r o n i cs. é s k . k a t o n a é l e l m e z é s i r a k t á r a k n á l m e g l e v ő feltételi f ü z e tekből naponta a hivatalos órák alatt kivehetők. Az 5 0 k r o s b é l y e g e k k e l e l l á t o t t és l e p e c s é t e l t a j á n l a t o k a b á n a t p é n z z e l e g y ü t t é s e g y i d ő b e n a p o z s o n y i 5. h a d t e s t cs. ós k . h a d b i z t o s s á g n á l , illetőleg a k o m á r o m i é s s o p r o n i c s . és k . k a t o n a é l e l m e z ő . r a k t á r a k n á l a t á r g y a l á s i n a p o n l e g k é s ő b b 10, illetőleg S o p r o n b a n 11 ó r á i g délelőtt b e n y ú j t a n d ó k . P o z s o n y , 1897. évi j u n i u s h ó 1 - é n . 3993

Az 5. hadtest

cs. és k.

hadbiztossága.

2-1

909

Olcsó boreladás. ARVAI

Bővebb felvilágosítást ad:

ADOLF,

Pécseit. 1897. X X I X . évfolyam.

8897. XXIX. évfolyam.

EGYETÉRTÉS politikai napilap.

ÖSÁVOLSZKY LAJOS, tulajdonos és felelős szerkesztő.

KOSSUTH FERENCZ, füihunkatárs.

Az EGYETÉRTÉS nem dolgozik a hatásvadászat olcsó eszközeivel, hogy magá^ nak egyszerre tömegesen csakhamar újra elmaradó uj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi jó hírnevét, "mint. hazánk legelső rangú napilapja' állandóan fentartaní, hogy ez uton ne csak régi előfizetőit kapcsolja ál- ' landöan magához, hanem közönségét uj hóditások által "évről-évre maradandóan meg is szaporítsa. Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb támaszunk a lap nagy terjedelme. Az EGYETÉRTÉS egyetlen egy oldalon majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb lapok" három egész oldalon s igy az EGYETÉRTÉS egy rendes nyolez • oldalas lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a kisebb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak ünnepnapon történik. Ilyenkor az EGYETÉRTÉS 10-20, ille- tőleg a kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi terjedelmű. Csak is a lap ilyen méretei teszik lehetővé, hogy az EGYETÉRTÉS mindenről oly bő és részletes tudósításokat közölhet, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közönségének. Igy általánosan ismeretes, hogy az EGYETÉRTÉS országgyűlési tudósításai e nemben a legtökéletesebbek, nemcsak a tudósítások kimerítő volta folytán, hanem annál a tárgyilagosságánál és részrehajlatlanságnál fogva is, mely e tudósításokat minden pártszinezetü olvasó előtt is élvezetessé teszi. Egy másik nagy erőssége a lapnak rendkívüli bő tárcza- és regényrovata. Az EGYETÉRTÉS állandóan két kitűnő regényt közöl egyszerre, részint eredetit, részint a modern világirodalom remekeiből válogatva, elsőrangú műfordítók fordításában.. Az egy év alatt közölt regények 400—500 nyomtatott ivró, vagyis 40—50 rendes regénykötetre rúgnak. — Ily 40—50 kötet regény bolti ára* iegalább ugyanannyi forint. Ha most még tekintetbe vesszük az EGYETÉRTÉS-nek mindenkor közéletünk kitűnőségei és elsőrangú publiczisták által irott vezérczikkeit és egyéb politikai közleményeit, bő hírrovatait, eredeti táviratait az ország és a világ minden részében levő saját levelezőitől, továbbá a vasárnaponkint megjelenő s egy-egy száklapot pótló „Irodalom", „Tanügy"' és „.Mezőgazdaság" czímü országos hirü rovatokat s végül az EGYETÉRTÉS legjobban informált közgazdasági, ipari és mezőgazdasági rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait bátran mondhatjuk, hogy az EGYETÉRTÉS a hazai sajtónak egyetlen orgama, mely tékben kielégíteni képes. Mindezen előnyök daczára ; EGYETÉRTÉS előfizetési ára a legmérsékeltebb : E g é s z évre . 5frt— kr., 20 frt — kr., | Negyedévre — Félévre 10 „ .— „ | E g y hóra i „ öi» „ Előfizetések legczélszerübben postautalványon az EGYETÉRTÉS kiadóhivatalához Budapesten intézendők. — Tisztelettel az EGYETÉRTÉS kiadóhivatala Budapest, IV., PapnSvelde-utcza S. sz.

Sropper Samu mezőgazdasági

gépraktára

52. Ajánlja leszállított árakon a jelen idényre

Budapest, Váczi-körut

SACK

RUDOLF

legújabb rendszerű és a legmesszebb menő igényeknek is megfelelő eredeti

Sack aczélekéit Deering-féle kaszálógép.

és azokra ugy a szőlő, mint burgonya, kukoricza stb. mivelése czéljából szerelhető készülékeket.

fükaszálógépeire, m a r o k r a k ó - és kévekötő aratógépeire, valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTŐ és szénaforgató gépeire, mely gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon. Bizonyítványok fenti gépekről, .kimerítő ,árjegyzékek és készséges felvilágosítások.

öiö

KÖZTELEK,

6 0 . PZAM. 7 - I K É V f ' Ö L ^ A f w .

PÁLYÁZAT.

HIRDETÉS.

A jász-nagykun-szolnokmegyei gazdasági egyesület

A 4 - d i k h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g k e r ü l e t é n f e k v ő cs. é s kir. k ö z ö s h a d s e r a g b e l i c s a p a t o k a z 1897/8. évi b i z t o s í t á s i i d ő s z a k r a szükséges élelmi szükségleteinek biztosítása v é g e t t : 1897. julius hó 12-én a cs. é s k. élelmezési raktárnál Budapesten, 1897. julius hó 19-én a városi tanácsnál Kecskeméten é s 1897. julius hó 15-én a cs. é s kir. élelmezési raktárnál Székesfehérvárott 10 órakor délelőtt írásbeli, lepecsételt boriték alatt b e n y ú j t o t t ajánlatok u t j á n nyilvános tárgyalások fognak tartatni. A r é s z l e t e s e b b f e l t é t e l e k 1897. junius hó 16-án m e g j e l e n t „ h i r d e t m é n y " - b e n , t o v á b b á a cs. é s kir. 4. h a d t e s t h a d b i z t o s s á g á n á l , a b u d a p e s t i é s s z é k e s f e h é r v á r i cs. é s k i r . élelmezési r a k t á r n á l ; K e c s k e m é t e n a 13-ik h u s z á r e z r e d p a r a n c s n o k s á g á n á l m e g t e k i n t h e t ő 1897. j u n i u s h ó 4 - é n k e l t „Szállitási f e l t é telek" füzetében foglaltatnak. B u d a p e s t , 1897. j u n i u s h ó 4 - é n . (Utánnyomat nem dijaztatik.)

! 897. JUNIUS HÓ 2 3

A cs. é s kir. élelmezési raktár 3968

titkári

állása

lemondás folytán megüresedvén arra ezennel pályázat nyittatik. A titkári állás egy évi próbaidő kikötése mellett választás útján töltetik H--H^ e t « e - 1 2 0 ?-/ r t és- 3 0 0 f r t l a k b é r ' m e ^ h e z a z egyesület szolgálatában eltöltött ót ev utján még 500 frt személyes pótlék járul. - Pályázhatnak oly szakemberek, lak a magyar-óvári gazdasági akadémiát, vagy valamelyik hazai gazdasagi tanintézetet jó sikerrel végezték el, s legalább pár évi gyakorlattal bírnak. A megválasztott titkár állását f. évi szeptember 1-én elfoglalni tartozik. Az eredeti vagy hiteles másolatú okmányokkal felszerelt kérvények a gazdasági egylet titkári hivatalához (Szolnok) f. évi junius hó 30-ig küldendők be. Szolnok, 1897. junius 15. dr. gráf Almásy Imre, egyl. elnök.

Hirdetmény.

lamvasutak igazgatóságától nyert ért _„ „ .u„lul> u kezdve a fülek^mi 1 • •n""7;~"'ílx v o ° a l o n F e l e d é s Balogfalva-között Várgede fürdShelyea való ren üegállással_ mindkét irányban egy-egy tehervonat; rendeztetett be személyszállításra, t in-Ilimaszombat-Tiszo] lé illetve feWl közvetlenül •»Iv*r. l e i»

öi 4 Ó r ^ 0 r '

Vár

H ede

d. IX. 4-17 p., Indulás 4 óra 18 p. sBalog-

UtTJlllí

Budapest, 1897. junius ió 2-án.

„Philadelphia" amerikai

is nem dijaztatik.)

" a legjobb pazsitkaszáló-gép közkedveltségnek örvend, százná1 ib kitüntetés. — A. Pázsitkaszáló gép, mely 5"-ig vág: Nagyság-száma - 3/0 2/0 0 Vágó szélesség 21 26 31 cm. _ ára darabonként frt 22.--' 25,— 28.— 1 B. Uj park-pázsit kaszálógép, magas kerekekkél és magas késhengerrel, mely minden füvet 8" magasságig vág: szám; la 2a 3b. vágó szélesség 36 41 50 cm. ára darabonként frt 37.—' 42.— . " A 3b. számú gép négy csavarkéssel van ellátva.

BÁLINTH

SÁNDOR

t a r i E W 3 / 3 . S a l e s i a u e r g a s s e _S/X. Szétküldés rövidség kedvéért UTÁNVÉT mellett.

Magyar királyi államvasutak

Hirdetmény.

anuár hó i-t81 érvényes hasonezim a.,-....... belyeztp+.iír Az uj díjszabás a végpályák ij Kelt Budapesten, 1897. május h. Magy. kir. államvasutak

Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület által 1000 frt pályadijjal jutalmazott és mégr ez év folyamán kiadandó

G A Z D A S Á G I

K Ö N Y V V I T E L T A N alapján összeállított

GAZDASAGI KÖNYVVITELI NYOMTATVÁNYOKBÓL .Előjegyzési könyv Napszámbér és szakmánybér kimutatása Leszámolási könyv Szegődmény-táblázat, kül- és beliv Szemesgabona kimutatás, Ml- és MÍY Csépletlen gabona „ „ „ „ Napszámos jegyzék „ , Tejeladási jegyzék, kül- és beliv. Pénztári napló, kül- és beliv Pénitári főkönyv, bevételi kimutatás, bel- és küliv Követelések jegyzéke, bel- és küliv * Gép- és eszközieltár » * , , Epületleltár, kül- és beliv

14. 15.

21.

21.

Pénztári főkönyv kiadási kimutatás kül- és beliv Telekleltár, kül- és beliv Termény és anyag leltár, kül- és beliv Letéti napló Eleven leltár, kül- és beliv Szegődmény-levél Ló- és szarvasmarha-kimutatás Juh- és sertés-kimutatás K lonfcle tirgyak kimutatása „ Fogyasztási anyag Tüzelő anyag „ Szerszámfa Állati termények , Póttakarmány „ ]

, Mérleg Próbacséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék (csikó és borjú) Termés-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és malacz) Darálási jegyzék Fejési napló Gazdasági napló Cséplés! Tejeié Takarmányozási előirányzat Vetési előirányzat Takarmányozási, jegyzék

állandóan r a k t á r t tartunk. Ö s s z e á l l í t o t t a :

S U S C H K A

R I K Á R D

a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője.

, , A z n ° s s z e i n y o m t a t v á n y o k b ó l m i n t a í v e k az 0 . M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek irt 20 Kr. előleges bekuldese mellett portőmentesen küldetnek. — Rövid utmutatás ára 20 kr. I W Á r j e g y z é k k e l és f e l v i l á g o s í t á s s a l készséggel szolgálunk. a

„KÖZTELEK*

kiadóhivatalához

Meg-readelésels I X .k e r ü l e t ,

V l l i i i - u t

2 5 . s z .

k ü l d e n d ő k ,

50

SZAM. 7-fK

wS«M

911

ÉVFOLYAM.

m

T T T T ) T \ U TTT77 <J V V n i K l / r i 1 EiuEIJVi

detésl ár 15 szóig 30 1 2 kr., feltűnő betűkkel * minden beiktatásnál 30

ZZTSSTJU

^adók

hirdetaénjei

nem 1

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, VEGYESEK,

sciSi Tokaji bor Földbirtokosok és gazdálkodók e a kazalok betakarásához 'emet vette igénybe s hogy

\mm

ÁLLATOK,

rintfeetTlénk fe

tási és cséplési idényre kiil384S éS á Egypostacsomag 7 szelencze, á 1 frtos, 6 Mért ^E^^Sra'ajánlok^uj^^^használt zsákokat, v ízekérponyvákat csinvat szövetb 6 frt és 7 frt 50 kr., jutta szövetből 3 frt 50 k r ^ .

"'mm

ÁLLÁST KERESŐK,

tiz é v i g is e l t a r t ó

kévekötelek

"növendék ökör és üsző borjakat

portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m.

KLEIN ÉS SPITZER

NAGEL ADOLFv„

aratási OLCSÓBOR idényre!

petiotizált bor, 150 hektoliter

Kis-Czelli kereskedők.

f e h é r b o r h e k t ó j a 14, vörösbor h e k t ó j a 15 f r t é r t loco

Bellán Mátyás,

BAROSS

kIrOLY pinczéjében

Uradalmaknak

figyelmébe

ajánlva!!

50. SZÁM. 7-IK

KÖZTELEK, 1897. JUNIUS HO 23.

gézekével.

Bérszántás

Elsőrendű manila kévekötőfonalat 4 3

Szegedi

A legújabb eredeti Fowler-féle Compoand gőzekékkel talaja lésre vállalkozik !

Valódi

Budapest, Kelenföld, Powler-telep.

é

s

s

b

i

v

a

l

y

n

y

Tudakozódásra választ készséggel a d az

á

Uradalmi igazgatóság Nagy-Mihályban.

j

Az Ii2letvezetőség. (Utánnyomás nom díjazl

ALB10N fűkaszáló gépek, ÁLBIONmarokrako aratógépek,

Mindennemű

szállítanak

bárhová

HARRISON Mc. GREGOR & €o.

angol gépgyárából, melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevei gépversenyen a r a n y é r e m m e l dijaztattak, kaphatók

^ehram A. kénsav- és m ű t r á g y a g y á r a i .

Q R M E P E L

Központi iroda:

Prága, Heinrichgasse 27.

MALOMIPAR

kender-zsákok

értékpapírok semmi körülmények között nem Az ajánlatok borítékai kővetkező felira „Ajánlat a budapesli északi főműhely ' ilepen létesítendő' telitett fakoczka burkolatról" rsenyfeltétek és szerződési költség számítás A végrehajtandó m irodájában .jobbparti ü2 ség építési és pályafe —" -

.

4008

m ű t r á g y á t versenyképesen

társaság

I P á l y a z a t i h i r d e t m é n y . . . északi főműhely nvasutak Budapest-Józsefváros pályái szeres' bélyeggel JllátÓtr^ánlatok^egMsarf.^vi tak budapest-jobbparti üzletvezetősége titkárságánál fognakfigyelembevétetni. Bánatpénz fejében legkésőbb f. évi unius 30-ig déli 12 óráig 400 azaz négyszáz forint értékpapírokban, az előbb említett üzlctvezotőség gyüjtőptoJfáránáneflz^tendS. ^ ^^ ^

liril és 3S drbból álló y

a

részv.

Magy. kir. államvasutak.

Ö z r . g r ő f Sztáray A n t a l n é Ő m é l t ó s á g a n a g y m i h á l y i uradalmaiban E L A D Ó 4 0 0 d r b fiatal, «le t e l j c s c n k i f e j l e t t

n

s z ó , I l i t

tiszta kjnderfonalakból, házilag szSve utolérhetetlen .tartóságban.

Eladó ürük és bivalynyáj. e

f o r i n t é r t

kenderfonógyár

S Z E G E D E N .

WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó,

t

ÉVFOLYAM.

H U O O

g é p g ^ á r o s n á l ,

Budapest, V., Külső Váezi-ut 46. szám. Árjegyzék ingyen és bérmentve.

3715

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer

rendszer.)

B u d a p e s t . VI. k e r . , P o d m a n i c z k y - u t c z a 14. s z á m . Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaörlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igenjó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok' a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, míg az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, loeomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély hajtóerő szükséglet. 3. Rendkívüli nagy munkaképesség. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, javításra nem szoruló szerkezet. 5. igen egyszerű kezelés.

" Részletes jegyzékkel sításokkal gálunk. .Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Költetett.

leírássá/, árés felvilágoszívesen szol-