Yaskó László A FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE DEBRECENBEN 1945-1980 KÖZÖTT
Debrecen, mint a Tiszántúl legjelent ősebb települése, nemcsak gazdasági, politikai szerepét töltötte be a tájegységen belül, de hosszú századok óta - kulturális potenciáljánál fogva - kisugárzó ereje a Tisza által vont határait is átlépte. A második világháború előtti évtizedekben, évszázadokban a város művel ődési életének centruma, annak tartalmi meghatározója a Református Kollégium volt, s Debrecen iskolavárosnak számított . Pl. a két világháború közötti időszakban nem volt olyan iskolatípus, amelyet ne találtunk volna meg benne. Mind gyakrabban vetődött fel egy protestáns egyetem felállításának gondolata, sőt a város is erdős telket ajánlott fel e nemes célra. Az egyetem létesítésének gondolatát a kormány is pártfogolta s az 1912. évi 36. törvénycikk ki is mondja a debreceni állami egyetem megalapítását. 1914 őszén valóban meg is nyílt - ideiglenesen a Református Kollégium épületében - református hittudományi, jog- és államtudományi és bölcsészet-, nyelv- és történettudományi fakultással ; az orvoskar szervezése kés őbb kezd ődött -, s egyidej űleg megszűnt a Kollégium akadémiai tagozata. Az 1921-től Tisza István nevét vi~lő tudományegyetem kiépítése 1923 és 19.32 között ment végbe. Az 1920-as évek második felére elkészült a klinikai telep teljes berendezésével, az egyetem központi épületét pedig 1932 nyarán vehették birtokukba az érdekeltek . Az egyetem ötödik - matematikai és természettudományi - karának megszervezésére nem került sor . A bölcsészkaron a fizika-és kémia oktatását az orvoskari fizikai és kémiai tanszékek látták el, majd 1928-29-ben néhány természettudományi tanszéket (matematika, ásvány- és földtan, állattan, növénytan) szerveztek. 1914-ben, a megnyitás évében még 355 hallgatóval indult az egyetem, de a háború alatt 300 fő alá esett a létszám . Az 1920-as évek végére már az 1000 főt is elérte a hallgatók száma, majd a kés őbbiekben hol emelkedő, hol csökkenő tendenciát mutatott. Az 1937/38-as tanévben a tudományegyetemen 812-en, a Gazdasági Akadémián 132-en tanultak .' A nőhallgatók aránya különösen a bölcsészeti és orvosi karokon volt nagyobb mérv ű, a jogi karon csak mutatóban akadt két-három nő, s természetes, hogy akkor a teológián is kevesen voltak . Lassan alakult ki a hallgatók internátusi elhelyezkedési lehetősége. Kezdetben a Református Kollégium meglev ő intézményeire támaszkod1 Új Debrecen született. Db . 1969. 53 . old. ; KSH Megyei Igazgatóság. Jelentés - Debrecen város egyetemein, főiskoláin tanulók számának alakulása. Db . 1962 . ; 20 év a szocializmus útján 19441964. Hajdú megye. Db . 1964. 46 . old. KSH. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen c. 1972-ben megjelent kötetének 10. lapján Németh Lajos szerkesztő az 1938-as tanévben 1300 hallgatóról tesz emlitést .
109
tak, s az 1927-28-as tanévben is a hallgatóság kb. egynegyede kerülhetett internátusba, elsősorban azok, akik a magasabb eltartási díjakat is meg tudták fizetni. A hallgatóság anyagi ellátása mellett komoly gondot okozott a különböző címeken szedett díjak és a tandíj fizetése, amely az 1939/40-es tanévben 1460,- peng ő körül mozgott, az orvoskaron viszont a 2000,- pengőt is meghaladta s mindez az ifjúság tanulmányi munkájára és egész helyzetére is kihatott . 1914 augusztusában 28 egyetemi tanár nyert kinevezést, 1939/40-ben pedig a nyilvános rendes és rendkívüli tanárok száma mindössze 45 fő volt az egyetemen? A két világháború közötti időszakban az egyetemen is erősödött a reakciós ideológia. A Horthy-korszak sajátos felekezeti politikája az egyetemekre is kihatott : pl. a szegedi bölcsészkar katolikus, a debreceni bölcsészkar református jellegének erősítésére irányuló törekvések olykor a szakmai-tudományos színvonal rovására érvényesültek . Az oktatómunka színvonalát, a gyakorlati jellegű képzés kifejlesztését kedvezőtlenül befolyásolta még a megüresedett tanszékek késedelmes betöltése, az adminisztratív és egyéb segédszemélyzet számának rendkívül alacsony volta, s nem utolsósorban az 1940. évi 26. tc. pedig a természettudományi tanszékek működésének a további törvényes intézkedésig" való szüneteltetését rendelte e1.3 Végül is úgy látjuk, hogy az említett problémák mellett is az egyetem tanárai figyelemreméltó oktató munkát s jelent ős kutatásokat végeztek, és több területen gyarapították a hazai és a nemzetközi tudományos eredményeket. Ismeretes az is, hogy az 1930-as évektő l a professzorok és magántanárok egy részének liberális szemlélete, néhányuk antifasiszta beállítottsága is kétségtelenül közrejátszott abban, hogy az egyetemen belül, főleg a hallgatók körében egy ellenzéki csoport kialakulhatótt . Az oktatók közül többen tagjai voltak az Ady Társaságnak s a Reform Társaságnak Juhász Nagy Sándorral az élen ; Debrecenben bontogatta szárnyát a Márciusi Front mozgalom s a debreceni Győrffy Kollégiumban Karácsony Sándor népi" ideológiája éreztette hatását . A második világháború utolsó peripdusában csak a legbátrabbak maradtak munkahelyükön s a felszabadulást követő időszakban ezek aktív tevékenységükkel, a népi rendszer melletti bátor kiállásukkal az egész egyetemet pozitív irányba igyekeztek befolyásolni a A felszabadulás eredményeként az iskolaváros jelleg tovább erősödött, a népi demokratikus forradalom kibontakozása kedvező feltételeket teremtett a magyar felsőoktatás, a középiskolai tanárképzés és szakemberképzés szabad fejlő déséhez. a) A demokratikus átakaulás időszaka 1944 őszén a város vezetői fontos feladatuknak tekintették a közoktatásügy és a tanügyigazgatás megszervezése mellett a tudományegyetem kapuinak megnyitását is. A szovjet katonai parancsnok november 11-én látogatta meg az egyetemet, azt kérve vezetőitől, hogy minél előbb kezdjék meg az előadásokat . Így a háborús káros helyreállítása mellett megfelelő oktatószemélyzetet kellett biztosítani, s ez utóbbi jelentette a nagyobb gondot . A 4 karú tudományegyetem 48 professzora és 81 magántanára közül csupán nyolc professzor és tíz magántanár maradt a városban. A felszabadulás 2 Kossuth Lajos Tudományegyetem . Db. 1972.8-9. old . (Szerk .: NémediLajos) ; Dr . YargaZoltán : A Debreceni Tudományegyetem története 1914-1944. Db. 1967. 3 Pedagógiai Lexikon II. G-K . Bp. 1977. 429. old . (FŐszerk. : Nagy Sándor); Nevelésügyünk húsz éve 1945-1964 . Bp. 1965. 454. old. (Szerk.: Simon Gyula) 4 Lásd részletesebben : Felsőoktatási Szemle, 1975. 1. 47-54. old.
után tehát a város vezet őinek az egyetem mielőbbi megnyitására vonatkozó elképzelése egybeesett az itthon maradt professzorok és tanárok törekvéseivel. Az oktatás megkezdésére irányuló munkálatok biztatóan haladtak, szakelőadókat kértek fel s a hallgatóság jelentkezése is kielégítően alakult . Ilyen körülmények között egyetemünkön 1944. december 11-én ismét megkezdődött az oktatás, ami egyben a születő magyar demokrácia jelentős sikere volt. A hallgatói létszám ugyan még alatta maradt a korábbiaknak, de számuk nap mint nap növekedett. Az egyetemi tanács az első félévi elő adások befejezését 1945. január 31-ben, a második szemeszter kezdetét március 1-jében határozta meg . Az 1944/45-ös tanév második felében a teológiai és és jogi karon egy-egy professzor, az orvoskaron négy professzor és hat magántanár, a bölcsész fakultáson két egyetemi tanár, négy magántanár és számos, külső előadó igyekezett az oktatási feladatot ellátni . Az orvosok a klinikán tartották előadásaikat, a többi kar a központi épület déli, délkeleti szárnyán : az I. emeleten a teológia, a másodikon a jog, a harmadikon a bölcsészeti fakultás helyezkedett el. Fontos fladattá vált az egyetemi közélet demokratizálása. A reakciós professzorokat el kellett távolítani s helyettük haladó szelleműeket kinevezni . Ezt segítette a kormány 15/1945 . ME sz. rendelete, amely az igazolásokról intézkedett . A demokratikus erők harcot indítottak az igazolások következetes lefolytatásáért s ebben jelentős szerepet játszottak a helyi hatalmi szervek, a nemzeti bizottságok s a demokratikus ifjúsági szemezet . Itt utalhatunk Simon Lászlóra - a Márciusi Front egykori kiemelked ő alakjára, az Ideiglenes Nemzeti Kormány első közoktatásügyi államtitkárára -, aki els ő sorban tanácsaival segítette az egyetem demokratizálódását. 1945 . november 1-jén került sor a bölcsészkaron Juhász Géza professzori kinevezésére, majd Kardos László és Varga Zoltán magántanári habilitációjára. A demokratizálódási folyamat azonban lassan haladt előre. Az itthon maradtak egy része is nehezen tudott beilleszkedni a demokratikus fejlődésbe, görcsösen ragaszkodtak az egyetemi autonómiához és a nem politizálunk" jelszóval inkább a reakciót, semmint a haladást szolgálták.s Ami az egyetem szervezeti kereteinek és az oktatási tartalmának átalakulását illeti, a hagyományokhoz ragaszkodó konzervatív többség hallani sem akart változtatásokról . Élesen megmutatkozott ez az egyetem elnevezése körüli vitákban. Az Egyetemi Tanács - miután a Debreceni Egyetemi Kör 1945 elején többször állást foglalt a Tisza István" elnevezés ellen - tudomásul vette a Tiszáról való elnevezés megszűnését, ugyanakkor nem értett egyet azokkal a javaslatokkal, miszerint az egyetemet Kossuth Lajosról nevezzék el. A Bölcsészettudományi Kar Tanácsa még 1948 tavaszán is ellenezte a Kossuth Lajosról való elnevezést .6 Az oktatás tartalmának korszerűsítése terén sem történt lényeges változás . A Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium kiadott utasításai jórészt papíron maradtak. Pl. 1945 szeptemberében előírta, hogy a tanárképző intézetek hirdessenek előadásokat a politikai, társadalmi és gazdasági ismeretek köréből, melyek a demokratikus eszme mibenlétéről, fejlődéséről, megnyilatkozási formáiról és törekvéseirő l" tájékoztatja a hallgatóságot . A kultuszminisztérium kívánatosnak tartotta azt is, hogy a nemzeti irodalom, történet és födrajz tárgyköreib ől is tartassanak olyan előadások, melyek az illető tárgyak jelöltjei számára emelik ki a korábban háttérben maradt, 5 A szabadság hajnalán . Bp . 1965 . 17 . old. (Szerk . : Lányi ErnBné) ; Bodnár János rektor szerint a debreceni egyetem 50 professzora közü141 menekült el . (HBmL XVII . 2. T/2. C. 14 . 1. Néplap 1944 . dec. 14. 3. old.) ; Yaskó László : Az egyetemi élet újraindulása a felszabadult Debrecenben. Felsőoktatási Szemle, 1975 . 1 . 6 KLTE Irattára, Egyetemi Tanács jkv-e. 1945 . ápr. 27. é s szept. 27 . ülés jkv-e, illetve a BTK 1948. máj. 4-i ülésének jkv-e.
vagy nem eléggé hangsúlyozott, de korszellemük által előtérbe állított mozzanatokat".~ Az irányító főhatóság arra is felkérte az előadókat, hogy a jövő félévt ől kezd őd ően a nem kötött előadások tárgyát úgy válasszák meg, hogy azok - az alapvet ő európai változásoknak megfelelően - elsősorban a magyarságnak és szomszédainak legfontosabb történelmi, nyelvi, társadalmi, politikai, művelődési, közegészségügyi stb. kérdéseivel foglalkozzanak" . 8 1945-ben előadássorozatot rendeztek ugyan a demokráciáról,1946-ban a szociológiáról,desemezek, sem az újonnan kinevezett haladó szellem ű professzorok és magántanárok óráinak hatása kevésbé ellensúlyozta a többség előadásainak nem mindig korszerű szemléletét. Ekkor került előtérbe a természettudományos oktatás fejlesztése . Városunkban 1945 . szeptember közepén a kommunista egyetemi hallgatók javaslatára az 1940 óta szünetelő természettudományi tanszékek visszaállítását, illetve a kar felállítását kérték az egyetemisták.9 Az oktatók konzervatív csoportja itt is makacsul ragaszkodott az egyetem hagyományos" egységéhez. 1946 decemberében a természettudományos szakos hallgatók a szakképzés és a tudomány érdekére, mint jól felfogott népérdekre" hivatkozva követelték, hogy a természettudományi kart válasszák el a bölcsészettudományi kartól, mert a bölcsészkar professzorai túlnyomó többségükben szellemtudományi . . . beállítottságúak, és így a természettudományi oktatás érdekeinek pártfogolása tőlük nem várható" . Annak ellenére, hogy e kérdésben sem történt lényeges előrelépés, a természettudományos oktatás fejlődését mégis siettette az a tény, hogy több, régóta szünetelő tanszékvezetői állást az egyetemen betöltöttek .to Az egyetemi hallgatók politikaifeílődése lassan haladt előre. Egy részük viszonylag hamar bekapcsolódott a koalíciós pártok munkájába s így az adott párt politikai befolyását igyekeztek hallgatótársaikra is kiterjeszteni . A kommunista és parasztpárti diákvezet ők önálló diákegyesület létrehozása mellett kardoskodtak . Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az országos helyzettő l eltér ően városunkban a jobboldali és katolikus ifjúsági szervezeteknek nem volt jelent ős tömegbázisuk. Részben ennek tulajdonítható, hogy 1945. január i9-én az egyetemi hallgatók haladó csoportja megmozdult s az 1937-ben betiltott Debreceni Egyetemi Kör (DEK) felújítása mellett döntött. Még ebben a hónapban sor került ~a. DEK évnyitó közgyűlésére, - ahol megjelentek az 1937-ben megszüntetett Egyetemi Kör egykori tagjai, vezető i - amely egyetértett a DEK újjáalakulásával s egyben kimondták, hogy felveszik a kapcsolatot a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyi szervezetével is. A debreceni egyetemen így született meg az a haladó, demokratikus ifjúsági szervezet, ameiyik a hallgatók politikai nevelésében, az egyetem demokratikus átalakításáért folytatott harcban igen jelentős szerepet játszott. Ez az ifjúsági szervezet több fontos határozatot fogadott el az egyetemi oktatás demokratizálódásának elősegítésére s így alulról gyakorolt nyomást a konzervatív vezet őkre. Követelték az egyetem nevének megváltoztatását, sürgették az oktatók és hallgatók igazolásának lefolytatását, az új demokratikus professzorok kinevezését, a progresszív tandíjrendszer bevezetését, természettudományi kar és szociológiai tanszék felállítását . Több éves, igen eredményes tevékenység után 1947 tavaszán a DEK megszűnt s karonként szervezték a Medikus-, Bölcsész- és a Munkás Joghallgatók Körét, és 7 Művelődési Minisztérium Irattára (a továbbiakban : MM It .) 46 702/1945 . III. 6. 8 Nevelésügyünk húsz éve i. m. 473. old. 9 Néplap 1945 . szept. 23 . 4. old. 10 MM It . 148 495/1946 . VI/a. ; Néplap 1945 . szept. 23 .; Felsőoktatási Szemle, 1975 . 1. 47-54. old.; 25 éves a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara 1949-1974. KLTE, Db . 1975 . (Szerk. : Szénássy Barna)
ezek után a Debreceni Egyetemisták Szövetségébe (DESZ) tömörültek .tt A DEKilletve kés őbb a DESZ - a koalíciós harcok ellenére - mindvégig erős bástyája maradt a haladó erő knek s ez kihatott az egész egyetem fejlődésére : gyorsította a demokratizálódást, majd késő bb a szocialista átalakulás folyamatát. A hallgatói létszámon belül a munkás-paraszt származású növendékek számaránya ekkor még jelentősen nem változott . 1938-ban a kb. 1300 hallgató közül népi származású volt 2,2%. 1946 októberében az 1451 főbő l 61 volt munkás (4,2%) és 249 parasztszármazású (17,2%) .iz A múlt súlyos bűneit jóvátéve, az egyetemek kapuit meg kellett nyitni afelnőtt dolgozók előtt is - ez volt a progresszív erők határozott követelése . Ennek megvalósítására több kezdeményezés történt. A 11 140/1945 . ME sz. rendelet értelmében egyes karokon munkástanfolyamok indultak azok részére, akik egyetemi és főiskolai tanulmányok folytatásához szükséges iskolai tanulmányokat önhibájukon kívül nem végezhették el, de akik a felvételi vizsgálatokon beigazolják, hogy felsőbb tanulmányokra . . . alkalmasak ."ts Ezek alapján a VKM 1946 szeptemberében a jog- és államtudományi karon esti munkástanfolyam szervezését engedélyezte s ezzel a nappali képzés mellett az esti gatozaton is elkezd ődtek az előadások. 56 munkás minden dicséretet megérdemlő szorgalommal és akarater ővel kezdte el jogi tanulmányait.ta Említést érdemel még, hogy a tudományegyetem a 3 éves terv keretében a helyreállításra, új intézetek szervezésére mintegy 72 656,- Ft-ot, a népi kollégiumokra 2 millió Ft-ot kaptak az államtól . Ugyancsak a 3 éves terv keretében fokozatosan megszüntették a díjtalan egyetemi gyakornoki és tanársegédi állásokat .ts Külön kell szólnunk a debreceni agrárfelsőoktatás helyzetéről. 1945 február elején nyitotta meg kapuját Pallagon a Debreceni Gazdasági Akadémia, amit az Ideiglenes Nemzeti Kormány elvi állásfoglalása után a Földművelésügyi Minisztérium 1945 áprilisában Magyar Mezőgazdasági Főiskolá"-vá szervezett át. 1945 szeptemberében újabb kormányrendelet jelent meg a Magyar Agrártudományi Egyetem megszervezéséről, amely négy kart foglalt magába. Így a debreceni intézmény a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának Debreceni Osztályává alakult s így tevékenykedett 1949-ig. A fels ő vezetés 1948 őszén arra törekedett, hogy az agrárfelső oktatást centralizálva, egyetlen intézmény keretébe központosítsa . Így az FM 1949 márciusától a vidéki osztályokat összevonta, azzal indokolva, hogy ott kevés a hallgatói létszám s a nagy költséggel fenntartott osztályok szervezete nem használható ki:"t 6 Az oktatói kar elhelyezésér ől a kormány gondoskodott : nagy részük a Pallagon életrehívott Növénytermelési és Talajtani Kutató Intézethez került s ezzel átmenetileg Debrecenben megsz űnt az agrár-felsőoktatás. Mi jellemezte a fenti időszakban az oktató-nevelőmunkát? Az a néhány tanár, aki nem menekült el az intézmény székhelyéről, nehéz körülmények közt 58 hallgatóval kezdte meg az oktatást . Többen közülük ugyan még kezdők voltak a szakmában, de 11 Tiszántúli Népszava 1945 . július 24. 5. old. ; Debreczen. 1945 : november 9. 2. old. ; Tiszántúli Népszava 1947. ápr. 20 . 5. old . ; ápr. 27. 6. old.; május4. 4. old. ; okt. 24 . 3. old. ; a Kövesd a példát . . . Hajdú-Bihar megye ifjúsági mozgalmának története 1945-1970. Db . 1980 . (Szerk . : Mojzesné Székely Katalin) Itt jegyezzük meg, hogy 1947 . ápr. 25-én ülést tartottak a bölcsészhallgatók, ahol Módy György bejelentette, hogy a Belügyminisztérium feloszlatta a DEK-t, s ezért most a bölcsészek Bölcsész Kört alakítanak (Tiszántúli Népszava 1947 . ápr. 27. 6. old.) . 12 Hajdú-Bihar dolgozó és tanuló ifjúsága. Db . 1953 . 191. old.; Néplap 1946 . nov. 3 . 6. old. ; 1948 jún. 8. 4. old.; Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen i. m. 10 . old. 13 MM It . 90 312/1946 . 14 Köznevelés 1946 . 20. sz. 24 .-old . ; Néplap 1946. nov. 3. 6. old. 15 Az MKP Debreceni 3 éves terve, Db . 1947. 112. old. ; Debreczen . 1948 . február 26. 3. old. 16 Földművelésügyi Minisztérium 55 555/1949 . sz . ut .
helytállásuk, kezdeményezésük, lelkesedésük igazolta a beléjük helyezett bizalmat. Az 1945. áprilisi kormányrendelet a szervezeti kérdések mellett a tanulmányi munkára is kihatott. A fő iskola 4 évfolyamúvá vált, megváltozott a nevelési célkitűzés, demokratikus oktató-nevel ő munka megvalósítására törekedtek . Az 1945 . szeptemberi főhatósági intézkedések szintén erősítették az egyetemi jellegű oktatást s az egységes agráregyetem megszervezésével lépést tettek a színvonalasabb képzés irányába . Ez a magasabb követelmény komoly feladat elé állította a tanárokat, hallgatókat egyaránt. Határozott törekvés mutatkozott az oktatómunka, a tudományos tevékenység színvonalának emelésére, ugyanakkor - talán a régi gyakorlat alapján - nem foglalkoztak megfelelően a hallgatókkal s így a nevelőmunka elmaradt az oktatás mögött. Nehezítette a kibontakozást az is, hogy a koalíciós időszakban nem alakult ki országosan egységes álláspont a felsőfokú képzésr ől. Helyileg a tanári testületen belül is ellentétek mutatkoztak az igazolások elhúzódása, vagy a nem kedvező döntések is bizonytalanságot váltottak ki, mások pedig nem tudtak beilleszkedni a kialakulóban lévő demokratikus rendbe. Mivel a tanári kar nem volt egységes, ezért a hallgatóságot sem tudta egyértelm ű en pozitívan befolyósolni. Pedig a hallgatók többgége szerény, szorgalmas, kötelességtudó és tanulnivágyó fiatal volt. Nem kis számmal akadtak ezek között szegény-, kis- és középparaszt származásúak . Ezeket a fiatalokat a demokratikusan gondolkodó tanárok a népi kollégistákkal összefogva igyekeztek meggyőzni és megnyerni a szocialista agrárfelsőoktatás céljainak. Az intézeten belül kialakult éles osztályharc következtében az oktató-nevelő munkára a határozatlanság és kapkodás nyomta rá bélyegét. 'Növelte a bizonytalanságot az a hír is, hogy az intézetet felszámolják, ami sajnálatos módon be is következett . 1949 tavaszán néhány tanár és 35 hallgató átkerült a budapesti karra, s ez azt jelentette, hogy az agrár-felsőoktatást városunkban átmenetileg megszüntették.l' b) Afelsőoktatásügy szocialista alapjainak lerakása ésfejlődése városunkban Az 1948 nyarán elfogadott pártprogram fő feladataként jelölte meg a közép- és főiskolai oktatás átszervezését, az általános és szakmai műveltség helyes arányainak kialakítását, egységes állami tankönyvek bevezetését, a tanügyigazgatás korszer ű reformját, a természettudományos ismeretek szélesítését, az oktatás összekapcsolását a munkára neveléssel. Tehát 1948-ra az egyetemen is beköszöntött a fordulat: a szocialista forradalom győzelme megteremtette a feltételeit a felsőoktatási reform megvalósításának . Az egyetem, ill. a tanárképzés átalakításának konkrét munkálatai 1948 nyarán indultak meg, de a reform kidolgozásával párhuzamosan több átmeneti intézkedésre is sor került . Bevezették a felvételi vizsgát s ennek alapján a hallgatók többsége népi sorból került az egyetemre. Mind határozottabban vetődött fel a marxizmus-leninizmus elméletének alkalmazása az oktatásban és a tudományos életben egyaránt. A haladó szellemű diákok is követelték, hogy a dialektikus materializmus határozottabban és
17 HBmL Pallagi ir. osztálygyűlési jkv-ek ; amcsik István : A Debreceni Agrártudományi Faiskola 10 éve, 1953-1963 . Bp. 1969. ; A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éves. Bp. 1968. (Szerk. : Kamoróczy György)
következetesebben jusson kifejezésre a hivatalos állami oktatásban s 1952 szeptemberétől a marxizmus-leninizmus fő tárgy lett az egyetemen .t$ 1949 januárjában kormányrendelet jelent meg a bölcsészettudományi és természettudományi képzés újjászervezéséről. Ez a tanulmányi időt 5 évre emelte s a középiskolai tanárképzés kétszakos lett az orosz szak kivételével. A képesítések megszerzéséhez alapvizsgát, szakvizsgát, képesít ő vizsgát írt elő s minden hallgatót kötelezett szakdolgozat megírására. Megszüntette a középiskolai tanárképző intézetet és a tanárvizsgáló bizottságot . A karokon tanulmányi osztályokat szerveztek . A minisztériumi rendelet különválasztotta a bölcsészettudományi és természettudományi karokat s ennek következtében 1949. május 16-án egyetemünkön megalakult a Természettudományi Kar. A reform megszüntette a szabadbölcsészetet" s a bölcsész és természettudományi karokon folyó képzés feladatává reális társadalmi funkciókra való képesítés megszervezésének biztosítását tette . A reform kötött tanulmányi rendet vezetett be s ezzel a tanfégyelem megszilárdítására, a hallgatók és oktatók munkamoráljának javítására törekedett . Valamennyi, de els ősorban a természettudományi szakokon nagy súlyt kapott a gyakorlati oktatás s a tanárjelöltek pedagógiai képzését is kiszélesítette . A reform megállapította az egyes szakok kötelező előadásait, szemináriumait, gyakorlatait s előírta a hallgatók számára az órák látogatását. Rendezte a tanídjat és vizsgadíjat : a tanulmányi eredményekt ől függően teljes tandíjmentességben részesültek a munkás-paraszt származású és az alacsony jövedelmű értelmiségiek gyermekei, mások tandíjkedvezményt élvezhetettek .te Ez a reform tulajdonképpen arra volt hivatott, hogy a magyar felsőoktatás intézményeit az átalakulóban levő hazai népgazdaság és társadalom szolgálatába állítsa és az élet követelményeinek megfelelően profilírozott szakemberképzést valósítson meg . A reform mérlege mindenképpen pozitív, megvetette az alapjait felsőoktatásunk és tanárképzésünk szocialista továbbfejlesztésének. Sajnos azonban az 1950-es évek elején e reform értékelésében, ill, végrehajtásában szektás és türelmetlen szemlélet érvényesült . Nemcsak a főhatóság irányításában, de az egyetemen is előfordult, hogy az 1948/49-es reform vívmányai és az 1950-es évek gyakori hibás intézkedései és nehézségei összekeveredtek .2° Bár azt is jeleznünk kell, hogy a reformnak voltak fogyatékosságai is. Így pl. talán jószándékból, vagy szakmai túlbuzgóságból adódott, hogy a képzés célját és a hallgatók teherbíró képességét figyelmen kívül hagyta s mindez nagyfokú maximalizmushoz, a hallgatóság nagymérvű túlterheléséhez vezetett . A TTK-n pl. az óraszám-olykora 40-et is meghaladta. Ugyancsak a reform hiányosságaként említhetjük a gyakorlóiskolák megszüntetését, amivel a szakemberek ugyan nem értettek egyet, de a döntés ellen nem tiltakoztak . Való igaz, hogy az említett hiányosságok a gyakotlatban minden valószín ű ség szerint idővel kiküszöbölhetők lettek volna, ha a reformot igen alapos és következetes munkával, megfelelő hozzáértéssel fejlesztik tovább . Ez azonban elmaradt!
18 Néplap 1948 . szept. 5. 3. old.; okt. 10. 7. old. ; 1950 . aug. 17 . 4. old. ; szept. 16 . 4. old. ; dec. 17. 9. old. ; Yaskó László : A közoktatás és a tudományos élet fejlődésének főbb tendenciái Debrecenben (1948-1961) = A szocializmus építésének első szakasza Hajdú-Bihar megyében (19481962). Db . 1983 . 204-218. old. (Szerk . : Bényei Miklós) 19 A bölcsészeti és természettudományi karok reformja . Bp. 1949 . ; Debrecen 1949 . jan. 13 . 2. old. ; május 25 . 3. old. ; Néplap 1950 . május 13 . 2. old.; 25 éves a KLTE Természettudományi Kara i. m. 11 . old. 20 Tímár Györgyné és Székely Béla : Tanárképzésünk alakulása. Pedagógiai Szemle 1959 . 470478. old.
1949. augusztus 30-án kormányrendelet intézkedett ajogi és közigazgatástudományi kar működésének szüneteltetésér ől.zt Bár akkor senki nem gondolta azt, hogy ez az intézkedés a jogi oktatás végérvényes felszámolását jelentette városunkban . Napjainkban azonban joggal fogalmazhatjuk meg, hogy a főhatóság ez ügyben történt döntése nem volt eléggé végiggondolt, az élet is bizonyítja a döntés elhamarkodottságát, a szünetetltetés mielőbbi feloldását. 1950. augusztus 31-én az 1950. évi 23. sz. törvényerej ű rendelettel a Református Hittudományi Kar kivált az egyetem . szervezetéből és a teológusképzés visszakerült a Kollégiumba . 1951 . február 1-ével az Orvostudományi Kar is különvált s mint a Debreceni Orvostudományi Egyetem folytatta működését . Tehát a Központi Egyetem kétkarú egyetemmé alakúit . 1949-tőifelsőoktatásunk szocialista fejlődését jelentős eredmények jelzik, elsősorban mennyiségi vonatkozásban, de egyben számos ellentmondás, kapkodás, türelmetlenség is tükröződik. Az eredmények között els ő helyen kell említenünk a volt uralkodó osztályok mű veltségi monopóliumának megszüntetését. Ezt jelzi, hogy megváltozott a hallgatók szociális összetétele : az 1948/49-es tanévben 19~, az 1950/51-es tanévben pedig több mint 60~-a volt munkás-paraszt származású. Az 1952/53-as tanévben a központi egyetemen 1150 hallgató tanult?2 A levelező oktatás bevezetésével pedig a dolgozók szélesebb rétegei számára vált lehetővé az egyetemi képesítés megszerzése . Ezekben az években növekedett a felsőoktatás kapacitása is. A műszaki egyetemi oktatás b ővítése mellett számottev ő mértékben fejlődtek a természettudományi karok is. Pl. egyetemünkön is ebben az időben készültek el az új kémiai laboratóriumok s lényegesen emelkedett a hallgatói és oktatói létszám is. A TTK-n 1950 és 1954 között 51-ről 88 főre n őtt az oktatók száma? 3 Megkezdődött az oktatók ideológiai képzése, mind nagyobb tért nyert a marxizmusleninizmus alkalmazása a szaktudományok oktatóban s bevezették az orosz nyelv kötelező tanítását. Fontos változások történtek az egyetemi oktatás formái, módszerei terén. Az előadások mellett megnőtt a gyakorlati foglalkozások és szemináriumok súlya és aránya, bevezették az üzemi és terepgyakorlatokat s egyben megindult az egyetemi tankönyvek és jegyzetek kiadása .° Az eredmények mellett azonban számottevő nehézségek és hiányosságok is jelentkeztek. 1950 januárjától 4 éves lett a tudományegyetemi képzés és 1951-tői egyszakos, 1954-tői pedig ismét kétszakos tanárokat képeztek . Ugyancsak gondot okozott az angol, francia, latin és német szak szüneteltetése . E hiányosságok alapvető oka összefüggött gazdasági és politikai fejlődésünk korabeli problémáival : a személyi kultusz és a vele összefügg ő dogmatizmus eluralkodásával, az ország objektív adottságainak és fejlődési lehetőségeinek nem reális felmérésével. A felsőoktatás fő feladatává a szakemberek - káderek - minél gyorsabb és minél tömegesebb kiképzése vált. A feszített terv mindenáron való teljesítése, a lemorzsolódás megakadályozására irányuló törekvések s egyáltalán az irreálisan erőltetett tempó az oktatás színvonalának rovására érvényesültek . Növelte a gondokat a szociális összetétel túlzottan gyorsütemű megváltoztatására irányuló politika . Változott az oktatók politikai összetétele, de talán néhány professzornak a tudományegyetemr ől való eltávolítása, vagy túlzott mellőzése szintén hibás, szektás lépésnek bizonyult . A tárgyalt időszak párt- és kormányhatározatai is - több helyes megállapítás és rendelkezés mellett - az egyoldalú 21 A Magyar Népköztársaság Kormányának 4105/1949. (134) Korm . sz . rendelete. Köznevelés 1949 : júl. 1. 22 Néplap 1950. aug. 17 . 4. old.; szept. 16 . 4. old; 1951 . júl. 12 . 3. old.; 1952 . január 12 . 3. old. 23 Nevelésügyünk húsz éve i. m. 492. old. 138-as számú lábjegyzete. 24 Világhy Miklós : Fels őoktatásunk tíz éve. Fels őoktatási Szemle, 1955 . 151-165 . old.
mennyiségi fejlesztéssel és a szociális összetétel gyorsított ütemű megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat állították a középpontba?s Súlyos következményekkel járt a képzési idő leszállítása, amit akkor a középiskolai tanárhiánnyal indokoltak?6 A tanulmányi idő csökkentése jelentős túlterhelést idézett elő. Igaz, az óraszámok csökkentéséért feláldozták a gyakorlatokat, de a hallgatóság a túlzott követelményekkel így sem tudott megbirkózni . Éppen a túlterhelés enyhítésére törekedve 1951-től egyszakos képzést vezettek be az orosz, magyar és történelem szakos tanárképzésben?' Az egyetemi oktatók egy része ezt ugyan örömmel fogadta, mert a túlterhelés csökkenését, a színvonal emelkedését várta az egyszakos képzéstől. Kés őbb azonban kiderült, hogy azoknak volt igazuk, akik a két szak fenntartása mellett kötelezték el magukat . Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az egyszakos tanárokat a korabeli iskolarendszer általában nem tudta megfelelően foglalkoztatni s mi sem természetesebb, jött az újabb korrekció . Sajnos még 1951 nyarán is előfordult, hogy egyik szakról a másikra bürokratikusan irányítottak jelölteket, amit az egyetem akkori vezetői joggal tettek szóvá. Részben ez is közrejátszott, hogy a hallgatók tanulmányi eredménye nem a legszerencsésebben alakult . Még az 1951/52-es tanév félévi vizsgáin is magas volt a bukási átlag s a kollokviumokon meg nem jelenők száma?$ Ugyancsak elhibázott kultúrpolitikai döntés volt az angol, német, francia és latin szakos oktatás szüneteltetése . Sajnálatos, hogy az ebben az időszakban végzett tanárok - kivéve az orosz szakosokat - megfelelő nyelvismeret nélkül kerültek ki az egyetemről, amit egy életen keresztül nem sikerült ledolgozniuk . Az említett nyelvszakok visszaállítására csak 1957-ben került sor. Az 1950/51-es tanévben lépett életbe az egységes ösztöndíjrendszer . E szerint a hallgatók anyagi helyzetüknek megfelel ően 100-325,- Ft-os havi ösztöndíjat kaptak s ebből fizették a menzát és a diákszálló önköltségi díjait?9 1952. szeptember 19-e jeles napja a Központi Egyetemnek. Nemcsak Kossuth Lajos születésének 150 . évfordulóját ünnepelték az egyetem fiataljai és tanárai, de ezen a napon kapta új nevét, a Kossuth Lajos Tudományegyetem" nevet a debreceni központi egyetem . Az ünnepi tanácsülésen felszólalók nemcsak üdvözölték az egyetem tanári karát és ifjúságát, de kérték is, hogy a nagy szabadsághős szellemében és nevéhez méltóan végezzék munkájukat .3o Az eredmények lassan javultak, sőt az 1950-es évek közepén a tudományos diákkörök keretében elmélyült kutató munkát végeztek a hallgatók . Említhetjük a nyelvészeti, irodalomtörténeti, pedagógiai, történettudományi, orosz nyelvi és irodalmi tudományos diákköröket, ahol mintegy 200 hallgató fejtett ki eredményes tevékenységet.3 t Említést érdemel, hogy 1956 őszén kutató fizikusok oktatását kezdték el egyetemünkön s itt valósult meg elsőnek az országban a népművelési szakemberek képzése.3z Az 1956-os ellenforradalom után a tudományegyetemen a tanárképzés került az érdeklődés homlokterébe. A kormány 1957 januárjában a képzési idő t öt évre emelte, 25 Pl. MDP KV határoza .ta a VKM munkájával kapcsolatos kérdésekről. Köznevelés, 1950 . 209210. old. ; A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 366/28/1950 . (XII . 22 .) sz. határozata a fels őoktatási reform alapelveinek meghatározása tárgyában; Társadalmi Szemle 1950 . 453454. old., illetve 1950 . 718-725. old. 26 MM It . 1400-52-5/1950 . 27 Uo . 1440-52-13/1954. 28 Néplap 1954 . aug. 12 . 3. old.; 1952 . jan. 12 . 3. old.; 1952 . szept. 2. 3. old. 29 Uo . 1950 . aug. 17 . 4. old., szept. 16. 4. old. 30 Uo . 1952. szept. 20 .1-2 . old. ; 1966 . márc . 29 . 4. old.; ápr. 18 . 3. old. 31 Uo . 1956 . márt . 29 . 4. old.; ápr. 18 . 3. old. 32 Uo . 1956 . szept. 4. 1. old.
kibővítette a pedagógiai tárgyak oktatását s a gyakorlatok nagyobb súlyt kaptak . 1958-ra a politikai helyzet is lényegesen megváltozott.33 A KLTE-n is új tanterv készült s visszaállították a szünetel ő tanári szakokat. 1959-tő l a tanárképzés korszer{ísítése került előtérbe. A vita középpontjába a hallgatók termelésben végzett fizikai munkája, a gyakorlati képzés továbbfejlesztése, az iskolai pedagógiai gyakorlat rendszerének kimunkálása került . 1961-ben mindkét karon a tanterveket módosították, melyek az akkori hiányosságok megszüntetésére s a tanárképzés színvonalasabbá tételére irányultak. A reformmunkák végrehaitásához Jelentős segítséget nyújtott a progresszív egyetemi ifjúság és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége . 1950 nyarától a Dolgozó Ifjúság Szövetsége alapszervezetei tevékenykedtek . E szervek képviselői bekapcsolódtak a felvételi bizottságok munkájába, megszervezték az egyetemi napokat, különböző vitákat, tanulóköröket ; társadalmi munkára ösztönöztek, biztosították a sport- és kulturális élet kiszélesítését . Jelent ős sikereket értek el a színjátszók, a tánccsoportok, az énekkar s 1955-től a képzőművészkör. 1948 szeptember végén 120 hallgatóval megnyílt a Nevelőképző Főiskola, amely az általános iskolák felső tagozatai számára képzett pedagógusokat . A debreceni főiskolán a kormány 32 új státuszt engedélyezett oktatók, irodalmi és kisegítő alkalmazottak részére . 1949 . május 11-én a főiskola új kollégiumának alapkövét is elhelyezték, ahol a kultuszminiszter mondott beszédet . Sajnos a kollégium nem épült fel, sőt a főiskola is - miniszteri rendeletre - 1949 nyarán áttelepült Egerbe .3a Korábban utaltunk arra, hogy a Minisztertanács 1951 . január 8-i rendeletével az orvostudományi karokat önálló egyetemmé alakítatta. E szervezeti változást mennyiségi és minőségi fejlődés kövEtte. A hallgatók szociális megoszlása javult : 1949/50-ben 15,7-a, 1954/55-ben már 36,3°~-a volt munkás-paraszt származású. Az orvostanhallgatók bentlakásos intézményéről csak 1951 óta beszélhetünk, amikor a nagyerdei épület teljesen az orvostanhallgatók diákotthona lett. Eredetileg 114 fő befogadására épült, de 1953-ban már 309-en laktak benne. Az oktató-nevelő munka elismerését jelentette, hogy népköztársaságunk első Sub Auspicüs Rei Populáris orvosdoktorrá avatása 1960-ban itt történt . Az eredményes oktató-nevelő munkához szorosan kapcsolódott a klinikán folyó gyógyító-megelőző tevékenység . Jelentős a szakoktatásra való törekvés, ezt jelzi az orvostudomány egyes területein új szakágak kialakulása, a határtudományok fejl ődése, a speciális rendelések nagymérvű kibontakozása . A klinikák egyre nagyobb mértékben vették ki részüket a területi betegellátó munkából is. Az itt folyó kutatások a jobb betegellátást, a gyógyítást tartották és tartják legfontosabb feladatuknak . 1957-ig dékán, ezt követően rektor áll az egyetem élén.3s 1953. szeptember elején a kormány újfelsőfokú mezőgazdasági intézményt-Mezőgazdasági Akadémiát - szervezett Debrecenben. Életrehívását indokolta az országban végbement politikai és gazdasági változás, a proletárdiktatúra megszilárdulása, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításának távlati igényei . A Mező gazdasági Akadémia azzal a céllal indult, hogy 3 év alatt olyan általánosan képzett mezőgazdászok kerüljenek tsz-ekbe és 33 MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottság Archívuma, 8. fond . 1. ŐE. 1958 . 34 Néplap 1948. ápr. 25 . 2. old . ; szept. 17 . 5. old . ; Debreczen 1949 . márt . 10 . 4. old.; márt . 6. 4. old. ; ápr. 20 . 5. old.; május 11 . 4. old.; május 12 . 3. old. ; Tiszántúli Néplap 1949. május 12. 2. old. 35 Kesztyűs Lóránd : Az oktatás és kutatás 25 éves fejlődése a DOTE-n = Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatóságának kiadványa. Db . 1970 . II. köt. 10. old.; Yáczi Lajos: A DOTE negyedszázados fejlődése . Felsőoktatási Szemle, 1970. 5. sz . ; DOTE Felszabadul~sunk 30 éve. Db. 1974. (Szerk.: Bolodár Alajos)
állami gazdaságokba, akik irányítói, vezet ői feladatok ellátására alkalmasak legyenek. A végzettek okleveles mezőgazdász" oklevelet kaptak. Az els ő tanévet 1953. szeptember 1jén 13 oktatóval és 200 hallgatóval kezdte meg az akadémia. A gyakorlati oktatás kezdeti nehézségei is megoldódtak a második tanévben, amikor az akadémia megkapta a megfelelő gyakorlati bázist, a tangazdaságot . A magyar felsőoktatás felszabadulás utáni újjászervezésével a debreceni kutatások is új alapokra helyeződtek . Az 1953-ban újból meginduló felsőfokú képzés jól fel tudta használni mindazt a hatalmas szellemi tőkét, amelyet a régebbi és közeli múlt nagy tudós személyiségei, 'formai Béla, Rapaics Raymund, Keszty ű s Lajos, Arany Sándor stb . kutatási eredményei jelentettek.36 Az intézmény fejlődését az 1956-os ellenforradalom némileg megzavarta. A helyzet konszolidálásához nagyban hozzájárult, hogy a felsőoktatási intézetek közül elsőként itt alakult meg az MSZMP szervezete, majd pedig a KISZ, így az 1956/57-es tanévet szabályosan fejezhették be. Az 1957-ben megjelent törvényerejű rendelettel a képzési idő 4 évre emelkedett s az új képzési rendszerben végzett hallgatók elő ször 1959-ben kaptak agrármérnöki diplomát. Egyébként 1957-től a hazai agrárszakemberképzés egészében rátért-az általános agrármérnökök képzésére, aminek lényegét az 1961-es oktatási reformtörvény is elismerte. Az intézményben általánossá váltak a bemutató előadások, melyeket késő bb országossá szélesítettek s a debreceni tapasztalatokat más intézmények is hasznosították . A bemutató előadások analógiájára bemutató gyakorlatokat, szemináriumokat is szerveztek, ami új jelenség volt az agrár-felsőoktatás történetében . Az 1950-es évek végén a tanszéki kollektívák hozzákezdtek a 4 éves oktatási idő tantervi programjának és tanulmányi rendjének kimunkálásához. Így született meg a reformterv, melyet 1962-tőlvezettek be s ezzel a debreceni agrár-felsőoktatásnak újabb szakasza kezdődött el. Korábban már utaltunk arra, hogy a ReformátusHittudományi Karnak az egyetemr ől való evlálasztása megtörtént és annak állami jellege megszűnt. A Tiszántúli Református Egyházkerület újjászervezett intézménye lett a Teológiai Akadémia, amely a Hittudományi Kar utódja és a Kollégiumban évszázadok óta folyó lelkészképzést szolgálta . A Tiszántúli Egyházkerület intézményéb ől az 1951/52-es tanévvel a Magyarországi Református egyház Teológiai Akadémiája lett. Feladata : lelkészek képzése, tudományos fokozatok adományozása és a lelkésztovábbképzésben való részvétel. Az újjáalakult intézmény első szervezeti, tanulmányi és fegyelmi szabályzatát 1950ben a Tiszántúli Egyházkerület alkotta meg . Az országos egyházhoz tartozó Teológiai Akadémia szabályzatát 1953-ban a Zsinat állapította meg a 248 . sz. határozatával . 1958-ban a budapesti és debreceni Teológiai Akadémia tanári karának értekezlete tervezetet készített a szabályok módosítására . A jelenleg érvényben lev ő szabályzatot a VII . Budapesti Zsinat 1977-ben léptette érvénybe . A Teológiai Akadémiákon adható doktori és tiszteletbeli doktori oklevelekről 1964-ben hozott határozatot a Zsinat. Az oktató-nevelő munka a korábbi teológiai tanszékek (bibliai, rendszeres teológiai, gyakorlati teológiai, egyháztörténet és jogi) mellett szervez ő dött új tanszékeken {ökumenikai, társadalomtudomány, vallástudomány) folyik. A hallgatók minden félév végén kollokviumon adnak számot tanulmányaikról . Az els ő év végén min ősítő-, a hatodik félév végén alapvizsga van. A tanulmányok lezárását a tizedik félév után az els ő lelkészképesít ő és egy gyakorló év után a második lelkészképesít ő vizsga letétele jelenti . 36 Agrártudományi Egyetem Debrecen (Szerk . : Gulácsi László) Db. 1981. 16. old.
Az oktató-nevelő munkát 7 professzor, 1 tanársegéd és 8 óraadó végzi jelenleg. A hallgatók létszáma 1950/51-1979/80 között 33 és 161 között váltakozott. Legtöbb 1951/52-ben, legkevesebb 1964/65-ben volt. 1964-től 28 lelkipásztort (köztük egy n ő lelkészt is) avattak a teológiai tudományok doktorává és 25-en kaptak honoris causa doktori címet . 1979/80-tól református egyháztagok teológiai ismeretek elsajátítására 3 éves levelezős képzésben vehetnek részt. A Teológiai Akadémia a debreceni felsőoktatási intézményekkel jó kapcsolatot fenntartva végzi munkáját.3 ~ 1958-61 közötti években szépen fejl ődtek a felső oktatási intézmények : 1959 ő szén megnyílt a Felsőfokú Tanítóképző Intézet s a mezőgazdasági szakemberek iránti nagyarányú igény kielégítése céljából 1961-ben Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum létesült - így a felsőoktatási intézetek száma a Református Teológiai Akadémiával együtt 6-ra növekedett . A debreceni felsőoktatási intézmények összhallgatóinak létszáma is lényegesen emelkedett : ai 1961/62-es tanévben - kivéve a Teológiai Akadémiát - 2925 nappali hallgató iratkozott be s az összes hallgatók 45,7-a a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 32,1-a az Orvostudományi Egyetemen, 14,2-a a Mezőgazdasági Akadémién, 6~ a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben s 2~ a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban tanult . Évről évre emelkedett a nők száma : míg a háború előtt a n ők aránya 8-10~ körül mozgott, addig 1958-ban már 35~-ra, 1961/62-es tanévben pedig 44,5-ra emelkedett. Legmagasabb volt a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben (89,10, a legalacsonyabb a Mezőgazdasági Akadémián (14,2038. Megváltozott a hallgatók származás szerinti összetétele : az 1961/62-es tanévben 51% fölött volt a népi származásúak aránya. Ebben a tanévben a hallgatók 50,2-a (1470) lakott diákotthonban . Legkedvezőbb a diákotthonokban elhelyezettek aránya a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban (67,80, a legkedvezőtlenebb a DOTE-n (28,30 . A kollégiumban lakók 54,5-a férfi és 45,5-a nő volt:39 Államunk a felsőfokú intézmények hallgatóit tanulmányaik végzésében különböz ő juttatásokkal és ösztöndíjakkal támogatta . 1961/62-ben 75%uk (2190) részesült 50-950 Ft-ig terjed ő rendszeres juttatásban s 1618 volt a tandíjmentesek száma. 1961 márciusában az öt állami fels őfokú intézményben 80 tanár, 63 docens, 134 adjunktus, 242 tanársegéd, 221ektor és testnevelő tanár, összesen 541 oktató dolgozott . Megnőtt a kisegítő és technikai személyzet száma is ao Igen sokan levelező úton végezték tanulmányaikat : 1961-re a DOTE kivételével valamennyi felsőfokú intézményben volt levelez ő oktatás . A mezőgazdaság szocialista átszervezése is sürgette e forma széleskörű kiterjesztését . Így az 1961/62-es tanévben 674-en tanultak s ebből 118 fő volt a n ők száma.4t
37 A Teológiai Akadémiára vonatkozó részt Imolay Lenkey István volt szíves összefoglalni, amit ezúton is hálásan megköszönök . 38 KSH Megyei Igazgatóság. Jelentés Debrecen város egyetemein, főiskoláin tanulók számának alakulása. Db. 1962 . 9. old., 11 . old. ; Beszédes számok (1958-1962) . Db . 1963 . 40 . old.; HajdúBihar fontosabb statisztikai adatai 1961 . Db . 1962. 39 Hajdű-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai 1958 . Db . 1959 . ; HBmL XXIII . 102/a. 21 . 1959. május 19-i jkv. ; KSH Megyei Igazgatóság, Jelentés Debrecen város egyetemein . . . i. m. 11 . old. 40 KSH Jelentés Debrecen város egyetemein, főiskoláin . . . i. m. 13 . old. 41 KSH Megyei Igazgatóság, Jelentés Debrecen város egyetemein . . . i. m. 13 . old. Beszédes számok, i. m.
120
c) A folyamatos korszerűsítés időszaka 1961 után a város felsőoktatási intézményei meghatározó szerepet töltöttek és töltenek be a szakemberképzésben és továbbképzésben . Oktatási, képzési, nevelési és tudománypolitikai hatásuk nemcsak a városban, megyében, régióban, hanem országosan is megmutatkozik . 1980 őszén például a felsőoktatási intézményekben 6393 leend ő pedagógust, orvost, agrármérnököt, zenepedagógust és üzemmérnököt képeztek az A felsőoktatási intézmények oktatói és tudományos munkatársai igyekeztek jóI ellátnia képzési, nevelési és kutatási feladatokat . Tevékenységüknek jelent ős szerepe volt abban, hogy ezek az intézmények nemcsak szű kebb környezetüknek, hanem a tájnak is szellemi és tudományos központjai. Kiemelt feladatuknak tekintették a marxista világnézet ű, alkotó módon dolgozó szakemberek, értelmiségiek képzését és továbbképzését . Bekapcsolódtak a társadalmi életbe, a közm űvelődési tevékenységbe és a termelés segítésébe .4s 1961 őszétő l a reformmunkák üteme meggyorsult a debreceni Tudományegyetemen is. 1962-ben megkezd ődött a programok és tantervek kidolgozása, majd vitája s az új dokumentumok 1963 őszétől léptek életbe. Ezek alapján b ővült a marxizmus-leninizmus tárgyainak köre s erősödött a szaktárgyakkal való kapcsolata . A pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani tárgyak egymásra épültek és az elméleti oktatást összekapcsolták a gyakorlati képzéssel. A reform lényeges célkitűzése a hallgatói túlterhelés enyhítése volt. Ennek érdekében az óraszámokat mérsékelték, a kollokviumokat csökkentették, a szigorlatokat jobban szétosztották . Új tankönyvek és jegyzetek készültek, az oktatási módszerek korszerűsödtek, az oktatás színvonala emelkedett. Fokozatosan épült ki a főhivatású szakmetodikusok hálózata is mind a két karon . Ugyancsak 1961-ben került sor a tanárképzés egyetemi irányításának átszervezésére . A Kossuth Lajos Tudományegyetem ebben a periódusban izotóplaboratóriummal, két új diákotthonnal, majd 1969-ben új kémiai épülettömbbel gyarapodott . Az 1960-as évek végén az oktató-nevelő-tudományos munka szervezettségének növelése és hatékonyságának javítása érdekében tanszékcsoportokat hoztak létre, melyek a rokontudományok területén munkálkodók tevékenységét koordinálta . Így az egyetemen 11 tanszékcsoportot szerveztek . A Bölcsészettudományi Karon 21 tanszéket öt tanszékcsoport - 2 tanszék nem tartozott tanszékcsoporthoz, hanem közvetlenül a karhoz -, a Természettudományi Karon 16 tanszéket szintén öt tanszékcsoport egyesített. A rektorátushoz tartozott a marxizmus-leninizmus tanszékcsoport (3 tanszék), a testnevelési tanszék, az Egyetemi Könyvtár, az Oktatástechnikai Központ, a Botanikus Kert, a Gyakorló Gimnázium, a Gyakorló Általános Iskola és a diákotthonok ~ A rektor és a dékánok munkáját megfelelő hivatali és gazdasági apparátus segítette, élükön az egyetemi főtitkárral és a gazdasági főigazgatóval . Egyetemünk legnagyobb számban változatlanul kétszakos középiskolai tanárokat képez ötéves tanulmányi idővel. Az ötödik év a gyakorlati pedagógusképzést szolgálja és felkészíti a jelölteket arra is, hogy az általános iskola felső tagozatában is eredményesen taníthassanak . Tanárszakon kívül a BTK képez még népművelőket, pszichológusokat, néprajzosokat, illetve pedagógiai szakképzés is folyik. A TTK-n a tanárszakon kívül - eredménnyel képeznek okleveles vegyészeket, biológusokat,. 42 Hajdú-Bihar megye Statisztikai évkönyve 1980 . Db . 1981 . 391. old. A Hajdú-bihari Napló 1980 . márc . 2. 9. oldalá n 6286 hallgatót emut . 43 Hajdú-bihari Napló 1980. március 2. 9. old. 44 HBmL XXIII. 102/a. 1968 . december 30-i jkv. ; KLTE Debrecen, (Szerk . : Némedi Lajos) Db. 1972.; HBmA 8. fond . 2/a. ö.e.1964. ; H.-B. megye Statisztikai évkönyve 1980. Db . 1981 . 391. old.
fizikusokat, matematikusokat és számítástechnikai szakembereket . 1979/80-ban 1839 nappali és 465 levelező hallgatója volt a KLTE-nek, akiket 365 tanár oktatott .4 s A tanszékek a szakemberképzés mellett jelent ős tudományos kutatómunkát végeznek. Az eredmények részben az egyetem tudományos kiadványaiban látnak napvilágot . Az évkönyvek évente számolnak be á tanszékek kutatási témáiról és a fontosabb elért eredményekrő l. Évenként bibliográfia is készül a publikációkról, mely az évkönyv szerves tartozéka. A tanszékek, vagy rokon egységek önálló kiadvánnyal actákkal - is rendelkeznek s az oktatók-kutatók eredményeik egy részét itt publikálják. Igen gyümölcsöző a kapcsola~ a testvéregyetemekkel, de ezek mellett számos más szocialista és tő kés ország egyetemével is eredményes együttműködés bontakozott ki . Az Egyetemi Könyvtár feladata, hogy az oktató-nevel ő-tudományos munkát közvetlenül is segítse gyűjtő tevékenysége és tájékoztató apparátusa révén . A kollégiumokban mintegy ezer hallgató talált otthonra, közöttük külföldiek is. A kollégisták szívesen vállalnak olyan feladatokat, - szakmunkástanulók, munkás-paraszt származású növendékek patronálása - melyekkel elősegítik társadalmi problémák meg~oldását is. Hallgatóink a szakma mellett közéleti, közművelődési feladatok ellátására is igyekeznek felkészülni . Ezt segítik a szakmai klubok és körök, a különböző műwészeti együttesek és csoportok, melyek váltakozó sikerekkel tevékenykednek. Jelentős volt a fejl ődés a Debreceni Orvostudományi Egyetemen is. A háború el őtt 9 elméleti intézettel szemben 1969-ben 15-re, 1980-ra 18-ra, s a 9 klinika ,15-re növekedett . Az ágyak száma 680-ról 1980=ban 1755-re gyarapodott.4~ A betegforgalom, a dolgozók és hallgatók száma sokszorosára nőtt, a kórtermek és szociális helyiségek száma azonban alig változott, a klinikák zsúfoltakká váltak . Nehézséget okozott s még ma is nagy gond az ápoló-kisegít ő és takarítószemélyzet hiánya. Az 1972-ben beindult oktatási reform tapasztalatai során megfogalmazódott az az igény, hogy egy véglegesebb és országosan egységesebb oktatási struktúra kerüljön bevezetésre . Folyamatosan dolgozták ki az oktatásprogramját, majd a tapasztalatok alapján némi korrekcióra került sor. Az 1979/80-as tanévben az I. évfolyamon már az új oktatási struktúrának megfelelő képzés kezdődött el . Különböző szervezeti egységek jelentő s erőfeszítéseket tettek az oktató-nevel ő munka javítása érdekében . Az elkészített nevelési tervek megvalósításáért munkálkodtak s javították az oktatási-nevelési feltételeket, aminek következtében javult a színvonal és a hatékonyság as 1976 őszén indult a fogorvosképzés . 1979/80-as tanévben a hallgatók száma 1298 fő volt, ebb ő162-en fogorvosi képzésben részesültek . Munkaerkölcsük, fegyelmük szintén javult, a külföldi nyári gyakorlatok igen eredményesek és hatékonyak voltak a9 A hallgatók közül többen TDK-munkát végeztek s jó eredményük és színvonalas közösségi munkájuk alapján néhányan Weszprémi-díjat és emlékérmet nyertek . 1979 őszén szervezték meg a III-VI . évesek részére a Klinikai Diákkört azzal a céllal, hogy a gyógyító-megelő ző munkával kapcsolatos közvetlen ismereteiket egyéni érdeklődésük és adottságaik alapján elmélyíthessék so Ebben az időszakban 70 fér őhelyes n ővérszállás, különböz ő munkavédelmi és egészségügyi berendezés, napköziotthonos óvoda és bölcs őde létesült. Tekintélyes 45 OM Statisztikai tájékoztató 1979/80. Bp . 1980 . Összeállitotta : RBth Tiborné 33, 115-118. old. 46 Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen, 1980 . 13 ., 15 . old. (Szerk . : Némedi Lajos) 47 Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem 1978-79. Db. 1980 . 30 . old. (Szerk . : Bolodár Alajos) 48 Uo. 8. old. 49 A Debreceni Orvostudományi Egyetem évkönyve 1979-1980. Db . 1981 . 7. old. (Szerk . : Bolodár Alajos) 50 Uo. 8-10 . old.
122
-összeget fordítottak a korszerű gyógyítás, kutatás, mű szer- és eszközszükségletek biztosítására. Az 1976-80-as kutatási ciklusban a profiltémáknak megfelelően koncentrált tudományos tevékenység folyt és kiemelked ő eredmények születtek a klinikai és elméleti immunológiai kutatásokban, valamint a daganat- és sejtbiológiai kutatásokban st Több országos, regionális, megyei szintű tudományos konferencia és kerekasztalmegbeszélés rendezésére is vállalkoztak a kutatók és számtalan esetben vettek részt külföldi konferenciákon, kongresszusokon. Zökkenőmentesen alakult a testvéregyetemekkel kötött szerző déses és egyéb tudományos kapcsolat . Jelentős mértékben megváltozott az ifjúságról való állami gondoskodás mértéke . Az 1979/80-as tanévben az ösztöndíj és diákjóléti kiadás együttes összege 13 670 000 Ft-ot tett ki - egy évvel korábban ez az összeg még csak 9 795 000 Ft volt - s az állami támogatásból egy hallgatóra jutó összeg 10 250 Ft-ot tett ki az egy évvel korábbi 7647 Ft-tal szemben sa 1962-ben épült fel az új kollégium, amelybe 216 főt helyeztek el. Az 1978/79-es tanévben 402 magyar és 68 külföldi hallgató lakott kollégiumban s ez közel fele volt az orvostanhallgatóknak . Örvendetes, hogy a korábbi évekhez viszonyítva tanulmányi téren is fejlődés és javulás volt tapasztalható a kollégistáknál.s3 Az 1962-es év újabb előrelépést jelentett a Mezőgazdasági Akadémia történetében . 1962 novemberében Debreceni Agrártudományi Főiskolává szervezték át, tehát egyetemijellegű főiskolaként tevékenykedett, melynek élére rektor :került . Megkezd ődött az oktatási épület b ővítése, a 600 fős kollégium és a 32 lakásos oktatói lakóházsor építése . Napirendre került az oktatási reform végrehajtása, a tananyag és tanterv korszerűsítése. Mind jobban elmélyült a tudományos tevékenység, kiszélesedett a tanszéki kutatás és oktató-nevel ő munka, a termelő szövetkezetek patronálása . Új jegyzetek és tankönyvek készültek és a viták során az oktatók közelebbr ől is megismerték egymás munkáját sa Az 1961/62-es tanévben új színfolttal gazdagodott az intézmény : megindult a mezőgazdasági szakmérnökképzés és a széleskörű szaktanácsadási munka. A főiskolát 1967 májusában továbbfejlesztette kormányzatunk : a képzési időt 5 évre emelték és egyetemi jellegűvé minősítették. Az állami, politikai és társadalmi szervek ebben az időszakban is sikeresen irányították, illetve segítették az oktató-nevelő munkát és erősítették a hallgatók hivatástudatát. A népköztársaság Elnöki Tanácsa 1970. évi 20. sz. törvényerejű rendeletével a Debreceni Agrártudományi Főiskolát és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot összevonta és létrehozta a Debreceni Agrártudományi Egyetemet. E rendelet értelmében az Agrártudományi Fő iskola az egyetem Mezőgazdasági-tudományi Egyetemi Kara,a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum pedig Öntözéses-Meliorációs F őiskolai Kara lett, majd 1976-tót Mezőgazdasági F őiskolai Karrá változott . A Minisztertanács 1972-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez kapcsolta a mezőtúri Felsőfoki Mezőgazdasági Technikumot Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar néven, majd 1976-ban az egyetemhez került a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet .ss A Debreceni Agrártudományi Egyetem a Tiszántúl és 1;szakkelet-Magyarország :agrárfelsőoktatási intézménye, amely ebben a régióban agrármérnököket, a gépészeti, 51 Uo . 19 . old. Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1978-79. i. m. 18-21. old. 52 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Évkönyve 1979-1980. i. m. 6., Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem 1978-79. i. m. 10. old. 53 Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem 1978-79. i. m. 13 . old. 54 Agrártudományi Egyetem DebreCett, 1981 . Db . 4. old. (Szerk . : GulácsiLászló) 55 Uo . 5-7. old.
növénytermesztési, öntözéses-meliorációs üzemmérnököket pedig az egész ország számára képezi . A hallgatókat korszerű szakmai ismeretekkel szakmaszeretetre, hivatáshoz való ragaszkodásra nevelik s felkészítik őket a tudomány és technika gyors fejlődésének megismerésére és alkotó alkalmazására, a vezetési feladatok jó ellátására, a falu közművelődési és társadalmi életében való közösségi munkára és megfelelő, szimpatikus emberi kapcsolatok kialakítására . Az egyetem feladata, hogy a mezőgazdasági üzemek, intézetek, szakágazati szervek részére korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett agrármérnököket, üzemmérnököket, szakmérnököket, illetve szaküzemmérnököket képezzen, az agrártudományok továbbfejlesztését és az elért eredményeket népszerűsítse. A mezőgazdasági termelésben dolgozó vezetők és szakemberek továbbképzését az egyes karok látják el s a legújabb szakismeretekkel gazdagítják a hallgatók tudását s6 1961 márciusában 68 fős oktatói létszámmal rendelkezett a Mezőgazdasági Akadémia s az 1961/62-es tanévben 408 nappali és 3741evelező hallgató képzését látta el a tanári kar . Az 1979/80=as tanévben 480 nappali és 2381evelező hallgatót 112 főnyi oktatói testület képez.s' A jelenlegi kutatómunka típusai : 1 . kiemelt egyetemi feladatok, 2. együttműködési programok, főirányok, kiemelt intézeti feladatok, 3. diszciplináris kutatások, 4. tájkutatás, 6. egyéb kutatás . A tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazása segíti elő a mez őgazdaság előtt álló termelési, gazdálkodási feladatok eredményes megoldását. A tudományos munka, a kutatás társadalmi hasznosságát is' jórészt az dönti el, hogy azok milyen mértékben alkalmazhatók a gyakorlatban, hogyan szolgálják a termelés érdekeit és gazdaságos fejlesztését . A hallgatók számára nagyszerű szakmai önművelési lehetőséget nyújtanak és a tudományos utánpótlás biztosításában fontos szerepet játszanak a tudományos diákkörök. Lehetővé teszik az érdekl ődőknek, hogy bekapcsolódjanak egy-egy tanszék kutatómunkájába és így megismerkedhessenek a tudományos kutatás alapelemeivel . Az évenként rendezett kari és kétévenkénti egyetemek közötti tudományos diákköri konferenciákon mind nagyobb számban szerepelnek a hallgatók . Az OTDK agrárszekciójában évek óta kiváló teljesítményt nyújtanak a diákkörök ss A Felsőfokú Tanítóképző Intézet alapításakor - 1959-ben - általános iskolai szakon kezdődött az oktatás s az 1960-as évek elejére kialakult szervezeti és oktatási rendje. 1963-tól népművelő-könyvtáros képzés is megindult, s így Hajdú-Bihar, Békés megyék tanítószükségletét, valamint a keleti országrészek népművelési szakemberigényét elégítette ki.59 1959-ben jelent meg a felsőfokú tanítóképző intézetek első tanterve, majd 1964-ben új tanterv lépett életbe, amely a magas óraszámokat mérsékelte, a vizsgák számát csökkentette, a szükséges tantárgyösszevonásokat elvégezte . A heti óraszám alakulása félévenként 27 és 32 között váltakozott, a VI. félévben viszont csak 23 volt. E tanterv nagy erénye volt, hogy a pedagógiai gyakorlatra fordított időt megnövelte, amely európai mércével mérve is komoly eredménynek számított . 56 Uo. 10 . old. ; Agrártudómányi Egyetem Debrecen, 1975 . évi kutatási beszámoló jelentése, Db . 1976 . 57 KSH Megyei Igazgatóság, Jelentés -Debrecen város egyetemein, főiskoláin tanulók számának alakulása. Db. 1962 . 10 ., 13 . old. ; Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai 1961 . Db . 1962 . 251. old.; OM Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 1979/80. Bp . 1980 . 31 ., 33 ., 115118. old. 58 Agrártudományi Egyetem Debrecen, i. m. 16-17. ; A Debreceni Agrártudományi Főiskola évkönyve, 1964/65-ös tanév. (Szerk . : Kapusi Imre) Db . 1965.; A Debreceni agrárfels őoktatás 100 éve, i. m. 59 A debreceni Tanítóképző Intézet Évkönyve, 1959-65. Db . 1965 . (Szerk . : Sütő Sándor)
124
Később 1970-ben, 1973-ban, majd 1976-ban a korszerűsítés igényével és a szakmai képzés jobbításával változott a tanterv. Az 1974/75-ös tanévben az intézetnek 1295 hallgatója volt, akik 3. éves képzésben részesültek. A kollégiumot 1960-ban építették s 1963-ban újabb épületrésszel bővítették . Mintegy 210 hallgató számára nyújt férőhelyet, s ez a nappali tagozatos hallgatók kb. 50~-a.6° 1976. szeptember 1-jével az Elnöki Tanács rendelete értelmében az intézet Tanító- , képző Főiskolává alakult. Új tanterv alapján indult a munka s a tapasztalatokat az 1980-ban megjelent újabb korrekciós tantervben fogalmazták meg 6t Az intézetben folyó tudományos kutató munka a képzés korszerű módszereinek keresésére, az általános iskolai akótagozatos tanulók életkori sajátosságainak feltárására, az oktatás és nevelés korszerű módszereinek kutatására s a mozgalmi szervezetek nevelési lehetőségeinek kibontakoztatására irányult. Említésre méltó, hogy a tanárok tudomány-népszerűsítő előadásokat is vállalnak igen sokrétű társadalmi munkájuk mellett. Az intézmény szerződéses kapcsolatban áll a meisseni és a potsdami testvérintézményekkel. Az alapítás évében 27 oktató kezdte meg a munkát, 1974/75-ös tanévben 31 intézeti tanárból, l docensből, 6 adjunktusból és 3 tanársegédből tevődött össze az oktatói kar. Az 1979/80-as tanévben 641 nappali, 5731evelező hallgató tanult s ezek oktatását összesen 86 oktató látta e1.62 1961-ben a Pallagon működő állattenyésztési és növénytermesztési tagozatú mezőgazdasági szakközépiskolát Felsőfokú Mezőgazdasági Technikummá szervezték . 59 fővel indult a képzés s ebb81 40 fő diákotthonban lakott . Levelezőként 101 hallgató iratkozott be, s a 160 főnyi növendéksereget mindössze 8 tanár oktatta.ó3 Az 1966/ 67-es tanévben 120 nappali és 1271evelez ő hallgató tanult . A nappaliak közü186-an laktak diákotthonban s szinte valamennyi tanuló rendszeres állami támogatásban részesült~ 1968 nyarán a technikum felsőfokú jellegét megszüntették s ismét középfokú szakintézményként folytatta munkáját . Az 1965/66-os tanévben nyílt meg a Felsőfokú Építőgépészeti Technikum. Az új tanulmányi épületet és a kollégiumot 1966 nyarán adták át rendeltetésének. A főiskola magasépítész és gépész karán felsőfokú szaktechnikusokat képeztek . Az intézetben induláskor 9 tanszéket szerveztek . 1972 . szeptember elején jött létre az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, amelynek Gépészeri Kara építőgépészeti szakkal, valamint az Építőipari Kara magasépítési szakkal Debrecenben, a korábbi felsőfokú technikum utódaként működik.6s Az intézmény feladata a kivitelező épít őipar számára, valamint a település- és regionális fejlesztési tervekkel, a lakásgazdálkodással és kommunális szolgáltatással összefüggő mű szaki-gazdasági feladatok ellátására alkalmas szakemberek képzése. A tanulmányi idő 3 év, és sikeres vizsgák után a hallgatók képzési irányát feltüntető üzemmérnöki oklevelet szereznek. Az 1965/66-os tanévben 81 hallgatóval indult a munka s az 1970-es években a közel
60 Dr . Klement Tamás: A magyar felsőoktatás 1945-1975. Bp . 1975 . 46. old . 61 Molnár Károly-Vaskó László : A magyar demokratikus tanügy négyven éve,
1985. 106-107. old.
VEAB, Veszprém
62 Dr . Klement Tamás: A magyar felsőoktatás 1945-1975. i. m. 46. old. ; OM Statisztikai Tájékoztató 1979/80 . Bp . 1980. i. m. 29., 33., 115-118. old. 63 KSH Jelentés - Debrecen város egyetemein . . . i. m. 11-13. old. b4 H.-B. megye Statisztikai évkönyve 1976. Db. 1977. 310. old . 65 Hajdú-bihari Napló 1977. február 24. 4. old.
125
félszáz oktató 400-450 nappali hallgatóval foglalkozott . Az 1979/80-as tanévben 393 nappali, 3581evelező hallgató tanult, akiket 68 fő s tanártestület oktatott~ A nevelőmunka koordinálását elősegítette az 1976-ra elkészült nevelési terv és az. 1977-re elkészített nevelési intézkedési terv. Ezek foglalták egységes keretbe az oktatók, a patrönáló és évfolyamfelelős tanárok, a KISZ-alapszervezetek és a kollé-~ gium emberformáló nevelési tevékenységét . A tanárok kutatómunkája több ponton kapcsolódott az általuk végzett oktatómunkához. Bár alapkutatásokkal nem foglalkoztak, de annál inkább nagyobb gondot fordítottak a termeléshez közvetlenül kapcsolódó alkalmazott, illetve fejlesztő kutatások csoportjába tartozó különféle feladatok megoldására, kidolgozására . Az elmúlt években több külföldi tanulmányúton vettek részt az intézmény oktatói s igen hasznos és gyümölcsöző a Moszkvai Építő-mérnöki Egyetemmel s a Wismari Mű szaki Főiskolával kialakított kapcsolat 6~ 1966 őszétől a zeneiskolai tanárok középfokú képzése megszűnt s helyette Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozata kezdte meg tevékenységét s vette át főiskolai szinten a tanárképzést . A tanulmányi idő 3 év maradt, a tanterv módosult : 3 szakból szerezhettek diplomát a növendékek. Az 1979/80-as tanévben 177 n ővendéé tanult a Zeneiskolai Tanárképző Intézetben.bs Végül említenünk kell a Református Teológiai Akadémiát is, amit korábban már tárgyaltunk, így e helyen a mélta-~ tósától eltekintünk . A tárgyalt periódusban az egyetemigfőiskolai hallgatók jelentős állami támogatásban részesültek . Új ösztöndíjrendszert vezettek be, amely a tanulmányi eredményt állította előtérbe . Erőfeszítések történtek a diákotthoni munka javítására is. Valamennyi intézményben eleven, igényes kulturális élet volt. Szakkörök, művészeti egy űt-tesek, kiállítások, előadások, vitafórumok biztosították a művel ődés és a szórakozás lehetőségét. Eredményesen dolgoztak a tudományos diákkörök is. 1961-ben 6, 1980ban a felsőoktatási intézmények száma 7-re emelkedett. Meg kell említenünk a_ Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatát és a Reformátusa Teológiai Akadémiát szerényebb hallgatói létszámmal. A több mint 800 oktató-kutató ekkor köze16400 hallgatóval foglalkozott .69 A városban tevékenyked ő tudományos alkotó műhelyek, kutatóbázisok egyre nagyobb részt vállaltak a konkrét termelési, társadalmi feladatok megvalósításából . Az 1970-es évek végére több mint 300 fő szerzett tudományos fokozatot, ebbő l 13 , akadémikus, 47 tudományok doktora lett~° Különösen jelent ősek voltak azok a változások, amelyek a tudományos élet struktúrájában bekövetkeztek. A megyei, városi párt- és állami vezetés a gazdasági egységekkel együttműködve kezdeményezte a tudományos erők összefogását, tervszerifbb hasznosítását, a kutatóhelyek és termelőüzemek közötti kapcsolatok erősítését . A városi pártbizottság kezdeményezésére 1977 novemberében megalakult a Debreceni Felsőoktatási Intézmények és Futatóintézetek Tanácsa (FIKIT), amelynek feladata lett a szellemi erők és az anyagi esz-közök koncentrálása, képzési és kutatási kooperációk létesítése, regionális feladataik
66 OM Statisztikai Tájéko tató. Felsőoktatás 1979/80. Bp . 1980 . összeállította : Rőth Tiborné, 28., . 33 ., 115-118. old.; H-~. megye Statisztikai évkönyve 1965. Db . 1966 . 295. old. 67 Hajdú-bihari Napló 1981 . február 22 . 5. old. 68 OM Statisztikai Tájékoztató . Felsőoktatás 1979/80. i. m. 33 . old. 69 H-B. megye Statisztikai évkönyve 1970. Db. 1971 . 329. old.; Hajdú-Biharban történt 1968-74. Db . 1975 . 16 ., 55 ., 90 ., 20 . old. (Szeré . : Bényei Miklós); Hajdú-Bihar megyeStatisztikai évkönyve := 1980. Db . 1981 . 391. old. -
126
összehangolása, tevékenységük hatékonyságának fokozása és korszerűsítése.~t A kezdeti tapasztalatok biztatóak voltak s a tanács eredményesen végezte s napjainkban is végzi munkáját. Regionális jelleggel de facto 1976. október 7-én léterjött az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága (DAB). Célja : a Tiszántúlon folyó tudományos tevékenység társadalmi eszközökkel való ösztönzése, támogatása és koordinálása ; az e területen működő tudományos és oktatási intézetek dólgozóinak összefogása a tudomány művelésének fokozására, az újabb tudományos eredmények elérésére, a helyi tudományos élet további fejlődésének elősegítésére. . ." .~z Megalakultak az egyes bizottságok, ezek mellett a munkabizottságok azzal a céllal, hogy a régióban a tudományos életet összefogják, ösztönözzék a kutatásokat, s mind ezt konferenciák, tanácskozások szervezésével, kiadványok megjelentetésével támogatják .'3 A debreceni fels őoktatási intézményekben folyó kutatómunka az intézmények jellegének megfelelően több szállal kapcsolódott a város gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A helyi és regionális jellegű témák mellett említésre méltóak azok a kutatások,. tudományos eredmények és publikációk, melyek országos vagy nemzetközi jellegűek. Ezeket az eredményeket fels őoktatási intézményeink évenként megjelen ő évkönyveikben, tudományos közleményeikben vagy más publikációkban hozzák nyilvánosságra .~4
Azzal zárjuk gondolatainkat, hogy a kép, amit a város felső oktatási intézményeinek tevékenységéről felvázoltunk, nem lehet teljes, csupán az általunk lényegesnek ítélt kérdések exponálására törekedtünk. A kérdés teljes kifejtését korlátozta a tanulmány szűkre szabott terjedelme. Mindezek űgyelembevételével kísérletet tettünk az elért eredmények felvázolása mellett a fejlődést akadályozó, gátló tényezők, az adott kor gazdasági-politikai sajátosságaiból adódós olykar a végig nem gondolt, elhamarkodott, más esetekben pedig a türelmetlen kultúrpolitikai döntések, kapkodások jellemzésére. Úgy látjuk, hogy csak egy terjedelmesebb munka feladata lehetne az említett hiányosságok terjedelmesebb kifejtése mellett az oktatás tartalmi kérdéseinek, a különböz ő tanterveknek, a személyi és káderügyeknek, a vezetéssel kapcsolatos problémáknak s nem utolsósorban a felső oktatási intézmények kutatómunkájának a teljesebb és részletesebb feltárása. Azt is érzékeltük, hogy a fordulat évétől az 1950-es évek közepéig - amikor a hallgatói létszám megnőtt - nemigen adódott nagyobb lehetőség a tehetségesekkel valö foglalkozásra, nemcsak az oktatás tömegessé válása miatt, de a tanterv, a tanulmányi rend, az oktatók túlterheltsége sem igen segítette ezt elő. Tulajdonképpen az 1970-es . évektől adódott nagyobb lehetőség, hogy az arra érdemes, tehetséges hallgatókkal többet foglalkozzanak a különböző intézmények oktatói . Sajnos azonban még napjainkban is olykor nem kis nehézséget okoz a tehetségesekkel való foglalkozás rs ezek számára készült külön tantervekről, penzumokról nemigen beszélhetünk. 70 Hajdú-bihari Napló 1980 . március 2. 9. old. 71 A debreceni felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek tanácsának szervezeti és működési szabályzata, 1977. 72 MTA DAB Tájékoztató I. Db . 1979. 12 . old. 73 1981 . április 14-én Szentágothai János, az MTA elnöke átadta a DAB-székházat. MTA DAB. Tájékoztató I. Db . 1979. 7. old., illetve Tájékoztató II . Db . 1983 . 5. old. ; Debreceni Szemle 1982 . 2. 74 Hajdú-bihari Napló 1980 . március 2. 9. old.
12T
A város felső oktatási intézményeinek fejlődése, miként országosan sem, így itt sem volt egyenes ív ű és zökkenőmentes, de azt ismételten hangsúlyoznunk kell; hogy az eltelt években nagy utat tettünk meg . Akik az oktatás demokratizmusától féltek, színvonalsüllyedést jósoltak s holmi szellemi elit"-képzés eszméjével próbálták a régi rend mővelődési kiváltságait megvédeni, bizonyára irigykedéssel néztek, néznek eredményeinkre. Mi büszkék vagyunk arra, hogy 1980-ban 4822 nappali és 1571 esti és levelező egyetemi-főiskolai hallgató tanult városunkban . Mindez nagy győzelme a szocialista épít őmunkának s tükrözi a szocializmus alapjainak lerakását, a fejlett szocialista társadalom építését a felsőoktatásügy területén is. A város oktatásügyének irányítói eddig is felhasználták és a jövőben is felhasználják a történelmi és társadalmi tapasztalatokat s ezzel új lehetőségeket teremtenek a holnap szükségleteinek magasabb szinten való kielégítéséhez mind az általános, mind a szakemberképzésben és a jövő értelmiségének nevelésében . A review of the lu'story of higher education in Debrecen between 1945-1980 László Yaskó The author gives a short scheme of the trends of higher education in Debrecen before 1945, then considers the era after the liberation of the country in detail. In Chapter One-1945-1948-one can read about the reinstitution of the University of Sciences of Debrecen, about the democratization of public at the university, the transformation of organizational frames and of the contents of education, the political development of the students and about youth organizations. Here the situation in agricultural higher education, tacking and educational work and the provisional cessation of higher education in agriculture are also mentioned. Chapter Two-1948-1961-saims to show the socialist foundation of higher education, its development and controversies. Here one can read about the reform of teachers' training in 1949, its deficiencies, about the separation of the faculties of Theology and Medicine, about the cessation of jurisdictional education, and then about the results achieved in the first half of the 1950's and some mistaken measures taken by the supreme authority that did not strengthen either university or the education of specialists at a higher level. The foundation of the College for Teachers, the organization of the Medical University and of the Academy of Agriculture, their results, the activities of the Theological Academy, and finally the establishment of two newly organized institutes of higher education are also referred to. In Chapter Three-1961-1980-one can read about the permanent modernizationof the institutes of higher education in Debrecen. The author discusses the organizational life of each institute, their substantial work separately and also refers to their scientific activities . For every institute the educational work, training of socialist experts the professional work of students and the youth organization are also mentioned. The study finally tells about the áctivities of the Council of Institutes of Higher Education and Research in Debrecen and that of the Committee of the Hungarian Academy of Sciences in Debrecen, which have achieved important results within the region and outside its borders. I"Icmopun estctuezo o6pasoeauun e ,I~e6pegeue e 1945-1980 zodaz Jlacao Baruxo ABTOp pa60TbI KpaTKO OIIHCbgiaeT BOIIpOC BbIC1IIer0 OÓpa30BaHHá E ,£[eópeuege s gepgoA uo 1945 ro,ua, saxéM goupoógo saggMaeTCa sogpocoM sr~rcmero oópasosaaHa s nepgoA gocne ocso6oxcueggsi . B nepeoű znaee ~ ~gTaeM o gauasgceM gosy~o ~ICg3gb ,L[e6peuegcxoM Hay~oM YagsepcgTeTe, 06 oó~ecTSeagoi£ AeMOxpaugg yH~epcgrera, o go.~rgsecxoM socggTaHSA g passgzgg cryuegzos g o MonoAexcgsgt opraggsartgax. 3Aecb xaxxe rosoparca o gonoxce~ sr~rcmero o6pasosaagx s cem cxoxossúicTSeggoM gacrgryre, o geuarorgsecxo~ s socggrarenbcxofi pa6oxe, a Taxxce o speMe~oM gpexpagxeagg oóyve~ s cenbcxoxossg3czse~oM ggcTg~ryre . Bmopan uacma pa6oTar czpe~xcx goxasaTa saxnarucy couganHCrgiecxgx ocgoa s nepgoA 19481961 rollos, passgzge sarcmero oópasosagex g ero nporgsope~x. 3ueca ~ar sgaxo cx c pecpopMo~ nop~orosxg neAaroros 1949 ro,ga, c ee geRocra~rxa~, ~TaeM o pasReneaeg cpaxy.~Texos 12 8
