KISS „ Y ÁS ÁRHELYI
LAJOS MŰ V É SZ É L ET
Budapest. 1957 K é p z ő m ű v é s z e t i Alap K i a d ó v á l l a l a t a , 292 lap. K é p z ő m ű v é s z e t i irodalmunk egyik legjelentősebb ú j d o n s á g a Kiss Lajos, kiváló n é p r a j z t u d ó s u n k ú t t ö r ő é r d e m ű m ü v e a „Vásárhelyi művész-élet"-ről. Kiss Lajosnak kél m á s i k , k o r á b b i , n a g y s z e r ű m u n k á j a „ A szegény ember é l e t e " — és „ A szegény asszony é l e t e " címen m á r elvezetett b e n n ü n k e t a Tisza-Maros szög nincstelen parasztjai közé, m á r m e g e l e v e n í t e t t e e l ő t t ü n k a múlt század m á s o d i k telének, a század végnek és század-fordulónak vásárhelyi t á r s a d a l m á t , kivált a v á s á r h e l y i szegény n é p életét: szőlőosőszök, kubikusok, béresek, n a p s z á m o s o k , kisparasztok, csiz m a d i á k , mosónők, „ n e h e z e n élő férfiak és asszonyok" v i l á g á t . Ebbe az elterpeszkedő, Szeremlei szerint hét, sőt t a l á n ötvenhét faluból összetevődött elmaradt, poros alföldi városba j u t u n k el ismét Kiss Lajos vezetésével, hogy a jelen század első nyolc esztendőinek eseményeibe vagy eseménytelenségébe s ű r í t v e (1904—1912) ismerjük meg azt a. hősies k ü z d e l m e t , m i l y e t az i t t született vagy idekerült m ű v é s z e k v í v t a k a város, a magyar v i d é k k u l t ú r á j á é r t , a művészet m e g h o n o s í t á s á é r t , megszerette téséért . Kiss bajos k ö n y v e születéséről a bevezetőben elmondja, hogy eredetileg Tornyai Jánosról és Rud nay Gyuláról akart a Tornyai Társaság részére szék foglalót készíteni, elsősorban azokról az időkről, amikor a m ű v é s z e k Vásárhelyen éltek. Szerzőnk azonban ezekben az e s z t e n d ő k b e n nemcsak a- m ű v é szek életének s z e m t a n ú j a , hanem b a r á t j u k , küzdel meik osztályosa is volt. Kiss Lajos, Tornyai, Rudnay élete, felfogása összefonódott' az ugyanakkor itt élt t ö b b i művészével : Endre Bélával, P á s z t o r J á n o s s a l . V á r a d y G y u l á v a l , Rubletzky Gézával stb. Vissza emlékezéseibe így bevette a m ű v é s z t á r s a s á g vala mennyi t a g j á t . Azokról a művészekről is ír, akik Vásárhelyen megfordultak, hosszabb vagy r ö v i d e b b ideig ott dolgoztak, kezdve a legelső vásárhelyi szerény-tehetségű festőtől, Gosztonyi Józseftől, egé szen a Rudnay festőiskola sok n ö v e n d é k é i g . Nem feledkezhetett el a m ű k e d v e l ő k r ő l és m ű b a r á t o k r ó l sem, akik a m ű v é s z e k h é t k ö z n a p j a i h o z éppen ú g y h o z z á t a r t o z t a k , mint ünnepeikhez. Adatait hiteles forrásokból, levéltári iratokból, t ö r t é n e t i m u n k á k b ó l , folyóiratokból, n a p i l a p o k b ó l g y ű j t ö t t e össze, hozzá adva saját élményeit, beleszőve emlékeit, őszinte magyar gondolatait. í g y kerekedett k i a felolvasás
nak szánt rövid t a n u l m á n y b ó l ez a m ű , mely huszadik századi magyar m ű v é s z e t ü n k , nemzeti festészetünk egyik legfontosabb területére vonatkozó forrás a n y a g g á lett. A „ V á s á r h e l y i m ű v é s z é l e t " nemcsak kimeríthetetlen adattár a művészettörténészeknek, akik az Alföld festészetével foglalkoznak, hanem élvezetes, s z ó r a k o z t a t ó és elgondolkoztató í r á s m ű mindazoknak is, a k i k a magyar m ű v é s z e t e t szeretik. Kiss Lajos k ö n y v e m e g í r á s á n a k célját így fog lalja össze : „Kötelességből, sőt lelki szükségből is í r t a m s z ü l ő v á r o s o m n a k ezt a mindeddig íratlanul maradt t ö r t é n e t r é s z l e t é t , hogy e nagy város pora és a feledés egyre sűrűsödő h o m á l y a ne temesse el azt örökre. K e v é s ember él m á r H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n , aki ismerte Tornyait és m ű v é s z t á r s a i t . Még kevesebb, aki ezekkel a művészekkel n a p o n k é n t együtt lett volna. Olyan ember meg t a l á n nincs is, akit az fog lalkoztatna, hogy a m ű v é s z e k közül k i k k e r e s t é k fel ezt a várost h a m i s í t a t l a n m a g y a r s á g á é r t és tiszta lelkületéért, hogy k i k ö r ö k í t e t t é k meg n é p é n e k éle tét és tipikus alakjait . . . Ez a visszaemlékezés valójában a művészet iránti szeretetének és hálájá nak a kifejezése". Nemzeti m ű v é s z e t ü n k egyes területein még szá mos megoldatlan kérdéssel á l l u n k szemben, összefogó elemzésénél is arra é b r e d ü n k , hogy m é g előbb az a d a t g y ű j t é s m u n k á j á t kell alaposabban, mélyre h a t ó b b a n elvégezni. Ilyen k u t a t á s i terület m é g — noha m á r komoly részleteredményekre é p í t h e t ü n k — az alföldi festők m u n k á s s á g a is, melyet ú j a b b m ű v é s z e t t ö r t é n e t i í r á s a i n k b a n kezdenek külön probléma k é n t kezelni. K é t s é g t e l e n , hogy a magyar t á j szépsége, ereje egyre i n k á b b h a z a h í v t a a századfordulón a külföldi művészeti k ö z p o n t o k b a n t a n u l ó , a francia, a n é m e t művészet bűvöletébe k e r ü l t m ű v é s z e i n k e t . A n a g y b á n y a i festőkben — Ilollósyban, R é t i b e n , Münchenben T h o r m á b a n — a millennium évében t á m a d t fel e l l e n á l l h a t a t l a n erővel az a vágy, hogy a tanultakicai, a l á t o t t a k k a l a tarsolyukban haza kell j ö n n i és a hazai t á j a t , a hazai p r o b l é m á k a t kell megfesteni. Ez az olthatatlanul izzó érzés m é g i n k á b b fokozódik és m é g e g y ö n t e t ű b b e n gyökerezik népi-nemzeti h a g y o m á n y a i n k b a n az alföldi m ű v é s z e k céljait tekintve. „Alföldi m ű v é s z e k " összefoglaló n e v é b e n elsősorban azokra gondolunk, akik é l e t ü k legjavát, hosszabb vagy r ö v i d e b b időt t ö l t ö t t e k az
Alföldön és m ű v é s z e t ü k b e n a magyar p a r a s z t s á g életét, k ö r n y e z e t é t , a magyar Alföld valóságát örö k í t i k meg. Az alföldi festészet ö n m a g á b a n s o k r é t ű , v i d é k e k , m ű v é s z e k felfogása szerint változó, egyesek m u n k á s s á g á n belül is e l l e n t m o n d ó : m á s H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n , m á s Szolnokon, m á s Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben. Ivz az elnevezés nem valami fajta leszűkítést akar és csak a v á s á r h e l y i e k r e kor l á t o z ó d n é k , nem is szembeállítást, példáid a nagy b á n y a i a k k a l , csak összefogni kívánja azt a művésze tet, melyet a Nagy Magyar Alföld szeretete h í v o t t életre. H a t a l m a s erejű ez az összefogó erő, t a l á n így n e v e z h e t n é n k : az alföldi szemlélet. A h ó d m e z ő v á s á r h e l y i legnagyobbak, az „ é g i g é r ő k " , a- szolnoki l e g k i v á l ó b b a k d ö n t ő szereped j á t s z a n a k művésze t ü n k huszadik századi, nemzeti h a g y o m á n y a i n k h o z h ű , s azokat m e g é r t ő , a népből t á p l á l k o z ó művészet fejlődésében. Tornyai, Rudnay, Koszta, M e d n y á n s z k y , F é n y e s szemlélete ma is friss erővel hat, mind a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i , mind a szolnoki művészt clcpen, mind ú j a b b k o r i festészetünk egész t e r ü l e t é n . Az alföldi szemlélet nemzeti p i k t ú r á n k g a z d a g s á g á t , v á l t o z a t o s s á g á t teszi n y i l v á n v a l ó v á , jelentőségének felismerése elengedhet el len h a g y o m á n y a i n k helyes é r t e l m e z é s é b e n . Kippern ezen a t é r e n jedemt m é r h e tetlen segítséget Kiss Lajos é r t é k e s k ö n y v e , mely elöntő érveléssel, vitathatatlanul bizonyítja alföldi festőink igazát. Egyetlen művésze-soport se tuelott annyira eggyé válni a n é p p e l , a magyar valósággal, mint é p p e n a. Viharsarok művészei : a v á s á r h e l y i e k . Tornyai, Rudnay, Endre Béla, Pásztor János (9S. kép) - Kiss Lajossal együtt „ b e l ü l r ő l " ismerik a n é p e t , n e m i az idevetődött ielegenek é r d e k l ő d ő , felü letes t e k i n t e t é v e l nézik, hanem szokásait, t í p u s a i t , jedlemét, sőt gonelolalait is ismervén, lelkük mélyébe h a t o l ó pillantással. A s z e g é n y n é p s o r s á n a k mostohasága e g y b e v á g az ő megélhetési gondjaikkal, a Tisza t á j r a b o r u l ó t u n y a s á g az ő k u l t u r á l i s k ü z d e l m e i n e k á t h a t o l h a t a t l a n ködfalát képezi. Ke\serűvé v á l i k a szó Kiss Lajos szájában, amikor a sorozatos megnemértőséről, a városi vezetőség m é r h e t e t l e n nem törődömségéről beszél, de boldog izgalom fűti, mikor nagy erőfeszítéseik legcsekélyebb e r e d m é n y e i t ismer tetheti. T o r n y a i é k ezedíben az e g y ü t t t ö l t ö t t é v e k b e n valóságos k u l t u r á l i s forradalmat idéztek elő H ó d m e z ő vásárbely életében. Kezdeményezésükked valóban m e g t e r m é k e n y í t e t t é k a vásárhelyi „ u g a r t " . Kiállí t á s o k a t rendeztek, m ú z e u m o t a l a p í t o t t a k , felkutat t á k a v e s z e n d ő b e m e n ő , elkallódó n é p m ű v é s z e t i e^mlékeket, majolika és agyagipari tede>pot létesítet tek az alföldi gölöncsér m ű v é s z e t m e g m e n t é s é r e . R é s z t v e t t e k a vásárhelyi k u l t ú r p o l i t i k a i - i r o d a l m i művészeti folyóiratnak, az „A J ö v e n d ő " - n e k megala
p í t á s á b a n , mely Ady Endre beköszöntőjével indult és „a magyar i n t e l l e k t u á l i s forradalom új sánc-helyé nek" nevezi „ H u n n i á n a k ezt az e l á t k o z o t t szögletét", a „ p a r a s z t P á r i z s t " , H ó d m c z ő v á s á r h e d y t . Lanka datlan eréllyel t ö r ő d t e k a város szépítésének ügyével és g y é r s z á m ú m ű e m l é k é n e k m e g ó v á s á v a l . A l i g lehet m e g d ö b b e n é s nélkül olvasni a korabeli á l l a p o t o k r ó l , a m ű v é s z e k nehéz helyzetéről és a t u d ó s o k „élet s z í n v o n a l á r ó l " szóló sorokat, melyek l é l e k b e m a r k o lóan m u t a t j á k a t á r s a d a l o m részéről megnyilvánule'> elöbbenetes részvétlenséget. A város költségvetésében egy fillér sine\s a vásárhelyi művészkolónia, de a Rudnay-féle festőiskola t á m o g a t á s á r a sem, komoly művészet p á r t o l á s á r a . . . „Mert hál hogy egyik szavamat másikba ne öltsem írja Tornyai J á n o s A J ö v e n d ő h a s á b j a i n 1910-ben Kiss Lajosról — úgy áll a eledog — örök ehetőségére legyen mondva Hód mezővásárhely városának ! hogy Kiss Lajos „ n é p r a j z i m ú z e u m i tisztvisedő TJr" nem kap annyi fizetést, mint a m e n n y i é r t egy j ó r a v a l ó bérest lehetne fogadni. (Mindamellett s é r t é s s z á m b a megy Vásár helyen, ha valaki k i találja szalajtani a száján, hogy itt nine's k u l t ú r é l e t ) . " A „ V á s á r h e l y i m ű v é s z é l e t " nyolc esztendős kró n i k á j á b a n , a. napi kis és nagy e s e m é n y e k s o d r á b a n a l e g t ü n d ö k l ő b b e n mégis a m ű v é s z e k lenyűgöző erejű és m e g r á z ó h a t á s ú alkotásai á l l a n a k e l ő t t ü n k . Kiss Lajos szemléletes, ízes magyar íráséiban végtelen közvetlenséggel, őszinte e l r a g a d t a t á s s a l és mégis t á r g y i l a g o s a n beszél azokról a képekről, szobrokról, amelyeket ő s z ü l e t é s ü k k o r szinte az edső pillanattól az utolsóig l á t o t t , amelyek az elképzelés hevétől a kiv-ilcl nagyszerűségéig szinte a szeme előtt k é s z ü l t e k . O t 1 van a Serház téri k a s z á r n y á b a n Tornyai népi faragásokkal, p a r a s z t b ú t o r o k k a l berendezett m ű t e r mében, gyakori v e n d é g Entire Béla halk, finom lényét t ü k r ö z ő k u l t u r á l t o t t h o n á b a n , szinte naponta meg fordul P l o h n é k n á l a fényképészeti műteremben, ahol mindig t á r t a j t ó k r a t a l á l t a k a m ű v é s z e k és ahol sok jeles a l k o t á s l á t o t t n a p v i l á g o t . Ez a n é h á n y esztendő m ű v é s z e i n k é l e t é b e n egyike a l e g t e r m é k e nyebb i d ő s z a k o k n a k . Tornyai 1904-ben a Juss-sal kezeli a sort, mellvéd Budapesten első országos sike rét aratja, melyért első k i t ü n t e t é s é t kapja, E g y m á s u t á n születnek a z t á n r e m e k m ű v e i : Rákóczi Rodos t ó b a n , Menyecske a műtci-omben, É d e s a n y á m a s z o b á j á b a n ( m i n d h á r o m a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona) majd a H u r k a t ö l t é s , Csizmahúzás, Bet yárszerelem ( H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Tornyai J á n o s m ú z e u m tulajdona) 1908-ban pedig a huszadik s z á / a d i ma g y a r t ö r t é n e t i festészet remeke: Nagy Bercsényi Miklós ( H ó d m e z ő v á s á r h e l y , T a n á c s h á z a ) . A kuruckor legen d á s hősébe Tornyai valami sajátos, magyar paraszti hőst, a maga paraszt ideálját formálta k i , a l k o t á s á b a
e t í p u s minden nagyszerűségét belesürítette. Jellem á b r á z o l á s a mélységesen magyar, kifejezésmódja fér fiasan erőteljes, előadása egyszerű és t ö m ö r . Számos kedves részlet elevenedik meg Kiss bajos emlékezé seiben, hogy Tornyai hogyan ö l t ö z t e t t e fel Rudnay Gyulát a szegedi s z í n t á r s u l a t t ó l kölcsönzött kurucöltözékbe, arra való h i v a t k o z á s s a l , hogy Rudnay „ s z é p alakjáról és á t é r z e t t m a g a t a r t á s á r ó l a festés k ö n n y e b b e n megy". — Tornyai t á j k é p e i n e k hosszéi sorát is részben ezekbon az években festette : Toldi Miklós lova (vagy Bús magvai- sors, Önéletrajz címen), G é m e s k ú t délibábba] (9!). kép). (Hódmező v á s á r h e l y , Tornyai J á n o s M ú z e u m ) , hogy csak a k é t l e g k i v á l ó b b a t e m l í t s e m a sok közül. — Endre Béla szelíd, lírai egyénisége is ezekben az esztendők bon teljesedett k i . Leszámolás, Bölcső mellett (102. kép), A kis halott siratása, Szomorú Rozika (MagyarNemzeti Galéria) című m ű v e i b e n a d r á m a i hév, a feszült hangulat t o m p í t o t t éllel, nemes m é r t é k t a r t á s s a l jelentkezik. Tájképeiben T o r n y a i é v a l rokon tájszemlélete t ü k r ö z ő d i k , a puszta legjellemzőbb v o n á s a i t , a l á t ó h a t á r messzeségét, az alföldi t á j óriási t á v l a t a i t festette ő is. — Rudnay Gyula ezekben az e s z t e n d ő k b e n ismerte meg közvetlen közelről az Alföld világért. A hegyvidéki és nagyvárosi levegő u t á n m ű v é s z e t é r e , t ö r t é n e l m i ihletettségű felfogá s á r a mély benyomást gyakorolt ez a szemlélet, ez a fojtott indulatokkal terhes, paraszti környezet. (101. kép). I t t készült m ű v e i : K a l a J á n o s öreg b e t y á r r ó l , a Táncolók, vagy tájképei jellegzetes darabjai oeuvre-jenek. Mindhárman: Tornyai, Endre Béla, Rudnay a vásárhelyi p a r a s z t s á g életének legbensőbb tartal
m á t , k ö r n y e z e t é n e k l e g m a r a d a n d ó b b vonásait örö k í t e t t é k meg. Tudatosan is a magyar festészet t o v á b b mind fejlesztésére s z á n t á k életüket és m ű v e i k b e n h a t á r o z o t t a b b a n k e r e s t é k a művészi kifejezés n é p i nemzeti n y e l v é t . Művészetük „felmenőágon" Munkácsyhoz kapcsolódik, annak továbbfejlesztése, a nemzet i festészet sajátosan magyar nyelvének új szókinccsel való g a z d a g í t á s a legfőbb é r d e m ü k . Ez világlik k i m e g d ö n t h e t e t l e n hitelességgel Kiss Lajos írásából, melyről m é l t á n idézhetjük P o g á n y Ö. G á b o r sorait, hogy „ a romlatlan magyar beszéd találkozott az alföldi festészet egészséges kolo rit jávai, nemzeti m ű v é s z e t ü n k klasszikus elemei vel." Kiss Lajos k ö n y v é t Pogány Ö. G á b o r tízoldalas előszava „ A v á s á r h e l y i e k p é l d á j a " címen teszi teljessé. Mélyenszántó t a n u l m á n y a Kiss Lajos m ű v é nek fontosságát és az alföldi művészet jelentőségét méltatja. R á m u t a t m ű v é s z e t t ö r t é n e t i irodalmunk helyes i r á n y á r a , hogy egy-egy ilyesfajta m e m o á r szerű, forrásjellegű, gazdag d o k u m e n t a t í v anyag kiadása- mennyire szükséges és hasznos, sokkal fon tosaid), mint a sokszor n a g y k é p ű hipotéziseké, szin téziseké, melyek legfeljebb felvetik, de nem oldják meg a kérdéseket. H a n g s ú l y o z z a , hogy nemzeti h a g y o m á n y a i n k b a n az alföldi festészetet m é l t ó he lyére kell állítani. Pogány Ö. G á b o r érzékletes, színes, g o n d o l a t é b r e s z t ő í r á s m ű v e m é l t ó bevezetése Kiss Lajos m u n k á j á n a k . M i n d k e t t ő szakirodalmunk g a z d a g o d á s á t jelent i . A k ö n y v e t 64 egész oldalas és 38 szöveg közötti, sajnos, meglehetősen szürke k é p illusztrálja, gyűjtése és v á l o g a t á s a Bényi Lászlót dicséri. Bodnár Éva
K E PJ EG YZ É K
Derkovits Gyula; Halas csendélet, 1928. Montírozóit festmény: tempera, ezüstpapír, aranypor, kartonpapír, szitavászon, celofán. 42 X 57.5 cm. Ltsz. : UMK. 50.240 T. Derkovits Gyula: Végzés. 1930. Tempera, v. 35,5 31,8 cm. Ltsz. Sz. M. 6779.
Derkovits Gyula : Halkereskedö 1930. olf. a és e. porf. v. 80x55,5 cm. Ltsz. MN'C!. 57.42 T. Bernáth Aurél : H e g e d ű s csendélet. 1928. olf. v. 60 100 cm. Ltsz. : T. 57.40.
R E P R O D U K C I ÓK 1. A Magyar Nemzeti Galéria. Budapest, V. Kossuth Lajos téi' 1 2. 2. Magyar Nemzeti Galéria. Részlet a X I X . sz. ma gvai' festészet kiállításáról. 3. Magyar Nemzeti Galéria. Részlet a X X . sz. magyar lést észét kiáll! t ásá ré> 1. 4. Magvar Xemzeti Galéria, Készlet az új magyar szobrászat kiállításáré)!. 5. Id. Marko Károly (1791-1860): Visegrád. 1828. o. v. 58.5x 83 cm. Ltsz.: 3097. MNG. 6. Madarász Viktor (1830-1917): Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben. 1863. o. v. 176 236 cm. Ltsz, : 2794. M XG. 7. Székely Bertalan (1835- 1910): Önarckép. 1860. o. v. 60 • 47.5 cm. Ltsz. : 7588. MNG. 8. Paál László (1846-1879): Erdei út. 1876. o. v. 65x46 cm. MNG. 9. Munkácsy Mihály (1844—1900): Köpülő asszony. 1873. o . ' v . 120,5x 100,5 cm. Ltsz.: 9639. MNG. 10. Szinyei Merse Pál (1854-1920): Majális. 1873. o. v. 123 < 161 cm. Ltsz.: 1547. MNG. 11. Hollósy Simon (1857— 1918): Két tűz között. (A hazai népéletböl). o. fa. 17,7x24 cm. Ltsz.: 2855. MNG. 12. Ferenczy Károly (1862- 1917): Márciusi est. 1902. o. v. 116,5x141,5 cm. Ltsz.: 5249. MNG. 13. Rippl-Rónai József (1861 —1927) : Öreganyám. 1894. o. v. 152 111 cm. Ltsz.: 4042. MNG. 14. Csontváry Tivadar (1853 1919): Zarándoklás a cédrusfánál. o. v. 200 205 cm. Gerléiczy Gedeon tul. 15. Koszta József (1864—1949) : Szélmalom. 16. Csók István (sz. 1865) : Keresztpapa reggelije. 1932. o. v. 90x81 cm. Ltsz.: 6625. MNG. 17. Tornyai János (1869-1936): Juss. 1930 körül, o. v. 99.3x 137,8 cm. Ltsz.: F. K . 10.313. 18. Szőnyi István (sz. 1894) : Este. 1934. Tempera v. 130x90 cm. Ltsz. : Sz. M. 6696. 19. Derkovits Gyula (1894-1934): Önarckép, 1921. o. v. 52,8x42 cm. Ltsz. : Sz. M. 9771.
20. Derkovits Gyula (1894—1934): Hegedűs. 1924 Adatai ismeretlenek. 21. Derkovits Gyula (1894 1934): Püspöksüveges önarckép. 1923. o. v. 70 5 0 em. MNG. 57.56 T. 22. Derkovits Gyula (1894—1934): Püspöksüveges önarckép. 1923. rézkarc, p. 182x119 mm. 23. Derkovits Gyula (1894 1934): Menekülés. 1924. rézkarc, p. 295 < 465 mm. 24. Derkovits Gyula (1894-1934): Ucca. 1927. o. v. 148:144 cni. Ltsz.: UMK. 56.219 25. Derkovits Gyula (1894-1934): Koncert. 1921 - 2 2 . o. v. 160:- 160,5 cm 26. Derkovits Gyula (1894 1934): Szabad az út. 1929. o. fa. 70.5 61,5 cm. Ltsz. : Sz. M. 6367. 27. Derkovits Gyula (1894-1934): Kenyérért. 1930. temp. o. 53.5 < 46,5 cm. Ltsz. : F. K. 8613. 28. Derkovits Gyula (1894 - 1934): Úrhölgy. 1931. temp, és e. porf. p. 48.1 x45,9 em. Ltsz.: F. K . 10 387 29. Derkovits Gyula (1894 1934): Vasút mentén. 1932. temp, és e. porf. 72,2x101,2 cm. Ltsz.: Sz. M. 6544. 30. Derkovits Gyula (1894-1934): Nemzedékek. 1932. o. fa és e. porf. v. 103 77 cm. Ltsz. : Sz. M. 6809. 31. Derkovits Gyula (1894-1934): Alvó né. 1932. temp. p. 50.5 < 72.7 cm. Minisztériumi kdét a MNG-ban. 32. Derkovits Gyula (1894-1934): Idíd télen. 1933. temp, és e. porf. p. 121 < 83 cm. Ltsz. F. K . 9982. 33 — 50. 18 dó Derkovits-rajz az 1930-as vázlatok közül. Ltsz. MXG. F. 57.79. 51. Derkovits Gyula (1894 1934): Vázlat a Végzés hez. I 930. Ceruza és vízf. p. 158 < 200 mm. Magántul. 52. Derkovits Gyula (1 89-' - I 934) : Vázlat a Végzéshez. 1930. ceruza, p. 188 147 mm. Ltsz.: MNG F. 57.79. Konvolutum 18. o. 53. Derkovits Gyula (1894 -1934): Lőrinc pap. 1928 1929. fm. p.' 439 < 512 mm. 54. Derkovits Gyula 1934): Rácstépő. 1930. tus. ]).
55. Derkovits Gyula (1894—1934): ítéletvégrehajtó, 1930. tus. p. 56. Derkovits Gyula (1894—1934): Elítélt. 1930. tus. p. 445x 305 mm. 57. Derkovits Gyula (1894-1934): Werbőczy. 1928L929. fin. p. 516 438 mm. 58. Derkovits Gyula (189+ -1934): Bútorkészítő. 1932. o. és e. pori. v. 86.2 X 49.7 cm. Ltsz. : MNG. 56.418 T. 59. Derkovits Gyula (1894 -1934): Dunai homokszállítók. 1934. o. és e. porf. v. 148 144 cm. Ltsz. : UMK. 56 219 T. till. Derkovits Gyula (1894—1934): Önarckép. 1934. o. v. 42,2x43,5 cm. Ltsz.: F. K . 10 335 (F. K . 1952), 61. Bernáth Aurél (sz. 1895): Csendélet sakktáblával. 1924. pasztell, p. kb. 60 < 50 cm. Eredetileg Péter András tul. 62. Bernáth Aurél (sz. 1895) : Hegedű. 1925. pasztell, 60 x 76 cm. Tarján ímréné tul. 63. Bernáth Aurél (sz. 1895): Csendélet Nikével. 1928. pasztell, p. 170 100 cm. Szilasi Vilmos (Svájc) tul. 64. Bernáth Aurél (sz. 1895): Hegedű. 1929. o. v. 72x 100 cm. Szilágyi Sándor tul. 65. Bernáth Aurél (sz. 1895) : Vöröscsokor az ablakban. 1956. o. v. 80 < 120 cm. Művész tul. 66. Bernáth Aurél (sz. 1895): Tél karácsonyfával. 1955. o. v. 80 x 119 cm. Művész tul. 67. Bernáth Aurél (sz. 1895): Halak. 1947. pasztell, 46 x 55 cm. Litván .József tul. 68. Bernáth Aurél (sz. 1895): Csuka tálon. 1942. o. v. 45 x 76 cm. dr. Kalé>s Sándor tul. 69. Bernáth Aurél (sz. 1895) : Csendélet virágokkal. 1938. o. v. 68 : 56 cm. Frucht er Lajosné tul. 70. Bernáth Aurél (sz. 1895): Éjszaka hegedűvel I I . 1929. pasztell, kb. 70 90 cm. Eredetileg Herz Henrik tul. 71. Medgyessy Ferenc (1871 1958): Radnai Bélánc síremlékének eredeti gipszmodellje. 1949. gipsz. 179 cm. A művész letété a MNG-ban. Ltsz. : N. 312. 72. Medgyessy Ferenc (1871 — 1958): Művészet (Váz lat) 1930.' br. Ltsz. MNG. 56 480-N. 73. Medgyessy Ferenc (1871-1958) : Ülő kislány. 1952. gipsz. 63 em. Letét a MNG-ban. Ltsz. : N . 320. 74. Mcdgyessy Ferenc (1871 — 1958): Bámészkodó kis lány. 1906. br. 25 cm. Radnai Béla tul. 75. Munkácsy Mihály (1844-1900): Siralomház. 1870. o. Amerikában. 76. Munkácsy Mihály (1844 - 1 9 0 0 ) : Siralomház. 1878. o. fa. 119x170 cm. Ltsz.: 1509 MNG. 77. Munkácsy Mihály (1844- 1900) : Rajz a Siralom házhoz. Szénrajz, p. 453x 545 mm. Ltsz.: I ' . M. 1957. 364. 78. Benczúr Gyula (1844-1920): Mátyás fogadja a pápa követeit. 1915. o. v. 200x450 cm. MNG. Ltsz. : 1278. 79. Benczúr Gyula (1844—1920) : A diadalmas Mátyás. 1919. o. v. 200 450 mm. MNG. Ltsz.: 1279.' 80. Tintoretto: Három kamarás a .Madonna előtt. (Velencei Akadémia.) 81. Mantegna : Előkelő férfi arcképe. Részlet a Camera degli Spozi Freskóiról a mantuai kastélyban. 82. Benczúr Gyula (1844 -1920): Mátyás fogadja a pápa követ oit. Vázlat, o. v. 60,5 • 131.5 cm. MNG. Ltsz. : F. K . 4348.
83. Benczúr Gyula (1844-1920) : Tanulmány a Mátyás fogadja a pápa követeit c. képhez. 1915 körül, ceruza, p. 400x490 mm. i f j . Benczúr Gyula tul. 84. Benczúr Gyula (1844-1920) : A diadalmas Mátyás. Vázlat, A képnek nyoma veszett. 85. Székely Bei talán (1835—1910): Savanarola máglyahalála. 1859. szén, kréta, tus. p. 443x 682 mm. MNG. Ltsz.: Sz. M. 1944-3151. Lándor Tivadar ajándéka. 86. Wilhelm von Kaulbaeh : I I L Ottó Nagy Károly sírboltjában Aachenben. Falkép a nürnbergi Ger mán Múzeumban. 1859. 87. Székely Bertalan (1835—1910): Caravaggio meg pillantja az alvó lányt. Caravaggio élete sorozat, I . kép, 1859. Székely ifjúkori naplója, szépia, fedőfehérrel festve p. MNG. Ltsz. : Sz. M. 1915-1760 (276-285 old.). 88. Székely Bertalan (1835-1910): Caravaggio fel riad alvó hitvese mellett, Caravaggio élete sorozat. 1859. V I I . kép. Székely ifjúkori naplója. Szépia fedőfehérrel festve, p. MNG.' Ltsz. : Sz. M. 19151760 (276-285 old.). 89. Vaszary János (1867 -1939): Foglyok kísérése. 1916. o. v. 95x 140 cin. Letét a MNG-ban. 90. Vaszary János (1867—1939): Orosz foglyok a barakkban. 1916. o. v. 100x120 cm. Letét a MNGban. 91. Vaszary János (1867—1939) : Katonák a hóban. 1916. o. v. 102 120 em. Letét a MNG-ban. 92. Derkovits Gyula (1894—1934): Felesége arcmása. 1923—1925. viasszal bevont műkő. 23 cm. Ltsz. : 5731. 93. Derkovits Gyula (1894-1934): Viki. 1933. 94. Derkovits Gyula (1894-1934): Lovasok. 1924. tus és tempera, p. 55,7x 45,8 cm. Dr. Sáray Gyula tul., Szombathely. 95. Derkovits Gyula (1894-1934): Sebesült lovas. 1924. Körtefa viasszal bevonva. 23,8x15,3 cm. MNG Ltsz. : 5663-N. 96. Derkovits Gyula (1894 -1934): Menekülők. 1925. o. p. 51.2 x 72.7 cm. Seres Béla tul. 97. Derkovits Gyula (1894—1934): Termékenység. 1928. viasszal bevont műkő. 22.5 cm. MNG Ltsz. : 55.732. 98. Pásztor János (1881-1945): Búcsúzkodás. 1906. fa. 77 cm. MNG Ltsz. : 3299. 99. Tornyai János (1869—1936): Gémeskút, (Délibáb.) o. v. 109 148.5 cm. Hódmezővásárhelyi Városi Tanács tul. 100. Tornyai János (1869 1936): Parasztszoba. 1934. o. fa. 125,5x100 cm. MNG. Ltsz. F. K . 2827. 101. Rudnay Gyula (1878— 1957): Öreg parasztházas pár. 1917. o. v. 124x94,5 cm. Letét a MNG-ban. 102. Endre Béla (1870-1928): Bölcső mellett, 1905. o. v. 125 x 170 cm. Letét a MNG-ban. 103. Lötz Károlv (1833-1904): Alkony. 1870. o. v. 47,5x61 cm. MNG Ltsz.: F. K . 9975. 104. Székely Bertalan (1835-1910): Tájkép gémeskúttal. o. fa, 36,7 X 72,8 cm. MNG Ltsz. : 57.1 12 T. 105. Benczúr Gyula (1844-1920): Nő az erdőben, o. v. 92x 73,5 cm. MNG Ltsz.: 5830. 106. Munkácsy .Mihály (1844-1900): Búcsúzkodás. 1873. o. fa. 83x69,5 cm. MNG Ltsz.: 6079.
107. Mészöly Géza (1844-1887): Tájkép szamárkórévak 1872. o. fa. 24x38,5 cm. MNG Letét Ltsz.: 291. 108. Mednyánszky László (1852 - 1 9 1 9 ) : Tiszai halászat. o. v. 249x15:5.5 cm. MNG Ltsz.: F. K. 7170. 109. Szinyei Merse Pál (1845 1920): Hinta. 1869. o. karton. 50.3 '41.5 cm. MNG Ltsz.: 6655. 110. Ferenczy Károly (1862-1917): Festőnő. 1903. o. v. 136x129,6 cm. MNG Ltsz.: 2472.
111. Fényes Adolf (1867-194.)) : Mákoskalácsos csend élet.' 1900. o. v. 80x 86 cm. Ltsz.: 6697. 112. Egry József (1883 —1051) : Napfelkelte, olaj pasztell. 73,6x98 cm. MNG. Ltsz. : 10.274. 113. Rudnay Gyula (1878— 1957): Menekülő asszony. o. v. 107x82 em. MNG Ltsz.: F. K. 802. 114. Koszta József (1864-1949): Muskátlis kislány, o. v. 92.5 • 66 em. MNG Ltsz.: 7424. 115. Nagy István (1873- 1937): Anyáin (Öregasszony), 1919. pasztell, p. 45 : 31 cm. MNG Ltsz.: 8627!
