Kémia tanterv L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M. Készítette: S Z E L É N Y I G É Z Á N É

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Kémia tanterv 2004. Készítette: SZELÉNYI GÉZÁNÉ

Készült az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott kerettanterv alapján.

KÉMIA TANTERV 7-13 ÉVFOLYAM A tanterv hét tanévre bontva /7-12 és 9-12 évfolyam / dolgozza fel a kerettanterv által el írt megtanítandó ismereteket. Tartalmazza a hatosztályos, a négyosztályos az ötosztályos és az Arany János program képzésnek megfelel , tanévekre lebontott részletes követelményeket. A tanterv a 11. é 12. 13. évfolyam kétszint érettségire való felkészítésnek tananyagát (amely a kerettanterv tananyagának elmélyítését és az érettségire és felvételire valófelkészítést jelenti) nem tartalmazza, arról az adott évfolyamra tervezett részletes tanmenet gondoskodik minden évben aktualizálva, és a kétszint érettségi követélmény rendszerének figyelembe vételével.





A kémia tantárgy óraszámai. Évfolya m

Hatosztályos képzés

7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam

Heti 2 óra bontva Heti 2 óra bontva Heti 2 óra

10. évfolyam 11. évfolyam

-

Ötosztályos képzés angol és nemzetiségi specializáció

Arany János program

-

Heti 2 óra

Heti 1 óra

Heti 2 óra

Heti 2 óra

Heti 1,5 óra

Heti 2 óra Felkészítés a kétszint érettségire Heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire

Heti 2 óraFelkészítés a kétszint érettségire Heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire

Heti 1,5 óra

Heti 2 óra

Heti 2 óra

Heti 2 óra Felkészítés a kétszint érettségire

Heti-2 óra Felkészítés a kétszint érettségire

Heti-2 óra Felkészítés a kétszint érettségire

-

-

Heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire

heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire

Heti-4 óra Felkészítés a kétszint érettségire




12. évfolyam

Négyosztályos Ötosztályos képzés képzés Matematika és informatika specializáció -




13. évfolyam

Heti1óra Természetismeret Természetismeret tantárgy részeként tantárgy részeként K K heti 2 óra Heti 2 óra

























Tartalmak: Hatosztályos képzés A 7. és 8 évfolyamon a kémia órákat csoportbontásban terveztük, mivel a tananyag jelent s része csak tanulókísérleti órák segítségével dolgozható fel.

A 7. évfolyamon, a tanulmányok kezdetén – a diákok életkorához és érdekl déséhez alkalmazkodva- els sorban a legfontosabb és legismertebb anyagokról, az anyagok tulajdonságairól és változásairól van szó. Közben a tanulók elsajátítják a kémiai alapfogalmakat, a kémiai jelrendszert. Megismerkednek a kémiai anyagmennyiség fogalmával, a kémiai számítások alapjaival. Következetesen el térbe kerülnek a kémia körébe tartozó környezeti jelenségek és hatások, a kémia gyakorlati vonatkozásai. Mindez szorosan épül az el z években a természetismeret tárgyban tanult fizikai, biológiai, illetve földrajzi ismeretekre. A 8. évfolyam tananyaga az atomok felépítését, majd a kémiai kötések bemutatását követ en a szervetlen kémia körébe tartozó anyagok (elemek és vegyületeik) szerkezetének és tulajdonságainak leírását tartalmazza. A 9. évfolyam anyaga az atomszerkezeti ismeretek b vítését követ en az általános kémiai ismeretekkel foglalkozik. Megismerteti a diákokat a termokémia és a reakciókinetika alapfogalmaival, azok gyakorlati kérdéseivel. A 10. évfolyam a szerves kémia ismeretkörével zárul. A kémiai fogalomrendszer a négy év alatt lineárisan épül fel, de ez nem zárja ki a legfontosabb ismeretek ismételt megjelenését, fogalmi jegyeik fokozatos gazdagodását, magasabb szintézisét a tanulók életkorának megfelel en. Négyosztályos képzés: Az általános iskolai képzésre építve megegyezik a hatosztályos képzés 9. 10. évfolyam kémia tananyagával. Ötosztályos képzés: A kémia tananyaga megegyezik a négyosztályos képzés 9. és 10 évfolyam tananyagával, természetesen az eltér óraszámok miatt az, e képzési formánál a 9. 10. 11 évben teljesítend a természetismeret tantárggyal egyetemben. Arany János program A kémia tananyaga megegyezik a négyosztályos képzés 9. és 10 évfolyam tananyagával, természetesen az eltér óraszámok miatt az, e képzési formánál a 9. 10. 11 évben teljesítend a természetismeret tantárggyal egyetembe. Kétszint érettségire való felkészítés: A kétszint érettségire (11/12/13. évfolyamon) felkészít csoportokat megfelel számú jelentkez esetén indítunk közép- és/vagy emeltszinten is (8-16 f ). Az ötosztályos képzésre átállás id szakában, amennyiben lehetséges, alacsonyabb létszám esetén is szeretnénk ilyen csoportot indítani.


Egyéb foglalkozások: A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Irinyi, környezetvédelmi pályázat) való felkészítéseket tartunk. A középszint érettségire készül 10 illetve 11 osztályos tanulók számára egy el készít foglalkozást tervezünk. Ennek szükségességét az indokolja, hogy az óraszám csökkentés miatt a kémia egy teljes fejezete (szervetlen kémia) kimaradt a tananyagból, ugyanakkor a kétszint érettségi követelményrendszerében jelen van azzal az indokkal, hogy 8. osztályos tananyag érinti e fejezetét a kémiának.





Tantárgyi feltételek A tanterv speciális tanári felkészültséget nem igényel, kémia szakos f iskolai illetve egyetemi végzettség tanár eredményesen teljesítheti a tanterv követelményeit. Azokon az évfolyamokon, ahol már nincs kémia órákon csoportbontás, célszer azt a tanulókísérleti órákon megtenni, és kémiai el adóban megtartani. A tanári és tanulói kémiai kísérletekhez szükséges alapeszközökön és alapanyagokon túl speciális igényei nincsenek, de feltétlen igényli a tanulókísérleti munkát segít a





2

környezetvédelmi szabályok betartását, fenntartását ellátó labor asszisztens alkalmazását. Alapeszközök: Megfelel en felszerelt el adóterem Laborgyakorlatok végzésére alkalmas terem Multimédiás lehet ség Modell készletek Falitáblák Laboreszközök Vegyszerek Értékelés minden évfolyamon: • Szóban (egyénileg és közösen) • Témák végén szóbeli összefoglalás, majd azt követ en írásbeli számonkérés. • Tesztek, feladatok megoldásának értékelése. • Önálló írásbeli munkák készítése szakirodalom felhasználásával. • Kísérletek végzése, leírt kísérletek értelmezése • grafikon ,diagramm készítése • A kémia tantárgyat osztályozzuk 1-5 terjed osztályzattal. Az Arany János program és az ötosztályos képzésben a természetismeret tantárgyat 9. osztályban megfelelt, jól megfelelt, és dicséretes formában értékrljük. Bels vizsga illetve szint felmérés: Kétszint érettségire jelentkez k körében.(10.vagy 11.évfolyamon) Az évelején tanmenetekben rögzített témakörökb l.


Tankönyvek, munkafüzetek A követelmények teljesítéséhez a következ tankönyveket, munkafüzeteket ajánljuk. 7.osztály: Kecskésné féle sorozat Kémia 7.NT-00707/2 + munkafüzet 8. osztály Kecskésné féle sorozat Kémia 8.NT-00807/2+ munkafüzet 9.-10 osztály Boksay Z-Török F-Balázs L-né Kémia I. 11. osztály Kajtár-Varga: Kémia II. Kétszint érettségire készítés tankönyvei Villányi tankönyv család: Feladat gy jtemény Teszt gy jtemény Kémiai összefoglaló Kísérlet gy jtemény








Megjegyzés • •

Az ötosztályos képzésnél és az Arany János program esetén a 9. és 10 osztályra elkészített tantervi témaköröket minden osztály típusra külön tanmenetekben kell 9-10-11. évfolyamokra beosztani, a természetismeret tantárggyal összeillesztve. A tantervi követelmények teljesítése elegend feltétele a középszint érettségi vizsgának, természetesen feltételezve az általános iskolák tananyagának ismeretét is. Így ajánlható a tanulók számára az el rehozott középszint érettségi vizsga letétele. Ehhez szükséges lehet esetenként heti 1 óra rendszerez ismétl óra beiktatása.





3

•

• • • •

Az emeltszint vizsgára készül knek szükséges a tantervi anyag elmélyítésén felül a szervetlen kémia témakör beiktatása az utolsó két tanév valamelyikébe, hiszen az óraszámcsökkentés következtében e fejezete a kémiának kimaradt az alaptantervi anyagból. A tananyag és a követelményrendszer minden osztály típusnál ugyanaz Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértend k az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák száma is. E tantervnek mindenkori melléklete a kétszint érettségi követelményrendszere. A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László G. számára átdolgozta Szelényi Gézáné.





4

7–8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy a néhány egyszer elv alapján jól megérthet és kezelhet . A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböz szempontok szerint történ vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életm ködést l elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelent s környezetkárosító, és potenciális környezetvéd szerepére. Az élményszer tanulást, a természeti jelenségek iránti érdekl dés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszer ek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehet ség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenít i is. Az atommagok és az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könny a tájékozódás az egyszer bb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletez készsége nagy fejl désen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszer , balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekr l, valamint kábítószerekr l és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhet kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során.




















5

A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely els sorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. Az általános iskolai kémiaoktatás alapvet célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszer alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehet ségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert m fajok és elsajátított tevékenységek ehhez jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejez készsége sokat fejl dik a különböz m fajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthet a nyelvi kifejez készség, els sorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthet a kémiai szakkifejezések megfelel használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszer számításokkal szemléltethet a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvet önm velési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszer bb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a leveg és a talaj kémiai szennyez dést l történ megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy k maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehet séget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Az általános iskolai kémiaoktatás célja végs soron olyan alapvet kémiai tudás, valamint e tudás rutinszer alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerül kémiai jelleg problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, m anyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. …). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat fejl dik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag elsajátítása és megfelel képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelel szint , a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a középiskolába.





























Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszer , balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjed észlelésben. Méréseik és egyszer számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét.





6

Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgy jteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjeszt irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönb l a tudományosan is elfogadható információk kisz résében, a média kritikus kezelésében. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegy jtött információkat a tanulók koruknak megfelel szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelel csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A fels bb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvet ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak. Meglep en hamar képesek lesznek önálló megállapításokat tenni a rendelkezésükre álló információk alapján. Már ebben a korban el lehet várni az érdekl d bb gyerekekt l, hogy az egyszer reprodukción túllépve képesek legyenek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. Ezeknek a diákoknak fel kell ismerniük a magyarázatra szoruló egyszer vagy összetettebb problémákat, és ezek egy részére korábbi tapasztalataik, tudásuk és gondolkodási képességeik révén önállóan kell magyarázatot találniuk. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelen helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünkt l is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböz természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szül k segítségével keressenek megoldást az egyszer bb gondokra. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényez ket, életmódunk azon összetev it, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket.

















7

Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetér l kialakult kép alapvet mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetér l rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelel ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben el forduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszint szerkezetét, a szerkezetb l következ és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszer használatukat. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepér l, értékér l, a táplálkozás egészségmeg rz szerepér l és az egészséges étkezési szokásokról. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhet , tudatállapotot befolyásoló anyagok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az ket veszélyeztet anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékr l tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhet méret testek méretének nagyságrendi eltérésér l. Tájékozottság a természettudományos megismerésr l, a természettudomány fejl désér l Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszín anyagi világ egységes a felépít részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböz szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejl dik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a let nt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentel tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszer és alkotó jelleg alkalmazása áll.




















8

7. évfolyam Évi óraszám: 74

Belép tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során el forduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mér eszközök szakszer használata. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Egyszer kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az egyszer kérdésekre adott válaszok ismertetése él beszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása a kémiai mér -, modellez és oktatóprogramok használata, a hálózatról történ információgy jtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhet programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segít tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben el forduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböz t zoltási lehet ségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen t zesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszer molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemz és a halmazra jellemz tulajdonságok között történ különbségtétel. Egyszer számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszer számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése.


























9

TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet Anyagok

Változások

TARTALMAK A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelked tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböz szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok. Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvet kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehet ségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai tulajdonságok között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, oldhatóság, tömegszázalékos összetétel. Az égés: t z, t zgyújtás, gyufa, foszfor, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, bels energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehet ségek. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszer ) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, Avogadro-állandó, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó er . A tömegmegmaradás törvénye, a kémiai egyenlet


Bepillantás a részecskék világába







A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel az atomot felépít elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszer en mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelent ségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát t z esetén. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között.





10

8. évfolyam Évi óraszám: 74

Belép tevékenységformák Az egyes témakörökben szerepl vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7.évfolyam kerettantervében szerepl ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert m veleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos él beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gy jtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az összegy jtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszked módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkent lehet ségek említése a mindennapi életb l. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszer bb esetekben. Egyszer kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján.














TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet A víz, a leveg és ami bennük van

Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt

TARTALMAK A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelked tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Nemfémes elemek: Hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása.(A hidrogén el állítása, égése, durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal, vassal.) Nitrogén, ammónia, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk.(A nitrogén reakciója hidrogénnel. Az ammónia vízoldékonysága, reakciója savakkal.) Fémes elemek: Vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. Korróziós jelenségek a mindennapi életb l, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem.(A vas reakciója klórral, oxigénnel, savoldatokkal, ipari el állítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, a termitreakció, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz.(A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal, a királyvíz és a választóvíz hatása.)

11

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban

További elemek és szervetlen vegyületek: A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, kálium, kálcium, kálcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvéd szerek, réz-szulfát, m trágyák.(A nátrium és a kálcium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, hidroxidokkal. A kalcium-karbonát h bomlása, reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kálcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, nátrium-klorid, édesvíz. Vízkeménység, vízk , vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid.(A hypo reakciója sósavval, színtelenít hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója ammóniával és egyéb bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, m anyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz.(A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás. A kalcium-hidroxid ipari el állítása.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. (E témakör anyaga részben átvihet a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tüzifa, természetes és mesterséges szenek, k olaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet épít anyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Leveg szennyezés: Szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas es , nitrogén-dioxid, salétromsav, szmog.(Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etil-alkohol).A szén-dioxid reakciója vízzel, el állítása és kimutatása. A szén-monoxid képz dése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. A salétromsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, illetve az oxidáló hatása.) Csomagolóanyagok: M anyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyez dés, víztisztítás.





Környezeti kémia




A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti, élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Értelmezze az egyszer kémiai reakciókat a kémiai egyenlet alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelel anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelel típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszer en a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító





12

hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhet tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszer en dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetev it. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztet jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a leveg és a természetes vizek szennyezéseit.


13

9–10-11.évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10-11 évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igény tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az él rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életb l vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelked szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkez gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el, m szereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek el és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdekl d k a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrend kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. Az üzemlátogatásoknak fontos szerepe van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció el készítésében. Élményt és meger sítést jelent a diákoknak, amikor a termel üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerül problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást er sít hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos érték szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, er s a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehet ség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthet alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehet vé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes fels fokú tanulmányok folytatását.











14

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehet ségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igény el adás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történ elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszint gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejl dés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségb l ered akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint szül k segítségével közösen keressenek megoldást az egyszer bb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebbnagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényez ket és életmódunk azon összetev it, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekr l a kérdésekr l saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetér l rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelel ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben el forduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszint szerkezetét, a szerkezetb l következ és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszer használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböz szervez dési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltér ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerül természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepér l, értékér l, veszélyeir l. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmeg rz szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az ket veszélyeztet anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelel segítséggel el zzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.














15

Tájékozódás az id ben. Az id és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az id alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok id beli lefolyása különböz lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehet ségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul el , az él rendszereket más jelleg egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhet méret testek méretének nagyságrendi eltérésér l. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékb l felépül halmazok alapvet térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésr l, a természettudomány fejl désér l A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszín anyagi világ egységes a felépít részecskék és a kapcsolatukban érvényesül törvények, szabályszer ségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböz szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejl dik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a let nt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentel tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.














16

9. évfolyam Belép tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szerepl ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szerepl tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelel kezelése. Az ismeretterjeszt irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A megfigyeléssel, méréssel és a médiából összegy jtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása. Rendszerezést igényl feladatok önálló elvégzése. A világ kémiai hátter aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekr l megjelen hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhet programok adta lehet ségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltet eszközöket is alkalmazó el adás tartása az ismeretekr l. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszer vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata .Az anyagot összetartó er k okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekb l következtetés a lejátszódó folyamatokat kísér energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lév els rend és másodrend kötések alapján. Egyszer esetekben következtetés az anyag szerkezetéb l tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szerepl anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszer esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszer számítási feladatok megoldása (egyszer sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros er és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása.























17




Az eredmények nagyságrendjének ellen rzése fejben.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Tájékozódás a részecskék világában

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelked tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Atomszerkezet: Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelh szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Molekulaszerkezet: Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó f bb tényez k. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Állapotjelz k, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok s r sége. Els - és másodrend kötések, fajtái, jellemz i és kialakulásuk feltételei. Anyagmennyiség-százalékos és térfogatszázalékos összetétel, 3 koncentráció (mol/dm ). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. Termokémia: Reakcióh (exoterm és endoterm reakciók), képz désh . Hess-tétele.


A kémiai reakciók a részecskék ismeretében







Reakciósebesség és egyensúly: A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényez k (koncentráció, h mérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezet kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Galvánelemek: A galvánelem m ködési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros er , standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelent sége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében) Faraday-törvények .Az elektrolízis gyakorlati jelent sége (pl. alumíniumgyártás, k só elektrolízise).


18

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Sav-bázis reakciók Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Er s és gyenge savak és bázisok.A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH.

A továbbhaladás feltételei Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszámanyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképlet anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a bel le keletkez ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszer bb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszer en a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszer esetekben a hétköznapi életben el forduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban el forduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igényl vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszer kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszer , kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat.

















19

10. évfolyam Belép tevékenységformák Az egyes témakörökben szerepl vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szerepl ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében.A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelel kísérletekkel.Egyszer bb majd összetettebb kérdések megválaszolására kísérletek tervezése és végzése segítséggel majd önállóan. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen er k hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebb l. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. internet, levelez , szövegszerkeszt , függvény- és diagramszerkeszt , táblázatkezel vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. Távolsági kommunikációs technikák (elektronikus levelezés, telefon, fax) szakszer használata. El adás tartása az összegy jtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A mindennapi életben el forduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az él rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszer használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelen helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében a különböz (nem csak természettudományi) tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazása. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeir l, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, a személyiségre és a társadalomra irányuló veszélyeir l. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életb l, összetev ik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illet leg az oldhatóság között. Egy vegyületben el forduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszer szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint .A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképlet C, H és O atomokból álló vegyületre. A környezetünkben el forduló m anyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehet ségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, min ségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése.




















20

Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szint csökkentésére.


TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelked tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a k olaj: Keletkezésük. A metán (részletesen), szénhidrogén, égése, h bomlása, halogénszubsztitúciója , PB-gáz, környezetkímél autógáz. K olajfeldolgozás, k olajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, a szerves vegyületek nagy számának oka, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, cikloalkánok, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, t zoltási lehet ségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelent sége, mérgez hatása. A k olajipar és -felhasználás környezeti problémái. Telítetlen szénhidrogének: Alkének. Az etén (részletesen), égése, addíciós reakciói (halogén-, hidrogénhalogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, polipropilén (PP), sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelent sége, geometriai (cisz-transz) izomerek .Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, m gumi.Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelent sége. Halogénezett szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelent ségük, élettani és környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. Alkohol - alkoholok: Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete.Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), f bb fizikai sajátságai, jelent sége, éghet sége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelent sége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának els terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, el állítása és jelent sége. Aceton- ketonok.Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelent sége. Ecet - karbonsavak: Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelent ség.


Legfontosabb m anyagaink




Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

21

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol–oxovegyület–karbonsav redoxi átalakulások. Illatok, ízek, f szerek - karbonsavészterek: El állításuk karbonsavból és alkoholból, f bb fizikai sajátságaik, el fordulásuk, felhasználásuk. Zsírok, olajok - gliceridek: Zsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, f bb sajátságaik. A használt süt zsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. Szappanok, mosószerek: Szappangyártás régen és ma, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, szennyvíz, eutrofizáció. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: Monoszacharidok, funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelent ségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelent ségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehlingreakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehet ségek, a keményít , a glikogén, a redukciós készség hiánya. Tej, tojás, hús - fehérjék: Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredet aminosavak általános szerkezete, ikerion, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék.A fehérjék els dleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. Nukleinsavak: A ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, piridin (részletesen), pirimidin, pirrol, imidazol, purin, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kett s hélix. A nukleinsavak jelent sége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökít anyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok .Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés).Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függ ség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén.


A biológia határán

A teától a heroinig

Környezeti szerves

Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások,

22

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK kémia

el nyeik, hátrányaik. Egyéb m anyagok: Szintetikus és természetes eredet m anyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs m anyag (egy-egy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejl dés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalmi lépték fogyasztásban.














A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépít elemeket. Tudja a szerves vegyületek f bb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gy r s, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is el forduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszer en, balesetmentesen, környezet- és egészségvéd módon a szerves vegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran el forduló kolloid rendszereket, értelmezze szerkezetüket, összetev iket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszer en a vegyszereket és a kísérleti eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszer szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehet ségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejl dés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejl dés fogalmát.














23

KÉMIA

Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejleszt Központ 2003

24

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: • a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, • ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, • elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelent ségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, • egyszer kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, • egyszer kémiai számítási feladatok megoldása, • az aktuálisan felmerül , kémiai ismereteket is igényl problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszer bb logikai összefüggések értelmezése, • az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszer használata, • grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, • szakszer írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés.














Az emelt szint kémia érettségin ezen túlmen en az alábbi kompetenciák megléte szükséges: • az ismeretanyag bels összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, • a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, • egyszer kémiai kísérletek tervezése, • több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igényl , összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, • a mindennapi életet befolyásoló kémiai természet jelenségek értelmezése, • a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefügg problémák értelmezése.












B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Általános kémia VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.1 Atomszerkezet Atom

Fogalmi szint

Elem

Értse Tudja alkalmazni Fogalmi szint

Elektronszerkezet

Értse Fogalmi szint

Emelt szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelh ), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a m szaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.

5

a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. alhéj és héj fogalma; spin.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze Tudja

A periódusos rendszer

Fogalmi szint Értse Tudja

Az atomok mérete

Fogalmi szint Értse

Az ionok

az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, f csoport és mellékcsoport. az egy f csoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mez ben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atommag és az atom méretviszonyai.

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

az atomméret változásait a periódusos rendszer f csoportjaiban. a periódusos rendszer azonos f csoportjában lév elemek atomsugarát. kation fogalma, anion fogalma.

Értse, értelmezze

a kationok képz dését atomokból, az anionok képz dését atomokból, elnevezésüket (-id).

6

Emelt szint az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az els négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. mez k (s-, p-, d-, f-mez ).

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-mez elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban. a periódusos rendszer azonos periódusában lév elemek atomsugarát. ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. az atomok és a bel lük képz d anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Elektronegativitás (EN)

1.2 Kémiai kötések Els rend kémiai kötések

Tudja

jelölni az elemek kationjait, és felírni képz dési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képz dési egyenletüket atomjaikból.

Fogalmi szint Értse Tudja

elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy f csoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

Fogalmi szint Értelmezze

ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrend kötések er ssége közti különbségeket.

Értse Tudja Másodrend kémiai kötések

Fogalmi szint Értse

Értelmezze

7

Emelt szint összehasonlítani az egy f csoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket els ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyez elektronszerkezet ionok méretét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula

Fogalmi szint

A kovalens kötés

Fogalmi szint

Értse, értelmezze Tudja

A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

molekula fogalma, jelölése; köt és nemköt elektronpár. σ- és π-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált π-kötés. a σ- és a π-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemz it, a delokalizált π-kötést a benzol molekulája alapján. ábrázolni a köt és nemköt elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszer molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényez ket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban,

megállapítani a molekulák polaritását.

8

Emelt szint

kötéstávolság fogalma.

a π-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit.

a molekula alakját meghatározó tényez ket: – a ligandumok száma, – a központi atomhoz tartozó nemköt elektronpárok száma. megállapítani a molekulák téralkatát, megállapítani adott képlet molekula polaritását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Összetett ionok

Fogalmi szint Értse

összetett ion fogalma. összetett ionok képz désének lehet ségeit: a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethet összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

Tudja

1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz

Fogalmi szint Tudja

Állapotjelz k

Fogalmi szint

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Fogalmi szint

Emelt szint komplex ion fogalma. komplex ion képz dését a réz(II)ion akva- és amminkomplexének példáján.

megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében.

anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi min sége (elem, vegyület) szerint. jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”). gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások.

9

besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. standard nyomás és 0 °C. a folyadékok további általános jellemz i (felületi feszültség, viszkozitás).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze

Tudja

1.4.1 Egykomponens anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristályrácsok – Ionrács os kristály ok

a gázhalmazállapot általános jellemz it ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemz it (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemz it, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrend er k és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti köt er k kapcsolatát.

Fogalmi szint Tudja besorolni Fogalmi szint Értse, értelmezze

rácsenergia. az elemeket és vegyületeket a megfelel rácstípusba.

Fogalmi szint

a rácspontokon lév részecskék, rácsösszetartó er .

a rácspontokon lév részecskék, rácsösszetartó er . az ionrácsos anyagok fizikai jellemz it.

10

Emelt szint

egyszer kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti köt er k kapcsolatát.

elemi cella, koordinációs szám.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Atomrácsos kristályok

Fogalmi szint Értse, értelmezze

a rácspontokon lév részecskék, rácsösszetartó er . a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemz it.

– Fémrácsos kristályok

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni Fogalmi szint

a rácspontokon lév részecskék, rácsösszetartó er . a fémrácsos anyagok jellemz it.

Értse, értelmezze Tudja értelmezni

a molekularácsos anyagok jellemz it.

– Molekularácsos kristályok

1.4.1.2 Átmenet a Értelmezze kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponens rendszerek 1.4.2.1 Csoporto- Fogalmi szint sítás Értse

Emelt szint a SiO2 rácsának szerkezetét.

a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. a rácspontokon lév részecskék, rácsösszetartó er .

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

homogén, heterogén és kolloid rendszer. a többkomponens rendszerek jellemz it (a diszpergált részecske mérete).

11

a másodlagos köt er k típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.4.2.2 Diszperz rendszerek

1.4.2.3 Kolloid rendszerek

Fogalmi szint

Tudjon értelmezni Tudja besorolni Fogalmi szint

a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). egyszer kísérleteket. a kísérletek során képz d diszperz rendszereket a megfelel típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellép kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.

Értse, értelmezze Tudjon

a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemz it. példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életb l.

Tudja 1.4.2.4 Homogén rendszerek

Fogalmi szint

értelmezni a szol–gél átalakulást a hétköznapi életb l vett példák alapján. elegy, oldat.

Értse – Oldatok

Fogalmi szint

Emelt szint

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság h mérsékletfüggése, gázok oldhatóságának h mérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása.

12

a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). túltelített oldat, oldásh fogalma.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értelmezze

az oldhatóság kapcsolatát az anyagi min séggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.

Tudja

alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.

Tudjon Tudja

Egyéb 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció

Képlet

az anyagszerkezetr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse

kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). az aktiválási energiát az energiadiagramon. összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve.

Tudja megadni Kémiai egyenlet

Fogalmi szint

a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság h mérsékletfüggésének felhasználását az anyagok átkristályosítással történ tisztítására; az oldásh kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával.

oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldásh exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.

Tudja használni

Tudja jelölni Fogalmi szint

Emelt szint

13

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze

Tudja 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai

1.5.1.2 Reakcióh

Fogalmi szint Értse

Tudja ábrázolni Fogalmi szint

Értse Tudja

1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség

Fogalmi szint

Emelt szint

a kémiai egyenlet min ségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszer sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszer ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszer sztöchiometriai egyenletek rendezését. felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit.

endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísér energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. reakcióh fogalma, jelölése (∆rH), mértékegysége, el jele; képz désh fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióh kiszámításának módját a képz désh adatok alapján. ábrázolni a reakcióh t energiadiagramon.

a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a h mérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

14

a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehet ségeit. felírni adott képz désh höz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióh (képz désh ) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értelmezze

1.5.2.2 Katalízis

1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordítható reakciók 1.5.3.2 Egyensúly

Emelt szint a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a h mérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását.

Tudja elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja ábrázolni

a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszer kísérleteket. katalizátor fogalma. a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.

Értse

a megfordítható folyamat lényegét.

Fogalmi szint

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehet ségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2 NH3 és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyaértelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott matra megadott reakcióegyenlet alapján. reakciók esetében.

Értelmezze

Tudja

15

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

Fogalmi szint

Értse, értelmezze Tudja felismerni

Tudja értelmezni – A vizes oldatok kémhatása

Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

Középszint

Emelt szint

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, érték ség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziser sség. a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziser sséget.

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.

Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziser sség, valamint a Ks és Kb kapcsolatát. a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyérték a Brönsted-féle sav–bázis párokat többérték savak savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a és a víz reakciójában, víz reakciójában. a Brönsted-féle sav–bázis párokat egyéb (pl. CO32– + H3O+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemen sav–bázis reakciókat megadott példák alapján. a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos a vízionszorzatot (levezetéssel együtt). és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúértelmezni a sav, illet leg bázis vízbe kerülésekor gosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok lejátszódó egyensúlyeltolódást, kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- megbecsülni az er s és gyenge savból, illetve bázisés lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkez ból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszopH-változás irányát. nyát.

16

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Sav–bázis indikátorok

Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja megadni

– Közömbösítés

Fogalmi szint Értse

Tudjon jelölni

– Sók hidrolízise

1.5.4.2 Elektronátmenettel járó reakciók

Értelmezze Tudja Fogalmi szint Értelmezze Értse

univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz. egyszer kémcs kísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböz kémhatású oldatokban. a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

Emelt szint metilnarancs.

semlegesítés. a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a sav–bázis titrálás elvi alapjait.

megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel. oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma. az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait.

17

az oxidációs szám alapján történ egyenletrendezés elveit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Tudja

1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemen kémiai reakciók

1.5.4.4 Egyéb reakciók

Tudjon elemezni Fogalmi szint Értelmezze

értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. egyszer kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. csapadék, gázfejl dés. a csapadékképz dési reakciókat és a gázfejl dési reakciókat konkrét példán.

Tudja felírni

a csapadékképz dési és a gázfejl déssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

Tudjon elemezni Fogalmi szint Tudja besorolni

vizes oldatban lezajló különböz kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszer kísérleteket. egyesülés, bomlás, disszociáció. a tanult kémiai reakciókat a megfelel reakciótípusba.

18

Emelt szint rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket.

komplexképz dés. ionegyenlettel a csapadékképz dési reakciókat, a komplexképz dési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejl dési reakciókat. a csapadékképz dési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplexképz dési reakciók sztöchiometrai és ionegyenletét a tanult, illetve megadott képlet komplexek esetében, gázfejl déssel járó reakciók ionegyenletét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.5.5 Elektrokémia 1.5.5.1 Galvánelem

Fogalmi szint

Jelölje Értelmezze és jelölje Értse Tudja jelölni

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros er fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. a Daniell-elemet. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros er és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszer galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.

Tudjon értelmezni

1.5.5.2 Elektrolízis

Tudja megbecsülni Fogalmi szint Értse

Emelt szint

standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.

a standard hidrogénelektród felépítését.

egyszer kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban. a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemen (kis feszültséggel történ ) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

19

az indifferens elektródok között végbemen (kis feszültséggel történ ) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebb l kikövetkeztethet esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Tudja jelölni

1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4 Egyéb

Emelt szint

egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

Tudja megállapítani Fogalmi szint

az oldatban bekövetkez változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.). Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze Tudja használni

az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

20

2. Szervetlen kémia VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet

Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

Értse

El fordulás, el állítás, felhasználás Egyéb

2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet Tulajdonságok Egyéb

Emelt szint

izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, halmazállapot, oldhatóság, s r ség. az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz leveg höz viszonyított s r ségét.

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelent ségét. egyszer kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. laboratóriumi el állítás (cink + sósav) az el fordulásával, ipari el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a hidrogénr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Tudja használni

a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. szín, szag, halmazállapot. reakciókészségüket. az el fordulásukkal, ipari el állításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 21

a nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyaghengeres) kísérletet. a reakcióit fémekkel.

a nemesgázok rácstípusát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogénelemek – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

Emelt szint

a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben.

a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). az op. és a fp., illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban.

Értse Fogalmi szint

a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása.

Értelmezze

a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok a reakcióikat más halogenidekkel, alapján). a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján. egyszer kémcs kísérleteket a leírt tapasztalatok alapján.

Tudjon értelmezni Tudja megadni

reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk.

– El állítás

Fogalmi szint Értse

a klór laboratóriumi el állítása sósavból.

– Felhasználás, el fordulás

Tudja szemléltetni

a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján

a kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. ipari: elektrolízissel. a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján

Tudja értelmezni

a klór el fordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

a halogének el fordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

22

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

– Élettani hatás

Fogalmi szint

Egyéb

Értse Tudja használni

a halogénekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

kötéstípus szerint (ionos és kovalens). csoportosítani a tanult kloridokat.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. a HCl színe, szaga, standard halmazállapota.

2.3.2 Halogénvegyületek – Csoportosítás

2.3.2.1 Hidrogénhalogenidek (HF, HCl, HBr, HI) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudja – El fordulás, el állítás, felhasználás

Tudja értelmezni

mérgez hatás, a klór keletkezésének lehet ségei, veszélyei a háztartásban. a fert tlenít hatás magyarázatát.

sav–bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.

értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszer kémcs kísérleteket. a HCl el fordulásával, el állításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

csoportosítani a tanult halogenideket, felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.

molekulaszerkezetüket, polaritásukat. szín, szag, fp-viszonyok. a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. a saver sségük változását a csoportban, a hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. értelmezni a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszer kémcs kísérleteket. a hidrogén-halogenidek el fordulásával, el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

2.3.2.2 K só (NaCl)

– Halmazszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a k só rácstípusa. a kristályrács szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. 23

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse – El fordulás, felhasználás 2.3.2.3 Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr, AgI) – Tulajdonságok – Felhasználás 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat)

Tudja értelmezni

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

Emelt szint

az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát. az el fordulásával, el állításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

szín, vízoldékonyság, fényérzékenység a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei – környezetvédelmi szempontok.

2.3.2.5 Egyéb

Értelmezze Tudja használni

2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) 2.4.1 Oxigén – Anyagszerkezet

Fogalmi szint Értse

Müller Ferenc (tellur). az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

allotrópia. az O2 szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés. az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszer kísérleteket.

– Tulajdonságok

Tudja értelmezni

a folyamatokat reakcióegyenlettel is. a halogénvegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

24

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

– El fordulás

Fogalmi szint

elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.

– Élettani szerep

Értse

– El állítás, keletkezés (O2) – Felhasználás, el állítás – Egyéb

Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

az O2 jelent ségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a fels , illetve az alsó légrétegekben. ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, leveg b l). az el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a oxigénr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.

2.4.2 Oxigénvegyületek – Csoportosítás 2.4.2.1 Dihidrogén-peroxid (H2O2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátságok, fert tlenít szer (hajsz kítés) a vízoldhatóság anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat.

Értse Tudja értelmezni 2.4.2.2 Oxidok – Csoportosításuk Víz (H2O) – Anyagszerkezet – Tulajdonságai

peroxidok.

Tudja

csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat.

Értse Fogalmi szint

molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. szín, szag, halmazállapot, s r ség és annak függése a h mérséklett l. 25

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

– Természetes vizek

– Vízkeménység

Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja Fogalmi szint Értse

Fogalmi szint Értse

– Élettani szerep

Fogalmi szint

Fontosabb fémoxidok

Fogalmi szint

Tudja 2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok

Fogalmi szint

Értse Tudja Fogalmi szint

Emelt szint

az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. amfotéria. autoprotolízisét. a reakcióit savakkal, bázisokkal. édes- és tengervíz, csapadékok (hó, es víz). a természetes vizek tisztaságát – a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas es k kialakulását. állandó és változó keménység. a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a h háztartásban. a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal.

a nátrium-hidroxid (lúgk , marónátron), a kalciumhidroxid (oltott mész) színe, halmazállapota, rácstípusa, el állítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. felírni a reakciójukat savakkal.

26

a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket.

az alumínium-oxid, réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal.

az alumínium-hidroxid színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása.

felírni a reakcióját savakkal és lúgoldatokal. a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Egyéb 2.4.3 Kén – Anyagszerkezet

– Tulajdonságok

Emelt szint

Tudja használni

az oxigénvegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse

a kén molekulaszerkezete. a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél el forduló allotrópiát. szín, halmazállapot, oldhatóság.

Fogalmi szint Értse

– Egyéb

2.4.4 A kén vegyületei 2.4.4.1 Dihidrogén-szulfid, kénhidrogén (H2S) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Élettani hatása

Értse Tudja értelmezni Tudja értelmezni Tudja használni

a kén melegítése közben bekövetkez szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). a reakcióját oxigénnel, fémekkel. a kénnel kapcsolatos egyszer kísérleteket. az el fordulásával, el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a kénr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság. a reakcióját vízzel, a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját kén-dioxiddal, Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszer kísérleteket.

Tudja értelmezni Fogalmi szint

mérgez hatása. 27

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – El fordulás, el állítás, felhasználás – Sói 2.4.4.2 Kéndioxid (SO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudja értelmezni

az el fordulásával, ipari el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint

szulfidok.

Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze

– El állítás – Felhasználás – Környezetszennyez hatás 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói – Tulajdonságok

2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Emelt szint

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Értse

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyez hatását. kénb l. az el állítás reakcióegyenletét. kénsavgyártás, konzerválás. a savas es k kialakulását és hatását.

piritb l, szulfitokból. az el állítás reakcióegyenleteit.

a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel.

Fogalmi szint Tudja értelmezni

Értse Fogalmi szint

a forráspont és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. redukáló és oxidáló hatása. a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt.

sav–bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat.

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, halmazállapot, s r ség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. 28

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse Értelmezze Fogalmi szint Értse

– Ipari el állítás – Felhasználás

Tudja értelmezni Értse Fogalmi szint

– Egyéb

Tudja szemléltetni Értse

– Sói – Fontosabb szulfátok 2.4.4.6 Nátriumtioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7 Egyéb

Fogalmi szint Fogalmi szint

Emelt szint a fp. anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkez változásokat.

sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesít hatását a különböz típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. a kénsavgyártás lépéseit. akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi el írásokat. szulfátok. a gipsz a rézgálic és a keser só képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, f bb felhasználása.

Fogalmi szint

Tudja használni

hidrogén-szulfátok.

felhasználása a fényképészetben, a komplexképz sajátsága. az kénvegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén

29

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

– Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– El fordulás, el állítás, felhasználás – Egyéb

Tudja értelmezni

a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság. reakciókészség. a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. az el fordulásával, el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni

a nitrogénr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.5.2 Nitrogénvegyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság. az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szök kút-kísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszer kísérleteket. sav–bázis sajátsága. reakcióját vízzel, savakkal. szerves anyagok bomlásterméke.

Értelmezze

– El fordulás

Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

30

komplexképz sajátsága. a komplexképz sajátságát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – El állítás – Felhasználás – Sói

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

Emelt szint

ipari el állítása. az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. h tés, m trágya, salétromsavgyártás. ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, m trágya, süt por (szalalkáli). az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.

2.5.2.2 Nitrogénoxidok Nitrogén-monoxid (NO) – Tulajdonságok, Fogalmi szint el állítása, élettani hatás, Értse Nitrogén-dioxid (NO2) – Tulajdonságok, élettani hatás – El állítás 2.5.2.3 Salétromossav (HNO2) – Sói 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

a laboratóriumi el állítását ammóniumsókból.

szín, halmazállapot, vízoldékonyság, környezetszennyez hatás a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi el állítását salétromsavból.

szín, szag, s r ség, halmazállapot, oldékonyság, mérgez , környezetszennyez hatás reakcióját vízzel. laboratóriumi el állítás. a laboratóriumi el állítás kísérletét.

Fogalmi szint

nitritek, a nitritek élettani hatása.

Értse Fogalmi szint Értelmezze

a molekula szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. a vízoldhatóság anyagszerkezeti okát. 31

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Fogalmi szint Értse

– El állítás – Felhasználás – Sói – Fontosabb nitrátok

2.5.2.5. Egyéb 2.5.3 Foszfor – Anyagszerkezet

– Tulajdonságok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Emelt szint

sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység). a reakcióját vízzel, bázisokkal, a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását. egyszer kémcs kísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban.

az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is).

ipari el állítás nitrogénb l. az ipari el állítás lépéseit. választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, m trágyagyártás, festékipar, robbanószeripar. nitrátok. az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok.

Értelmezze Tudja használni

a pétisó összetételét. az nitrogénvegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse

allotrópia.

Fogalmi szint Értse

a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.

Tudjon értelmezni

egyszer kísérleteket.

a nitrátion szerkezetét. a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az ezüst-nitrát (lápisz, pokolk ) színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a lápisz gyógyászati felhasználását.

az allotróp módosulatok közti különbség anyagszerkezeti magyarázatát. a halmazállapot és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.

32

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

– Élettani hatás – Felhasználás, el fordulás, el állítás 2.5.4 Foszforvegyületek 2.5.4.1 Difoszforpentaoxid (P2O5) – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja értelmezni

Emelt szint

gyúlékonyság. reakcióját oxigénnel. a módosulatok eltér élettani hatása.

az eltér élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát. gyufa (Irinyi János). a felhasználásával, el fordulásával, el állításával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint Értse

2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) – Anyagszerkezet Értse – Tulajdonságok Fogalmi szint Értse

a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit.

szín, halmazállapot, higroszkóposság. a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását.

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. az op. és a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát.

Fogalmi szint Értse

sav–bázis jelleg, észterképzés. a reakcióját vízzel.

– Élettani hatás, felhasználás

Tudja értelmezni

– Sói – Anyagszerkezet

Fogalmi szint Értse

az el fordulásával, biológiai jelent ségével, ipari el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. foszfátok.

disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal, különböz anyagmennyiség-arányban.

33

hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. a foszfátion szerkezetét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói – Szabályos sók – Savanyú sók

Fogalmi szint

2.5.4.4. Egyéb

Tudja használni

a foszforról és a foszfor vegyületeir l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén – El fordulás

Fogalmi szint

– Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint

gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. a módosulatok halmazszerkezetét. a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait. redoxi sajátság. a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízg zzel, oxigénnel. a reakció egyenletét különböz fém-oxidokkal. redukáló, ötvöz anyag, tüzel anyag, írószer, vágóés csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. a szénr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

Értelmezze

– Felhasználás – Egyéb

a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, f bb felhasználása (vízlágyítás, m trágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció).

Fogalmi szint Értse Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, f bb felhasználásuk, környezeti hatásuk.

34

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.6.2 A szén vegyületei 2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint

– El fordulás – Élettani hatás

Értse Tudja felírni Fogalmi szint Fogalmi szint

– El állítás, felhasználás 2.6.2.2 Széndioxid (CO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értelmezze Tudja értelmezni Értelmezze

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

Tudjon értelmezni

Emelt szint

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság. égését. szerepét a vasgyártásban. képz dés nem tökéletes égéskor. mérgez hatás, teend k szén-monoxid-mérgezés esetén.

a polaritását. komplexképz sajátság. a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. reakcióját különböz fém-oxidokkal,

a mérgez hatást. el állításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a laboratóriumi el állítást (hangyasavból).

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, s r ség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). leveg höz viszonyított s r ségét. éghet ség (nem éghet ). a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. egyszer kísérleteket.

35

a forráspont és a kondenzálhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – El fordulás, keletkezés – Élettani és ökológiai hatás – Laboratóriumi el állítás – Felhasználása 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Sói – Fontosabb karbonátok

Fogalmi szint

légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke.

Fogalmi szint

a különböz koncentrációjú CO2 hatása az él szervezetekre. az üvegházhatást. mészk b l sósavval. a laboratóriumi el állítás egyenleteit. h tés, üdít italok, t zoltás.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint

Értse

a molekulaszerkezetét. sav–bázis jelleg. bomlékonyságát, reakcióját vízzel. egyszer kémcs kísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. karbonátok, hidrogén-karbonátok. a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészk , márvány), a magnézium-karbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, f bb felhasználása. a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész épít ipari felhasználását. a szódabikarbóna, a kalcium- és magnéziumhidrogén-karbonát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, f bb felhasználása, jelent sége. a cseppk és a vízk képz dését.

Tudja értelmezni

a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat.

Értse – Fontosabb hidrogén-karbonátok

Emelt szint

Fogalmi szint

36

a kétlépéses disszociációját.

termikus bomlásukat.

a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3 Szilícium – Anyagszerkezet – Tulajdonságai – El fordulás – Felhasználás – Egyéb

2.6.4 Szilíciumvegyületek 2.6.4.1 Szilíciumdioxid (SiO2) – Halmazszerkezet – Tulajdonságok

– El fordulás – Felhasználás – Az üveg 2.6.4.2 Szilikonok – Szerkezet

Emelt szint

Tudja használni

a szénvegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

rácstípusát. félvezet sajátsága.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. gyakorisága, agyagásványok. elektronika, ötvöz elem. a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a kvarc rácstípusa. a rácsszerkezetét. a kvarc sajátságai: UV-átereszt képesség, h tágulás. az ömlesztést szódával (vízüveg-képz dést), a reakcióját HF-dal. drágakövek, homok. üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. összetétele, felhasználása. a halmazszerkezetével összefügg sajátságait (olvadás).

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

elemi összetétel. a sziloxánkötést és kialakulását. szilikonolaj, -zsír, -gumi. 37

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Gyakorlati jelent ség 2.6.4.3. Egyéb 2.7 Fémek – Tulajdonságok

– Ötvözetek

– El állítás

Fogalmi szint Értse Tudja használni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

2.7.1 Az s-mez fémei – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

szilikonolaj, -zsír, -gumi. a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. a szilíciumvegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. szín, h - és elektromos vezetés, s r ség (könny - és nehézfémek). a szín anyagszerkezeti okát. ötvözet fogalma

Értelmezze

elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). az alkalmazott el állítási mód, az anyagi min ség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). a rozsdaképz dés folyamatát.

Tudjon elemezni

egyszer kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban.

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint

alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. a vegyértékelektron-szerkezetüket. s r ség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál).

Értse – Korrózió

Emelt szint

Fogalmi szint

38

az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. hidrogénes redukcióval, termikus bontással.

a helyi elem képz dését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog).

a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse

– El fordulás – El állítás – Ionjaik – Élettani hatás 2.7.2 A p-mez fémei

Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Emelt szint

a viselkedésüket leveg n (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszer kísérleteket. vegyületekben (példákkal).

peroxid képz dését, reakcióikat lúgoldatokkal.

olvadékelektrolízissel. ionjaik töltése, színe. +

+

2+

2+

K , Na , Mg , Ca biológiai szerepe.

a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. Ba2+ és Sr2+ mérgez hatása.

2.7.2.1 Alumínium

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

szín, s r ség, megmunkálhatóság, elektromos és h vezetés.

Értelmezze Fogalmi szint Értse

– El fordulás – El állítás

– Felhasználás

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció savoldattal, passziválódás. a viselkedését leveg n, a reakcióit nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és savoldatokkal. egyszer kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. bauxit, kriolit, agyagásványok. bauxit, timföld. az alumíniumgyártás f bb lépéseinek kémiai folyamatait. f bb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). 39

a s r ség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. amfotéria (reakció savval és lúgoldattal), akva- és hidroxokomplex a reakcióját fém-oxidokkal (termit), lúgoldatokkal.

az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Ionja 2.7.2.2 Ón és ólom – Tulajdonságok – Egyéb 2.7.3 A d-mez fémei – F bb jellemz ik

2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Emelt szint

Fogalmi szint

színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

szín, s r ség, megmunkálhatóság. a viselkedésüket szabad leveg n.

oxidációs számaik. az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal.

savas ólomakkumulátor, ötvöz anyag, mérgez hatás.

Fogalmi szint Értse

s r ség, EN, standardpotenciál. többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok er s polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam).

Értse Fogalmi szint Értse

a vas vegyértékelektron-szerkezetét. a vas mechanikai tulajdonságai.

Fogalmi szint

redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás. a viselkedésüket leveg n, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal. egyszer kísérleteket.

Értse

– Az ionok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

– El fordulás – El állítás

Fogalmi szint Értelmezze

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). vasércek. az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. 40

vegyértékelektron-szerkezetüket. ferromágnesség. a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot.

a nikkel és a kobalt reakcióit nemfémekkel, savakkal.

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Felhasználás 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint

Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– El fordulás

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

– Ionjaik

Fogalmi szint

Emelt szint

öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).

a vegyértékelektron-szerkezetüket. szín, s r ség, megmunkálhatóság, elektromos és h vezetés. redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés leveg n. a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal. egyszer kísérleteket.

oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+).

Értse – Élettani hatás – Felhasználás

2.7.3.3 Cink – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemen reakciók egyenleteit.

elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). oxidációs számok (Cu+). a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal.

Fogalmi szint Fogalmi szint

biológiai jelent ségük, illetve mérgez hatásuk. elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képz m vészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic).

Értse Fogalmi szint Értse

vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát. nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál). a viselkedését leveg n, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. egyszer kísérleteket.

Tudjon értelmezni

ötvöz anyag (Co, Ni).

41

fényképészet (ezüst), analitikai kémia.

amfotéria. a reakcióját tömény, oxidáló savakkal.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Egyéb 2.7.3.4 Higany – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudja értelmezni

Emelt szint

az el fordulásával, el állításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint Fogalmi szint

oxidációs száma halmazállapot, s r ség, standardpotenciál, redoxi sajátság, oxidjának bomlékonysága. a viselkedését leveg n, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását (egyenlettel), a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal (reakcióegyenletekkel). mérgez hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. elektrotechnika, h mér k, katalizátor, amalgámok.

Értse

– Élettani hatás

Fogalmi szint

– Felhasználás 2.7.3.5 Egyéb

Fogalmi szint Tudja használni

2.7.3.6 Egyéb átmenetifémvegyületek Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4) – Tulajdonságai – Felhasználás – Egyéb

a fémekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. fert tlenítés, oxidálószer. a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja használni

42

3. Szerves kémia VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1 A szerves vegyületek általános jellemz i Szerves anyag

Fogalmi szint

A szerves molekulák szerkezete

Értse Fogalmi szint Értse

Izoméria – Az izoméria típusai

Tudja Fogalmi szint

Értse

Tudja Homológ sor

Funkciós csoport

Fogalmi szint Tudja meghatározni Fogalmi szint Tudja felismerni

a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. a szénatom molekulaképz sajátságait. konstitúció, konfiguráció, konformáció.

megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.

felírni adott molekulaképlet vegyületek konstitúciós izomerjeit. homológ sor fogalma.

Emelt szint

konformerek. az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomer-pár. a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalmát. felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kiralitáscentrumot a molekulában. az adott homológ sor összegképletét.

funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

44

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok

Fogalmi szint

csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.

Értse

– Reakciótípusok

Fogalmi szint

Tudja felismerni

az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényez ket. a π-kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

Fogalmi szint

Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

Fogalmi szint

az els tíz normális láncú alkán neve, az els négy az els húsz normális láncú alkán neve, az cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo- alkilcsoportok rend sége. propil) nevei, a szénatom rend sége. az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszer bb elágazó láncú alkánokat. az egyszer bb gy r s, oldalláncot tartalmazó alkánokat. a konstitúciós izoméria lehet ségeit.

3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán (paraffin, cikloparaffin) – Nevezéktan

Értse

– Izoméria

Tudja elnevezni Értse

45

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze

– Kémiai reakciók

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Hasonlítsa össze Értelmezze Tudja

– El fordulás

Fogalmi szint

Értelmezze – Felhasználás

Fogalmi szint

Értse

a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.

Emelt szint

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével.

az azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadás- és forráspontját; az alkán és cikloalkán fp., op.-ját. éghet ség, robbanékonyság, szubsztitúció halogének- krakkolás. kel, h bontás. reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel. a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom el állítását metánból. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel az egyszer bb alkánok klórozását. földgáz, k olaj, a k olajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a k olaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) el állítása. a szintézisgáz el állítását.

3.2.2 Alkének (olefinek)

46

a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit. felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. benzinreformálás.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Alkén (olefin) – Nevezéktan

– Izoméria

– Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja megadni Fogalmi szint Értse Tudja felismerni Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Értelmezze

Tudja

– El állítás

Fogalmi szint Értse

Emelt szint

alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. a kett s kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. az egyszer bb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. az izomériát a butén példáján. a geometriai izomereket más olefinek esetében. a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ sorban. kormozó égés leveg n, addíció (halogén-, hidrogénhalogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszer kémcs kísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét.

iparban k olajból. az etén laboratóriumi el állításának egyenletét.

47

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. Markovnyikov-szabály.

a kormozó égés okait.

felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszer bb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elnevezésével, jelölni az egyszer bb alkének polimerizációs folyamatait.

az etén etanolból való el állításának kísérletét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.3 Több kett s kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1 Diének – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás 3.2.3.2 Természetes poliének

3.2.4 Alkinok Alkin 3.2.4.1 Etin (acetilén) – Molekulaszerkezet – Fizikai tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

dién fogalma. buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kett s kötés fogalma (delokalizáció). halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. m gumi kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok.

a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. alkin fogalma.

Értse

téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszer kísérleteket. robbanékonyság, égés, addíció.

Tudja értelmezni Fogalmi szint

általános összegképlet.

az buta-1,3-dién téralkatát.

Fogalmi szint

Fogalmi szint

Emelt szint

általános összegképlet.

48

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze

– El állítás – Felhasználás 3.2.5 Aromás szénhidrogének – Nevezéktan 3.2.5.1 Benzol – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– El állítás – Élettani hatás 3.2.5.2 Toluol, sztirol – Felhasználás

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszer kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelent ségével kapcsolatos információkat.

Emelt szint savi sajátságát, a sóképzését nátriummal.

aromás vegyület. arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. a benzol egyszer származékainak elnevezését. hat delokalizált π-elektron. a térszerkezetét, polaritását.

az aromás jelleg energiaviszonyait. a kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhidrogénekhez viszonyítva.

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel).

a kormozó égés magyarázatát. aromatizációval (benzinreformálás).

rákkelt hatás. képletük, halmazállapotuk. a sztirol polimerizációját. oldószer (toluol: benzol helyett is), m anyag (polisztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT).

49

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.5.3 Naftalin – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás 3.2.5.4 Egyéb

3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja használni

Fogalmi szint Tudja

Anyagszerkezet

Értse

Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse

Kémiai reakciók

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Értelmezze

Emelt szint 10 delokalizált pi-elektron. az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, szublimáció. az op. és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. szubsztitúció. a halogén-szubsztitúcióját és körülményeit. molyriasztó, m anyagok, festékek alapanyaga.

a szénhidrogénekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

alkil-halogenid, szabályos elnevezés. a tanult szénhidrogénekb l származtatott vegyületek elnevezését. polaritásukat.

rend ség.

a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. a molekula tömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságokkal. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály. a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel.

polimerizáció (vinil-klorid).

50

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Felhasználás

Tudja elemezni Tudja Fogalmi szint

egyszer bb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. különböz alkil-halogenidek el állítási módjait.

Környezetvédelmi vonatkozások

Fogalmi szint

oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, h t folyadék (freon-12), t zoltószer (széntetraklorid), m anyag (tetra-fluor-eténb l teflon, vinil-kloridból PVC). mérgez hatás, ózonlyuk, savas es .

Egyéb

Tudja használni

a halogénezett szénhidrégekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Tudja felismerni Fogalmi szint

hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. karboxil-, észtercsoport. a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszer funkciós csoportok Összetett funkciós csoportok és származtatásuk Vegyületcsoportok 3.4.1 Hidroxivegyületek 3.4.1.1 Alkoholok

Emelt szint

Tudja

alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.

Fogalmi szint

alkohol fogalma.

51

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse

– Nevezéktan

Tudja megállapítani Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Tudja

– Kémiai reakciók

Fogalmi szint

Értse

Tudja

– El fordulás

Fogalmi szint

a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin érték ségét, rend ségét, az egyérték , telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. a tanult vegyületek rend ségét, érték ségét. az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszer bb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. a polaritásukat. szín, szag, s r ség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különböz alkoholok op-ját, fp-ját a megfelel moláris tömeg alkánokéhoz. sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszer kémcs kísérleteket. észterekben, kötötten.

52

Emelt szint

a rend séget és érték séget ismeretlen vegyületekben.

becsülni különböz alkoholok fp- és op.-viszonyait, oldhatóságát.

értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott vegyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Élettani hatás – El állítás

Fogalmi szint Fogalmi szint

– Felhasználás

Értse, ismerje Tudja értelmezni

3.4.1.2 Fenolok 3.4.1.2.1 Fenol – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

– Élettani hatás – Felhasználás 3.4.2 Éterek – Nevezéktan

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint

az etanol, a metanol mérgez hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol (eténb l, illetve erjesztéssel). az el állítási egyenleteket. az el fordulásukkal, el állításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.

Emelt szint a glikol mérgez hatása.

a felhasználással kapcsolatos tulajdonságokat. fenolok fogalma. karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. sav–bázis sajátság, sóképzés. a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). baktériumöl , mérgez . fert tlenít szer, m anyaggyártás.

Fogalmi szint Tudja elnevezni Értse Fogalmi szint

csoportnevek + éter.

Értelmezze

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

a téralkatát.

a savi er sségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval szembeni érzékenységét.

az egyszer bb étereket. a polaritásukat. oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján.

53

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

– El állítás

– Felhasználás 3.4.3 Oxovegyületek – Csoportosítás – Nevezéktan

Tudja viszonyítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók

Értse Fogalmi szint Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse

Tudja

a dietil-éter gyúlékonysága. szimmetrikus étereké. a dietil-éter el állítását etanolból, a reakció körülményeit. a dietil-éter felhasználása.

aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében.

redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszer kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján

54

Emelt szint az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelel moláris tömeg alkoholokéhoz, alkánokéhoz. savas hidrolízis. vegyes étereké.

triviális név (benzaldehid, akrolein). az egyszer bb oxovegyületek elnevezését.

op.-ot, fp.-ot, oldhatóságot az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. addíció. a paraformaldehid keletkezését.

értelmezni az egyszer oxovegyületek redoxi átalakítását, felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehlingreakciójának egyenletét (általánosan is).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – El állítás – Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint

– Élettani hatás

Értse Fogalmi szint

3.4.4 Karbonsavak – Csoportosítás

Fogalmi szint

– Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint

formaldehid (metanolból). formaldehid (tartósítás, m anyagipar), aceton (oldószer). a formalin összetételét. formaldehid (sejtméreg, baktériumöl hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).

csoportosítás érték ség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve.

Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók

Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint

Emelt szint

a karboxilcsoport polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában.

triviális név (vajsav),

az egyszer bb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. a karbonsavak dimerizációját.

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelel moláris tömeg alkoholokéhoz és észterekéhez. a hangyasav redukáló sajátsága, redukció primer alkohollá

sav–bázis jelleg, észterképz dés

55

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse

Tudja

– El állítás – Egyéb 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói – Felhasználás 3.4.5 Észterek – Csoportosítás 3.4.5.1 Karbonsav-észterek – Nevezéktan – Tulajdonságok

Értse Tudja értelmezni Fogalmi szint

az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi er sségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszer kísérleteket.

Fogalmi szint

az ecetsav el állításának folyamatait. az el fordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. tejsav, bork sav, szalicilsav, citromsav, pirosz l sav, Szent-Györgyi Albert. az el fordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. elnevezésük, halmazállapotuk.

Értse

a szappan tisztító hatását.

Fogalmi szint

csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

Tudja Fogalmi szint

az egyszer bb formiátok, acetátok elnevezését. halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek).

Tudja alkalmazni

56

Emelt szint a savi er sség változását a homológ sorban, a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel.

felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, felírni a karbonsavak alkoholokkal való észteresítési reakcióját.

az egyszer bb karbonsav-észterek elnevezését.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

– Kémiai reakció

– El állítás – Felhasználás – Zsírok, olajok (gliceridek)

Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse Tudja Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze

3.4.5.2 Szervetlensav-észterek 3.4.5.3 Egyéb

Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

Emelt szint az op.-ot, a fp.-ot, oldhatóságot az azonos moláris tömeg karbonsavakéhoz, az oxovegyületekéhez.

lúgos hidrolízis. az etil-acetát hidrolízisét. értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszer kísérleteket. savból és alkoholból. az el fordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelent ségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását.

felírni az egyszer bb karbonsav-észterek hidrolízisét.

a zsírok és olajok eltér halmazállapotát. tetsz leges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét.

nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer). az oxigéntartalmú szerves vegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

57

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint

– Elnevezés

– Tulajdonságok

– Kémiai reakciók

Tudja Fogalmi szint Tudja

funkciós csoportjuk.

az elnevezés szabályai. a C1 –C3 aminok elnevezését.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasolítani Fogalmi szint Értse

Tudja értelmezni 3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint – Példák Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint – Szerkezet Fogalmi szint

Emelt szint

sav–bázis sajátság. a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését.

érték ség, rend ség, az egyérték , nyílt láncú alkilaminok homológ sorának általános képlete. felismerni az érték séget, a rend séget. triviális név (anilin). az egyszer bb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op., a fp.és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelel moláris tömeg alkánokéval. amidképzés.

az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogénkloriddal. aminosav fogalma. glicin. csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. az α-aminosav általános szerkezete.

58

kiralitásuk, a természetes eredet aminosavak konfigurációja.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok

– El fordulás 3.5.3 Savamidok – Elnevezés

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin

Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja megbecsülni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint

Fogalmi szint Értse

Emelt szint

az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. halmazállapotuk. a glicin op.-jának magyarázatát. amfotéria. a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. a természetes eredet aminosavak polaritását, savbázis tulajdonságát képlet alapján. a fehérjékben, kötötten. funkciós csoport. az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). elnevezni az egyszer bb amidokat. delokalizált pi-elektronrendszer. a polaritásukat, a síkalkatú σ-vázat. halmazállapot. az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

oldhatóság. a hidrogénkötés er sségét a megfelel moláris tömeg karbonsavakhoz. savas hidrolízis, sav-bázis tulajdonság.

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását.

59

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok

– Jelent ség – Felhasználás 3.5.4.2 Pirimidin – Tulajdonságok – Jelent ség 3.5.4.3 Pirrol – Tulajdonság

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. sav–bázis sajátság. a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

az op.-ját és az oldhatóságát. szubsztitúciós hajlam. a halogén-szubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát.

vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. alkohol denaturálására. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav–bázis sajátság. az oldhatóságát. a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis sajátság, szubsztitúciós hajlam. az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva.

Értse, értelmezze – Jelent ség 3.5.4.4 Imidazol

Emelt szint

porfinváz (klorofill, hemoglobin). konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság. az oldhatóságát és az op.-ját, az op. pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal.

amfotéria. amfoter sajátságát.

60

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Jelent ség 3.5.4.5 Purin – Jelent ség 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6 Egyéb

3.6 Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1 Monoszacharidok – Összegképlet – Funkciós csoportok

– Csoportosítás – Molekulaszerkezet – Izoméria

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

fehérjealkotó (protonátviv szerep). konstitúció, aromás rendszer. a purinszármazékok nukleotidalkotók. élettani, pszichikai hatásuk.

Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében.

Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok.

Fogalmi szint Fogalmi szint

CnH2nOn (3 ≤ n ≤ 7). polihidroxi-oxovegyületek, gy r s formában étercsoport. monoszacharidot megadott konstitúció alapján.

Tudjon felismerni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja megállapítani

Emelt szint

csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és gy r s konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. a gy r vé záródást. D- és L-konfiguráció. a királis szénatomok és az izomerek számát.

61

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Tudja 3.6.1.1 Glicerinaldehid 3.6.1.2 1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3 Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3 Glükóz (sz l cukor) – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– El fordulás, jelent ség

Fogalmi szint

halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszer kémcs kísérleteket. összegképlete, konstitúciója, jelent sége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Értse Fogalmi szint

Emelt szint

észteresítés.

a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is.

az enantiomerpárt. összegképlete, konstitúciója, jelent sége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok épít kövei.

Értse Fogalmi szint

a nyílt láncú és gy r s konstitúciójukat. összegképlet.

a D-konfigurációját, jelölését.

Értse

a molekula nyílt láncú és gy r s konstitúcióját.

a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; α-, β-anomereket és stabilitásukat.

Fogalmi szint Értelmezze Értse, értelmezze Fogalmi szint

szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. a fizikai tulajdonságait. az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehlingpróbáját. vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület.

62

a Fehling-próba reakcióegyenletét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor)

Fogalmi szint Értse

3.6.2 Diszacharidok – Származtatásuk

– Tulajdonságok

összegképlet, el fordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. a nyílt láncú és gy r s konstitúcióját, az izomerizációját sz l cukorrá.

Fogalmi szint Tudja felírni

monoszacharidokból, összegképletük.

Fogalmi szint Értse

szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. egyszer kémcs kísérleteket.

Emelt szint

D-konfigurációját, jelölését.

a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel.

3.6.2.1 Maltóz

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

3.6.2.2 Cellobióz

Fogalmi szint

3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) – Szerkezet – Tulajdonságai

Fogalmi szint

összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, el fordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményít ). összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, el fordulás kötött állapoitban (cellulóz) összegképlete, alkotórészei.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

konstitúció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. a redukáló hatás hiányának magyarázatát.

63

konfiguráció, jelölése, konformáció.

konfiguráció, jelölése, konformáció.

konfiguráció, jelölése, konformáció.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Jelent ség

Fogalmi szint

táplálék, növények.

3.6.3 Poliszacharidok

Fogalmi szint

általános képletük, származtatásuk.

– Tulajdonságok – Hidrolízisük

3.6.3.1 Cellulóz

3.6.3.2 Keményít

3.6.4 Egyéb 3.7 Fehérjék Épít elemek Konstitúció

Tudjon Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni Fogalmi szint

Értse Fogalmi szint

Emelt szint

felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete alapján. nem redukálók. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. enzimes és savas. a hidrolízis termékeit. a hidrolízisük egyenletét. alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). az oldhatóság szerkezeti magyarázatát.

Értse

alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). a kimutatását jóddal.

Tudja használni

a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Fogalmi szint

α-aminosavak. peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger).

64

az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát.

α-L-aminosavak.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse Térszerkezet

Fogalmi szint

a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. szekunder struktúra: β-red (fibroin), α-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja

Jelent ség

Fogalmi szint

Egyéb

Tudja használni

3.8 Nukleinsavak Épít elemek Fogalmi szint Konstitúció Fogalmi szint Értse

kvaterner struktúra. a β-konformációt és az α-hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc amidcsoportja, ill. oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén).

Értelmezze

Kimutatás, reakciók

Emelt szint

biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. a kicsapódási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszer kémcs kísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felel s fonalak, energiahordozók (végs energiatartalék). a fehérjékr l tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését.

65

a kimutatási reakciókat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint DNS, RNS

Fogalmi szint

A DNS kett s hélixe

Fogalmi szint

Egyéb

3.9 M anyagok Csoportosítás

3.9.1 Természetes alapú m anyagok 3.9.2 Szintetikusan el állított m anyagok 3.9.2.1 Polimerizációs m anyagok 3.9.2.2 Polikondenzációs m anyagok

Tudja megállapítani Tudja használni

Fogalmi szint

Fogalmi szint

eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelent ségben. összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. a komplementerlánc bázissorrendjét. a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). gumi, ebonit.

Fogalmi szint

csoportosítás az el állítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs).

Fogalmi szint

polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, m gumi, felhasználásuk.

Tudja felírni Fogalmi szint

Emelt szint

szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

66

plexi és felhasználásuk.

a polimerizáció egyenletét adott monomer esetén. aminoplasztok, poliészterek (terilén), poliamidok (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.9.2.3 Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb

Fogalmi szint

savas es , hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

Tudja használni

a m anyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.10 Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások

Fogalmi szint Értse

Megújuló energiaforrások

Tudja értelmezni

Alternatív energiaforrások Egyéb

Tudja értelmezni Tudja használni

k szén, k olaj, földgáz. az egyes energiaforrások használatának el nyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, el nyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzel anyag cella) alkalmazását, el nyeit és hátrányait. az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

67

Emelt szint

4. Kémiai számítások VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint 4.1 Az anyagmennyiség

Fogalmi szint

Értse

Tudja

4.2 Gázok

Fogalmi szint

Értse

relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; s r ség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következ összefüggéseket: m N M= , NA = , n n m ρ= . V kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekb l a képlet ismeretében, megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok s r sége; gázok relatív s r sége. a következ összefüggéseket: V M Vm = , ρ= , n Vm M1 d = . M2

68

Emelt szint

kiszámítani a relatív atomtömeget az izotópok relatív atomtömegéb l és el fordulási arányából.

ideális gázok állapotegyenlete

a következ összefüggést: pV = nRT.

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint

4.3 Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele

Emelt szint

Tudja alkalmazni

Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, s r ségével és relatív s r ségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban.

az ideális gázok állapotegyenletét a kémiai számításokban.

Fogalmi szint

tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék); anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. a következ összefüggéseket: mB ⋅100% ( m / m) , m VB ⋅100% (V / V ) , V nB ⋅100% ( n / n) , n n cB = B . Voldat

tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (móltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége

Értse

69

a következ összefüggéseket: m wB = B , m V ϕB = B , V nB xB = , n m ρB = B . Voldat

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Tudja alkalmazni

a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

Tudja

átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok

Tudja

hogyan kell oldatot készíteni: – vízmentes anyagból és oldószerb l, – hígítással, töményítéssel, – keveréssel.

a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban; folyadékelegyeknél a térfogati kontrakciót; az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban; a tömegkoncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál; alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság h mérsékletfüggésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén. hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból.

Gázelegyekkel kapcsolatos számítások

Tudja alkalmazni

a kémiai számításokban az átlagos moláris tömeg és a gázelegyek összetétele közötti kapcsolatot.

70

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet

Fogalmi szint Értse Tudja

Sztöchiometria

Fogalmi szint Értse Tudja

4.5 Termokémia

Fogalmi szint

az összegképlet jelentése. a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. a kémiai egyenlet jelentéseit. használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. reakcióh , képz désh fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele.

71

Emelt szint

meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján. kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint Tudja

4.6 Kémiai egyensúly

Fogalmi szint Tudja

4.7 Kémhatás

Fogalmi szint Értse

meghatározni a reakcióh t a képz désh kb l, használni a reakcióh t az egyszer sztöchiometriai számításokban.

Emelt szint használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióh és képz désh kiszámításánál; meghatározni a reakcióh t, a képz désh t egyszer körfolyamat segítségével.

egyensúlyi koncentráció, kiindulási koncentráció kiszámítani az egyensúlyi állandót az egyensúlyi koncentrációkból, alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot. Ks, Kb, disszociációfok a következ összefüggéseket: H+ ⋅ A− Ks = , [ HA]

pH, vízionszorzat. a vízionszorzatot: Kv = [H+]·[OH–] .

[ ][ ]

[ HB ]⋅[OH ] , = +

Kb

α =

72

−

[ B]

c(disszociált) . c(bemérési)

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint

4.8 Elektrokémia

Emelt szint

Tudja

alkalmazni az egész számú pH és az er s savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.

az egész számú pH-val kapcsolatos egyszer számításokat er s és gyenge savak, illetve bázisok esetén; a közömbösítési reakciók alapján történ sztöchiometriai számításokat; a sav–bázis titrálással kapcsolatos feladatokat; a különböz pH-jú er s sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszer számításokat.

Fogalmi szint

standardpotenciál, elektromotoros er , elektrolízis.

Faraday-törvények

Értse

a következ összefüggést: EMF= ε⊕ - ε –

Tudja

kiszámítani az elektromotoros er t standardpotenciálokból, ill. fordítva.

Tudja alkalmazni

az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszer sztöchiometriai számításokban.

a Faraday-törvényt: m = kI∆t, Q = F , ahol: F = 96 500 C/mol ne alkalmazni az elektrokémiai ismereteket (redoxi folyamatok irányának becslése) a sztöchiometriai számításokban. a feladatban megadott, illetve a tanultakból kikövetkeztethet elektródfolyamatokat egyszer sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektródfolyamatok esetén.

73

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

74

KÖZÉPSZINT VIZSGA

A vizsga szerkezete

A vizsga írásbeli és szóbeli részb l áll. A központilag összeállított írásbeli dolgozat megoldásának id tartama 120 perc. Értékelése az érettségiz középiskolájában, a szaktanár által, központi javítókulcs alapján történik. Az írásbeli dolgozattal maximálisan 100 pont szerezhet . Amennyiben a tesztlap itemeib l származó összpontszám nem 100, akkor az elért pontszámokból számított százalékos teljesítmény egész számra kerekített értéke adja meg az írásbeli dolgozat pontértékét. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhet .

Írásbeli vizsga A tesztlap megoldásának id tartama 120 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegy függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható.


Tartalmi szerkezet • •

A feladatlap tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. A számítási feladatokkal elérhet pontszám az összpontszámnak mintegy 20–40%át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számítási részét választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jelleg kérdést oldja meg, 20% körüli érték. Az elméleti feladatok az elérhet összpontszámnak 60–80%-át teszik ki. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szint itemeket is tartalmazniuk kell. A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz. A feladatlap tartalmazhat egy alternatív feladatot: az egyik alternatíva inkább a kémiai anyagismeretet, a másik problémamegoldást igényl feladattípus (pl. számítási feladat) lehet.


• • • • •




A feladatok és a feladatsor jellemz i

A feladatok lehetnek: •

Feleletválasztásos teszt (ezen belül egyszer , akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges).


75

•

Az elméleti feladatok többi részét a következ feladattípusok teszik ki: táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemz feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, grafikonok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában). • Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt).

A feladatsor felépítése: • • • • • • • •

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehet leg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb. A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben megadott arányok érvényesülnek. A feleletválasztásos teszt az elméleten belül minimum 15%. Legalább egy számítási feladatot mindenki kap. Minden feladatlap tartalmaz legalább egy – f ként – környezetkémiai problémát. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet. Egy-egy feladat maximális pontszáma legfeljebb 15 lehet.

Értékelés Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

Szóbeli vizsga A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegy függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható.


A tételek jellemz i, összeállításuk A szóbeli vizsgatétel két kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése. A tétel két részének eltér témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érintenie.

76

Értékelés A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:

Értékelési szempontok 1. kérdés

Max. pontszám

a) Tartalmi helyesség

20

b) El adásmód, logikai helyesség 2. kérdés

a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása* b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése*

5 10 / 0 5 / 15

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata

5

A segédeszközök szakszer használata

5

Maximálisan elérhet összes pontszám

50




* Attól függ en, hogy elvégzend kísérletr l van-e szó, vagy megadott kísérletet kell-e értelmezni. 





A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség 0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szerepl témára.

1-3 pont

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szerepl témával kapcsolatban, de alapvet en nincs tisztában a kérdés lényegével.

4-7 pont

A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy sz k részletét tárgyalja.


8-11 pont

A vizsgázó a kérdésben szerepl téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.

12-15 pont A vizsgázó a kérdésben szerepl téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. 16-19 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szerepl téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészít kérdésre nem tudja a választ. 20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szerepl téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészít kérdésre helyesen felel.

77

1.b El adásmód, logikai helyesség 5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1-2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszer tlenek.

0 pont A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.




2.a A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása 10 pont A vizsgázó szakszer en elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.


5-9 pont A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.

4-1 pont A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.

0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel.

2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 15 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

8-14 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.

1-7 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

* Megadott kísérleti tapasztalatok értelmezésekor adandó pontszám (2.a és 2.b rész összevonásával). Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszer en használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.


1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

78

0 pont A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

A segédeszközök szakszer használata


5 pont A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

3-4 pont A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.

1-2 pont A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.

79

0 pont A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

EMELT SZINT VIZSGA

A vizsga szerkezete A vizsga írásbeli és szóbeli részb l áll. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhet .

Írásbeli vizsga A tesztlap megoldásának id tartama 240 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegy függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható.


Tartalmi szerkezet • • • • • •

A feladatlap közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. A számítási feladatokkal elérhet pontszám az összpontszámnak mintegy 40–50% teszi ki. Az elméleti feladatok az elérhet összpontszámnak 50–60%-át teszik ki. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szint itemeket is tartalmazniuk kell. A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz.


A feladatok és a feladatsor jellemz i A feladatok lehetnek: • •

Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt). Az elméleti feladatok típusai a következ k: Az elmélet pontszámának százalékában

Feleletválasztásos tesztek

15–20%

Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés

25–40%

Elemz feladatok (kísérletelemzés, táblázatok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában)

30–40%

Esettanulmány

0–15%

80

A feladatsor felépítése: •

• • •

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehet leg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb. • A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben, illetve a feladattípusoknál megadott arányok érvényesülnek. Mindezeken túlmen en az elméleti feladatokon belül: az alkalmazás szint válaszok pontszáma az elméleti pontszámnak minimálisan 20%a, a környezetkémiával kapcsolatos kérdések az elméleti pontszámnak minimum 5%-át teszik ki,


• • •

egy-egy tárgykör (általános, szervetlen és szerves kémia) minimum 20%-ban fordul el .

Legalább négy számítási feladatot mindenki kap. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. Egy feladat összpontszáma nem haladhatja meg a 15-öt.

Értékelés Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

Szóbeli vizsga A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegy függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható.


A tételek jellemz i, összeállításuk A szóbeli vizsgatétel három kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése. 3. Problémamegoldó feladat. A tétel három részének megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az 1. kérdés általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következ két kérdés egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.) Törekedni kell arra, hogy a 2. és 3. kérdés közel azonos nehézség legyen.


81

Értékelés A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:

Értékelési szempontok 1. kérdés

Max. pontszám

a) Tartalmi helyesség

2. kérdés

3. kérdés

15

b) El adásmód, logikai helyesség

5

a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása

5

b) A kísérlet elemzése

5

a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete

5

b) A probléma megoldása

5 5

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata A segédeszközök szakszer használata

5




Maximálisan elérhet összes pontszám

50

A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség

0 pont 1-3 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szerepl témára. 

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szerepl témával kapcsolatban, de alapvet en nincs tisztában a kérdés lényegével. 4-6 pont A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy sz k részletét tárgyalja. 7-9 pont A vizsgázó a kérdésben szerepl téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz. 10-12 pont A vizsgázó a kérdésben szerepl téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. 13-14 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szerepl téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészít kérdésre nem tudja a választ. 15 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szerepl téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészít kérdésre helyesen felel.


82

1.b El adásmód, logikai helyesség 

5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1-2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszer tlenek.

0 pont A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.




2.a A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása 5 pont A vizsgázó szakszer en elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

3-4 pont 1-2 pont A vizsgázó rendelA vizsgázó rendelkekezik a feladat meg- zik a feladat megololdásához szükséges dásához szükséges isismeretekkel, de a meretekkel, de a kíkísérlet végrehajtása- sérletet nem tudja kor apró hibákat vét. végrehajtani. vagy* A vizsgázó önállóan, A vizsgázó csak taA vizsgázó tanári seés helyesen oldja meg nári segítséggel képes gítséggel is csak a feladatát. megbecsülni a kísér- feladat megoldásához let várható eredmészükséges részismenyét. retekkel rendelkezik.


0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges ismeretekkel.

A vizsgázó nem rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel.

* Attól függ en, hogy elvégzend kísérletr l van-e szó, vagy a kísérlet eredményét kell-e megbecsülni. 





2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont 3-4 pont A vizsgázó a kísérlet A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátla- tapasztalatait kisebb nul értelmezi. tanári segítséggel értelmezi.

1-2 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

3.a A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete 5 pont A vizsgázó megérti a problémát, és rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel.

3-4 pont A vizsgázó rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel, de a problémát csak segítséggel ismeri fel.

1-2 pont 0 pont A vizsgázó segítség- A vizsgázó segítséggel ismeri fel a prob- gel sem ismeri fel a lémát, és a megoldá- problémát. sához szükséges összefüggéseket a tanár közli.

83

3.b A probléma megoldása Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont A vizsgázó a problémát hibátlanul megoldja.

3-4 pont A vizsgázó a problémát kisebb tanári segítséggel oldja meg.

1-2 pont 0 pont A vizsgázó a problé- A vizsgázó a problémát tanári segítséggel mát tanári segítséggel is csak hiányosan old- sem képes megoldani. ja meg.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszer en használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.


1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

0 pont A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

1-2 pont A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.

0 pont A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

A segédeszközök szakszer használata


5 pont A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

3-4 pont A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.

84