A S z i l á g y i E r z s é b e t G i m n á z i u m é s K o l l é g i u m Pedagógiai Programja

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja

3300 Eger, Ifjúság út 2. Telefon: (36)324 808 (36)517 542 (36)517 543 (36)310 259 Fax:

(36)324 808

E-mail: [email protected]

-1-

Hitvallásunk, értékeink, feladataink Európában- beleértve Magyarországot is - gyökeres változások zajlanak. Megvalósulóban az információs társadalom, felgyorsulóban a tudományos technikai civilizáció fejlődése, kialakulóban a világméretűvé váló gazdasági kapcsolatok rendszere. Tagjai lettünk a NATO-nak és az Európai Uniónak. A világban új folyamatok, jelenségek

(világméretű

terrorizmus,

környezetszennyezés,

globális

folyamatok)

befolyásolják életünket, de a helyi társadalom, életvitel, értékrend változásai is komoly kihívások elé állítják a felnövekvő nemzedéket. Ezek a napjainkban zajló folyamatok veszélyeket rejtenek magukban Félő, hogy az információnak ebben a nagy forgatagában, áramlásában az egyén elveszíti kulturális, történelmi és földrajzi gyökereit. A tudományos ismeretek robbanásszerű bővülése bizonytalanságérzést, civilizációs sokkot idézhet elő. Az új jelenségek, tárgyak, eszközök tömegében eligazodni, a bonyolult összefüggéseket felismerni, megérteni, a dolgokat, gondolatokat kritikusan szemlélni, az esetleges manipulációval szemben védettséget szerezni, a többségi döntés szabályait követő demokráciában - etikai és környezetvédelmi szempontból is - felelősségteljesen állást foglalni csak több tudás birtokában lehet. Ennek a több tudásnak a biztosítása az iskola alapvető küldetése Feladatunk a fontosságát újra visszanyert általános műveltség megalapozása. Tanulóinkban fel kell ébresztenünk a természet és a társadalom világa iránti érdeklődést. Erősítenünk kell bennük az önálló, a kritikus gondolkodásra való hajlandóságot. Ki kell fejlesztenünk bennük azokat a képességeket, amelyek birtokában megérthetik a dolgok jelentését, meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyek között kreatívak lehetnek. Fel kell tárnunk és fejlesztenünk egyéni adottságaikat, tehetségüket. Az idegen nyelvek révén is lehetővé kell tennünk számukra, hogy Európában is otthonosan mozogjanak. Meg kell őket tanítanunk az egész életen át tartó tanulásra. Értéknek tartjuk a szabadságot, a felelősségtudatot, a toleranciát és a szolidaritást, a becsületességet és az őszinteséget.

-2-

Értéknek tartjuk kontinensünk, a világ tudományos, művészeti, kulturális, emberi eredményeit. Értéknek tartjuk magyar nyelvünket, hagyományainkat, nemzeti kultúránkat.

-3-

AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe

van

abban,

hogy

az

európai

polgárok

megszerezzék

azokat

a

kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus A gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

-4-

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és

olvasott

szöveg

értése,

szövegalkotás),

valamint

a

helyes

és

kreatív

nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

-5-

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

-6-

Matematikai kompetencia A

matematikai

kompetencia

a

matematikai

gondolkodás

fejlesztésének

és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A

matematikai

kompetencia

birtokában

az

egyén

rendelkezik

azzal

a

képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Különösen fontos, hogy a pénzügyi területeken is fel tudja használni ismereteit. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti

a matematikai

bizonyítást,

a matematika nyelvén

kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek

és

módszerek

sokaságának

felhasználásával

magyarázatokat

és

előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ

közt

lezajló

kölcsönhatásban

-7-

lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban

magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A

természettudományok

esetében

elengedhetetlen

a

természeti

világ

alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén

megérti

a

tudományos

elméletek

szerepét

a

társadalmi

folyamatok

formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában.

Kritikus

az

áltudományos,

az

egyoldalúan

tudomány-

és

technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

-8-

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.

Magában

foglalja

a

főbb

számítógépes

alkalmazásokat

–

szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását,

a

kritikus

alkalmazást,

a

valós

és

a

virtuális

kapcsolatok

megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

-9-

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő

ismeretekkel

kell

rendelkeznie

a

szükséges

kompetenciákról,

tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Ennek a területnek a fejlesztését a fakultatív pénzügyi képzéssel, és az azon belül a fokozottan alkalmazott korszerű technikákkal is segíteni kívánja az iskola. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási

- 10 -

lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

- 11 -

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi

folyamatokról,

struktúrákról

és

a

demokráciáról

kialakult

tudását

felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti Az egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni,

figyelembe

vesszük

és

megértjük

a

különböző

nézőpontokat,

tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

- 12 -

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása

iránti

szolidaritás

és

érdeklődés.

Magában

foglalja

a

közösségi

tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

- 13 -

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez

illeszthető

lehetőségek,

kihívások

felismerését,

értelmezését,

másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

- 14 -

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés,

illetve

elképzelések,

élmények

és

érzések

kreatív

kifejezése

fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő

és

beleérző

ismeretét,

a

népszerű

kortárs

kultúra

és

kifejezésmódok

vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

- 15 -

A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott

elvárásoktól.

A

Nemzeti

alaptantervben

megnevezett

értékek

és

kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel - 16 -

való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós

politika

szempontrendszeréről.

Diákként

és

felnőttként

tudjanak

élni

a

megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

- 17 -

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A

demokratikus

jogállamban

a

társadalom

fejlődésének

és

az

egyén

sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári

magatartáshoz

szükséges

részképességek

(pl.

a

társadalmi

viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is

- 18 -

nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A gazdasági, pénzügyi folyamatok megismerése után,Éértsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság

területén,

és

felelősséget

vállalnak

egyéni

vagy

közös

tetteikért.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet - 19 -

természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak

be

közvetlen

környezetük

értékeinek

megőrzésébe,

gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése

váljék

meghatározóvá.

Szerezzenek

személyes

tapasztalatokat

a

környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak

az

elsajátíttatása,

az

önművelés

igényének

és

szokásának

kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket

foglalja

magában:

az

alapkészségek - 20 -

kialakítása

(értő

olvasás,

íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új

- 21 -

helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra,

az

alternatívák

végiggondolására,

a

variációk

sokoldalú

alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek - 22 -

elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani

a veszélyes anyagok, illetve

készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

- 23 -

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket

kell

biztosítani,

amelyek

elősegíthetik,

hogy

a

tanulók

kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

• Segíteni kell, hogy a kezdeményező képesség és a vállakozási ismeretek is beépüljenek az iskola oktatási kínálatába A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel,

együttműködéssel,

vezetéssel

és

versengéssel

kapcsolatos

magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

24


25


A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének

megismerése,

az

ahhoz illeszkedő

pedagógiai

módszerek alkalmazása; -

a

tanulók

önmagukhoz

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedő

teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

26


A GIMNÁZIUM

27


Iskolánk rövid története A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium 1954. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Kossuth Lajos út 8. számú épületében, ott, ahol 1948-ig az Angolkisasszonyok apácarendje működött, a Dobó István Gimnáziumból áttelepített kilenc osztállyal. Az iskola hamarosan jó hírnévre tett szert, a tanulói létszám meghaladta a 700 főt, az osztályok száma 21-re szaporodott. A gimnázium 1963-ban kereskedelmi szakközépiskolai osztályokkal bővült. Az iskola nevéből a "leány" jelző az 1963/64-es tanévtől maradt el, így ettől a tanévtől kezdve fiúk is jelentkezhettek hozzánk. 1964-ben az átadott új épületrészben korszerű előadók, laboratóriumok és hat osztályterem kapott helyet, így lehetővé vált a következő tanévben kémiabiológia tagozatos osztályok indítása. Jól felszerelt modern tornatermet is kaptunk. Az 1973/74-es tanévre intézményünk 16 osztályossá alakult, minden évfolyamon két gimnáziumi és két szakközépiskolai osztállyal. 1979-től a kereskedelmi szakközépiskolai osztályok kiváltak tőlünk, önálló intézményt alapítva és iskolánk tiszta profilú gimnáziummá alakult. Ezzel egyidőben a kémia, biológia és orosz tagozat mellett testnevelés tagozatos osztályokat

is

szerveztünk

és

helyet

adtunk

néhány

éven

át

a

Honvédkollégium tanulóinak is, évfolyamonként egy, majd két osztályban. A ma is működő Levelező Tagozatunk is ekkor indult.

28


1992-ben iskolánk Kossuth utcai működése megszűnt, az épület visszakerült az Angolkisasszonyok apácarendjéhez. Az 1992/93-as tanévet intézményünk új helyen, az Ifjúság utca 2. sz. alatt kezdte meg. Átköltözött ide a gimnázium teljes tantestülete, tanulóifjúsága és a működéshez szükséges felszerelés. (Korábban ebben az épületben általános iskola, majd a 212. sz. Szakmunkásképző osztályai voltak.) Iskolánk oktatási szerkezete mára teljesen átalakult. Jelenleg 19 osztályunk van: speciális angol, német, valamint humán, reál és általános tantervű tagozatokkal. A Szilágyi Gimnázium egyik alapító iskolája az Arany János Tehetséggondozó Programnak is. Ennek keretében évente szervezünk egy speciális, a gimnáziumi tanulmányokra előkészítő osztályt is. Immár két éve – szintén ötéves képzés keretében – nyelvi előkészítő osztályt is indítunk, ahol diákjaink az előkészítő év után a gimnázium különböző „tagozatain” folytatják tanulmányaikat. A szakmai munka új távlatait nyitotta meg számunkra, hogy Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján 2001. augusztus 1-jétől a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a József Attila Kollégium egy szervezeti egységként működik. Ezzel a döntéssel a két nagy múltú, egymással mindig baráti kapcsolatokat ápoló, számos közös pedagógiai programban együtt résztvevő, sokáig közös épületben is működő oktatási intézmény tevékenysége, története, sorsa összefonódott. Ez a

szervezeti egység mind pedagógiailag, mind gazdálkodás szempontjából jelentős előnyökkel bír. Ez a döntés mélyreható változásokat eredményezett mind az iskola, mind pedig a kollégium életében, amely immár egy intézményként a működés egy új szintjét eredményezi az intézmény életének minden területén.

29


OKTATÁSI TERV

30


Milyen gimnáziumot akarunk? Megkérdeztük a tanulókat, a szülőket és a tantestület tagjait, hogy szerintük mi a Szilágyi Erzsébet Gimnázium legfontosabb feladata, elsősorban mit várnak az iskolától. A tanulók szinte 100 % - a számára azért fontos ennek az iskolának az elvégzése, mert felkészít az egyetemi továbbtanulásra. A szülők az iskolától szintén az ismeretközvetítést, a továbbtanulásra való felkészítést, valamint a tanulók személyiségének és képességeinek fejlesztését várják. A tantestület véleménye az, hogy az iskola két legfontosabb feladata az ismeretközvetítés, az ismeretátadás és a személyiségfejlesztés. Ezek szerint a Szilágyi az érettségire, a továbbtanulásra felkészítő, a tanulók személyiségét, képességeit fejlesztő iskola kell, hogy legyen. Ezt a szándékot eredmények is alátámasztják. 1997-től az iskolánkban végző tanulók több mint háromnegyede folytatja tanulmányait még az érettségi évében egyetemen, illetve főiskolán. Ha a másodlagos (az iskola elhagyást egy évvel követő) felvételiket is figyelembe vesszük, az eredmény közel száz százalékos. Ennek alapján a fő cél könnyen megfogalmazható: a tanulókat minden rendelkezésünkre

álló

nevelési,

pedagógiai

eszközzel

továbbtanulási

szándékukban erősítenünk, támogatnunk kell. Ezzel párhuzamos, eddig talán nem eléggé hangsúlyozott feladatunk: a továbbtanulási versenyben lemaradóknak is mindenképpen alternatívát kell találnunk. Pedagógiai és általános emberi elvek alapján is.

31


Pedagógiai eszköz-, nevelési eljárásrendszerünk keretei Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a tanári hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk tanárai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Követelés.

A tanulói közösség tevékenységének

Gyakoroltatás.

megszervezése.

Segítségnyújtás.

Közös

Ellenőrzés.

(közelebbi vagy távolabbi)

Ösztönzés.

célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés.

Tények és jelenségek bemutatása.

A tanár részvétele a tanulói közösség

Műalkotások bemutatása.

tevékenységében.

Elbeszélés.

A követendő egyéni és csoportos

A nevelő személyes példamutatása.

minták kiemelése a közösségi életből.

Magyarázat,

Felvilágosítás

Beszélgetés.

a betartandó magatartási normákról.

A tanulók önálló elemző munkája.

Vita.

Oktatási-nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a tizenkettedik évfolyam végén:

32


-

minden

tantárgyból

kerettanterveiben

megfelel

a

meghatározott

középfokú továbbhaladás

nevelés-oktatás feltételeinek.

(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) -

rendelkezik

olyan

bővíthető

biztos

ismeretekkel,

készségekkel,

képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy az egyetemi, főiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, -

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint

a

közösségben

éléshez

szükséges

viselkedés-

és

magatartásformákat, -

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

33


Az iskola oktatási szerkezete, tagozatai A Szilágyi Erzsébet Gimnázium négy évfolyamos gimnázium , általában évfolyamonként négy tanulócsoporttal. Emellett az iskola részt vesz az egy előkészítő tanévvel bővülő Arany János Tehetséggondozó Programban is. A nappali tagozat mellett párhuzamosan működik évfolyamonként egy-egy osztállyal egy, a gimnáziumi érettségire felkészítő levelező tagozat is.

Nappali tagozat A négyéves képzési idő két markánsan elkülöníthető pedagógiai szakaszra osztható: a 9 -10. és a 11- 12. évfolyamra. 9. évfolyam:

az első gimnáziumi év

10. évfolyam:

az alapiskola befejezésének éve

11. évfolyam:

a pályaválasztás megalapozásának éve

12. évfolyam:

a gimnázium befejezésének éve (érettségi vizsgával)

A 9 -10. évfolyamon minden tanuló valamennyi osztályban a Nemzeti alaptanterven

és

a

kerettanterveken

alapuló

"helyi

tantervekben"

megfogalmazott követelmények szerint tanul. A tanulók a következő tantárgycsoportok, tagozatok közül választhatnak. Humán tagozat Jellemzője: -

emelt szintű magyar nyelv és irodalom valamint történelem képzés,

-

féléves ciklusokban humán blokkok

34


Reál tagozat Jellemzője: -

a természettudományok matematikai alapjai,

-

két önálló csoport:

-

-

matematika – fizika - informatika

-

kémia – biológia

laborgyakorlatok (féléves egyéves ciklusokban a fizikából és a számítástechnikából, illetve a kémiából és, a biológiából és a számítástechnikából)

Nyelvi tagozat Jellemzője: -

intenzív idegen nyelvi képzés az angolból

-

vagy a németből

Általános

tantervű

tagozat Jellemzője: -

nyelvi kommunikációs képzés

-

a számítástechnika matematikai alapjai

-

informatikai (számítástechnikai) képzés

Arany János Tehetséggondozó osztály Jellemzője: -

5 éves fejlesztés, tehetséggondozás gimnáziumban és a kollégiumban

-

az elõkészítõ évfolyamon akkreditált képzés a gimnáziumban és a kollégiumban közösen

35


-

cél: angol nyelvbõl "C" típusú középfokú nyelvvizsga letétele, informatikából ECDL bizonyítvány megszerzése, gépjármûvezetõi engedély megszerzése

-

végső cél a magas színvonalú felsõoktatásra való elõkészítés.

Nyelvi

előkészítő

osztály A 2005/06-os tanévtől a tanulócsoportok számának változatlanul hagyása mellett nyelvi előkészítő osztályt is indítunk, a végzős osztályok számának függvényében arra lehetőség nyílik.

Levelező tagozat -9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése,

a

magasabb

műveltség

megszerzésének

megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében.

36


A tantárgyakról, a tantervi modulokról A gimnáziumban tanított tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom (integrált tárgyak: Tánc és dráma, Mozgókép és médiaismeret) Történelem (integrált tárgy: Társadalomismeret) Emberismeret és etika Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Latin nyelv Orosz nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Művészetek Gazdasági ismeretek Humán blokk Reál blokk Anyanyelv és kommunikáció Arany János-blokk

37


Egyéb élő idegen nyelvek (pl. spanyol, olasz stb.) tanulása iránti csoportszintű igény esetén az oktatást megszervezzük, egyéni igény esetén pedig támogatjuk a vendégtanulói jogviszony létesítését.

38


Az intézmény szakmai fejlesztése Az intézmény képzési szerkezete az elmúlt négy-öt évben stabilizálódott. Ebben jelentős változtatásokat nem kívánunk végrehajtani, de a szakmai fejlődés biztosítása érdekében a tagozatok meghagyása mellett, az óratervek terén bizonyos módosításokat tervezünk. Erre az Oktatási tv. 2003. évi módosítása is kötelez bennünket. (Engedélyezett óraszámok változása.) Ezirányú terveinket alapvetően az a törekvés határozza meg, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium - a széleskörű általános alapokat nyújtó gimnáziumi képzés keretei között, - a jövőben is, elsősorban a felsőfokú továbbtanulásra - a lehető legnagyobb százalékban és a legszélesebb skálán - felkészítő intézmény legyen. Annak érdekében, hogy az ehhez szükséges széleskörű és magas színvonalú

elméleti

képzést

megvalósíthassuk

a

következő

feladatok

megvalósítása szükséges. • Általános alapok biztosítása az első két évfolyamon, hogy 16-17 éves korban még a teljes körű pályaválasztás lehetősége nyitva álljon. Átalakításra kerülő óraterveinket úgy szervezzük, hogy az első két évfolyamon folyó képzés órakerete és tartalma minden tagozaton ugyanaz legyen, kivéve egy a "tagozatot szolgáló" két órás blokkot. • Minél szélesebb körben biztosítani szeretnénk a közép és az emelt szintű érettségire való felkészítést, az igényeknek megfelelően. Ennek érdekében fejlesztjük a fakultációs képzésünket a megfelelő tantervek kidolgozásával, és lehetőség szerint a fakultációs órakeretek növelésével is. • A színvonalas nyelvi képzés biztosítása, hiszen a jövő értelmisége nem létezhet idegen nyelv ismerete nélkül. Ennek leghatékonyabb korszaka a középiskola. Iskolánkban

már

évek

óta

emelt

óraszámban és évfolyam szinten szervezzük a nyelvi csoportokat, 39


amely a differenciált csoportkialakítást szolgálja. Fontosnak tartjuk továbbá a nyelvi képzés szempontjából, hogy iskolánkban immár második éve kihelyezett nyelvvizsgaközpont is működik, jelenleg angol nyelvből, de reméljük, hogy a német nyelvre is ki tudjuk terjeszteni. • Az informatikai képzés fejlesztése, melynek jelenleg mind a személyi, mind a tárgyi feltételeivel rendelkezünk (hat informatika szakos tanár, és további hét felsőfokú oktatási informatikus képzettségű pedagógusok). Jelenleg két – illetve a kollégiumot is figyelembe

véve

három

–

informatika

szaktanteremmel

rendelkezünk. Emellett a tanulói klubban hét számítógépen van lehetőségük a tanulóknak szabadidejükben a gépeken dolgozni, internetezni. A feltételek megteremtése után két éve ECDL vizsgaközpont működik iskolánkban, elsősorban az AJTP ezirányú képzési igényeinek kielégítése érdekében. • Az Oktatási törvény módosítása kapcsán felmerülő új lehetőségek közül élünk a nyelvi előkészítő osztály indításával, mely a nyelvi és az informatikai képzés terén nyújt további lehetőségeket. • A 2006/07. tanévtől már hetedik osztályunkat iskolázzuk be a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében. A kezdetek óta részt veszünk a programban, így sok tapasztalatra tettünk szert ezen a nem könnyű, speciális területen. Ezeket a tapasztalatokat egyre hatékonyabban tudjuk használni a program további munkájában. Nagyon fontos, hogy intézményünkben a program egységesen valósul meg az iskolában és a kollégiumban. • Kollégiumunk szakmai munkájának legfőbb célja, hogy a kollégisták számára ne csak éjszakai szállást biztosítson, hanem olyan diákközösségeket alakítson ki, amelyben a tanulók otthonosan, jól érzik magukat, és amely segíti őket az eredményes tanulmányi

40


munkában. Így a jövőben is fontos célnak tekintjük a kollégium kiemelkedő tanulmányi eredményét. • Számolunk a levelező oktatás fenntartásával, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren is van - igaz egyre csökkenő – igény

a

maga

területén

színvonalas,

érettségire

felkészítő

képzésre. Viszonylag kis százalékban, de innen is mennek felsőfokú továbbtanulásra. Alkalmazkodni kell viszont az ezen a téren felmerülő olyan igényekhez, amelyek a képzés magasabb évfolyamába való bekapcsolódóst is lehetővé teszik. Aggályos viszont ezzel kapcsolatban a jelentkezők nyelvi előképzettségének hiánya, hiszen immár ötödik éve itt is kötelező a nyelvoktatás és érettségi.

41


Tagozatok óratervei: Nappali

tagozaton

egységes

óraterv

szerint

tanítunk,

a

különböző

orientációkat a „tagozat blokkok” 2-2 órája tartalmazza. Tantárgy

9. oszt.

10. oszt.

11. oszt.

12. oszt.

magyar, dráma, média

5

4

4

5

törénelem és társ. ism.

2

2

3

4 1

filozófia 1. idegen nyelv

5

4

4

4

2. idegen nyelv

3

3

2

2

matematika

4

4

4

4

fizika

2

2

2

kémia

2

2 2

biológia földünk és környezetünk

2

2

informatika

1

1 1

ének 0,5

0,5

művészetek testnevelés tagozat blokk

2

1

etika

rajz

2

2,5

2,5

2

2

fakultáció

1

1 1

1

2,5

2,5

5

6

osztályfőnöki

0,5

0,5

1

1

Összesen

31,5

31,5

33,5

33,5

Megj.: A 11., 12. évfolyamon törekszünk arra, hogy a gyakorlati felkészülést igénylő tárgyakból három órás fakultációt szervezzünk.

42


Önálló óratervvel működik az Arany János Tehetséggondozó Program, a Nyelvi előkészítő osztály és a Levelező tagozat Arany János tehetséggondozó program óraterve: Tantárgy magyar, dráma, média, tm. törénelem és társ. ism. filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika, tm. fizika kémia biológia etika földünk és környezetünk informatika ének rajz művészetek testnevelés humán blokk természettud. blokk Arany-blokk: tm., komm. fakultáció osztályfőnöki Összesen

9.(el 10.(1) 11.(2) ők.) oszt. oszt. 4 5 4 2 2 7 4

4

4 3 4 2 2

2 2 0,5

2,5 2 2 5

7 3 4 2 2 2

4 2 4 2

13.(4) oszt. 5 4 1 4 2 4

2 1

2

1 1 1 2,5

1 1 2,5

1 5 0,5 34

6 1 33,5

2

0,5

2,5

2,5

2

2

1 0,5 31,5 , 31,5

12.(3) oszt. 4 3

1 34

Nyelvi előkészítő osztály Tantárgy magyar 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika testnevelés humán blokk reál blokk osztályfőnöki Összesen

9.(elők) oszt. 4 8 4 4 4,5 2,5 2 2 0,5 31,5

A Nyelvi előkészítő képzés felsőbb évfolyamain az általános tanterv szerint folyik a képzés. A felsőbb évfolyamok számozása: 9-12.

43


Levelező tagozat Tantárgy Nyelvtan Irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem Művészet Társadalmi ism. Informatika Filozófia/etika Angol vagy német Szabad ÖSSZESEN:

9. osztály 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

10. osztály 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

3 1 10

3 1 10

44

11. osztály 12. osztály 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 3 1 10,5

1 0,5 0,5 0,5 3,5 3,5 12


Képzési szintek, idegen nyelvek, informatika, sport

Felkészítés az emelt szintű érettségire Igény szerint – megfelelő számú jelentkező esetén - minden közismeretei tárgyból megszervezzük az emelt szintű érettségire a felkészítést. A 11. és a 12., ill. 13. évfolyamon minden tanulónak két általa választott érettségi tárgyból biztosítjuk az emelt szintű képzést, amennyiben a jelentkező tanulók száma a csoportindítást lehetővé teszi. Egyedi vagy kis létszámú érdeklődés esetén kezdeményezzük a felkészítés „városi szintű” megoldását (esetleg a saját iskolánkon belül ) a fenntartó közvetlen finanszírozásával. Erre tanulónként 4-6 szabadon választható óra áll rendelkezésre. A csoportindításhoz megfelelő létszám legalább hat fő. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 111/2001 Kormányrendelet tartalmazza a témaköröket. (1.számú melléklet) Az idegen nyelvek A kínálat: angol, német, latin, francia, orosz Legalább egy idegen nyelv minden tagozaton emelt szinten tanulható. A latin és az orosz II. idegen nyelvként választható. A számítástechnikai ismeretek Az idegen nyelvi képzés mellett a gimnázium másik hangsúlyozottan fontos oktatási területe az informatika tanítása. Minden tagozaton az alapóraszámot meghaladó időben lehet minden tanulónak informatikai ismereteket tanulnia. Sport és testnevelés Külön szervezzük a foglalkozásokat a fiú-, külön a lánytanulóknak.

45


Ki lehet szilágyis? (Az iskolába lépés feltételei) A Szilágyi Erzsébet Gimnázium első osztályaiba azok a tanulók iratkozhatnak be, akik sikeresen befejezték az általános iskola 8. évfolyamát és megfelelnek törvényi feltételeknek. A felvételi kérelmekről a döntés a következő szempontok mérlegelésével történik: a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján. Az AJTP-ba külön kiírás szerint lehet bekerülni.

46


Az osztályba sorolás rendje Az ugyanazt a programot (humán, reál, nyelvi, informatikai) választó tanulók alkotnak egy-egy csoportot. Egy osztály több csoportból is állhat Az osztálylétszámok lehetséges nagyságát a Közoktatási Törvény szabályozza. Az így kialakult osztályok a 11-12. évfolyamon is megmaradnak, annak ellenére, hogy a kétféle szintű érettségire felkészítő csoportok felbontják a hagyományos osztályszerkezetet.

Az átjárhatóság Más iskola tanulója bekapcsolódhat már folyamatban levő programba. A tanuló az iskolán belül is kérheti egyik osztályból a másikba való áthelyezését. A választott tagozatot csak a tanév végén lehet módosítani. Áthelyezés, átvétel lebonyolítása a Közoktatási Törvény által szabályozott módon történik. Az iskola vagy osztályváltás feltételeiről történő döntés előtt az igazgató kikéri a leendő osztályfőnök véleményét.

47


A tanulók teljesítményének, előmenetelének értékelése A magatartás és a szorgalom A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésére és minősítésére használt érdemjegyek: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), illetve hanyag (2). ♦ A magatartás és szorgalom jegyek megállapításakor azt minősítjük, hogy a tanuló milyen mértékben és módon vesz részt a teljes egyéniségével az iskola nevelési - oktatási folyamataiban, közösségi életében. ♦ A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök javasolja. Véleménye kialakításakor előzõleg meg kell hallgatnia az osztályközösség véleményét. ♦ A döntést az osztályozó konferencia hozza. A magatartás minősítése Példás (5) A tanuló kötelesség és tisztelettudó, pozitív hatást gyakorol a közösségre. Betartja az iskola házirendjét. Viselkedése tanáraival, a felnőttekkel, a hallgatókkal, tanulótársaival udvarias. Kezdeményező, segítőkész, a közösségben jó munkájával kitűnik. Óvja környezetét, védi a köztulajdont. Jó (4) A tanuló kötelesség és tisztelettudó, a közösség érdekei ellen nem vét. Betartja az iskola házirendjét. A megelőző félévben súlyosabb fegyelmi büntetése nem volt. 48


Az osztályközösség munkájában részt vesz, a rábízott feladatokat elvégzi. Változó (3) A tanuló hajlamos a fegyelem megsértésére, a kötelességét pontatlanul teljesíti, a felnőttekkel és a társaival szemben gyakran udvariatlan. Rendszeretete ingadozó, a házirendet nem tartja be. A megelőző félévben osztályfőnöki megrovásnál súlyosabb büntetése nem volt. Az osztályközönség munkájában csak időnként vesz részt, nem lehet rá számítani. Rossz (2) A tanuló romboló hatással van a közösségre, társainak rossz példát mutat. Hanyag

munkájával,

fegyelmezetlenségével,

esetenként

agresszív

magatartásával tűnik ki. Az iskola vagyontárgyait szándékosan rongálja. A megelőz félévben igazgatói figyelmeztetése vagy ennél súlyosabb fegyelmi büntetése volt. A szorgalom minősítése Példás (5) Tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének az igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Elvégzi a kapott feladatait. Munkájával előbbre viszi az óra menetét. Részt vesz az iskola hírnevét öregbítő tevékenységekben. Képességei szerint tanul.

49


Jó (4) Figyel az órán, házi feladatait elkészíti, az órákra általában felkészül, iskolai munkáját képességeihez mérten teljesíti. Felszerelése és írásbeli munkája általában rendes. Megbízhatóan dolgozik. Változó (3) A tanulmányi munkában való részvételre ösztönözni kell, kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti. Felszerelése sokszor hiányos, házi feladata gyakran hiányzik. Tanulmányi eredményében visszaesés tapasztalható. Hanyag (2) Kötelességét

gyakran

elmulasztja,

munkájában

megbízhatatlan,

felszerelését nem tartja rendben, házi feladat gyakran hiányzik. Tudása a tantárgyi minimum követelményét nem éri el. Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Tanulmányi eredményében nagymérvű visszaesés tapasztalható. A tanuló romboló hatással van a közösségre, társainak rossz példát mutat.

A tanulmányi eredmény ellenõrzése és értékelése Értékelési alapelvek -

Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható

-

Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat.

-

Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.

50


-

Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói és a helyesírási készség fejlesztésére.

Az értékelés célja: -

Konkrét tantárgyi célok

-

A személyiség fejlesztése

-

Az önértékelési képesség kialakítása

-

Az önálló tudásra való képesség és igény kialakítása

Az értékelés formái -

Az írásbeli és a szóbeli értékelés helyes arányának kialakítása

Az érdemjegyek A tanítási órákon a tanulók teljesítményét a magyar nyelv és irodalomból, az idegen nyelvekből, a matematikából, a történelembõl, a fizikából, a kémiából, a biológia és egészségtanból, a Földünk és környezete tárgyból, az énekzenébõl, a vizuális kultúrából, az informatikából és a testnevelésbõl érdemjegyekkel minõsítjük. A humán program részét alkotó humán blokk tantárgyainak és a reál program részét alkotó laborgyakorlatoknak félévi és az év végi osztályzatait a programot vezető szaktanárok állapítják meg. Az értékelést rendszeresen kell végezni. Heti 1-2 órás tárgynál félévente legalább 3-szor, heti 3 vagy annál magasabb óraszámú tárgynál félévente legalább 5-ször. A megállapított osztályzatot a tanulóval - röviden indokolva - közölni kell. A szaktanároknak egységes követelmények szerint kell elbírálniuk a tanulók tudását, munkáját. Az elbírálás a tantervi követelmények és a tanuló szóbeli, írásbeli teljesítményének egybevetése alapján - öt érdemjeggyel történik. a) jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett; b) jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tett eleget;

51


c) közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tett eleget, a nevelõi segítségre (javításra, kiigazításra) többször rászorult. d) elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tett eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel ás készségekkel rendelkezik; e) elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek nevelõi útbaigazítással sem tudott eleget tenni.

A félévi és az év végi osztályozás • A félévi osztályozó értekezleten az osztályfõnök, az év végén az igazgató (vagy helyettese) vezetésével az osztályban tanító tanárok minősítik a tanulók magatartását, a szorgalmát, a tanulmányi munkájukat a tanév kezdetétől eltelt idõszakra vonatkozóan. • A félévi és az év végi osztályzatot, a tanulók szóbeli, írásbeli, gyakorlati teljesítményére adott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Eljárás kimagasló tanulmányi teljesítmény esetén - Az egyes tantárgyakból kimagasló tanulmányi

teljesítményt

nyújtó

tanulónak a szaktanár a félévi és az év végi osztályozó konferenciákon tantárgyi dicséretet adhat. A tantárgyi dicséretet az ellenõrző könyvben illetve az év végi bizonyítvány "Jegyzet" rovatában kell feltüntetni. -

Azok a tanulók, akik a tanév végén minden tantárgyból jeles osztályzatot kapnak, "Általános tantestületi dicséretben" részesülnek. Az általános tantestületi dicséretet is be kell jegyezni a bizonyítványba.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elõírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

52


-

Ha a tanuló a tanév végén 1 vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgán vehet részt. Sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot megismételheti.

Az osztályozó-, pótló - és javítóvizsgák rendje - A kiemelkedõ teljesítményt nyújtó tanulóknak - az iskola igazgatójának engedélyével lehetőségük van egy-egy tantárgyból, vagy az összesbõl elõrehozott osztályozó vizsgát tenni. -

A gimnázium az igények szerint előrehozott osztályozó vizsgákat az első félévben decemberben, a második félévben augusztus 22 és 31 között szervezi. Javítóvizsgát tenni csak augusztus 21 és 31 között, évente egyszer lehet.

A szülõ értesítése a tanuló tanulmányi előmeneteléről - Az iskola a szülõket gyermekeik érdemjegyeirõl

az

iskolában

rendszeresített "Ellenõrzõ könyv" útján értesíti. -

A szülőnek gyermeke tanulmányi elõmeneteléről tudomást szerezni tehetõsége van a havonta szervezett szülõi fogadó órákon is - illetve szükség esetén az osztályozó konferenciákat megelõző két hét kivételével - a hivatali időben bármikor.

A tanulói jogviszony megszűnése - A vonatkozó jogszabályok szerint. A tanulók otthoni felkészüléséhez adható feladatok módjának és mértékének meghatározása Az otthoni felkészülés során az írásbeli feladatok mennyisége nem haladhatja meg a normál tanórai keretek között egy tanóra alatt elvégezhető feladat mennyiségét átlagos képességű tanuló haladási üteméhez viszonyítva.

53

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2. A megtanulandó elméleti anyagnál a tanórán elhangzottak legyenek irányadóak., esetenként a tanuló önállóan feldolgozandó feladatot is kaphat (pl.kiselőadás, kutató munka).

54


A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Általános elvek Olyan tankönyvek,

taneszközök,

segédletek,

ajánlott

szakirodalom

kiválasztására törekszünk, amelyek a) összhangban vannak az iskola pedagógiai hitvallásával, oktatási és nevelési

feladataival,

sajátosságaival,

tantárgyi

továbbá

programjaival,

korszerűek,

lehetőség

a

tanulók

szerint

a

életkori legújabb

tudományos eredményeket is tartalmazzák esztétikus formában, igényes nyelvi megfogalmazásban, b) kerettanterv kompatibilisek c) 11-12. évfolyamon megfelelnek az érettségi vizsgakövetelményeknek. d) Az azonos tudásszintű csoportokban azonos tankönyvek és taneszközök használata ajánlatos.

Tantárgyspecifikus elvek a) Az idegen nyelvi tankönyveknél, taneszközöknél törekszünk az önálló beszédkészséget fejlesztõk kiválasztására. A tankönyvek hang- és videoanyaga aktuális, a mindennapi életben előforduló köz- és irodalmi nyelvi szövegeket kell, hogy tartalmazzon. b) Az irodalom tantárgy tankönyveihez megfelelő szöveggyűjteményt is választunk. c) Egyes tantárgyakhoz példatárakat is ajánlunk. d) Alternatív tankönyvek, taneszközök esetében az olcsóbb, több évig használhatók kiválasztására törekszünk. e) A kiegészítõ- illetve segédanyagokat, továbbá a kötelezõ illetve az ajánlott szakirodalmat, a multimédiás anyagokat - lehetõség szerint ~ az iskolai könyvtár állományában biztosítjuk.

55


Döntés a kiválasztásról ♦ A kiválasztásról az adott évfolyamon tanító tanárok javaslata alapján a szakmai munkaközösségek döntenek - az iskolavezetés jóváhagyása valamint az iskolaszék véleményezése mellett. ♦ A döntést minden év február 15-ig nyilvánosságra kell hozni. ♦ Ettől a döntéstõl a következõ tanév során eltérni nem lehet.

Minden tanuló számára szükséges könyvek jegyzéke: l. Helyesírási szabályzat 2. Középiskolai matematikai feladatgyűjtemény (algebrai, geometriai) 3. Négyjegyű függvénytábla 4. Történelmi atlasz a középiskolák számára 5. Földrajzi atlasz a középiskolák számára 6. Magyar-idegen nyelv, idegen nyelv- magyar "középszótár" (az elsõ idegen nyelvhez vagy a célnyelvhez kapcsolódóan) 7. A célnyelvhez kapcsolódó nyelvtankönyv

56


Tanórán kívüli tevékenységek

Sport és testnevelés A gimnáziumban a tanórán kívüli sporttevékenységet az ISK szervezi. A mindennapos testnevelés A rendszeres délutáni testedzésre tanulócsoportonként heti 0,5 órát lehet fordítani. A sportórákon a tanulók - a testnevelési munkaközösség által kidolgozott program alapján, a testnevelő szakos tanárok felügyelete, irányítása mellett, a hét napjaira megállapított órarend keretében igénybe vehetik az iskola sportlétesítményeit - a tornatermet, a kondicionáló termet, a szabadtéri kézilabda pályát, a futópályákat. A rendszeres délutáni sportolás időkerete az iskola összes óraszámát terheli. Minőségi sport, szakosztályi tevékenység. Az iskola egyes sportágakból - folytatva a kialakult hagyományokat szakosztályokat szervez. A szakosztályi tevékenység finanszírozásának két forrása van: 1) az ISK a költségvetési normatívában meghatározott összeg, 2) egyéb hozzájárulásokból: pályázati pénzek stb. A szakosztályok részt vesznek a városi, megyei, országos sportversenyeken. E foglalkozások órakerete, amely évfolyamonként 2- 2 óra, nem terheli az intézmény összes óraszámát.

57


Tanulmányi kirándulások Az iskola tanárai a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a tanulóknak kell fedezniük. A kirándulás csak akkor szervezhető meg, ha annak költségeit a szülők előzetesen elfogadják.

Differenciált képességfejlesztés Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik A differenciált képességfejlesztés órakerete az összes kötelező óraszám 5 %-a. Tehetséggondozás A szaktanárok a kiemelkedő képességű tanulókat egyénenként vagy kisebb csoportokban külön program alapján felkészíthetik az országos tanulmányi versenyekre. (Pl.: Az OKTV, az Arany Dániel, a Mikola, az Arany János irodalmi, a Szép Magyar Beszéd, az Implom József helyesírási, az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati, az Arany János balladamondó, az Irinyi János kémia, a Kitaibel Pál biológiai versenyekre, a testnevelésből a városi, megyei, területi, országos sporteseményekre, illetve egyéb rendszeresen vagy alkalmanként meghirdetett vetélkedőkre.) A tehetséggondozó csoportok indítására a szaktanárok tesznek javaslatot. A javaslatokat az igazgató terjeszti a tantestület elé. Az előterjesztésről a tantestületnek szeptember 15-ig döntenie kell.

58


Felzárkóztatás Tanév közben a tanulmányi előmenetelükben nagy mértékben visszamaradó tanulóknak

egyénenként

vagy

kisebb

csoportokban

felzárkóztató

foglalkozások szervezhetők. A felzárkóztató foglalkozások szervezésére a tanuló érintett szaktanára és osztályfőnöke tesz javaslatot. A javaslatot az igazgató a tantestület elé terjeszti, amely február 1-15. között dönt a foglalkozás beindíthatóságáról. Tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában

tanítási

napokon

a

délutáni

időszakban

9-10.

évfolyamon

tanulószoba működik, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Művészeti tevékenység Ének- és zenekar Az érdeklődő, tehetséges tanulóknak az ének - zenetanár vezetésével énekés zenekar szervezhető a választható órakeret terhére. Az erre fordítható időkeret nem haladhatja meg a heti 2-2 órát. Szakkörök, önképzőkörök A különféle érdeklődési körök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen más érdeklődési kör alapján is.

59


A Diákönkormányzat is javaslatot tehet a tanulók önképzését segítő körök szervezésére. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az időkeret nem haladhatja meg a heti 2-2 órát.

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a tantestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezhet (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A

szabadidős

rendezvényeken

való

részvétel

önkéntes, a felmerülő

költségeket a tanulóknak kell fedezniük

Média Iskolaújság, iskolarádió A Diákönkormányzat iskolaújságot, iskolarádiót működtet. Az iskola felnőtt szakértők felkérésével támogatja a tanulók ilyen irányú tevékenységét. Évkönyv A Szilágyi Erzsébet Gimnázium évente Évkönyvet ad ki. A szerkesztőbizottság tanuló tagjait az önkéntes jelentkezők köréből a Diákönkormányzat választja ki, a tanárszerkesztőt, az iskolavezetés a tanulók véleményének kikérése után nevezi ki. Időszakos kiadványok Természettudományos, irodalmi és képzőművészeti antológiák a diákok munkáiból, tanárszerkesztők segítségével.

60


Hagyományok Erzsébet-nap Az iskola ünnepe az iskola névadójának, Szilágyi Erzsébetnek a neve napja. Az Erzsébet-nap megrendezésére minden évben a november 19-ét követő első pénteken kerül sor (kivéve, ha 19-e péntek). A nap programját a tantestület tagjai közül évente felkért bizottság szervezi. A szereplők, előadók az iskola közösségének tagjai. A Diáknap Az évenkénti diáknap megrendezésére minden év októberében kerül sor. A végzősök búcsúztatása A gombavató A téli szünet előtti utolsó tanítási napon a negyedikes tanulók öntevékeny ünnepélyes rendezvénye A ballagás A negyedikesek utolsó tanítási napját követő első szombaton a végzősök ünnepélyes iskolai búcsúztatása valamennyi tanuló, az iskola valamennyi dolgozójának részvételével.

61


Levelező tagozat A tagozatra azok a felnőttek iratkoznak be, akik külső vagy belső kényszer hatására a nappali oktatási rendszerből való kiválás után jöttek rá, hogy az érettségi bizonyítványra szükségük van.(pl. kell a munkahelyi előlépéshez, sokszor a munkahely megszerzéséhez, megtartásához, vagy kell az önbecsüléshez) Számos olyan fiatal hallgatónk van, akik elkezdtek ugyan valamilyen középiskolát, de a képzésből menet közben kimaradtak. Ők újra próbálkoznak. Minden tanévben van néhány olyan szellemileg teljesen ép hallgatónk is, akiket különböző testi fogyatékosságuk akadályoz, hogy a korosztályukkal együtt tanuljanak. Számukra speciális iskolát kellene szervezni. Mivel ilyen a városban nincs, az iskola kötelességének érzi, hogy segítsen. A tagozaton tanulók közül a legfiatalabbak 16-17, a legidősebbek 35-40 évesek. A lemorzsolódás aránya magas, több mint 50 %. A kimaradók tábora évről évre újratermelődik. Valamennyiünk érdeke, hogy számukra alternatív tanulási lehetőséget biztosítsunk. A felnőttoktatásra, a más rendszerű képzésre hosszú távon van igény. A levelező tagozaton az órákat a hét két napján délután tartjuk. A tanév programja követi a nappali tagozatot. A hallgatók a tantárgyak témaköreiről tartott előadásokon vesznek részt. A konzultációs órákon lehetőséget kapnak a témakörökkel kapcsolatos kérdések feltevésére. Előrehaladásukat a számukra kidolgozott írásbeli - szóbeli beszámoló- és vizsgarendszeren mérjük. A hallgatónak részt kell vennie a kötelező tanórai foglalkozásokon. 62


Abban az esetben, ha a tanuló igazoltan és igazolatlanul a tanórák több mint húsz százalékáról hiányzott, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulói jogviszony a jogszabály erejénél fogva megszűnik abban az esetben, ha a tanuló tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztott. Az oktatott tantárgyakból a tanév közben szervezett írásbeli beszámolókat (dolgozatokat) a szaktanárnak a tanítási órán kell megíratnia és lehetőleg a megíratást követő tanórára kijavítania. Egy beszámoló időtartama nem haladhatja meg a 40 percet. Az írásbeli dolgozatokra adott érdemjegyeket be kell vezetni az iskola által rendszeresített "Tanulmányi könyv"-be. Ezek az érdemjegyek tájékoztató jellegűek. A hallgató végleges tantárgyi osztályzatait a tanév végi osztályozó vizsgákon kapja.

Célok és feladatok A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújtunk, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A képzés folyamán meg kell teremtenünk az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás,

a

munkaerő-piacon

lehetőségét.

63

történő

előnyösebb

elhelyezkedés


A felnőttoktatás feladata a felnőttek élettapasztalatára építetten az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs cselekvési stratégiák kialakítása, ill. a

kommunikációban

elengedhetetlen

kölcsönösség

és

a

konszenzus

keresése. A hallgatóban ki kell alakítani a reális önismeret és önértékelés képességét, a másik ember személyiségének tiszteletét és megértését. Törekedni kell, hogy a hallgató képes legyen életvitele tudatos alakítására, törekedjen az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik. A humán tantárgyak tanításakor a tanulók számára világossá kell tenni, hogy ezek az ismeretterületek nem csak az emberi kultúra fontos részei, kiemelkedő teljesítményei, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthetnek az erkölcsi dilemmák megtárgyalásával, példák felmutatásával. Fel kell ébreszteni a tanulókban a világ megértésének igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé kell őket tenni a fizikai és műszaki környezetben való tájékozódásra. Cél a mindennapi élet változásainak minél helyénvalóabb megismerése, változó világunkban a tájékozódó-képesség fejlesztése. Ki kell fejleszteni a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában.

64


A hallgatóink általában nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények

között,

különböző

színvonalon,

különböző

időpontokban

szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. A megfelelő tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvő szerepet kell biztosítani az önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerű eszközeinek alkalmazásának, ugyan is a levelező oktatás konzultációra és elsősorban otthoni, önálló feldolgozásra épül. Mivel a felnőttoktatásban figyelembe kell venni, hogy a közoktatási törvény 78. § (7) bekezdés c) pontja szerint a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező, ezért csak a kötelező új feladatként megjelenő idegennyelv oktatásban és érettségi vizsgára való felkészülés alkalmával tanítunk osztálybontásban. Lehetőségük van a tanulóknak a felnőttoktatási intézményekben is emelt szintű érettségi vizsgára felkészülni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban ara, hogy az alacsony heti óraszámok miatt nincs reális lehetőség bizonyos tantárgyak óraszámainak emelésére, csak a szabad sáv óráit lehet ilyen célra felhasználni, illetőleg a tanulónak az egyéni felkészülés, az otthoni tanulás keretében kell – nagyrészt önerőre támaszkodva – az emelt szintű vizsgára felkészülni.

65


NEVELÉSI TERV

66


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a kerettantervekben megfogalmazott és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: • a kerettantervben leírt egységes, alapvetõ tartalmak átadása, elsajátíttatása, • valamint az ezekre épülõ differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink • a különbözõ szintű adottságaikkal, • az eltérõ mértékű fejlõdésükkel, • az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, • egyéb (érdeklõdési körüket érintõ) tevékenységükkel, • szervezett ismeretközvetítéssel, • spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különbözõ ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetõ eredményeit foglalja magában. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: • műveltségét, • világszemléletük, világképük formálódását, • társas kapcsolatát,

67


• tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsõdleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlõdéséhez szükséges olyan

követelmények

meghatározása,

amelyek

ösztönzik

a

személyiségfejlesztõ oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk elsőbbséget: • a színes, sokoldalú iskolai életnek, • a tanulásnak, munkának, • az önismeret fejlesztésének, • együttműködési készség kialakításának. Hozzá akarunk járulni • életmódjuk, • motívumaik • szokásaik, • az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, fejlesztéséhez, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapján a tanulók • tudásának, • képességeinek, • egész személyiségének fejlõdése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak a tanítási óra, az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezek alapján a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendõink -

az értelem kiművelése területén 68


• a megismerési vágy fejlesztése, • tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, • logikus gondolkodás, • önálló véleményalkotás, • a tanulók önértékelésének fejlesztése, • a megszerzett ismeretek rendszerezett, integrált használatának képessége, • az Internet hasznos felhasználásának oktatása, -

a segítő életmódra nevelés területén • a

pozitív

szociális

szokások

kialakulásának,

gyarapodásának

segítése, • tolerancia, • a szélsőséges nézetek elkerülésének képessége, • empátia a kommunikációban a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítõ együttműködés változatos formáival, -

Az egészséges életmódra és kulturált viselkedésre nevelés területén: • a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, • a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelõ munka során is, • önkontroll • viselkedési normák megismertetése és a betartásukra ösztönzés, • a káros szenvedélyek (pl. a dohányzás) kialakulásának elkerülése

69


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fõ területei -

a tanórák: • a szaktárgyi órák, • az osztályfõnöki órák

-

a tanórán kívüli foglalkozások • közös iskolai rendezvények, • szakkörök, • sportversenyek • kirándulások,

-

diák önkormányzati munka,

-

egyéb szabadidõs tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul: -

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

-

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlõdéséhez,

-

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

-

a másság elfogadásához,

-

az együttérző, segítő magatartás kialakulásához,

-

a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erõsítve. Ezért hangsúlyozottan fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának

70


figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sõt az iskolát segítõ szervezetek vezetõinek is, hiszen -

megjelenésével,

-

viselkedésével,

-

beszédstílusával,

-

munkamoráljával

az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok elõtt. Ezért

iskolánkban

nevelõtestület

a

a

közösségfejlesztéssel

szülõi

kapcsolatos

munkaközösséggel

és

a

feladatokat

a

diákönkormányzattal

egyeztetve határozta meg.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következõk: - Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: • ismerje meg a társas együttélés azon alapvetõ szabályait, amelyek a közösségben

való

harmonikus

kapcsolatok

kialakításához

elengedhetetlenek, • ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, • sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülõföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, • ismerje meg Európa kulturális örökségét, • legyen nyitott, megértõ a különbözõ népek, szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, • valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,

71


• váljon érzékennyé környezete állapota iránt, • kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megõrzésébe, gyarapításába, • életmódjában a természet tisztelete, a környezeti károk megelõzésére irányuló törekvés váljon meghatározóvá, • szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, • legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, • tudjon társaival és a felnõttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, • az önálló, felnõtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, • ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetõ tényezõit és ezek elkerülésének módjait, • kapjon kellõ mélységû támogatást a káros függõségekhez vezetõ szokások kialakulásának megelõzéséhez, • tudja,

hogy

életpályája

során

többször

pályamódosításra

kényszerülhet, • legyen képes önellenõrzésre, egymás segítésére és segítõ szándékú ellenõrzésére, • tevékenysége erõsítse a közösséghez való kötõdést.

A tanár közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: • segítse a tanulót tananyag elsajátításában, • támogassa a diákok kezdeményezéseit, • járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elõ a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,

72


• biztosítson

elegendõ

lehetõséget

a

közösségi

cselekvések

kialakításának, fejlesztésének segítésére, • alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet, • ösztönözzön a szûkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, • alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, • fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. • adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megõrzésére, • a

személyi,

tárgyi

környezete

segítse

azoknak

a

pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, • fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítõkész magatartást, • fordítson

figyelmet

a

családi

életre,

párkapcsolatokra történõ felkészítésre.

73

a

felelõs,

örömteli


A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás feladata a tehetséges tanuló felismerése, optimális fejlődésének biztosítása. A tehetséget sok más egyéb között az • átlag feletti általános képességek, • az átlagot meghaladó speciális képességek, • a kreativitás, • a feladat iránti elkötelezettség

jellemzi.

A tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a tehetségfejlesztés, a tehetséggondozás legmegfelelőbb színtere a középiskola. Ezt bizonyítja az a sokféle szervezeti forma is, amely az idők folyamán ennek segítésére kialakult és jelenleg is létezik az iskolai gyakorlatban: tagozatok, speciális osztályok fakultációs csoportok, szakkörök, érdeklődési körök. A

hatékony

tehetséggondozás

eléréséhez

rugalmas,

sokféle

képességterületet átfogó programokra van szükség. A lényeg, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elõ a felsõoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra.

Feladatok az iskolai tehetségfejlesztés területén ♦ A tehetség azonosítása, felismerése. Programok tervezése. Feladatunk a valamilyen területen felfedezett tehetséges tanuló kreativitásának, értelmi képességeinek fejlesztése, az érdeklődési körének megfelelő ismeretek és tevékenységek által. Minél több alkalmat és segítséget kell adnunk számára, hogy adottságbeli lehetőségeinek a legfelső határáig eljusson.

74


♦ A tehetséggondozás módjai, szervezeti lehetőségei Osztályon belüli és osztályközi csoportok: a tanulók aktuális felkészültségének a figyelembevételével szerveződhetnek a kötelező tanórai

időkereten

belül.

Mindenki

a

felkészültségének,

tehetségének megfelelő színvonalú tanulásban vesz részt. Az ilyen csoportok létrehozásáról a munkaközösségek döntenek. A tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) Fakultációs csoportok, speciális, tagozatos osztályok szervezése. Tanórán

kívüli

szervezeti

tehetséggondozási

formák:

foglalkozásokon, szakkörökön, hétvégi programokon és a nyári kurzusokon speciális irányú fejlesztés, s részben pályaorientáció történik. -

A programban figyelembe kell venni az iskola és a kollégium közötti munkamegosztást, együttműködési lehetõségek formáit és területeit:

-

tartalmi megosztás: amikor bizonyos tevékenységek csak az iskolában vagy csak a kollégiumban zajlanak;

-

komplementer

megosztás:

amikor

az

adott

tevékenység

átgondoltan és szervezetten megoszlik a két intézmény között, az egyik helyszínen végzett tevékenység a másikon folytatódik, kiegészül, gyakorlási lehetõség nyílik a tanulók számára stb. Iskolán kívüli tehetséggondozás: tudatosan fel kell tárnunk a könyvtárak, múzeumok és a művelődési központok ilyen jellegű programjait, s lehetőség szerint bevonni ezek tevékenységébe a tehetséges tanulóinkat.

75


♦ Gazdagítás, dúsítás. Nem az ismeretek mennyiségének a növelésével, hanem minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű tevékenységet igénylő feladatok adásával kell fejleszteni a tanulók képességeit, gazdagítani és elmélyíteni tudását. A nagyon gyorsan fejlődő tehetséges tanuló lehetőséget kap egy évfolyam átlépésére. ♦ Tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók ♦ Együttműködés a családdal

76


Egészségnevelési program Bebizonyosodott, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővülése önmagában nem eredményezi az egyes ember szintjén az életmód

tartós

megváltoztatását.

Így

napjainkban

az

egészség-megőrzési

tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségfejlesztés

egyik

legfontosabb

színtere

az

iskola

A

tanulói

személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs

üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Az iskola, mint társadalmi intézmény más társadalmi intézményekkel és szervekkel

állandó

kölcsönhatásban

létezik.

Így

például

egy

egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a

szűkebb

és

tágabb

környezetével

való

viszonyára,

a

környezet

viselkedésére. A tananyag feldolgozása során az ún. részvételen alapuló oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoport munka stb.).

77


Az iskolai egészség nevelés 9. osztályban a korai szűréssel kezdődik. Eredményeként

feltárt

egészségi

háttérváltozókkal

jellemezhető

problémákkal,

csoportok

körében

illetve folytatott

sajátos megelőző

tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. A túlsúlyos gyerekekkel az Iskolaegészségügyi Szolgálat folyamatosan tartja a kapcsolatot, sajátos étrendet, mozgásprogramot dolgozott ki számukra és

kiscsoportos

táplálkozással

foglalkozásokat

kapcsolatban.

is

tart

az

Rendszeresen

egészséges

életmód

megbeszéli

a

ás

felmerülő

problémákat és kérdéseket. Mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett gyógytestnevelés órák látogatására van lehetőség. Természetesen a magasabb évfolyamokon is fokozott figyelemmel kísérik a különböző rizikós csoportokhoz tartozó diákokat. A hagyományos egészségnevelés egyik legfontosabb tanórai színtere az osztályfőnöki és biológia valamint a testnevelés órák. Ezen órák egy részét szakemberek, kortárssegítők tartják. Az Iskolai Egészségügyi Szolgálat részéről évfolyamonként a következő témák kerülnek ismertetésre egy-egy tanévben. 9. Évfolyam:

„Serdülőkori változások, Fogamzásgátlás I.” „Értékes

vagy

…”

Önismereti,

személyiségfejlesztő

foglalkozás: „Dohányzás, alkohol” prevenciós előadás szervbemutatóval „Wellness – életmód” – igény szerint vetélkedő

10. évfolyam:

„Stressz, szorongás, depresszió, mentálhygiéne” „Dohányzás – Trough lave”

78


11. évfolyam:

„Fogamzásgátlás II., Szexuális úton terjedő betegségek” „Daganatos betegségek, emlő, here önvizsgálat”

12. évfolyam:

„Családi életre nevelés, optimális családtervezés” „Tudatos egészség” – szűrővizsgálatok

Ezek a foglalkozások a tanulók aktív bevonásával történnek. Iskolánkból drog és AIDS kortárssegítők is tartanak előadásokat, mutatnak pozitív példát diáktársaiknak. A serdülőkorú fiatalok számára ugyanis a felnőttnél (szülőnél, tanárnál)

lényegesen

hitelesebb

a

kortárs,

aki

éppen

ezért

sokkal

jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó önismereti órákon a tanulók szituációs játékok segítségével fejleszthetik képességeiket. Ehhez az egészség nevelő munkához szükség van segítő kapcsolatokra is. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatják az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet (ek) Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Iskolaorvos, háziorvos védőnő Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: -

A tanulók életkorhoz kötött szűrő vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül

79


a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) -

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

-

Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve

-

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

-

az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja).

-

Az életmód és betegségek összefüggései

-

Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az iskolai diagnózis. kiegészítése, megoldási javaslatok.

-

A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.

-

Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

-

Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. (pl. RÉV stb)

Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít. Ifjúságvédelmi felelős: Aki az egészségügyi Szolgálattal együttműködve segíti az iskola munkáját, felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, tanácsadókkal. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget a gyermekjóléti szolgálatok és a települési 80


önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Testnevelés: Az egészséges életmódra való neveléshez hozzá tartozik a rendszeres mozgás is. Testnevelőink szem előtt tarják a következőket: − minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;  − minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna − a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása mellett, külön figyelmet fordítanak a fittség mérésére és az izomerősítések különböző formáira. (Wellness életmód) − minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is; − a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban; Egy tanévben egyszer, átfogó értékelést végezünk. Itt az osztályfőnöki munkaközösség az Iskolai Egészségügyi Szolgálat és az érintett tantárgyakat oktatók értékelik az egész éves munkát.

81


A Szilágyi Erzsébet gimnázium környezeti nevelési programja Az iskola A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium 1954. szeptember 1-jén kezdte meg mûködését a Kossuth Lajos út 8. számú épületében, a Dobó István Gimnáziumból

áttelepített

kilenc

osztállyal.

1963-ban

a

gimnázium

kereskedelmi szakközépiskolai osztályokkal bõvült. Az 1963/64-es tanévtõl elmaradt az iskola nevébõl a leány jelzõ, így ettõl a tanévtõl 1979-tõl a kereskedelmi szakközépiskolai osztályok kiváltak Az 1992/93-as tanévet intézményünk új helyen, az Ifjúság utca 2.sz. alatt kezdte meg. átköltözött ide a gimnázium teljes tantestülete, tanulóifjúsága és a mûködéséhez szükséges felszerelés. (Korábban ebben az épületben általános iskola, majd a 212. sz. Szakmunkásképzõ osztályai voltak.) Iskolánk jelenleg 19 osztályos: speciális angol, német valamint humán, reál és általános tantervû osztályokkal, valamint levelező tagozattal várja a diákokat. A

Szilágyi

Gimnázium

egyik

alapító

iskolája

az

Arany

János

Tehetséggondozó Programnak is. Ennek keretében évente szervezünk egy speciális, a gimnáziumi tanulmányokra elõkészítõ osztályt is. A kb. 700 tanulót, több mint negyven pedagógus tanítja. Az iskola helye és épülete Az iskola 22 éve épült. Korszerűsítésre nem áll rendelkezésünkre anyagi fedezet. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az üvegfalak hátránya viszont napsütésben a nagy hőség. Mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az aulában található faliújságokon az iskolaéletéről kaphatunk friss híreket hetente. Jeles alkalmak közeledtével az iskola dekorációjában is igyekszünk tükrözni az ünnepek hangulatát. Ebbe a munkába bevonjuk diákokat is.

82


A gimnáziumban hangsúlyt fektetünk az energiatakarékosságra. A mosdók felszerelésénél anyagi lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük a diákok kéréseit. Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott laboratórium és előadó áll a rendelkezésünkre. Az épületet nagy méretű, zárt udvar övezi. Az udvaron előkert, sportpálya is található. Fontos feladatunk az udvar tisztaságának, rendezettségének megőrzése. Az iskola helye nagymértékben befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület egy kisebb része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Ebbe a munkába igyekszünk bevonni a többi kollégát is.

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés − Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell 83


fejlesztenünk

a

munkaközösségek

együttműködését.

Azoknak

a

kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. − Osztályfőnöki munkaközösség: Az osztályfőnökök lebontva foglalkoznak az

egészségneveléshez

kötődő

környezeti

nevelési

tartalmak

feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. − Diákok.

Az

iskola

minden

diákjának

feladata,

hogy

vigyázzon

környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő

feladata

van

az

iskolai

diákönkormányzatnak,

az

osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. − Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli

programok

keretében

sajátítják

el.

A

diákok

és

tanárok

együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. − Tanárok

és

szülők.

Az

iskolai

környezeti

nevelés

területén

is

nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos,

hogy

környezettudatos

a

szülők

megerősítsék

magatartást, amit iskolánk

gyermekükben is

közvetíteni

azt

a

kíván.

Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

84


− Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról − Nem

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak.

Az

iskola

adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai

gondnok

feladata.

Az

iskolai

szelektív

hulladékgyűjtés

továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

Iskolán kívüli együttműködés − Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. − Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző

intézmények

meglátogatása.

Iskolánk

számára

ilyen

szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú 85


intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. − Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé

kínálata.

Kívánatos,

hogy

tovább

bővüljön

az

egészséges

táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.

Anyagi erőforrások Saját erőforrások − Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából biztosít egy összeget a környezeti nevelési feladatok ellátására, a munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlásra, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása. − Tárgyi erőforrások adottak: •

szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök

•

ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),

•

audiovizuális eszközök: projektor stb.

Külső erőforrások - Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben tanulónként ötezer forintnyi összeggel támogatja az

86


iskolai környezeti nevelési munkát. (Az összeg az inflációnak megfelelően évente változik.) Ebből a pénzösszegből van arra lehetőség, hogy a VIII. és a X. évfolyam erdei iskolai programon vegyen részt. A fennmaradó összegből a VII. és a IX. évfolyam tanulóinak a tantervi környezeti nevelési programjait támogatjuk. A pénzösszeg elosztásáról egy olyan munkacsoport dönt, melynek tagjai a szabadidő szervező tanár, az osztályfőnökök és a gazdasági igazgatóhelyettes. -

Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot,

hogy

az

iskolai

beszerzési

egyeztetések

során

határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit. -

Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: − a fenntartható fejődés; − a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; − a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; − alapvető emberi szükségletek; − emberi jogok; 87


− demokrácia; − elővigyázatosság; − biológiai és társadalmi sokféleség; Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. ide értve a pénzügyi és gazdasági tudatosságot is. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: − a környezettudatos magatartást és életvitelt; −a

személyes

felelősségen

alapuló

környezetkímélő,

takarékos

magatartást és életvitelt; (Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia

és

vízfelhasználására

csökken

a

keletkezett

hulladék

mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük) − a környezet (természetes

és

mesterséges)

értékei

iránti

felelős

magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; − a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; − a rendszerszemléletet; − tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; − az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek pl.: - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - konfliktuskezelés és megoldás;

88


- vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kreativitás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - kommunikáció, média használat; - állampolgári részvétel és cselekvés; tudatos gazdasági szereplővé válás - értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek

segítségével

kreatív,

együttműködésre

alkalmas,

felelős

magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon

89


törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósul ez az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán,

laboratóriumban,

gyerekeinkkel

a

túrákon,

természetet,

kirándulásokon

gyakoroltatjuk

az

megismertetjük

egyszerű,

komplex

természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése; - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; - a kerület nevezetességeinek feltérképezése; - az iskola hírességeinek élete – kutatás; - a túrák, „túlélő” tábor megszervezése és lebonyolítása;

90


- drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon.

91


Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, laboratóriumban: - A

tanórákon

hozzárendeljük

az

adott

témákhoz

a

megfelelő

környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. - Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati, meterológiai módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

A tantárgyak lehetőségei: Magyar nyelv és irodalom A tanulók − ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását − ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket

92


− ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását − legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre − erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük − sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban − alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség − növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával − fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók − értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet − tudják

értelmezni,

hogyan

hatottak

a

környezeti

változások

a

gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására − ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete − értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

93


Idegen nyelv A tanulók − váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével − legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit − tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit − legyenek

képesek

a

környezetvédelmi

problémákra

önállóan,

csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni − állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban − alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben − fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók − váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják − legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával − tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni − logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön

94


− tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait − váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására − ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni − Legyenek képesek reális becslésekre − Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban − alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás − alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók − váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára − ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit − ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti

analógiákat,

valamint

az

élő,

és

élettelen

közötti

kölcsönhatásokat − tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra − mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni 95


− ismereteik

birtokában

váljanak

tetteik

következményeit

látó,

előregondolkodó állampolgárrá − ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók − rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel − törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására − legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére − ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére − ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától − értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók − szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről − érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit − értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket − értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet

96


− ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit − ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban − a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény − alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére − fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók − ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit − ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet − ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket − legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően − ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat − legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére − sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban

97


− alakuljon ki ökológiai szemléletmód − alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Ének-zene A tanulók − ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát − ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait − fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban − vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét − tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek − fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók − ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát − ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát − ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit − ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére − Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira − ismerjék a természetes alapanyagok használatát

98


− legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak − legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni − legyenek

képesek

alkotásokat

létrehozni

a

környezeti

nevelési

témaköröknek megfelelően − ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését − tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre − kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Filozófia A tanulók − értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása − lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása − érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása − legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban − véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit − értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk Etika A tanulók

99


− legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák − tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni − mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban − alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek − alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban − fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Informatika A tanulók − legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni − legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására − ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket − használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre − rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen

100


− szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket − ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait − váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

informatikai

(számítástechnika

módszerekkel

alkalmazása,

demonstrálják

könyvtárhasználat,

irodalmi

hivatkozások) − legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére kiértékelése,

a

különféle

szoftverek

összefüggések

(adatok

vizsgálata,

táblázatos

statisztikai

tárolása,

módszerek

alkalmazása) segítségével − a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók − fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket − győződjenek

meg

a

mozgás

jótékony

hatásairól

a

különböző

szervrendszerek működését tekintve − legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében − értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes A tanulókban

101


− tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását − alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására − segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Az Arany János Tehetséggondozó Program előkészítő évében speciális tantárgyként Természetismeret órákat tartunk speciális tantervvel. Nem hagyományos tanórai keretben − - A tanév során minden osztály intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. − -

A

teljes

IX.

évfolyam

egy

közös

gyalogtúrán

vesz

részt

szeptemberben, ahol lehetőség nyílik a természet megfigyelésére, ismerkedésre, új kapcsolatok kialakítására. − Az előkészítő osztályok látogatást tesznek az MNB-ban. Tanórán kívüli programok: −

A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny).

− Minden évben résztvehetnek tanulóink ún. túlélő táborban, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. − Az iskolában folyamatosan lehetőség van a használt elemek gyűjtésére. Most tervezzük fokozatosan bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést. A kollégium néhány csoportjában kísérleti jelleggel már beindult ez az akció. Az iskolában elsősorban a papír és a műanyag flakonok gyűjtését szereznénk megoldani. − A

nyári

kerékpárostúrákról

kirándulásokról

diavetítéseket szervezünk.

102

élménybeszémolókat,


− Az iskola szebbé tételére dekorációs és tisztasági versenyt hirdetünk az osztályok között.

Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: − - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; − - játékok; − - modellezés; − - riportmódszer; − - projektmódszer; − - terepgyakorlati módszerek; − - kreatív tevékenység; − - közösségépítés; − - művészi kifejezés.

Taneszközök Az

iskola

rendelkezik

azokkal

az

alapvető

oktatási

eszközökkel,

szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

103


Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is Kommunikáció A

környezeti

nevelésben

–

jellegénél,

összetettségénél

fogva

–

nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái

−

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

−

házi dolgozat készítése;

−

iskolarádió felhasználása híradásra;

−

drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

−

faliújságon közölt információk készítése;

Iskolán kívüli kommunikáció formái −

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

−

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

104


−

környezetvédelemről szóló rádió és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

−

a

közvetlen

környezet

problémáinak

felmérése,

értékelése,

együttműködés az illetékes önkormányzattal. Továbbképzés Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést,

a

folyóiratok

elérhetőségét.

A

számítógéppark

fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést.

Az iskola vezetősége szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan

tanár,

aki

környezeti

neveléshez

kapcsolódva

akkreditált

továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

105


A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására kidolgozott program ♦ A Kt. 30. § (9) szerint a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos nehézséggel,

tanulót,

illetve

magatartási

a

beilleszkedési

rendellenességgel

zavarral, küzdő

tanulási

tanulót

–

jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, illetve az érettségi vizsgán, biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. ♦ A 9. osztály elején felmérést kell végezni írásban vagy szóban, vagy gyakorlati jelleggel minden tantárgyból. Ennek alapján eldönthető, hogy mely tanulóink szorulnak felzárkóztatásra. Ennek célja: az egyénre szabott tanulási szokások kialakításával egyidejűleg "felzárkóztatni" a tanulókat, a 106


hibás vagy hiányzó ismeretek elsajátíttatásával, valamint kialakítani bennük a tanulás iránti motivációt. Tulajdonképpen a hátrányos helyzet tanulási szempontú feloldásáról, javításáról van szó. A lemaradás ily módon rövidebb-hosszabb idő alatt behozható. A tanulási folyamatban a jó képességű tanuló is elakadhat, ezért minden szaktanárnak fel kell készülnie arra, hogy az éppen rászoruló tanulóknak korrekciós foglalkozásokat, korrepetálásokat tartson. A felzárkóztatásra az igényt a szaktanárok a munkaközösség-vezetőknek jelzik. A tevékenységi tervet az igazgató állítja össze a differenciált képességfejlesztésre a törvény által biztosított órakeret terhére és tárja a tantestület elé, lehetőleg a tanév elején, jóváhagyásra. ♦ A felnőttoktatás akkor segít, ha -

az alapképzettség hiánya hatékony megszüntetésére irányul, illetve széleskörű, tovább bővíthető ismereteket, képességeket céloz meg,

-

ha nagy szerepet szán az önfejlesztő, önmenedzselő képességek fejlesztésének, pl. kommunikációs, konfliktuskezelő, tanulási képességek, álláskereső technikák,

-

ha a konkrét célcsoportra irányítja a figyelmét (hátrányos helyzetűek, fogyatékosok, a szervezett nappali oktatásban leszakadók stb.)

-

ha figyelemmel kíséri egy ideig a hallgatók, illetve a végzettek életútjának alakulását

107


A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Fő teendők: ♦ A helyi tantervben előírt tananyag és a követelmények differenciálása ♦ Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének differenciált követelményei és formái ♦ A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek ♦ A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A pedagógusokkal szemben megfogalmazott elvárások: - ismerje a részképesség-zavar tünetegyüttesét -

tudjon differenciáltan oktatni, nevelni

-

semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót

-

az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit

-

a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést

-

a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit

-

nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására

Elvárások az osztályfőnökkel szemben: - a szülővel kiemelten, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon -

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal

-

szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében

-

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét

-

gondoskodjon

a

tanuló

megfelelő

iskolafokozatba

kerüléséről,

a

pályaválasztásáról -

szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt

108


A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, hasonlóan más iskolákhoz, sok, különböző okokból hátrányos helyzetű tanuló tanul. Ezért kötelességünk, hogy különbözõ programokkal

igyekezzünk

az

arra

rászorulóknak

gondjaik

megoldásában segíteni. A gimnázium hagyományosan az arra rászoruló tanulóknak a jogszabályok, rendeletek előírásai alapján tanévkezdési hozzájárulást, tankönyvsegélyt és ebéd-hozzájárulást fizet. Az igényeket a mindenkori osztályfőnökök mérik fel, az összesítését a nevelési igazgatóhelyettes bonyolítja, az előterjesztés a megfelelő testületekhez az igazgató feladata, az engedélyezés a jogszabályi előírásokat követi. A

fenti

segélyek,

hozzájárulások

forrásának

biztosítása

a

fenntartó

kötelessége. Az iskolának lehetősége van arra is, hogy a könyvtárában erre a célra elkülönített kötetekből nehéz szociális helyzetben levő tanulóknak egyes könyveket, vagy könyvsorozatokat egy tanévre kikölcsönözzön. Ha a tanuló eseti támogatásra szorul, saját iskolai források hiányában az igazgató kéri a fenntartó segítségét, illetve szociális szervezetekhez és alapítványokhoz fordul. A kérés előterjesztése előtt az igazgatónak ki kell kérnie az osztályfőnök és - a lehetőségek szerint - a gondviselő véleményét. Az iskola valamennyi tanulója jogosult - a törvények által szabályozott formában és mértékben - iskolaorvosi, iskolafogászati szűrővizsgálatokon részt

venni,

kezelésben

részesülni.

Az

iskolaorvos,

iskolafogász

tevékenységét minden tanév elején az iskola vezetésével is egyeztetett ütemterv alapján végzi. 109


Nevelési programunkban elsõsorban a távlati tervezéssel foglalkozunk A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja segíteni azoknak a tanulóknak -

az iskolai környezetbe való beilleszkedését,

-

ismeretelsajátítását,

-

egyéni ütemű fejlõdését,

akik átmenetileg, vagy tartósan • szociális körülményeiket tekintve, • családi mikrokörnyezetükből adódóan, • családi házon kívüli környezetük miatt, • iskolai körülményeiket tekintve, • csonka családban felnövõ gyermekekként, (elvált szülõk, árva, félárva gyerekek), • munkanélküli szülõk gyermekeiként, • időszakos vagy állandó testi fogyatékosság következtében, • vagy valamilyen egyéb okból hátrányos helyzetűek.

110


A program távlati ütemterve (évi program): idõpont feladat l. március-április

a

hátrányos

tanulók

felelõs

helyzetû Osztályfőnökök, felmérése, ifjúságvédelmi

felelős,

regisztrálása, a hátrány nevelési meghatározása 2. május

igazgatóhelyettes,

a tevékenységi formák Ifjúságvédelmi megtervezése

felelős,

a nevelési

következõ tanévre

igazgatóhelyettes, igazgató

3. szeptember

a

szociális

enyhítését

hátrányok Ifjúságvédelmi

felelős,

szolgáló nevelési

tevékenységek

igazgatóhelyettes

ütemtervének elkészítése 4. október június

tevékenységi

formák Ifjúságvédelmi

felelős,

megvalósítása ütemterv nevelési szerint

igazgatóhelyettes, igazgató

5. május

eredmények

Ifjúságvédelmi

felelős,

számbavétele fejlesztési nevelési tevékenységek megtervezése

igazgatóhelyettes, a igazgató

következõ tanévre A

9.

osztályosok

esetében

a

tevékenység

felméréssel kezdődik.

111

szeptemberben

előzetes


A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése 2. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, értesítés stb. 3. A tankönyvtámogatás elveinek, értékének meghatározása. 4. Pályaorientációs tevékenység 5. Ösztöndíjak, eseti támogatások 6. Mentálhigiénés programok 7. Kapcsolatfelvétel

a

szolgáltató

intézményekkel,

az

áthelyezõ

bizottságokkal 8. Drog- és bűnmegelõzési program 9. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon 10.

Helyi,

regionális,

országos

ösztönzése

112

támogatások

megszerzésének


Gyermek- és ifjúságvédelem Az iskola pedagógiai tevékenységének biztosítania kell, hogy -

minden tanuló megkapja a fejlődéséhez szükséges feltételeket,

-

minden

tanuló

kapjon

lehetőségeket

képességeinek,

tehetségének

kibontakoztatásához, -

minden tanuló kapjon segítséget, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

Az iskola feladatai általában - A tanulókat védeni kell a sorozatos negatív hatásoktól, a káros szenvedélyektől. -

Fel kell kutatni, meg kell ismerni és nyilvántartásba kell venni a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat.

-

Meg kell teremteni a tanulási nehézségekkel és a művelődési hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatását.

-

A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókkal egyénileg is kell foglalkozni, oly módon hogy a zavarok okai feltárhatók legyenek és a rászoruló tanulók tényleges segítségben részesüljenek.

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggésben a tantestület tagjainak a kötelezettségei - Mindenkinek közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. -

Biztosítani kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását.

113


-

A tanárnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik, magatartása váratlanul megváltozik. Meg kell próbálni ezek okait feltárni.

-

Jeleznie kell az észlelt gondot vagy az osztályfőnöknek, vagy az ifjúságvédelmi felelősnek, vagy a nevelési igazgatóhelyettesnek, vagy az igazgatónak.

A tanulók élethelyzetében bekövetkező változások által okozott gondok megoldásában a gond felderítésével, a megoldást segítő tanácsaival első fokon az osztályfőnök jár el. Az osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét a nevelési igazgatóhelyettes hangolja össze. Ha a veszélyhelyzet súlyossága, nagysága meghaladja az osztályfőnök hatáskörét, lehetőségeit, értesíti a nevelési igazgatóhelyettest vagy az igazgatót. Az igazgató a nevelési igazgatóhelyettes, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolapszichológus

-

egyes

esetekben

az

iskolaorvos

véleményének

meghallgatása után, törvényes lehetőségeinek keretein belül intézkedik. A

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

tevékenységeket

az

ifjúságvédelmi felelős hangolja össze. Az ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg. Az ifjúságvédelmi felelős feladatköréről lemondhat, illetve megbízatását az igazgató visszavonhatja. Az igazgató az ifjúságvédelmi felelős feladatkörét több személy között is megoszthatja.

Az ifjúságvédelmi felelős fő feladatai az iskola valamennyi tanulójával kapcsolatban - Általános prevenciós tevékenység

114


-

Mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása.

-

Az osztályfőnökökkel való kapcsolattartás.

-

A Diákönkormányzattal való kapcsolattartás.

-

Szociális ellátások számbavétele

A hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban - A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök segítségével. -

Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre.

-

A hátrányos helyzetű tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, javaslattétel a szükségesnek vélt a változtatásokra.

-

Intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

-

Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, tanároknak.

-

Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv, hozzájárulás az osztályrendezvények esetleges részvételi költségeihez).

A veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatban - A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök segítségével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése,

javaslattétel

a

további

teendőkre,

egyeztetés

a

Gyermekvédelmi szolgálattal. -

A veszélyeztetett tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése.

-

Drog- és bűnmegelőzési programok propagálása, szervezése.

-

Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, tanároknak.

115


Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva

a tanulók

elsajátíthassák

a fogyasztóvédelemmel

összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák

116

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2. tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgárikompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség

szoros

összefüggése,

az

ún.

cselekvési

kompetenciák

fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

117

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2. A helyes értékrend alakítására szeretnénk a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges például: •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

•

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

•

a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: •

a tájékozódás képessége,

•

a döntési helyzet felismerése és

•

a döntésre való felkészülés.

Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti

problémáink

túlnyomó

többségének

gyökere

a

mai

fogyasztói

társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi

118

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2. életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, statisztikák Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )

•

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

•

Iskolán kívüli helyszínek (üzletek, bankok látogatása)

•

Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

119

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2. Módszertani elemek Bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Megpróbálunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat adni, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Fontos hogy a diákok a különböző módszereket minél többször alkalmazzák. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

•

Riportkészítés az eladókkal

•

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

•

Egyéni és csoportos döntéshozatal

•

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

•

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Szimulációs játék, esettanulmány

•

Viták, szituációs játékok

• Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

120


A tanulók, a szülők és a tanárok együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésein, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulónak és a tanuló szüleinek a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok rendszeresen (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) adnak felvilágosítást. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával,

a

nevelőkkel,

a

nevelőtestülettel

vagy

az

iskolaszékkel. A szülőket, a kollégiumok képviselőit az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről,

az

aktuális

feladatokról

az

iskola

igazgatója

és

az

osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az iskolai szintű szülői értekezleten, a szülői munkaközösség választmányi ülésén, vagy az iskolaszék tanácskozásain, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

121


A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti rendszeres együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az

országos

és

a

helyi

közoktatás-politika

alakulásáról,

változásairól, -

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

a tanuló tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az

iskolai

és

az

osztályközösség

céljairól,

feladatairól,

eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatóságának. Fogadóóra Feladata: • a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, •

illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét

tanácsokkal.

(Otthoni

tanulás,

szabadidő

helyes

eltöltése,

egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Családlátogatás Feladata: • rendkívüli

esetben

a

tanuló

családi

hátterének,

körülményeinek

megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

122


Nyílt tanítási nap Feladata, hogy • a szülő betekintést nyerhessen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, • megismerhesse a tanítási órák lefolyását, • tájékozódhasson közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata • a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, • illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai

munkaterv

évenként

határozza

meg.

A

szülők

kérdéseiket,

véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, tantestületével vagy az iskolaszékkel. A kollégium és az iskola együttműködésének szervezeti formái • A tanév eleji igazgatói tájékoztató • Az értekezleteken a témától függően kölcsönös megjelenés • A fogadó órákon, a szülői értekezleteken a megjelenés • Rendszeres kapcsolat a kollégiumi nevelő tanárok és az iskolai osztályfőnökök között A szülõi ház és az iskola együttmûködésének továbbfejlesztési lehetõségei: -

osztály - család közös kirándulás,

-

közös rendezvények szervezése a szülõk és a pedagógusok részvételével.

-

A szülők számára szervezett képzések, tanfolyamok

123


-

124


A FELTÉTELEKRŐL

125


Az iskola épülete A gimnázium két épülete egy 12 800 m2 - es területen fekszik. A főépületben jelenleg 19 tantermet alakítottunk ki. Ebben az épületrészben szereltük fel a kémiai laboratóriumot, a fizikai és a biológiai előadótermeket. A tantestület, az iskolavezetés és a gazdasági hivatal irodái is ennek az épületrésznek a földszintjén helyezkednek el. Ezen felül egy szobányi helyet tudtunk még adni az oktatástechnológusnak, a kémiai-biológiai laboránsnak és a fizikai szertárnak. Hasonló méretű helyiséget birtokol az iskolarádió, és az iskolaújság szerkesztősége. A főépületben van az irattár és a vegyszerraktár is. A bejáratnál található a portásfülke és az iskolai büfé. Az aulában iskolai ünnepségeket, rendezvényeket szoktunk tartani. A "B" épület nagy részét a tornaterem, az öltözők, a szertárak és az önerőből épített kondicionáló terem foglalja el. Itt kapott helyet az orvosi rendelő, a testnevelő tanárok szobája és a kisegítő személyzet öltözője is. Ugyancsak ebben az épületrészben van az étterem és a működtetésre bérbe adott főzőkonyha. A "B" épületben helyeztük el az un. humántermet. Itt rendeztük be mindkét számítástechnika termünket is A könyvtárunkban 15 000 kötet van.

126


Az intézmény létszámkerete Az

iskola

engedélyezett

pedagógus

létszámkerete

49

fő.

Az

órakedvezményeket is figyelembe véve az alkalmazott pedagógusok kötelező óraszáma és az ellátandó óraszám között mintegy 20% eltérés van. Ennek ellátása jelenleg túlórában történik, és a jövőben sem látszik megoldhatónak pedagógus státusszal való lefedése, mert az ellátandó többletórák a legkülönbözőbb tantárgyakból "elszórva" tevődnek össze. Mindazon által amennyiben a helyzet úgy alakul, hogy egy-két szakra nézve indokolt lesz teljes pedagógus státusz létesítése kérjük a fenntartó ezirányú támogatását. A kollégium pedagógus létszámkerete 14 fő. A kollégiumvezető személyén túl 13 fő látja el a 12 tanulócsoporttal járó feladatokat. (Rajtuk kívül néhány "iskolai" pedagógus is itt tölti ki a teljes óraszámát. Ez egy nagyon jó lehetőség az órahiányos helyzetek kezelésére.) Az intézmény összességében 35 főállású és 2 ún. "munkatörvénykönyves" technikai

dolgozót

alkalmaz.

(Ebben

a

létszámban

benne

van

a

gazdaságvezető, az oktatástechnológus, a laboráns és a kollégiumi ápolónő is.) Ez a szám magasabb, mint az oktatási törvény által meghatározott - a pedagógus létszámhoz viszonyított - minimális technikai létszám. A Ktv melléklete többletlétszám figyelembe vételét engedélyezi, ha a hátrányos helyzetű tanulók száma a 20%-ot meghaladja. Ezt szerintem feladatellátási helyenként plusz 1 fővel számíthatjuk Ezen túlmenően úgy gondolom, hogy a technikai létszámot "indokolja" a két feladat-ellátási hely léte. ( pl.: két porta)

127


A tantárgyi programok megvalósításához szükséges tárgyi - dologi feltételek A gimnáziumi nevelés, oktatás a délelőtti, délutáni kötelező és választható órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon történik. Az iskola közösségi életének nagyrészt az aula a színtere. Hogy a tanulók inkább otthon érezhessék magukat, térelválasztókkal, bútorokkal lakályosabbá kell tenni. Mivel ez a legnagyobb "előadótermünk", az össziskolai, központi rendezvények lebonyolítására technikai felszereltségét tökéletesíteni kell.

Az intézmény eszköz és helyiségellátottsága Az intézmény helyiség-ellátottsága elsősorban az iskolában tragikus. A tanári zsúfoltsága a pedagógusok nagyfokú tűrőképességét és türelmét példázza. Emellett az iskola minden arra alkalmas helyiségében órákat tartunk, sőt a kollégiumi tanulókban is tartunk órákat (időnként öt helyiségben is) ami azért is jelentős probléma, mert az iskola és a kollégium épülete kb.200m távolságra van egymástól. Komoly gondot jelent a közösségi helyiségek hiánya. Ez a kollégiumban úgy jelentkezik, hogy nincs egy "nagy" közösségi helyiség, pedig ott van az erre a célra kiválóan megfelelő ún. lepényépület. Ennek a rendbetétele, főzőkonyha, étkező kialakítása az iskolai zsúfoltságot is csökkentené, hiszen a felszabaduló helyet hasznosítani lehetne. Ebben a kérdésben - vállalkozói tőke bevonásával - sürgősen lépni kell, mert a komoly vagyoni, és funkcionális értéket képviselő épületrész rendbetétele az állagmegóvás miatt sem halogatható. A Gimnázium épületegyüttes 1984-ben került átadásra. A Kollégium épületei 1968 ill. 1974-ben épültek, átalakításuk 1993-ban ill. 1998. években 128


történt. Azóta a folyamatos használat következtében az elhasználódás olyan mértékű, hogy bizonyos nagy volumenű felújítások nem nagyon halogathatók. (Balesetveszély-elhárítás, állagmegóvás ill. használhatóság miatt) Ezek ütemezését nagyrészt tartalmazza a Főmérnöki Iroda felújítási terve. Eszközellátottságunk

a

„klasszikus”

gimnáziumi

felállást

tükrözi.

Természettudományi kísérleti eszközeinket lassan csöpögtetve fejlesztjük, de inkább pótoljuk. A humán tárgyak eszközellátottsága (könyvek, videók, CD-k) hasonló módon csak lassan fejlődik. Mindenképpen óriási lemaradásban vagyunk viszont az informatikai eszközök fejlesztése terén, mely meghaladja a gimnázium anyagi lehetőségeit, és számunkra pályázati lehetőségek sem igazán vannak. Informatikai eszközeink szűkösek is és elavultak is. Szükséges lenne egy ECDL vizsgaterem és egy számítógépes nyelvi labor kialakítására. Az

eszközhiány

akadályozza

a

számítógépek

különböző

tantárgyak

oktatásába való bevonását is. Pályáztunk projektorra is, reméljük nyerünk. Igen elterjedt a fénymásolók használata, meglévő eszközeink nem bírják a „strapát”, cseréjükre csak részben van lehetőségünk. A tanítási programunk része az iskolaújság, az internetes honlap, az évkönyv szerkesztése, az iskolarádió működtetése. A szerkesztői munkálatokat a tanulók számítógépen el tudják végezni. A kiadványok sokszorosításhoz szükségünk van egy nagyteljesítményű fénymásolóra. (A fénymásoló a tanórai anyagok másolásához is nélkülözhetetlen.)

A tantervi követelmények teljesítésének tárgyi feltételei A tantervi követelményeket csak akkor lehet sikeresen teljesíteni, ha jól felszerelt

szaktantermeket

alakítunk

tantárgycsoportok is tudnak használni.

129

ki,

olyanokat,

amelyeket


A terveink szerint a már meglévő ilyen jellegű termeinket akarjuk továbbfejleszteni. A humán program megvalósításához az ún. humán termet fogjuk továbbépíteni, a reál program centruma a biológiai és a kémiai előadó. A meglévő számítástechnika termeinket feltétlenül fejlesztenünk kell, mert a mostaniak elavulófélben vannak. A szaktantermek fejlesztése, az eszközök beszerzése folyamatos figyelmet igényel, folyamatos feladatot jelent. A humán program A "rendhagyó" irodalom és történelem órák, az ének-zene, a képzőművészeti foglalkozások, kisebb létszámokat érintő tanórán kívüli rendezvények (pl.: szavalóversenyek, tantárgyi, művészeti vetélkedők) megtartására rendeztünk be egy külön helyiséget, az ún. "humán termet". A kiépítése még mindig a kezdeteknél tart. A program megvalósításához jelenleg

rendelkezünk

videolejátszóval,

2

db

100

video

kazettából

televízióval,

1

álló

diavetítővel.

videotárral, S

2

db

természetesen

rendelkezésünkre áll a mintegy 15 ezer kötetes könyvtárunk szépirodalmi és művészeti állománya is. A történelem tanításához kb. 50 db térképünk van. Hogy a humán termet funkciójának megfelelően lehessen használni, fel kell szerelni beépített sztereo hangtechnikai eszközökkel. Szükségünk van - a mozgóképkultúra és a médiaismeret műveltségterület oktatásához - egy nagyképernyős televízióra és egy számlálóval ellátott videolejátszóra, hangosított diasor készítéséhez alkalmas diavetítőre. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgához - jogszabály rendelkezik róla hamarosan be kell szereznünk 140 sorozat irodalmi szöveggyűjteményt.

130


A történelem tanításához meg kell teremtenünk a tanítási segédeszközként használható CD-ROM-ok gyűjteményének alapjait. Ide is kell egy számítógép megfelelő kivetítővel. A könyvtár egész állományát, a videotárunkat folyamatosan bővíteni kell. A darabszámra elegendő, állagukban, tartalmukban gyorsan avuló térképeink folyamatos cseréje elkerülhetetlen. A reál program A matematika A reál program megvalósításának feltétele, alapja az oktatástechnikai eszközökkel támogatott, hatékony matematika oktatás. Az alapeszközök biztosítása (táblai vonalzók, körzők stb.) költségvetésünket évente 40-50 e Ft-tal terheli. Szükségünk van továbbá egy mágneses táblára, egy írásvetítőre, különféle demonstrációs eszközökre. A kémia A kémia laboratóriumunk közepesen felszerelt. A használt eszközök cseréjére, a vegyszerek beszerzésére évente kb. 100 e Ft-ot fordítunk. A biológia A biológia előadótermünk kialakítása sem fejeződött még be. 15-20 tanulónak kell biztosítanunk a laborgyakorlatokon az egyszerre kísérletezés lehetőségét. A mikroszkópjaink számát növelni kell. Az elhasználódott eszközöket cserélni, folyamatosan javítani kell. Évente ez kb. 100 e Ft-ot emészt fel. A földrajz A földrajz oktatása igen taneszközigényes és már régóta szaktanteremhez kellene kötődnie. Ez eleve kijelöli a közeljövő feladatát: hamarosan ki kell alakítani egy földrajzi termet. A térképeink tartalmukat és állagukat tekintve elavultak, folyamatos cserére és felújításra

szorulnak.

A

földrajz

tanítása

során

használt

egyéb

szemléltetőeszközeink is elhasználódtak, így ezek folyamatos pótlására is szükség van.

131


Ahhoz, hogy a kerttantervek által támasztott követelményeknek megfeleljünk, feltétlenül szükségünk van írásvetítőre, diavetítőre, új diasorozatokra. Elengedhetetlen a tanításhoz egy televízió és egy videolejátszó is, megfelelő videotárral. A fizika A fizika előadóterem felszereltsége a legszegényesebb. Tekintettel arra, hogy az érettségin (az eddigi gyakorlattól eltérően) a tanulói mérőkísérlet elvégzése, kiértékelése még a középszintű érettségin is követelmény ,emiatt több tanulói kísérleti eszköz megléte nélkülözhetetlen. A nyelvi program Az iskolában az idegen nyelvek közül mindegyik tanuló kettőt - legtöbbjük az angolt és a németet - tanulja. Ha a hagyományokat folytatni szeretnénk, az eredményeinket meg akarjuk őrizni, nyelvi programunkat teljesíteni akarjuk, feltétlenül szükséges az eszközállományunk felújítása, kibővítése. Az informatikai program Két számítástechnika termünk van. Ezeket felerészben önerőből, némi külső segítséggel, folyamatosan, lépésenként építettük fel. Természetesen nem felelnek meg a korszerű igényeknek. Testnevelés és sport A tornatermi sportoláshoz lehetőségeink az átlagos színvonal fölött vannak. Van egy megosztható, nagy alapterületű torna - és egy külön kondicionáló termünk is. Ezenkívül megvannak a feltételeink a szabadtéri sportolás biztosítására is. Van egy kinti futósávunk, két ugrógödrünk, valamint egy kosár- és kézilabdázásra alkalmas bitumenes pályánk. A közeljövőben a szabadtéri sportolás lehetőségeit még bővíteni is fogjuk. A közelmúltban az iskolához csatolt területen újabb kézi-, és kosárlabdapályát fogunk kialakítani.

132


A KOLLÉGIUM

133


BEVEZETÉS A pedagógiai program a kollégium stratégiai dokumentuma, amely a külső és belső tényezők figyelembevételével meghatározza a kollégium nevelési filozófiáját, pedagógiai célrendszerét, a kollégium által preferált értékeket, a nevelés-oktatás folyamatának helyi pedagógiai elveit, a nevelési tervet, gyakorlatát, működésének feltételrendszerét. Egy olyan dokumentum, amely egyszerre tájékoztat, bizalmat kelt, megjeleníti az érdekelt felek szempontjait, és hosszabb távon vezérfonala a pedagógiai tevékenységeknek. A pedagógiai program elkészítésénél az alábbi dokumentumokra támaszkodtunk: • az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, illetve ezt módosító 2003. évi LXV. törvény; • a 11/1994. MKM rendelet és módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről; • a 46/2001 (44/2002 és a 9/2004) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramja; • a Nemzeti Alaptanterv; • az „érdekelt” iskolák pedagógiai programja; • Eger Megyei Jogú Város Közoktatásra irányuló határozatai, dokumentumai. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük: • a partneri igényeket (elsősorban szülő és tanuló); • a kollégium tárgyi felszereltségét, adottságát, lehetőségét; •

a kollégium hagyományait, jövőképünket.

A KOLLÉGIUM KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE Kollégiumunk az itt élő, középfokú (elsősorban gimnáziumi) képzésben résztvevő tanulók humánus értékek szerinti nevelését, iskolai tanulmányaik segítését

kívánja

a

kor

követelményeinek

134

megfelelő

színvonalon


megvalósítani, úgy hogy a kollégiumban eltöltött évek alatt jelentős testi-lelki és értelmi fejlődésen menjenek keresztül. A hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveljük és oktatjuk a bentlakásos nevelésben részesülő tanulókat.

Olyan kollégiumot kívánunk működtetni: • Ahová „hazamegy „a tanuló az iskolai órák után, amely úgy működik, mint egy „jó család”. -

követel, követelményei a tanulók tiszteletéből indulnak ki és teljesíthetők;

-

folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét, és feladatot szab, esetleg szankcionál;

-

kiszámítható, következetes;

-

igyekszik többlet lehetőséget biztosítani a tudás gyarapításához.

• Egy „érdekes lakóhely”, mely tele tudás-, képesség szervezési-, fejlesztési alkalmakkal,

kapcsolatteremtési,

lehetőségekkel

melyen

érdekkifejezés

és

észrevétlenül

érdekérvényesítés

kapcsolatépítési, sajátítják

el

demokratikus

önismereti a

diákok

elveit,

az

normáit,

technikáit, a megértés, a szolidaritás a másság elfogadásának alapértékeit.

Nevelőtestületünk hiszi és vallja, hogy a 14-20 éves korban lévő fiatalok a kollégiumi évek alatt jelentős testi-lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. Fejlődésük irányát és gyorsaságát nagymértékben befolyásolja a kollégium légköre, értékrendje és szelleme. ugyanazok a diákévek telnek el 135

a


gyermekmegőrzőként funkcionáló kollégiumban, mint a lüktető, embert kiteljesítő

felfogásban

működő

intézményben.

A

diák

egyszeri

és

megismételhetetlen tanulóévei miatt nagy a felelősségünk. Mi mindenképpen a tanulóink személyiségfejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.

3. HELYZETELEMZÉS 3.1 A kollégium rövid története A kollégium elődje több mint 40 éve jött létre szakérettségis diákok és felnőttek részére. Először a Dobó téren a Minorita rendházban, majd a Szilágyi Erzsébet Gimnáziummal közös épületben, a Kossuth Lajos utca 8.-ban a belvárosban működött. A színvonalas tanulmányi és közösségi munka alapján 1960-ban lett diákotthonból kollégium. Ekkor vette fel a József Attila nevet. 1973-ig a város egyetlen középiskolai leánykollégiumaként funkcionált, és több mint 400 tanulónak nyújtott otthont. A kezdeti magas létszám az új városi intézmények megnyitása következtében 1993-ig folyamatosan csökkent. Ebben az évben jelentős változás történt a kollégium életében. Kiköltözött a Mátyás király útra, mivel az előző épület tulajdoni jogát visszakapta az egyház. 1997-től két épület szolgálja az itt lakó 300 diák kényelmét. 2-3-4 ágyas szobák, jól felszerelt közösségi helyiségek biztosítják a nyugodt tanulás, a pihenés és a kikapcsolódás feltételeit. Diákjaink a város 11 iskolájában tanulnak, legtöbben azonban a kezdetektől mindig is a "szilágyis lányok" voltak. A társintézményekkel mindig igyekeztünk hatékony kapcsolatot kialakítani. A magas szintű szakmai munkát végző, kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégium életében a legnagyobb változásokat az új évezred hozta.

136


2000 szeptemberétől a Szilágyi Erzsébet Gimnáziummal közösen részt veszünk az országos Arany János Tehetséggondozó Programban. Ennek következtében most már fiútanulókat is fogadunk. 2001. augusztus 1-től a fenntartó városi önkormányzat a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumot és a József Attila Középiskolai Leánykollégiumot közös igazgatás alá vonta. Az új intézmény neve Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium

137


3.2 A kollégium bemutatása 3.2.1 Kollégiumi férőhelyek, helyiségek A kollégium Eger Megyei Jogú Város jól megközelíthető helyén a Mátyás király úton található, a busz pályaudvartól 15 és a vasútállomástól 5 percre, a bázisiskolához, a Szilágyi gimnáziumhoz 150 méterre. A kollégium férőhelye 384 fő, ebből a fenntartó által engedélyezett diáklétszám 324 fő és a fennmaradó 60 fő az alapító okirat szerinti szálláshely értékesítésére fordítható. A 324 középiskolai férőhely megoszlása: 68 fő fiú és 256 fő lány. A diákok elhelyezése két épületben történik 2 – 3 – 4 ágyas szobákban. Az épületek és színterek szintenként egy vizesblokk, élelmiszertároló, teakonyha és két tanulószoba, valamint mosó – szárító helyiség áll a tanulók rendelkezésére. Ezen kívül rendelkezünk egy közel 6800 kötetes könyvtárral, 14 gépes számítógépteremmel, konditeremmel, valamint klubszobákkal, szakköri helyiségekkel és két betegszobával. Diákjaink a 150 méterre lévő Szilágyi Erzsébet Gimnázium konyháján étkeznek, melyet vállalkozó üzemeltet. Az épületek és a szobák adottságai megfelelőek, ami nem jelenti azt, hogy nem szorul folyamatos karbantartásra, felújításra. A konditerem mellett a gimnázium tornaterme és sportpályái heti két alkalommal állnak kollégista diákok rendelkezésére. 3.2.2 A diákok összetétele A kollégiumban jelenleg 315 középiskolai tanuló tanul, akik hat megye 116 településéről érkeztek. Diákjaink kilenc középiskolában tanulnak: • Szilágyi Erzsébet Gimnázium:

216 fő

• Pásztorvölgyi Gimnázium:

32 fő

• Dobó István Gimnázium:

15 fő

• Eszterházy Károly Gimnázium:

10 fő

• Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola:

23 fő

• Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium

2 fő

• Neumann J. Szakközépiskola és Gimnázium:

14 fő

• Wígner Jenő Középiskola:

2 fő

• Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépisk.:

1 fő

138


Tanulóink

tanulócsoportokban

tevékenykednek,

mely

csoportok

heterogének, 9 – 13. évfolyamosok. A tanulócsoportok élén egy-egy csoportvezető nevelőtanár áll. Tanulóink tanulmányi eredménye jó (4,27), 40%-uk kitűnő és jeles rendű. 3.2.3 A nevelőtestület összetétele A kollégiumban 14 fő pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelőmunkát végző főállású alkalmazott dolgozik. Ebből 1 fő kollégiumvezető és 13 fő nevelő. A nevelőtestület végzettség szerinti megosztása: egyetem:

4 fő

főiskola:

10 fő

Jelenleg 3 fő egyetemi szintű képzésben vesz részt. Nemek szerinti megoszlás:

férfi:

4

nő:

10

Több nevelőtanárnak van megbízatása: 1 fő – munkaközösség-vezető; 2 fő – könyvtáros; 1 fő – gyermek és ifjúságvédelmi felelős; 1 fő – diákönkormányzat segítő; 1 fő – sportfelelős; 1 fő – kultúr és szabadidő szervező. A nevelőtestület fogékony az új dolgokra, jó viszonyban van a diákokkal, sokat foglalkozik velük. Jó a tanár – diák viszony.

4. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLJAI A célok kialakítását meghatározták: • a nevelőtestület pedagógiai hitvallása 139


• a kollégiumban dolgozó nevelők pedagógiai attitűdje és eredményre törekvése • a kollégium tanulóinak neveltségi szintje, képességeik, családi hátterük • a tanulók, szülők, társintézmények, fenntartó elvárásai • a törvényekben és jogszabályokban megfogalmazott, a kollégiumi élet egészére vonatkozó közös és az általános fejlesztési követelmények Célunk: hogy tanulóink teljesítőképes, kulturált és egészséges felnőttekké váljanak. Ennek érdekében: • Fokozott hangsúlyt fektetünk a mentális és fizikai képességek sokoldalú fejlesztésére. • Segítséget

nyújtunk

a

lemaradóknak

a

felzárkózáshoz,

a

tehetségeknek a különleges képességek kiteljesítéséhez. • Kollégistáink jelentős részének rossz családi körülményei miatt fokozott

szerepet

vállalunk

a

tanulóink

továbbtanulásra,

munkavállalásra, a felnőtt életre való felkészítésében. • A közösségi életben való részvétel biztosításával, a reális önértékelés megszilárdításával, a jó közérzet megteremtésével hozzájárulunk a tanulók lelki egészségének fenntartásához. • Kiegyensúlyozott, derűs, elfogadó légkört biztosítunk a nyugodt tanuláshoz és a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.

4.1 Céljaink nevelési, képzési, oktatási területeken: • A hátrányos helyzet megszüntetése -

felzárkóztatás;

-

az esélyegyenlőség megteremtése;

-

általános műveltségi alapok megteremtése a további ismeretek megszerzése.

140


• A teljes végzős közösség beiskolázása a felsőoktatásba -

alapos pályaorientálás és pályaválasztás az iskolával közösen;

-

a választott pályára való folyamatos felkészítés szakkörökkel, előkészítőkkel;

-

a nyelvtanulás ösztönzése;

-

folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökökkel , a szaktanárokkal és a szülőkkel.

• Az értelmiségi szerepre, létre való felkészítés -

a kollégistaszerep, a tanulószerep tudatosítása;

-

az értelmiségi szerep jellemzőinek, az egyes pályák specifikumainak tudatosítása;

-

A humanista értékek elfogadtatása. Erkölcsösség, jellemesség, emberi tisztesség. Családszeretet, emberszeretet, hazaszeretet. Önmagát elfogadó, másokat segítő, tisztelő, a világban eligazodó, tisztességes magyar embereket kívánunk nevelni.

-

Az újabban kialakult és fontosnak tartott értékek: (sikerorientáltság, kockázatvállalása, egyéni érvényesülés, önállóság, döntéshozatali készség stb.)

• A kettős kötődés kialakítása. -

A vidékről érkezett kollégista tartsa meg, tudatosítsa önmagában az otthoni közösségből hozott értékeket. KÖTŐDJÖN GYÖKEREIHEZ! Ha lehet, tudatosodjon benne, hogy elbocsátó közösségének tanult emberként is szüksége van rá. Ugyanakkor fogadja el, építse be személyiségébe a befogadó környezet legjobb értékeit.

• Önismereti és önfejlesztési technikák megismerése. -

emberismeret,

személyiségtípusok,

jellemvonások,

önjellemzés,

önismeret; -

önképzés, önművelés, önfejlesztés, önmenedzselés, önérvényesítés.

• A konstruktív életvezetésre való alkalmasság kialakítása. -

Tudatosítani, hogy önmaga érvényesülése mellett a közösségnek is 141


hasznára kell válnia, aki vállalkozik a magasan képzett ember szerepére, mások irányítására, vezetésére. -

Az újonnan kialakult és elfogadott értékek, a sikeresség, az önérvényesítés, a céltudatosság, a pénzszerzés, az önmenedzselés stb. mellett el kell fogadnia a hagyományos, az úgy nevezett örök értékeket is.

• Demokráciára, a demokratikus intézmények működtetésére való nevelés. -

Önkormányzatiság, a felelősségvállalás szavainkért, tetteinkért. Segítés a kisebbeknek a gyengébbeknek. A közösség vállalása, az érte való tettre készség stb.

4.2 Nevelési-oktatási alapelveink: • Életkori sajátosságok, fejlődéslélektani törvényszerűségek integrálása • Egyéni fizikai és mentális képességek figyelembe vétele • Egyéni érdeklődések iránya: ambíció, környezeti igényekre való építés • Közösségi élet demokratikus elvek alapján történő szervezése • Esélyegyenlőség biztosítása, műveltségi és mentális hátrányok csökkentése • A tanuló személyének tiszteletben tartása, megbecsülése • A követelmények, szabályok világos, egyértelmű megfogalmazása, teljesítésének folyamatos ellenőrzése, értékelése • A bánásmód és értékelés differenciálása • A hátrányos megkülönböztetés tilalma • Azonos életkorú diákok különbözőségének elve • Vallási-világnézeti semlegesség • Felelősség, rendszeresség, fokozatosság elve

142


5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI, KÖVETELMÉNYEI 5.1. A kollégiumi nevelés feladatai • a kollégiumi ismeretátadás (oktatás, tanítás) megszervezése; -

a tanulás segítése;

-

a tanulási módszerek tanítása, praktikus ismeretek nyújtása;

-

a tanulói teljesítmény fokozása;

-

kultúraközvetítés,

széleskörű

ismeretek

nyújtása,

általános

műveltség megszerzésének elősegítése; -

igényfelkeltés az önművelésre;

-

esztétikai értékek közvetítése.

• Etikai- és értékismeretek nyújtása, az erkölcsi kultúra fejlesztése; -

a tanulás és munkaerkölcs kialakítása, fejlesztése;

-

az együttélés,

a társas kapcsolatok etikai követelményeinek

közvetítése; -

etikai ismereteket adó foglalkozások szervezése;

-

jellemnevelő feladatok;

-

a kollégiumi élet problémáinak, konfliktusainak etikus megoldásai;

-

a sikeresség elérésének másokat nem sértő módjainak bemutatása, gyakoroltatása;

-

egészséges életmód, az igényes életvitel kialakítása;

-

a környezettudatos tevékenység kialakítása,

-

empátia, tolerancia, másság stb.

-

őszinteség, nyíltság, felelősség,

• Önismeret, önértékelés helyes irányba történő fejlesztése; -

önismereti, önfejlesztési technikák megismertetése;

-

a reális én-kép kialakítása;

-

pályaorientálás, pályaválasztás elősegítése;

• Csoportok, közösségek formális szervezése; -

informális kapcsolatok alakulása;

143


-

közösségek (csoportok stb.) formálása;

• A személyiség egyéniséggé, a kollégiumi tanuló kollégistává, az egyénnek a közösség a társadalom hasznos tagjává formálása; -

a csoportköri viszonyok pozitív alakításának segítése;

-

érdeklődési csoportok, szobaközösségek kialakítása, szervezése stb.

-

más kollégiumokkal való kapcsolatok;

• Az önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése; -

jogok és kötelességek azonos súllyal való szerepeltetése;

-

a kollégium társadalmi szerepek gyakorlótereként való működtetése;

-

társadalmi szerepek gyakoroltatása;

-

diákönkormányzat működtetése;

5.2 A kollégiumi nevelés követelményei A kollégiumunk nevelési követelményei a diákjaink tiszteletéből indulnak ki és figyelembe veszik a szülők, a társadalom elvárásait. Mit is követelünk a kollégistáktól? • Azt, hogy legyen jó kollégista. Viselkedjen tisztességesen. • Tartsa be normákat, házirendet, napirendet, utasításokat. • Tanulja meg a jelenlegi szerepeit és készüljön a jövőbeni szerepeire. • Általános műveltsége legyen széleskörű, szakmai műveltsége magas fokú. • tanulmányi eredménye a képességeinek megfelelő legyen, legyen szorgalmas. • Legyen társas lény, jó közösségi ember. • Legyen konfliktustűrő, illetve konfliktusok oldására, megoldására képes. • Aktívan vegyen részt a foglalkozásokon, rendezvényeken

144


A kollégium szervezeti FELÉPÍTÉSÉNEK ALAPELVEI • A kollégium az iskolával egybeszervezett tagintézmény, önálló telephelyen • Önkormányzati fenntartású. • Koedukált középiskolai kollégium • Kollégiumi csoportokra épülő, a csoportok létszáma 20-35 fő.( Arany program). • A csoportok élén csoportvezető nevelőtanár áll. • Szülői munkaközösség működik.

A vezetés rendje

INTÉZMÉNY IGAZGATÓ

KOLLÉGIUM VEZETŐ

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

GAZDASÁGI VEZETŐ

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

INTÉZMÉNYI GONDNOK KOLLÉGIUM TITKÁR

ORVOS

CSOPORTVEZETŐ TANÁR

ISKOLATITKÁR

ÁPOLÓ OPERATÍV VEZETÉS

KARBANTARTÓK TAKARÍTÓK PORTÁSOK

145

SZAKMAI IRÁNYÍTÁS

FOLYAMATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS


6.2 A diákönkormányzat szervezeti felépítésének alapelvei A kollégium diákönkormányzata a tanulók érdekeinek képviseletére szerveződő közösség, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a demokratizmus alapelve alapján működik. A tisztségviselőket a diákok választják az általuk meghatározott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően. A diákönkormányzat munkáját az általuk felkért nagykorú személy segíti. 6.3 A diákönkormányzat felépítése:

Tanulmányi felelős

Kultúrfelelős

DÖK segítő tanár

Tisztasági felelős

Tantermi vezetők

Tantermi csoport tagjai

Gazdasági felelős

KÜLDÖTTEK

KÉPVISELTEK

A diákönkormányzat felépítése háromszintű, melynek legfőbb célja a

demokratikus elvek biztosítása illetve, hogy az információáramlás gyorsan és hatékonyan működjön alulról felfelé és felülről lefelé. Tantermi közösség Azokat a tanulócsoportokat nevezzük tantermi közösségnek, amelyekbe általában 1-2 középiskola tanulói kerülnek. A tantermi közösségek összetétele heterogén, vagyis a 9-13. évfolyam tanulóiból áll.

Előnye, hogy az új beköltözők beilleszkedését megkönnyíthetik a felsőbb évesek. Megismertetik a helyi szokásokat, hagyományokat és 146

VEZETŐSÉGI TAGOK

DÖK-titkár


napi segítséget is adnak. Alap vagy primer közösség A tantermi közösségen találhatók az alap vagy primer közösségek: az egy osztályba vagy évfolyamra járó tanulók. Diákvezető A tantermi közösségnek diákvezetője is van, akit a kiscsoportok vezetőivel együtt a diákok választanak. A tantermi közösség vezetősége a nevelőtanárral együtt irányítja, szervezi a közösség életét, munkáját. Az év elején – demokratikus eljárás keretén belül – meghozott döntéssel alakítják ki az éves munkatervet. A diáktanács A tantermi közösségek tagjaiból szerveződik a Diáktanács, mely a kollégiumi szintű rendezvények szervezését, lebonyolítását végzi. Képviseli a tanulók érdekeit, és a jogszabályokban rögzített módon gyakorolja jogait. Fontos feladatunk az intézményi demokrácia teljes működési rendjének, érintkezési szabályainak felülvizsgálata. A diákönkormányzat ismerje meg jogosítványait, mert csak így tudja hatékonyan alkalmazni. Az aktív társadalmi közéletre való felkészítés csak demokratikus viszonyok között lehetséges. 6.4 A kollégiumi tagság létesítésének módja Az a diák lehet kollégista, aki Eger város valamelyik középfokú iskolájában tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és kéri kollégiumi elhelyezését, mivel a lakhelyéről való bejárás aránytalan nagy terhet róna rá.

Indokolt esetben egri lakóhellyel rendelkező tanuló is kérheti felvételét az

147


intézménybe (családi, szociális, anyagi körülményeire stb. való tekintettel.)

6.5 A kollégiumba történő jelentkezés módja: A tanuló az iskolai jelentkezési lapon kérheti kollégiumi elhelyezését. Az iskola az elhelyezést kérők névsorát megküldi az intézményvezetőnek. Az iskolai és kollégiumi beiratkozás egy napon történik az intézmények vezetőinek megállapodása alapján. Lehetőség van személyes írásbeli és/vagy szóbeli jelentkezésre is az intézményvezetőnél a beiratkozás megkezdése előtt is. 6.5 A felvétel elbírálása: A

felvételről

vagy

a

kérelem

elutasításáról

az

igazgató

a

kollégiumvezetővel egyeztetve dönt. A döntésről a kollégiumvezető értesíti a tanuló szüleit. A felvétel a Közoktatási törvény rendelkezése alapján egy tanévre szól.

148


7. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének elve Az új kollégisták bemutatkozása Vidám műsoros est októberben, amelynek során az új kollégisták bemutatkoznak. Mikulás –és karácsonyi ünnepség Esti program a tantermi közösségek műsorával, ajándékozással. A negyedikesek búcsúztatása Bensőséges műsor és ünnepi vacsora keretében talán a legrégibb

hagyományok

közé

tartozik.

Ekkor

kapják

meg

jutalomkönyvüket azok a negyedikesek, akik a legtöbbet tették a négy év alatt a kollégiumért, társaikért, és öregbítették kollégiumunk hírnevét. Kollégiumi csoportok közötti játékos sportvetélkedő Évente egy alkalommal rendezünk. A város bemutatása A

kilencedik

évfolyam

tanulóinak

(műemlékek,

a

város

nevezetességei, praktikus ismeretek: posta, Polgármesteri Hivatal, Kórház, Könyvtár, Színház stb. Könyvtárhasználati ismertető A Megyei Könyvtár munkatársaival közös szervezésben. A könyvtár bemutatása. A hangtár bemutatása. Idegen nyelvi részleg bemutatása. József Attila szavalóverseny Megyei kollégiumok között rendezzük. Városi kollégiumok közötti vetélkedők Évenként kerül kiírásra: sport kulturális szellemi

149


o Kollégiumi díj Tervezzük az arra legméltóbb érettségiző kollégisták számára. A 2000/2001-es tanévtől az Arany János Tehetséggondozó programban résztvevő

tantermi

közösségek

akkreditált

képzési

tervében

szereplő

hagyományteremtő programok. (Ezek az iskola és kollégium közös tervében szerepelnek.)

150

17

8. A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGSZERKEZETE 8.1 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 8.1.1 A tanulók életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza. A kollégium belső életének szabályozása biztosítja a gyermekek optimális testilelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze: A tanulók értékelési és minősítési szabályzata. A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani. Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjon. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítjuk a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A kollégium biztosítja, hogy a kollégiumi élet megszervezésében a diákönkormányzat tisztségviselői részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi

életével

kapcsolatos

célok

kijelölésében,

a

feladatok

végrehajtásában, valamint elért eredmények értékelésében, élhessenek a jogszabályon előírt jogaikkal. A mindennapi gyakorlatban tudják felelősen alkalmazni

a

demokratikus

érdekérvényesítés,

problémamegoldás

és

konfliktuskezelés technikáit, módszereit 8.1.2 A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószoba szervezésekor a nevelőtanárok figyelembe veszik: - az iskolatípust; - a tanulók egyéni szokásait; - a tanulók elért eredményeit.


A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kap: - a képesség, - a szorgalom és az eredmény. A tanulószoba szervezésénél meg van a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. A kötött tanulás biztosításán túl lehetőség van az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül (maximum 24 óráig). Nem adható meg ugyanez a lehetőség olyan tanulóknak, akik a napirend szerinti tanulási időt nem használják ki, illetve más

célra

használják.

A

kedvezmények

ösztönzők,

biztosítják

az

előrehaladást, fejlődést. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – az érdeklődés a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelezettségként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. 8.1.3 A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett. A tanulók szabadidejük egy részét fordítsák önművelésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására. A kollégiumi szakkörök és diákkörök ezt az igényt szolgálják. A választható kollégiumi foglalkozások a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését szolgálják. A kollégium tárgyi feltételei és lehetőségei a tanulók rendelkezésére állnak, az információ áramlás biztosítja ezek ismeretét. A tanulók ne feledkezzenek meg arról, hogy szabadidejük alatt kollégiumon kívül is kollégistához méltó módon viselkedjenek. Szabadidejüket használják arra is, hogy a várossal, a város történelmével és kulturális lehetőségeivel megismerkedjenek. A szabadidő biztosítja a tanulók érzelmi, értelmi és fizikai fejlődését, a kikapcsolódás lehetőségét.

152


8.2 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 8.2.1 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei: • A tanulók test-lelki fejlődésének érdekében szabályozzuk a tanulók életrendjét, tanulását és szabadidejük hasznos eltöltését. • A követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, a tanulói-, szülői-, iskolai igényeket, elvárásokat. • A képesség fejlesztésének alapja mindenkor a tanulók testi, lelki, szellemi adottságai, képességei. • Fejlődésük érdekében biztosítjuk az egyéni és csoportos foglalkozásokat, a differenciált fejlesztés elvét betartva. • A tanuló terveinek, vágyainak, szándékainak megismerése alapvető fontosságú az egyéni fejlesztési program kidolgozásához. • A szülőkkel és az iskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk a nevelés hatékonyságának növelése érdekében. • Folyamatosan figyelemmel kísérjük biológiai, fiziológiai és pszichológiai jellemzőiket. • A személyiség formálása közben megőrizzük a személyiségjegyek jellegzetességeit. 8.2.2 A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: • A kiemelkedő képességű tanulók személyiség és képességfejlesztése a négy év folyamán tervszerű és folyamatos. • A tehetséggondozó tevékenység alapja a tanulók fizikai és mentális adottságainak,

készségeinek,

képességeinek,

szokásainak

jellem

szerkezetének feltárása, megismerése. • Figyelembe vesszük az iskolához köthető irányultságok mellett az egyéb érdeklődéi területek fejlesztését is. • A felismert értékek mentén egyéni vagy csoportos tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk számukra.

153


• Az iskola és a kollégium lehetőleg együttesen tervezze meg a fejlesztés menetét és tartalmát. • A fejlesztés folyamatában a szülőkkel, szaktanárokkal, edzővel a konzultáció rendszeres legyen. • A foglalkozások tartalmát éves munkatervben kell rögzíteni. • A tervezés során figyelembe vesszük a diákok igényeit, elvárásait. • Az év során megjelenő tudományos, művészeti stb. pályázatokra való felkészülés időkeretét a munkatervben rögzítjük. • Az elért eredményekről a kollégiumi újságban, közgyűlésen, tárlaton stb. a közösséget tájékoztatjuk. • A tehetség kibontakoztatása mellett a szorgalom, a kitartás és az akarat fejlesztésének is hasonló fontosságot tulajdonítunk. 8.2.3 A felzárkóztatást elősegítő tevékenység elvei: • Minden tanuló akinek tanulási nehézségei vannak megkapja a szükséges segítséget a követelmények eredményes teljesítéséhez. • A felzárkóztató tevékenység tervezését megelőzi a rászoruló tanulók körének megállapítása. • Az érintett tanulóknál felmérjük a tanulást, gátló tényezőket,

az

eredménytelenség okát (motiválatlanság, alapok hiánya, akaratgyengeség stb.) • A feltárt okok alapján szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, tartalmát, módszereit • A foglalkozások lehetnek: -: egyéni eseti korrepetálás - csoportos eseti korrepetálás - tervezett egyéni korrepetálás - csoportos szaktanári korrepetálás • A foglalkozásokon az alapvető tantárgyi sajátosságokkal és a célravezető tanulási technikákkal, módszerekkel ismertetjük meg a tanulókat.

154


• A hiányosságok irányának, mértékének megállapítása és a fejlesztés lehetőségeinek feltárása a felzárkóztató tevékenység éves tervezésének alapja. • Az iskolákkal (osztályfőnök és szaktanárok) együttesen kell megtervezni és felosztani a feladatokat. • A foglalkozások vezetője kapcsolatot tart a nevelőtanárral és az iskolában tanító szaktanárokkal. 8.2.4 A pályaválasztást elősegítő tevékenység elvei: • A tanulók pályaválasztásának segítése a csoportvezető nevelőtanár és a kollégiumi pályaválasztási szaktanárok közös feladata. • A fiatalok érdeklődésének, ambíciójának, képességeinek és akarati tulajdonságainak figyelembe vételével végzik pályaorientációs feladatukat. • Tájékoztató, segítő tevékenységükkel irányítják a bizonytalan tanulókat a fakultáció és pályaválasztás során. • Az elképzelések és a lehetőségek egyeztetése személyre szabottan egyéni foglalkozás keretén belül történik. • Szükség esetén igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó iroda (FIT) szolgáltatásait. • Pályaorientációs foglalkozásokat a 11. évfolyam tanulóival rendezünk, az igények alapján tervezett tematikával. • Figyelemmel kísérjük a városban zajló rendezvényeket, a felsőfokú intézmények nyílt napjait, a média műsorait és a tanulóknak ajánljuk. • Szakmai anyagokból, előadások szervezésével bővítjük ismereteiket.

155


8.2.5 Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: • A sikeres életvitelre alkalmas személyiségjegyek fejlesztése a kollégiumi évek alatt folyamatosan történik. • Biztosítjuk a reális én-kép kialakulásának lehetőségeit és ezzel az eredményes önálló életkezdés alapjait. • A felelősségvállalásra való felkészítés (család, munkahely) a kiscsoportos és tantermi foglalkozásokon valamint az egyéni beszélgetéseken történik. • Az önálló életvitel gyakorlására a kollégiumi élet szervezésével biztosítunk lehetőséget (diákönkormányzat, diákügyelet stb.) • A foglalkozásokon olyan ismereteket sajátíthatnak el amelyek segítségével képesek lesznek a konfliktushelyzetek tisztázására,

a döntések helyes

meghozatalára. • Olyan ismeretekkel kell a 12. évfolyam végére rendelkezniük, hogy megértsék a gazdasági, politikai, technikai folyamatokat és eredményeiket saját életükre integrálni tudják.

Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozások szervezésének elvei Annak érdekében, hogy a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekkel hatékonyan tudjunk foglalkozni, minél hamarabb fel kell ismernünk a hiányosságokat és a kialakult hátrányok okait. Ezek az okok lehetnek anyagi, egészségügyi, személyiségi problémák miattiak, illetve létrejöhettek kedvezőtlen családi , illetve nem megfelelő szociokulturális körülmények miatt. A problémafeltárás után elsődleges feladatunk megkeresni azokat a lehetőségeket, melyeket hatékonyan tudunk alkalmazni a problémákkal küszködő tanulók fejlődése érdekében. A tanulókkal való kapcsolattartás ideje alatt, és azon túl is betartjuk a törvény által előírt titoktartási kötelezettséget. A segítségnyújtást a fokozatosság elvére építjük. A probléma mértékétől függően fokozatosan bővítjük azoknak a személyeknek, intézményeknek a körét, akiknek együttműködésével a legjobb megoldást remélhetjük: • szülők

156


• csoportvezető nevelőtanár • osztályfőnök • ifjúságvédelmi felelős • kollégiumi orvos, pszichológus, ápolónő • az intézmény vezetője • nevelőtestület • külső szervezetek bevonása Ha a hátrányosság a tanuló gyenge képessége, illetve valamely részképesség hiánya, tanulási nehézség, zavar miatt alakult ki, szaktanárok bevonásával, speciális kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozásokkal segítünk a problémát megoldani. 8.3.1 A foglalkozások szervezésének elvei: • gyors probléma feltárás • együttműködés kialakítása (gyerek, szülő, tanár) • egyénre szabott foglalkozási terv készítése • egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások megszervezése 8.3.2 A hátrányok leküzdésének szervezett formái • csoportos foglalkozások: • önismereti szakkörök • korrepetálások • személyiség fejlesztő • tanulás-módszertani foglalkozások • egyéni foglalkozások: • rendszeres kikérdezés • együtt tanulás • folyamatos követés A foglalkozásokat a kollégiumi nevelőtanárok az iskolai szaktanárokkal együttműködve, a rugalmasság elveit figyelembe véve végzik.

157


8.4 Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi sajátosságai

Az Arany János Tehetséggondozó program alapvető célja: • A tudás tekintélyének visszaállítása • Az esélyteremtés, vagyis a különböző szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító oktatási, nevelési, támogatási rendszer kialakítása • A tehetséggondozás • Az oktatás-nevelés minőségének fejlesztése. Az előbb említett célok, terveink, eszközrendszerünk kialakításának a központi mozgatórugói. Ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani a célokat és eleget tudjunk tenni a program főbb szempontjainak ki kell alakítani a tehetségfejlesztés megfelelő szervezeti formáit: • A délutáni foglalkozások (szakkörök, klubok stb.) lehetőséget nyújtanak, hogy

egyes

tanulók

érdeklődési

körüknek

megfelelő

témában

elmélyüljenek, fejlesszék tudásukat. • Monitoring rendszer is működik, azaz havonta figyelemmel kísérjük, hogy ki az akinek valamilyen tantárgyból romlott a teljesítménye és korrepetálást igényel. •

Ezeknek a diákoknak biztosított a felzárkózás lehetősége. Mindezekkel folyamatosan, tervszerűen és rendszeresen foglalkoznak a csoportvezetők az osztályfőnökkel és a szaktanárokkal közösen.

• Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő diákoknak lehetősége van ECDL - vizsgát tenni informatikából, angol nyelvből „C” típusú

középfokú

nyelvvizsga

letételére,

gépjárművezetői

engedély

megszerzésére. Természetesen megfelelő képzést biztosítunk számukra. • Hétvégi bennmaradás – hétvégi programok (havonta egy alkalom).

158


•

Az

életvitel

(előkészítő

évben),

tanulásmódszertan,

személyiségfejlesztő tantárgyak tanítására is főleg hétvégén kerül sor. Előzetes felmérések során megállapíthatók azok az elmaradások, amelyek ezen órák során kiküszöbölhetők. Életvitel esetében a témák nem kötöttek, a csoport szerkezetétől illetve a kiderült hiányosságoktól függően a csoportvezető tanár dönti el a tematikát. •

A tanulásmódszertan céljai közül a tanulási képességek fejlesztését és s tanulás iránti motiváció felkeltése, szinten tartása az egyik legfontosabb feladata a módszertant irányító tanárnak. Az általános tanulásmódszertani ismereteken túl szakmódszertani ismereteket is elsajátítanak a diákok.

•

A személyiségfejlesztő órák segítik a tanulókat önmaguk és mások megismerésében. felfedezésében

Segít és

saját

képességeik,

fejlesztésében.

A

készségeik

képességfejlesztés

legfontosabb célja, hogy a lehető legoptimálisabb szinten kiaknázzák saját

tehetségüket,

illetve

megismerjék

egymás

képességeit,

készségeit. •

Figyelemmel kísérjük a városunkban zajló kulturális eseményeket (koncert, mozi, előadás, kiállítás stb.). Ezekkel a programokkal is fejlesztve esztétikai ízlésüket. Figyelünk arra, hogy a diákok általános műveltséget szerezzenek, hogy alakuljon ki bennük az igény a folyamatos önművelésre.

•

Gyalogtúrákat, kirándulásokat szervezünk, fontosnak tartjuk, hogy ismerjék meg és fedezzék fel hazájuk szépségét, nemzetük hagyományait. Terveink között szerepel külföldi utazás a környező országokba. Ezzel is segítve a szélesebb látókör kialakulását.

•

Vetélkedők, versenyek is szerepelnek hétvégi programjaink között a különböző

csoportok

számára, 159

segítve

az

egészséges


versenyszellem kialakulását. (sport, történelmi vetélkedő, filmes vetélkedő, szavalóverseny stb.) •

Meghívott előadóink igen színvonalas változatos előadásokat tartanak. (pályaválasztás, önismeret, drogprevenció stb.)

A nevelésnek, a programoknak színvonalasnak, minőségileg hibátlannak kell lennie és olyannak amivel a diákok tudnak azonosulni.

8.5 A közösségi élet szervezésének elvei. A diákönkormányzat tevékenysége 8.5.1 Közösségi élet a kollégiumban Nevelési célunk: a közösségi identitás kialakítása az összetartozás a biztonság – a védettség szükséglet kielégítése, amely tartós értékközvetítő tevékenységek sorozatához juttatja a tanulókat. A kollégium belső világa mikrotársadalom. Benne van minden mozgás, változás, amelyet a környezeti hatásokból leképez.

160


A kollégiumi nevelés és együttélés kitűnő lehetőséget nyújt: • Pozitív szociális szokások, minták kialakításához, közvetítéséhez • Empátia-, konfliktuskezelő-, vita-, szervezőkészség fejlesztéséhez • A társas viszonyok demokratikus gyakorlásának elsajátításához • A párkapcsolatok kultúrált kialakításához • A takarékos gazdálkodás gyakorlásához • Az

önállóság,

az

öntevékenység,

az

önkormányzó

képesség

fejlesztéséhez • Kommunikációs-, szervező-, vezető- és érdekérvényesítő készségek fejlesztéséhez • A mássággal szembeni tolarencia fejlesztéséhez Mindezek jelentősen segítik a tanulók önértékelésének, értékítéletének és társadalomképének reális alakulását. 8.5.2 A diákönkormányzat A

közoktatási

törvény

62.§,

63.§

és

64.§-ai

határozzák

meg

a

diákönkormányzat működését. Kollégiumunkban 1960 óta — ekkor lettünk diákotthonból kollégium — folyamatosan működik diákönkormányzat, mint a közösségi élet demokratikus szervezete. A tanulók érdekeinek képviseletére szerveződött közösség, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A munkájukban azonos súllyal szerepelnek a jogok és a kötelességek. E mellett nagyon fontos szerepe van a kollégiumi közösségi élet szabadidős programjainak tervezésében, megszervezésében, lebonyolításában illetve a hagyományápolásban. Szervezeti felépítését tekintve a demokratizmus és az információáramlás hatékony működése a legfőbb alapelvek. A legfelsőbb szinten állnak a vezetőségi tagok, a hierarchikus rendszer második szintjén a küldöttek állnak, akiket a tantermi csoportok delegálnak, a rendszer alsó szintjén pedig maguk a képviseltek állnak.

161


A diákönkormányzat működése a diákok által tervezett és a nevelőtanárok által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint történik. A tanév elején a diákok munkatervet készítenek, mely a tanév kulturális, szabadidős és sport jellegű programjait tartalmazza havi bontásban. Ezt a tervet a nevelőtanárok, az általuk jónak és hasznosnak tartott programokkal egészíthetik ki. A terv elkészítésénél a diákok igényei mellett fontos szempont a kamaszkori sajátosságok

figyelembevétele,

ezáltal

harmonikus

személyiségfejlődésük

elősegítése. Az intézményen belüli hasznos és szórakoztató szabadidő-eltöltés mellett fontosnak tartjuk a városi és országos rendezvényeken, megmérettetéseken való részvételt. A városi sportversenyeken és kulturális rendezvényeken évek óta nagy sikerrel szerepelnek diákjaink. Hagyományápolás szempontjából kiemelkedő programunk a József Attila szavalóverseny, mely 2002/2003-as tanévtől kezdve megyei szintűvé nőtte ki magát. Fontos esemény a kollégium életében a debreceni Gulyás Pál Kollégium szervezésében évente megrendezett sportnap, ahol több számban is összemérhetjük erőnket a sárospataki és debreceni csapattal, és ahol szintén nagy sikereket értünk el. Az

Országos

Kollégiumi

Diákszövetség

magalakulásától

kezdve

önkormányzatunk belépett tagjai sorába. Minden évben részt veszünk a szövetség által szervezett táborokban. 1994-ben

Gyöngyösön

létrejött

a

Heves

Megyei

Kollégiumi

Diákönkormányzatok Szövetsége, ahol mi is alapító tagként szerepeltünk. 2003-tól már testvérkollégiummal is büszkélkedhetünk. A Neumann János kollégium keresett fel bennünket testvér-kollégiumi kapcsolat kialakításának céljából. A "testvéri" viszonyt a kollégium tagjai elfogadták, azóta már több közös rendezvényünk volt.

162


Kollégiumi újságunk, a SZEKállás, a 2000/2001-es tanév óta működik a kollégiumunkban. 2002 decemberétől a kollégiumi stúdiót alakítottunk ki, ahol a diákok a megbeszélt időszakban rádiózhatnak. A diákönkormányzat a diákok döntése alapján és a szülői munkaközösség jóváhagyásával DÖK tagdíjat szed be évenként. A diákok a tanév elején elkészített költségvetés alapján ezt a pénzt elsősorban a kiemelkedő diákok jutalmazására, egyes rendezvényekkel kapcsolatosan felmerülő költségekre, a kollégiumi újság finanszírozására illetve a kollégiumi stúdió támogatására fordítják, illetve ebből a pénzből fizetjük be a városi kollégiumok diákszövetségének az éves tagdíjat és a nyári táborozások kapcsán felmerülő költségeket.

A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról szóló 46/2001(44/2002, 9/2004) OM rendelet alapján a következő foglalkozásokat tervezzük: • KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK: • Szilenciumi foglalkozások: 12óra/hét Nevelőtanár által vezetett foglalkozás. A tanulók felkészülése a másnapi tanórákra. •

Csoportfoglalkozások:

1óra/ hét

A kollégiumi foglalkozások keretterve alapján. •

SZABADON VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK: A kollégium által kínált lehetőségek közül. •

Tehetség kibontakoztató foglalkozások Az iskolákkal együttműködve a tanulók igényei alapján.

•

Felzárkóztató foglalkozások Az iskolákkal együttműködve a tanulók igényei alapján

163


• A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás • Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás • A kollégiumban minden tanév első hetében, a tanuló írásban köteles jelentkezni a szabadon választható foglalkozásokra. • Minden

tanuló

heti

13

órában

köteles

részt

venni

a

kötelező

foglalkozásokon és heti 1 órában az általa választott foglalkozáson. • A foglalkozásokról a tanuló a házirendben foglaltak szerint felmentést kaphat. 8.6.1 A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETTERVE Témakörök

9.

10.

11.

12.

13.-

Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Összesen :

4 óra 3 óra

3 óra 3 óra

3 óra 4 óra

3 óra

2 óra

3 óra

3 óra

2 óra

4 óra

5 óra

2 óra 4 óra

2 óra 4 óra

2 óra 4 óra

2 óra 5 óra

3óra 5 óra

3 óra 3 óra

3 óra 4 óra

3 óra 4 óra

3 óra 3 óra

2 óra 3 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

11 óra

11 óra

9 óra

9óra

33

33

29

29

Közösségi, egyéni feladatok 11óra szervezése (szabad sáv) MINDÖSSZESEN 33

• A kötelező kollégiumi foglalkozások évfolyamonként (csoportbeosztásban) történnek.

164


• A közösségi, egyéni feladatok szervezése (szabad sáv) foglalkozásai a tantermi közösségekben kerülnek végrehajtásra. 8.6.2 VÁLASZTHATÓ KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK • Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások (a csoport igényei alapján) . -matematika -fizika -magyar nyelv és irodalom -történelem -angol nyelv • Színházkedvelők klubja: • Internet • Teaház (drog prevenció) • Sportkör (atlétika, labdajátékok) • Természetismeret • Háztartási szakkör (egészséges életmód) • Filmklub, videoklub • Retorikai ,színjátszó szakkör • Pályaválasztási foglalkozások. Csak a 11.évf. részére. • Zenei klub • Kézműves szakkör • Honvédelmi szakkör • A hétköznapok pszichológiája (életvezetési ismeretek) • Énekkar • Foto szakkör • Illemtan, protokoll • Gazdasági és pénzügyi ismeretek szakkör

165


8.6.3 A KÖTELEZŐ KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK TANTERVE Tanulásmódszertan 9. 4 óra

10. 3 óra

11. 3 óra

12. -

13. -

9. évfolyam: 1.Tanulás feltételei, módszerei a kollégiumban. 2. Emlékezetfejlesztés, koncentráció, bevésési technikák. 3. Könyvtárlátogatás ( megyei, kollégiumi ). 4. Könyvtárhasználati alapismeretek, dokumentumfajták. 10. évfolyam: 1. Tanulási technikák, tantárgyak tanulásmódszertana. 2. Olvasásfejlesztés, szövegértés. 3. Könyvtárhasználati gyakorlatok, dokumentumok használata. 11. évfolyam: 1. Szövegfeldolgozás (vázlat, jegyzetelés, kiselőadás ). 2. Szellemi munka technikája. 3. Önművelődés, információfeldolgozás. Önismeret, pályaválasztás 9. 3 óra

10. 3 óra

11. 4 óra

12. 3 óra

13. 2 óra

9. évfolyam: 1. Bemutatkozás: Hogyan szólítsalak? Lakóhely bemutatása. Az én családom. 2. Reális énkép kialakítása: Azt szeretem benned… Önismeret – Miben vagyok jó? 3. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai ( pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság ).

166


10. évfolyam: 1. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. 2. Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. 3. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. 11. évfolyam: 1. Empátia, tolerancia. Az empatikus készség fejlesztése. 2. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. 3. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képesség, környezet stb.) 4.

Tájékozódás

a

pályaválasztás,

pályaismeret

dokumentumaiban,

ismeretforrásaiban, eligazodás alapfogalmakban. 12. évfolyam: 1. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. 2. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. 3. Az álláskeresés folyamata és technikái ( videofilm megtekintése ). A munkavállaló jogai, kötelességei. 13. - évfolyam: 1. Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban. 2. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekcióra.

167


Művészet és információs kultúra 9. 3 óra

10. 3 óra

11. 2 óra

12. 4 óra

13. 5 óra

9. évfolyam: 1. A közvetlen kollégiumi környezet ( szoba, tanuló, folyosó ) ízléses dekorálása. 2. A művészeti alkotások szerepe : irodalom, zene, képzőművészet, film. 3. Ismerkedés Eger művészettörténeti barokk, klasszicista alkotásaival (városnéző séta). 10. évfolyam: 1. A média hatása az emberekre, mindennapjainkra. 2. Múzeumlátogatás. 3. Művészeti alkotások létrehozása a kollégiumban (szakkör, ünnepi műsor – ballagás, karácsony, újság). 11. évfolyam: 1. Lakberendezés – lét és forma, harmónia kialakítása ( térrendezési praktiká). 2. Környezetünk szépítése. 12. évfolyam: 1. Képzőművészeti kiállítás megtekintése. 2. Művészfilm megtekintése (utána beszélgetés ). 3. A közízlés és esztétikum alakulása (divat, beszéd, zene stb. ). 4. Színházlátogatás (utána beszélgetés). 13. évfolyam : 1. A valóság ábrázolása, a művészet nyelvezete. 2. Koncertlátogatás. 3. Divatok és hóbortok különböző korokban. 4. Az esztétikum alakulása, a közízlés. Műkritika. 5. Képzőművészet és zene kapcsolata.

168


Környezeti nevelés 9. 2 óra

10. 2 óra

11. 2 óra

12. 2 óra

13. 3 óra

9. évfolyam: 1. Környezetünk változása. Hogyan változik a település? Milyen előnyök és hátrányok származnak a változásokból, környezetvédelmi szempontból? 2. Hogyan változik környezetünk élővilága? 10. évfolyam: 1.

Hogyan

változott

életünk

minősége?

Javulás

és

romlás

mérlege.

Felelősségvállalás a kollégium környezetéért. 2. A föld mint egységes rendszer. 11. évfolyam: 1. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák? Ki a felelős? Mit tehet az egyén? 2. Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Mit tehetnék és mit teszek? 12. évfolyam: 1. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. 2. Mindenkinek a maga közösségében kell megteremtenie az első lépést, vállalnia döntése következményeit

169


13. - évfolyam: 1. Azé a felelősség, aki dönt? Környezettudatos vásárlás, fogyasztás. A termékek „életútjának” követése. 2. Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 3. Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet?

Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 9. 4 óra

10. 4 óra

11. 4 óra

12. 5 óra

13. 5 óra

9. évfolyam: 1. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Helyem a kollégiumban. Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokások. 2. Jogok és kötelességek a kollégiumi életben, a diákönkormányzat. 3. Tisztálkodás, személyi higiénia (fogápolás, testápolás, szépségápolás ). 4.

Egészséges

életmód:

korszerű,

helyes

táplálkozás,

életritmus,

helyes

időgazdálkodás, szabadidő-tervezés, szervezés, kirándulás. 10. évfolyam: 1. Testi és lelki változások serdülőkorban. Harmonikus pár- és társas kapcsolatok kialakítására nevelés. 2. Gazdálkodás. A bevételek és kiadások mérlege. Takarékosság, takarékoskodás, a jövedelem ésszerű beosztása. 3. Egészségvédelem, betegápolás, elsősegélynyújtás. Teendők vészhelyzetben. Önmentés. 4. A házi munka tervezése, szerepe a családban. A háztartási eszközök használata, konyhatechnikák.

170


11. évfolyam: 1. Szűrővizsgálatok fontossága, önvizsgálat jelentősége. Betegségek megelőzése, betegápolás. Az egészséget veszélyeztető veszélyforrások. 2. Terítés, tálalás, vendégvárás. Gyakorlati foglalkozás : egyszerű ételek készítése. 3. A sport szerepe, a rendszeres testmozgás fontossága. Kondicionáló torna, tánc. 4. Az otthon berendezése. Hasznos tárgyak készítése, javítása. 12. évfolyam: 1. Az alkohol, a dohányzás és a drog káros következményei : a függőséghez vezető szokások megelőzése. 2. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Az érdekütköztetés módjai. Szerepjátékok, szituációs játékok. 3. A másság elfogadása, kisebbségek, sérült és fogyatékos embertársaink tiszteletben tartása. 4. Háztartásvezetés, a házi munka szervezése. 5. Alternatív gyógymódok: természetgyógyászat, jóga, relaxálás. 13. évfolyam: 1. Harmonikus párkapcsolatok, a házasság, családtervezés. 2. Vásárlási szokások, a reklámok befolyásoló hatása. 3. Kirándulás tervezése, szervezése. 4. Egyszerű ételek készítése. Vendégvárás. 5. Egészségmegőrzés, sportolás fontossága, szépségápolás.

171


Egyén és közösség 9. 3 óra

10. 3 óra

11. 3 óra

12. 3 óra

13. 2 óra

9. évfolyam: 1. A család szerepe a múltban és a jelenben. 2. Az egyén szerepe az iskolai és a kollégiumi közösségekben. 3. Az iskola és a kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. 10. évfolyam: 1. A barátság és más emberi kapcsolatok szerepe az ember életében. 2. Külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana, formái és alkalmazása. 3. A társadalommal kapcsolatos történelmi és társadalomismereti tanulmányok során szerzett ismeretek rendszerezése. 11. évfolyam: 1. Problémafeldolgozás, esetmegbeszélés. 2. Kollégiumi szituációk, konfliktushelyzetek elemzése kezelési technikák. 3. A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. 12. évfolyam: 1. Az egyén és a család kapcsolatáról irodalmi példák, tapasztalatok feldolgozása. 2. A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, politikai pártok, ideológiák, az önkormányzatok. ). 3. A demokratikus állam működése (a választási rendszer, a törvényhozás és a kormány, igazságszolgáltatás). 13. évfolyam: 1. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó, média) alapján. 2. A munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség fejlesztése, gyakorlása.

172


Magyarság, nemzeti lét, európaiság 9. 3 óra

10. 4 óra

11. 4 óra

12. 3 óra

13. 3 óra

9. évfolyam: 1. Heves megye és a megyeszékhely nevezetességeinek megismerése (városnézés) 2. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium szervezeti felépítésének megismertetése a kollégistákkal. 3.

Eger

legfontosabb

közigazgatási,

egészségügyi,

szolgáltató,

kulturális

intézményeinek megtekintése és megismerése 10. évfolyam: 1. Történeti kiállítás megtekintése az Egri Várban. 2. A diákjogok és emberi jogok ismertetése. 3. A magyar tudomány és kultúra kiemelkedő alakjai. 4. A határainkon túl élő magyarság jellemzői, helyzete. 11. évfolyam: 1. Városunkban élő nemzeti kisebbség kulturális estjének meglátogatása az Egri Művészetek Házában. 2. Az Egerben élő nemzeti kisebbségek helyzete (görög, lengyel, szláv stb.) 3. Az Európai Unió jellemzése (tagországok, az unió előnyei, hátrányai) 4. Az etnikai kisebbségek helyzete Magyarországon. 12. évfolyam: 1. Határainkon túl élő magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei. 2. Továbbtanulási és munkavállalási lehetőségek az Európai Unión belül. 3. A hazaszeretet megjelenése a művészetben. 13. évfolyam: 1. Nemzeti emlékhelyeink, történelmünk színhelyei. 2. Külföldön élő magyarok, kapcsolatuk az anyaországgal. 3. Egy Európai Uniós szakértő meghívása a kollégiumba.

173


8.7 Ellenőrzési és értékelési rendszerünk A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része a folyamatos ellenőrzés és értékelés mind a nevelő, mind a kollégista számára. Időszakos, összegző értékeléseink Az értékelést az év elején tervezzük. A végzett munkát félévkor, valamint a tanév végén értékelő közgyűlésen elemezzük. A nevelők naponta ellenőrzik, értékelik: • A tanulók napi munkáját, az iskolai osztályzatokat, eredményeket. • A hálók rendjét (nevelőtanári füzetek vezetése). • A

tanulókkal

kapcsolatban

felmerült

problémákat

(ügyeleti

napló

vezetése). Havonta értékeljük: • A tanulmányi munkát (nevelőtanári füzetek, foglalkoztatási napló vezetése). • A közösségi munkát. • A helyiségek tisztaságát. Az értékelés szervezeti formái: • Értékelő kiscsoport foglalkozás • Értékelő tantermi foglalkozás • Értékelő közgyűlés A kollégiumvezetés naponta foglalkozik a tanulókkal kapcsolatban felmerült eseményekkel és hiányosságokkal. Ezeket közösen értékeljük. A nevelők munkájának ellenőrzése folyamatosan történik.

174


8.7.1 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI

I. Magatartás közösségi munka 1.

és ÉRDEM JEGY Példás (5)

Változó (3)

A közösségi célokkal való azonosulás. A közösség érdekének figyelembe vétele. A közösségi munkában való részvétel hatása a közösségre. Társaival való törődés

Pozitív

Befolyást nem gyakorol.

gondos, segítőkész

általában segítőkész

3.

Viselkedés, hangnem

kifogástalan esetenként , udvarias udvariatlan

4.

Munkavégzése

2.

5. 6.

igen, jár

Jó (4)

élen ellene nem ingadozó, tesz, aktívan közömbös részt vesz.

kitartó, pontos, megbízható Házirend, napirend betartja, betartása arra ösztönöz is. Rend és környezetét tisztaságszeretete rendben, tisztán tartja

II. KITŰNŐ JELES TANULMÁNYI MUNKA (5.00 ) (4,514,99 )

Rossz, hanyag (2) szemben áll, érdektelen.

Nem árt.

Negatív

ingadozó

közömbös, gátló

udvariatlan, nyegle

durva, goromba

rendszeres

rendszertelen

feladatait nem végzi el

betartja

részben betartja

sokat ellene

igyekszik változó környezetét tisztán tartani JÓ (3,514,50 )

igénytelen

KÖZEPES ELÉGSÉ BUKOTT GES (2,51-3,50) (2,002,50)

ÁLLANDÓ KIMENŐ: 1. 17.30-ig – a tanulmányi munkája 4,25-4,69 és a magatartása, közösségi munkája legalább 4,00 2. 18.30-ig – a tanulmányi munkája 4,70 – 5,00 és magatartása, közösségi munkája legalább 4,00

175

vét


9. A GYERMEK ÉS IFJUSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyerekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Törvényi előírás: 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) A törvény rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A közoktatásról szóló törvény 4. §-ának ( 7 ) bekezdése tiltja a gyermekek, a tanulók hátrányos megkülönböztetését bármilyen oknál fogva. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény módosítása rendelkezik a gyermekek és fiatalok adatainak kezeléséről, ezek védelméről, a velük kapcsolatos titoktartási kötelezettségekről. E törvénymódosítás szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Feladatok: • A kollégiumban

olyan

légkört,

olyan

igazgatási,

pedagógiai

tevékenységet alakítunk ki amely kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. • A

gyermek

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

tevékenységért

alapvetően az intézmény vezetője felel, a közoktatásról szóló törvény 54.§- ának ( 1 ) bekezdése alapján.

176


A nevelőtanárok feladata: A nevelőtanárok tevékenységük során figyelembe kell hogy vegyék

• a

tanulók

egyéni

szociokulturális

képességét,

helyzetüket.

tehetségét,

Segítsék

a

fejlődésük

ütemét,

gyermek

tanulási

képességének kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos

helyzetben

lévő

felzárkóztatását.(Korrepetálások,

személyi

gyermek,

tanuló

adatok

gyűjtése,

helyzetelemzés, önéletrajz, stb. alapján). Kötelességük a tanulók részére az egészségük, testi épségük

•

megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni, és ezek elsajátításáról meggyőződni. (kollégiumi foglalkozások, egyéni beszélgetések útján.)

•

Közre kell működni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

a

megelőzésében,

tanuló

fejlődését

feltárásában,

veszélyeztető

megszüntetésében.

körülmények Felismerni

a

problémát, keresni az okokat, jelezni azt a folyamatos nevelőtanári munka során.

•

Feladatuk, hogy a szülőket és a tanulókat, az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassák. (kapcsolattartás a szülői házzal.)

•

A pedagógus kötelessége, hogy a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.( 1993. évi LXXIX. Közoktatási tv. módosításban leírtak szerint.)

177


•

Segítsék a tanulók személyiségének fejlődését. ( önismereti, személyiségfejlesztő foglalkozások )

•

Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvénymódosítás konkrétan megfogalmazza hogy a titoktartás, a nevelőtestület tagjain kívül mindenkire kötelező, akik a tantestületi értekezleten jelen vannak.

A kollégiumban megbízott ifjúságvédelmi felelős feladata: • A szülők és a gyerekek, fiatalok tájékoztatása az elérhetőségéről, és a segítségkérés, problémamegoldás lehetőségeiről. • Napi kapcsolattartás a csoportvezető nevelőtanárokkal, az intézmény vezetőivel, a felmerülő problémák megoldásának érdekében. • Követi a helyi, városi ifjúságvédelmi programokat, ösztönzi a diákokat a rendezvényeken való részvételre. • A kollégiumon belül prevenciós programokat szervez. • Kapcsolatban

áll

a

helyi

ifjúságvédelmi

szervezetekkel,

szükségesetén segítséget, szakmai tanácsot kér, a bajban lévő gyerekkel együttműködve. (Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Mentálhigiénés Csoport, Rév, Kortárssegítők…) • Ha

szükséges,

felveszi

a

kapcsolatot

a

gyerek

szüleivel,

hozzátartozóival, lakóhelye szerinti Gyámhivatallal, az érintett Gyermekjóléti Szolgálattal. • A törvényben megfogalmazott titoktartási kötelezettségek szerint jár el!

178


10. Az iskolákkal, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái

10.1 A szülőkkel való együttműködés formái, lehetőségei: A szülői értekezletet évente két alkalommal szervezzük meg, a szülőket tájékoztatjuk: a kollégium céljairól, feladatairól, a tanulók általános neveltségi szintjéről, a tanulóközösség eredményeiről, problémáiról, az elkövetkező feladatokról. A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a csoportvezető személyes találkozása egyéni időpontegyeztetés esetén bármikor lehetséges. Ennek célja a: személyes problémák megbeszélése, személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, egységes követelményrendszer kialakítása, szóbeli tájékoztatás a kollégiumi programokról vagy a tanuló magatartásáról. Tanulóink szüleivel többféle kapcsolatot tartunk: Év elején, félévkor kollégiumi szülői értekezlet. A

kollégiumi

ellenőrzőn

keresztül

is

rendszeres

a

tájékoztatás. Személyes találkozás alkalmanként. Szükség esetén levél, családlátogatás, telefon, Tájékozódó felmérő kérdőív a szülőknek a kollégiummal szembeni elvárásaikról.

179


10.2

Az iskolákkal, intézményekkel való kapcsolattartás formái,

lehetőségei: A pedagógusok részéről: Az osztályfőnökkel való rendszeres konzultálás. Szükség esetén a szaktanárok felkeresése. A diákok tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése (jegybeírás). Szülői értekezleten való részvétel. Osztályozó konferencián való részvétel. A tanulók részéről: A

kollégiumok

versenyeken,

közötti

kulturális

fesztiválokon

való

és

sportvetélkedőkön,

részvétel,

illetve

azok

szervezése. Az

Arany

János

Tehetséggondozó

Programban

résztvevő

kollégiumokkal A városi kollégiumok diákönkormányzataival. Az Országos Kollégiumi Szakmai Szövetség és az Országos Kollégiumi Diákszövetség tagjai sorába megalakulásától kezdve beléptünk. Az általuk szervezett programokon, rendezvényeken rendszeresen részt veszünk. Továbbá kapcsolatot tartunk

a Gárdonyi Géza Színházzal,

a Bródy Sándor Megyei Könyvtárral,

az Ifjúsági Házzal,

a Vármúzeummal,

a Megyei Pedagógiai Intézettel.

A Gyermekjóléti Szolgálatokkal

180


10.3 Külső kapcsolataink A települések önkormányzataival, jegyzőivel: Folyamatos kapcsolatot kell tartanunk, mivel a kollégisták jelenleg is közel 116 településről jöttek. A Gyermek-és Ifjúságvédő Intézettel: Szükség esetén a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű tanulók segítésére felvesszük velük a kapcsolatot. A Nevelési Tanácsadóval: A magatartási problémák, illetve tanulmányi, közösségi munkában felmerült gondok esetén segítséget kérünk. • MNB, BÉT, Tudatos Pénzügyekért Alapítvány, Egri Talentumokért Alapítvány a pénzügyi ismeretek képzésterén.

181


11. Eszközjegyzék I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések tanulószoba szakköri, diákköri szoba

Megjegyzés a tanulók 15%-ának egyidejû befogadásához; tanulószobában is kialakítható

számítástechnikai terem testedzõ szoba könyvtár hálószoba, hálóterem stúdió sportudvar kollégiumvezetõi iroda nevelõtestületi szoba ügyviteli helyiség rendezvényterem orvosi szoba Kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelõi szoba porta betegszoba (elkülönítõ) vendégszoba ebédlõ fõzõkonyha melegítõkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnõtt étkezõ teakonyha tanulói vizesblokk, fürdõszoba személyzeti WC tanulói WC karbantartó mûhely tisztítószer, takarítóeszközök és -gépek tárolója ágynemûraktár mosókonyha (tanulói) szárítóhelyiség (tanulói) vasaló- és fehérnemû-javító helyiség (tanulói) szeméttároló II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Tanulószoba (felkészülõ szoba) tanulói asztal tanulói szék 182

a gimnáziummal közös

14 2

1 1 1 108 1 1 1 1 3

nincs 1 1 2 1 2 2 nincs nincs nincs nincs 10 9 2 4 1 3 8

Megjegyzés 140 384

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2. tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvszekrény Szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásoknak megfelelõ felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek) Számítástechnikai terem számítógép nyomtató számítógépasztal, szék programok zárható szekrény tábla + flipchart Testedzõ szoba (felszerelése az iskolai tornaszoba szerint) Könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) Hálószoba, hálóterem ágynemûtartós ágy szekrény éjjeli szekrény nincs polc tükör cipõtároló szék asztal ágynemû-garnitúra ágynemûhuzat-garnitúra éjjeli lámpa Stúdió stúdióasztal szék belsõ hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat hifi-torony mikrofon erõsítõ hangszóró + fejhallgató videofelvevõ kamera videofelvevõ és -lejátszó tárolószekrény Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) Kollégiumvezetõi iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) Nevelõtestületi szoba (berendezése az iskolánál

183

14 14 26

1 14 1 14 2 1

385 385 300 385 154 380 1400 96 1 2 2 1 2 1 1 1 8 2

-Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, ifjúság út 2. ismertetettek szerint) Ügyviteli helyiség (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) Orvosi szoba [berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet elõírásai szerint] III. NEVELÕ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTÕ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések televízió rádió CD vagy lemezjátszó magnetofon videolejátszó tankönyvek, szakkönyvek, kötelezõ olvasmányok

184

Megjegyzés közösségi helyiségben elhelyezve

könyvtárban,

16 2 2 6 6 6800

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2.

A MŰKÖDÉSÉRŐL

- 185 -


Az iskola szervezeti - irányítási szerkezete Az iskola szakmai vezetősége Pedagógiai, szakmai téren az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: az igazgató, a nevelési igazgatóhelyettes, az oktatási igazgatóhelyettes, a tagozatvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. A vezetői testület tagjai. az igazgató, a nevelési igazgatóhelyettes, az oktatási igazgatóhelyettes, a levelező tagozat vezetője, a gazdasági vezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, a tehetséggondozó program koordinátora, a diákönkormányzatot segítő tanár, a közalkalmazotti tanács elnöke, a pedagógus szakszervezet titkára, a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő. A vezetői testület az iskolai élet egészére kiterjedõ konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező közösség.

- 186 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Az intézmény vezetője Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázat útján, határozott időre (5 évre) megbízott igazgató. Feladat és hatáskörét a Közoktatási törvény és más törvények, illetve Eger Megyei Jogú Város polgármestere által kiadott munkaköri leírás határozza meg. Az igazgató munkáját a nevelési és az oktatási igazgatóhelyettes segíti. Mindkettőjük megbízatása határozatlan időre is szólhat. A megbízó és a megbízást visszavonó személy - az érvényes jogszabályok figyelembe vétele mellett - az intézmény vezetője. A levelező tagozat vezetőjét is az igazgató bízza meg, ez a megbízatás is lehet határozatlan idejű. Az iskola gazdasági ügyeit a gazdasági hivatal bonyolítja - élén a gazdasági hivatal vezetőjével. A megbízó ebben az esetben is az igazgató, és a megbízatás szintén határozatlan idejű. Az

azonos

vagy

hasonló

tantárgyak

szaktanárainak

közösségét

a

munkaközösség vezetők irányítják. Határozatlan időre szóló kinevezésük a munkaközösség véleményének kikérése után az igazgató feladata. Az iskola szakmai munkaközösségei: Osztályfőnöki Magyar, rajz és ének Matematika és fizika, számítástechnika Történelem Angol és francia Német és latin Földrajz, kémia és biológia, testnevelés

- 187 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A munkaközösségek vezetőinek feladata a tantárgyon belül az egységes követelmények érvényesítése, a szakmai színvonal figyelemmel kísérése, a színvonal megőrzése érdekében esetenként a közbeavatkozás, a tantárgy rövid és középtávú terveire javaslat tétele, a tantárgy (csoport) iskolai képviselete,

gondozása.

A

munkaközösség

vezetők

közössége

az

iskolavezetés legmagasabb szintű szakmai tanácsadó véleményező testülete. Ellenőrzés Az iskola szakmai, gazdasági tevékenységének folyamatos ellenőrzése az igazgató feladata. Az ellenőrzés elemi formája a tevékenység helyszíni megtekintése, illetve a szakmai és gazdasági vezetők rendszeres, vagy eseti beszámoltatása. Az igazgató alkalmanként ellenőrzési feladatai segítéséhez külső, nem iskolai szakértőt vagy szakértői testületet is felkér. A

szakmai

munka

színvonalának

felügyeletét

az

igazgatóhelyettesek

munkaköri leírásuk szerint végzik. Az egyes tantárgyak szakmai színvonalának ellenőrzése a munkaközösségvezetők feladata. A tantárgy helyzetéről évente legalább kétszer beszámolnak az igazgatónak. A gazdasági tevékenység belső ellenőrzését külön szabályzat rögzíti. Ezt a tevékenységkört

az

iskolafenntartó

saját

rendszeresen vizsgálja.

- 188 -

ellenőreivel

2-3

évenként


A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium szervezeti felépítése

Igazgató

Nevelési igazgatóhelyettes

Oktatási igazgatóhelyettes

Tagozatvezető

Kollégium vezető

Program koordinátor

Gazdasági vezető

Kollégium Munkaközösségvezetők Gondnok

Tanárok

Levelezőn tanító tanárok

Irodai dolgozók Laboráns,

- 189 -

Iskola-titkár Oktatástechnológus

Portások Karbantartókfűtők Takarítók


Az intézmény képzési struktúrája

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium képzési struktúrája az elmúlt négy-öt évben kialakult és stabilizálódott. Ez a képzés tagozataira vonatkozik, a tanulócsoportok száma mindig a lehetőségekhez illetve a szükségletekhez mérten és a fenntartóval egyeztetve alakult ki. Ezen a struktúrán az összes tanulócsoport számának változatlanul hagyása mellett, csak az Oktatási tv. módosítása kapcsán bevezetésre kerülő nyelvi előkészítő képzés indításával kívánunk változtatni. Ennek megfelelően a jelenlegi és a tervezett struktúra: 2003/04.tanév 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összes Négy évfolyamos nappali képzés (angol, német, humán, reál, általános) 3 4 4 4 15 Öt évfolyamos nappali képzés (Arany JTP) 1 1 1 1 4 Összes nappali 4 5 5 5 19 Négy évfolyamos levelező (általános) 1 1 1 1 4 2004/05.tanév 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összes Négy évfolyamos nappali képzés (angol, német, humán, reál, általános) 3 3 4 4 14 Öt évfolyamos nappali képzés (Arany JTP) 1 1 1 1 1 5 Összes nappali 19 4 4 5 5 1 Négy évfolyamos levelező (általános) 1 1 1 1 4

- 190 -


2005/06.tanév 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összes Négy évfolyamos nappali képzés (angol, német, humán, reál, általános) 3 3 3 4 13 Öt évfolyamos nappali képzés (Arany JTP) 1 1 1 1 5 1 Öt évfolyamos nappali képzés (nyelvi előkészítő) 1 1 Összes nappali 19 5 4 4 5 1 Négy évfolyamos levelező (általános) 1 1 1 1 4 2006/07.tanév 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összes Négy évfolyamos nappali képzés (angol, német, humán, reál, általános) 3 3 3 3 12 Öt évfolyamos nappali képzés (Arany JTP) 1 1 1 1 1 5 Öt évfolyamos nappali képzés (nyelvi előkészítő) 1 1 2 Összes nappali 19 5 5 4 4 1 Négy évfolyamos levelező (általános) 1 1 1 1 4 2007/08.tanév 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összes Négy évfolyamos nappali képzés (angol, német, humán, reál, általános) 3 3 3 3 12 Öt évfolyamos nappali képzés (Arany JTP) 1 1 1 1 1 5 Öt évfolyamos nappali képzés (nyelvi előkészítő) 1 1 2 Összes nappali 19 4 5 5 4 1 Négy évfolyamos levelező (általános) 1 1 1 1 4

- 191 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A kollégiumban jelenleg 12 tanulócsoport van, ebből 4 AJTP-s csoport. A 2004/05.tanévben az AJTP csoportok száma 5 -re változik. Az hogy az összes csoportok

száma

növekedhet-e

az

a

fenntartóval

való

egyeztetés,

engedélyezés függvénye. Az eddigi tapasztalatok szerint jelentkezőben nincs hiány.

- 192 -


Az intézmény összes órakerete

2003/04.tanév Gimnáziumi osztály Összes órák száma Arany J.Tehetséggondozó Program Összes órák száma Arany többlet órák Mindösszesen Levelező osztály Összes órák száma Az intézmény órakerete - összesen

9.évf.

2004/05.tanév Gimnáziumi osztály Összes órák száma Arany J.Tehetséggondozó Program Összes órák száma Arany többlet órák Mindösszesen Levelező osztály Összes órák száma Az intézmény órakerete - összesen

9.évf.

2005/06.tanév Gimnáziumi osztály Összes órák száma Nyelvi előkészítő osztály Összes órák száma Arany J.Tehetséggondozó Program Összes órák száma Arany többlet órák Mindösszesen Levelező osztály Összes órák száma Az intézmény órakerete - összesen

9.évf.

3 132 1 44 19 63 1 10

3 132 1 44 19 63 1 10

10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összesen 4 4 4 15 192 210 210 744 1 1 1 4 44 48 52,5 188,5 14 14 16 63 58 62 68,5 251,5 1 1 1 4 10 10 10 40 1035,5

10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összesen 3 4 4 14 132 210 210 684 1 1 1 1 5 44 52,5 52,5 52,5 245,5 14 14 16 16 79 58 66,5 68,5 68,5 324,5 1 1 1 4 10 10 10 40 1048,5

10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összesen 3 3 3 4 13 132 132 157,5 210 631,5 1 1 44 44 1 1 1 1 1 5 44 44 52,5 52,5 52,5 245,5 19 14 14 16 16 79 63 58 66,5 68,5 68,5 324,5 1 1 1 1 4 10 10 10 10 40 1040

- 193 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. 2006/07.tanév Gimnáziumi osztály Összes órák száma Nyelvi előkészítő osztály Összes órák száma Arany J.Tehetséggondozó Program Összes órák száma Arany többlet órák 6z Levelező osztály Összes órák száma Az intézmény órakerete - összesen

9.évf. 3 132 1 44 1 44 19 63 1 10

10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összesen 3 3 3 12 132 157,5 157,5 579 1 2 44 88 1 1 1 1 5 44 52,5 52,5 52,5 245,5 14 14 16 16 79 58 66,5 68,5 68,5 324,5 1 1 1 4 10 10 10 40 1031,5

- 194 -


Továbbképzési program A pedagógus szakvizsga A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez. A szakvizsgára történő felkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógusmunkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal. A munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség megszerzését igazoló okirat kiállításától számított tizedik év eltelte után a pedagógusmunkakörben való foglalkoztatás feltétele felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben a pedagógus szakvizsga letétele. A továbbképzés A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási

intézmény

tevékenységének

megszervezéséhez

stb.

A

továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. A

pedagógus

hétévenként

legalább

egy

alkalommal

jogszabályban

meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Nem kell

- 195 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. továbbképzésben részt venni annak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsga letétele utáni hét évben A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A hétévenkénti továbbképzésben addig, ameddig a szakvizsga megléte nem alkalmazási

feltétel,

azok

a

pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak

vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakór betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget. Teljesítette a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit az e rendelet hatályba lépésétől számított őt évig az, aki az e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül a) Munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettsége mellett főiskolai szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy egyetemi

szintű

alapképzésben,

szakirányú

továbbképzésben

oklevelet, - pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet, tudományos fokozatot, - felsőoktatási

intézményben,

legalább

két

féléves

képzés

keretében mentor szakképzettséget szerzett b) Azok a pedagógusok, akik az OM hivatalos lapjában közzétett továbbképzésben vettek részt, a továbbképzés szervezője által igazolt foglalkozási

óráknak

megfelelően

teljesítették

továbbképzésben való részvétel követelményeit.

- 196 -

a

hétévenkénti


A helyi alapelvek Az átmeneti időszakban a gimnázium a kővetkező területeken tartja fontosnak és támogatásra érdemesnek a továbbképzéseket: 1. A gimnázium helyi tanterveibe foglalt új műveltségterületek tanítására felkészítés 2. A számítástechnika iskolai bevezetését és hatékony használatát elősegítő tanfolyamok. 3. Gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos témák 4. A

külföldi

iskolai

kapcsolatok

felvételét,

lebonyolítását elősegítő idegen nyelvek tanulása

- 197 -

közös

programok


A Szilágyi Erzsébet Gimnázium társult egyesületei • A SZEG Baráti Köre -

A gimnázium egykori és jelenlegi tanárainak, tanulóinak, az iskola sorsa iránt elkötelezettséget érző polgároknak az egyesülete.

-

Közgyűlésüket évente egyszer, rendszerint a mindenkori Erzsébet Napon az iskola épületében tartják.

-

A Baráti Kör saját szabályzata szerint működik.

• A Szilágyis Alapítvány -

Alapítója a Szilágyis Baráti Kör.

-

Fő céljául az iskola oktató-nevelő munkájának segítését, a kiemelkedő eredményt

elérő

ösztöndíjszerű

tanulók,

jutalmazását,

tanulói a

közösségek

kimagasló

tanári

egyszeri

vagy

teljesítmények

elismerését tűzte ki. -

A Szilágyis Alapítvány alapító okirata szerint végzi tevékenységét.

• A Koordináta Egyesület -

Fő feladata az általános és középiskolás korcsoport körében végzett tehetséggondozás.

-

Évente előre rögzített ütemterv alapján tehetségkutató versenyeket, foglalkozásokat szervez, szilágyisoknak és más iskolák tanulóinak.

-

Működésük alapja az egyesület saját szabályzata.

- 198 -


ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM

- 199 -


Közlemény a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján e közlemény mellékleteként kiadom a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját.

Budapest, 2006. május 24. Dr. Magyar Bálint s.k., oktatási miniszter

Melléklet

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja Elvek, célok, feladatok, követelmények, általános jellemzők

- 200 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Tartalomjegyzék 1. A dokumentum célja 2. A program meghatározása 3. A megvalósulás feltételrendszere 4. A program kiemelt céljai 5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek 6. A program szociális és pedagógiai feladatai 6.1. A programba történő bekerülés eljárásrendje 6.2. 9. évfolyam pedagógiai (nevelési, oktatási, tanulásszervezési) feladatai, óratervei, foglalkozási tervei • Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció • Óratervek, foglalkozási tervek • Tanórán kívüli intézményi programok 6.3.

A

10-13.

évfolyam

pedagógiai

feladatai

(nevelési,

oktatási,

tanulásszervezési), óratervei, foglalkozási tervei • Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció • Óratervek, foglalkozási tervek • Tanórán kívüli intézményi programok 6.4.

Közös tanulói / intézményi programok (országos rendezvények)

6.5.

Feltételek (eszközök, szervezeti formák, munkaformák)

7. Pedagógiai és pszichológiai mérések, értékelések 8. Humán erőforrás biztosítása 9. A program felülvizsgálati rendje

- 201 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. 1. A dokumentum célja A dokumentum célja, hogy összefoglalja és bemutassa a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (a továbbiakban: Program) céljait, a célokat megvalósító szervezeti szinteket, a szervezeti szintek feladatait, az ötéves program pedagógiai feladatait, óra-és foglalkozási terveit, követelményeit. 2. A Program meghatározása Az Arany János Tehetséggondozó Programot (továbbiakban Program) 2000ben indította el a Kormány. A Program létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, amelyek szerint a különösen népszerű egyetemi karokon – mint a jogi, közgazdasági, orvosi csupán másfél százalékra tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók aránya. A Program létrejöttét az az elv segítette, hogy meg kell adni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezhessen. A Program létrejöttét meghatározta, hogy a közoktatás egyik legfontosabb feladata hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi – társadalmi, gazdasági pozíciók betöltésére alkalmas és jól átváltható – tudás megszerzésén keresztül vezet. A Program az iskolát a társadalmi mobilitás kitüntetett intézményének tekinti, amelynek meghatározó szerepe van abban, hogy a társadalmi előrejutást minél inkább a tanuló tehetsége, szorgalma, ne pedig családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása vagy éppen lakhelye határozza meg. A Program alapleve, hogy minden tanuló – függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől – a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon.

- 202 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A Programban kulcsszerepük van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kistelepüléseken vagy a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára a kollégiumokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A Program indulásakor az 5000 fő alatti települések diákjai számára volt nyitott, majd 2003-ban a kistelepülési – de nem feltétlenül egyéni szociális – hátrányok leküzdése helyett az egyéni szociális – de nem feltétlenül kistelepülési – hátrányok csökkentésére került a hangsúly. (Azaz 2003 óta nagyobb településekről is bekerülhetnek diákok, de csak hátrányos helyzetűek kerülhetnek be.) A program elnevezése is ekkor változott meg, és lett a „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”. A Program meghatározó elemei: − a Programba az alapító intézményei: középiskolák (gimnáziumok és szakközépiskolák),

illetve

kollégiumok

(önállóak

vagy

a

közös

igazgatásúak) pályázhattak közösen kialakított programmal, és a programot,

később

annak

felülvizsgálatát

és

továbbfejlesztését

alapvetően az intézmények önfejlesztő munkája határozta és határozza meg; − a Program céljai között szerepel, hogy az intézmények nevelő-oktató munkájukkal segítsék a kistelepülésekről, nagyvárosok leszakadó perem kerületeiből érkező hátrányos helyzetű tanulók társadalmi mobilitását, készítsék fel őket arra, hogy meg tudjanak felelni a munkaerőpiac elvárásainak, továbbtanulás esetén a modern értelmiségi lét kihívásainak; − a Program olyan emberré neveli és oktatja a diákokat, akik nyitottak a nemzeti és az európai értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre,

- 203 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethossziglan tanulásra; − a Program céljainak megvalósítása 5 éves – a középiskola kilencedik évfolyamán kezdődő és tizenharmadik évfolyamán befejeződő képzésben történik. A diákok a középiskolában a 9. évfolyamon külön osztályt képeznek, a magasabb – különösen a 12-13. – évfolyamokon részben vagy teljes mértékben a más képzési formákban résztvevő iskolatársaikkal integráltan tanulhatnak; − a 9. évfolyamon a nevelő-oktató munkát meghatározó tantárgyi programokat a középiskolában és részben a kollégiumban erre a programra akkreditáltatta a Program Intézményeinek Egyesülete; − a Program mind a 9. évfolyamon, mind később nagy hangsúlyt helyez a tehetségfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tehetséges tanulók képességeinek

sokoldalú

és

differenciált

fejlesztésére.

A

tehetségfejlesztés útjai közül a mélységben történő (tudás alkalmazása, kompetenciák

kialakítása),

tartalomban

(tanulóknak

szerkesztett

tananyag), tempóban történő (a tanuló eltérő tanulási tempójának figyelembe vétele), feldolgozási képességben (kreativitás, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) történő gazdagítást részesíti előnyben; − az Arany János-i blokknak nevezett önismeret/drámapedagógia és tanulásmódszertan/kommunikáció az 5 év folyamán kiemelten segíti a tanulók

személyiségfejlesztését,

a

tehetség

intellektuális

képességelemének fejlesztésén túl a motivációs bázis és a kreativitás fejlesztését is; − az 5 éves képzés során a Program kiemelt céljai között szerepel, hogy a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra;

angol

(vagy

más

idegen

nyelvből)

középfokú

nyelvismeretük legyen, informatikából szerezzék meg az ECDLbizonyítványt, valamint cél, hogy a Program végére a tanulók lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek; - 204 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. − a tanulók a Programban rendszeresen részt vesznek az évente szervezett

művészeti

és

sporttalálkozókon,

a

szaktáborokban,

versenyeken, amelyek a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében történő felkészüléssel együtt hozzájárulnak a képességek differenciált fejlesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, továbbá a

programban

összetartozásának

részvevők

közös

segítéséhez,

az

tudatának

kialakulásához,

intézményközi

kapcsolatok

erősödéséhez; − a Programban résztvevő tanulók rendszeresen szerepelnek a regionális és országos tanulmányi versenyeken. 3.A megvalósulás feltételrendszere 3.1 A Program jogi keretei

A Program megvalósulásnak jogi keretét az évenként megkötött szerződés jelenti, amely az Oktatási Minisztérium, a Programot megvalósító intézmények és azok fenntartói között jön létre. A szerződés alapját a mindenkori éves Költségvetési törvény, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a helyi önkormányzatokról

szóló 1990. évi LXV. Törvény, valamint a jelen

Programleírás jelenti. A szerződés tartalmazza a Program leglényegesebb tartalmi alapelveit, a finanszírozás

mértékét,

valamint

a

támogatás

felhasználására

és

elszámolására vonatkozó előírásokat. A Programban való részvétel tanulói feltételeit az Oktatási Minisztérium által évenként kiírt tanulói pályázat tartalmazza, amely pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. A közoktatási intézmények fenntartói az intézmények alapító okiratában alapfeladatként szerepeltetik a Programban való részvételt. A Programban

- 205 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. résztvevő oktatási intézmények a pedagógiai programjukban és egyéb dokumentumaikban a jelen dokumentum alapján szabályozzák a Program megvalósításának részleteit. 3.2.

A Programot megvalósító intézmények és kapcsolatuk

Adott településen a Programot

érettségit adó középiskola és a vele

együttműködő kollégium(ok) valósítja meg. Az iskola és a kollégium(ok) egyenrangú

partnerek.

Ezen

közoktatási

intézmények

kötelesek

összehangolni oktató és nevelő munkájukat, rendszeresen egyeztetni a Programmal kapcsolatos feladatokat, megoldani a problémákat, közösen kialakítani

éves

munkatervüket

és

feladatvállalásukat.

A

nem

közös

igazgatású közoktatási intézmények évente megállapodnak a szervezési és finanszírozási kérdésekben, és ezt dokumentálják. 3.3 A Programba kerülés intézményi feltételei: A Programba az intézmények az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázaton keresztül kerülhetnek be. A Program indításáig az intézményeknek biztosítani kell a Program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 3.4. A Program felépítése Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (9-13. évfolyam) terjed ki. A Program ideje alatt a tanulók számára kollégiumi jogviszony létesítése kötelező. A 9. évfolyam a hátránykompenzációt, az általános iskolai ismeretek azonos szintre hozását, emellett az intenzív nyelvi, informatikai, anyanyelvi képzést, valamint a tanulásmódszertani és kommunikációs tudás bővítését, az önismeret és személyiség fejlesztését szolgálja. A 10-13. évfolyamokon az adott iskola pedagógiai programjának megfelelő négy évfolyamos középiskolai képzés folyik, ami kiegészül az úgynevezett Arany János-i blokk speciális

- 206 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. nevelési és oktatási feladataival. A Program a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul.

4. A Program kiemelt céljai

(1) az esélyteremtés, vagyis a hátrányos szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító nevelési-oktatási és támogatási rendszer kialakítása, (2) feltételek teremtése a versenyképes tudás megszerzéséhez, (3) tehetséggondozás, személyiség- és képességfejlesztés, (4) a nevelés és az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek

• Oktatási Minisztérium illetve az általa megbízott szervezet, • A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói • A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok) 5.1.

Oktatási Minisztérium:

Felelős: az oktatási miniszter által kijelölt személy (jellemzően a közoktatásért felelős helyettes államtitkár). Feladatai különösen: •

a Program szakmai támogatása, felügyelete,

•

a többoldalú szerződés készítése,

•

az évenkénti pályázat kiírása,

- 207 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. •

a feladatok ütemezésének rögzítése a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben.

•

a Programhoz kapcsolódó dokumentumok előkészítése,

•

a beiskolázási eljárás koordinálása,

•

a Tanácsadó Testület működtetése. A Tanácsadó Testület tagjai, az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesületének elnöke, az iskolák és a kollégiumok által delegált egy-egy intézményvezető, az OM által megbízott személy, és az OM által felkért szakértők. Feladataik különösen: a Program szakmai támogatása, részvétel a Program fejlesztésében, a kiválasztási

eljárás

szakmai

hátterének

megteremtése,

a

rendszeres mérések elvégzése és koordinálása, kutatásokon keresztül a Program fejlődésének elősegítése. 5.2. A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói Feladata különösen: A fenntartói irányítás és szakmai ellenőrzés a Program működtetésére vonatkozó jelen programleírás és a szerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. 5.3. A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok) A

programban

szerződéses

kötelezettséget

vállalt

intézmények

a

feladatmegvalósítást az érvényes jogi szabályzók, a szerződésben rögzítettek és a jelen programleírás alapján végzik. 6. A program szociális és pedagógiai feladatai

- 208 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A program kiemelten kezeli azoknak a szociális és a pedagógiai feladatoknak a

megoldását,

amelyekkel

intézményesen

segítik

a

tanulók

hozott

hátrányainak eredményes megszüntetését.. Ezen feladatok megoldásával az együttműködő szervezetek biztosítják a tehetséggondozást, a személyiségés képességfejlesztést, valamint a szociális hátrányok csökkentésére alkalmas támogatási rendszer hatékony működését.

6.1 A tanulók programba történő bekerülésének eljárásrendje

Az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázati úton nyer felvételt a tanuló, a pályázat keretében részt vesz a felvételi eljárást megelőző egységes válogatáson. Csak olyan tanuló delegálható, aki megfelel az Oktatási Minisztérium évenkénti pályázati kiírásában definiált hátrányos helyzet feltételeinek, és akit iskolája nevelőtestülete, fenntartója támogat, valamint a szülő nyilatkozik arról, hogy az 5 éves oktatást, nevelést és a kollégiumi ellátást elfogadja, és támogatja. Az egységes válogatás során a tanulók egy - nem szaktárgyi jellegű - felvételi elbeszélgetésen vesznek részt, fogalmazást írnak, és részképességet vizsgáló feladatlapokat töltenek ki, azaz tehetségbeválogatáson vesznek részt az általuk első helyen választott intézményben. A Programba csak olyan hátrányos helyzetű tanuló kerülhet be, aki „megfelelt” minősítést kap az országosan egységes válogatáson. A hátrányos helyzetű

tanulók

között

a

felvételi

sorrendet

a

tanulók

összesített

teszteredményei határozzák meg. Megfelelt minősítést elérő tanulók között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek. A tanulót beválogatáson elért eredményéről, az OM ill. az általa megbízott személy értesíti. A középiskolai felvételiről szóló rendelet alapján a felvételi jelentkezési lapot és az adatlapot februárban az általános iskola osztályfőnöke állítja ki, első

- 209 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. helyen megjelölve az Arany János Tehetséggondozó Program iskoláját, és továbbítja a megfelelő helyre. A pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. A tanulók tanulói jogviszonya a felvevő iskolával, a kollégiumi tagsági viszonya a felvevő kollégiummal jön létre. A tanulók tanulói jogviszonyának megszüntetéséről az intézmény tájékoztatja az Oktatási Minisztériumot. A Programban részt vevő tanulók számára az átjárhatóságra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint az intézmény más tanulói és évfolyamai számára.

6. 2. A 9. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció:

A 9. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a diákok alapos megismerése, a tehetséggondozáshoz szükséges légkör, értékrend, beállítódások és ismeretszerzési technikák kialakítása, majd megszilárdítása, valamint a hozott tanulmányi, műveltségi és szokásrendi hátrányok csökkentése, . A pedagógiai eszközök mellett - a családi, környezeti háttér ismeretében – személyre szóló szociális segítséget nyújt a Program a tanulók szocializációját hátráltató

anyagi

nehézségek

ellensúlyozására.

(Például:

tankönyv,

taneszköz, étkezési, utazási és ruházkodási támogatások stb. rendszere.)

- 210 -


A 9. évfolyam óra-foglalkozás tervei:

A 9. évfolyam összesített tanulói óraterve Tantárgy/ foglalkozás

Iskolai óraszám

Magyar nyelv és irodalom

4 óra

Matematika

4 óra

Idegen nyelv

7 óra

Informatika

3 óra

Testnevelés

2,5 óra

Osztályfőnöki

1 óra

Természettudományos blokk

1 óra

Humán blokk

1 óra

Szabadon tervezhető

2 óra

Tanulásmódszertan–

2 óra

kommunikáció* Önismeret vagy

2 óra

drámapedagógia* Életvitel* Egyéni

Kollégiumi óraszám

1 óra vagy

csoportos

tehetséggondozó/felzárkóztató

2 óra

foglalkozások Választott

szabadidős

1 óra

foglalkozás Felkészítő foglalkozás, tanulás

8 óra

Csoportfoglalkozás

1 óra

- 211 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Összesen:

27,5-31.5 óra

Összes tanulói

44.5-46,5 óra

15 óra

Az iskola és a kollégium saját pedagógiai programjában valamint tantárgyfelosztásában rögzíti az egyes tantárgyak, foglalkozások csoportbontásait, a szabadon tervezhető, valamint a szabadon választható órákat. A program javasolt idegen nyelve a 9. évfolyamon az angol vagy a tanulók előképzettségének megfelelően más idegen nyelv.

Javaslat a szabadon tervezhető órakeret felhasználására: • idegen nyelv • informatika (ECDL felkészítés) • humán vagy természettudományos blokk

Az Arany János-i blokk órái a fenti táblázatban dőlt betűvel szerepelnek. Az Arany János-i blokk *-gal jelölt órái önálló tanóraként, illetve foglalkozásként, megállapodás szerint vagy az iskolában vagy a kollégiumban szervezhetők. Megállapodás hiányában a fenti táblázat az irányadó. Amennyiben az önismeretet drámapedagógia keretében oldják meg az intézmények, akkor azt az iskolában kell megszervezni. A tantervek ajánlása szerint az AJ blokk tanulásmódszertan/kommunikáció órái átcsoportosíthatóak, lehetőség van a tantárgyi program intenzívebb oktatására a 9. illetve a 10. évfolyamon, illetve epohális oktatásra. A személyiségfejlesztés/önismeret blokk óráit lehet kéthetente is tartani ( 4 x 45 perc).

- 212 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A kollégium a 9. évfolyamos „Arany János” csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből egy tanuló heti kötelező óraszáma nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény. Az „Arany János-i blokk” tartalmi elemei

A tehetséggondozásnak és a tanulók tudásbeli és kulturális különbségeinek leküzdésére irányuló hátránykompenzáció lényeges alapeleme a tanulásmódszertan/kommunikáció és az önismeret/drámapedagógia tantárgyi programok, összefoglaló néven az Arany János-i blokk. Ezek a tantárgyi programok az öt év folyamán kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését. Cél, hogy a nevelő-oktató munka folyamata során a tanulóknak ne csak az intellektuális képességei, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezője fejlesztésre kerüljön. Mindkét tantárgyi program oktatása akkreditált tantervek alapján történik; a tantervek speciális tréning jellegű foglalkozásokat is tartalmaznak a retorikától a kreatív íráson át a kutatói gyakorlat elsajátításáig, a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztást elősegítő pályaorientációs foglalkozásokig. A tantárgyi blokkokat a tantárgyi tanulásmódszertanok kivételével csak az arra kiképzett tanár/pszichológus tarthatja, vagy kettős vezetésű csoport esetén közösen tarthatják.

Értékelés a 9. évfolyamon:

- 213 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelv, a matematika, az informatika és a testnevelés tantárgyakat félévkor és év végén 1-től 5-ig osztályzattal minősítjük. • A humán- és természettudományos blokkban tanított ismereteket félévkor és év végén is szövegesen kell értékelni. /megfelelt – jól megfelelt – dicséretes/ • Az

Arany

János-i

blokk

foglalkozásait

(tanulásmódszertan

–

kommunikáció, drámapedagógia, önismeret) részt vett bejegyzéssel zárjuk le, a tanuló számára egy részletes szöveges értékelést adunk az általa elért eredményről. Az előkészítő évet követő négy évben az Arany Jánosi-blokk elemeinek félévi, illetve tanév végi minősítése megegyezik az előkészítő év minősítési formájával.

Tanórán kívüli intézményi programok a 9. évfolyamon A tanórán és felkészítő foglalkozáson kívüli programok terve a 9. évfolyamon

Iskolai

Kollégiumi Szabadidő

- Szakkör

eltöltését

szolgáló

foglalkozások:

- Érdeklődési kör

- Szakkör

- Önképzőkör


- Énekkar

- Önképzőkör

- Művészeti csoport

- Énekkar

*- Felkészítés a Művészeti Fesztiválra

- Művészeti csoport ECDL vizsgára felkészítés és

* * - Egyéni és csoportos foglalkozások

gyakorlás

pszichológussal

(egyénileg

és

csoportbontásban) *

-

Mentálhigiénés

foglalkozások

(egyéni és csoportos) * -

- 214 -

Kommunikációs és konfliktus-

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. kezelő

tréning, közösségépítő

foglalkozások * Felkészítés a Művészeti Fesztiválra

- Tanulmányi-szakmai-kulturális

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek

versenyek - Házi bajnokságok

- Házi bajnokságok - Iskolák

közötti

versenyek,

bajnokságok

- Diáknapok *

- Diáknapok

-

Felzárkóztató

tantárgyi

foglalkozások

* - Felkészülés a sporttalálkozóra *

-

AJTP

intézmények

által

meghirdetett versenyek, pályázatok

*- Úszásoktatás

- Iskolai sportkör

* Sítábor

*

- Tanulmányi kirándulás

*Kollégiumi program-hétvége

- Környezeti nevelés

-

- Kulturális rendezvény

kirándulások

- Sportrendezvény

-

- Osztály- vagy csoportfoglalkozás (az

intézményi

tehetséggondozó rögzítettek szerint)

Arany

János

programban

Belföldi

tanulmányi

Tehetséggondozó csoportos

egyéni

foglalkozások

intézményi

Arany

tehetséggondozó

utak, és az János

programban

rögzítettek szerint - Tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozások.

- 215 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. *-gal jelöltek az Arany János-i blokk programelemei, amelyek a Kollégiumi Programhétvégék kivételével bármelyik intézménytípusban megszervezhetőek megállapodás szerint. A Kollégiumi Program-hétvége havonta egyszer és egy tanévben legalább kilenc alkalommal szerveződik, amelyen a tanulók részvétele kötelező. A kilenc alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így pl. nyári szünetben nagyobb kirándulások vagy télen pl. sítábor szervezhető A felsorolt tanórán kívüli programelemek a helyi adottságoknak megfelelően más programelemekkel is helyettesíthetőek

6.3. A 10-13. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei

Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció: A

10-13.

évfolyam

személyiségének,

legfontosabb

szociális

pedagógiai

képességeinek

feladata

fejlesztése

a

mellett

tanulók egyéni

fejlődésük differenciált segítése, a tehetségük feltárása, gondozása, szakmai jövőképük kialakítása, és felkészítésük a Program tanulmányi céljainak (továbbtanulás, nyelvvizsga, ECDL vizsga, jogosítvány,) sikeres teljesítésére. Folyamatos feladat a tanulást, művelődést, beilleszkedést nehezítő tényezők ellensúlyozása személyre szabott pedagógiai és szociális segítségnyújtással.

- 216 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A 10-13. évfolyam óra, illetve foglalkozási tervei

A 10. évfolyam összesített tanulói óraterve

A 11-13. évfolyam összesített tanulói óraterve

Tantárgy/ foglalkozás

Iskolai PP szerint

Tanulásmódszertan– kommunikáció

Iskolai

Kollégiumi

Iskolai

Kollégiumi

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

25, 5

28 óra

2 óra

2 óra

Önismeret vagy drámapedagógia

2 óra

2 óra

11 óra

11 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Egyéni vagy csoportos felkészítő foglalkozások (tanóra, tehetséggondozó/felzá rkóztató foglalkozások) Választott szabadidős foglalkozás Csoportfoglalkozás Összesen:

27,5 – 31,5 óra

Összes tanulói

15 óra

42.5 – 46,5 óra

30 -34 óra 45 – 49 óra

Az iskola és a kollégium saját pedagógiai programjában valamint tantárgyfelosztásában rögzíti az egyes tantárgyak, foglalkozások

- 217 -

15 óra

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. csoportbontásait, a szabadon tervezhető, valamint a szabadon választható órákat. A 10 – 13. évfolyamon oktatott két idegen nyelv közül az egyik kötelező jelleggel az angol nyelv. Az Arany János-i blokk órái (dőlt betűvel jelölve) megállapodás szerint, vagy az iskolában, vagy a kollégiumban szervezhetők. Megállapodás hiányában a fenti táblázat az irányadó. A tanulásmódszertan – kommunikáció iskolai szervezés esetén tantárgyakhoz integrálható. Amennyiben az önismeretet drámapedagógia keretében oldják meg az intézmények, akkor azt az iskolában kell megszervezni. A kollégium a 10 -13. évfolyamos Arany János csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből az egy tanulóra vetített heti kötelező óraszám nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény. Tanórán kívüli intézményi programok a 10-13. évfolyamon

10-13. évfolyamon összesített, tanórán- és felkészítő foglalkozáson kívüli programok terve Iskolai

Kollégiumi

- Szakkör

Szabadidő


foglalkozások:

eltöltését

- Önképzőkör

- Szakkör

- Énekkar


- 218 -

szolgáló

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. - Művészeti csoport

- Önképzőkör - Énekkar

* - Jogosítvány megszerzése

- Művészeti csoport * - Jogosítvány megszerzése * - Mentálhigiénés foglalkozások * - Nyelvvizsgára felkészítés - Tanulmányi-szakmai-kulturális

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek

versenyek - Házi bajnokságok - Iskolák

- Házi bajnokságok

közötti

versenyek,

bajnokságok

- Diáknapok *

- Diáknapok

-

Felzárkóztató

tantárgyi

foglalkozások

* - Projektnap

* - Tehetséggondozó foglalkozások

* - Versenyekre felkészítés * - Érettségire felkészítés * - Nyelvvizsgára felkészítés

- Iskolai sportkör - Sportfoglalkozások - Tanulmányi kirándulás

* - Tanulmányi utak belföldön és

- Környezeti nevelés

külföldön

- Kulturális rendezvény

* - Képzési és tehetséggondozó

- Sportrendezvény *-

kollégiumi hétvégék egyéni és

Osztály vagy csoportfoglalkozás az

intézményi

tehetséggondozó rögzítettek szerint.

Arany

János

programban

csoportos intézményi

foglalkozásai Arany

tehetséggondozó rögzítettek szerint.

- 219 -

az János

programban

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Tanulóval való egyéni törődést *biztosító foglalkozások. Nyári táborok

*-gal jelöltek az Arany János-i blokk programelemei, amelyek a Kollégiumi Programhétvégék kivételével bármelyik intézménytípusban megszervezhetőek megállapodás szerint. A Kollégiumi Program-hétvége havonta egyszer és egy tanévben legalább kilenc alkalommal szerveződik, amelyen a tanulók részvétele kötelező. A kilenc alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így pl. nyári szünetben nagyobb kirándulások, télen például sítábor szervezhető. A 13. évfolyamon a szervezendő kollégiumi programhétvégék száma legalább négy. A felsorolt tanórán kívüli programelemek a helyi adottságoknak megfelelően más programelemekkel is helyettesíthetőek. . 6.4. Közös rendezvények Tanulók számára A tehetséggondozás egyik speciális formája az évente ismétlődően egy-egy intézmény-pár szervezésében történő szaktábor, verseny, fesztivál, illetve a 9. évfolyamosokat érintő gólyatábor. A közös programokból a 9. évfolyamon négy kötelező: • az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő művészeti találkozó, • az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő sporttalálkozó, • a gólyatábor,

- 220 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • ezen kívül egyet kötelezően kell választani az intézmény-párok kínálatából. Pl.: Tömörkény alkotói pályázat, Szülőföldem szép határa diákkonferencia. A mindenkori listát az intézmények egyesületének ajánlása tartalmazza. Pedagógusok számára Minden évben megrendezésre kerül a tanévnyitó konferencia, valamint a tehetséggondozó konferencia, amelyek célja a szakmai együttműködés összehangolása. 6.5.

Feltételek (eszközök, szervezeti formák, munkaformák)

Tárgyi eszközök A résztvevő intézmények a Program vállalt többletfeladataihoz igazítják a pedagógiai programban rögzített eszköz- és felszerelésjegyzéküket, és az itt felsoroltak

használhatóságát

a

lehetőségeikhez

mérten

biztosítják

(eszközbeszerzés, kölcsönzés, bérlés).

Szervezeti formák, munkaformák Az intézmények a szervezeti és munkaformákat a program célkitűzéseivel, a feladatokkal, a tanulók általános jellemzőivel, a személyi és tárgyi feltételek meglétével összhangban választják ki.

Leggyakrabban használt szervezeti formák: -

osztály,

-

csoport,

-

diákkör,

-

önképzőkör,

-

egyéni foglalkozás.

Leggyakrabban alkalmazott munkaformák:

- 221 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. -

tanóra,

tanórai

differenciálás

különféle

formái

(kiscsoport,

nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) csoportfoglalkozás, tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, AJ-blokk, önképzőkör stb.), egyéni foglalkozás, -

verseny,

-

tréning,

-

szabadidős foglalkozás, tábor, szaktábor, kirándulás,

-

fakultáció,

-

nyári kurzusok,

-

mentor-program.

A fenti szervezeti formákat, munkaformákat és a tehetségfejlesztés és a hatékony nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében össze kell hangolni. A feladatok végrehajtását a középiskola és a kollégium közötti optimális munkamegosztással kell biztosítani. 7. Pszichológiai és pedagógiai mérések, értékelések

Pszichológiai mérések

A Programon belül a pszichológiai méréseket, a hatásvizsgálatot a Debreceni Egyetem Pedagógiai - Pszichológiai Tanszéke végzi.

E vizsgálatokhoz

készítették el a hazai viszonyokra adaptált vizsgálati módszereket és az eredmények feldolgozásához szükséges metodológiai és technikai apparátust. A pszichológia mérések eredményeit és az egyéni jellemzéseket a fejlesztési programok tervezésénél a programfelelősök és a programgazdák használják. A hatásvizsgálat javasolt struktúrája a nemzetközileg elfogadott Renzulli modellre épülve a következő: • általános intellektuális képességek vizsgálata • kreativitás vizsgálata - 222 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • egyéni tanulási stratégiák vizsgálata • motiváció-vizsgálata • énkép, önértékelés vizsgálata • szorongás-vizsgálat • pályaorientáció-vizsgálat Mérési időpontok: A mérés tárgya

Mérés időpontja 9. évf.

9.évf.

11. évf.

13.

eleje

vége

vége

évf. eleje

általános intellektuális

X

X

X

X

X

képességek kreativitás egyéni tanulási stratégiák

X

motiváció

X

X

X

X

X

X

énkép, önértékelés

X

X

X

szorongás

X

X

X

X

X

X

pályaorientáció Pedagógiai mérések

A Programon belül a pedagógiai méréseket, a felvételit megelőző válogatás során, illetve az egyéni fejlesztést, az individuális profil készítését megelőzően az OM által felkért szakértők végzik. 1. A felvételit megelőző válogatás során -

szövegértési képességet

-

matematikai képességet mérő és

-

pszichológiai teszteket írnak a tanulók.

2. Az egyéni fejlesztést, individuális profilt megelőzően - 223 -


szövegértési képességet,

-

matematikai képességet,

-

logikai képességet mérő teszteket,

-

háttérkérdőívet (szocioökonómiai státusz, tanulással szembeni attitűd) veszünk fel, amelyből az intézményeknél meglévő szoftverrel az egyéni profilt kirajzolható, ezeken az egyéni profilokon alapszanak a tanulókra elkészített egyéni fejlesztési tervek.

A méréseket az intézmények az Arany János normatívából fedezik.

8. Humán erőforrás biztosítása A Programban résztvevő tanárokat, kollégiumi nevelőket a célok és feladatok megvalósításában továbbképzések, a tantárgyi programok megvalósításához kapcsolódó konzultációk segítik. Az Ember és társismeret I, II. (2 x 90 órás akkreditált továbbképzés) az önismeret és személyiségfejlesztés tantárgyi program tartalmához lett akkreditálva, elvégzése – kivéve, ha az oktató az intézmény által alkalmazott pszichológus - a tantárgyi program oktatásához nélkülözhetetlen. A továbbképzéseket az intézmények az Arany János normatívából fedezik. 9. A program felülvizsgálat rendje A programleírást négyévente kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat ütemtervét az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete készíti el, majd az OM dönt az elfogadásról. A programleírással kapcsolatban ki kell kérni a Tanácsadó Testület állásfoglalását, valamint az Arany János Tehetséggondozó

Programot

megvalósító

véleményét.

- 224 -

intézmények

vezetőinek

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A programleírás intézményi szintű adaptálása: a programban résztvevő intézmények saját alapdokumentumaik (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, házirend stb.) elfogadási és jóváhagyási rendje szerint integrálják a programleírás rájuk vonatkozó elemeit.

- 225 -


"Mit csináltál a rád bízott talentumokkal? Nincs más számonkérés, csak gyermekeink tekintetében. Ahány szóra vágyó gyermek, a jövõnek megannyi lámpása a meglódult idõben." (Sütõ András)

Az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja Az Arany János Tehetséggondozó Program a résztvevõ 41 intézmény közös önfejlesztõ munkájának eredményeire épít. Minden év augusztusában sor kerül a program felülvizsgálatára.

Bevezetés Az Országos

Arany

János

Tehetséggondozó

Programot

a

Kormányprogramban megfogalmazott cél hívta életre, amelynek legfontosabb elemei a következõk: Az emberi erõforrás fejlesztésének a versenyképességre kifejtett gazdasági hatása, valamint a térségi, etnikai, szociális hátrányok leküzdését segítõ szerepe döntõ fontosságú. Ezért szükséges, hogy az oktatás minõségének javítása, a hasznosítható tudás térnyerésének elõsegítése a kormányzati politika legmagasabb szintjén képviseltessék (...) A Kormány oktatáspolitikáját alapvetõen befolyásolják az ország európai uniós csatlakozásával, a nemzeti versenyképesség

erõsítésével

kapcsolatos

közoktatás

legfontosabb

feladatok

(Az

új

évezred

küszöbén) "A

Kormány

a

szerepének

a

társadalmi

egyenlõtlenségek mérséklését tartja. Elfogadhatatlan, hogy a társadalmi elõrejutást ne a tanuló tehetsége, szorgalma, hanem családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása vagy éppen lakhelye határozza meg. A Kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a hátrányos helyzetû, leszakadó rétegek gyermekeinek tehetséggondozására, illetve felzárkóztatására. " Az Arany János Tehetséggondozó Program alapvetõ céljai: - 226 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. (1) a tudás tekintélyének visszaállítása (2) az esélyteremtés, vagyis a különbözõ szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkezõ szülõk gyermekeinek egyenlõ esélyeket biztosító oktatási rendszer, és támogatási rendszer kialakítása, (3) tehetséggondozás, (4) valamint az oktatás tartalmának korszerûsítése, minõségének fejlesztése. A Kormányprogram alapján az Oktatási Minisztérium kidolgozta az Arany János Tehetséggondozó Programot, hogy esélyt teremtsen a leszakadó térségek felzárkóztatására. Ezen térségek felemelkedésének egyik legfontosabb feltétel a jól képzett, kreatív, lakóhelyéért tenni akaró vidéki értelmiség megerõsítése.

Az "Arany János Tehetséggondozó Program" pedagógiai-pszichológiai kiindulási pontja A XX. század utolsó harmadában egyfelõl világszerte sokasodtak a kutatások a tehetség témakörben, másfelõl egyre több fejlesztõ program indult az iskolákban.

Mostanra

módszereknek,

kialakult

amelyek

egy

biztos

olyan

alapot

bázisa

jelentenek

az

ismereteknek,

a

magyarországi

tehetséggondozó programokhoz. 1.1.

A tehetség fogalma, összetevõi

A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevõjét emeli ki a tehetségnek: • átlag feletti általános képességek, • átlagot meghaladó speciális képességek, • kreativitás • feladat iránti elkötelezettség.

- 227 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Az átlag feletti képességek közé tartozik például a magas szintû elvont gondolkodás,

fejlett

anyanyelvi

képességek,

jó

memória,

hatékony

információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekbõl sokféle van, a Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott. E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthetõ el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A kreativitás is több elembõl épül fel: originálitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevõ is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemzõ, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezõket foglal magába, amelyek a magas szintû teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklõdés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlõdnek, e háttértényezõk fejlettsége nélkül nincs magas szintû teljesítmény. 1.2.

A tehetség kibontakoztatása

Az elõzõekben leírt tehetség-összetevõket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztõ munka eredményei. Soktényezõs a tehetség fejlesztésének folyamata, ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségbõl teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki. Azt a sokak által megfogalmazott tételt is világosan mutatja az elõzõ ábra, hogy az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelõssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakozásában.

- 228 -


1.3.

Életkor és tehetségfejlesztés

A fejlesztõ munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Az egyéni fejlesztés már nagyon korai szakaszban megkezdhetõ, de semmiképpen nem elkülönítendõ. A felsõ tagozat már színtere lehet a hatékony, speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és a tapasztalatok szerint (12-13) már többnyire megjelenik a speciális tehetség, Kettõs itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan mûködõ , változatos programokat biztosítani, másrészt - ha megtaláltuk a tehetséget speciális szervezeti formákban kell továbbfejleszteni. A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolagyakorlatban: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok. Fontos, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak. Egyrészt a tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztésérõl sem szabad megfeledkezni ekkor sem. Másrészt még ekkor is lehetõséget

kell

biztosítani

a

tanuló

számára,

hogy

érdeklõdésének

változásával, új, magas szintû képességének összhangban tudjon változtatni képzési

menetrendjén.

Rugalmas,

sokféle

képességterületet

átfogó

programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elõ a felsõoktatásban

a

számára

legadekvátabb

területen

tanulmányokra. 1.4.

Az iskolai tehetségfejlesztés kritikus pontjai

• A tehetség azonosítása, felismerése. • A programok célkitûzései. • Szervezeti formák. • Gazdagítás, dúsítás. • Tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók, - 229 -

való

sikeres

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • Együttmûködés a családdal. 1.5.

Néhány alapelv a tehetségek azonosításához

• A már felsorolt Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat, mind a négy összetevõre figyelni kell. • A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelentenek egyedüli megoldást. • A szunnyadó tehetség rejtezik, ezért is nehéz felismerni. • A képesség és a teljesítmény két különbözõ dolog, gyakori az alulteljesítõ tehetséges tanuló. • A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. • Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményérõl, képességeirõl, annál megbízhatóbb az azonosítás. Néhány szempont a tehetség felismeréséhez: -

Gyorsan és könnyedén sajátítják el az új ismeretet.

-

Korán érnek, teljesítményük életkorukat gyakran meghaladja.

-

Nagy szókinccsel rendelkeznek, nyelvi kifejezési formáik gazdagok.

-

Gyors felfogásúak, logikusak, intellektuálisan elmélyülnek.

-

Sokféle ismeretük van a világról.

1.6.

Tehetségfejlesztõ programok célkitûzései

A képességek fejlesztése mellett döntõ fontosságú a személyiség fejlesztése. E két fõirányon belül négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg. Fontos a programok tervezésekor a következõkre figyelni: -

a tehetséges gyerek erõs oldalának fejlesztésére,

-

a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges tanulásnál van ilyen, ez se akadályozhatja az erõs oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, hatékony tanulási stratégiák hiánya, stb.) - 230 -


megfelelő "légkör" megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal és tanulótársakkal!)

1.7.

A tehetségfejlesztés szervezeti formái

Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák. megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet - természetesen a célkitûzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzõivel összhangban kell ezek közül választani. Fontos, hogy a tanórai és a tanórán kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében. Csak felsorolásszerûen a világszerte leggyakrabban alkalmazott keretek: -

tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.)

-

fakultáció

-

speciális osztály

-

délutáni foglalkozások (szakkörök, blokk. önképzõkör stb.)

-

hétvégi programok

-

nyári kurzusok

-

mentor-program.

A programban figyelembe kell venni az iskola és a kollégium közötti munkamegosztást, együttmûködési lehetõséges formáit és területeit: -

tartalmi megosztás: amikor bizonyos tevékenységek csak az iskolában vagy csak a kollégiumban zajlanak;

-

komplementer megosztás: amikor az adott tevékenység átgondoltan és szervezetten megoszlik a két intézmény között, az egyik helyszínen végzett tevékenység a másikon folytatódik, kiegészül, gyakorlási lehetõség nyílik a gyerekek számára stb.

1.8.

Gazdagítás, dúsítás

Tartalmi

szempontból

a

legfõbb

alapelve

a

tehetséggondozásnak

a

gazdagítás. Célja alapvetõen az ismeretek és az elsajátítási folyamat kötelezõ

- 231 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. tananyagon túllépõ kiszélesítése. A minõségi dúsításra kell a hangsúlyt fektetni a programban. -

Mélységben történõ gazdagítás: ennek során több lehetõséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek a tudásuk és képességeik alkalmazására.

-

Tempóban történõ gazdagítás: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idõ alatt társainál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerû tartalmak bevonásával is megoldható.

-

A tartalmi gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni.

-

A feldolgozási képességek gazdagítása elsõsorban a kreatív és kritikus gondolkodás

fejlesztését

jelenti

felfedezõ,

illetve

interdiszciplináris

tevékenység közben. 1.9.

Tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók

A tantestület tagjainak egész sor speciális feladatot kell megvalósítaniuk a kiemelt tehetséggondozásban. Ennek érdekében jól elkülöníthetõ feladatkörök meghatározására van szükség. -

Programvezetõ: általános áttekintés, bátorítás, segítés, ellenõrzés, téma napirenden tartása. Össziskolai azonosító és ellenõrzõ programok készítése, órán kívüli tevékenységek koordinálása, mentor-programok irányítása, versenyek szervezése

-

Szakmai munkaközösség-vezetõk: átfogó programok készítése, tanórai és tanórán kívüli gondozás, folytonosság és elõrehaladás, . forrásanyagok biztosítása, hatékonyság ellenõrzése.

-

Tehetség-tanácsadó

szakember

(erre

képzett

pedagógus,

vagy

pszichológus): problémás helyzetekben - esõsorban egyéni és kiscsoportos formákban - konzultációs keretek között segíti a tehetséggondozó program megvalósulását. Három fõ iránya van: tanácsadás a gyerekeknek, közremûködõ pedagógusoknak és a szülõknek.

- 232 -


Az egyes tanárok: közremûködés a programok kidolgozásában, tehetséges tanulók azonosítása, egyéni szükségletek és érdeklõdés felderítése, fejlesztése, tanórai és órán kívüli gazdagítás.

1.10. Együttmûködés a családdal A tehetséggondozást sem tudja a szülõ hatékony közremûködése nélkül megoldani az iskola. A Mönks-modell alapján három környezeti tényezõ játszik döntõ szerepet a gyerek tehetségének kibontakozásában: az iskola, a család és a társak. Fontos tehát a szülõkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere. Az együttmûködés fõbb tartalmi szempontjai: -

célok

tisztázása,

egyeztetése,

közös

álláspont,

azonos

követelményrendszer kialakítása, - a fejlõdés közös értékelése, -

pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása,

-

a tanuló megismerése,

-

a tehetség, képesség felismerése,

-

a gyerek érzelmi támogatása, elfogadás, odafigyelés,

-

közös programok szervezése,

-

pályaválasztás irányítása.

A

családdal

való

együttmûködésnek

sokféle

szervezeti

formáját

kell

mûködtetni ahhoz, hogy a kapcsolattartás hatékony legyen: szülõi értekezlet, szülõk akadémiája, egyéni konzultáció, családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a kezdeményezõ szerepet az iskolának és a kollégiumnak

kell

felvállalnia,

egyben

gondoskodni

kell

a

korszerû

tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésérõl.

Az Arany János Tehetséggondozó Program mûködése: A program keretében minden évben megyénként 35 jó képességû tehetséges, a nyolcadik osztályt befejezõ gyermek nyer felvételt és elhelyezést neves, - 233 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. kiemelkedõ eredményekkel rendelkezõ gimnáziumokban és kollégiumokban. Itt - a négy gimnáziumi évet megelõzõen - elõkészítõ évfolyamon lesz lehetõsége a diákoknak az esetleges tudásbeli és kulturális különbségeik leküzdésére, a szükséges tanulási módszerek elsajátítására. A diákok, az Oktatási Minisztérium irányításával, a gimnáziumok és a kollégiumok nevelõtestületei által közösen kidolgozott, a kerettanterven alapuló helyi tanterv alapján készülnek fel az érettségire, valamint az egyetemi, fõiskolai felvételire,

a

továbbtanulásra.

A

program

speciális

elemei

-

tanulásmódszertan, kommunikáció, önismeret - az ötéves képzés során valósulnak meg. A program megvalósítása érdekében a központi költségvetés kiegészítõ támogatást biztosít a programban részt vevõ gimnáziumok és kollégiumok számára. Az országos Arany János Tehetséggondozó Program azoknak az 5000 lakosnál kisebb községekben, vagy városok leszakadó, hátrányos helyzetű területein élõ, tehetséges, kreatív, tanulásra motivált, jó képességû tanulóknak biztosít esélyt, akiket iskolájuk nevelõtestületének ajánlása alapján a település önkormányzata képviselõtestületi határozatban támogat, és tõlük független okokból nem vehetnének részt magas szintû középfokú oktatásban. A program diákok elé támasztott célja, hogy legyenek becsvágyóak, akarjanak feljebb törni, többet tudni, többet elérni, mint amennyit környezetük a jelenlegi helyzetük alapján sugall, és ezt a tanuláson keresztül tegyék meg. 2. Az

Arany

János

Tehetséggondozó

Program

intézmények: Baranya megye Pécs: Leõwey Gimnázium Kodály Zoltán úti Középiskolai Kollégium Békés megye Mezőberény: Petõfi Sándor Gimnázium és Kollégium Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc: Földes Ferenc Gimnázium

- 234 -

alapján

mûködõ

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Teleki Tehetséggondozó Kollégium Sárospatak: Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Csongrád megye Szeged: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Ortutay Gyula Általános és Középiskolai Kollégium Gyõr-Moson-Sopron megye Gyõr: Révai Miklós Gimnázium Kossuth

Lajos

Ipari

Szakközépiskola

és

Szakmunkásképzõ

Kollégium Hajdú-Bihar megye Debrecen: Tóth Árpád Gimnázium Gulyás Pál Kollégium Heves megye Eger: Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, illetve Neumann János Középiskola és Kollégium Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok: Varga Katalin Gimnázium Szolnoki Városi Középiskolai Kollégium Nógrád megye Balassagyarmat: Balassi Bálint Gimnázium Madách Imre Kollégium Tolna megye Bonyhád: Bonyhádi Petõfi Sándor Gimnázium és Kollégium Veszprém megye Veszprém: Lovassy László Gimnázium Veszprémi Városi Középiskolai Kollégium Pápa: Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Bocsor István Kollégium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyháza: Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Bács-Kiskun megye

- 235 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Kecskemét: Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Kollégium Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium Komárom-Esztergom megye Tata: Eötvös József Gimnázium József Attila Középfokú Kollégium Fejér megye Székesfehérvár: Teleki Blanka Gimnázium Nemes Nagy Ágnes Középiskolai Leánykollégium József Attila Középiskolai Kollégium Somogy megye Kaposvár: Táncsics Mihály Gimnázium Gyergyai Albert Kollégium Zala megye Zalaegerszeg: Zrínyi Miklós Gimnázium Kaffka Margit Középiskolai Leánykollégium Kovács Károly Középiskolai Kollégium Vas megye Kõszeg: Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium Pest megye Budapest: Puskás Tivadar Távközlési Technikum Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium (Az iskolák rövid bemutatását a program 1. sz. melléklete tartalmazza.) 3.1

A programban részt vevõ intézmények jogi státusza, mûködési

engedélyek • Pályázati dokumentáció. A gimnáziumok és a kollégiumok közös pedagógiai programmal, a fenntartó támogatásával pályáztak. • Intézmények fenntartó által módosított alapító okirata • Miniszteri engedély a gimnáziumi elõkészítõ évfolyam indítására - 236 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • Háromoldalú szerzõdés (OM-Fenntartó-Intézmények) a programtámogatás igénybevételéhez. • Az

intézmények

fenntartó

által

elfogadott,

módosított

pedagógiai

programja, amelyben az Arany János Tehetséggondozó Program szerepel A program az Oktatási Minisztérium programja. A program alapfeladata: 5 éves középiskolai tehetséggondozás, kollégiumi ellátással A program koordinálásának központja: Budapest, Szalay u. 10-I4 A program koordinálásával megbízott személy: Fuszek Csilla Kollégiumi szaktanácsadó: Dr. Simon István Tanácsadó (tehetség-, programfejlesztés): Dr. Polonkai Mária 3. A program oktatási szerkezete • Országos beiskolázás, megyei gimnáziumokkal, kollégiumokkal. • Pályázat alapján a tanulók beiskolázását az Oktatási Minisztérium végzi. • Speciális tantervû elõkészítõ osztályok, majd a kerettantervre épülő helyi tanterv. • Az Arany János Tehetséggondozó Program intézményi egysége, egy iskola és az együttmûködõ kollégium(ok) együttese. • Folyamatos együttmûködésben alakul ki a két intézményrész nevelésioktatási rendszere. • A jogi szabályozást, a finanszírozást, az intézményekkel és az intézmények fenntartóival

együttmûködve

az

Oktatási

Minisztérium

Közoktatási

Helyettes Államtitkársága koordinálja.

Az intézmények által közösen megfogalmazott alapelvek: Pedagógiai program megvalósításának alapelvei, nevelõ-oktató munka célja, hogy a tanulókat - az általános emberi értékek figyelembevételével felkészítsék a jövõ évezred modern, értelmiségi létére. Olyan iskolát kívánnak

- 237 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. építeni pedagógiai-szellemi értelemben, amely a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó, magyar hazáját szeretõ, széles látókörû fiatalokat bocsát ki falai közül. Olyan európai színvonalú iskolára van szükség, melynek tanulói a benne eltöltött évek alatt magukba szívják a magyar történelem tanításait, a mai és a holnapi ifjúsághoz szóló üzenetét. Pezsgõ életû iskolák mûködtetése a cél, melyben lányok és a fiúk ápolják anyanyelvüket, szeretik és értik nemzeti

irodalmukat.

Õrzik

és

továbbviszik

nemzetük,

lakóhelyük

hagyományait, ismerik hazájuk múltját, a történelemben betöltött szerepét, kulturális értékeit. A programban dolgozó tantestületeknek célja, hogy tanulóikat

jól

felkészítsék

az

érettségire,

és

az

egyetemi-fõiskolai

továbbtanulásra. A diákok korszerû általános mûveltséget szerezzenek, alakuljon ki bennük az igény a folyamatos önmûvelésre, képesek legyenek egész életükön át új ismeretek megszerzésére. A program diákjai a szellemi és a fizikai munkát egyaránt becsüljék meg, tudjanak hasznosan gazdálkodni. Humanista iskolát kell kialakítani, a tanulókat arra kell nevelni, hogy tiszteljék egymás gondolkodásmódját, világnézetét. Becsüljék meg a munkát és maguk is törekednek becsülettel dolgozni. Az iskolák és kollégiumok általános erkölcsi értéket adjanak diákjaiknak. A tanulók számára harmonikus, kiegyensúlyozott, derûs környezetet kell biztosítani, hogy lehetõségük legyen, önmagukat megismerve, boldog, a társadalom számára teljes értékû emberekké válni. Az Arany János Tehetséggondozó Program fõ feladatának tekinti

a

tehetséggondozást,

a

tehetséges

gyermekek

adottságainak,

képességének sokoldalú és differenciált fejlesztését. • A program 5 éves fejlesztést, tehetséggondozást biztosít a programban résztvevõ tanuló számára a gimnáziumban és a kollégiumban, melynek célja a magas színvonalú felsõoktatásra való elõkészítés. • A programban tanuló diákok a gimnáziumban, egy osztályba járnak az elõkészítõ évben, valamint 9-10. osztályban. A kollégiumban egy csoportot képeznek.

- 238 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • Az önismeret, kommunikáció, tanulásmódszertan az öt év folyamán segíti a tanulók személyiségfejlesztését. • Elõkészítõ évfolyamon akkreditált képzés folyik a gimnáziumban és a kollégiumban közösen. • Az öt éves képzés során cél: angol nyelvbõl "C" típusú középfokú nyelvvizsga letétele, informatikából ECDL bizonyítvány megszerzése, gépjármûvezetõi engedély megszerzése. • A tanulók rendszeresen részt vesznek az Országos Arany János Tehetséggondozó Program mûvészeti és sporttalálkozóin, szaktáborain. 3.1. • Az

Alapelvek megvalósítását segítõ feltételek iskolák

és

korszerûsítése.

A

a

kollégiumok

program

diákjait

együttmûködésének tanító,

nevelõ

folyamatos tanárok

egy

nevelõközösséget alkotnak. • A program országos, az egyes intézmények regionális beiskolázásának fenntartása. • A tanári karok folyamatos építése, továbbképzése, hogy az Arany János Tehetséggondozó

Programban

magasan

képzett,

a

tanári

pályát

hivatásnak választó, tekintõ tanáregyéniségek tanítsanak, neveljenek az iskolákban és a kollégiumokban. • Kapcsolatrendszer folyamatos bõvítése, erõsítése a régió iskoláival, fenntartókkal és a programban résztvevõknek egymással. • Országos szakmai munkaközösségek kialakítása. • A

program

hírnevének,

rangjának

megalapozása,

hagyományainak

kialakítása, ápolása, méltó megjelenítése és képviselete.

Tanulói jogviszony létrejötte • Az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázati úton nyer felvételt a tanuló, melyrõl az Oktatási Minisztérium dönt.

- 239 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • A pályázaton részt vehet 5000 fõ alatti településen, illetve városok leszakadó területein élõ 8. osztályos tehetséges tanuló, akit iskolája nevelõtestülete, önkormányzata támogat, valamint a szülõ nyilatkozik arról, hogy az 5 éves oktatást és a kollégiumi ellátást elfogadja és támogatja, s tõle független okok miatt gimnáziumi továbbtanulása nem biztosított • A pályázati szakasz egybe esik - miniszteri rendelet alapján - az elõfelvételi szakasszal. • A felvételirõl szóló rendelet alapján a felvételi jelentkezési lapot és az adatlapot az általános iskola osztályfõnöke állítja ki, elsõ helyen megjelölve az Arany János Tehetséggondozó Program iskoláját, és továbbítja a megfelelõ helyre. • A tanulót a felvételrõl az Oktatási Minisztérium és a program iskolája is értesíti. • A program tanulóinak jogviszonya a program iskoláival jön létre, amit a tanév rendjérõl szóló rendelet szabályoz.

Továbbhaladás a programban tanulók számára • A 9. elõkészítõ év befejezését követõen a tanuló 10. évfolyamon folytatja tanulmányait. • 9. elõkészítõ évet ismételni nem lehet. • Ha a tanuló valamennyi tantárgyból sikeres osztályozó vizsgát tesz, átugorhat egy évfolyamot, és tanulmányait a következõ évfolyamon folytathatja. • Az érettségi szabályzat szerint a tanuló elõrehozott érettségi vizsgát tehet, amennyiben valamennyi évfolyam tantárgyi követelményeit teljesítette.

Tanulói jogviszony megszüntetése • A tanulói jogviszony megszûntetésérõl a Közoktatási Törvény 74-75. §-a rendelkezik.

- 240 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • A program tanulói jogviszonyának megszüntetésérõl, annak okairól, valamint

a

megtett

intézkedésekrõl

a

gimnáziumnak

az

Oktatási

Minisztériumot tájékoztatnia kell. • A programban tanuló diákok számára az átjárhatóságra ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint az intézmények többi diákjai és évfolyamai számára.

Az elõkészítõ év tanulásának megszervezése • Annak felmérése, hogy ki milyen módszerekkel szokott tanulni, ezt hogyan lehet a kollégiumi rendszerhez igazítani. • A hatékony tanulási módszerekrõl, a kollégiumban bevált szokásokról egyéni, csoportos és évfolyamonkénti beszélgetés, elõadás, illetve képzés tartása. • Az egyes tárgyaiból a segítõk, korrepetálók kijelölése, mind a tanulók, mind a nevelõtanárok közül. • Folyamatos

ellenõrzés

a

hatékony

tanulási

szokások

kialakítása

érdekében. Mindezekkel folyamatosan, tervszerûen és rendszeresen kell foglalkozni a csoportvezetõnek, az osztályfõnökkel és a szaktanárokkal karöltve. A felmérések (DE pszichológiai felmérése, OKÉV mérése) megmutatják a tanulók tudásállapotának elemeit, szociokulturális állapotát, tulajdonságait.

Az elõkészítõ év kulturális, mûvelõdési, szociális hátrányok megszüntetését szolgáló programjai Ezekre a programokra a kollégiumok foglalkozási terveket készítenek, amelyeket az Oktatási Minisztériummal egyeztetnek. Ahhoz, hogy a tanulók ezekben a programokban részt tudjanak venni, havonta egy alkalommal a kollégiumban maradnak.

- 241 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. A programok színvonalának olyannak kell lennie, hogy a tanulók és családjai azonosulni tudjanak vele. A hátránykompenzációt szolgáló programoknak 5 évre kell vonatkozniuk. A rendelkezésre álló idõkeretrõl a késõbbi évfolyamokkal kapcsolatban még nem született döntés!

Hagyományok • Évente egy alkalommal Pécsen megrendezésre kerülõ mûvészeti találkozó. • Évente egy alkalommal megrendezésre kerülõ sporttalálkozó. • Tömörkény István novellapályázat • Arany János Irodalmi Verseny Egerben • Gólyatábor

A program elõkészítõ évfolyamán és az Arany János-i tantárgyakban a tanulók elõrehaladásának ellenõrzése, értékelése A tanulók órai és tanórán kívüli teljesítményének, tudása értékelésének objektív, sokoldalú és megbízható értékelési rendszere kell legyen. Változatos értékelési formákra van szükség. (szóban és írásban: teszt és esszé formában.) Az értékelés alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. Az elõkészítõ évfolyamon több a szóbeli értékelés, kisebb egységeket, sûrûbben kell értékelni. A szaktanár értékelésének célja: az egyes tanulói teljesítmények értékelésén túl a diákok személyiségének fejlesztése, bennük az önértékelési képességek kialakítása is, amely többek között nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. A tanuló teljesítményének értékelése lehet diagnosztizáló, formatív és szummatív, de kitér más tevékenységekre is: • a tevékenységbõl lemérhetõ viselkedésre,

- 242 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • az együttmûködési képességre, • a tanuló érdeklõdésére, • szabálytiszteletére, • felelõsség vállalására, • kreativitására, • feladatvégzõ-képességére, • eszközhasználatára. Fontos a fentiek összehangolása, ezeknek a tanítás-tanulás folyamatában történõ világos elkülönítése úgy, hogy a tanuló számára is egyértelmû legyen. Fontos a szóbeli és írásbeli értékelés egyensúlyának megteremtése, helyes arányainak kialakítása - amely tantárgyanként, korosztályonként különbözõ lehet. A rendszeres szóbeli számonkérés minden tantárgyban alapkövetelmény. • A magyar, az idegen nyelv, a matematika, az informatika és a testnevelés tantárgyakat félévkor és év végén érdemjeggyel értékeljük. • A humán- és természettudományos blokkban tanított ismereteket félévkor és év végén is szövegesen kell értékelni. (megfelelt - jól megfelelt dicséretes) • Az Arany János-i blokk foglalkozásait /tanulásmódszertan - kommunikáció, drámapedagógia, önismeret / részt vett bejegyzéssel zárjuk le. • Az elõkészítõ évet követõ négy évben az értékelés megegyezik az elõkészítõ év értékélésével, de kiegészül az újonnan belépő tárgyak érdemjegyeivel.

Pedagógusok munkájának értékelése • Az Arany János Tehetséggondozó programfelelõseit,

országos

szakmai

Program

intézményvezetõit,

munkaközösség

osztályfõnökeit, gazdasági vezetõit külön pótlék illeti meg.

- 243 -

vezetõit,

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. • A programban dolgozó pedagógusok többletmunkájának értékelését az intézményvezetõ a programfelelõssel közösen végzi.

Pedagógusok továbbképzése A programban tanító tanárok továbbképzése országos szervezésében biztosított. Az Arany János Tehetséggondozó Programban tanító tanárok számára az alábbi továbbképzéseken való részvételt biztosítani kell: • Tehetség fejlesztése • Tanulásmódszertan • Kommunikáció • Drámapedagógia • Személyiségfejlesztés - Önismeret • Kollégiumi tanártovábbképzés

- 244 -


Gyermekvédelem Az Arany János Tehetséggondozó Program kiemelt feladata. A tanulók jelentõs százalékát /2000.-ben 47 %/ ! a veszélyeztetettek közé soroljuk. Ez szoros együttmûködést kíván a gimnáziumok és a kollégiumok és a családok között. A kistérségi hátrány mellett nagy számban vannak a tanulók között szociális, anyagi, kulturális, mûveltségi hátrányt szenvedõk, illetve olyanok, akiknél ezek a hátrányok együttesen vannak jelen. A hátrányos helyzet nem mindig jelent veszélyeztetettséget, de gyakran jár együtt a két tényezõ. Gyermekvédelmi stratégia kidolgozására van szûkség a program tanulói számára. Külön figyelmet kell fordítani az intézményekben arra, hogy a nagyvárosba kerülés milyen konfliktushelyzeteket teremthet. Meg kell elõzni a tanulók testi vagy lelki károsodását, másrészt, a már bekövetkezett károsodásokat orvosolni, megszüntetni kell.

- 245 -


ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYBALÉPÉS

- 246 -


Érvényesség és hatálybalépés A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium jelen pedagógiai programját és helyi tanterveit négy tanév alatt valósítja meg, az alábbiak szerint: (1) A Pedagógiai Program 2006. szeptember 1-jén lép hatályba A) A pedagógiai program és a helyi tantervek felülvizsgálata és módosítása A) A bevezetés teljes időszakában az intézmény tantestülete évente felülvizsgálja a pedagógiai programot és helyi tanterveket. A felülvizsgálatok időpontjai és tartalma: Első felülvizsgálat: 2006. augusztus 31-ig Tartalma: A program és a helyi tantervek bevezetésének feltételei rendelkezésre állnak-e a tanév indításához? Második felülvizsgálat: 2007. augusztus 31-ig Tartalma: Az első év gyakorlati tapasztalatai. Harmadik felülvizsgálat: 2008. augusztus 31-ig Tartalma: A második év gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel az érettségi és a felsőoktatási felvételi vizsgakövetelményekre.

- 247 -


Negyedik felülvizsgálat: 2009. augusztus 31-ig Tartalma: A harmadik év gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel az érettségi és a felsőoktatási felvételi vizsgakövetelményekre. Ötödik felülvizsgálat: 2010. augusztus 31-ig Tartalma: a pedagógiai program és a helyi tantervek átfogó felülvizsgálata, az érettségi és a felvételi vizsgák tapasztalatai. B) Módosítás A pedagógiai program és a helyi tantervek módosítására az öt felülvizsgálaton kerülhet sor, illetve, ha a tantestület több mint 25 % írásban kéri, a felülvizsgálati tantestületi értekezletet a kérés időpontjától számított minimum 2, maximum 6 héten belül az igazgatónak össze kell hívnia. A

tantárgyi

tervek

rendkívüli

felülvizsgálatát

bármelyik

szakmai

munkaközösség is kezdeményezheti. C) Felelősök -

A testületi értekezletek megszervezését, levezetését az igazgató végzi.

-

Az új, megtárgyalásra érdemes tantárgyi tapasztalatok összegyűjtését, testület elé tárását a szakmai munkaközösség-vezetők végzik.

-

Az, hogy a javasolt és az elfogadott módosítások időben a megfelelő engedélyező testület elé kerüljenek, az igazgató feladata

D) Nyilvánosságra hozatal A pedagógiai program egy-egy példánya elérhető a könyvtárban, az igazgatói és az igazgatóhelyettesi irodában.

- 248 -


Tartalomjegyzék Hitvallásunk, értékeink, feladataink...................................................................................... 2 Alapelvek, célok, feladatok ...............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Harmonikus személyiséget fejlesztő egyéni és közösségi nevelés .... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A sokoldalú általános műveltség biztosítása .................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az egészséges életmódra nevelés..................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. A harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, fejlesztése....... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A GIMNÁZIUM ..................................................................................................................... 27 Iskolánk rövid története....................................................................................................... 28 OKTATÁSI TERV................................................................................................................. 30 Milyen gimnáziumot akarunk?............................................................................................ 31 Pedagógiai eszköz-, nevelési eljárásrendszerünk keretei .................................................... 32 Az iskola oktatási szerkezete, tagozatai .............................................................................. 34 Nappali tagozat................................................................................................................ 34 Levelező tagozat.............................................................................................................. 36 A tantárgyakról, a tantervi modulokról ............................................................................... 37 A gimnáziumban tanított tantárgyak: .............................................................................. 37 Az intézmény szakmai fejlesztése....................................................................................... 39 Tagozatok óratervei:............................................................................................................ 42 Képzési szintek, idegen nyelvek, informatika, sport........................................................... 45 Felkészítés az emelt szintű érettségire............................................................................. 45 A középszintű érettségi vizsga témakörei ....................................................................... 45 Az idegen nyelvek ........................................................................................................... 45 A számítástechnikai ismeretek ........................................................................................ 45 Sport és testnevelés ......................................................................................................... 45 Ki lehet szilágyis? (Az iskolába lépés feltételei)................................................................. 46 Az osztályba sorolás rendje................................................................................................. 47 Az átjárhatóság ................................................................................................................ 47 A tanulók teljesítményének, előmenetelének értékelése..................................................... 48 A magatartás és a szorgalom ........................................................................................... 48 A tanulmányi eredmény ellenõrzése és értékelése .......................................................... 50 A félévi és az év végi osztályozás ................................................................................... 52 Eljárás kimagasló tanulmányi teljesítmény esetén.......................................................... 52 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei........................................................... 52 Az osztályozó-, pótló - és javítóvizsgák rendje............................................................... 53 A szülõ értesítése a tanuló tanulmányi előmeneteléről ................................................... 53 A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................... 53 A tanulók otthoni felkészüléséhez adható feladatok módjának és mértékének meghatározása ................................................................................................................. 53 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei..................... 55 Általános elvek ................................................................................................................ 55 Tantárgyspecifikus elvek................................................................................................. 55 Döntés a kiválasztásról.................................................................................................... 56 Minden tanuló számára szükséges könyvek jegyzéke: ................................................... 56 Tanórán kívüli tevékenységek............................................................................................. 57 - 249 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Sport és testnevelés ......................................................................................................... 57 Tanulmányi kirándulások ................................................................................................ 58 Differenciált képességfejlesztés ...................................................................................... 58 Iskolai könyvtár............................................................................................................... 59 Művészeti tevékenység ................................................................................................... 59 Szabadidős foglalkozások ............................................................................................... 60 Média............................................................................................................................... 60 Hagyományok ................................................................................................................. 61 Levelező tagozat.................................................................................................................. 62 Célok és feladatok ........................................................................................................... 63 NEVELÉSI TERV.................................................................................................................. 66 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 67 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 70 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következõk: ..................................... 71 A tanár közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: ...................................................... 72 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................ 74 Feladatok az iskolai tehetségfejlesztés területén ............................................................. 74 Egészségnevelési program .................................................................................................. 77 A Szilágyi Erzsébet gimnázium környezeti nevelési programja......................................... 82 Az iskola.......................................................................................................................... 82 Erőforrások...................................................................................................................... 83 Iskolán kívüli együttműködés ......................................................................................... 85 Anyagi erőforrások.......................................................................................................... 86 Alapelvek, jövőkép.......................................................................................................... 87 Konkrét célok .................................................................................................................. 90 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................. 92 A tantárgyak lehetőségei: ................................................................................................ 92 Nem hagyományos tanórai keretben ............................................................................. 102 Módszerek ..................................................................................................................... 103 Iskolán kívüli kommunikáció formái ............................................................................ 104 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására kidolgozott program..................... 106 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.......... 108 Fő teendők: .................................................................................................................... 108 A pedagógusokkal szemben megfogalmazott elvárások:.............................................. 108 Elvárások az osztályfőnökkel szemben:........................................................................ 108 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység........................................................ 109 A program távlati ütemterve (évi program): ................................................................. 111 A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: ....................................................................................................................................... 112 Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................. 113 Az iskola feladatai általában.......................................................................................... 113 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggésben a tantestület tagjainak a kötelezettségei ............................................................................................................... 113 Az ifjúságvédelmi felelős fő feladatai az iskola valamennyi tanulójával kapcsolatban 114 A hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban ............................................................. 115 A veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatban.................................................................... 115 Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ........................................................ 116 A tanulók, a szülők és a tanárok együttműködése ............................................................ 121 A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:............ 122 Szülői értekezlet ............................................................................................................ 122

- 250 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Fogadóóra...................................................................................................................... 122 Családlátogatás.............................................................................................................. 122 Nyílt tanítási nap ........................................................................................................... 123 Írásbeli tájékoztató. ....................................................................................................... 123 A FELTÉTELEKRŐL ........................................................................................................ 125 Az iskola épülete ............................................................................................................... 126 Az intézmény létszámkerete.............................................................................................. 127 A tantárgyi programok megvalósításához szükséges tárgyi - dologi feltételek ................ 128 Az intézmény eszköz és helyiségellátottsága................................................................ 128 A tantervi követelmények teljesítésének tárgyi feltételei.............................................. 129 A KOLLÉGIUM .................................................................................................................. 133 BEVEZETÉS .................................................................................................................... 134 A pedagógiai program elkészítésénél az alábbi dokumentumokra támaszkodtunk:..... 134 A KOLLÉGIUM KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE ............................................................. 134 Olyan kollégiumot kívánunk működtetni:..................................................................... 135 3. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................. 136 3.1 A kollégium rövid története ................................................................................. 136 3.2 A kollégium bemutatása........................................................................................ 138 4. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLJAI................................................. 139 4.1 Céljaink nevelési, képzési, oktatási területeken: ..................................................... 140 4.2 Nevelési-oktatási alapelveink:................................................................................. 142 5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI, KÖVETELMÉNYEI............................ 143 5.2 A kollégiumi nevelés követelményei ..................................................................... 144 A kollégium szervezeti FELÉPÍTÉSÉNEK ALAPELVEI............................................. 145 A vezetés rendje ............................................................................................................ 145 6.2 A diákönkormányzat szervezeti felépítésének alapelvei............................................. 146 6.3 A diákönkormányzat felépítése:................................................................................. 146 6.4 A kollégiumi tagság létesítésének módja ................................................................ 147 6.5 A kollégiumba történő jelentkezés módja:.............................................................. 148 7. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének elve ............................................. 149 8. A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGSZERKEZETE ................................................... 151 8.1 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének..................................... 151 pedagógiai elvei............................................................................................................. 151 8.2 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ............................................................. 153 Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozások szervezésének elvei .................... 156 8.4 Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi sajátosságai.......................... 158 8.5 A közösségi élet szervezésének elvei. A diákönkormányzat tevékenysége............ 160 A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE .................... 163 8.7 Ellenőrzési és értékelési rendszerünk.................................................................... 174 8.7.1 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI................................................. 175 9. A GYERMEK ÉS IFJUSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG .... 176 Feladatok: ...................................................................................................................... 176 A nevelőtanárok feladata:.............................................................................................. 177 A kollégiumban megbízott ifjúságvédelmi felelős feladata:......................................... 178 10. Az iskolákkal, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái................ 179 10.1 A szülőkkel való együttműködés formái, lehetőségei:.......................................... 179 10.3 Külső kapcsolataink ............................................................................................. 181 11. Eszközjegyzék ............................................................................................................ 182 A MŰKÖDÉSÉRŐL ............................................................................................................ 185

- 251 -

Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. Az iskola szervezeti - irányítási szerkezete....................................................................... 186 A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium szervezeti felépítése............................ 189 Az intézmény képzési struktúrája ..................................................................................... 190 Az intézmény összes órakerete.......................................................................................... 193 Továbbképzési program .................................................................................................... 195 A Szilágyi Erzsébet Gimnázium társult egyesületei ......................................................... 198 ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM.................................................. 199 4. A program kiemelt céljai........................................................................................... 201 5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek ............................................. 201 6. A program szociális és pedagógiai feladatai ............................................................. 201 4. A Program kiemelt céljai............................................................................................... 207 5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek ................................................. 207 Az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja .......................................................................................................................... 226 Bevezetés....................................................................................................................... 226 Az "Arany János Tehetséggondozó Program" pedagógiai-pszichológiai kiindulási pontja ....................................................................................................................................... 227 Az Arany János Tehetséggondozó Program mûködése: ............................................... 233 Az intézmények által közösen megfogalmazott alapelvek: .......................................... 237 Tanulói jogviszony létrejötte......................................................................................... 239 Továbbhaladás a programban tanulók számára ............................................................ 240 Tanulói jogviszony megszüntetése................................................................................ 240 Az elõkészítõ év tanulásának megszervezése ............................................................... 241 Az elõkészítõ év kulturális, mûvelõdési, szociális hátrányok megszüntetését szolgáló programjai ..................................................................................................................... 241 Hagyományok ............................................................................................................... 242 A program elõkészítõ évfolyamán és az Arany János-i tantárgyakban a tanulók elõrehaladásának ellenõrzése, értékelése ...................................................................... 242 Pedagógusok munkájának értékelése ............................................................................ 243 Pedagógusok továbbképzése ......................................................................................... 244 Gyermekvédelem .......................................................................................................... 245 ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYBALÉPÉS........................................................................ 246 Érvényesség és hatálybalépés............................................................................................ 247 Tartalomjegyzék................................................................................................................ 249

- 252 -

A S z i l á g y i E r z s é b e t G i m n á z i u m é s K o l l é g i u m Pedagógiai Programja

Recommend Documents