E V A N G É L I K U S M E Z Ő G A Z D A S Á G I, K E R E S K E D E L M I, I N F O R M A T I K A I S Z A K K É P Z Ő I S K O L A É S K O L L É G I U M

E VA N G É L I K U S MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kőszeg 2012

TARTALOM I. Bevezetés .......................................................................................................................................... 5 1 2

Köszöntő................................................................................................................................... 5 Az iskola jelképei..................................................................................................................... 6 2.1 2.2

3

Az iskola címere ........................................................................................................................................... 6 A főépület képe ............................................................................................................................................. 6

Jogi státusz............................................................................................................................... 6

II. Nevelési program ......................................................................................................................... 10 4

Az iskola küldetése, céljai..................................................................................................... 10 4.1 Értékek, alapelvek....................................................................................................................................... 10 4.2 Küldetésnyilatkozat..................................................................................................................................... 10 4.3 Célrendszer ................................................................................................................................................. 11 4.3.1 A keresztény világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása, a hitet erősítő iskolai szokásrend kialakítása ............................................................................................................................................................ 11 4.3.2 A hatékony tanulás, az önművelés képességének kialakítása ................................................................. 12 4.3.3 Tanulóink szocializációjának hatékony segítése..................................................................................... 16 4.3.4 Piacképes szakmastruktúra és korszerű szakképzési formák kialakítása ................................................ 18 4.3.5 Az odafigyelő, serkentő környezet megteremtése................................................................................... 20

5

A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok..................... 21 5.1 5.2

6

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................................................... 22 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................................................ 22

A képességfejlesztés programja ........................................................................................... 23 6.1 Felzárkóztatás ............................................................................................................................................. 23 6.1.1 Az induló helyzet felmérése.................................................................................................................... 23 6.1.2 Felzárkóztató foglalkozások szervezése ................................................................................................. 23 6.1.3 A szinten maradás segítése ..................................................................................................................... 24 6.1.4 SNI-s tanulók képességfejlesztésének lehetőségei.................................................................................. 24 6.2 Tehetséggondozás ....................................................................................................................................... 26 6.3 Eltérő magatartás kezelése .......................................................................................................................... 26 6.4 Gyermek- és ifjúságvédelem ....................................................................................................................... 27 6.5 Szociális hátrányok enyhítése ..................................................................................................................... 27

7

Egészségnevelési és környezeti nevelési program............................................................... 29 7.1 Egészségnevelési program .......................................................................................................................... 29 7.1.1 Egészségnevelési célok........................................................................................................................... 29 7.2 Környezeti nevelési program ...................................................................................................................... 29 7.2.1 A környezeti nevelés céljai ..................................................................................................................... 29 7.2.2 Helyzetkép.............................................................................................................................................. 30 7.2.3 Az egészségnevelés és a környezeti nevelés színterei............................................................................. 30

8

Együttműködési formák ....................................................................................................... 32 8.1 8.2 8.3 8.4

9

Tanulói részvétel......................................................................................................................................... 32 Szülői részvétel ........................................................................................................................................... 33 Az iskolai tanárok és a kollégiumi nevelők együttműködése ...................................................................... 33 Külső kapcsolatok....................................................................................................................................... 34

Esélyegyenlőségi intézkedési terv ........................................................................................ 35 9.1 9.2 9.3 9.4 9.5 9.6 9.7

Helyzetelemzés ........................................................................................................................................... 35 A tanulók összetétele .................................................................................................................................. 36 A nevelés és oktatás eredményessége ......................................................................................................... 36 Részvétel a programokban .......................................................................................................................... 36 A nevelés és az oktatás feltételei................................................................................................................. 37 A pedagógiai program és az oktatási, nevelési gyakorlat............................................................................ 37 Az SNI-s tanulók aránya ............................................................................................................................. 37

EVANGÉLIKUS MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

9.8 9.9 9.10 9.11 9.12 9.13 9.14 9.15 9.16 9.17 9.18 9.19

10

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az intézmény kapcsolatrendszere ............................................................................................................... 38 A helyzetelemzés összefoglalása................................................................................................................. 38 Az intézkedési terv célja ............................................................................................................................. 41 Kötelezettségek és felelősség...................................................................................................................... 41 akcióterv ..................................................................................................................................................... 42 fejlesztési célok........................................................................................................................................... 43 Megvalósítás ............................................................................................................................................... 44 Kockázatelemzés......................................................................................................................................... 45 A megvalósulást segítő egyéb programok................................................................................................... 45 Monitoring és nyilvánosság ........................................................................................................................ 46 Konzultáció és visszacsatolás ..................................................................................................................... 46 Szankcionálás.............................................................................................................................................. 47

Az iskola élet- és munkarendje......................................................................................... 47

10.1 Általános munkarend .................................................................................................................................. 47 10.2 Hagyományok ............................................................................................................................................. 47 10.2.1 Az iskola szervezeti hagyományai...................................................................................................... 47 10.2.2 Az iskola tantárgyi hagyományai ....................................................................................................... 48 10.2.3 Az iskolai rendezvények hagyományai .............................................................................................. 48 10.2.4 Az iskolai környezet alakításának hagyományai ................................................................................ 49

11

Feltételek ............................................................................................................................ 50

11.1 Személyi feltételek ...................................................................................................................................... 50 11.1.1 A nevelőtestület.................................................................................................................................. 50 11.1.2 A személyi feltétellel kapcsolatos fejlesztési igények ........................................................................ 51 11.2 A működés tárgyi feltételei ......................................................................................................................... 51 11.2.1 Ingatlanok........................................................................................................................................... 51 11.2.2 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések....................................... 51

III. Helyi tanterv ............................................................................................................................... 52 12

A képzés rendje.................................................................................................................. 52

12.1 A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői................................................................................... 52 12.1.1 Képzési, szakképzési irányok............................................................................................................. 52 12.1.2 Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje .............................................................................. 54 12.1.3 Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók számára .................................................................... 55 12.1.4 A képzés szakaszai, a szakaszváltás követelményei........................................................................... 56 12.1.5 Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások ........................................................ 57 12.1.6 Az alapképzést kiegészítő, választható, tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységi formák............. 57 12.1.7 Szakmai képzettséget kiegészítő végzettségek megszerzése .............................................................. 58 12.2 Tanulói jogviszony...................................................................................................................................... 58 12.2.1 Belépés az iskola induló évfolyamára ................................................................................................ 58 12.2.2 Belépés felsőbb évfolyamokra ........................................................................................................... 59 12.2.3 A szakképző évfolyamokon beszámítható ismeretek/modulok .......................................................... 60 12.2.4 A továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................... 60 12.2.5 Iskolán belül más osztályba történő átlépés feltétele és módja........................................................... 61 12.2.6 Kilépés - a tanulói jogviszony megszűnése ........................................................................................ 62

13

A tanulói teljesítmények értékelése.................................................................................. 62

13.1.1 Az ellenőrzés és az értékelés viszonya ............................................................................................... 62 13.1.2 Az értékelés célja ............................................................................................................................... 63 13.1.3 Az értékelés alapelvei......................................................................................................................... 63 13.1.4 Az értékelés formái ............................................................................................................................ 63 13.1.5 A magatartás és a szorgalom minősítésének követelményei............................................................... 64 13.1.6 A magatartás és a szorgalom értékelése ............................................................................................. 65 13.1.7 A tanítási-tanulási folyamat eredményeinek értékelése ...................................................................... 65 13.1.8 A projektoktatás ................................................................................................................................. 67 13.1.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................................... 67 13.2 A tanulmányok alatti vizsgák ...................................................................................................................... 68 13.2.1 Különbözeti vizsgák........................................................................................................................... 68 13.2.2 Osztályozó vizsgák............................................................................................................................. 68

3

EVANGÉLIKUS MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

13.2.3

14

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai ................................................................................. 69

A helyi tanterv általános keretei ...................................................................................... 69

14.1 A tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................... 69 14.1.1 Tanulmányi segédletek....................................................................................................................... 69 14.1.2 Taneszközök....................................................................................................................................... 69 14.2 Óratervek .................................................................................................................................................... 69 14.2.1 Az óratervek jegyzéke:....................................................................................................................... 69 14.2.2 Az általánosan képző szakasz óratervei ............................................................................................. 71 14.3 A helyi tanterv............................................................................................................................................. 77 14.3.1 Tantervek forrásai .............................................................................................................................. 77 14.3.2 Az általánosan képző szakasz tanterveinek jegyzéke ......................................................................... 78 14.4 Tantervek .................................................................................................................................................... 79 14.5 A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................................... 79

IV. Záró rendelkezések...................................................................................................................... 80 15

A pedagógiai program nyilvánossága.............................................................................. 80

16

A jóváhagyás, felülvizsgálat rendje ................................................................................. 81

4


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. BEVEZETÉS 1

KÖ S Z Ö N T Ő

„J ó t , s j ó l ! Ebben áll a nagy titok.” (Kazinczy Ferenc)

Köszöntöm az Olvasót! Ez a dokumentum az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai programja. Annak a leírását tartalmazza, hogy iskolánk mit kínál az érdeklődő tanulóknak, milyen feladatokra tud vállalkozni, és mit tud tenni azért, hogy tanulói eredményesek legyenek középiskolás tanulmányaik alatt. Egy iskola hitvallását arról, hogy milyen emberi értékeket tart fontosnak, milyen pedagógiai célokkal, milyen eljárásokkal véli legjobban teljesíthetőnek azt a kötelességét, amelyet az egyházi fenntartás, a közoktatás-politikai célok és a szülői, tanulói elvárások rá hárítanak. Iskolánk főépületének évszázados falai között előbb az Evangélikus Egyház leány-középiskolája működött. 1948-től az önálló intézményként létrejött Mezőgazdasági Technikummal iskolánk jellemző feladata a szakképzés lett. Az eltelt évtizedek alatt alakult ki intézményünk két meghatározó jellegzetessége: családias, segítő légköre és innovatív, a szakmai korszerűsítés szándékát megvalósító szellemisége. A Magyarországi Evangélikus Egyház 2001. szeptember 1-jétől visszakapta korábbi iskoláját. Így feladatai és egyúttal kínálata is bővült az egyházi intézményekre jellemző sajátosságokkal. Nevelőtestületünket a szakképzés korszerűsítésének igénye, az elvárásoknak és a változó feltételeknek való mind jobb megfelelés szándéka vezérli. Ennek érdekében csatlakoztunk több szakképzési kísérlethez, de igazán büszkék az iskolai fejlesztésünkben megvalósuló, önálló modellkísérletünkre vagyunk. Az integrált mezőgazdasági szak úttörőnek számító bevezetése számos olyan eredménnyel, tapasztalattal is járt, amelyeket jól tudtunk alkalmazni az „Emberi erőforrások fejlesztése”világbanki projekt ifjúsági szakképzés-fejlesztési munkáiban. Iskolánk pályázat nyertesként és szakmai tanárainak teljesítménye alapján a mezőgazdasági szakmacsoport bázisiskolájaként vett részt 1991 és 1996, majd 1998 és 2000 között ebben a hazai szakképzést megújító munkában. Iskolánk alapállása az, hogy konkrét feladataink mindig az iskolát felkereső tanulók által meghatározott helyzethez fűződnek. Intézményünkben különböző képességű, felkészültségű és motivációjú, eltérő célokat követő tanulókat oktatunk, nevelünk. Ez a feladatunk. Ezt akarjuk jól tenni. Hivatásukat szerető, sokszínű egyéniségekből álló testület fogadja a gondjainkra bízott tanulókat. Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk a fenntartó Egyháznak a hitélettel összefüggő feladatokért, a bennünk bízó szülőknek, a jövőjük megalapozásában ránk számító tanítványainknak, az iskolánktól jó szakembereket váró szakmai környezetnek, az értékes tulajdonságokkal rendelkező fiatalokat váró társadalomnak - és saját lelkiismeretünknek. Hisszük, hogy a magyar társadalomnak jól képzett, és állandóan megújulni képes szakemberekre van szüksége, akik képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági feltételekhez. Az egész életen át tartó tanulási kultúra kialakításával egyrészt rövid távon ki kell elégíteni a munkaerőpiac pillanatnyi szükségleteit, másrészt hosszú távon, a kompetencia alapú képzés révén biztosítani az innovatív gondolkodásmód kialakítását. Nevelőtestületünk gondos tervezőmunkával állította össze ezt a pedagógiai programot. A közösen végzett munka és a program melletti elkötelezettség a megvalósítás biztosítéka. Kőszeg, 2012. március … 7. Rodler Gábor igazgató

5


2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Z I S KO L A J E L K É P E I

2.1

AZ ISKOLA CÍMERE

Az iskola címere a hagyományokra építve, pajzs alakú, benne egy kalász a mezőgazdasági, egy „kígyós-szárnyas bot”a kereskedelem-marketing, egy számítógépes klaviatúra egérrel az informatikai szakirányt jelképezi. Az iskola az iskolacímer bal felső mezőjében elhelyezett Luther-rózsával jelzi egyházi jellegét. A pajzs köriratában az iskola neve olvasható. Az iskola címere a név után következő, legfontosabb iskolai jelkép. Megjelenik az iskola alapdokumentumain, honlapján, tájékoztatóin, a végzősök tablóin, az Évkönyv emblémájaként, a hivatalos levélformátumon. Törekvésünk arra irányul, hogy a felszerelési és használati tárgyakon, illetve az elismerés különböző formáinál is mind szélesebb körben díszítő motívumként megszokottá váljon a használata. 2.2

A FŐÉPÜLET KÉPE

Iskolánk főépületének utcai homlokzata további alkalmat nyújt intézményünk azonosítására. Használata elsősorban a tablókon, a múlt eseményeivel kapcsolatos írásos anyagokon, meghívókon, rendezvények szervezése során és az Évkönyv dekorációjaként indokolt.

3

  

Az intézmény neve: Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Alapítója és fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház, 1085 Budapest, Üllői út 24. Jogállása: Önálló jogi személyként működő, egyházi fenntartású, világnézeti alapon szerveződő intézmény.

  

JOGI STÁTUSZ

Az alapítás éve: 2001. Működési területe: megyei, regionális, országos Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású intézmény, összetett iskola, amelyben szakközépiskola, szakiskola és kollégium működik

 Az intézmény tagozatai: szakközépiskola: 4+1, illetve 4+2 évfolyammal 9-14. évf. nyelvi előkészítő évfolyama 9. évf. 9-13.évf. szakiskola: 2+2 évfolyammal illetve 3 évfolyammal 9-12. évf. felnőttképzés: érettségire felkészítés 2 évfolyammal  Az intézmény működési területei és tevékenységei: a.) Ellátandó alaptevékenységek: iskolarendszerű oktatás keretén belül 8531 Általános középfokú oktatás 

Érettségi vizsgára, felsőfokú továbbtanulásra felkészítő nevelés és oktatás az agrár, a gazdasági –szolgáltatási és a műszaki szakterület egyes szakmacsoportjaiban folytatott szakközépiskolai, illetve felnőttképzéssel

  

Nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyamon Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés Érettségi vizsgára, felsőfokú továbbtanulásra felkészítő nevelés és oktatás (felnőtt szakközépisko-

la)

6


8532

8541

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakmai középfokú oktatás az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra felkészítő oktatás szakközépiskolai és szakiskolai szakképző évfolyamokon: 

a gazdasági-szolgáltatási szakterületen, kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében



a gazdasági-szolgáltatási szakterületen, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében



agrár szakterületen, a mezőgazdasági szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében



műszaki szakterületen, informatika (szoftver) szakmacsoportban szakképesítések megszerzése érdekében.

Felsőszintű, érettségire épülő, a középfoknál magasabb, de nem egyetemi, főiskolai szintű szakmai képzés: 

8559

az agrár-, gazdasági-szolgáltatási- és a műszaki szakterülethez tartozó iskolarendszerű felsőfokú szakképzés. M.n.s. egyéb oktatás (iskolarendszeren kívüli oktatás): 

az agrár szakterület mezőgazdasági és élelmiszeripari, a gazdasági-szolgáltatási szakterület kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, és a műszaki szakterület informatika (szoftver) szakmacsoportokban, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra felkészítő, iskolarendszeren kívüli szakképzés, szakmai vizsgára felkészítés, vizsgáztatás.



az Országos Szakképzési Jegyzékben meghatározott szakmák körén kívül eső szakmákra, szakképesítést nem igénylő munkakörök ellátására felkészítő képzés.

8553

 az iskolai és iskolarendszeren kívüli oktatást segítő tanüzemi oktatás Járművezető-oktatás

5590

Egyéb szálláshely szolgáltatás Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése (szorgalmi időben). Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása integrált iskolarendszerű oktatásban: - Enyhe értelmi fogyatékosok BNO kód: F:70 - Beszédfogyatékosok BNO kód: F:80 - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése és oktatása - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése és oktatása - Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO kód: F: 83 Részletezve: - Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) - Az írás zavara (diszgráfia) - Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) - Iskolai készségek kevert zavara - Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek

BNO kód: BNO kód: BNO kód BNO kód: BNO kód:

F81.00 F81.10 F81.20 F81.30 F81.80

7


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek BNO kód: F81.90 Motorikus funkció specifikus fejlődési rendellenességei BNO kód: F82.00 Az aktivitás és a figyelem zavarai BNO kód: F90.00

Egyéb: - Egyéb, rendszerint gyermek és serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenesség BNO kód: F98.80 - Nem meghatározott szorongás BNO kód: F41.90 b.) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: Az alapfeladat mellett meglévő, szabad kapacitások kihasználására, nem nyereségszerzés céljából végzett tevékenységek: - TEÁOR’08 SZÁM SZERINT: 0111 Gabonafélék, gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 0113 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése 0119 Egyéb, nem évelő növény termesztése (dísznövénytermesztés) 0125 Egyéb gyümölcs, héjas termésű termesztése 0121 Szőlőtermesztés 0124 Almatermésű, csonthéjas termesztése 0128 Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése 0142 Egyéb szarvasmarha tenyésztése 0143 Ló, lóféle tenyésztése 0145 Juh, kecske, tenyésztése 0146 Sertéstenyésztés 0147 Baromfitenyésztés 0161 0162

Növénytermelési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás: Kollégiumi, externátusi szolgáltatás a felnőttoktatásban résztvevőknek, a kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli (szünidei) hasznosítása 5629 Egyéb vendéglátás Munkahelyi étkeztetés: középfokú iskolai képzésben részesülők, kollégiumban elhelyezettek étkeztetése a maximális tanulólétszámon belül igény szerint, munkavállalók étkeztetése Közétkeztetés 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 6820

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, oktatási intézményi épületrész, terem bérbeadása

6420

Vagyonkezelés- Intézményi vagyon működtetése

4939

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás: Egyéb nem menetrend szerinti szárazföldi személyszállítás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás

7490

M.n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, szakértés, szaktanácsadás Kongresszusszervezés, pedagógiai tájékoztatás.

4799

Egyéb nem bolti piaci kiskereskedelem –tankönyvforgalmazás

9101

Könyvtári, levéltári tevékenység

8


ÉS

KOLLÉGIUM

8551

Sport, szabadidős képzés, egyéb sporttevékenység (diáksport)

8690 9491

Egyéb humán-egészségügyi ellátás, iskola-egészségügyi ellátás Egyházi tevékenység

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egyéb közoktatási nevelési, szakmai feladatok: Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok Továbbképzések, tanfolyamok szervezése Képesség-kibontakoztató felkészítés: személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program.  A képzés belső szakaszai:  általános műveltséget megalapozó oktatás - szakmai orientációs képzés: 9-10. osztály  középiskolai (érettségire felkészítő) - szakmai alapozó képzés: 11-12. osztály  - szakképzés:  -1/9, 2/10, 3/11 osztály – 8. osztály elvégzéséhez kötött szakképesítések érdekében (3.1, 3.3-as szakképesítési szint)  - 1/11, 2/12. osztály - alapfokú iskolai végzettséghez illetve a 10. osztály elvégzéséhez kötött szakképesítések érdekében (3.1, 3.3-as szakképesítési szint)  - 1/13, 2/14. osztály - középiskolai végzettséghez kötött középfokú és felsőfokú szakképesítések érdekében (5.1, 5.2, 5.4, 5.5-ös szakképesítési szint) 

Az intézmény címe: Levelezési cím: Kollégiumok: Tangazdasági major: Az intézmény honlapja: Az intézmény e-mail címe:



Egyéb jogi személyek az iskolában: Kőszegi Tangazdaság Alapítvány Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért Csekonics József Lovas Egyesület

9731 Kőszeg, Árpád tér 1. 9731 Kőszeg, Pf. 22 Várkör 44.; Zrínyi u. 2. Szombathelyi u. 7.; kertészet: Ólmodi u. 2. www.teki.sulinet.hu [email protected]

9


PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. NEVELÉSI PROGRAM 4

A Z I S KO L A K Ü L D E T É S E , C É L JA I 4.1

ÉRTÉKEK, ALAPELVEK

„Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű állampolgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetű tanulókat egyházuk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje. Minden tanulóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzéseknek megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.”(MEE 2005. évi VIII. törvénye 56.§ /1/) Iskolánkban tanítványainkat a keresztény világnézet és értékrend szellemében, becsületes, megbízható, egészséges emberekké, hazájukat szerető állampolgárokká kívánjuk nevelni. Az iskolára mint gyülekezetre tekintünk, ezáltal a közösség tagjaira mint Isten gyermekeire és egymás testvéreire. Hitet tanítani, hitet átadni nem tudunk, azonban a tanítás, hitvallás lehetősége előkészítheti és segítheti a Szentlélek hitet teremtő és megtartó munkáját. Mindannyian Isten teremtményei vagyunk, ez méltóságot ad, ugyanakkor feladatot is ró ránk: hivatástudattal végezni munkánkat, és vele embertársaink javát is keresni. Éppen ezért törekszünk arra, hogy tanítványaink a munkát, a tudást és a műveltséget - ezzel adott tevékenységüket, a tanulást is - értéknek tekintsék.. 4.2

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Iskolánk egyházi fenntartású szakképző intézmény. Azoknak kíván iskolája lenni, akik az iskolától is várják, hogy megfelelő lehetőségeket kapjanak keresztyén hitéletük gyakorlásához, hitbéli meggyőződésük megerősítéséhez. Akiknek célja az agrár, a gazdasági vagy műszaki szakterületen középfokú képzettség megszerzése, vagy az érettségi birtokában felsőfokú tanulmányaikra való felkészülés. Kínálatunk tehát a keresztény elkötelezettségű nevelésre, az érettségire történő felkészítésre, a szakképzés tekintetében pedig középfokú szakképesítések megszerzésére irányul. Minőségi teljesítményt nyújtó egyházi iskola kívánunk lenni. Feladatunknak tekintjük, hogy szakmai munkánkat, tevékenységünket az iskola működésében érdekelt partnerek megfogalmazott igényeinek kielégítése érdekében, fejlesztő célú pedagógiai elkötelezettségünknek megfelelően, a vallásos értékrend követésével végezzük. Az iskola működését, az oktató-nevelő munkát biztosító folyamatainkat a megbízhatóság és az áttekinthetőség érdekében szervezzük. Szervezeti kultúránkkal és a folyamatos fejlesztés képességének kialakításával kívánjuk biztosítani azt, hogy megfelelően tudjunk reagálni a változó körülményekre, partnereink igényeire. Iskolánkat eltérő felkészültségű, képességű és motivációjú tanulók keresik fel, ezért szakmai tevékenységünket a differenciálás, a tanulók egyéni adottságainak, képességeinek figyelembevétele és a gyermekközpontúság határozza meg. Ez a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig széles skálán mozgó tevékenységet feltételez. Miközben az egyes tanulóknál a maximális teljesítmény elérésére törekszünk, nem a versenyeztetést, sokkal inkább az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását helyezzük munkánk előterébe. Odafigyelő és serkentő környezetet kívánunk megteremteni, amelyben a tanári és a tanulói együttműködésen keresztül segítjük diákjainkat képességeik maximális kihasználásában. Fontosnak véljük, hogy módszertani kultúránk a tanulói aktivitásra, közvetlen tapasztalatszerzésre és az aktív ismeretszerzés lehetőségeire építsen. Mind a négy szakmai terület megköveteli a végzettek nagyfokú önállóságát és kreativitását. Ezek kialakításának szándéka mellett mind a társadalmi együttélés, mind a szakmai tevékenység vonatkozásában fontosnak tartjuk a normakövető magatartás kialakítását is, mind ez csak úgy valósulhat meg, ha elkötelezettek vagyunk az inklúzió iránt.

10


4.3

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

CÉLRENDSZER

Nevelőtestületünk a pedagógiai programot a stratégiai fejlesztés dokumentumaként kezeli. Ennek következtében az iskola célrendszerében meghatározóan a fejlesztési irányok megfogalmazására törekszünk. Iskolánk működésének meghatározó feladata, hogy tanítványainkat az evangélikus egyház irányításával, keresztény szellemiségben nevelve, hatékonyan segítsük céljaik elérésében. Ennek megfelelően célunk - a megfelelő követelmények teljesítésével:  az érettségire és  a szakmai vizsgákra történő eredményes felkészítés. Ennek a célnak a megvalósítását alapvetően szolgálja az iskola helyi tanterve: a tantárgyak rendszere, az egyes tárgyak sajátos cél- és követelményrendszere, valamint ezek tartalma, illetve szerves egységük. A megvalósítás feltételét azok a tárgyi, személyi feltételek, tanítási-tanulási stratégiák, módszerek segítik, amelyek rendelkezésre állnak, illetve a fejlesztés során kialakíthatók. Alapfeladatunk és fő célunk elérését akkor tekintjük teljesítettnek:  Ha az iskola tevékenységével összefüggő lemorzsolódás a képzési ciklusok zárásáig 8 % alatt marad.  Ha a záróvizsgák eredményessége nem marad el a felkészítő szakasz eredményességétől. Alapfeladatunk teljesítése érdekében célunk:  A keresztény világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása, a hitet erősítő iskolai szokásrend kialakítása.  A hatékony tanulás, az önművelés képességének kialakítása, mely továbbfejleszthető, továbbépíthető egyéni adottságokhoz viszonyítottan.  Tanulóink szocializációjának hatékony segítése.  Korszerű, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmastruktúra kialakítása  Az odafigyelő, serkentő környezet megteremtése. 4.3.1

4.3.1.1 







4.3.1.2

A KERESZTÉNY VILÁGNÉZETI ELKÖTELEZETTSÉGŰ NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA, A HITET ERŐSÍTŐ ISKOLAI SZOKÁSREND KIALAKÍTÁSA Az egyházi nevelés célja

A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyény világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. A tanulók ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztény egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. Az iskola arra törekszik, hogy szeretetre nevelje tanítványait felebarátai iránt, megtanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. A nevelés során a tanulók sajátítsák el a Biblia tanításain alapuló keresztény etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe. Ez segítse őket abban, hogy az élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak. Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása

Iskolánkban olyan tanárok dolgozhatnak, akik -felekezetre való tekintet nélkül- elfogadják az iskola evangélikus sajátosságait, az iskola hitéleti tevékenységében segítik az iskolalelkész és hitoktatók munkáját. Maguk is példamutatóan törekednek a szeretetteljes légkör kialakítására, egymás elfogadására, tiszteletére.

11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nevelési célok mindig a hátteret adó értékeket tükrözik. Érintik az emberek Istenhez, a többi emberhez, a környezethez, a természethez, a társadalomhoz való viszonyát. Törekszünk arra, hogy 

a tanulók életében a szabadság mellett a felelősség kapjon fontos szerepet,



a közösségben tanulják meg az egymás iránti szeretet és kölcsönös tisztelet fontosságát,



a tanulók elfogadják az intézmény által közvetített értékeket.

4.3.1.3

Kiemelt nevelési feladatok  

4.3.2 4.3.2.1 





4.3.2.2 





4.3.2.3 



A hitre, szeretetre nevelés, hűség Istenhez és embertársainkhoz. A helyes önértékelés, az igazi értékek felismerése, megbecsülése, kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség.



Nyitottság mások felé, befogadóképesség, szelídség, türelem, alázat.



Alaposság, mértékletesség, önfegyelem, a bűnbánat és a megbocsátás.



A belső csendre, elmélyülésre való igény, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. A HATÉKONY TANULÁS, AZ ÖNMŰVELÉS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA Belépő szintmérés

Célja: a belépő szintmérés összetett eszközrendszerével tájékozódunk az iskolába került tanulók induló állapotáról. Ez alapozza meg a további, szükséges és lehetséges fejlesztő tevékenységeket. Tartalma: az általános (előző) iskolából hozott eredmények elemzése; tantárgyi ismereteik, a képességszint felmérése az érettségi tárgyakból; tájékozódás a tanulási módszerekről, szokásokról; felmérés a motivációs bázissal és a kognitív készségekkel kapcsolatban; az eredmények osztály/iskola szintű értékelése, egyéni fejlesztő terv összeállítása. Eredménye: a felmérések eredményeként kideríthetők az egyes tanulók, osztályok sajátosságai, amelyekre a differenciált foglalkoztatás, fejlesztési tervek alapozhatók. Képességfejlesztés

Célja: a helyi tantervben meghatározott tartalmak elsajátításának, a követelmények teljesítésének módja, továbbá az alkalmazott módszerek, eljárások fejlesszék a tanulók egyéni kognitív képességeit, fejlesszék ki az önálló ismeretszerzés képességét. Tartalma: a belépő szintmérés alapján: tanulási alapkészségek (szövegértés, matematika) fejlesztése; a tanítás-tanulási folyamatban: az önálló ismeretszerzésre, a tanulói aktivitásra épülő módszerek alkalmazása (csoportmódszerek, projektmódszer, megtanítási stratégia), az SNI tanulók esetén a tanulást segítő készségek kialakítása. Eredménye: a tanulás eredményeinek javulása, az önművelés készségeinek, képességének a kialakulása. A tanulmányi idő alatt javuló képességmérési eredmények. Differenciált foglalkoztatás

Célja: tanítványainkat eltérő egyéni képességeikből és megszerzett tudásukból kiindulva tudjuk csak segíteni céljaik elérésében, az eredményes iskolai munkában. Ehhez pedig eltérő eljárások, módszerek alkalmazása szükséges. Tartalma:

12


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. Iskolánk azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: 

 

 









Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek elmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse el a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

Támogatás a rászoruló, követelményeket nem teljesítő tanulóknak: felzárkóztató foglalkozásokon, tantárgyi korrepetálásokon és korrekciós foglalkozásokon, habilitációs/rehabilitációs foglakozásokon, záróvizsgára felkészítő konzultációkon. Tehetséggondozás a kiemelkedő teljesítményt nyújtók, továbbtanulni szándékozók fejlődése érdekében: szakkörök szervezésével a jellemző érdeklődések kielégítése érdekében; versenyekre történő felkészítés kapcsán speciális ismeretek, készségek nyújtása; emelt szintű érettségire történő felkészítés; továbbtanulásra való felkészülés támogatása. Differenciálás legfontosabb lehetőségei a tanulás-tanítás folyamatához kapcsolódnak: a követelmények és a tananyag tanulócsoport szintű differenciálása; az egyéni (házi feladat) és a csoportos eljárások célirányos alkalmazása; az ellenőrzés és értékelés differenciált, esetenként egyéni módszereinek alkalmazása; a sikerélményhez juttatásra törekvés, és az így nyert motivációra való építés segítségével. A tanórán kívüli tevékenységek a tantervi követelményeken túl adnak lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra: a mindennapi testedzés, a szakosztályi keretek, a kollégium szervezései, a létesítmények kihasználása, a versenyek tág lehetőséget adnak a sportolásra; a diákköri keretek, a közművelődési lehetőségek és a kulturális programok az általános műveltség emelésének lehetőségeit nyújtják; a kétévente megrendezett projekt napok a sajátos érdeklődési területeken adnak lehetőséget a differenciált, aktív ismeretszerzésre.

13




Eredménye: az iskola által nyújtott lehetőségeket az érintettek növekvő aránya használja ki. Ezzel csökken a tanulmányi okból fakadó lemorzsolódás aránya, nő a verseny- és felvételi mutatókban mérhető eredményesség.

4.3.2.4 



PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kompetencia alapú képzés

Célja: a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság, alkalmazásra képes tudás. Nevelési-oktatási törekvéseink, különösen a szakképzési feladataink homlokterébe az általános, a személyes, a szociális és a szakképesítések által megkövetelt kompetenciák megszerzését kell állítanunk. Tartalma: a NAT és a kerettantervek követelményei, illetve az ezekre épülő helyi tantervek követelményei az ismeret-alapú tudást az alkalmazásra képes tudás irányába tolják el. Az ezekkel adekvát feldolgozási módok a tanítás-tanulás folyamatában, továbbá az ellenőrzés-értékelés ilyen irányú arány-módosítása jelöli ki a követendő utat. A szakképzési szakaszban a tanulási útmutatók alkalmazásával növelhető az egyéni haladás ütemének aránya, valamint a kompetencia-követelmények teljesítésére épülő tanulási út hatékonysága. Tanítványaink fejlesztését a NAT-ban meghatározott alábbi kulcskompetenciák területén tartjuk fontosnak: o

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

o

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhet: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelel keretein belül –oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

o

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia –eltér mértékben –felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

o

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk,

14


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. o

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

o

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

o

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és épít módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

o

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

o

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

15




4.3.2.5 



PEDAGÓGIAI PROGRAM

Eredménye: a kompetenciák kialakítása felé tett lépések a korszerű, alkalmazásra képes tudás megszerzése felé tett lépések. Ezek révén nő végzett tanulóink helytállási képessége mind a felsőoktatásban, mind a munkavállalásban. Motivációs és módszertani kultúra fejlesztése

Célja: az eredményes tanulmányi munka megköveteli az érdeklődés, a befogadó készség, a célirányos, kitartó munka szükséges mértékét. Célunk, hogy szakmai eszköztárunk segítségével javítsuk, állandósítsuk a tanulók, tanulócsoportok pozitív motivációs bázisát, olyan szokásrendet alakítsunk ki, amelyik jó előfeltétele az eredmények elérésének. Tartalma: Tanulóközpontúság: feladatunkat a ’ tanuló – tantárgyi követelmények’viszonyból eredeztetjük. Eredményeinket a tanulókban elért változásokkal mérjük. Eljárásaink ezt a tanulóközpontúságot érvényesítik: a tanórai munkát a tanulói elsajátítás szemszögéből szervezzük; a tanulókat egyértelmű helyzetekbe hozzuk, eredményességüket pontosan megfogalmazott követelményekhez mérten várjuk el; a rendszeres, következetesen, jól szervezett munka az eredmények növeléséhez vezet; az ellenőrzések rendszeressége, az értékelések szakszerűsége az eredmények megőrzésének, növelésének biztosítéka. Munkánk eredményessége szempontjából meghatározónak tekintjük az aktív ismeretszerzést biztosító módszerek alkalmazását: projektmódszer, kooperatív tanulás, szövegfeldolgozás, problémamegoldás, házi feladat, egyéni és csoportos tananyag-feldolgozás, kiselőadások, stb. A motivációs szándékok és képességfejlesztési céljainknak megfelelően alkalmazzuk a tananyag meghatározásával kapcsolatos szakmai önállóságunkat: a tananyag megválasztása, csoportosítása, tantárgyközi témák létrehozása segítheti a tanulók érdeklődésének felkeltését, bővítheti tanulási motivációjukat; a tananyag problémaorientált tárgyalási módja, a módszerek változatossága a munka eredményességének fokozója lehet. A motiváció fokozásához, az alkalmazásképes tudás megszerzéséhez olyan további eljárások is eredményesek lehetnek, mint: a tanulmányi kirándulások, élménybeszámolók, célfeladatok, iskolák közötti és külföldi kapcsolatok, tapasztalatcserék, szakmai gyakorlatok, elemzési feladatok, kiállítások stb.



4.3.3 4.3.3.1 



Eredménye: fejlődik, megerősödik a tanulók motivációs bázisa. Ennek következtében ténylegesen is aktív szereplőjévé válnak az ismeretszerzésnek, érdeklődésük, kognitív igényszintjük alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre, az egész életen át való tanulásra. TANULÓINK SZOCIALIZÁCIÓJÁNAK HATÉKONY SEGÍTÉSE Széles tevékenységi kínálat

Célja: a szociális tanulás (a nevelés) interakciók formájában, tevékenységek keretében, kommunikáció formájában jelenik meg. Tanulóinknak olyan tevékenységi formákat, modelleket kell nyújtanunk, amelyekben a pedagógus-tanuló, illetve a kortársi interakciókra (együttműködésre, értékelésre, döntésekre) mód nyílik. Tartalma: A legbővebb lehetőséget a tanítási órák adják: szakmai témáikban sajátosan, de a közösségi interakciók szempontjából azonosan. A tanulóközpontú módszerek alkalmazása, a rendszeresség és az ellenőrzés, értékelés átfogó folyamata hatékony keretet ad a szociális tanuláshoz. A tanórák mindegyike közvetlen alkalom a modelltanulásra. Az osztályfőnöki órák és a kollégiumi foglalkozások elsősorban az esélyegyenlőség biztosításával, az egyéni szerepek, az egyén-csoport viszonyok és a csoport-csoport kapcsolatok ré-

16


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

vén adnak kiemelkedő lehetőséget az orientálásra, az aktív részvétel biztosítására vitákban és döntésekben. A tanórán kívüli tevékenységek a gazdagabb motivációs bázison, valamint a kötetlenebb kereteknek köszönhetően kínálnak jó alkalmat a kondicionálásra, a modelltanulásra, valamint az információk kognitív feldolgozására. 

4.3.3.2 



Eredménye: az ismeretközvetítés, a kognitív tanulás mellett a szociális tanulás is az iskolai mindennapokat átfogó, tudatosan működtetett folyamattá válik. Ennek következtében nő tanulóink neveltségi szintje, csökkennek az iskola normarendszerébe nem illő cselekedetek. Döntési lehetőségek kiterjesztése

Célja: Mindennapi életünk döntések sorozata. Tanulóinkban –a vele járó felelősséggel együtt – tudatosítani kell a döntési helyzeteiket az egyén és a csoport szintjén is. Osztály és iskolai szinten arra kell törekedni, hogy bővüljön a tanulók döntési lehetősége. Tartalma: A tanórák a differenciált foglalkoztatás kereteivel, a döntési helyzeteket is tartalmazó módszerek alkalmazásával, valamint a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban naponta szolgáltatnak döntési helyzeteket. Az osztály-, kollégiumi és diákköri keretek a személyes, de elsősorban a közösségi döntések elsődleges terepei. A szervezési, képviseleti, probléma-megoldási helyzetek, de a vállalások, a versenyeztetés jelentős gyakorlási lehetőséget adnak a döntésekre, a velük kapcsolatos felelősség vállalására. A társadalom demokratikus működésének legjobb kortársi gyakorlóterepe az osztály, iskolai és kollégiumi diákönkormányzat. Egyre növekvő döntési helyzet fűződik az egyéni tanulási úthoz is: az emelt szintű érettségi, a szakmaválasztás, de az iskola által kínált egyéb szakképzettségek megszerzése is komoly megfontolást, döntést igényel. Erre felkészíteni tanulóinkat: kötelességünk.



4.3.3.3 





4.3.3.4 



Eredménye: a döntési helyzetekre való felkészítés, illetve a döntések és a velük vállalt felelősség érettebbé, megfontoltabbá, morálisan tudatosabbá teszi tanítványainkat. Csoportos kommunikációs keretek kialakítása

Célja: a szociális tanulás a kortárscsoportokban a legeredményesebb. A pedagógiailag jól irányított csoportos kommunikáció lehetőségeivel rendszeres lehetőséget kell biztosítanunk az események, tapasztalatok elemzésére. Tartalma: a csoportos kommunikációs keretekre a tanórák, de különösen az osztályfőnöki és kollégiumi nevelői órák az igazán alkalmasak. Eredménye: tanulóink a csoportos alkalmak aktív résztvevőiként képessé válnak különbséget tenni az egyéni- és a csoport-értékrend között, növekszik realitásérzékük, nő önvezérlő képességük. Együttműködő-kommunikatív pedagógus magatartás

Célja: az iskolánkban elért jó tanár-diák viszony meghatározója az együttműködő-kommunikatív pedagógus magatartás. Ennek megőrzése, továbbfejlesztése, az iskolai értékrendnek megfelelő tartalma lehet az alapja minden nevelés terén elért eredményünknek. Tartalma: tanulóinkra kifejtett nevelő hatások a meghallgatás, a válaszadás és a segítő szándékkülönböző megnyilvánulásaira épülnek. Törekvésünknek a kivétel-nélküliségre és a közös értékrend érvényesítésére kell irányulnia.

17




4.3.3.5 





4.3.4 4.3.4.1 





4.3.4.2 





PEDAGÓGIAI PROGRAM

Eredménye: az együttműködő-kommunikatív pedagógusi magatartással növeljük modellszerepünk hatékonyságát, szerezzük meg tanulóinknak a kötődésben rejlő motivációját, és mindezzel növekszik diákjaink neveltségi szintje. Kondicionáló, szelektív hatásrendszer működtetése

Célja: tanulóinkat a kiterjedt tömegkommunikációs és kortársi hatások mellett elsősorban a szülői és iskolai környezetben érik nevelő célzatú kondicionáló, fejlődésüket segítő, szelektív hatások. E hatások érvényesítésére az iskolai élet minden lehetőségét ki kell használni. Tartalma: a szociális tanulás egyik kulcskérdése, hogy –az iskola értékrendjének függvényében – tanulóink meghatározott tevékenységformáit megerősítjük, másokat leépíteni törekszünk. Olyan szokáshierarchia kialakítása lehet a célunk, amely az egyén társadalmi beilleszkedését segíti. Ilyen hatások érvényesítésére az iskolai élet minden területén: a tanóráktól a tanórán kívüli tevékenységek keretében és a kollégiumi élet során is számtalan lehetőség adódik. Eredménye: a pozitív hatásrendszer következtében leépíthetők a negatív társadalmi hatások, megerősödnek az egyén pozitív életútja és a társadalom szempontjából pozitív szokásrendszerek. PIACKÉPES SZAKMASTRUKTÚRA ÉS KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSI FORMÁK KIALAKÍTÁSA Piacképes szakmastruktúra kialakítása a mezőgazdasági szakmacsoportban

Célja: A szakképesítési kínálatot a mezőgazdaság aktuális és távlati munkaerőigényéhez, az EU tagsággal kapcsolatos elvárásokhoz kell alakítani. A széles körben alkalmazható, a megyei, regionális szakképzési struktúrába illő szakmák oktatásra kell vállalkoznunk. Tartalma: az aktuálisan helyes szakmastruktúra kialakításában a partnerigényeknek és a fejlesztési távlatoknak együtt kell meghatározóvá válniuk. A feltételrendszert olyan szinten kell megőrizni és fejleszteni, hogy az biztosítsa a széles mozgásteret a szakképesítések megválasztásához. Kezdeményezően kell fellépni az egyes szakképesítések tartalmának, metodikájának korszerűsítésében: mind a helyi tantervek, mind az OKJ szintjén. Keresni kell az akkreditált felsőfokú szakképzés indításának a lehetőségét. Eredménye: a korszerű, piacképes szakképesítési kínálattal tudunk megfelelni az aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak Hatékonyan tudjuk kihasználni azokat a személyi és tárgyi feltételeinket, amelyek az eddigiekben létrejöttek, a különböző forrásokkal fejleszthetők lesznek. Végzett tanulóink munkahelyet találnak alkalmazottként vagy vállalkozói formában. Piacképes szakmastruktúra kialakítása a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban

Célja: szakirányunkat középtávon kapcsolatrendszerében és feltételeiben is stabillá kell tenni. Ennek legfőbb feltétele: olyan szakképesítési struktúra kialakítása, amely a piacképességen túl a tanulóknak is képességeikhez és életpályájukhoz alkalmas választási lehetőséget kínál. Tartalma: a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos szakmai alapozást a szakképesítések szempontjából legszélesebb mozgásteret lehetővé tevő módon kell meghatározni, aktualizálni. Új, kompetens partnerek, munkáltatók bevonásával és hatékony, információgazdag beiskolázással arra kell törekedni, hogy széles körben hasznosítható gazdasági-ügyviteli szakmastruktúra alakuljon ki: a marketing, a gazdasági ügyviteli és logisztikai területeken. Kínálatunkat az érettségizett, szakképzettséget szerezni akaróknak is elérhetővé kell tenni. Keresni kell a felsőfokú szakképzés indításának a lehetőségét. Eredménye: iskolánknak ez a képzési profilja az iskola tevékenységének stabil összetevőjévé válik, illetve az így kínálható szakképesítések ismertté és elismertté válnak a régióban. Tanulóink – a továbbtanulás mellett –a megfelelő szakképesítések birtokában jó munkába állási lehetőségeket találnak.

18


4.3.4.3 





4.3.4.4 





4.3.4.5  



ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Piacképes szakmastruktúra kialakítása a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban

Célja: A gazdasági-szolgáltatási szakterületen rövid távon kialakítani a képzés feltételeit. Új partnerkapcsolatok kialakításával stabillá tenni e képzési irány szakmai hátterét. Olyan szakképesítési struktúra kialakítása, amely a piacképességen túl a tanulóknak is képességeikhez és életpályájukhoz alkalmas választási lehetőséget kínál. Tartalma: a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakmai alapozást a szakképesítések szempontjából széles mozgásteret lehetővé tevő módon kell meghatározni, aktualizálni. Új, partnerek, munkáltatók, gazdasági szervezetek segítségével a duális képzés keretei közt a szakképzési szakaszban már szakmailag kész munkaerőt kell képezni. Megvalósítandó feladat a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Az idegen nyelvű oktatásban kiemelt hangsúlyt kap a szakmai idegen nyelv elsajátítása A széles spektrumú szakiskolai képzés után lehetőséget biztosítunk az érettségire való felkészülésnek. Eredménye: iskolánk új képzési profilja az intézmény tevékenységét még erőteljesebben összehangolja a térség foglalkoztatási igényeivel. Tanulóink –a továbbtanulás mellett –a megfelelő szakképesítések birtokában jó munkába állási lehetőségeket találnak. Piacképes szakmastruktúra kialakítása az informatika (szoftver) szakmacsoportban

Célja: iskolánkban az informatika szakmacsoportos képzésnek olyan feltételeit és hagyományait kell kiépíteni, amelyik alkalmas lesz a folytonos munkaerő-piaci igények kielégítésére, a képzési környezetünkben megtalálható informatika-képzésben való versenyképes helytállásra. Tartalma: az informatika szakmacsoportos képzés szakmai alapozását a lehetséges szakképesítések szempontjából a legszélesebb alapozással kell megoldani. Keresni kell annak a módját, hogy tárgyi és emberi erőforrás-kapacitásunknak, valamint a szakképzési adottságainknak legjobban megfelelő, a tanulók érdeklődésével találkozó szakmastruktúrát tudjunk kialakítani. Kínálatunkat az érettségizett, szakképzettséget szerezni akaró tanulók számára is elérhetővé kell tenni. Keresni kell az akkreditált felsőfokú szakképzés indításának lehetőségét. Eredménye: intézményünk e képzési profilja az iskola tevékenységének stabil összetevőjévé válik, illetve az így kínálható szakképesítések ismertté és elismertté válnak a régióban. Tanulóink – a továbbtanulás mellett –a megfelelő szakképesítések birtokában jó munkába állási lehetőségeket találnak. A rugalmas alkalmazkodás képességének megvalósítása

Célja: a szakmai kínálatnak a stabilitás és a korszerűség követelményeivel összhangban való kialakítása. Tartalma: személyi és tárgyi feltételeinket –mind a négy szakmacsoportban –olyan összetételűvé kell tenni, hogy azok lehetővé tegyék a munkaerő-piaci igényeknek és a tanulók választásának megfelelő szakképzési kínálat fenntartását. Olyan szakmai kapcsolatokkal és ezekből fakadó információkkal kell rendelkeznünk, amelyek megbízhatóan tervezhetővé teszik a szakképzettségek megválasztását, tanulóink orientálását. Tájékoztatásunknak a beiskolázásnál, a tanulók szakmaválasztásának előkészítésekor a szakképzettségek tartalmi mutatóira, a betölthető munkakörökre is kiterjedőnek, alaposnak kell lennie. A régióba tartozó munkáltatók széles körével kell megismertetni tanulóink szakképzettségének sajátosságait, a bennük kialakított készségeket. Munkaerő-piaci irányultságú képzéseinket az aktuális keresleti és munkaerő-piaci viszonyok határozzák meg. Az akkreditált felsőfokú szakképesítések indítására a lehetséges partnerek feltételei, valamint tanulóink érdekének összhangja alapján kerüljön sor. Eredménye: iskolánk a megye szakképzési rendszerének mind a négy szakirány szempontjából elismert, stabil szereplőjévé válik. Az intézményi stabilitás és a rugalmas alkalmazkodóképesség korszerű szakmai képzettséggel rendelkező, keresett munkaerőt eredményeznek.

19


4.3.4.6 





4.3.5 4.3.5.1 





4.3.5.2 





4.3.5.3 





4.3.5.4 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Korszerű eljárások, módszerek biztosítása

Célja: az aktuális szakmastruktúrában a tanulóközpontú, kompetenciára alapozott, korszerű eljárásokat és módszereket alkalmazó képzéssel tudunk jól képzett szakembereket kibocsátani. Tartalma: a szakképző évfolyamok oktatásszervezési megoldásaiban a moduláris tananyag-felépítést, a kompetencia alapú képzés sajátos munkamódszereit és – lehetőség szerint – az egyéni haladási ütemet kell szem előtt tartani. Az alkalmazott módszereknek a tanulók önállóságára kell építenie, fokozatosan teret kell nyernie a tanulási útmutatókra alapozott képzésnek. A szervezeti megoldások és az alkalmazott módszerek tekintetében tudatosan kell élni a benchmarking különböző lehetőségeivel. Eredménye: a megfelelő szakmastruktúrában tanulóink korszerű szakmai képzést kapnak. Bővül alkalmazásképes szakmai ismereteik köre, nő önállóságuk. Munkavégző képességük hosszú távon hozzájárul az iskola szakképzési teljesítményével való elégedettség növekedéséhez. AZ ODAFIGYELŐ, SERKENTŐ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE A tanulást, a tanulmányi teljesítményt meghatározó értékként kezeljük

Célja: erősítenünk kell tanulóinkban a távlati céljaikból fakadó napi tennivalók, kötelezettségek teljesítésének szükséglet-érzését, a naponta elért tanulmányi teljesítmények fontosságát. Tartalma: a tanulmányi teljesítmény, a vele kapcsolatos igényesség erősítése, segítség ennek napi feladatokká váltásában: ez a tanulók segítésének egyik legfontosabb eleme. Minden egyéb tevékenység csak ennek tükrében, az alapfeladatok teljesítésének akadályozása nélkül valósulhat meg. Eredménye: a tanulók figyelme állandóan a fő feladatukra irányul, ezzel munkájuk tervszerűbbé, tudatosabbá válik, eredményeik javulnak. A kihívások, versenyek, rendezvények a sajátos tehetség kibontakoztatásának színterei

Célja: a tanulmányi munkában a képességekhez mért követelmények, tevékenységek optimális szinten tudják tartani az aktivitást. A nevelési-oktatási folyamat egészében olyan lehetőségeket is kell nyújtani, ahol a sajátos tehetségek kibontakoztatása kap inspirációt. Tartalma: a szakköri tevékenységek, a tanulmányi, kulturális és sportversenyek, a különböző rendezvények, műsorok tág lehetőséget szolgáltatnak az egyéni képességek kibontakoztatására, a kihívásoknak való megfelelése. Eredménye: tanulóink nem kötelezettségként, hanem valóságos erőpróbaként élik meg sajátos szerepüket, ezzel nő a teljesítmények eredményessége. Értékelés, elismerési rendszerünkkel a tanulók fejlődését mozdítjuk elő

Célja: a pozitív irányultságú, fejlesztő célú értékelés hozzájárul az eredményesség növeléséhez, míg az értékelés nélkül maradt teljesítmények, a negatív irányultságú értékelés rontja azt. Céljaik teljesítéséhez az előbbinek kell általánossá válnia. Tartalma: el kell érnünk, hogy feladat nem fogalmazódik meg teljesítménykritérium nélkül, hogy a teljesítményeket mindig értékeljük. Ennek az értékelésnek a pozitív vonásokból kell kiindulnia, a még meglévő hiányosságokat pedig fejlesztő célzatú tanácsokkal értékeljük. Eredménye: a pozitív irányultságú, fejlesztő értékelések növelik a tanulók önbecsülését, teljesítmény-motivációit, ezzel hozzájárulnak eredményeik növekedéséhez. A tárgyi környezet színvonalas kialakítása motiváló szerepet tölt be

Célja: az iskola céljainak, feladatainak teljesítése feltételezi a környezet célszerűségének, esztétikumának növelését.

20






5

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalma: az iskola, a tanüzem és a kollégium bútorzatának, felszerelési tárgyainak a fejlesztési tervben megfogalmazott ütem szerinti cseréje: korszerű, esztétikus bútorokkal, eszközökkel. Az ingatlanok, gépek, eszközök megelőző karbantartása a stabil használhatóságot alapozza meg. A napi munka során az értékmegőrző, értéknövelő gondosság kialakítása, az erre nevelés pedagógiai kötelezettség is. A nevelőmunka egyik fontos eleme a tanulók környezeti igényességének alakítása, fejlesztése. Eredménye: az iskola a szűkös források ellenére is esztétikus, inspiráló környezetet tud biztosítani az alapfeladatok teljesítéséhez. Növekszik a tárgyi környezettel kapcsolatos elégedettség.

A S Z E M É LY I S É G F E J L E S Z T É S S E L É S A KÖ Z Ö S S É G F E J L E S Z T É S S E L K A P C S O L A TO S F E L A DA TO K

A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos intézményi feladataink rendszerbe foglalják, egésszé szervezik a pedagógiai programunk egyes fejezeteiben megfogalmazott feladatokat. Az értékek, alapelvek, valamint a célrendszerben foglaltak megvalósítása sajátos hatásrendszer kialakítását és hatékony működtetését kívánják meg, melynek révén tanulóinkban a magas szintű társadalmi funkciók ellátására képes, közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitást eredményező személyiségkomponensek kialakítása válik lehetővé. Ennek a pedagógiai célnak az un. végrehajtó eszköz-csoportját az oktatási-képzési feladatok során, az értelmi nevelés keretében valósítjuk meg. Hatásuk a képességfejlesztés egyes területein: az ismeretek, jártasságok, készségek és képességek rendszerén keresztül érvényesül. A nevelési célokat képező ösztönző-reguláló sajátosságokat a közösségfejlesztő (morális) magatartás- és tevékenységformáláson, valamint az önfejlesztő aktivitáson keresztül kívánjuk megvalósítani. Nevelési céljaink elérését a tanulók szabályozott, sokoldalú tevékenységrendszerére: a tanulmányi, az önkormányzati, az alkotó, a fizikai és a szabadidős tevékenységekre építjük. A szabályozás során –a Biblia tanításának megfelelően – megerősíteni igyekszünk a közösségfejlesztő és önfejlesztő akciókat, visszafejleszteni törekszünk az egoisztikus, aszociális, destruktív akciókat, törekvéseket. Nevelőmunkánk során a külső szabályozás eszközei állnak rendelkezésünkre. Ezek közül –tanulóink korosztályi sajátosságai miatt –kevésbé a tekintélyi- sokkal inkább a szociális szabályozással élhetünk. Ezzel összefüggésben: 



A nevelési tényezők közül fontos szerepet szánunk a pedagógusoknak és –együttműködés révén –a szülőknek az ún. közvetlen nevelő hatások kifejtésében, a direkt nevelési módszerek alkalmazásában. Intézményünk sajátosságai miatt kitüntetett szerep jut a közvetett nevelői hatásoknak, amelyek indirekt nevelési módszerek alkalmazását feltételezik. Ez a nevelési tényezők közül mind a feladatokra, mind a kortárscsoportokban rejlő hatásokra vonatkozik.

Mindezek tükrében nevelési feladatainkat: 1)

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban az önfejlesztő aktivitás szükségletrendszerének kialakítása érdekében végezzük.

2)

A közösségfejlesztéssel összefüggő nevelési feladatainkat a közösségfejlesztő (morális) magatartás és tevékenység szükségletrendszerének kialakítása érdekében végezzük.

21


5.1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink közül az intellektuális-művelődési szükségletek kialakítása az értelmi nevelés keretében valósul meg. Ennek a szükségletcsoportnak a fejlesztésére legkedvezőbben: 

a pedagógus személyiségének és magatartásának sajátosságai, valamint tudatosító hatá-

sa  az oktatás szervezeti formái  az oktatás módszerei révén, valamint  az oktatás eszközeivel tudunk hatást gyakorolni. A személyiségfejlesztés második nagy csoportját az esztétikai szükségletek kialakítása jelenti, ami az esztétikai nevelés keretében valósul meg. Ennek hatékonyságát az alábbi tényezők határozzák meg:  a pedagógusok magatartási sajátosságai  a tanulók tevékenységrendszerének tartalmi, terjedelmi és szervezeti jellemzői  az alkalmazott nevelési módszerek  a tárgyi-környezeti feltételek. A tanulói tevékenységrendszert illetően tágabb teret tudunk biztosítani a befogadó tevékenységeknek, ugyanakkor törekvéseink arra irányulnak, hogy egyre több tanulót tudjunk bevonni az esztétikai cselekvő-tevékenységekbe. A személyiségfejlesztés harmadik csoportját az egészséges életmód iránti szükségletek alkotják, melyek kialakítását az egészséges életmódra nevelés különböző területein kívánjuk elősegíteni. A hatásrendszer főbb elemei a következők:    

az iskolának a sportot, a mozgás fontosságát elismerő légköre és hagyományai a testnevelési órák mozgást megszerettető hatásrendszerének célirányos felhasználása a higiéniai szokások ismeretbeli és tárgyi feltételrendszere a családok életmódjának motiváló erejű felhasználása. 5.2

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A nevelési célok elérésének elsődleges területét az a hatásrendszer képezi, amelyik az egyénben kialakítja a közösségfejlesztő (morális) magatartás és tevékenység szükségletcsoport rendszerét. Ezt a szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete, a szellemi-, kulturális –és természeti értékek védelmének a szükséglete, valamint a segítségnyújtás és a fegyelmezett magatartás szükségleteinek együttese alkotja. A nevelő hatások közül a közvetlen nevelési módszerek legfontosabb jellemzője az, hogy forrása a nevelő, befogadója a tanuló. Ennek megfelelően a közvetítendő társadalmi tartalmakat is a nevelő szelektálja. A tekintélyi személyek: pedagógusok, szülők nevelő hatására az iskola az alábbi területeken támaszkodik: 

A szokásformálásban, ahol a követelés, a gyakoroltatás, a segítségadás, az ellenőrzés és az ösztönzés módszereivel történik a nevelő hatás érvényesítése.  A magatartási-tevékenységi modellek közvetítése révén, amelyek elbeszélés, modellszemélyiségek bemutatása, művészeti alkotások bemutatása révén, de legfőképp a személyes példamutatáson keresztül érvényesülnek.  A meggyőződés-formálás révén, amelynek a hatásrendszerét az előadások, magyarázatok, beszélgetések és az önelemző tevékenység jeleníti meg. Az ösztönző rendszer alakításának másik, iskolánkban a korosztályi sajátosságok miatt legfontosabb útját a közvetett hatásrendszer jelenti. Ennek alapvető forrását a tanulók által végzett feladatok adják. Erre épül az a hatásrendszer, amely a nevelők által speciálisan szervezett feltételek révén, a tanulók között kialakuló interakciókon, kölcsönhatásokon keresztül valósulnak meg. Ennek alapján iskolánkban a közösséget a személyiségformálás alapvető eszközének tekintjük. A közösség fejlettségét pedig a személyiségformáló funkció fejlettsége alapján ítéljük meg.

22


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A hatásszervező funkciók közül az alábbiakat tekintjük a legfontosabbaknak: 

A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek, feladatok megszervezésének módszerei. Ezek az önkormányzati, általában az önkormányzási feladatokból, a fizikai munkafeladatokból és a tanulmányi munkafeladatokból állnak.  A kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának módszerei. Ez a sokelemű hatásrendszer magában foglalja a tervezéssel összefüggő, a hagyományok kialakítására vonatkozó, a közvetett követelésre, felvilágosításra, ösztönzésre és ellenőrzésre vonatkozó módszereket éppúgy, mint a pedagógus személyes részvételét a közösségi tevékenységekben, a vitákat, valamint a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelését is. A tevékenységrendszer megszervezésében a tanulók között kialakuló kooperációt, a közös célt, a közös normák kialakítását, kialakulását tekintjük legfontosabbnak. Ez az oktatás-képzés módszertanában az un. tanulóközpontú módszerek prioritását, különösen a kooperatív tanulás előnyeinek kihasználását igényli. Utóbbi jó alkalmat nyújt a közvetett, a tanulók egyes csoportjaira irányuló motivációs eszközök használatára is (követelés, ösztönzés, ellenőrzés). 6

A K É P E S S É G F E J L E S Z T É S P RO G R A M JA

Iskolánk, alapértékeinek és céljainak megfelelően, tudatosan, szakértelemmel kívánja kezelni az iskolát felkereső tanulók fejlődését, az általuk megjelenített különbségeket. 6.1

FELZÁRKÓZTATÁS

Nem számolhatunk azzal, hogy a beiskolázási munka eredményeként csak jól meghatározott, magas szintű előképzettséggel érkeznek hozzánk a tanulók. Az előképzettségben meglévő eltérések, valamint a tanulási és a képességbeli különbségek feltárása, ezen belül a segítségre szorulók felderítése az alapja annak a munkának, amit tanulóink segítése érdekében végeznünk kell. Ez irányú munkánkban három fázist különböztetünk meg:  az induló helyzet felmérése  felzárkóztató foglalkozások szervezése  a szinten maradás segítése. 6.1.1

AZ INDULÓ HELYZET FELMÉRÉSE 

6.1.2

Tárgya: o a tanulási alapkészségek, tantárgyi ismeretek felmérése o a tanulási szokások felmérése kérdőív segítségével o motivációs mérés. FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

A felméréseket követően a szaktanárok, osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők elkészítik a felzárkóztatás tematikus időtervét.  Foglalkozások formái, keretei: o tantárgyi felzárkóztatás, munkatervi keretben, tanórán kívüli foglalkozásként, legalább fél éves tematika alapján o képességfejlesztés, iskolai vagy kollégiumi keretben, egyéni tematika alapján o a foglalkozásokra az 5.1.3 pont korrepetáló foglalkozásaival együtt a nem kötelező foglalkozások időkeretének 10%-át kell fordítani, a jelentkező igények szerinti súlyozás szerint elosztva.

23


6.1.3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A SZINTEN MARADÁS SEGÍTÉSE

A tanulóknak az eredményes felzárkóztatását követően, tanulmányaik során is szükségük lehet tervszerű segítségre. Az erre való rászorultságot a tanulmányi teljesítmények jelzik. Ha a tanulmányi teljesítmények magatartási és motivációs problémákkal párosulnak, akkor a szülőkkel együtt tervezzük meg a szükséges eljárást. 

6.1.4

A segítségnyújtás formái, keretei: o differenciált tanórai foglalkoztatás, egyéni feladatok kitűzése o korrekciós foglalkozás a témazárók eredményes teljesítése érdekében o korrepetáló foglalkozás, munkatervi keretben, tanórán kívüli foglalkozásként, tantárgyi eredménytelenek számára kötelező jelleggel o kollégiumi konzultáció igénybevétele o „tanulótársak”szervezése. SNI-S TANULÓK KÉPESSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése esetén a helyi tanterv igazodik a fogyatékosság típusához, fokához, és figyelembe veszi a SNI tanulók nevelésének-oktatásának irányelveit. A kötelező tanórákon túl a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglakozásokat is biztosítjuk. A tananyag beosztása a csoportok szintjének megfelelő ütemben történik. A tanulók számára az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idő is megengedhető, ezért szükség szerint át lehet vinni a következő évfolyamra a tananyagot. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára nagy segítséget jelent a csoportmunka és a partnermunka módszerének alkalmazása, amely egyben személyiségük fejlesztését is célozza. A tanulási nehézségekkel küzdő diákoknál szem előtt tartjuk a Meixner-féle öt alapelvet: 

fokozatosság,



homogén gátlás kiküszöbölése,



szorongás oldása,



rigiditás oldása,

 hibamegelőzés (azonnali hibajavítás) A diszlekszia, illetve diszgráfia ismérveiből következően a csoportokban elsődleges a szóbeli kommunikáció. Később az esetleges írásbeli érettségi elkészítéséhez számítógépet biztosítunk a tanulók számára. Az enyhén értelmi fogyatékosok számára a családdal együtt átfogó, személyre szabott programot kell kialakítanak a gyermek részére. Érzelmileg támogatni kell a szülőket és a testvéreket, az intézménynek a családdal karöltve részt kell vennie a programban. A kevert specifikus fejlődési zavar a beszéd, nyelv, és az iskolai készségek, motoros funkciók kombinált fejlődési zavara, de önmagában egyik tünet sem elegendően kifejezett ahhoz, hogy elsődleges diagnózisként alkalmazható lenne. Legalább két vagy három zavarnak teljesülnie kell. Egyéni, testreszabott fejlesztő alkalmakon történik a terápia. A képesség-és készségfejlesztés kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozásokon történik. A sajátos nevelési igényű diákok oktatását végző pedagógusok munkáját az iskola továbbképzéssel, gyógypedagógussal való konzultációval és konferenciákon való részvétellel segíti. A tanulók felzárkóztatását, fejlesztését segítő programok kiemelt feladata a tanulási zavarral küzdő diákok oktatása, nevelése, felzárkóztatása, fejlesztése. Az oktatás és nevelés célja: 

az iskola követelményrendszerének való sikeres megfelelés,



a meglévő deficitek ledolgozása, a hiányok pótlása,



a teljesítő képes tudás megszerzése,

24


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM



a személyiségben rejlő gátak és lehetőségek feltárása,



a meglévő képességek kiaknázása és megerősítése,



a tanuláshoz szükséges pszichikai funkciók fejlesztése,



a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása,



a tanulási folyamat készség szinten történő elsajátítása,



hatékony tudásbővítés és tudásszint emelés,



problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás, feladatészlelés kialakítása,



járulékos tünetek, viselkedés-és magatartási zavarok korrekciója,



reális énkép és önismeret kialakítása,



érzelmi stabilitás, egyedi érzékenység és motiváltság fokozása.

6.1.4.1

A SZERVEZÉS ELVEI ÉS ELJÁRÁS RENDJE:



A tanulók szakértői véleménye, szociokulturális kérdőív, önértékelési, tanulással kapcsolatos felmérések, vizsgálatok, beszélgetések alapján (a szükséges esetekben az iskolaorvossal, gyógypedagógussal, mentálhigiénés gondozóval konzultálva) megállapítjuk tennivalókat.



E mellett tanulmányozzuk a tanulók egyéb iratanyagát, figyelembe véve a korrekciós javaslatokat. A felmérés alapján állapítjuk meg, mely fejlesztési területen kell mozognunk. A fejlesztés egyénileg történik, egyéni fejlesztési terv alapján.



Ennek megfelelően alakítják ki szakembereink a gyermekek fejlődéséhez, oktatásához, neveléséhez szükséges terápiákat, fejlesztő eljárásokat.



Ezeket az osztályfőnök adminisztrálja, és gyógypedagógussal együttműködve egyéni fejlesztési terveket alkot.



A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Alapelvünk, hogy pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermek áll oly módon, hogy figyelembe vesszük anamnézisét, teljes eddigi életpályáját, személyiségének vonásait, a deficit mértékét és minőségét, a benne rejlő és kiaknázható lehetőségeket, kulturális és szociális hátterét, motivációját. Ebből kiindulva az adekvát fejlesztő módszer alkalmazásakor az alábbi szempontok figyelembevételét tartjuk szükségesnek: - életkor, - képességek, - érdeklődés, - motiváció, - tárgyi-és személyi feltételek, - családi együttműködés.



A felzárkóztatás, a fejlesztés sikeressége minden tanuló esetében a különleges bánásmód és differenciált fejlesztés függvénye. Egyéni differenciálás nélkül nincs hatékony képességfejlesztés.



Komplex fejlesztő tevékenységet dolgozunk ki, a tanév első két hetében felmérjük a tanulókat, a felmérést egyénileg, feladatlapos rendszerben végezzük, kiegészítve megfigyeléssel és egyéb módszerekkel.



E mellett tanulmányozzuk a tanulók iratanyagát, figyelembe véve a korrekciós javaslatokat. A felmérés alapján állapítjuk meg, mely fejlesztési területen kell mozognunk. A fejlesztés egyénileg történik, egyéni fejlesztési terv alapján.

6.1.4.2



A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TOVÁBBI MÓDJA:

a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek),



készség-és képességfejlesztő foglalkozások szervezése,



kiscsoportok ideális kialakítása,



egyéni képességekhez igazodó tanulás szervezése,

25


  

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanulást segítő közösség megteremtése, a jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása, sikerek elérésének történő kiemelése,

közösségben

továbbtanulás irányítása, segítése,



a tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazható számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok használata,



a képességfejlesztő, felzárkóztató munkát a gyakorlatban megfelelő tapasztalattal rendelkező gyógypedagógus végzi,



a tanulók heti egy alkalommal fél osztálylétszámmal készség-és képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt,



a közoktatási törvény előírása szerint csoportokban kapnak gyógypedagógiai fejlesztést, a fogyatékosság típusának megfelelő óraszámban,



természetesen az összes kolléga együttes és következetes oktató nevelő munkája szükséges az eredményes és inkluzív környezet kialakításához,



a team-megbeszélések, a szakmai módszertani munkaközösségi, valamint a nevelőtestületi és nevelési értekezletek szolgálhatják azokat a fórumokat, ahol a gyógypedagógus és a tantestület törekvéseket, megállapításokat, javaslatokat tehet az inkluzív oktatási, nevelési környezet kialakításával, feladataival kapcsolatban, a sajátos nevelési igényű gyermekek és az iskola vonatkozásában. 6.2

TEHETSÉGGONDOZÁS

Tanítványaink között mindig vannak olyanok, akik valamilyen területen tehetségesnek mondhatók, akiknek sajátos igényeik vannak, akik többet tudnak teljesíteni társaiknál, az iskola érvényes követelményeinél. Velük a tehetséggondozás keretében kívánunk foglalkozni. E címszó alatt tehát az adottság, az érdeklődés és a teljesítmény kategóriák szerint sajátos jellemzőkkel rendelkező tanulók foglalkoztatását soroljuk. A tehetséggondozás fázisai:  felmérés, felismerés  a tehetséggondozás lehetőségeinek meghatározása  a tehetséggondozás eredményeinek értékelése 1. Az adottság felismerése elsősorban a szaktanári tevékenység része, az érdeklődésnek és a teljesítménynek is ehhez van legszorosabb kapcsolata.  a szaktanárok jelzik észrevételeiket az osztályfőnöknek  egyéni fejlesztési program kidolgozása, vagy  az éves munkaterv keretei között: diákköri munka, verseny kezdeményezése, szervezése. 2. A tehetséggondozás lehetőségei az egyéni fejlesztési program szerint tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódnak.  tanórai differenciált foglalkoztatás, egyéni feladatok, megbízatások  diákköri tevékenység: szakkör, érdeklődési kör, művészeti kör, sportkör, vállalkozói program  versenyekre való felkészülés/felkészítés (tanulmányi, szakmai, kulturális, sport)  a tehetséggondozásra a nem kötelező foglalkozások órakeretének 8 %-át kell fordítani az igények szerinti elosztásban. 3. A tehetséggondozást az egyéni fejlesztési program és a működő csoportok tevékenysége alapján évente értékelni kell. Az értékelés, fejlesztési javaslatokat is fogalmazzon meg. 6.3

ELTÉRŐ MAGATARTÁS KEZELÉSE

Iskolánk alapértékei, hivatásunk lényege arra kötelez bennünket, hogy természetesnek tartsuk a sokféleséget, kezelni tudjuk ennek a tanulmányi munkával és a magatartással összefüggő következményeit.

26


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A sokféleséget magában hordozó közeget céljainkkal egyező nevelési közegnek is értékeljük. Ugyanakkor tudatosan kell viszonyulnunk a sokféleségből azokkal az esetekkel, akik értékeikkel, magatartásukkal, munkájukkal károsan befolyásolják társaikat, őket a pozitív társadalmi és iskolai követelmények teljesítésétől távolítják. Kicsit tágítva a konkrét fogalmat, az ebbe a körbe sorolható tanulókat nevezzük eltérő magatartásúnak. Nevelőtestületünk alapértéke a pozitív beállítódás. Tanulóinkat dicsérettel, elismeréssel, általában: pozitív beállítódással kezeljük. Ezzel is szűkíteni szeretnénk azt a kört, ahol a magatartást eltérőnek kell ítélni. Az eltérő magatartású tanulók kezelése mindenképpen csak egyedi lehet. A lehetőségek vázát az alábbiak jelentik:  a körülmények feltárása, pontosítása ▪ egyéni követelmények állítása  elemző beszélgetés, megbeszélés ▪ fegyelmező intézkedés  egyéni ráhatás ▪ fegyelmi.  a szülői segítség igénybevétele Általános eljárási módként fogadjuk el, hogy a fenti lehetőségeket az eltérő magatartás kezelési sorrendjeként tekintjük. 6.4

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége alapvetően problémamegelőző, preventív jellegű. Nem áll módunkban a családok helyzetén változtatni, sem pedig konkrét problémakezelő tevékenységet kifejteni. Ugyanakkor feladatunk fontos részét képezi:  a teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar felismerése,  az ilyen esetekben az okok konkrét vizsgálata  a megoldási lehetőségek keresése, ilyenek kezdeményezése. Iskolánkban a feladat általában a nevelőtestület minden tagjára kiterjed. Sajátos felelősséget az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők viselnek - elsősorban az általuk irányított közösségbe tartozó gyermekekért. Iskolánkban a gyermekvédelmi felelős fogja össze, és operatív módon végzi a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. A gyermekvédelmi felelős feladatkörében:  információkat gyűjt a veszélyeztetettségről  nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról  statisztikákat, véleményeket készít  problémakezelő megoldásokat kezdeményez. Az iskola tevékenységi lehetőségei a veszélyeztetettség esetén:  nevelési segítség, tanácsadás, együttműködés a szülőkkel  javaslat a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére  segélykérelem kezdeményezése  a gyámhatóság megkeresés a felderített problémával. Az iskola a problémakezelő megoldásokkal az alábbi szervekhez fordulhat:  Gyermek –és Ifjúságvédő Intézet (Szombathely, Vörösmarty u. 11),  Nevelési Tanácsadó (Kőszeg, Táncsics M. u. 18.),  Családsegítő Központ (Kőszeg, Dózsa Gy. u. 24.)  egészségügyi intézmények  önkormányzatok, rendőrség A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban évente szükséges frissíteni, felülvizsgálni a veszélyeztetettségi besorolást, felmérni az iskolába kerülő tanulók helyzetét. 6.5

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE

Iskolánkban a szociális hátrányokat az alábbi kategóriák szerint kezeljük:

27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szülők iskolai végzettsége alapján: ahol a szülők iskolai végzettsége 8 általános, vagy ennél kevesebb  A szülők egzisztenciális biztonsága alapján: ahol az egyik szülőnek nincs állandó munkahelye  A család stabilitása alapján: ahol nem egész a család  Az eltartottak száma alapján: ahol az eltartottak száma nagyobb az eltartókénál  A szülők devianciája alapján: ahol valamelyik szülő deviáns, alkoholista, bűnöző. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókat –az egyéni sajátosságok függvényében –a gyermek és ifjúságvédelemre vonatkozók szerint vagy a működés általános szabályai szerint kezeljük. A fentieken túl az alábbi lehetőségekkel élünk:  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről  Motiválás arra, hogy a tanuló kollégiumi, tanulószobai, menzai ellátásban részesüljön  Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel  Előnyben részesítés a tankönyv-támogatási rendszerben  Ösztöndíjak, alapítványi támogatások juttatása  Pályázatok figyelése, részvétel célirányos pályázatokon. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókkal kapcsolatban az iskola pedagógiai és adminisztratív döntései során fokozott körültekintéssel, gondossággal kell eljárni. 

28


7

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

E G É S Z S É G N E V E L É S I É S KÖ R N Y E Z E T I N E V E L É S I P RO G R A M

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit a saját hasznára.” (Szent-Györgyi Albert) 7.1

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Egészségnevelési programunk céljának megfogalmazásakor azt az “egészség”definíciót vettük alapul, ami az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, “az élethez szükséges erőforrásnak”tekintjük, mely egyben társadalmi befektetés is. Bebizonyosodott, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővülése önmagában nem eredményezi az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltoztatását. Így napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, amely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. 7.1.1

EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLOK

Az előbbieknek megfelelően fő céljaink az alábbiak:  tegyük képessé a tanulókat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját testi és lelki egészségük felett;  fejlődjön a tanulók önértékelése, kommunikációs készsége, kapcsolatépítési képessége;  emelkedjen a veszélyérzet a diákokban az élvezeti és kábítószerekkel szemben, tudjanak nemet mondani;  készüljenek fel a felnőttkorra, a családi életre, alapozzák meg a jövőjüket, legyenek szilárd erkölcsi alapjaik, értékrendszerük, ami meghatározza jellemüket. Mindezen célok elérése, megközelítése csak tudatos, átgondolt, a mindennapokat és szinte valamennyi tevékenységünket befolyásoló egészségfejlesztésre irányuló tevékenységgel biztosítható. 7.2

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés az ismeretközvetítés helyett hangsúlyosan a szemléletformálásra irányul. Megtanít a természettel való együttélésre, a természet szeretetére, tiszteletére, védelmére, tehát tudat-, magatartás- és szemléletformáló tevékenység. Ezért is fontos, hogy a környezeti nevelés helyet kapjon az oktatás valamennyi szintjén. A környezeti nevelési folyamat egész életünkön keresztül tart. Iskolánkból kikerülő tanulók ismerjék a szakmához (mezőgazdaság, kereskedelem, informatika, vendéglátásidegenforgalom) kapcsolódó globális és helyi környezeti összefüggéseket, értékeket, érezzenek felelősséget azok iránt és tudjanak lépéseket tenni a veszélyeztető tényezők elhárítására. E célok eléréséhez a legfontosabb a pedagógus példaértékű szemlélete és magatartása. 7.2.1

A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI

A környezeti nevelés pedagógiai célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A természet –s benne az emberi társadalom –harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza.  A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre

29








7.2.2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

is. Az iskola dolgozói példamutatóan, következetesen képviseljék a fenntarthatóságra nevelés elveit, napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal megvalósítani. Gondot kell fordítanunk arra, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértve legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. HELYZETKÉP

Iskolánkban – a kerettantervnek megfelelően – eddig is helyet kapott a környezeti és egészségnevelés. Bizonyos területen eddig is „zöld” úton jártunk (pl. parkosítás, komposztálás a tankertben, egészséges menzai étkezés). Szükségesnek érezzük az „Egészségnevelési és környezeti nevelési helyzetkép”pontosítását, felmérését, hogy a későbbiekben tudjunk mihez viszonyítani, másrészt ez meghatározza a további tennivalókat. 7.2.3

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI

7.2.3.1

Tanórai keretek

Egészségnevelési tevékenység és környezeti nevelés tanórai kereteken belül meghatározó az osztályfőnöki órák jelentősége. Az egészséges életre nevelés, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyag időkerete az 9– 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. Helyi tantervünket évfolyamonkénti bontásban dolgoztuk ki, s ajánlunk témaköröket, melyek logikailag összefüggő láncot alkotnak. Arra törekedtünk, hogy az ismeretanyag fokozatos felépítésén túl, az adott korosztály érdeklődéséhez, képességéhez illeszkedő módszert alkalmazzuk, sokoldalú élményhez juttassuk a diákokat. Iskolai gyakorlatunkban az egészségnevelés a természettudományi és a társadalomtudományi tárgyak oktatása során is megvalósul. A koncentrációs lehetőségek kidolgozása, illetve átgondolása, helyi tantervbe illesztése fontos feladatunk. Az a törekvésünk, hogy az egészségnevelés és a környezeti nevelés minden pedagógus munkájában nyilvánuljon meg. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A tanórákon mindez többnyire integráltan jelenik meg. Valamennyi tantárgy oktatása során lehetőség van a környezettudatos szemlélet alakítására, bővítésére. Az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal beszélje meg a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés kezdő lépése lehet egy iskolai program elindításának. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzon a tanár egy témával. 7.2.3.2

1.

Tanórán kívüli lehetőségek

Az iskola mint zöld miliő

30


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Iskolánk mint környezet is hatást gyakorol a tanulók személyiségének formálódására. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk az iskolaudvar parkosítására, gondozására, az iskola tárgyi világának esztétikusságára, a takarékosságra, az energiatakarékos világítási technikákra, iskolabüfé „ökobüfévé”való alakítására, a tankert, tangazdaság „környezetbarát”működésére. 2. Tanórán kívüli egészség- és környezeti nevelés lehetőségei Céljaink elérése érdekében meg kell újítanunk az egészségneveléssel foglalkozó tanórák módszereit. Módszertani kultúránk ezen a területen is, innovatív, motiváló, a tanulók tevékenységére építő módszerek alkalmazását igényli. A tananyag feldolgozása során ezért az ún. részvételen alapuló oktatási technikák (projektmunka, csoportmunka, témanap, témahét, akciók, programok stb.) minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák stb.). Mindez jórészt tanórán kívüli tevékenységek során valósítható meg. Mik lehetnek ezek?  Szakkörök: a természettudományi szakkör, kertész szakkör hagyományainak ápolása, elsősegélynyújtó szakkör, csecsemőápoló szakkör, betegápolás stb.  Projektek, átfogó iskolai környezetvédelmi programok: pl. projekt napi lehetőségek kihasználása, bekapcsolódás az „ökoiskola”mozgalomba.  Tankerti, tangazdasági tevékenység: szemléletformálás, komposztálás, környezet- és egészségkímélő technológiák, ősi vagy őshonos fajták, vegyszerek, gyógyszerek, hozamfokozók használatának kérdései.  Tanulmányi ill. osztálykirándulás: ezekbe épüljön be nemzeti parkok, tanösvények, természetvédelmi területek, vadasparkok, botanikus kertek, múzeumok, drogambulancia, Orvostudományi Múzeum meglátogatása.  Szelektív hulladékgyűjtés: az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés megszervezése legalább a papírhulladék, a szárazelem és a szerves hulladék vonatkozásában  Szakmai dolgozat: pályázatokra, versenyekre  Vetélkedők, tanulmányi versenyek: részvétel helyi (pl. környezetvédelmi vetélkedő a Föld Napján), regionális és országos (Kitaibel Pál Tanulmányi Verseny) versenyeken  Kiadványok, média: kapcsolat a helyi médiával, beszámoló az iskolai Évkönyvben  Kiállítások: jeles napok alkalmával  Művészeti tevékenységek: irodalmi műsor (pl. a víz világnapján), rajzpályázat  Iskolai zöld újság, zöld rádió, zöld könyvtár, zöld videó-tár: az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, információhordozóknak.  Nyári táborok: a balatoni környezetvédő tábor, a tömördi madárgyűrűző és természetvédelmi tábor népszerűsítése, különféle tréningek meghirdetése szakemberek bevonásával a tanulók körében végzett igényfelmérés alapján.  Erdei iskola: népszerűsítés, lehetőségek keresése középiskolásoknak, anyagi források keresése.  Akciók, amelyek: jeles napokhoz vagy helyi környezeti probléma megoldására irányulnak vagy a helyi, egészséggel, életmóddal kapcsolatos probléma megoldására irányulnak.  Jeles napok megünneplése. A „formális”megemlékezés helyett ezeken az alkalmakon építsünk a tanulók aktív tevékenységére (pl. faültetés, virágosítás, szemétgyűjtés, vetélkedők, irodalmi és rajzpályázatok, szemétgyűjtés stb.). Nem szükséges valamennyit minden tanév munkatervében szerepeltetni, de hosszabb távon valamennyi kapjon teret. Ezek a következők: A Vizes Élőhelyek Világnapja (Február 2.), Víz Világnapja (Március 23.), Meteorológiai Világnap (Március 23.), a Föld Napja (Április 22.), Madarak és Fák Napja (Május 10.), Környezetvédelmi Világnap (Június 5.), az Ózon Világnapja (Szeptember 16.), Európai Autómentes Világnap (Szeptember 22.), Az Állatok Világnapja (Október 5.). Az egészségneveléssel kapcsolatos világnapok: AIDS világnap (december 1.), Rákellenes Világnap (február 4.), Egészségügyi Világnap (április 7.), Füstmentes Nap (november 17.), A Véradók Napja (November 27.), Kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Napja (június 26.), A Lelki Egészség Napja (október 10.), fogászati hónap (november).

31


7.2.3.3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A mindennapi testnevelés biztosítása

Iskolánkban a mindennapos testedzést – az egészségnevelési program részeként – a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek keretében biztosítjuk. Az óratervek tartalmazzák az egyes szakirányokon a heti két testnevelési órát. A tanórán kívüli foglalkozások keretét a 10.3.2 pontban szereplő óraszámfelosztás alapján végezzük. A sportfoglalkozásokra szolgáló, heti 18 óra lehetővé teszi tanulóinknak a mindennapi testedzésen való részvételt. A fenti lehetőségeket a kollégiumi tanulók számára a kollégiumi tevékenységrendszerbe illeszkedő sportfoglalkozások, a helyben lakó tanulók esetében pedig az uszodahasználat egészíti ki. 7.2.3.4

Külső kapcsolatok

Az iskola az egészségnevelési és környezet nevelési programját eredményesen csak más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban tudja végezni. A meglévő kapcsolatok ápolása, erősítése, esetlegesen cselekvési terv kidolgozása válik szükségessé:  a helyi iskola-egészségügyi szolgálattal, a Vöröskereszttel, ÁNTSZ-szel, különféle szakemberekkel és szakértőkkel (védőnő, szociológus, pszichológus, mentőorvos, körzeti orvos, iskolaorvos, jogász, rendőr, természetgyógyász, drogszakértő, táplálkozás szakértő, szaktrénerek, stb.),  a kőszegi önkormányzattal, valamint az Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Parkkal, a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközponttal, a Chernel-kerttel, az Írottkő Natúrparkkal,  mérlegeljük a bekapcsolódás lehetőségét a magyarországi Ökoiskola-hálózatba. 8

E G Y Ü T T M Ű KÖ D É S I F O R M Á K

A jogszabályok, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a gyakorlati megvalósításhoz kellő mértékben szabályozza az iskola szervezeti egységeinek kapcsolatrendszerét, a tanulók és szülők részvételét az iskola közéletében. Ezeket a szabályokat a jelen dokumentumban csak kiegészíteni, teljessé tenni törekszünk. 8.1

TANULÓI RÉSZVÉTEL

Az iskolában egy teljes jogú diák-önkormányzati szerv működik, az Iskolai Diákönkormányzat (DÖK). Ugyanakkor a kollégiumban, az ott jelentkező sajátos feladatok miatt is működik diákönkormányzat, a Kollégiumi Diákönkormányzat (KODÖK). Utóbbira –a kollégium vonatkozásában –érvényes minden olyan szabály, körülmény, mint az DÖK-re. A tanulók meghatározóan a diákönkormányzat rendelkezésére álló fórumokon nyilváníthatnak véleményt. További véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítunk azzal, hogy évente kérdőívvel mérjük a tanulók elégedettségét. A mérőeszköznek tartalmaznia kell:  az iskola alapfeladatára  a diákjogokra, a tanár-diák viszonyra  a követelményekre és a teljesítés körülményeire vonatkozó, valamint  nyílt, értékelésre, véleménynyilvánításra módot adó kérdéseket. A felmérést évente legalább a diákság ötödének megfelelő, véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkkel kell elvégezni. Lehetővé kell tenni, hogy felmérés összesített eredményét a diákok megismerhessék. A diákok panaszaikkal az osztályfőnöküket, a kollégisták a kollégiumvezetőt, illetve az igazgatót kereshetik meg. A panaszok fogadásának általános ideje az érintett fogadóórája. Halasztást nem tűrő esetben, a jelzést követő legrövidebb időn belül fogadni kell a tanulói panaszt. A panasz érdemi fogadásáról, az intézkedésről értesíteni kell a panasztevőt.

32


8.2

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZÜLŐI RÉSZVÉTEL

Az iskola feladatának, munkájának alakításában meghatározóan számít a szülők véleményére, észrevételeire. Ugyanakkor a működési keretek kialakításában arra törekszik, hogy az elérhetőség és az anyagi terhelés miatt fellépő problémákat minimalizálja A szülők meghatározó információs és érdekérvényesítő fórumai a szülői értekezletek, illetve a Szülői Munkaközösség Választmányának értekezletei. A szülők ezen túl a fogadóórákon és évente kérdőíves felmérésen keresztül fejthetik ki véleményüket. A kérdőíves felmérésnek tartalmaznia kell:  az iskola alapfeladatára  az iskola céljára, a képzés tartalmára, a tanár-diák viszonyra  a követelményekre és a teljesítés körülményeire vonatkozó, valamint  nyílt, értékelésre, véleménynyilvánításra módot adó kérdéseket. A felmérést évente legalább a szülők ötödének megfelelő, véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkkel kell elvégezni. Lehetővé kell tenni, hogy felmérés összesített eredményt a szülők megismerhessék. Az iskola működésében közvetlenül megjelenő szülői szerepek:  társadalmi munka, szervezés, tárgyi segítség  előadás, foglalkozás, kísérés A szülői igények kielégítésére az iskola saját forrásból vagy meghívott előadóval olyan továbbképzéseket kíván biztosítani, amelyek  a szülői szerepek jobb ellátását  az aktuális munkaerő-piaci ismereteket  a tantárgyi és szakmai követelmények, tevékenységek ismeretét biztosítják. A szülők - érdeklődés szerint - részt vehetnek gyermekük aznapi óráin, foglalkozásain. A tájékoztatást szülői értekezleten és az ellenőrző füzetek útján kell megtenni, a visszajelzéseket az osztályfőnökök gyűjtik. A szülőkkel közvetlenül a szülői értekezleteken tartjuk a kapcsolatot. Az iskolavezetés évente az alsó és felsőbb évfolyamos szülőknek tart közös szülői értekezletet. Ezeken, az aktuális információcseréken túl, az iskola eredményeivel és közvetlen céljaival, távlati terveivel is megismertetjük a szülőket. Az osztály szülői értekezlet az adott osztályra vonatkozó, illetve a tanulókkal kapcsolatos egyéni tapasztalatok megbeszélésének fóruma. Az ellenőrző könyvbe beíratjuk a vezetők és tanárok fogadóóráit, problémás esetekben azonnali kapcsolatfelvételt kezdeményezünk. 8.3

AZ ISKOLAI TANÁROK ÉS A KOLLÉGIUMI NEVELŐK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Iskolánk egy szervezeti egységben oldja meg el az oktatási-nevelési és a kollégiumi ellátási alapfeladatokat. Ennek megfelelően az iskola tanárai és a kollégium nevelői egy nevelőtestületet, a kollégiumi nevelőtanárok önálló közösséget alkotnak. Az iskola SZMSZ-e jól szabályozott viszonyok közé helyezi a működés rendjét, a kapcsolattartás formáit. Ennek megfelelően a kapcsolattartás az alábbi területekre terjed ki: 

A tanulók nevelését, egyéni pályáját érintő kérdésekben az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők tartanak legszorosabb kapcsolatot.



A tanulmányi eredményességet a kollégium egyéni tanulási lehetőségekkel, tanulást segítő foglalkozások szervezésével, számítógépes munkahelyek üzemeltetésével segíti.



A szabadidő felhasználása és az iskolai, kollégiumi hagyományok ápolása területén feladatmegosztás érvényesül az iskola és a kollégium között.



Az iskola létesítményeit: könyvtárat, sportlétesítményeket, számítógépes szaktantermeket a kollégista tanulók is használják –a megfelelő időbeosztás szerint.

33


8.4 























PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÜLSŐ KAPCSOLATOK

Iskolánk fenntartója 2001. szeptember 1-je óta a Magyarországi Evangélikus Egyház. Kapcsolataink a fenntartót képviselő osztályokon túl kiterjednek a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületre, a beiskolázási körzet egyházmegyéire is. Szoros kapcsolatot alakítunk ki a helyi evangélikus gyülekezettel, az egyházkerület evangélikus iskoláival, valamint a Kőszegi Gyurátz Ferenc Leánygimnázium Volt Növendékeinek Egyesületével. Nevelési céljaink megvalósítása, a felekezeteknek megfelelő hitoktatás biztosítása érdekében együttműködünk a római katolikus és a református egyházakkal. Kőszeg város társadalmi életéből mind a nevelőtestület, mind tanulóink kiveszik részüket. A városi rendezvények állandó résztvevői, szereplői, segítői vagyunk. Tanulóink sok-sok éve gondozzák a Chernel-kertet, és részt vesznek a város szépítésében is. A közismereti tantárgyak gondozása, a versenyszervezés és a továbbképzések tekintetében, rendezett, jó kapcsolatot tartunk fenn a Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjával. Hasonló céllal tartunk fenn kapcsolatot az Evangélikus Pedagógiai Központtal. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a régió termelő üzemeivel, magángazdálkodóival, szolgáltatóival. A szakmai kapcsolat legfontosabb részét a gyakorlatokhoz nyújtott segítségük jelenti. Szakképzési feladataink munkaerő-piaci összehangolása és fejlesztése céljából tagja vagyunk a kazincbarcikai székhelyű Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak. Szakképzési feladatainkkal összefüggésben, rendezett, korrekt a kapcsolatunk a Vas Megyei Agrárkamarával és a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A szakmai fejlesztések, tanterv és tankönyvírások keretében mindennapi kapcsolatunk van az országban lévő hasonló iskolákkal és az ezt koordináló Nemzeti Erőforrás Minisztériummal. Szakmai tanáraink rendszeres résztvevői a Vidékfejlesztési Minisztérium, szakmai szervezete, aVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság által szervezett fejlesztő munkáknak, továbbképzéseknek. A tervezett akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetésével bővülő kapcsolataink vannak a képzési szakirányokat képviselő felsőoktatási intézményekkel A szakképzési feladatokkal összefüggésben szakmai, érdekvédelmi tartalmú kapcsolatot tartunk fenn az alábbi szervezetekkel: 

Tangazdaságok Szövetsége



Kertészeti Iskolák Szövetsége



Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége



Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság, Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálat Központja



Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete.



CISCO Hálózat Akadémia



Neumann János Számítógép- Tudomány Társaság



Környezettudatos Szakképző Iskolai Hálózat

34




Országos Kollégiumi Szövetség



Megyei Kollégium Vezetők Szövetsége

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola céljainak megvalósítását három önálló, de szervesen az intézményi működéshez tartózó civil szervezet segíti. 





A „Kőszegi Tangazdaság Alapítvány”-t a Csepregi Állami Tangazdaság vállalati tanácsa alapította 1991-ben. Feladata a gyakorlati feltételek támogatására, fejlesztésére, a tanulói és tanári szakmai teljesítmények elismerésére koncentrálódik. Ösztöndíját és pályadíjait évente ítéli oda a szakmai munkaközösség közreműködésével. Hatékony segítségével valósul meg az iskola Évkönyvének megjelentetése. A Kőszegi Gyurátz Ferenc Leánygimnázium Volt Növendékeinek Egyesülete által 2003-ban létrehozott, „Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért”elnevezésű alapítvány évente támogatásban kívánja részesíteni az iskola egy tanulóját annak tanulmányi eredménye, magatartása, a hitéleti nevelés szempontjából példamutató szerepe és a rászorultság mértéke szerint. Az iskola volt növendékei az Alapítvány létrehozásával kívántak hidat verni a valamikori Leánygimnázium és az újra egyházi fenntartásba került mai iskola között. Azt remélik, hogy az Alapítványon keresztül tovább éltethető az iskola szellemiségét, légkörét meghatározó „Gyurátzszellem”. A „Csekonics József Lovas Egyesület alapvető céljának –a kőszegi lovas élet fellendítésének – megvalósítása során támogatja az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli lótenyésztéssel és lóhasználattal kapcsolatos képzéseket, tanulóinknak a lótenyésztés területén diákköri dolgozatokat hirdet meg. Tevékenységével (hagyományőrzés, nemzetközi kapcsolatok kiépítése, konferenciák szervezése, a lovas turizmus alapjainak lerakása) segítséget nyújt az intézmény beiskolázási feladatainak eredményes megoldásában. A civil szervezetek részére kiírt pályázatok nyomon követésével és elkészítésével segíti a tárgyi feltételek javítását.

Az intézmény külföldi kapcsolatait a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház kialakult együttműködése és az iskola szakmai kapcsolatai alapján alakítja. Jelenleg 2 intézménnyel van partnerkapcsolatunk:  a scheinfeldi Realschule Schloss Schwarzenberg bajor iskolával,  a mödlingi Wienne Business School iskolával tanirodai együttműködés céljából. Az iskola, a teljes körű partnerkapcsolatait az MF 2.1 sz. folyamatszabályozása szerint tartja fenn.

9

E S É LY E G Y E N L Ő S É G I I N T É Z K E D É S I T E RV

9.1

HELYZETELEMZÉS

Helyzetelemzés összeállítása szükséges az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárására. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért az intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos és pontos legyen. Intézményünk szakképző intézmény, emiatt korlátozottak az esélyegyenlőséget biztosításának a lehetőségei. A hozzánk kerülő tanulók ugyanis a szakközépiskolai és a szakiskolai tagozatra a szakmacsoportok megválasztásával jelentkeznek. Ez a döntés meghatározza az osztályba, csoportba kerülésüket is. Annak a fontos szempontnak tehát, hogy intézményen belül egyenletes legyen a hhh-s helyzetű tanulók eloszlása, a fenti döntés miatt korlátozott a lehetősége. Az intézményi esélyegyenlőségi terv ugyanakkor számos további területen, elsősorban a pedagógiai módszerek alkalmazásával tudja segíteni az esélyegyenlőtlenségekből fakadó különbségek csökkentését.

35


9.2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A TANULÓK ÖSSZETÉTELE

A fejezetben az intézmény tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatokat vizsgáljuk. A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve hogy folytat-e szegregált oktatásszervezési gyakorlatot. A tanulók összetételét az egyes tanévek október 1-jei állapotának megfelelően vizsgáljuk. (aktuálisan a 2011/2012. tanévi adatokat). Megállapítható, hogy a 12 hhh-s helyzetű tanuló a tanulói létszám 3,2 %-át teszi ki. Ők a hh-s tanulók (37 fő, 10,1 %) 32,47 %-át jelentik. A hhh-s helyzetű tanulók között 10 lányt és 2 fiút, valamint 3 fő naponta bejáróst, 7 fő helyben lakót és 2 fő kollégistát találunk. Az előző tanév eredményeivel összevetve hasonló a hh-s és hhh-s helyzetű tanulók aránya. Ez arra hívja fel a figyelmünket, hogy az ilyen helyzetű tanulók számának, arányának a növekedésével is számolhatunk. Az adatokból az is kitűnik, hogy az érintett tanulók sem tagozatonként (Szakiskolai: 9.c, 10.c, 11.k, 11.l., 12.k, 12.l), sem szakmacsoportonként, sem osztályonként nem mutatnak különleges arányokat. Azt mondhatjuk, hogy eloszlásuk egyenletes, vagy inkább esetleges, hiszen osztályba kerülésüket az iskolánkba történő jelentkezésük, azaz tanulói/szülői döntés határozza meg. 9.3

A NEVELÉS ÉS OKTATÁS EREDMÉNYESSÉGE

A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. Az intézmény szakközépiskolai tagozatának tanulmányi átlaga: 3,2, a szakiskolásoké: 2,81. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolánkban elért tanulmányi átlaga: 1,48. Ez a 12 fő átlagát jelenti, akik közül 9 tanuló volt eredménytelen a tanév első félévében. Mint láthatjuk, a hhh-s helyzetű tanulók tanulmányi átlageredménye jelentősen elmarad az iskola tanulmányi átlagától. Az eredmények alapján úgy ítélhetjük meg, hogy az átlagtól való eltérés –jóllehet nem a szociális státusz, sokkal inkább az egyéni sajátosságok következménye –mégis indokolje, hogy az érintett tanulók különleges figyelmet kapjanak. Iskolánkban a lemorzsolódást az éves munka értékelésének részeként, illetve az IMIP végrehajtásának értékelése keretében vizsgáljuk. Előbbi esetben a tanévi lemorzsolódás adatai a fontosak, amelyek éves átlagban 2,7 és 3,4 % közé eső adatokat mutatnak. Az IMIP végrehajtásának tanévi értékelésében az adott tanévben tanulmányi ciklusukat befejezők vonatkozásában mutatjuk ki a lemorzsolódási mutatókat. A releváns (tanulmányi ok miatt történt) lemorzsolódási arány 5 %. A 2007-2008. tanévtől kezdve mindkettőn belül vizsgáljuk a hhh-s helyzetű tanulókra vonatkozó adatokat. Sem az előző tanévben, sem az idei tanév eddigi szakaszában nem volt a lemorzsolódottak között hhh-s helyzetű tanuló. 9.4

RÉSZVÉTEL A PROGRAMOKBAN

A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Intézményünk széleskörű, színes programokat kínál a tanítványai számára a tanítási órákon túl, a délutáni órákban. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek. Tanórán kívüli foglalkozások:

36


        

énekkar, számítástechnika szakkör, magyar irodalom felkészítő, idegen nyelvű szakkör, iskolai könyvtár, hittan foglalkozások, internetes szakkör, természettudományi szakkör atlétika szakosztály,

 

 

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

torna szakosztály, emelt szintű felkészítők: magyar, történelem, informatika, matematika, idegen nyelv tantárgyakból, korrepetálások matematika, idegen nyelv, helyesírásból, önismereti kör

A tanórán kívüli, szabadidős foglalkozásokon a tanulók jelentkezés alapján, illetve igényeik szerint vesznek részt. A kevés hhh-s helyzetű tanuló esetében nem vonható le olyan következtetés, amelyik szociális szempontból értelmezhető csoportjukra az átlagostól eltérő jellemzőket mutatna ki. A tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevők százalékos aránya az iskolában: 46%. A hhh tanulók aránya a tanórán kívüli foglalkozásokon: 57%. 9.5

A NEVELÉS ÉS AZ OKTATÁS FELTÉTELEI

A fejezet keretében végzett elemzés célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az iskola, bár főépületét 1899-ben építették, megfelel a mai kor követelményeinek. Minden területen rendelkezésre áll az oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltétel a sikeres oktatás megvalósításához. A két kollégiumi épület közül a nagyobb létszámot befogadó lánykollégium 1973-ban, a fiúkollégium pedig 1990-ben épült. Utóbbi bővítésére 2006-ban került sor. A szakos ellátottság 100%-os. Az intézmény nevelőtestülete maximálisan kihasználja a továbbképzések lehetőségeit. Ezekkel az a célunk, hogy a kollégák magasabb szintű tudásával, módszertani felkészültségével eredményesebb munka folyjon az intézményben. Az intézményben a rászoruló tanulók mentálhigiénés segítséget érhetnek el, de a kollégiumban önismereti szakkör működik, két osztályban pedig –korszerű módszerekkel –az Élet iskolája programban vesznek részt a tanulók. 9.6

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS AZ OKTATÁSI, NEVELÉSI GYAKORLAT

Az intézmény pedagógiai programja és oktatási, nevelési gyakorlata kiterjed a differenciált oktatás megvalósítására és az integrált oktatásra. A pedagógiai program leképezi azokat a gyakorlati eljárásokat, amelyek a képességfejlesztéssel, ezen belül a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatosak. A kulcskompetenciákat fejlesztő programjaink mind a közismereti képzést, mind a szakképzést átfogják. A szaktanárok egyre bővülő módszertani portfólióval rendelkeznek, tervszerűen választják meg a tanulókhoz és a képzési célokhoz leginkább megfelelő módszereiket. A 2009-2010-es tanévben pályázat keretében 18 kolléga vett részt a kompetenciafejlesztést szolgáló 30 órás továbbképzésen. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében, amelyikkel ugyancsak a differenciált foglalkoztatást segítő, a tanulók kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges programok alkalmazásához kapcsolódva vettünk részt sokoldalú 60-120 órás továbbképzéseken. 9.7

AZ SNI-S TANULÓK ARÁNYA

Az iskolában 9 fő az SNI-s tanuló. Rajtuk kívül külön fejlesztő foglalkozásokat szervezünk azoknak a tanulóknak, akik tanulási nehézséggel küzdenek (BTM), és emiatt egyes tárgyak értékelése alól felmentést kaptak. Az ilyen tanulók iskolai aránya: 8,5%. Részükre idegen nyelvből, helyesírásból és matemati-

37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

kából már folyik felzárkóztató foglalkozás, magyar nyelvből pedig előkészítés alatt van ilyenek bevezetése. A tanulók fejlesztésében segítséget igénylünk és kapunk a Kőszegen működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálattól, valamint a Dr.Nagy László EGYMI-től. 9.8

AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE

A fejezet keretében végzett elemzés célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott. Együttműködésre törekszünk az iskolába járó tanulók szülein és a partner oktatási intézményeken kívül az alábbi társadalmi szervezetekkel: 

Fenntartó,



helyi televízió,



családsegítő szolgálat,



rendőrség,



iskolaorvosi szolgálat



tűzoltóság,



védőnői hálózat,



polgárvédelem,



művelődési központ,



Vöröskereszt,



könyvtár,



nevelési tanácsadó.



sportegyesületek,

A kialakított kapcsolatokat az iskola minden közvetlen és közvetett partnerrel rendszeresen ápolja, véleményüket, értékelésüket felhasználja a fejlesztési irányok meghatározásában, a tanulók érdekében. 9.9

A HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

A helyzetértékelés megállapításai, legfontosabb következményei az alábbi táblázatban foglalhatók össze: ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET FELTÁRT PROBLÉMA SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁS II.7. A vizsgált intézményben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása 1. Meghaladja-e az intézményben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát?

A lemorzsolódási arány alatta marad az országos átlagnak.

Nincs.

2. Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?

Nincs mért különbség.

Nincs.

A hhh-s helyzetű tanulók

3. Van-e eltérés az intézményben a halmozottan hát- az iskolai átlagnál magarányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyzetűsabb arányban vesznek ek között a tanórán kívül programokon való részvéte részt a tanórán kívüli tekintetében?

Nincs.

4. Részesülnek-e az intézményben tanuló halmozot- Igen: Útravaló, Út az tan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő érettségihez program, 3 programokban? fő.

Nincs.

programokban.

1/a. táblázat

38


ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET

ÉS

KOLLÉGIUM

FELTÁRT PROBLÉMA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁS

II.8. A vizsgált intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak A szakos ellátottság 1. Megfelelő-e az intézményben a szakos ellátottság? 100%-os. Segítő szakemRendelkezésre állnak-e képzett segítő szakemberek? berek a képzést tanfolyami keretben kapták.

Nincs.

2. Megfelelőek-e az oktatás infrastrukturális feltételei A feltételek megfelelőek, az intézményben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az kiegyenlítetten állnak intézményen belül az oktatás feltételei? rendelkezésre.

Nincs

3. Az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében?

Továbbképzéseket szerveztünk. A gyakorlat átformálására pályázatot nyújtottunk be.

A továbbképzési, pályázati lehetőségek okszerű kihasználása.

Igen, kapcsolatrendsze-

4. Van-e rendszeres kapcsolat, együttműködés az in- rünk szervezett keretek tézmény környezetében működő társadalmi és szak- között, rendszeres minCsaládlátogatás, felvilágosímai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkorden, az 1.8 pontban felsományzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítás, szoros együttműködés tő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi rolt partnerrel. Nem kikialakítása. partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos elégítő a hhh-s helyzetű tanulók szüleivel való helyzetű tanulók iskola sikerességének érdekében?

kapcsolat.

1/b. táblázat ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET

FELTÁRT PROBLÉMA

SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁS

Egyéb területek 1. A tanulók hhh-s helyzetének megismerése.

A tág beiskolázási terület miatt nem jutunk kellően megbízható információkhoz a tanulók hhh-s helyzetével kapcsolatban.

Beiratkozáskor, illetve az ofői tanévelőkészítő munka keretében, a szülők bevonásával pontosítani kell a tanulók hhh-s helyzetéről való ismereteket.

Az iskolai teljesítményt mutató adatokon túl évente gyűjteni és értékelni kell a Az iskolai eredmények értékelé- lemorzsolódással, a továbbtanulással, a 2. A releváns iskolai és a hhh-s se eddig nem tért ki a hhh-s helyzetű tanulókra vonatkozó adatanórán kívüli programokban való részhelyzetű tanulókat jellemző tok elemzése. vétellel, az iskolán kívül segítő prograeredményekre. mokkal kapcsolatosan a hhh-s helyzetű tanulók adatait is.

39


3. Tanulmányi eredményesség

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A hhh-s helyzetű tanulók taDifferenciált oktatás gyakorlati alkalmanulmányi eredménye elmarad az zása, kiemelt figyelem a hhh-s helyzetű iskolai átlagtól, bukási arányuk tanulók eredményességének növelésére. magasabb annál.

1/c. táblázat

40


9.10

PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA

Intézményünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Az iskola esélyegyenlőségi intézkedési tervének célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A program közvetlen célcsoportja: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, illetve az őket nevelő-oktató pedagógusok. A program közvetett célcsoportja: az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa, az iskolával együttműködő szakmai szolgáltatók, a témában érintett civil szervezetek képviselői, valamint döntéshozók és természetesen a szülők. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett, a tanítványok optimális képzésével biztosítjuk az eredményes tanulmányi munkát, a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz szükséges esélyteremtést. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi, és alkalmazza:       

a beiratkozásnál, felvételinél, tanításban, ismeretközvetítésben, a tanulók egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban,  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, 

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. 9.11

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG

Az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető az iskolai esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerik és követik a benne foglaltakat. Az intézmény pedagógusai a pedagógiai programban megfogalmazott korszerű módszerek alkalmazását lehetővé tevő tudásukat a szükséges továbbképzések elvégzésével szerzik meg. Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszüntetjük.  Felelős: igazgató.  Határidő: folyamatos. Az iskola esélyegyenlőségi tervének megvalósítása az intézmény minden pedagógusának feladata. A tervezett tevékenységek koordinálása, az esélyegyenlőségi terv végrehajtása, az iskola mindennapi feladata, az iskolavezetés, a munkaközösségek, az osztályfőnökök és a szaktanárok szintjén.

41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálását az iskola Minőségirányítási Programjában meghatározottak szerint kell végezni.  Felelős: minden pedagógus, ifjúságvédelmi felelős és igazgató  Határidő: folyamatos, értelemszerű. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. Munkájukat az intézkedési terv céljainak megfelelően kötelesek végezni. Az intézmény minden pedagógus számára biztosítja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő továbbképzéseken való részvételt. A tantestület minden tagjának ismernie kell az iskola esélyegyenlőségi intézkedési tervében foglaltakat, és aktívan közre kell működnie annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt, az iskola ifjúságvédelemért felelős pedagógusnak.  Felelős: minden pedagógus, ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, igazgató  Határidő: folyamatos Az iskolával minden szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél ismerje az intézményi esélyegyenlőségi tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.  Felelős: szerződéses partnerek  Határidő: folyamatos 9.12

AKCIÓTERV

A mindennapi munka során hangsúlyt helyezünk azokra az értékekre, melyek a partnerigény mérések során felszínre kerültek, amelyeket pedagógiai programunk rögzít, amelyek már eddig is beváltak a mindennapi munka vezérfonalaként. Az oktatásban részt vevő tanulóinkban tudatosítjuk a megszerzett ismeretek értékét. A mindennapi szellemi munka fontosságát hangsúlyozzuk, és ehhez igyekezzünk megnyerni a szülőket is. Lehetőséget biztosít erre a közoktatási törvény módosítása, valamint az útravaló program pályázati lehetőségével elnyerhető pénz mint ösztönző eszköz. Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén elmaradnak társaiktól az osztályban. Közöttük kiemelt figyelmet fordítunk a hhh-s helyzetű tanulókra. A lemaradást egyéni foglalkozásokon, felzárkóztatásokon, a differenciált oktatás pedagógiai módszereinek alkalmazásával igyekszünk fejleszteni. Erre vonatkozó eljárásunkat a pedagógiai program rögzíti. A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős lemaradásokat differenciált oktatással, korrepetálásokkal és korrekciós foglalkozásokkal, valamint a csoportmunka alkalmazásával pótoljuk, illetve, szükség esetén a szaktanárok konzultálnak az osztályfőnökökkel, és értesítjük a szülőket is. Minden esetben arra törekszünk, hogy az évfolyam/szak követelményeit a lehető legalaposabban sajátítsa el minden tanítványunk. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére. Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akik viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedeztünk fel. A probléma megoldása érdekében együttműködünk a Családsegítő Szolgálat, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival.

42


9.13

1.

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FEJLESZTÉSI CÉLOK

RÖVID TÁVÚ CÉLOK:



A hhh tanulók tanulási sikerességét befolyásoló tényezők vizsgálata és felismerése.



A hhh tanulók tanulmányi sikerességét segítő programok kidolgozása és elindítása.



Az alapkészségek fejlesztését kiemelten kezelő programok iskolai kidolgozása és elindítása.



Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tanulói lemaradások csökkentése és a tehetségek gondozása érdekében.



A bemeneti mérések alkalmazásán alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és iskolai alkalmazása.



Kapcsolatfelvétel az érintett tanulók szüleivel, családlátogatások, fogadóórák tartása. 2.

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK:



A hhh-s helyzetű tanulók tanulmányi eredményének javítása.



A hhh-s helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése.



A hhh-s helyzetű tanulók továbbtanulásának elősegítése a felsőoktatási intézményekbe.



A hhh-s helyzetű tanulók számának és arányának növekedése a tanórán kívüli foglalkozásokon.



Pályázati lehetőségek igénybe vétele a hhh-s helyzetű tanulók képzésének segítése érdekében.



Mentori hálózat kialakítása és működtetése a hhh-s helyzetű tanulók tanulmányi munkájának javítása érdekében.



Hatékony kapcsolat kialakítása az általános iskolákkal az általános iskola –középiskola átmeneti nehézségek leküzdése érdekében.



Indokolt esetekben egyéni fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása.



A pedagógusok célzott továbbképzésének szervezése, (fejlesztő pedagógia, nem szakrendszerű oktatás, képességfejlesztő oktatás) a hhh-s helyzetű tanulók hatékonyabb oktatásának érdekében.



Folyamatos szülői kapcsolattartás, fórumok, témaorientált megbeszélések szervezése. 3.

INTÉZKEDÉSI TERV

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍ- CÉL KONKRÉT TÁSÁRA SZÖVEGES MEG(PROBLÉMÁRA) FOGALMAZÁSA HIVATKOZÁS

AZ INTÉZKEDÉS INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÉS

LEÍRÁSA

FELELŐSE

Tájékoztató A szülők megszülői értekez1. Nincs rend- felelő tájékozleteken, az szere a hhh-s tatásával el kell Igazgató, osziskolába lépéshelyzet feltárá- érni a hhh-s tályfőnökök. kor és tanévek sának helyzet teljes elején (ld. 1/c. körű feltárását. sz melléklet).

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE

AZ INTÉZKEDÉS AZ INTÉZKEDÉS AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYES- EREDMÉNYESEREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ SÉGÉT MÉRŐ SÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖ- INDIKÁTOR KÖINDIKÁTOR VID TÁVON ZÉPTÁVON HOSSZÚ TÁVON (1 ÉV) (3 ÉV) (6 ÉV)

Beiratkozás, az Minden szülő egyes akciók megismeri a időpontja, tan- feltételeket és évenként: az érdekeltség 09.15. körülményeit

A szülők, dön- Minden ténytésük alapján legesen hhh-s nyilatkoznak a tanuló helyzehhh-s helyzetet téről pontos meghatározó információja iskolai végzett- van az iskoláségükről. nak.

43


Rendszeres adatgyűjtést kell végezni a Igazgató, igaz- Félévente, a hhh-s helyzetű gatóhelyettes, végzett munka tanulók fontos osztályfőnö- értékelése keparamétereire kök. retében. vonatozóan (1.sz. mell.) Családlátoga3. Gyenge Együttműködő tás, felvilágosí- Osztályfőnök, szülő-iskola szülői közösfolyamatos tás, együttmű- igazgató kapcsolat ség ködés A tanulmányi 4. A hhh-s eredményesség helyzetű tanuDifferenciált Az iskola szaknövelése, a lók tanulmányi oktatás gyakor- tanárai, igazga- folyamatos bukások száeredményessélati alkalmazása tó mának a csökge kentése Korszerű, inkluzív pedaIrányított togógiát, diffevábbképzések5. Korszerű renciáló módkel, pályázati Igazgató, pedagógiai szertant és a lehetőségekkel munkaközös- folyamatos módszerek kulcskompenövelni kell a ség-vezetők alkalmazása tenciákat fejpedagógusok lesztő prografelkészültségét mok alkalmazása 2. Hiányzik a Ismerni kell a tematikus hhh-s helyzetű adatgyűjtés, tanulóknak az elemzés a hhhiskolai jellems helyzetű tazőktől való nulókkal kapeltérését. csolatban

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nem lesz eltéRendszerezett Az adatok rés a hhh-s adatok állnak alapján beavat- helyzetű tanurendelkezésre a kozások, segítő lók eredméhhh-s tanulók programok nyeinek az helyzetének indulnak. iskolai, osztály megítéléséhez. átlagától. Szülői értekezSzülői értekezletek látogaletek látogatottságának tottsága növekedése

Együttműködő szülői közösségek kialakítása

Bukások szá- Csökken az mának csökke- évismétlők nése száma

Nő a felsőfokon továbbtanulók aránya

A pedagóguNő a gyakorsok növekvő latban megvaarányban korlósított, korszerű módszerszerű módszetani ismeretre rek aránya tesznek szert

Növekszik a hhh-s helyzetű tanulók tanulmányi eredményessége

2. táblázat 9.14

MEGVALÓSÍTÁS



Az intézmény közreműködik a székhelye vonatkozásában a Kőszeg városi, illetve a Kőszeg és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása által elkészített esélyegyenlőségi terv megvalósításában. A Kistérségi Esélyegyenlőségi Program céljait beépítettük az esélyegyenlőségi intézkedési terv célrendszerébe.



Az intézmény a stratégiai dokumentumainak (pedagógiai program, IMIP) átdolgozásában különös figyelmet fordít az esélyegyenlőséget biztosító szabályozásokra, szakmai tartalmi részek kidolgozására. A stratégiai dokumentumokban foglaltakat – a vonatkozó folyamatszabályozásnak megfelelően, elősegítve azok megvalósulását –érvényesítjük az egyes tanévek munkaterveiben.



Az iskola –a jelentkezések függvényében –biztosítja a hhh-s helyzetű tanulók arányos elhelyezését az osztályokban.



Az iskola lehetővé teszi minden pedagógusa számára az adaptálható módszerek bemutatását, a problémák, szakmai tapasztalatok megvitatását, a megoldási alternatívák kidolgozását.



Az iskola a hhh-s helyzetű tanulók számára tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeket szervez a különbségek, lemaradások csökkentése érdekében.



Az iskola segítséget nyújt a pedagógusok és a pedagógus munkát segítők közös szakmai nyelvének kialakítására, a közös problémamegoldó stratégiák, hosszú távú koncepciók kidolgozására.



Az iskola együttműködik a közvetlen és közvetett partnerekkel a hhh-s helyzetű tanulók lemaradásának csökkentése érdekében.



Az iskola figyelemmel kíséri a hhh-s helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét és továbbtanulását, havi rendszerességgel informálja a szülőket a tanulók előrehaladásáról, évente gyűjti és elemzi az 1/b. sz. mellékletben található, az esélyegyenlőség teljesülésére jellemző adatokat.

44


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM



A pedagógusok szakmai információs szolgáltatásának kiépítése. Az igénybe vehető szolgáltatásokról (Szakmai Szolgálat, Családjóléti Szolgálat, stb.) által nyújtott tájékoztatás révén.



Az iskola a saját eszközeivel hozzájárul a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak csökkentéséhez, a társadalmi beilleszkedés esélyeinek növeléséhez.



A megvalósítás során felmerült problémákat megoldjuk, keressük a prevenció lehetőségét.

1.

A szülők megfelelő tájékoztatásával el kell érni a hhh-s helyzet teljes körű feltárását.

Tájékoztató szülői értekezA szülők nem hajlandók leteken, az iskolába lépésmegfelelő adatokat szolgálkor és tanévek elején (ld. tatni. 1/c. sz melléklet).

2.

Rendszeres adatgyűjtést Ismerni kell a hhh-s helyze- kell végezni a hhh-s helyzeAz adatgyűjtés nem teljes tű tanulóknak az iskolai tű tanulók fontos paraméjellemzőktől való eltérését. tereire vonatozóan (1/b.sz. körű. mell.)

3.

Együttműködő szülői közösség

4.

A tanulmányi eredményesDifferenciált oktatás gyaség növelése, a bukások korlati alkalmazása számának a csökkentése

5.

Korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazása

Családlátogatás, felvilágosí- Együttműködési készség tás, együttműködés hiánya.

PROGRAMELEM

FELADATOK

TERVEZETT MÓDJA

A KOCKÁZAT ELHÁRÍTÁSÁNAK, KEZELÉSÉNEK

(1-3)

KEZÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

2

Pedagógiai tanácsadás, meggyőzés.

3

1

Rendszeres adatgyűjtés megszervezése.

2

Vezetői beavatkozás, érdekeltség megteremtése.

3

3

2

Egyéni fejlesztési tervek összeállítása, a szülők bevonása.

Irányított továbbképzésekKorlátozottak a továbbkel, pályázati lehetőségekkel képzésre fordítható forránövelni kell a pedagógusok sok. felkészültségét

2

1

Pályázati források feltárása, kihasználása.

HATÁRIDŐK

Kompetenciafejlesztés, dif„Mérésferenciáló pe- 2009. értékelés” dagógiai mód- 06.30. pályázat szerek alkalmazása.

3

Az egyéni tanulói motivációk, képességek akadályt jelentenek.

9.16 KIEMELT

(1-3) A KOCKÁZAT BEKÖVET-

A KOCKÁZAT KÖVETKEZMÉNYÉNEK SÚLYOSSÁGA

MÉNYES MEGVALÓSULÁSÁNAK KOCKÁZATA

AZ INTÉZKEDÉS ERED-

CÉLOK

S.SZ.

KOCKÁZATELEMZÉS

INTÉZKEDÉS

9.15

A MEGVALÓSULÁST SEGÍTŐ EGYÉB PROGRAMOK

CÉLÉRTÉKEK

- 16 fő 30 órás továbbképzése a szaktárgyi kompetenciafejlesztéssel kapcsolatban - helyi tantervek kompetenciafejlesztést támogató átdolgozása a - Belső továbbképzések, tapasztalatátadások a gyakorlati megvalósítás támogatására.

FELADAT STÁTUSZA

3

KOORDINÁCIÓS FELADAT

KOORDINÁCIÓÉRT FELELŐS SZEMÉLY

Továbbképzések résztIgazgató, vevői, tantervfejlesztés, nevelési igazmunkaközösségi munka gatóhelyettes. támogatása.

45

PEDAGÓGIAI PROGRAM


- kompetenciafejlesztő programcsomagok Kompetenciabevezetése 3 tantárgyban, 6 osztályban TÁMOP fejlesztés, - tantárgytömbösített oktatás bevezetése a 2010.08. 3.1.4 pá- programcsotermészettudományi tárgyakban, 3 osztály30. lyázat magok bevezeban. tése. - projektek, témahetek szervezése - IKT stratégia megvalósítása

9.17

3

Projektmenedzsment, továbbképzések szervezése, új módszerek Igazgató, bevezetésének támogaszakmai vetása, a megszerzett tuzető. dás intézményen belüli továbbadásának szervezeti keretei.

MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG

Az iskola az éves szakmai beszámolók alkalmával tekinti át az esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését. A megvalósítás tanévi értékelésének tartalmaznia kell az elért eredményeket, az 1. sz. mellékletben található adatok elemzését. Az adatok gyűjtése az osztályfőnökök, illetve a gyermekvédelmi felelős kötelessége, az elemzést a nevelési igazgatóhelyettes végzi. Az iskola az elért eredményeket az iskola honlapján nyilvánossá teszi. Az elért eredmények ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel az iskola alapvető feladata, ezáltal is ösztönözve a tanulókat és szüleiket a folyamatos ismeretszerzésre. A felelősök a nevelési igazgatóhelyettes, illetve az osztályfőnökök. A jó módszereket az iskolán belül meg kell ismertetni a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítőkkel, bemutató foglalkozások, szakmai megbeszélések alkalmával. A munka felelősei, a tapasztalatok összegzői a munkaközösség-vezetők. A féléves és éves értékelést ismertetni kell az iskola fenntartójával. A tanévben szervezett nagyobb megmozdulásokra, rendezvényekre (szülői értekezletek, szakmai tanácskozások stb.) a helyi médiát (tv, újság) meg kell hívni, illetve értesíteni. A feladat felelőse az igazgató. Az iskola pedagógiai munkájának széleskörű ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel. A nyilvánosság biztosításával és az elért eredmények ismertetésével tájékoztatást kell adni a fenntartónak, a szülőknek és az iskolával együttműködő szervezetek számára. A feladat szervezője és felelőse az igazgató. 9.18

KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS



Az esélyegyenlőségi terv kidolgozásába bevonjuk az esélyegyenlőségi tervben résztvevők teljes körét. A közvetlen és közvetett partnerek véleményének és javaslatainak ismeretében módosítjuk az akciótervet.



A megvalósítás alkalmával felmerülő problémákat, konfliktusokat az együttműködő szervezetekkel (szülők, szakmai szervezetek, fenntartó) konzultálva oldjuk meg, különös tekintettel arra, hogy a jövőben ezek elkerülhetőek legyenek.



A szülőkkel szoros kapcsolatot alakítunk ki. A szülői értekezletek alkalmával tájékoztatjuk őket a esélyegyenlőségi terv megvalósításának folyamatáról, a felmerülő problémákról. A problémák, konfliktusok megoldásába a szülőket is bevonjuk.



Az osztályban, csoportban történt tipikus eseteket ismertetni kell a tantestület tagjaival. Az iskolai megoldás megvalósítására a tantestület javaslata alapján dolgozunk ki megoldási javaslatot.



Meghatározzuk a megoldási javaslatban az elvárt eredményesség mérhető mutatóit és a megoldásban résztvevő közreműködőket mint felelősöket.



A sikeres megoldásokról a félévi és év végi tanulmányi és pedagógiai értékelésen számolunk be a tantestületben, illetve tájékoztatjuk a fenntartót és a szülői közösséget is az elért eredményekről. Amennyiben szükséges, az iskolai tervet is módosítjuk.

46


9.19

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZANKCIONÁLÁS



Az esélyegyenlőségi tervben meghatározott célok elérésében megnevezett felelősök feladata az elvárt eredmények elérésének biztosítása.



Amennyiben az eredmények nem érik el a célként kitűzötteket, akkor megvizsgáljuk a folyamatot, hogy mely részterületen történt olyan változás, ami jelentősen befolyásolta az eredményességet.



Amennyiben az eredmények elmaradása személyhez köthető, akkor a pedagógusok teljesítményének értékelésében ennek érvényre kell jutnia.



Amennyiben az elért eredmények megfelelnek az elvárt célnak, abban az esetben az iskola minőségi értékelésében a részt vevő nevelők teljesítményét megfelelően értékelni, ösztönözni szükséges. 10

A Z I S KO L A É L E T- É S M U N K A R E N D J E

10.1 ÁLTALÁNOS MUNKAREND

Az iskola általános munkarendjét a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletek, valamint az iskolai SZMSZ III. fejezete szabályozza. Az általános munkarend főbb vonásai:  







A tanévet iskolai munkatervben tervezzük meg. Az elméleti órák 8.00-kor, a gyakorlati foglalkozások legkorábban 6.00 órakor kezdődnek. A tanórák 45 percesek, a szakképző osztályok gyakorlatai 60 percesek. Naponta az első tanítási órát imával vagy igeolvasással kezdjük, és az utolsó tanórát azzal fejezzük be. A hétfői napot közös áhítattal kezdjük. Az intézmény egyházi jellegét erősítő rendezvényeket a spirituális keretek programjai szerint szervezzük. Órarendi elfoglaltságon kívül 3-5 napos időtartammal naposi gyakorlatokat, a mezőgazdasági vontatóvezető képzés keretében elméleti és 25 órás vezetési gyakorlatokat szervezünk. A tantervi összefüggő nyári gyakorlatokat külön beosztás szerint az iskola tangazdaságában és gazdálkodóknál szervezzük a tantervi és az üzemeltetési feladatok figyelembevételével. 10.2 HAGYOMÁNYOK

10.2.1 







AZ ISKOLA SZERVEZETI HAGYOMÁNYAI

Az iskolai diákönkormányzat legfőbb szerve az Iskolai Diákönkormányzat (DÖK), az Osztály Diákönkormányzatok (ODÖK) működnek. Intézményi sajátosságunk, hogy a kollégiumi ügyekben a Kollégiumi Diákönkormányzat illetékes. Minden év második félévének elején rendezzük meg a Diáknapokat. A 11. évfolyam osztályainak korteshadjáratával, vetélkedő- és bemutatkozó műsorok keretében választják meg a diákigazgatót, aki ünnepélyesen átveszi az iskola kulcsát. A kétnapos program keretében ismeretbővítő rendezvények, vetélkedők, szórakoztató műsorok, kiállítások, öregdiák találkozók, tanár-diák sportversenyek zajlanak. A Diáknapokat befejező iskolabálon adja vissza a diákigazgató a hatalom jelképét, az iskolakulcsot az igazgatónak. Az iskola és a kollégium működését szabályozó házirendeket a Diákönkormányzatokkal közösen alkotjuk meg, vizsgáljuk felül. Nyugdíjas dolgozóinkat nagyobb rendezvényeinkre és évente a karácsonyi ünnepségre meghívjuk. Igény szerint segítjük őket problémáik megoldásában.

47








10.2.2 











 

Az iskolarádiót tanítványaink alkalomszerűen működtetik. A műsorszerkesztéshez és az adáshoz segítséget vehetnek igénybe. Minden fontos rendezvény, eredmény híre eljut tanulóinkhoz az iskolarádión keresztül. Az iskolaújság megjelenése alkalmi jellegű, a korábbi évek rendszeressége után ma elsődlegesen diáknapokhoz kötődik. Az iskola –a Kőszegi Tangazdaság Alapítvány támogatásával –évente Évkönyvben foglalja össze a tanév fontosabb eseményeit, eredményeit. AZ ISKOLA TANTÁRGYI HAGYOMÁNYAI

Tanulóink minden évben résztvevői az országos szakmai tanulmányi versenyeknek. Komplex felkészítéssel segítjük eredményes szereplésüket. A sikeresen szereplő tanulók és felkészítő tanáraik elismerésben részesülnek. Tanulóink minden évben résztvevői a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak országos tanulmányi versenyének. A Szakma Kiváló Tanulója Verseny szaktárgyi versenyei szakiskolás tanulóinknak jelentenek országos megmérettetésre lehetőséget. Diákjaink minden évben résztvevői a szakiskolai tanulók közismereti versenyének. Szép eredménynek számít, ha iskolánk tanítványa képviselheti megyénket az országos döntőn. A Kőszegi Tangazdaság Alapítvány minden évben szakmai pályázatot hirdet tanulóinknak, elismerésben részesíti közülük az egyes területeken legjobb teljesítményt nyújtókat. A Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért évente egy tanulót az osztályfőnöki és a hitoktatói munkaközösség javaslata és a Kuratórium döntése alapján támogatásban részesít. Rendszeresek a matematikai és természettudományi feladatmegoldó versenyek. A kiemelkedő tanulói teljesítmények és a legjobb pályamunkák kivonatai az Évkönyvben is megjelennek.



Rendszeres a Csapó Dániel Emlékversenyen való részvétel



Rendszeres a Guba Sándor Emlékversenyen való részvétel

10.2.3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK HAGYOMÁNYAI

Az iskolai hagyományok között elsődlegesen a diákélethez kötődő, az iskolához való kapcsolódást erősítő hagyományokat ápoljuk. 

 





Októberben kerül sor az elsősök avatására, a „Csipetkeavatóra”, ismerkedési bál vagy diszkó keretében. Osztálykeretben vidám mikulásesteket rendezünk. December első felében ünnepélyes külsőségek között, a család és iskola közös ünnepeként rendezzük meg végzős osztályaink szalagavatóját. Meghitt, családias hangulatú a kollégium által rendezett karácsonyi ünnepség, amelyre nyugdíjas dolgozóinkat is meghívjuk. A diáknapokhoz kapcsolódóan, hagyományos farsangi diákbált rendezünk a Jurisics Vár lovagtermében.

48






 



 

10.2.4

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Májusban, a sok élményt nyújtó ballagási ünnepélyen végzős osztályaink névsort tartalmazó szalagot kötnek az iskolazászlóra, emlékfát ültetnek és elhelyezik tablóikat az iskola folyosóin. A ballagás előtti estén végzős diákjaink szerenáddal búcsúznak el volt tanáraiktól. A tanév utolsó előtti tanítási napján tanévbúcsúztató osztálykirándulásra mennek tanulóink a kőszegi hegyekbe. A kollégiumban és az emlékszobában emlékkönyvekbe rögzítjük a főbb eseményeket. Hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg, az ún. projekt napokat, témahetet. Ennek keretében tanulóink olyan témákkal foglalkozhatnak –tanári ajánlat és segítség mellett-, melyekkel a tananyagban nem, vagy csak érintőlegesen találkozhatnak. Vallásos alkalmaink időrendjét, jellegét, szellemiségét az Iskolai élet spirituális keretei című dokumentum (10. számú melléklet) szabályozza, A nemzeti ünnepeken emlékezetes műsorokat mutat be az iskola művészeti szakköre. Rendszeres szakmai rendezvények színhelye iskolánk a szőlő- és kertművelés, a növényvédelmi előadások, falugazdászi tájékoztatók, szakmai bemutatók révén. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI

Az országban elsőként iskolánkban alakították ki Arató István igazgató kezdeményezésére 1935ben a szaktantermi oktatást. A volt magyar szaktermet, melynek eredeti seccóit Haranghy Jenő tervei szerint művésztársai készítették, 1986-ban helyreállítottuk, és itt rendeztük be az iskolai emlékszobát. Az alapító Gyurátz püspök időszakától kezdve napjainkig tárlókban mutatjuk be iskolánk életét. Iskolánkban szaktermi képzés van a hagyományos osztálytermi rendszerrel szemben. Ezért hagyományosan vett „otthona” úgy van osztályainknak, hogy az osztályfőnök szakjának megfelelő szakterem szűkebb pátriájuk. Ezt magukénak érzik, vigyáznak rá, virágosítják, gondozzák. Folytatni szeretnénk a szaktantermek névadását, amelyet az OM Iskolai Emlékezet programja keretében 2003-ban az Arató István mennyiségtan szakterem avatásával kezdtünk meg. Kollégiumi környezetük esztétikájára is nagy súlyt fektetünk. Tartós kölcsönzéssel a Mezőgazdasági Múzeum képeivel díszítjük a kollégiumi közös helyiségeket, az erkélyeket kertész szakos tanulóink látják el virágokkal. Az iskolai és kollégiumi környezetet főleg a kollégisták és kertész szakos tanulóink gondozzák, ápolják.

49

PEDAGÓGIAI PROGRAM


11

F E LT É T E L E K

11.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK

11.1.1

A NEVELŐTESTÜLET

Iskolánk rendelkezik az alapfeladat ellátásához szükséges személyi feltételekkel. A személyi szükségleteket jelentősen befolyásolja a beiskolázás sikere. A nevelőtestület törzstagjainak névsora a 2011-2012-es tanévben: VEZETÉKNÉV

KERESZTNÉV

MUNKAKÖR /BEOSZTÁS

LEGM. ISK. V.

SZAKKÉPESÍTÉS

Avarné Jasztrab

Éva

mérnök-tanár, igh. egyetem

Csehné Hámori

Éva

közgazdász-tanár egyetem

agrármérnök, mérnöktanár, közgazdász-tanár

Eckerné Virág

Erika

tanár

egyetem

német

Frank-Sziklai Füzi

Márta Mária

tanár tanár

egyetem egyetem

történelem, szociológia

Gazsi

Izabella

tanár

főiskola

Gergáczné Varga Andrea

tanár

egyetem

Horváth Imre

Szilárdné

tanár

egyetem

Ihász

Tibor

tanár

egyetem

Ihász

Orsolya

könyvtáros

egyetem

Illés

Péter

tanár

egyetem

Iván

Ferencné

szakoktató

egyetem

iskolalelkész

egyetem

hittan, teológus lelkész

Kampits

Ernő

mérnök-tanár

egyetem

agrármérnök, mérnöktanár

Kapy

Ferenc

tanár

egyetem

testnevelés

Kapyné Aranyos

Györgyi

tanár

mesterszak

Testnevelés, biológia

Komondi

Gyöngyi

tanár

egyetem

Fizika, informatika

Kovács Kovátsné Kemenes

Eszter

tanár

egyetem

magyar

Andrea

tanár

egyetem

agrármérnök

Tímea

Németh

Csaba

tanár

Pünkösty

Botond

mérnök-tanár

Rodler

Gábor

Sarangné Vass

Edina

Dr. Molnárné Módra Nemesné Erdősi

Katalin Dr. Nelli

testnevelés, földrajz szakos ált. isk. tanár, közoktatás-vezetői szakvizsga testnevelés ,biológia szakos ált. isk. tanár, fizika-technika szakos ált. isk. tanár, , informatika szakos ált. isk. tanár, művelődésszervező főisk.szak

kereskedelmi üzemmérnöktanár

üzemmérnök-tanár főiskola állatorvos-tanár, felnőttkép.vez. mérnöktanár, gyak. okt vez. tanár, igh

Mentes

általános iskolai tanító, német szakos ált. isk. tanár, közoktatás-vezetői szakvizsga

földrajz technika szakos ált.isk. tanár testnevelés- német nyelv szakos tanár történelem, magyar magyar-történelem szakos ált. isk. tanár, számítástechnika, matemamatematika, fizika szakos ált.isk .tanár tika kémia, matematika, számítástechnika szakos kémia, számítástechnika ált. isk. tanár biológia-környezetvédelem szakos ált. isk. informatikus-könyvtáros tanár biológia szakos középisk. tanár, német köagrármérnök zépfokú nyelvvizsga agrármérnök, mérnöktanár

Kalincsák BalázsKatalin né Varga

Melhardtné Nagy Zsuzsanna

EGYÉB KÉPZETTSÉG váll.gazd. szakmérnök, mérlegképes könyvelő, közoktatás-vezetői szakvizsga

egyetem

állatorvos, mérnök-tanár

egyetem

agrármérnök

egyetem egyetem, mesterszak

német Informatika, matematika

matematika szakos ált.isk. tanár

egyetem


igazgató

egyetem

informatika, technika

tanár

egyetem

német

Sasváriné Mersich Renáta

tanár

egyetem

német

Seper

Józsefné

tanár

főiskola

Szajkó

István Dr.

mérnök-tanár

egyetem

német nyelvtanár agrármérnök, mérnöktanár

közgazdasági szakokleveles mérnök, közoktatás-vezetői szakvizsga fizika-technika szakos ált. isk tanár közoktatás-vezetői szakvizsga könyvtár –német nyelv szakos tanár német nyelv szakos tanár, család- és gyermekvédő tanár egyetem népművelés,német,történelemszakosált.isk.tanár

Szárnyas

István Dr.

tanár

egyetem

agrármérnök, kémia

kémia szakos általános iskolai tanár, angol, kf.nyvizsga, közoktatás-vezetői szakvizsga, PhD-fokozat (mg. tud).

Táncsics Teschner Tóth

Istvánné Valéria Tamás, Gyula

tanár tanár tanár

egyetem egyetem egyetem

orosz, angol nyelvtanár

mat.-orosz szakos ált isk. tanár,

angol

külkereskedelmi főiskolai szak

magyar, történelem

magyar-történelem szakos ált. isk. tanár

50

növénytermesztő üzemmérnök, mg. tud-i doktori


ÉS

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOLLÉGIUM

Török

Miklós

mérnök-tanár, mk. vezető

egyetem

Vincze Zsóri-Ments Cséryné Ecker

Anita Orsolya Kiss Lívia János

tanár lelkész koll. nevelő koll. nevelő

egyetem egyetem főiskola főiskola

informatika

növénytermesztési üzemmérnök, Európai Uniós pénzügyek szakértő szakirányú végzettség matematika szakos ált.isk. tanár

hittan, teológus lelkész

iskolalelkész, ifjúság és sportlelkigondozó

Koltay

Árpád

koll. vezető

egyetem

testnevelés

mat-test.ált.isk.tanár, közoktatás-vezetői szakvizsga

Kővári

Lajos

koll. nevelő

egyetem

történelem

felsőfokú német nyv., közoktatás-vezetői szakvizsga, történelem-könyvtár

11.1.2


matematika matematika-kémia

A SZEMÉLYI FELTÉTELLEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 

Iskolánk pedagógiai programja nem számít a törvényestől eltérő, azt meghaladó személyi feltételekre. A feladat ellátásához tartozó személyi feltételeket, a képzettség növelésével kapcsolatos feladatokat az MF 3.1,az MF 3.2 és az MF 3.3 folyamatszabályozás határozza meg. 11.2 A MŰKÖDÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

11.2.1

INGATLANOK

Iskolánk alapfeladatai közül az oktató-nevelő munka jelentős részét Árpád téri főépületében látja el. A kollégiumi elhelyezést a várköri és Zrínyi utcai kollégiumi épületekben biztosítja. A mezőgazdasági szakmai képzés gyakorlóhelyei a Szombathelyi utcai tangazdasági majorhoz és az Ólmodi úti kertészethez kapcsolódnak. Az ingatlanok jellemző adatai: INGATLAN

SZEREPE

KORA

Árpád tér 1.

Kétemeletes épület, 14 tanterem, 6 szertár, tornaterem (186 m2), könyvtár (9800 kötet), díszterem, irodák, sportudvar 86 férőhelyes lánykollégium, 350 adagos konyha

1899-ben épült, 1926-ban és 1946ban bővítették

72 férőhelyes fiúkollégium

1990-ben, bővítése 2006-ban épült

tangazdasági major, foglalkoztatók, gépműhely, magtár, állattartó telep, garázs, tárolóterek kertészeti foglalkoztató, hajtatóház, fóliaházak

épült az 1950-es években, visszavásárolva: 1993-ban 1993-ban és 1995-ben épült

Mezőgazdasági gyakorlati képzés feltétele

- 152 ha földterület - 11 erőgép munkagépekkel - állattartó telep (szarvasmarha, sertés) - bonctani laboratórium - 5 ha-os tankertészet 700 m2-es fólia és 40m2-es hajtatóházzal

Várkör 44. Zrínyi u. 2. Szombathelyi u. 7. Ólmodi u. 2. Tangazdaság Tankertészet 11.2.2

Mezőgazdasági gyakorlati képzés feltétele

1972-ben épült

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

Intézményünk pedagógiai programja a NAT-ra, illetve helyi tanterve a kerettantervekre épül. Emiatt az eszközök és a felszerelések tekintetében a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 54.§-áben meghatározott és a 7. mellékletében leírt, kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket tekintjük meghatározónak. Intézményünk rendelkezik azzal a Fejlesztési és ütemtervvel, amelyik biztosítja, hogy eszközeink, felszerelési tárgyaink minden vonatkozásban megfeleljenek az előírásoknak. Az aktuális eszköz- és felszerelési jegyzéket az 1. sz melléklet tartalmazza.

51


PEDAGÓGIAI PROGRAM

I I I . H E L Y I T A N T E RV 12 12.1

12.1.1

A KÉPZÉS RENDJE

A KÉPZÉS SZAKASZAI, KÉPZÉSI IDŐ, A KÉPZÉS JELLEMZŐI

KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI IRÁNYOK

Az iskola alapfeladatának szakképzési feladatait időben változónak, változtathatónak tekinti. Megfogalmazott céljainknak csak akkor tudunk hatékonyan megfelelni, ha megkülönböztetjük egymástól:  a ma kínált szakmastruktúrát  a tervezett, azaz a belátható jövőben kínálható, megvalósítható képesítéseket  az alapfeladat szakirányaiba, illetve szakmacsoportjaiba tartozó, a jövőben igényelt, megteremthető feltételrendszert igénylő szakképzettségeket. Pedagógiai programunk a ma is létező, illetve a tervezett szakképesítések megszerzése érdekében folyó szakképzést tárgyalja. 12.1.1.1 Szakközépiskolai képzés

 nyelvi előkészítő évfolyam  középiskolai képzés (9-13. osztály)  a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tervezett megszerezhető szakképesítések (az esetleges rész-szakképesítéseket az OKJ tartalmazza):  52 341 04 OKJ számú kereskedelmi ügyintéző (52 01 külgazdasági ügyintéző ráépüléssel)  52 341 05 OKJ számú kereskedő (54 01 kereskedelmi bolthálózat szervező ráépüléssel)  52 342 01 OKJ számú marketing- és reklámügyintéző  54 345 02 OKJ számú logisztikai ügyintéző (54 01 nemzetközi szállítmányozási ügyintéző ráépüléssel)  54 341 01 OKJ számú külkereskedelmi üzletkötő  52 342 02 OKJ számú PR ügyintéző  vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tervezett megszerezhető szakképesítések (az esetleges rész-szakképesítéseket az OKJ tartalmazza):  52 811 02 1000 00 00 OKJ számú vendéglős  az informatika (szoftver) szakmacsoportban tervezett megszerezhető szakképesítések (az esetleges rész-szakképesítéseket az OKJ tartalmazza):  54 481 02 OKJ számú informatikai alkalmazásfejlesztő (54 03 internetes alkalmazásfejlesztő, 54 04 szoftverfejlesztő elágazással)  54 481 03 OKJ számú informatikai rendszergazda (54 01 informatikai hálózattelepítő és – üzemeltető, 54 04 IT kereskedő, 54 07 webmester)  54 481 04 OKJ számú informatikus (54 01 gazdasági informatikus elágazással)  54 482 01 OKJ számú adatbázis adminisztrátor (54 01 adatbázis-tervező, 54 02 adatelemző elágazással)  54 213 04 OKJ számú multimédia-alkalmazásfejlesztő (54 04 multimédia-fejlesztő elágazással)  mezőgazdaság szakmacsoportban a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet területén tervezett megszerezhető szakképesítések (az esetleges rész-szakképesítéseket az OKJ tartalmazza):  52 6201 01 OKJ számú mezőgazdasági technikus  52 621 01 OKJ számú agrárkörnyezetgazda  52 812 02 OKJ számú lovastúra-vezető

52


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 54 621 01 OKJ számú agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus  54 621 02 OKJ számú agrártechnikus (54 01 agrárrendész, 54 02 mezőgazdasági technikus, 54 03 vidékfejlesztési technikus elágazással)  54 621 03 OKJ számú állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus (54 01 állategészségügyi technikus, 54 02 állattenyésztő technikus elágazással)  54 621 04 OKJ számú növénytermesztési-kertészeti és növényvédelmi technikus (54 01 kertész és növényvédelmi technikus, 54 02 növénytermesztő és növényvédelmi technikus elágazással) 12.1.1.2 Szakiskolai képzés

 általános műveltséget megalapozó szakiskolai oktatás (9 –10. osztály)  mezőgazdaság szakmacsoportban a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet területén, valamint az élelmiszeripar szakmacsoportban tervezett szakképesítések (az esetleges rész-szakképesítéseket az OKJ tartalmazza):  31 621 03 OKJ számú állattenyésztő (31 01 állattenyésztő/baromfi- és kisállattenyésztő/, 31 02 állattenyésztő /juh- és kecsketenyésztő/, 31 03 állattenyésztő /sertéstenyésztő/ 31 04 állattenyésztő /szarvasmarha-tenyésztő/ elágazással)  31 621 04 OKJ számú lótartó- és tenyésztő (31 01 belovagló ráépüléssel)  31 622 01 OKJ számú kertész (31 01 dohánykertész, 31 02 gyümölcstermesztő, 31 03 szőlőtermesztő, 31 04 zöldségtermesztő elágazással)  33 621 02 OKJ számú gazda  33 621 01 OKJ számú borász (33 01 sommelier, 51 01 vincellér ráépüléssel)  a kereskedelem-marketing szakmacsoportban tervezett megszerezhető szakképesítések (az esetleges rész-szakképesítéseket az OKJ tartalmazza):  31 341 01 0000 00 00 OKJ számú bolti eladó ( 31 02 élelmiszer- és vegyi áru eladó, 31 06 zöldség-gyümölcs eladó)  Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tervezett megszerezhető szakképesítések (az esetleges rész-szakképesítéseket az OKJ tartalmazza):  33 811 03 1000 00 00 OKJ számú szakács  33 811 02 1000 00 00 OKJ számú pincér  31 812 01 0000 00 00 OKJ számú panziós, falusi vendéglátó 12.1.1.3

Érettségire felkészítő képzés

 Felnőttek szakközépiskolája 2 éves, nappali tagozatos oktatás, 2 évfolyamon a szakiskola 10. osztályát végzettek részére. 12.1.1.4

Akkreditált felsőfokú szakképzés:

Iskolánk nyitott arra, hogy a tanulók érdekeit szolgáló képzési kapcsolatokat építsen ki az akkreditált felsőfokú szakképzés érdekében felsőoktatási intézményekkel, így az agrár, gazdaságiszolgáltatási és a műszaki szakterülethez tartozó iskolarendszerű felsőfokú szakképzésre (55 621 02 OKJ számú agrártechnológus /55 06 Ökológiai gazdálkodó/ ráépüléssel). 12.1.1.5

Felnőtt- és átképzés

Az intézmény működési területén jelentkező munkaerő-piaci igények alapján szerveződik az iskola szakirányaihoz tartozó szakképesítések megszerzése érdekében. Az agrár, gazdaságiszolgáltatási és a műszaki szakterülethez tartozó szakmacsoportokban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra iskolarendszeren kívüli szakképzés, szakmai vizsgára felkészítés, vizsgáztatás. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmák körén kívül eső szakmákra, szakképesítést nem igénylő munkakörök ellátására felkészítő képzés.

53


PEDAGÓGIAI PROGRAM

12.1.1.6. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása iskolarendszerű oktatásban Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása integrált iskolarendszerű oktatásban: - Enyhe értelmi fogyatékosok BNO kód: F:70 - Beszédfogyatékosok BNO kód: F:80 - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése és oktatása - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése és oktatása - Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO kód: F: 83 Részletezve: - Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) - Az írás zavara (diszgráfia) - Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) - Iskolai készségek kevert zavara - Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek - Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek - Motorikus funkció specifikus fejlődési rendellenességei - Az aktivitás és a figyelem zavarai Egyéb: - Egyéb, rendszerint gyermek és serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenesség - Nem meghatározott szorongás 12.1.2

BNO kód: BNO kód: BNO kód BNO kód: BNO kód:

F81.00 F81.10 F81.20 F81.30 F81.80

BNO kód: F81.90 BNO kód: F82.00 BNO kód: F90.00 BNO kód: F98.80 BNO kód: F41.90

AZ OSZTÁLYBA ÉS CSOPORTBA SOROLÁS ELVEI ÉS RENDJE

12.1.2.1

Osztályba sorolás

Az iskolába jelentkező tanulók eltérő érdeklődési területe, képessége és a hatékony orientációs munka szükségessé teszi a szakmai irányok szerint történő külön osztályokba sorolást már a 9 -10. évfolyamon is. 

A szakközépiskolai osztályokban a nyelvi előkészítő évfolyamra meghatározott, illetve a szakirányra jellemző szakmacsoportos alapozó képzés folyik. A tanulókat jelentkezésük, illetve felvételük alapján soroljuk nyelvi előkészítő, valamint a kereskedelem-marketing, vendéglátásidegenforgalom, az informatikai, valamint a mezőgazdasági szakirányú osztályokba. A jelentkezők számától és arányától függően vegyes szakirányú osztályok is szervezhetők.



A szakiskolai osztályok –létszámtól függően –a 9-10. osztályban agrár-orientációs; az 1/11. és a 2/12. osztályokban a fő szakmai területenként: kertész/borász/gazda, illetve állattenyésztő/lótartóés tenyésztő vagy vegyes osztályokba szerveződnek. A 9/1; 10/2 és 11/3 osztályokban bolti eladó, szakács, pincér, panziós falusi vendéglátó osztályokba, vagy vegyes osztályokba szerveződnek.



A szakképző évfolyamok osztályai a tanulók különböző megszerzendő szakképesítésekre történő jelentkezései alapján alakulnak ki. Az adott évben egy-egy szakterületen indítható szakképesítések számát a jelentkező tanulók száma limitálhatja. A választott szakképesítés megszerzése érdekében indított képzés feltétele a minimálisan 8 fős létszám.



A szakképző évfolyamokon –a tantárgyi követelmények sérelme nélkül –egy osztályba szervezhetők a különböző szakmai képzettségek megszerzése érdekében tanulók, illetve az eltérő évfolyamok tananyagát elsajátító tanulók is.

54


12.1.2.2

12.1.3

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A csoportbontás szempontjai



Elméleti tantárgyaknál az idegen nyelvek, az informatika, a szakmai tárgyaknál az üzleti adminisztráció szervezése modul és a gyakorlati tantárgyi modulok csoportbontása a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére történik. A csoportok alakításának elveit az illetékes munkaközösségek határozzák meg.



A 11. és a 12. középiskolai évfolyamokon az emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezők számára iskola-szinten, tantárgyanként alakítunk ki csoportokat.



Testnevelés tantárgynál szakmai szempontok indokolják a fiú - lány csoportok kialakítását. A létszámtól függően a csoportok évfolyamról is szervezhetők.



A hittan oktatásához a jelentkezés alapján, felekezetenként – ha szükséges, évfolyamonként –szervezünk csoportokat.



Szakmai gyakorlatnál o nem szakképző évfolyamon a névsor szerint történik a csoportbontás, o szakképző évfolyamot közvetlenül megelőző osztályban - több szakképesítésre történő jelentkezés esetén – lehetőség szerint – a szakmai kimenetek szerint szervezendők a csoportok, o szakképző évfolyamokon csak szakmai kimenetenként alakíthatók ki a csoportok.

FEJLESZTŐ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÁMÁRA

Az iskola adott tanulóját a nevelési tanácsadó szakértői véleménye minősíti sajátos nevelési igényűnek. Az ilyen tanulók képzési kötelezettségének teljesítése érdekében az iskolai nevelés-oktatás során a differenciált foglalkozások sajátos körülményeit indokolt megteremteni. A szakértői vélemény alapján egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és a minősítés alól felmentett részképesség-zavaros tanulók rehabilitációs célú foglalkozásokon is részt vesznek. A rehabilitációs foglalkozások arra, illetve azokra a tantárgyakra terjednek ki, amelyekre vonatkozóan a szakértő a részképesség-zavart megállapította. Az ilyen tanulók képzési kötelezettségüknek alapvetően integrált formában, az iskola rendes oktatásszervezési alkalmain tesznek eleget. Ezt azonban az egyéni fejlesztés, rehabilitáció érdekében egyéni fejlesztési tervre alapuló, egyéni vagy csoportban szervezett foglalkozások egészítik ki. Az egyéni fejlesztési tervet az iskola által felkért gyógypedagógus szakmailag ellenőrzi, illetve módszertani tanácsokkal irányítja a foglalkozások szervezését, megtartását. A részképesség-zavarral küzdő tanulók is kötelesek teljesíteni a NAT közös követelményeit. Számukra az iskola egyéni fejlesztési tervet készít. Az iskola a részképesség-zavarral küzdő tanulók fejlesztése során kiemelt feladatként kezeli: 

az olvasás és az írás készségének folyamatos gondozását, fejlesztését a tanuló egész iskolai pályafutása alatt



a kompenzáló technikák alkalmazását valamennyi tantárgy tanulása során (számítógép, AV eszközök stb.)



az élő idegen nyelv oktatását speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel



a méltányos értékelést, minősítést



a segítő környezet folyamatos rendelkezésre állását.

55


12.1.4 12.1.4.1

A KÉPZÉS SZAKASZAI, A SZAKASZVÁLTÁS KÖVETELMÉNYEI A képzés szakaszai



Nyelvi előkészítő évfolyam; 1 év (az évfolyamról történő továbbhaladás esetén a pedagógiai programban szereplő osztályok számozása eggyel nő)



Általános műveltséget megalapozó szakiskolai oktatás; időtartama 2 év (9-10. osztály)



Középiskolai képzés; időtartama 4 év (9-12. osztály)



12.1.4.2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképzés: időtartama szakmai irányonként és szakképesítési szintenként változó. Alapfokú iskolai végzettséghez, szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések esetében 2 év (1/11., 2/12. osztály).illetve 3 év (1/9.,2/10., 3/11 osztály) Középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítések esetében szakmai előképzettséggel mind a négy szakmacsoportban 1 év (1/13. osztály), szakmai előképzettség nélkül 2 év (1/13., 2/14. osztály)., Középiskolai végzettséghez kötött felsőfokú szakképesítések esetében 2 év (1/13., 2/14. osztály).

A szakaszváltás követelményei, elérendő készségek és képességek

1. Az általános műveltséget megalapozó oktatás ideje alatt a szakiskolai tanulóknak a helyi tantervben, tantárgyanként a 10. évfolyam végén megfogalmazott követelményeket (kompetenciákat, képességeket) kell teljesíteniük. 2. A középiskolai képzés végén a) Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele a helyi tantervben, tantárgyanként megfogalmazott követelmények teljesítése; b) Az eredményes érettségi érdekében a kötelező és választott érettségi vizsgatárgyak általános és részletes követelményeit kell teljesíteni közép- vagy emelt szinten. Az érettségi vizsgához kötött szakképzettségekre felkészítő tanulmányok folytatásának általános követelménye az eredményes érettségi vizsga. 3. A fenti esetek mellett a tanulmányok az első javítóvizsga időszak végéig a továbbhaladáshoz szükséges eredményes vizsga nélkül is folytathatók. Azt követően az általános szabályok érvényesek. 4. A szakképzési idő alatt az egyes szakképesítések "Szakmai és vizsgáztatási követelményeiben" és központi programjaiban megfogalmazott készségeknek, képességeknek kell a képzés résztvevőiben kialakulniuk. Ezek ellenőrzése a szakmai vizsgán történik. 5. Az egyes szakaszokon belül a magasabb évfolyamra lépés feltételét a helyi tanterv követelményeinek teljesítése határozza meg. A követelmények teljesíthetők : a. A szorgalmi idő alatt, minimálisan az elégséges osztályzat elérésével. b. Eredményes osztályozó vizsgával. c. A szorgalmi idő alatt eredménytelen teljesítés a tanév végi javítóvizsgán javítható. d. A szorgalmi időben le nem tehető osztályozó vizsga (ld. 12.2.2 pont) tanév végi eredményes letételével.

56


12.1.5

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ ALAPKÉPZÉST KIEGÉSZÍTŐ, NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

12.1.5.1

Nem kötelező tanórai foglalkozások





12.1.5.2

ÉS

Iskolánkban a nem kötelező tanórai foglalkozásokra fordítható órakeretekkel az óratervekben feltüntetett módon növeltük meg az egyes tantárgyak heti óraszámát. Az iskola, illetve az adott szakmacsoportos képzés választása az így kialakult óraterv szerinti tanulmányok választását jelenti. A 11-12. osztályokban –a tanulók jelentkezése alapján –a szabadon választható órakeret terhére szervezzük meg az emelt szintű érettségire készülő csoportok munkáját. A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- és csoportfoglalkozások: o Az igazgató által engedélyezett célú, idejű és költségű tanulmányi kirándulás o Projekt napok o Környezeti nevelési nap A fenti foglalkozások napi 3 óránál több, tervezett pedagógiai foglalkozást jelentenek, így tanítási napnak számítanak.

Emelt szintű érettségire történő felkészítés

A 11. és a 12. középiskolai évfolyamokon, az adott tantárgyat választó tanulókat felkészítjük az emelt szintű érettségire az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, valamint a kötelezően válaszható érettségi tárgyakból: biológia, informatika, fizika, földrajz, kémia, hittan, és az egyes szakirányok szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyai. 12.1.6

12.1.6.1 

 

 

12.1.6.2

AZ ALAPKÉPZÉST KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGI FORMÁK A tanórán kívüli foglalkozások célja:

Lehetőséget adnak a differenciált foglalkoztatásra, az iskolában tanított tantárgyak tantervi követelményeinek elsajátítására, a szakmai képzés eredményeinek növelésére, a továbbtanulás elősegítésére, a versenyekre való felkészítésre. Rendszeres sportolási alkalmakkal biztosítják az egészséges életmódra nevelés lehetőségeit. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőségei annak, hogy a tantervi közművelődési és szakmai ismereteket komplex művelődési anyaggá szélesítsék. Sajátos módszereikkel segítik az iskola nevelési feladatainak megoldását. Megfelelnek a tanulók érdeklődési körének. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái:



Diákkör: - tanulmányokhoz kapcsolódó szakkör o érdeklődési kör o művészeti kör o sport (sportkör, tömegsport-foglalkozás)  Verseny: - területei: tanulmányi –szakmai –kulturális –sport o formái: házi –megyei –területi –országos  Konzultációs foglalkozás: o felzárkóztatás –korrepetálás o előkészítő –felkészítő o korrekció –a témazárók eredményes teljesítése érdekében A tanórán kívüli tevékenységek működési rendjét az SZMSZ tartalmazza.

57

PEDAGÓGIAI PROGRAM


12.1.7 

 

SZAKMAI KÉPZETTSÉGET KIEGÉSZÍTŐ VÉGZETTSÉGEK MEGSZERZÉSE

A mezőgazdasági vontatóvezetői engedély megszerzése tantervi követelmény az érettségit követő mezőgazdasági szakképzettségek esetében. A feladat óraterven kívüli, de kötelezően ellátandó feladata az iskolának. Szervezeti kereteit az elméleti foglalkozások és a tanulónként értelmezett gyakorlati feladatok jelentik. A képzés tartalmát jogszabályok írják elő, a tevékenységet a Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzi. A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlói és felhasználói engedély, ECDL és EBC*L vizsgára felkészítő, 12.2

12.2.1

TANULÓI JOGVISZONY

BELÉPÉS AZ ISKOLA INDULÓ ÉVFOLYAMÁRA

12.2.1.1

A belépés feltételei



életkor: a jogszabályokban meghatározott



bizonyítvány: 8 általános iskola



idegen nyelv választása (angol, német, orosz)



hittan tantárgy felekezetnek megfelelő választása



kötelezettségvállalás: az iskola helyi tantervében szereplő, nem kötelező tantárgyak iskolai kötelező tanulásának tudomásulvételével, illetve választási rendjével összefüggésben; általában: a tanulmányok támogatása, az eszközök biztosítása; gyakorlóhelyet az iskola biztosít



szülői nyilatkozat: a nem kötelező tantárgyak tanulásával, illetve választási rendjével összefüggésben

  12.2.1.2

egészségügyi alkalmasság (SzVK-ban rögzítve szakmánként) lakóterület: elsősorban az iskola alapító okiratában szereplő működési terület, indokolt esetben az ország egész területe. A tanulók kiválasztásának elvei és módjai



A beiskolázási információkban a szakirányt, a szakmacsoportot és a tervezett szakmai kimenetek választási lehetőségét hirdetjük meg.



Az iskola 9. osztályába jelentkező tanulókat a maximális osztálylétszám határáig az általános iskolában elért 5., 6.,7.,osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeik alapján az alábbi, maximálisan 130 pontos rangsor szerint vesszük fel.:

Szakmacsoport Mezőgazdasági

5-6. osztály (összeg) m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem, matematika

Kereskedelem-marketing

m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem,matematika,

Vendéglátásidegenforgalom

m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem, matematika

Informatika

m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem, matematika



7-8. osztály (összeg) m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem, , matematika, kémia, biológia, fizika m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem, , matematika, kémia, biológia, fizika m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem, , matematika, kémia, biológia, fizika m. nyelv, m. irodalom, id.nyelv, történelem, , matematika, kémia, biológia, fizika

A fenti tantárgyak valamelyikéből a megyei versenyek első öt, illetve magasabb szintű versenyek helyezettjét automatikusan felvesszük.

58


12.2.2

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Az azonos eredményt elért tanulók közül előnyben részesítjük az evangélikus vallásukat megjelölőket, a halmozottan hátrányos helyzetűeket, a kőszegi lakhellyel rendelkezőket és azokat, akiknek sajátos helyzete ezt indokolja.



Valamely tantárgy értékelése alól az általános iskolában felmentett –BTM-es vagy SNI-s – tanuló esetében az elérhető maximális pontszámot az adott tantárgyból a súlyozott pontokkal csökkentjük.



Azonos teljesítmény esetén – a fentiekben megjelölt prioritások után - a döntés alapja a kötelező érettségi tantárgyakból elért általános iskolai eredmény.



Az osztályok kialakítása a jelentkezők fentiekben közölt rangsorolása és az egyes szakokra felvehető, illetve jelentkező tanulók száma alapján történik.



A szakiskolák 10. osztályát végzettek részére szervezett felnőttek szakközépiskolája 2 éves, érettségire felkészítő képzésére a felvétel az osztály maximális létszámáig, a 10. osztályban, a közismereti tantárgyakból elért átlageredmény szerint történik. 

12.2.1.3

ÉS

A szakképző évfolyamokra az indításra tervezett osztályok létszámhatáráig a felvétel az érettségi vizsga eredménye alapján történik. Az iskola tanulói a felvételnél előnyt élveznek.

A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek, eljárások



A felvételi eljárást - a fellebbezési lehetőségekkel együtt - a NEFMI által tanévenként kiadott, a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza.



Egészségügyi alkalmasság elbírálása a közoktatási szakaszra: o a jelentkezési lappal beküldött, illetve a felvettektől bekért egészségügyi törzslap alapján az iskolaorvos bírálja el.



Egészségügyi alkalmasság elbírálása a szakképzési szakaszra: o iskolaorvosi (szakorvosi) vizsgálat alapján, o időpontja: a 9. évfolyamon esedékes iskolaorvosi szűrés időpontja



A beiratkozás módja: o időpontja: a tanév rendjéről kiadott rendeletben meghatározott időtartamon belül, tanévenként meghatározott napon 8-12 óráig, o helye: az iskola díszterme o eljárás:  iskolai végzettség ellenőrzése a bizonyítvány bemutatásával,  a Tü-29 r. sz. Beírási napló kitöltése a személyi igazolvány alapján,  kollégiumi vagy menzai ellátás igénylése,  idegen nyelv választása  felekezetnek megfelelő hittan választása  nyilatkozat a 12.1.5.1 pontban foglaltakról,  tankönyvrendelés,  tanulóbiztosítás megkötése,  tanévkezdéssel kapcsolatos írásbeli tájékoztató átadása,  egyéb adminisztratív teendők (diákigazolvány stb.)

BELÉPÉS FELSŐBB ÉVFOLYAMOKRA

1. Az általános műveltséget megalapozó képzési szakasz 10. évfolyamára bármely, a kerettanterv követelményeit teljesítő iskola 9. osztályának eredményes befejezése után, a maximális osztálylétszámig.

59


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Feltételek: - az átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga érje el az osztály átlagát, - eredményes különbözeti vizsga a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból 2. A 10., 11. és a 12. középiskolai évfolyam osztályaiban a maximális osztálylétszámig bármely érettségi vizsgára felkészítő iskola megfelelő osztályából a következőbe. Feltételek: - az átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga érje el az osztály átlagát, - eredményes különbözeti vizsga a szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyakból. 3. Az első szakképző évfolyamra lépés: - az 1/11. osztályba a szakmacsoportos ismeretek alapozó tantárgyakból tett különbözeti vizsgával, - az 1/13. osztályban az adott szakmacsoportban a szakmacsoportos alapozó ismereteket tanult, a tanulmányok beszámítását kérő tanulók haladhatnak tovább, - a szakmacsoportos alapozó ismereteket nem tanult tanulók az egyes szakképesítések központi programjai, illetve helyi tanterve szerint folytathatják tanulmányaikat. 4. A szakképző évfolyamok felsőbb osztályaiba csak más iskolában azonos szakképesítés megszerzésére indított alsóbb osztály elvégzése után lehet belépni.(Az induló szakképző évfolyamokra történő belépés feltételeit "A továbbhaladás kritériumai" c. rész tartalmazza). 12.2.3

A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON BESZÁMÍTHATÓ ISMERETEK/MODULOK

 Az iskolában folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt –megegyező tartalmú –követelmények teljesítésébe a szakképzési törvény 11. paragrafusa alapján beszámítjuk.  Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani, aki a beszámítás mértékéről, különbözeti vizsgáról dönt.  Szakiskolában a beszámítható ismeretek körét a szakiskolai gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás; szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított ismeretek jelentik.  Másik szakképesítés szakmai vizsgáján teljesített közös modulokat - a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján –beszámítjuk. 12.2.4

A TOVÁBBHALADÁS, MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

12.2.4.1

A továbblépés szakaszhatárai

    12.2.4.2

általában az évfolyamok 10. évfolyam vége (a szakiskolai tanulóknál) 12. évfolyam vége (a szakközépiskolai tanulóknál) 13. vagy 14.(15.) évfolyam vége (szakmai vizsgát letevő tanulóknál) A tanulmányi kötelezettségek egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése

 Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben 1-1 tantárgyból szaktanári javaslatra az igazgató engedélyezheti a tanulmányi kötelezettségek egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítését.  A felszabaduló órakeretet a tanuló - érdeklődése, továbbtanulási szándéka stb. alapján - köteles az iskola nem kötelező tanórai foglalkozásaiból kitölteni.

60


12.2.4.3

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A továbbhaladás kritériumai



Az adott évfolyamra vagy szakaszra előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése (tanév végére vagy javítóvizsgán).



A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása nem haladja meg a jogszabályban, illetve az SZMSZ-ben előírt mértéket.



A helyi tantervben előírt nyári összefüggő gyakorlat teljesítése.



12.2.4.4

12.2.5

ÉS

Szakképző évfolyamokra történő belépésnél: o alapfokú iskolai végzettség, illetve 10. évfolyam elvégzésével az 1/11. szakképző évfolyamra lépéshez (3.1, 3.3 szakképesítési szint) o középiskolai végzettség az 1/13. szakképző évfolyamra lépéshez (5.1, 5.2, 5.4, 5.5 szakképesítési szint) o a helyi tantervben szereplő szakmai alapozó tantárgyak követelményeinek teljesítése a 11. és a 12. évfolyamon /szakmai előképzettség /. o Az első szakképző évfolyamon az első javítóvizsga időszakának végéig az is folytathatja tanulmányait, aki nem tett az előző vizsgaidőszak végén eredményes érettségi vizsgát. Ezt követően a tanulmányok csak az általános feltételek teljesülése esetén folytathatók. A kritériumok nem teljesítésének következményei



Tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén: évismétlés.



A jogszabályban előírt mértéket meghaladó hiányzás esetén: évismétlés.



Igazolt okból nem teljesített nyári összefüggő gyakorlat a következő tanévben október 31ig pótolható.



A helyi tantervben szereplő - (11. és a 12. évfolyamon oktatott) - szakmacsoportos alapozó tantárgyak követelményeinek nem teljesítése esetén - a szakmai előképzettség hiánya miatt az érettségi utáni szakképzés időtartama meghosszabbodik.

ISKOLÁN BELÜL MÁS OSZTÁLYBA TÖRTÉNŐ ÁTLÉPÉS FELTÉTELE ÉS MÓDJA



Az általános műveltséget megalapozó képzési szakaszban a szakiskolába (9-10.- osztály) a maximális osztálylétszámig. Az eltérő szakmai tartalmú szakmacsoportos alapozó tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni.



Szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba történő átlépésnél: Feltételek: - A 9. osztály első félévéig, a belépő szintmérés eredményei alapján, az igazgató döntésével. - A 9. osztály II. félévétől: az átjelentkező tanuló szakiskolai tanulmányi átlaga haladja meg a fogadó osztály átlagát, - eredményes különbözeti vizsga a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból, a továbbmenő közismereti tantárgyakból.



A 11. és a 12. középiskolai évfolyam osztályaiba, középiskolai osztályból, a maximális osztálylétszámig. Az eltérő szakmai tartalmú szakmacsoportos alapozó tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni.



A szakképző évfolyamok között átlépés csak az adott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján lehetséges.



Az intézményben a tankötelezettség időtartama alatt tanulói jogviszony addig nem szüntethető meg, amíg a fentiek alapján van lehetőség más osztályba vagy iskolatípusba való átlépésre, ha azt a szülő írásban kéri.

61


12.2.6

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KILÉPÉS - A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

12.2.6.1

A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezése előtt



Okai - lehetőségei: o A tanulót másik iskola átvette. o A tankötelezettség megszűnése után, ha a szülő írásban bejelenti, hogy a tanulót kiveszi az iskolából. o A tanuló - a tanköteles kivételével - az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. o Jogerőre emelkedett „kizárás az iskolából”fegyelmi határozat alapján. o Nem tanköteles tanulónál az iskola egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. o Szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált.

 Eljárási szabályok, az iskola kötelezettségei: o Tanköteles tanuló esetében iskolaváltoztatáskor a fogadó iskola nyilatkozatának beszerzése (A Tü. 7.sz. Értesítés iskolaváltoztatásról c. nyomtatványon), o A tanulói jogviszony megszűnésének regisztrálása a megfelelő záradék alkalmazásával az iskolai alapdokumentumokon (beírási napló, törzslap, osztálynapló, gyakorlati oktatási csoportnapló). 12.2.6.2

A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezésekor

 Az iskolai tanulmányok befejeződhetnek: o a 12. évfolyam végén érettségi vizsgával, o a 12., 13., 14. (15.) évfolyam végén szakmai vizsgával.  A tanulói jogviszony megszűnésének időpontjai: o középiskolai tanulmányok esetében a 12. évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, o a szakképzési utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján.  Az iskolai végzettség igazolása, dokumentálása: o Az érettségi vizsgát a mindenkor érvényes érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint szervezzük és dokumentáljuk. Az iskolai végzettséget az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott módon, bizonyítvány kitöltésével igazoljuk. o A szakmai vizsgát a mindenkor érvényes szakmai vizsgáztatásról szóló rendelet előírásai szerint bonyolítjuk le és dokumentáljuk. A szakmai végzettséget a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott módon bizonyítvány kitöltésével igazoljuk.

13

13.1.1

A TA N U L Ó I T E L J E S Í T M É N Y E K É RT É K E L É S E

AZ ELLENŐRZÉS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS VISZONYA

Az ellenőrzés célja lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése az oktatás-nevelés folyamatának fontos tényezőiről. Az értékelés pedig ezen információknak az elemzése, rendszerezése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez. Az ellenőrzés során jutunk azokhoz az adatokhoz, amelyek viszonyításának eredménye jelenti a teljesítés értékelését. A két mozzanat ilyen módon nem választható

62


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

el egymástól. Az ellenőrzés öncélúvá válik értékelés nélkül, az értékelés alapját nem képezhetik mások, mint az ellenőrzés során feltárt információk. Az ellenőrzés szempontjai - a szoros összefüggés miatt - az értékelés kifejtésével együtt tárgyalhatók. 13.1.2

AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA

Az értékelés legátfogóbb célja a személyiség fejlesztése, az önértékelő képesség kialakítása. Ez nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés konkrét célja a teljesítményeknek az oktatási-nevelési folyamat adott követelményeihez való viszonyítása. Az értékelés akkor éri el célját, ha egyre értékesebb cselekedetekre, jobb teljesítményekre ösztönöz, fejleszti a felelősségtudatot, az önellenőrző, önértékelő képességet. 13.1.3  









13.1.4

AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI

Iskolánkban arra törekszünk, hogy az értékelés mindenkor objektív, érvényes és megbízható legyen. Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés feleljen meg a tanulók életkori-, valamint az adott oktatásinevelési terület, tantárgy sajátosságainak. Az a célunk, hogy értékelésünk sokoldalú, változatos ellenőrzési információkra épüljön, hogy igazságos és segítő szándékú legyen. Iskolai célrendszerünk teljesülésének feltétele, hogy az értékeléshez kapcsolódó követelmények előre, kellő konkrétsággal ismertek legyenek, hogy az érintettek is legyenek tisztában az adott értékelés céljával és funkciójával (diagnosztizáló értékelés: az előzetes ismeret felmérésére; formatív értékelés: az oktatási folyamat menetében informáló értékelés; szummatív: lezáró, összegző). Iskolánkban az értékelés az intézményi célrendszerhez és a konkrét részkövetelményekhez történő viszonyítással segíti a célok megvalósulását A tanulmányi munkához kötődő követelmények tekintetében a szakmai munkaközösségek és szaktárgyi teamek, a neveltségi követelmények tekintetében pedig az osztályfőnöki, illetve a kollégiumi munkaközösség őrködnek az iskolára jellemző keretek felett. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI

Iskolai értékelésünk a személyiség- és képességfejlesztő iskolai célok miatt átfogó, mindenre kiterjedő. Ugyanakkor hangsúlyosan kezeljük a  kognitív szféra  a szakmai tevékenység  az együttműködési-együttélési készség  a cselekvésben megnyilvánuló viselkedés  a feladatvégző képesség, ezen belül az önállóság és a kreativitás  a felelősségvállalás teljesítményeit. Az iskolai ellenőrzés-értékelés formáira ennek megfelelően a gazdagság és a sokrétűség jellemző. 



A tanuló célirányos aktivitásai: szóbeli felelet, előadás, beszámoló, írásbeli munka (dolgozat, teszt, esszé, tanulmány, pályázat stb.), feladat-végrehajtás, manuális munka, értékelés, viselkedés stb. Közvetett módok: megfigyelés, beszámolás, felügyelet, munkafüzet, stb.

63


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az értékelés kifejeződhet: szóban, írásban, érdemjeggyel, osztályzattal, értékelő rendszer segítségével, az iskolai jutalmazási-büntetési rend alapján. Az értékelési esemény személyesen, az adott, vagy az iskola teljes közössége előtt történhet. 13.1.5

A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

13.1.5.1

A magatartás értékelésének szempontjai:    

Viselkedés, őszinteség, hangnem Kötelességtudás, felelősségérzet Segítőkészség, együttműködés A közösség érdekében végzett tevékenység

 Példás minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel:  kulturáltan viselkedik, megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival, idegenekkel szemben, valamint  betartja az iskolai rendszabályokat,  kezdeményező, aktív részese a közösség életének,  képessége szerint tanul és  lehetősége szerint segíti társait.  Jó minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel:  betartja az iskolai rendszabályokat,  fegyelmezett, betartja a kulturált viselkedés normáit,  tanulmányi és egyéb kötelességeit teljesíti,  együttműködik társaival és  nem vét a társai érdekei ellen.  Változó minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel:  esetenként vét az iskola rendszabályai ellen,  gyakran fegyelmezetlen, nem megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival szemben, esetenként udvariatlan, nyegle,  kötelességteljesítésben ingadozó,  az iskolai közösségek életében megbízhatatlanul vesz részt,  írásbeli osztályfőnöki vagy igazgatói intést kap.  Rossz minősítést kap az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel:  fegyelmi büntetésben részesül  szándékosan árt a közösségnek, bomlasztja azt,  a közösség kezdeményezései, döntései ellen cselekszik,  kötelességeit, kötelezettségeit nem teljesíti,  rendszeresen gorombaság, megengedhetetlen hangnem és viselkedés jellemzi. 13.1.5.2 A szorgalom értékelésének szempontjai

A tanulmányi munkához való viszony  Az órákon való aktivitás, viselkedés  Segítség adása, kérése, igénybevétele a jobb eredmény eléréséért  A tanulmányi szint növelése, csökkenése  Példás szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel:  céltudatosan, ésszerűen végzi munkáját, munkavégzése pontos, megbízható,  ha lehetősége van rá, többletfeladatot is vállal,  képességeinek, adottságainak megfelelő eredményt ért el,  tanítási órákon rendszerint figyel, aktív, 

64


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

társainak tanulmányaikban segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér és  iskolai, kollégiumi megbízatásait jól ellátja.  Jó szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok mindegyikének megfelel:  megbízhatóan dolgozik,  órákon figyel, feladatait elvégzi,  társainak segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér és  iskolai, kollégiumi megbízásait ellátja.  Változó szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel:  munkavégzésében ingadozó,  órákon többször figyelmetlen, pontatlan,  önállótlan, csak külső hatásra végzi munkáját,  társai és tanárai által nyújtott segítséget csak időlegesen, alkalmanként fogadja el, segítséget nem kér.  Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki az alábbi szempontok valamelyikének megfelel:  tanulmányi munkáját nem végzi el rendszeresen.  órákon figyelmetlen, feladatait nem készíti el,  társaitól segítséget nem kér, a felajánlott segítséget elutasítja,  érdektelen, munkához való viszonyát a közöny jellemzi. 

13.1.6

A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE

A magatartás és a szorgalom értékelésének kialakítása az osztályfőnök felelősségi körébe tartozik. Az osztályfőnök az értékelés kialakításában sokoldalú információira támaszkodik. Az értékelés kialakításába be kell vonnia az érintett tanulót, az osztály közösségét, a tanuló kollégiumi csoportvezetőjét és tanárait. Az említettek véleményének meghallgatásával, az adott időszak jellemzői alapján alakítja ki értékelését. Az értékelés az osztályozó értekezleten történő ismertetéssel, esetleges ottani módosítást követően válik véglegessé. 13.1.7

A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

A tanulmányi teljesítmények értékelésének alapját az előzetesen ismertetett tantárgyi, illetve vizsgakövetelmények jelentik. Az értékelés vonatkozhat minden olyan teljesítményre, amelyen a követelmények teljesítése lemérhető. Az értékeléseket érdemjegy, illetve osztályzat formájában kell megjeleníteni. 13.1.7.1

A tanulmányi teljesítmények értékelésének szabályai: 









Adott tantárgyból félévente, a tanuló teljesítményét pedig minimum a heti óraszámnál egygyel több, de legalább 3 érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelt teljesítmények összetételére a záróvizsgák formáit és arányait tekintjük meghatározónak. A meghatározó tantárgyi értékelésre a tanmenetben megtervezett, a tananyag témákból (2040 órás egység) nyújtott teljesítmények értékelésére témazáró szolgál. A témazáró eszközöket az iskolatípus (osztály) tantárgyi követelményei alapján a szaktanárok állítják össze, és azok a szaktárgyi team, munkaközösség jóváhagyását követően válnak az ellenőrzés, értékelés alapjává. Egy témazáró eszköz legalább három mérőeszközből, javítási és pontozási útmutatóból (javítókulcs) és a pontozás érdemjeggyé váltásának módjából áll. A témazárók megírását az adott óráról hiányzó tanulók is kötelesek bepótolni. Az eredménytelen témazárót író tanulók egy javítási alkalmat kapnak, a sikeresség érdekében korrekciós foglalkozásokat vehetnek igénybe. Szakmai gyakorlatból a gyakorlatos egység témájához tartozó gyakorlati feladat teljesítése, vagy féléves záróvizsga tölti be a témazáró szerepét. Az értékelések időben egyenletes elosztásával is a rendszeres munkavégzést segítjük elő.

65


Magatartást, a követelményekhez nem tartozó kötelességmulasztást nem teszünk a tanulmányi értékelés részévé.



13.1.7.2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakmai előkészítő ismeretek értékelése

A szakmai előkészítő ismeretek oktatása modulokban történik. Az egyes modulokban oktatott ismeretek az alábbi tantárgyakhoz tartozhatnak: 

Szakiskolai osztályokban: o Szakmai előkészítés a mezőgazdasági szakmacsoportra o Szakmai alapozás a mezőgazdasági szakmacsoportra.



Szakközépiskolai osztályokban: o Szakmai orientáció a mezőgazdasági szakmacsoportra o Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra o Szakmai orientáció a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra o Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra o Szakmai orientáció a vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoportra o Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoportra o Szakmai orientáció az informatika szakmacsoportra o Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra Az egyes modulokban a tanulók teljesítményének értékelésére az általános szabályok érvényesek. Az egy tantárgyhoz tartozó modulokban történt értékeléseket az alábbiak szerint kell átváltani tantárgyi értékeléssé: 

A tanuló tantárgyban elért értékelését a tantárgyhoz tartozó modulokban elért eredményének a kerekítési szabályok szerinti átlaga adja (0,50-tól az eredményt már felfelé kell kerekíteni).



Ha egy tanuló a tantárgyhoz tartozó modulok egyikéből elégtelen osztályzatot kapott, értékelése az adott tantárgyból elégtelen.



Az év végén elégtelen tantárgyi eredményt a javítóvizsgán az elégtelenre értékelt modul követelményeiből tett eredményes vizsgával lehet javítani.

A fentieken túl alkalmazott moduláris oktatásszervezési megoldások esetén a modultervnek kell tartalmaznia a modul értékelésével kapcsolatos értékelési eljárást. Tartalmaznia kell továbbá azt is, hogy a tanulóknak a modulra kapott értékelése milyen szerepet játszik a tanulók félévi és év végi értékelésében. A modultervet az illetékes munkaközösség javaslata alapján az igazgató hagyja jóvá. 13.1.7.3

Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje

Iskolánkban az írásbeli munkák a tanulók teljesítményének ellenőrzésében és értékelésében az alábbi módon töltenek be szerepet. Írásbeli felelet: olyan írásbeli munka, amelyik néhány tanóra anyagának vagy az ismeretek egy bizonyos típusának ellenőrzésére szolgál. Értékelése a szóbeli felelet értékelésével egyenrangú. Szolgálhat egyéni vagy csoportos ellenőrzésre. Írásbeli feleletek száma egy tanítási napon belül nincs korlátozva. Témazáró dolgozat: a 12.1.7.1 pontban leírt, meghatározó ellenőrzési forma. Eredményét a naplóba piros színnel kell bejegyezni. Egy osztályban egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazáró íratását egy héttel korábban tudatni kell a tanulókkal és az osztályfőnökkel. A témazárók íratásának összehangolására a bejelentéskor, a napló megfelelő napi rovatába előzetesen, ceruzásan tett bejegyzés szolgál. A kijavított témazáró dolgozatokat a tanulók megismerhetik, arra észrevételt tehetnek. A témazárókat a tanév lezárásáig a szaktanár megőrizi. „Próba-záróvizsga”: a záróvizsgákra való felkészülést segítő írásbeli vagy/és szóbeli beszámoltatási alkalom. Az egyes tantárgyakból az éves munkatervben meghatározott időpontban vagy időintervallumban iratható. A megíratás körülményeire nézve a záróvizsgák szabályzatai az irányadóak. A tanulóknak

66


ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az íratás előtt felkészítést kell kapniuk a dolgozatban szereplő témákból. A dolgozatban csak olyan téma szerepelhet, amelynek tanulása, ismétlése már megtörtént. 13.1.7.4

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok kezelése

Az otthoni felkészülés szerves részét képezi tanítványaink tanulási, ismeretelsajátítási folyamatának. Az otthoni felkészülés feladattípusait az elméleti, tanulási feladatok és az írásbeli feladatok jelentik. Az ismeretelsajátítási feladatok a tanórán feldolgozott anyag egyéni elmélyítését, az elsajátított tudás reprodukálására vagy használatára való felkészülést jelenti. Ide soroljuk az önálló kiselőadásra, prezentációra való egyéni vagy csoportos felkészülést is. Az otthoni felkészülés írásbeli feladattípusait az önálló írásbeli gyakorlás, a házi dolgozat, illetve az egyéni vagy team-feladat jelenti. Az írásbeli gyakorlás egy-egy tanóra tárgyalt anyagához tartozó írásbeli feladatok megoldását jelenti. A házi dolgozat és a team-feladat egy téma összetettebb kifejtését igényli, amihez ismeretek önálló megszerzésére, rendszerezésére, alkalmazására is szükség van. Az otthoni felkészülés adott tanórához tartozó idejét úgy kell megtervezni, hogy az adott órára elvárt felkészülési idő egy átlagos képességű tanulóval számolva ne haladja meg a tanóra felének idejét. Otthoni felkészülésre előírt feladatot –a fenti határok között –hétvégére, ünnepnapokra és szünet időszakára is lehet adni. Az otthoni felkészülésre adott feladatok teljesítését minden esetben ellenőrizni, a kiselőadás, a házi dolgozat és a team-feladat esetében pedig értékelni is kell. 13.1.8

A PROJEKTOKTATÁS

Módszertani kultúránk meghatározó eleme, fejlesztési feladataink irányultsága, hogy alkalmazott módszereinkben döntő szerep jusson a tanulói aktivitásnak, az aktív ismeretszerzés lehetőségeinek. Ennek a törekvésnek egyik keretét, és egyben: ajánlott módszerét jelenti a projektoktatás, a projektmódszer alkalmazása. Az MF 7.2/1 folyamatszabályozásban meghatározottak, valamint a szabályozáshoz tartozó „Módszertani ajánlás”c. dokumentum szerint: a projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. Az így kialakított, főképp gyakorlati problémák köré csoportosított tevékenység komplex ismeretszerzést, az ismeretek összefüggéseinek megértését, a képességfejlesztést segíti, pozitív nevelési hatások hordozója. A projektoktatás a konkrét, megtervezett projektek során integráltan használhatja ki a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli tevékenységek adott témá(k)hoz tartozó, az éves munkatervben megtervezett órakeretét, továbbá a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások, valamint az otthoni felkészülés időkeretét. Ugyanakkor nem növelheti meg a tanulók napi és heti munkaterheit, nem eredményezheti az iskola rendelkezésére álló időkeret, valamint a pedagógusok munkaidőkeretének megnövelését. 13.1.9

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérését az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása érdekében végezzük. Fontos számunkra, hogy minden, iskolánkban tanuló fiatal –a képességének megfelelően differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával –úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges élethez szükséges edzettség, fizikai teherbíró képesség birtokában legyen. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes, meghatározó fizikai képességek, kiszűrhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Iskolánkban az un. 4+1-es motorikus próba módszerét használjuk (ld. Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez, OM, 2000.). Ez a módszer a mindennapi tevékenység során a leginkább igénybe vett izmok erejének, erő-állóképességének a mérésére szolgál. A tanulók fizikai állapotának méréséhez tartozó tevékenységek:

67


     

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A mérés elvégzése egy tanév során két alkalommal: őszi és téli időszakban. Az egyéni és csoportteljesítmények kiértékelése, a mérési adatok nyilvántartása. A sajátos fejlesztést igénylő tanulók és fejlesztési területeik meghatározása. A felzárkózást biztosító, differenciált fejlesztési programok megtervezése. A tanulók és a szülők tájékoztatása a mérés eredményeiről, az egyéni fejlesztésről. A fejlesztő programok eredményességének megítélése a következő mérés alkalmával. A tanulók tájékoztatása az eredményekről. 13.2

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK

1. Iskolánk nem működtet külön követelmények alapján fogalmazott belső vizsgarendszert. 2. Ha a felkészülés, vagy a záróvizsgák eredményei indokolják, akkor az egyes vizsgatantárgyakból „próbavizsgára”, „részvizsgára”biztosítunk lehetőséget. Ezek megszervezését a szaktanár kezdeményezheti, illetve a munkaközösség írhatja elő. 13.2.1

KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁK

Különbözeti vizsgát az iskola felsőbb évfolyamaira történő belépés, a szakirány, szakmacsoport változtatásakor, illetve a szakiskolai-szakközépiskolai átlépéskor kell tenni. Ennek megfelelően különbözeti vizsgát kell tenni:  A szakmacsoport alapozó tantárgyaiból,  Iskolatípus váltásakor a továbbmenő közismereti tantárgyakból. Az egyes tantárgyakból teendő különbözeti vizsgák követelményeit a megelőző szakasz tantárgyi követelményei határozzák meg. Ezeket a követelményeket az illetékes szaktanárok –a szakmai teamek egyetértésével –a tanuló felkészülésére alkalmas módon, témajegyzékben, vizsgafeladatokban fogalmazzák meg. A különbözeti vizsga előtt álló tanulók ezt a vizsga időpontja előtt 10 munkanappal megkapják. A különbözeti vizsgát az engedélyező igazgatói határozatban szereplő napig le kell tenni. Rendkívüli esetben kérésre az igazgató egy alkalommal hosszabbítást engedélyezhet. A különbözeti vizsga szervezésére a tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait alkalmazzuk. A különbözeti vizsga eredménye nem javítható. Az érintett tanuló a különbözeti vizsgáig az adott osztály tanulója marad, a cél-osztályba csak a sikeres különbözeti vizsga birtokában nyer felvételt. 13.2.2

OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK

A nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsgákra bocsátható a tanuló, ha az összes hiányzása, vagy a tantárgyi hiányzása a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladta. A nevelőtestület a hiányzások alakulását:  végzős osztályok esetén április 10-ig  alsóbb évfolyamok esetében május 10-ig figyelembe véve dönt a szorgalmi idő alatt letehető osztályozó vizsgákról. A fenti időpontokat követő hiányzási határátlépések esetében csak a javítóvizsga időszakában (augusztus végén) van mód osztályozó vizsga letételére. A nevelőtestület rendkívül méltánylást érdemlő esetben ettől eltérően is dönthet. Az osztályozó vizsgák időpontja: a szorgalmi időszak utolsó hetét megelőző hét. A konkrét napokat tanévenként a feladattervben kell meghatározni. Az osztályozó vizsgák követelményeit az egyes tantárgyak tantárgyai követelményei határozzák meg. A tanulók felkészüléséhez a szaktanárok témajegyzéket, vizsgafeladatokat adhatnak ki. Az osztályozó vizsga szervezésére nézve a tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait kell alkalmazni. Az osztályozó vizsga eredménye nem javítható. Az érintett tantárgy(ak)ból az osztályozó vizsgát tett tanulók év végi osztályzatait az osztályozó vizsga eredményei adják.

68


13.2.3

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

A tanulmányok alatti vizsgák eljárásait a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza (ld. 1/a. sz. melléklet). 14 14.1

14.1.1

A H E LY I TA N T E RV Á LTA L Á N O S K E R E T E I

A TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

TANULMÁNYI SEGÉDLETEK

A legfontosabb tanulási segédlet, a tankönyv kiválasztása elsődlegesen szakmai feladat. A kínálat bővülésével fontos szemponttá vált a tartalmi és a formai minőség, a használhatóság és az ár. Tanítványaink az érvényes jogszabályok szerint, normatív módon juthatnak tankönyvtámogatáshoz, vagy jogosultak ingyenes tankönyvellátásra. Az Igazgatótanács álláspontjának megfelelően a tankönyvek kiválasztásánál az ár a szakmai szempontokkal egyenlő súlyt képez. A tantárgyankénti tankönyvlistával kapcsolatos döntést a munkaközösségek hozzák. A tankönyvrendelés feladása előtt a szakmai kontrollt a szakmai igazgatóhelyettes látja el. Tanulóinktól a tankönyvön túl általában nem kérjük ismerethordozók, kézikönyvek, munkafüzetek beszerzését. Ez alól az olyan szöveg- és feladatgyűjtemények, atlaszok, szótárak, táblázatok, illetve a megrendelt tankönyvekhez tartozó munkafüzetek jelentenek kivételt, amelyek a napi szaktárgyi munkához közvetlenül szükségesek. Ugyanakkor ajánlunk a tanulók figyelmébe olyan kiadványokat, amelyek használatával eredményesebbé tehetik felkészülési munkájukat. A könyvtári állományt képező, un. tartós tankönyvek kiválasztásában az anyagi terhek csökkentése, az általánosan használatos segédletek (térképek, határozók stb.) közös beszerzése, valamint szorosan a tanulmányi munkához kötődő tankönyvek beszerzése élvez prioritást. A tankönyvellátás részletes szabályait „Az iskolai tankönyvellátás rendje”című szabályozás tartalmazza. 14.1.2

TANESZKÖZÖK

Az iskolai munkához a tapasztalatnak megfelelő mennyiségű és formájú füzet vásárlását ajánljuk tanítványainknak. A szokásos felszerelésen túl (írószerek, törlőgumi, egyenes- és derékszögű vonalzók, körző, sokfüggvényes számológép, tornafelszerelés) az iskola egyéb tanulói felszerelésre nem tart igényt.

14.2

14.2.1

ÓRATERVEK

AZ ÓRATERVEK JEGYZÉKE: S.SZ. 1 2 3 4 5 6 7 8 9

MEGNEVEZÉS Mezőgazdasági szakmacsoport Kereskedelem-marketing szakmacsoport Informatika (szoftver) szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Felnőttek szakközépiskolája Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (szakmai előkészítés az agrárszakterületre, szakmai alapozás a mezőgazdasági szakma csoportra) Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (szakmai előkészítés, szakmai alapozás a gazdasági szolgáltatási szakterületre) Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (szakmai előkészítés, szakmai alapozás a gazdasági szolgáltatási szakterületre) Nyelvi előkészítő évfolyam

KÓD

É-MG É-KM É-INF É-VI É-F AM-AMG AM-GSZKM AM-GSZ-VI NYEK

69


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az óraterveknél használt rövidítések:  

▪ ▪

É: Kötelező érettségi tantárgy V: Kötelezően választható érettségi tantárgy

K: kötött óraszám SZ.T.: szabadon tervezhető óraszám

Megjegyzés: A szakképzési óraterveket a pedagógiai program mellékletében szereplő helyi tantervi dokumentáció, a mellékletek tartalmazzák..

70


14.2.2 14.2.2.1 S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ ÁLTALÁNOSAN KÉPZŐ SZAKASZ ÓRATERVEI Kód: É –MG

Mezőgazdasági szakmacsoport

TANTÁRGY Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

9.

10.

Összes órarendi óra:

ZÉS

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

3 1 2 1 1 1 2,5 2 1 1 1 1 1,5 2 22,5 6,5 1 4

3 1 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 1 0,5 2 22,5 6,5 1 4

2

3

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1 22

3 4,5 1 1 2,5 2 1 22

4 4

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Emelt szintű érettségire felkészítés

MEGJEGY-

12.

K

Szakmacsoportos alapozó elmélet

Összes kötelező óra:

11.

34 34

34 34

1 0,5

3,5

9-12/2

É É 1 É; 9-12/2 0,5 É

V9-12/2

V V V V V9-12/2

3,5

4

4 33,5 3 36,5

9-12/2V

33,5 3 36,5

Évf./2: csoportbontás

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM


14.2.2.2 S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport


9.

Kód: É-KM

10.


ZÉS

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

2

3

É

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1

1 3 0,5 4,5 1 1 2,5 2 1

22,5 6,5 1 4

22

3,5

22,5 6,5 1 4

4 4

34 34

34 34


72

33,5 3 36,5

9-12/2

É

3 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 0,5 2 2



MEGJEGY-

12.

K



11.

22

1 É; 9-12/2 0,5 É

V9-12/2

V V V V V9-12/2

3,5

4

4

V9-12/2

33,5 3 36,5


14.2.2.3 S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

ÉS

KOLLÉGIUM

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport


Kód: É-VI

9.

10.


MEGJEGY-

12.

ZÉS

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

2

3

É

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1

1 3 0,5 4,5 1 1 2,5 2 1

22,5 6,5 1 4

22

3,5

22,5 6,5 1 4

4 4

34 34

34 34

33,5 3 36,5

9-12/2

É

3 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 0,5 2 2



11.

K



PEDAGÓGIAI PROGRAM

22

1 É; 9-12/2 0,5 É

V9-12/2

V V V V V9-12/2

3,5

4

4

V9-12/2

33,5 3 36,5


73


PEDAGÓGIAI PROGRAM

14.2.2.4

Kód: É-INF

S.SZ.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Informatika (szoftver) szakmacsoport


9.

10.


ZÉS

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

K

SZ.T.

4

2

4

2

4

2

4

2

2

2

2

3 1 3 2 1 2 1 1 1 1 2,5 2,5 2 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 2 2 22,5 6,5 1 4

1 1

1 1 0,5

22,5 1 4

6,5

34 34

34 34


74

É

1 3 4,5 1 1 2,5 2 1

1 3 0,5 4,5 1 1 2,5 2 1

22

3,5

33,5 3 36,5

9-12/2

É

3

2 6



MEGJEGY-

12.

K



11.

22

1 É; 9-12/2 0,5 É

V9-12/2

V V V V V9-10/2

3,5

2

6

V9-12/2

33,5 3 36,5


ÉS

KOLLÉGIUM

Felnőttek szakközépiskolája

14.2.2.5

S.SZ.

TANTÁRGY

Kód: É-F

11.

12.

K

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Földrajz Biológia Informatika Közismereti összesen: Összes kötelező óra: Összes órarendi óra:

SZ.T.

K

1 1 2

8 5 5 6 1 2 2 2 30

8 4 5 6 1 2 2 2 30

S.SZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

TANTÁRGY Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

É É É 11-12/2 É

1 1 2

V V V 11-12/2

32 32 Kód: AM-AMG,

9.

10.

MEGJEGYZÉS

K

SZ.T.

K

SZ.T.

2 2 2 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 19,5 2 6

2 1

2 2 2 2 1 1 2,5 1 1 2 1 2 19,5

2 1

1 1

1 6

1 1

1

6

2 6

Szakmacsoportos alapozó elmélet Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Összes kötelező óra: Összes órarendi óra:

MEGJEGYZÉS SZ.T.

32 32

Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (agrár szakterület, mezőgazdasági szakmacsoport)

14.2.2.6

PEDAGÓGIAI PROGRAM

33,5 33,5

33,5 33,5

75

PEDAGÓGIAI PROGRAM


14.2.2.7

S.SZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés Kód: AM-KM, (gazdasági- szolgáltatási szakterület, kereskedelem-marketing szakmacsoport)

TANTÁRGY

9.

Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

10.

MEGJEGYZÉS

K

SZ.T.

K

SZ.T.

2 2 2 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 19,5 2 6

2 1

2 2 2 2 1 1 2,5 1 1 2 1 2 19,5

2 1

1 1

1 6

2 6

Szakmacsoportos alapozó elmélet Szakmacsoportos alapozó gyakorlat


33,5 33,5

76

33,5 33,5

1 1

1

6


S.SZ.

15. 16. 17. 18.

TANTÁRGY

9.

Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Közismereti összesen: Szakmai orientációs elmélet Szakmai orientációs gyakorlat

MEGJEGYZÉS

K

SZ.T.

K

SZ.T.

2 2 2 2 1 1 1 2,5 1 1 1 1 2 19,5 2 6

2 1

2 2 2 2 1 1 2,5 1 1 2 1 2 19,5

2 1

1 1

1 6

1 1

1

6

2 6


33,5 33,5

33,5 33,5

A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve:

Kód: NYEK

TANTÁRGY Hozott idegen nyelv Új nyelv Informatika Egészséges életmód Tanulásmódszertan, önismeret Demokratikus állampolgárságra nevelés Beszélő Magyarország: nyilvános beszéd Osztályfőnöki 14.3

14.3.1

10.



14.2.2.9

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOLLÉGIUM

Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés Kód: AM-VI , (gazdasági- szolgáltatási szakterület, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport)

14.2.2.8

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

ÉS

ÓRASZÁM

MEGJEGYZÉS

10 6 5 4 3 1 1 1

A HELYI TANTERV

TANTERVEK FORRÁSAI

Az iskola helyi tanterveit a kerettantervek, az érettségi követelményei határozzák meg. A kerettantervek tartalmát és követelményeit csak kis mértékben bővítettük iskolánkra jellemző elemekkel. Ez

77

PEDAGÓGIAI PROGRAM


még a kötelezőnél magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál is így van (pl. idegen nyelvek, matematika stb.). Célunk ugyanis elsősorban a képességfejlesztés, amelyhez a kerettantervi tartalmak kellő alapot szolgáltatnak, ugyanakkor az alkalmazásra tervezett módszerek a szokásosnál időigényesebbek. Az iskola szakképzési helyi tanterveit a központi programok, a szakmai vizsga szabályzatok hatázozzák meg. A központi programok szabad óra keretének terhére iskolánkra jellemző elemekkel, a helyi adottságoknak megfelelően kis mértékben bővítettük tananyag tartalmát és követelményeit. 14.3.2

AZ ÁLTALÁNOSAN KÉPZŐ SZAKASZ TANTERVEINEK JEGYZÉKE MEGNEVEZÉS

Magyar irodalom 2-2-3-3 Magyar irodalom 2-2 Magyar nyelv 2-2-1-1 Magyar nyelv 1-1 Angol 4-4-4-4 Angol 3-3 Német 4-4-4-4 Német 3-3 Történelem és állampolgári ismeretek 2-2-2-3 Történelem és társadalomismeret 2-2 Társadalomismeret és etika Társadalomismeret és etika 0-0-1-0 Matematika 3-3-4-4/ 3-3-5-5 Fizika 2-2 Fizika 1-1 Kémia 2-2/2,5-1,5-2-2 Kémia 1-1 Biológia 2-2/3-3 Biológia 2-2-2-2 Biológia 2-2 Földrajz 2-2/1-2 Földrajz 2-0 Informatika 2-2 Informatika 2-2-2-2/2-2-1-1 Informatika 2-2 Ének-zene 1-1-0-0 Ének-zene 1-1 Rajz és vizuális kultúra 0-0-1-1 Rajz és vizuális kultúra 1 Testnevelés 2-2-2-2/2,5-2,5-2,5-2,5 Osztályfőnöki 1-1-1-1 Szakmai orientáció az agrár szakterületre Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra Szakmai előkészítés az agrár szakterületre Szakmai alapozás a mezőgazdasági szakmacsoportra Szakmai orientáció a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra Szakmai orientáció az informatika (szoftver) szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika (szoftver) szakmacsoportra

TANTERVI KÓDJA

SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-É-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-É-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZ-e-K SZI-e-K SZI-e-K

SZERZŐJE

SZI-e-K SZ-e-SZ SZ-e-SZ

Kovács Eszter Tóth Tamás Kovács Eszter Tóth Tamás Táncsics Istvánné Táncsics Istvánné Eckerné Virág Erika Sasváriné Mersich Renáta Kővári Lajos Gergáczné Varga Andrea Kővári Lajos Kővári Lajos Horváth Szilárdné Komondi Gyöngyi Komondi Gyöngyi Dr. Szárnyas István Dr. Szárnyas István Illés Péter Illés Péter Illés Péter Kiss Zoltán Kiss Zoltán Németh Csaba Németh Csaba Németh Csaba Bakucz Szilvia Bakucz Szilvia Tálas Ágnes Tálas Ágnes Kapyné A. Györgyi Dr. Mentes Katalin Török Miklós Török Miklós

SZI-e-SZ SZI-e-SZ SZ-e-SZ

Török Miklós Török Miklós Török Miklós

SZ-e-SZ

Csehné Hámori Éva

SZ-e-SZ

Ihász Tibor

Sz i sz

Molmárné Módra Nelli

Sz e sz

Molmárné Módra Nelli

SZ-e-SZ

Ihász Tibor

78

MEGJEGYZÉS

Mg. Km. Mg. Km.


14.4

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTERVEK

A helyi tantervi dokumentáció a pedagógiai program mellékletében található meg: 2 sz. melléklet: A szakközépiskolai közismereti tantárgyak tantervei 3 sz. melléklet: A szakiskolai közismereti tantárgyak tantervei 4. sz. melléklet: A szakképzési szakasz tantervei 14.5

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a pedagógiai program melléklete tartalmazza: 5 sz. mellékletet: A középszintű érettségi vizsga témakörei 14.6

TÁMOP-3.1.4-09/1 KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS – INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN CÍMŰ PÁLYÁZAT ALAPJÁN KÉSZÍTETT DOKUMENTUMOK

6 sz. mellékletet: Szakközépiskola és szakiskola tantervei 7 sz. mellékletet: Témahét tervei 8 sz. mellékletet: Projektoktatás tervei 9 sz. mellékletet: Moduláris oktatás tervei 10. sz. melléketet: Spirituális keret tervei 11 sz. mellékletet: Szakközépiskola és szakiskola új szakjainak tantervei 12. sz. mellékletet: SNI tanulók integrált képzési terve A pályázati kötelezettség ütemezését az éves munkaterv tartalmazza.

79


PEDAGÓGIAI PROGRAM

I V. Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K 15

A P E DA G Ó G I A I P RO G R A M N Y I LV Á N O S S Á G A

1. Tájékoztatás: a) Ezt a pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete a készítés során, a munkaközösségi értekezletek alkalmával, illetve a kifüggesztett példány, valamint az intézmény belső honlapján keresztül megismerte. A megismerést a nevelőtestület minden tagja, a kifüggesztett példányhoz csatolt névsoron, aláírásával igazolta. b) A véleményezési jogot gyakorló szervezetek a hozzájuk eljuttatott példányok alapján ismerték meg a pedagógiai programot. c) A pedagógiai programot a jóváhagyó fenntartói testület a megküldött engedélyezési példány alapján ismerte meg. d) A szülők közösségét az igazgató a közös szülői értekezleteken tájékoztatja a változásokról, illetve a pedagógiai program állandó elérhetőségéről. e) A tanulókat az osztályfőnökök az osztályfőnöki órák keretében tájékoztatják a változásokról, illetve a pedagógiai program állandó elérhetőségéről. 2. Hozzáférhetőség: a) A hatályos pedagógiai program nyomtatott változata a nevelőtestületi szobában, a kollégiumi nevelői szobában, az igazgatóhelyettesi és az igazgatói irodában, valamint a könyvtárban érhető el. A pedagógiai program mellékletei a belső, számítógépes információs adatbázisban érhetők el. b) A hatályos pedagógiai program teljes szövege –a mellékletek nélkül –elérhető az intézmény honlapján, a www.teki.sulinet.hu címen. 3. Tájékoztatás: a) A pedagógiai programról az iskola vezetői közül az igazgató, az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. b) A tájékoztatási igényt a téma megjelölésével, az igazgatóhoz kell eljuttatni. A tájékoztatásra előre egyeztetett időpontban kerülhet sor. c) A pedagógiai programmal kapcsolatban véleményezési joggal rendelkező szervezetek kérésére a 3.a pontban felsorolt vezetők –a 3.b pont szerint –tájékoztató fórumot tartanak.

80


16

ÉS

KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A J Ó V Á H A G Y Á S , F E L Ü LV I Z S G Á L A T R E N D J E

1. Ez a pedagógiai program 2012. 09. 01.-jén, felmenő rendszerben lép hatályba. 2. A pedagógiai program felülvizsgálatát kétévente, az MF 1.2 folyamatszabályozásban meghatározott módon el kell végezni. A pedagógiai programot módosítani kell minden olyan esetben, amikor ezt a jogszabályi, vagy az iskola Alapító Okiratát érintő változások indokolják. A módosított pedagógiai program elfogadása a jelen pontban foglalt szabályok szerint történik. 3. A pedagógiai program soron következő felülvizsgálatát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény ütemezése szerint, a kerettantervnek való megfelelőség szerint végzi el az iskola. . 4. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyetértési és véleményezési jogkört gyakorló szervezetek, közösségek véleményének 1-1 példányát az iskola irattárában őrizzük. 5. A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2012. március 28-i nevelőtestületi értekezletén megtárgyalta és 14/2012 NT sz. határozatával egyhangúan elfogadta. A nevelőtestület határozatáról szóló jegyzőkönyv másolata az iskola irattárában található. 6. A pedagógiai programot az intézmény Igazgató Tanácsa 2012. április 12-i ülésén megtárgyalta és 8/2012. (04. 12.) sz. határozatával egyhangúan elfogadta. Az Igazgató Tanács üléséről szóló jegyzőkönyv másolata az iskola irattárában található 7. A pedagógiai programot –az Igazgatótanács javaslata alapján –a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma 2012..… … … … .-én jóváhagyta. A jóváhagyásról szóló dokumentum másolata az iskola irattárában található. Kelt: Kőszeg, 2012. március 28.

P.H.

Rodler Gábor igazgató

81

E V A N G É L I K U S M E Z Ő G A Z D A S Á G I, K E R E S K E D E L M I, I N F O R M A T I K A I S Z A K K É P Z Ő I S K O L A É S K O L L É G I U M

Recommend Documents