XVIII. kerület közlekedésfejlesztési koncepciója. -Forgalmi tanulmány-

FÕMTERV MÉRNÖKI TERVEZÕ ZRT. 1024 Budapest, Lövõház u. 37. * 1276 Bp. pf. 1104 * Tel.:345-9500 * Fax: 345-9550 * E-mail: [email protected] * www.fomterv.hu

XVIII. kerület közlekedésfejlesztési koncepciója -Forgalmi tanulmány-

megrendelõ:

XVIII. kerület Pestszentlõrinc-Pestszentimre Önkormányzat

2009. június

Tsz: 12. 08. 179

Iratszám: 01-12-I-001

Budapest XVIII. kerület Pestszentlırinc – Pestszentimre Közlekedésfejlesztési koncepciója

Készítették: Kiss Károly KÉ-T, KÉ-SZ/01-1213 felelıs tervezı

………………………………………

Ercsényi Balázs KÉ korl./01-12402 tervezı

………………………………………

Beller Roland belsı ellenır

………………………………………

Takács Miklós irodavezetı

………………………………………

Számítógépes feldolgozás:

Debreczeni Gábor Gimesi Katalin Kissné Németh Gabriella Turnerné Várnai Eszter 2009. június hó

Tartalomjegyzék

1. A feladat megfogalmazása

4

2. Helyzetelemzés

5

2.1.

Területszerkezeti adottságok

5

2.2.

Területi funkcionális elemzés

7

2.3.

Szomszédos térségek hatásai

12

2.4.

Közlekedési rendszer sajátosságai

13

2.4.1.

Közúti közlekedési hálózat

13

2.4.2.

Közforgalmú közlekedés

20

2.4.3.

Vasúti közlekedés

26

2.4.4.

Forgalomcsillapítás

28

2.4.5.

Kerékpár közlekedés

34

2.4.6.

Jármőelhelyezés

36

2.4.7.

Teherforgalom

38

3. A közlekedésfejlesztés fı irányainak megfogalmazása

42

4. Fejlesztés ágazati javaslata

43

4.1.

Közúti közlekedés

43

4.2.


47

4.3.


53

4.4.

Teherforgalom

54

4.5.


54

4.6.

Gyalogos közlekedés

58

4.7.

Kerékpáros közlekedés

61

4.8.

Jármőelhelyezés

63

5. Összefoglaló

64

Felhasznált források

65

18ker_kozlfejl_konc.doc

65/2

Ábrajegyzék

1. ábra: A kerület területének funkció szerinti felosztása

8

2. ábra: Térségelválasztó létesítmények

11

3. ábra: Jelenlegi közúti hálózat

15

4. ábra: Jelenlegi közúti forgalmi adatok

17

5. ábra: Jelenlegi tömegközlekedési hálózat

21

6. ábra: Jelenlegi tömegközlekedési ellátottság

24

7. ábra: Jelenlegi vasúti hálózat

27

8. ábra: Jelenlegi forgalomcsillapított övezetek

29

9. ábra: Meglévı gyalogos közlekedés

31

10. ábra: Jelenlegi kerékpáros létesítmények

35

11. ábra: Jelenlegi teherforgalmi szabályozás

39

12. ábra: Javasolt közúti hálózat

44

13. ábra: Tömegközlekedési fejlesztési irányok A változat

49

14. ábra: Tömegközlekedési fejlesztési irányok B változat

50

15. ábra: Tömegközlekedési fejlesztési irányok C változat

51

16. ábra: Javaslat a teherforgalom kezelésére

55

17. ábra: Forgalomcsillapítás

57

18. ábra: Tervezett gyalogosközlekedési javaslat

59

19. ábra: Kerékpárút-hálózat fejlesztési javaslat

62

Melléklet: Forgalmi adatok


01-12-I-002

65/3

1.

A feladat megfogalmazása

A Budapest XVIII. kerület Pestszentlırinc–Pestszentimre Önkormányzat megrendelésére 2004-ben

elkészített,

a

kerület

közlekedésfejlesztési

koncepcióját

megfogalmazó

dokumentáció frissítése szükségessé vált.

Jelen terv a Budapest Közlekedésfejlesztési Rendszerének Fejlesztési Tervével (2008-2009) összhangban a következı évek közlekedésfejlesztésének céljait, a megvalósítás fı elveit, az egyes célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket foglalja össze. A fıvárosi projektek ütemezése, megvalósíthatósági vizsgálatuk, a finanszírozás lehetséges forrásainak feltárása jelenleg van folyamatban, így azok tervezett ütemezésében jelentıs bizonytalanságok vannak.

A tervdokumentáció széleskörő adatgyőjtéssel készült, mind a meglévı közlekedési létesítmények, a közúti, kerékpáros és vasúti fejlesztések, mind a forgalomszervezési intézkedések, mind csillapítás, teherforgalom korlátozása, forgalombiztonsági javítása felmérésre és kiértékelésre került.

A terv a pályák állapotával nem foglalkozik, hiszen ez nem fejlesztési, hanem fenntartási kérdés.

A dokumentáció a 2004. évben készült koncepció frissítése, így a teljesen átdolgozott ábraanyag mellett a szöveges fejezetek – tekintettel arra, hogy a kerületben fejlesztések alig történtek – csak részben módosultak.

A munkaközi szállításra érkezett érdemi észrevételeket figyelembe véve került véglegesítésre a dokumentáció.


65/4

2.

Helyzetelemzés

2.1. Területszerkezeti adottságok A kerület két fı területi egysége – a korábbi két önálló település – jól elkülöníthetı. Az Üllıi útra mint tengelyre felfőzött Pestszentlırincen egy elnyújtott nagyobb kerület központ, valamint két pontszerő alközpont jelölhetı ki. A Havanna lakótelep mint önálló alközpont nevezhetı meg. Pestszentimre központja a kerületben mint a legnagyobb alközpont vizsgálandó.

központ a Baross utca – Szarvascsárda tér közötti területsáv közigazgatási, kulturális, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi, sport és közlekedési központ egyaránt

alközpontok − Béke tér (kereskedelmi és közlekedési) − Üllıi út – Margó Tivadar utca – Darányi Ignác utca (volt Fórum mozi térsége) – Mikszáth Kálmán utca között (kereskedelmi és közlekedési) − A Havanna lakótelepen önálló kereskedelmi és kulturális központ alakult ki. − Pestszentimre – mint korábban önálló település – központja csaknem minden funkciót felölel. Területe a Nemes utca vonalára tehetı, elsısorban kereskedelmi és közlekedési funkciók jelennek meg a Nagykırösi út és a vasúti vágányok túloldalán. A környezı kerületek és települések közül Pestszentlırinc Kispesttel közös határuk mentén összeépültek, csakúgy, mint Pestszentimre Gyállal. A kerületet a többi településtıl zöldterület – mezıgazdasági, illetve erdıterület – választja el. Ipari övezetek kizárólag Pestszentlırinc terültén találhatók. Három fı övezetként is jelölhetı ki a − Gyömrıi út menti sáv egyrészt a Gyömrıi út és a vasút közötti sávban, valamint a Kıbányával határos részen − Kispest határa menti sáv az Újtemetı úttól az Alsó erdısorig − Méta utca menti sáv és a Cséry telep jórészt még ma is átalakuló ipari területek.

További kisebb ipari logisztikai területek találhatók a Péterhalmi út mentén, Szemere telepen és az Üllıi út külsı része mentén.


65/5

Felszámolásra került a Szemere telep és Miklós telep közötti ipari övezet, mely részben fejlesztés, részben kereskedelmi területté való átalakítás elıtt áll. Külön kezelendı a Ferihegyi repülıtér és a hozzá kapcsolódó ipari-logisztikai terület, mely szintén átalakulás elıtt áll. A kerület területét a MÁV fı és mellék vonalai, összekötı vágányai, valamint az ipari övezetek teszik tagolttá.


65/6

2.2.

Területi funkcionális elemzés

A kerület a hajdani országút mentén kialakult településmagból egy nıtt településsé fejlıdött. Az elmúlt 100-120 év jelentıs változásokat hozott a település életében, melynek legmeghatározóbb eleme a vasútfejlesztés, mely során néhány évtized alatt a mai állapotot tükrözı vonalhálózat alakult ki. A térségben jelentıs kavics és homokbányászat, valamint téglakészítésre alkalmas agyagbányászat folyt. Ezek a bányagödrök nyomokban ma is megtalálhatók, illetve rekultivációjuk ma is napirenden van. A bányára települt ipar teljesen eltőnt, helyette könnyő és gépipari üzemek települtek, melyek mára úgyszintén eltőntek. A közlekedési struktúra alapvetıen erre a ma már mőködésképtelen iparra épült ki.

Minden üzem iparvágánnyal rendelkezett, ezek közül néhányat kivéve még ma is fellelhetı annak ellenére, hogy szállítási feladatokat közülük már csak néhány lát el.

A termelı ipart felváltotta a tercier gazdasági ágazat, mely a korábbi tevékenységek helyén környezetbarátabb körülmények között, kisebb szállítási igények mellett mőködik.

Az ipari fejlesztési, majd visszafejlesztési folyamatok mellett a terület nagyváros menti zöldövezeti jellege kedvezett a lakóövezetek kialakulásának. A 60-as évekig a kerület területén az egyetlen tömeges lakásépítési akció az I. világháborút követıen, a hadiüzem épületeinek átépítése során folyt az egykori Állami lakótelep megszületésekor.


65/7

Az elsı lakótelepi beépítés az akkor még meglévı Állami lakótelep mellett a Méta utca mentén (KISZ lakótelep), valamint a Lakatos utca mentén épült meg, mely késıbb a Nefelejcs utca vonalán bıvült.

A Havanna lakótelep Budapest egyik utolsó paneles lakótelepeként épült a 70-es évek végétıl.

A területfejlesztés koncepciója a kerület területén nem volt egységes. A felszámolásra került ipari területek nem kaptak új funkciót, a mezıgazdasági mőveléső tömbök a tömeges lakásépítés, majd az ipari-logisztikai zöldmezıs beruházások áldozatául estek.

E folyamatok okozták, hogy a település lakóövezetei mindig a más funkciót el nem látó területeken fejlıdtek, körbe ölelve az ipari területeket. A funkciók átértékelıdése következtében a közlekedési igények a természetes fejlıdés során kialakult közlekedési hálózat mentén jelentek meg. Így a vasúti személyszállítás erısen visszafejlıdött, a jó tömegközlekedéssel ellátott Üllıi útról a lakótelepek súlypontjai távol estek. A település három sugár irányú tengelye gyakorlatilag ısidık óta létezett. Ezek a –

Ferihegyi repülıtérre vezetı út – Gyömrıi út

–

Üllıi út

–

Nagykırösi út.

Harántoló irányú elem is mindössze három van, ezek sem teljes értékkel. − A Pestszentimre és Béke tér közötti tengely csak rövid, hiszen a ma Ferihegyig járható tengely a repülıtér megépültétıl, a 30-as évektıl csonka, Soroksárra pedig csak tört vonalon vezet tovább. − A Csévézı utca – Szentlırinci út közötti tengely keresztezi a városrész ısi településrészét, ugyanakkor a legrövidebb eljutást biztosítja. − A Margó Tivadar utca – Felsıcsatári út tengely a vasúti átjáró 70-es évekbeli lezárása óta nem mőködik.

(Létezett egy az Igló utca – Honvéd utca – Sallai utca – Méta utca tengely is, mely még a repülıtér 60-as évekbeli bıvítése során elépítésre került, helyette épült meg a Csévézı utca – Bélatelepi út.) 18ker_kozlfejl_konc.doc

65/9

Jelenleg a kerület területén lévı funkciók és a közlekedési hálózat összhangja több ponton is hiányos. A vasút a kerületen több vonalon is áthalad, de a közlekedési igények (személy és áru) kielégítésében nem bír mérhetı szereppel.

A közlekedési hálózat hiányosságai folytán a városi tömegközlekedés sem optimális, szállítási kapacitások maximuma a csillapításra váró területeken regisztrálható (pl. Petıfi utcán 5 alap és 2 gyors viszonylat).

A tömeges utazási igényt biztosító lakótelepek nem nagykapacitású tömegközlekedési eszközzel (villamossal) vannak kiszolgálva. A kerületen belüli munkahelyek megszőnése következtében az utazások zöme a városközpont felé irányulnak. A település fejlıdése továbbiakban a korábban kevéssé kiszolgált térségekben várható, így a meglévı út és tömegközlekedési hálózat aszimmetrikus terhelése várható. (pl. Alacska ltp., Gloriett ltp. Volt laktanyák)


65/10

2.3.

Szomszédos térségek hatásai

A kerület perem jellegébıl fakadóan a fıváros és az agglomeráció közötti kapcsolat a három sugárirányú úton, illetve a két vasútvonalon bonyolódik le. Az Üllıi út szerepe jelentısen csökkent, ugyanakkor a Ferihegyi repülıtérre vezetı út és a Gyömrıi út mint szervizút forgalma megnıtt. A 4-es fıút menti települések mindig is jelentıs bejáró forgalmat terheltek a kerület közlekedési hálózatára. A forgalom a vasútról folyamatosan átterelıdött a közútra, ezen belül a személygépkocsira. Az M0 autópálya átadásával, valamint a 12 t feletti össztömegő átmenı teherforgalom kitiltásával a kerület úthálózatát terhelı nehézjármőforgalom mérséklıdött. A késıbb elemzésre kerülı forgalmi adatokból is kitőnik a felszabaduló kapacitást a helyi forgalom, illetve a kerület területérıl kiinduló forgalom tölti ki. A személygépkocsi forgalom tekintetében a Nagybani piac, valamint a Soroksár területén lévı két és Vecsés határában lévı nagy bevásárló centrumok által gerjesztett forgalom terheli a kerület úthálózatát. A kerület legnagyobb közlekedési – logisztikai létesítménye a Ferihegyi repülıtér, melynek utasforgalma elsısorban a „gyorsforgalmi utat” terheli. Ugyanakkor a repülıtérhez kapcsolódó eddig ki nem telepített logisztikai bázisok (air cargo-k) teherforgalma Budapestrıl, valamint az M0, gyorsforgalmi út felıl a kerület területét érintik. A kerület számára a városközpontba jutás legkézenfekvıbb útvonala a kispesti közúthálózaton keresztül lehetséges. Az Üllıi út, Nagykırösi út, Ferihegyi repülıtérre vezetı út, valamint az Ady Endre út és Nefelejcs utca mint sugárirányú tengelyek a közúti forgalom számára elsıdleges szereppel bírnak. A tömegközlekedési hálózat is – a metró két kispesti végállomására szervezve – a XIX. kerületi utakat terheli. Pestszentlırincen át Rákoshegy számára adott a jó közlekedési kapcsolat a városközpont felé. Megállapítható a szomszédos térségekkel való kapcsolat ma is részben a kerület két egykori településének tengelyében haladó utakon bonyolódik le. A központokat elkerülı utak (Ferihegyi repülıtérre vezetı út és az M5 autópálya) kapacitásának határán mozog többletforgalom felvételére csekély mértékben képes. A további forgalmi igények kielégítésére alkalmas út nincs, így a térségi kapcsolatok fejlıdése stagnál.


65/12

2.4.

Közlekedési rendszer sajátosságai

2.4.1. Közúti közlekedési hálózat A kerület területét három országos közút érinti, melyek a − Üllıi út, mely korábban a 4-es számú fıút fıvárosi bevezetı szakasza − Ferihegyi repülıtérre vezetı út, mely a 4-es út kijelölt bevezetı szakasza. − 4601-es jelő út, melynek fıvárosi szakasza a Nagykırösi út

A kerületben több városi fıút nincs, több fıútvonalként kijelölt forgalmi út jelentıs forgalmi terheléssel fontos hálózati szereppel bír. A kerület határa közelében halad el az M5 autópálya és a hozzá csatlakozó M0 autóút. Az M0 autóút átadásával mérséklıdött a Méta utca – Sallai utca – Gilice tér – Petıfi utca (Sallai utca – Üllıi út) – Ráday Gedeon utca – Csévézı utca útvonal terhelése. Az elmúlt idıszakban e tengely forgalma növekedni látszik, hiszen az M0 jelentıs kerülıvel biztosítja a XXIII. kerület és a XVII. kerület közötti kapcsolatot.

A hálózat elemei a végzett forgalomfelvétel adatai szerint elsısorban helyi úti célok és a kerületbıl a városközpont elérésébıl fakadó forgalmat viselik. A jelenlegi hálózati rendszer szerint forgalmi utak közé sorolhatók: Felsıcsatári út Csévézı utca Nefelejcs utca Ráday Gedeon utca Haladás utca Honvéd utca Bajcsy-Zsilinszky utca Új temetı út Csapó utca – Barta Lajos utca – Kinizsi Pál utca Margó Tivadar utca Petıfi utca Sallai utca Péterhalmi út – Kettıs-Körös utca – Lırinci út – Kisfaludy utca Szabadka utca – Dráva utca – Halomi út Méta utca Királyhágó utca – Nemes utca – Dózsa György utca


65/13

Ez a hálózat a fıutakkal együtt az átmenı, kerület és a környezete közötti forgalom lebonyolítását szolgálja. Hálózati szerepükbıl fakadóan győjtıútként funkcionál az: Igló utca Lakatos utca Thököly utca Nagybánya utca Nefelejcs utca külsı szakasza Darányi Ignác utca Baross utca Goroszló utca Alacska utca

A fenti besorolás a tényleges hálózati szerep szerint történt, függetlenül attól, hogy az adott útvonalakon forgalomcsillapítási intézkedések történtek-e vagy sem (Thököly utca, Nefelejcs utca). A jelenlegi hálózati forgalmi terhelési ábra ezt a hierarchikus felépítést igazolja. Az új hálózati struktúra felépítése során ezek a forgalmi igények, illetve a tervezett új beépítések keltette forgalomnövekedés figyelembevétele szükséges.


65/14

A hálózat elemei közül a Ferihegyi repülıtérre vezetı út további forgalommal való terhelése a városközpont felé gyakorlatilag lehetetlen. A már ma is az eltőrhetı forgalmi értéket (megengedett: 1500 E/ó kétirány, eltőrhetı: 2000 E/ó kétirány) meghaladó, a kispesti szakaszon 3000 E/ó kétirányú forgalom, a Shell kút után 2500 E/ó kétirányú forgalom. Erre az útvonalra több terhelés nem adható. Tartalékkal a szervizutak rendelkeznek. A forgalom az elmúlt négy évben itt 20%-kal növekedett.

A szintén „a” hálózati funkciót betöltı Üllıi úton és az eltőrhetı érték feletti terhelés (2000 E/ó két irány) mutatható ki a Madarász utca és a Szarvascsárda tér között. A megengedhetı értéket meghaladja a forgalmi terhelés a − Margó Tivadar utca és Kispest határa között − Baross utcától a Szarvascsárda térig − Madarász utcától a Béke térig. A Nagykırösi úton a központtól a város felé a megengedhetı értéket, meghaladó értékeket regisztráltuk.

Az eltőrhetı érték közeli terhelés mutatható ki a „b” hálózati funkciójú Méta utcán

2110 E/ó kétirányban

Sallai utcán


Ráday Gedeon utcán


Csévézı utcán


kerekített, a megfelelı (1500 E/ó kétirányban) értéket jóval meghaladó forgalmakat mértünk.

A határértéket megközelítı forgalmakat regisztráltuk − Királyhágó utcán − az Új temetı utca – Csapó utca – Barta Lajos utca útvonalon − Nefelejcs utcán − Sallai utca Gilice tér és Üllıi út közötti szakaszán − Nemes utcán. Az alsóbbrendő hálózaton (lakóutcákban) kirívó értékeket nem tapasztaltunk.


65/16

A hálózat túlterheltségét a meghatározó csomópontokon kialakuló torlódások is jelzik. A sugár és harántoló utak alábbi csomópontjai csúcsidıben – esetenként a napközi idıszakban is – jelentıs hátráltatás – periódusidı vesztés – mellett képes a forgalmat levezetni: − Gyömrıi út – Csévézı utca − Ferihegyi repülıtérre vezetı út D porta − Üllıi út – Darányi Ignác utca – Méta utca − Üllıi út – Haladás utca – Ráday G. utca − Üllıi út – Sallai utca – Honvéd utca − Üllıi út – Béke tér − Méta utcai felüljáró térsége − Nagykırösi út – Nemes utca Mindegyik csomópont további fejlesztésre, bıvítésre szorulna, ugyanakkor bıvítésük nem célszerő, hiszen terhelésük csökkentése lenne célszerő más hálózati elemek egyidejő fejlesztésével. A nehéz forgalmi helyzetet várhatóan a folyó területrehabilitációk, fejlesztések (téglagyár területe, Méta utcai logisztikai fejlesztések mindkét kerületben, laktanyák átépítése, Alacska utcai lakóterület fejlesztés) tovább súlyosbítják. A lakókörnyezet védelme érdekében a kerületben forgalomcsillapított övezetek kerültek kijelölésre („TEMPÓ 30”). A 2.4.4. fejezet tárgyalja a forgalomcsillapítás jelenlegi helyzetét.

A teherforgalom által menekülı útvonalként használt utcákra teherforgalmi korlátozások kerültek elrendelésre. Az intézkedéseket a 2.4.8. fejezet tárgyalja.

A terv készítése során tapasztaltuk, hogy a kerület területén egyirányúsítások, majd ezek részbeni elbontása történt. A Megrendelı képviselıjétıl megkíséreltük a forgalmi rend változtatására vonatkozó hatástanulmány beszerzését. Tekintettel arra, hogy csak a kiviteli tervekbe tudtunk betekinteni és elızetes vizsgálatok dokumentációját nem kaptuk meg feltételezzük, hogy az intézkedések nem minden esetben megfelelı elıkészítést követıen történtek. A visszavont intézkedések mindenkor a forgalom szervezés hitelét, a szabályok betartását rontják. Néhány gondolat az Önkormányzat megrendelésére e tárgyban 2006-ban készített tanulmányunkból:


65/18

Az egyirányú úthálózatokról általában Az úthálózatok a természetes kialakulás és fejlıdés során kétirányú hálózati elemekbıl épülnek fel. Az egyirányú forgalmi rend bevezetésének indokai többfélék lehetnek, ezek közül a mőszaki-forgalmi szempontokat az alábbiakban foglaljuk össze. - Az utca geometriai kötöttségébıl fakadóan a kétirányú forgalom számára elegendı szélesség nem alakítható ki, illetve csak nem kívánt áldozatok árán lenne kialakítható (pl. zöld- vagy gyalogos felület terhére). - A jármőforgalom nagysága miatt több azonos irányba haladó forgalmi sáv szükséges és egy másik párhuzamos úthálózati elemmel egyirányú utcapárt alkotva a forgalom elvezethetı. - A várakozási igények kielégítésére várakozó sáv(ok) kialakítása indokolt, mely(ek) mellett a kétirányú forgalom nem tartható fenn. - Nem kívánt irányú forgalmi áramlatok távoltartása - konfliktuspontok számának csökkentésével a jármőáramlat sebességének növelése A felsoroltak a leggyakrabban felmerülı indokok, melyek mellett még további mőszaki szempontok is felmerülhetnek, melyek egyedi vizsgálatot igényelnek. Az egyéb nem mőszaki indokok alapján történı egyirányúsítások leggyakrabban elıforduló esetei: - lakossági kezdeményezésre szakvélemény nélküli döntés - szabályozási terv alátámasztó közlekedési munkarészébıl a közútkezelıi jogok korlátozásával bizonyos intézkedések helyi jogszabályi rendeletbe emelése Ez utóbbi esetekben az intézkedések várható hatásaival – megfelelı elemzések hiányában – nem számolnak. Az egyirányúsítás várható hatásai között az alábbiakban kell számolni: - a forgalom folyamatossága javul a szembe jövı forgalom hiányában, a csomópontok egyszerősödése miatt - növekszik az út átbocsátó képessége (zavaró hatások csökkennek) - a forgalmat zavaró hatások csökkenésével a jármővek átlagsebessége növekszik - a térségben a forgalmi áramlatok átrendezıdésével egyes útvonalak forgalmi terhelése esetenként többszörösére növekedhet, másoké jelentısen csökkenhet - az eljutási útvonalak és idık növekednek az érkezéskor vagy távozáskor elıálló tömbkerülések miatt - várakozó, zöld, gyalogos, kerékpáros sávok elhelyezésére hely biztosítható

Fentiek alapján a tudomásunkra jutott egyirányúsítási szándékok, illetve megvalósult egyirányúsítások esetében közlekedési - forgalmi hatástanulmány, utóvizsgálat készítését tartjuk szükségesnek az. – – – – – – –

Álmos utca Gerely utca Garay utca Esze Tamás utca Gyergyó utca Ganz Ábrahám utca Halomegyházi utca esetében

Az idıközben – tudomásunk szerint – elvetett, visszabontott egyirányúsítások esetének elemzése a késıbbi hasonló nem elıkészített intézkedések elkerülésére szolgálhat tanulságul.


65/19

2.4.2. Közforgalmú közlekedés

Helyi tömegközlekedés A kerület közforgalmi- (tömeg-) közlekedési hálózata folyamatos átalakuláson ment át. A jelenlegi hálózat struktúra alapja az észak-déli (3-as metró) Kıbánya-Kispest vasútállomásig történt meghosszabbításával kapcsolatos intézkedés alakította ki. A BKV 2008 augusztusától ütemezetten átalakította az autóbusz-hálózatot, mely a kerületben jelentıs változásokat hozott.

Ekkor a kerület és a belsı városrészek közötti kapcsolat a metróra alapozódott, mindössze három viszonylat maradt meg, melyek a Nagykörút vonalát megközelítették ( 54, 95 és 17 gyors autóbuszok).

A gazdaság átalakulása folytán az utazási szokások jelentısen átalakultak, a nagyüzemek utasforgalma gyakorlatilag megszőnt. A térségben egyedül a Richter Gedeon Gyógyszergyár mőködik. A kerületben ugyanakkor jelentıs lakóövezeti fejlesztések kikényszerítették új viszonylatok indítását.

A hálózati struktúra változatlanul a kerületben a városközponttól való függés képét mutatja. Az autóbusz-hálózat elemeinek zöme a metró Kıbánya-Kispest és részben a Határ úti állomásai felé irányulnak. A kapcsolatok a szomszédos kerületek közül ebbıl fakadóan Kispest felé erıteljesek, Kıbánya és Rákoshegy felé továbbra is markánsak, ugyanakkor Soroksár és Erzsébet felé változatlanul gyengék. Gyál közelsége folytán az elıvárosi autóbuszforgalmat a BKV bonyolítja, mely szolgáltatásokból Pestszentimre is részesül. A tömegközlekedési hálózat gerincét az Üllıi úton haladó villamos alkotja. A közelmúltban végrehajtott jármőcsere folytán a szolgáltatás színvonala, utazási idı, követési idı, menetrendtartás egyértelmően javult. A nagykörúti jármőcsere miatt felszabadult Ganz csuklós jármővek is megjelennek az Üllıi úton a hannoveri jármővek mellett. Az egységes jegyrendszer adta lehetıségek következtében a Volán is bekapcsolódott a kerület tömegközlekedésébe, bár szerepe inkább csak jelzés érétkő.


65/20

A XVIII. kerület területét érintı BKV viszonylatok és paramétereik

Követési idıköz Viszonylat száma

Eszköz

Végállomások

csúcsidıben perc

Menetidı perc

36

autóbusz

Pestszentlırinc vá. – Csepel, Csillag telep

8-9

50

50

villamos

Kispest, Határ út – Béke tér

3-4

24

54

autóbusz

Boráros tér – Ültetvény utca

20

33

55

autóbusz

Boráros tér – Gyál, Vecsési út

20

44

84E

autóbusz

Kispest, Határ út – Gyál, Deák F. utca

12

33

89E

autóbusz

Kispest, Határ út – Gyál, Bem J. utca

15

32

93

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Ferhegy 1

20

29

94E

autóbusz

Kispest, Határ út – Gyál, Vecsési út

20

29

95/95A

autóbusz

Baross tér – Gyömrıi út

7

29/26

98

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Rákoskeresztúr

7-8

25

98E

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Rákoshegy vá.

10-12*

21

136E

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Havanna ltp.

3-6

12

166

autóbusz

Gubacsi út – Ferhegy 1 vm.

20

57

166A

autóbusz

Pestszentimre kp. – Ferhegy 1 vm.

20*

20

182

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Alacska ltp.

3

25

183

autóbusz

Pestszentlırinc kp. – Szemeretelep vm.

30

13

184

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Benjamin utca

10-12

25

193E

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Mednyánszky utca

20

22

194

autóbusz

Kispest, Határ út – Gloriett ltp.

2-5

22

198

autóbusz

Dél-pesti garázs – Rákoscsaba

10

52

200E

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Ferihegy 2

8

30

217

autóbusz

Szent László tér – Szarvascsárda tér

20

25

217E

autóbusz

Blaha Lujza tér – Szarvascsárda tér

15*

30

266

autóbusz

Pestszentimre kp. – Ferhegy 1 vm.

30

20

282E

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Alacska ltp.

12

24

284E

autóbusz

Kıbánya-Kispest vá. – Benjamin utca

10

25

293i

autóbusz

Pestszentimre iskola busz

*

45

293

autóbusz

Pestszentimre kp. – Szakorvosi rendelı

60*

29

294E

autóbusz

Kispest, Határ út – Gyál, Vecsési út

30

30

* idıszakos járat


65/22

A jármőcserébıl fakadó színvonal növekedés következtében a keresztezı viszonylatokról való átszállás megnıtt, a győjtı, metróra ráháruló szerepe változatlanul meghatározó.

A kerületet érintı autóbuszok jelentıs része az igényeket követve továbbra is sugár irányúak. A kerület belsı forgalmát a 2008. évi átszervezést követıen több viszonylat szolgálja, melyek közül a 36-os a régi vonalán, a 93-as, 182-es, 183-as, 184-es, 198-as, 282E, 284E, 293-as a Petıfi utcán és a Szarvascsárda téren át, míg a 166-os, 166A, 266-os autóbuszok a Béke tér felé átlós nyomvonalon belsı igényeket is kielégít, ugyanakkor a két városrész központjait összekötı 293-as viszonylat csak óránként közlekedik. A kerületi autóbusz hálózat jellegzetességei között kell továbbra is megjegyeznünk bizonyos szakaszok túlterheltségét, illetve néhány kapcsolati hiányosságot. A kerület egyik közúthálózatilag is kritikus utcájában, a Petıfi utcán, a hálózatmódosítás után is 7 viszonylat közlekedik, mely a kerület központjának kiszolgálásához túlméretezett. Hasonló okokból átgondolásra ajánlott a Ráday G. utca – Nefelejcs utca csomópont, melynek térségében

9

viszonylat

közlekedik.

Ismerve

a

kerület

harántoló

útvonalának

kapacitásproblémáit, a hálózat átalakítása változatlan célszerő.

A hálózat-módosítás kétségtelen eredménye a 2004. évi tervünkben hiányként megjelölt a Méta utca – Gilice tér közötti közvetlen kapcsolat megvalósítása (198 és 293-as viszonylatok). A tömegközlekedési ellátottság mértéke a megállóhely kiosztásból fakadó elérési távolság vizsgálatával mérhetı. A városi környezetben elfogadható 250 m-es gyaloglási hosszak alapján készített ellátottsági ábra szerint a kerület lakott területének csaknem teljes lefedettsége mutatható ki. Hiányosság változatlanul az Álmos utca, Vág utca mentén, illetve a Szélsı utcán túli, nem megfelelıen kiépített úthálózati területeken van. A kerületi lakosság városközpontokhoz való kötöttsége miatt a városközponttal való közvetlen kapcsolat különös fontossággal bír. A nagy utazási távolságok miatt csak a gyorsautóbusz és a részben zárt pályán közlekedı villamos nyújtotta szolgáltatások kerültek vizsgálatra. A lefedettségi ábra a Szinyei Merse Pál utca, az Álmos utca térségében, valamint a kerület Vecséssel és Gyállal, illetve Soroksárral határos területén jelez hiányosságokat. A hálózat módosításával a metrók elérhetısége szinte a kerület teljes területérıl átszállás nélkül megoldottá vált.


65/23

A kerületben a két legnagyobb tömegközlekedési csomópontban a viszonylatok kiszolgálása megváltozott. A Szarvascsárda téri végállomás áthelyezése javított az átszállási kapcsolatokon, de a megnövekedett számú viszonylatot csúcsidıben nem képes kezelni. Gyalogos kapcsolatain javítani kell. A Pestszentimre központjában lévı autóbusz-végállomás három részre tagoltsága változatlan, a lakó utcákbeli mőködésébıl fakadó hiányosságok az ott végállomásoztatott viszonylatok számának csökkenésével valamelyest enyhült. Az Ültetvény utcához tervezett végállomás nem épült meg, mely javított volna a helyzeten.

Elıvárosi autóbusz forgalom A Budapest határán túlról érkezık részére továbbra is részben a VOLÁN járatai biztosítják a kerület elérhetıségét. Az igények mérsékeltek, jelentıs átszállások a helyi tömegközlekedésre az Üllıi úton és a Ferihegyi repülıtérre vezetı úton (és Gyömrıi úton) közlekedı viszonylatok esetében a Béke téren, Szarvascsárdánál, illetve a Csévézı utcáról tapasztalhatók. Az elıvárosi tömegközlekedést Gyál irányából változatlanul a BKV bonyolítja. Megállapítható ez a szolgáltatás a kerület lakosait kevéssé érinti, ugyanakkor az egységesített viteldíj lehetıséget ad a városon belüli használatra is.

Vasúti személyközlekedés A kerületet érintı vasúti vonalak közül kettın folyik személyforgalom. A ma elsısorban agglomerációs igényeket kielégítı szolgáltatás a kerület lakói számára a városközpont eléréséhez továbbra sem nyújt kedvezı feltételeket. (A vasúti közlekedéssel bıvebben a 2.4.3 fejezet foglalkozik.)

A tömegközlekedés résztevıinek együttmőködése A jelenlegi állapotban a három szolgáltató változatlanul külön szervezi üzemét, együttmőködés, összehangolt mőködés ezidáig az egységes viteldíjban tapasztalható. A ceglédi vonal mentén Ferihegy 1 vasúti megállónál Szemere telep vasúti megállónál, a lajosmizsei vonalon Pestszentimre vasútállomásnál vannak a MÁV és BKV között kapcsolódási pontok, minimális átszállási igények mellett. Hasonló a kapcsolat a VOLÁN és a BKV között is.


65/25

2.4.3. Vasúti közlekedés A kerületet egy vasúti fıvonal (ceglédi vonal) valamint egy mellékvonal (lajosmizsei vonal) érinti, illetve keresztezi. E két vonalon van személyforgalmi szolgáltatás. A kerületben iparvasútként ismert Burma vágány mint összekötı vágány ma már csak részben üzemel. Ezen kívül a még mőködı illetve átalakuló ipari létesítmények többsége rendelkezik iparvágánnyal. A vasúti közlekedés a kerület közlekedésében nem bír jelentıs szereppel. A jelenlegi személyközlekedést is szolgáló állomások és megállóhelyek a mai igényektıl távol esnek és kedvezıtlen átszállási kapcsolatokkal rendelkeznek. A ceglédi vonal felújítása során a Pestszentlırinc vasútállomás és Szemere telep vasúti megálló épületei, peronjai megújultak,

utasáramlástól

való

távolságuk

miatt

a

beruházás

szükségessége

megkérdıjelezhetı. A ceglédi vonalon Pestszentlırinc vasútállomás és Szemeretelep vasúti megállóhely, Ferihegy 1

vasúti megállóhely a

lajosmizsei

vonalon Pestszentimre

vasútállomás,

Pestszentimre felsı vasúti megállóhely, Kispest vasútállomás szolgálja a személyközlekedést. A két vonalon az elıvárosi forgalomba bevonható vonatok követési idıköze a ceglédi vonalon átlag 30 perc, a lajosmizsei vonalon átlag 40 perc. Ez nem jelent ütemes menetrendi szolgáltatást. A teherforgalmat is lebonyolító két vonalon kívül a kerületet harántoló irányban átszeli a Burma vágány. A vágány léte megkérdıjelezett, a lajosmizsei vonal keresztezése elıtt megbontásra került, a vágánymezıt felverte a gaz, több szakaszon az őrszelvénybe fák nıttek. Ez az állapot mintegy 10 éve változatlan. Az Üllıi úti keresztezése, mint vasúti átjáró hiányosan elıjelzett, ugyanakkor a vonalon fénysorompós átjárók mőködnek, illetve felújításra kerültek (Péterhalmi út) Kavicsbánya vasútállomás létezı, de alig üzemelı létesítmény. A kerületben az ipari létesítmények többsége rendelkezik iparvágánnyal, de rendszeres használata csak a Ferihegyi repülıtérre vezetı és a Hıerımővet ellátó vágány esetében tapasztalható. A környezetbarát termelı-szolgáltató üzemek nagytömegő szállítást nem igényelnek, a logisztikai-raktárközpontok elsısorban közúti szállításra álltak át.


65/26

2.4.4. Forgalomcsillapítás A forgalomcsillapítás eszköztárából a kerület területén két módszer honosodott meg. A lakótelepi beépítéseken lakó-pihenı övezetek kerültek kijelölésre. Ezek a területek a következık: – Lakatos lakótelep – Havanna lakótelep – Szent Lırinc lakótelep – Gloriett lakótelep – Alacskai úti lakótelep A lakó-pihenı övezetek nem ideális lakótelepek forgalmi rendjének szabályozására. A lakótelepek parkolási problémái, a vegyes forgalomra nem igazán alkalmas útfelületek nem ideális feltételeket biztosítanak erre a szabályozási módra. A lakó-pihenı övezetekben engedélyezett 20 km/óra sebesség a közös közlekedési felület miatt szükséges. A területi csillapítás másik kerületben alkalmazott eszköze a 30-as sebességő övezet („TEMPÓ 30”) kijelölése. A kerület területének mintegy harmada ezzel a szabályozással van kialakítva. Ez a módszer gyakorlatilag csak sebességkorlátozásból áll, övezeten belül más kötöttségek nincsenek. Mindkét övezeti szabályozás lehetıvé teszi forgalomlassító küszöbök telepítését. Sajnálatos, hogy a kerület területén nem megfelelı, a mőszaki elıírásokat követı megoldású küszöbök létesültek, illetve létesülnek. A sebességszabályozást úgy kell megválasztani, hogy az a közúton kifejezhetı legyen. Abban az esetben, ha a burkolat nem alkalmas ennek a sebességnek a kifejtésére az abból fakadó károk viselıje a közút kezelıje. Minden olyan küszöb, melyen nem lehet 30 km/h sebességgel a jármő futómővének károsodása nélkül áthaladni, átépítésre szorul. Szükségesnek tartjuk az alkotott forgalomlassító küszöbök felülvizsgálatát, szakvélemény készíttetését. A forgalomcsillapítás eszköztárának elemeként értékelhetı a teherforgalom korlátozása, illetve össztömegkorlátozott teherforgalmi övezetek kijelölése. Errıl a 4.2.8. fejezet részletesen szól. Az úthálózat hurkos-zsákszerő kialakítása szintén gyakran alkalmazott megoldás a forgalom csillapítására. A kerületen belül ilyen szerkezető a –

Lakatos lakótelep

–

Gloriett lakótelep.

Hagyományos családi házas övezetben hurkos rendszerek kialakításakor a nagy úthossz növekedés miatt a kedvezıtlen hatások erısebbek, így alkalmazásuk nem ajánlott.


65/28

Gyalogos forgalom A kerületben kiterjedt gyalogosforgalmi hálózat az utcánkénti gyalogjárdákon túl nincsen. Egységes hálózattá a különbözı beépítéső területek gyalogos létesítményei nem állnak össze. Egy összefogott gyalogoshálózat létesítésére csak a városközponti és lakótelepi zónákban lenne igény.

Városközponti zónák Ezeken a nem nagy kiterjedéső területeken elsısorban a kereskedelmi, kulturális, oktatási létesítményekhez kapcsolódó gyalogosforgalom jelentkezik. A gyalogosforgalom – a beépítésbıl fakadóan – elsısorban a hagyományos gyalogjárdákon bonyolódik le.

A bevásárlóközpontok megjelenésével a városi élet egyik jellegzetessége a kirakatnézés, korzózás hanyatlóban van, az üzletek befelé fordulnak, kifelé csak reklám látszik. A gyalogosmozgások egyre inkább célirányossá válnak. A forgalom egyre lüktetıbb és koncentráltabb, mely széles gyalogos területeket igényel. Ennek figyelembevételével megállapítható az új városközponti elemek megközelítési útvonalai alulméretezettek. Ezek a szakaszok: − Thököly út a Karinthy Gimnáziumig (szakorvosi rendelı, könyvtár, gimnáziumok, sportcsarnok) − Haladás utca a piacig (vásárcsarnok, szabadtéri piac, bazár) − Nemes utca és Vasút utca városközponti szakasza (üzletek, intézmények) − Béke tér (átszállási kapcsolatok, üzletek) − Havanna ltp. Szervét M. tér (üzletek, intézmények)

Lakótelepi zónák A lakótelepeken általános, hogy a gyalogosmozgások „torony iránt” jelentkeznek. Így az üzletek, megállók és parkolók felé irányuló mozgások ösvényeket vágnak maguknak a zöldterületen át. Jelentıs változás a kialakult rendben a Havanna lakótelepen a piaci funkció megjelenése, vagy egy közelben megnyíló új üzlet felé irányuló mozgáshoz. Gyalogos szempontból a lakótelepek önálló rendszerként kezelendık, melyekrıl gyalogos áramlások egy-két irányban megnevezhetı úti cél felé irányulnak. (városközpont, tömegközlekedési megálló). Ebben a kérdésben a gyalogos felületek utólagos kiépítésével történtek változások.


65/30

Családiházas beépítések A kerület területének döntı részét hagyományos kertes, családiházas beépítés fedi le. Itt a gyalogos forgalom számára a kétoldali gyalogosjárda megfelelı szolgáltatást biztosít. Gyalogos áramlatok általában a megállóhelyek, illetve a kereskedelmi és oktatási intézmények felé alakulnak ki.

Különleges gyalogos átvezetések A kerületen áthaladó két üzemelı vasúti vonal potenciális veszélyforrás a gyalogosok számára A ceglédi vonal mentén a − Szemere telepi megállóhely − Ferihegy D porta − HÖR laktanya (Kocsedo) térségben szintbeli átkelések tapasztalhatók.

biztosítás módja: labirint korlát -

A Ferihegy 1 vasúti megállóhely megépültével a „Malév pálya” és a Nagybánya utca térségében korábban meglévı veszélyhelyzet megszőnt, a megépült gyalogos felüljáró biztonságot nyújt. Hasonló módon rendezıdött a Lakatos utcai átjáró és a Sárkány Center által megépített felüljárónak köszönhetıen. Sajnálatos, hogy gyalogos átjárás ma is van. Korrekt – különszintő – keresztezés korábban a Pestszentlırinc vasútállomás és a Ráday Gedeon utca (Kıhíd) térségben épült ki. Az elıbbi gyalogosforgalma a Gyömrıi úti üzemek megszőnésével nem számottevı.

Hasonló problémák a lajosmizsei vonal mentén is tapasztalhatók a − Paula utca fénysorompó − Csolt utca labirint korlát − Bocskai utca − Nemes utca − Eke utca − Bethlen Gábor utca − Pestszentimre felsı vasúti megállóhely illetve − Új temetı utca − Üllıi út térségben.


labirint korlát fénysorompó fénysorompó labirint korlát labirint korlát fénysorompó fénysorompó

65/32

Ezen a vonalon a különszintő átvezetés csak Kispest állomás területén van, mely a Traktorgyár megszőntetésével értelmét vesztette.

A vonatforgalom a Burma vágányon gyakorlatilag megszőnt, így a Vág és a Körös utcák menti veszélyhelyzet is megszőnt.

A kerületen jelenleg zártpályán áthaladó repülıtérre vezetı „gyorsforgalmi” út a vasúti pályákhoz hasonló veszélyhelyzetet hordoz magában.

A biztonságos átkelési lehetıségek különszintő keresztezéssel − Felsıcsatári útnál − Attila utcánál − Csévézı utcánál − Igló utcánál − Nagybánya utcánál adottak.

A helyi adottságokból fakadóan a tömegközlekedési eszközök megállójának megközelítése miatt a − Shell benzinkút − Vajk utca − Csaba utca térségében a korlát megmászásával változatlanul igen gyakran találkozhatunk.

A Ferihegy 1 terminál rekonstrukciójával együtt megvalósult csomópont átépítés a korábbi veszélyhelyzetet megszüntette.


65/33

2.4.5. Kerékpár közlekedés A kerületben igen népszerő a kerékpár, mint közlekedési eszköz. A kerékpáros úticélok között a kerületi lakosok számára a legfontosabb a − Államigazgatási intézmények (önkormányzat, okmányiroda) − oktatási intézmények (általános és középiskolák) − kereskedelmi létesítmények (piac, élelmiszer és iparcikk áruházak) − sportlétesítmények (sportcsarnokok, uszodák, sporttelepek, Bókay kert) megközelítésének útvonalai.

Jelenleg a kerületben két kerékpár közlekedésre kijelölt útvonal van: –

Szemere telep vasútállomás és a városhatár között a Ferihegyi repülıtérre vezetı út mentén húzódik és az átmenı kerékpáros forgalom számára nyújt biztonságos eljutást.

–

Margó Tivadar utca – Kele utca – méta utca menti kerékpárút Bartók Lajos utca és Kolozsvár utca között a lakótelepek közötti kapcsolat biztosítására.

A kerület belsı kerékpárforgalmát szolgáló további hálózati elem nem épült ki, a kerékpárosok a gépjármőforgalommal közös pályát használják, illetve esetenként a gyalogjárdát.

Sürgetı lenne a –

Lakatos lakótelep

–

Piac

–

Lırinci temetı

–

Bókay kert

–

Kerület központ (Kossuth tér környéke)

–

Pestszentlırinci Sportcentrum

hálózattal való ellátása.


65/34

2.4.6. Jármőelhelyezés A jármővek leállítása a kerület bizonyos területein, pontjain gondot okoznak. Általánosságban megállapítható a személygépkocsik családiházas beépítés esetén nem okoznak gondot a közterületen. Feszültségek tapasztalhatók a nagy tömegeket vonzó létesítmények esetében, így az − önkormányzat és környezete − okmányiroda, GAMESZ környezete (házasságkötı terem) − rendelıintézet − piac és vásárcsarnok − üzletközpontok és üzletsorok − vendéglık − oktatási intézmények − sportlétesítmények (sportcsarnok, sportcentrum) − kulturális intézmények (könyvtár, kultúrház, közösségi ház) környezetében.

Néhány példaként állítható kivételtıl eltekintve a kereskedelmi létesítmények parkolási igénye alulméretezett, illetve parkolóhely nélkül mőködnek.

Lakótelepi – úszótelkes – beépítéső területeken az igények kielégítésére épített parkolók megteltek. A szociális lakásépítés elve, mely szerint a jármő tulajdonlás a lakáshoz jutást kizárja, már a múlté. A tömbök közötti férıhelyek az igényeket már nem tudják kielégíteni, a telep szélére épített helyek biztonsági megfontolásból nem kedveltek. Más irányú hasznosításuk kerül elıtérbe (pl. Havanna ltp., piac). Az OTÉK legutóbbi és tervezett ismételt módosítása sajnos ezen a kialakult helyzeten már nem tud segíteni. A zöldterület terhére épített parkolók ugyan enyhítik a feszültségeket, de megoldani nem képesek.

Garázsok építésére már van néhány példa, de ez csak a feszültségek enyhítésére elegendı.

Sorgarázs épült a –

Lakatos lakótelep

–

Havanna lakótelep

–

Gloriett telep


65/36

Szélén, az utóbbi kivételével megjelenésük városképi szempontból nem megnyugtató. A lakásépítés új hullámaként intenzív társasházépítés indult meg a kerületben. A tömbházas és lakóparkos beépítés esetén egyaránt a környezetet jelentıs mértékben terhelı közterületi jármőelhelyezés tapasztalható. Ennek oka, hogy a lakos megvétele nem jelenti egyben az OTÉK szerint a lakással együtt kötelezıen megépített garázs megvételét is. A kevésbé tehetıs lakásvásárlók megelégednek például a Ráday Gedeon utcai járdával, fák közötti nem létezı parkolóhelyekkel. Ez a jelenség már az elsı lakások átadásakor is tapasztalható volt.

Sajnálatos ez a jelenség nem csak a többszintes beépítéső területeken, de a Búvár Kunkd tér környéki beépítéseknél is tapasztalható. A jelenség a kötelezıen megépítendı lakásonkénti egy jármőtároló hely elégtelen voltát jelzi. Sajnálatos, hogy az OTÉK 2008. évi módosítása erre nem tért ki.

Az ipari – logisztikai zónákban tapasztalható változó számban a telepekre történı bejutásra váró szállítójármővek, jármőszerelvények várakozása.

A legkirívóbb példa a Nefelejcs utca Kispest határán lévı 100 m-es szakasza. Itt 4 db jármőszerelvény egyidejő várakozását tapasztaltuk.

A teherjármővek parkolása mint probléma megoldódni látszik a korábbi lakótelep széli parkoltatás már nem általános. Ez annak is köszönhetı, hogy a magas építési teherjármővek (IFA) lecserélésre kerültek zárt felépítményő 3,5 t alatti jármővekre, melyek elhelyezése könnyebb és a környezetet kevésbé irritálják


65/37

2.4.7. Teherforgalom A kerület elhelyezkedésébıl, illetve a közúthálózati kiépítettségbıl fakadóan, a sugár és keresztirányú teherforgalomból egyaránt részesül. Az M5 autópálya helyzetének rendezıdését követıen a nemzetközi tranzitforgalom csökkenése volt regisztrálható. Sajnálatos módon az M0 autópálya déli és keleti szektorának kiépítetlensége miatt a harántoló mozgások a kıbányai, cinkotai ipari, logisztikai központok, valamint az M3 felé itt jelentkeznek. Az M0 autóút keleti szektorának átadását és a bevezetetett 12 tonnás össztömegkorlátozás bevezetését követıen a kerületet terhelı teherforgalom mértéke jelentısen csökkent. A bevezetett

további

7,5

tonnás

korlátozások

a

többtengelyes

jármővek

kerületen

keresztülhaladását (kivéve Ferihegyi repülıtérre vezetı út – Gyömrıi út) lehetetlenné teszi.

A teherforgalom a kerület területérıl a mőködı vállalkozások miatt teljesen nem tiltható ki, a szállítmányok eseti, illetve rendszeres mozgása behajtási engedély kiváltása mellett lehetséges. Változatlanul nehezíti a helyzetet a kerületen belül az ipari és logisztikai létesítmények elszórt és elzárt volta. A területi jellemzık elemzése során már szó esett az ipari területek teherforgalmának problémájáról. Az egyes ipari területek jelenlegi közlekedési kapcsolatai az alábbiak:

Gyömrıi út menti ipari zóna: A teherforgalom közvetlenül fıhálózati elemre hajthat ki, 12 tonnás jármővek célforgalomban engedély nélkül megközelíthetik.

Nefelejcs utcai ipari (XIX. Derkovits utca) menti zóna: A legnagyobb területő Kispesti Hıerımő az Alsó erdısor utcán a Lakatos utca felıl kiépített úton érhetı el. Forgalma itt csatlakozik a Nefelejcs utca erımővel átellenes oldalán lévı logisztikai terület forgalmához, valamint a Lakatos utcára, illetve a Jegenye fasorra kikötött ipari terület forgalmához. A terület egyedüli kijárata a Lakatos utcán – a lakótelep tengelyében – vezet az Üllıi út felé. A helyzet furcsasága, hogy a Nefelejcs utca Lakatos utca felıl teherforgalom elıl el van zárva. 18ker_kozlfejl_konc.doc

65/38

XIX. kerület határa menti ipari zóna A Kártoló utca és Hengersor utca térségében jelenleg átalakuló, használaton kívüli, szanálás alatt álló ipari és raktárterületek vannak. Teherforgalmi kapcsolatuk az Üllıi út felé 12 tonna össztömeg határig adottak, illetve a XIX. kerületi Hoffer Albert utca biztosít eljutási alternatívát.

Szemere telep környéki ipari-logisztikai zóna Az egykori ERDÉRT telep és ÁFOR telep területén az ipari tevékenység megszőnt, a terület rehabilitációja megtörtént. A terület peremén néhány kisebb vállalkozás mőködik, jelentısebb fejlesztés a Nefelejcs utca végén történt, mely elsısorban logisztikai jellegő tevékenység számára épült ki. Teherforgalma ma a Ráday utca felé hagyja el a területet. Az Akadály utcai és a Tóth Árpád utcai kapuk forgalma a lakóövezeten (Kosztolányi D. utca) távozik. A kiépített Nefelejcs utcára kapuk nem kerültek megnyitásra.

A Szemere telephez kapcsolódik az Igló utca végén kialakított, a repülıtér kiszolgálásához kötıdı irodakomplexum és logisztikai bázis (air cargo). Teherforgalma az Igló utcán át érinti a fıhálózatot, 12 tonnás jármővek célforgalomban szabadon megközelíthetik. A repülıtér további kiszolgáló forgalma a A és D portán keresztül bonyolódik, illetve Vecsés határában a kerület területén kívül.

Méta utca – Cséry telep ipari zóna A kerület elmúlt évtizedekben kialakított ipari-logisztikai területe a Zádor, Besence és Ipacsfa utca térségben létesült. A közelben a Cséry telep területén mőködik néhány vállalkozás, melynek a területe a Kettıs-Körös utcáig kiterjed. Teherforgalmi kapcsolata a Méta utca felé közvetlenül biztosított.

A térséghez a Kettıs-Körös utcán át kapcsolódik a Péterhalmi út mentén a volt Emelıgépgyár területe, mely több vállalkozás számára ad terület. Beszállítási útvonal a Gilice téren át a Méta utca felé és a Kettıs-Körös utca felé egyaránt biztosított, 7,5 tonnánál nem nagyobb tömegő jármővek számára.

A kerületben a lakóövezetek legnagyobb része 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik számára nem járható az övezetszerően kijelölt behajtási tilalom miatt. Ez az e


65/40

célra kialakított övezeti jelzéssel lenne szabályozható, hiszen a következı úttorkolattól a teherjármő nem szankcionálható.

A kerületben elrendelt behajtási tilalmak nem mindig alkotnak zárt területi szabályozást, egyes elemei hiányoznak, illetve elfordítással hatálytalanítottak. A kivéve célforgalom kiegészítı táblák megléte esetleges. A Nefelejcs utca Kispest felé haladó ágára elrendelt teljes teherforgalmi tilalom egyedi a kerületben, betarthatósága az ipari-logisztikai övezet miatt lehetetlen. Egy-egy tilalmi jelzés hiánya miatt nem eldönthetı egy útvonal, mely szakaszán van szigorítás (3,5-7,5-12 tonna). A Péterhalmi út a Gilice tér felé és a Kettıs-Körös utca Pestszentimre felé 7,5 tonnás korlátozású terület felé halad kihajtásra nincs más kiépített út, íy létjogosultsága megkérdıjelezhetı.


65/41

3. A közlekedésfejlesztés fı irányainak megfogalmazása

A helyzetelemzı munkarészben megfogalmazott adottságokból, hiányosságokból és feszültségekbıl erednek a kerület közlekedési rendszerének fejlesztésére vonatkozó koncepció alapjaként az alábbi stratégiai célok: − a kerület egyes területegységeinek – a beépítési jellemzıkhöz igazított – célirányos kezelése − területegységenként fejlesztési prioritási sorrend szerinti fejlesztés az átmenı forgalom csökkentése, illetve folyosóban való átvezetése, − a teherforgalomnak a kerület belsı és lakóterületi egységeibıl való távoltartása kötött útvonalon való ellenırzött vezetése, − a kerület egyes területegységei között – térségelválasztó létesítményeken keresztüli – a kapcsolatok számának növelése, − a kerület és a határos települések, kerületek közötti kapcsolatok javítása, − a tömegközlekedés további javítása, elsısorban magas minıségő és kapacitású városi kötöttpályás eszközök fejlesztésével, hiányzó kapcsolatok pótlásával, jármővezetésével − a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére szervezve hatékony P+R hálózat kialakítása, a kerület külsı határai mentén (M0, M5, 4-es út) − a lakózónákban a csillapított és a „lágy” forgalom korszerő eszközrendszerének megteremtése, − a kerület belsı zónáiban a gyalogosfelületek növelése, − közlekedési pályát keresztezı gyalogos mozgások biztonságosabbá tétele − a parkolási feszültségek kerület szintő – de az eltérı kerület egységekhez alkalmazkodó – kezelése − a kerékpárút hálózat jelentıs bıvítése, − elıvárosi vasúti forgalom és infrastruktúrájának fejlesztése, átadó pontokra szervezett tömegközlekedési hálózattal.


65/42

4.

Fejlesztés ágazati javaslata

4.1.

Közúti közlekedés

A hálózat fejlesztése szempontjából meghatározó elem M0 autópálya és csatlakozó 4-es fıút megépülte. Az átadás óta eltelt mintegy bı fél év jelentıs változást hozott a kerület közlekedésében, az átmenı teherforgalom csökkent, a helyi és térségi forgalom megélénkült. A kormány és a fıváros több mint tíz éves megállapodása szerint az M0 építésével együtt kellet volna átadásra kerüljön a párhuzamos belsı tehermentesítı győrő. Ez utóbbi szerepel a Budapest Közlekedési Rendszer Fejlesztési Tervében is. További jelentıs fejlesztések a kerületben rövid távon a közúti fıhálózaton nem várhatók.

A tervezett új körút oldaná meg a kerületet terhelı győrő irányú forgalmi áramlat átvezetését a kerületen, mely a kritikus szakaszon felszín alatti vezetéső. A 2x2 sávos útpálya a soroksári elkerülı út és Cinkota között teremt kapcsolatot. Az eddigi tervek szerint az M5 és az Üllıi úttal közvetlen kapcsolata nem épülne. Ez az elképzelés felülvizsgálata indokolt, hiszen e két kapcsolat hiánya miatt a kerület ipari és logisztikai csomópontjai megközelítésében az új út csak korlátozott mértékben vehetne részt, a forgalom egy jelentıs része továbbra is a mai megszokott hálózatot venné igénybe. Ez a megállapítás a személygépkocsi forgalomra még inkább igaz. Az új út M5-ös kapcsolata a meglévı bevásárlóközpont kollektor pályás csomópontrendszeréhez kapcsolva lenne kialakítható – még akkor is, ha az új M0-on belüli szakasz az M5 és 51-es út közötti átkötés átadását követıen is autópálya marad.

A kerület autópálya kapcsolatai szempontjából a meglévı Méta utcai csomóponttal együtt az új körúti csomópont a legkedvezıbb. Pestszentimre közvetlen rákötése pl. a Dózsa György útnál az M0 csomópont korlátozott bıvíthetısége, illetve a városrészre zúduló átmenı forgalom miatt csak az M0 átkötést követıen ajánlatos. Az M0 kapcsán Gyáltól északra létesülı csomópontnál a Vecsést Gyállal összekötı útig egy új út épült ki. Ennek meghosszabbítása az Alacskai lakótelep mellett a Péterhalmi útig megfontolásra javasolt, hiszen ezen az útvonalon átmenı forgalom nem várható, ugyanakkor a kerület központja a sőrőn lakott térségeket elkerülve megközelíthetı lenne.


65/43

A 4-es út fejlesztésével a kerület határáig szinte zavartalanul jut el a forgalom. Az egyetlen útvonal, mely felbıvítve alkalmas ennek a terhelésnek a befogadására, a Ferihegyi repülıtérre vezetı út, mely külsı szakasza 2x2 sávos és Ferihegy 1-tıl befelé 2x3 sávosra alakítható át a zárt pálya megszüntetésével és középsı elválasztósáv kialakításával. Ferihegy 1. térségében a csomópont rendezése elkészült a szélesített pályát fogadni képes módon.

2x3 sávos átépítésre váró Ferihegyi repülıtérre vezetı út

A 2x3 sávossá építés velejárója Igló utcai, Csévézı utcai és Felsıcsatári úti különszintő csomópontok felüljáróinak 2x2 sávosítása, bıvítése, mivel, a 4-es (M4) bevezetése más nyomvonalon rövid távon nem épül ki.

Az M0 teljes kiépítése (és bıvítése) és a külsı keleti körút fejlesztése jótékony hatással lesz a kerület úthálózati terhelésére. Várhatóan a Méta utcától induló és a Csévézı utcáig tartó kerületi átkelési szakasz forgalma a még megengedhetı terhelési határ alá kerül és a Méta utcai felüljáró 2x2 sávosítása, a Méta utca, Csévézı utca szélesítése illetve a Soroksári oldalon lévı csomópontrendszer indokolatlan felbıvítése elkerülhetı.


65/45

Új hálózati elemként megvalósításra ajánlott az − Ipacsfa utca Kettıs Körös utcáig történı megnyitása − XIX. kerületi Vak Bottyán utca meghosszabbításaként az Alsó erdısor utca – Jegenye fasor – Liget utca – Fedezék utca nyomvonalon egy új forgalmi út létesítése a lajosmizsei vasúti vonal alatt egy csökkentett őrszelvényő aluljáróval együtt − Kártoló utca –a Malomkı utca útvonalon a két kerület határán az elıbbiekben említett Alsó erdısor utcához kapcsolódva egy új út kiépítése

Lajosmizsei vasútvonal mellett vezetı Kártoló utca

A fejlesztési tervekben szereplı különszintő közúti-vasúti keresztezıdések között szerepelnek a − Ferihegyi repülıtérre vezetı út – Ferihegyi gyorsvasút feletti átemelése − Üllıi út ceglédi vasúti vonal felett vagy alatti átvezetése − Üllıi út lajosmizsei vasúti vonal feletti átemelése − Új temetı út – Ady Endre út lajosmizsei vasúti vonal alatti átvezetése − Lakatos utca – Felsıcsatári út kapcsolat a ceglédi vasúti vonal felett.

A tervezett 42-es villamos meghosszabbítás is igényli a Csapó utca meglévı szőkületének megszüntetését, ezzel a Havanna lakótelep fı tengelyének mőködıképessé tételét.


65/46

4.2.


A tömegközlekedés fejlesztése szempontjából meghatározó a Budapest Közlekedési Fejlesztési Tervében megfogalmazott, a kötöttpályás közlekedésre vonatkozó elképzelések. Az elfogadott fejlesztési terv az észak-déli (3-as) metróvonal Üllıi út alatti, Ferihegy 2-ig történı meghosszabbításával számol. A nyomvonalon mélyvezetéső villamosvonal kiépítése, illetve csak szakaszosan lesüllyesztett pályán történı vezetés a vonal kapacitásához képest relatív költséges megoldás. A metró megépültéig a hannoveri villamosok adta eddig ki nem használt szolgáltatási tartalék (magas peron) kihasználásával jelentıs költségráfordítás nélkül az utascsere gyorsításával utazási idı tovább csökkenthetı.

50-es villamos pályatestje

A fejlesztési terv tartalmazza a 42-es villamos viszonylat meghosszabbítását a Glóriett lakótelep széléig, mely a legnagyobb forgalmat generáló Havanna lakótelep mellett a Szent Lırinc (volt Kisz) és a Glóriett lakótelep kiszolgálását is biztosítja.

A kötöttpályás hálózat fejlesztésére három alternatívát mutatunk be:

A változat Az 50-es villamos meghosszabbítására tett kezdeményezés hálózatát tartalmazza. A béke téren túl Vecsés határában létesült Market Center térségéig haladna a villamos, 4-5 új megállóhely létesítésével. A vonal Vecsés központjáig való meghosszabbítása is felmerülhet, hiszen a bevásárló központ és irodaházak utasigénye nem elegendı a gazdaságos üzemhez. A 18ker_kozlfejl_konc.doc

65/47

42-es villamos Glóriett lakóteleptıl a Méta utca mentén a lajosmizsei vasúti vonal új megállójáig, illetve a Szentlırinci úti M5 csomópont térségében kialakítható 4000-5000 férıhelyes, az Alföld felöl érkezı és részben a kerületet is terhelı hivatásforgalomat felfogó P+R parkolóig meghosszabbítható.

B változat Az észak-déli, 3-as metró Ferihegy 2-ig történı meghosszabbítása szintén a fıváros fejlesztési tervében szerepel. Utasigény alapján a kialakuló városközpont és Szarvascsárda tér térségéig lehet indokolt a kiépítés. Továbbvezetése a repülıtér kötöttpályás megközelítésének érdekében

jöhet

szóba.

Nehezen

feloldható

ellentmondás

a

kerületi

igényként

megfogalmazódó sőrő (500-600 m-es) állomás kiosztás szemben a repülıtér – városközpont közötti gyors kapcsolattal, mely 1000-1200 m-es állomáskiosztás mellett biztosítható. Ez utóbbi esetben párhuzamos felszíni autóbusz közlekedés mőködtetésével és álszállásokkal kell számolni. A 42-es villamos Méta utca menti meghosszabbítása ebben a változatban is megfontolandó.

C változat

A 3-as metró utasforgalmában megjelenı „utaslépcsı” miatt merült fel a Havanna lakótelep irányába vezetı szárnyvonal létesítése. A három lakótelepet és az M5 menti P+R parkolót feltáró ág utasforgalma a Szarvascsárda tér felé vezetı vonaléval közel egyenlı nagyságúra becsülhetı.

Az autóbusz hálózat kiépítésre kerülı metró állomásokra szervezett módosított struktúrája vitathatatlanul javíthatja a kerület és a városközpont kapcsolatát. A kerületet átlósan átszelı és Kıbánya –Kispest végállomásra közlekedı viszonylatok helyett harántoló jellegő hálózat kialakítása szükséges.

A belsı kapcsolatok teljessé tétele érdekében a közúthálózat fejlesztéséhez csatlakozva az Ipacsfa utca tömegközlekedésbe történı bevonása, Honvéd utcával kapcsolatot biztosító meghosszabbított Nefelejcs utcán a Lırinci temetıt és a tervezett bevásárlóközpontot is feltáró viszonylat indítása célszerő.


65/48

A Budapesti Közlekedési Szövetség megvalósítása, valamint a vasút által tervezett elıvárosi vasútfejlesztés a vasúti megállóhelyek célszerő elhelyezése esetén teljesülhet ki. A jelenleg a városi tömegközlekedési hálózathoz a kerületben kapcsolatokkal nem rendelkezı ceglédi vonalon a − Ferihegy Auchan − Csévézı utca – Ráday Gedeon utca − Lakatos utca –a Felsıcsatári út térségében új megállóhelyek kialakítási lehetıségének vizsgálata célszerő.

A ceglédi vonal a Ráday utca térségében

A lajosmizsei vonal mentén a Méta utca térségében célszerő új megállóhely kijelölése. Hiányuk a BKSZ hatékonyságát kedvezıtlenül befolyásolja, hiszen mindegyikük a hálózat egy-egy ma is meglévı átszállási kapcsolatú csomópontjaihoz kapcsolódik. Hasonló szerepet tölthet be a Pestszentimre vasútállomás a lajosmizsei vonal elıvárosi vasút jellegő felfejlesztése esetén. Mindegyik felsorolt csomópont alkalmas P+R funkciók mérsékelt felvételére, ezzel az intermodalitásuk erısítésére.


65/52

4.3.


A vasúti közlekedésen belül a kerület számára a személyforgalmi szolgáltatás fejlesztése kedvezı. A Burma vágány Szemere telep és a lajosmizsei vonal közötti szakaszának elbontásával a terület széttagoltsága részben feloldódik és egyéb fejlesztések válnak lehetıvé. A meglévı iparvágányok felülvizsgálata célszerő, bár zavaró hatásuk a kerület életére elhelyezkedésükbıl fakadóan távlatban sem fog érvényesülni. A vasúti személyközlekedés szerepének növelése –a lehetıségek kihasználása – a kerület számára gyakorlatilag jelentıs költségvállalás nélkül beindítható. A Budapesti Közlekedési Szövetség lehetıséget nyújt a vasút azonos tarifával történı igénybevételére.

A ceglédi vonalon a Szemere telep vasúti megállóhely, illetve a lajosmizsei vonalon a Pestszentimre

vasútállomás

és

Pestszentimre

felsı

vasúti

megállóhely

kedvezı

elhelyezkedése folytán alkalmas az elıvárosi forgalom lebonyolítására. Kétségtelen a peronok kialakítása, biztonságos megközelítésük megoldása az elvárható szolgáltatási szint elérése érdekében fejlesztésre szorul. Az egységes rendszer mőködésének sikere érdekében a ceglédi vonalon ma meglévı állomáskiosztás újragondolása célszerő. Az átszállási kapcsolatok, az intermodalitás kialakítása, fejlesztése érdekében az elıvárosi vasúti forgalom számára a megállóhelyeket a − Lakatos utca – Felsıcsatári út − Csévézı utca – Ráday Gedeon utca − Ferihegy Auchan térségében kell elhelyezni.

Az Üllıi út és az Új temetı út különszintő átvezetése folytán lehetıség nyílik a Kispest vasútállomás kerületi közlekedési célokba való jobb bevonására, az átszállási távolságok csökkentésére. Természetesen az elıvárosi vasúti közlekedés fejlesztése hosszú távú és a jelenlegi teljes vasúti infrastruktúra átalakítását igénylı, kiemelt országos beruházásként kezelt feladat. Sajnálatos, hogy a ceglédi vonal rekonstrukciója a kerületi igények szempontjából nem járt nagy elınyökkel.

A Ferihegyi repülıtérre tervezett gyorsvasúti kapcsolat a kerület területét ugyan érinti, de szolgáltatását a nyomvonal paraméterei miatt a kerületi lakosai nem tudják majd élvezni.


65/53

4.4.

Teherforgalom

A teherfogalmi hálózat a közúthálózat fejlesztési elemeire támaszkodva fıvárosi hosszú távú koncepciója alapján került kialakításra. A fıváros egész területére kiterjedı 12 t-ás össztömegkorlátozott övezeti rendszer kialakítása jelenleg folyik. A jelenlegi hálózat három alapeleme a − Gyömrıi út – Ferihegyi repülıtérre vezetı út − Méta utca − Nagykırösi út továbbra is a legfontosabb útvonalak maradnak. Az átmenı teherforgalom az M5 autópályára, illetve a Ferihegyi repülıtérre vezetı út szervízútjaira kényszerül. A kerület ipari-logisztikai létesítményei ezekrıl a tengelyekrıl letérve célforgalomként érhetık el. A kerületet harántoló, kiépítésre váró külsı keleti körút (ipartelepi körút) 7,5 t-ás korlátozású útvonalat biztosít.

4.5.


Javaslatunk

a

már

említett

kevésbé

érzékeny

területeken

megvalósuló

forgalmi

útfejlesztésekkel lehetıvé teszi az eddig jelentıs hálózati szerepre kényszerített győjtı utak rehabilitációját, ezzel a közeljövıben bevezetésre kerülı további TEMPÓ 30-as övezetek és egyben határoló útvonalainak csillapítását.

A forgalomcsillapítás eszköztára több elembıl áll, melybıl a legmegfelelıbb kiválasztása mindig egyedi mérlegelést igényel. A területi forgalomcsillapítás lényege a lakóterület átmenı forgalomtól való megóvása és a jármőforgalom környezetére tett kedvezıtlen hatásainak mérséklése. Ezek eszközei a korlátozott sebességő övezet (TEMPÓ 30), illetve lakó-pihenı övezet kijelölése. A lakópihenı övezet kijelölésének feltételrendszere igen összetett, általában csak e feltételrendszer szerint megalkotott település szerkezet esetén célszerő az alkalmazása. Mindkét módszer a sebességkorlátozás eszközét alkalmazza, mely hálózati szerkezet módosítással is párosítható. Az egyirányú utcarendszer kizárja ugyan a területidegen fogalmat, ugyanakkor a közlekedık számára útvonalnövekedéssel jár. A védett területet határoló úthálózaton a forgalom megnövekedése következik be, mely az érintettek életkörülményeit kedvezıtlenül érintik. A beavatkozások hatásai az adott úthálózat szerkezet alapján egyedileg vizsgálandók a döntés meghozatalát megelızıen.


65/54

A TEMPÓ 30 övezet kijelölése mőszakilag megfelelı forgalomcsillapító megoldások (küszöb, sávelhúzás) alkalmazásával a legkevésbé drasztikus beavatkozással jár a hagyományos utcaszerkezető lakóterületi beépítések esetén. A hálózat átjárhatóságát egyéb (fizikai) eszközökkel korlátozó beavatkozások mérlegelése mélyebb feltáró viszonylatok alapján indíthatók el. A területi korlátozás mellett a vonali – egy útvonalra vonatkozó – csillapítás is elrendelhetı, mely értelemszerően más hálózati elemre történı forgalom átterelést célozza. Ebben az intézkedéssorozatban az útbeszőkítéstıl a jelzılámpás szabályozás tudatos átalakításig az eszköztár igen széles. Ilyen intézkedés szintén csak megalapozott vizsgálat alapján történhet. A kerület számára rövidtávon a területszerkezethez leginkább illeszkedı területi sebességcsökkentést jelentı TEMPÓ 30 bevezetése ajánlható. Az úthálózat további elemének korlátozása csak új hálózati elemek belépését követıen ajánlott.

30-as övezet bejárata

A közelmúltban bevezetett egyirányúsítások jelentıs része elızetes hatásvizsgálat nélkül történt. A csomag egyes elemeit még megvalósítás elıtt megtámadta a lakosság és a jelzésrendszer vagy elbontásra, vagy kihelyezésre sem került. A bevezetett egyirányú forgalmi rend elleni tiltakozásnak tekinthetı a tapasztalható szembe mentek gyakorisága (Álmos utca, Gergely utca) és az oszlopdöntések. A kerékpárosok eleve nem foglalkoznak a jelzésekkel. A forgalmi rend szakértık bevonásával mielıbb felülvizsgálandó, hiszen a be nem tartott forgalmi rend a közúti szabályok hitelvesztését okozza.


65/56

4.6.

Gyalogos közlekedés

A kerületben a gyalogos közlekedés feltárt jellegzetességeibıl fakadóan a városközpont jellegő területek megfelelı gyalogosbarát fejlesztésével, illetve a veszélyes közúti és vasúti keresztezések biztonságossá tételével kell elsısorban foglalkozni. Közismert a kerületben folyó járdaépítési program, mely alapszolgáltatás részeként az elsırendő feladatok közé sorolandó. A kialakulófélben lévı kerületközpont elhelyezkedésébıl fakadóan az Üllıi úti hagyományos gyalogos tengelyhez kapcsolódik. Az ide telepített funkciók többsége tömegeket vonz, így a tömegközlekedéssel való jó kapcsolat alapfeltétel. A fejlesztés méretébıl fakadóan a több irányból történı megközelítés is elvárásként fogalmazható meg. Az Üllıi úti tengely mindkét oldali gyalogos sávja kultúrált, jármőforgalomtól mentesített felülető kialakítása az egyre haladó kereskedelmi funkciók újraéledését hozhatja. A jármővek járdán történı elhelyezése általában kerülendı, fizikai eszközök

–

utcaberendezés

–

segítségével

egyértelmősítendı.

Hasonló

feladatok

fogalmazhatók meg az Üllıi út mentén a Béke tér és a Darányi Ignác – Margó Tivadar utca – Lakatos utca térségében is. A Nemes utcára mint fıutcára kiépült központ helyzete nehezebb. A jármő és gyalogos közlekedési funkciók számára kevés hely adott, gyalogos felületek bıvítése csak az egyéb funkciójú területek bevonásával (szanálással) lehetséges.

A kerület széttagolt területének gyalogos kapcsolatai javítása érdekében néhány, a vizsgálati munkarészben már említett veszélyes helyen beavatkozás szükséges. Ezek a vonalas létesítményeken való átjutást segítı létesítmények elsısorban a vasúti pályatesteken, illetve a nagy forgalmú Ferihegyi repülıtérre vezetı úton és szervizútjain (Gyömrıi út) történı átjutást teszik biztonságossá. Így a − Ferihegy Auchan vasúti megállóhely peronjainak két végén, − Csaba utca térségében az út felett javasolunk új gyalogos mőtárgy megépítését.


65/58

Az Üllıi út és az Új temetı úti (Ady Endre úti) jelenlegi szintbeni vasúti átjárók különszintővé történı átépítéséhez kapcsolódóan gyalogos átvezetése is megtörténhet, melynek keresztezés mentes kapcsolata építhetı ki a kispesti vasútállomással. A Pestszentimre felsı vasúti megálló térségében a külsı keleti (ipartelepi) körút különszintő csomópontja biztosít lehetıséget biztonságos gyalogosátvezetés kiépítésére. A Pestszentimre városközpont fejlesztése, az elıvárosi vasútfejlesztés és a BKV végállomás kialakítása megfelelı összehangolt fejlesztéssel egy a vasúti és közúti pályák különszintő gyalogos keresztezésével válna teljessé.

Néhány létesítmény gyalogos kapcsolatainak javítása a tapasztalatok alapján sürgetı. A Lırinci temetı és a Lırinc Center, valamint a Piac térségében a gyalogos kapcsolatok alulméretezettek, illetve nem ésszerő nyomvonalon vezetettek.


65/60

4.7.

Kerékpáros közlekedés

A Budapest Közlekedésfejlesztési terve a fıvárosi alaphálózatra javaslatot tesz. Rövid távú fejlesztések a kerület területét nem érintik. Hosszú távon a közúti fıhálózat menti nyomvonalakon számol kerékpárút építéssel, ezek a következık: − Gyömrıi út − Üllıi út − Nagykırösi út (részben a párhuzamos lakóutcákon vezetve) − Kettıs Körös utca – Körös utca – Vedres utca – Rozsnyó utca – Szemere telep vasúti megállóhely − Csévézı utca − Lakatos utca − Méta utca − Nemes utca − Felsıcsatári út – Ajtony utca

A hálózat elemei nem a kerületi igényeket szolgálják, inkább az országos és kerületeket összekötı nyomvonalak. Javasoljuk a kerület belsı kerékpárút hálózatának elemeiként a kerékpárosok által kedvelt úticélok megközelítésére a − Szemere telep – Malév sporttelep – Szent László utca – Nefelejcs utca (temetı) – Haladás utca – városközpont (piac, sztk, könyvtár stb.) – Kossuth tér – Piac tér (volt piac) – Lakatos lakótelep − Vág utca – Körös utca − Bartók Lajos utca – Havanna lakótelep – Újtemetı utca – Csapó utca – Barta Lajos utca − XVIII. és XX. ker. Dózsa Gy. út – Tangazdasághoz vezetı út nyomvonal megépítését.

A hálózat egyes elemei kerékpárútként, vegyes használatú felületen, kerékpársávként vagy lakóutcán jelölés nélkül valósulhatnak meg.


65/61

4.8.

Jármőelhelyezés

A kerületen belül nagy közcélú parkoló létesítményt csak intézményekhez, kereskedelmi létesítményekhez kötötten szükséges létrehozni. A városközpont fejlesztési tervei ezeket tartalmazzák. Ugyanakkor a kerület alközpontjai térségében elsısorban kereskedelmi létesítményekhez szükséges férıhelyszám hiánya okoz parkolási feszültségeket. Sajnálatos módon a sorra nyíló üzletek mind férıhelybiztosítás nélkül nyílnak meg, ez a gyakorlat elfogadhatatlan, megváltoztatásra szorul. Az Üllıi útra nyíló üzletek járdán biztosított parkolása akadálya a közterületi rend kialakításának. Hasonló problémák Pestszentimre központjában is tapasztalhatók.

A parkolás lehetısége és az üzleti forgalom szoros összefüggése nyilvánvaló, így a tiltás nem elıremutató megoldás. Jelenleg a vállalkozást terhelı kötelezettség Önkormányzatra történı átterhelése gyakorlattá vált.

A lakótelepek parkolási állapotának javítása az úszótelkes beépítéseknek köszönhetıen szintén önkormányzati feladat. Az egyes lakótelepeken elindított sorgarázs építés bıvítése enyhítheti a feszültségeket, ugyanakkor jelentıs helyigénye miatt a hasznos terület kevés. További területek parkolásba történı bevonásával kell számolni, a zöldterületek védelmérıl gondoskodni kell. Többszintes garázs építése a közeli jövıben a fizetıképesség korlátai miatt nem segíthet.

A családi házas övezetekben parkolási feszültségek nem jellemzık, többszintes társasházas beépítéső területeken a lakásonkénti második jármő elhelyezése már nem megoldott, a közterület igénybevétele általános. Frissen átadott lakóparkoknál tapasztalható anomáliák kezelésére az OTÉK és más jogszabályok módosítása szükséges.

A teherjármővek várakozása a kerület több pontján is elıfordul. A várakozás néhány esetben inkább tárolás, telephely helyett a közterületen folyik a szerviz tevékenység is.

Megoldandó feladat a logisztikai létesítményekhez érkezı szállítmányok folyamatos fogadása, mert a nyerges szállítmányok a közterületet teljes szélességben képesek tönkre tenni.


65/63

5.

Összefoglaló

A felvázolt koncepció felöleli a kerület közlekedési gondjait és megoldást ajánl annak kezelésére, a fejlesztések irányára. A megvalósítás egyes lépéseinek sorrendje bizonyos értelemben kötött, hiszen jelentıs átmenı forgalom mérséklést új hálózati elem kiépítése nélkül nem lehet elérni, illetve esetleges korlátozó intézkedések más térségeket, útvonalakat tesznek terheltté.

A legégetıbb kerületet érintı feladat a harántoló átmenı forgalom okozta káros hatások további mérséklése, mely a külsı keleti (ipartelepi) körút megépítése nélkül tartósan nem oldható meg. Megnyugtató megoldást a teljes kerületi szakasz megépítése jelenthet. A kerület adottságaiból fakadóan a kerület két egykor önálló települése közötti, valamint a szomszédos térségekkel (kerületekkel) való kapcsolat csak néhány amúgy is terhelt tengelyen bonyolódik. E kedvezıtlen, csonkának tekinthetı hálózati szerkezet új elemekkel való bıvítése a kerület élhetıségét javíthatja.

A tömegközlekedésben a kötöttpályás fejlesztések megvalósulásáig a jelenlegi hálózat ésszerősítését kell kitőzni célul, ebben az új paraméterkönyv kedvezı lépésnek tekinthetı. A fıvárosi közlekedés rendszerfejlesztési tervbe belekerült egymással versengı metró és villamos fejlesztés kérdésében a következı idıszakban döntés születhet.

A teherforgalom kezelése a fıvárosi rendeletben foglaltak szerint megoldott. A helyi termelı üzemek és logisztikai telepek elhelyezkedésébıl fakadó feszültségeket helyben kell kezelni.

A gyalogos és kerékpáros létesítmények általában a maradék elven részesednek a forrásokból. Meggondolandó a jármőforgalom térnyerésének mérséklése céljából, hogy ilyen relatív kis költségő fejlesztések kiválthatnak-e közúti fejlesztéseket.

A parkolás terén elsısorban a városközponti térségek és a lakótelepi és lakóparki térségek gondjainak megoldása sürgetı feladat.


65/64

Felhasznált források A 2004. évi közlekedésfejlesztési koncepcióhoz felhasznált források mellett az alábbiak:

− Ferihegy 1. vasúti megállóhely – Nagybánya utca térségének komplex közlekedési vizsgálata és fejlesztési terve, készítette a MÁV megrendelésére FİMTERV 2009. − Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve BKSZ megrendelésére készítette a FİMTERV’TT által vezetett konzorcium 2008-2009. − Kispest Üllıi út – Vak Bottyán utca által határolt tömb közlekedési kapcsolatainak vizsgálata, különös tekintettel a Ferihegyi repülıtérrel való kapcsolatra Forgalmi tanulmány A MID-Reál Invest Kft. megrendelésére készítette a FİMTERV Zrt. 2009. − Budapest Teherforgalmi Stratégiája Forgalmi tanulmány Parking Kft. megrendelésére készítette a FİMTERV Zrt. 2008. − Budapest Parkolási Stratégiája Forgalmi tanulmány Parking Kft. megrendelésére készítette a FİMTERV Zrt. 2008. − Az „S-bahn” rendszerő gyorsvasúti közlekedés kialakítása BKSz megrendelésére készítette a FİMTERV-Közlekedés Konzorcium 2007 − Határ úti Neo Center Irodaház és Üzletközpont projekt magasépítési engedélyezési eljárásához Metróval kapcsolatos alátámasztó munkarész CMA International Kft. megrendelésére készítette a FİMTERV Zrt. 2007. − Ferihegy 1. terminál térségi közúti kapcsolatrendszerének és a terminál közúti elıterének közlekedési tanulmánya Budapest Airport Zrt. megrendelésre készítette a FİMTERV Zrt. 2006. − XVIII. kerület egyes lakóutcái egyirányú forgalmi rendjének bevezetése Forgalmi tanulmány XVIII. kerület Pestszentlırinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatal megrendelésére készítette a FİMTERV Zrt. 2006. − A Ferihegyi gyorsvasút megvalósíthatóságának döntéselıkészítı tanulmányterve MÁV megrendelésére a MÁVTI által vezetett konzorcium a FİMTERV Zrt. közremőködésével 2005.


65/65

XVIII. kerület közlekedésfejlesztési koncepciója. -Forgalmi tanulmány-

Recommend Documents