WWF VILÁG TERMÉSZETI ALAP MAGYARORSZÁG ALAPÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2014 ÜZLETI ÉV

WWF VILÁG TERMÉSZETI ALAP MAGYARORSZÁG ALAPÍTVÁNY

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2014 ÜZLETI ÉV

Budapest, 2015. május 26.

Pogány Éda Glória s.k.

A WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

Kiegészítő melléklet 2014.

T AR T AL O M J E G Y Z É K 1.

AZ ALAPÍTVÁNY ALAPADATAI ...........................................................................................................3

2.

AZ ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGE ....................................................................................................4

3

SZÁMVITELI POLITIKA........................................................................................................................17

4

MÉRLEG ESZKÖZÖK, FORRÁSOK ..................................................................................................18

5

EREDMÉNYKIMUTATÁS.....................................................................................................................21

6

DOLGOZÓINK ÉS A KURATÓRIUM ÖSSZETÉTELE....................................................................25

7

KÖZZÉTÉTEL ........................................................................................................................................26

2



1. AZ ALAPÍTVÁNY ALAPADATAI

Alapítvány elnevezése:

WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

Formája:

Alapítvány

Közhasznúsági fokozata:

Közhasznú

Alakulás éve:

1995.

Székhelye:

1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/a.

Bírósági bejegyző határozat száma:

12.Pk.60917/1995/19

Adószáma:

18226814-2-42

Alapcél:

Természetvédelem, környezetvédelem, állatvédelem

Alaptőke:

10.000 CHF , 300.000.- HUF

Képviseletre jogosultak:

Kuratórium elnöke: Pogány Éda Glória

Webcím:

http://wwf.hu/

Az Alapítvány számviteli kötelezettségét megbízott külső szolgáltatóval végzi. A megbízott szolgáltató neve, elérhetősége: Bicornis Könyvelő Kft. 1121 Budapest, Kis János Altábornagy u. 59. Regisztrált mérlegképes könyvelő neve: Puskás Zsuzsanna Regisztrációs száma:167108 o1. Ügynökség Pécs Az üzleti év mérlegfordulónapja 2014. december 31-e, a mérlegkészítés időpontja: 2015.02.28. Az Alapítvány nem rendelkezett többséget biztosító befolyással sem egyetlen ellenőrzött társaságban a fordulónapon. 2014. évben az Alapítvány könyvvizsgálója az OPTAUDIT Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft. (székhely: 1025 Budapest, Nagybányai út 92., cégjegyzékszám: 01-09-902266) személyében kijelölt könyvvizsgáló Semerédy Andrea (kamarai nyilvántartási száma: 007103).

3



2. AZ ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGE 2.1.

Vizeink védelme 2.1.1. Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum

•

•

•

•

•

A Dráva, a Duna és a Mura folyók mentén öt országra kiterjedő természetvédelmi terület megalapításáról 2011-ben írt alá nyilatkozatot a három folyó mentén érintett öt ország. Horvátország és Magyarország az előző években benyújtotta a dokumentációt az UNESCO-hoz a bioszféra rezervátum létrehozásának tervéről, és ezt 2012-ben el is fogadták. Megnyílt az út arra, hogy a határon átnyúló védett területen a két ország közös kezelési módokat alakítson ki, ami ösztönözte a többi három országot, Ausztriát, Szlovéniát és Szerbiát, hogy jelölésüket minél előbb elkészítsék; 2014-ben tovább folytatódott az érintett országokban dolgozó WWF munkatársak és partnerszervezetek együttműködése, melynek keretében a három folyóra veszélyt jelentő kockázatok elhárítása, élőhelyek helyreállítását szolgáló terepi programok kidolgozása és a rezervátum bővítése a legfontosabb feladat; A területek kijelölésében Szerbia volt a legaktívabb, és nevezését benyújtotta az UNESCO központjába. A területek pontos kijelölése, és a kezelési javaslatok támogatottsága azonban nem volt megfelelően előkészítve, és ezért az újabb jelöléshez tanácsokat adott az UNESCO. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy az összes érintett területről, valamennyi csatlakozó ország által elfogadott kezelési javaslatot kell összeállítani. A terület nagysága és a sok érintett miatt ez a folyamat lelassult, valamint Horvátország és Szerbia között határviták tarkítják a helyzetet. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum megszületése akkor váltja be a benne rejlő lehetőségeket, ha a területén érintett intézmények, gazdálkodók és helyi közösségek közös kezelési tervet állítanak össze, és egyre több együttműködés kezdődik közöttük. A WWF a horvát, a szerb és a magyar fél bevonásával ezért koordinációs tanács és érdekelti fórum megalapítását kezdeményezte. Ez a két új testület gyűjtené össze azokat az intézményeket, melyeknek konkrét feladatuk van a kezelési terv előkészítése és összeállítása során, valamint azokat az érdekelteket, akik számára új hozadéka van a bioszféra rezervátum megalapításának. A horvát és szerb kollégákkal ennek a két testületnek a feladatkörét állítottuk össze, és hozzáláttunk a lehetséges tagok összegyűjtéséhez. A Dráva menti élőhelyek helyreállítása, állapotuk javítása a természetvédelmi kezelőknek és a zöld civil szervezeteknek egyaránt célja. A helyreállításra váró vizes élőhelyek egyike a Barcs közelében lévő Ó-Dráva holtág. Ez a Dráva medrének süllyedése miatt egyre ritkábban kap megfelelő vízutánpótlást, a medrében lévő víz pedig a korábbiakhoz képest sokkal hamarabb elfolyik a Dráva felé. Ezért a víz megtartását és többletvíz bevezetését biztosító beavatkozásokat pályáztunk meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, bevonva a területen érintett horvátországi Verőce megye természetvédelmi szerveit. A pályázat elnyerte az EU LIFE+ kiírás támogatását. 2014-ben kezdődött el a 4 éves projekt, melynek során javítjuk a holtág vízellátását és a partján lévő galériaerdő állapotát. A WWF a honlapért, a nyomtatott és on-line kommunikációs anyagokért felelős, valamint a sajtómunkát koordinálja. Részt veszünk a terepi beavatkozások terveinek értékelésében és összegyűjtjük a határon átnyúló projekt engedélyezési eljárásának tapasztalatait,

4



összehangolásának lehetőségeit. Reményeink szerint egyre több országhatáron átnyúló közös munka kezdődik a jövőben, és ehhez a mi projektünk tapasztalata nagy segítséget nyújthat.

2014. júliusában valamennyi érintett országban megszerveztük a Mura-Dráva-Duna emléknapot, Európa Amazonasának napját. Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Szerbiában a Nagy Ugrás nevű kezdeményezéshez csatlakoztak a partnereink. Az emléknap tiszteletére a WWF elektronikus hírlevél előfizetőinek kérdőívet küldtünk ki, és a helyes megfejtők között a Baja mellett lévő Vén-Dunán szerveztünk kenutúrát. A túrán résztvevő 15 WWF szimpatizáns egy élményekben dús nappal gazdagodott, a DunaDráva Nemzeti Park területén lévő védett mellékágat egy verőfényes napon ismerhette meg. 2.1.2

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv bevezetése

Víz Keretirányelv (VKI) projektünk újra fontos feladatok elé nézett 2014-ben, mert a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés uniós kötelezettségének határideje egyre közeledett. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT-k) felülvizsgálata és a második VGT elkészítése 2014-ben kellett volna, hogy elkezdődjön. A VGT összeállítása és a társadalmi igények megismerése, a vélemények felmérése állami intézmények feladata, de a pénzforrások hiánya miatt ez a munka jelentős késésben volt. A WWF ennek értékelésére megkezdte a felkészülést a VGT-ben közzétett dokumentumok értékelésére. Munkacsoportot hoztunk létre a vizek védelmében aktív zöld civil szervezetek bevonásával. A munkacsoport célja, hogy véleményünket és javaslatainkat összehangoljuk, és egységesen lépjünk fel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek véleményezése során. A munkacsoport állásfoglalást készített elő és fogadott el a zöld civil szervezetek Országos Találkozóján. Ebben megfogalmaztuk elvárásainkat arról, hogy a folyóvizek és vizesélőhelyek kezelésében milyen változásokat várunk a VGT2 tervezése során, és milyen javaslataink vannak az árvízvédelmi irányelv keretében készülő árvízi kockázatkezelési tervekhez. Az állásfoglalásokat eljuttattuk a felelős minisztériumoknak, és azok háttérintézményeiben dolgozó kollégáknak. A WWF tagja az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak, melynek ülésén szintén közzétettük javaslatainkat, de sok kérdésünkre nem kaptunk kielégítő választ. A vízügyi kérdésekben felelős állami intézmény, az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársaitól több alkalommal kértünk személyes találkozót. Ez az intézmény felelős az árvízi kockázat-kezelési tervezésért és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésért egyaránt. A nyitottságuk a civil szféra felé nem volt megfelelő, az árvízvédelemért felelős kollégáik a személyes egyeztetéseket visszautasították, és csak a vízgyűjtő-gazdálkodási feladatokon dolgozó kollégák fogadtak minket. 2014-ben reálissá vált annak veszélye, hogy az árvízi kockázatkezelési tervezés során nem veszik kellőképpen figyelembe a Víz Keretirányelv elvárásait, és a vizek jó ökológiai állapota, illetve a jó állapot elérésének feltétele veszélybe kerülhet. A civil munkacsoport javaslatait és elvárásait annak szellemében készítette el, hogy az ökológiai szempontokat vegyék figyelembe a tervezés során, a folyóvizek és vizes élőhelyek rehabilitációja kerüljön előtérbe. Az árvízvédelem a vízgazdálkodásnak csak egy szelete, javaslatunk szerint nem szabad azt a szemléletet követni, hogy az árvízi kockázat csökkentésére hivatkozva minden más vízgazdálkodási feladat háttérbe szoruljon.

5



Munkánk során 2014-ben előkészítettük a VGT2 előkészítő anyagainak, a Jelentős Vízgazdálkodási Problémák című dokumentumoknak a véleményezését, és beazonosítottuk azokat a problémákat, melyeket a legfontosabbnak tartunk.

2.1.3

A Szabadság-sziget és mellékág helyreállítása A Mohács mellett található Szabadság-sziget és dunai mellékág helyreállításának LIFE+ projektje 2013. év végén lezárult. A munka azonban ezzel nem ért véget, hiszen az egyedülálló rehabilitációs munka multiplikálására nagy hangsúlyt fektetünk. Konferenciákon, előadásokon keresztül népszerűsítjük a 2009-ben indult 5 éves program sikereit. A projekt összefoglaló filmjét az MTVA csatornáin levetítették, így a lakosság is tájékozódhatott az eredményekről. Emellett a szakértőkkel történő egyeztetés is folytatódik, hiszen a most következő évet, és az elmúlt év a természeté, lassan újra birtokba veszi a területet, de nekünk mindezt figyelemmel kell

kísérnünk. 2014-ben a legnagyobb feladat emellett a zárójelentés befejezése volt. Ebben a projekt teljes 5 éves időszakáról szakmai és pénzügyi jelentést állítottunk össze a támogatást nyújtó EU Bizottságnak. A több száz oldalas jelentést 2014 márciusában küldtük el, és ezt az ellenőrző szerv a nyár során elfogadta. A projekt lezárása után 5 éves fenntartási periódus következik. Ennek keretében a projekt partnerek végzik el az általuk felügyelt munkák fenntartását, vagy ellenőrzését, például a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság végzi a projektben felújított ártéri erdő szükséges ápolási munkáit, amíg a cseperedő puhafaligeterdőt magára nem lehet hagyni. Hasonlóképp, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság rendszeresen végzi a mellékág hordalékviszonyainak vizsgálatát. A két szervezet munkatársaival tavasszal és ősszel tartottunk terepbejárást. Ők gyakrabban vannak kint a helyszínen és megfigyeléseik szerint jól alakul a mellékág állapota, például az áramláskedvelő halfajok is kezdenek visszatérni és a korábbi barnakánya fészkelés is stabilizálódott. 2.1.4

Regionális partnerség az Élő Dunáért A WWF és a Coca Cola Alapítvány egy új, hét évig tartó együttműködést indított 2014-ben, azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az életadó, létfontosságú vizes élőhelyeket és ártereket a Duna és mellékfolyói mentén. A két partner 2020ig 12 millió m3-nyi vízmegtartó kapacitás helyreállítását tűzte ki célul a Duna vízgyűjtőterületén (ez a mennyiség egyenértékű 4800 olimpiai úszómedencényi vízzel). 6



Az együttműködés keretein belül különböző vizes élőhelyeket állítunk helyre Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában, emellett pedig Ausztriában is elindítunk egy projektet. A lényege, hogy újra összekötjük a hajdani ártereket a folyókkal: néhány kísérleti helyen ellenőrzött módon megnyitjuk a töltéseket és megvalósítjuk a víz megtartását az ártereken – mindezt természetesen az illetékes helyi hatóságokkal és érintettekkel szoros együttműködésben. Ennek jegyében tavaly már 6600 hektáron el is indult az élőhely helyreállítása. Emellett egy regionális mozgalom életre hívása is cél, hogy minél többen összefogjanak a vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, valamint a bölcs vízgazdálkodás és a folyók védelme érdekében. http://wwf.hu/partnerseg-az-elo-dunaert 2.1.5

A Duna hajózhatóságának fejlesztése

Az Európai Unió közlekedési politikájának egyik kiemelt része a Duna hajózhatóságának javítása, ám ezért nagy árat fizethet a természet. A mi célunk, hogy az EU hajózásfejlesztési terve oly módon valósuljon meg, hogy az ne járjon a folyó ökológiai állapotának romlásával. A korábbi években végzett szakmapolitikai tevékenység, melyben a WWF-nek is nagy szerepe volt, azt eredményezte, hogy a dunai hajózhatóság fejlesztése 2013-ban lekerült a napirendről. A Kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy a dunai hajózóút fejlesztésének ökológiai kockázatait sokkal alaposabban fel kell mérni bármilyen helyszíni beavatkozást megelőzően. 2014-ben a közlekedésfejlesztésre szánt uniós források lehívásához Magyarország is összeállította fejlesztési terveit. Ezek a tervek a dunai hajóút javítására szóló elemeket is tartalmaztak, de nagyon kevés konkrét elemet soroltak fel, ezért ezek értékelésére nem fordítottunk energiát. A dunai hajózóút fejlesztése érdekében indított környezetvédelmi hatósági eljárások a fellebbezések miatt bírósági szakaszban vannak, és ezek figyelemmel kísérése volt feladatunk. 2.1.6

Hód-program A Magyarországról az 1850-es években kipusztított hódok visszatelepítését 1996-ban kezdtük el, és az utolsó hódtelepítésre 2008-ban került sor. A 12 év alatt összesen közel 250 hódot telepítettünk hazánk ártéri erdeibe.

A telepítés befejezése után tovább folytattuk a hódok élőhelyeinek megfigyelését, és rágásnyomaik monitorozásával következtetünk vándorlásukra. A WWF megbízásából a korábbi években több helyszínen, a Közép-Tisza vidékén, Gemencen, a Hanságban és a Mura mentén zajlott monitoring. Mivel a hód a Natura 2000 hálózat jelölő faja, ezért 2014-ben a Natura hálózat állapotáról szóló országjelentés kapcsán a nemzeti park igazgatóságok már más területeken is felmérték a hódállományt. 7



2014-ben monitoringot emiatt nem végeztünk, hanem a hódok terjedésének kezelésére, a hód menedzsmentre koncentráltunk. Közismert, hogy a hódok növényevő állatként a vízpartokon a lágyszárú és a fás-szárú állományokat fogyasztják. Ahol a vízparton gazdálkodás zajlik, ott ezeket a rágásokat károknak tekintik. Magyarországon a Hanságban és a Szigetközben a legerősebb a hódállomány, és itt olyan birtok- és gazdálkodói szerkezet jellemző, amely közvetlen vízparton lévő földeket is bevonja az erdészeti hasznosításba. Ezen kívül a vízügyi igazgatóság védekezési feladataiban is rugalmasságot kíván, ha hód van jelen egy vízfolyás partján. Emiatt Győr-Moson-Sopron megyében több konfliktus alakult ki a hódok terjedése miatt. 2014-ben kerekasztal-megbeszélést szerveztünk a területen érintett erdőgazdálkodók, a vízügyi igazgatóság, a természetvédelmi kezelő, és a hatóság munkatársainak részvételével. Az egyeztetés eredménye, hogy a felek jobban megértik egymás álláspontjait, de továbbra is nehézséget okoz, hogy a gyakorlati megoldást egyik fél sem tartja feladatának. A WWF a megbeszélésre az elérhető külföldi példákat összegyűjtötte, ezek hazai alkalmazási lehetőségeire javaslatot tett. A korábban ebben a témában szerkesztett on-line kiadványban szereplő megoldásokat a megbeszélés tagjai számára ismét bemutatta. Az érintettek közti ellentétek közeledtek egymáshoz, és megvan az együttműködésre való nyitottság, de a külföldi tapasztalatok hazai bevezetésének feladatait egyelőre egyik érintett sem vállalta magára. A becslések szerint 800-at meghaladó egyedszám fokozatosan emelkedik, és a hódok már nagyon sok vízfolyás mentén jelen vannak. A sokak által javasolt befogás és áttelepítés viszont nem megoldás, sokkal inkább a hódok távoltartása, illetve a vízpartok 20-25 méteres parti sávjában a gazdálkodói gyakorlat átalakítása vezethet eredményre. A WWF ennek lehetőségét, és gyakorlati alkalmazását javasolja valamennyi érintett számára. A hódok jelenléte és vízparton okozott kárai nem tekinthetők országos problémának. Míg a Szigetközben, vagy a Hanságban a vízpartok aktív használata miatt probléma a hódok jelenléte, addig például a Mura, vagy a Dráva mellett ez nem jellemző. A hódok jelenlétének megítélése egészen más jellegű különböző gazdálkodás és területhasználat esetén. Ennek szellemében nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hódok jelenlétére való felkészülésre, és a probléma megelőzésére koncentráljanak a terület-tulajdonosok. 2.2 Erdeink védelme 2.2.1

Érdekérvényesítés a hazai erdők természeti értékeinek védelméért

Az erdőkkel kapcsolatos és természetvédelmi szempontból fontos döntések előkészítésében számos alkalommal részt vettünk. Szakmai anyagokat, koncepciókat rendszeresen készítünk, illetve véleményezünk, elsősorban az erdőgazdálkodás és az erdőkben folyó természetvédelmi tevékenység összehangolása érdekében. 2014 során ismét több alkalommal szót emeltünk a nemzeti parki zónarendszer, különösen az ún. természeti övezetek kialakításának szükségessége mellett. Kiálltunk a fehér akác, mint idegenhonos fafaj termesztésének ésszerű korlátozása érdekében. A WWF szorosan együttműködik a hivatalos természetvédelmi szervekkel, országos és helyi civil szervezetekkel, valamint tagot delegál az Országos Erdő Tanácsba és a Magyar Erdőrezervátum Koordinációs Munkacsoportba.

8


2.2.2


Örökerdők Magyarországon Kiemelt célkitűzésünk, hogy támogassuk Magyarországon az örökerdők létrehozását, vagyis a vágásterülettől mentes erdőgazdálkodás elterjedését. Ennek érdekében számos hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen, terepi programon veszünk részt.

A Budai-hegyvidék területén, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel 2004. óta folyó együttműködés keretében létrehozott tanösvényeink célja az, hogy bemutassuk az erdőben zajló természetes folyamatokat és a szálaló erdőművelés alapjait. A kialakított útvonalakon vezetett túrákat szerveztünk minden olyan érdeklődő számára, aki arra kíváncsi, hogy a folyamatos erdőborítás mellett miképpen lehet gazdálkodni, és mindez hogyan járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez. 2014 során a Normafa Természetesen Koalíció tagjaként kiálltunk a Normafára tervezett, az ott található védett, Natura 2000 hálózatba tartozó erdőket potenciálisan veszélyeztető projekt megvalósítása ellen. Kiadványokat, háttéranyagokat állítottunk össze, felszólaltunk fórumokon, munkaértekezleteken, és tárgyaltunk különböző szintű döntéshozókkal. A médiában rendszeresen megszólaltunk. Az egyeztetések eredményeképpen az élőhelyek károsítását kockáztató koncepció helyett a budapesti XII. kerületi önkormányzat új, természetbarát fejlesztési irányokat választott. Részt veszünk a Kárpáti erdeink kutatása című, 2012-ben indult, a Svájci Hozzájárulás által támogatott projektben, amely a Kárpátok magyarországi területein (Északi-középhegység) található erdőterület növényzetét és állatvilágát – elsősorban a madárvilágot, valamint az idős fákhoz kötődő denevér és rovarvilágot – vizsgálja. A projekt hozzájárul az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának természetvédelmi szempontú javításához. 2014. nyarán a WWF Magyarország vezetésével elindult az Élet az erdőben c. projektünk, amely a Natura 2000 területeken található erdők kezelésének egységes szemléletét kívánja kialakítani, valamennyi érintett szereplő bevonásával. Erdőgazdálkodók, természetvédelmi szakemberek, kutatók, hatóságok egyaránt részt vesznek a munkában. A fórumok, terepi programok tapasztalatcseréi mellett a projekt legfontosabb célja olyan szakmai anyagok kidolgozása, amely a gyakorlati erdőkezelési tevékenységekhez ad útmutatót. A döntéshozók és a nagyközönség tájékoztatása szintén fontos vállalás a résztvevők részéről.

9


2.2.3


Hiúzok Magyarországon

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Európa legnagyobb macskaféle ragadozója, amely a Kárpátok erdőségeiben ma is fontos szerepet tölt be az erdei életközösségek működésében. Magyarországon 1915 és 1983 között nem láttak (és nem ejtettek el) egyetlen példányt sem, így az eltűnt fajok listájára került. A hiúz felbukkanása a Kárpátok magyarországi területein annak köszönhető, hogy a vadászat korlátozása miatt a szlovákiai állomány megnövekedett, és néhány egyede távolabb is elmerészkedett. Sajnos nálunk azonban nem találhatók a hiúz számára elengedhetetlen nagy kiterjedésű „vadonok”, ahol a gazdálkodás és a turizmus zavarásaitól védett búvóhelyeket találhatnának. A fokozottan védett macskaféle illegális vadászata ugyancsak hozzájárul, hogy a faj létszáma az elmúlt negyedszázad során sem lépte túl a 10-15 egyedet. A WWF Magyarország 2012-ben partnerségi megállapodást kötött az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal. Nyomkövető eszközök beszerzésével, illetve tájékoztatással igyekszik segíteni a fajmegismerését és védelmét. 2013-ban további fényképfelvételek készültek a Zempléni egységben élő hiúzról. Rádiótelemetriás műholdas nyakörv beszerzésével, valamint a befogásához szükséges engedélyek igénylésével előkészítettük egy hiúz egyed nyomon követését. Az így szerezhető információk elengedhetetlenek a faj védelmét segítő kezelési tervek kidolgozásához. 2.2.4

Turjánvidék: élőhely-rehabilitáció LIFE támogatásból

A ”Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén” című LIFE + Természet projektünk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével 2014-ben is folytatódott. További partnereink a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal, valamint a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. A Turjánvidék projekt két célterülete a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület, amely már csaknem 50 éve, 1965 óta országos védelem alatt áll, és a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér, amely hazánk egyik legnagyobb aktív katonai lőtere. Idén elvégeztük a területen található erdők természetességi állapotának a felmérését, és nagy lendületet kapott a zoológiai és botanikai adatgyűjtés. Májusban a WWF egész stábja részt vett a homoki gyepekben élő négy védett faj, a homoki cickafark, a báránypirosító, a csikófark és a homoki árvalányhaj állományfelmérésében, majd hozzáláttunk az adatfelvételhez a lápi élőhelyeken. Fontos eredményeket várunk a magyar futrinkák jelöléses-visszafogásos felmérésétől. 2013-ban elindítottuk és idén folytattuk a Turjánvidék kincseit bemutató természetfilm forgatását, amely 2016-ban kerül bemutatásra. A filmet két tapasztalt természetfilmes, Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika készíti. Év végére elkészült a film első trailere: https://youtu.be/CbdQC19rK6Q .

10



A projekt kétnyelvű honlapja, a www.turjanvidek.hu folyamatosan frissül, így ott is nyomon követhető a területen folyó természetvédelmi munka. A honlaphoz kapcsolódott a Facebook közösségi oldalon a „Ki tud többet a Turjánvidékről” nyereményjátékunk a Föld Napja alkalmából. Partnereink a terepen folytatták az invazív fajok – elsősorban a selyemkóró, a bálványfa, a keskenylevelű ezüstfa és az akác – visszaszorítását, és helyükön az eredeti homoki és lápi élőhelyek helyreállítását. 2014 végére több mint 1100 hektár (2200 focipályányi terület) kezelése történt meg. 18 hektáron pedig a korábban nem őshonos fajokból álló erdő helyén őshonos erdőt telepítettek. Az élőhely revitalizációjához kulcsfontosságú vízvisszatartáshoz több zsilip és tiltó épül majd a területet átszelő csatornákon. 2014-ben a szükséges műtárgyak tervezése zajlott. Emellett, a DINPI és a HM Védelemgazdasági Hivatal közösen felülvizsgálták a lőtér természetvédelmi kezelési tervét. Erre támaszkodva jövőre természetvédelmi képzéseket tartunk majd a katonai használók számára. 2014. végén elkészítettük és benyújtottuk az EU-nak a projekt első félidős jelentését.

2.2.5

Élet az erdőben kommunikációs LIFE projekt

2014-ben elindult az "Élet az erdőben" (teljes címe: Továbbfejlesztett kommunikáció, együttműködés és kapacitásbővítés a Natura 2000 erdők biodiverzitásának megőrzése érdekében) projektünk az Európai Unió és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával. A projekt egyik különlegessége, hogy először sikerült magyarországi szervezetnek támogatást nyerni a LIFE Információs és Kommunikációs alapjából, amely nem a terepi beavatkozásokat, hanem a természetvédelmi célú tapasztalatcserét, szemléletformáló és tájékoztató munkát támogatja.

A projektben partnerünk három nemzeti park igazgatóság, egy állami erdészeti vállalat, két erdészeti civil szervezet és egy kommunikációs és tréningszervező non-profit cég. A 3,5 éves projekt célja a Natura 2000 hálózatba tartozó erdei élőhelyek állapotának javítása. Ehhez olyan eszközöket szeretnénk beazonosítani, kifejleszteni és bevezetni, amelyek támogatják a Natura 2000 erdők kezelésével és védelmével foglalkozó kulcsfontosságú szakemberek készségeinek fejlesztését, valamint aktív kommunikációját és együttműködését.

2014 a projekt elindulásának éve volt: kialakítottuk a projektcsapatot, megkötöttük a partnerségi megállapodásokat, elindítottuk a megalapozó tanulmányok készítését. Mindezekre támaszkodva a program részeként több szakmai tanulmány készül, megjelentetünk egy kézikünyvet és néhány kisebb kiadványt a Natura 2000 erdők kezelésével kapcsolatban, valamint számos szűkebb és tágabb körű, hazai és nemzetközi rendezvényt tartunk az érintettek tapasztalatcseréje érdekében.

11



2.3 Éghajlatváltozás és energia 2.3.1

Tiszatarján

A WWF Magyarország 2007 óta dolgozik együtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarján településsel. A fenntartható ártéri tájhasználaton alapuló modell segítségével a település olyan összetett, többcélú megoldáson dolgozik, amely az intenzív mezőgazdaság, az éghajlatváltozás és a betelepült özönnövények hatására leromlott értékes természeti területeket a súlyos helyi társadalmi problémákkal összekapcsolva kezeli. Az együttműködés eredményeképpen Tiszatarján évente 90 tonna CO2 kibocsátását és 55,000 m3 földgáz használatát váltja ki azzal, hogy a közmunka program által nyújtott lehetőséget is kihasználva, mintegy 400 tonna gyalogakáctól tisztított meg 90 hektárnyi hullámtéri területet. A gyalogakác olyan agresszívan terjedő invazív növény, amely egyrészt értékes élőhelyeket és szántóföldeket foglal el, másrészt sűrű állományt alkotva az árvíz levonulását is megnehezíti. A letermelt gyalogakácból tüzelőanyagot állítanak elő, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy biomassza kazánokban elégetve fűtőenergiát szolgáltasson a helyi közintézményeknek. A megtisztított hullámtéri területek egy részén folytatódott a korábban létrehozott energetikai célú faültetvények fenntartása, amely a gyalogakác kiirtása után szolgáltat tüzelőanyagot a település számára. A hullámtéren megtisztított, értékes természetközeli élőhelyek állapotát pedig legeltetéssel tartják karban őshonos vízibivalyok és magyar szürkemarhák segítségével, amelyek lelegelik, letapossák az invazív cserjék friss hajtásait, így megakadályozzák azok további terjedését. A terület élővilágát tovább gazdagítják a hódok és a projekt eredményeképp a hullámtérre visszaköltözött fekete gólya, barna kánya vagy a réti sas is.

2.3.2

Regionális energiastratégia

2014-ben sikeresen befejeződött a négy évig futó CEP-REC projektünk. Az Európai Unió által társfinanszírozott együttműködés keretében 8 ország 9 régiójára készült el egy-egy kísérleti regionális energiastratégia. A WWF Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a hazai régió felelőseként, illetve az energiakínálati vizsgálat vezetőjeként vett részt a munkában. A folyamat a helyben rendelkezésre álló megújuló erőforrások, illetve a területen fellépő energiaigények felmérésével kezdődött, majd az ezekből létrejövő helyi energiamérleg alapján lehetővé vált egy ideális fejlődési pálya felvázolása, amihez konkrét beruházási és fejlesztési terveket lehet párosítani. A munka két fontos hazai eredménnyel zárult: Egyrészt megszületett Magyarország első, megújulókra koncentráló regionális energiastratégiája. Másrészt kiderült, hogy a megújuló erőforrások helyi potenciáljával, illetve a településenkénti energiaigényekkel kapcsolatban nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A probléma orvoslására több konzultációt folytattunk a különböző 12



illetékes hivatalokkal és részben a projekt sikere, hogy 2016-tól várhatóan bővül az energetikai témájú adatgyűjtés Magyarországon.

2.3.3

Duna-delta

Befejeztük a Duna-deltában 2012-ben elkezdett projektünket, amelynek célja a delta élővilágának és a helyi természeti erőforrásokra épülő gazdasági tevékenységek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának erősítése. Megvizsgáltuk, hogy a Duna-delta élővilága és a helyi közösségek számára legfontosabb gazdasági ágazatok, mint pl. a nádgazdálkodás, halászat és ökoturizmus milyen mértékben kitettek az éghajlatváltozás hatásainak. A projekt egyik eredményeként hozzájárultunk egy helyi nád alapú megújuló energiatermelő-, és ellátó üzem létesítéséhez. Az üzem a Duna-deltából származó nádból készít olyan brikettet, amely tüzelőanyagként jól használható a szintén a projekt keretében elhelyezett biomassza kazánokban. Így a nádgazdálkodást, amely eddig is jelentősen hozzájárult a nyíltvizek és vizes élőhelyek fenntartásához, új piaci alapokra sikerült helyezni, miközben a korábbi szennyező földgáz és szén helyett ma már a kevésbé környezetszennyező nádbrikettet is használnak a helyi energiaellátásban. 2.4 Kommunikáció 2.4.1

Környezeti nevelés 2.4.1.1

Palánták program

A 2013-ban a Toyotával támogatásával indított, „Palánták” elnevezésű, általános iskolásoknak szóló környezeti nevelési programunkat idén is folytattuk. A 12-14 éves tanulóknak szóló program középpontjában a „fenntartható életmód a városban” állt. A képzés legfőbb célja az volt, hogy a gyakorlatban is alkalmazható, valós tudást adjunk át a diákoknak.

A program során a gyerekek a fenntarthatóság témakörét ismerhették meg három interaktív tanóra keretében, mellyel több, mint 60 iskolába látogattunk el a két év során, köztük hátrányos helyzetű diákokat oktató intézményekbe és gyermekotthonokba is.

2014-ben - az oktatási tevékenység folytatása mellett - megszerveztük a „zöld kihívás videó versenyt”. A gyerekeknek egy olyan vállalást kellett tenniük, melyet legalább 7 napig megtartanak, és amellyel fenntarthatóbbá teszik a környezetüket. A vállalást egy rövid videóban kellett megörökítenünk. A győztesek egy egész napos kiránduláson vehettek részt a WWF-el a Tisza-tavi Ökocentrumban majd pedig egy izgalmas csónakázásra indultak a Tisza-tavon, ahol a terület élővilágával ismerkedhettek meg a szakértők segítségével.

13



A program során több mint 1800 diákot értünk el közvetlenül, az órák tananyagát pedig elektronikus formában minden iskola számára elérhetővé tettük, így azokhoz az osztályokhoz is eljuthat, akikhez személyesen nem tudtunk ellátogatni.

2.4.1.2

Élő Duna Turné 2014-ben elindítottuk a 7 éves regionális Dunához köthető együttműködés jegyében az Élő Duna Turnét is. Ez az interaktív Road Show Romániában, Szerbiában, Szlovéniában és Bulgáriában is járt tavaly hazánkon kívül, hogy az egészséges Duna-menti élővilággal kapcsolatos tudnivalókat játékos formában adja át a célközönségnek. A turné itthon többek között az Újpesti Városi Napok díszvendége is volt, ahol az Ösvény Oktatóközponttal közösen egy komplex környezeti nevelő programot raktunk össze mindenki számára elérhetően.

A turné mellé egy online játék is készült, amely kvíz kérdéseken keresztül oktatja az érdeklődőket, és játékos formában tanítja a rendszeresen idelátogatókat. http://livingdanube.wwf.hu/ 2.5 Együttműködések Az említett Toyota és regionális Coca-Cola együttműködés mellett folytatódott együttműködésünk a CocaCola Magyarországgal. A Föld Órája támogatáson túl utcai adománygyűjtésünk fejlesztéséhez is támogatást nyújtottak. A Föld Órája további támogató partnerei a Samsung és az Allianz Hungária Zrt. lettek 2014-ben. Emellett folytatódott az Ilcsi Szépítő Füvekkel elindult együttműködésünk is, melynek keretében a környezettudatos előállítási feltételeknek megfelelő termékeken a panda logó látható, melynek megvásárlásával a WWF munkáját is támogatja a vásárló. További faültetéssel járultunk hozzá az erdők megőrzéséhez az ALD flottakezelővel közös programunkban. 2.6 Föld Órája 2014-ben sem maradt el a hagyománnyá vált lekapcsoló ceremónia és a hozzá köthető egész hónapos lakossági oktatás, melyben a tudatosságra, elsősorban az energiatakarékosságra hívtuk fel a figyelmet. Megjelentünk a Gyermekhíradóban 4 alkalommal, víz- és energiatakarékos tippekkel, amelyet a gyermek nézőközönség könnyedén beépíthet mindennapjaiba. A Samsung jóvoltából március hónap végén egy 14



szerencsés nyertest sorsoltunk, akinek otthonában az izzókat energiatakarékosra cseréltük. A központi lekapcsoló eseményt az A38 hajón ünnepeltük egy Random Trip Special koncerttel március 29-én, amelyet a Petfői Rádió élőben közvetített. http://wwf.hu/archivum/2014ev/9/okologiai-labnyom-csokkentes-a-foldert 2.7 WWF a médiában Médiapartnerünk volt 2014-ben a Greenfo, az Ecolounge, a National Geographic Magazin és új szereplőként a HVG Állatvilág Magazinnal is együttműködést kötöttünk. Sajtóközleményeink a legkülönbözőbb témákban tájékoztatták a hazai lakosságot a természetvédelem legfontosabb ügyeiről. Tájékoztattunk többek között a Normafa ügyében, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal kötött farkasok kutatásáról szóló megállapodás ügyében, és elindítottuk a kezdeményezést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Magyar Természetvédők Szövetségével, hogy megalapítsuk a Magyar Természet Napját. 2.8 Utcai adományozás Támogató Toborzóink (WWF Követek) a 2014-es évben teljes kapacitással, megújult struktúrában szólították meg a járókelőket és gyűjtötték a személyes rendszeres adományozókat. 5 koordinátor az ország minden szegletében tevékenykedett, helyszínstruktúránk az egész országra kiszélesedett. Közterületek mellett bevásárló központokban, áruházakban és rendezvényhelyszíneken is jelen vagyunk, ahol új célközönségre is szert tehetünk. A támogatás technikai formáját tekintve. a megszokott CSOB módszeren kívül bevezettük az utcai tabletes toborzást is. Mindkét módszer bázisa stabilan nő. Budapest mellett Szegeden és Székesfehérvárott is állandó csapattal dolgoztunk. 2.9 Magánadományozás A korábbi évekhez hasonlóan a személyi jövedelemadó 1%-át a hiúzok védelmére kértük. Az év során emellett a Budapest Airport jóvoltából kihelyezett perselyből és a Sugár mozinál kihelyezett perselyből több százezer forint adomány gyűlt össze, melyet a hazai nagyragadozók védelmére fogunk költeni. Az online adománygyűjtésünket két új lehetőség bevezetésével igyekeztünk fejleszteni, így újdonságként 2014-ben bevezettük a farkas és a tengeri teknős támogatási lehetőségét. Mindkét faj terén a WWF szakértelme és munkája meghatározó a világban. Adományvonalunk változatlan formában üzemelt az év során, és újabb éttermeket tudtunk bevonni a WWF menün alapuló együttműködésekbe, így Budapesten már 6 helyszínen választhatják az érdeklődők a kisebb ökológiai lábnyomú ételt, amellyel a munkánkat is támogatja. Emellett elkezdtük kidolgozni az adományozók aktívabb tájékoztatásának rendszerét, hogy minél több eredményről tudjunk rendszeresen beszámolni. 2.10 Környezettudatos iroda, irodánk működése Szervezetünk alaptevékenysége a természet- és környezetvédelem. Annak érdekében, hogy üzeneteinket hitelesen tudjuk kommunikálni, elengedhetetlen, hogy mi magunk is megfeleljünk a zöld elvárásoknak. A 2014. évben folytattuk a korábban megkezdett jó gyakorlatainkat, irodánkat továbbra is zöld szempontok figyelembevételével működtetjük.

15



Amit továbbra is működtetünk: o

Munkatársaink kiválasztásánál fontos szempont a környezettudatos szemlélet elfogadása, életvitelszerű alkalmazása. Alapítványunk belső szabályzata, a Kézikönyv segíti munkatársainkat az adminisztrációs tudnivalók, irodai működés eligazodásában, valamint az eszköz- és berendezés használat útvesztőiben.

o

Irodai papíráruink nagyrészt újrahasznosított termékek. A nyomtatásnál alapbeállítás a kétoldalas formátum és a fekete tintahasználat. Az egy oldalán használt lapokat újrahasznosítjuk belső dokumentumaink nyomtatására, vagy jegyzetkészítésre. Törekszünk a felesleges nyomtatások elkerülésére. A 2014-es év nagy eredménye az irodai eszközök terén, egy korszerűbb nyomtató beszerzése, amely elősegíti a gazdaságosabb használatot. A faxokat elektronikus formában fogadjuk.

o

A felhasznált tisztítószerek beszerzésénél környezetbarát termékeket választunk. Higiéniai és háztartási papír termékeink, fenntartható erőgazdálkodásból származnak.

o

A szemetet szelektíven gyűjtjük, bekapcsolódtunk a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe. A hulladékkezelést az általunk kialakított, heti forgásban történő munkatársi rendszer segíti, amelyben kivétel nélkül, mindenki részt vesz.

o

Az irodában energiatakarékos égőket használunk, az üres helységekben lekapcsoljuk a világítást. A munka befejeztével az asztali számítógépeket, monitorokat kikapcsoljuk. Egyéb műszaki-és multifunkcionális berendezéseinknél alapkövetelmény a takarékos üzemmódra váltás lehetősége, illetve a megfontolt használat.

o

2014. évi fogyasztásaink: elektromos áram 9374 kWh, gáz 3799 m3.

o

A kollégák döntő többsége a munkába járáshoz tömegközlekedést, vagy kerékpárt vesz igénybe. Külföldi utazásaink során előnyben részesítjük a vasutat. Repülőgéppel történő utazáskor, a kibocsátott szén-dioxid káros hatását – a Gold Standard előírásai alapján – természetvédelemre fordítandó kilométerkvótával megváltjuk. 2014-ben 54,18 tCO2 eredménnyel zártunk.

o

Rendezvényeinken fontos szempont a helyi beszerzésből származó ételek, italok felszolgálása. Kizárjuk a tonhal, kaviár és más veszélyeztetett fajokból készült ételek használatát.

o

A Magyar Madártani Egyesület (MME) szervezésében indult Madárbarát Munkahely programba bekapcsolódva 2014-ben elkezdődött a gyakorlati megvalósítás: odúk kialakítása, etetők felújítása, tápláló téli etetés megszervezése, költőládák kihelyezése, amely alkalmassá tette kertünket számos madárfaj megtelepedésére, amit bizonyít a cseperedő fiókák csivitelése.

16


3


SZÁMVITELI POLITIKA Az Alapítvány számviteli politikájának összeállításakor figyelembe vette a számviteli törvény alapelveit, könyveit magyar nyelven a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti. Az Alapítvány egyszerűsített éves beszámolót „A” változatban, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet, közhasznúsági mellékletet készít. Ez biztosítja azt, hogy a szervezet beszámolója reálisan mutatja a szervezet jelenlegi vagyoni és pénzügyi helyzetét. A felmerült költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban tartja nyilván. Az 5. számlaosztály megfelelő tagolásával biztosítja, hogy mind a külső, mind a belső információk rendelkezésre álljanak. A 6-7. számlaosztályokat nem nyitotta meg. a) Az elszámolás alapja Az egyszerűsített éves beszámoló adatai ezer forintban értendők. Jelentős összegű hibának számít az Alapítványnál, ha a mérleg főösszeg 2 százalékát meghaladják az ellenőrzés, vagy az önellenőrzés által évenként külön-külön megállapított hibák és hibahatások értékének előjeltől független együttes összege. Ebben az esetben a módosításokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett külön oszlopban be kell mutatni, azok a tárgyévi adatok között nem szerepelhetnek. b) Értékcsökkenési leírás módja Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenés kiszámítása a lineáris módszer alkalmazásával történik a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Kis értékű tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, a 100 ezer Ft egyedi bekerülési érték alatti immateriális javak, tárgyi eszközök leírása használatbavételkor azonnal teljes összegben történik. A maradványértéket nulla összeggel kell figyelembe venni, ha az eszköz hasznos élettartama végén várhatóan realizálható értéke valószínűsíthetően nem haladja meg az egy évre jutó értékcsökkenésének összegét. c) Értékvesztés, értékhelyesbítés, visszaírás Értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, ha a könyv szerinti értékhez képest az egyes tételek esetében a veszteség-jellegű különbözet tartós és jelentős. A terven felüli értékcsökkenési leírás és az elszámolt értékvesztések visszaírása az általános szabályok szerint történik. Valuta és devizakészleteit, devizára vonatkozó követeléseit és kötelezettségeit év végén, a számviteli előírásoknak megfelelőn átértékeli. d) Immateriális javak Az immateriális javak beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása a lineáris módszer alkalmazásával történik a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. A várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: Vagyoni értékű jogok 5 év Szellemi termékek 5 év Földterület után értékcsökkenési leírás nem kerül elszámolásra. e) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök a mérlegben beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása a lineáris módszer alkalmazásával történik, az eszközök értékének a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Az eszközök várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: Az Alapítvány a 2014 január 1-je után beszerzett tárgyi eszközöknél a következő értékcsökkenési politikát határozta meg: Járművek 5 év 17



Egyéb berendezések 7 év A 100 ezer Ft egyedi bruttó érték alatti tárgyi eszközök leírása használatbavételkor azonnal, teljes összegben történik. Az Alapítvány nem kíván élni az eszközök értékhelyesbítésének lehetőségével. f) Készletek Az Alapítvány készletként a természetvédelem, környezetvédelem cél szerinti közhasznú tevékenységhez kapcsolódó árukat tartja nyilván. g) Vevőkövetelések, Szállítói tartozások Az Alapítvány értékvesztést számol el a határidőn túli, kétessé minősített vevőkövetléseire egyedi minősítés alapján, a várható megtérülés mértékében. A jogász által behajthatatlannak minősített vevőköveteléseket az Alapítvány leírja, és nyilvántartásából kivetezi. A külföldi pénzeszközben felmerülő ügyletek az ügylet napján évrvényes MNB árfolyamon kerülnek elszámolsára. A pénzügyi teljesítés és az ügylet felmerülsének időpontjában érvényes árfolyam különbözetéből adódó árfolyamnyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban kerül bemutatásra. Évvégén a valutapénztárban lévő valutát és a devizaszámlán lévő devizakészletet, a devizában fennálló követeléseket és kötelzettségeket az MNB által december 31-re közzétett deviza árfolyamra kell átszámítani, amennyiben . Analitikus nyilvántartást vezet az Alapítvány a vevői kövtelésekről és a szállítói tartozásokról. h) Az értékesítés nettó árbevétele a teljesítés időpontjában kerül elszámolásra, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót. i) A munkabérek és egyéb személyi jellegű kifizetések analitikus nyilvántartási kötelezettségének a bérszámfejtés keretében tesz eleget. j) A két vagy több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának kiszűrésére aktív és passzív időbeli elhatárolás számlát alkalmaz. k) A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások között azokat a tételeket mutatja ki, melyek függetlenek a szervezet tevékenységtől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, nincsenek összefüggésben a szokásos alapítványi tevékenységgel.

4

MÉRLEG ESZKÖZÖK, FORRÁSOK

4.1.

Befektetett eszközök 4.1.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök

Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékének tárgyévi alakulását az 1. számú melléklet tartalmazza. 4.2.

Forgóeszközök 4.2.1. Készletek

A mérlegben kimutatott áruk összege 2.778 eFt, mely a környezetvédelem népszerűsítését elősegítő plüssállatok mérleg fordulónapon rendelkezésre álló állományát mutatja.

18



4.2.2. Követelések Követelések Vevőkövetelések Munkavállalókkal szembeni követelések Szolgáltatásra adott előlegek Adóhatósággal szembeni követelések Tartozik egyenlegű szállítók Nyugdíj, egészségpénztárakkal szembeni követelések Étkezési, vásárlási utalványok Egyéb követelések Összesen

Összeg (eFt) 1.140 1.361 220 3 402 69 197 755 4.147

Az Alapítvány a kinnlevőségek egyedi minősítése alapján 2014. évben nem képzett értékvesztést. A követelések állománya az előző évhez képest összességében csökkent.

4.3.

Aktív időbeli elhatárolások

Összeg Megnevezés (eFt) Bevételek, támogatások aktív időbeli elhatárolása 104.493 Költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 797 Összesen 105.290

Az aktív időbeli elhatárolások közül a költségek időbeli elhatárolásánál az Alapítvány a normál üzletmenethez kapcsolódó 2014 évben felmerült, de 2015 évet terhelő költségek szerepelteti, míg a bevételek időbeli elhatárolásai között 2015-ben kiszámlázott, de 2014 évet illető bevétel, illetve támogatás került kimutatásra. Az előző évhez viszonyítva az elhatárolások összértéke mintegy 5,6%kal nőtt.

19


4.4.


Saját tőke

A saját tőkén belüli változások 2014 során az alábbiak voltak (eFt-ban): Megnevezés

Előző év

Induló tőke

Növekedés

Csökkenés

Záró egyenleg

1.476

0

0

1.476

71.688

0

8.853

80.541

Lekötött tartalék

0

0

0

0

Értékelési tartalék

0

0

0

0

Tárgyévi eredmény

8.853

548

-8.853

548

Saját tőke összesen

82.017

548

0

82.565

Tőkeváltozás

4.5.

Kötelezettségek 4.5.1. Hosszú lejáratú kötelezettségek

Megnevezés Alapítótól kapott hosszú lejáratú kölcsön Egyéb szervezettől kapott hosszú lejáratú kölcsön Összesen

Összeg (eFt) 60.867 13.327 74.194

Az elmúlt évihez képest a hosszú lejáratú kötelezettségek összege 29,7%-kal csökkent. 4.5.2. Rövid lejáratú kötelezettségek

Kötelezettségek Adóhatósággal szembeni kötelezettségek Szállítói tartozások Jövedelem elszámolási számla Egyéb kötelezettségek Összesen

Összeg (eFt) 8.978 1.882 1.726 369 12.955

A rövid lejáratú kötelezettségek az előző évhez képest 31,3%-kal nőttek.

20


4.6.


Passzív időbeli elhatárolások

Összeg Megnevezés (eFt) Befolyt bevételek, támogatások passzív időbeli elhatárolása 95.825 Költségek ellentételezésére kapott támogatások passzív időbeli elhatárolása 4.721 Költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 4.148 Összesen 104.694 A passzív időbeli elhatárolások közül a költségek időbeli elhatárolásánál az Alapítvány a normál üzletmenethez kapcsolódó 2014 évet terhelő költségeket és ráfordításokat mutatja ki. A kapott támogatások passzív időbeli elhatárolását azokban az esetekben alkalmazta az Alapítvány, mikor tárgyi eszközök beszerzéséhez érkezett támogatás. Az elszámolt értékcsökkenés arányában kerül feloldásra az elhatárolt támogatás. A passzív időbeli elhatárolások az előző évhez képest 63,1%-kal nőttek.

5

EREDMÉNYKIMUTATÁS

5.1.

Közhasznú tevékenység bevételei 5.1.1. Értékesítés nettó árbevétele Az Alapítványnak 2014-ben csak közhasznú tevékenységből származott bevétele, 356 922 e Ft. 5.1.2. Egyéb bevételek Az Alapítványnak 2014-ben egyéb bevétele nem volt. 5.1.3. Pénzügyi műveletek bevételei Megnevezés

Bevétel (eFt)

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

163

Deviza, valutakészletekre elszámolt, illetve eszközök, kötelezettségek értékeléséből eredő árfolyam nyereség

913

Összesen

1.076

5.1.4. Rendkívüli bevételek Az Alapítvány 2014. évben rendkívüli bevételt nem számolt el. 21



5.2.

Közhasznú tevékenység ráfordításai 5.2.1. Anyagjellegű ráfordítások Megnevezés

Összeg (eFt)

Eladott áruk beszerzési értéke

197

Közvetített szolgáltatások

749

Gépkocsihoz kapcsolódó költségek

1.022

Közüzemi díjak

1.658

Irodaszer, tiszítószer, egyéb anyagköltség

1.297

Munkaruha, terepfelszerelés

3.008

Szállítási ktg

525

Bérleti díj

1.855

Javítás, karbantartás

2.052

Hirdetések, marketing ktg-ek

9.205

Oktatás, továbbképzés

1.538

Utazási ktg-ek

12.706

Kiadványok ktg-e

10.975

Munkaerő kölcsönzés

14.823

Postaktg, futárszolgálat

5.189

Telefon, internet

4.824

Számviteli, jogi ktg-ek

12.904

Szakértői díjak

22.992

Rendezvények ktg-e

16.996

Terepen igénybevett szolgáltatások

25

Egyéb igénybevett szolgáltatások

10.764

Hatósági díjak, biztosítások

911

Bankköltség

3.894

Összesen

140.109

22



5.2.2. Személyjellegű ráfordítások Megnevezés

Összeg (eFt)

Alkalmazottak bére

124.789

Egyszerűsített munkavállalók bére

7.645

Kiküldetési napidíj

1.584

Munkába járás költségtérítése

2.866

Cafeteria juttatások és adóik

9.282

Betegszabadság

465

Reprezentációs költségek

4.081

Bérek közterhei

39.189

Összesen

189.901

5.2.3. Egyéb ráfordítások Megnevezés

Összeg (eFt)

Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

210

Adott támogatás

13.951

Bírság, késedelmi kamat, pótlék

56

Kivezetett eszközök, készletek könyv szerinti értéke

9

Egyéb ráfordítás

2

Összesen

14.228

23



5.2.4. Pénzügyi műveletek ráfordításai Megnevezés

Bevétel (eFt)

Deviza, valutakészletekre elszámolt, illetve eszközök, kötelezettségek értékeléséből eredő árfolyam veszteség

1.620

Összesen

1.620

5.2.5. Rendkívüli ráfordítások Az Alapítványnak 2014. évben rendkívüli ráfordítást nem számolt el.

24


6


DOLGOZÓINK ÉS A KURATÓRIUM ÖSSZETÉTELE

Állandó munkatársaink száma 21 fő. Dolgozóink három osztályhoz tartoznak: ezek a természetvédelmi, a kommunikációs és a pénzügyi osztály. Utcai adományszervezői munkakörben 8 fő állandó dolgozót foglalkoztatunk, akik idejük nagy részét terepen töltik. Irodánk ad otthont a TRAFFIC nemzetközi szervezet hazai munkatársainak is, 3 fő illetve a WWF International tagjának, 1 fő. Jelenleg 3 munkatársunk van passzív állományban, kismamaként. Így összesen 33 fővel munkálkodunk a hazai természetvédelemért. Kuratóriumi / felügyelőbizottsági tagok: Kuratórium: o Pogány Éda Glória o Dr. Radácsi László o WWF International, képviseli Dr. Hartmut Jungius Felügyelőbizottság: o Gustav Harmer o Boródi Attila o dr. Gosztonyi Ádám 2014. 05.15-től o Dr. Christopher Hails o Andrea Johanides o dr. Gosztonyi Ádám

A WWF Magyarország vezetősége: • Sipos Katalin (igazgató 2015.03.02-től, 2014 évben 2015. február 25-ig Fáth Ákos igazgató) • Rieder Zsolt (pénzügyi és adminisztrációs menedzser 2013.10.30-tól, 2014.01.01.-2014.10.21. Kaszás Andrea pénzügyi és adminisztrációs menedzser)

25


7


KÖZZÉTÉTEL

A számviteli törvény előírása alapján az alapítvány a könyvvizsgálóval hitelesített beszámolót az Országos Bírósági Hivatalban a tulajdonosi jóváhagyást követően letétbe helyezi. Az alapítvány közzéteszi beszámolóját, eredménykimutatását, közhasznúsági jelentését, kiegészítő mellékletét saját honlapján, mely adatok az üzleti évet követően legalább két évig elérhetők. (www.wwf.hu)

26

1.számú melléklet

Megnevezés

Bruttó érték alakulása Nyitó

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Halmozott értékcsökkenés alakulása

Átsorolás Növekedés Csökkenés

Záró

Nyitó

Növekedés Csökkenés

Nettó érték alakulása

Záró

Nyitó

Záró

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

Vagyoni értékű jogok

3 319,00

259,00

0,00

0,00

3 578,00

3 319,00

259,00

0,00

3 578,00

0,00

0,00

Szellemi termékek

7 836,00

-259,00

9 775,00

5 130,00

12 222,00

4 029,00

2 131,00

0,00

6 160,00

3 807,00

6 062,00

Üzleti vagy cégérték Immat.javak.összesen

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

11 155,00

0,00

9 775,00

5 130,00

15 800,00

7 348,00

2 390,00

0,00

9 738,00

3 807,00

6 062,00

Ingatlanok, építmények

98 359,00

0,00

0,00

0,00

98 359,00 26 359,00

1 967,00

0,00 28 326,00

72 000,00

70 033,00

Műszaki berndezés, gép, jármű Egyéb berendezések, felsz., Járművek

0,00

0,00

0,00

0,00

40 468,00

0,00

2 365,00

0,00

7 238,00

0,00

0,00

0,00

Teszényállatok Tárgyi eszközök

13 214,00

0,00

0,00

564,00

159 279,00

0,00

Tárgyi eszközök és immat javak összesen

170 434,00

0,00

0,00

0,00

42 833,00 31 643,00

0,00

5 152,00

7 238,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00 36 795,00

8 825,00

6 038,00

6 576,00

0,00

6 576,00

662,00

662,00

12 650,00 10 225,00

1 285,00

480,00 11 030,00

0,00

2 989,00

1 620,00

2 365,00

564,00 161 080,00 74 803,00

8 404,00

480,00 82 727,00

84 476,00

78 550,00

12 140,00

5 694,00 176 880,00 82 151,00

10 794,00

480,00 92 465,00

88 728300

84 612,00

WWF VILÁG TERMÉSZETI ALAP MAGYARORSZÁG ALAPÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2014 ÜZLETI ÉV

Recommend Documents