Winkler Ágnes* A BGF NYTK SZAKNYELVI VIZSGÁI ÉS A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET HATFOKOZATÚ RENDSZERE
1. A BGF NYTK VIZSGARENDSZERÉNEK SZINTJEI A gazdasági szaknyelvi vizsgarendszer jelenleg három szinten méri a vizsgázó nyelvtudását és nyelvhasználati készségeit gazdasági szakmai nyelvi környezetben. A három szint elnevezésében megtartotta a magyar vizsgázó populációban rögzült hagyományoknak – és a NYAT elıírásainak – megfelelıen az alap-, közép- és felsıfok elnevezést (1. fólia). 1. fólia Államilag elismert nyelvvizsga
GNYTK vizsga
ET skála
Felsıfok
C2
Középfok
Alapfok
5 4 3 2 1
5 4 3 2 1
5 4 3 2 1
C1 B2 B1 A2 A1
Az alapfok nyelvismeretének, készségeinek és jártasságának szintje megfelel az Európa Tanács dokumentumaiban ajánlott „küszöb szint” (B1) tartományának. A középfok nyelvismeretének, készségeinek, jártasságának szintje megfelel az ET dokumentumaiban ajánlott „középszint” (B2) teljes tartományának, felsı része belenyúlik a C1 tartományba. A felsıfok nyelvismeretének, készségeinek, jártasságának szintje megfelel az ET dokumentumaiban ajánlott „haladó szint” (C1) tartományának, felsı része belenyúlik a C2 tartományba. *
BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, fıiskolai docens. A jelen cikk a BGF-en a Magyar Tudomány Napja tiszteletére 2004. november 4–5-én tartott konferencián elhangzott elıadás szerkesztett változata. 10
WINKLER Á.: A BGF NYTK SZAKNYELVI VIZSGÁI... A szinthez képest valamivel gyengébben teljesítı vizsgázóról feltehetı, hogy az egy szinttel alacsonyabb vizsgán kiemelkedı teljesítményt nyújtana, ha arra jelentkezne. Az eredményeket másik szintre konvertálni azonban nem lehet, mivel a feladatok célja, minısége, mennyisége más. 2. A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET (KER) Az ET az általa javasolt hatfokozatú skálához történı igazítás megkönnyítésére kidolgozott egy kézikönyvet (Közös Európai Referenciakeret), amelynek segítségével empirikus mérésekkel és kvalitatív eszközökkel szakmailag megalapozott módon lehet a korábban kidolgozott nyelvvizsgarendszereket (konkrét nyelvvizsga feladatokat) „kalibrálni” az ET szintekhez. 3. A BGF NYTK VIZSGASZINTEK MEGFELELTETÉSE A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET HATFOKOZATÚ RENDSZERÉVEL 3.1. A projekt indoklása Mi teszi szükségessé ezt a szintmegfeleltetést? Egyrészt a NYAT elıírása: az államilag elismert nyelvvizsgákról érvényben lévı jogszabályok módosítása ugyanis csak akkor válik végrehajthatóvá, ha az ET javasolt szintjeihez történı kalibrálást a jelenleg akkreditált vizsgaközpontok végrehajtották. De ha el is tekintünk ettıl a – napjainkban távolinak tőnı – elvárástól, akkor is be kell látnunk, hogy Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozása, továbbá a magyarországi nyelvvizsgák nemzetközi érvényességének – már korábban is napirenden lévı – kérdése szükségessé teszi ennek a munkának az elvégzését. Nem kis büszkeséggel állíthatom, hogy a BGF NYTK elsıként fogott hozzá ehhez a munkához (Strasbourg-projekt), amely egy igen idıigényes, magas szintő szakmai hozzáértést igénylı, összetett folyamat. 3.2. A projekt résztvevıi A nálunk folyó projekt keretében elıször egy szőkebb, 10-12 fıs szakértıi csoport dolgozik. A munkába olyan szakértıket vontunk be, akik rendelkeznek tesztelméleti alapismeretekkel, aktívan részt vesznek a vizsga- és tesztfejlesztı munkában és a szóbeli vizsgáztatásban. A projekt keretében a kezdeti fázisban egy idegen nyelv – esetünkben az angol – vizsgafeladatait vizsgáljuk, így a résztvevık angol vagy más nyelvszakos, de angolul tudó szakértık (ezt az a tény is indokolja, hogy a szakirodalom nagy része is csak angol nyelven tanulmányozható). A késıbbiekben természetesen sor kerül más nyelvszakos szakértık bevonására, majd végezetül az eredmények disszeminációjára is (a feladatfejlesztık és vizsgáztatók továbbképzése formájában). 3.3. A projekt szakaszai 3.3.1. Familiarizációs szakasz A modern nyelvoktatás és a nyelvhasználóktól – különbözı szinteken különbözı mértékben – elvárt kompetenciák figyelembevételével a KER feladatokra és készségekre lebontva fogalmazza meg, írja le a „referenciaszinteket”. A familiarizációs gyakorlatok lényege, hogy a szakértık az egyéni és csoportos munka keretében részletesen és behatóan megismerjék ezeket a leírásokat, hogy késıbb megbízhatóan tudják alkalmazni a konkrét feladatok bírálata és besorolása folyamán (például egy szóbeli vizsgarészre vonatkozóan az alábbiak ismerete szükséges: általános szóbeli interakció, általános nyelvi készségek, a szókincs terjedelme, a szókincs alkalmazása, grammatikai helyesség, fonológiai tudás). (2. fólia)
11
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . A nyelvtanuló nyelvi források felhasználására irányuló képességeinek fejlıdése például az alábbi skála szerint szintezhetı. 2/a. fólia Közös európai referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés C2
C1 B2
B1
A2
A1
Általános nyelvi készségek Nagyon széles körő, átfogó és megbízható nyelvtudását ki tudja aknázni ahhoz, hogy pontosan megfogalmazza gondolatait, kihangsúlyozza mondanivalóját, megkülönböztessen dolgokat, és kiküszöbölje a kétértelmőséget. Beszéde során semmi jel nem mutat arra, hogy korlátoznia kellene, amit mondani akar. Széles körő nyelvtudásából ki tudja választani a megfelelı nyelvi formát, hogy világosan ki tudja fejezni magát anélkül, hogy korlátoznia kellene, amit mondani akar. Világosan ki tudja fejezni magát, kevés jelét mutatva annak, hogy korlátoznia kellene, amit mondani akar. Elegendıen széles körő nyelvtudással rendelkezik ahhoz, hogy világos leírást tudjon adni, ki tudjon fejezni különbözı szempontokat, és ki tudjon fejteni érveket összetett mondatformák alkalmazásával anélkül, hogy szembetőnıen keresgélné a szavakat. Elegendıen széles körő nyelvtudással rendelkezik ahhoz, hogy leírjon elıre nem látható szituációkat, elfogadható pontossággal megmagyarázza valamely gondolat vagy probléma fıbb szempontjait, és kifejezze gondolatait olyan elvont vagy kulturális témákban, mint például a zene vagy a film. Elegendı nyelvtudása van a boldoguláshoz, szókincse elegendı ahhoz, hogy némi habozás és körülírás mellett kifejezze magát olyan témákban, mint például a család, a hobbi, az érdeklıdési kör, a munka, az utazás és az aktuális események, de a lexikai korlátok ismétlésekhez, sıt esetenként kifejezési nehézségekhez vezetnek. Alapvetı nyelvi készlettel rendelkezik, amely képessé teszi elırelátható mindennapi helyzetek kezelésére, habár mondanivalóját általában módosítania kell, és keresnie kell a szavakat. Használni tud rövid, mindennapi kifejezéseket konkrét egyszerő szükségletek kielégítése céljából (személyi adatok, óhajok és igények közlése, információkérés, mindennapi begyakorolt tevékenységek elvégzése. Egyszerő mondatszerkezeteket tud használni, valamint betanult fordulatok, néhány szavas kifejezések és formulák alkalmazásával tud önmagáról és más emberekrıl, cselekedeteikrıl, helyekrıl, tulajdontárgyakról stb. kommunikálni. Rövid, begyakorolt fordulatok korlátozott készletével bír, amelyek lehetıvé teszik, hogy helytálljon elırelátható helyzetekben, szokatlan helyzetekben gyakran megakad, és félreértésekbe keveredik. A személyi adataira és konkrét szükségleteire vonatkozó egyszerő kifejezések nagyon alapvetı készletét ismeri. 2/b. fólia
C2
C1
12
Általános szóbeli interakció Jól ismeri az idiomatikus és köznyelvi kifejezéseket, és tudatában van a jelentés konnotációs szintjeinek. Pontosan ki tudja fejezni a jelentés finomabb árnyalatait a módosító eszközök széles körének meglehetısen helyes használatával. Olyan gördülékenyen ki tudja kerülni a nehézséget és át tudja fogalmazni mondanivalóját, hogy azt beszélgetıpartnere alig veszi észre. Folyékonyan, természetes módon, majdnem erıfeszítés nélkül ki tudja fejezni magát. Széles körő szókinccsel rendelkezik, ami lehetıvé teszi, hogy a hiányokat körülírással pótolja. Ritkán keresgéli észrevehetıen a szavakat vagy használ elkerülı stratégiákat; csupán egy gondolati szempontból nehéz téma akadályozhatja a természetes, gördülékeny nyelvhasználatban.
WINKLER Á.: A BGF NYTK SZAKNYELVI VIZSGÁI...
B2
B1
A2
A1
Általános, tanulmányi, szakmai vagy szabadidıvel kapcsolatos témák széles körében folyékonyan, helyesen és hatékonyan használja a nyelvet; a gondolatok közötti kapcsolatokat világosan jelöli. Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan korlátoznia kellene mondanivalóját; a körülményeknek megfelelı stílust alkalmaz. Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, ami lehetıvé teszi a rendszeres interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvő beszélıkkel, anélkül, hogy az bármelyik fél számára megerıltetı lenne, Ki tudja fejezni az események és élmények személyes jelentıségét, világosan meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit, megfelelı magyarázatot és érveket szolgáltatva. Érdeklıdési köréhez és szakmájához kapcsolódó, ismerıs rutin és nem rutin jellegő témákban elég magabiztosan tud kommunikálni. Tud információt cserélni, ellenırizni és megerısíteni, megbirkózik kevésbé begyakorolt helyzetekkel, és el tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát. Ki tudja fejezni gondolatait elvontabb, kulturális témákban, mint például filmek, könyvek, zene stb. területén. Az egyszerő nyelvezet széles skáláját ki tudja aknázni az utazás közben esetlegesen felmerülı helyzetek többségében. Felkészületlenül is részt tud venni ismerıs témákról szóló társalgásban, ki tudja fejezni véleményét, és le tud bonyolítani információcserét ismerıs, az érdeklıdési köréhez tartozó vagy a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos témákban (pl. család, hobbi, munka, utazás és aktuális események). Strukturált szituációk és rövid társagás esetén meglehetısen könnyedén tud részt venni az interakcióban, amennyiben a másik fél szükség esetén segít. Nagy erıfeszítés nélkül tud részt venni egyszerő, begyakorolt beszélgetésekben; kiszámítható, mindennapi helyzetekben fel tud tenni és meg tud válaszolni kérdéseket, gondolatokat és információt cserél ismerıs témákban. Tud olyan egyszerő és begyakorolt feladatokban kommunikálni, amelyek egyszerő és közvetlen információcserét igényelnek a munkával és szabadidıvel kapcsolatos ismerıs és begyakorolt témákban. Elboldogul nagyon rövid társalgási beszélgetésekkel, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy maga tartsa fenn a beszélgetést. Részt tud venni egyszerő interakciókban, de a kommunikációs teljesen a lassabb ismétlésen, körülíráson és módosításon múlik. A közvetlen szükségletek vagy nagyon ismerıs témák területén fel tud tenni és meg tud válaszolni egyszerő kérdéseket, tud egyszerő állításokat kezdeményezni, illetve azokra reagálni.
3.3.2. Specifikációs és standardizációs szakasz Ebben a folyamatban a szakértıi csoport több oldalról megközelítve vizsgálta és kalibrálta az egyes vizsgafeladatokat. Egy „Olvasásértés” feladatsoron bemutatva a következı lépésekben folyt le a specifikációs és standardizációs szakasz: a) a szakértık egyénenként besorolták a jelenlegi rendszer szerinti háromfokozatú skálába a KER minta feladatsor eltérı nehézségi szintő feladatait, b) a KER szempontrendszere (leírásai ) alapján elvégezték a hatfokozatú skálába történı besorolást, c-d) ugyanezt elvégezték a részkészségek vonatkozásában is, e-f) ezt követte néhány saját (középfokú, 20 pontos olvasásértési tesztfeladat) ütemenkénti (tesztpontonkénti) besorolása mind a három-, mind pedig a hatfokozatú skálába. A fenti szakaszokat alkalmanként a kapott eredmények megvitatása követte, miközben a b) szakasz eredményeit össze lehetett vetni a KER saját értékeléseivel. Ez lehetıséget nyújtott a szakértık számára, hogy felmérjék saját értékítéleteiket (hányszor, milyen irányban és mértékben tértek el a KER értékelésétıl). (3. fólia) Ezeket a feladatmegoldásokat minden alkalommal élénk vita követte, amelynek eredményeképpen kialakult egy „standard” szintmeghatározás. 13
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . 3. fólia Általános beszédprodukció Saját értékelés Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni összetett témákkal kapC1 csolatban összekapcsolja az egyes altémákat, kifejti az egyes pontokat és megfelelı befejezéssel zár. Egyszerő fordulatok és mondatok sorozatával egyszerően le tudja írni A2 vagy be tudja mutatni az embereket, az élet- és munkakörülményeket, a napirendet, a kedvelt és nem kedvelt dolgokat stb. Világos, gördülékeny, jól szerkesztett beszédet tud létrehozni olyan haB2 tékony logikai szerkezettel, amely segíti a hallgatót abban, hogy észlelje a fı pontokat és emlékezzen rájuk. Létre tud hozni emberekkel és helyekkel kapcsolatos egyszerő, többnyiA1 re különálló fordulatokat. Világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást tud adni, megB2 felelıen kiemeli a fontos gondolatokat, és mondanivalóját alátámasztja. Az érdeklıdési köréhez kapcsolódó különbözı témák egyikének a léB1 nyegét meglehetısen folyékonyan le tudja írni úgy, hogy gondolatait lineárisan kapcsolja össze. Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklıdési köréhez C2 kapcsolódó témák széles skálájában, gondolatait kiegészítı adatokkal és megfelelı példákkal fejti ki és támasztja alá. • •
KEP értékelés C1
Eltérés
A2
C2
–
A1 B2 B1
B2
+
A munka során a szakértık az alábbi két tényt szögezték le: Az eredmények híven tükrözik azt a tényt, hogy a BGF NYTK középfokú vizsgái „átnyúlnak” az Európa Tanács C1 szintjébe, A KER szintleírásai a legritkább esetben vonatkoznak vagy vonatkoztathatók szaknyelvi kompetenciákra.
Ez utóbbi arra készteti a szakértıi csoportot, hogy a jövıben konkrét ajánlásokat fogalmazzon meg az ET számára, amelyek lehetıvé teszik a szaknyelvi kompetenciák megjelenítését is a KER-ben. A specifikációs és standardizációs szakasz lezárásaképpen az elkövetkezı idıszakban a BGF NYTK vizsgarendszerébe új elemeket és folyamatokat kell integrálni a KER ajánlásai alapján. Ez a vizsgaszintek és kritériumrendszerek átdolgozásán túl szintenként és típusonként két minta feladatsor elsı változatának elkészítését is magában foglalja. 3.3.3. Validációs szakasz Ez az eljárási szakasz a folyamat legidıigényesebb része, amely az alábbi részfeladatokra tagolódik: • a feladatfejlesztık (szakértık) kipróbálják, majd javítják (tökéletesítik) a minta feladatokat, • az értékelési rendszer standardizáltságának és megbízhatóságának ellenırzése céljából elıtesztelést szervezünk (empirikus próba) a szintmeghatározásra alkalmas nagyságú mintán (100 fı), majd a feladatokat statisztikailag értékeljük. • a kapott adatokat elemezzük a vizsga belsı és külsı érvényességének igazolása érdekében. A szintek nehézségének és a feladattípusok mőködésének tanulságai alapján javaslatokat teszünk a feladatfejlesztıknek és a szakértıknek a szükséges változtatásokra. Felülvizsgáljuk az értékelési szempontrendszer megbízhatóságát és azon is elvégezzük a korrekciókat, • elkészítjük ⇒ a megfeleltetési folyamat dokumentációját a NYAT számára, 14
WINKLER Á.: A BGF NYTK SZAKNYELVI VIZSGÁI...
• •
⇒ a vizsgarendszer új elemeinek dokumentációját a szakma és a nagyközönség számára, felkészítést szervezünk a vizsgarendszer vizsgáztatói számára, tájékoztatást adunk a nagyközönség és a szakma számára a változtatásokról.
Összegzésképpen hangsúlyozni szeretném, hogy a fent vázolt folyamat – szerény becslések mellett is – legalább 2-3 évet vesz igénybe, de meggyızıdésünk, hogy fontos és elengedhetetlen követelmény, hogy hazai nyelvvizsgáink nemzetközi érvényességet szerezzenek. Ezt legfıképpen az indokolja, hogy a EU-tagságból következı munkaerımozgás egyre nagyobb mértékben igényli az idegen nyelvtudást a különbözı szakterületeken. Szükség van tehát arra, hogy a magyar munkavállalók abban a tudatban pályázzanak meg külföldi munkahelyeket, hogy nyelvtudásuk alapján megállják a helyüket az Európai Unió országaiban.
15
