SZİKE ANDREA* A BGF NYTK német középfokú szakmai nyelvvizs nyelvvizsgájának egyes részei a KER tükrében Einige Aufgaben der Sprachprüfung Wirtschaftsdeutsch an der Budapester Wirtschaftshochschule im Spiegel des Gemeinsamen Europäischen Referenzrahmens In Ungarn müssen alle Prüfungszentralen ihre Sprachprüfungen mit den Skalen des Gemeinsamen Europäischen Referenzrahmens (GER) harmonisieren. Die Prüfungszentrale der Budapester Wirtschaftshochschule hat mit dem Harmonisierungsprozess unter dem Namen „Strasbourg Projekt” im Frühjahr 2004 begonnen. Die Studie möchte aus diesem Projekt das Vorgehen bei mehreren Prüfungsaufgaben (dem Schreiben und den mündlichen Prüfungsaufgaben, Mittelstufe) und dessen Ergebnisse vorstellen, indem sie auch die Probleme der Anwendung der GER-Skalen bezüglich Fachsprache beschreibt.
Konvergencia-kritériumok nem csak a gazdasági mutatókban, hanem számos más területen is érvényesülhetnek. A nyelvoktatás, nyelvtudás-mérés területén is jelen van az Európai Unióban az egységességre való törekvés. Ennek kézzel fogható példája a Közös Európai Referenciakeret (KER), amelyet ugyan az Európa Tanács kezdeményezésében valósítottak meg, de az Európai Unió is elfogadja és támogatja. A 95/2005 kormányrendelet 2. § 5. bekezdése és annak melléklete értelmében az összes magyarországi nyelvvizsgaközpontnak meg kell valósítania nyelvvizsgarendszerének a KER skáláihoz való igazítását. A harmonizációs folyamat azonban nem csak magyarországi jelenség, egész Európára kiterjed. Eredményeként – remélhetıleg – összehasonlíthatóvá válnak az európai nyelvvizsgák szintjei. A BGF NYTK már 2004 tavaszán megkezdte szintmeghatározási munkáját. Az alábbiakban ebbıl a harmonizációs projektbıl egyes német középfokú vizsgafeladatok szintbemérési folyamatát szeretném bemutatni.
1. A Közös Európai Referenciakeret Az Európa Tanács felkérésére még 1971-ben kezdett el egy európai és Európán kívüli szakemberekbıl álló team behatóan foglalkozni a nyelvtanulással, nyelvtanítással és értékeléssel, ennek a munkának az eredménye – újragondolások, javítások, átdolgozások után – a magyarul 2002-ben megjelent Közös Európai Referenciakeret Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés címő kötet. A Közös Európai Referenciakeret legnagyobb értéke a nevében rejlik: megpróbál közös alapot nyújtani a nyelvtanulás, nyelvtanítás és az értékelés területén – mégpedig egész Európában. Nem ország- vagy nyelvspecifikus kritériumokat tartalmaz, hanem a kontinensen bárhol használható szintleírásokat, amelyek egyaránt megkönnyítik
* BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus.
386
SZİKE A.: A BGF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI NYELVVIZSGÁJÁNAK... a nyelvtanulók és a nyelvoktatással foglalkozó szakemberek munkáját. Leírja, milyen készségekkel, kompetenciákkal kell rendelkezniük a tanulóknak, hogy idegen nyelven is sikeresen kommunikálhassanak, megállapítja a nyelvtudás szintjeit, segítséget nyújt a nyelvtanároknak, tananyagfejlesztıknek ill. az oktatás irányítóinak a célok, tartalmak és módszerek kidolgozásában és a nyelvtudás értékelésében. A KER megpróbálja az oktatásszervezıket, nyelvtanárokat, tananyagfejlesztıket, vizsgáztatókat arra ösztönözni, hogy munkájukat a tanulók szükségleteire, motivációjára, tulajdonságaira és forrásaira építsék.
2. A jelenlegi szintek Magyarországon és a KER szintjei Magyarországon jelenleg általános ill. szakmai, egy-, vagy kétnyelvő alap-, közép- és felsıfokú nyelvvizsgákat lehet tenni. Mindig az adott vizsgaközpont akkreditációjától függ, hogy nyelvvizsgarendszerük egy- vagy kétnyelvő-e; csak általános nyelvbıl vagy csak szaknyelvbıl, esetleg mindkettıbıl lehet-e vizsgázni. Nemcsak hazai nyelvvizsgaközpontok vizsgarendszerei kaptak akkreditációt, hanem számos ún. nemzetközi nyelvvizsgarendszer is. Az 1. táblázat a KER szintjeinek, valamint magyar nyelvvizsgaszinteknek a megfelelését mutatja a már említett kormányrendelet melléklete alapján. Ezek a szintek mind általános, mind szakmai nyelvvizsga esetében érvényesek.
1. táblázat A KER szintjei és a magyarországi nyelvvizsgaszintek A KER szintjei Mesterfokú nyelvhasználó Önálló nyelvhasználó Alapszintő nyelvhasználó
Magyarországi szintek
mesterszint
C2
haladó szint
C1
felsıfok
középszint
B2
középfok
küszöbszint
B1
alapfok
alapszint
A2
minimum szint
A1
A harmonizációs folyamat esetében így elsısorban a KER B1-C1-ig terjedı skáláira kell koncentrálni, a kormányrendelet szerint azonban bármely szintet lehet akkreditálni, de természetesen az adott vizsgaközpont döntése, hogy ezt megteszi-e A1 és A2 szint esetében is.
3. A Strasbourg-projekt rövid ismertetése „A BGF NYTK vizsgarendszer szintjeinek megfeleltetése az Európa Tanács hatfokú skálájának” címő projekt, röviden: Strasbourg-projekt, két céllal jött létre: • egyrészt a NYAT felhívása alapján minden nyelvvizsgaközpontnak el kellett kezdenie e munkát,
387
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 • másrészt Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása és ezzel kapcsolatban a nyelvvizsgák nemzetközi érvényessége miatt is szükséges volt e folyamat elindítása. A BGF NYTK az Európa Tanács Nyelvpolitikai Osztályának felhívására vállalkozott arra – több nyelvvizsgaközponttal együtt –, hogy kipróbálja a megfeleltetési folyamat végrehajtásához készült kézikönyv próbaváltozatát (Relating language examinations to the Common European Framework of Reference for languages: learning, teaching, assessment (CEF), Manual, Preliminary pilot version, 2003., ill. Nyelvvizsgák illeszkedése a Közös Európai Referenciakerethez, 2005). A kézikönyv útmutatásainak megfelelıen elıször egy familiarizációs szakasz zajlott, amelyben a BGF NYTK által meghívott vizsgáztatók–szakértık rendkívül alaposan megismerkedtek a KER szintjeivel, ill. a kézikönyvben javasolt több szintmeghatározási folyamatot is elvégeztek. Ezt követte a specifikációs szakasz, amikor a saját nyelvvizsga-leírásunkat vetettük össze a KER rendszerével A standardizálás során pedig a rendelkezésre álló kalibrált mintafeladatok elemzése, majd pedig saját vizsgázói mintateljesítmények értékelése zajlott a KER skálái alapján. Ez a folyamat az angol nyelvő kézikönyv útmutatásai alapján, angol nyelvő vizsgázói mintateljesítmények értékelésével 12 meghívott szakértıt – nem csak angol szakos tanárokat – érintett. A projekt második részében nyelvenként ismétlıdtek meg az elsı fázis szakaszai. A következıkben a német középfokú szakmai nyelvvizsga szóbeli részét és az írásfeladatot érintı harmonizációs folyamatot szeretném bemutatni.
4. A kutatás rövid leírása (résztvevık, kutatási kérdések) A német nyelvi feladatok harmonizációja két lépésben történt. Elsıként a BGF NYTK munkájában már régóta közremőködı vizsgáztató kollégákat kértük fel, hogy a fent ismertetett folyamatban vegyenek részt. A projekt ezen fázisa 13, ill. 8 kollégát érintett. İk a megfelelı familiarizációs és specifikációs szakaszok után egy középfokú szóbeli nyelvvizsgáról készült videó alapján egy vizsgázói teljesítményt, ill. egy-egy írásfeladat 3-3 megoldását bíráltak el a BGF NYTK értékelési szempontjai, valamint a KER szintjei szerint. Az eltérı számokat az magyarázza, hogy az írásfeladatok megoldásainak értékelését csak 8 fı végezte el és juttatta vissza a nyelvvizsgaközpontba. E folyamat során a következı kérdésekre kerestünk választ: 1) Lehet-e a KER szintjeit szakmai nyelvvizsga esetében alkalmazni? 2) A BGF NYTK nyelvvizsgarendszerének értékelési szempontjai alapján alkotott értékítélet, ill. a KER skálái szerinti értékelés megfelelnek-e egymásnak, azaz a vizsgán az elıírt 60% felett teljesítı vizsgázó a KER szerint is B2 szintő nyelvtudással rendelkezik-e, ill. az esetleges magasabb pontszám tükrözıdik-e a KER szerinti megítélésben is? Második lépésként a nyelvvizsgaközpont meghívta minden arra vállalkozó vizsgáztatóját, hogy egy szombati napon ismerkedjenek meg a KER szintjeivel és értékeljék ugyanazokat a vizsgafeladatokat, amelyeket a fent említett vizsgáztatók is értékeltek. Ekkor a szóbeli mintateljesítmény elbírálásában 27 vizs-
388
SZİKE A.: A BGF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI NYELVVIZSGÁJÁNAK... gáztató vett részt, a 3-3 írásfeladat-megoldást azonban csak 9 fı értékelte. Az arány valószínőleg azzal magyarázható, hogy a túl hosszúra nyúlt program végére maradt írásfeladatokat már csak a budapesti vagy a Budapesthez közel lakó vizsgáztatók tudták minısíteni. Jelen esetben a következı kutatási kérdések merültek még fel: 3) Miként ítéli meg ez a 27, ill. 9 vizsgáztató a mintateljesítményeket? 4) Adódik-e eltérés az ı értékítéletük és a régóta vizsgáztató kollégák értékelése között?
5. A kutatás eredménye 5.1. Az írásfeladat Az írásfeladat a BGF NYTK német középfokú nyelvvizsgájának részét képezi, jelen esetben egy-egy álláspályázatra elküldendı motivációs levelet kellett a vizsgázóknak megírniuk. Azért választottuk ezt a feladatot, mert ilyen típusú szöveget mind az idegenforgalmi-vendéglátó, mind az üzleti nyelvvizsga keretében kell írni, így mindkét szak esetében jól használható. A konkrét megoldásokra (mindkét szak esetében 3 megoldás) pedig azért esett a választás, mert ezeket már az adott vizsgaidıszakban a standardizálás keretében együtt értékelték a vizsgáztatók, így összehasonlításképpen rendelkezésre álltak az akkor közösen kialakított pontszámok. Az írásfeladatok KER szerinti értékelésénél használt skálákat és BGF NYTK megfelelı skáláit a 2. táblázat mutatja. Már a harmonizáció legelsı fázisában úgy ítéltük meg, hogy ezek a KER-skálák felelnek meg leginkább a BGF NYTK írásfeladatnál alkalmazott értékelési szempontjainak, így az ott elfogadott skálákat használtuk aztán a teljes folyamat alatt is.
2. táblázat Az írásfeladat értékelésénél alkalmazott skálák Írásfeladat (középfok) értékelése BGF NYTK értékelési szempontjai
KER skálák
Feladatmegoldás
Általános írásbeli produkció (77. o.)
Szókincs/frazeológia
A szókincs alkalmazása (135. o.)
Szövegkezelési technika
Koherencia és kohézió (151. o.)
Nyelvhelyesség/helyesírás
Grammatikai helyesség (137. o.)
Elsı pillantásra úgy tőnik, hogy a KER skáláival szinte ugyanúgy lehet értékelni a vizsgázói teljesítményeket a szaknyelvi vizsgán, mint a BGF NYTK értékelési szempontjaival. Ha azonban példaként kiragadjuk a KER „Általános írásbeli produkció” B1-C1 szintjeinek leírását1, akkor árnyaltabbá válik a kép: 1
KER 2005, 77. p.
389
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 C1 Világos, jól szerkesztett szövegeket tud írni összetett témákról, a lényeges, fontos kérdéseket kihangsúlyozza, a nézeteket kiegészítı gondolatokkal, érvekkel és megfelelı példákkal fejti ki és támasztja alá, és megfelelı befejezéssel kerekíti le. B2 Világos, részletes szövegeket tud írni érdeklıdési körével kapcsolatos számos témakörben úgy, hogy több forrásból származó adatokat és érveléseket összegez és értékel. B1 Egyszerő összefüggı szöveget tud írni számos érdeklıdési köréhez tartozó, ismerıs témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Ebben a leírásban sehol nem jelenik meg a szaknyelvre utaló szempont, látható, hogy általános nyelvre készült, hiszen az „érdeklıdési körével kapcsolatos számos témakör”, ill. az „összetett témakörök” nem felelhetnek meg a szakmai nyelvhasználat specifikus szituációinak. Ugyanez elmondható ennek a skálának a többi szintjérıl, ill. az alkalmazott összes skála esetében is. Amíg a BGF NYTK értékelési szempontjai minden esetben kitérnek a szakmai nyelvhasználat ismérveire (pl. szövegfajta, szakszókincs, megfelelı stílusú, szerkezető és formájú szöveg, nyelvi szerkezetek adekvát használata stb.), addig a KER skáláiban ez a szempont nem mindig jelenik meg. Szükség volt az értékelés során egy bizonyos fokú „kreativitásra”, képzelıerıre, hogy szaknyelvi szituációkban – amilyen pl. a két adott írásfeladat is – használni tudjuk a KER skáláit. A vizsgázói teljesítmények értékelése a következıképpen alakult: Mint az a 3. táblázatból is látható, nem volt egységes a teljesítmények megítélése, sem a KVIFK vizsgáztatói között, sem pedig a külsı vizsgáztatók esetében. Sajnos mindkét csoportnál elıfordult, hogy egy adott megoldást nem soroltak be egy szintre, hanem két értékítélet is született ugyanazon skálán belül. Ebbıl adódik, hogy az értékelések összegzésénél néha nagyobb számot (pl. 44411, általános írásbeli produkció: I./9, ill. II./10) kapunk, mint a résztvevık száma (8, ill. 9 fı). Egyértelmően kiderült azonban, hogy a jobb vizsgázói teljesítményeket a vizsgáztatók a KER-skálák használatakor is magasabb szintbe sorolták be (pl. 44411 sorszámú levél). A két csoport értékeléseinek összehasonlításakor megfigyelhetık – néhol nagyon is szembetőnı – eltérések. Összességében elmondható, hogy az elsı csoport vizsgáztatóinak értékelése valamivel egységesebb képet mutat, mint a másik vizsgáztatói csoporté, bár az ı esetükben is elıfordult nagy szóródás (pl. 44344: általános írásbeli produkció). İk általában jobbnak is ítélték a vizsgázói teljesítményeket, mint a külsı vizsgáztatók, és értékítéletük inkább tükrözi a nyelvvizsgán kapott pontszámokat. Az egységesebb, ill. jobb értékítéletek megszületésének több oka is lehet. Feltételezhetı, hogy az elsı csoport vizsgáztatói nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a vizsgázói teljesítmények megítélésében és a KER szintjeit is módjuk volt jobban megismerni. Mindannyian feladatfejlesztıként is részt vesznek a BGF NYTK munkájában, így jobban ismerik az egész vizsgafolyamatot, és maguk is állítottak már össze írásfeladatot, ami az értékelésnél is elınyt jelenthet.
390
SZİKE A.: A BGF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI NYELVVIZSGÁJÁNAK...
3. táblázat A vizsgázói teljesítmények értékelése – írásfeladat
C2 C1 B2 B1 C1 B2 B1 A2 A1 B2 B1 A2 A1 B1 A2 A1 C1 B2 B1 A2 A1 C2 C1 B2 B1
Általános Szókincs írásbeli alkalmaprodukció zása I. II. I. II. 3 1 2 3 3 4 2 6 3 5 2 1
Kohézió, Grammakoheren- tikai hecia lyesség I. II. I. II. 1 6 4 3 3 2 5 4 5
3 4 1 1 5 1 1 2 4 1 3 6 1
3 4 1 1 2 6 1 4 4 3 1 3 2 3 4 3
2 6
2 3 2
7 1 2 5 2 3 4 1
1 3 4 1
5 4 1 6 2 1 4 3 1 2 5 1 1
4
4
4
5
2
3
2
3
2
1
1
1
3
2
2
2
4
3
4
3
5
4
5
5
1
1 1 6 1
Feladatmegoldás Szókincs, frazeológia Szövegkezelési technika Nyelvhelyesség, helyesírás
Sorszám 44442 44453 44483 44322 44344 44411
BGF NYTK szempontrendszere szerinti pontszámok - vizsgaeredmény
KER szerinti értékelés: írásfeladat (I.= KVIFK vizsgáztatói; II.= külsı vizsgáztatók)
4 3 1 1 4 3
7 1 4 3 2 5 3 1
1 3 3 1
4 5 1 5 3 1 3 4 1 3 2 4
2 5 1 1 4 3
3 5 2 3 3 1 4 3 1
3 2 4
1 8 5 4
2 5 2 2 2 5
Ahhoz, hogy eldönthessük, hogy ez az eltérés a két vizsgáztatói csoport között egyedi jelenség-e vagy más területen is megfigyelhetı, a szóbeli vizsgateljesítmény értékelésének összehasonlítása is szükséges.
391
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005
5.2. Szóbeli feladatok A szóbeli nyelvvizsgán nyújtott vizsgázói teljesítmény értékeléséhez a BGF NYTK korábban – vizsgáztatói alapképzéséhez – készített próbavizsga videó felvételét használtuk fel. A vizsgázó ugyan idegenforgalmi-vendéglátó szaknyelvbıl tett vizsgát, de a szakmai beszélgetés témája az Európai Unió volt, így az üzleti nyelvet tanító kollégák is nehézségek nélkül értékelni tudták teljesítményét. Jelen esetben szintén problémát jelentett a megfelelı skálák kiválasztása – részben a már említett szakmai nyelvhasználat miatt, részben pedig azért, mert a KER készség- és kompetencia leírásaiból hiányzik a kétnyelvőségre, tehát a nyelvi kódváltásra való utalás, a BGF NYTK vizsgafeladatai között azonban szerepel a közvetítés (magyar nyelvrıl idegen nyelvre [írásbeli vizsga], ill. idegen nyelvrıl magyar nyelvre [szóbeli]) is. A kérdéses vizsgarész értékelésére – kompromisszumos megoldásként – a KER beszédkészségnél használt 3 skáláját: „Szóbeli folyékonyság” (156. o.), „Tartalmi pontosság” (156. o.) és „Szövegfeldolgozás” (115. o.) alkalmaztuk. A BGF NYTK szóbeli vizsgafeladatainak értékelésére szolgáló szempontokhoz hasonló skálákat nehéz volt találni a KER-ben, így a „saját” szempontjainknál jóval több skálával dolgoztunk. Az adott vizsgafeladatnál használt KER-skálák és a BGF NYTK értékelési szempontjai a 4-6. táblázatban, az eredményekkel együtt láthatók. Megkértük továbbá a vizsgáztatókat, hogy az egyes feladatokat mindig értékeljék globálisan is, tehát jelöljenek meg egy KER-szintet, amely a vizsgázó adott feladatnál nyújtott teljesítményét egészében tükrözi, mivel a nyelvvizsga szóbeli része során a két vizsgáztató közül egyikük – aki a vizsgáztatást végzi – mindig globálisan értékeli a vizsgázó teljesítményét. Az adatok értékelésébıl kiderül, hogy az elsı csoport vizsgáztatói ismét jobbnak látták a vizsgázó teljesítményét, mint a külsı vizsgáztatók, és értékítéletük jobban tükrözi a próbavizsgán elért pontszámokat. Ha az adatokat részletesebben elemezzük, látható, hogy az egyes feladatok megoldásának globális megítélésében a külsı vizsgáztatók két helyen is (1., ill. 3. feladat) inkább B1 szintre helyezték a vizsgázó teljesítményét, szemben az elsı csoport vizsgáztatói által inkább preferált B2 szinttel. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy a globálisan adott B1 szint nem tükrözıdik mindig az egyes skálák esetében is, mivel az 1. feladatnál B1 és B2 a legtöbbször megjelölt szint. Az elsı csoport vizsgáztatóinál viszont az tapasztalható, hogy a 3. feladatra globálisan adott B2 szint az egyes skálák használatakor sokszor a B1 tartományba is „lecsúszik”. Ezeket az értékítéleteket nem tükrözik a próbavizsgán, ill. a „valódi” nyelvvizsgán az 1. feladatra kapott pontszámok (16 és 17 pont), míg a 3. feladatnál a próbavizsgán elért eredmény közelebb áll a KER-skálák szerinti értékeléshez. (A vizsgaeredményeknél zárójelben a jelölt adott vizsgaidıszakban kapott pontszámai láthatók. Természetesen a „valódi” vizsgán más témákról kellett beszélnie, mint a próbavizsgán.) A szóródásokat tekintve ismét megállapítható, hogy az elsı csoport vizsgáztatói valamivel egységesebben ítélik meg a vizsgázói teljesítményt, 5 szempontnál is csak két szint fordul elı az értékelésük során. A második csoport vizsgáztatói 4 esetben is legalább 4 szintre tették az adott teljesítményt, ilyen az elsı cso-
392
SZİKE A.: A BGF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI NYELVVIZSGÁJÁNAK... port esetében ennél a két vizsgafeladatnál csak egyszer fordult elı (3. feladat: szókincs alkalmazása). A 2. vizsgafeladatnál a külsı vizsgáztatók a „Tartalmi pontosságot” A2-C2 szint közé teszik, ami 5 szintet jelent ugyanazon skálán belül – szemben az elsı csoportnál elıforduló 3 szinttel. Tehát volt, aki mesterszintőnek ítélte meg a vizsgázó teljesítményét (1 fı), és akadt olyan, aki szerint még a középfokot sem érte el a produkció (2 fı)!
4. táblázat A vizsgázói teljesítmény megítélése – szóbeli vizsga, 1. feladat KER skálák
I. = KVIFK vizsgáztatói
II. = külsı vizsgáztatók
A A B B C C A A B B C C 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
BGF NYTK Vizsgaértékelı eredmény szempontjai
Szakmai jellegő beveze bevezetı beszélgetés
1. feladat Globális
2 11
17 10
Összesen
Társalgás
1 12
10 17 2
Beszédértés
12 1
15 9
Beszédkészség, interakció
7
12 11 3
Szókincs, frazeológia
4 17 2
Nyelvhelyesség, kiejtés
Ált. szóbeli interakció Ált. nyelvi készségek
6
Szóbeli folyékonyság
1 10 2
1
Szókincs terjedelme
3
1 14 9
Szókincs alkalmazása
1 10 2
Grammatikai helyesség Fonológiai tudás
2
9
1
1
16p (17p)
2
7 18 1
7
4
5 13 7
9
4
22 4
1
393
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005
4. táblázat (folytatás) A vizsgázói teljesítmény megítélése – szóbeli vizsga, 3. feladat fela 3. fel adat
Szakmai beszélgetés
Globális
5
8
3 20 3
Ált. szóbeli interakció
9
4
6 12 8
Összesen Feladatmegoldás
1
Ált. nyelvi készségek
1
5
7
3 15 8
Beszédkészség, interakció
Szókincs terjedelme
1
5
7
4 19 3
Szakmai szókincs
Szókincs alkalmazása
2
3
7
3 22 1
Nyelvhelyesség, kiejtés
Grammatikai helyesség
1 10 2
6 20 1
Fonológiai tudás
9
3 20 4
1
4
12p (16p)
5. táblázat A vizsgázói teljesítmény megítélése – szóbeli vizsga, 2. feladat KER skálák
I. = KVIFK vizsgáztatói
II. = külsı vizsgáztatók
A A B B C C A A B B C C 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
2. feladat
BGF NYTK Vizsgaértékelı eredmény szempontjai
közvetíítése Írott szöveg közvet
Globális
10 3
11 10 6
Összesen
Szóbeli folyékonyság
7
6
2 15 8
2 Értelmezés
7
2
Tartalmi pontosság Szövegfeldolgozás
4
12 1
2 11 6
6
8p (10p)
1 Közvetítés
10 12 3
A legegységesebb eredmények a 4. feladatnál nyújtott vizsgázói teljesítmény megítélésekor születtek. Látható, hogy mindkét vizsgáztatói csoport csak 3 394
SZİKE A.: A BGF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI NYELVVIZSGÁJÁNAK... szintre (az elsı csoport a „Rugalmasság” értékelésekor csak 2 szintre) helyezte az adott teljesítményt. Feltőnı még, hogy ennél a feladatnál mindkét csoport esetében a B2 a domináns szint, ami a vizsgázó nyelvvizsgán kapott pontszámainál valamivel rosszabb eredményt jelent. Figyelemre méltó, hogy mindkét értékelı csoport létszámához viszonyítva sem elhanyagolható a B1 szintő értékelések száma, ami jóval elmarad a jelölt nyelvvizsgán szerzett pontjaitól.
6. táblázat A vizsgázói teljesítmény megítélése – szóbeli vizsga, 4. feladat KER skálák
I. = KVIFK II. = külsı BGF NYTK Vizsgavizsgáztatói vizsgáztatók értékelı eredmény A A B B C C A A B B C C szempontjai 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
4. feladat Globális Ált. szóbeli interakció Ált. nyelvi készségek Szóbeli folyékonyság Szókincs terjedelme Szókincs alkalmazása Rugalmasság
Szakmai szituáció 3
9
1
5 20 2
3
7
3
6 21 2
2 10 1
9 16 2
Beszédértés
1 11 1
3 20 3
Interakció
4
7
2
12 15
Szociokulturális kompetencia
4
8
1
8 15 3
2 11
Összesen Feladatmegoldás
16p (17p)
5 17 5
A feltőnı szóródások és a kevésbé egységes megítélés oka lehet még, hogy a második csoportban 27 fı volt jelen, ez pedig óhatatlanul nagyobb eltéréseket eredményezhet, mint ami 13 vizsgáztató munkájakor elıfordulhat. Tanulságos a további munkát tekintve, hogy a szóbeli teljesítmény értékelésekor sem mindig tudták eldönteni a vizsgáztatók, hogy melyik szintre sorolják be a vizsgázó tudását. Néha azonban nem csak ezzel magyarázható az eltérés a jelenlévık száma és az összes értékelés között, ugyanis nehéz 25–30 fı értékítéletét pontosan rögzíteni, ha csak a kézfeltétel jelzi, hogy a vizsgáztató melyik szintet választotta. Adódhatnak problémák abból, ha csak egy pillanatra nem figyelt oda valaki, és nem tette fel a kezét, vagy esetleg kétszer is jelentkezett. Mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e ilyen nagy számú vizsgáztatóval dolgozni egyszerre, nem kapnánk-e hitelesebb eredményeket, ha csak maximum 12–15 fı dolgozna egy csoportban.
395
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 A szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény értékelésekor tehát szintén kimutatható az eltérés a két csoport vizsgáztatóinak értékítéletében, az okok valószínőleg megegyeznek az írásfeladat értékelésekor említettekkel.
396
SZİKE A.: A BGF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI NYELVVIZSGÁJÁNAK...
6. Összegzés, a kutatás további lehetıségei Az eredmények értékelése után megállapítható, hogy: 1) A KER szintjeit nem lehet minden esetben egyértelmően alkalmazni szaknyelvi vizsgáknál. 2) Általában az adott teljesítmény KER szerinti értékelése is tükrözte, ha a vizsgázó az elıírt 60% felett teljesített vagy magasabb pontszámot ért el a nyelvvizsgán. 3) A teljesítmények megítélése adott csoporton belül sem mindig homogén (nem is kell, hogy az legyen), bár az elsı csoport vizsgáztatói valamivel egységesebben ítélték meg a vizsgázói teljesítményeket. 4) Minden esetben adódott eltérés a két csoport értékítéletei között, és megállapítható volt, hogy az elsı csoport vizsgáztatói általában jobbnak ítélték a vizsgázó teljesítményét. Ez a megítélés a vizsgázó nyelvvizsga pontszámában is tükrözıdött. Ami a további lehetıségeket és a megválaszolatlan kérdéseket illeti, érdemes lenne feltárni a két vizsgáztatói csoport értékítéletei között fennálló különbség okait. Ehhez olyan kvalitatív kutatási módszerekre lenne szükség, amelyek nemcsak a számszerő eredményeket célozzák, hanem a mélyebb összefüggések, a rejtett tartalmak megismerését is lehetıvé teszik, és amelyek által megismerhetjük a vizsgáztatók gondolkodását, véleményét az adott skáláról, szintrıl és vizsgázói teljesítményrıl. Alkalmas lehet ilyen adatok nyerésére például egy, a pedagógiában még viszonylag új módszer, a számítógépes tartalomelemzés.
Irodalomjegyzék 95/2005 Kormányrendelet 2.§ 5. bekezdés, Magyar Közlöny 2005/67. szám. A BGF NYTK vizsgatájékoztató füzete. BÁRDOS JENİ (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Közös Európai Referenciakeret Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. Kulturális Együttmőködési Tanács Közoktatási Bizottság Élı Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., Pilisborosjenı, 2002. KURTÁN ZSUZSA (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Relating language examinations to the Common European Framework of Reference for languages: learning, teaching, assessment (CEF), Manual, Preliminary pilot version, 2003.
397
