SZŐKE ANDREA* A német nyelvű íráskészség vizsgálata a BGF KVIF Karán Analyse der Schreibfertigkeit in Deutsch an der Budapester Wirtschaftshochschule, an der Fakultät für Handel, Gastronomie und Tourismus In dieser Studie möchte ich kurz vorstellen, was für eine Rolle die Sprachkenntnisse und besonders die Schreibfertigkeit in der IT-Gesellschaft spielen. Nach dem Vergleich der Ergebnisse der Aufnahmeprüfung in deutscher Sprache 2004 und der Ergebnisse der Sprachprüfungen (schriftlicher Teil, Mittelstufe, nur an der Fakultät für Handel, Gastronomie und Tourismus) vom Mai 2000 bis September 2004 möchte ich beschreiben, wie der berufsbezogene Fremdsprachenunterricht an der Budapester Wirtschaftshochschule zur Entwicklung der Schreibfertigkeit beitragen kann. An Hand der Ergebnisse von zwei neuen Forschungen versuche ich Empfehlungen zur weiteren Unterrichtspraxis zu formulieren.
1. A nyelvtudás szerepe az információs társadalomban Az információnak mindig is nagy szerepe volt az egyes társadalmakban, de a modern társadalomban ez a szerep jelentősen megváltozott. Ez a tény pedig magára a társadalomra is erős hatást gyakorolt. E mögött a változás mögött a technológiai forradalom, a számítógép és az új kommunikációs eszközök megjelenése áll. Persze ebben a folyamatban nem az eszközök mennyisége a fontos, hanem az azokon közzétett információk hasznosulása. Ma már teljesen természetes az információ és a tudás szabad létrehozása, forgalmazása, hozzáférhetősége, ill. felhasználása, mégpedig politikai, társadalmi korlátozás nélkül. Ebben az értelemben beszélhetünk az információs társadalomról. Egy uniós felmérés szerint Magyarország ebből a szempontból eléggé elmaradott, a rangsorban csak egy új uniós tag és három tagjelölt áll mögötte. A felmérésben öt szempontból vizsgálták az országok felkészültségét. Ezek a következők voltak: • az internet elterjedtsége • modern online közösségi szolgáltatások (e-kormányzat/önkormányzat) • e-kereskedelem • informatikai infrastruktúra • széles sávú világhálós elérés Mint látható, az internetnek mindenhol nagy szerepet tulajdonítanak. A világhálón információk milliárdjai keringenek más-más formában – és persze más-más nyelven. Az információk csak csekély hányada olvasható a neten magyarul. Tehát az információhoz jutás egyik alapfeltétele legalább egy idegen nyelv ismerete.
* BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Idegen Nyelvi Intézet, főiskolai tanársegéd
322
SZŐKE A: A NÉMET NYELVŰ ÍRÁSKÉSZSÉG VIZSGÁLATA... A nyelvtudás szerepe ma Magyarországon – nemcsak a globalizációnak és az EU-csatlakozásnak köszönhetően – egyre inkább előtérbe kerül. Az általános idegennyelv-tudás mellett mind nagyobb szerepet játszik a szakmai nyelvhasználat is. Az Európa Tanács is megfogalmazta ajánlásait a szakmaspecifikus nyelvtanulás, ill. nyelvoktatás területén. A magyarországi nyelvtanulás és a nyelvoktatás – úgy tűnik – nagy változások előtt áll: a középiskolák e tanévtől indíthattak ún. 0. évfolyamot, ahol a tanulók elsősorban idegen nyelvet tanulnak és 2005 májusában már az új típusú érettségi vizsgákat kell letenniük a tanulóknak, amely szintén változásokat hozhat az idegennyelv-tanítás területén. Oktatáspolitikai döntések következtében a felsőoktatásban már „csak” szaknyelvoktatás zajlik. A felsőoktatási intézményeknek éppen ezért erősen kell támaszkodniuk a hallgatók középiskolában megszerzett nyelvtudására. A meglévő általános nyelvtudásból kiindulva kell a hallgatókat szakmájukban nyelvileg cselekvőképessé tenniük, tehát elérniük, hogy a hallgatók megszerezzék az írásbeli és szóbeli kommunikáció sikerességéhez szükséges kompetenciákat. A BGF mindhárom karának hallgatói nyelvigényes szakmákban fognak elhelyezkedni, így esélyeiket a munkaerőpiacon, a tudásalapú társadalomban nagy mértékben meghatározhatja nyelvtudásuk színvonala.
2. Az idegen nyelvű írásbeli kommunikáció szerepe Mint a bevezetőben említettem, az információs társadalom egyre szélesebb körű kiépülésével, ill. a globalizációnak és a technikai fejlődésnek köszönhetően változtak az idegen nyelvi kommunikáció formái is. Ma már az internet segítségével szinte bárkivel kapcsolatba tudunk lépni és vele kommunikációt tudunk folytatni – adott esetben akár idegen nyelven is. Az internet, ill. a mobiltelefonok és egyéb új kommunikációs csatornák megjelenésének és elterjedésének köszönhetően úgy tűnhet, hogy az írásbeli kommunikáció egyre kevésbé fontos és mindinkább háttérbe kerül. Ez azonban csak látszólag van így. Továbbra is nagy a kommunikációban az írásbeliség szerepe, csak ez új műfajokban és szövegtípusokban testesül meg. A mobiltelefonokkal kapcsolatban például elmondható, hogy saját(os) nyelvezete, ill. jelrendszere alakult ki az SMS-ben történő kommunikációnak. Az internet új kommunikációs fórummá vált, új műfajokkal (pl. e-mail, csevegő oldalak stb.), melyekhez új nyelvhasználati normák társulnak. Ma már létezik egy ún. „netikett”, amely a neten használt írásszabályok gyűjteménye. Vagyis nemcsak a műfajok változnak meg, hanem a nyelvhasználat is változik, és ez hatással lehet a műfajok értékelésére is. Előfordulhat például, hogy a nyelvhelyesség szerepe kevésbé lesz fontos, ugyanakkor a szociális kompetencia felértékelődik. Ha az írásbeli kommunikációt az üzleti életben vizsgáljuk, szintén megállapíthatjuk, hogy „nem veszett el, csak esetleg átalakult”, alkalmazkodva a kor kihívásaihoz. Az információs társadalom szellemében a cégeknek jelen kell lenniük a világhálón, web-oldalakat kell létrehozniuk, melyeknek technikai-tech-
323
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 nológiai kivitelezése nyilván informatikus kollégák feladata, de ezeket a cég szakembereinek kell megtölteniük megfelelő tartalommal. Az internet új kommunikációs csatorna, ami azt is jelenti, hogy marketingkommunikációs alkalmazása is lehetővé vált. Tehát honlapok, e-mailek, direct mailek ma már mindennaposak egy cég életében, mint ahogyan az a tény is, hogy ezeket akár idegen nyelven is el kell készíteni. Ezen műfajok, ill. szövegtípusok egy speciális részét mindenki a munkahelyén tanulja meg elsősorban, hiszen minden cégnek saját elvárása van a cégen belüli, ill. cégek közötti kommunikációt tekintve. Azonban a jó alapok, amelyekre támaszkodni, építeni lehet, nélkülözhetetlenek ebben a folyamatban. Ezeknek az alapoknak a megteremtésében rejlik a felsőoktatás szerepe, minden leendő munkavállalónak szüksége van rájuk, ezért is fontos az íráskészség fejlesztése a felsőoktatásban. Nem mindegy azonban, hogy a középiskolából milyen nyelvtudással, milyen nyelvi készségekkel érkeznek a felsőoktatásba a hallgatók, hiszen a szaknyelv tanításánál és ezen belül a szaknyelvi íráskészség fejlesztésénél a már meglévő nyelvi alapokra és készségekre kell támaszkodni, ezeket kell tovább fejleszteni. Ezért a BGF KVIF Karára jelentkező hallgatók 2004. évi érettségi-felvételi vizsgán elért eredményeinek, ill. a szakmai nyelvvizsga eddigi német nyelvi eredményeinek elemzésével • szeretném összehasonlítani a felvételizők szövegértését, nyelvtani-lexikai tudását, fordítási, ill. íráskészségét • megvizsgálnám, miként alakul ez az arány a „kimenetnél”, azaz a szakmai nyelvvizsga pontszámai esetében. Azonban főként azt szeretném röviden bemutatni, hogy mi történik a köztes időszakban, tehát, amíg a hallgató szaknyelvi tanulmányokat (is) folytat. Mi történik a nyelvtanulás, nyelvoktatás során, mivel lesz több – talán nemcsak reményeink szerint – a „kimenő” nyelvtudás, ill. mennyiben felel-felelhet meg ez a nyelvtudás az információs társadalom elvárásainak. Kérdéseim tehát a következők: • Milyen német íráskészséggel érkeznek a felvételizők a BGF KVIF Karára? • Milyen német íráskészséggel hagyják el a hallgatók ezt a kart? • Mi történik a köztes időszakban?
3. A BGF KVIF Karára jelentkezők német írásbeli érettségifelvételin elért eredményei (az „input”) A végzős diákoknak 2004 májusában még a régi típusú érettségi-felvételi vizsgát kellett megírniuk. Ebben két szövegértési, négy lexikai-nyelvtani, egy ún. kreatív írás feladat, egy C-teszt és egy fordítási feladat (német nyelvről magyarra) szerepelt. Összesen 100 pontot lehetett elérni a vizsgán, ennek 40%át a fordítási feladatnál, 20-20 százalékát a lexikai-nyelvtani, ill. az írásfeladatoknál és 10-10 százalékát a szövegértési feladatoknál, valamint a C-tesztnél.
324
SZŐKE A: A NÉMET NYELVŰ ÍRÁSKÉSZSÉG VIZSGÁLATA... Összesen 535 dolgozat adataival dolgoztam, az elért eredményeket az 1. ábra szemlélteti. Látható, hogy a megszerezhető 100 pontból a felvételizők átlagosan 56 pontot értek el, ami közepes, 56%-os eredménynek mondható. Ha az egyes feladatok eredményét vizsgáljuk, megállapítható, hogy – némiképp meglepő módon – a fordítási feladat eredménye a legjobb, 62%. Szorosan, elhanyagolható különbséggel következik a szövegértés eredménye, összesítve 61%-os a teljesítmény ennél a készségnél. Harmadik helyen szerepel a tanulmány témáját tekintve legfontosabb készség, az írás. Az átlageredmény ennél a feladatnál 59% volt. A C-tesztnél elért eredmények még mindig 50% felettiek, 55%-os teljesítményt mutatnak. A legkevesebb pontot és így a legrosszabb eredményeket a lexikai-nyelvtani feladatoknál érték el a felvételizők, összesítve 43%-os a teljesítmény ennél a feladattípusnál.
1. ábra Érettségi-felvételi vizsga 2004; német nyelv, feladattípusok összesítve. Átlageredmények (százalék) Látható, hogy a felvételizők írásfeladatnál elért átlagos pontszáma kis mértékben még magasabb is, mint az összesített pontszám és 16%-kal haladja meg a lexikai-nyelvtani feladatoknál elért átlagpontszámot. Feltűnő még a fordítási feladatnál látható jó teljesítmény. Ezeknek az esetleges okait később szeretném részletezni.
325
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004
4. A BGF NYTK német nyelvvizsga eredményei (az „output”) A BGF NYTK német nyelvvizsga eredményeinek elemzéséhez 2138 vizsgázó írásbeli vizsgarészen elért pontszámai álltak rendelkezésre, külön szeretném megköszönni a Vizsgaközpont vezetőinek, hogy ezekbe betekinthettem. A vizsgált minta magában foglalja 2000 májusától 2004 szeptemberéig valamennyi vizsgaidőszak üzleti és idegenforgalmi írásbeli nyelvvizsga eredményeit középfokon, mégpedig a BGF KVIFK-n vizsgázók körében, ami 2138 vizsgázó adatait jelenti. A nyelvvizsga írásbeli részét középfokon öt részfeladat alkotja: lexikainyelvtani teszt, szövegértési, közvetítési, beszédértési és írásfeladat. Mivel a nyelvvizsgán – az érettségi-felvételi vizsgától eltérően – szóbeli rész is van és az összehasonlításhoz nincs szükség a szóbeli vizsga adatainak elemzésére, ezért itt nem tudjuk a végső pontszám átlagát a részpontszámok átlagával összehasonlítani.
2. ábra BGF NYTK német nyelvvizsga írásbeli rész; átlageredmények (százalék) A 2. ábra tehát a nyelvvizsga írásbeli részén elért átlageredményeket szemlélteti. Látható, hogy ezek a pontszámok valamivel egységesebb képet mutatnak, mint az érettségi-felvételi vizsgán elért pontszámok, ám itt is szembeötlő, hogy a lexikai-nyelvtani teszt eredménye kb. 10-11%-kal elmarad a többi feladatnál mért eredményektől. A szakmai nyelvvizsgán a szövegértési feladatok megoldása sikerült leginkább, 64%-os eredményt értek el a vizsgázók.
326
SZŐKE A: A NÉMET NYELVŰ ÍRÁSKÉSZSÉG VIZSGÁLATA... A közvetítési, ill. a beszédértési feladatok állnak a második helyen, mindkét esetben 62%-os teljesítménnyel. Mindössze 1% az eltérés a sorban következő írásfeladatot tekintve, ami 61%os teljesítménynek felel meg. A sort – mint már jeleztem – itt is a lexikai-nyelvtani teszt zárja, 51%-os teljesítményt mutatnak az itt elért pontszámok. Megállapítható tehát, hogy a nyelvvizsga feladatai között az írásfeladatnál elért átlageredmények és a többi feladat eredményei között nincsen szignifikáns különbség, kivéve a lexikai-nyelvtani teszt pontszámait. Ha az érettségi-felvételi kreatív írásfeladatának (59%), ill. a nyelvvizsga írásfeladatának (61%) átlageredményeit vetjük össze, akkor sem látunk nagy eltérést. Kijelenthető-e biztosan – az adatok alapján –, hogy a BGF KVIF Karára jelentkezők közepes íráskészséggel érkeznek, majd szintúgy közepes íráskészséggel távoznak onnan??? Az előző adatok azt mutatják, hogy – legalábbis számszakilag – nem sok változás történik a hallgatók íráskészségét illetően a „bejövet” és a „kimenet” között. Ebben az esetben akár igazuk is lehet azoknak, akik az íráskészség fejlesztésének szükségességét megkérdőjelezik. Lehetséges, hogy bizonyos műfajok, szövegtípusok (pl. üzleti levél) már a régi, hagyományos formában nem léteznek ugyan, de az új műfajok vagy a régiek új formában való megjelenése továbbra is feladatunkká teszik az íráskészség fejlesztését. A leendő munkaadó például első benyomásait a munkavállalóról a beküldött önéletrajza és motivációs levele alapján szerzi, ezeket ma már gyakran egy e-mail címre kell eljuttatni. Csak a meggyőző és megfelelően elkészített önéletrajz és motivációs levél esetén kerülhet sor az állásinterjúra is. A munkaadó először az írásbeli kommunikáció alapján ítéli meg a munkavállaló alkalmasságát a meghirdetett állásra. Mindezek alapján úgy gondolom, a fenti kérdésre a válasz nem lehet határozott igen. Mielőtt válaszolnánk, meg kell vizsgálnunk, mi történik a szaknyelvoktatás során, mit teszünk, mit kellene tennünk az íráskészség fejlesztésének érdekében.
5. Ami a köztes időszakban történik 5.1. Minőségi változás Tudjuk, hogy a nyelvvizsgán más íráskészséget mérünk, mint az érettségifelvételi vizsgán, hiszen „kimenetkor” szaknyelvi íráskészségről beszélünk, míg a felvételinél, a kreatív írásfeladatnál általános nyelvi íráskészséget várunk el. Ez pedig lényeges minőségi különbséget jelent. A hallgatót itteni szaknyelvi tanulmányai során a szaknyelv-specifikus műfajokkal ismertetjük meg, ami elsősorban szaknyelvi háttérbe ágyazott feladatmegoldást jelent és kevésbé kreativitást, bár utóbbi némely feladat megoldásánál szintén szerepet játszhat. Az idegen nyelvi képzés nem korlátozódik a képzési követelményekben előírt szakmai nyelvvizsgá(k)ra való felkészítésre, hanem annál szélesebb körű és
327
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 mélyebb, tehát az íráskészség fejlesztése is többet jelent a nyelvvizsgára való felkészítésnél. Konkrétan: a gazdasági szaknyelv tanítása során megpróbáljuk elérni, hogy a hallgató tudjon vállalati belső kommunikációs anyagot összeállítani, jelentést és emlékeztetőt készíteni, jegyzőkönyvet írni a formai követelmények betartásával, tudjon az üzletmenet lényeges szakaszaira jellemző leveleket írni, a külföldi számára jól értelmezhető termék- és szolgáltatás-leírást és a vállalatot ismertető anyagot készíteni, tudjon formailag is megfelelő meghívást készíteni, a célnak megfelelő programot, útitervet összeállítani valamint tudjon álláspályázatot – önéletrajzot, motivációs levelet – készíteni. Az idegen nyelvi képzés a készségek, kompetenciák és tanulási stratégiák fejlesztésére is koncentrál és igazodik az adott szakma által az idegen nyelvet használóval szemben állított követelményekhez.
5.2. Az információs társadalom kihívásai Az alábbiakban két friss kutatás eredményeit szeretném röviden bemutatni, hogy eldönthessük, jó úton járunk-e és megfelel-e szaknyelvoktatási gyakorlatunk az információs társadalom elvárásainak. Mindkettő W EI ZHU nevéhez fűződik, aki a Dél Floridai Egyetemen tanít, amelyet kb. 35-36 000 diák látogat. Első tanulmányában (2004a) üzleti kurzusokat vizsgált meg ezen az egyetemen az íráskészség fejlesztésének szempontjából és fogalmazta meg ajánlásait ezzel kapcsolatban az idegen nyelv-oktatás területén. 95 kurzus tematikáját valamint handout-jait elemezte, 12 elkészített írásművet vizsgált meg és 6 professzorral készített interjút. A tanulmányból kitűnik, hogy a gazdasági kurzusokon belül is nagy hangsúlyt fektetnek az írásfeladatokra és rendkívül széles a műfajok, szövegtípusok spektruma. A szemináriumok tematikájában megtaláljuk a hagyományos levél, ill. feljegyzés megírása mellett e-mail, esettanulmány, különböző elemzések (pl. könyvek, cikkek, „aktuális üzleti helyzet”), üzleti jelentés, projektmunka stb. elkészítését és prezentációk írásos előkészítését is. Megfigyelte, hogy ezek a feladatok, ill. megoldásuk legtöbbször valamilyen egyéb készség, kompetencia fejlesztésével is együtt jártak. Legtöbbjüknél szükség volt kognitív készségekre, elemző-készségre, problémamegoldó készségre, döntések érvekkel, bizonyításokkal való alátámasztására, valamint az adott tudományágnak megfelelő szaknyelv használatára, ill. az írott angol nyelv szabályainak ismeretére. Ezen kívül a feladatok többsége erősen team-munkára ösztönző vagy kifejezetten team-munkában elkészítendő feladat volt. Az elmondottakból az idegen nyelv tanításába Z HU ezen tanulmánya szerint szinte minden átemelhető. A hagyományos formákon túlmutató szövegtípusok és műfajok tantervi integrálása, valamint a tudatosabb készségfejlesztés is. Az íráskészség fejlesztésével párhuzamosan jobban kellene koncentrálni egyéb készségekre és kompetenciákra és arra, hogy a hallgatókban tudatosítsuk, hogy különböző befogadó közönségnek (pl. menedzsment, befektetők vagy banki szakemberek) különböző módon kell átadni az információkat – még írásos formában
328
SZŐKE A: A NÉMET NYELVŰ ÍRÁSKÉSZSÉG VIZSGÁLATA... is. Valamint előtérbe kellene helyezni a team-munkára való képesség fejlesztését, amivel a későbbi szakmai szituációkra is felkészíthetjük a hallgatókat. ZHU másik kutatásában (2004b) több üzleti, ill. mérnök szakon tanító tanárral készített interjút az íráskészség szerepéről és tanításáról. 10 interjú alapján arra a megállapításra jutott, hogy minden megkérdezett fontosnak tartja az íráskészség szerepét a tanított szakon, de nem mindenki látja egyformán a készségek transzferabilitását. Némelyek szerint a készségek transzferabilitása kérdéses, egyesek szerint az általános készségek különösebb nehézség nélkül átvihetők, míg mások szerint a szaknyelvi aspektusra külön hangsúlyt kell fektetni.
5.3. Feladataink Milyen tanulsággal szolgálnak számunkra ezek a kutatások? • Lényeges, hogy az üzleti élet elvárásait, folyamatait naprakészen ismerjük és ezeket az idegennyelv-tanítási folyamatba átültessük. • Folyamatos szükségletelemzéseket kell végeznünk, hogy lépést tartsunk az esetleges változásokkal. • Fontos a meglévő tapasztalatok hasznosítása és az új eredmények beépítése a szakmai munkába. • A készségek transzferabilitása kérdésként merült fel, ezzel kapcsolatban további kutatásokra lenne szükség.
6. Problémák, további kutatási lehetőségek Kutatásom során a következő problémák merültek fel: • A két minta (érettségi-felvételi, ill. nyelvvizsga) populációja nem azonos, így az eredmények közötti összefüggések sem lehetnek igazán relevánsak. • Az írásfeladat értékelése mind az érettségi-felvételi, mind a nyelvvizsga során szubjektív módon történik, tehát sohasem ad olyan objektív képet mint pl. a lexikai-nyelvtani feladatok értékelése. • A fordítási feladat is szubjektív értékelésű, így valószínűsíthető, hogy ennek köszönhető a többi feladathoz mérten jobb teljesítmény. • Az érettségi-felvételi kreatív írásfeladatánál az értékelés három szempont alapján történt egy analitikus skálán, a tartalmat, a szövegalkotást és a nyelvi megvalósítást kellett pontozni. A tartalomra max. 8 pontot, a szövegalkotásra max. 5 pontot és a nyelvi megvalósításra max. 7 pontot lehetett adni. A skálák 3 illetve 4 fokúak voltak. A nyelvvizsga írásfeladatát ugyan szintén analitikusan kell értékelni, de négy szempont alapján, mindegyiknél ötfokozatú skálán mérve. A tartalmi-minőségi változáson túl, ebből következően is sérülhet a két feladat eredményeinek összehasonlításakor a reliabilitás. További lehetőségek a kutatásban:
329
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 • Hasznos lehetne egy korrelációs vizsgálat, amikor a lexikai-grammatika tudás és az íráskészség, vagy a szövegértés és az íráskészség összefüggéseit próbáljuk feltárni. • Az igazi megoldást valószínűleg egy longitudinális kutatás jelentené, amikor legalább 3 éven át folyamatosan megismételjük ezeket a vizsgálatokat és azok eredményeit hasonlítjuk össze, mert ebben az esetben van esély arra, hogy a minták populációi esetleg azonosak legyenek, ill. nagyobb átfedés, egybeesés legyen köztük.
Irodalomjegyzék A BGF NYTK vizsgatájékoztató füzete A szakmai idegen nyelvi képzés tanterve a BGF KVIF Karán Hazánk elmaradott az információs társadalom építésében In: MNO 2004. 10. 04. A netikett nincs kőbe vésve In: HVG Háló Kalauz az Internethez 2004. szeptember Információgazdaság és információs társadalom http://net.hu/telecomputer/2_09/18_1.htm Az információs társadalom meghatározása http://www.logsped.hu/it041010htm ZHU, WEI (2004a): Writing in business courses: an analysis of assignment types, their characteristics, and required skills In: English for Specific Purposes Volume 23, Issue 2, 111-135 pp. ZHU, WEI (2004b): Faculty views on the importance of writing, the nature of academic writing, and teaching and responding to writing in the disciplines In: Journal of second language writing 13, 29-48 pp.
330
