08 | 2013
Der Wirtschaftsreport der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara gazdasági jelentése
Meinung
Wachstum braucht eine breite Basis Von Gabriel A. Brennauer
Hintergrund: Privater Konsum in Ungarn Meldungen: Wie wichtig ist die Eurozone Konjunkturmonitor Zahl des Monats: 286 kg
Tartalom 5 6 7 8
Konjunktúra-monitor Hírek: Mennyire fontos az euró-övezet? Háttér: Lakossági fogyasztás Magyarországon Vélemény A hónap száma: 286 kg
sreport
3 2012 | 201
ungen in zu Vergüt sche Daten ehmensdaten e, empiri n Untern bietet aktuell auf interne Ungarn . Er basiert ungsreport in Ungarn Der Vergüt n Unternehmen internationale Arbeitnehmer. 13 000 für rund nen en Positio markt zu 86 typisch schen Arbeits Inhalt: gaben ungari dem Aus Vergütungsan Trends auf dem schen und detaillierte gungen der ungari ) Rahmenbedin Verdienststatistiken (Excel-Tabellen abellen) schen Amtes Umfangreiche des Statisti tung (Excel-T sstatistiken Arbeitsverwal Beschäftigung Lohn- und
Vergütung
3 2012 | 201
2 3 4 8
Vergütungsreport 2012/13 : Bestellung Zsófia Sencz @ahkungarn.hu Email: sencz 76 46 1 345 Tel.: +36
dd 1
r 2013.in
_de_bo
́si_dvd
Béreze
Ungarn 2012
um Autoren: Rab, Kienba um Manuela er, Kienba Beate Mautn DUIHK Dirk Wölfer, DUIHK Zsófia Sencz,
sreport
g: Projektleitun Kienbaum Rab, Manuela DUIHK Dirk Wölfer,
gsreport Vergütun| 2013 Ungarn
ben 8 Tuchlau 1010 Wien Österreich 88-22 1 533 51 m Tel.: +43 88-40 1 533 51 @kienbaum.co Fax: +43 nsation.vienna Email: compeienbaum.com Web: www.k
Kienbaum
Verlässliche und aktuelle Benchmarks zur Ermittlung marktgerechter Vergütungen in Ungarn
be
14. Ausga
Management Kienbaum Consultants
t DUIHK,
utca 30. Lövőház st 1024 Budape Ungarn 24 1 345 76 Tel.: +36 14 1 345 76 u Fax: +36
[email protected] Email: woelfe hkungarn.hu Web: www.a
© Copyrigh
Industriearische er Deutsch-Ung lskamm und Hande
Vergütung
Inhalt
erfolgreich kann die Wirtschaft nur sein, wenn generell ein investitionsfreundliches Umfeld herrscht – für alle Branchen, vom verarbeitenden Gewerbe bis hin zum Dienstleistungs- und Versorgungssektor. Die derzeit in Vorbereitung befindlichen Programme zum Einsatz der EU-Fördermittel im Zeitraum 2014-2020 bieten eine gute Chance, mehr Investitionen anzuregen. Nach dem Willen der Regierung soll dabei ein deutlich größerer Teil der Strukturmittel der EU für die direkte Wirtschaftsförderung eingesetzt werden. Das Wirtschaftsministerium hat früh begonnen, mit wichtigen Akteuren Konsultationen zur Verwendung dieser Mittel zu führen – das ist ausdrücklich zu begrüßen. Um die EU-Mittel in Zukunft effektiv einzusetzen, kommt es später darauf an, den Zugang dazu möglichst einfach und transparent zu gestalten und für möglichst viele Wirtschaftszweige zu öffnen. Zusammen mit verlässlichen allgemeinen Rahmenbedingungen könnten dann auch die Investitionen wieder steigen – nicht nur in der Automobilindustrie. ❙
Anfang November findet zum ersten Mal die Fachmesse „Automotive Hungary“ statt. Auch die DUIHK wird dort mit einem Gemeinschaftsstand deutscher Firmen vertreten sein. Die Fahrzeugindustrie gilt zurecht als eine der wirtschaftlichen Erfolgsgeschichten des Landes. Namhafte Automobilhersteller und -zulieferer aus aller Welt haben erfolgreiche Tochterunternehmen in Ungarn, die Branche trägt maßgeblich zur Industrieproduktion, zu Beschäftigung und Investitionen bei. (Mehr zur Bedeutung des Fahrzeugbaus für die ungarische Wirtschaft können Sie in der Juni-Ausgabe der WiU kompakt nachlesen.) Doch die Autoindustrie allein kann die Wirtschaft des Landes nicht dauerhaft tragen – dazu muss ein gesunder Branchenmix vorhanden sein, der auch Konjunkturflauten in einzelnen Marktsegmenten verkraftet. Ungarns wichtigste Herausforderung ist derzeit die Belebung der Investitionstätigkeit in allen Branchen. Gezielte finanzielle Förderungen in ausgewählten Bereichen können als Katalysator wirken, doch dauerhaft
2012
Full lish n envgecrlusdioed!
in Ungarn rnehmen nale Unte estellte Internatio nde Ang er und leite Mitarbeit
in
3
.01 14:48:2
2012.12
www.ahkungarn.hu/verguetung
Hintergrund
Kurzmeldungen
Privater Konsum in Ungarn
Wie wichtig ist die Eurozone
Ein entscheidender Faktor für die Binnennachfrage und damit für das Wirtschaftswachstum insgesamt ist der private Konsum. Der umfasst jedoch weit mehr als nur den Einzelhandelsumsatz. Neben den Ausgaben der privaten Haushalte gehören dazu auch Leistungen des Staates, die den Bürgern für Konsumzwecke bereitgestellt werden. In Ungarn macht der private Konsum 63% des Bruttoinlandsproduktes aus – deutlich weniger als in den meisten anderen Ländern der EU.
Gerade in Bezug auf Deutschland, aber auch im Falle Ungarns wird oft betont, dass die Wirtschaftsaussichten ganz maßgeblich von der Nachfrage in der Eurozone bestimmt werden. Doch für welche Länder ist der Euroraum tatsächlich wichtig?
Von Dirk Wölfer
7.490
5.167
12.188
10.305
14.222
14.610
14.258
15.130
15.501
21.016
17.906
25.909
23.750
26.105
34.338
33.887
36.307
36.192
38.961
38.905
davon EH-Kaufkraft* 40.761
43.870
41.125
44.091
46.225
45.023
47.799
47.424
Kaufkraft insgesamt
IE AT DK FR BE UK IS DE FI IT SE EU27 ES NL GR SI PT TR SK CZ PL LT LV EE HR HU RO BG UA
48.932
2012, in Euro/Haushalt
* Einzelhandelskaufkraft (nicht für alle Länder verfügbar, teilweise Angaben für 2010-2011) Quelle: GfK
Je Einwohner erreicht der individuelle Konsum in Ungarn 6.200 Euro, davon entfallen 5.200 Euro auf die privaten Konsumausgaben, und 1.000 Euro auf konsumwirksame Leistungen des Staates. Damit erreicht Ungarn nur etwa ein Drittel des EU-Durchschnitts (18.100). Bereinigt um die Unterschiede in den nationalen Preisniveaus ist der Abstand aber deutlich geringer: Ungarn kommt in
Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft
Unternehmen, die Waren und Dienstleistungen für den Endverbraucher anbieten, verwenden darüber hinaus spezielle Statistiken zur „Kaufkraft“. Vereinfacht kann sie als Summe aller Nettoeinkünfte der Bevölkerung bezeichnet werden. Diese Nettoeinkünfte stammen aus mehreren Quellen: aus Arbeitseinkommen, aus Renten und Transferleistungen des Staates sowie Einkommen aus Vermögen und aus Unternehmertätigkeit. Das Marktforschungsunternehmen GfK gibt für 2012 für Ungarn eine jährliche Kaufkraft von knapp 4.900 Euro je Einwohner an, pro Haushalt entspricht das durchschnittlich knapp 12.200 Euro. Damit liegt Ungarn deutlich unter den Werten anderer mittelosteuropäischer Länder. Doch selbst die allgemeine Kaufkraft ist nicht immer aussagekräf-
tig genug. Denn von den Einkommen gehen natürlich Ausgaben für Mieten oder Hypothekenzinsen, für Versicherungen, Reisen oder Dienstleistungen ab, außerdem sparen die Haushalte einen Teil der Einkommen oder investieren z.B. in Immobilien. Erst wenn alle diese Ausgaben abgezogen werden, ergibt sich die „Einzelhandelskaufkraft“, also jenes Geld, das die Bürger in die Geschäfte tragen. In den europäischen Ländern bleiben laut GfK zwischen 25 und 40% der Gesamtkaufkraft für den Einzelhandel übrig – in Ungarn sind es überdurchschnittliche 42%, in Deutschland nur 27%. Das bedeutet, dass von den Einkommen eines privaten Haushalts in Ungarn letztlich rund 5.100 Euro im Einzelhandel ausgegeben werden können. Dieser Wert deckt sich annähernd mit dem tatsächlichen Umsatz des ungarischen Einzelhandels, der 2012 laut Statistikamt rund 5.780 Euro (1,67 Mio. Forint) erreichte. ❙
Von den gesamten nationalen Ausfuhren der 27 EU-Länder gehen insgesamt 46% in die Euro-Länder (EA-17). Und erstaunlicherweise gehen auch die Exporte der 17 Euro-Länder zu 46% in andere Euro-Länder. In beiden Fällen werden also 54% der Waren in Länder mit nationalen Währungen geliefert.
Am höchsten ist der Anteil der Eurozone am Export Luxemburgs und Tschechiens (jeweils rund zwei Drittel), auch Ungarn liegt mit rund 55% deutlich über dem Durchschnitt. Besonders gering ist das Gewicht der Eurozone für den Export der baltischen Staaten und Griechenlands (jeweils
Absatzmärkte der Ausfuhren der EU-Länder 2012, Anteile in % des Gesamtexports des Landes Eurozone – Deutschland
Eurozone – sonstige
EU – nicht-Euro
Nicht-EU-Länder
100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 LU CZ NL PT BE HU AT SI PL RO ES FR EU27 EA17 SK UK BG IT IE SE DE DK LT LV FI GR EE
„Kaufkraftstandards“ (KKS) auf 10.600 je Einwohner, gegenüber 18.100 KKS im EU-Durchschnitt.
Kaufkraft in Europa
EA17 – Eurozone
Zusammensetzung der Einkommen
Privater Konsum in ausgewählten Ländern (2012) *
14
42
17
8 19
Nettoverdienste Renten Sonstige Transferleistungen Unternehmer-Einkommen Vermögenseinkommen Quelle: MNB
2
Kaufkraftstandards je Einwohner
Konsumausgaben der privaten Haushalte
Konsumausgaben des Staates für den Individualverbrauch
Konsumausgaben der privaten Haushalte
Konsumausgaben des Staates für den Individualverbrauch
Bulgarien
3,500
400
7,700
900
Tschechien
7,200
1,600
10,000
2,200
Estland
6,400
1,400
8,800
1,900
Kroatien
6,100
k.A.
9,200
k.A.
Lettland
6,700
800
k.A.
k.A.
Litauen
7,000
1,100
11,400
1,800
Ungarn
5,200
1,000
8,900
1,700
Polen
6,000
1,000
10,200
1,700
Rumänien
3,800
600
7,700
1,100
Slowenien
9,900
2,100
12,100
2,600
Slowakei
7,400
1,100
10,800
1,700
EU-27
14,600
3,500
14,600
3,500
Deutschland
18,100
4,000
17,400
3,800
Österreich
19,500
4,100
17,800
3,700
* laut volkswirtschaftlichen Gesamtrechnungen
08 | 2013
WiU kompakt
Quelle: Eurostat
Deutschland selbst ist für viele EU-Länder der wichtigste Absatzmarkt, und nimmt insgesamt rund 13% aller EUExporte ab. Besonders hoch ist der Anteil Deutschlands an den Ausfuhren Tschechiens und Österreichs (31 bzw. 30%), gefolgt von Polen, Ungarn und Holland (jeweils rund 25%). ❙
Quelle: Eurostat, eigene Berechnungen
Euro je Einwohner
2012, Anteil in %
rund 30%), aber auch Deutschland ist mit 37% deutlich weniger abhängig von der Eurozone als andere Länder der EU. Das liegt u.a. daran, dass Deutschland bereits 6% seiner Ausfuhren an China liefert, deutlich mehr als jedes andere Land der EU und doppelt so viel wie die 27 Länder im Durchschnitt. Die deutsche Industrie setzt heute übrigens rund 52% ihrer Produktion im Inland ab, und 48% im Ausland. Von den 48% Auslandsumsatz gehen aber gerade einmal 19% in die Eurozone, 29% hingegen in Nicht-Euro-Länder.
SEPA-Regelungen Mehr Informationen zu SEPA:
Rechtzeitig umstellen! Ab 1. Februar 2014 dürfen Kre-
ditinstitute in Deutschland ausnahmslos alle Überweisungen und Lastschriften nur noch nach den neuen, europaweit einheitlichen SEPA-Regelungen vornehmen – auch bei Zahlungen innerhalb Deutschlands. Im bargeldlosen Zahlungsverkehr ersetzt dann auch im Inland die „IBAN“ die bisherige Kennung aus Kontonummer und Bankleitzahl. Die Deutsche Bundesbank, das Bundesfinanz-
ministerium, die Kreditwirtschaft und die Wirtschaftsverbände rufen deshalb die Unternehmen auf, schnellstmöglich auf die neuen Zahlungsverfahren umzurüsten. Anderenfalls können sich Zahlungen empfindlich verzögern. Zwar sind SEPA-Überweisungen bereits seit Anfang 2008 möglich, im ersten Quartal 2013 wurden in Deutschland jedoch lediglich 8,7 Prozent aller Überweisungen mit Angabe der europaweit ein-
www.bundesbank.de/Redaktion/DE/ FAQ_Listen/zahlungsverkehr_sepa.html
heitlichen IBAN durchgeführt. Die Umstellung auf das neue System erfordert zum einen die Anpassung der IT-Systeme, zum anderen die Beschaffung einer Gläubiger-Identifikationsnummer von der Deutschen Bundesbank. Sie ist Voraussetzung für die Nutzung der SEPA-Lastschrift, z.B. für den Einzug von Rechnungen. Für private Verbraucher gilt bei der Umstellung auf SEPA eine Übergangsfrist von zwei Jahren. ❙
WiU kompakt
08 | 2013
3
Monitor
Monitor
Einzelhandelsumsatz Kiskereskedelmi forgalom volumenindexe Volumenindex (2010=100), saison- und kalenderbereinigte Werte 2010 átlaga = 100 (szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok)
102,0 101,0 100,0 99,0 98,0 97,0
2013
2012
2011
96,0
Quelle | Forrás: KSH
Das ungarische Bruttoinlandsprodukt wuchs im zweiten Quartal erstmals seit eineinhalb Jahren wieder. Allerdings war der Anstieg zum Vorquartal minimal (+0,1%), im ersten Halbjahr lag die Wirtschaftsleistung noch immer um 0,1% unter dem Vorjahresniveau. Eine deutliche konjunkturelle Trendwende erwarten wir auch im zweiten Halbjahr noch nicht, und halten daher an unserer Prognose vom Anfang des Jahres fest, wonach das BIP 2013 um 0,5-1% ansteigen wird.
Die Industrieproduktion leidet unter der weiter rückläufigen Binnennachfrage ( Jan.-Mai: -4%), die von der schwachen Auslandsnachfrage nicht kompensiert werden kann ( Jan.-Mai: +3%). Mit einer leichten Belebung ist erst im vierten Quartal zu rechnen, doch auch damit dürfte die Jahresproduktion der Industrie wohl nur um ca. 2-3% über dem Niveau von 2012 liegen.
Die Ausfuhren insgesamt lagen im Mai und Juni leicht unter dem Vorjahresniveau, im ersten Halbjahr insgesamt stiegen sie um 1%. Für das 2. Halbjahr dürften kaum mehr als 2-3% realistisch sein. Da die Importe minimal schneller ansteigen, könnte der Jahresüberschuss geringfügig zurückgehen, wird aber immer noch über 6 Mrd. Euro betragen.
Kaufkraft bei: zwar wurden zwischen Januar und Mai 30% mehr Personen in „gemeinnützige Arbeit“ vermittelt als im Vorjahr, doch deren durchschnittliche Vergütung liegt mit weniger als 80 TFt noch unter dem gesetzlichen Mindestlohn. (Die betreffenden Personen werden oft nur vorübergehend und meist nicht in Vollzeit beschäftigt.)
Der Einzelhandelsumsatz drehte nach zwei vielversprechenden Monaten (April: +3,5%, Mai +2,2%) im Juni wieder ins Minus. Die Kauflaune wird auch durch die Situation am Arbeitsmarkt gedämpft: die Zahl der Beschäftigten in der Privatwirtschaft ist nach einem Rückgang von fast 2% in 2012 in den ersten fünf Monaten 2013 weiter gesunken, die Unsicherheit beeinflusst auch das Kaufverhalten negativ. Die zusätzliche Beschäftigung im öffentlichen Dienst trägt wenig zu mehr
Die Bauwirtschaft verzeichnete im Mai schon zum vierten Mal in Folge kräftige Zuwächse gegenüber dem Vorjahr, in den ersten fünf Monaten lag das Plus bei gut 6% (saisonbereinigt). Dies ist vor allem zunehmenden Tiefbauaktivitäten zu verdanken, während der Wohnungsbau fast zum Erliegen gekommen ist. Im ersten Halbjahr wurde gerade einmal eine Wohnung pro 1.400 Haushalte fertiggestellt (Deutschland: 1 Wohnung für 370 Haushalte), und die Baugenehmigungen sind noch immer rückläufig. ❙
A második negyedévben bővült
a magyar bruttó hazai termék – másfél éve először. A növekedés azonban mindössze 0,1 százalék volt az előző negyedévhez képest, az első félév teljesítménye még mindig 0,1 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől. Egy erőteljes gazdasági fordulatot a második félévben sem várunk, ezért fenntartjuk az év elején adott elrőrejelzésünket, miszerint idén 0,5-1 százalékkal nőhet a GDP.
Az ipari termelés a továbbra is csökkenő tendenciát mutató belföldi kereslettől szenved (1. félév: -4%), amelyet a gyenge külpiaci kereslet egyelőre nem képes ellensúlyozni (+3%). Valamelyest gyorsuló élénkülésre csupán a negyedik negyedévben számítunk, de még ezzel együtt is az ipari termelés éves volumene csak mintegy 2-3 százalékkal haladhatja meg a 2012-es szintet.
A kivitel májusban és júniusban is elmaradt az előző éves szinttől, az első félév egészében alig nőtt (+1%), és a második félévben sem várható 2-3 százaléknál magasabb növekedési ütem. Mivel a behozatal minimálisan ugyan, de mégis gyorsabban emelkedik, ezért a külkereskedelmi mérleg éves többlete kis mértékben csökkenhet, de az idén is meghaladhatja a hat milliárd eurót. A kiskereskedelmi forgalom két ígéretes hónapot követően (az áprilisi +3,5 és a májusi +2,2 százalékot követően) júniusban ismét negatívba fordult. A vásárlókedvet visszafogja a munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatos bizonytalanság is: a versenyszférában foglalkoztatottak száma a 2012-ben mért közel két százalékos csökkenést követően 2013 első öt hónapjában tovább csökkent. A növekvő közfoglalkoztatás viszont csak csekély mértékben képes hozzájárulni a
Aktuelle Konjunkturindikatoren 2010 1
2011 1
2012 1
2012-11
2012-12
2013-01
2013-02
2013-03
2013-04
2013-05
2013-06
2013-07
Industrieproduktion 3
+10,3
+5,7
-1,3
-8,1
-2,8
-1,8
-1,6
-1,4
+2,6
-2,1
+1,7
::
Auftragseingang der Industrie:
+18,7
+8,6
Ipari termelés 3
+1,0
+44,6
-7,4
-3,1
-8,7
-24,8
+8,5
-3,6
-5,5
::
Bauproduktion 3
-10,6
Az ipar új rendelésállománya
-8,1
-6,2
-13,3
-4,0
-5,9
+5,6
+6,8
+7,2
+11,2
+12,9
::
Ausfuhren (Euro-Basis):
Építôipari termelés 3
+20,8
+11,9
+0,1
-1,9
-8,5
+4,3
-1,3
-2,6
+11,7
-1,9
-3,0
::
Kivitel (euró-alapon)
Einfuhren (Euro-Basis)
+19,0
+10,6
+0,5
-1,8
-6,2
+5,2
+0,3
-5,8
+7,6
-0,7
-0,3
::
Behozatal (euró-alapon)
Einzelhandelsumsatz 2
-2,2
+0,3
-2,2
-4,7
-2,7
-2,3
-1,2
-3,0
+3,5
+2,2
-0,4
::
Kiskereskedelmi forgalom 2
Beschäftigte 10
+2,9
-0,3
-2,1
-2,4
-2,2
-0,4
-0,5
-0,5
-0,3
-0,4
-0,1
::
Alkalmazottak 10
Bruttolöhne 10
+3,3
+5,3
+7,2
+6,3
+8,5
+3,5
+1,4
+2,8
+5,7
+3,7
+2,8
::
Bruttó-keresetek 10
Verbraucherpreise
+4,9
+3,9
+5,7
+5,2
+5,0
+3,7
+2,8
+2,2
+1,7
+1,8
+1,9
+1,8
Erzeugerpreise
+4,5
+4,2
+4,3
-2,9
-1,8
-0,9
+0,8
+2,2
+0,7
-1,3
0,6
::
Ipari termelôi árak
Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-4) 3
+1,3
+1,6
-1,8
::
-2,5
::
::
-0,5
::
::
+0,2
::
Bruttó hazai termék (elôzô év) 3
Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-1) 3,4
::
::
::
::
-0,5
::
::
+0,6
::
::
+0,1
::
Bruttó hazai termék (elôzô negyedév) 3,4
Niveau zum Ende des Zeitraums
Arbeitslosenrate (%) 5
11,2
10,9
10,9
10,6
10,7
11,2
11,6
11,8
11,0
10,5
10,3
::
Haushaltsdefizit (%) 6
-3,3
-8,1
-2,1
-4,2
-2,1
-2,4
-2,2
-2,0
-3,1
-2,8
-2,8
-3,5
Költségvetési deficit (%) 6
Basiszins der Zentralbank (%)
6,00
7,00
5,75
6,00
5,75
5,50
5,25
5,00
4,75
4,50
4,25
4,00
Az MNB alapkamata (%)
Zinsen für Firmenkredite (%) 7
9,00
9,58
10,25
9,78
9,47
9,29
9,09
8,90
8,56
8,43
8,11
::
Umlaufrendite (%) 8. 9
7,39
7,73
7,73
6,82
6,11
6,34
6,25
6,27
5,32
5,64
6,12
6,41
Wechselkurs EUR-HUF 9
275,41
279,21
289,42
282,4
285,0
293,7
292,7
303,1
298,8
292,6
295,8
294,9
Veränderung zum Vorjahr in %
p Schätzung. 1 Jahresdurchschnitte. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP, ohne Gemeindehaushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt. 10 nur gewerbliche Wirtschaft.
4
Az építőipar májusban már sorrendben negyedszer könyvelhetett el erőteljes növekedést az előző évhez viszonyítva, a (szezonális hatásoktól megtisztított) növekedés az év első öt hónapjában meghaladta a hat százalékot. Ez mindenekelőtt az erősödő mélyépítési tevékenységnek tudható be, miközben a lakásépítés szinte teljesen megállt. Az első félévben 1.400 háztartásra jutott egy újonnan épített lakás (Németországban 370 háztartásonként épült egy lakás), és az építési engedélyek száma még mindig csökkenő pályán van. ❙
www.duihk.hu/hu/wirtschaft
A bruttó hazai termék alakulása Bruttoinlandsprodukt Ungarn Volumenváltozás az elôzô év azonos idôszakához, %* | Veränderung zum Vorjahr in %* 3 2 1 0 -1 -2 -3
* szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok * saison- und kalenderbereinigte Werte Forrás | Quelle: KSH
Volumenváltozás az elôzô évhez (%)
Fogyasztói árszínvonal
Szint az idôszak végén
Munkanélküliségi ráta (%) 5 p becslés. 1 éves átlag. 2 naptári hatással kiigazított. 3 szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munkaerôfelmérés
Vállalati hitelek kamata (%) 7
(LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap
Másodlagos piaci hozam (%) 8, 9
egyenlege a GDP %-ában, pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül. 7 1-5 léves futamidejû hitelek,
EUR-HUF árfolyam 9
Quelle: MNB
08 | 2013
Még több adat és elôrejelzés:
Aktuális konjunktúramutatók
Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft
vásárlóerőhöz: január és május között ugyan a tavalyinál 30 százalékkal több embert közvetítettek „közfoglalkoztatásba”, de a 80 ezer forint alatti átlagos díjazásuk még a törvényes minimálbértől is elmarad. (Az érintetteket gyakran csak átmenetileg és a legtöbb esetben nem teljes munkaidőben foglalkoztatják.)
2013
2013. augusztus
2012
August 2013
2011
Konjunktúra-monitor
2010
Konjunkturmonitor
állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû Forrás: MNB
WiU kompakt
WiU kompakt
08 | 2013
államkötvények. 9 havi átlag. 10 csak versenyszféra.
5
Hírek
Háttér
Mennyire fontos az euró-övezet?
Lakossági fogyasztás Magyarországon
Éppen Németország vonatkozásában, de Magyarországgal kapcsolatban is gyakran hangsúlyozzák, hogy a gazdasági kilátásokat alapvetôen az euró-övezetben mutatkozó kereslet határozza meg. De vajon az euró-övezet valójában mely országoknak fontos?
A belföldi kereslet és ezen keresztül a gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezôje a lakossági fogyasztás. Utóbbi azonban sokkal szélesebb a kiskereskedelmi forgalomnál, a háztartások fogyasztási költései mellett az egyéni fogyasztási célra nyújtott állami transzefereket is tartalmazza. Magyarországon a lakossági fogyasztás a GDP 63 százalékát teszi ki – ami jóval alacsonyabb arány, mint az uniós átlag.
Szerzô Dirk Wölfer
2012-ben, százalékos részesedés az ország teljes kivitelébôl 2012-ben, százalékos részesedés az ország teljes kivitelébôl Eurózóna – Németország
Eurózóna – egyéb
EU – nem euró-tagok
EU-n kívüli országok
100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0
LU CZ NL PT BE HU AT SI PL RO ES FR EU27 EA17 SK UK BG IT IE SE DE DK LT LV FI GR EE
0,0
EA17 – euró-övezet
Forrás: Eurostat, saját számítások
Az Európai Unió számos országának Németország a legfontosabb felvevőpiaca, az összes tagállam kivitelének 13 százalékát veszi fel. Kiemelkedően magas Németország részesedésese Csehország és Ausztria exportjában (31 ill. 30 százalékkal), majd Lengyel- és Magyarország, valamint Hollandia következik egyenként hozzávetőlegesen 25 szalékos német részaránnyal. ❙
Az egyéni fogyasztónak árukat és szolgáltatásokat kínáló vállalatok számára a nemzetgazdasági statisztika azonban nem eléggé pontos. Ezek a cégek ezért egyedi, a „vásárlóerőre” vonatkozó statisztikákat használnak. Kissé leegyszerűsítve, a vásárlóerő a lakosság teljes nettó jövedelmének összegét foglalja magában. Ez a nettó jövedelem több forrásból származhat: munkajöve-
De még az általános vásárlóerő sem ad kellően megalapozott képet a tényleges keresleti potenciálról. A jövedelemből ugyanis le kell vonni a lakásbérletet ill. a lakáshitel-törlesztési részleteket, a biztosítási díjakat, az üdülésre illetve szolgáltatásokra fordított kiadásokat, ezen kívül a háztartások a jövedelem egy részét meg is takarítják vagy befektetik például ingatlanba. Csak e kiadások levonása után kapjuk meg a „kiskereskedelmi vásárlóerőt”, tehát azt a pénzmennyiséget, amelyet a lako-
További felvilágosítás a SEPA rendszerrôl: www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/ MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/ mnbhu-msz-201206/turjan-brosch.pdf
6
Idôben át kell állni! 2014. február elsejétôl a német-
országi pénzintézetek átutalást és beszedési megbízást kivétel nélkül csakis az új, Európa-szerte egységes SEPA-szabályoknak megfelelően végezhetnek – a Németországon beüli fizetési forgalomban is. Ennek keretében a készpénzmentes fizetési forgalomban az „IBAN” váltja fel belföldön is a korábban használt, számlaszámból és bankazonosítóból álló megjelölést. A Német Szövetségi Bank, a Szövetségi
08 | 2013
WiU kompakt
Pénzügyminisztérium, a pénzügyi vállalatok és a gazdasági érdekképviseletek ezért közösen hívták fel a vállalatok figyelmét arra, hogy minél gyorsabban álljanak át az új fizetési eljárásra, máskülönben kellemetlen késedelmet szenvedhetnek a kifizetéseik. SEPA rendszerű utalást ugyan már 2008 elejétől lehet indítani, de 2013 első negyedévében Németországban csupán az átutalások 8,7 százalékát végezték az Európa-szerte egységes IBAN alapján. Az új rendszer-
re való átálláshoz egyrészről módosítani kell az informatikai rendszereket, másrészről pedig adós-azonosító számot kell beszerezni a Bundesbank-tól. Ez a feltétele a SEPA rendszerű beszedési megbízások teljesítésének, például számlák kiegyenlítése esetén. Magánügyfelek két éves átmenetet élveznek a SEPA rendszer bevezetésénél. Magyarországnak mint euróövezeten kívüli tagállamnak legkésőbb 2016. október 31-ig szintén át kell térnie a SEPA-ra. ❙
2012-ben és euróban egy háztartásra
7.490
5.167
12.188
10.305
14.222
14.610
14.258
15.130
15.501
21.016
17.906
25.909
23.750
26.105
34.338
* kiskereskedelmi vásárlóerô (nem áll rendelkezésre az összes országra, részben 2010-es ill. 2011-es adatok) Forrás: GfK
sok az üzletekben költenek el. Az európai országokban a GfK adatai szerint a teljes vásárlóerő 25-40 százaléka kerül a kiskereskedelmi üzletek pénztáraiba. Magyarországon ez az arány átlagon felüli – 42% –, miközben pl. Németországban csupán 27%. Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi magánháztartás jövedelméből végeredményben mintegy 5.100 eurót tud elkölteni a kiskereskedelemben.
Ez az érték egyébként nagyságrendileg megegyezik a magyar kiskereskedelem által ténylegesen elért árbevétellel, amely 2012-ben a KSH adatai szerint mintegy 5.780 eurót (1,67 millió forintot) ért el egy főre vetítve. ❙ Még több adat és elôrejelzés: www.duihk.hu/hu/wirtschaft
Jövedelemforrások összetétele vásárlóerôparitás/lakos
2012, százalékos részesedés
Háztartások fogyasztási kiadásai
Állami kiadások egyéni fogyasztási célokra
Háztartások fogyasztási kiadásai
Állami kiadások egyéni fogyasztási célokra
Bulgária
3.500
400
7.700
900
Csehország
7.200
1.600
10.000
2.200
Észtország
6.400
1.400
8.800
1.900
Horvátország
6.100
k.A.
9.200
k.A.
Lettország
6.700
800
k.A.
k.A.
Litvánia
7.000
1.100
11.400
1.800
Magyarország
5.200
1.000
8.900
1.700
Lengyelország
6.000
1.000
10.200
1.700
Románia
3.800
600
7.700
1.100
Szlovénia
9.900
2.100
12.100
2.600
Szlovákia
7.400
1.100
10.800
1.700
EU-27
14.600
3.500
14.600
3.500
Németország
18.100
4.000
17.400
3.800
Ausztria
19.500
4.100
17.800
3.700
* a nemzeti számlák alapján
33.887
36.307
36.192
38.961
38.905
ebbôl kiskereskedelmi v.e.* 40.761
43.870
41.125
44.091
vásárlóerô összesen
Lakossági fogyasztás egyes országokban (2012) * euró/lakos
SEPA-szabályok
Vásárlóerô Európában
46.225
delemből, nyugdíjakból és állami juttatásokból, valamint vagyonból és vállalkozói tevékenységből származó jövedelemből. A GfK piackutató vállalat adatai szerint Magyarországon az egy főre eső vásárlóerő közel 4.900 euró volt 2012-ben, egy háztartásra vetítve ez átlagosan közel 12.200 eurónak felelt meg. Magyarország ezzel jelentősen elmarad más középkelet-európai ország értékeitől.
45.023
gi fogyasztás Magyarországon mintegy 6.185 eurót tett ki, ebből 5.180 euró volt a háztartások fogyasztási kiadása, 1.005 euró pedig az államtól kapott természetbeni társadalmi juttatások értéke. Magyarország ezzel csupán mintegy harmadát éri el (a 18.100 eurónyi) uniós átlagnak, de ha kiszűrjük az eltérő árszintek hatását, a különbség már jóval alacsonyabb: „vásárlóerőparitáson” Magyarországon 10.600 euró az egy főre jutó lakossági fogyasztás, szemben az unió 18.100-as átlagával.
47.799
Tavaly az egy fôre esô lakossá-
47.424
százalékkal, jóval kisebb mértékben függ az euró-övezettől, mint az Európai Unió más országai. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy Németország már kivitelének hat százalékát szállítja Kínába, ami jóval nagyobb részesedés, mint az Európai Unió bármelyik országa esetén, és mintegy kétszerese az EU27-ek átlagának. Egyébiránt a német ipar termelésének mintegy 52 százalékát belföldön értékesíti és 48 százaléka jut külföldre. Az utóbbi 48 százaléknyi külföldi részből alig 19 százalék kerül az euró-övezetbe, míg 29 százalék nem eurós országokba irányul.
48.932
Csehország kivitelében szerepel az euró-övezet (mindkét esetben mintegy kétharmad résszel), Magyarország a maga 55 százalékával szintén jóval az átlag feletti mértékben rá van utalva az euró-övezeti piacra. Feltűnően csekély (mintegy 30 százalékos) az euró-övezet súlya a balti államok és Görögország kivitelében, de Németország is 37
IE AT DK FR BE UK IS DE FI IT SE EU27 ES NL GR SI PT TR SK CZ PL LT LV EE HR HU RO BG UA
A 27 uniós tagállam teljes kivitelének összesen 46 százaléka irányul az 17 tagállamból álló euró-övezetbe. Meglepő módon maga a 17 euróország kivitelének 46 százaléka szintén az euró-övezet más országaiba irányul. Mindkét esetben tehát az export 54 százalékát nem eurót használó országokba szállítják. A legnagyobb súllyal Luxemburg és
14
8 19
nettó keresetek nyugdíj egyéb transzferek vállalkozói jövedelem vagyonból származó jövedelem Forrás: MNB
Forrás: Eurostat
WiU kompakt
08 | 2013
42
17
7
08 | 2013
WiU kompakt
Vélemény
Zahl des Monats
A gazdaságnak széles alapokra van szüksége
286 kg Abfall „produzierte“ ein durchschnittlicher ungarischer Haushalt im Jahr 2010.
Szerzô Gabriel A. Brennauer
Das ist deutlich weniger als im Durchschnitt der EU-27 (436 kg), und etwa so viel wie
lommal az „Automotive Hungary” nemzetközi járműipari szakkiállítást, amelyen a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is – több német vállalattal együtt – közösségi standdal képviselteti magát. A járműipart joggal tekintik Magyarország egyik gazdasági sikertörténetének. Számos neves nemzetközi autógyártó és járműipari beszállító rendelkezik sikeres magyarországi leányvállalattal, az ágazat jelentős mértékben járul hozzá az ipari termeléshez, a foglalkoztatáshoz és a beruházásokhoz. (A járműipar a magyar gazdaságban betöltött szerepéről a WiU kompakt júniusi kiadása szolgál bővebb információval.) Az autóipar azonban önmagában nem képes tartósan eltartani az ország gazdaságát – ehhez az iparágak egészséges egyvelege szükséges, amely elviseli az egyes piaci szegmensek konjunkturális hullámzásait is. Magyarország legfontosabb kihívása jelenleg a beruházási tevékenység élénkítése, szinte minden ágazatban. Ennek során egyes kiemelt ágazatok célzott anyagi támogatásának ka-
im Durchschnitt der anderen 11 EU-Beitritts-
talizátor-hatása lehet, azonban a gazdaság egésze csak akkor lehet tartósan sikeres, ha az összes vállalkozás beruházásoknak kedvező környezetet élvez minden iparágban, a feldolgozóipartól a szolgáltatásokon át egészen a közművekig. Az Európai Unió által a 2014 és 2020 közötti időszakra biztosított támogatások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beruházások további ösztönzéséhez, a forrásallokációt részletező programokat éppen most állítják össze az érintett tárcák. A kormány szándéka szerint a jövőben az uniós források lényegesen nagyobb része közvetlenül a gazdaságba kerül majd. A Nemzetgazdasági Minisztérium már korán konzultációkat indított el a fontos szereplőkkel e források felhasználásáról, amit nagyon üdvözölünk. Az uniós alapok hatékony hasznosítása érdekében a későbbiekben célszerű minél egyszerűbbé és átláthatóbbá, valamint minél több gazdasági ágazat számára elérhetővé tenni a forrásokhoz való hozzáférést. A megbízható üzleti környezettel együtt ez biztosíthatja a beruházások bővülését – nem csupán az autóiparban. ❙ 3 2012 | 201 nemzetrországi Tanulmány nyújt a magya vállaló bérezési Bérezési ációkat s inform 13 000 munka es, aktuáli közel elemzés ány részlet latáról. Az si Tanulm A Bérezé si gyakor ok bérezé alapul. közi vállalat feldolgozásán adatainak
länder (281 kg). Deutschland liegt mit 444 kg im europäischen Durchschnitt. Nimmt man die Abfälle der Wirtschaft hinzu, kommt Ungarn auf 1.574 kg je Einwohner – das ist weniger als ein Drittel des EU-Durchschnitts von 4.986 kg (Deutschland: 4.446 kg). Quelle: Eurostat
A hónap száma 286 kg hulladékot „termelt” egy átlagos magyar háztartás 2010-ben. Ez lényegesen kevesebb mint az EU-27-ek átlaga (436 kg), és közel ugyanannyi, mint a többi 11 unióhoz csatlakozó ország átlagos mennyisége (281 kg). Németország a 444 kg-os teljesítményével az európai átlagot hozza. Ha a vállalkozások termelt hulladékot is hozzászámítjuk, akkor Magyarországon 1.574 kg hulladék jut egy fôre – ez kevesebb mint a 4.986 kg-os EUátlag egyharmada (Németország: 4.446 kg). Forrás: Eurostat
3 2012 | 201
November elején rendezik meg első alka-
Bérezési tanulmány 2012/2013 adatai bérezési mból: részletes A tartalo jellemzői munkakör általános oztatási 86 tipikus erőpiac ti Foglalk r munka ikái a Nemze A magya ek statiszt táblázatok) ikák Egyéni kereset ak alapján (Excel ozatási statiszt adatain és foglalk Szolgálat sági bértáblázatok) Nemzetgazda alapján (Excel ak a KSH adatain
ág
14.
Megbízható és aktuális adatok a magyar piaci viszonyoknak megfelelő bérek meghatározásához! lés: Megrende a Sencz Zsófi @ahkungarn.hu Email: sencz 76 46 1 345 Tel.: +36
indd 1
r_2013.
_hu_bo
́si_dvd
Béreze
2012 Kienbaum t DUIHK,
um Szerzők: Rab, Kienba um Manuela er, Kienba Beate Mautn DUIHK Dirk Wölfer, DUIHK a, Sencz Zsófi
Tanulm
Email: hkungarn.hu Web: www.a
tás: Projektirányí Kienbaum Rab, Manuela DUIHK Dirk Wölfer,
Magyaro
ány Mag
ben 8 Tuchlau 1010 Wien Ausztria 88-22 1 533 51 m Tel.: +43 88-40 1 533 51 @kienbaum.co Fax: +43 nsation.vienna Email: compe ienbaum.com Web: www.k
y Tanulmán Bérezési 2012 | 2013 rszág
yarorsz
Management Kienbaum Consultants
kiadás
Full lish n envgecrlusdioed!
on yarország latok Mag ztásúak özi válla Nemzetk vezető beos ottak és Alkalmaz
in
Bérezési
és ar Ipari Német-Magy i Kamara Kereskedelm utca 30. Lövőház st 1024 Budape Magyarország 76 24 1 345 Tel.: +36 14 1 345 76 ngarn.hu Fax: +36 woelfer@ahku
2
© Copyrigh
8
2
.01 14:46:3
2012.12
www.ahkungarn.hu/hu/berezes
Impressum | Impresszum Herausgeber | kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer | Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer
Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest
Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.
Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten | A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek
ISSN: 1588-8932
Redaktion | szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44
[email protected] | www.duihk.hu Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz
© 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.
Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.
