Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn
Holocén Természetvédelmi Egyesület 2013. december
A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA – 2013 – 2376 E számú pályázata biztosította
Holocén Természetvédelmi Egyesület 3525 Miskolc, Kossuth utca 13.
[email protected]; www.holocen.hu
TARTALOM 1. A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐ 1.1 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐJÉNEK JELLEMZÉSE 1.1.1 FELSZÍN ALATTI VIZEK 1.1.2 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE 1.1.3 A BÓDVA-VÖLGY RÉSZVÍZGYŰJTŐINEK JELLEMZÉSE 1.1.4 A BÓDVA-MEDENCE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KISEBB VÍZFOLYÁSOK 1.1.5 A BÓDVA VÍZMINŐSÉGE 1.1.6 ÖSSZEGZÉS 2. A VGT KONKRÉT INTÉZKEDÉSEI RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZFOLYÁS VÍZTESTEIN
ÉS
CÉLKITŰZÉSEI
A
BÓDVA
3. A 2009 ÓTA ZAJLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA 3.1 2009 ÓTA ZAJLÓ, ILLETVE ELKÉSZÜLT VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI ÉS ÁRVÍZVÉDELMI BERUHÁZÁSOK A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐN 3.1.1 A BÓDVA ÁRVIZEI, KIALAKULÁSUK OKAI 3.1.2 A 2010-ES B.-A.-Z MEGYEI ÁRVÍZ RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 3.1.3 A 2010-ES ÁRHULLÁMOK LEVONULÁSA A BÓDVÁN 3.2 A 2010-ES ÁRVÍZ HATÁSÁRA MEGVALÓSULT VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK A BÓDVAVÍZGYŰJTŐN 3.2.1 MEGÉPÜLT SZÜKSÉGTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN 3.2.2 MEGÉPÜLT ZÁPORTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN 3.2.3 A MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOKKAL ÉRINTETT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK 3.2.4 A
VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE
3.3 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐT ÉRINTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK 3.3.1 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE
4. A JAVASOLT ÖSSZEVETÉSE
INTÉZKEDÉSEK
ÉS
A
TÉNYLEGES
BEAVATKOZÁSOK
5 A VGT TERVEZÉSI FOLYAMATÁVAL EGY IDŐBEN TETT INTÉZKEDÉSI JAVASLATAINK A VÍZFOLYÁSOK SZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE 6 VÉGSŐ ÖSSZEGZÉS
1. A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐ 1.1 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐJÉNEK JELLEMZÉSE A Bódva Szlovákiában, a Szlovák-érchegység déli peremterületén, az 1187 m magas Nagy Csükerész lábánál ered, teljes vízgyűjtő területe 1727 km2, melyből a magyarországi rész 851 km2. A Bódva Észak-Magyarország legjelentősebb kisvízfolyása. A nagy folyókhoz képest vízjárása heves, sokkal kevésbé kiegyenlített. A magyarországi Bódva-vízgyűjtő (1. térképmelléklet) majdnem háromszög alakú területének határai északról az országhatár, aminek ezen szakasza szinte teljes hosszában a magyarországi természetes vízgyűjtő-határon húzódik. Délkeleten a Cserehátot szeli ketté, délnyugaton a Borsodidombságot választja el – délkeletről-északnyugat felé haladva – a Bódva teraszos dombhátaitól kezdve a Rudabányai-hegységen keresztül a Galyaság és az Aggteleki-karsztig húzódó határvonal. Az államhatártól Perkupáig a folyó jobb partján fekvő Tornai Alsó-hegy és a bal partján elhelyezkedő pannóniai üledékekből kiemelkedő mészkőszirtek határolják a völgyet. Perkupa után Szalonnáig egy keskeny szurdokszerű szakasz következik, ahol a Bódva a Rudabányai- valamint a Szalonnai-hegység között halad el, majd ezt egy tágas medencejellegű rész, a Szendrői-medence váltja fel. A tetőmagasságok itt mindössze 350 méter körüliek. Az Edelényi völgykapu előtt a Bódva a Szendrőládi szurdokon halad végig, majd Edelény térségében egy kiszélesedő, ellaposodó tájon végigvonulva Boldvánál a Sajóba ömlik, annak 69,3 fkm-énél. A területen több évezrede jelen lévő ember tájátalakító munkáját a jelenlegi felszínborítás jól tükrözi (2. térképmelléklet). Az emberi tevékenység miatt jelentős kiterjedésű másodlagos társulások jöttek létre, többek között a rétek és a gyepek. Ilyen területek közé tartoznak a települések környékén elhelyezkedő egykor művelt szántóföldek, gyümölcsösök is. A vízfolyások mentén mocsárrétek és patakkísérő égerligetek összefüggő állományai találhatóak, ez utóbbiak korábban jóval nagyobb kiterjedésűek voltak, de a termékeny patakvölgyek művelésbe vonása miatt nagyrészük a vízfolyások melletti keskeny sávba szorult. Tájidegen fafajták is képviselve vannak a területen, nevezetesen a fenyőfélék és az akác, amely néhol az őshonos fajokkal elegyedik, azonban önálló akácerdők is megtalálhatóak a területen. A hegy- és dombvidék jellegű területeken erőteljesen jelentkezik az erózió talajpusztító hatása, aminek következtében a talaj pH értéke jelentősen csökken. Ilyen helyeken a legrosszabb minőségi kategóriába tartozó, változatos kifejlődésű redzina talajok találhatóak. Minőségi szempontból a térség barna erdőtalajainak mintegy harmada a gyengén savanyú, a kétharmada közepesen savanyú talajok közé tartozik. A savanyúság azonban még az utóbb említett esetében sem jelent alapvető gátat a termőképesség szempontjából. 1.1.1 FELSZÍN ALATTI VIZEK A vízadó rétegekben lévő statikus és dinamikus vízkészletek összefüggő rendszert alkotnak. A felszín alatti vizeket elhelyezkedésük alapján partiszűrésű-, talaj-, réteg- vagy karsztvizek közé sorolhatjuk. A talaj és a karsztvizek elsősorban a csapadékból táplálkoznak. A parti szűrésű vizek táplálása szempontjából legjelentősebbek a felszíni vizek a felszínre hulló csapadék mellett. A nagyobb mélységben elhelyezkedő rétegvizek esetében nem mutatható ki közvetlen kapcsolat sem a csapadékkal, sem a felszíni vizekkel. A vizsgált terület északi részének legjelentősebb víztartói a Bódva-völgy keleti és nyugati oldalán felszínt elérő triász mészkövek és dolomitok. E képződményekből jelentős mennyiségű víz áramlik a völgy felé, amely részben forrásokon keresztül, részben pedig a felszín alatt lép ki a karsztból. A Bódva völgyében a törések mentén mélybe szakadt alaphegységre települt, 40-50 méter vastag miocén összlet vízföldtanilag jelentéktelen. Elsősorban a triász és a fiatalabb üledékek vízföldtani elválasztása révén nyer jelentőséget. A miocén feletti nagyon változó vastagságú pannóniai összlet jórészt ugyancsak vízzáró és vízrekesztő rétegekből áll. A pannóniai rétegeket fedő pleisztocén teraszréteg a terület legjelentősebb vízbázisa. Részben saját utánpótlódó készlete van, részben pedig karsztból átvett készlettel is rendelkezik. Elterjedése az egész Bódva-völgy területén általános.
Talajvíz A talajvíz az első, – általában – 20 méteres mélységig terjedő vízadó réteg vize. A talajvízkészlet nagyságát elsősorban a vízzáró réteg kiterjedése határozza meg. A talajvíz szintje a Bódvavölgyben átlagosan 2-3 méteres mélységben helyezkedik el. A dombos területek felé haladva a felszín alatti víznívó egyre mélyebbre kerül. A völgy alsóbb szakaszaira jellemző, hogy a nagyobb csapadékmennyiségű évek tavaszi nagyvizei 60-70 cm-re is megközelítik a felszínt. A Bódva és a felszín alatti vizek kapcsolatát illetően megállapíthatjuk, hogy az év nagy részére jellemző közepes vízállások esetében a Bódva megcsapolja a felszín alatti vizeket. Partiszűrésű vizek Partiszűrésű víz alatt, a folyóval párhuzamos azon szélességű sávból kitermelhető vizet értjük, amelynek legalább 50%-a folyóvízből származik. A mennyiségi és minőségi viszonyokat nagyban befolyásolják a tápláló felszíni vízfolyás adottságai, a horizontális szivárgás valamint a víztermelés. A területen különös jelentőséggel bírnak ezek a vizek a fentebb említett kavics teraszoknál. Rétegvizek Rétegvíznek nevezzük a 20 métertől nagyobb mélységben elhelyezkedő vízvezető rétegek vizét. A Bódva-völgybe települt fiatal harmadkori rétegek vize feltételezések szerint kapcsolatban áll az északi részen elhelyezkedő karsztterület vizével, ami biztosítja a pannon homokrétegek jelentős vízkészletét. A mélységi vizeket tartó rétegek mélységi helyzete változó a völgyre merőleges törésvonalak következtében. A vizsgált területen, a medencén kívüli és a hátság és hordalékkúp típusú víztestek dominálnak. 1.1.2 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE A terület az országos átlaghoz képest kevésbé megkutatott és megfigyelt. A Bódva vízgyűjtő területén a felszín alatti vízminőségi észlelőhálózat összesen 7 mintavételi helyből áll. A Borsodszirák I. vízmű 11. sz. kút kivételével a mintavételi helyek forrásvíz mintavételi helyek. (Fontos megjegyezni, hogy az észlelőhálózat és a monitoring rendszer működtetése a folyamatos forráshiány miatt veszélyben van!) A többi ponton a karsztvizek minőségének vizsgálatát végzik. A terület a felszín alatti vizek szempontjából összetett képet mutat. A karsztvíz mellett a Bódva-völgyi üledéksorban megtalálható a talajvíz és a rétegvíz is. A vizsgált térség hasznosítható felszín alatti vízkincs kb. 2 m3/s vagy 170,000 m3/nap. A területen jó néhány sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázis található. A fellelhető karsztvizek minőségét tekintve kalcium-magnézium hidrogénkarbonátosak, közepesen kemény, általában emberi fogyasztásra alkalmas vizek. A Bódva-medence felszín alatti vizeinek minősége: − a nitrát és ammónium tartalom tekintetében a karsztvizekben a nitrát tartalom lényegesen alacsonyabb, mint a talaj- és rétegvizekben, az átlagot tekintve. Az ammónium koncentráció esetén is hasonló a helyzet, a sérülékeny földtani környezetben lévő felszín alatti vizekre megállapított 0,2 mg/l határértéket a karsztvizek jóval kisebb hányada lépi túl a talaj- valamint rétegvizekhez képest; − a vas és mangán tartalom tekintetében a vas és mangán koncentráció szintén a karsztvizekben kedvezőbb. Néhány hely kivételével a vastartalom alatta marad a 200 µg/l-es határértéknek. Jobb a helyzet mangán koncentráció vizsgálata esetén, ez utóbbi komponens koncentrációja sehol sem haladja meg az 50 µg/l-es határértéket. A talaj- és rétegvizek vas és mangán tartalma azonban viszonylag sok helyen magasabb, mint a határérték. A felszín alatti vizek vizsgálata esetében mindig fontos kérdés az ásványvíz és hévíz potenciál. A Bódva vízgyűjtőterületének egy jelentős része hévízfeltárásra alkalmatlan terület. A felszín alatti vizek túlságosan magas vízállások esetében a felszín felé juthatnak, belvizet hozva létre ezzel. 1.1.3 A BÓDVA-VÖLGY RÉSZVÍZGYŰJTŐINEK JELLEMZÉSE
Jelen vizsgálatunkban a Bódva-vízgyűjtőt szétbontottuk hét részvízgyűjtőre – ezek a jelentősebb vízgyűjtőterülettel rendelkező patakok –, valamint Bódva-medencére (Bódva-felső és Bódva-alsó) és a kisebb, a Bódvát közvetlenül tápláló vízfolyásokra (3. térképmelléklet). Az alegység területén elhelyezkedő kisvízfolyások jelentős részét az 1900-as évek elején rendezték, majd a mai állapotnak megfelelő kiépítettséget az 1960-1980 között végezték el. A mederrendezések döntően vízkárelhárítási célból történtek, biztosítva azt, hogy a belterületen a Q13% vízhozamok, a külterületen a Q10% vízhozamok lehetőleg kiöntés nélkül elvezethetőek legyenek. A Bódva balparti jelentősebb részvízgyűjtői: 1. A Sas-patak vízgyűjtője 39 km2. A terület fő befogadó vízteste a Szirákó-völgyben futó Saspatak, melynek egyik forrásága Szlovákiában ered, a másik közvetlenül az országhatáron, kb. 7 km-re Tornaszentjakabtól keletre. A felsőbb szakaszokon inkább dombság jellegű táj a településtől nyugatra megváltozik és a patak egy szűk szurdokon keresztül bukkan a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 3 település helyezkedik el. A területet kb. 30 %-ban borítja erdő, a többi mezőgazdasági terület: nagy és kistáblás szántók, legelők. A víztest kategóriája természetes, ökológiai állapota jó. 2. A Rakaca-patak vízgyűjtője 239 km2. A terület fő befogadó vízteste a Rakaca-patak, melybe a Kényi-, Perecsei-, Janka-, Viszlói-, Debréte-, Barakonyi-, Bátor-patakok folynak. A Rakaca főága Büttöstől keletre ered az országhatár mellett. A viszonylag mély oldalvölgyekkel tagolt dombsági jellegű térszínen haladó felső patak-szakasz, Rakacát elhagyva szurdokszerű, völgyben kanyarog, míg kiér a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 15 település fekszik. A terület nem egészen 20 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik. Viszonylag kiterjedt legelők, gyümölcsösök találhatók az alsóbb patak-szakasz lankásabb térszínein. Meszes és Rakaca között árhullám esetén a közutat veszélyeztető elöntéseket okoz a patak A vízgyűjtőn található a Bódva-völgy legnagyobb kiterjedésű állóvize az 1962-ben épült Rakacai-tározó. Területe mintegy 194 ha, hasznos térfogata pedig 5,77 millió m3. A víztározó a Bódva kisvízhozamának kiegyenlítésére, ivóvíz-ellátási célú hasznosítására, a Rakaca-patak árvízcsúcsainak csökkentésre létesült. (A feliszapolódás miatt a közelmúltban jelentősen csökkent a hasznos térfogata, illetve romlott a víz minősége.) A víztest kategóriája a VGT szerint erősen módosított, ökológiai állapota nem jó, kémiai állapotáról nincs semmiféle információ. 3. Az Abodi-patak vízgyűjtője 35,2 km2. A terület fő befogadó vízteste az Abodi-patak, melynek főága Abodtól keletre, 6 km-re fakad. A dombsági jellegű térszínen haladó felső patak-szakasz, Abodtól nyugatra mély szurdokvölggyel vágja át magát a Szendrői-hegységen, míg kiér a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 1 település fekszik. A terület nem egészen 30 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik. Viszonylag kiterjedt legelők, gyümölcsösök találhatók az felső patak-szakasz lankásabb térszínein. A víztest természetes állapotú. A Bódva jobbparti jelentősebb részvízgyűjtői: 1. A Jósva- és Ménes-patakok vízgyűjtője 121 km2. A két vízfolyás közti fennsíkot jól karsztosodó mészkő építi föl, így nehéz elkülöníteni a patakok vízgyűjtő területét. A Jósva-patak, Jósvafő határában lévő forrásból fakad, majd a falu központjában egyesül a 1,5 km-rel feljebb eredő Tohonya-patakkal, valamint a szlovákiai Kecső északi határában felszínre jutó Kecsőpatakkal, majd viszonylag szűk völgyben futva – a kisebb vízfolyásokat fölvéve – keresztülszeli az Aggteleki-karszt déli részét. A Ménes-patak főága a Lizina- és a Medve-kerti-forrásból ered a Ménes-völgy fölső szakaszában, nem messze az országhatártól. A nyugat-kelet irányú, szűk völgyön végighaladva fölveszi a számos karsztforrás, és a Mocsolya-patak vizét, majd a Szádvár alatt délnek fordul és Szögliget déli határában egyesül a Jósva-patakkal. Szinte az egész vízgyűjtő az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik.
A viszonylag nagy vízgyűjtőn öt település található. A terület 90 % a erdővel borított, a fölmaradó térszínen – jellemzően a települések közvetlen határában – főként legelők, gyümölcsösök, csekélyebb részarányban kisparcellás szántók találhatók. A Jósva természetes állapotban lévő víztest, ugyan akkor az ökológiai állapota nem jó. 2. A Rét-patak vízgyűjtője 26 km2. A terület fő befogadója a Rét-patak, melynek főága az Égerszögtől 2 km-re nyugatra, a Tóth-völgyben ered. A patak többé-kevésbé a fedetlen- és a fedett karszt határán fut, völgye az alsó szakaszon keskeny szurdokot képez. A vízgyűjtőn 3 település fekszik. A terület több mint 40 %-át erdő fedi, a fölmaradó részeken a kisparcellás szántóföldi művelés a domináns, a legelők nagysága viszonylag elenyésző. A vízfolyást a VGT nem kezeli önálló víztestként. 3. a Telekes-patak vízgyűjtője 37 km2. A terület fő befogadója a Telekes–patak, melynek forrása Felsőtelekestől 9 km-re, a Nagy-völgyben található. Folyásiránya a fedett karsztos fölső szakaszon északnyugat-délkeleti, majd Alsó- és Felsőtelekes között – egy markáns szerkezeti vonal eltérítő hatása miatt – délnyugat-északkeleti lesz. Az alsó völgyszakasz „kettéfűrészeli” a Rudabányai-hegységet, így a patak szép szurdokban fut közel 8 km-en keresztül, míg Perkupától délre eléri a Bódvát. A vízgyűjtőn 3 település fekszik. A terület 80 %-át borítja erdő. A településekhez közel találhatók nagytáblás és kisparcellás szántóföldek, melyek aránya nagyjából egyforma. A vízgyűjtőn található az alsótelekesi dolomit és gipszbánya és meddőhányóik. A patak természetes víztest besorolást kapott, azonban sem az ökológiai állapota sem pedig a kémiai állapota nem jó. 4. A Szuhogyi-patak vízgyűjtője 24km2. A terület fő befogadója a Szuhogyi-patak, melynek forrásága Szuhogytól 2 km-re délnyugatra, a Bilice-bérc alatt ered. A forrástól a Bódváig haladva több kisebb vízfolyás és forrás vizét fölveszi. A vízgyűjtőn 1 település fekszik. A terület nem egészen 30 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik, a legelők, gyümölcsösök nagysága nem jelentős (kb.: 5 %). A vízfolyást a VGT nem kezeli önálló víztestként. 1.1.4 A BÓDVA-MEDENCE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KISEBB VÍZFOLYÁSOK A kisebb, közvetlenül a Bódvába torkolló vízfolyások nem képeznek önálló víztestet a VGT-ben, róluk adatokkal nem rendelkezik a hatóság. A Bódva magyarországi szakaszát két víztestre osztotta az alvízgyűjtőre vonatkozó VGT. A Bódvafelső és -alsó elnevezésű víztestek egyaránt a természetes kategóriába taroznak, ökológiai állapotuk nem jó. Kémiai állapotukról nincs információ! (Csak bejelentésre, vagy havária esetén végez méréseket a hatóság.) A Bódva-medence általános tájhasználata A vízgyűjtő eredeti, őshonos növénytársulásai mára szinte már sehol sem találhatók meg. Erdők: A terület jelenlegi erdősültsége a 25 %-ot nem haladja meg, fafaj összetétele jelentősen módosult, kivétel ez alól az Aggteleki Nemzeti Park hegyvidéki, fokozottan védett területeit. Az őshonos állományok helyére főként akác, fenyőfélék és egyéb behurcolt fajok kerültek. A patakparti erdőtársulások állapota rohamosan romlott, kiterjedése csökkent a mezőgazdasági területek növekedése miatt. Az elmúlt években jelentős mértéket öltött a falopás. Lápok, mocsarak, vízjárta területek: A Bódva-medence eredeti vizes élőhelyeinek mára már csak töredéke létezik. A területek nagymértékű víztelenítésére, lecsapolására az 1800-as évek közepén már léteztek tervek, azonban a nagyszabású mederrendezési munkákat az 1900-as évek elején kezdték el. Jelenleg a medence vizes élőhelyei többnyire mezőgazdasági művelés térszínei. Területi részaránya 5 %-körüli (szinte csak a patakmedrek és az időszakosan elöntött területek számítanak ide)
Szántók: Az utóbbi években kissé csökkent a nagytáblás szántóföldi kultúrák aránya. Ennek okai a gazdaságtalan termelésben és a támogatási keretek megváltozásában keresendők. A kistáblás szántóföldek aránya a rendszerváltás utáni privatizációk után hirtelen megnőtt, azonban manapság ez a szám is inkább csökkenő tendenciát mutat. A szántók területi részaránya jelenleg 30 %- körül mozog. Gyepek, legelők, parlagterületek: A medence területén inkább ezen tájhasználati formák a dominánsak. Területük folyamatosan változik, jelenleg kb.: 30 %-a az összterületnek. Gyümölcsösök, kertek: Főként belterületekre jellemzőek a kertek kisparcellás gyümölcsösök. A településhez viszonylag közel a nagytáblás gyümölcsös ültetvények találhatók. Részarányuk kb.: 3 %. Beépített területek, bányák, tájsebek, vonalas létesítmények: A Bódva-vizgyűjtő területén az antropogén tájformák legnagyobb számban a Bódva-medencében találhatók. Részarányuk az összterület kb.: 7 %-a.
1.1.5 A BÓDVA VÍZMINŐSÉGE A Bódva vízminőségi állapotát a magyarországi szennyező forrásokon kívül a Szlovákiából érkező szennyezések egyaránt befolyásolják. Vízminőség-védelmi szempontból szerencsésnek mondható, hogy a térségben ipari termelés gyakorlatilag nem volt, így az ipari jellegű szennyezések mértéke nem meghatározó. A Bódva vizének minősége a változó mennyiségű szennyezőanyag terhelés hatására időben széles határok között mozog, de alapvetően még mindig a legtisztább hazai vízfolyások közé tartozik. Terhelést jelentenek a tisztítatlan kommunális szennyvizek, valamint az ismeretlen eredetű egyéb szennyezők élővízbe vezetése. A folyó magyarországi és szlovákiai vízgyűjtőjén több település és településrész még nem csatornázott (Mo.-on pl: Komjáti, Tornanádaska, Becskeháza, Tornakápolna). A probléma súlyát jellemzi a 2010-es árvízkor mért adatsor (lásd alábbi táblázatok)
Árvízi levonulást követő vízvizsgálatok Mérés azonosító
2010/ 01522
2010/ 01523
2010/ 01524
Vízfolyás
Bódva
Bódva
Bódva
Mérési hely
Edelény közúti híd
Sajószentpéter (Borsodszirák Vízmű)
Boldva (Sajóecseg)
Vétel dátuma Vétel ideje Időjárás Víz hőmérséklet ºC Levegő hőmérséklet ºC Szín Szag Összes oldott anyag mg/l Összes lebegő anyag mg/l Összes száraz anyag mg/l pH (laboratóriumi) Fajlagos vezetőképesség
2010.06.17 9:45 derült 158 218 áradásos szagtalan 317 45 362 791 448
2010.06.17 2010.06.17 11:30 12:00 derült derült 161 164 232 238 szürkés‐zöld szürkés‐zöld szagtalan szagtalan 330 334 54 50 384 384 791 783 458 466
Határérték MSZ 12749 szabvány szerint Jó vízminőségi kategória
6,5-8,5 700
µS/cm KOICr er. mg/l Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség % Ammónium mg/l Ammónium-nitrogén mg/l Nitrát mg/l Nitrát-nitrogén mg/l Nitrit mg/l Nitrit-nitrogén mg/l Összes nitrogén mg/l orto-foszfát µg/l orto-foszfát-foszfor µg/l Összes foszfor µg/l Olaj‐UV µg/l Coliform szám 1ml-ben Fekális coliformszám 1mlben Enterococcus szám 1ml-ben Salmonella (kval.vizsg.) 1Lben Vízhozam m3/s
7 77 78 8 6 64 15 10 3 26 170 55 120 20 330
9 77 79 6 5 69 16 12 4 27 180 59 150 50 520
9 78 80 9 7 63 14 11 3 24 210 68 130 39 60
22 6 70-80
64
0
0
1
5
3
4
1
neg
neg
neg
5 10 1
50 100 50 10
195
Megjegyzések: A bakteriológiai (Coliform szám, Fekális coliformszám, Enterococcus, Salmonella) vizsgálatokat az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete Víz és Élelmiszer Mikrobiológiai Laboratóriuma végezte A vízhozam méréseket az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság végezte Árvízi vízvizsgálatok 2010. június 7-8. Mintavétel dátuma Vízfolyás
2010.06.07. Bódva
2010.06.08. Bódva
Mérési hely
Hídvégardó
Edelény
Vétel ideje Időjárás Víz hőmérséklet °C Levegő hőmérsék °C
16:45 derült< 172 281
Szín
áradásos
Szag Összes oldott anyag mg/l Összes lebegő anyag mg/l Összes száraz anyag mg/l pH(laboratóriumi) Fajlagos vezetőképesség µS/c KOIcr er mg/l Oldott oxigén mg/l
szagtalan 252 112 364 768 343 26 78
13:40 napos 227 24 barna, zavaros szagtalan 258 30 288 773 368 20 57
Határérték MSZ 12749 szabvány szerint Jó vízminőségi kategória
6,5-8,5 700 22 6
Oxigén telítettség % Ammónium mg/l Ammónium-nitrogén mg/l Nitrát mg/l Nitrát-nitrogén mg/l Nitrit mg/l Nitrit-nitrogén mg/l Össes nitrogén mg/l O,foszfát µg/l Ortofoszfát-foszfor µg/l Összes foszfor µg/l EPH (extrahálható szénhidrogén C10C40) µg/l Coliform szám i/ml * E.coli szám i/ml *
81 <0,02 <0,015 68 16 7 2 300 80 26 180
67 <0,02 <0,015 42 10 9 3 174 120 39 120
70-80
15
413
50
765 53
388 0
10 1
5 10 1
50 100
Megjegyzések: Határszelvényben történő mintavételek: Hernád-Hidasnémeti, Bódva-Hídvégardó, Sajópüspöki * Tájékoztató jellegű, nem akkreditált vizsgálat Compact Dry EC gyorsteszttel végezve
Sajó-
A fenti táblázatokban szereplő coliform szám drasztikus növekedése a szennyvíz, az összes nitrogén a műtrágyák Bódvába jutására utal. Az áradásokon kívül a legkisebb vízhozamok is minőségi gondokat jelenthetnek, hiszen ilyenkor a szennyezések „besűrűsödése” szintén rossz vízminőséget okoz. Ennek volt szélsőséges példája az, hogy 2012. szeptember elején a Bódva Pelsőcnél kiszáradt. http://www.hirek.sk/video/20120906184523/Kiszaradt-a-Bodva.html.) A szennyezések egy része időben változó jellegű, véletlenszerű esemény. A legjelentősebb, ismert pontszerű szennyező forrás a Bódva alsó szakaszán az Edelény városi szennyvíztisztító telep. A vízgyűjtőn a pontszerű szennyező források kisebb jelentőséggel bírnak, jellemzően diffúz módon jutnak a szennyező anyagok a Bódvába. A bejutó szennyezés mennyiségére konkrét számadatok nem állnak rendelkezésre. Keletkezésükben szerepet játszanak a lefolyási és csapadékviszonyok, továbbá a változó vízhozam következtében a szennyező anyag nem mindig ugyanakkora mennyiségű vízzel keveredik. A mezőgazdasági területekről a szennyezés a növényi tápanyagok és növényvédő szerek bemosódásával jut a talajvízbe, majd a befogadóba. A csatornázatlanság következtében a területről a talajvízbe bemosódó szerves anyagok továbbra is komoly terhelést jelentenek a befogadóra nézve. Súlyos problémát jelenthetnek a vízgyűjtőn kialakított illegális hulladéklerakók. (A völgyben több illegális lerakó rekultivációja folyamatban van illetve most fejeződött be: pl. Perkupa, Szendrő) Ezek csurgalékvize részben közvetlenül, részben pedig közvetve a talajvízen keresztül terhelheti a folyót. A folyó kiemelkedő vízminőségi állapotának megőrzése abból a szempontból is fontos, hogy a Bódva a Cserehát jelentős ivóvízbázisa. A térségben üzemel a partiszűrésű vizet termelő borsodsziráki vízmű, valamint Sajóecsegnél közvetlen ivóvíz kivétel történik a folyóból. A kitermelt ivóvíz minőségét nagyban befolyásolja a vízfolyás összetétele. Sajnálatos eseményként kell megemlíteni az edelényi vízmű bezárását, melynek részbeni oka a termelt vízkészlet nitrátosodása volt. A Bódva hazai szakaszának vízminőségét az összes vizsgált komponens tekintetében alapvetően a szlovákiai szakaszra jellemző minőségi állapot határozza meg. A hazai szakaszon a folyó szennyezőanyag koncentrációja inkább csökken, a folyó öntisztuló képességének köszönhetően. A vízfolyást jelentősebb, koncentrált terhelés Edelény térségében éri, a városi szennyvíztisztító telep
kibocsátása révén. A vízgyűjtőn a diffúz szennyezések dominálnak. Az egyéb szennyezések, illegális szennyvíz bevezetések időben változnak, véletlenszerű események. A vízminőségben bekövetkezett javulás föltehetőleg az intenzív mezőgazdasági tevékenység háttérbe szorulásával, illetve a vízgyűjtőn megvalósult csatornázási és szennyvíztisztítási beruházásokkal magyarázható. Az utóbbi időszakban létesült csatornahálózatok révén csökkent a diffúz szennyezők és az illegálisan bevezetett szennyvizek mennyisége, azonban pontszerű terhelések nem jelentek meg azáltal, hogy a vízgyűjtőről kivezetésre került a csatorna közművel újonnan ellátott települések nagy részének szennyvize. A szennyvízelhelyezés megoldása során nem feltétlenül kell törekedni a teljes mértékű csatornázottsági állapot elérésére, annál is inkább, mert az aprófalvas jelleg miatt az nehezen kivitelezhető. A távlati tervekben a Bódva-völgyet illetően jelentős szerepet kell hagyni a szakszerű, egyedi szennyvízelhelyezésnek. Ezen tervek megvalósításával és megfelelő ösztönző rendszerrel minimalizálni lehetne a folyó diffúz szennyező forrásait. Mivel a Bódva a térség jelentős ivóvíz bázisa, így a vízminőség védelméhez fokozott érdek fűződik, további terhelése nem javasolt. Ez annál is inkább célszerű, mivel a Bódva völgyben ipari létesítmény nincs, táji értékei pedig olyan jelentősek, hogy a vízminőségét minden eszközzel meg kell őrizni. A medence gerincét alkotó Bódva az országhatártól a Sajóba torkolásig több kisebb patakot fogad magába. Balparti vízfolyások: Juhász-, Balajti-, Damaki-, Hangács-, Ziliz-, Ördög-patak. Jobbparti vízfolyások: Vecsem-, Szilas-, Vég-völgy-, Vízvölgyi-, Szokoly-patak.
1.1.6 ÖSSZEGZÉS A fenti fejezetek alapján egyértelmű, hogy az elemzett vízgyűjtő víztesteiről nincsenek kellő mennyiségben adatok (A kémiai állapotokról csak a Telekes-patak esetében van fogalmunk. Az Abodi-patak esetében még az ökológiai állapot besorolása sem történt meg!) A területen működő mérő- és figyelőhálózat (monitoring rendszer) működése forráshiány miatt veszélyben van. Mivel a Bódva folyót az ÉMVIZIG „patakként” tartja nyílván, ezért nincs a folyón rendszeres vízminőség-mérés. Az alvízgyűjtő elemzett részére a VGT csak kevés és általános intézkedési javaslatot tesz, amelyek a mostani financiális viszonyok között nem megvalósíthatóak. A jogszabályi változások és a vízügy átszervezése tovább ront az amúgy is kaotikus helyzeten.
2. A VGT KONKRÉT INTÉZKEDÉSEI RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZFOLYÁS VÍZTESTEIN
ÉS
CÉLKITŰZÉSEI
A
BÓDVA
Abodi-patak AEP257 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja: a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. – Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken , nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők Bódva felső AEP335 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.)
− Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, „frissvíz igényének” és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás – nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. − Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása Célja a középvízszint csökkenése – általában a meder süllyedése – miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása. Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. − Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). − Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Bódva alsó AEP336 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM3: Nagy folyók szabályozottságát csökkentő intézkedések Célja a nagy folyók szabályozottságát maghatározó műtárgyak felülvizsgálata. Ahol ezt a hullámtér
szélessége lehetővé teszi, a meder természetes fejlődésének biztosítása (az árvízvédelmi biztonság veszélyeztetése nélkül). − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. − Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők DU2: Zsilipek üzemeltetése a minimális beavatkozás elve, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével Célja a vízkormányzás (vízjárás) felülvizsgálata, ahol lehet a természetes felé való közelítése, gravitációs kapcsolatok helyreállítása, és ennek megfelelően a műtárgyak és üzemeltetésük felülvizsgálata, módosítása − Megvalósító: zsilip tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: megvalósító DU3: Hallépcső, megkerülő csatorna építése Célja az átjárhatóság biztosítása nagy műtárgyak esetén (általában nagy folyókon lévő duzzasztóművekre vonatkozik) ahol ez az üzemeltetéssel nem oldható meg). Járulékos célja – megfelelő műszaki megoldás esetén – élőhely létrehozása is. Völgyzárógátas tározók esetében megkerülő csatorna lehet a megoldás. Megvalósítás egyedi mérlegelés alapján, hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést igényel. − Megvalósító: a duzzasztó tulajdonosa − Finanszírozó: megvalósító VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, „frissvíz igényének” és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás – nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. − Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása
Célja a középvízszint csökkenése – általában a meder süllyedése – miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása. Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. − Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). − Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Jósva-patak AEP621 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja
Ménes-patak (Jósva-vízgyűjtő) AEP798 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja IP4 Völgyzárógátas tározókkal kapcsoaltos intézkedések (üzemeltetés, jó halászati vagy horgászati gyakorlat) 2. intézkedési elem: VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat Célja olyan halgazdálkodási jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a halastó, haltermelés céljára hasznosított tározó alatti alvíz szennyezését, alkalmazkodik a tározó egyéb funkcióból adódó leeresztési és vízszintingadozási követelményekhez. (Nem egészen azonos a jó tógazdasági gyakorlattal.) − Megvalósító: halászati célú vízhasználó − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők 3. intézkedési elem: VG3: Jó horgászati gyakorlat Célja olyan horgászati jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a horgászvízként hasznosított tározók, holtágak, csatornák esetében a többlet tápanyag bevitelt. (csak csalogató etetés!). Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. − Megvalósító: horgászati célú vízhasználó − Finanszírozó: megvalósító Rakaca- és Bátor-patakok AEP907 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint.
− Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken , nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. − Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, „frissvíz igényének” és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás – nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. − Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása Célja a középvízszint csökkenése – általában a meder süllyedése – miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása.
Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. − Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). − Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Rakaca-patak AEP908 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM7: Vízfolyások medrének fenntartása (felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, lágyszárú növényzet gondozása) Célja a meder rendszeres fenntartása keretében a felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, a mederbeli lágyszárú növényzet és a parti fás szárú növényzet gondozása. (Az árvízvédelmi és az ökológiai szempontok összehangolásával kidolgozott módszerek szerint.) − Megvalósító: állóvíz, vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: megvalósító TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken , nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a
megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. − Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők IP4 Völgyzárógátas tározókkal kapcsoaltos intézkedések (üzemeltetés, jó halászati vagy horgászati gyakorlat) 1. intézkedési elem: VG1: Tározók üzemeltetése, az alvízi szempontok figyelembevételével, szükség esetén a hasznosítási forma megváltoztatásával Célja a tározó üzemeltetésének felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása (vízszintingadozás, szabad tározótér biztosítása, az alvíz felé történő vízleeresztések) vízminőségi és ökológiai szempontok figyelembevételével. Ebbe beletartozhat a tározó hasznosítási formájának megváltoztatása, illetve a tározó felhagyása esetén annak rekultivációja (esetleg záportározóvá történő átalakítása). − Megvalósító: a tározó tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: megvalósító 2. intézkedési elem: VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat Célja olyan halgazdálkodási jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a halastó, haltermelés céljára hasznosított tározó alatti alvíz szennyezését, alkalmazkodik a tározó egyéb funkcióból adódó leeresztési és vízszintingadozási követelményekhez. (Nem egészen azonos a jó tógazdasági gyakorlattal.) − Megvalósító: halászati célú vízhasználó − Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők 3. intézkedési elem: VG3: Jó horgászati gyakorlat Célja olyan horgászati jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a horgászvízként hasznosított tározók, holtágak, csatornák esetében a többlet tápanyag bevitelt. (csak csalogató etetés!). Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. − Megvalósító: horgászati célú vízhasználó − Finanszírozó: megvalósító 4. intézkedési elem: PT3: Szűrőmezők kialakítása (tározók felett és tározók alatt)
Célja a vízfolyások vízminőségének védelme a szennyezőanyag egy részének kiülepítésével, az érzékeny víztér felett: tározó felett, tározóból történő kivezetés alatt, belvizek befogadóba történő bevezetése előtt, települések, utak vasutak csapadékvíz bevezetése előtt. − Megvalósító: vízfolyások, belvíz- és csapadékvíz-csatornák, tározók tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: megvalósító 5. intézkedési elem: HM5: Üledék eltávolítása (vízminőség javító kotrás) vagy kezelése Célja feliszapolódott állóvizekből az üledék eltávolítása, beleértve a kiemelt üledék megfelelő elhelyezését. A kotrás egyaránt szolgáhat vízminőségi és tározó-térfogat növelési célokat. Speciális esetekben, ha csak a vízminőség a probléma, kedvezőbb megoldást jelenthet az üledék helybeni kémiai kezelése (ritkán alkalmazható megoldás). − Megvalósító: az állóvíz tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: az állóvíz tulajdonosa. Sas-patak AEP952 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken , nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció.
− Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. − Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók − Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja
Telekes-patak AEQ047 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntaatással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. − Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) − Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM6: Települési, ill. üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja Célja a vízfolyások és állóvizek települési szakaszainak átalakítása, figyelembe véve a speciális árvédelmi (partvédelmi) követelményeket, a rendelkezésre álló helyet, valamint turisztikai és rekreációs szempontokat. − Megvalósító: az állóvíz tulajdonosa, kezelője és az érintett önkormányzat − Finanszírozó: az önkormányzat, illetve az állam, árvízvédelemi és településfejlesztési támogatások formájában.
3. A 2009 ÓTA ZAJLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA 3.1 2009 ÓTA ZAJLÓ, ILLETVE ELKÉSZÜLT VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI ÉS ÁRVÍZVÉDELMI BERUHÁZÁSOK A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐN A Bódva a hazai vízfolyásaink között a vízrajzilag kevésbé feldolgozottak csoportjába tartozik. A vízfolyás teljes hossza (~110 km) és a vízgyűjtő terület nagysága (1727 km2) alapján – az alsó, magyarországi szakaszán – már a folyó kategóriába sorolható, de a legtöbben általában pataknak nevezik. Bár esése hazai viszonylatban nagynak számít, és elméleti vízerőkészlete is jelentős, a Sajó és a Hernád szomszédságában a Bódva nagy gazdasági jelentőségre nem tett szert. A vízjárásának rendszeres észlelését 1928-ban kezdték meg, a szendrői vízmérce kiépítésével. A vízrajzi észlelés megkezdése az 1930-as években meginduló vízrendezési munkákhoz kapcsolódott, melynek keretében a főmedernek a Szendrő-országhatár közötti szakaszát vették munkába. A vízrendszer kiterjedtebb vízrajzi észlelése csak az 1950-60-as évektől indult meg újabb vízmérceállomások kiépítésével a főmederben és a nagyobb mellékvízfolyásokon. Az 1960-as árvíz után átfogóbb szabályozási munkába kezdtek, mely során átmetszések készítésére, folyószabályozási művek, partbiztosítások, fenékgátak építésére került sor. A rendezés célja a 10 éves gyakoriságú árvizek mederben történő levezetésének biztosítása volt; a belterületek védelmére a 100 éves, egyes külterületek védelmére az 50 éves gyakoriságú nagyvizek ellen depóniákat építettek. Több település védelmét biztosító, állami fővédvonalak a vízfolyás mentén nincsenek, ezért a Bódvára vonatkozóan a mértékadó árvízszintek nem kerültek meghatározásra. Önálló vízrajzi atlasz szintén nem készült a vízfolyásról, a Sajó vízrajzi atlaszának hidrográfiai, geomorfológiai leírásában foglalkoztak a Bódvával, mint a Sajó egyik legjelentősebb mellékvízfolyásával. Elmondható tehát, hogy a Bódva magyarországi szakaszán, az elmúlt közel 100 évben több ízben is végeztek átfogóbb vízrendezési munkákat, de a legutóbbi, nagyobb volumenű beavatkozások óta eltelt idő, és a meder fenntartásának utóbbi években tapasztalható hiánya miatt a vízfolyás helyenként kezdte visszanyerni eredetihez hasonló, természetes állapothoz közelítő arcát. 3.1.1 A BÓDVA ÁRVIZEI, KIALAKULÁSUK OKAI A Bódva folyó magyarországi szakaszára 4 féle, egymástól jól elkülöníthető árvízi levonulás jellemző: 1. Külföldi vízgyűjtőn bekövetkező hóolvadásból keletkező árvíz mely február-április hónapokban jelentkezhet. Jellemzője a kettős árhullám, mely néhány nap, esetleg hét eltéréssel követi egymást. Mértékét a hazai vízgyűjtő lefolyása számottevően nem tudja befolyásolni, hatása a rövid idejű árhullámcsúcs növekedésében jelentkezik. (1941 febr. 1977 febr. 1999 márc.) 2. A tavaszi csapadékból eredő árvíz, április végén, májusban jelentkezik. Mértékét a hazai vízgyűjtő lefolyása is jelentősen befolyásolhatja. (1951 május) Különösen tartós árhullámokat okoz a hóolvadásból és a tavaszi csapadékból eredő árhullámok találkozása (1967 febr-ápr.). 3. Májusban csapadékból keletkező árhullám (1989 május). Nagyságát elsősorban az Ida patak nélküli szlovák Bódva és Torna vízgyűjtőre, valamint a magyar vízgyűjtőre hullott nyári csapadékból származó lefolyás összege határozza meg. Tetőzései várhatóan nem érik el a korábban említett, mértékadónak javasolt árhullám vízállásait. Előfordulása – épp a vízjárás mesterséges befolyásoltsága miatt – kiszámíthatatlan, még a kiemelkedő csapadékosságú 1998-as évben is csak lényegtelen vízszintemelkedést eredményezett a nyári csapadék
4. Az ősz végén, tél első felében jelentkező árvíz. Tartóssága lehet rövidebb időszak, de akár több hónap is. (1974 október) A Bukovec II tározó üzembeállása óta előfordulása ritka. 3.1.2 A 2010-ES B.-A.-Z MEGYEI ÁRVÍZ RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA Borsod-Abaúj-Zemplénben 2010. év során az ár- és belvízi helyzet soha nem tapasztalt módon következett be (4. térképmelléklet). A megye folyóin május-június hónapokban végzett árvízvédelmi munkálatok próbára tették a védműveket, műtárgyakat, a védekező erőket és technikákat. Május 18-án mintegy 8753-an végeztek árvízvédelmi tevékenységet közel háromszázezer homokzsák felhasználásával. A védekezést tovább nehezítették a változékony időjárási viszonyok, hiszen előfordult, hogy napokon keresztül esett az eső. Folyóink közül május 17-én a Sajó Sajópüspökinél, a Bódva Hidvégardónál, a Bodrog Felsőbereckinél tetőzött. A Hernád május 18-19 között tetőzött, csak néhány cm-rel maradt el a valaha mért legnagyobb vízállásától. A kialakult helyzetre való tekintettel a Magyar Köztársaság Kormánya 2010. május 17-én BorsodAbaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére árvízi vészhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet 2010. május 25-én vesztette hatályát. A májusi esőzések következtében felgyülemlett csapadék nagyon lassan vonult le. A napokig tartó csapadékos időjárást követően a májusban mért legmagasabb vízállások is megdőltek júniusban. 2010. június 5-én a Sajó Sajópüspökinél tetőzött, Sajószentpéternél meghaladta az eddigi legnagyobb vízállását. A Bódva Hidvégardónál és Szendrőnél a májusban beállt rekordot is megdöntötte, a Hernád június 6-án Hidasnémetinél és Gibártnál haladta meg a LNV-t. Június 4-én és 7-én a védekezésben részt vevők száma meghaladta a 12 ezer főt. A hónapra vonatkozó előrejelzések alapján nem volt kétséges, hogy kiemelkedőek lesznek az árvizek kártételei. A Magyar Köztársaság Kormánya 2010. június 2-án 10 órától ismét vészhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére. Rendkívüli készültséget rendelt el a Sajó, a Hernád védelmi szakaszaira, valamint a Bódva folyó Hidvégardó-Boldva közötti szakaszára. A vészhelyzet kihirdetése 2010. június 17-én 18 órakor vesztette hatályát. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ár- és belvíz ellen 208 településen védekeztek. Mintegy 11 500 magán- és önkormányzati épületet és közel 100 ezer ember biztonságát veszélyeztették a megáradt patakok, folyók. Az ár levonulását követően megkezdődtek a kárfelmérések, melyek alapján a megyében csaknem hatezer ingatlan sérült meg, összesen 284 épület dőlt össze vagy vált életveszélyessé. Hatalmas károk keletkeztek az árvízvédelmi berendezésekben és a mezőgazdasági területeken is. A vészhelyzetben 4643 fő került kitelepítésre, akik rokonoknál vagy önkormányzati ingatlanokban kerestek ideiglenesen menedéket. 3.1.3 A 2010-ES ÁRHULLÁMOK LEVONULÁSA A BÓDVÁN A bőséges csapadéknak köszönhetően már a téli hónapokban több jelentős árhullám (Hidvégardóinál 200 cm-t meghaladó vízállást okozó) vonult le a Bódván. A márciusi csapadékszegényebb hónap után, az áprilisi ciklonoknak köszönhetően rendkívüli árhullám alakult ki. A határszelvényben, Hidvégardóinál 2010 áprilisában a korábbi, 291 cm-es maximumot 14 cm-rel maghaladó, 305 cm-es tetőzést észleltek. Május elején a Kárpát-medence felett örvénylő ciklon csapadékrendszeréből május 5-én és 6-án leginkább a Sajó és a Hernád vízgyűjtőjén hullott nagyobb mennyiségű eső, záporeső, lokálisan pedig felhőszakadás méretű csapadék. Ennek megfelelően ezen a két vízfolyáson alakultak ki jelentősebb vízszintemelkedések. Az ezt követő napok esői a vízszinteket magasan tartották, ill. a Bodrog esetében folyamatos lassú áradáshoz vezettek. Május 10-től a Nyugat-Európa felett húzódó frontrendszer előtt – délnyugati irányból – nedves, labilis levegő áramlott a Kárpát-medence fölé, amelyben kedvező feltételek teremtődtek a záporok, zivatarok kialakulásához. A Bódva teljes vízgyűjtőjén szinte mindennap jelentős csapadék esett, ezért áradás indult meg a vízfolyás teljes hazai szakaszán. Május 15-től a Magyarország felett kimélyült ciklonból hulló csapadék előbb hazai területen, majd a külföldi vízgyűjtőkön is ismételten árhullámokat hozott létre.
Május 16-án intenzív áradás indult meg a Bódván, a hazai szakaszon közel 70 cm-t emelkedett a víz egy nap alatt. Május 17-én ismét jelentős mennyiségű csapadék esett a vízgyűjtőn, de ezen a napon már bekövetkezett az árhullám (minden eddigi szintet meghaladó) tetőzése. A Bódva torkolatánál, a patak árhullámcsúcsának megérkezése előtt, mintegy 24-36 órával tetőzött a Sajó, így előbbi víztömege inkább az apadó ágat táplálta. A Sajó és a Bódva vízmennyiségének egy része (kb. 50 m3/s) a főmedertől távolabb a folyó Sajóecseg alatti bal parti, nyílt árterén folytatta útját. Az ezen az ártéren áramló víz Miskolc és Felsőzsolca városok között éri el újra a főmedret és a két „ág” itt egyesül újra. A május közepén és utolsó dekádjában hullott csapadékok (a hónap közepén levonult árhullámokat követően) magasan tartották a vízszinteket. Május 30-án és 31-én újabb jelentős eső volt, amely hatására intenzív áradás kezdődött a Sajó, a Bódva, a Hernád és a Bodrog vízrendszerében. Június első napjának hajnalán érkezett meg az „Angéla” ciklon csapadékzónája, amely aztán 50-100 mm-nyi csapadékával kiváltotta a Sajó, a Bódva, a Hernád minden eddigi szintet meghaladó árvizeit. A június 1-én lehulló rekord mennyiségű csapadék hatására szinte azonnal intenzív áradás indult meg a Bódván. Bár az esőzés június 2-án is tovább folytatódott, június 3-án tetőzőtt az árhullám a hidvégardói szelvényben. Június 3-án azonban ismét rekord mennyiségű csapadék hullott, amelyből lefolyó víz az éppen apadni kezdő árhullámra ráfutott. A hazai mellékvízfolyások szintén rekord mennyiségű vizet hoztak, megtelt a Rakacai tározó, az árapasztó szivornyákon kívül, a vészárapasztó is szállította a vizet. Ennek köszönhetően alakultak ki a 2009-ig észlelt legmagasabb vízszinteket ~50 cm-rel meghaladó vízszintek a Bódva teljes magyarországi szakaszán (5. térképmelléklet). 3.2 A 2010-ES ÁRVÍZ HATÁSÁRA MEGVALÓSULT VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK A BÓDVAVÍZGYŰJTŐN Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – ezáltal a Bódva-vízgyűjtőt is érintően – a 2010. év természeti katasztrófáját követően az árvízvédelmi rendszer fejlesztését irányozták elő. Az 1028/2011. (II.22.) Kormányhatározat alapján 2011 elejétől folyamatosan elindultak a veszélyeztetett települések árvízi biztonságát hosszútávra megteremtő beruházások. A határozat a következő megjelölt feladatok elvégzését írta elő: − Települési körtöltések megépítését Felsőzsolcán, Ónodon, Nagycsécsen és Sajóecsegen. − Szükségtározók építését Bódvalenkén, Bódvaszilason és Bódvarákón. − Záportározók építését Hidvégardón, Bódvaszilason, Szendrőládon és Edelényben. − Továbbá egyéb feladatok keretében a Sajón, a Hernádon és a Bódván mederkotrás végzését azokon a szakaszokon, ahol árvízi lefolyást gátló akadályok alakultak ki. − Szakmai segítségnyújtás a Sajó völgyi kisvízfolyások és a Sajó folyó menti települések veszélyeztetettségi besorolása, valamint a települési vízkárelhárítási tervek felülvizsgálata, módosítása kapcsán.
3.2.1 MEGÉPÜLT SZÜKSÉGTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN ELŐZMÉNYEK Az árvízvédelmi szükségtározók – Bódvarákó, Bódvaszilas, Bódvalenke – a Bódva völgyében (HUSKUA 05/02/167) című engedélyezési terv már 2008 évben elkészült. A terv részletes hidrológiai vizsgálatot tartalmaz a rendelkezésre álló 1929-2008. vízrajzi adatok feldolgozásával. A tározók tervezése során mértékadónak az addigi időszak legjelentősebb árvizeként számon tartott 1999 márciusi árhullámot fogadták el. Ez az árhullám szélsőséges körülmények (nagymértékű felhalmozott hó mennyiség, hirtelen télvégi felmelegedés, fagyott talajon, csapadékkal kísért hóolvadás stb.) között alakult ki és mint a vizsgált vízgazdálkodási helyzetben addig előforduló legnagyobb, ezért a védelmi rendszerek kiépítésére is mértékadónak tekinthető és ennek tetőző vízszintjeit mértékadónak véve készült el a terv. 2010-ben a Bódván több az észlelések kezdete óta legmagasabb vízszinteket produkáló árhullámok alakultak ki. Ezek a már csaknem rekordmagasságú május árhullámot követően, június elején két egymást követő és erősítő, rendkívüli magasságú hullámban vonultak le a vízfolyáson. A vízszintek mellett a mért vízhozamok is minden eddigi értéket messze felülmúltak. A 2010. évi árvíz – egyben a vízrajzi észlelés kezdete óta – előforduló legkedvezőtlenebb állapotának a 2010. június 4-5.-i tetőzéseket tekintik. A 2008 évi tervben mértékadónak tekintett 1999. márciusi árhullám tetőző vízszintjét (LNV) Hidvégardón 52 cm-el haladta meg a 2010. június 4-5.-i vízszint. A vizsgált folyószakaszon a tetőzések bemérése megtörtént, de sajnálatosan mindösszesen 2 szelvényben lett tetőző vízszint meghatározva. E magasságok kiegészítésre kerültek a Hidvégardói, Szalonnai és Szendrői vízmércén mért vízszintekkel és ez alapján készült el a Hidvégardó–Perkupai folyószakasz 2010-06 hó 4-5-i tetőző árvízszintet tartalmazó hossz-szelvénye. Az így meghatározott szintek alapján került sor valamennyi tározónál a töltés magasságok korrekciójára. A vizsgálat alapján a magassági korrekció csak a Bódvával párhuzamos töltéseket érinti, a keresztirányú bekötő töltések magassága nem változott, így értelemszerűen nem változtak a korábban meghatározott tározási szintek sem, így a − Bódvalenkei szükségtározó max. tározási szintje: 163,0 mBf − Bódvarákói szükségtározó max. tározási szintje: 154,0 mBf − Bódvaszilasi szükségtározó max. tározási szintje: 158,0 mBf A 2010 júniusi árvíz a Hidvégardói bp-i töltést elhagyva a völgy teljes szélességében vonult le. A víz mozgását jelentősen módosították a völgyre keresztirányú bekötőutak, a szakaszosan fellelhető depóniák, oldalágak valamint azok depóniái. Az árvízi levonulás pontosítása érdekében az árvízről készült valamennyi fellelhető földi és légi fotó kiértékelésre került. Az elemzések eredményének ismeretében kerültek kiépítésre a szükségtározók.
BÓDVALENKEI SZÜKSÉGTÁROZÓ (6. térképmelléklet) A Sajó völgye egyes településeinek árvízi biztonságát hosszútávra megteremtő beruházásokról szóló 1028/2011. (II.22.) korábban 1280/2010. (XII.15.) Kormány Határozatban szereplő Bódvalenkei szükségtározó kivitelezési munkáit a kivitelező 2011. augusztus 29-vel készre jelentette. A Bódvalenkei szükségtározó megvalósulása a 15/2011. (II.24.) [korábban 1/2011. (I.12.)] számú Kormányrendeletben a veszélyhelyzet fennállásának idejére bevezetett rendkívüli intézkedések mellett, az 1028/2011. (II.22.) [korábban 1280/2010. (XII.15.)] Kormány Határozat, valamint a Kormányzati Koordinációs Bizottság által kiadott Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtását szolgálta. Bódvalenkei szükségtározó max. tározási szintje: 163,0 mBf
A megvalósult tározó műszaki leírása Töltés – depónia A Komjáti – (Bódvalenke) - Hídvégardó összekötő út mellől induló töltés korona magassága a 0+000 – 1+023 tkm szelvényig (keresztirányú bekötés) közel azonos szintre – 163,70; 163,77;163,89 mBf – azaz a tervezett 163,70 mBf szintre került kiépítésre. Az 1+023 tkm szelvénytől a hossz-szelvényen feltüntetett – változó – mértékben emelkedik, majd beköt a 4+726 tkm szelvényben a meglévő Bódva palparti depóniába 168,00 mBf magassággal. A Bódvalenkei szükségtározó kiépült töltésének és depóniájának teljes hossza: 4726 m. A szükségtározó védműve két szakaszra bontható. A 0+000-2+700 tkm szelvények között, azaz a tározótér max. elöntési határáig kiépült töltésszakasz másodrendű árvízvédelmi töltésként fog üzemelni, 3,0 m-es koronaszélességgel, 1:2 rézsűhajlással, 10-10 m-es rendezett előtérrel. A védmű 2+700-4+726 tkm szelvények közötti szakasza csak depóniaként épült ki, 6-6 m-es rendezett előtérrel. Összekötő depónia Funkcionárisan a Bódvaszilasi tározó biztonságos üzemeléséhez szükséges, de építéstechnikailag a Bódvalenkei tározó hossz-töltésével egyidejűleg készült el. Keresztmetszeti méretei: koronaszélesség 3 m, rézsűhajlás mindkét oldali 1:2, 6 m-es előtérrel. Kiépített hossza: 1712 m. Körtöltések – depóniák A tározótöltések megépítésével az árvízi levonulás a Bódva jobb parti hullámterére koncentrálódik, ezért szükségessé vált Tornanádaska község vasút alatti településrészének körtöltéssel való védelme. Tornanádaska település védelmére 858 m, Bódvalenke település védelmére pedig 639 m hosszú körtöltés - depónia készült. Műtárgyak Töltésmegnyitás, vízbeeresztés Vészhelyzet esetén az árvízi szükségtározó üzembehelyezése a töltés egy szakaszának elbontásával, azaz a töltés megnyitásával történik. A töltésnyitásra kijelölt hely a 1+795-1+815 tkm szelvények közötti 20 m-es szakasza. A kotrással megnyitott töltés kezdő és végcsonkját Larssen típusú G 61-6,0 m-es szádlemezek leverésével került bevédésre. A töltésmegnyitási hely műszaki paraméterei:
− − − −
helye: Bódva bal part, tervezett töltés 1+795-1+815 tkm szelvények közötti szakasza, töltéskorona szint: 164,47 mBf, vízoldali és mentett oldali terepszint: ~162,01 mBf, megnyitási hossz: max. 20 m.
A töltésmegnyitás helye alatt a töltés kiszélesítésre kerül. A 3 m széles korona 7 m-es hosszon fokozatosan szélesedik ki 10 m-re. A 10 m koronaszélességű szakasz hossza 12 m. Újabb 7 m hosszon a töltéskorona szélesség 3 m-re csökken vissza. A kiszélesítés célja felvonulási, deponálási, fordulási területet biztosítani a töltésmegnyitáshoz. A megnyitási hely megközelíthető a 2629 számú, Komjáti–Hídvégardó összekötő útról a szükségtározó töltésén és az előtereken. A közúttól való távolsága 1795 m. A töltés megnyitása kotróval történik. A kotró által letermelt töltésanyagot részben a felvonulási területen, részben a tározótér felöli töltéslábnál lehet deponálni. Az árvíz levonulását követően a töltésmegnyitás helyét (beleértve a töltéstestet és a víz áramlása okozta mederbeli és terepi kimosásokat) az eredeti állapotra vissza kell állítani. Árapasztó A szükségtározó túltöltődésének megakadályozására burkolt, homlokbukós árapasztó épült a töltés 1+145 tkm szelvényében. A homlokbukós árapasztó a töltés koronaszintjének lesüllyesztésével került kiépítésre. A bukó bemért kiépítési szintje – 163,00 mBf – megegyezik a szükségtározó maximális elöntési szintjével, azaz a tervezett bukószinttel. A bukóélnél a koronaszélesség 6,2 m. A bukóél hossza 20 m, mely 4-4 m hosszon ~1:5 rézsűvel csatlakozik a 163,90 – 163,95 mBf szintű töltéskoronához. A bukó burkolata 30 cm vastag medermatrac, 1 réteg geotextíliára beépítve. A tározótér felöli rézsűt a felső 1 m-es hosszon, valamint az ártér oldali rézsűt a teljes hosszon medermatraccal burkolták. A 3,0x2,0x0,3 m matrac kitöltőkőzete fagyálló vízépítési terméskő, szemcseméret: 80-120 mm. Az ártér oldali rézsűlábától a terepszint 3 m hosszon terméskőszórással került stabilizálásra. Leeresztő műtárgy, zsilipes csőáteresz A tározótér a terület mélyvonulatain, illetve a tározótérben jelenleg is meglévő csatornákon, keresztül töltődik fel, erre külön csatornarendszer nem került kiépítésre. A leürítés is hasonló módon történik. A tározótér leürítését a szükségtározó területén található csatornák, árkok végzik, majd a Sas-patakon keresztül távozik a víz. A töltés és a Sas-patak keresztezésénél zsilipes csőáteresz épült a patak 0+110 km szelvényében a töltésnek pedig az 1+082 tkm szelvényében. Leeresztő műtárgy a töltés 1+082 tkm szelvényében: − kezelőszint: 164,2 mBf, − küszöbszint: 159,70 mBf, − műtárgy esése: 3,0 ‰, − beépítésre kerül: 3 db 200x200x300x25 vasbeton speciális keretelem, − zsilipakna belmérete: 1,5x2,5x4,25 m monolit vasbeton. Zsilipes csőáteresz az összekötő depónia 1+135 tkm szelvényében: − kezelőszint: 163,27 mBf, − küszöbszint: 159,0 mBf, − műtárgy esése: 9,0 ‰, − beépítésre kerül: 10 db V120 K (120x230x12 cm) tokos vasbeton cső, − zsilipakna belmérete: 1,5x1,8x4,25 m monolit vasbeton.
A zsilipek megközelítéséhez kétoldali 1:2-es rézsűlépcsők készültek 151x60 cm-es előregyártott lépcsőelemek beépítésével. Mederbiztosítás céljából a zsilipes csőátereszek al- és felvízoldalán 3-3 m hosszban, 10 cm vastag homokos kavics ágyazaton 30 cm vastag betonba rakott terméskő burkolat, és 3-3 m hosszon 30 cm vastag terméskőszórás készült. A betonba rakott terméskő burkolatot 30×60cm-es beton borda zárja le. Egyéb létesítmények Bódvalenke község feletti vízgyűjtőterületről összegyülekező vizeket két földmedrű árok vezeti el a Sas-patak menti lápterület irányába. Ezeket az árkokat a település mélyen fekvő részének védelme érdekében kiépült körtöltés-depónia keresztezi, ezért a körtöltés 0+620 tkm szelvényében csappantyús csőáteresz épült. A szükségtározó beüzemelése, illetve teljes feltöltése esetén a csappantyú meggátolja a tározó vizének belterületre jutását, de elzárja a település csapadékvizeinek kifolyását is, ezért a szükségtározó beüzemelésével egy időben szükséges felkészülni a csapadékvizek szivattyús átemelésének biztosítására. Csappantyús csőáteresz épült továbbá az összekötő depónia 0+020 tkm szelvényében is. A szükségtározó depóniája a 4+726 tkm szelvényében csatlakozik a Bódva balparti depóniájához. A balparti depóniát azonban a Falu-patakig rendezni kellett részben magassági hiány, részben a depónián való közlekedéshez. A Falu patak a depóniát a 4+952 sz. tkm szelvényében keresztezi nem átjárható, régi, üzemképtelen, vízkormányzó műtárggyal. A műtárgy elbontásra került, helyén új, átjárható zsilipes műtárgy készült: − kezelőszint: 169,07 mBf, − küszöbszint: 165,57 mBf, − műtárgy esése: 4,3 ‰, − beépítésre kerül: 2 db 150x150x300x25 vasbeton speciális keretelem, − zsilipakna belmérete: 1,5x2,5x3,5 m monolit vasbeton. A depónia magasítása, rendezése 3,0 m koronaszélességgel és 1:2 rézsűhajlással készült.
BÓDVARÁKÓI SZÜKSÉGTÁROZÓ (7. térképmelléklet) A Sajó völgye egyes településeinek árvízi biztonságát hosszútávra megteremtő beruházásokról szóló 1028/2011. (II.22.) korábban 1280/2010. (XII.15.) Kormány Határozatban szereplő Bódvarákói szükségtározó kivitelezési munkáit a kivitelező 2011. augusztus 29-vel készre jelentette. A Bódvarákói szükségtározó megvalósulása a 15/2011. (II.24.) [korábban 1/2011. (I.12.)] számú Kormányrendeletben a veszélyhelyzet fennállásának idejére bevezetett rendkívüli intézkedések mellett, az 1028/2011. (II.22.) [korábban 1280/2010. (XII.15.)] Kormány Határozat, valamint a Kormányzati Koordinációs Bizottság által kiadott Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtását szolgálta. Bódvarákói szükségtározó max. tározási szintje: 154,0 mBf
A megvalósult tározó műszaki leírása Töltés – depónia
A Dobódél mellől induló töltés korona magassága a 0+000 – 0+927 tkm szelvényig (keresztirányú bekötés) közel azonos szintre – 154,80; 155,03; 154,86 – azaz a tervezett 154,80 mBf szintre került kiépítésre. Az 0+927 tkm szelvénytől a hossz-szelvényen feltüntetett – változó – mértékben emelkedik, majd a 3+682 tkm szelvényben eléri a Bódvarákói bekötőutat. A közút keresztezése után szélesebb hullámtér kialakításával követi a Bódvát, a 4+605 szelvényben betétpallós elzárású műtárggyal keresztezi a Potranyik patakot, majd a 4+876 tkm szelvényben 157,70 mBf magassággal beköt a magaspartba. A Bódvarákói szükségtározó kiépült töltésének és depóniájának teljes hossza:4876 m. A szükségtározó védműve két szakaszra bontható. A 0+000-2+620 tkm szelvények között, azaz a tározótér max. elöntési határáig kiépült töltésszakasz másodrendű árvízvédelmi töltésként 3,0 m-es koronaszélességgel, 1:2-es rézsűhajlással, 10-10(-6) m-es rendezett előtérrel, a védmű 2+620-4+876 tkm szelvények közötti szakasza azonban csak depóniaként fog üzemelni, részben kétoldali vízelvezető vápával. Műtárgyak Töltésmegnyitás- vízbeeresztés Vészhelyzet esetén az árvízi szükségtározó üzembehelyezése a töltés egy szakaszának elbontásával, azaz a töltés megnyitásával történik. A töltésnyitásra kijelölt hely a töltés 2+270-2+290 tkm szelvények közötti 20 m-es szakasza. A kotrással megnyitható töltés kezdő és végcsonkja Larssen típusú G 61-6,0 m-es szádlemezek leverésével került bevédésre. A töltésmegnyitási hely műszaki paraméterei: − helye: Bódva bal part, a töltés 2+270-2+290 tkm szelvények közötti szakasza − töltéskorona szint: 155,20 mBf − vízoldali és mentett oldali terepszint: 153,58; 153,76 mBf − megnyitási hossz: max. 20 m A töltésmegnyitás helye fölött a töltés kiszélesítésre került. A kiszélesítés célja felvonulási, deponálási terület biztosítása a töltésmegnyitáshoz. A 3 m széles korona 7 m-es hosszon fokozatosan szélesedik ki 10 m-re. A 10 m koronaszélességű szakasz hossza 12 m. Újabb 7 m hosszon a töltéskorona szélesség 3 m-re csökken vissza. A megnyitási hely megközelíthető a 26117 számú Bódvarákói bekötő útról a közúti híd után a depónián, illetve az előtereken. A bekötő út és a töltésmegnyitás helye közötti távolság 1392 m. A töltés megnyitása kotróval történik. A kotró által letermelt töltésanyagot részben a felvonulási területen, részben a tározótér felöli töltéslábnál lehet deponálni. Az árvíz levonulását követően a töltésmegnyitás helyét (beleértve a töltéstestet és a víz áramlása okozta mederbeli és terepi kimosásokat) az eredeti állapotra vissza kell állítani. Árapasztó A szükségtározó túltöltődésének megakadályozására burkolt homlokbukós árapasztó épült a töltés 0+730 tkm szelvényében. A homlokbukós árapasztó a töltés koronaszintjének lesüllyesztésével került kiépítésre. A bukó bemért kiépítési szintje 153,97 mBf, amely közel azonos a szükségtározó maximális elöntési szintjével, 154,00 mBf szinttel és a tervezett bukószinttel. A bukóélnél a koronaszélesség 6,2 m. A bukóél hossza 20 m, mely 4-4 m hosszon ~1:5 rézsűvel csatlakozik a 154,82 – 154,91 mBf szintű töltéskoronához. A bukó burkolata 30 cm vastag RENO medermatrac 1 réteg geotextíliára beépítve. A tározótér felöli rézsűt a felső 1 m-es hosszon, valamint az ártér oldali rézsűt a teljes hosszon medermatraccal burkolták. A 6,0x2,0x0,3 és 3,0x2,0x0,3 m-es RENO matracok kitöltőkőzete fagyálló vízépítési terméskő, szemcseméret: 80-120 mm. Az ártér oldali rézsűlábától a terepszint 3 m hosszon terméskőszórással került stabilizálásra.
Leeresztő műtárgyak A tározótér a terület mélyvonulatain, illetve a tározótérben jelenleg is meglévő csatornákon keresztül töltődik fel, erre külön csatornarendszer nem került kiépítésre. A leürítés is hasonló módon történik. A tározótér leürítésére a szükségtározó töltését a 0+240 tkm szelvényben keresztező Potranyik-patak alkalmas, valamint a 0+770 tkm szelvényben a terület mélypontján létesült leeresztő műtárgy. Leeresztő műtárgy a töltés 0+240 tkm szelvényében: − kezelőszint: 155,44 mBf, − küszöbszint: 151,44 mBf, − műtárgy esése: 1,0-2,7 ‰, − beépítésre kerül: 3 db 150x150x300x25 vasbeton speciális keretelem, − zsilipakna belmérete: 1,5x2,5x4,0 m monolit vasbeton. Leeresztő műtárgy a töltés 0+770 tkm szelvényében: − kezelőszint: 155,05 mBf, − küszöbszint: 150,80 mBf, − műtárgy esése: 1,0 ‰, − beépítésre kerül: 11 db V120 K (120X230X12 cm) tokos vasbeton cső, − zsilipakna belmérete: 1,5x1,8x4,25 m monolit vasbeton. A zsilipek megközelítéséhez kétoldali 1:2-es rézsűlépcsők készültek 151x60 cm-es előregyártott lépcsőelemek beépítésével. Mederbiztosítás céljából a zsilipes csőátereszek al- és felvízoldalán ~3-3 m hosszban, 10 cm vastag homokos kavics ágyazaton 30 cm vastag betonba rakott terméskő burkolat, és ~2-2 m hosszon 30 cm vastag terméskőszórás készült. A betonba rakott terméskő burkolatot 30×60cm-es beton borda zárja le. Egyéb létesítmények A tározótérfogat idő előtti feltöltődésének megelőzése céljából a Potranyik-patak Bódvából történő kiágazásánál, a töltés 4+605 tkm szelvényében, egy tiltós, két soros betétpallós elzárást kellett létesíteni. Ezzel megakadályozható, hogy a Bódva mederből kiágazó patakmeder – a töltésmegnyitás előtt – közvetlenül vizet szállítson a tározótérbe. Az előregyártott vasbeton tiltós műtárgy fenékszintje: 155,55 mBf a jelenlegi mederfenékkel azonos szinten került kialakításra. Bepítésre került 3 db V100 K tokos vasbeton cső. Az elzárás alatt és felett az átjárás 4,0 m széles mederátjáró kiépítésével van biztosítva, burkolata 30 cm vastag betonba rakott terméskő. A burkolat biztosítása 3-3 fm hosszon terméskőszórással történt. A tározó térben az összegyülekező csapadékvizeket a vízelvezető vápa, a meglévő csatornák és a vízlevezető árkok a töltés 1+825 tkm szelvényében épült csappantyús, zsilipes csőátereszen át a meglévő meliorációs árokba, majd a Bódvába vezetik. A csappantyús, zsilipes csőáteresz küszöbszintje: 151,70 mBf, kezelőszintje 155,20 mBf, beépítésre került 13 db V 100 K tokos vasbeton cső. A töltést a 2+223 tkm szelvényében keresztező árok áttöltésre került, átvezető műtárgy nem készült. Az itt összegyülekező csapadékvizeket szintén az 1+825 tkm szelvényben létesült zsilipes csőátereszen át vezetjük a Bódvába. A víz levezetéséhez kiépült földárok hossza 398 m,illetve 350 m, fenékszélessége 0,8 m, rézsűhajlása 1:1,5.
BÓDVASZILASI SZÜKSÉGTÁROZÓ (8. térképmelléklet)
A Sajó völgye egyes településeinek árvízi biztonságát hosszútávra megteremtő beruházásokról szóló 1028/2011. (II.22.) korábban 1280/2010. (XII.15.) Kormány Határozatban szereplő Bódvaszilasi szükségtározó kivitelezési munkáit a kivitelező 2011. augusztus 29-vel készre jelentette. A Bódvaszilasi szükségtározó megvalósulása a 15/2011. (II.24.) [korábban 1/2011. (I.12.)] számú Kormányrendeletben a veszélyhelyzet fennállásának idejére bevezetett rendkívüli intézkedések mellett, az 1028/2011. (II.22.) [korábban 1280/2010. (XII.15.)] Kormány Határozat, valamint a Kormányzati Koordinációs Bizottság által kiadott Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtását szolgálta. Bódvaszilasi szükségtározó max. tározási szintje: 158,0 mBf
A megvalósult tározó műszaki leírása Töltés – depónia A szükségtározó töltésének kezdő szakasza azonos a korábbi MÁV iparvasút töltésével 684 fm hosszon. Az iparvasút MÁV kezelésű, üzemen kívüli létesítmény. A töltés 0+000 – 0+684 tkm szelvények közötti korona magassága 158,80 mBf,azaz megegyezik az iparvasút pályatest magasságával. A 0+684 tkm szelvénytől kezdődően a hossz-szelvényen feltüntetett – változó – mértékben emelkedik, majd beköt a 3+564 tkm szelvényben a Komjáti – Hídvégardó összekötő út töltésébe 160,87 mBf magassággal. A Bódvaszilasi szükségtározó töltésének és depóniájának teljes hossza: 3564m. A szükségtározó védműve két szakaszra bontható. A 0+000-2+512 tkm szelvények között, azaz a tározótér max. elöntési határáig kiépült töltésszakasz másodrendű árvízvédelmi töltésként fog üzemelni. Az iparvasút 0+684 tkm szelvényétől a 2+512 tkm szelvényig a töltés 3,0 m-es koronaszélességgel, 1:2-es rézsűhajlással, 10-10 m-es rendezett előtérrel, részben egyoldali vízelvezető vápával készült. A védmű 2+512-3+564 tkm szelvények közötti szakasza csak depóniaként fog üzemelni, részben egyoldali vízelvezető vápával. Komjáti község védelme érdekében a Bódva és a Pasnyag patak jobb parti depóniájának magasítása is elkészült 3082 m hosszon.
Műtárgyak Töltésmegnyitás, vízbeeresztés Vészhelyzet esetén az árvízi szükségtározó üzembehelyezése a töltés egy szakaszának elbontásával, azaz a töltés megnyitásával történik. A töltésnyitásra kijelölt hely a töltés 1+681-1+701 tkm szelvények közötti 20 m-es szakasza. A kotrással megnyitott töltés kezdő és végcsonkját Larssen FLP 700-6 m-es szádlemezek leverésével került bevédésre. A töltésmegnyitási hely műszaki paraméterei: − helye: Bódva bal part, tervezett töltés 1+681-1+701 tkm szelvények közötti szakasza − töltéskorona szint: 159,86 mBf − vízoldali és mentett oldali terepszint: ~157,47mBf − megnyitási hossz (oldalbukó szélessége): max. 20 m A töltésmegnyitás helye alatt a töltés kiszélesítésre kerül. A 3 m széles korona 7 m-es hosszon fokozatosan szélesedik ki 10 m-re. A 10 m koronaszélességű szakasz hossza 12 m. Újabb 7 m
hosszon a töltéskorona szélesség 3 m-re csökken vissza. A kiszélesítés célja felvonulási, deponálási, fordulási területet biztosítani a töltésmegnyitáshoz A megnyitási hely megközelíthető a 2629. számú, Komjáti-Bódvalenke összekötő útról a közúti híd után a depónián, illetve az előtereken. Az összekötő út és a töltésmegnyitás helye közötti távolság 1863 m. A töltés megnyitása kotróval történik. A kotró által letermelt töltésanyagot részben a felvonulási területen, részben a tározótér felőli töltéslábnál lehet deponálni. Az árvíz levonulását követően a töltésmegnyitás helyét (beleértve a töltéstestet és a víz áramlása okozta mederbeli és terepi kimosásokat) az eredeti állapotra vissza kell állítani. Árapasztó A szükségtározó túltöltődésének szabályozására, megakadályozására burkolt homlokbukós árapasztók épültek az 1. számú és 2. számú ártéri iparvasúti hídnál. Az árapasztók a max. tározási vízszinten kialakított koronaszintű burkolt körtöltések. Az árapasztók csak akkor lépnek üzembe, ha a vízszint eléri, illetve meghaladja a max. tározási vízszintet. Az 1. számú ártéri iparvasúti hídnál kiépült körtöltés hossza koronán mérve ~53 fm. Ebből 158,03 – 158,10 mBf szinten kialakított széles küszöbű bukó hossza ~29,5 fm. A bukószint 2,5-2,5 m-es hosszon csatlakozik a meglévő iparvasút töltéséhez, illetve a körtöltés további szakaszához 1:5-ös rézsűhajlással. A bukó szélessége (koronaszélesség) 5,0 m, rézsűhajlása szükségtározó oldalán 1:2, Bódva ártér oldalán 1:3. A 1. számú ártéri iparvasúti hídnál került kiépítésre a szükségtározó leürítő műtárgya is. Ennek ismertetése a Leeresztő műtárgyaknál olvasható. A 2. számú ártéri iparvasúti hídnál kiépült árapasztó körtöltés hossza koronán mérve ~49 fm. Ebből 158,13 – 158,04 – 158,31 mBf szinten kialakított széles küszöbű bukó hossza ~45 fm. A bukószint 2,5-2,5 m-es hosszon csatlakozik a meglévő iparvasút töltéséhez 1:5-ös rézsűhajlással. A bukó szélessége (koronaszélesség) 5,5 m, rézsűhajlása szükségtározó oldalán 1:2, Bódva ártér oldalán 1:3. Az árapasztó bukók töltéseinek tározótér felőli rézsűjét a felső 1 m-es hosszon, valamint az ártér oldali rézsűjét a teljes hosszon medermatraccal (4x2x0,3; 3x2x0,3) burkolták. Medermatrac burkolat került elhelyezésre a körtöltések lábvonalától az iparvasúti híd alatti szelvényig, majd 5 m hosszon kőszórással került stabilizálásra az alvízi oldal. Leeresztő műtárgyak A tározótér a terület mélyvonulatain, illetve a tározótérben jelenleg is meglévő patakmedren keresztül töltődik fel, erre külön csatornarendszer nem került kiépítésre. A leürítés is hasonló módon történik. A tározótér leürítését a szükségtározó területén található mélyvonulatok végzik, majd a Juhász-patakon, illetve az iparvasút 1. számú ártári hídjánál kiépített zsilipen keresztül távozik a víz. A Juhász patak 0+639 fkm szelvényében került kiépítésre a szükségtározó Ø 1 m-es csappantyús, zsilipes leeresztő műtárgya. A műtárgy kiépítéséhez a Juhász patak jobbparti depóniája 140 m hosszon megerősítésre került. A leeresztő műtárgy küszöbszintje: 156,76 mBf, kezelőszintje: 158,76 mBf, beépítésre ke- rült 3 db V100 K tokos vasbeton cső 1 ‰ eséssel. A Juhász patak medre a 2.sz. iparvasúti híd és a leeresztő műtárgy torkolati szakasza között 40 m hosszon teljes szelvényében burkolásra került. A burkolat 30 cm vastag betonbarakott terméskő burkolat 10 cm vastag homokos kavicságya- zaton. A terület elürítésében fontos szerepet játszik az iparvasút 1. számú ártéri hídjánál kiépült zsilipes csőáteresz. A műtárgy a híd felett kiépült „körtöltés” 0+040 tkm szelvényében létesült. A műtárgy küszöbszintje 156,50 mBf, kezelőszintje 158,50 mBf. Előregyártott vasbeton tiltós előfej Ø 100 cm került beépítésre 2 db V 100 K vasbeton csőcsatlakozással. A csővég befogása szárnyfallal készült. Egyéb létesítmények
A tározó térben az összegyülekező csapadékvizeket a vízelvezető vápa, a meglévő csatornák és a vízlevezető árkok a töltés 2+030 tkm szelvényében épült csappantyús, zsilipes csőátereszen át a Bódvába vezetik. A csappantyús, zsilipes csőáteresz kiépült küszöbszintje 156,2 mBf, kezelőszintje 160,20 mBf, beépítésre került 13 db V 100 K tokos vasbeton cső. A zsilip megközelítéséhez kétoldali 1:2 rézsűlépcsők készültek 151x60 cm-es előregyártott lépcsőelemek beépítésével. A zsilipnél mind a vízoldalon, mind a mentett oldalon a meder védelmére betonba rakott terméskőburkolat készült 30 cm vastagságban, 10 cm vastag homokos kavicságyazaton, illetve 30 cm vastag kőszórás a vízoldalon 27 m, a tározótéri oldalon 2,0 m hosszúságban. A töltést a 2+624 tkm szelvényében keresztező árok áttöltésre került, átvezető műtárgy nem készült.
3.2.2 MEGÉPÜLT ZÁPORTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN
BÓDVASZILASI ZÁPORTÁROZÓ (9. térképmelléklet) A záportározó jellemzői − Völgyelzárás helye: − Vízbázis: − − − − − − − − −
Tározó jellege: Tározó üzeme: Tározó hasznosítása: Érkező mértékadó vízhozam: Távozó, csökkentett vízhozam: Legnagyobb vízszint (LNV): Kiépítési vízszint: Vízfelszín MÁSZ szinten: Tározási térfogat MÁSZ szinten:
A völgyzárógát adatai − Gát helye: − A gát anyaga: − − − − − − − − − − − −
Szénhely-patak 3+020 km szelvény a Szénhely-patak 3+020 km szelvény feletti vízgyűjtő területére hulló csapadék dombvidéki, völgyzárógátas időszakos záporvíz tározás, árvízcsúcs-csökkentés NQ1% = 7,5 m3/s Q = 0,1 – 2,5 m3/s 198,45 mBf 197,95 mBf (mértékadó árvízszint = MÁSZ) 1,6 ha 44,000 m3
Szénhely-patak 3+020 km szelvény tömörített szerkezetes földgát helyi kőtörmelékes anyagból, a felvízi oldalon agyagmaggal Szivárgó paplan: 5,0 m szélességben, 50 cm vastagságban a mentett oldali töltéslábnál helyi kőtörmelékes anyagból Hullámverés elleni védelem: MÁSZ szintnél, 2 m-es rézsűhosszon Reno-matrac (17 cm vastag, vízépítési terméskő kitöltéssel) Rézsűvédelem a felvízi oldalon: 20 cm vastag humuszterítés + füvesítés + kókusz rostmatrac terítés + 5 cm vastag humuszterítés Rézsűláb biztosítás a felvízi oldalon: kőszórás 60 fm hosszban, 5,0 m szélességben, 30 cm vastagságban Rézsűvédelem a mentett oldalon: 20 cm vastag humuszterítés + füvesítés Mértékadó árvízszint (MÁSZ): 197,95 mBf (kiépítési szint) Gát felvízi koronaél: 198,95 – 199,10 – 199,02 mBf (humuszterítés nélkül) Gát koronaszélesség: min. 4,0 m Felvízi rézsűhajlás: 1:3 1:3 Alvízi rézsűhajlás: Magassági biztonság középen: 0,65 m Magassági biztonság a széleken: min. 0,50 m
− Gát teljes hossza: − Gátmagasság: − Víztükör szélesség MÁSZ szinten: − Víztükör hossz MÁSZ szinten: − Műtárgyak:
111,0 m jellemző: 6,0 m a völgy mélypontján: 9,4 m max. 100 m 260 m árapasztó műtárgy központi műtárgy (vízleeresztő) áteresz földúton
A völgyzárógát anyaga a tározótérben kialakított anyagnyerő helyről került kitermelésre. A gát D-i végén zárható acél sorompó került elhelyezésre. Központi műtárgy (vízleeresztő) A Szénhely-patakon érkező felszíni vizek átvezetését biztosító központi műtárgy a völgyzárógát 0+058 km szelvényében épült, 60 cm belső átmérőjű előregyártott vasbeton csövekből. − Befolyási oldal küszöbszintje: 190,34 mBf − Kifolyási oldal küszöbszintje: 189,05 mBf − Csőalagút hossza: 49,7 mBf A felvízi zsilipakna 200 cm belső átmérőjű előregyártott vasbeton elemekből készült a tározótér legmélyebb pontján, 40 cm vastag monolit vasbeton fenéklemezen elhelyezve. Az aknát előregyártott vasbeton fedlap zárja le, amelyen 2 db zárható lebúvónyílás található. Az akna mászhatóságát hágcsóvasak biztosítják. Az aknaelemek tározótér felőli oldalán 4 db, 60 cm átmérőjű, uszadékfogó ráccsal ellátott beömlő nyílás került kialakításra. 195,65 mBf − Zsilipakna tetőszintje: − Zsilipakna befolyási küszöbszint: 190,34 mBf − Zsilipakna típusa: NA 200 vasbeton zsilip előregyártott elemekből − Alapozás: 6 ×, illetve 4 × 7,7 m trapéz alapterületű, 0,4 m vastag vasbeton fenéklemez − Ágyazat: 25 cm vastag homokos kavics + 10 cm vastag aljazatbeton A zsilipakna előtt, a földút átereszéig kőszórásos burkolat készült a vasbeton fenéklemezhez csatlakozva. A csőalagút kifolyási oldalán 8,5 m hosszú, 30 cm vastag vasbeton lezárófal épült, 100 cm mélységben a termett talajba kötve. A csőalagút kifolyásánál, az érkező, nagy energiájú vízsugár csillapítására 5,5 m hosszú, 25 cm mély, íves kialakítású energiatörő vízláda épült betonba rakott terméskőből. A központi műtárgy mellett, annak D-i oldalán rézsűlépcső készült. A lépcső melletti gerendán szabványos, fekvő lapvízmérce kerül elhelyezésre (rézsűhajlás: 1:3; mérési tartomány: „250” – „810”). A „0” – „250” cm vízállás mérése a felvízi akna szárnyfalára erősített szabványos álló lapvízmércén történik. A rézsűlépcső adatai: − Szélessége: 100 cm (60 cm széles lépcső, 20 – 20 cm gerenda) − Hossza: 19,5 m (32 db 60 cm-es lépcsőfok, 20 cm-es fellépő magassággal, lezáró fogakkal.) − Anyaga: monolit beton Vészárapasztó Épült a völgyzárógát 0+008,5 km szelvényében, trapézszelvényű vasbeton bukófallal. − Bukófal küszöbszintje: 197,95 mBf
− Bukófal fenékszélessége: − Burkolat anyaga:
11,8 m Reno-matrac kitöltéssel)
(17
cm
vastag,
vízépítési
terméskő
A vészárapasztón átbukó víz a gát alvízi oldalán épített burkolt árapasztó csatornán jut vissza a Szénhely-patak 2+972 km szelvényébe. − Árapasztó csatorna hossza: 70 fm − Fenékszélessége: 4,0 m 1:1,5 − Oldalrézsű hajlása: − Átlagos mederesés: 11,2 % − Burkolat anyaga: 17 cm vastag Reno-matrac terméskő kitöltéssel 11 db bekötő betonbordával Mederrendezések Rendezésre került a Szénhely-patak központi műtárgyra való rávezetése, illetve a kifolyási oldalon a vízláda és az eredeti mederbe való visszacsatlakozás közötti szakasza. Rendezett szakasz hossza a befolyásnál: 19,0 fm (3+044 – 3+063 km között) − Fenékszélesség: változó (1,2 – 2,5 m) − Rézsűhajlása: 1:2 − Jellemző mederesés: 2,9 % − Mederburkolat 3+044 – 3+063 km között, összesen 19,0 fm hosszban: 30 cm vastag átmeneti kőszórás + geotextília terítés. Rendezett szakasz hossza a kifolyásnál: 23,0 fm (2+958 – 2+981 km között) − Fenékszélesség: változó (0,9 – 1,8 m) − Rézsűhajlása: 1:1,5 − Jellemző mederesés: 2,2 % − Mederburkolat I: 2+969 – 2+981 km között, összesen 12,0 fm hosszban: 30 cm vastag betonba rakott terméskő burkolat, 10 cm homokos kavics ágyazat, burkolatmagasság átlag: 0,7 m − Mederburkolat II. 2+958 – 2+969 km között, összesen 11 fm hosszban: 30 cm vastag átmeneti kőszórás + geotextília terítés. Áteresz A Szénhely-patak jobb, illetve bal partján húzódó földutak közti átjárhatóság érdekében földútkorrekciót valósult meg. A földút és a patak keresztezésébe áteresz épült. − Műtárgy helye: Szénhely-patak 3+067 km szelvény − Cső típusa: V60K 60/250/10,5 (SW-Umwelttechnik) vasbeton cső − Cső hossza: 8,0 m − Befolyási küszöbszint: 191,33 mBf − Kifolyási küszöbszint: 191,03 mBf − Fenékesés: 3,7 % − Ágyazat: 10 cm vastag homokos kavics + 10 cm vastag aljazatbeton − Előfenék: 3,0 fm kőszórás Az áteresz be- és kifolyási oldalán 0,3 m vastag monolit vasbeton szárnyfalak épültek. Egyéb létesítmények
A Szénhely-patak jobb, illetve bal partján lévő földutak közti átjárhatóság érdekében földútkorrekció valósult meg. A jobb parti földút gáton való átvezetésére a völgyzárógát mindkét oldalán stabilizált rámpák épültek. − Földútkorrekció hossza: 82 fm − Stabilizált rámpák hossza: 48 + 46 = 94 fm − Rámpa burkolat típusa: 30 cm vastag M56 stabilizációs alapréteg + 5 cm 0/20 ZK kiékelés − Rámpa burkolat szélessége: min. 3,5 m Anyagnyerőhely, rekultiváció A völgyzárógát anyaga a tározótérben kialakított anyagnyerő helyről került kitermelésre. Mind a létesítmények által érintett területeken, mind a tározótérben lévő anyagnyerő helyen a humusz mentését, a talajvédelmi terv szerint elvégezték. Az anyagnyerő hely felhagyás utáni rendezése és füvesítése megtörtént. A beruházás megvalósítása során igénybevett ingatlan közigazgatásilag Bódvaszilas község külterületén helyezkedik el. Az érintett ingatlan: 0122/2 hrsz. erdő, út
EDELÉNYI ZÁPORTÁROZÓ (10. térképmelléklet) A záportározó jellemző paraméterei A tározó paraméterei: − érintett vízfolyás: Damaki vízfolyás − völgyelzárás: Damaki vízfolyás 3+884 km szelvény − tározó jellege: völgyzárógátas, átfolyásos rendszerű − létesítés célja: záportározás, árhullám csökkentés, időszakos vízvisszatartás − árvízszint: 145,50 mBf − maximális árvízszint: 146,50 mBf − térfogat árvízszinten: 139.270 m3 − térfogat max. árvízszinten: 245.910 m3 − felület árvízszinten: 9,55 ha − felület max. árvízszinten: 12,15 ha A tározás jellemző adatai: vízszint magassága (mBf) 141,38
víztérfogat (m3) 0
vízfelszín (m2) 0
142,00
882
2800
143,00
5521
8242
144,00
34063
48843
145,00
97344
77719
145,50
139270
95592
146,00
190052
101929
146,50
245910
121502
A záportározó megépült létesítményei
Árapasztó műtárgy A műtárgy építésére alkalmas hely a völgyzárógát D-i végében adódott a meredek völgyoldalban. A műtárgy hidraulikai profilja trapéz, így a vízemésztés is fokozatosan indul be. Elhelyezkedése szerint homlokbukós árapasztó. A vízszint emelkedésével a kapacitás is növekszik egészen a Q1%os vízhozamig. Az árapasztó paraméterei: − bukó vízszintes hossza: 4,0 m − bukócsésze rézsűhajlása: 1:10 − bukócsésze védelme: betonba rakott terméskőburkolat − kapcsolódó földrézsű hajlása: 1:10, 1:5 − alvízi meder rézsűhajlása: 1:2 − alvízi meder fenékszélessége: 4,0 m − alvízi meder stabilizálása: 8 db betonfog és 50 cm vtg.-ú TERFIL-re fektetett kő kitöltés − árapasztó hossza: 59 + 147 = 206 m − bukóküszöb szintje: 145,50 mBf − átbukási magasság Q1%: 1,0 m A Damaki vízfolyás medrében a 3+788 km szelvénytől 15-15 m hosszban, a meder teljes szelvényében 30 cm vastagságban vízépítési terméskővel töltött RENO matracok kerültek lehelyezésre TERFIL szövetre. A kiviteli tervhez képest eltérés annyiban történt, hogy a betonba rakott terméskőburkolat szegélye nem homogén betonból, hanem kővel úsztatott betonból készült. Völgyzárógát A földmű paraméterei: − létesítés helye: − földmű anyaga: − koronaszint a völgyoldalban: − koronaszint a műtárgynál: − magassági biztonság: − túlemelés a gáttengelyben: − vízoldali rézsűhajlás: − mentett oldali rézsűhajlás: − koronaszélesség: − gát hossza: − hullámvédelem:
Damaki vízfolyás 3+884 km szelvény helyi humusztalanított talaj 147,60 , 147,69 mBf 147,99 mBf 1,1 m 20 cm 1:2 1:3 4,0 m 236 m vízfelöli oldalon GRADEX geocella humusz,füvesítés mentett oldalon humusz, füvesítés
TERFIL
szövet,
Az üzemi műtárgy alatt kitermelésre került a szerves anyag tartalmú réteg. Vízszint szabályozó műtárgy A Damaki vízfolyás 3+933 km szelvényében a vízfolyás medre a jobb part irányába kiterelésre került azért, hogy a műtárgy száraz munkatérben épülhessen meg. A műtárgy megépülésével a Damaki vízfolyás 105 m-es szakasza új nyomvonalon húzódik. A rávezetés a 3+933 km szelvénytől indul 1 m fenékszélességű, 1:2 hajlású rézsűvel határolt mederrel. A visszavezetés a 3+828 km szelvénybe van az energiatörő burkolat folytatásaként. A megépült műtárgy egy aknarészből és egy csőszakaszból áll, a szükséges elő- és utófenék burkolatokkal kiegészítve. Az akna küszöbszintjén Ø60 cm-es be- és kivezető, valamint a 143,50 mBf szinten két darab, a paláston szemben elhelyezkedő helyzetű Ø40 cm-es beömlő nyílás került kiképzésre. Az akna vasbeton lefedő panelbe kiképzett rácsos szerkezetű fedlappal került lefedésre.
A műtárgy kielégítő üzemelésének feltétele, hogy az aknarészbe uszadék nem juthat be. Ennek biztosításához mind az alsó beömlő, mind a két darab paláston lévő, mind a felső lebúvó nyíláson rácsszerkezet került elhelyezésre korrózióálló kivitelben. Az akna toronyrésze a völgyzárógát felöli oldalon 1:10 hajlásban kialakított földművel stabilizálásra, megtámasztásra került. Maga az aknarész 40 cm vastagságú vasbeton szerkezeten került megépítésre. Az akna felvízi oldalához 5 m hosszban 30 cm vastagságban betonba rakott terméskő burkolat kapcsolódik a fenéken és a rézsűn egyaránt, lezáró foggal, majd terfil szövetre fektetett 3 m hosszúságú vízépítési terméskőrakat következik. A felvízi kiképzés már a rávezető mederben valósult meg. Az időszakosan előforduló magas talajvízszint miatt a burkolat mögötti talajvizek befolyásának biztosítására szivárgó nyílások kerültek beépítésre a burkolatba. Az aknához az alvíz irányába 33 m hosszúságba Ø60 cm-es előregyártott vasbeton csőszakasz kapcsolódik. Az átfolyó vízmennyiség energiáját 6 m hosszúságú síkfenekű, kiöblösödő alaprajzú vízláda hivatott megtörni a két sorban eltoltan elhelyezett energiatörő fogakkal. A vízláda 30 cm vastagságú betonba rakott terméskő burkolattal védett, az energiatörő fogak vasalt betonszerkezetek. A vízládát 5 m hosszúságú betonba rakott terméskő burkolattal védett meder követi, majd 3 m kőrakat terfil ágyazaton. A műtárgy paraméterei: − műtárgy helye: völgyzárógát 0+000 km szelvénye − műtárgy szerkezete: vasbeton akna és vasbeton csőszakasz − akna anyaga és típusa: SW-Umwelttechnik gyártmányú T 200/100/15 jelű vasbeton tartály − akna műtárgy külső mérete: Ø230 cm − csőszakasz: SW-Umwelttechnik gyártmányú tokos, gumigyűrűs cső − csőhossz: 33 m Ø60/250 cm beton V 60 KB − csőátmérő: − felvízi küszöbszint: 141,38 mBf − alvízi küszöbszint: 141,07 mBf − aknatető szintje: 144,38 mBf Anyagnyerő hely Kivitelezési szempontból célszerű volt két helyen anyagnyerő helyet nyitni. Egyet a bal, egyet a jobb oldalon. A bal parti anyagnyerő helyként az árapasztó kubatúrája szolgált. A jobb parti anyagnyerő hely a völgyzárógát tengelyétől kb. 280 m-re, a meglévő terepbe bevágva kerül kialakításra. Mindkét esetben a terület rekultivációja a korábban kitermelt humusszal megtörtént. Damaki vízfolyás medre A Damaki vízfolyás völgyzárógát alatti mintegy 150 m-es szakaszán (3+704-3+854 km) fenékkifuttatást és növényzetirtást végeztek mind a mederben, mind a rézsűben. A kialakított mederprofil: − fenékszélesség: 1,0 m − rézsűhajlás: 1: 2 − átlagos mélység: hossz-szelvény alapján Ezen durva rendezéssel biztosítható mind a műtárgy alvízi csőszakaszának kifolyási szintje, mind az árapasztó alvízi csatornájának becsatlakozása. Bejáró út
A létesítmények megépülését követően nagyon fontos feladat azok üzemeltetése, fenntartása. A tározó létesítése előtt nem volt a völgyzárógát megközelítésére kijelölt jogilag útként nyilvántartott terület. Ezért a 2616. számú Damak-Edelény közút 2+611 km szelvényében jobb oldal irányába lecsatlakozás készült. A lecsatlakozás 3 m-es ívvel történt, amihez 4 m szélességű kőzúzalékkal stabilizált sárrázó, majd 4 m szélességű földút csatlakozik egészen a völgyzárógátig. Ezen 135 m-es szakasz földmunkája megvalósult, az 50 m-es sárrázóból csupán 10 m kerül kiépítésre. A bejáró út közúti csatlakozásánál a burkolat széltől számítva 10 m-re zárható sorompó épült. Az üzemi út 0+004 km szelvényébe „elsőbbségadás kötelező” és „kötelező haladási irány jobbra” táblák kerültek elhelyezésre.
HÍDVÉGARDÓI ZÁPORTÁROZÓ (11. térképmelléklet) A záportározó jellemző paraméterei A tározó paraméterei: − Völgyelzárás helye: Falusi-patak 2+047,5 szelvénye − Vízbázis: Falusi-patak falu feletti vízgyűjtő területén hullott csapadék − Tározó jellege: dombvidéki, völgyzárógátas (topográfiai indexe kedvezőtlen) − Tározó üzeme: időszakos − Tározó hasznosítása: záporvíz tározás nagyvizi hozamok csökkentésére (Q1 % tározó szelvénye = 6,52 m3/s – Q vízleeresztő lefolyás = 0,10,54 m3/s) Jellemző vízszintek: Vízszint [mBf]
Vízfelszín[ha]
Térfogat [m3]
189,00 188,50 188,00 187,00 186,00
1,90 1,55 1,20 0,58 0,15
28 380 19 650 12 782 3962 545
− Kiépítési szint: − Térfogat: − Vízfelszín:
188,47 mBf 19 650 m3 1,55 ha
Völgyzárógát − Helye: − A gát anyaga: − Szivárgásgátlás: − Hullámverés elleni védelem: −
Falusi-patak 2+047,5 szelvénye. föld (homokos agyag) --RENO matrac (17 cm vastag, terméskő kitöltéssel) 2 m szélességben
Rézsűvédelem: felvizi oldalon: 20 cm humuszterítés, erózióvédő műanyag georács, füvesítés mentett oldalon: 20 cm humuszterítés, füvesítés. − Méretei 188,47 mBf kiépítési vízszintnél: − Gátkoronaél: 190,20– 189,80 – 189,50 mBf (humuszterítés nélkül) a tengelyvonal 20 cm-es megemelésével − Koronaszélesség: 4,0 m − Felvizi rézsűhajlás: 1:2
− − − − − − −
Alvizi rézsűhajlás: 1:3 Biztonság: 1,50 – 1,0 m Gáthossz: 179 m Gátmagasság: jellemző 3,5 m Falusi-patak keresztezésénél 5,5 m Víztükörszélesség 188,47 mBf kiépítési vízszintnél: 170 m Víztükörhossz 188,47 mBf kiépítési vízszintnél: 160 m Műtárgyak: árapasztó műtárgy és csatorna vízleeresztő műtárgy hordalékfogó előtározó
A völgyzárógát anyagát a tározótérből emelték ki. A gát völgytalpi részén, a 0+035 – 0+080 szelvények között az altalaj cseréje történt, 3,2 m mélységig. Árapasztó Épült a völgyzárógát 0+018 szelvényében, trapézszelvényű homlokbukós túlfolyóval, 188,47 mBf küszöbszinttel. A tervezetthez képest vonalvezetése kismértékben módosult. Méretei:
Fenékszélesség: Oldalrézsű hajlása: Hossza: Anyaga:
2,3-1,4 m 1:2 14,0 m betonba rakott terméskő burkolat.
A túlfolyó vizet árapasztó csatorna vezeti le a Falusi-patakba, melynek Fenékszélessége: 0,8 m Oldalrézsű hajlása: 1:1 Hossza: 40,2 m Átlagos esése: 108,5 ‰. Anyaga: betonba rakott terméskő burkolat. energiatörő fogakkal és bekötő bordákkal. Vízleeresztő Épült a völgyzárógát 0+050,5 szelvényében, 60 cm átmérőjű, előregyártott vasbeton csőből, iszapfogó bukóaknával, 20 cm beton ágyazaton. A befolyási oldal küszöbszintje: 184,81 mBf A kifolyási oldal küszöbszintje: 183,96 mBf A fenékleürítő hossza: 33 m. Az iszapfogó bukóakna – Ø150 előregyártott vasbeton tartály felső és oldalsó beömléssel, gazfogó ráccsal – a tározótér legmélyebb pontján került elhelyezésre, aljzat: 20 cm homokos kavics, 20 cm beton ágyazaton. Akna fenékszint: 184,03 mBf Akna tetőszint: 186,53 mBf Beömlő nyílások: − a kifolyó cső tengelyében 1 db Ø60 nyílás: 184,85 mBf − a kifolyó csővel 45°-45°-os szöget bezáró irányban 2 db Ø40 nyílás: 185,79 – 185,81 mBf Hágcsóvasakkal, az akna tetején, valamint a beömlő nyílásokon gazfogó ráccsal. Az akna körül 4,2 m-es sávban 30 cm kőszórás készült. A vízleeresztő műtárgy mellett a vízoldali rézsűn rézsűlépcső épült, lapvízmércével. A lépcső méretei:
Szélesége: Hossza:
1 m (60 cm lépcső, 20-20 cm gerenda) 12 m (32 db 40 cm-es lépcsőfok, 20 cm-es fellépő magassággal, lezáró fogakkal.) Anyaga: monolit beton Lapvízmérce „0” pontja: 184,85 mBf
A vízleeresztő cső alvízi oldalán homlokfal épült. Méretei: 4,1*1,8*0,4 m Anyaga: terméskő falazat, betonba rakva. A fal mögött feltöltés épül a gáttesthez való csatlakozás kialakítására. Falusi-patak csatlakozó alvízi meder Rendezésre került a vízmű bejárattól (meglévő burkolat) a völgyzárógátig, az 1+903 – 2+026,5 szelvények között. A tervezett műszaki megoldás módosult. A megépített mederburkolat a mértékadó vízhozam szállítására alkalmas, a kialakuló vízsebességek nem érik el a megengedett értéket. 1+903 – 2+018,5 szelvények között medervédelem: 15 cm homokos kavics ágyazat, bekötő és lezáró fogakkal, Fenékszélesség: 1,0 m Rézsűhajlás: 1:1,5 Burkolatmagasság: 0,5 m Esés: 50,1 – 29,3 – 34,1 – 37,5 ‰ A patak mellé árnyékoló fasort ültettek, a biológiai medervédelem érdekében. A 2+015 szelvényben csatlakozik az árapasztó csatorna a patakmederbe. A 2+018,5 szelvényben 30 cm-es fenéklépcső épült betonba rakott terméskő falazatból. 2+018,5 – 2+026,5 szelvények között betonba rakott terméskő burkolat: − 30 cm betonba rakott terméskő burkolat, − 15 cm homokos kavics ágyazat, − bekötő és lezáró fogakkal. Esés: 23,7 ‰. Fenékszélesség: 1,0 m rézsűhajlás: 1:1,5 burkolatmagasság: 0,6 m. Megközelítő út A következő utak kőszórással való stabilizálása megtörtént: 083 hrsz. 135 m hosszban 082/6 (a 082/4 megosztásából) 123 m hosszban 081/2 (részben 081/5) 137 m hosszban Hordalékfogó előtározó A záportározó felső (keleti) végénél a 0+150 szelvényben 1,2 m magas kőrakat létesült 80 m hosszon, a völgy irányára merőlegesen. Koronaszélessége 1,5 m, rézsűhajlása 1:1. Anyagnyerő hely A töltésanyag a tározótérből került kiemelésre. Az építés után tereprendezése, füvesítése megtörtént.
Humuszterítés, igénybevett területek rekultiválása A kivitelezés a következő, művelt ingatlanokon valósultak meg, melyeken a humusz mentését elvégezték: Hídvégardó 074/21 (rét, szántó) 081/5 (szántó) 074/22 (rét, szántó) 074/9 (rét) 081/6 (szántó) 074/20 (rét) 082/4 (rét)
SZENDRŐLÁDI ZÁPORTÁROZÓ (12. térképmelléklet) A záportározó jellemzői − Völgyelzárás helye: − Vízbázis: − − − − − − − − −
Szendrőládi-patak 2+920 km szelvény a Szendrőládi-patak 2+920 km szelvény feletti vízgyűjtő területére hulló csapadék Tározó jellege: dombvidéki, völgyzárógátas Tározó üzeme: időszakos Tározó hasznosítása: záporvíz tározás, árvízcsúcs-csökkentés Érkező mértékadó vízhozam: NQ1% = 6,8 m3/s Távozó, csökkentett vízhozam: Q = 0,1 – 2,7 m3/s Legnagyobb vízszint (LNV): 225,94 mBf Kiépítési vízszint: 225,44 mBf (mértékadó árvízszint = MÁSZ) Vízfelszín MÁSZ szinten: 1,98 ha Tározási térfogat MÁSZ szinten: 43.400 m3
A völgyzárógát adatai − Gát helye: − A gát anyaga: − Hullámverés elleni védelem: − Rézsűvédelem a felvízi oldalon: − − − − − − − − − −
Rézsűvédelem a mentett oldalon: Mértékadó árvízszint (MÁSZ): Gát felvízi koronaél: Gát koronaszélesség: Felvízi rézsűhajlás: Alvízi rézsűhajlás: Magassági biztonság középen: Magassági biztonság a széleken: Gát teljes hossza: Gátmagasság:
− Víztükör szélesség MÁSZ szinten: − Víztükör hossz MÁSZ szinten: − Műtárgyak:
Szendrőládi-patak 2+920 km szelvény tömörített homogén földgát (kövér agyag) MÁSZ szintnél, 2 m-es rézsűhosszon Reno-matrac (17 cm vastag, vízépítési terméskő kitöltéssel) 20 cm vastag. humuszterítés + füvesítés + kókusz rostmatrac terítés + 5 cm vastag. humuszterítés 20 cm vastag. humuszterítés + füvesítés 225,44 mBf (kiépítési szint) 226,46 – 226,76 – 226,50 mBf (humuszterítés nélkül) min. 4,0 m 1:2,5 1:3 0,82 m 0,52 m 68,0 m jellemző: 6,0 m a völgy mélypontján: 9,0 m max. 130 m 355 m árapasztó műtárgy központi műtárgy (vízleeresztő)
áteresz földúton A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság szakemberei a tározótérben eredetileg kijelölt anyagnyerőhely környezetében kiemelt régészeti lelőhelyet találtak, aminek következtében az anyagnyerést a tervezett helyszínen felfüggesztették és a terület visszahumuszolását írták elő. A völgyzárógát anyaga külső anyagnyerő helyről került beszállításra, a tározótól mintegy 1,0 km-re D-DNy-ra lévő, Szendrőlád 061/1b kivett tanya művelési ágú ingatlanról. Központi műtárgy (vízleeresztő) A Szendrőládi-patakon érkező felszíni vizek átvezetését biztosító központi műtárgy a völgyzárógát 0+022 km szelvényében épült, 60 cm belső átmérőjű előregyártott vasbeton csövekből. − Befolyási oldal küszöbszintje: 217,66 mBf − Kifolyási oldal küszöbszintje: 216,47 mBf − Csőalagút hossza: 48,5 m A felvízi zsilipakna 200 cm belső átmérőjű előregyártott vasbeton elemekből készült a tározótér legmélyebb pontján, 40 cm vastag monolit vasbeton fenéklemezen elhelyezve. Az aknát előregyártott vasbeton fedlap zárja le, amelyen 2 db zárható lebúvónyílás található. Az akna mászhatóságát hágcsóvasak biztosítják. Az aknaelemek tározótér felőli oldalán nyílás került kialakításra. − Zsilipakna tetőszintje: − Zsilipakna befolyási küszöbszint: − Zsilipakna típusa: − Alapozás: − Ágyazat:
4 db, 60 cm átmérőjű, uszadékfogó ráccsal ellátott beömlő 222,84 mBf 217,66 mBf NA 200 vasbeton zsilip előregyártott elemekből (5db T/200/100/15 gyűrű, SW-Umwelttechnik) 6 ×, illetve 4 × 7,7 m trapéz alapterületű, 0,4 m vastag vasbeton fenéklemez 25 cm vastag. homokos kavics + 10 cm vastag. aljzatbeton
Az akna előterében betonba rakott terméskő burkolat készült a vasbeton fenéklemezhez csatlakozva. A burkolatok előtt a nagyobb uszadékok visszatartására félkörívben betonoszlopok kerültek elhelyezésre. A csőalagút kifolyási oldalán 6,5 m hosszú, 30 cm vastag vasbeton lezárófal épült, 100 cm mélységben a termett talajba kötve. A csőalagút kifolyásánál, az érkező, nagy energiájú vízsugár csillapítására 5,7 m hosszú, 40 cm mély, íves kialakítású energiatörő vízláda épült betonba rakott terméskőből. A központi műtárgy mellett, annak É-i oldalán rézsűlépcső készült. A lépcső melletti vasbeton gerendán szabványos, fekvő lapvízmérce került elhelyezésre. A „0” – „100” cm vízállás mérése a felvízi akna szárnyfalára erősített szabványos álló lapvízmércén történik. A rézsűlépcső adatai: − Szélesége: 80 cm (60 cm széles lépcső, 20 cm gerenda) − Hossza: 21,7 m (40 db 50 cm-es lépcsőfok, 20 cm-es fellépő magassággal, lezáró fogakkal.) − Anyaga: előregyártott vasbeton elemek Vészárapasztó Épült a völgyzárógát 0+007 km szelvényében, trapézszelvényű vasbeton bukófallal. Vonalvezetése a terepviszonyokhoz lett alakítva, amely némileg eltér a tervezett megoldástól.
− Bukófal küszöbszintje: − Bukófal fenékszélessége: − Burkolat anyaga:
225,44 mBf 9,0 m Reno-matrac (17 cm vastag, vízépítési terméskő kitöltéssel)
A vészárapasztó alvízi oldalán az átbukó víz a meglévő meredek terepen jut vissza a Szendrőládipatakba. A gát alvízi rézsűje mentén, a kimosódások ellen, 5,5 m szélességben Reno-matracos biztosítás épült, amelyben 5 db stabilizáló vasbeton borda került kialakításra. Mederrendezések Rendezésre került a Szendrőládi-patak központi műtárgyra való rávezetése, illetve a kifolyási oldalon a vízláda és az eredeti mederbe való visszacsatlakozás közötti szakasza. Rendezett szakasz hossza a befolyásnál: 11,5 fm (2+943 – 2+954,5 km között) − Fenékszélesség: változó (0,8 – 2,0 m) − Rézsűhajlása: 1:1,5 − Jellemző mederesés:2,5 % − Mederburkolat I.
− Mederburkolat II.
2+943,0 – 2+948,5 km között, összesen 5,5 fm hosszban: 30 cm vastag betonba rakott terméskő burkolat, 10 cm homokos kavics ágyazat, burkolatmagasság: 1,0 m 2+948,5 – 2+954,5 km között, összesen 6 fm hosszban: 30 cm vastag átmeneti kőszórás + geotextília terítés.
Rendezett szakasz hossza a kifolyásnál: 10,2 fm (2+872,3 – 2+882,5 km között) − Fenékszélesség: 0,7 m − Rézsűhajlása: 1:1,5 − Jellemző mederesés:1,15 % − Mederburkolat: 2+872,3 – 2+882,5 km között, összesen 10,2 fm hosszban: 30 cm vastag betonba rakott terméskő burkolat, 10 cm homokos kavics ágyazat, burkolatmagasság: 1,0 m, csatlakozás gyepesített rézsűvel. Mederkorrekcióra került sor a Szendrőládi-patak jobb parti mellékvölgyéből csatlakozó időszakos meder (Mellékág) gát előtti szakaszán. A mellékág földmedre a Szendrőládi-patak 2+944,5 km szelvényébe csatlakozik, ahol a befogadó betonba rakott terméskő burkolattal biztosított. − Rendezett szakasz hossza: 64 fm (a torkolat és az áteresz utófenék között) − Fenékszélessége: min. 0,8 m − Rézsűhajlása: 1:1,5 − Jellemző mederesés: 6,0 % Áteresz A Szendrőládi-patak jobb partján húzódó földúton való folyamatos közlekedés biztosítása érdekében földútkorrekció valósult meg. A földút és a Mellékág keresztezésébe áteresz épült. − Műtárgy helye: Mellékág 0+072 km szelvény − Cső típusa: V60K 60/250/10,5 (SW-Umwelttechnik) vasbeton cső − Cső hossza: 8,0 m − Befolyási küszöbszint: 223,82 mBf − Kifolyási küszöbszint: 223,38 mBf − Fenékesés: 5,5 % − Ágyazat: 10 cm vastag. homokos kavics + 10 cm vastag aljzatbeton
− Elő- és utófenék:
2,0 + 4,5 fm kőszórás
Az áteresz be- és kifolyási oldalán 0,3 m vastag. monolit vasbeton szárnyfalak épültek. Egyéb létesítmények A 088 hrsz. földút gáton való átvezetésére a völgyzárógát mindkét oldalán feljáró stabilizált rámpák épültek. A földút visszacsatlakoztatása érdekében földút korrekció került kialakításra a rámpákhoz csatlakozva. − Földútkorrekció hossza: 74 fm − Stabilizált rámpák hossza: 60 + 46 = 106 fm − Rámpa burkolat típusa: 30 cm vastag M56 stabilizációs alapréteg + 5 cm 0/20 ZK kiékelés − Rámpa burkolat szélessége: min. 3,0 m Anyagnyerő helyek, rekultiváció A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság szakemberei a tározótérben eredetileg kijelölt anyagnyerőhely környezetében kiemelt régészeti lelőhelyet találtak, aminek következtében az anyagnyerést a tervezett helyszínen felfüggesztették és a terület visszahumuszolását írták elő. A völgyzárógát anyaga külső anyagnyerő helyről került beszállításra, a tározótól mintegy 1,0 km-re D-DNy-ra lévő, Szendrőlád 061/1 b hrsz. kivett tanya művelési ágú ingatlanról. Mind a létesítmények által érintett művelt területeken, mind a tározótérben megkezdett anyagnyerő helyen a humusz mentését, a talajvédelmi terv szerint elvégezték. A külső anyagnyerő hely felhagyás utáni rendezése és füvesítése megtörtént. A beruházás megvalósítása során igénybevett ingatlanok közigazgatásilag Szendrőlád község külterületén helyezkednek el. Az érintett ingatlanok az alábbiak: 061/1 b kivett tanya 067/3 legelő 071 legelő, út, árok, erdő 073/1 erdő 085 kivett út 086 erdő, legelő 087 kivett út 088 kivett út 090 erdő, legelő
3.2.3 A MEGVALÓSULT térképmelléklet)
BERUHÁZÁSOKKAL ÉRINTETT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
(13.-24.
Bódvalenkei szükségtározó Ex lege védett láp: tározótér; töltés; műtárgyak Nemzeti Ökológiai Hálózat – Magterület: tározótér; töltés; műtárgyak – Ökológiai folyosó: töltés; műtárgyak Csereháti Tájvédelmi Körzet – Tervezett Természetvédelmi Terület: tározótér; töltés; műtárgyak Bódvarákói szükségtározó Aggteleki Nemzeti Park – Bemutató övezet (C zóna): töltés; műtárgy Natura 2000 (SCI) – Aggteleki-karszt és peremterületei HUAN20001: töltés; műtárgy Ex lege védett láp: tározótér; töltés; műtárgy Nemzeti Ökológiai Hálózat – Magterület: tározótér; töltés; műtárgyak – Ökológiai folyosó: tározótér, töltés; műtárgyak – Puffer övezet: töltés; műtárgy
Bódvaszilasi szükségtározó Ex lege védett láp: tározótér; töltés; műtárgyak Nemzeti Ökológiai Hálózat – Magterület: tározótér; töltés; műtárgyak – Ökológiai folyosó: töltés – Puffer övezet: töltés; műtárgy Bódvaszilasi záportározó Aggteleki Nemzeti Park – Kezelt természeti övezet (B zóna) Natura 2000 (SCI) – Aggteleki-karszt és peremterületei HUAN20001 Nemzeti Ökológiai Hálózat – Magterület Edelényi záportározó Nemzeti Ökológiai Hálózat – Ökológiai folyosó Hídvégardói záportározó Nemzeti Ökológiai Hálózat – Ökológiai folyosó Szendrőládi záportározó Nemzeti Ökológiai Hálózat – Magterület: tározótér – Ökológiai folyosó 3.2.4 A VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE
Összefoglalásként elmondható, hogy a beruházások a védett természeti környezetet nem veszélyeztetik. A szükségtározók kialakítását árvízvédelmi szempontból szükségesnek tatjuk. Megépítésük nem járt jelentős természetátalakítással. Az érintett védett élőhelyekre, ex lege védett értékekre nincsenek negatív hatással. Pozitív hatás: a Felső-Bódva-völgyének völgytalpon elhelyezkedő lápjainak és láprétjeinek vízpótlását esetenként segítheti a tározótér időszakos feltöltése. A záportározók esetében árnyaltabb a helyzet, ugyanis megépítésüket nem tartjuk egyértelműen indokoltnak. A négy záportározó egyike sem alkalmas más, kiegészítő funkció betöltésére, területükön nem lehetséges vizes élőhelyek kialakítása, vagy extenzív gazdálkodási módok bevezetése. Jelen beruházások vízfolyásai nem okoztak jelentős vagyoni kárt az elmúlt évek során és tárolókapacitásuk nagysága miatt a Bódván levonuló árvizeket nem képesek mérsékelni. A bódvaszilasi záportározó az Aggteleki Nemzeti Park területén helyezkedik el közel a magterülethez. Az engedélyezéskor konzultáció folyt a NP. munkatársaival és „zöld utat” kapott a beruházás, tehát közvetlenül nem veszélyezteti a védett élővilágot, de ennek megépítését csak a veszélyhelyzet kihirdetése tette lehetővé. A másik három záportározó nem érint védett területet, de a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit igen. Mind a négyről elmondható, hogy csak „ideiglenes működési engedélyük” van. A tulajdonviszonyok rendezése mellett még a kezelő kijelölése, valamint a kezeléshez szükséges források biztosítása is várat magára.
3.3 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐT ÉRINTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK A célterületen a települési szilárdhulladék-lerakók – egy részének – rekultuválását a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Társulás által elnyert pályázatokból valósították meg. A Hulladékgazdálkodási Társulás 2000 októberében alakult meg, jelenleg 130 tagönkormányzattal rendelkezik, ebből 126 Borsod- Abaúj-Zemplén megye települése, 4 pedig Heves megye területéhez
tartozik. A társulás létrehozását a gesztorként működő Kazincbarcika, illetve Sajókaza önkormányzata kezdeményezte. A Társulás hulladékkezelési központja Sajókazán a már meglévő létesítmények bővítésével az ISPA program keretén belül valósult meg.
A Társulás által elnyert pályázatok: ISPA program 2001/HU/16/P/PE/010 (Sajó-Bódva Völgyi Regionális Szilárdhulladék-kezelési Program) KEOP – 7.2.3.0 – 2008 – 0005 (Sajó-Bódva Völgye Települési Szilárdhulladék Rekultivációs Projekt) KEOP – 7.2.3.0 – 2008 – 0031 (Sajó-Bódva Völgye Települési Szilárdhulladék Rekultivációs Projekt II. ütem) KEOP – 2.3.0/2F/09 – 2010 – 0029 (Sajó-Bódva Völgye Települési Szilárdhulladék Rekultivációs Projekt) A fenti projektek keretein belül a 2-6 Sajó a Bódvával alvízgyűjtő területén 71 üzemelő, ill. egyes esetekben már korábban felhagyott, de még nem rekultivált hulladéklerakó rekultivációjára került sor. A 2009 óta eltelt időszakban a Bódva-vízgyűjtőn több szennyvízkezeléssel kapcsolatos beruházás valósult meg, de jelenleg még mindig vannak olyan települések, amelyeken nincs megoldva a szennyvízkezelés (pl.: Komjáti, Tornanádaska, Becskeháza, Tornakápolna). 3.3.1 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE A rekultivációk és a hulladéklerakók felszámolása nagy mértékben hozzájárult a felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulásához, bár erről konkrét mért adatok nem állnak rendelkezésre. A települési folyékony hulladék kezelésében is javulás mutatható ki (pl.: Szendrőlád szennyvízkezelési beruházása), azonban a területen még több települést és település rész szennyvíztisztítását kell megoldani, illetve a meglévő tisztítók hatásfokának javítása is sok esetben indokolt (pl.: Edelény).
4. A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK ÉS A TÉNYLEGES BEAVATKOZÁSOK ÖSSZEVETÉSE ABODI-PATAK AEP257 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
BÓDVA FELSŐ AEP335
− HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása. Az intézkedéshez köthető konkrét beavatkozás a víztesten nem történt, azonban megítélésünk szerint indirekt módon ezt a célt is szolgálták a területen megépített szükségtározók (Bódvalenkei, Bódvaszilasi- és Bódvarákói-szükségtározó). − VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
BÓDVA ALSÓ AEP336 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása. Ilyen beruházás a 2012-ben megvalósult, az edelényi L’Hullier-Coburg kastélyt félkörívben körülölelő Holt-Bódva-ág revitalizációja (KEOP). − VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HM3: Nagy folyók szabályozottságát csökkentő intézkedések. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − DU2: Zsilipek üzemeltetése a minimális beavatkozás elve, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − DU3: Hallépcső, megkerülő csatorna építése. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
JÓSVA-PATAK AEP621 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
MÉNES-PATAK (JÓSVA-VÍZGYŰJTŐ) AEP798 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat (IP4; 2. intézkedési elem). Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VG3: Jó horgászati gyakorlat (IP4; 3. intézkedési elem). Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
RAKACA- ÉS BÁTOR-PATAKOK AEP907 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
RAKACA-PATAK AEP908 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HM7: Vízfolyások medrének fenntartása (felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, lágyszárú növényzet gondozása). A 2010-es árvizet követő vízügyi beruházások részeként a Bódva egyes szakaszainak kotrása is megtörtént. − VG1: Tározók üzemeltetése, az alvízi szempontok figyelembevételével, szükség esetén a hasznosítási forma megváltoztatásával (IP4; 1. intézkedési elem). Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat (IP4; 2. intézkedési elem). Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − VG3: Jó horgászati gyakorlat (IP4; 3. intézkedési elem). Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − PT3: Szűrőmezők kialakítása (tározók felett és tározók alatt) (IP4; 4. intézkedési elem). Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HM5: Üledék eltávolítása (vízminőség javító kotrás) vagy kezelése (IP4; 5. intézkedési elem). Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
SAS-PATAK AEP952 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
− HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
TELEKES-PATAK AEQ047 − HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt. − HM6: Települési, ill. üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja. Az intézkedéshez köthető beavatkozás a víztesten nem történt.
5 A VGT TERVEZÉSI FOLYAMATÁVAL EGY IDŐBEN TETT INTÉZKEDÉSI JAVASLATAINK A VÍZFOLYÁSOK SZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE (A lentebbi javaslatokat az elmúlt VGT tervezési ciklusában fogalmazták meg Észak-magyarországi civil szervezetek. Nagyrészt a Holocén Természetvédelmi Egyesület, kisebb részt a Bodrog Egyesület és a Zöld Akció Egyesület véleménye.) MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK LÉTESÍTÉSE CÉL: A nagytáblás szántóföldi művelésnél a talaj széleróziójának csökkentése, a gazdálkodók termésbiztonságának növelése, valamint a zöldhálózati elemek fejlesztése. LEÍRÁS: A Bódva-vízgyűjtőn az erdőterület megközelíti a 20 %-ot. Az erdőterületek mellett nagyon fontosak a mezővédő erdősávok is, melyek a legtöbb helyen elhanyagolt állapotba kerültek. A mezővédő erdősávok és fasorok telepítésével és rehabilitációjával a biológiai és a tájképi diverzitás növelése mellett jelentősen csökkenthető a külterületeken, elsősorban a szántóföldeken keletkező por mennyisége, a deflációs talajpusztulás mértéke. Az erdősávok és fasorok adott esetben egy átfogó zöldhálózati rendszer részét is képezhetik. Operatív lépések A külterületek részletes felmérése Egyeztetések a helyi gazdákkal Tervezés Erdőtelepítés
Megvalósítást irányító szervezetek Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok, helyi gazdák Önkormányzatok, helyi gazdák, erdőtulajdonosok
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: TA1; HA3; Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.1.6. Zöldfelületek védelme. 5.2.2. Talajok védelme és fenntartható használata 5.2.1.3. A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme TALAJT ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEKET VESZÉLYEZTETŐ MEGLÉVŐ, ILLETVE POTENCIÁLIS SZENNYEZŐ FORRÁSOK FELTÁRÁSA ÉS FELSZÁMOLÁSA
A
CÉL: A potenciális szennyező források feltárása, valamint a felszámolási lehetőségek tervezése. A felszín alatti vizeket, vízbázist veszélyeztető szennyezőforrások felderítése, a tartós károkozások számbavétele és feltárása, a veszélyeztetés megszüntetése, a környezetkárosítás felszámolása. LEÍRÁS: Az önkormányzati, illetve magántulajdonban levő területeken található potenciálisan veszélyeztető forrásokról pontos tényfeltáró, vízvédelmi- vízbázisvédelmi tanulmányok, felmérések készítése javasolt. A kapott eredmények kiértékelését a felszámolási tervek készítése követi. A tanulmányban ki kell térni a lehetséges gazdasági és jogi szabályozó eszközökre, lehetőségekre is. Operatív lépések A szennyezések felmérése (kiterjedés, minőség, veszélyeztetettség) Kiviteli tervek elkészítése
A szennyezések felszámolása (kármentesítés)
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai- és civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai- és civil szervezetek, szakhatóságok
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: HA2; HA3; HM5 Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.2.5. Környezeti kármentesítés 5.3.4. Hulladékgazdálkodás Javaslataink megfeleltethetősége az OHT-el: 4. Ártalmatlanítási program A
FELSZÍNI VIZEK POTENCIÁLIS SZENNYEZŐ-FORRÁSAINAK FELTÁRÁSA, FELSZÁMOLÁSA, A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME CÉL: A településeken található vízfolyások, vizes, mély fekvésű területek szennyező-forrásainak
feltárása, megszüntetése, revitalizációja, ezzel az ökológiai- és a tájdiverzitás növelése, a környezet minőségének javítása, komplex revitalizációs terv alapján. LEÍRÁS: Az érintett vízfolyásokra és környezetükre kidolgozott revitalizációs tervek részletes, a környezeti-, természeti-, kezelői-, tulajdonosi- (stb.) viszonyok feltárásán alapulva kívánnak megoldást adni a környezetvédelmi, természetvédelmi, árvízvédelmi, vízbázisvédelmi igények figyelembe vételével. Mindenekelőtt tartalmazzák a meglevő szennyezőforrások felszámolását, a lerakott hulladékok elszállítását, a szennyezett víz megtisztítását, a szennyezést okozó forrás(-ok) felszámolását (pataktakarítás). Foglalkoznak a természetközeli állapotok visszaállításának lehetőségével, a fölösleges, ökológiai szempontból káros műszaki létesítmények átépítésével, végső esetben bontásával, vagy cseréjével, a mederburkolat eltávolításának lehetőségével. A revitalizáció nem csupán a vízfelületre, hanem a vízfolyás, vagy más vizes terület közvetlen környezetére is kiterjed, pl. puffer zónák létrehozásával. Javasolt, hogy az adott patak revitalizációja egy nagyobb területre kiterjedő, vízgyűjtő alapú komplex terv keretében történjen. Így hatékonyabb megoldást lehet kidolgozni a felszíni víz szennyeződés jövőbeni megakadályozására, a vizes élőhelyek pusztulásának meggátolására.
A komplex vízfolyás-revitalizációs tervnek ki kell terjedni nem csupán a terület/vízfolyás és közvetlen környezete állapotának egyszeri helyreállítására, hanem a rendszeres kezelésre, valamint a környezeti és természeti paraméterek monitorozására. Operatív lépések A vízfolyások részletes feltárása (környezeti állapot, ökológia, hidrológia stb.) Vízfolyás revitalizációs terv elkészítése Kivitelezés
Monitorozás
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: HM1; HA2; HA3; VT4; VT4a; VT5; HM3; HM6; HM7; DU2; DU3; VG1; HM5 Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.2.5. Környezeti kármentesítés 5.3.4. Hulladékgazdálkodás Javaslataink megfeleltethetősége az OHT-el: 4. Ártalmatlanítási program 5. Települési hulladék KÖRNYEZETKÍMÉLŐ ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉSI MÓDOK ELTERJESZTÉSE CÉL: Az erdő- és mezőgazdasági művelés eredetű környezeti terhelés, környezeti degradáció csökkentése. LEÍRÁS: A jelenlegi gyakorlat szerint folytatott művelési módok többnyire jelentősen terhelik a talajt és a talajvizet. Számos, a környezeti elemeket kímélő művelési mód ismert mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatból. Az említett gyakorlatokat a gazdákkal illetve az erdőbirtokossági tulajdonosokkal ismertetve a gazdálkodás okozta környezeti terhelés csökkenthető. A térségben a korábbi évtizedekhez képest csökkent a külterjes állattartás, valamint lecsökkent a gyep- és legelőterületek aránya is. Ez kedvezőtlenül hat a környezetkímélőbb mezőgazdasági művelési módok arányára. Az erdőművelésben még mindig a felújító véghasználatos erdőművelés (más néven tarvágás) az egyetlen módszer, holott számos külföldi és hazai példa is bizonyítja a tartamos erdőhasználat környezeti és gazdasági előnyeit. Ajánlatos a rosszabb termőképességű, kis aranykorona értékű területek intenzív (szántóföldi, kertészeti) hasznosítás alóli kivonása és extenzív gazdálkodással történő hasznosítása. Ugyanígy a művelés alatt nem álló ugar területek is extenzív módon (erdő, legelő, kaszáló) kaphatnak új hasznosítást, amennyiben a kataszteri beosztás ezt értelemszerűen lehetővé teszi. Amennyiben a területi elhelyezkedés lehetővé teszi, megfontolandó a gazdaságosan kevéssé hasznosítható területek természetvédelmi pufferzónaként hasznosítása, ahol a művelés a szomszédos védett terület megóvásának lenne teljesen alárendelve. Hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrása a termőtalaj, védelme nemcsak gazdasági de természet-, és környezetvédelmi okokból is rendkívül fontos. Ezért a mezőgazdasági termelés során, annak következtében fellépő talajpusztulást a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell. Az ezt célzó
művelési-mód változtatásokat (művelési ág váltás: szántó→legelő vagy erdő, teraszok kialakítása, szintvonallal párhuzamos művelés, öntözés szabályozása, nehézgépek alkalmazásának kerülése, mélyszántás, talajjavítás megfelelő alkalmazása, véderdősávok, bokorsávok kialakítása, fás kultúrák elterjesztése, az erózióval legjobban érintett területek művelés alóli kivonása) a domborzati, talajtani adottságok és meglevő termelési tapasztalatok alapján kell megtervezni. Operatív lépések A tájhasználati módok felmérése a területen Az alternatív tájhasználati módokat bemutató tanulmány, terv készítése A környezetkímélő tájhasználati módok bemutatása a helyi gazdáknak A gazdák évente egyszeri találkozójának megszervezése
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: TA1; HA2; HA3; Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.1.6. Zöldfelületek védelme. 5.2.2. Talajok védelme és fenntartható használata 5.2.1.3. A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme 5.3.6. Az agrárgazdaság környezeti aspektusai 5.3.7. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai
A MŰTRÁGYA- ÉS NÖVÉNYVÉDŐSZER-HASZNÁLATÁNAK CSÖKKENTÉSE CÉL: A felszíni és felszín alatti vizeket érintő diffúz szennyezések visszaszorítása, a vízminőségi paraméterek javítása. LEÍRÁS: A víztereket érő diffúz szennyezések legnagyobb forrása a mezőgazdaság. A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezések visszaszorítása érdekében a földművelésben használt növényvédő szerek és műtrágyák felhasználását csökkenteni kell, ki kell váltani más környezetbarát, esetleg biológiai eredetű anyagokkal. A munkához szükség van a művelt területek talajadottságainak pontos ismeretére, amihez az információ legfőbb forrása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Miskolc (NTI). Célszerű felmérni a gazdálkodók vegyszer- és műtrágya felhasználási igényeit és lehetőségeit, ebben a falugazdászok közreműködése jelentős segítség lehet. Az összegyűjtött információk alapján kidolgozhatóak a talajadottságoknak leginkább megfelelő vegyszer- és műtrágyahasználatokra vonatkozó irányelvek. Fontos, hogy a helyi gazdasági adottságokkal, termelési módszerekkel összhangba kerüljön a környezetbarát gazdálkodás. Más megoldást igényel a nagyüzemi, piacorientált termelés és mást a kiegészítő vagy hobbicélú, kisparcellás gazdálkodás. Operatív lépések talajérzékenység vizsgálatok eredményeinek beszerzése, a
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), falugazdászok,
kemizáció és műtrágyahasználat lehetőségeinek értékelése termelői gyakorlatok és igények felmérése A környezetkímélő talajjavítási és növényvédelmi módszerek bemutatása a helyi gazdáknak (szemléletformálás, oktatás) A gazdák évente egyszeri találkozójának megszervezése (továbbképzés, tapasztalatcsere céljából)
szakmai civil szervezetek, NTI Önkormányzatok (koordináció), falugazdászok, szakmai civil szervezetek, Önkormányzatok (koordináció), falugazdászok, szakmai civil szervezetek,
Önkormányzatok (koordináció), falugazdászok, szakmai civil szervezetek,
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: TA1 Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.2.3.2. Stratégiai vízkészletek megőrzése (vízbázis-védelem, nitrát érzékeny területek)
AZ ÁLLATTARTÓ TELEPEKEN KELETKEZŐ HÍGTRÁGYA KEZELÉSÉNEK MEGOLDÁSÁRA CÉL: Az állattartó telepeken és háztáji gazdálkodóknál keletkező hígtrágya nem megfelelő kezeléséből adódó környezeti károk minimalizálása. LEÍRÁS: A telepeken keletkező hígtrágya kezelésének és elhelyezésének ellenőrzését a környezetvédelmi felügyelőség végzi, gyakran az önkormányzattal együttműködve. A szabálytalanságok szankcionálása mellett szükség van egyéb eszközökkel is ösztönözni a telepek tulajdonosait a probléma megoldására. Az önkormányzatoknak célszerű lenne elkészítenie egy átfogó, a mezőgazdaság egészét érintő tanulmányt, amelyet a gazdálkodók rendelkezésére bocsáthat. A tanulmány rávilágíthat a telepek jelenlegi trágyakezelési és –elhelyezési gyakorlatára, melyekre már lehet életszerű alternatív megoldásokat, működő, környezetbarát hígtrágya-kezelési technológiákat ajánlani ismerve azok költségigényeit, illetve forráslehetőségeit. Operatív lépések A telepek és háztáji gazdálkodók jelenlegi gyakorlatának felmérése Lehetőségek kiértékelése, tanulmány, kiajánlás készítése az alternatív módszerekről A tanulmány terjesztése a gazdálkodók felé, (szemléletformálás) Támogatási lehetőségekhez felkutatása, pályázatok készítése
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), falugazdászok, szakmai civil szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, Önkormányzatok (koordináció), falugazdászok, szakmai civil szervezetek, Önkormányzatok (koordináció), falugazdászok, szakmai civil szervezetek,
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: TA1
Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.2.3.2. Stratégiai vízkészletek megőrzése (vízbázis-védelem, nitrát érzékeny területek)
A BELTERÜLETI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETŐ ÁRKOK REKONSTRUKCIÓJA CÉL: A települések csapadékvíz-elvezető árkainak rekonstrukciója, átereszek, hordalékfogók létesítésével az erózió és a feliszapolódások csökkentése. LEÍRÁS: Első lépésként célszerű a települések teljes csapadékcsatorna hálózatának részletes felmérése, tanulmány készítése a lehetséges legjobb megoldásokról. A tanulmány alapján el lehet kezdeni a kiviteli tervek elkészítését, azok pontos pénzügyi konstrukcióját. Saját források ritkán állnak teljes mértékben rendelkezésre, így a szükséges feltételek és engedélyek meglétét bizonyítva a kiviteli terv benyújtásával pályázni lehet a különböző állami, regionális pénzforrásokhoz. Kedvező elbírálás esetén a kivitelezési munkák elvégzését pályáztatás útján ki lehet adni vállalkozónak és meg lehet kezdeni az építést. Az építés végét szakhatósági bejárás, műszaki átadás-átvétel és engedélyezés jelenti. A munka nagysága miatt lehetséges egy térbeli és időbeli szakaszolás. Ehhez mindenképpen szükséges a helyi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, a területi hatóságok (ÉMVIZIG, ÉMIKTF) együttműködése. Operatív lépések A csapadékcsatornák állapotfelvétele Tanulmány készítése
Megfelelő szintű kiviteli és pénzügyi tervek készítése Pénzügyi források keresés
Kivitelezés
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, Önkormányzatok (koordináció), vállalkozások
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: HM6; HM7; PT3 TÁJSEBEK, FELHAGYOTT BÁNYÁK, ANYAGNYERŐ HELYEK REHABILITÁCIÓJA CÉL: A felhagyott bányák, bányatavak okozta környezeti veszély csökkentése, táji adottságokhoz illeszkedő arculat, új élőhelyek kialakítása, geológiai, műszaki bemutató, tanösvény kialakítása. LEÍRÁS: A térség egyes részein a múltban jelentős bányászati tevékenység folyt. Célszerű lenne, az érintett önkormányzatok által koordinált program segítségével feltérképezni a felhagyott bányákat, anyagnyerő helyeket, tájsebeket, majd azokra tájrehabilitációs, hasznosíthatósági terveket készíteni. A már nem hasznosítható tájsebekre rekultivációs tervek készítése szükséges. Az így körvonalazódott feladatokhoz a pénzügyi források keresése után, a rehabilitációs munkálatok elvégzése szükséges.
Operatív lépések A bányák, anyagnyerőhelyek, tájsebek állapot-felvételezése, felhagyott bányáknál a tulajdonviszonyok tisztázása Hasznosítási lehetőségek felmérése Tájrendezési kivitelezési tervek elkészítése A bányák rehabilitációjának elvégzése
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, bányakapitányság Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, Önkormányzatok (koordináció), vállalkozások
Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: HA2; HA3; HM7; VG1 Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.2.1.5. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek és természeti értékek kezelése, fenntartása, őrzése 5.3.8. Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai TELEPÜLÉSI SZINTŰ SZERVES HULLADÉK KOMPOSZTÁLÓ TELEPEK LÉTREHOZÁSA CÉL: A lerakott hulladék szerves anyag tartalmát folyamatosan csökkenteni kell. LEÍRÁS: A cél megvalósítása érdekében a településeknek célszerű a biológiai úton lebomló szerves hulladékot elkülönítve kezelni, komposztáló telepet kialakítani, a helyi hasznosítást elősegíteni. A nagyobb gazdálkodó szervek részére több település közösen is létrehozhat komposztáló telepet a szerves hulladékok hasznosítására. Az így képződött komposzt, istállótrágyával keverve tökéletesen alkalmas a műtrágya felhasználás egy részének kiváltására. Operatív lépések A telep helyszínének kiválasztása, típusának tervezése A komposztálandó anyagok begyűjtésének megszervezése, szemléletformálás Kivitelezés, üzemeltetés
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok, esetleges önkormányzati társulások, szakmai civil szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek Önkormányzatok
Javaslataink megfeleltethetősége az NKP 4.-el (2014-2019): 5.3.4. Hulladékgazdálkodás Javaslataink megfeleltethetősége az OHT-el: OHT megelőzési terv
ILLEGÁLIS
HULLADÉKLERAKÓK MEGSZÜNTETÉSE, A TILTOTT HULLADÉKLERAKÁS CSÖKKENTÉSE, A TERÜLETEK REKULTIVÁLÁSA CÉL: Az illegális lerakók által okozott szennyezések megszüntetése, illetve további keletkezés
megakadályozása.
LEÍRÁS: A Bódva-vízgyűjtő területén található illegális hulladéklerakók helyének, mennyiségének és minőségének azonosítását követően meg kell tervezni azok felszámolását, az azokkal kapcsolatos költségeket, személyi és tárgyi feltételeket, és a lerakó okozta reális környezeti veszélyeztetés mértékét. Olyan konkrét, forrásszerzésre alkalmas műszaki és gazdasági tervjavaslatokat/pályázatokat kell készíteni a mentesített lerakóhelyek rehabilitációs lehetőségeiről, melyek megakadályozzák a további hulladék elhelyezést és lehetőség szerint új, értéknövelő funkciót teremtenek a mentesített területen. Operatív lépések Az illegális lerakók felmérése, a területtulajdonosok azonosítása, az ott található hulladékok mennyiségi és minőségi meghatározása Mennyiségi és minőségi hulladékkataszter készítése az illegális lerakókról (az ártalmatlanítási lehetőségek meghatározásával) A lerakó felszámolását, rehabilitációját célzó tervek kidolgozása Az illegális lerakások felszámolása, legális deponálása
Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok, helyi lakosság Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek
Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, Önkormányzatok (koordináció), a hulladék elhelyezője, vállalkozások
Javaslataink megfeleltethetősége az OHT-el: 4. Ártalmatlanítási program 5. Települési hulladék
6 VÉGSŐ ÖSSZEGZÉS Az előzőekben leírt vízminőséget javító intézkedési tervezetünk és a területre vonatkozó VGT-ben megnevezett intézkedések több esetben fedik egymást. Sajnos a megvalósítást mindkét tervezetnél a források hiánya és az állandóan változó jogi környezet, illetve a folyamatos intézményi átszervezések akadályozzák. (1988-ban a vízügyi és környezetvédelmi szervezeteket összevonták, megalakították a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. 1990-ben új miniszteriális rend alakult ki és szétvált a két szervezet, a vízügyi feladatkör megosztásra került. Megalakul a KHVM, majd 1994-ben a vízügyi igazgatóságokat is átalakítják. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény módosításáról rendelkező 1994. évi LVI. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai közül a vízügy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozott. A 2002. évi XI. törvény 1. §-a már a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot említi. A 2006. évi LV. Törvény nem változtat a KvVM elnevezésén és struktúráján. A 2010. évi XLII. törvény már megosztja a vízügyi feladatokat a Belügyminisztérium és Vidékfejlesztési Minisztérium között.
2014-re a Belügyminisztérium vette át az eddig a VM-hez tartozó vízgyűjtő-gazdálkodási feladatokat is. A vízügyi laboratóriumi hálózat „zsugorodása”, a VITUKI megszűnése és a NEKI funkciójának bizonytalansága tovább nehezíti a vízügyi tervezést és a vízgyűjtő-gazdálkodási feladatok felelősségteljes ellátását. Az igazgatóságok személyi állománya jelentősen csökkent az elmúlt 20 évben. Az ÉMVIZIG esetében ez változás több mint 50%-ot jelent.) A Bódva-vízgyűjtőjén található települési önkormányzatok – szinte kivétel nélkül – önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek és a mindennapi működésük sem biztosított. Ismerve a 2014 éves költségvetési tervezeteiket és a rendelkezésre álló humánerőforrás minőségét, biztosan nem tudnak vízminőség-javító intézkedéseket eszközölni saját erőből. Jelenleg még a következő pályázati ciklusban megjelenő pályázati lehetőségeket sem ismerjük, ezért nem tudunk reális javaslatokat tenni a pénzügyi háttér előteremtéséhez. Fentebbi javaslataink közül az illegális hulladéklerakók megszüntetése és a csapadékvíz elvezető árkok valamint patakmeder rekonstrukciók valósultak meg jellemzően a vízgyűjtőn. Ezen kívül KEOP pályázatok segítségével több település szennyvízberuházása is elkészült a közelmúltban.
IRODALOM
Országos Meteorológiai Szolgálat http://www.met.hu/pages/2010_rovid_osszefoglaloja_20110110.php VITUKI: Vízrajzi atlasz sorozat 13. Sajó, Budapest, 1972. VITUKI: Magyarország hidrológiai atlasza, I. folyóink vízgyűjtője, 2. Sajó, Budapest, 1953 VGI: Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése, A Felső-Tisza jobb parti vízrendszere, Budapest, 1984. Körics Euroconsulting Kft. - EuroRaptor Kft.: A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005. Babolcsai György: Egy különleges tél, http://owww.met.hu/pages/Egy_kulonleges_tel_20100811.php Ujváry Katalin: A „Zsófia” és az „Angéla” ciklonok csapadékszinoptikai közelítése és előrejelezhetősége, Légkör 55. évf. 2010. 4. szám. Kugler Zsófia: A borsodi árvizek az űrből, Geodézia és Kartográfia 2010 / 9 (62. é vf.) ÉKÖVIZIG: Hidrológiai és hidrometeorológiai értékelés Az ÉKÖVIZIG működési területén található vízfolyásokon 2010. májusban és júniusban levonult árhullámokról, Miskolc, 2010. KSH: A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc, 2011. KVVM (VKKI-ÉKÖVIZIG): A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – 2-6 Sajó a Bódvával, Budapest-Miskolc, 2010. Bódva-völgyi szükségtározók megvalósulási tervei 2011 Bódva-völgyi záportározók megvalósulási tervei 2011 anp.nemzetipark.gov.hu edelenyikisterseg.hu evizig.hu OHT – Országos Hulladékgazdálkodási Terv NKP 4 – Nemzeti Környezetvédelmi Program
