Az esz ter go mi saj tó tör tén ete ke zd ete kt ől na pj ain

Az esz ter go mi saj tó tör tén ete ke zd ete kt ől na pj ain

k 1828 -2011 A város története a helyi sajtó tükrében

irta Muzslai Zsitva Ágnes

I.Esztergomi közéleti lapok 1863-2011 II.Esztergomi katolikus egyházi lapok 1863-2011 III.Esztergomi időszaki kiadványok, évkönyvek 1828-2011. Szerkesztők életrajza

Bevezetés A nyomdászat rövid története hazánkban és Esztergomban

Igen gazdag múltra tekint vissza az esztergomi kiadású sajtó története. A város államalapításunk idején egyszerre volt királyi székhely és érseki székhely. Az évszázadok során királyi székhelyi szerepe megszünt, azonban a város megmaradt a katolikus egyház prímás-érseki székhelyeként, amely meghatározó volt a város társadalmi életére, fejlődésére. Esztergom Mátyás király idején a ált a legközelett ahhoz, hogy saját nyomdája legyen, ha ez nem is valósult meg Vitéz János esztergomi érsek könyvtárában a korabeli könyvművészet remekei megtalálhatók voltak. Azonban a nyomtatott betű elterjedését a százötven éves török uralom lehetetlenné tette.A török megszállás elől az esztergomi érsekség és a káptalan Nagyszombatba költözött és 277 éven át nem lakott prímás Esztergomban. A városban szinte megszűnt a szellemi élet, hiszen sem főiskolája, sem nyomdája nem volt, az emberek számára csupán az inséges mindennapi létfenntartásra volt lehetőség. Rudnay Sándor érsek 1820-ban viszahelyezte székhelyét Esztergomba és ezzel megkezdődött Esztergom szellemi újjászületésének korszaka. Esztergom város vármegyei székhelye és a katolikus egyház székhelye, ez szinte motiválta a helyi társadalomban a széleskörű szellemi életet. Mielőtt a helyi sajtó első megjelenéséről szólnék, tekintsünk át a magyar nyomdászat hazai és esztergomi történetére, hiszen a kiadói szerepet is felvállaló nyomdák meghatározóak voltak a város közéleti, irodalmi és tudományos életében. Magyar sajtó a 16.századtól A magyar nyomdászat kezdete Hess András nevéhez fűződik, aki 1473-ban Budán állított fel Magyarországon nyomdát.A 150 éves török megszállás alatt az ország lényegében kikapcsolódott az európai vérkeringésből és így a nyomdászat sem fejlődött. A török uralom hatássa volt a magyaroszági időszakos sajtó megjelenésére is. A 15. században Európa más országaival ellentétben , hazánkban még nem jelent meg időszakos újság. A legkorábban Magyarországon kinyomtatott újságlevél Monyorókeréken, egy laibachi vándornyomdász, Hans Mannel (Manlius) nyomdájából került ki 1587ben. Az újságlevélben a szigetvári pasa augusztus 9-i portyázásait és sárkányszigeti vereségét írja le Erhard Pöckhl, Zrínyi György titkára. 1582-től 1604-ig működött Manlius János nyomdász nyugat Magyarországon. Az első 16. századbeli nyomdák az ország töröktől meg nem szállott részein kezdtek működni.Ebben az időben Brassóban Honterus János alapította 1535-ben az első hazai nyomdát, de magyar nyelvű könyvek nem készültek. Sárváron Nádasdy Tamás protestáns főúr állítatott nyomdát 1537-ben és ott Sylvester János buzdítására nyomtaták ki az első magyar nyelvű könyvet, az Új Szövetség magyar nyelvű fordítását. Mivel az esztergomi érsekség Nagyszombatra költözött a török elől így Nagyszombatban 1577-ben alapított nyomdát Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost. A nyomda és a nagyszombati egyetem alapítása után Nagyszombat lett a katolikus irodalom központja. A nagyszombati nyomda jelentősége még a törökök kiűzése után is megmaradt mindaddig, míg Mária Terézia, a jezsuita rend eltörlésével, 1773-ban az egyetemet és vele a nyomdát Budára helyezte. Az esztergomi nyomdászat és sajtó megszületése Esztergom 1685-ig török uralom alatt volt. A városban az első könyvnyomdát 1761-ben Royer Ferenc Antal a pozsonyi Royer -család tagja alapította. Kicsit korán érkezett a nyomdász a városba és így csupán négy évig működött nyomdája. Royer nyomdával kapcsolatban szeretnék feltárni érdekes kapcsolatot a magyarországi református sajtó és Esztergom között. Visky István: A magyar református sajtó a 18. században című tanulmányában ír arról, hogy Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész adta ki az első magyarországi református újságot 1721-ben Nova Posoniensia címmel , latin nyelven íródott és a pozsonyi Royer nyomdában készült. Ugyancsak Bél Mátyás munkája Esztergom vármegye leírása, amely az 1735-47 között készült vármegyei leírások egyike. Az érsekség és a káptalan 1820-ban történt visszaköltözése után rohamosan fejlődésnek indult a városban a kultúrális és tudományos élet, így jó időben érkezett a városba a komáromi származású Beimel József, aki 1822-ben állított fel újból nyomdát Esztergomban és ezt összekapcsolta könyvkereskedéssel is. Ezzel

megindult az a folyamat, amely az esztergomi irodalmi, tudományos és sajtóélet felvirágzásához vezetett. Az első esztergomi újság az 1828-ban kiadott Uránia című almanach volt, amely Beimel József nyomdájában készült. A vállalkozás sikerét bizonyította, hogy Beimel még Budán is létesített egy fiók nyomdát. A Beimel -nyomda és kiadói vállalatot 1853-ban Buzárovits Gusztávné nagybátyja:Horák Egyed vette meg és a mai Lőrinc utcában jól működő nyomdaüzemet létesített. Ez a nyomda 1877.-ben került Buzárovits Gusztáv tulajdonába, majd annak halála után veje Philipp Konrád és unokája Philipp József vezette tovább a Buzárovits Könyvkiadó és nyomda vállalatot, amely 1926-ban Dorogon is alapított fióknyomdát. A Buzárovits nyomdát 1949-ben államosították és az Északdunántúli Nyomdaipari Egyesület esztergomi telepeként működött tovább. Az ezerkilenszázhetvenes évek elején a városközpont átépítésekor a nyomdát lebontották és a mai Erzsébet királyné utcában épült új nyomda, amelyet 1982 áprilisában átadtak a budapesti Kontakta Alkatrészgyárnak, amely technikai fejlesztésekkel a magasnyomás mellett az ofszet technikát is bevezette. A rendszerváltás éveiben azonban ez a nyomda megszünt. A városban a második könyvkiadással is foglalkozó nyomdát 1881-ben Laiszky János alapította. A mai Simor János utcábanvolt a nyomda. A kornak megfelelő berendezésekkel dolgoztak és könyvkötészetük is volt. Laiszky Kázmér egy időben kiadója és szerkesztője is volt az Esztergom és vidéké-nek. A Laiszky nyomda az 1949-es államosítás után beolvadt a Buzárovits nyomdába. Újabb könyv és lapkiadó nyomdát 1893-ban Gerenday József hozott létre Hunnia néven. Ez igen kis kapacitású nyomda volt, az államosítás után ezt is a Buzárovits nyomda kebelezte be. Lényegében ezen három nyomda és kiadó cég köré csoportosult az igen gazdag esztergomi sajtóélet 1828-tól egészen 1949.-ig, amikor politikai érdekből betiltották a helyi kiadású újságokat és csupán a Magyar Kommunista Párt illetve utódja a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítása alatt működő megyei és országos lapokat olvashatták az emberek.Az elnémított helyi sajtóélet országos szinten talán elsőként Esztergomban ébredt fel Csipkerózsika álmából az Esztergom és vidéke című havi lap 1986-os újra indításával. A nyomdászat is megújult a városban az 1989-es rendszerváltást követően 1991-ben kezdte meg működését a Spori Print nyomda. A cég korábban egy nagy iparvállalat, a Labor MIM sokszorosító részlegeként mûködött, a jelenlegi telephelyen, Esztergomban, a város déli, innovációs részéhez kapcsolódó ipari területen. A sokszorosító részleg az ipari nagyvállalat többszöri átalakulása után átadásra került az Esztergomi Sport Klubnak, innen a név "Spori". 1991. január 1-tõl privatizáció útján került a Spori Print Kft tulajdonába, majd 1996. február 1-tõl újabb átalakulás és szétválás következtében vette fel a "Spori Print V" Kft nevet. A többszöri átalakulás az alapvetõ profilt nem érintette folyamatosan nyomdaipari tevékenységet végeztek az üzemben, vagyis csak a név és a tulajdonosok változtak. A nyomda a mai napig is működik. A "Spori Print V" Kft. Nyomda mellett több kisebb kapacitású nyomda is létesült, ,mint a Nyomdaipari Kft. vagy az esztergom-kertvárosi OKTÁV-Press Nyomda, és technika fejlődésével létrejöttek a gyorsnyomdák.

ESZTERGOMI KÖZÉLETI LAPOK 1863-tól 2011-ig Az első esztergomi újságok A török megszállás alól felszabadulás után még évtizedek váratott magára a város újjáéledése. Esztergom életébe a fellendülés 1820-ban kezdődött, mikor 277 évi nagyszombati távolét után Rudnay Sándor érsek visszaköltöztette az érsekséget és a káptalant ősi székhelyére. Innen számítható Esztergom újjászületésének korszaka.

Magyarországon az 1820-as évre megnőtt az irodalom súlya és tekintélye, Kialakult a folyóiratokat olvasó közönség. Kisfaludy Károly által indított Aurora almanach köteteinek széles körben volt már sikere. és ekkor már meg lehett élni a szerkesztői hivatásból is. Kisfaludy Sándor és köre és a pesti fiatal írók szinte irodalmi keresetükből tartják fenn magukat. A huszas évek elején induló Tudományos Gyűjtemény Peste irodalmi központtá emeli. A Kassán szerkesztett és kiadott Minerva – Felső Magyaroszági Minerva bizonyította, hogy irodalmi művek megjelentetésére Pesttől függetlenül más városokban is van igény és lehetőség Az egyházi székhely mivolta mellett Esztergomban jelentős szerepet kapott az a tény, hogy igen közel van a város Pesthez és esztergomi személyiségek is szépszámmal írtak cikkeket a fővárosi lapokba. A városban kialakult gazdag kulturális és tudományos élet gyümölcse lett a helyi sajtó megjelenése. Esztergomban 1828-201-ig terjedő 182 év alatt , 22 társadalmi közéleti lap, 14 egyházi lap, és több mint 20 időszaki kiadvány, jelent meg. Ezek közül volt amelyik csak egy példányt ért meg, és volt amelyiket évtizedeken át olvastak az esztergomi polgárok. Esztergom sajtótörténete szinte a város történetének lenyomta. Az újságok hírei megőrizték számunkra a városban lakó emberek sorsát. Tanulmányomban az eszergomi sajtó történetét három nagy fejezetben tárgyalom: I. Az esztergomi közéleti lapok 1863-től 2010.-ig. II. Az esztergomi egyházi lapok 1863-tól -201-ig. III. Esztergomi időszakos kiadványok, évkönyvek 1828-2010.-ig. Mindjárt a közéleti lapokat bemutató első fejezetben szólnom kell az Uránia című első esztergomi sajtókiadványról, amely lényegében időszaki kiadványok közé sorolható almanach volt. Uránia Jó időben érkezett Esztergomba 1822-ben Beimel József és alapította meg nyomdáját. Az egyház ellátta megrendelésekkel és itt készült az első évente megjelenő esztergomi helyi kiadvány 1828-ban Uránia címmel, alcíme" Nemzeti almanach Újesztendei ajándék" volt. Egy évente megjelenő naptárral, kotta melléklettel és szépirodalmi anyaggal ellátott zsebkönyv volt, amelyet Szeder Fábián bencés tanár szerkesztett. A kiadvány 1833-ig jelent meg rendszeresen. Az Urániáról az "Esztergomi időszakos kiadványok, évkönyvek 1828-210. " fejezetben írok bővebben. Az esztergomi sajtóélet kialakulása Esztergom vármegyei központ volt, maga Esztergom szabad királyi város 1893-ig viszonylag kicsiny 9000 lakosú volt, mellette volt Esztergom-Viziváros (érseki városrész), Szent Tamás várorész és Szentgyörgymező. A városrészek 1895 évi egyesítése után Esztergom lakossága 18000 -re növekedett. Mint vármegyei székhely jelentős közigazgatási központ az érsekség visszaköltözése után pedig prímási székhelyként mégjobban növekszik társadalmi jelentősége, amely a helyi sajtó létrejöttét is előmozdította. A város közéletében jelentős szerepet játszanak a társadalmi egyesületek, amelyek közül az egyik legjelentősebb az 1837-ben alakult Esztergomi Széchenyi Kaszinó Egylet, amely az országban is az elsők közé tartozott. A Kaszinó létrehozásában a polgári kezdeményezések mellett az egyház is jelen volt . Létrehozását Heya István alispán kezdeményezte és együttműködtek, a város kiemelkedő személyiségei, köztük a bencés gimnázium tanárai. Az 1848/49-es években igan mozgalmas élet volt a Kaszinóban, a szabadságharc leverése utáni elnyomatás éveiben igen szűk körben működött. Nagy tisztelője volt az esztergomi polgárság gróf Széchenyi Istvánnak és a Kaszinó-beli társas összjöveteleken minden eszközt felhasználtak a hazafias érzések ápolására. Az esztergomi sajtó megszületésével kapcsolatban mindenképpen szólni kell Majer István esztergomi kanonokról, aki nagyon sokat tett az esztergomi kulturális és tudományos élet kiszélesítése érdekében. Megszervezte 1842-48-ban az esztergomi érseki tanítóképző intézetet és ezzel egy új szellemi központot is adott a városnak. A szabadságharc idején honvédkórházat létesített a városban. A szabadságharc leverése után István bácsi néven írta a felnőttek számára népnevelő füzeteit. Hosszú évekig Pesten élt így kiadványai főként pesti nyomdákban készültek, de eljutottak Esztergomba is és úgy vélem hozzájárultak a helyi sajtó igényének a kialakulásához. Majer Istvánnak" A magyar képezdék reformja "című könyve, amely 1848-ban Esztergomban került kiadásra.. Majer István 1856-59 között szerkesztette a Pesten

megjelenő Pázmány - füzetek című sorozatot, 1880- tól az István bácsi naptára című kiadványokat. Sok cikket írt az 1863-tól megjelenő esztergomi újságokba is.Megalapította 1868-ban az Esztergomi Irodalmi Egyletet, amelynek elnöke is volt. Az egyesület tagjai egyházi és világi személyek voltak, céljai közé tartozott művelt hazai közönség számára a korkérdésekkel foglalkozó hazafias és katolikus szellemű kiadványok, röpiratok szerkesztése és terjesztése. Az első esztergomi kiadvány az Uránia 1828-1833 közötti megjelenése után harminc évet váratott magára az első esztergomi publicisztikai kiadvány megjelenése. Ezen időszakban Magyarország és Esztergom jelentős politikai történések színhelye volt. 1848-ban kitört a forradalom és az ország az önállóság elnyeréséért harcolt. Az 1848/49-es években az új politikai sajtó központja kezdettől fogva Pest volt. Esztergomból Baráthi Huszár Zigmond küldte 1848-ban a Közlöny című hivatalos kormánylapba a vidéki tudósításokat. Esztergomba is elért a forradalom szele és a vár nemzetőrséget állít, amelynek vezetője Besze János őrnagy volt. A forradalom eseménye közé tartozik Kossuth Lajos látogatása. A szabadságharc idején Palkovics Károly Esztergom vármegye kormánybiztosként vett részt a harcokban. A szabadságharc leverése utáni megtorlás elérte az esztergomiakat is, többek között Palkovics Károly és Besze Jánost több évi várfogságra ítélik. Esztergom vármegye vezetője Jagasich Sándor lett, aki egészen az Októberi Diplomáig maradt hivatalába. Az önkényuralom első éveiben betiltották a társas összejöveteleket. Az esztergomi Bazilika felszentelése 1856-ban országos események központjává tette a várost , azonban a Bach-rendszer kényszerítette hallgatás továbbra is megmaradt, egészen 1860-ig, amikor az uralkodó által kiadott Októberi Diploma elsodorta a Bach-rendszert. Sajtóélet az Októberi Diploma után Az egész országban megnyílt a politikai cselekvés és szervezkedés útja, amely a sajtó szempontjából is fellendülést jelentett. Az 1862–63-as – főleg Forgách Antal kancellár által kezdeményezett – konzervatív kiegyezési kísérlet támogatására hozták létre a Vezér és a Független című lapokat, s ugyancsak a kiegyezés előkészítése volt a célja az 1865-ben indult Bécsi Híradó és Magyar Világ című napilapoknak. Esztergomba is felfrissitette a közéletet az 1860. október 20.-án kiadott Októberi Diploma. A Bachrendszer által kinevezett hivatalnoki kar eltünt a városból.A leendő országgyűlési választások érdekében Esztergomban is tartottak tanácskozásokat. Az alkotmányos vármegyei közgyűlés Palkovics Károlyt első, Meszéna Jánost másodalispánná valasztotta, Závody Albint pedig főjegyzővé.Ezzel 1860. december 17.én egalakult Esztergomban az alkotmányos tisztikar. 1861 februárban megtartott közgyűlésen Palkovics Károly indítványozta, hogy a szabadságharc alatt az esztergomi tábori kórházban elhuny 604 honvéd jeltelen sírja fölé emlékoszlopot állítsanak. Az 1861 márciusban megtartott országgyűlési képviselőválasztáson Esztergomban Besze Jánost, Köbölkúton gróf Pálffy Pál, táti kerületben Zsitvay József nyert többséggel. Miután az új kormány gróf Forgách Ágoston sebenícoi választott püspököt nevezte ki főispáni helytartóvá, akinek egy korábbi állásfoglalása visszatetszést keltett az esztergomi közgyűlésben , a vármegyei tisztikar 1861 novembedben beadta lemondását. Ez után az ujonnan kinevezett vármegyei titsztikar élén első alispán Kisfaludy Lipthay Gyula, másod alispán Szulyovszky Lajos, főjegyző pedig Kruplanicz Kálmán lett. Ilyen körülmények között a közigazgatás egy pillanyatra sem akadt fenn Esztegom vármegyében, de a nemzeti visszahatással az új tisztikar sem tudodd megküzdeni. Ebben a társadalmi és gazdasági fellendülés időszakában születtek meg Esztergomban az első helyi újságok.

Esztergomban helyi sajtó született Az első esztergomi folyóirat a Magyar Tudományos Értekező egyházi és világi szerkesztő közös munkája volt. Knauz Nándor és Nagy Iván szerkesztésében Horák Ede nyomdájából került ki Magyar Tudományos Értekező címmel 1862 januártól decemberig havonta megjelenő tudományos könyvészeti

és kritikai folyóirat volt.Folytatása az 1863-ban kiadott Magyar Sion, amely egyháztörténeti folyóiratként jelent meg Knauz Nándor szerkesztésében. Szent István királyunk városában tulajdonképpen 1863-ban kezdődött a helyi sajtóélet. Ekkor mindjárt két helyi kiadású újság is született: az Esztergami Újság - mint közéleti hetilap és Knauz Nándor szerkesztésében a Magyar Sion című egyháztörténeti folyóirat, amelyről az egyházi lapokról szóló fejezetben lesz szó bővebben. Esztergami Újság Az első közéleti lap 1863. január (6?) án jelent meg Esztergami Újság (október 4-től Esztergomi Újság)címmel.(Felduna-vidéki közlöny).Vegyes tartalmú hetilap megnevezéssel a fejlécében.Szerkesztősége Esztergomban először a Fogarassy-féle házban volt, majd Buda utcában a Taxner -féle házban az ideiglenes pesti szerkesztőség pedig a Zöldfa utca 21.-ben volt.Alapító szerkesztője Pongrácz Lajos volt, az újság megjelenését Forgách Ágoston főispáni helytartó is elősegítette. Pongrácz Lajos, Hont megye főjegyzőségéről 1861-ben lemondott, majd 1863-ban Esztergomba költözött és itt egészen az irodalomnak élt, 1865-ben vissszatért Hont vármegyébe és törvényszéki bíró lett. Az Esztergomi Újságot Horák Egyed nyomdájában nyomtatták,majd 1865 augusztusától Pesten Emich Gusztáv nyomdájában.Az Esztergomi Újság első számában Scitovszky hercegprímást köszönti érseki kinevezése 13 éves jubíleuma alkalmából. A lap szerkesztője köszönetet mond a megjelenését támogató gróf Forgách Ágoston főispáni helytartónak és Sziklay Jánosnak Esztergom polgármesterének.Az Esztergomi Újság munkatársai közé tartozott:Palkovics Károly, Maszlaghy Ferenc, Mayer István (akkor még kürti plébános)Haan Rezső és Gyürky Antal. Az újság szerkesztését később Haan Rezső vette át, aki Esztergom vármegye tiszteletbeli főjegyzője és a központi választmány jegyzője volt. Írásai több fővárosi lapban is megjelentek,így a Divatcsarnokban, Képes Családi Lapok-ban, Pesti Hölgydivatlapban, Vasárnapi Újságban és a Fővárosi Lapokban. Esztergomban 1863-ban jelent meg önálló műve "A legszebb idők emléke" címmel. Az újságnak már a 11.szám megjelenésekor 228 előfizetője volt, köztük 58 egyházi személy. Ez az előfizetői arányis mutatja, hogy Scitovszky János hercegprímás idejében mennyire jelen volt az egyház a város társadalmi életében. Haan Rezső 1865 év végéig szerkesztette az Esztergomi Újságot,majd megvált a laptól helyébe a kiadó Sántha Ignácz lépett,de csak egy hónapig szerkesztette a lapot, mert az Esztergomi Újság 1866.január 30.-án megszűnt. A város első helyi újságja közéleti jellegű vegyes tartalmú lap volt. Alcímeként 1863 július 5-től Felduna-Garam és Ipolyvidéki Közlöny megnevezés szerepelt.Fennállása alatt több esztergomi intézet és a Barsi Gazdasági Egylet hivatalos lapja is volt.Tartalmát tekintve a Városunk mozgalma rovatban helyi hírek voltak, a Fővárosi Tárca rovatban pedig országos jellegű hírek szerepeltek. Volt levelezési és szépirodalmi rovata is,de közreadta a piaci árjegyzékeket és a folyóiratok tartalomjegyzékét is mint például: Knauz Nándor szerkesztette Magyar Hon című folyóiratét.Néhány érdekes hír: 1865 decemberében a Felső-Túr újjáépített templomának as felszenteléséről írt, valamint arról, hogy 1865 december 12.-én az országgyűlésre utazó uralkodó vonata megállt Nána községben, ahol a vasútállomáson köszöntötte a királyt a község lakossága és Hamar Pál első alispán.Az Esztergomi Újság utolsó száma 1866.január 21.én jelent meg. Esztergomi Közlöny Haan Rezső új hetilapja veszi át az Esztergomi Újság helyét és a város közéletében betöltött szerepét Esztergomi Közlöny címmel 1867-ben. Szerkesztő és kiadó Haan Rezső volt, fő munkatársak: Besze János és Rényi Rezső. A lap az első időkben kérész életű volt, hiszen egy évig jelent meg 1868-ban átmenetileg megszűnt,majd tizenegy évvel később 1879-ben újra indult Esztergomi Közlöny néven, mint az Esztergomi Gazdasági Egyesület közlönye. Szerkesztő-kiadója Haan Rezső. Szerkesztősége és kiadó hivatala Esztergomban az Öreg utca (Mikszáth Kálmán utca) 245-ben volt, Horák Egyed, illetve Buzárovits nyomdájában, később 1883-tól Laiszky

János nyomdájában készült. Az Esztergomi Közlöny 19o2-ben a vármegye hivatalos lapjaként működik és mint ilyen 1903-ig jelenik meg. Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja Az Esztergomi Közlöny megszűnése után helyébe ugyancsak Haan Rezső szerkesztésében Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja lépett, amely a megyét követő hivatalos név változásokkal lényegében 1950. augusztus 3.-ig jelent meg folyamatosan. A második világháború idején 1944-45 szeptemberéig átmenetileg szünetelt a kiadása. Szerkesztői voltak: Fekete Rezső, Vízváry Viktor, Hajdú György, Pékh Gyula, Vitál József. Az Esztergomi Közlöny 1881. március 31.-i ünnepi számában köszönti ifjabb Majláth Györgyöt főispáni beiktatása alkalmából. Érdekes esztergomi vonatkozású lengyel hírről is olvashattunk az 1881 május 5.-i számban.: "Lengyelországban a Lemberg melletti Zolkiew község templomában van egy Altomoné által festett freskókép, mely a párkányi ütközetet és Esztergomnak a török török hatalma alul való felszabadulást ábrázolja. A kép igen híven tünteti fel az esztergomi várat. Zolkiew mostani plébánosa Novakowszky József, ki a templomot épp most javíttatja, lefényképezte a festményt s a templom javára árultatja.Városunk régi dicső történelme iránt érdeklődő közönségünket figyelmeztetjük a fényképekre,melyek tetszés szerint kisebb vagy nagyobb alakban a nevezett plébános útján szerezhetők meg." Lám Esztergom történelmi múltjából még egy kis lengyel község is hasznot tudott húzni az élelmes plébános jóvoltából. Trefort Ágost vallás és közoktatási miniszer esztergomi látogatásáról írja az Esztergomi közlöny 1881.április 24.-én.: "Trefort Ágost vallás és közoktatási miniszter pénteken a reggeli gyorsvonattal érkezett városunkba, s itt Herczeg-prímásunk vendége volt, aki személyesen vezette körül és és mutogatta meg az új építési munkálatokat a miniszternek. Ugyanaznap meglátogatta a helybeli főgymnasiumot,ahol az I. és VIII. osztályokat éppen előadások ideje alatt lepte meg.Megtekintve az összes helyiségeket főgymnasiumunkról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott." Ebben az időben Simor János volt a hercegprímás és a tudósításban említett építkezés a Prímási Palota átépítése volt Lippert József tervei alapján. Az Esztergomi Közlöny tartalmát tekintve elsősorban a megyei és városi közgyűlésekről tájékoztatta olvasóit, témakörébe szerepelt még az ipar és a közgazdaság. Hírei között találtam az alábbi szórakoztató jogászi tévedést: "Eltévesztett pofon. Egy helybéli fiskális szombaton este a Hadinger-féle vendéglőben egy polgárt pofon ütött.Mire a sértett fél a váratlan meglepetéstől magához térve interpellációját megtehette volna, a sértő fél sietett bocsánatot kérni , a tévedésért miután az illetőt elnézte. - Talán duplát látott..." Esztergom Ezzel a címmel több helyi lap is megjelent a királyi városban 19-20-ig században. Elsőként Esztergom címmel 1874 július elsején jelent meg hetilap társadalmi, közgazdasági és helyi érdekű közlönyként Horák Egyed nyomdájának kiadásában. Alapító szerkesztője Ompolyi (Mátray Ernő )volt, aki korában a "Magyar Polgár" a "Budapesti Napilap" a "Váczvidék" a "Magyar Jegyző" és a "Községek Lapja" szerkesztője volt. 1874-ben indította az Esztergom című hetilapot, amelynek a szerkesztését 1877-ben Rényi Rezsőnek adta át.. Rényi Rezső Zólyom vármegyében kezdte meg pályafutását. Tevékenyen részt vett az 1848-as szabadságharcban is.Esztergomban 1865-ben a városi törvényszék elnöke lett,majd ügyvédi pályára tért és a jogtudomány mellett az irodalomnak szentelte életét. Az Esztergom szerkesztésén kívül más lapokba is írt értekezéseket, cikkeket. Az Esztergom hetilap fejlécében 1878-ban Esztergom szabad királyi város és esztergommegyei gazdasági egylet hivatalos közlönye elnevezés is szerepel.

Esztergomi Népújság – Új Esztergom Az Esztergom 1879-ben összeolvadt a Sarkady István kiadásában és szerkesztésében megjelenő Esztergomi Népújsággal , amelynek első száma 1879 augusztus 20.-án került ki a Buzárovits nyomdából.Viszontagságos élete volt ennek a hetilapnak, hiszen alig néhány hónap után már új néven :Új Esztergom néven megy tovább Sarkady István kiadásában és szerkesztésében, azonban 1880-ban ez is megszűnik. Sarkady István hívta életre az első esztergomi élclapot is, 1879-ben Esztergomi Ujság s Gomi Misi címmel.Csak néhány hétig jelent meg ez a helyi vicclap. Sarkady István, hírlapíró és szerkesztő, 1834-ben Gyöngyösön született.Több újságban megjelentek írásai. 1860. augusztusban átvette a Népujság szerkesztését, mely később Sárosy Gyula számüzetéséből való visszatérésekor Trombita címet vette fel.1862-ben a Sárosy-Albumot szerkesztette; ebben a Sárossy Gyuláról írt cikke miatt hat hónapra elítélték.

Az első sikeres esztergomi újság Esztergom és vidéke 1879. június1 -től. A viszonylag rövid ideig megjelenő helyi újságok után Sarkady István és Kőrösy László nevéhez fűződik az első igazán sikeres esztergomi lap az Esztergom és vidéke elindítása.A lap alapításának gondolata és a szerkesztés vezérfonala Kőrösy László fejében született meg. Kőrösy (Kucsera) László Pilismaróton született 1856-ban, középiskoláit Esztergomban végezte, Budapestre járt egyetemre, ahonnan Esztergomba visszatérve reáliskolai tanárként irodalomtörténettel foglalkozott.Alapítója és később szerkesztője volt az Esztergom és vidéke címmel 1879.június 1-től hetente kétszer megjelenő lapnak. Sarkady István volt az Esztergom és vidéke első szerkesztője. Az újság hetente kétszer jelent meg kiadója az első időkben Mellinger Rezső volt. Az Esztergom és vidéke induló számában Sarkady az újság feladataként az alábbi gondolatot fogalmazza meg: "Nem gyújtunk lángot a tömjénezés oltárán a hatalomnak, vagy a közjóval ellenkező magánérdekek istápolásáz czélző bűnös vállalkozásoknak,hanem kemény ostora leszünk a visszaéléseknek és pellengérre állítjuk a bűnt, megbélyegezzük a támadót, ki a társadalom erénye ellen vét és a közjót veszélyezteti. " Sarkady István három hónap után megvált a laptól és visszament Pestre. Kőrösy László vette át az Esztergom és vidéke szerkesztését 1879 szeptember 14-től egészen 1892 december 1.-ig. Mivel a fővárosban állami főreáliskolai tanár lett az Esztergom és vidéke szerkesztését Nógrádi Jenő kereskedelmi iskolai tanárnak, aki négy éven át volt a lap szerkesztője, majd 1896-ban átadta ezt a feladatot az Esztergomba visszatérő Munkácsi Kálmánnak, aki a Pesti Hírlap külföldi tudósítája volt, de betegeskedése miatt tért vissza szülővárosába. Munkácsy Kálmán 1901-ben bekövetkezett haláláig irányította az újságot.Ezután Prokopp Gyula ügyvéd lett az Esztergom és vidéke szerkesztője. A lap szerkesztősége és kiadó hivatala is Prokopp Gyula házában volt a Buda u.485(Síssay u.1)Dr. Prokopp Gyulát 1910 februárjában Esztergom város főügyészévé választották,Búcsúzó címmel 1910.február 20.-i számban köszönt el olvasóitól. Ezután Varsányi István és Kempelen Farkas szerkesztésében jelenik meg a lap, míg 1912 karácsonyától a Laiszky-könyvnyomda tulajdonosa vette kezébe az újság sorsát és ettől kezdve a Laiszky -cég tulajdonaként jelenik meg az Esztergom és vidéke. Szerkesztője 1912.től két évig dr. Gróh József ügyvéd volt, aki 1915-től az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Bank ügyvezető igazgatója, majd elnökigazgatója, majd elnöke volt. Az Esztergom és vidéke 1944.június 28.-ig jelent meg folyamatosan.Szerkesztője 1919-től a tulajdonos Laiszky Kázmér volt. Az 1879-es indulásakor közérdekű nemzetgazdászati, iparkereskedelmi és szépirodalmi közlöny elnevezés szerepelt a fejlécében.Irányát tekintve nem sodródott a politikai életben általában keresztény szemléletű politikai társadalmi lap volt.

Az Esztergom és vidéke nevéhez méltón nem csupán az esztergomiak számára íródott, híranyagában megtalálhatjuk Bajót, Dág, Párkány, Muzsla települések eseményeit is. Az 1879. augusztus 28.-i számban a dági bíró józan bölcsességét dicséri egy írás: "Dág községben az adóvégrehajtás alkalmával néhányan kikeltek a bíró ellen. Sőt ellenszegülni is megkísérlék. A bíró erélyesen lépett fel s a rakonczátlankodókat fogság büntetéssel fenyítette a kérelemre azonban, hogy másképp büntesse őket, pénzbírságra váltotta át a büntetést és mindegyiket 2 frt.60 kr.-ban marasztalta.Az így befolyt pénzösszegekből azután két szegény dági lakosnak kifizették az adóját. Ez esetben a szükség törvényt csinált amiért csak dicsérni lehet a dági bírót." A korabeli sajtóból értesülhetünk arról is, hogy neves művészek tartottak kapcsolatot a városban élő barátaikkal, rokonaikkal. Márkus Emília színművésznő látogatásáról írták az Esztergom és vidéke 1879.aug.7.-számában "Márkus Emília a Nemzeti Színház előtünk is nagy kedveltségű művésznője a tegnapi bécsi hajóval érkezett városunkba, néhány napot ide való rokonaival töltendő.Hozta Isten körünkben" Esztergomban az 1879-es év helyi sajtótörténeti szempontból igen gazdag volt. Közéleti hetilapokból több is volt valamint két egyházi folyóiratot is olvashattak az érdeklődők. Haan Rezső szerkesztésében újra indult az Esztergomi Közlöny, június 20-án megjelent az Esztergom és vidéke első száma Sarkady István szerkesztésében és az ő kiadásában napvilágot látott 1879. augusztus 20.-án az Esztergomi Népújság, amely egy hónap múlva már Új Esztergom címmel jelent meg, valamint szeptember 14.-ig még az Esztergom című társadalmi, közigazgatási és helyi érdekű közlöny is színesítette az esztergomi sajtó palettát. A polgári lapok mellett a katolikus egyház két helyi kiadványa is rendszeresen megjelent 1879-ben. Az egyik a Zádori János szerkesztette Új Magyar Sion című egyházirodalmi folyóirat volt, a másik pedig Isten Igéje szentbeszédekben című egyházi beszédekeket közreadó havilap volt Fábián János szerkesztésével. Egy évvel később a polgári lapok között csak az Esztergom és vidéke és az Esztergomi Közlöny maradt talpon. Az ötödik évfolyamába lépő Esztergom és vidéke szerkesztősége 1883-ban így köszöntötte olvasóit: " A helyi eseményeknek nem száraz krónikásai,de élénk följegyzői kívánunk lenni s minden legcsekélyebb közéletbeli eseményt sem hagyunk figyelmen kívül." Valóban nem voltak az események száraz krónikásai, hanem a szó szoros értelmében megmártóztak az élet vizében. A Duna ismét kilépett medréből 1883 év elején és elöntötte az Alsó-Tabánnak nevezett Duna -menti városrészt is. A megáradt folyó még az Esztergom és vidéke szerkesztőségét is elöntötte, amint erről 1883.január 7.-i számukban "Úszunk" címmel be is számoltak: " A folyton növekvő vízáradat végre oly magasra hágott, hogy a Kis-Duna partján épült Pfalz-ház köröskörül méternyi magas vízbe került. Lapunk szerkesztője kénytelen volt csütörtökön csónakkal ármentes területre menekülni s így szerkesztőségünk árvízkárosodása folytán nem állhattunk hivatalos helyiségünkben közönségünk szolgálatára.Intézkedtünk azonban, hogy a levélbeli megkeresések árvízkárosult voltunk dacára is azonnal elintézés alá essenek."

Esztergom társadalmi élete – egyesületek szerepe a sajtóéletben A sokféle helyi sajtótermék a város és tulajdonképpen a vármegye, akkori társadalmának gazdag irodalmi és közéleti igényét is mutatja.A közéleti sajtót nemcsak támogatták a város és a vármegye vezetői, hanem aktívan közre is működtek a lapok szerkesztésében. Az esztergomi prímácia méltóságai is résztvettek a város közéleti, társadalmi életében, sőt volt hogy vezető szerepet is vállaltak. Majer István címzetes püspök alapította 1868-ben az Esztergomi Irodalmi Egyletet, amely két éves fennállása alatt a korkérdéseket fejtegető füzetekből 24 darabot jelentetett meg. Egyházi jellegű volt a Magyar Egyházirodalmi Iskola kiadványai, amelynek célja a papnövendékek irodalmi nevelése volt. A város

legrégibb egyesülete volt az 1844-ben alakult Esztergomi Kaszinó, amely a szabadságharc utáni elnyomatás éveiben is műkedvelő előadásokkal, társas összejövetelekkel igyekezett a hazafias érzést ápolni. Különböző egyesületek alakultak amelyek a közművelődés terjesztését tűzték ki célul. Az irodalom, a művészet, történettudomány a hitélet minél szélesebb körű megismerését szolgálták ezek az egyesületek, társaságok. Ilyen volt az Esztergomi Irodalmi Egylet, a Magyar Egyházirodalmi Iskola, a Katholikus Kör, amely 1893-ban alakult és mint társadalmi és erkölcsi intézmény a városban és környékén lakók katolikusok vallás-erkölcsi szellemiségű társadalmi életének előmozdítását szolgálta. A körnek a Széchenyi téren volt saját helyisége elnöke pedik: lovag Mattyasovszky Lajos volt. Dal és zenekedvelők társasága is volt, Bellovits Ferenc szervező munkája révén 1861-ben megalakult a dalárda. 1865-ben már ötven tagja volt az énekkarnak, sőt 1868-ban Debrecenben a város arnydíját nyerték el. A városi zenei kört Prokopp János mérnök alaptotta 1874-ben, a városban élő zene kedvelők társaságaként többször adtak hangversenyt. A legjelentősebb egyesület az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat volt, amely 1894-ben alakult Knauz Nándor kanonk és Récsey Viktor bencés tanár kezdeményezésére. A társulat aktívanrészt vett a város történelmi múltjának feltárásába. Régiség gyűjteményük a kezdeti időszakban a főegyházmegyei könyvtárban voltak elhelyezve. Időszaki kiadványuk az 1896, 1898, 1900-ban megjelentetett Évkönyv volt , amelynek folytatása 1925-től az Esztergom évlapjai című évkönyvek voltak ( Erről bővebben az Esztergomi Időszakos kiadványok, évkönyvek fejezetben írok) Az 1879-be indult Esztergom és vidéke mellett a századforduló idején már csak az Esztergomi Közlöny maradt talpon a polgári közéleti lapok közül.

A 19-20 századforduló sajtóélete Esztergomban Esztergomi Hírlap - Esztergomi Lapok 1892-ben egy új közéleti lap jelent meg Szent István városában Esztergomi Hírlap címmel. Szerkesztőkiadója Sinka Ferenc Pál volt és lap szellemi társadalmi, anyagi értékeink és művelődésünk közlönye alcímet viselte. A hetente egyszer megjelenő újság Laiszky János nyomdájában készült.Másfél hónappal később 1892. október elsején egy újabb újság lát napvilágot Esztergomi Lapok címmel, szépirodalmi társadalmi helyi lap. Alapítója 29 éves Perényi Kálmán, aki 1863-ban született Esztergomban, Budapesten fiatal jogászként több szépirodalmi lap munkatársa volt és szoros barátságban állt Reviczky Gyula költővel.Talán ez indította arra, hogy szülővárosába visszatérve önálló újságot alapítson. Perényi Kálmán jogi pályafutása során magas rangra tett szert, 1907.-től Esztergom vármegye alispánja. Perényi Kálmán a hetente kétszer megjelenő lapot Maróthy Dezső álnéven szerkesztette. Az Esztergomi Lapok-at 1893-től a Hunnia nyomda tulajdonosa Gerenday József szerkeszti és adja ki. A kiadóhivatal és szerkesztőség a Buda utca 346-ban volt(Kossuth u.) Hetente két alkalommal jelent meg akárcsak az Esztergom és vidéke, csütörtökön és vasárnap. A két újonnan megjelenő újság közül az Esztergomi Lapok bizonyult az erősebbnek, 1894 április 1-től az Esztergomi Hírlap beolvadt az Esztergomi Lapokba. A milleniumtól az első esztergomi napilapig "Esztergom" Politikai és társadalmi hetilap 1895-től "Esztergom"címmel alapított politikai és társadalmi hetilapot Prohászka Ottokár, a szeminárium tanára Csernoch János,apátkanonokkal és Keményffy Kálmán Dániellel plébánossal együtt. Az új hetilap l895 karácsonyán jelent meg a városi sajtó életében. Az Esztergom címet viselő hetilapot Keményfy Kálmán Dániel plébános szerkesztette és katolikus irányú politikai társadalmi hetilap volt, amelynek példája

nyomán más városokban is , mint Nyitra, Győr, Székesfehérvár, Pécs megjelentek különböző katolikus politikai hetilapok. A Esztergom- ot a Buzárovits nyomdában nyomták és kb. 800 előfizetője volt, a szerkesztőség és kiadóhivatal a Fő úton, (ma Pázmány utca)a Lenz -házban volt. Az Esztergom című hetilap főmunkatársa, majd 1898-tól a lap tulajdonosa volt volt az irodalmi munkásságáról híres főpap Prohászka Ottokár, a későbbi székesfehérvári püspök. Prohászka a modernebb katolicizmus szellemi áramlatának hazai hive volt. XIII.Leo pápa programjában az egyház és a modern kultúra összehangolásáról és kibékítéséről szólt.Ennek a szellemiségét Simor János , iletve Vaszary Kolos prímások idején vállalták a nyitottabb világnézetű , fektörekvő fiatal teológusok,papok. ProhászkaOttokár a hazai mozgalom egyik kidolgozójaként főleg az értelmiség megnyerésére törekedett. Ennek a szellemi irányzatnak volt a része az általa alapított Esztergom című hetilap, amelyben cikkeiben fejtette ki gondoltait a hazai politikai életről, bírálta a liberalizmust, és a keresztény demokratizmus szellemében foglalkozott a nép felemelkedésével. Szerinte szabad akkor lehet a nép ha gazdasági függetlensége megvalósul. Néhány év után Keményffy Kálmán Dániel megromlott egészségi állapota miatt lemondott az Esztergom szerkesztéséről és ezt Okányi Lajos vette át 1899.-ben. Újabb váltás történik és a lap szerkesztője 1902-től Csajka Ernő, mellette felelős szerkesztő volt Dvihally Géza. Majd 1904-től az újságnak nemcsa tulajdonosa, hanem kiadója is volt Prohászka Ottokár a szerkeszést Babura László .majd Pécsi Gusztáv vette át. Prohászka Ottokárt 1905-ben kinevezi a pápa székesfehérvári püspöknek és így végleg elmegy Esztergomból. Az Esztergom című katolilkus politikai és társadalmi hetilap Prohászka Ottokár távozása után - és a Tanácsköztársaság bukását követően- jelentős változásokon megy keresztül de keresztény szellemiségét megőrzi egészen 1935-ig, majd a háború idején Vécs Ottó szerkesztésében 1938. május 20.-án egyetlen szám jelenik meg. Az Esztergom szerkesztője 1910.aug.14-től Rolkó Béla főszékesegyházi karkáplán, 1918-ban Szovoboda Román és Marcel Mihály,szemináriumi spirituális szerkesztette, majd a Tanácsköztársaság bukása után az esztergomi papság, - amely Prohászka Ottokár Esztergomból való távozása után a lap ügyeiben tulajdonosként rendelkezett – átengedte az újságot az Esztergomi Keresztényszociális Gazdasági Pártnak. A párt megbízásából az újság szerkesztője Gábriel István tanító lett, aki az első világháborúban bronz vitézségi érmet szerez, majd az l918-as leszerelése után élénken részt vesz Esztergom társadalmi életében. Gábriel István a Tanácsköztársaság idején történt összeomlás után átvette az Esztergomi Friss Újság szerkesztését és a kommün bukása után volt az Esztergom hetilap illetve átmenetileg napilap szerkesztője. Az újság főszerkesztője 1919 nyarától Homor Imre,aki 1887-ben született Esztergomban, tanítóképző intézeti tanár,, főegyházmegyei főtanfelügyelő,a Balassa Bálint Társaság főtitkára, az Országos Gáronyi Géza Irodalmi Társaság tagja és több más egyesület tagja.Az Esztergom hetilapot a Buzárovits nyomdában nyomtatták, 1924-től pedig a Hunnia nyomdában. Szabadság Ugyancsak 1895-ben jelent meg Bártfay Géza Szabadság című hetente háromszor megjelenő lapja.Bártfay Géza 1895-be a város polgármester helyettese volt,két évvel korábban vihart kavart a város társasági életében, hogy az Esztergomi Széchenyi Kaszinó tagjává választották 1893-ban. Az a vád érte, hogy Esztergomot elmarasztaló cikkei jelentek meg a fővárosi lapokban.A kettészakadás előtt álló kaszinó életében Bártfay tagsága adta meg azt a lökést, hogy a tagok közül az egyházi személyek kiléptek és megalakították a Katolikus kört. Bártfay Géza Szabadság című lapját az alapító-szerkesztő saját nyomdájában nyomtatta. Tartalmilag vegyes híranyagú újság volt.Például erélyesen visszautasította a Néppárt röpiratának Vaszary kolos hercegprímás elleni támadását, hírei között pedig arról is olvashattunk, hogy: "Véghelyi Ödönné úrnő, aki háziebe megharapott a Hőgyész-féle intézetből hazajött szerető családja körébe." A Véghelyi család egyébként különös kegyben állhatott a szerkesztőnél, mert egy későbbi számban beszámoló van arról, hogy Véghelyi Ödönként balaeset érte, a fejére esett a konyhaszekrény ajtaja, a kisgyermeknek komoly baja nem esett.

A példából is látható, hogy a kis előfizetői létszámmal rendelkező lap szerkesztője talán előfizetői megtartása érdekében is közöl ilyen apró-cseprő családi eseményeket, kaszinói estélyek beszámolóit, kocsmai verekedéseket. Azonban érdekes, hogy ez a kis újság szólalt fel igen erélyesen, amikor a jóval tekintélyesebb Esztergom és vidéke főszerkesztőjét, dr. Prokopp Gyulát méltánytalan támadás érte. Dr. Prokopp Gyula, az Esztergom és vidéke 1897.évi 4.számban Iskolaépítés címmel vezércikkben bírálta az új elemi és reáliskola Duna utcai ( mai Deák F.u.)telekre való építésének tervét, mivel a területet árvízveszélyesnek tartotta.Dr. Prokopp Gyulának ezért a cikkért becsmérlő és fenyegető névtelen leveleket küldtek. Bártfay Géza, a Szabadság 1897. január 21.-i számában Névtelen vitézek címmel erélyesen visszautasította dr. Prokopp Gyulát ért támadást és rendőri védelmet követelt a közéleti ember érő ilyen támadásokkal szemben. A Szabadság című lap szűk előfizetői köre ellenére megérte a századfordulót. A szerkesztő laptulajdonos Bártfay Gézát 1908-ban rendőrségi szolgálatra berendelik és így az egyébként nem túl jelentős politikai, társadalmi lap megszűnik. Milleneneumi ünnepségek az esztergomi sajtóban Magyarország 1896-ban ünnepelte a honalapítás ezer éves évfordulóját. Esztergom számára különösen jelentős volt ez az időszak, hiszen 1895-ben egyesültek a városrészek ésegységes város lett Esztergom, ekkor adták át a várost Párkánnyal összekötő Mária-Valéria hidat is. Ebben az időben az Esztergom és vidéke felelős szerkesztője Munkácsy Kálmán volt, a laptulajdonos és kiadó pedig dr. Prokopp Gyula, a szerkesztőség a Bottyán utcában lévő Spanraft-házban volt. A lap 1896 június 14.-i számában közreadta az uralkodó által szentesített törvényt, az a honalapítás ezredéves emlékét foglalta történycikkbe. Az országos millenáris ünnepségekben rész vett Esztergom városa és a vármegye is. " A vármegye május 13.-án tartotta ünnepét. Reggel 9 órakor a vármegye törvényhatóságának tagjai élükön a díszmagyarba öltözött Kruplanicz Kálmán főispánnal, aki szintén díszmagyarba öltözött urak csoportja kísért, megjelentek az (vizivárosi)plébánia templomban, ahol istentisztelet volt. Majd közgyűlés volt a vármegyeházán Kruplanicz Kálmán főispán, Szabó Mihály főjegyző, FreyFerenc országgyűlési képviselő és Mattyasovszky Vilmos vármegyei tisztiügyész tartott szónoklatot. Vaszary Kolos hercegprímáshoz dísztáviratot küldtek.Délben 200 terítékes díszebéd volt. A vármegye községei is ezen anapon tartották milleneumi ünnepségüket és a lakosság az ünnepségek napjaiban tömegesen rándult fel Budapestre a milleneumi kiállításra." (Borovszky:Esztergom vármegye története) Az Esztergom és vidéke arról tudósítja olvasóit, hogy a milleneum alkalmából megalakult kiállítási helyi bizottság is ülésezett. Az ülésen megbeszélték, hogy azt az összeget -melyet abból a célból gyűjtöttek, hogy város szegényebb iparosai is megtekinthessék a kiállítást- milyenmódon osszák ki. Ezt a nemes célt Vaszary Kolos prímás-érsek 300 forinttal támogatta, 100 forintot a város adott és111 forinttal járult hozzá a győri kereskedelmi ipari kamara. A bizottság döntése alapján 100-100 forinttal támogatták a helyi ipariskolát, hogy atanoncok megtekinthessék a kiállítást, valamit 50 iparossegédet és 50 szegényebb mestert támogattak, hogy a milleneimu kiállításra eljussanak. A bizottság egyik tagja Földváry István javasolta, hogy a megmaradó összegből a helybeli földművesek milleneumi kiállítási látogatását segítsék. Ez a javaslatot a bizottság lelkesedéssel elfogadta. Ez a körültekintő és nagylekűségre utaló gondoskodás tette lehetővé, hogy Esztergom város lakosságának jórésze megtekinthesse Budapesten 1896-ban a fényes milleneumi kiállítást. Az Esztergom és vidéke 1897 évi első számából az olvasók arról is értesülhettek, hogy a vármegye az ünnepséget más módon is kamatoztatta a vármegye dolgozói javára:

" A millenáris év emléke. A belügyminiszter jóváhagyta Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának azt a határozatát,amely szerint a vármegyei alkalmazottaknak az 1896.év a nyugdíjjogosultságnál kétszeresen számít." Az milleneumi Esztergomban az 1900-as évek elején több közéleti lapot olvashattak a polgárok: a hetente kétszer megjelenő Esztergom és vidéke (1901-től Prokopp Gyula szerkesztésében) szinte a legjelentősebb lap volt, amely nemcsak a városlakókhoz szólt, hanem nevéhez méltón a vármegye más településeiről is voltak hírei. Ezt követte az alapvetően keresztény szellemiségű hetilap az Esztergom (Dvihally Géza szerkesztésében) , majd a viszonylag kis példányszámú Szabadság című hetilap (Bártfay Géza szerkesztette) valamint a hetente kétszer megjelenő Esztergomi Lapok, (szerk:Gerenday József). A közéleti lapok mellett természtesen ott voltak az egyházi folyóiratok is, mint a Magyar Sion (szerk:), Isten Igéje , szentbeszédgyűjtemény (szerkesztője: Fábián János) ezeken kívül voltak még esztergomi kiadású, de országos terjesztésű egyházi lapok is. Ilyen gazdag lényegében helyi sajtóéletet közepette úgy vélem példátlan fordulatot jelentett a város első napipaljának a színre lépése. Dvihaly Géza szerkesztésében 1907 decemberében megjelent a város első napilapja Esztergomi Friss Újság címmel.

Az első esztergomi napilap Esztergomi Friss Újság Esztergom város első napilapja az 1907-ben induló Esztergomi Friss Újság volt. Alapító szerkesztője Dvihally Géza, hírlapíró volt, aki korábban az "Esztergom" című társadalmi hetilapot szerkesztette. Dvihally Géza 1878-ban született Érsekújváron, tartalmas hirlapírói és politikusi életútját 1945-ben fejezte be Budapesten. 1907-ben megalapította Esztergom első napilapját, az Esztergomi Friss Újságot, melynek 1919-ig kiadója és szerkesztője, majd Budapestre költözött. Az első esztergomi napilap meglepően sok példányban jutott el az olvasókhoz, ugyanis a Gyürky Ödön által szerkesztett Új Lap című keresztény szellemiségű országos megjelenésű napilap esztergomi melléklete volt. Az Esztergomi Friss Újság kiadóhivatala a Vörösmarty utca 5. számban volt. Az induló helyi napilap mindjárt a kezdetekor érdekes sikerre tett szert. Az 1907. december 19.-i (I.évf.4.) számában közzé tette az esztergomi inasok tanoncotthonának gondjait " Az esztergomi inasok otthona " címmel. A cikkben arról volt szó, hogy a tanoncotthon igazatója és Mátéffy Viktor belvárosi segédlelkész vezetésével mozgalom indult a tanoncok műveltségének gyarapítása érdekében. Ez ügyben támogatási kérelemmel fordultak a lakossághoz, hogy a tanoncotthon felszereltségét bővítsék. Egy magas állású úr a cikket megmutatta Apponyi Albert kultuszminiszternek, hozzátéve azt, hogy lám Esztergomnak már napilapja is van. A miniszter elolvasta az írást és kiutalt kétszáz koronát a tanoncotthon számára. A sikeres kezdet után még 12 évig olvashatták az "Esztergomi Friss Újságot" az előfizetők. Első világháború évei 1914-1918. A helyi sajtó a lehetőségek szerint nyomon követte a különböző országos és nemzetközi eseményeket is. Az első világháború idején Esztergomban három helyi közéleti újság jelent meg. Az "Esztergom és vidéke" Laiszky János szerkesztésében, az "Esztergom", amelyet ekkor Rolkó Béla szerkesztett és a vármegyei hivatalos lapjaként működő "Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja címmel Fekete Rezső szerkesztésében. A világháború kitörését követő esztergomi visszhangot megőrizte számunkra a helyi sajtó. Az "Esztergom" című hetilap 1914. augusztus 2. számában így ír a városba érkező katonák és háború fogadtatásáról: „Tengernyi nép hullámzott kedden este is a város fő utcáin. Aznap délután ugyanis megjött a 76. gy. ezred zenekara, amely este 8 óra után zenés takarodót adott az ünneplő város lakosságának. Hazafias nóták,

vidám éljenzés, kitörő lelkesedés kísérte végig a tüntető sereget. Elől a fiatalság zászló alatt, utána a katonabanda, majd újból a fenséges nép százai és ezrei. A polgárság lépten nyomon meleg ovációban részesítette a hadsereg tagjait. Azalatt, míg az utca népe a katonabanda mellett éltette az ö kedveltjeit, számra sokkal kevesebb, de energiában gazdagabb tüntető sereg elvonult a fabódés Thália templomába. Kedden este adta a társulat Biró Lajosnak gyönyörű gondolatokkal megépített színdarabját, az 1913., vagy Háború és Béke ciműt. Ez a darab a mostani háborús mozgalmakra tekintettel igen aktuális. A színházban jelenlevők a karzatra húzódó fiatalsággal már az első felvonás közben tüntettek. Ugyanis a szereplő Dózsa Jenő hatalmas érzéssel kiáltott fel a darabban: — Vesszen Szerbia! A jelenlevők erre fülsiketítő lármával kiáltották : — Vesszen Szerbia! — Éljen a hadseregi — Éljen a király! S ez az éljenzés és frenetikus tapsvihar csak negyedóra múlva szűnt meg. S még többször is éljenzett, tapsolt a színházi publikum, valahányszor erre alkalom került. Szerdán semmi különösebb nem adódott elő. Este félhéttől félnyolcig térzene volt, amelyet aztán a zuhogó eső nagyobb hangú demonstráció híjával elmosott. Csak a rendőrség dolgozott lázasan. Házról-házra írták össze mindazokat, akik a hadi dolgoknál esetleg alkalmazhatók. Iparosokat, mezőgazdasági munkásokat, akiket összeírtak. Körülbelül két-háromszázat. „ A világháború végén keresztény szellemiségű Kereskedelmi és gazdasági megújhodást követelt az Esztergom 1917. november 11. számának vezércikke „Ébredjünk fel nemtörődömségünk s közönyösségünk halált okozó mámoros álmából és követeljük hangosan: a keresztény katholikus kereskedelmi és gazdasági szervezkedés szükségességét! Minékünk egy teljesen megújhodott, tisztességesebb alapokon nyugvó minden korrupt befolyástól ment keresztény kereskedelmi és gazdasági életre van szükségünk és itt elsősorban a katholikus sajtó és a katholikus autonómia halaszthatatlan meghonosítására gondolunk. Ez fogja irányítani a közvéleményt és akkor lassan-lassan hozzáláthatunk majd programunk első pontjának keresztülviteléhez: a szervezkedés minden oldalon és minden téren történő alapos terjesztéséhez. Itt van a Magyar Gazdaszövetség, az egész országra terjedő hálózatával, itt van az ország fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek legnagyobb központja, a jövő év elején két évtizedet ünneplő „Hangya", ide tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet, ide sorolhatjuk továbbá azokat a gazdasági érdekköröket is, melyek ki és befelé való működésükben — a helyzet komolyságát felismerve — ma már a többtermelés jelszavát tűzték ki célul maguknak. Ezek zászlaja alá bátran sorakozhatunk, a szervezkedést minden oldalon fel kell venni, hogy a reorganizálás munkája minél alaposabb, minél egységesebb, de elsősorban minél erősebb lehessen.” Majd eljött 1918 végén az őszirózsás forradalom és 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje, ami gyökeres változásokat teremtett az országos és a helyi sajtóban, így Esztergomban is. A Tanácsköztársaság Alkotmánya a korábbi tőkés sajtót a „proletáröntudat elhomályosítának eszközeként" aposztrofálta. „Minden nyomtatvány kiadásának joga a munkásságé, és a Tanácsköztársaság gondoskodik arról, hogy a szocialista eszme az egész országban szabadon terjedjen". Ennek megfelelően a korábbi lapok sorra szüntek meg. A vicclapok mindegyikét betiltották. A kormány hivatalos lapja a Vörös Újság, 1919-ben 300 ezer példányban jelent meg. Első szerkesztője Szamuely Tibor volt.

Esztergomi sajtóélet a Tanácsköztársaság idején

Esztergom nehéz időket élt át már az őszirózsás forradalom kitörése előtti időkben is. Komoly élelmiszerhiány volt a megye egész területén, ráadásul dühöngött az országos spanyolnátha-járvány is, olyannyira, hogy elmaradt még a megyegyűlés is.Ebben a helyzetben érkezett meg az október 30-i budapesti események híre hogy nemzeti tanács alakult, melynek eddig ismeretlenek a hívei. A Nemzeti Tanácsot vezércikkében az Esztergomi Friss Újság destruktív társaságnak nevezte. Ezért a cikkért a felizgatott emberek 1918.október 31.-én beverték a szerkesztő Dvihally Géza , Ferencz József út 59. (ma Pázmány u.) alatti lakásának ablakait.Szerencsére Dvihally Géza ekkor Budapesten volt, de hetekig nem jöhetett vissza a városba, így a napilap szerkesztését Palkovics László alispán ideiglenesen átadta Homor Imrének, hogy a város ebben a zűrzavaros időkbe ne maradjon tájékoztatás nélkül. A város egyik lapja, az Esztergom és Vidéke november 1-jei száma már Éljen a független Magyarország! címmel közölt vezércikket. Egy nappal később a katonaság a Széchenyi téren felesküdött a Nemzeti Tanácsra. November 4-én alakult meg az esztergomi Ideiglenes Nemzeti Tanács, amelynek elnöke dr. Katona Sándor, ügyvéd, a Polgári Függetlenségi Párt esztergomi elnöke, lett,majd pár nappal később ugyancsak őt választották a vármegyei Nemzeti Tanács élére. Katona Sándor megkezdte a Köztársasági Károlyi Párt szervezését, Szent-Györgyi Pál főispáni titkár pedig a Szociáldemokrata Párt szervezését, november 6.-án már új napilap jelent meg a városban "Esztergomi Népszava" címmel.Szállási Árpád:Szegényháztól a kórházig.Esztergom egészségügyének története című könyvében irja, hogy Szent-Györgyi Pál a bátyja volt Szent-Györgyi Albertnek." Igy válik érthetővé azon érdekes tény, hogy az Esztergomi Népszava 1919.02.28.- i számában megjelent Szent-Györgyi Albertnek a "Tudomány és szocializmus" cimű cikke."Pál bátyám rövid ideig szerkesztője volt az újságnak, és ő kért meg, hogy írjak egy cikket.Magam Pozsonyban voltam asszisztens, és mély benyomást tett rám, hogy a munkásság felemelte szavát az egyetem mellett" - emlékezett vissza levelében az idős professzor."- írja Szállási doktor könyvében.( 53 old ) Szent-Györgyi Pál dédapja Lenhossék Mihály Ignác Esztergomban kezdte orvosi pályafutását. Esztergomi Népszava 1918.nov.6-1919.aug.2. Szociáldemokrata politikai napilap , A 3 as formátumú 2 illetve 4 oldalas napilap volt. Az Esztergomi Népszavát dr. Szent-Györgyi Pál,ügyvéd főispáni titkár szerkesztette, aki Beniczky Ödön főispán mellett volt titkár.A fiatal jurátus talán igy akart politikai babérokat szerezni.Mindenesetre állásából felfüggesztették. Az újság nyomdája a Széchenyi tér 13.szám alatt Katona Sándor házában működött .A szerkesztőség már az első számban bejelentette, hogy programmja teljesen fedi a népkormány és a Nemzeti Tanács programmját. A lapot Szent-Györgyi Pál finanszírozta, aki így szeretett volna esztergomi képviselőséget szerezni.Szent-Györgyi Pál ellen az első támadast volt felettese Beniczky Ödön intézte 1919.január 19,-én az Esztergomi Friss Újságba írt ellene cikket. A Károlyi -féle forradalomat támogatók nehéz helyzetbe kerültek 1919 március 21. -én a Tanácsköztársaság kikiáltása után Kun Béláék ellenségnek tekintették Károlyi Mihály támgatóit. Szent-Györgyi Pál 1919 március 21-i Tanácsköztársaság kikiáltasa után az esztergomi direktórium tagja lett.Azonban amikor április 3-án direktoriumot támadó lövöldözés volt a városban , elmenekült Lapja az "Esztergomi Népszava ekkor már a Munkástanács hivatalos lapjaként jelent meg . Az Esztergomi Népszavában olvasható, hogy Budapestre távozását április 6 án Szamuely Tibor jelentette be a direktoriumi ülésen.Katona Sándort az esztergomi direktórium vádbiztossá nevezte ki, amelyről lemondott, ekkor gyermekeivel együtt háziőrizetbe került. A kommün kikiáltásáig Esztergomban két napilapból is tájékozódhattak az emberek. Az "Esztergomi Friss Újság " Homor Imre szerkesztésében a keresztény szellemiséget képviselte, míg az "Esztergomi Népszava" a baloldali nézeteket. Az "Esztergom " című hetilap szerkesztésében változás történt, ugyanis Rolkó Béla spanyolnátha -járványban elhunyt, helyét Marcell Mihály , szemináriumi spirituális, egyetemi tanár vette át. Az "Esztergom és vidéke" pedig Réthei Prikkel Marán bencés tanár szerkesztésében jelent meg. Új politikai és társadalmi is indult ebben az időben "Földmívesvilág " címmel Földmívesvilág 1919.jan. 1.-1921.ápr.2.

A társadalmi és politikai lap megnevezést viselő új kiadvány szerkesztője Németh Pál biztosítási titkár volt, aki tulajdonképpen "Esztergomi Lapok"-at vette bérbe Gerenday Józseftől és "Földmívesvilág" címen adta ki. A szerkesztő Németh Pál az országgyűlési képviselőválasztáson akart indulni és az újság révén kívánt szavazókat szerezni. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Esztergomban 1919.május 22.-én alakult meg a direktórium, amelynek elnöke Szokob János lett. A direktórium első intézkedése az "Esztergomi Friss Újság" betiltása volt. Megszüntetésre kapott felhívást a "Földmívesvilág" is, mely egy korábbi cikkében támadta Kartaly Istvánt, a direktórium egyik tagját. Az "Esztergom" című hetilapot ugyan nem tiltották be, de szerkesztője Marcell Mihály szabad akartából már március 23-tól nem jelent meg. Tulajdonképpen két lap maradt csak Esztergomban, az "Esztergomi Népszava" amelyet az esztergomi Munkás és Katonatanács hivatalos közlönyeként szerkesztőbizottság szerkesztett, valamint az "Esztergom és vidéke",amelynek megjelenését május közepén az országs rendeletre mégis meg kellett szüntetni. Így tulajdonképen csak az "Esztergomi Népszavából" tájékozódhattak csak az emberek. Például Kun Béla, júlis 23-i dorogi látogatásáról. Július 24-én pedig az új városparancsnokság megalkulásáról olvashattak. A Vörös őrség parancsnoka Feigl Ferenc, helyettese pedig Vorocz János lett. Meghirdették a sorozást is a városba. Az "Esztergomi Népszava" 1919.augusztus 3.-i számával fejezte be pályafutását. Az utolsó számot augusztus 2.-án este nyomtatták, megjelenése napján augusztus 3.-án pedig már elterjedt Esztergomban is a Tanácsköztársaság bukásának a híre. A direktórium főbb tagjai értesültek elsőként és idejében eltüntek a városból.Dr. Katona Sándort, az esztergomi Nemzeti Tanács elnökét bírósági retorzió nem érte, a város megbecsült polgára maradt 1936-ban bekövetkezett haláláig.

Esztergomi sajtóélet a Tanácsköztársaság után Augusztus 5.-én nemzeti színű keretben jelent meg újból az "Esztergom és vidéke" címlapján "Szabad újra magyaroknak lennünk" című verssel. Az "Esztergom és vidéke" augusztus 5-től ideiglenesen mint napilap és a vármegye hivatalos lapja jelent meg. Azonban augusztus 10.-én a szerkesztőség bejelenti, hogy a Miniszterelnökség 1.sz. Rendelete papírhiány miatt az összes lapot további megjelenésért betiltja. Palkovics László alipán, akkor úgy döntött, hogy a lapbetiltás idején "Esztergom Vármegye Hivatalos Lapját jelenteti meg két oldal terjedelemben a helyi lapok rendes alakjában. A lap hivatalosrészének szerkesztését Fekete Rezső főjegyző csinálta, az országos és helyi közlemények összeállítására Homor Imrét kérték fel. Az első szám ilyen módon auguszus 14.-én jelent meg.Összesen hét szám jelent meg így augusztus 23.-ig, ezután augusztus 24.-től már ismét megjelentek az esztergomi újságok: "Esztergom és vidéke", "Esztergom", "Földmívesvilág" és az "Esztergomi Friss Újság". A helyi lapoknak nagyon fontos szerepük volt ebben az időben, hiszen biztos és hiteles tájékoztatást nyújtottak a város környéki falvakban élő embereknek is ebben politikai helyezteben. Az "Esztergom és vidéke" és az "Esztergom" átmenetilen napilapként jelent meg, az "Esztergomi Friss Újság" szerkesztője a fővárosba költöző DvihallyGéza pedig 1919.október végén elbúcsúzott olvasóitól és a város első napilapja 12 év után megszűnt. Az 1920. január 25.-i nemzetgyűlési választásokon a "Földmívesvilág" szerkesztője Németh Pál a dorogi kerület képviselőjelöltje kisgazda programmal lépett fel, azonban nem ért el sikert és így elköltözött Esztergomból és lapja a "Földmívesvilág" is megszűnt. A nemzetgyűlési választások után az "Esztergom" és "Esztergom és vidéke" is napilapból visszalakult hetente kétszer megjelenő lappá. A vesztes háború, a forradalom és a Tanácsköztársaság után újabb tragikus fordulat rázta meg a magyarságot : Trianon !

A trianoni béke az esztergomi sajtóban Az első világháborút követő nemzetközi rendezés részeként a győztes hatalmak és a háborúban vesztes Magyaroszág képviselői a versaillesi Kis Triann palotában aláírták 1920.június.4.-én a békeszerződést. Ezzel Magyarország területe 282 ezer négyzetkilóméterről 93 ezer km2-re csökkent, lakóinak száma 18 millióról, 7,6 millióra csökkent. Több millió magyar került az ország határán kívül és lett Csehszlovákia, Románia, Szovjetúnió és a későbbi Jugoszlávia állampolgára. Gróf Apponyi Albert tiltakozása jeléül nem vlt hajlandó aláírni a szerződést és ezért a magyar kormány megbízásából Bernárd Ágoston és a dorogi születésű Draschke Lázár Alfréd látta el kézjegyével. Esztergom és egész Esztergom vármegyét a az érsekséget megrázta ez a döntés, hiszen a vármegye felét elcsatolták ezzel a döntéssel és Magyarország és Csehszlovákia határa a Duna vonala lett. Az "Esztergom és vidéke" Úrnapja címmel így ír: "Úrnapján. Az egyház legmagasztosabb, legpompásabb ünnepét űljük ma és a hívők ezrei lehajtott fejjel üdvözlik az Urat. Lombsátrat emelünk az Úr befogadására és még mélyebbre hajtjuk fejünket,mert magunk hajléktalanok és megalázottakká válunk holnap június 4.-én . Az ezer éves Mária országa, kereszténységet védő magyarság a porba tiporva hever, vigasz nélkül vergődik ,hatalmasai áruló lábai előtt.Nincsen senkink rajtad kívül Uram, ne hagyd el népedet." A békeszerződés aláírásakor június 4.-én délután 4 óra 30 perckor az országban mindenütt megkondultak a harangok, a gyárakban megszólaltak a szirénák így jelezték a nemzet fájdalmas összeomlásának pillanatát. Az esztergomi izraelita hitközség dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd, a hitközség elnöke indítványára a következő határozatot hozta a békeszerződés aláírása után. "Az esztergomi izraelita hitközség mély megdöbbenéssel és őszinte fájdalommal értesült a békeszerződés aláírásáról.Hazafias szívünk egész melegével érzünk együtt a kegyetlenül szétszakított Magyarország minden részében felzúgó s a meggyötört lelkek millióinak ajkáról elemi erővel kitörő tiltakozással.Egy szívvel s egy lélekkel teljesen egyértelműen kijelentjük, hogy mi a békeszerződés feltételeibe soha belenyugodni nem fogunk - felajánlva életünket, vérünket és utolsó filléreinket - rendületlenül küzdeni fogunk, hogy szeretett hazánk ismét a régi nagyságában és a régi boldogságában tündököljön. Elhatározza a képviselő-testület, hogy mindaddig amíg ezt el nem érjük minden szombaton és ünnepnapon a nyitott frigyszekrény előtt a főrabbi ünnepi köntösben imát fog mondani hazánk területi nagyságának helyreállításáért és a magyar nemzet régi boldogságának,dicsőségnek és gazdagságának visszaszerzéséért." ("Esztergom" Politikai napilap.1920.június.10.) Dr. Zwillinger Ferenc, ügyvéd Esztergomban született és itt nyitott ügyvédi irodát 1902-ben. Harminc évig volt városi képviselő, és az izraelita hitközség elnöke is volt. Idős korában sorsa összefonódott városa és a hitközség tragédiájával. Egyike volt az esztergomi zsidóknak, akiket 1944-ben a városból elhurcoltak. A trianoni békeszerződés után lényegében átrendeződött Esztergom vármegye közigazgatása is. A szerződésben foglalt terültek elcsatolása súlyosan érintette Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét. Komárom vármegye elvesztette Duna menti területeinek balparti részét, a csallóközi és udvarai járások egész területét és Komárom város balparti részében fekvő székházát. Esztergom vármegye szintén elvesztette Duna balparti területeit, vagyis az egész párkányi járást. Magyar fennliatóság alatt megmaradt tehát a vármegye két járásából és egy rendezett tanácsú városából egy járás és egy rendezett tanácsú város, 48 községéből 23 község. Lakosság számot tekintve az 1900 évi népszámláláskor a vármegye népessége -Esztergom várost nem számítva – 87.651 fő volt, amelyhez hozzászámíthatjuk Esztergom város 19.268 lakosát. A terület vesztés után a vármegye népesége 39.675 főre csökkent. Megmaradt a vármegye birtokában az Esztergomban lévő székház. A kormány és a nemzetgyűlés 1923-ban olyan törvényt hozott, amely szerint a csonka vármegyei hatóságokat a szomszédos vármegyékkel kell közigazghatásilag ideiglenesen egyesíteni. A törvény alapján

megszüntették Komárom város önálló törvényhatósági jellegét és bekebelezték Komárom vármegyébe, majd létre jött "Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék " elnevezéssel egyesített új vármegye. Az egyesített vármegye első közgyűlése 1923 decemberében Esztergomban volt, amelyről a komárom vármegyei bizottsági tagok többsége távol maradt. Így tiltakoztak az önállóság kényszerű megszüntetése miatt. Komárom – Esztergom közigazgazgatásilag egyelőre ideiglenesen egyesített vármegyék főispánja dr. Huszár Aladár, alispán Palkovics László ( Esztergom vm.) lett. Esztergomi polgármester dr. Antony Béla, Komáromi polgármester dr. Alapy Gáspár volt. (Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Szerk.Békássy Jenő.Bp.l929)

A vármegyék egyesítése átrendezte a helyi sajtót is. Komárom városának újságjai és Esztergom újságjai egyaránt foglalkoztak az egyesítés kérdésével. A komáromi sajtó erélyesen kiállt az önállóság mellett, az esztergomi sajtó mértékletesebben kezelte ezt a témát. "Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja " 1924 februártól "Komárom és Esztergom Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegyék Hivatalos Lapja "címmel jelenik meg. Szerkesztője Fekete Rezső vármegyei aljegyző. A hivatalos vármegyei újság 1939.január 14-ig jelent meg. A háború idején átmenetileg szünetel a kiadása. Esztergomban 1930-tól a második világháború kitöréséig a hetente kétszer megjelenő Esztergom és vidékét és az Esztergom című közéleti lapokból tájékozódhattak a polgárok. Érdekes, hogy Komáromban 1930-ban Esztergom Komárom vármegyei Hírlap címmel jelent meg hetilap. A trianoni döntésbe az esztergomi polgárok lelkük mélyén nem tudtak belenyugodni. Az Esztergom és vidéke szerkesztője Vécs Ottó 1929 július 7.-én kerékpáron körútra indult a trianoni határok mentén. Erről az akcióról Esztergom és vidéke 1929 júlus 4. számában így írt: „Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy az „Esztergom és Vidéke" a magyar revízióért olyan munkát fog végezni, amely a legnagyobb szemléletességgel igazolja a trianoni határok tarthatatlanságát. Vécs Ottó szerkesztőt körútra küldjük végig a trianoni határon, hogy az ott szerzett tapasztalatokat egy teljes cikksorozatban a Revíziós Liga rendel kezesére bocsássuk. A cikksorozat dokumentumain kivül Vécs Ottó egy nagy bőrkötésű albumba összegyűjti az összes határ menti városok trianoni adatait és azokat az eseményeket, amelyek tiz év alatt a lehetetlen határok megváltoztatásának szükségességét igazolják. A nagy munkát helyszíni felvételek fogjak teljessé tenni és igy egy egységes és fényesen igazoló dokumentumot adhatunk a Revíziós Ligának. A trianoni könyv első lapjain — mint már megírtuk — több rajz van, ezek között három címer. Az első címer Serédi Jusztinian dr. bíboros hercegprímásé, aki saját kezűleg írta alá a lapot. Aláírása fölött ezt a mondatot olvassuk: „Tartós béke csak as igazságon épülhet fel." Baráti Huszár Aladár dr. főispán ezt irta Esztergom vármegye címere alá : „Csak az veszett él, amiről lemondunk." Antóny Béla polgármester a város címere alatt ezzel a mondattal örökitette meg Esztergomot: „A trianoni határon végig hirdesse a magyar igazságot, a magyar feltámadást, hogy Trianon nemzetzet ezeréves ereje, erénye erőt vesz" Ezzel a három gyönyörű mondattal kezdődik tehát a trianoni könyv és ezeket fogják követni majd az albumban Esztergom megyére és a városra vonatkozó adatok, azután a fényképek ós sorba a többi határ menti falu és város. Vécs Ottó ma, csütörtökön reggel indul. Tervünkkel és az úttal kapcsolatban kedden délután lapunk szerkesztő-bizottsága ülést, tartott és ekkor a bizottság a következő üdvözlő táviratot .küldte Herczeg Ferencnek, a Revíziós Liga elnökének. „A Herczeg Ferenc lelkétől új lobogásra gyulladt reviziós eszme szolgalatára az „Esztergom és Vidéke" kiküldésében Vécs Ottó szerkesztő július 6 án körútra indul a trianoni határon végig Esztergomtól Esztergomig. Tapasztalatairól lapunkban cikksorozatban számol be és egyben összegyűjti a határ menti

falvak és varosok eredeti fényképfelvételekkel illusztrált dokumentumait is a csonka ország elviselhetetlen helyzetéről " Az 1930-as békeidők az esztergomi sajtóban Esztergom város legjelentősebb eseményei az 1930-as években elsősorban a katolikus egyházhoz kapcsolódnak. Mint hercegprímási székhely a várost az Szent Imre év és a Szent István év országos rendezvényeinek egyik központjává tette. Az esztergomi sajtó rendre beszámolt olvasóinak a rendezvények előkészítő munkáiról is. Első kiemelkedő esemény az 1930 május 18-tól 1931 május 2-ig tartó Szent Imre év jubíleumi eseményeibe való bekapcsolódás volt. Szent Imre herceg halálának 900 éves évfordulóján oszágos megemlékező ünnepség sorozatot rendezett a katolikus egyház. Ez alkalomból 1930 május 25.-ére az Országos Katolikus Szövetség nőzarándoklatot indított Esztergomba. A város vezetése februárban foglalkozott az esemény előkészítésével „Az országos Szent Imre év ünnepségeiből Esztergom szab. kir. város közönsége is tradíciójához méltóan kiveszi a maga részét. A helyi bizottságok az országos bizottsággal egyetértően már megkezdették ezen nagyszabású ünnepségekre vonatkozó tárgyalásokat. Ezeknek fejtegetése egyáltalában nem képezheti jelen cikkem tárgyát, azonban ezen előkészületek nagy tömegéből ki akarok ragadni egy fontos, csupán Esztergomot érdeklő, nagy előkészítést igénylő kérdést, az elszállásolás kérdését. ( Esztergom és vidéke 1930. febr.16.) Lepold István kanonok 1933-tól Esztergomban Katolikus Nyári Egyetemet szervezett Tizenhat napos Katholikus Nyári Egyetem EsztergombanA Pázmány Péter Tudományegyetem tanáraiból alakult bizottság az Országos Magyar Katholikus Akcióval karöltve a magyar püspöki kar jóváhagyása mellett városunkban dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás védnöksége alatt az érseki tanítóképző dísztermében június hó 25-től július hó 15-ig bezárólag összesen 16 hétköznapon, átlag napi 4 órában katolikus szellemű egyetemi előadásokat fog tartani. „ ( Esztergom és vidéke 1933.máj.14) A Lepold Antal kanonok 1933-tól 1941-ig szervezte az esztergomi Katolikus Nyári Egyetemet , amelyről évkönyv is kiadásra került 1936-ban. A Buzárovits nyomdában készült a Katolikus Nyári Egyetem egyetlen száma amely 1936 júniusban jelent meg. Szerkesztője és kiadója: Babocsay János volt. Magyar Sion néven 1934. szeptember 15.-én katolikus társadalmi hetilap jelent meg Lippay Lajos szerkesztésében. A szerkesztő az lap programjaként társadalmi, kulturális és szociális, gazdasági és világnézeti kérdések figyelemmel kísérését tűzte ki. Nemcsak az esztergomiaknak, hanem minden katolikusnak szánták az újságot, amely a tervek ellenére nem lett országos lap, azonban az Esztergomban és környékén élő katolikus olvasók 1944. október 15-ig vehették a kezükbe. „Esztergom" című hetente megjelenő Komárom-Esztergom megye keresztény politikai és társadalmi lapot 1933-tól Marcell Árpád szerkesztette egészen 1935 évi megszűnéséig. Esztergomi Hírek címmel társadalmi és szépirodalmi lapot indított útjára Marcell Árpád, az esztergomi Szent Imre gimnázium tanára, amely 1936-37 május 16 között havonta jelent meg, a Laiszky nyomdában készült. Ezután már csak az Esztergom és vidéke Keresztény politikai társadalmi lap jelent meg hetente kétszer Laiszky Kázmér szerkesztésében és kiadásában, a Laiszky János nyomdájában 1944 június 28.-ig, illetve a Magyar Sion katolikus hetilap 1944. október 15-ig Esztergom a jubileumi Szent István évben A háború előtt 1938-ban a Szent István év alkalmával került Esztergom országos középpontba. Ekkor Európa a háború küszöbén állt, az utolsó békeévben mégis egy ország fogott össze, hogy méltó módon emlékezzen meg államalapító királyunk halálának 900. évfordulójáról. A Szent István-év ünnepségsorozatához kapcsolódott a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus.

Serédi Jusztinián hercegprímás-érsek sokévi munka, hosszas utánjárás és tárgyalás eredményeként tudta elérni, hogy Magyarország kapja meg a rendezés jogát. 1929 óta fáradozott azon, hogy Budapest legyen a helyszíne a 34. Eucharisztikus Kongresszusnak. Az ország vezetõi pedig mind egyházi, mind állami vonalon egyaránt tudták, összefogásukra nagy szükség van: a fényes ünnepsorozat akkor nem csak a hitéleti elmélyülést szolgálta, de némiképp orvosolta a Trianon után lelkileg összetört lakosságra nehezedõ nyomást is. A Szent István-jubileumi év elõkészítése még 1936 nyarán kezdõdött el Hóman Bálint kultuszminiszter elnökletével, aki kezdetektõl fogva kapcsolatot tartott az egyházzal, és azon volt, hogy az eucharisztikus kongresszus és a Szent István-év szervesen összekapcsolódjon. Hóman levélben arról tájékoztatta a hercegprímást: " Szükségesnek tartom kiemelni (...), hogy az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatos katolikus egyházi ünnepségek idõpontjával szemben az országos ünnepségeket Nagyboldogasszony napja és Szent István napja körül kívánjuk tömöríteni, s ezen ünnepségek központjai Esztergom, Budapest és Székesfehérvár lennének Esztergom város vezetése már 1935 októberi ülésén napirendre vette a Szent István év előkészítését. „Foglalkozott a közgyűlés az 1938. évi Szent István év megfelelő előkészítésével Sántha József dr. előadásában. Szent István itt született, innét indította meg az államiság és kereszténység munkáját, tehát Esztergomnak ünnepi éve elsősorban a Szent István év. Bizottságot alakítanak, és remélhető, hogy a város méltóképpen kiveszi részét a nagy király jubileumi ünnepségeiből. Bizottságokat alakítottak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítására, majd pedig a városi képviselő választáson jogosultak névjegyzékének összeállítására választmányt alakítottak „ ( Esztergom és vidéke 1935.okt.27.) Sebők József az Esztergom és vidéke 1936.ápr.26.-i számában „Gondolatok 1938-ra” címmel ötleteket vetett fel a Szent István évi eseményekkel kapcsolatban „a Szent István év kulturális, nemzeti jubileumát hirdesse egy új alkotás, a megépítendő új reáliskola. Egy új középiskola, amelynek rendszerét, alapját a milieu iskola elmélet adná, úgy mint azt Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató jeles értekezésében megvilágítja. ….. A második gondolat volna az esztergomi szabadtéri játékok megoldásának a kérdése, mert Esztergom~kiváló helyzeti fekvésénél fogva alkalmas arra, hogy az ünnepi játékok idegenforgalmi súlypontját a jelenlegi megváltozott általános európai helyzetben ide orientálja. ...(Harmadik gondolat) Az ország ifjúságának az összehozása lenne, talán a cserkészet formájában oly módon, hogy az necsak egyszerű ittlét legyen, hanem annak nagyszabású programja közepette kulmináljon egy országos hadijáték, ami talán a történelem nagy Magyarországon le-lezajló csaták egyikét szemléltető módon elevenítené meg. Utoljára említem meg egy rendezendő nagy Európa repülőcsillagtúra tervét, amelynek Esztergom lenne a célpontja." Sok tanácskozás után végül kialakult az 1938-as jubíleumi évének esztergomi ünnepség tervezete,, amelyről az Esztergom és vidéke 1937.július 18.-i számában ad részletes beszámolót: „Esztergomban 1938. évi ünnepségei három nap körül csoportosulnak: máj. 30., aug. 14. és 15. Május 30 án a Szent Jobbot hozzák Esztergomba, erre vonatkozóan még ki kell kérni a Szent Jobb őrzőjének engedélyét. A Szent Jobb a tervek szerint különvonaton érkeznék Esztergomba és külön hajón vinnék vissza az esti órákban Budapestre Ezen a napon nagy szabadtéri ünnepség is lesz a Bazilika déli oldalán, egészen impozáns kóruselgondolásokkal. A szabadtéri ünnepség irodalmi részét dr. Városi István teológiai tanai, a zenei részét Paczolay Imre zenetanár alkotta. Esztergom második nagy napja, mint említettük, augusztus 14-ike lesz. Ennek a napnak a programmja a tervek szerint a következőképpen alakul : Reggel zenés ébresztő lesz katonazenekarok, a bányászzenekarok és a leventezenekar közreműködésével. Nagyon impozáns lenne, ha erre az alkalomra a kisbéri lovaszenekart is meg lehetne nyerni. A reggeli órákban ünnepélyes szent mise következik, majd pedig a vitézek zászlajának a Jelavatása. Ugyanezen a napon fogják leleplezni Balassa Bálint szobrát is. A szobrot a vitézi szék állítja fel. A költségek előteremtésére vonatkozóan az a terv, hogy a költségekhez a tiszti vitézek egy pengővel, a

legénységi vitézek tetszés szerint járuljanak hozzá. A szobor életnagyságú bronz része kb. 6000 P-be kerül. A szobor felállításához esetleg a város is hozzájárul kőanyag adományozásával Augusztus 15-én jönne városunkba Magyarország kormányzója. (Természetesen ez a program pont még nem végleges, mert függ a kormányzó legmagasabb elhatározásától.) A kormányzót ünnepélyesen fogadnák, majd a hercegprímás mondana ünnepélyes szent misét, amely után az ásatások gyönyörű eredményét átadják a nemzeti és a nemzetközi nyilvánosságnak. Az ünnepségnek ezeket a részeit a rádió is közvetíteni fogja. Ezen a napon a délutáni órákban lesz a Ludovika Akadémia bemutatója a várban korszerű jelmezekben, este pedig a bányászok ünnepsége lesz.” A jubíleumi szent év 1937. május 23-tól 1938. november 5-ig tartott, de az 1938 május 25-27 között megrendezett budapesti eucharisztikus kongresszus minden kétséget kizáróan a csúcspontját alkotta az országos ünnepségnek. A kongresszusra mintegy huszonhét országból közel harmincezren utaztak Magyarországra, csatlakozva a mintegy félmillió hazai résztvevőhöz. Ez a szám egyáltalán nem tűnik megvetendőnek, de a korabeli tudósításokból az derül ki, hogy kétszer ennyi külföldi hívet vártak, az akkor már határozottan érzékelhető háborús veszély azonban sokakat eltántorított a részvételtől. A kongresszus befejezéseként Szent István király jobbját országjárásra vitte aranyvonat. Az országos körútra induló Szent Jobb első első állomása május 30-án Esztergom volt, ahová a kongresszusra érkezett főpapok is elkísérték. Ez alkalommal mutatták be a Bazilika előtti szabadtéri színpadon Paczolay Imre karnagy, zeneszerző Városi István szövegkönyvére írt Szent István dicsérete című oratóriumát. Az előadáson közreműködött a Városi Szimfonikus Zenekarral összevont Fővárosi Hangversenyzenekar, énekelt a győri és esztergomi bencés gimnázium, a szalézi intézet polgári iskolája és a tanítóképző összevont kórusa. Augusztus 14.-én felavatták a Szenttamás - hegy oldalában a Szent István emlékművet, amelyet Antal Károly alkotott. A kő mellvédes szerpentin Várnai Dezső tervei szerint készült el. Ezen a napon a Vitézi Szék felavatta Balassa Bálint szobrát, Farkas András alkotását. Következő napon augusztus 15.-én Horthy Miklós kormányzó jelenlétében átadták a feltárás után a királyi várban a III. Béla kori gótikus kápolnát, a Vitéz - stúdiót a zodiákus ívvel. A jubileumi év alkalmából Kenyérmezőt, Esztergom tábort Szent István városnak nevezték el. 1938. szeptember elsején a Bencés Gimnázium a Szent Benedek rendi Szent István Gimnázium nevet vette fel. A jubileumi évben egy új helyi lap is megjelent Vécs Ottó az Esztergom és vidéke munkatársa szerkesztésében Uj Esztergom címmel 1938. május 14-től, Esztergom címmel 1938. május 20. két szám jelent meg az eredetileg évi tíz számos megjelenés helyett. A lap a Hunnia nyomdában készült.Esztergomi Figyelő címmel 1938.május 27.-én jelent meg első és egyetlen száma annak a lapnak, amelyet a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (nyilaskeresztes) helyi főkerület vezetője Vargha Károly szerkesztett és adott ki. ( Bárdos-Horváth : Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiájában tévesen szerepel a szerkesztő neve Varga Károlyként. OSZK 18 698) Az esztergomiaknak annyira fájó trianoni döntést felülbíráló 1938. november 2-i bécsi döntés után a régi Esztergom vármegye egy része visszatért A vitatott városok közül Pozsony és Nyitra ugyan Szlovákiában maradt, de a magyar kultúra olyan fellegvárai kerültek vissza, mint Galánta, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Munkács és Ungvár. Az első hetek jobbára a visszatérést ünneplő eufórikus hangulatban teltek, még az elvakult nacionalizmussal nem vádolható Babits Mihály is versben üdvözölte az északi területek visszatérését. Az esztergomi Bazilikában Serédi Jusztinián hercegprímás kilencezer ember számára tartott ünnepi szentmisét. 1939.nárcius 11.-én megalakult a történelmi Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, főispánul Radocsay Lászlót nevezte ki a kormányzó. „Komárom-Esztergom Közigazgatásilag Egyenlőre Egyesített Vármegyék Hivatalos Lapja„1939. január 14.:Komárom Vármegye Hivatalos Lapja néven jelenik meg Esztergomban, illetve Komáromban. A Puzsér Testvérek komáromi nyomdájában nyomtatják 1939.jan.14-től. 1939 december 31.-ig.

A háborús évek esztergomi sajtója 1939-1945 Az 1938-ban hozott zsidótörvény az újságoknál dolgozókra is hatással volt.Zsidóságára vagy nbaloldaliságára hivatkozva 1938-ban 411 fővárosi lapot tiltottak be.1939.szeptember elsején bevezették a sajtócenzurát. Esztergomban nem volt ilyen tiltás.A város polgármestere Glatz Gyula 1939 augusztusában elhunyt és utódjául 1940 januárban Etter Jenőt választották meg aki a Huszonhatos bajtárs című esztergomi lap szerkesztő - kiadója volt 1937 - 1938-ban. A volt császári és királyi 26.-os gyalogezred, mint Esztergom szabad királyi és megyei város volt háziezredének a körlevelei. voltak ezek rendszertelenül megjelenő kiadványok, amelyeket a Hunnia nyomdába, Buzárovits nyomdában illetve Gondos Vilmos párkányi nyomdájában nyomtatták. A huszonhatos bajtársi szövetség egy emlékművet is szeretett volna Esztergomban felállítani, azonban közbe szólt a háború és így a szép terv feledésbe merült. A háborús években az 1944-ig megjelenő Esztergom és vidéke mellett egy új hetilap jelent meg 1941 október 2.-án Esztergom vármegye címmel szerkesztője és kiadója Simándi Béla újságíró volt, A hetilap 1943 december 30.-ig jelent meg több nyomdában készültek a számai: Hunnia nyomda, Pestvidéki nyomda, Monor A várost amíg nem érte el a háború gyarapodott. Megépült a Szentistván városi (Esztergom-Kertváros) iskola. Etter Jenő polgármester az egyházzal és az érsekséggel is jó kapcsolatot ápolt. A befogadta a lengyel menekülteket és zsidótörvények végrehajtását is megtagadta. Ezért 1942-ben felfüggesztették a város polgármester választási jogát és Sudár József vármegyei másodjegyzőt nevezték ki polgármesternek. Etter Jenőt 1944-ben áthelyezték Mármaros szigetére, azonban az itt felkínált polgármesteri tisztséget nem fogadta el, hanem nyugállományba vonult. Magyarország német megszállása után Esztergomban is bezáratták az iskolákat, zsidó tulajdonban lévő üzleteket és 1944 júniusában az esztergomi zsidókat Auschwitzba hurcolták. Serédi Jusztínián hercegprímás is segített az esztergomi zsidók megmentésében. A tudtával a front alatt Prímási Palotában kb. 80 zsidót és ellenállót bújtattak. Amikor a német parancsnokság a város kitelepítést akarta, Serédi nem engedett és ebben társai voltak dr. Etter Jenő, volt polgármester, dr.Eggenhoffer Béla, kórházigazgató és dr. Rajner János kórházigazató helyettes. Így nem került sor Esztergom kiürítésére. A háború miatt 1944. október 15-től már az Esztergom és vidéke és a Magyar Sion hetilap sem jelent meg. A nyilas hatalomátvétel után Schuszter Antal lett a nyilas városvezető. Esztergom 1944 végétől lett hadiszíntér,majd visszavonuló német csapatok 1944 december 26-án felrobbantották az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd három középső ívét. 1945 március 21.-én foglalták el várost az orosz csapatok. A harcok idején az emberek az 1945.február 1.-én megjelenő szélsőjobboldali Háborús Esztergomi Hírekből tájékozódhattak, felelős kiadója az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom volt. Miklós Tamás történész „ A Második Világháború Hadtörténeti portálján közzé tett tanulmányában az esztergomi Prímási Levéltárban talált iratok részeként fellelt újságok alapján ezt állapította meg a Háborús Esztergomi Hírek szerkesztőségéről. „ A lap szerkesztőbizottsága és a kiadó egészen az 1945. március 4-ei rendkívüli kiadásig nem volt feltüntetve. Ebben a számban az utolsó oldal alján az olvasható, hogy a „Felelős kiadó: az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom.” A legutolsó megjelent lap alján már így tüntetik fel: „Szerkeszti és a kiadásért felel: A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom Esztergomi Sajtó-, Propaganda Osztálya.” Bár az impresszum általánosan fogalmaz, tudjuk, hogy a párt helyi propagandafelelőse Mógor Jenő volt, tehát vélhetően ő végezte az újság szerkesztését. A cikkek szerzőit csak ritkán nevezik meg, néhányukat azonban mégis ismerhetjük: Markó Ferenc esztergomi nyilas pártszolgálat-vezető, Deutsch László párkányi nyilas járásvezető, illetve Nagy Gábor haditudósító.” Néhány szomorú hír:.a Háborús Esztergomi Hirekből

„Értesítés. A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom kiárusítja a zsidóbútorokat. Elsőrendű finom bútorok naponta megtekinthetők a Koppányi (v. Schwartz) bútorüzletében és a v. Schreiber üzletben másodrendű bútorok a Magyar Király szállóban. (5. szám, 1945. február 15.)” „Képkiállítás. A zsidó vagyonból még megmentett értékes képek és műtárgyak kiárusítását megkezdte a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom pártszolgálatosai a volt Weisz féle üzletben. (5. szám, 1945. február 15.) „Párkányban is megindult a pártmunka. Párkány felszabadulásával megkezdődött a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom munkája. A párt vezetését Deutsch László járásvezető vette át. A munkát és egyéb közfontosságú ügyek intézését a régi párthelyiségben végzi. (8. szám, 1945. február 24.) „ Az újság hírei között olvashatunk arról is, hogy a kereskedők gyűlésén a beszámolók között elhangzott, hogy a városba kb. 100 mázsa liszt, egy mázsa tejpor, 10 mázsa zsír, 30 mázsa hüvelyes, és 15 mázsa cukor érkezett a helyi Hungarista Párt jóvoltából. (6.szám) A Háborús Esztergomi Hírek a Laiszky nyomdában készült. 1945 március 17.-ig hetente kétszer összesen 18 szám jelent meg. Esztergomban nem szerették az emberek a hungaristákat erre utal, hogy Markó Ferenc esztergomi nyilas pártszolgálat vezető a városba látogató Pohárnok Jenőnek a városban működő 25 pártszolgálatos szociális és egyéb tevékenységét igyekszik többnek mutatni Háború utáni sajtóélet az országban és Esztergomban 1945-1949 Az ostromlott országban szinte csak röplapok jelentek meg. Az első újság 1944. novemberében adebreceni Néplap volt. 1945. januárjában az első pesti lap a Szabadság volt. A pártok lapjai egymás után jelentek meg: Népszava (Szociáldemokrata), Szabad Nép (Kommunista), Szabad Szó (Nemzeti Parasztpárt), Kis Ujság (Független Kisgazdapárt). A többi szellemi áramlat lapjai is őjraindultak, így a Világ és a Magyar Nemzet is, utóbbi Hegedüs Gyula vezetésével. Hamarosan három vicclap is megjelent: a Szabad Száj, a Pesti Izé és a Ludas Matyi. Népakarat – Szabad Esztergom Az újraéledő Esztergomban már március 25.-én megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete pedig április 9.-én tartotta alakuló ülését A háború utáni első helyi újság Népakarat Esztergom vármegye demokratikus lapja címmel jelent meg. 1945 április 4.-én Jócsik Lajos,közgazdász, publicista szerkesztésében. A lap hetente háromszor jelent meg május 26-ig és a Laiszky nyomdában készült. A Népakarat április 11-i száma a városban megalakuló Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt alakuló értekezletéről közölt tudósítást. A párt tagja dr. Bády István volt 1946-1950-ig a város polgármester. A szerkesztő Jócsik Lajos az új országgyűlésben a Nemzeti Parasztpárt képviselője lett és így az újságja is megszűnt. A helyi sajtó képletes stafétabotját átadta a Nemzeti Parasztpárt ifjú újságírójának :Muzslai Zsitva Jánosnak. A Nemzeti Parasztpárt szervezete április 21.-én alakult meg, hetilapja a Szabad Esztergom című újság volt, amelyet Muzslai Zsitva János szerkesztett. Komárom-Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1945 szeptember 8.-án jelent meg ismét, a Laiszky nyomdába nyomtatták szerkesztője Vitái József volt. Két hetente jelent meg, majd 1947 augusztustól hetente. Az újság 1950 március 16-tól Komárom megyei Hivatalos Lapja nevet vette fel, kiadója 1950 júliustól Komárom Megye Tanácsa volt, augusztus 3-án jelent meg az utolsó száma. Esztergom város közigazgatása a háború utáni időszakban meglehetősen hullámzó volt. 1945. április 8.án három hétig Mikler Ferenc a kommunista párt tagja volt a város vezetője, majd április 28-tól május 16-ig Schalkász Ferenc volt megbízott polgármester, május 16-tól 1946 július 17-ig pedig dr. Hajdú György töltötte be e tisztséget, végül dr. Bády István 1946 július 17-től 1950 július 6.-i lemondásáig volt Esztergom polgármestere. Április 21.-én a Széchenyi téren tartott nagygyűlésen megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés esztergomi képviselőjét, dr. Gróh József ügyvédet, a Független Kisgazdapárt jelöltjét.

A Szabad Esztergom igyekezett követni a napról-napra változó eseményeket. Szabad Esztergom 1945-1949. Szabad Esztergom első száma 1946. június 9.-én jelent meg a Nemzeti Parasztpárt hetilapjaként. Már az indulás heteiben országos hírű eseményről tudósíthatott. A katolikus egyházat 1945. március 29-én tragikus veszteség érte: elhunyt Serédi Jusztínián Magyarország hercegprímása. Esztergom megmentője is volt az érsek, mert nem engedte a város kiürítését. Az érsek az óvóhelyen élte élete utolsó napjait. Mellette negyven ember talált még menedéket. Súlyos szívbaja és cukorbetegsége vezetett március 29.-én bekövetkezett halálához. A pápa Mindszenty József veszprémi püspököt nevezte ki utódjául. A Szabad Esztergom szeptember 23.-i számában közreadja Mindszenty József rövid életrajzát. majd az új esztergomi hercegprímás október 7.-i ünnepélyes beiktatásáról közöl részletes tudósítást az október 14.-i számban. " Serédi Jusztínián elárvult helyét jött elfoglalni az utód, az újonnan kinevezett hercegprímás Mindszenty József, volt veszprémi püspök. Nemcsak az agyongyötört város öltött magára ünnepi köntöst, a gyengéd őszi napfény nemcsak az épületek sebeit takarta el aranyos fátylával, de egész Esztergom népe szívében lelkében megújhodva várta az ország első zászlósurát, az ország első közjogi méltóságát a katolikus egyház magyarországi főpásztorát.” A továbbiakban arról ír a szerző, hogy az ünnepélyes beiktatásra Esztergomba érkezett Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, Vörös János, honvédelmi miniszter, Teleki Béla gróf vallás és közoktatásügyi miniszter, Budapestet Kővágó József alpolgármester képviselte, Folba János tábori püspök és Actio Catholica vezetősége is jelen volt. Komárom-Esztergom megye képviseletében Tóth Endre főispán és dr.Tárkány Lajos alispán volt jelen Esztergom várost Hajdú György polgármester képviselte. Hívők tömegei érkeztek Esztergomba Mindszenty József hercegprímási székfoglalására. Az ünnepi szentbeszéd zárszavai meghatározták az új egyházfő életcélját is: „Egyházam és hazám, ez lesz az életem égboltjának két ragyogó csillaga és célja, és boldog leszek, ha a halálos ágyamon elmondhatom, hogy Isten kegyelméből nemcsak magam, de főegyházmegyém és nemzetem is ezzel a két erénnyel élt, és újból megújította a magyar föld színét, s ezzel elérhetjük a boldog örök élet révpartjait.” A hercegprímás Új évi rádió szózata olvasható a január 6.-i számban, majd a hercegprímás gyógyszeradományairól írt a Szabad Esztergom 1946 március 31.-én. Dr. Zeőke Pál lett 1946 januárban Komárom-Esztergom vármegye új főispánja, azonban október ben már dr. Rab Károlyt iktatták be ebbe a tisztségbe. A Szabad Esztergom szinte elsőként tudósított a Szlovákiában elkezdődött magyar üldözésekről is. Már 1945. november 11.- számában jelent meg cikk „Magyarok üldözése Szlovákiában” címmel. A szerkesztő szülei Muzslán laktak és e családi vonatkozás miatt is kiemelten figyelte az ott élő magyarság helyzetét. Benes, csehszlovákia köztársasági elnöke, a koalíciós csehszlovák kormány és a szlovák megbízott testület az első bécsi döntés jóvátételének jelszavával, nem csupán az 1938 előtti határok helyreállítására törekedett, hanem Csehszlovákia mintegy négymilliónyi német illetve magyar kisebbségeinek kitelepítését tűzte ki célul. A Szabad Esztergom rendszeresen írt a Duna bal partján élő csehszlovákiai magyarokat ért atrocitásokról, a menekülésekről. A magyar – szlovák lakosságcsere lebonyolítása érdekében 1946 júniusában megalakult a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság, amelynek vezetője Jócsik Lajos volt. Esztergom 1945-49 közötti társadalmi élete nyomon követhető a Szabad Esztergom lapjain, akárcsak a változó politikai helyzet is Cikkek a Szabad Esztergomból: 1947. január 19.: „Rákosi elvtárs nagy beszéde Dorogon. Ismertette az összeesküvés felszámolását, az MKP hároméves tervét, és bejelentette a jegyrendszer megszüntetését” Szent miszió a belvárosi templomban „( március 9) „ Mindszenty hercegprímás névnapja alkalmából a város és a vármegye vezetői köszöntésüket..tolmácsolták.(március 23.)

„Aláírásokat gyűjtenek a fakultatív hitoktatás ellen Esztergomban (március 30.) „Szenttamási Katolikus Olvasókör ujjá alakulása.” (április 27.) „Mi a helyzet a nagyduna híd újjáépítése körül?” (július 20.) „Ismét megkezdődött a szlovákiai magyarok deportálása” (július 22_ „Húszezren hallgatták Mindszenty hercegprímás Nagyboldogasszony napi szentbeszédét”(aug.24) 1947-ben Esztergomban Nagyboldogasszony napján kezdődött el Mindszenty József által meghirdetett Mária-év. Az ünnepi szentmisét követő körmenetben 15 ezer ember vett részt. A fáklyás körmenet eleje már a Széchenyi téren volt, a vége pedig még a Bazilika előtti téren haladt. 1947 augusztus 31.-én országgyűlési választást tartottak, amely a történelembe „kék cédulás” választás néven vált hírhedté. A kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal (a hírhedt kék cédula) is lehetett szavazni a lakhelytől távol: az országot teherautókkal, vonaton (sőt kerékpáron) járó kommunisták közül sokan 15–20 alkalommal is szavaztak ugyanazon a választáson (a külön erre a célra nyomtatott kék cédulákat az MKP bocsátotta rendelkezésükre). A kutatók máig sem tudják, hány ilyen szavazat kerülhetett az urnákba, a nagyságrendet 60–120 ezerre becsülik.A csalásokat sok helyen észlelték, de csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. Esztergomban a „kék cédulás” csalás ellenére a Schlachta Margit vezette Keresztény Női Tábor két képviselője dr. Gróh József ügyvéd és Kisházi Mihály tanítóképző főiskolai tanár került a parlamentbe. A kormányalakító többséget a Magyar Kommunista Párt szerezte meg több mint egymillió szavazattal. Szeptember 24.-én vezércikk jelent meg a választásról .a Szabad Esztergomban. Olvashatjuk az újság 1947 évi számaiban hogy: „Katolikus egyetem lesz Esztergomban „(szeptember 14.) „Lekerült a napirendről a katolikus egyetem felállítása”(október 24.) Dr. Bády István polgármester ' A Bazilika árnyékában „ című önéletrajzában ír arról,hogy 1947-ben népszavazás volt Esztergom-Kertváros hova tartozásáról. A dorogiak kérésére 1947 őszén illetve 1948. májusában az esztergom-kertvárosi családok szavaztak arról, hogy a városrész Esztergomhoz, vagy Doroghoz tartozzon. Az első területi szavazáson 247 családból 209 Esztergomhoz ragaszkodott, a második területi szavazáson pedig 172 családból 105 család döntött Esztergom mellett. Ugyan csak Bády István visszaemlékezéséből ismerhetjük meg a helyi sajtó politikai irányításának kialakulását.” a Szabad Esztergom – különösen – 1948-tól már már inkább az utca hangját vette fel, amely 1949-től még tovább fokozódott. Az újság nem hivatalos, de hangos szerkesztője Steiner László lett. Steiner az esztergomi Rákosi-éra félelmetes előfutára volt, a napi várospolitika „tudója” és Mindszenty -ellenes hangulat irányítója, a tüntetések szervezője.” Steiner László a helyi kommunista párt aktív tagja volt. Mindszenty letartóztatása és Szabad Esztergom megszűnése után elköltözött a városból. 1948-ban már nagyon érezhető a politikai nyomás az újság cikkeiben is. ” Sclachta Margit ujabb merénylete a demokrácia ellen „(január 18.) „Lenin - emlékest Esztergomban (febr.1.) Segély a Ferences templom újjáépítésére (febr.22.) „Megalakult a Magyar Dolgozók Pártja Esztergomban” (május 2.) A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésével jött létre a Magyar Dolgozók Pártja, a párt elnöke 1950-ig Szakasits Árpád volt, azonban a tényleges irányítás Rákosi Mátyás kezében volt. „ Az iskolák államosítását követelik az esztergomi pedagógusok” (május 23) „Még ma is 180.000 hold föld van az egyház birtokában. Az iskolák államosítása mellett határozott a Nemzeti Parasztpárt megyei értekezlete.” (június 13.) „ Az egyházi iskolák államosítását követelik a dolgozók” (júni.13.) 1948.június 16.-án fogadta el a parlament az iskolák államosításáról szóló törvényt. „ Fasiszta szellemben nevelték a diákokat az esztergomi tanítóképzőben. Súlyos büntetést kaptak a demokrácia ellen uszító tanárok” (június 27.) Dr. Bíborka Ferenc, Szentei Ferenc és Németh Lajos tanárokat tartóztatták le. Budapesten tartott tárgyaláson a Magyar Népköztársaság erőszakos megdöntése volt ellenük a vád. A vádlottak kirendelt

védőikkel sem beszélhettek, a kérdésekre is csak igennel vagy nemmel felelhettek. Dr. Nagy Kálmán bíró a több évi börtön mellett Esztergomból való kitiltás és teljes vagyonelkobzást szabott ki. A helyi sajtó számára nyújtottak politikai fogódzót az MTI által kiadott 1948.június 3.-án induló Belpolitikai Heti Összefoglalóval. A belpolitikai események hátterét és jelentőségét világították meg a vidéki szerkesztőségek számára. „Komárom-Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésen foglalt állást a felekezeti iskolák államosítása mellett”(június 30.) „ Több mint egynegyed millió forint az államosított felekezeti iskolák helyreállítására” (július 18. „Boldogasszony -ünnepség. A hagyományos nagyboldogasszonyi ünnepségeket idén is megrendezik Esztergomban” (augusztus 15.) „Lemondott Rab Károly főispán” (aug.22.) „ A katolikus főpapság ellene van a haladásnak s ezzel Szent István hagyományait csúfolják meg – mondotta az új kenyér és zászló avatási ünnepség szónoka” /Bottyán István MDP kerületi titkár/ (aug.29.) „Örömmel és bizalommal küldik gyermekeiket a szülők az államosított iskolákba.”(szept.5.) „Mindszenty hercegprímás demokrácia ellenes tevékenységének megakadályozását követeli a város képviselőtestülete”(okt.31.) „Mindszenty demokrácia ellenes tevékenységének megakadályozását kéri a törvényhatóság”(nov.7.) „Dr.Siráki tanácsnok eltávolítását követelik a dolgozók” (nov.14.) Dr. Siráki István tanácsnok bűne az volt, hogy a Mindszenty ellen hozott városi határozatot nem szavazta meg. Ezért fegyelmit indítottak ellene és elbocsájtották. Erdei favágó munkás lett, majd éveken át gyári munkás volt Lábatlanon. „Tiltakoznak a dolgozók Mindszenty reakciós uszítása ellen.(nov.21.) „ A KMP /Kommunisták Magyarországi Pártja/ megalakulásának 30 éves évfordulóját megünneplik az esztergomi dolgozók (nov.21.) Kezdődik az egyház és az érseki székváros eltaposása: „Hűtlenség gyanúja miatt őrizetbe vették Mindszenty személyi titkárát.(Zakar Andrást) ...Nem árusítják Esztergomban az Új Embert” (november 28.) „ A katolikus diákság tiltakozik Mindszenty tevékenysége ellen” (dec.12.) „Ennek a népnek nincs szüksége olyan főpásztorra aki hajlandó eladni az ország bárányait.- mondotta Erdei Mihály az esztergomi parasztgyűlésen” --”Hatalmas tiltakozó tüntetést rendezett a diákság Esztergomban követelve Mindszenty eltávolítását” (december 19.) „Gróh Józsefet kitiltották az Országházból”(december 26.) December 26.-án tartóztatták le Mindszenty József bíboros, hercegprímást és hurcolták Budapestre ahol az Andrássy út 60.-ban megkezdték kínzását. A Szabad Esztergom 1949 év első számaiban megjelenő írások szöges ellentétben álltak az 1945 júniustól kezdődőeknek. Akkor üdvözölték a székfoglaló hercegprímást, három évvel későbbi elhurcolása után már ilyen címek olvashatók: „Mindszenty és klikkjének ártalmatlanná tételét üdvözölte Esztergom város képviselőtestülete (január 9.) Még a lányok, asszonyok is örültek a bíboros letartóztatásának: „Mindszenty letartóztatásával kapcsolatban köszönetét fejezik ki az MNDSZ /Magyar Nők Demokratikus Szövetsége/ a kormány éberségéért.( január 16.) „Sárga Könyvet adott ki a kormány Mindszenty és társai bűnügyéről”(január 23.) „Jócsik Lajos lemondott államtitkári tisztségéről” (jan.23. ) Az áttelepülés ügyi kormánybiztos összekülönbözött Rákosi Mátyással és ezért lemondott , majd visszavonult a politikai élettől. Esztergomi

rokona dr. Nemes Tamás elmondta, hogy megtorlásként a könyveiből és írói munkásságából szerzett vagyonát is elkobozták. „Életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság Mindszenty Józsefet” (febr.6.) „Mindszentyvel azonos bűnöket követett el Gróh József és Kisházi Mihály” (márc.20.) Legfőbb bűnük az volt, hogy a Keresztény női Tábor parlamenti képviselői voltak. „Felszabadulásunk évfordulóján Esztergom dolgozó népe háláját fejezte ki a Szovjetúnió iránt” (április 10.) „Májusban országgyűlési képviselőt választ az ország népe.”(ápr.17.) „Kisházi Mihályt 7 évi, dr. Gróh Józsefet pedig 2 évi fogházra ítélte a népbíróság.”(május 1.) Az ítélet mellékbüntetése kényszerlakhelyre költözés, és vagyonelkobzás volt. „Készek vagyunk a magyar nép érdekében a béke ügyét szolgálni – szögezik le nyilatkozatukban Esztergom katolikus plébánosai. (május 8.) Aki nem így nyilatkozott, az vagy börtönbe került, vagy eldugott kis faluba helyezték plébánosnak. „Esztergom népe lemosta magáról a szégyenfoltot. A szavazatok 95 százalékát kapta a Népfront Esztergomban. - május 22. A Magyar Függetlenségi Népfront 1949. február 1.-én alakult pártszövetség volt. A szövetség tagja a Magyar Dolgozók Pártja mellett a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt , Magyar Radikális párt volt. Elnöke Rákosi Mátyás volt. A pártszövetségen belül az MDP a választás után a mandátumok 70 százalékát szerezte meg. A Szabad Esztergom 1949 június 9.-i számában elbúcsúzik olvasóitól a szerkesztő és megszűnik a lap. Az egész országban 1948-49-től megszűntek a helyi lapok. Megyei újságként jelent meg 1946 októberétől a Komárom-Esztergom Vármegyei DolgozókLapja, felelős kiadója Pásztor Sándor, majd 1948 november 7-től Komárom-Esztergom megyei Dolgozók Lapja az MDP hetilapja felelős kiadója az MDP Komárom -Esztergom megyei Bizottsága volt. 1950 januártól pedig Komárom megyei Dolgozók Lapja hetente jelent meg, majd 1952-től hetente kétszer a Komárom Megyei Pártbizottság lapjaként. Az újságok pártjukkal együtt 1948 után országos szinten megszűntek. Egy részüket államosították. A Népszava a szakszervezetek lapja lett, a Magyar Nemzet a Hazafias Népfronté, a párt központi lapja pedig a Szabad Nép. Az MDP budapesti pártbizottsága esti lapja volt az Esti Budapest. Rákosi Mátyás egy 1948. márciusi beszédében tért ki a szenzációhajhászás ellen, kifejtve, hogy a sajtó feladata: „a termelés, az építés, a kulturális forradalom" eredményeinek Ezzel a beszéddel végleg véget vetettek a lapok sokszínűségének. A lap pártálláspontot bemutató vezércikke munkahelyeken kötelező reggeli olvasmány volt, s a rádió is felolvasta őket. A Szabad Esztergom négy éves időtartamából közreadott újságcímek is jól mutatják, milyen módon használta a sajtót pártpolitikai célra a diktatúrát teremtő kommunista párt. Az országban az országos heti és napilapok mellett csak megyei lapok jelenhettek meg. Valamennyi a MDP kiadásában. A sajtóélet az 1956-os forradalom napjaiban lángolt fel újra.

Az 1956-as forradalom sajtója Az 1956-os forradalom első szabad lapja az Obersovsykz Gyula szerkesztette Igazság volt. A meglevő lapok pár napon belül irányt váltottak, de a Szabad Nép esetében ez sem segített. November 2-án jelent meg a „megújult kommunista párt" lapja, a Népszabadság, miközben még Szolnokon kiadták a Szabad Népet is. Az újonnan megjelent fővárosi és vidéki napilapok napi 2-3 alkalommal is jelentkeztek rendkívüli kiadásokkal. 1956. november 4-ig tartott ez az euforikus sajtószabadság. A legtovább az Igazság tart ki, mikor a szovjet csapatok támadása miatt végül már „korrektúra nélkül jelent meg a lap".

Esztergom a forradalmi napokban A városban csupán röpiratok jelentek meg a forradalom napjaiban.. A forradalmat megelőző időszakban a város mint régi egyházi székhelyfontos szerepet kapott a Rákosi-korszakban, mint a szocialista békepapi mozgalom központja. Esztergom hadászati stzratégiai fontossága miatt telepítették a városba a Bazilika melletti egykori papnevelde épületébe a 7. gépesített hadosztályt.Az 1956-os forradalom napjaiban itt történt a legnagyobb tragédia, amikor október 26.-án tankágyúval belelőttek a Sötét kapun át haladó fegyvertelen fiatalokat szállító autóbuszba. A városban október 25.-én a Városi Pártbizottság megalakította az Esztergomi Munkás-Paraszt Katonatanácsot, amelynek első dolga az volt, hogy röpiratban a fegyverek leadására szólította fel az embereket. Az emberek átlátva a szitán elégedetlenek voltak a pártbizottsági Katonatanáccsal és október 28.-én megalakították Esztergom Város Nemzeti Tanácsát, amelybe lényegében beolvadt a Katonatanács tagjainak egy része. A Nemzeti Tanács elnöke dr.Bády István lett, az elnökség tagjai voltak: Felczán Andor, alezredes, Fogarasi Károly gazdálkodó, Horváth Csaba, Szerszámgépgyári dolgozó, Kiffer János gazdálkodó, dr. Siráki István, és Szalay Ferenc tanár. A gyárakban is megalakultak a Munkástanácsok, amelyek lényegében még a forradalom november 4.-i leverése után is november közepéig működtek. Az Esztergomi Nemzeti Tanács üdvözölte Nagy Imre kormányát és röpiratban adta ki követeléseit, amelyek között szerepelt, az ország területéről a Szovjet hadsereg vonuljon ki, lépjen ki Magyarország a Varsói Szerződésből, az államvédelmi hatóság megszűntetése, a kormány két hónapon belül demokratikus választást írjon ki, Mindszenty Józef hercegprímás azonnali szabadon bocsájtása és érseki székbe való visszahelyezése is a követelések között szerepelt. Esztergomban november 3-ár várták Mindszenty József érkezését, és az utcák feldíszítését is utasításba adta Esztergom Város Nemzeti Tanácsa. Ezen a napon Felczán Andor ezredes arról tájékoztatta a Város Nemzeti Tanácsát, hogy a szovjet csapatok elözönlik az országot. Fakász Tibor : Esztergom 1956-os historiája című könyve 2000-ben jelent meg Esztergomban. A kötet forrásai között szerepelnek a forradalom napjairól szóló visszaemlékezések, amelyek a rendszerváltás után újra indult Esztergom és vidéke című polgári hetilap 1991-1996 között adott közre. A visszaemlékezéseket Nagyfalusi Tibor, a Városi Könyvtár igazgatója gyűjtötte össze és jelentette meg, mint az újság szerkesztőbizottságának tagja.

Sajtóélet az 1956-os forradalom leverése után A szocialista sajtó 1956-1989 A Szabad Nép a magyar kommunista párt lapja volt. Első száma 1942-ben jelent meg, Rózsa Ferenc szerkesztésében, a vezércikket Schőnherz Zoltán írta. A háború miatti szünet után 1945 március 25.-én jelent meg ismét. Híven szolgálta az Magyar Kommunsta párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja irányvonalát. Az 1956-os forradalom napjaiban átállt a forradalmárok oldalára , de addigra már teljesen azonosították a kommunista diktúrával így megszűnt. Helyét a Népszabadság váltotta fel a forradalom leverése után 1956.november 2.-án jelent meg a Népszabadság első száma. A lap főszerkesztője Fehér Lajos volt, és az első számban a november elsején megalakult Magyar Szocialista Munkáspártról ad hírt. A Magyar Dolgozók Pártjából alakult új párt prominens vezetői Kádár János és Münnich Ferenc ekkor Moszkvában voltak és forradalom leverését és a Nagy Imre kományt felváltó Kádár János vezette Magyar-Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalomra jutását készítették elő. Az MSZMP 1989-ig az ország egyetlen legális politikai pártjaként ellenőrizte az államirányítást és a törvénykezést, más pártok alapítását tiltották, a politikai ellenvéleményt elnyomták, üldözték. A párt lapja a Népszabadság volt. A Népszabadság mellett a Népszavából átalakult Népakarat voltak az első forradalom utáni lapok.(1958-ban lett ismét Népszava) 1956. karácsonyán indították meg az Esti Hírlapot, mely a kihalt bulvárlapok szocialista változataként működött. A Népszabadság elérte a 750 ezres példányszámot. A szovjet Pravda példáján ez is kötelezően előfizetett volt az egyes intézményekben és kötelező olvasmány volt a párt tagjai számára. A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították. Célja az volt, hogy egy külön lapot hozzanak létre, mely a magyar kormány álláspontját tükrözi, jelezve, hogy ez más, mint a párté. A Magyar Nemzet az értelmiség lapja maradt ebben a korban is. 1977. karácsonyi számában Illyés Gyula cikkével vált

híressé, melyben a határon túli magyarság ügyéről szólt. A Magyar Nemzet közölte 1987-ben Pozsgay Imrével azt az interjút, melyben az MDF alapító nyilatkozatát ismertette. Ugyancsak 1987-ben szamizdatként jelent meg a Beszélő című újság. Új pártok alakultak , mint a Fidesz, vagy a Szabad Kezdeményezések Hálózata, az SZDSZ elődje. 1956-ot népfelkelésnek nevezi Pozsgay Imre a Rádióban. Újra temetik Nagy Imre miniszterelnökt és társait 1989. június 16-án. 1989 az MSZMP -t megszüntetik a párttagok és MSZP méven új pártot alakítanek. Esztergomban és más városokban a helyi sajtó mint ilyen megszűnt. A Dolgozók Lapja című megyei hetilap,illetve 1965-től napilap közölte az esztergomi híreket is. Az újság 1956 november 27-től az MSZMP és a Megyei Tanács Lapja alcímet viselte. A lapkiadó annyiban módoslt, hogy az MSZMP Komárom megyei Bizottságának és a Megyei Tanács lapja. A rendszerváltás után 24 Óra címen megyei napilap. A megyei lapba nem kerülő kisebb helyi hírek igényét próbálták kielégíteni időszakos kiadványként, a rendszertelenül megjelenő különböző vállalati lapok. Ezek sokszorosított formában jelentek meg talán száz példányban. A kiadásukat a vállalati pártbizottság hagyta jóvá. ( Bővebben az esztergomi időszakos kiadványok fejezetben)

A rendszerváltás utáni közéleti sajtó 1989--2011 A rendszerváltás Magyaroszágon lényegében két éves folyamatként zajlott le. 1989 október 23.-án volt a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása és 1990. március 25-áprlis 8 között zajlottak az első szabad országgyűlési választások amelynek során az MDF alakíthatott kormányt Antall József vezetésével. A politikai átalakulás gazdasági átalakulással is járt. A szabad piacgazdaságra való áttérés során az állami kézben lévő sajtó is magánkézbe került. Külföldi lapkiadók vásárolták fel a hazai sajtó nagyrészét. Népszabadság új tulajdonosa a Bertelsmann, a Népszava a Vico tulajdoába kerül, a megyei lapokat az Axel Springer vásárolta meg. Ismét megjelentek a délutáni bulvárlapok: Mai Nap, Kurir, később a Blikk, új napilapok tűntek fel, mint a Pesti Hirlap, de csak rövid időre. 1991-ben alakult az Új Magyarország, mely az Antall-kormányt támogató lapként indult, majd 1997-ben Napi Magyarország címmel újjáalakult, s végül a Magyar Nemzetbe olvadt, mely után az utóbbi munkatársainak jó része máshol keresett munkát. A megyei napilapok néhány nagy kiadóhoz kerültek, így tartalmuk egy részét „központilag" szerkesztik, s csak a helyi tartalom cserélődik az adott megyei kiadásban. Korszerűsödött az újságok nyomtatása is. Az ólombetűs nyomtatásról a számítógépes tördelésre tértek át. A lapszerkesztés teljes folyamata számítógépesítve lett: az írógépek eltűntek a szerkesztőségekből. Az újságírók interneten küldhették cikkeiket, írásaikhoz anyagot az internetről vehettek. A fotózás technikája is megváltozott: az elektronikus fényképezőgépek veszik át a terepet, különösen az online újságoknál. Megjelentek az intereten olvasható online újságok. A hagyományos napilap internetes kiadása itt teljesen új környezetbe kerül, s ennek megfelelően nem lehet az eredeti nyomtatott lap egyszerű elektronikus másolata. Itt közvetlen konkureciakánt jelentkeznek más országok lapjai, rádiók, portálok. Az offline tartalom nem feltétlen kerül fel teljes egészében a site-ra, viszont csak interneten olvasható tartalom is megjelenik rajta. Kereshető archívuma olvasható, fórumában közvetlen olvasói visszajelzésre van lehetőség. A híreket viszont nem naponta adagolja, hanem amikor érkezik; viszont ez csak a gyorshírt közli: a részletes hír majd a nyomtatott változatban lesz olvasható. Az online újság egyre több multimédia tartalommal jelentkezik, s ennek megfelelően újságírói is „multimédia újságírókká" lépnek elő.

Az esztergomi sajtó 1986 - 2011 Esztergomban már 1986-ban kezdődött a rendszerváltó sajtóélet. Esztergom Barátainak Egyesülete 1983ban alakult. Az egyesület célja a város szeretetének ápolása és azon személyek összefogása, akik hozá akarnak járulni a város értékeinekmegőrzéséhez. Esztergom és vidéke - újra indulása

Már 1984-től rendszeresen megszervezték a diákok városvédő táborát, Meggyes Miklósné vezetésével. Az Esztergom Barátainak Egyesülete vezetője Koditek Pál, a tagság és a város szellemi örökségét védő személyek támogatásával újra élesztették az esztergomi sajtót, Körösy László: Esztergom és vidéke című lapjának újbóli megjelentetésével. A szerkesztőség a lapszámozásnál is jelezte, hogy folytatója az 1944. júniusban megszűnt újságnak. 1985-ben Simon Tibor a Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője kezdeményezte az Esztergom és vidéke műsorfüzetbe bújtatott újraindítását. Az akkor mellette dolgozó Sebő József is szívvel-lélekkel vetette bele magát az ezzel járó szervező munkába. 1986 januárban megjelent az Esztergom és vidéke első száma, mint idegenforgalmi programfüzet. Az 1988-től megjelenő Esztergom és vidéke fejlécében is eredeti méretben jelent meg. A szerkesztőségének is helyet adott Koditek Pál a Gran Toris Utazási Iroda igazgatójaként. Először havonta megjelenő programfüzetként vehették kezükbe az olvasók az új Esztergom és vidékét, amelyben a kultúrális és szabadidő programkínálat mellett, kisebb hírek, cikkek is helyet kaptak. Kiadója az akkori tanácselnök Simon Tibor volt. Az 1990 évi országgyűlési választások után került sor a helyhatósági választásokra. Esztergomban 1990 őszén dr. Könözsy László polgármester vezetésével akult meg az önkormányzat képviselő -testülete. Tagjai: dr. Ámon György(KDNP), dr.Antalics Mihály (MDF), Balázs László (KDNP), Bánhidi László(KDNP), Brasszai György(SZDSZ-Fidesz), dr.Horváth István(KDNP), Horváth György(KDNP), Juhász Albin(független), Juhász Józsefné(Vállalkozók Pártja), Knapp János Pál( Fidesz-SZDSZ), Kulcsár Márton(KDNP), Kund Ferenc (KDNP),Meggyes Tamás(Fidesz),Miavecz Jenő(SZDSZ),Minczér Kálmán(szlovák kisebbség),Mitter Iván(Fidesz), Nagyfalussy Tibor (SZDSZ), Németh József(KDNP), Nyers Sándor (SZDSZ),Paál Anikó(SZDSZ),ReményiKároly (KDNP), dr. Sinka Gábor (KDNP), (Sipos Imre(KDNP), dr.Sólyom Olimpia(SZDSZ), Szabó Sándor(KDNP), Szóda Ferenc(KDNP), VilmosPéter (KDNP) A sajtótörvény 1990 évi átfogó módosítása után lehetővé vált 1990 márciustól az Esztergom és vidéke programfüzetből valódi folyóirattá történő átalakulása. A havonta később hetente megjelenő újság főszerkesztője Sebő József,a Tanítóképző Főiskola tanára lett. A szerkesztőség és a lap munkatársai voltak 1987-2006 között: Bencze Csaba Attila,(főszerkesztő 1991 és 1999-2006) Koditek Pál, Nagyfalusi Tibor (főszerkesztő 1995 május-december), dr.Szállási Árpád, Ortutay András, Pálos Imre, Bánhidy László,Nagy Tibor, Szánthó Barna(főmunkatárs), Gulya István,,Istvánffy Miklós , Bélay Iván, Horváth Gáborné (Dobos Mária), Muzslai Zsitva Ágnes, Kaposi Endre, Csombor Erzsébet,dr.Horváth István,Kiss József,Ortutay András,Onagy Zoltán,Nemere István,Sárándi József dr.Bodri Ferenc,dr.Osvai László,dr.Prokopp Mária,Filemon Béla,Czirok Ferenc,Klotz József,dr.Bárdos István,Bereczné Szállási Etelka,dr.Csernhorszky Vilmos,Hetvesné Barátosi Judit,dr.Horváthy Péter,Kaján Imre, Kántor Klára,Kovátsné Várady Eszter,dr.L.Balogh Béni,dr.Pifkó Péter,Rexa Iván,Szirmai Gábor,Tisovszki Zsuzsanna, Tóth Franciska,Tóth Krisztina, Varga Péter , Zachar Anna,Balla András, Barcsay Tibor, Bányai Mátyás,Benedek Attila, Bódi Gergő,Dezső László,Horváth Zsolt, Kis-Szölgyémi Emilia,Mudrák Attila, Olajos István,Rafael Balázs,Schmidt Éva,Varga Margit,Várady László, Gáspár Éva( irodavezető, "Krónika "heti rovat szerkesztő)Bencze Zsolt (rendszergazda, tördelő-szerkesztő Az Esztergom és vidéke felelős kiadója a Gran Tours Kft. Ügyvezető igazgatója volt, az esztergomi D-Print nyomdában később a “Spori”Print nyomdában készült. Esztergom város számára 1991 az újra éledésének éve volt.: Visszatért 1948-ban elhurcolt és külföldön elhunyt hercegprímása. Mindszenty József bíboros hamvait az esztergomi Bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra. Újra temetése 1991. május 4.-én volt. A szertartáson részt vett Antall József miniszteelnök vezetésével a kormány több tagja, dr. Habsburg Ottó, a Máltai Lovagrend vezetői Esztergom polgármestere, Ehingen polgármestere és a diplomáciai testületek képviselői. Azóta évente van Mindszenty zarándoklat Esztergomban május első vasárnapján. Természetesen az Esztergom és vidéke részletes beszámolót írt az ünnepségről. Az országban elsőként Esztergomban telepedett le nemzetközi autógyártó cég. A japán Suzuki autógyár 1991. áprilisában alapította meg Esztergomban autógyártó vállalatát, a Magyar Suzuki Zrt.-t. Az autógyár jelentős fejlődést indított el a városban, új munkahelyek teremtésével és az iparűzési adóval is nagymértékben gyarapította az önkormányzat kasszáját. Az esztergomban működő Magyar Suzuki gyár látja a teljes európai autópiacot. Az 1956-os forradalom első napját október 23.-át nemzeti ünnepé nyílvánította a Parlament. Esztergomban október 23.-ára zászlófelvonással emléketek, azonban a városi ünnepséget hagyományteremtő céllal október 26-án, a Sötét kapunál történt tragédia emléknapján rendezték. A városháza előtti zászlóünnepség után fáklyagyújtás volt, majd felvonultak az emberek a Sötét kapuhoz, ahol az áldozatok emlékét megörökítő táblát avattak fel. Az Esztergom és vidéke 1991

otóber 26-ától minden évben októberben a forradalomról szóló visszaemlékezéseket adott közre. Az esztergomi képviselő-testület 1992-ben úgy döntött, hogy az Esztergom és vidéke hetilapot a város közszolgálati médiájának tekinti és támogatja a megjelenését. Főszerkesztőnek Sebő Józsefet nevezték ki és megkötötték a kiadói szerződést. A városi támogatás lehetővé tette, hogy az újság társadalmi munkában dolgozó szerzői csekély honoráriumban is részesüljenek. A közéleti hírek mellett 1995-től havonta Időlapozó címmel külön történelmi melléklet is megjelent. Az egyre ismertebbé váló hetilap szerkesztősége a Szabadidő Központba költözik, majd Sebő József főszerkesztő Veszprémbe költözése után 1995 májustól decemberig Nagyfalusi Tibor szerkesztette a lapot, majd 1996-tól 2006-ig Bencze Csaba Attila lett a lap főszerkesztője. Az újság önálló szerkesztőségi szobát kap az esztergomi Városházához csatolt régi vármegeháza épületében a Deák Ferenc utca 4. szám alatt. Az Esztergom és vidéke szerkesztősége, Bencze Csaba Attila főszerkesztő a 2006.51-52. számban búcsúzik az olvasóktól. Az Esztergom és vidéke mint önálló lap megszűnik és havi mellékletként jelenik meg tovább a 2003-tól létező HIDLAP-ban, szerkesztését 2007-ben Gulya István vette át ,végül az újság a HIDLAP havonta megjelenő mellékleteként beolvadva teljesen megszűnik

HIDLAP 2003-TÓL A hetente megjelenő Esztergom és vidéke mellett az Esztergomot-Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd 2001 évi átadása új lap megindításának a gondolatát vetette fel. Az ötlethez hozzájárult az is, hogy 2000-ben megalakult az esztergomi és párkányi régiót összefogó határon átnyúló Ister-Granum Eurórégió, amely szervezeti struktúráját lényegében 2004-re nyerte el. A határon átnyúló régió szellemi összefogására alapította meg 2003-ban Meggyes Tamás Esztergom polgármestere, az Ister-Granum Eurórégió elnöke HIDLAP címmel a régió napilapját. A kezdeti sűrű főszerkesztőváltás után kialakul a lap munkatársi gárdája. A régiós napilap árusítását megnehezítette a szomszédos Szlovákia eltérő lapkiadói és terjesztői rendelkezései. Ennek megoldására megpróbálták a becsületkasszás árusítást, vagyis az újság e célra készült dobozban van és pénz bedobásával lehet kivenni a lapot. Sajnos többször feltörték ezeket a becsületkasszákat így megszűnt ez a terjesztés. A HIDLAP 2007-től napilapból ingyenes terjesztésű hetilappá alakul át és online változata is az interneten helyet kap.Így az online www. hidlap.hu bárhonnan elérhetővé vált. Az ingyenes terjesztés főként az Esztergom környéki településeket érinti, Szlovákiában elsősorban Párkányban jelenik meg. A híranyagában is főként párkányi vonatkozású hírek kapnak helyet. Az ingyenes hetilap harmincezer példányban jelenik meg és a hirdetések teszik lehetővé a gazdaságos fenntartását. A Hidlap 2009-ben "Pátriánk "Helyi sajtó dij 3.helyét kapta több mint száz beküldött kiadvány közül a nagyvárosi lapok kategoriában. A pályázatot a Studio Metropolitana Városfejlesztőműhely irta ki. Az újság főszerkesztői voltak: Gulya István ( megbizott főszerkesztő),Horváth Balázs, Németh Zsolt, Papp János, Varjú Frigyes, Néveri Ferenc Igor, Váczy Hübschl István és Bukovics Krisztián, aki jelenleg is a főszerkesztő. Az évek során, munkatársak voltak : Oravecz Ferenc, Himmler György, Nagy Tibor, Nyáry Andrea, Hegedűs Dóra,Pálovics Klára, Szép Éva, Kovács Ági ,Bakos Mónika, Gál Kata, Benedek Attila /Atek/, Lenger Varga Péter, Gulya István, Gábor Éva, Bozori Yvett, Pöltl "Oxi" Zoltán, Varga Péter Dénes, Muzslai (Zsitva) Ágnes. A keresztény értékeket felvállaló HÍDLAP már a megjelenésekor politikai támadások össztüzébe került.A helyi szocialista és liberális párt tagok és szimpatizánsaik a Fidesz szócsövének nevezték az újságot, az alapító fideszes polgármesterre utalva. Tekintettel arra, hogy a városvezetés többségében a Fidesz képviselői foglaltak helyet így nemcsoda, ha a kisebbségben bal-liberális ellenzék minden cikkben politikai hátteret keresett. Az újságban nemcsak esztergomi, hanem a környező települések hírei, eseményei is helyet kaptak, így erőszakolt volt a politikai szócső kifejezés a támadók részéről. A HIDLAP életében 2010. évi önkormányzati választások után új változások történtek. Az új polgármester Tétényi Éva által indított adósságrendezési eljárás finanszírozási problémákat is jelenthetett volna az újság megjelenésében. Ezért 2011-re a példányszám megmaradása mellett csökkentették a lap terjedelmét 56 oldalról 40 oldalra és olcsóbb papírra nyomtatják. Az átszervezés során kevesebb településre viszik az újságot.Terjesztési

körzet: Esztergom, Csolnok, Dorog, Dömös, Kesztölc, Leányvár, Nyergesújfalu, Párkány, Pilismarót, Tát, Tokod, Tokodaltáró. Azonban a nyomtatott HÍDLAP mellett a webes változat bővült, elérhető a közösségi oldalakon is, mint a facebook.com és a twitter. A www.hidlap.hu – n több fotó és videó is elhelyezhető így tulajdonképpen multumédiás lappá bővült az újság. Az Esztergom és vidéke is újra életrekelt az interneten 2011. márciusában www.evid.hu címen .. Filemon Béla főszerkesztő beköszöntő vezércikkében hangsúlyozza, „Azzal, hogy a folyóirat megtartotta, illetve továbbviszi az Esztergom és Vidéke nevet, egyértelművé kívánjuk tenni: egy olyan szellemi hagyomány örökösei vagyunk, amely kétségkívül megérdemli a folytatást. Most a mi feladatunk e hagyomány újjáélesztése, hogy aztán később a belőle kiáradó szellemi erőtér bennünket is tápláljon. Bármilyen meglepőnek is hangzik, léteznek alapvető emberi és társadalmi értékek, amelyekből könnyen levezethető egy, az újságírásra vonatkozó etikai szabályrendszer. Kőrösy László 1879-ben kiadott egy röpiratot Szabadelvű sajtót! címmel. Ebben a következőket fogalmazza meg: Helyi laptól nem követelünk lehetetlent. Mert nem tartjuk lehetetlennek a közügy őszinte szolgálatát. Szolgálja tehát városunk minden érdekét lelkesen, föláldozó igazságszeretettel, függetlenül és egyenes szóval.” Az online Esztergom és vidéke alcímében Társadalmi és kulturális folyóirat megnevezés szerepel. A fiatal szerkesztőgárda élve az internet adta lehetőséggel, Párkányból, Nyergesújfaluról és más környékbeli településről írja cikkeit. A világháló adta lehetőséget igyekszik jól kihasználni az online folyóiratként újra éledt Esztergom és vidéke. Az online Esztergom és vidéke szerkesztőségének tagjai:Filemon Béla (főszerkesztő) Tátyi Tibor (Párkány) Németh Györgyi (Nyergesújfalu),Szűcs Katalin,Istvánffy Miklós, (Esztergom) munkatársak: Nagy Tibor, Muzslai Zsitva Ágnes, Rajner Péter,: Kovács Ágnes, dr. Bárdos István, Horváth Gáborné (Dobos Mária),Czirok Ferenc, Dezső László Kiadója a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, amelynek elnöke Ruda Gábor. Felhasznált irodalom: Az esztergomi közéleti sajtó és nyomdászat története forrásai Borovszky:Esztergom vármegye.Bp.l910, Homor Imre: Esztergom vármegye és a város sajtója a forradalmaktól napjainkig.1919-1929.In: Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Szerk.Békássy Jenő.Bp.l929. (Interneten rajta van) Bárdos László István -Horváth Géza:Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája.Tatabánya,1962. (interneten rajta van) Zellinger Alajos:Esztergom vármegyei írók koszorúja.Bp. Pásztor Sándor: Nyomdaipar Esztergomban. In:Esztergom ipartörténete, Esztergom,1985. Esztergom évlapjai 1988. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891.(internet) Magyar katolikus lexikon. Bp.2009.(internet) Páldi Zoltán: Az esztergomi lokális média és kultúra jelenlegi helyzete.Szakdolgozat 2007.35-42 p..http://elib.kkf.hu/edip/D_13419.pdf Pifkó Péter: A katolikus egyház hatása Esztergom társadalmi és társas életére. Pifkó Péter: Emlékkönyv Esztergom Egyesítésének 100.éves évfordulójára. Esztergom, Pifkó Péter: Esztergomi utcák, 1700-1990. Esztergom. 1995 Körösy László:Esztergom.Történeti emlékkönyv.Az 1887-ben kiadott kötet hasonmása.Laskai Osvát Antikvárium, 2008. Tevan Andor: A könyv évezredes útja.Bp. Vécs Ottokár visszaemlékezése. http://frankaegom.ofm.hu/trianon_2006/verzo_hatarok/vecs_otto_eletrajza.htm Bodri Ferenc: Apopkrif Krúdyról Kortárs, (2001.11.sz.)Irodalmi és kritikai folyóirat: (http://www.kortarsonline.hu/0111/bodri.htm A magyar sajtó története 1705-1892. Főszerk:Szabolcsi Miklós. Bp.1979-1985.1-3.kötet. (netes ) Hírlap és folyóirat irodalom előzményei http://mek.niif.hu/04700/04727/html/11.html A forradalom és szabadságharc sajtója 1848-49 http://mek.niif.hu/04700/04727/html/255.html A hatvanas évek sajtója http://mek.niif.hu/04700/04727/html/367.html Hargitai Henrik-Hirsch Tibor Médiatörténet ( Szabadbölcsészet 2006. http://szabadbolcseszet.elte.hu/) Katona Csaba: Egy esztergomi szemtanu.Az

őszirózsás forradalom epizódjai egy emlékirat töredék alapján.Katona Sándor ,az esztergomi Nemzeti Tanács elnökének naplótöredékei.( http://www.archivnet.hu/old/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=289) Katona Csaba: A Matica Slovenskától a Nemzeti Tanácsig – és még azon is túl: Egy szlovák származású család három nemzedéke a 19-20. században (családtörténeti konferencia előadása) Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926-1946. In:Esztergom évlapjai, 1981.Esztergom Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése 1894-1948. In:Esztergom évlapjai 1988. Miklós Tamás: A rég feledésbe merült 26-os emlékmű. (II.világháború haditörténeti portálja. 2010.nov.15.( http://www.netlabor.hu/roncskutatas/node/9353) Miklós Tamás: Háborús Esztergomi Hírek .2010. (In:II. Világháború hadtörténeti portálja) http://www.netlabor.hu/roncskutatas/node/9368

Esztergomi katolikus egyházi lapok 1862-tól 2011-ig. Az első katolikus újságok Magyarországon Magyarországi katolikus folyóiratokról hivatalosan 1820-tól beszélhetünk. Azonban katolikus sajtó kezdeti kiadványai köré sorolhatók szerintem a XVI. század végi hitvitázó kiadványok is. Telegdi Miklós pécsi püspök, majd esztergomi nagyprépost Nagyszombatban állítattatott fel nyomdát 1577-ben. Az esztergomi érsekség és káptalan a város török megszállása elöl Nagyszombatba költözött. A nagyszombati nyomdában készültek Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost vitairatai , sőt itt nyomták az első magyar nyelvű katolikus naptárat is. Talán ezeket a egyszerűen és mindenki számára érthető stílusban írt vitairatokat nevezhetnénk a katolikus publicisztika első fecskéinek. A magyar katolikus sajtó története teológiai , hitbuzgalmi és tanügyi flyóiratokal kezdődött. Az első magyar katolikus folyóirat Veszprémben jelent meg 1820-ban Egyházi Értekezések és Tudósítások címmel. Katolikus egyházi és irodalmi folyóirat volt, szerkesztője és kiadója Horváth János kanonok, későbbi veszprémi püsök volt, özvegy Számmer Klára nyomdájában készült.A lapban főleg tudományos közleményeket, történeti kutatásokról szóló írásokat adtak közre. Horváth János a folyirattal a magyar nyelvű hittudományi rodalom megteremtést segítette, valamint Rudnay Sándor érsek alatt kibontakozó egyházi reformmozgalmat kívánta támogatni. A lap 1824-ben megszünt. Kimondottan hittudományi lap volt az 1832 és 39 között megjelent Vallási és Egyházi Tár szerkesztője Guzmics Izidor OSB volt. Hasonló tipusú volt az 1832-34 között megjelent Egyházi Folyóírás ,szerkesztője Kováts Mátyás egri pap, a lap magyar-latin-francia nyelvű volt. Nemcsak teológusoknak, hanem a művelt közönségnek is szánták. Nemcsak a papság számára készült az 1838-ban alapított Magyar Szion című hitbuzgalmi hetilap. Pesten adták ki szertkeztője Gyermathy János volt. Az újság később címet váltott és Szion , Sion címmel jelent meg. Melléklete is volt : Anastásia, Egyházi szépművészetek alcímmel. A lap1840-ben megszűnt, latin nyelven Sion címmel 1842-ig működik. Az 1848-as szabadságharcot követő Bach-korszak a katolikus újságírásra is ránehezedett. Az előző időszakból a néplapokon kívül csak az 1841-49. megjelent Religio és Nevelés folytatása, az 1849-ben indult Religio című katolikus, politikai, egyházi és irodalmi újság maradt meg. Ez a lap 1930ig jelent meg. Ezen kívül 1852-60 köztt kiadott Családi Lapok tudományos és szépirodalmi folyóirat, ,Klezsó József, Ney Ferenc és Somogyi Károly szerksztésében, valamint a Tanodai Lapok , 1856-71 között, és a Népnőnevelési Közlemények (1857-58) és és két ruszin nyelvű görög katolikus . hetilap alkotta a magyar katolikus sajtót. Az 1860-ban kiadott Októberi Diploma véget vetett a Bach -korszaknak és a sajtószabadság kezdvezett a katolikus sajtónak is. Egyre újabb katolikus hírlap és folyóiratok jelentek meg – főleg az 1867-es kiegyesét követően. A nagyobb városokban számos közlönyt, hetilapot és

folyóiratot adtak ki, de szűkkörű olvasótáboruk miatt gazdaságtalanok voltak, nagy részük nem élte túl az alapítás. A XIX. század végén a XX. század elején már egyre nagyobb szerepet kapott katolikus egyház társadalomformáló tevékenységében a katolikus sajtó. Az első világháború és azt azt követő Tanácsköztársaság időszaka után 1919-44 között a püspökkari értekezleteken egyre többször szóba került a sajtó ügye. A püspökök jelentős áldozatokat hoztak a katolikus sajtó fenntartása érdekében, hogy a liberális lapokkal szemben a tömegommunikáció területén hatékonyan képviseljék a keresztény társadalmi-erkölcsi értékeket. Bangha Béla kezdeményezésére létrehozták 1918-ban a katolikus lapok országos kiadására a Közonti Sajtóvállalat Részvénytársaságot, amely1944 végéig működött. Kiadványai voltak: Nemzeti Újság( reggeli napilap), Új Nemzedék (déli napilap), Képes Krónika ,Magyar Jogi Szemle (havonta kétszer jelent meg).

Katolikus sajtóélet esztergomi kibontakozása Az igen színes és gazdag esztergomi közéleti lapokhoz hasonlóan igen gazdag volt az esztergomi egyházi sajtó élet is. Ez érthető is hiszen Esztergom a hercegprímás székhelye és mint ilyen a magyar katolikus egyház fővárosa. Az 1860-as Októberi Diploma után kibontakozó friss sajtóélet első esztergomi terméke az 1862-ben Horák Egyed nyomdájában kiadott Magyar Tudományos Értekező volt, amely tulajdonképpen egy tudományos könyvészeti és kritikai lap volt.Szerkesztője: Knauz Nándor esztergomi kanonok és Nagy Iván , képviselőházi naplószerkesztő ,családtörténész volt. A folyóirat 1862 január és december között havonta jelent meg, folytatásaként került kiadásra 1863-ban az első egyházi folyóirat a Knauz Nándor szerkesztette Magyar Sion Magyar Sion 1863-2011. A Magyar Sion első számát 1863 januárban vehették kezükbe az olvasók. Havi kiadású egyháztörténeti tanulmányokat közreadó folyóirat volt. A szerkesztő Knauz Nándor esztergomi kanonok, címzetes püspök, később pozsonyi prépost. A XIX. század magyar egyháztörténet-írásának kiemelkedő alakja. Az Esztergomi főegyházmegye történetének forrásait publikáló Monumenta Ecclesiae Strigoniensis elindítója. A folyóirat kifejezetten egyháztörténeti jellegű volt és célja a magyar egyháztörténelmének feltárása volt. Az igen színvonalas egyháztörténeti tanulmányok közlésével a lap a magyar egyháztörténet írás megújulását is elősegítette. 1869-ben Knauz Nándor lemondott a lap szerkesztéséről – hogy fő művén a Monumenta Ecclesia Strigoniensis -en dolgozhasson, így a lap kiadása átmenetileg szünetelt. A folyóirat szerkesztését 1870-től Fraknói Vilmos és Zádori János vette át és a lap Új Magyar Sion Egyházirodalmi folyóiratként jelent meg újra. A Buzárovits nyomdában készült .Fraknói Vilmos három év után megválik a laptól és szerkesztést Zádori János viszi tovább 1886-ig. A folyóirat visszatér eredeti Magyar Sion címhez 1887-től szerkesztői voltak Horváth Ferenc, Kereszty Viktor, Prohászka Ottokár, Walter Gyula utolsó száma 1904-ben jelent meg. A folyóirat ekkor már teljesen eltért eredeti egyháztörténeti jellegétől és a különböző tudomány területekről érkező cikkek mellet helyet kapnak a hitéleti, egyházpolitikai, szociális és kultúrális kérdések is.A Magyar Sion idővel kevés előfizetője miatt anyagi bázis hiányában 42 év után megszünt. A Knauz Nándor alapította folyóirat szellemi örökségét folytatja a 2007-ben kiadott Magyar Sion Új Folyama, a folyamatosságot jelzi az is, hogy a XLIII./2007.1. Lapszám megjelölés. Felelős szerkesztő: Székely János, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora. Honnan ered a Magyar Sion elnevezés? Az első esztergomi katolikus folyóirat címe a Magyar Sion a városra, illetve a Várhegyre is utal., mivel mivel a Várhegyet gyakran nevezték Magyar Sionnak. Az elnevezést eredetéről írt tanulmányt

Székely János esztergomi püspök " A magyar Sion kifejezés eredete és jelentése " címmel és a tanulmány stílszerűen a Magyar Sion 2007 évi Új Folyamában jelent meg. A Esztergomban a Várhegyen állt az első magyar székesegyház, itt született Szent István királyunk , aki itt hozta létre a magyar katolikus egyház központját. Esztergom szent hegye a Várhegy. A bibliai utalás Sion hegyére, ahol Dávid városa és később a jeruzsálemi templom állt és vallási központ lett, amelyet a hódítók elsöpörtek. Esztergom virágzó vallási központ volt amelyet a török hódítás 1543-ban elpusztított. Az esztergomi érsekség Nagyszombatba költözött a török elöl. Ez lehetett azaz időszak, amikor az esztergomi Várhegyet először magyar Sionnak nevezték. Valószínűleg Barkóczy Ferenc érsek volt az első aki összefüggésbe hozta a török által elpusztított Esztergomot az elpusztult Sionnal. 1761ben kiadott pásztorlevelében ír arról, hogy az esztergtomi érsekségnek vissza kell térnie eredeti városába és újra építeni a lerombolt Szentélyt. Scitovszky érsek a Bazilika 1856 évi felszentelése előstéjén hálát ad Istennek, hogy "fölépíthessük e magyar Sion tetején a lakóházát." A Bazilika felszentelése alkalmából több ünnepi kiadvány jelent meg amelyekben a magyar Sion kifejezés olvasható. Tulajdonképen ezidőtől került a köznyelvbe az esztergomi Várhegye , a városra vonatkozó Magyar Sion kifejezés . Pesten 1838ban indult hittudományi folyóirat Magyar Szion címmel valószínűleg ez is szerepet játszhatott az első esztergomi egyházi folyóirat címének kiválasztásában. Esztergomi katolikus lapok 1871-1910 között

A XIX.századi Esztergomban, a papság misékre való felkészülését segítette azaz egyház szónoklati folyóirat, amelyet 1871-ben indított útjára Zádori János, Katholikus Lelkipásztor címmel. A folyóirat kéthavonta jelent meg 1875-ig. Alapvetően esztergomi kiadású volt a budapesti Hunyadi nyomdában készült Egyházi közlöny című hetilap, amelynek szerkesztője az érseki könyvtárosként műmödő Zoványi(Jánoska) Mihály volt és 1872 októberétől 1873 májusig jelent meg.A szerkesztő sokat foglalkozott az egyházi autonómia kérdésével, már az 1869-ben Budapesten kiadott Autonómia című lapjában. A „híven katolikus és korszerűen szabadelvű” lap csak az alsó papság támogatására számíthatott, s így a főpapi betiltás,Zoványit fél év múltán lapja beszüntetésére kényszerítették. Talán a szerkesztőnek a főpapisággal szemben álló gondolatai is okozták, hogy az esztergomi kiadású Egyházi Közlöny című hetilap néhány hónap után megszünt. Az 1875-ben megszünt egyházszónoklati folyóirat a Katholikus Lelkipásztor folytatásaként került kiadásra 1876-ban az Isten Igéje című szentbeszédgyűjtemény Fábián János plébános szerkesztésében. A havonta megjelenő folyóirat katolikus egyházi beszédek gyűjteményeként adott segítséget a prédikációkra való felkészülésben. A lapot 1881-től Molnár(Nepomuk)János, 1883-tól Jagicza Lajos OSB.,1896-tól Halmos Ignác kanonok, 1900-tól 1905-ig. Andor György és Babura László szerkesztette. A kiadója mindvégig Buzárovits Gusztáv nyomdája volt. Országos terjesztésű esztergomi katolikus lapok. A magyar katolikus egyház székhelyéhez méltón országos terjesztésű katolikus lapok is kiadásra kerültek Esztergomban. Ilyen volt az 1881-84 között Esztergomban kiadott Jézus Szent Szívének Hírnöke című hitbuzgalmi kiadvány, melynek szerkesztője és kiadója Molnár Nep. János volt, aki az Isten Igéje szentbeszédgyűjtemény szerkesztője is volt. Jézus Szent Szívének Hírnöke 1884-től Kalocsán jelent meg, a Jézus Szíve Szövetség folyóirataként Tóth Mike SJ. szerkesztette 1884-től. A lap 1936-ig jelent meg. Alapító szerkesztője Molnár Nep.János 1890-től egyházi személyként politikai pályára lép és a Néppárt egyik elnöke lesz. Országos katolikus társadalmi szervezet lapjaként adják ki Esztergomban 1896. november 30.-án a Kolping című lapot. Az újság a Magyarországi Katholikus Legényegyesületek Országos Szövetségének hivatalos közlönye. Felelős szerkesztője Töttösy Miklós volt. Szerkesztő Konrády Lajos. A lap 1912. októberig jelent meg. Kiadója a Szövetség volt, a Laiszky nyomdában nyomtatták.

Esztergomban az országban másodikként már 1863. március 25.-én megalakult az Esztergomi Katolikus Legényegylet. Elnöke Zitsák János reáltanodai igazgató volt. Az egyesület célja a kézműves, iparos ifjúság vallási, szakmai és családi életre való fekészítése, Adolf Kolping tanításai alapján.Jelszavaik: vallás és eerény, munkásság és szorgalom, egység és szeretet. Az egyesületi életben helyet kapott a műkedvelő színjátszás is, a kórus éneklés. Az egyület 1876-ig működött aktívan, majd 1890-ig Katolikus Iparos Ifjúsági Betegsegélyző Egylet néven szerepelt, mint Katolikus Legényegylet 1896-ban éledt újra, elnöke Csernoch János hercegprímás volt. Így nem csoda, ha Esztergomban adták ki Kolping cimmel az országos szövetség közlönyét. Katholikus Gyermekvédelem 1910-1943 Országos gyermekvédelmi egyesületet alapított Esztergomban Rajner Lajos püspök 1907-ben. Az általa létrehozott Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve az elhagyott és árva gyermekek gondozását vállalta fel. A gyermekeket vagyonilag független, katolikus . szellemben élő családoknál vagy zárdai intézetekben , árvaházakban gyermekotthonban helyezték Anyagi hátteret a tagsági díjak, különböző gyűjtések, adományok, alapítványok, ünnepségek jövedelmeiből biztosították. Az egyesület központja Esztergomban volt, ahol a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve a Szt Anna zárda mellett 40 személyes fiúotthont, a Szentgyörgymezőn leányárvaházat, munkáscsaládok gyermekeinek napközi otthont tartott fenn. Az egyházmegyékben fiókszervezetei működtek. Az egyesület védőszentje Szent Erzsébet. A Kersztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve taglétszáma 1914 körül kb. 7000 fő volt (ebből 200 alapító), a gondozottak száma 200, a Keresztény Szeretet Gyermekvédő Műve a megalakításától a gondozottakra több mint 70 ezer koronát költött. Az egyesület képes havi lapja: Katholikus Gyermekvédelem volt, mint a tagok ingyenes havi értesítóje. Katholikus Gyermekvédelem a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve hivatalos közlönye 1910 szeptembertől -1943.(októberig) jelent meg,évente tíz alkalomal. Szerkesztője :Siposs Antal Félix 1911.szept.től Keményffy K.Dániel, 1920 -tól Reviczky Aladár , 1922.-től Novák Ödön, Pollák Miklós, 1935-től Bayler István, 1938-tól Gianone Egon, 1941-től Gianits József. A fotókkal illusztrált újságot Laiszky János nyomdájában nyomtatták. Esztergom főegyházmegye Trianon után Jelentős változás történt Esztergom főegyházmegyében az 1920-as trianoni békekötés után. Az országhatárok változása szinte kettétörte Esztergom főegyházmegyét. Az ekkor működő 481 plébániából 393 került csehszlovák fennhatóság alá. A határok megváltoztatása fokozatosan szorította háttérbe az esztergomi érsek hatáskörét. A nagyszombati helynök egyházilag még az esztergomi érsekhez tartozott, de anyagi szempontból a csehszlovák kormánytól függött. Végül 1937-ben a Szentszék a Csehszlovákiához csatolt részt önálló egyházmegyévé nyílvánította. A trianoni békekötés után az esztergomi főegyházmegye magyarországi területéhez az esztergomi, nógrádi, komáromi, honti főesperességek egy-egy része és a budapesti helynökség tartozott. Így a plébániák száma 88-ról 13-ra növekedett.Az első bécsi döntés után 1938-ban a Felvidék magyar lakta területeinek egy része átmenetileg viszakerült az esztergomi főegyházmegyéhez, de a II. Világháború befejeződése után 1945-ben újra visszaállították a trianoni határokat. Magyar Sion katolikus politkai és társadalmi hetilap 1934-1944. Ismét Magyar Sion címmel jelent meg esztergomi újság 1934-ben. Azon egyházi lapok közé tartozi a Magyar Sion című katolikus társdalmi és politikai hetilap , amely célja a társadalom kulturális, szociális gazdasági és világnézeti kérdések katolikus szellemben való megválaszolása. A lap munkatársai figyelemmel kívánták kísérni a Világegyház eseményeit és az Esztergom városi illetve KomáromEsztergom vármegyei eseményeket egyaránt. A lap főszerkesztője Szappanyos Béla volt felelős szerkesztője és kiadója Lippay Lajos. A Buzárovits nyomdában készült. Helyi lapként maradt meg az

újság, nem sikerült országos jelentőségű katolikus lappá fejleszteni.Kevés volt az országos hír benne, főleg a prímás tevékenységével kapcsolatban. Főleg megyei és városi hírek jelentek meg a lapjain. A fenntartásához reklámoknak is helyet adtak. Az újságot 1942 szeptemberétől Vajda József szerkesztette egészen az 1944 október 15-i megszünéséig. Az utolsó szám főcíme: Boldogasszony Anyánk... volt, és Serédi Jusztínián érsek utolsó körlevelét is közreadta, amelyben a papságot .mint a Jó Pásztor utódait , vértanuság árán is a helyükön való maradásra szólította fel. Az újság nem adott helyet a szélső jobboldali pártoknak így a nyilas uralom megjelenése is hozzájárult a megszűnéséhez. A háború utáni időkben már nem volt lehetőség az újra indítására. Esztergomi katolikus egyházközségi tudósítások és diáklapok Az esztergomi katolikus sajtó részeit alkotják a kis terjedelmű és példányszámú egyházközségi kiadványok, iskolai lapok, ifjúsági mozgalmi kiadványok. Ilyen volt az Esztergom-Érsek-Vizivárosi Tudósító, amelynek egyetlen száma jelent meg 1936.július 15.-én Kiadója Hóka Imre a vizivárosi templom plébánosa volt és Buzárovits nyomdában készült. A belvárosi plébánia templomában járó híveihez szólt Egyházközségi Tudósító -jában 1941 márciusi egyetlen számban Felber Gyula az esztergom -belvárosi templom plébánosa ,aki 1933-tól 1944-ig látta el plébánosi teendőt. A kiadvány a Laiszky nyomda terméke volt. Az egyházi iskolák növendékeihez és a cserkészek szóltak a különböző diák lapok. Ilyen volt a Diák Újság a liceumi növendékek lapja 1940. januártól decemberig, amelynek folytatása a Diákszárnyak cmű líceum és tanítóképző növendékeinek lapja volt. A lap 1941. jan.25.-1942. május 1.ig jelent meg Esztergomban évente 10 alkalommal szerkesztője Porubszky Lajos az érseki tanitóképző növendéke.Kiadója az Esztergomi Érseki. Tanítóképző és Lyceum Hitelszövetkezet, a Buzárovits nyomdában készült.A tanítóképzőben önképzőkör is működött szépirodalmi,művészeti alkotásokat, tudományos dolgozatokat jelentettek meg.. Az esztergomi ferences papnövendékek lapja a Szeráfi rügyek cimet kapta Rendszertelenül jelent meg 1938 - 45 között kiadója és szerkesztője az esztergomi ferences gimnázium papnövendékei voltak. Ugyancsak az esztergomban tanuló papnövendékek lapja volt Esztergom Ősrégi Szemináriuma című kiadvány, amely évente kétszer jelent meg 1942 december és 1944 június között. A felelős szerkesztő Boér Miklós tanár volt, a szerkesztő és kiadó pedig: az Esztergomi Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája volt. Ezt az esztergomi kiadványt Budapesten az Élet nyomdában nyomtatták. A cserkész mozgalom esztergomi kiadványa volt az 1938 és 1941 között évi hat számmal megjelent A Mi Lapunk című cserkészújság, amely nem nyomdában készült, hanem egy sokszorosított kiadvány volt. (Magyar Katolikus Lexikon. Mi Lapunk,A ) Az esztergomi bencés gimnázium 14-es "Hollók "cserkészcsapat kiadványa volt a Végvári Öregcserkész , amely 1937-38 között jelent meg. A 14-es "Hollók" 25 éve címmel jelent meg a "Végvári Öregcserkész" 1938-as jubileumi száma, amelynek szerkesztői voltak : Bády István, Eggenhofer Béla, Etter Kálmán,. Katona Gábor, Magas Miklós, Monszberger Ulrik, Spick Gyula és Szölgyémi Pál. Esztergomban 1938-ban Laiszky János nyomdájában nyomtatták. A magyar katolikus sajtó helyzete 1945 után A magyar egyházi sajtó a második világháború után nem tudott talpra állni. Lényegében 1945 és 1950 között még háború előtt induló országos terjesztésű lapok, mint a Papi Lelkiség, Magyar Kórus, A Szív újra indultak, de 1950-ben megszűntek. Mindszenty József Emlékirataiban irja: "A háború végén az egyháznak új lapengedélyért kellett folyamodnia. Az engedély megadása a Vörös Hadsereg főparancsnokától függött, aki csupán két katolikus hetilap s egy havi folyóirat megjelenéséhez járult hozzá... Később cenzúrát is alkalmaztak. A sokféle akadályoztatás egyetlen célt szolgált: az egyházat minél előbb kikapcsolni a közvéleményt formáló tényezők sorából." Jól érzékelte a bíboros a hatalom korlátozó szándékát. 1945 előtti években a sajtóbibliográfia adatai szerint csaknem ezer féle

katolikus periodika jelent meg. A rádióban is helyet kaptak az egyházi események. Hasonlóan gazdag volt a református és evangélikus sajtó is. 1945 után újjáéledtek a zsidó sajtótermékek is. Az akkori politikai hatalom számára ez a gazdag vallásos sajtóélet ellenőrizhetetlennek bizonyult ezért mindent megtettek a megszünéséért. Az 1910-ben indult legrégibb európai katolikus sajtótudósító, a kőnyomatos Magyar Kurir, félhivatalos egyházi lap, továbbra is megjelenhetett azonban az állami információs monopólium lehetetlenné tette valódi hírügynökségi munkáját. Az 1970-es években engedélyezte az Állami Egyházügyi Hivatal, hogy a külföldi katolikus hírügynökségek és lapok anyagán kívül a Vatikáni Rádió magyar adásainak híranyagából is közöljön. Az érdeklődés és a terjedelem megnőtt: napi 1-10 oldal stencilezve sokszorosított anyag jutott el hetente postán az előfizetőkhöz. Azonban továbbra is "másodkézből" jelenhettek meg a hírek. A Magyar Kurir mellett az 1935-ben indult Vigilia tudta csak átmenteni magát az új érába. 1946-ban az Actio Catholica kiadásában jelent meg ismét szerkesztését Sik Sándor vezetésével Mihelics Vid, Possonyi László és Rónay György látta el. A katolikus egyház számára 1945 után két hetilapot engedélyeztek az Új Ember című hetilapot az Actio Catholicakiadásában és a politikai irányzat által 1950-ben létrehozott katolikus papi békemozgalom lapját, amely először Kereszt címmel jelent meg, majd 1956 után Katolikus Szó címen működött ,mint a Katolikus Papok Országos Békebizottságának lapja 1990 január 7.-ig. Az engedélyezett csekély számú katolikus lap szerkesztőségének ellenőrzését az Állami Egyházügyi Hivatal látta el. Természetesen ilyen körülmények között az esztergomi katolikus sajtó 1945 és 1990 között nem létezhetett. Sőt Esztergom mint prímási székhely különleges figyelemben és elbánásban részesül. Államosították az egyházi iskolákat az egész országban 1948-ban. Esztergomban 1944/45-ben az községi általános iskolák mellett egyházi iskola volt a Szent Anna -zárdai elemi iskola, a Vizivárosi elemi iskola, és az Érseki Tanítóképzőnek két elemi iskolája. Egyházi középiskolák az alábbiak voltak: Vizivárosi polgári leányiskola, Esztergomtábori(szalézi)polgári fiuiskola, Szentbenedekrendi Szent István gimnázium, Szent Antal szt. ferencesrendi gimnázium, Érseki Boldog Margit Leánygimnázium ,Érseki leánylíceum és tanítóképző intézet, Érseki líceum és tanítóképző intézet. Az iskolák államosítása után a polgári iskolák általános iskolává alakultak, valamennyi egyházi iskolát állami iskolává tettek, az állam és az egyház között létrejött megegyezés alapján egyedül a ferencesrendi gimnázium maradhatott egyházi középiskola Temesvári Pelbárt Gimnázium néven. Az államosítás során a Szatmári Irgalmas Nővérek által fenntartott Érseki Leánylíceum és Tanítóképző Intézete összevonták a még Majer István kanonok által 1842-ben alapított Érseki Líceum és tanítóképző intézettel Állami Tanító és Tanítónőképző néven. A "Szent Istvánról nevezett ősrégi szeminárium" hittudományi főiskola Várhegyen lévő épületét elvették katonaságot telepítettek ide- és a papnevelő híttudományi főiskolát a Szatmári Irgalmas nővérektől elvett Bajcsy -Zsilinszky utca (ma Pázmány u.) épületében helyezték el. Mindszenty József esztergomi érseket, hercegprímást 1948.december 26-án letartóztatták és elhurcolták székvárosából, ahová földi maradványai is csupán a rendszerváltás után 1991. május 4.-én térhettek vissza. Az 1990 évi rendszerváltás utáni katolikus egyházi sajtóélet A rendszerváltás utáni első magyar kormány Antall József miniszterelnök vezetésével keresztény erkölcsi értékeken alapuló kormányprogramot hirdetett meg. Ez a helyzet kedvezett a katolikus sajtónak is. Az Új Ember katolikus hetilap mellett 1993-ban Miskolcon jelent meg országos terjesztésű katolikus hetilap Keresztény Élet címmel. A Sz.Maximilián kiadó kezdeményezése jónak bizonyult mert mai napig is megjelenő életképes hetilapot adott ki. A sajtószabadság ellenére nehezen indult újra a katolikus sajtóélet. A négy évtizedes korlátozás miatt nem nevelkedett ki olyan nemzedék , amely a XX.század végi társadalmi kérdésekkel katolikus szemmel megfelelően tud foglalkozni. Egyes főegyházmegyék kiadtak önálló újságokat, mint a negyedévente megjelenő Esztergom-Budapest címűt az 1993-ban átszervezett Esztergom-Budapest Főegyházmegye. Az Esztergom-Budapest Főegyházmegyében jelenleg mintegy negyven egyházközségi újság jelenik meg a plébániák kiadásában.

A mai katolikus lapok között tallózva megtaláljuk az Egyházmegyei Hírek-t az Egri Főegyházmegye havilapja, Örömhír a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye havonta megjelenő lapja, a Szeged-Csanádi Egyházmegye kiadványa a Toronyirány Szegedi Katolikus Értesítő a Glattfelder Alapítvány gondozásában, a felelős kiadó és szerkesztő Kis-Rigó László püspök és a hetente megjelenő lap szerkesztésében és formájában olyan, mint az esztergomi Kupola című értesítő , amelyet szintén Kis-Rigó László alapított 1991-ben. Azonban a Toronyirány heti értesítő mellett, azonos című Magazin és Kalendárium is kiadásra került, valamint Gyerünk címmel adják ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye katolikus ifjúságának lapját, Márton Gábor szerkesztésében. Székesfehérvár Egyházmegye negyedévente megjelenő lapja a SZEM ,Székesfehérvári Egyházmegye Magazinja. szines illusztrált kiadvány 2003 óta jelenik meg. Az egyházmegye honlapján kép video és hangtár is található az egyházmegyei eseményekről. Veszprémi Fegyházmegye több sajtókiadványt is megjelentet.Családunk A Családpasztorációs Iroda Lapja (2004-től) Rab Mária Híradó Időszakos lelkiségi kiadvány, valamint a főegyházmegyéhez tartozó néhány településen önálló katolikus újságok is megjelennek: Harangszó a balatonfűzfői plébánia lapja, Nagytemplomi Hírek, a pápai főlébánia lapja, és a pápai Szent Anna Egyházközségi Értesítő valamint 2005-től a Regina Krónika , a veszprémi Regina Mundi Plébánia lapja. A Szombathelyi Egyházmegye havilapja a Martinus 2008-tól olvasható.A Győri Egyházmegyei lapja Hitvallás címmel, 1999 óta jelenik meg havonta. A katolikus egyház is egyre jobban él a korszerű sajtó és multimédiás lehetőségekkel. Az interneten a www.katolikus.hu címszó alatt valamennyi egyházi, egyházmegyei hír esemény elérhető. Az egyházmegyék története, intézményei plébániái is megtalálhatók a világhálón. A régi könyomatos Magyar Kurir naprakészen áll az internetes információkkal. A sajtókiadványok egy része online is olvashatók, hallható az egri Szent István Rádió és Mária Rádió, az internetes közösségi oldalakon látható és hallható a Bonum Tv adása. Esztergomi katolikus sajtó a rendszerváltás után Esztergom mint a magyar katolikus egyház székhelye kiemelt helyzetbe került a rendszerváltás utáni években. Ezt támasztja alá az is, hogy 1991. május 4.-én Esztergomba hozták Máriazellből Mindszenty József hercegprímás földi maradványait. Az ünnepélyes újratemetésen jelen volt Antall József miniszterelnök és a magyar kormány több tagja. Az egyházak és a világ párbeszédét segítette elő az a nagyszabású egyháztörténeti konferencia. Dr. Bárdos István, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat művelődésügyi főtanácsosa és dr. Beke Margit, a Prímási Levéltár igazgatója kezdeményezésére, " Egyházak a változó világban" címmel három napos nemzetközi egyháztörténeti konferenciát tartottak Esztergomban a Prímási Levéltár és a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat közös rendezésében. A rendezvény célja az volt, hogy közvetlen párbeszéd lehessen egyházi és világi történészek között egyháztörténeti témákról. A konferencia címe is a szándékot tükrözte:" Egyházak a változó világban". Esztergomban 1991 május 29-31 között került megrendezésre ez a nemzetközi egyháztörténeti konferencia. Az elhangzott előadások szinte teljes körben átfogták a magyarországi történelmi egyházak történetét Szent Istvántól -Mindszenty bíborosig. A konferencián elhangzott előadások könyvben is kiadásra kerültek Bárdos István és Beke Margit szerkesztésében. Dr.Bárdos István, művelődéstörténész az egyháztörténeti konferncia ötletének megszületésére igy emlékezik vissza: "Az Egyházak a változó világban című Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia sorozat indító eseménye volt a később Esztergomi Stúdiumok összefoglaló címet viselő konferencia és kiadvány sorozatnak. Ezt Margittal indítottuk, Andrással folytattuk, közösen szerveztük 2000-ig, ezt követően még egy volt a sorban, ezt Csombor és András szervezte. Az Egyházakkal a változó világban konferencia indulásának hiteles története. Margittal 1989 novemberében Szekszárdra mentünk Veszprémi Akadémiai Bizottság által szervezett konferenciára. Autózás közben beszélgetve formálódott a gondolat, hogy szervezzünk konferenciát. Ekkor fogalmaztuk meg a címet, és kezdtünk hozzá a gondolat megvalósításához. Ebben a munkában, és a következő konferenciák szervezésében, mint a megyei önkormányzat tudományos feladataival foglalkozó munkatársaként és a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítványa kuratóriumának titkáraként vettem részt. Ezeken kívül még két jelentős egyházakat érintő konferencia

megszervezése és az előadások írásos változatainak szerkesztője voltam. 2004-ben, illetve 2005-ben, a történelmi egyházak megyénkben illetékes egyházi vezetőinek (Esztergomi és Veszprémi érsekség, a Győri illetve Székesfehérvári püspökség, a Komárom-Esztergom megyei református esperesség és a Székesfehérvári Evangélikus Egyházkerület vezetőinek illetve a MAZSIHISZ képviselőjének) részvételével Egyházakkal az Európai Unióba illetve 2005-ben a Holokauszt évfordulón Soha többé címmel. Lektorként és szerzőként voltam részese Beke Margit: Esztergomi érsekek kötetének, három plébánia történetének írója voltam a Katolikus Budapest köteteknek. Szervezőként pedig a Kultsár István Alapítvány kuratóriumának titkáraként Margittal együtt az alapítvány végezte a tanulmányok elkészültével kapcsolatos valamennyi teendőt." Esztergomban 1991-ben a Szent Anna plébánia alapításában katolikus általános iskola létesült -Kis Rigó László akkori plébános munkájának köszönhetően - amelyet Mindszenty Józsefről neveztek el. Ez volt a főegyházmegyében az első katolikus általános iskola , az 1990. évi első szabad országgyűlési választások után. Törvény született az egyházi ingatlanok visszaadásáról, illetve kártalanításról. Ennek eredményeképpen újra iskolát nyithatott a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje az egykori Duna-parti épületükben, amelyet fokozatosan adott át a város, mivel iskolák működtek az épületben. 2001 óta itt működik az Árpád-házi Szent Margit Középiskola, Általános Iskola és Óvoda. Visszakapta az egyház a Várhegyen lévő szeminárium épületét lepusztítva- amelyet felújított az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és most Szent Adalbert Központ néven több egyházi intézmény is helyet kapott az épületben. Az első esztergomi katolikus lap 1991.február 17.-én jelent meg Kupola címmel a Szent Anna plébánia egyházközségi lapja dr. Ladocsi Gáspár szerkesztésében. A hetente megjelenő újságot Ladocsi Gáspár püspök és Kiss-Rigó László püspök alapította azzal a szándékkal, hogy a római katolikus hívek az egyházi események hírei mellett igemagyarázatokat is olvashassanak. Ezt a küldetést a Kupola a mai napig be is tölti, az eltelt két évtized alatt pedig komoly olvasó törzsközönség várja vasárnaponként a lapot. Az újság alcíme: Esztergomi Katolikus Értesítő, amely arra utal, hogy város és az egyházmegye számára is mond híreket. A lapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület adja ki. A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület hagyományt teremtett Becket Szent Tamás emlékének gondozásában. Az esztergomi Szent Tamás-hegy viseli az angol szent nevét. Bánfy Lukács esztergomi érsekkel együtt tanult Párizsban Becket és így szentté avatása után Európában elsőként emeltek tiszteletére templomot Esztergomban és nevezték el róla a hegyet. A Kupola elsőként számolt be a Becket Szent Tamás napi ünnepségek rendezéséről, amely elősegítette Esztergom és Canterburry testvérvárosi kapcsolatát. Az esztergomi Hídlap 2010.febr.20-i számában üdvözölte a Kupolát megjelenésének húsz éves évfordulóján. "A Kupola két évtizede Idén ünnepli indulásának huszadik évfordulóját a Kupola elnevezésű egyházközségi kiadvány. A folyóiratot Ladocsi Gáspár püspök és Kiss-Rigó László püspök alapította azzal a szándékkal, hogy a római katolikus hívek az egyházi események hírei mellett igemagyarázatokat is olvashassanak. Ezt a küldetést a Kupola a mai napig be is tölti, az eltelt két évtized alatt pedig komoly olvasó törzsközönség várja vasárnaponként a lapot. Az újság első száma húsz évvel ezelőtt, nagyböjt első vasárnapján jelent meg. A kiadvány alcíme Esztergomi Katolikus Értesítő egyben jelezte is az alapítók szándékát, miszerint a lap egyrészt az Esztergom déli városrészében élő katolikusok számára nyújt friss információkat, másrészt pedig ezen túl a város, illetve az egyházmegye tagjai számára mutat be írásokat. Kiss-Rigó László püspök a jubileum kapcsán lapunknak elmondta: a húsz évvel ezelőtti induláskor még különlegességnek számított a Kupola, érezhető hatása volt a város életére.Az alapító püspök hozzátette: az évfordulóról természetesen cikkek egész sora foglalkozik majd a következő számban. A szerkesztőségben dolgozott, dolgozik többek között Kiss-Rigó László püspök, mint felelős szerkesztő, Tóth Sándor költő, tanár, Földes Vilmos grafikus, tanár, Magyar György tanár, Németh László, valamint állandó munkatársként: Borz Gergely, Cserny Szilvia, Németh József és Tóth János Csaba. A lapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület gondozásában adják ki."

A Belvárosi plébánia templom egyházközségének lapját 1997-ben adta ki Beer Miklós püspök, -akkori plébános Belvárosi Harangszó címmel. Azóta is megjelenik a kiadvány Michels Antal plébános, majd az őt követő Harmai Gábor plébános gondozásában. Esztergom főegyházmegyében 1993-ban jelentős változások történtek. Az 1993.május 31.-én életbelépett változások szerint a főegyházmegye neve " Esztergom-Budapesti Főegyházmegye"lett központja pedig a főváros. Budapest valamennyi plébániája a főegyházmegyéhez került, Budaörs,Budajenő és Telki pedig a székesfehérvári egyházmegyéhez. A Szigetköz plébániái a győri egyházmegyéhez, a volt honti és nógrádi főesperesség pedig a váci püspökséghez. A változások után jelent meg az Esztergom -Budapesti Főegyházmegye negyedévente kiadott lapja: Esztergom-Budapest címmel. A Katolikus Legényegylet 1926-ban átadott épületét az államosítás után Művelődési Házként működtette a városi Tanács. Az 1990 évi rendszerváltó első szabadon választott parlament által hozott törvények az egyházi tulajdon visszaadásáról is rendelkeztek. Ennek köszönhetően lehetővé vált, hogy az egykori Katolikus Legényegylet épületében 1994-től, a német és magyar kormány együttműködési szerződése alapján, Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány Szakképző iskolát létesítsen. Az iskola alapításának kezdeményezői az esztergomi Kolping Család és a velük jó kapcsolatban lévő lindaui Kolping Család voltak. A lindaui Kolping Család elnöke volt 1990-2002 között Albert Platter , aki az esztergomi Kolping családdal 1992-ben vette fel a kapcsolatot, amely azóta is töretlen. Albert Platter az augsburgi Kolping világszövetség közbenjárásával segítette az esztergomi Kolping Katolikus Szakiskola létrejöttét, a képzésekhez szükséges felszereléseket, az iskolai berendezési tárgyakat is az ő támogatásával biztosította az iskola a tanulók részére. Albert Plattert a városért kifejtett tevékenységéért az esztergomi önkormányzat 2008-ban Boldog Gizella -díjjal tüntette ki. A Magyar Kolping Szövetség mint egyházi iskolai fenntartó működteti az iskolát, amely állami feladatokat ellátó keresztény szellemiségű iskola, ahol a általános iskolát gyengébb eredménnyel végzők, szociálisan hátrányos helyzetű családban élő tanulási gondokkal küzdő fiatalok kapnak szakmai képzettséget, amellyel munkához juthatnak. Az esztergomi Kolping Családok közösségi házának, a Kolping -háznak az avatóját 1993-ban tartották. Erről számol be a Kolping Ifjúsági Társaság lapja, a Mi Újság című Katolikus Ifjúsági lap. Fénymásolóval készült a kiadvány, kiadója Kolping Ifjúsági Társaság Esztergom Nagyduna sétány 1. (itt volt a Kolping ház) felelős kiadó:Putz Gábor. Később az épületet átdták az Esztergomi Vitézek rugby egyesületnek és a lindaui Kolping Család támogatásával a Kolping iskolához közel, a Bubik István utcában újították fel 2006-ban a Petőfi Általános Iskola melletti üresen álló épületet. A Szent Imre Kolping-Házat Beer Miklós püspök szentelte fel és az esztergomi Kolping család kezelésében a mai napig is működik. Az első esztergomi katolikus folyóiratot az 1863-ban megjelent Magyar Sion-t keltette életre 2007-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye: Magyar Sion Új Folyama címmel a Magyar Sion Új Folyama Első lapszáma 2007-ben 43./1 évfolyam megjelöléssel jelent meg, ezzel is jelezve, hogy az évente két alkalommal kiadásra kerülő folyóirat az 1904-ben megszűnt Magyar Sion folytatása. A lap felelős szerkesztője Székely János püspök, A szerkesztőbizottság tagjai: Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Ladocsi Gáspár püspök, Gaál Endre nagyprépost, Peter Blaho rektor, Cséfalvay Pál kanonok, Németh László rektor, Herdics György apát, Szakál László esperes, Horváth Károly plébános, Beke Margit elnöknő, Esztó Péterné könyvtáros, Szelestei Nagy László dékán, Ivan Chalupecký professzor, Käfer István professzor, Hegedűs András igazgató, Czékli Béla igazgató .Kiadója az esztergomi Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ megbízásából a Glória kiadó. A XXI. Században újra induló XIX. Század végi folyóirat fővédnöke, Erdő Péter, bíboros, prímás,érsek , aki bevezetőjében hangsúlyozza "Visszatekintve erre a régi örökségre, a legrangosabb és legértékesebb részének éppen az az időszak tűnik, amikor a Magyar Sion tudományos folyóiratként működött. Ezért Knauz Nándornak, Fraknói Vilmosnak és társaiknak kezdeti szándékához kívánunk visszatérni, akik az itt folyó tudományos kutatásoknak teremtettek fórumot ezzel az időszaki kiadvánnyal.

"Ebben a szellemben indul tehát újra a folyóirat, amely teret ad a történeti tudományoknak, a művészettörténetnek, a teológiának, a filozófiának, az egyházjognak, egyszóval a Hittudományi Főiskolán képviselt diszciplínáknak. Ugyanakkor méltó fórumot kíván nyújtani a keresztény pedagógiának és a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán oktatott, valamint a Szent Adalbert Közép-Európa Kutatócsoport keretében művelt tudományoknak is." A Magyar Sion Új folyama induló számában olvashatunk a Magyar Sion című folyóirat történetéről, Hegedűs Andrástól, valamint Beke Margit tanulmányát Magyarország rövid egyháztörténete 1945-2005 között , többek között Németh Lászó: Mindszenty József és a Santo Stefano Rotondo (1945-1975) című tanulmányát a bíboros római címtemplomának történetéről, a Szent István Ház felépítéséről. A Magyar Sion Új folyama a korszerű kommunikációs eszközöknek köszönhetően az interneten is olvasható, az Elektronikus Periodica Archívumban a http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=2007&id=1397 cím alatt. Így eljutottunk oda, hogy az esztergomi katolikus sajtó már online multimédiás lehetőségekkel is rendelkezik. Felhasznált irodalom: Magyar Katolikus Lexikon ( interneten rajta van) katolikus magyar sajtó lásd: Magyar Katolikus Lexikon ( katolikus magyar sajtó tört.) Hegedűs András: A Magyar Sion folyóirat története. In: Magyar Sion Uj folyam 2007/1.szám(43.évf.) Esztergom Kókay György: A felvilágosodás eszméinek továbbélése a reformkori katolikus sajtóban. In:"Nem sűlyed az emberiség" Album amicorum Szörényi László LX. Születés napjára. Bp.2007. MTA Irodalomtudományi Intézet, Tauber Gabriella: Prohászka Ottokár közírói működése az "Esztergom" című hetilapban 1896-94 között.In: LIMES .Tudományos szemle.2001/1-2. II.kötet. Tatabánya Pifkó Péter: A katolikus egyház szerepe Esztergom társadalmi és társas életében a 19. század folyamán. In: LIMES Tudományos szemle. 2001/1-2.kötet II.kötet. Tatabánya, Székely János: A magyar Sion kifejezés eredete és jelentése. IN: Magyar Sion Új folyama 2007/1.szám (43.évf.) Esztergom Dóka Klára: Az esztergomi főegyházmegye topográfiája a statisztika tükrében.In: LIMES Tudományos Szemle 2001/1-2 II.kötet.Tatabánya : Fáy Zoltán: A katolikus sajtó és a rendszerváltás.In:Magyar Szemle Online Új Folyam XVI. 11-12.szám 2007 december Budapest. Magyar Ferenc: A magyarországi katolikus sajtó.In: Magyar katolikus almanach II. A magyar katolikus egyház élete 1945-1985. Bp.1988 www.katolikus.hu : Katolikus sajtó Magyarországon Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája I.Esztergom, 1996. (37.p.) Esztergom és vidéke, 1941. -15,99,102szám. 2004.01.15.szám

III. Esztergomi időszakos kiadványok 1828-2011. Az időszaki kiadvány olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett dokumentum, amely egymást követő, időben eltérő kiadású részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fő jellemzőjük az aktualitás, periodicitás és publicitás. Mindig friss információkat tartalmaznak, bizonyos időközönként jelennek meg és sokkal szélesebb közönséghez jutnak el, mint más dokumentumtípusok. Ilyen időszakos kiadvány az évkönyv vagy a folyóirat, de lehet könyv formátumú sorozat is. A gazdasági, politikai, kulturális eseményekről, az új tudományos eredményekről és a mindennapi élet történéseitől évszázadok óta a hírlapokból és a folyóiratokból szerzünk tudomást, de az időszaki

kiadványok közé tartoznak az évkönyvek és a periodikusan megjelenő dokumentumok is. Az első ma ismert hetilapok 1609-ben jelentek meg: az Ariso című Augsburgban, a Ratio pedig Strasbourgban. Ezt követően a hetilapok száma igen gyorsan nőtt: a 17. században gyakorlatilag az összes európai nagyvárosban adtak ki hírlapokat. A tudományos sajtó első képviselője az 1665 óta mind a mai napig megjelenő Journal des Savants című francia folyóirat. Alig egy évvel később indult Angliában a Philosophical Transactions, majd ezt követően a Lipcsében megjelenő, de latin nyelvű Acta Eruditorum. A nagyközönség régen is, most is élénk érdeklődéssel olvassa az ún. társasági lapokat, mely műfaj első ismert képviselője az 1672-ben Párizsban útjára indított Mercure Galant volt. Annak ellenére, hogy az időszaki kiadványok csak a 19. század második felében indultak igazi fejlődésnek, az új tudományos eredmények közzétételében és a napi eseményekről szóló tájékoztatásban alig néhány évtized alatt vezető szerepre tettek szert. Időszakos kiadványok: · folyóirat · sorozat · évkönyv · időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai · időszakosan megjelenő adat- és címtárak

Az első esztergomi almanach Uránia Az első esztergomi kiadású időszaki kiadvány 1828-ban a Beimel nyomda kiadásában jelent meg, szerkesztője Szeder Fábián bencés tanár volt. Egy naptárral, szépirodalmi és kotta melléklettel ellátott almanach volt, amely 1828 és 1833 között évente jelent meg. A kiadvány az Auróra mintájára készült, de szebb kivitelben. Mivel Kármán József Uránia című kiadványa már korábban megszűnt így Szeder Fábián nyugodtan választhatta az évkönyv címéül az Uránia nevet. Az Uránia megjelenése hat éve alatt a reformkor eszméit és jeles írói, költői népszerűsítette távol az országos irodalmi központ vonzásától, főleg az északmagyarországi és dunántúli olvasók körében. Hegedűs Rajmund írt tanulmányt e kiadvány történetéről „Az esztergomi URANIA.1828-1833.” címmel. A tanulmány a Balassa Bálint Társaság által gondozott „ Esztergom Évlapjai Annales Strigoniensis 1981.” című évkönyvben jelent meg . Az évkönyvet Kaposi Endre a Balassa Bálint Társaság elnöke dr. Bárdos István a Társaság titkára szerkesztette. Külön érdekessége ennek az évkönyvnek, hogy ebben olvashatjuk dr. Bárdos István tanulmányát a Társaság történetéről „ Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926-1946.” címmel. Magyar Tudományos Értekező 1862 januártól decemberig. Tudományos, könyvészeti és kritikai folyóirat volt. Knauz Nándor és Nagy Iván szerkesztette. A kiadvány Horák Egyed nyomdájában készült. A kötetekben főleg történelmi, természettudományi és bölcseleti tanulmányok jelentek meg. A Magyar Tudományos Értekező szolgált mintául Knauz Nándor számára az 1863-ban induló egyháztörténet folyóirat a Magyar Sion szerkesztéséhez, amely szintén Horák Egyed nyomdájában készült. Irodalmi Értesítő ,1874 júliusában Hornig Károly- Buzárovits Gusztáv szerkesztésében indult útjára. Katolikus könyvészeti folyóirat volt, amelyet a Religio előfizetői és Buzárovits nyomdának a megbízói ingyen kaptak. A folyóirat 1877 januárban a III.évf.1.számával megszűnt. Könyvészeti Lapok 1890, január – március Kiszlingstein Sándor szerkesztette bibliográfiai folyóirat. A Laiszky nyomdában nyomtatták.

Kiszlingstein Sándor könyvkereskedő és bibliográfus. Pécsett és Budapesten mint segéd dolgozott, 1880ban Esztergomban önálló üzletet nyitott. Ekkor indította útjára a Könyvészeti Lapok –at. Két év múlva ismét Budapesten dolgozik. Könyvészeti munkái elsősorban könyvkereskedői célokat szolgáltak, de hasznos segédeszközei a tudományos kutatásnak is. Mulattató zsebkönyvtár Szépirodalmi füzetes vállalkozás. Szépirodalmi könyvsorozat közös címe volt, amelyet 1881-1888.-ig szerkesztett Körösy László , az Esztergom és vidéke főszerkesztője, majd a kiadó Buzárovits Gusztáv. A Buzárovits nyomdában készültek a kötetek és népszerűségükre tekintettel 1881-től 1901-ig 53 füzetecske jelent meg a sorozatban. Néhány cím a sorozatból: Balázs Sándor: A mama tyúkszeme (Polgári de azért regényes történet) A vörös Julcsa. Eckstein Ernő beszélye nyomán magyarította Spinoza. Csepreghy Ferencz: A kitűnő vendég. Vígjáték 3 felvonásban. Lauka Gusztáv: Egy agglegény viszontagságai. Körösy László:Salamon és Markalf Humoros történet Salamon király és Markalf historiája legrégebbi magyar kiadás után megjelent kötete. Esztergom Évlapjai (Annales Strigoniensis),1925-2009 előzménye: Esztergom - vidéki Régészeti Társulat évkönyvei 1890 ,1898,1900. Az 1894-ben alakult Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat legértékesebb kiadványa volt az Esztergom és környéki régészeti és történelmi kutatásokat közreadó évkönyv sorozat. A Társulat 1894től 1948-ig működött többszöri újjáalakulással. Alakulásában oroszlán része volt Récsey Viktor bencés rendi tanár, könyvtáros régész kitartó munkájának. A Társaság tagságát a város régészet és történet tudomány iránt érdeklődő, azt művelő értelmisége alkotta. A helyi lapok szerkesztői adták közre a Társaság működéséről szóló cikkeket. Több értékes történettudományi kötet jelent meg a Társaság tagjai munkájaként. Feichtinger Sándor megírta a vármegye és a város flóráját feldolgozó könyvét, amely 1899ben jelent meg. Kollányi Ferenc megírta Esztergomi kanonokok 1100-1900-ig című életrajzi kötetét, valamint a Borovszky Sámuel vármegyék történetét feldolgozó sorozatában az Esztergom vármegye kötetének elkészítésében működtek közre. Az Esztergom - vidéki Régészeti Társulat első évkönyve 1890ben jelent meg, amelyben a megalakulásról , alapszabályról tervezett monográfia megírásáról és tudományos célú ásatásokról szóló tanulmányokat adták közre. A következő évkönyv 1898-ban , majd 1900-ban jelent meg. Mindegyiket Rózsa Vitál szerkesztette és a Laiszky nyomdában készültek. Ezután hosszabb ideig nem jelent meg évkönyv, a Társulat tagjai különböző kiadványok készítésében működtek közre. Az újabb újjáalakulás után 1925-ben jelent meg a Társulat évkönyveként Esztergom Évlapjai (Annales Strigoniensis) 1-2 száma. Szerkesztője Sinka Ferenc Pál , kiadó Laiszky –nyomda. Ezután évente kétszer jelentek meg Esztergom Évlapjai kötetei 1938-ig Sinka Ferenc Pál szerkesztésében. Szünetelt: [1929?], 1931-32, 1935, 1937.években. Az 1938 évi Esztergom Évlapjai az ünnepi Szent István év jegyében fogant. Terveik közé tartozott 1944-ben a Társulat megalakulásának 50 éves évfordulójára egy ünnepi kötet kiadása, azonban a háború miatt erre nem került sor. Az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat legfőbb eredménye a város és környéke régészeti ásatásai nyomán előkerült leletek összegyűjtése és múzeumi elhelyezése volt. A Társulat harcot vívott azért hogy városi múzeum létesüljön, ennek sikere nem rajtuk múlt. Végül az egyházzal együttműködési szerződést kötöttek és átadták a gyűjteményt az egyháznak és Keresztény Múzeumhoz kapcsolódva a Bibliotheka épületének emeletén létesült múzeum. A gyűjtemény 1948-ban állami tulajdonba került és ma Balassa Bálint Múzeum néven működik. Hosszú évtizedek után az Esztergom Évlapjai (Annales Strigoniensis) kiadására 1960.-ban került sor az Esztergomi Múzeumok Évkönyve I. címmel. Zolnay László szerkesztette és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat jelentette meg. E kötetben a legújabb tanulmányok mellett a Balassa Múzeum leltára is szerepel. A második évfolyamba tervezett tanulmányok azonban már a Komárom Megyei Múzeumok Közlönyei I. (1968.) című kiadványban jelentek meg. Az Esztergom Évlapjai sorozatának újra indulása volt az 1960-ban megjelent kötet. Hosszú évek után 1979-ben városi összefogással sikerült újból közreadni az Esztergom Évlapjait. A kiadványok főszerkesztője dr. Bárdos István művelődéstörténész. „Az 1979-1994 közötti időszakban (16 év) 7 kötet jelent meg. Előbb két- majd három- illetve négyévenként. A szerkesztőbizottság titkárának, dr. Bárdos Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak a kötetek szerkesztésében és a megjelenés anyagi alapjainak előteremtésében is. –„ írja Pifkó Péter „ Az

esztergomi Balassa Bálint Társaság megújulása” című tanulmányában. (http://5mp.eu/web.php?a=pifkopeter&o=_pbIWwt_0w ) „A ritkább – négyévenkénti – kiadásnak főleg az volt az oka, hogy az anyagi forrásokat egyre nehezebben lehetett előteremteni, másrészt a szerzők publikációs lehetőségei megnőttek, azaz a tanulmányaikat egyre több folyóiratban közölhették. Így az Évlapok a következő években jelentek meg: 1979, 1981, 1983, 1988, 1992, 1994, 2000. Dr. Bárdos Istvánné 2000. évi számban összeállította az 1925-1994-ig megjelent kötetek tartalmát, amiből kitűnik, hogy a szerzők többsége a Társaság tagjainak a sorából kerül ki. A kötetek megjelenését anyagilag a város és megye vezetősége, helyi üzemek és esetenként – alkalmi eseményekkel kapcsolatos – országos bizottságok (pl. Millenniumi) támogatták, de külön említést érdemel az a tény, hogy a szerzők minden díjazás nélkül írták cikkeiket.” „A Balassa Társaság már 1983-ban – elsők között - felvetette az Esztergom és Párkány közötti híd újraépítését, amikor október 3.-án tartott ülésen Vukov Konstantin és Reviczki János „Az esztergomi Duna-híd sorsa” című előadásukban előadták a műszaki megoldási lehetőséget és hangsúlyozták a híd eszmei, nemzetközi jelentőségét. Ez az Esztergomból kiinduló kezdeményezés végül az ország uniós csatlakozása előtt, 2001. okt. 11.-én vált valósággá.” ( (forrás: http://5mp.eu/web.php?a=pifkopeter&o=_pbIWwt_0w Pifkó Péter honlapja „Az esztergomi Balassa Bálint Társaság megújulása 1980-tól napjainkig.) Esztergom Évlapjai 2005 évi jubileumi kötetében az Esztergomi Balassa Bálint Társaság történetét dolgozták fel, következő Esztergom Évlapjai 2009-ben jelent meg. Magyar Csendőr "Királyért és hazáért".Szakismereteket terjesztő és szórakoztató Közlöny Esztergom 1896.jan.4-1896.aug.27. között jelent meg hetenként. Szerkesztette . és kiadta : Endrődy Géza. A Hunnia nyomdában készült. A lapról Bodri Ferenc irodalomtanár Kortársban megjelent tanulmányából ismerhettünk meg sok érdekes részletet. Többek között azt is, hogy az ifjú Krúdy Gyula itt jelentette meg első írásait. Lakatos Éva „Magyar Irodalmi Folyóiratok „című 1972-2000 között megjelent bibliográfiájában mutatta be az Esztergomban nyomott Magyar Csendőr című hetilap egyetlen töredék évfolyamát (1896. január– augusztus), amelynek legszorgalmasabb cikkírója és elbeszélője a távol élő és tizennyolcadik életévét még be sem töltő Krúdy Gyula volt. „Esztergomban 1896. január elejétől augusztus végéig jelent meg szerkesztésével szombatonként a Magyar Csendőr – Szakismereteket terjesztő és szórakoztató közlöny című folyóirata, amelyben Pósa Lajos versei mellett Krúdy Gyula folytatásokban közölt kisregényei, elbeszélései és cikkei találhatók, egy számban gyakorta több is. Említettem Krúdy álneveit, ezek inkább a „szakirányú” cikkek és elbeszélések (Csendőrök a hegyekben, Ki a bátor?, A csendőr, Az öreg tolonc, A bűnös ember fotográfiája, Megöltek egy csendőrt?) alatt olvashatók. Nyolc folytatásban egy kisregény (Egy lány, két legény) és a közben másutt is közölt novellák mellett találkozhatunk néhány bájos moralitású értekezéssel is (A magyar címer, A lobogó becsülete, A mi édesanyánkról) – a szorgalmas külsőmunkatárs minden szerkesztői kívánalomhoz készséggel alkalmazkodott. Egy május végi lapszámban jelent meg a hír, majd egy hét után az előfizetési felhívás a tervezett gyűjteményről, a Megöltek egy csendőrt? négy folytatásával (május 30–június 13.) párhuzamosan. Evvel szakad meg az író és a hetilap termékeny násza, hiszen közben a laptulajdonos Budapestre költözött. A nyári hónapokban még innen utazgatva szerkeszti szürkülő közlönyét, de augusztus végétől a fővárosban kiadott Rendőri Lapok harmadik évfolyamába olvasztja be, amelynek egyik szerkesztője lett. Ennek sem sokáig, mert Losoncról, majd Gyuláról aligha lehet budapesti folyóiratot szerkeszteni." (Bodri Ferenc: Apokrif Krúdyról Kortárs 45.évf. 2001. 11.szám. november.) A lap szerkesztője Kisendrédy Endrődy Géza a legelső kriminalisztikai hazai tankönyv írója volt. „A bűnügyi nyomozás kézikönyve a m. kir. csendőrség, városi és járási rendőrhatóságok, valamint vizsgálóbírák, királyi ügyészségek s általában a bűnügyekkel foglalkozó egyének részére” címmel jelent meg 1897-ben (dr. Ibolya Tibor:Az első magyar kriminalisztika tankönyv szerzője . c.tanulmánya Endrődy Géza A magyar királyi honvédség hadnagya volt. Nyugdíjazása után Esztergomban megalapította a Magyar Csendőr című szaklapot, amely 1896

augusztusában beolvadt a „Rendőri Lapok” című folyóiratba, amelynek szintén egyik szerkesztője lett Endrődy Géza.

Pardon. Esztergomban kiadott vicces hetilap. Felelős szerkesztő Dénes Aladár Dénes Aladár dr., ügyvédjelölt, Esztergomban született 1880-ban. Munkái: Vademecum. (Fölvéve a Jogi Zsebkönyvek gyűjteményébe) 1904. II. kiadás 1907. - Perjogi Lexikonok gyűjteménye. I. köt. A polgári perrendtartás lexikona. 1907. II. köt. A bűnvádi perrendtartás lexikona. 1908.Ezenkivül szerkesztette az Esztergomban megjelenő "Pardon" című képes élclapot. (megindult 1905 dec.. 31-én, megszűnt 1906 ápr. 15-én); továbbá 1905 jan. 1-től az "Esztergomi Lapok" helyettes szerkesztője volt Dénes Aladár.(forrás: Esztergom Vármegye Irodalom,művészet) Nőgyógyászat és szülészet haladása Nőgyógyászat és szülészet haladása, különös tekintettel a nőgyógyászattal határos kérdésekre Kenyérmező-Esztergom 1917-1918 Szerk. és K: Fonyó János Ny: Buzárovits Gusztáv,Esztergom. Ez a folyóirat orvostörténeti szempontból országos jelentőségű volt. Alapító- szerkesztője Fonyó János nőgyógyász az első világháború idején az esztergomtábori hadifogolytábor orvosparancsnoka volt. Fonyó János nőgyógyász közegészségügyi orvos szakértőként is kitűnően helyet állt. Az Orvosi Hetilap 1915 évfolyamában jelent meg cikksorozata „A foltos hagymáz epidemiológiája prophilaxisa „ címmel, amelyben a kiütéses tífusz okaiként a ruhatetű közvetítő szerepéről írt. A hadifogolytábor orvosaként a beérkezőnél a tetvelenítés, fertőtlenítés volt az első feladat. A beteg gyanús személyeket elkülönítették. Így sikerült megakadályozni a táborban a fertőzés elterjedését. Fonyó János 1917-ben országos orvosi szaklapot szerkesztett Esztergom-Kenyérmezőről., címe:” A nőgyógyászat és szülészet haladása” volt. " A szerény kivitelezésű lap tartalmának színvonala szinte hihetetlen.Pl: a későbbi Nobel-díjas Hevesy György cikke a radioaktív anyagokról,….Utána Semmelweis mellett legnagyobb nőgyógyászunk, Tauffer Vilmos professzor értekezése a méhrák rádiummal való gyógyításának kísérleteiről. Szerzői között szerepelnek még: Jendrassik Ernő professzor, továbbá Kubinyi Pál,Scipiades Elemér és Frigyesi József, mindhárman a nőgyógyászat tanárai lettek. Fonyó doktor oroszul is tudott (vagy itt tanult meg)nmert többször idés a „Nowoje wremja Medizine” című folyóiratból. Saját lapja a Buzárovits nyomdában készült. Ez volt talán a legszínvonalasabb alkalmi szaklapunk,így nemcsak helytörténeti érdekességű.” ( Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története. 1997. 51.p.) A lap érdekessége az is, hogy itt jelent meg először a későbbi Nobel-dijas Hevesy György : A radioactiv anyagok cimű értekezése itt jelent meg előszőr magyarul.(Szállási Árpád:Egy rövid életű vidéki folyóirat./Orvosi Hetilap 2004.50.sz. Gyümölcstermelési Értesítő A Komárom-Esztergommegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyesület havonta megjelenő Körlevele Esztergom 1935.junius-1944.február. Havonként jelent meg, kiadója és szerkesztője Rayman János volt. A: Buzárovits nyomdában 1943-ig nyomtatták, majd Hacker Rezső nyomdájában 1944.-ben. Esztergom a magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városa. Az első világháború előtt a mai repülőtér még csak értéktelen mezőgazdasági terület volt, ezért ott katonai gyakorlatokat tartottak. 1911ben az V. hadtest gyakorlatakor került négy Etrich Taube repülőgép és vele négy hangársor a repülőtérre. A világháború és a trianoni békeszerződés után a magyar repülőgépipar megszűnt. 1929-ben a szentgyörgymezei plébános, Madaras Aurél elhatározásának köszönhető, hogy a városban beindult a motor nélküli repülés. Az 1932-es évben az általános védkötelezettség miatt megnövekedett az igény a jól képzett pilóták iránt. Az Esztergom és Vidéke című újság hasábjain megjelent felhívás után, 1932. október 31-én a katolikus kör termében megalakították a MOVERO sportrepülők esztergomi szakosztályát. Az alakuló gyűlésen egyhangúlag Madaras Aurélt választották a szakosztály elnökévé. A

város képviselő-testülete megengedte a szakosztálynak azt, hogy a nagy legelőtérnek a Strázsa-hegy környékére eső 10 holdas területét a repülősport céljaira használatba vegye. Engedélyt adott egy hangár felépítésére és az építéshez szükséges kőanyagok ingyenes kitermelésére és felhasználására. Az egyesület közlönyt is megjelentetett 1936-ban első és egyetlen számát sikerült csak kiadni. MOVERO Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület Közlönye Esztergom /1936.szept.?/ Szerkesztője és kiadója Szalva László tanár volt, a Buzárovits nyomdában készült A MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztályának a magyar Aero Club anyagi támogatást nyújtott. 1933-ban Magyarországon 19 hasonló egyesület működött. Az esztergomi kiképzőközpontban ekkorra már 35 pilótanövendék tanult. Esztergomi nyaralók híradója Esztergom 1939:1-2 száma ismert. A nyaralási évad alatt jelent meg, célja idegenforgalmi értesítő, kurlista. Szerkesztője és kiadója Deső Győző volt, a Buzárovits nyomdában készült. (Mikrofilmen elérhető az Országos Széchenyi könyvtárban) Esztergomi Figyelő Esztergom 1938.máj.27. –án jelent meg első és egyetlen száma. Vargha Károly felelős szerkesztő és kiadó tervei szerint évente tízszer jelent volna meg a lap. A Hunnia nyomdában készült. ( BárdosHorváth: Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográgiájában tévesen szerepel a szerkesztő neve Varga Károlyként. Lásd: OSZK 18 698 számon a lap címleírását.) A Magyar Nemzeti Szocialista Párt (nyilaskeresztesek ) esztergomi szervezetének főkerület vezetője volt Vargha Károly. (Esztergom és vidéke 1935.aug.20. 5.p.) A párt hivatalos lapja az „Új barázda „ volt, amelyre Vargha Károlynál lehetett Esztergomban előfizetni.(Esztergom és vidéke 1935.aug.1.4.p.) Saját helyi lapot is akartak kiadni Esztergomi Figyelő címmel, amelynek csak egyetlen száma jelent meg 1938.május 27.-én az ünnepi Szent István évben.

Esztergomi időszakos lapok, kiadványok a II. világháború után A háború után 1945-ben Esztergomban több lap is megjelent mint a Népakarat utána a Szabad Esztergom, Komárom –Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja – ezekről az Esztergomi közéleti lapok 1863-2011-ig című fejezetben írok részletesen. Időszaki kiadványként a háború utáni újjáépítés éveiben elsőként az Esztergomi Iparos Híradó látott napvilágot Sebők József szerkesztésében. 1947.február 20.-án jelent meg első és egyetlen szám . Miután politikai érdekből a központi hatalom 1948-ban megszüntette a helyi lapokat és kizárólag megyei vagy országos lapok jelenhettek meg csak nyomdai szempontból köthetők Esztergomhoz egyes kiadványok. Ilyen a Terménybegyűjtési Híradó, amelyet Komárom Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága adott ki 1950 december 13-16.-án. esztergomi nyomdában készült.

Nem nyomdai kivitelű, hanem házilag sokszorosított üzemi kiadványok pótolták a helyi újság igényét. Ilyen volt az Esztergomi Állami Erdőgazdaság versenyhíradója a Pilis Gerecse című kiadvány, amely 1954-55 között havonta kétszer jelent meg Esztergomban kiadója, Esztergomi Állami Erdőgazdaság volt. Jó Egészség címmel jelent meg az Esztergomi Városi Kórház és Rendelőintézet időszakos értesítője 1958-1959 között. Szintén „házi lapként”. Uttörőház hangja. A Komárom megyei DISZ-Bizottság kiadványa Uttörőház és sporttelepének lapja Esztergomban jelent meg 1955.május 15.-én egyetlen száma. Szerkesztője az Utörőház és Sporttelep Módszertani Tanácsa volt. Kiadója a Komárom megyei DISZBizottság Uttörőház és Sporttelepe, Komáromban nyomtatták. Az esztergomi úttörőház a Prímás szigeten volt nem messze a Mária Valéria híd lábától. Korábban egyházi ingatlan volt és az államosítás után lett úttörház az emeletes sportpályával rendelkező ingatlaból.A szerencsés vezető kiválasztásnak köszönhetően az intézmény igen népszerű volt a gyerekek

között.Gerendás Gézáné -Edit néni - harminc évig vezette az úttörőházat. Erre így emlékezik a vele készült interjúban: "Akkoriban meglehetősen sok baj volt az úttörőház igazgatójával és bár egészen Rákosiig nyúltak a kapcsolatai, az akkori ,városi képviselők úgy döntöttek, hogy tegyenek engem a helyére, majd én rendet csinálok az intézményben. Nehéz időszak volt, ténylegesen belebetegedtem, hiszen a számtalan kusza gazdasági visszaélés mellett az elődöm valóban lopta a pénzt. Egy alkalommal azután sikerült rsajtakapnom egy ilyen akción és a fejére olvashattam mindazt, amit már addig is tudtam, de immár bizonyítható volt. - Edit néni! A klarisszáknál egykor úgy köszöntek, hogy „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Miképpen lehetett ehhez képest belső meghasonlás nélkül megélni az „elvtárs” megszólítást? Elmondhatatlanul nehéz volt. Megtiltották a templomba járást a pedagógusoknak, levetették a feszületeket a falról. Géza, mint igazgató csak annyit mondott, hogy jó, de ő nem hajlandó levenni. Végül egy odaátról való kolléganő vállalta, hogy „megtisztítja” az osztálytermeket a keresztektől. Mindazonáltal rendre megkönnyeztem, amikor vasárnap beharangoztak, és én nem mehettem el a templomba. - Ha napjainkban az úttörőmozgalmat emlegetjük, van a kifejezésnek egy pejoratív felhangja, pedig pedagógiai értelemben nem volt egy szerencsétlen intézmény vagy szerveződés. - Bizony nem. Nyugodtan nevezhettük volna szabadidő-központnak, hiszen a gyerekek szakkörbe jártak, múzeumokat látogattunk, színházba mentünk, korrepetálásokkal segítettük a tanulást – nem volt szerencsésebb, mint ma a kulcsos gyerekek, akikre az iskola után nincs, aki felügyeljen, tartalommal töltse meg a szabad délutánjaikat? Őszintén szólva meg is kaptam érte az elismerést, például mindennemű pártelkötelezettség nélkül a „Kiváló pedagógus” kitüntetést. De higgye el, minden nehézség ellenére – ha újra kezdhetném – ismételten csak pedagógus lennék, folyamatosan pályáznék, mint egykor is tettem, hiszen így alakítottunk ki szaktantermeket, játszó szobát, babaházat, kisgazdasszony, ügyes kezek, bélyeggyűjtő, csillagász és rajz szakkört, melyek mind a gyerekkezek nyomait őrzik. Szép és tartalmas munka volt, amelynek emlékeit máig szeretettel őrzik az immár apukákká, anyukákká felnőtt egykori úttörők." /Hídlap 2011.04.03. A kalapos nagysága/ Az 1990 évi rendszerváltás után az úttörőház a mozgalommal együtt megszünt és az épületet visszakapta a katolikus egyház. Kolping ház részeként működött majd megkapta az Esztergomi Vitézek rugby klub és sportházként szállóként működtetik. BOTTYÁN HIRADÓ A Bottyán János Gépipari Diákotthon Brigádvezetők Tanácsának Hiradója, 1960.okt: a Bottyán János Gépipari Diákotthon Kisz-Tanácsának Hiradója , Esztergomban jelent meg, 1959.novemberében indult, kiadója Benőcz Ferenc, rendszertelenül jelent meg, házi sokszorosításban készült. . Üzemi újságok A megszüntetett helyi sajtó szerepét töltötték be ezek az üzemi újságok. Egy- egy cégnél több mint ezer ember dolgozott és a minden napjaikhoz kapcsolódó főleg munkahelyi eseményekről tájékoztatott az üzemi újság.Szerkesztőbizottságaik tagja volt szakszervezeti titkár és a párt titkár is. MIM Újság A Műszeripari Művek G(épipari) T(udományos) E(Gyesület) Gépjárműszakosztályának és vállalati Üzemi Bizottságának Lapja. Havonta jelent meg 1963-tól , Labor MIM "Krónika" címen. Sokszorosított kiadvány volt. A Labor Műszeripari Művek az egykori Rubik Ernő repülőgép tervező AERO-EVER KFt. utódja volt 1948- tól Sportárú gyár 1963-tól a rendszerváltásig Labor Műszeripari Művek. Neves vezérigazgatója volt Lehner Károly, aki a vállalat keretében mecénásként támogatta a helyi sport egyesületeket és a kultúrát is. Gépipari Tudományos Egyesület keretében a helyi műszaki szellemi életet támogatta. A Labor

MIM sporttelep a Prímás szigeten volt, lelátós futball pálya és atletika pályája volt. Életrehívta a Balassa Bálint kórust, a helyi képzőművészetet is támogattta a Labor MIM alkotócsoport tagja volt Kántor János grafikus, Tamási Péter festőművész, Sipeki Gyula fotóművész akik a vállalat sokszorosító nyomda üzemében dolgoztak. A gyár dolgozója és az alkotócsoport tagja volt Tóth Ferenc festő, Bartha Árpád festő, Dobler Károly fotós. Az alkotócsoport és a Petőfi Művelődési Központ képzőművész köre között szoros kapcsolat volt.Lehner Károly nevéhez fűződik az Árok utcai 1. számú gyárral szemben "Tökház" néven ismertté vált Kulturház építtetése. A gyár ebédlője volt de szabadidő központként is működött. Volt színház terme amely ebédlő és táncterem funkciót is betöltötte az emeleti részen kiállításokat rendeztek.Annak idején az épület előtt állt Árvai Ferenc, dorogi szobrász egy fényes acélból készített szobra is. SZIM HÍRLAP a Minisztertanács és a Szerszámgépipari Művek lapja.Bp.Hírlapkiadó Vállalat. 1964-től. A Táti úton lévő Szerszámgépgyár elődje az 1919-ben a Petz testvérek által alapított gépgyár volt. 1948ban ezt is államosították és Kozma Pál igazgató lett az Esztergomi Szerszámgépgyár első igazgatója. A gyár fejlődése 1963 -ban új lendületet vett országos ipari nagyvállalat a Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyára lett. Igazgatója Hazai Jenő volt aki 1957-62- ig a Belügyminisztériumban vezető politikai beosztásban volt.Az esztergomi üzemi újság az országos nagyvállalat kiadványa volt amely nyomdában készül. Látómező A Látszerészeti Eszközök Gyára Üzemi Híradója . folytatása a Granvisus Hiradó 1991.júl.1. Az 1957,évi kormányprogram a fővárosi ipari üzemek egy részének a vidékre telepitését célozta.Ennek keretében telepítették Esztergomba 1957-ben a Szemüvegkeretgyárat.Először a Várhegyen a voltGGranvi kanonoki házsor déli épületrészében jött létre az üzem. Majd 1960-ban a belvárosban lévő "Vak Bottyán" laktanya épületcsoportjában kapott helyet a Szemüvegkeretgyár (Simor János utcai oldal) fejlesztések során a hagyományos szemüvegkeretek mellett hallásjavító készüléket is be tudtak szerelni a szemüvegkeret szárába,ami jelentős előre lépest jelentett.Az átszervezések során létrejött 1970-ben az önálló "Granvisus"Látszerészeti Eszközök Gyára,amelynek üzemi lapja a"Látómező"Látszerészeti Eszközök_Gyára Üzemi Hiradója.Szilágyi János volt a gyárigazgató a gyár termékeit 35 országba exportálták. Ujabb jelentős állomásához érkezett a Granvisus gyár 1990-ben a rendszerváltás után és az új arculatváltással együtt adta ki a cég a Granvisus Hiradó cimű üzemi lapot 1990-ben a dolgozók tájékoztatására.Felelős kiadó Szabó János igazgató, felelős szerkesztő Mészáros István ,az Alfa Print Nyomdában készült. . Műszaki tájékoztató A Gépipari Tudományos Egyesület és a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Esztergomi Szervezetének időszaki kiadványa . sokszorosított Az ipari fejlesztések során a városban kiemelt szerepet kapott a műszaki értelmiség.Már 1951-ben megalakult a Gépipari Tudományos Egyesület Esztergomi Szervezete,amelynek kezdeményezésére létesült Technika Háza Esztergomban.Az épület egykori izraelita imaház volt,amelyet a Városi Tanács a Magyar Izraeliták Országos Irodájától 1962-ben megvásárolt és a felújitás és átalakitás után itt kapott helyet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ)Esztergom Városi Szervezete 1964-ben. A Műszaki Tájékoztató.GTE Esztergomi Szervezetének időszaki kiadványa ennek a szakosztálynak a szakmai kiadványa volt.Az egykori Technika Házát az esztergomi önkormányzat megvásárolta a MTESZ országos központjától 2006-ban és városi Művelődési Ház kapott helyet benne.

Munkatárs Az esztergomi Petőfi Sándor Művelődési Ház híradója 1964 körül egyetlen szám A Katolikus Legényegylet 1926-ban átadott épületében működött az egyházi ingatlanok államositása után a

Petőfi Sándor Művelődési Ház.Az esztergomi képzőművészek köre,ismeretterjesztő szakkörök, klubbok működtek az intézményben és a gazdag program kínálat igényelte a kapcsoldó sajtó terméket is.Később havonta megjelenő sokszorositott programfüzetet adott ki az intézmény A(ltalános)M(űvelődési)K(özpont) Műsorfűzet cimmel.1974 -től.Ebben a műsorfűzetben egy-két oldalom a szakkörök klubbok irhattak tevékenységükről.Két évfordulós kiadvány jelent meg a Művelődési Ház kiadásában : Jónás László:A húsz éves esztergomi csillagászati szakkör krónikája 1983-ban. Bárdos István:Az esztergomi képzőművészkör története 1986. Az űzemi lapok kozé tartozik még: Életünk. TSZ híradó évszám nélkül UNIKER Híradó évszám nélkül és egy gyereklap,: Szólj esztergomi kisdobosok és úttörők lapja 1983-1984 A rendszerváltás utáni időszaki lapok 1989-től 2011. . Az 1980-as évek végére a szocializmust épitő álom füstbe ment A gazdasági válság mélyült és rendszerváltó gondolatok erősödtek.Ellenzéki csoportok alakultak.Főleg írók vezetésével megalakult aMagyar Demokrata Fórum(MDF), főleg liberális gondolkodók megalakították a Szabad Demokraták Szövetségét az SZDSZ-t az ifjú jogászok pedig a Fiatal Demokraták Szövetségét a Fidesz-t.A hatalmon lévő MSZMP- n belül is válság alakult ki lemondatták Kádár Jánost, átszerveződött a párt Magyar Szocialista Párt néven.Engedélyezték pártok alakulását, Pozsgay Imre az 1956,-os forradalmat népfelkelésnek nevezte, rehabilitálták Nagy Imre miniszterelnököt és az 1989- es újra temetése a politikai rendszerváltás kezdete volt. . 1990-re új demokratikus választást irtak ki. Esztergom az 1990 évi választások előtt Esztergomban is felélénkült a politikai közélet.Dr.Antalics Mihály és dr.Sörös Jenő vezetésével már 1988 végén megalakult az MDF.(Magyar Demokrata Fórum) majd megalakult aSZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) a Fidesz(Fiatal Demokraták Szövetsége),a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) esztergomi szervezete és a Kisgazdapárt is megszerveződött. A választásokra készülődve egyes pártok saját időszakos újságokat adtak ki. Esztergomi Fórum 1990.-től, az MDF helyi szervezetének lapja, szerkesztette.: dr. Antalics Mihály , majd Horváth Zsolt tanár, aki az MDF parlamenti képviselő.- jelöltje volt 1990-ben. Grosics Gyula 1994-ben ,dr.Hargitai Zoltán 1998-ban,dr.Jónás László 2006. Ez Van az esztergomi MSZP(Magyar Szocialista Párt) lapja volt 1990- től az első kiadója Bartha Károly és dr.Gábris József,majd Csernusné Láposi Elza. Az MSZP parlamenti képviselő-jelöltje dr.Haller Zoltán volt 1990-ben és 1994-ben is - ekkor megnyerte a választást ,dr.Tittmann János 1998-ban, és 2002 ,-ben ,amikor is megválasztották képviselőnek, ezt megujrázta 2006-ban is.Winkfein Csaba 2010. Hirharang volt a cime az esztergomi Kereszténydemokrata Néppárt KDNP helyi kiadványának, amelyet Varga Péter(Dénes) szerkesztett, kiadója Nemeskéri Edvin. Földes Vilmos neves grafikus illusztrálta. A lap első évfolyama 1993- ban indult. A párt képviselő-jelöltje 1990- ben Ugrin Emese volt. Az 1994 évi választáskor Latorcai János. ,dr.Balogh Zoltán 1998-ban Esztergomi Tükör

1999 -től a Fidesz helyi lapja,szerkesztette Gulya István. A Fidesz parlamenti képviseló - jelöltje volt 1990-ben Knapp János Pál.,Kaló Jenő 1994-ben ,dr.Latorcai János 1998-ban ,amikor megválasztották, 2002-ben ismét jelölt Fidesz-KDNP ,Meggyes Tamás 2006-ban parlamenti képviselőjelölt Fidesz KDNP és 2010-ben is, amikor megnyeri a választást. Az SZDSZ önálló kiadvány helyett Liberális Klub rendezvényekkel és szórólapokkal kampányolt.1990ben jelöltjük dr.Arató Géza bekerült a parlamentbe. 1994-2010-ig tartott parlamenti képviselőválasztásokon dr.Varga Győző volt a jelöltjük. Az Esztergom és vidéke 1990 március 4-i számában közreadta az első rendszerváltó választás jelöltjeinek névsorát: dr.Nemes Tamás - Hazafias Választási Koalicio Juhász Józsefné - Vállalkozók Pártja Horváth Zsolt - MDF dr.Haller Zoltán,MSZP dr.Arató Géza - SZDSZ Knapp János Pál - Fidesz Sasvári József - Agrárszövetség Csóka Ferenc--Kisgazdapárt Ugrin Emese -' KDNP a második fordulóba jutott: dr.Arató Géza SZDSZ,Horváth Zsolt MDF és Ugrin Emese KDNP.. A parlamentbe dr.Arató Géza jutott be. A tavaszi parlamenti választások után az MDF alakított kormányt Antall József miniszterelnök vezetésével, Köztársasági elnök a pártok egyeztetése alapján az SZDSZ -es Göncz Árpád lett. Esztergomban ősszel az önkormányzati választások eredményeként KDNP többségű képviselő-testület alakult a , polgármester Könözsy László (KDNP) lett. A képviselőtestület tagjai: dr. Ámon György(KDNP), dr.Antalics Mihály (MDF), Balázs László (KDNP), Bánhidi László(KDNP), Brasszai György(SZDSZ-Fidesz), dr.Horváth István(KDNP), Horváth György(KDNP), Juhász Albin(független), Juhász Józsefné(Vállalkozók Pártja), Knapp János Pál( FideszSZDSZ), Kulcsár Márton(KDNP), Kund Ferenc (KDNP),Meggyes Tamás(Fidesz),Miavecz Jenő(SZDSZ),Minczér Kálmán(szlovák kisebbség),Mitter Iván(Fidesz), Nagyfalusi Tibor (SZDSZ), Németh József(KDNP), Nyers Sándor (SZDSZ),Paál Anikó(SZDSZ),ReményiKároly (KDNP), dr. Sinka Gábor (KDNP), (Sipos Imre(KDNP), dr.Sólyom Olimpia(SZDSZ), Szabó Sándor(KDNP), Szóda Ferenc(KDNP), VilmosPéter (KDNP) Önkormányzati közlöny A Városháza időszaki kiadványa 1990-1994 és 1994-1998. önkormányzati ciklusokról készült összefoglaló kiadvány, az önkormányzat négy éves munkájáról.. KÓR -LAP Alapító-szerkesztő és kiadó dr.Osvai László.,Havonta megjelenő lap 1990 -től.Kezdetben a Magyar Orvosi Kamara támogatta, a lapot mai naig is a szerkesztő jelenteti meg. A lap célja a kórházról tájékoztatást adjon a betegeknek, kórházi dolgozóknak egyaránt.Számos interjú jelent meg az orvosokról, a kórház betegellátásáról. 2003-tól anyagi okok miatt a nyomtatott kiadás megszűnt és az újság átkerült az internetre www.ekor-lap.hu néven.Mai napig is rendszeren frissülő online lap. Sajátos műfajként jelentek meg Esztergomban és környékén a hirdetési újságok, amelyek ingyen jutottak el a postaládákba. Az első ilyen hirdetési újság Esztergomban a Fortuna Inform volt 1991 körül indult, majd megjelent a 33-as Piac, az esztergomi székhelyű Kék Duna Rádió-hoz kapcsolódó reklámújság.

Környezetkultúra Hírlevél Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tájékoztatója 1994-től jelenik meg időszakosan. Sokszorosított kiadvány. Kiadó:Szendi Gábor. Érintő az esztergomi központú Relabor Rehabilitációs Célszervezet belső újságja 1995-től 2000-ig havonta, szerkeszti Muzslai Zs. Ágnes, kiadója: dr. Tittmann János, Schiller Kertész Tamás, Tasnádi Sándor, Wieszt Anna. A lap célja volt a több telephelyen dolgozók tájékoztatása. Mi Újság? Esztergomi körkép. Megjelent 2000-ben Esztergomban egy alkalommal az esztergomi MSZP támogatásával.Szintén a párthoz kötődött a 2001-2002-ben kiadott Esztergomi Ujság,amelynek felelős szerkesztője volt Cserna János,aki a 2002-es önkormányzati választáson az MSZP egyik jelöltje volt. Ez Van az esztergomi MSZP lapja első kiadója Bartha Károly és dr.Gábris József, majd Csernusné Láposi Elza. Az MSZP-hez közelálló lap volt 2001-2002-ben kiadott Esztergomi Újság, szerkesztője Cserna János, aki az MSZP önkormányzati képviselőjelöltje is volt. Esztergom 2000-ben ünnepelte ezer éves évfordulóját .A millenniumi hangulat és programok , ünnephez kapcsolodó beruházások összehangolásához létrejött egy civilekből álló társadalmi kollégium is.A készülődésről szóló beszámolókról a HIDFŐ cimű ingyenes időszaki kiadvanyból értesülhettek az esztrrgomiak. HIDFŐ Az esztergomi millenniumi társadalmi kollégium lapja. I.évf.1.sz.1999. június. II.évf. 2000.Alapító főszerkesztő Végvári Vazul OMF.Főmunkatárs Ámon Adrienn, tervezés Szeder II.Balázs, fotó:Balla András, Szánthó Barna,Felelős kiadó:Meggyes Tamás.Megjelenik Esztergom Város Önkormányzata támogatásával.Szerkesxtőség: Pannónia Produkcio Studiális Lapszerkesztés ,Ferences gimnázium Esztergom Bottyán u.10. Esztergomi Riport 2005-2006. társasági-közéleti magazin főszerkesztője Néveri Ferenc Igor. A Budapesti Riport lapcsalád tagjaként jelent meg Esztergomban. Franka. A Temesvári Pelbárt Gimnázium Lapja 1998-2000 Esztergomban 2006 után belső közéleti csatározások indultak a harmadszor is megválasztott Meggyes Tamás polgármester hívei és ellenzői között Az ellenzék internetes közösségként, vagy blogokban nyílvánította ki véleményét, vagy nyomtatott, sokszorosított kiadványban.Az egyik ilyen kiadvány volt az "Esztergomi Válasz" 2008-ban..Több száma is megjelent.

Átkelő az Ister-Granum Eurorégió kulturális folyóirata először 2005-ben jelent meg A4-es méretben ,72 oldal terjedelemben ,szines borítóval.Mind szerzői, mind szerkesztői közelítőleg fele-fele arányban kerültek ki magyar és szlovák területről.Főszerkesztő Bartos Anikó Viktória, Kiadó: Észak-Kelet Régió Alapítvány ,szerkesztősége Piliscsabán van. Muravidék folyóirat Esztergomhoz szorosan kapcsolódó kulturális időszaki folyóirat a "Muravidék", a Pilisvörösváron 1997ben alakult Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadványaFőszerkesztő: Győrffy Sándor..Szerkesztő Ruda Gábor. A Hidlap 2011.03.12.- számában olvashatjuk a Muravidék történetéről; „Ruda Gábor a lap szerkesztője mondta el a folyóirat történetét, küldetésének lényegét. A Pilisvörösváron 1997 decemberében megalakult Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület alapszabályában vállalta a „muravidéki írók mellett nem muravidéki szerzők a Muravidék kulturális eseményeivel, illetve

Szlovéniával foglalkozó írásait megjelentető kulturális folyóirat kiadását”. És mivel „az egyesület a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarság kultúrájával kapcsolatos tevékenységeket végez”, a 2001-től megjelenő Muravidék című folyóirat is követi ezt az elvet, bizonyos értelemben Kárpát-medencei (vagy közép-európai) kulturális fórummá nőve ki magát. Ez visszatükröződik a szerzők hovatartozásából, az eddigi 260 szerző 9 különböző európai országban él.” A Muravidék 2.száma 2002-ben Hidak a Dunán címmel teljes számban foglalkozott az ujjáépult esztergomi Mária Valéria híd

Az internet elterjedésével különböző közösségi portálokon, blogokban fejthetik ki az emberek véleményüket, gondolataikat a mindennapi életről, közéletről, politikáról, egyes személyekről.. Mivel az internetes közösségi portálokon, fórumokban általában álnéven megjelenő személyeket becsmérlő írások nem tartoznak a sajtótörvény alá, ezért a vélemény nyilvánítás szabadsága mellett felmerült az interneten megjelenő írások, fotók, jogi szabályozásának az igénye is.

Felhasznált irodalom Borovszky:Esztergom vármegye.Bp.l910., Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Szerk.Békássy Jenő.Bp.l929. (Homor Imre: Esztergom vármegye és a város sajtója a forradalmaktól napjainkig. 1919-1929.) Bárdos László-Horváth Géza:Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája.Tatabánya,1962. Esztergom évlapjai 1981. (Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URANIA 1828-1833. 77-101 p. Dr.Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926-1946. 104-137 p.) Esztergom Évlapjai 1988.( Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése 1894-1948. 52-99 p.) Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig Esztergom egészségügyének története. 1987. Komáromi ny. 5152 p. Zellinger Alajos:Esztergom vármegyei írók koszorúja.Bp. 1888. Páldi Zoltán: Az esztergomi lokális média és kultúra jelenlegi helyzete. Szakdolgozat 2007., Pifkó Pter: A katolikus egyház hatása Esztergom társadalmi és társas életére.,Pifkó Péter: Emlékkönyv Esztergom Egyesítésének 100.éves évfordulójára. Esztergom, Pifkó Péter: Esztergomi utcák, 1700-1990. Esztergom. 1995. Körösy László:Esztergom.Történeti emlékkönyv.Az 1887-ben kiadott kötet hasonmása. Laskai Osvát Antikvárium, 2008. Tevan: A könyv évezredes útja.Bp. Bodri Ferenc: Apokrif Krúdyról. Kortárs. 2001.45.évf.11.november. Esztergom 1945-1975. Tanulmányok és bibliográfia. Szerk: Gyarmati Lajos,Nagyfalussy Tibor. Kiad: Esztergom Város Tanácsa Művelődési Osztálya, Komárom, 1979., Bárdos István:35 éves az esztergomi képzőművészkör.kiad. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ 1986. valamint az esztergomi városi könyvtárban és a Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött helyi lapok.) .

Szerkesztők életrajza

1828-2011-ig kiadott esztergomi újságok, folyóiratok, időszaki kiadványok szerkesztőinek életrajza

Antalics Mihály,dr. Esztergomi Fórum 1990 szerkesztője.Sz.1941-2011 Orvos,politikus.Esztergomban 1988-ban a helyi MDF (Magyar Demokrata Fórum) szervezet alapítója listáról önkormányzati képviselő 12 évig. Andor György,Isten Igéje 1900; Andor (1898-ig Anhäupel) György (Pest, 1867. júl. 13.-Bp., 1914. dec. 4.): kanonok. - A gimnáziumot Budapesten, Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1885. X. 28: a CGH növ-e. 1891. X. 28: Rómában pappá szentelik, teologia dr. 1892. VII. 3: tért haza, az esztergomi szeminárium filozófia tanára, 1894: prefektusa lett. 1901: érseki titkár, 1905: irodaigazgató., 1906. X. 27: kanonok. 1911: a Vallás és Közoktatási Minisztérium minisztériumi tanacsos; az egyházmegyei cenzúrabizotság elnöke. Tagja volt a Szent István Társulat igazgatói választmányának, s a tudomány és irodalom szakosztálynak. - Főmunkái: A szeplőtlen fogantatás kihirdetésének kulturális jelentősége. Bp., 1904. (klny. a Kat. Szléből) - A tanító teendői a szociális kérdéssel szemben. Uo., 1907. (klny. a Népnevelőből) - 1899-1903: szerk. az Isten Igéje Szentbeszédekben c. folyóir-ot, melyben 1896-tól kiadta sztbeszédeit. - Betűjegyei: A. Gy.; dr. A. Gy. (M. Sion, Kolping). Babocsay János ,Katolikus Nyári Egyetem 1936 szerkesztője.Az Esztergom 1910.42.számában találtak szerint kántor tanító volt Babura László, Isten Igéje szerk.1900..Szül.Taksony, Pest vm., 1874. júl. 19.-Esztergom, 1930. ápr. 17.): kanonok. - Késmárkon, Esztergomban s a bécsi egy-en tanult, 1897. VIII. 26: pappá szent. 1899: teol. dr. Tardoskedden, Esztergomban kp., 1904: az esztergomi szem. tanulm. felügy-je, 1906: tanára, 1911: esztergomi kanonok. 1923: a SZIA I. szako. tagjává választotta. - M: Az örökkévalóság az időben. Krisztus életének kron. Bp., 1899 Babylon és a Biblia. Uo., 1903. - Tanulm. a böjtről. Bp., 1903. (Klny. Hittud. Folyóir.) - Az alkoholizmus és a papság. Temesvár, 1903. -Emléksorok Boltizár pp. gyémántmiséjére. Esztergom, 1904. - A hittudori jogok és kiváltságok. Bp., 1906. Szt József elmélkedések az ő litániája alapján. Esztergom, 1930. Isten Igéje szek.1902-1905. . Bárdos István,dr. Esztergom évlapjai 1979-től szerkeszti ,Egyházak a változó világban, 1991. és 1999-ig több egyháztörténeti időszaki kiadvány társ szerkesztője. Művelődéstörténész. Sz: Battonya, 1945. Esztergomban él 1973 óta. 1973-1989 Esztergom városi tanács közművelődési főmunkatársa. 1989- től 2007-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közgyűjteményi és közművelődési vezető főtanácsosa. Több kulturális egyesület, köztük 1991-2014 között, a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány titkára, 1980-tól a Balassa Bálint Társaság elnökségének, 1996-tól a Szent György Lovagrend lovagja. 1979-2014 között szerkesztő bizottsági tagja, majd főszerkesztője a Balassa Bálint Társaság Esztergom Évlapjai. c. kiadványának. 1990-1999 között Dr. Beke Margittal illetve dr. Hegedűs Andrással szervezője a Nemzetközi Egyháztörténeti konferenciáknak. Dr. Beke Margittal illetve dr. Hegedűs Andrással közösen szerkeszti az előadások írásos változatait tartalmazó köteteket. Rendszeresen publikál Esztergom és a megye más településeinek helytörténetével, egyháztörténetével, képzőművészeti életével kapcsolatos írásokat. Több művelődéstörténeti, helytörténeti könyvet irt, vagy jegyzett társszerkesztőként. Munkáiból: Az esztergomi képzőművészkör története. Esztergom,1986., Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete 1923-1938.Tatabánya. Az esztergomi Belvárosi Olvasókör és Gazdakör Egyesület története. Esztergom, 2001. Kaposi Endre LXX (életmű összeállítás) 2008. Egyházak a változó világban. Bárdos István-Beke Margit (szerk.): Nemzetközi konferencia előadásai 1991., Beke Margit-Bárdos István: (szerk): Magyarok Kelet és Nyugat metszésében. Nemzetközi történész konferencia előadásai Esztergom,1994., Beke Margit-Bárdos Istvá (szerk: Ministerio. Nemzetközi történész konferencia, 1998. Hegedűs András-Bárdos István: Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon. 1999. Hegedűs András-Bárdos István: Hegedűs András-Bárdos István: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt

Bártfay Géza, Szabadság szerkesztője 1895-be a város polgármester helyettese volt. Személye vihart kavart a város társasági életében, amikor az Esztergomi Széchenyi Kaszinó tagjává választották 1893-ban. Az a vád érte, hogy Esztergomot elmarasztaló cikkei jelentek meg a fővárosi lapokban.A kettészakadás előtt álló kaszinó életében Bártfay tagsága adta meg azt a lökést, hogy a tagok közül az egyházi személyek kiléptek és megalakították a Katolikus kört. Bartos Anikó Viktória, Átkelő, 2005. főszerkesztő.Magyar - angol szakon végzett, majd újságíró diplomát szerzett.Piliscsabán él több civil szervezet munkatársa, Az Átkelő folyóirat főszerkesztője. Bayler István, Katholikus Gyermekvédelem 1935 szerk.Az esztergomi Szent Anna templom(kerek templom) első plébánosa 1935-1938. Beer Miklós Belvárosi Harangszó 1997. alapitó szerkeszt Szül.Bp., 1943. jún. 1. megyéspüspök. - 1966. VI. 19: Esztergomban szent. pappá. 1967: Bp-Kőbányán, 1969: Szobon kp., 1970: Márianosztrán plébánosh., 1976-2000: Pilismaróton plébános ,illetve Esztergom Belvárosi templom plébánosa. Az esztergomi hittud. főiskolán 1978,tanár, 1999: a papnevelő. intézet rektora. 2000. IV. Esztergomban sztelték püspökké. - 2003. V. 27: váci megyéspüspök Beke Margit,dr. Egyházak a változó világban 1991.időszaki kiadvány társszerkesztője.Történész, Primási Levéltár igazgatója , nyugdijba vonulása után az Esztergom - Budapest Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottság elnöke, több egyháztörténeti könyvet irt, rendszeresen publikál.Munkáiból: Esztergomi kanononok 1900-1985.Unterhatching,1989.,Egyházam és hazám.Mindszenty József hercegprimás szentbeszédei.I-III.1945-1948.Szerk.bev.sajtóalá rendezi Beke Margit,1991., Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637.Bp.1994. Esztergomi érsekek 1001-2003. Bp.2003. ,elinditja és szerkeszti a "Strigonium Antiquum" periodikát. Társ szerkesztő Bárdos Istvánnal az 1991-1998 között rendezett nemzetközi történész konferenciák elöadásainak köteteinél.Egyházak a változó világban,1991., Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán.1994., Ministerio,1998. Bencze Csaba Attila ,Esztergom és vidéke 1987. A lap indulásakor főszerkesztő,-helyettes, majd főszerkesztő 1996 januártól 2006 decemberig.21 évig.Történész,levéltáros, újságíró a KomáromEsztergom Megyei Levéltár igazgató-helyettese.,majd az esztergomi önkormányzat tulajdonában lévő vargyasi(Románia)Dániel kastély ügyvezetője. Boér Miklós Esztergom Ősrégi Szemináriuma 1942 szerkesztője..Szemináriumi tanár Bolkó Béla, Esztergom 1910 szerkesztő.Karkáplán. Bukovics Krisztián Hidlap 2003, főszerkesztője (Szül.1979,Parkany Nitriensky,Slovakia)Esztrgomi Vitéz János r.k.Tanitóképző Főiskola.,Pályakezdő.újságíróként a lap 2003 évi indulásától a Hidlapnál van.Főszerkesztő 2008-tól. Csajka Ernő,dr. Esztergom 1901 jan-nov szerkesztője szemináriumu tanár Esztergomban. Több katolikus tankönyv és kiadvány munkatársa. Cserna János Esztergomi Újság 2001-2002 2002-ben a helyi MSZP egyik önkormányzati képviselőjelöltje volt Dénes Aladár dr,Pardon 1905 ,Esztergomi Lapok 1905, Esztergom és vidéke 1911 Esztergomban született 1880-ban. jogot tanul.Munkái: Vademecum. (Fölvéve a Jogi Zsebkönyvek gyűjteményébe) 1904. II. kiadás 1907. - Perjogi Lexikonok gyűjteménye. I. köt. A polgári perrendtartás lexikona. 1907. II. köt. A bűnvádi perrendtartás lexikona. 1908.Ezenkivül szerkesztette az Esztergomban megjelenő

"Pardon" című képes élclapot. (megindult 1905 dec.. 31-én, megszűnt 1906 ápr. 15-én); továbbá 1905 jan. 1-től az "Esztergomi Lapok" helyettes szerkesztője volt. Deső Győző Esztergomi Nyaralók Lapja 1939.szerkesztője. nem találtam életrajzi adatot Dvihally Géza, hírlapíró Esztergom és az Esztergomi Friss Újság szerkesztője1878-ban született Érsekújváron, tartalmas hirlapírói és politikusu életútját 1945-ben fejezte be Budapesten. A négy elemi elvégzése után tanulmányait magánúton folytatta. 1902-16 között az Esztergom c. lap munkatársaként dolgozott. Kiküldött tudósítóként 1905-ben részt vett a Szocialista Internacionálé brüsszeli kongresszusán. 1907-ben megalapította Esztergom első napilapját, az Esztergomi Friss Újságot, melynek 1919-ig kiadója és szerkesztője. 1919-ben a budapesti Alkotmány, 1921-től 1926-ig a budapesti Keresztény Szociális Szakszervezeti Lapok belső munkatársa. Székesfehérváron 1925. november 8-án megindította a Fejérmegyei Hírlapot, és 1926. június 6-ig az újság főszerkesztője és felelős kiadója. A lap a Fejérmegyei Napló ellenlapjaként jelent meg, a városi közigazgatást támadó írások ellensúlyozására. 1926-ban indította el a Keresztényszocialista Könyvtár c. könyvsorozatot, melynek első füzete Székesfehérváron jelent meg. 1935-től 1944-ig a Jövőnk c. lapot szerkesztette. Jelentős közéleti tevékenységet folytatott. 1919-44 között a Magyarországi Keresztényszocialista Párt főtitkára, a Magyar Keresztényszocialista Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének főtitkára, a Keresztényszocialista Országos Szakszervezetek Szövetségének titkára, a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének tanácstagja. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőjelölt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben. 1938-ban részt vett az Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében. Politikai írásai mellett versei, elbeszélései jelentek meg a korabeli lapokban és jelentősek Esztergommal kapcsolatos helytörténeti dolgozatai. Álnevei: Fidibus, Ipse, Kuruc Féja Dávid, Lyza. Betűjegyei: (dg), (Dy) Endrődy Géza Magyar Csendőr"Királyért és hazáért" szakismereti és szórakoztató közlöny1896.szerkesztő Endrődy Géza (kis-endrédi), (szül. 1851 Tar - 1900). Középiskoláit Kézsmárkon végezte, mire 1872-ben a m. kir. honvédséghez lépett be s a pozsonyi tisztképző tanfolyam, majd a Ludovica akadémia elvégzése után 1874. nov. 1. hadnagy lett; de már 1875. decz. a tettleges szolgálatból, hogy feldeggi Fellner Etelkával egybekelhessen, kilépett és Vecseklőben (Nógrádm.) telepedett le, hol 1883. máj. 15-ig mint körjegyző működött, midőn az akkor alakult m. kir. csendőrséghez kérte beosztását, hova ő felsége által, régi rangjának megtartása mellett kineveztetett és előbb Szegeden, majd Verseczen és 1888. nov. óta Miskolczon él hivatásának; főhadnagygyá 1886-ban neveztetett ki.Később Szegeden,Versecen Tatán teljesit szolgálatot és ír a lapokba .Igy jut el Esztergomba is.Nyugdijazása után 1895 végén költözhetett a városba, ahol Magyat Csendőr cimmel lapot alapit.Magyar katonai irálytan c.könyvét Gerenday József nyomtatta.1896- ban aktiválják ismét és Budapestre költozik Etter Jenő Huszonhatos Bajtárs 1937-39 szerkesztője.(Esztergom, 1897. július 30.–1973. szeptember 16.) jogász, mezőgazdász, Esztergom polgármestere volt a második világháború alatt. Édesapja Etter Ödön, több más tisztség mellett a városi képviselőtestület tagja, a Széchenyi Kaszinó elnöke, az Esztergomi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója volt.Etter Jenő öt gyermek közül a legidősebb volt, 1897-ben Esztergomban született. 1915-ben a bencés gimnáziumban tett hadiérettségit. A tisztiiskola elvégzése után az orosz fronton teljesített szolgálatot. Lengyelországban megsebesült, életben maradását lengyel parasztoknak köszönhette. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián és a Kereskedelmi Akadémián diplomázott, a katonai szolgálat után doktorált a jogi egyetemen, ezután kinevezték Esztergom főügyészévé. 1933-ban jelent meg az „Esztergom a magyar fürdőkultúra szolgálatában” című műve, 1938-ban pedig „Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje 18371937. 1941. január 20-án lett a város polgármestere, miután öt induló jelölt közül megválasztják. Városfejlesztési elképzelései közül megvalósult a Levente Egylet csónakházának felépítése, illetve a tűzoltósági eszközök beszerzése. Lengyelország német lerohanása után lépéseket tett a honvédelmi

miniszternél, egykori bajtársánál, és az esztergomi tiszti üdülőt a menekült lengyel tisztek rendelkezésére bocsátotta. (A városban ma is jelen van a lengyel kisebbség.) Segített abban, hogy közel 50 ezer lengyel állampolgár külföldre menekülhessen, a hazai menekülteknek is hatósági védelmet biztosított. Emellett kiállt a városi zsidóság védelmében is. Esztergomban még nem volt gettó és az élelmiszer-jegyek ugyanúgy jártak a zsidóságnak, mint a többi állampolgárnak. Etter nem vizsgáltatta felül a virilis listákat, az iparengedélyek felülvizsgálatát korlátozta, és tiltakozott a zsidókat sújtó intézkedések ellen. 1944-ben azonban alispáni utasítást kapott 69 zsidó család, (398 esztergomi és 138 környékbeli lakos) elkülönítésére. Ezt saját házuk kijelölésével oldotta meg a polgármester, de kerültek esztergomi zsidók a párkányi gettóba is. Az orvosi ellátó és elkülönítő helységek hiánya adott okot az időhúzásra és a menekülésre. Intézkedései miatt feljelentették a Belügyminisztériumnál és a gestapónál. 1944 júliusában megfosztották polgármesteri hivatalától, áthelyezték Máramarosszigetre polgármesternek, azonban ő ezt visszautasította, és nyugdíjba vonult. Ezzel egyidőben a városban megkezdődtek az első deportálások.A deportálástól úgy menekült meg, hogy barátai közbenjárásával azonnali katonai behívót kapott. 1945-ben tért haza orosz hadifogságból. Ekkor kérelmezte visszahelyezését, de ezt elutasították. Ezután ügyvédként praktizált, de az 50-es években az ügyvédi kamarából is kizárták. Portásként alkalmazta egy régi zsidó ismerőse, azonban ekkor is állandó rendőri megfigyelés alatt állt egészen 1957-ig. 1973-ban hunyt el. Fábián János :Isten Igéje Szentbeszédekben szerkesztője1875. Szül.Sirák, Hont vm., 1832. jan. 20.-Pozsony, 1919/27 között): kanonok. - 1855. III. 14: pappá szent. Nagyölveden. Az esztergomi szeminárium h. spirituálisa és tanára. 1862: Esztergom-Víziváros,plebanos 1880: Érsekújvár plebanos. 1882. , 1907: pozsonyi kanonok. 1875-80: szerkeszti. az Isten Igéje c. lapot. Cikkei 1853-tól jelentek meg. -néhány : Felelet egy 11 éves levélre, megküldve egy m. honi helvét hitvallású atyafinak. Esztergom, 1869. - A vatikáni szent zsinat... szentbeszédekben. 1-3. füz.határozatok. Esztergom, 1877. - Érsekújvár hajdan és most. H.n., 1888.Esztergom, 1896. - A pelikán és édes Üdvözítőnk. Pozsony, 1913. 88 Fekete Rezső, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1912 szerkesztője Komárom-Esztergom vármegye aljegyzője volt Filemon Béla Esztergom és vidéke 2011 online folyóirat www.evid.hu alapító-főszerkesztő (Szül.1969) Tanulmányai;Esztergomi Vitéz János r.k.Tanitóképző Főiskola.A 2007-ben ismét megszűnt Esztergom és vidéke című lapot Kőrösy László 1879-ben alapitott lapjaként inditotta ujra ezuttal korszerű internetes kiadásban időszakosan frissített online társadalmi és kulturális folyóiratként. Fonyó János Nőgyógyászat és szülészet haladása 1917 alapító-szerkesztő. Budapesti nőgyógyász akit 1917-ben az esztergom -tábori hadifogoly táborba helyeztek orvosnak Neki volt köszönhető,hogy sikerült megfékezni a táborban kitört tifusz járvány és a betegség nem jutott ki a városba. Fraknói Vilmos, Új Magyar Sion 1870 szerkesztője Fraknói (1874-ig Frankl) Vilmos (Ürmény, Nyitra vm., 1843. febr. 27.-Bp., 1924. nov. 20.): választott püspök, történetíró. -Apja Frankl Sándor uradalmi orvos. Nagyszombatban és Esztergomban tanult, ahol megkeresztelkedett, a bölcseletet és a teologiát 1862: Pesten végezte. 1864: bölcs. dr. és tanár a nagyszombati érs. főgimn-ban. 1865. VII. 23: pappá szentelték. az esztergomi papnevelde tanára lett. 1870. V. 25: a MTA l., 1873. V. 21: r. tagja, 1873: a II. o. titkára, 1879. V. 22: főtitkára, 1889. V: másodelnöke, 1892. V. 5: ig. tagja, 1907. V. 1: tb. tagja. - 1878. III. 24: nagyváradi kanonok, 1900: szentjobbi javadalmas apát. 1897-1915: a múz-ok és kvtárak orsz. főfelügy-je, 1903: a Kisfaludy Társ., 1916: a SZIA II. szako. tagja. A magyar történelmi kutatások elősegítésére Rómában megalapította a Magyar Történeti Intézetet. Főként a 15-16. sz. m. tört-tel foglalkozott.

Gábriel István, Esztergom szerkesztője 1919.(Szül.1894 Esztergom- ?)Tanítói oklevelet szerez.Husz éves korában tör ki az I.világháború,bevonul és 26 havi frontszolgálatot teljesít bronz vitézségi érmet és Károly csapat keresztet kap.1918-ban leszerel és bekapcsolódik az esztergomi közéletbe, társadalmi és keresztényszociális mozgalmakba.A Tanácsköztársaság idején átvette az Esztergomi Friss Újság szerkesztését, a kommün bukása után az"Esztergom" felelős szerkesztője. 1930-ig.Népiskolai tanító, a Szent Imre utcai iskolában.Az 1949 évi iskolai államositás idején iskola igazgatóként a szülőket próbálta nyugtatni(Esztergom évlapjai 1988.357 p.) Gerenday József,Esztergomi Lapok 1892. szerkesztő 1893-tól..(Szül.1864-1922)Hunnia néven alapított nyomdát 1893-ban.Esztergomban és kiadóként saját újságot is alapított ePerényi Kálmánnal, amely1910ig jelent meg.Lukács András a Lex Gerenday cimű könyve megírásához kikutatta a Gerenday család történetét.Ebből kiderül hogy az esztergomi nyomdatulajdonos Gerenday József felmenője volt a budapesti Füvészkert első igazgatója és Gerenday György,(1855-1922), az első sporttörvény a lex Gerenday megalkotója.Gerenday Rozika(1868-1926) Perényi Kálmán felesége.Perényi Kálmán Maróthy Dezső álnéven volt az Esztergomi Lapok alapitó -szerkesztője 1892-ben. Gianits József Katholikus Gyermekvédelem szerk.1938 (Dombóvár, Tolna vm., 1914. aug. 4.-Visegrád, 1994. márc. 5.): kanonok. - Az esztergomi bencéseknél éretts., a teol-t a Pázmáneumban végezte, teol. dr. Esztergomban 1939. II. 26: pappá szent., a Szt Anna-tp-ban és Vízivárosban kp., 1940: Serédi prím. szertartója és levtáros, 1941: hittanár és tanfelügy. is. 1946-69: Tokodon plnos, közben 1948-49: és 196369: az esztergomi Hittud. Főisk. teol. tanára. 1960: fősztszéki bíró, 1969: visegrádi plnos, 1977: telki c. apát. 1979. II. 4: esztergomi mesterknk., 1982: honti főesp. -Tokodon fölújíttatta a tp-ot, Visegrádon a temetőt és a kpnát. A főegyhm. állandó cenzora. - M: Bibliai tört-ek. Esztergom, 1944. - Kat. hittan. Uo., 1944. - Erkölcstan. Uo., 1944. -Hitelemzéstan. Uo., 1944. - Az esztergomi Katolikus Gyermekvédelem c.qközl-nek 1941. I-1943. X: szerk-je. . Gianone Egon Katholikus Gyermekvédelem Szerk.1935.(Szül.Bp., 1910. jún. 20.-Bécs, 1999. nov. 6.): pap, rektor. - 1928: éretts., esztergomi egyhm-s kispapként a bécsi →Pázmáneum növ-e lett. A teol. mellett folytatta már 10 éves korában megkezdett zenei tanulmányait. Serédi Jusztinián érs. 1933. VII. 16: a Pázmáneum kápolnájában szentelte pappá. - Drégelypalánkon (Hont vm.), 1933. X: Nagymaroson káplán., közben letette utolsó szigorlatait és 1935. VI. 3: Bécsben teol. dr. XII. 1: az esztergomi szeminárium fundamentális tanára. - 1940. III. 29: a Pázmáneum vicerektora. 1948: hontalanná vált, mert a m. hatóságok elutasították útlevélhosszabbítási kérelmét. 1951: osztrák állampolgár. A bécsi érs. bíróság jegyzője, bírája (1998-ban is!), majd ügyésze. Alkalomszerűen segített Au-ban, Svájcban, No-ban a m. menekültek lelki gondozásában. A 60-as években az Österreichisches Biographisches Lexikon munk. m. egyh. személyek életrajzaival. →Lepold Antal rektor halála után 1971. V-1987: a Pázmáneum rektora, mint ilyen 1971. X. 23-1975. V. 6: Mindszenty bíb. vendéglátója. 1987. V. 16: pápai prelátus. XI. 11: a bécsi Stephanus-Haus papi otthon lakója. 1998: a bécsi Szt István dóm tb. knk-ja - 1969: a Szt Lázár Lovagrend nagykeresztjének birtokosa, a Gesellschaft der Musikfreunde és a Societa Dante Alighieri comitato di Vienna társ-ok tagja. - 1938. IX-1940. III: a Kat. Gyermekvédelem szerk-je. Hitbuzgalmi, társad. és cserkész témájú cikkei a Magyar Sion, Katolikus Szemle, Teológia, Religion-WissenschaftKultur, Szolgálat, Magyar Nemzet, Amerikai Magyarok Vasárnapja c. lapokban. s.k. Gróh József , Esztergom és vidéke szerkesztője, ügyvéd.(Szül.1883 Esztergom-1969 Esztergom).1915től az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Bank ügyvezető igazgatója, majd elnökigazgatója, majd elnöke volt. Az 1920-as évek elejétől 1949-ig az esztergomi főegyházmegye ügyésze lett.1947. augusztusában csatlakozott a Slachta Margit vezette Keresztény Női Táborhoz, s 1947. augusztus 31-én annak listáján jutott mandátumhoz.Mindszenty bíboros letartóztatása után 1949 márciusában őt is elfogják és a Matheovics-Gróh-Kisházi koncepciós perben börtön büntetésre itélik teljes vagyon elkobzással .Szabadulása után 1953-ban Dömöst jelölik ki kényszerlakhelyül.1965-ben költözhetett vissza

Esztergomba, ahol 1969-ben hunyt el.Visszaköltözésekor a Széchenyi téren egykori házával szemben levő épületben kapott egy kis udvari lakást. Gulya István Esztergomi Tükör 1999, Hidlap 2003 ( megbizott főszerkesztő ),Esztergom és vidéke 2007 szerkesztő..(Szül.1969. Miskolcon.)Tanítóképző főiskolát végez,újságíró: Sansz, Cinema, Unit, Figyelőnet, Port, Pesti Műsor, Hídlap Meggyes Tamás polgármester mellett sajtoreferens.. Győrffy Sándor Muravidék főszerkesztője 2001 (Szül.1951.Kapolcs)4. 1975 óta foglalkozik művészetekkel,kisérleti szinház és film performance,mail art,fotó egyedi és sokszorositott grafika,szobrászat,installáció és térberendezés.1991 óta nemzetközi művészeti fesztiválokat szervez. Haan Rezső ügyvéd,Esztergami Ujság,Esztergomi Közlöny,Esztergomi Lapok,Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja szerkesztője, (. Szül. 1838. febr. 28. Kis-Turon Hont megyében - ?)Gimnaziumi tanulmányait Esztergomban és Selmecen végezte majd jogot tanult Pesten. Ügyvédi gyakorlatra BalassaGyarmatra ment, hol az irodalommal kezdett foglalkozni. 1861-ben Hont vármegye másod-, majd két hónap mulva első aljegyzője lett. Az alkotmányos élet megszüntével hivataláról leköszönt és Esztergomba ment, hogy egészen az irodalomnak éljen; az Esztergomi Ujságnak főmunkatársa lett és 1864-ben a lap szerkesztését is átvette. Esztergom vármegye tiszteletbeli főjegyzője és a központi választmány jegyzője volt. Írásai több fővárosi lapban is megjelentek,így a Divatcsarnokban, Képes Családi Lapok-ban, Pesti Hölgydivatlapban, Vasárnapi Újságban és a Fővárosi Lapokban. Esztergomban 1863-ban jelent meg önálló műve "A legszebb idők emléke" címmel.Haan Rezső 1865 év végéig szerkesztette az Esztergami Újságot. Esztergomi Közlöny alapító szerkesztője, Esztergomi Lapok, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja szerkesztője.központi választmány tagja s jegyzője volt. Miután birtokának kezelése minden idejét igénybe vette, a lap szerkesztésével felhagyott, de irodalmi tevékenységét tovább is folytatta. Hajdú György, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1940 szerkesztő,Hajdú György vármegyei közigazgatásban dolgozott.Esztergom vármegye aljegyzője 1940--től Esztergom város polgármestere 1945.05.16.-1946.07.17 Halmos Ignác Isten Igéje szentbeszédgyűjtemény szerk.1896. Halmos (1883-ig Homák) Ignác (Apátszentmihály, Pozsony vm., 1853. júl. 13.-Esztergom, 1931. júl. 15.): kanonok. - A gimnáziumot Nagyszombatban, a teologiát a Pázmáneumban végezte 1876. VII. 16: pappá szentelik. Nagyévárdon, 1877: Szárazpatakon, 1878: Modoron kp. és tanítóképzői hitokt. 1880: Esztergomban káplán., 1882: a szemináriumi prefektus, 1888: a lelkipásztorkodástan, 1892: a hitoktatástan tanára. 1894: h. rektor. 1898: a nagyszombati kanonok és városplébános, 1916. II. 29: esztergomi mesterkanonok, 1915–28: az esztergomi szeminárium rektora. - Nagyszombatban helyreállíttatta a Szt Miklós-tp-ot, a 246.000 aranykoronás költségek nagy részét, az esztergomi szeminárium renoválásának 164.000 K-s költségét egészében fedezte. Harmai Gábor Belvárosi Harangszó 2008. Született Szeged, 1970. március 7. Szentelték Esztergomban 2000. június 17. Ösztöndíjas Rómában a Pontifició Universita Gregorianán 2000-01. Káplán Bp. XIII. Árpád-házi Szent Margit plébánián 2001-02. Érseki titkár 2002-03. Tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, az esztergomi szeminárium prefektusa 2003-2008. Plébános Esztergom-belvárosi Szent Péter és Pál plébánián 2008. augusztus 1-től. Ellátja az esztergomi Vaszary Kolos kórház lelkészi teendőit is 2010. augusztus 1-től. Oldallagosan ellátja az Esztergom Vízivárosi Loyolai Szent Ignác plébániát 2010. augusztus 1-től, valamint a Pilisszentléleki Szent Lélek plébániát 2012. augusztus 1-től. Hóka Imre Esztergom Érseki Viziváros Tudósitója 1936. szerkesztő.- kiadó (szül. Bajcs, Komárom vm., 1901. márc. 1.-Bp., 1973. máj. 1.): plébános. - 1925. VI. 21: pappá szentelik., Balassagyarmaton káplán.,

1925: Budapesten a Szt Gellért Kollégium tanulmányi felügyelő és hittanár, 1929: a gellérthegyi kápolna lelkésze, 1931: Bp-Tisztviselőtelepen, 1932: Bp-Józsefvárosban kp., 1935: Esztergom-Vizivárosban plébános, 1936-46: Dorogon bányalelkész, 1936-40: az AC érs. titkára, 1937: érs. tanácsos, 1946 k. letartóztatták, a bpi Gyűjtőfogházban és Vácott raboskodott, 1955. X: egyéni kegyelemmel szabadult. BpHerminamezőn plébános - Munkái: Vasárnapi harangszó. 1-2. köt. Vác, 1928. (újból 1 köt-ben 1935, 500 pld.) - Szt Imre emléke. (6 konferencia) 1-6. kiad. Bp., 1930. - Korunk vándora és a katolicizmus. Konferenciák. 1-2. kiad. Uo., 1930. - Ünnepi harangszó. Uo., 1934. - Májusi harangszó. Vác, 1935. 1934. IX. 18-1935. II: az Új Utakon szerk-je. . Homor Imre, Esztergom szerkesztője.1931 (Szül. 1887. Esztergom,- ? ) Tanítóképző intézeti tanár,, főegyházmegyei főtanfelügyelő,a Balassa Bálint Társaság főtitkára, az Országos Gáronyi Géza Irodalmi Társaság tagja és több más egyesület tagja. Az„Esztergom" c. lapban már 1905-ben mint tanítónövendék kezdett irni. 1907-ben az „Esztergomi Friss Ujság" munkatársa,1913-ban az „Esztergom és Vidéke" belső munkatársa lett. Közben a másik két lapba is állandóan dolgozott. A forradalom alatt felkérésre elvállalta az „Esztergomi Friss Újs-ág" szerkesztését és ezt 1919. február 15-ig, a legválságosabb időkben végezte. A kommün után az „Esztergom" c. politikai napilap főszerkesztését és kiadását vette át. Tanítóképző intézeti tanár több helyi és országos egyesület tagja. Iskolai tankönyveket és két tanítói vezérkönyvet írt és több alkalmi kiadványt szerkesztett. Dr. Lepold kanonokkal meg­írta az „Esztergomi Kalauz"-t. Horák Ede, "Esztergom" szerkesztője 1899.-1900. (Szül. 1875. máj. 18.-1916 előtt): káplán. - 1897. X. 10: pappá szentelik., székesegyházmegyei karkáplán. Esztergomban. - 1899. VII. 9-1900. XII. 31: az Esztergom szerkesztője. Hornig Károly, Irodalmi Értesitő 1874.szerk Hornig Károly, báró (Buda, 1840. aug. 10. – Esztergom, 1917. febr. 9.): bíboros, veszprémi püspök, az MTA ig. tagja (1912). A pesti papnevelőben hallgatott teológiát. 1862-ben szentelték pappá. 1862-től 1866-ig a bécsi Augustineumban folytatta tanulmányait. Hazatérve a pesti papnevelőben tanulmányi felügyelő és egy.-i teológiai tanársegéd, 1870-től ny. r. tanár. 1878-ban esztergomi kanonokká és a prímási hivatal ig. -jává nevezték ki. 1888-tól veszprémi püspök, 1912-től bíboros. A kat. sajtóban számos egyháztörténeti és vallási kérdésekkel foglalkozó cikke jelent meg. 1873-tól 1878-ig szerk. a Religio c. egyházi folyóiratot. Kiadta Padányi Bíró Márton püspök 18. sz.-i naplóját (1903). – F. m. Veszprém múltja és jelene (Veszprém, 1912).. Horváth Ferenc Magyar Sion 1887 szerkesztő (Szül. Répcesarud, Sopron vm., 1851. okt. 16.-Esztergom, 1924. máj. 18.): rektor. - A gimnáziumot Esztergomban végezte. 1872. XI. 7: a CGH növendéke lett. 1877. V. 26: pappá szentelik. 1878. VII. 31: tért haza, Pozsony-Virágvölgy káplán. Az esztergomi szemináriumban 1879-től tanár, 1903: kanonok. és a papnevelde. rektora. 1907: c. apát, 1916: sasvári főesp. - A M. Sionba, melynek egyik szerk-je volt, cikkeket írt, részben Pannonius álnéven. Horváth Zsolt, Esztergomi Fórum 1990 szerk.szül.1931 Szerencsen.Esztergomban a Dobó Katalin gimnáziumban angol nyelvet tanított.1990-ben az MDF parlamenti képviselő-jelöltje volt. Iványi Pám István,Esztergom és vidéke 1911.aug.31-1911 oktoberig Varsányi Ignáccal közösen szerkesztette a lapot (Esztergom és vidéke 2006.51-52.sz. Bárdos-Horváth:Komárom megyei lapok és folyóiratok bibliográfiája tévesen Iványi Pál Istvánt ir) Gyermekként állitólag Oroszországból került Budapestre,ahol Iványi nevű lakos fogadta örökbe és a Pám név összekapcsolásával jegyezték be keresztneve Márkus volt,de a katolikus hitre téréskor kapta az István nevet.Esztergomban reáliskolai tanár volt. 1911-ben szerkesztette az Esztergom és vidékét.Az első világháború idején külföldön van, onnan

visszatérve Esztergomba az 1919-es Tanácsköztársaság idején felajánlja szolgálatait a kommünnek, amiért 1921-ben állásvesztéssel büntetik (Komárom - Esztergom egyelőre egyesitett vármegyék multja és jelene, Komárom-Esztergom vármegyék újjáépitése Trianon után) Jagicza Lajos ,Isten Igéje 1883 szerkesztő Jagicza Lajos László, OSB (Fadd, Tolna vm., 1833. jún. 5.-Celldömölk, 1911. nov. 4.): gimnáziumi tanár, perjel. - Iskoláit Pesten, Kaposvárt és Pécsett végezte. 1851. IX. 11: lépett a rendbe. Pannonhalmán, 185458: a pesti tudegy-en teol. hallg. 1854. X. 5: fog-at tett, 1858. VII.1860:tanár,teol.Pannonhalmán Komáromban gimn. tanár (1867: a pesti tudegy-en termtani és mennyiségtani tanárvizsgát tett),gimnáziumi tanár, 1873: Ravazdon lelkész, 1895-1906: Dömölkön jószágkormányzó, 1901-10: perjel, 1904-05: házgondnok is, 1910: nyugdíjas. - Munkái: Hitelemző beszédek. Zollner E. János után szabadon.átdolg.1-4évf. Esztergom,1878-1882.Az igazság. Népszerű értekezések. Montefeltrói Ágoston után ford.U.o. 1890. - Jézus Krisztus és a keretesztény igazság.után ford. Uo., 1890. - Az ultramontánok. Korregény. Bolander Konrád után ford. Uo., 1891. - Így éljetek! Tanácsok és utasítások egészségesek és betegek számára. Írta Kneipp Sebestyén. Ford. Uo., 1890. -Esztergomban 1883-94: az Isten Igéje szerk-je. - Álnevei és betűjegye: F.L. (Idők Tanúja, Isten Igéje, M. Állam, M. Korona); Faddi Lajos (uo.); Jánoki Lajos (uo.) Jócsik Lajos,dr. Népakarat 1945 alapitó-szerkesztő (Érsekújvár, 1910. május 4. – Esztergom, 1980. december 31.) jeles közgazdász, szociológus, író és politikus.Igazi sokoldalú egyéniség, számos szakmai publikáció és tanulmány mellett regényeket is írt, és jelentős alakja volt a II. világháború utáni magyar politikának. Bátran nevezhető a mai kor egyik új tudományága, az ökológia előfutárának. 1971-ben megjelent Az öngyilkos civilizáció - A levegő és a víz szennyeződése, a talajerő pusztulása c. műve a maga nemében az első a magyar szakirodalomban. Nemcsak a hazai környezetvédelem úttörője, de nemzetközi viszonylatban is az elsők között ismerte fel az emberiség környezet-átalakító tevékenységét és ennek veszélyeit. Ahogyan Jócsik Lajos fogalmazta meg egy könyvében: célja „időben kiáltani”, hogy még visszafordíthassuk a javában zajló környezetpusztítást. Gyerekkorát Érsekújváron a felvidéki városban és környékén élte - szerető családban, de állandó anyagi problémák között. Még csehszlovák állampolgárként Párizsba került egyetemre, így a francia tudományosság és kultúra követeként is számon tarthatjuk. A párizsi évek után Prágában folytatta jogi tanulmányait, amelynek végeztével doktori címet szerzett.Mivel határon túlra került magyarként szlovák és cseh környezetben is élt, több kultúrában is otthonosan mozgott. Jórészt ez tette számára lehetővé globális, a nemzeti gondolkodásmódon túlmutató világnézetét. Amikor az I. bécsi döntés értelmében 1938 őszén a Felvidék magyarlakta részei Magyarországhoz kerültek, Jócsik is magyar állampolgárrá vált, de a baloldali Sarló mozgalomban kifejtett tevékenysége miatt hamarosan persona non grata lett. A rendőrség le is tartóztatta, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Emellett vagy ennek ellenére öntudatos magyar volt, első kötetét Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz éves kisebbségben (1939) c. művét Babits Mihály Baumgartner-díjra javasolta. Ebben a művében a két világháború közötti Csehszlovákiában élt és elnyomott magyarság problémáiról írt, önéletrajzi elemekkel átszőve. A Felvidékről települt át Piliscsabára, majd Budapesten élt. Élete alkonyát javarészt Esztergomban töltötte, és itt is hunyt el 1980-ban, szilveszter éjjelén. Szellemileg és mozgalmilag a népi írók köréhez kötődött, azon belül is a Nemzeti Parasztpárthoz. Az 1943-ban megrendezett, híres szárszói konferencia egyik nagy figyelmet keltett előadója volt. 1945 és 1948 között a Nemzeti Parasztpárt budapesti titkára.Esztergomban 1945 áprilisban indit Népakarat cimmel lapot, amelyet elfoglaltsága miatt két hónap után megszűntetett Pártja színeiben 1945-ben Győrből bejutott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az 1945-ös választásokon a Komárom-Esztergom megyei listáról került a törvényhozásba. Mint „felvidéki szakértőt”, a Benes által kikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere végrehajtásának hálátlan feladatát rótták ki rá: kormánybiztossá nevezték ki 1946-ban. A kormánybiztossággal egy időben parasztpárti politikustként a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium államtitkára lett. A feladat

nem volt idegen számára, mert Párizsban szövetkezeti ismereteket is tanult. A finn és dán szövetkezési formákat tartotta követendő példának, ez azonban összeegyeztethetetlen volt az itthon bevezetett kolhozrendszerrel.. 1949-ben egy Rákosi Mátyással folytatott vita után minden politikai és közéleti rangjáról le kellett mondania, vagyonát elkobozták. A Rákosi-diktatúra idején nemkívánatos személyként bujkálnia kellett, és szakíróként is háttérbe szorult. Később rehabilitálták, így munkái a nyilvánosság elé kerülhettek, de mindvégig azzal vádolták, hogy "nyugatra kacsintgat". Írásai nem egyszer évekig porosodtak hozzá nem értők fiókjaiban. Így történhetett meg, hogy Európában elsőként körbejárt témakörben megírt művének, Az öngyilkos civilizációnak kiadását addig húzták-halasztották, hogy Fritz Bade időben később elkészült Versenyfutás a 2000-ik évért című könyve hamarabb került magyar fordításban a hazai olvasóközönség elé, és aratott nagy sikert.A folyamatos mellőzés és elhallgattatás ellenére töretlenül hitt az általa képviselt értékekben és nézetekben. Formátumára és népi-nemzeti elkötelezettségére jellemző, hogy a megalázó munkakörnek szánt „szervestrágyázási” megbízatásból is a maximumot tudta kihozni. Nemcsak a problémák kulturált megoldását segítette, hanem egy új tudomány megalapítója is lett hazánkban. Túlzás nélkül megállapítható, hogy jelentős személyiség volt, amire politikai karrierjénél is fényesebb bizonyítékul szolgálnak művei. Mindazonáltal életútjáról és munkásságáról a mai napig is kevés ismeret áll rendelkezésre. Életműve szinte feldolgozatlannak és ismeretlennek mondható, bár jelentőségét egyre többen kezdik felismerni.2000-ben a Környezetvédelmi Világnapon, halálának 20-ik évfordulóján Jócsik Lajos emlékkonferenciát rendezett az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület.Esztergom önkormányzata 2007-ben Dr.Jócsik Lajos dijat alapított a környezetvédelmi tevékenység elismerésére. Keményfy Kálmán Dániel, Esztergom hetilap alapitó szerkesztő plébános, (Szül. 1866. aug. 11.Esztergom, 1935. aug. 21.): plébános, író. - A gimnáziumot Nagyváradon, felsőbb tanulm-ait Budapen végezte. majd belépett a marianus ferences rendbe. Nagyszombatban, Esztergomban és Pozsonyban tanult 1889. IX. 21: pappá szent., majd a pozsonyi rházba került. 1895: világi pap lett, Budaörsön káplán., majd az esztergom-vízivárosi r.k. leányisk. hitoktatója, 1896: 1912-től vízivárosi plébános. - Munkáiból: Történeti tanulmányok. Székesfehérvár, 1892. - Ötven év alkotmányos egyházpol. 1848-1898. Esztergom, 1898. - A 19. sz. valláspol-ja. Bp. (é. és ny.n.) - Szt beszéd Szt Adalbert ünnepére. Esztergom, 1901. - A leányisk. reformja és nőnevelésünk. Uo., 1909. - Emlék-beszéd Littaer Sándor fölött. Uo., 1909. Vaszary Kolos mint szónok. Uo., 1909. - Olvasókv. a kath. polg. és felsőbb leányisk. I. osztálya számára. Ember Károllyal. Bp., 1909. - A polg. leányisk. tanterv és rendtartás irányító elvei. Uo. (é.n.) -Stilisztika olvasmányokkal a polg. leányisk. 3. o. sz. Uo., 1910. - Olvasókv. a 2. o. sz. 5., az új kath. polg. leányisk. tantervhez alkalmazott kiad. Uo., 1910. - A m. nemz. tört-e kapcsolatban a világtört. fő Szerk. 1894-1904: Pelikán Krizsóval a Katholikus Hitvédelmi Folyóiratot, 1911. IX-1915. VI: a Kath. Gyermekvédelem c. lapot, kiad. 1895. XII. 25-1898. I. 9: az Esztergom hetilapot. Kempelen Farkas, Esztergom és vidéke szerkesztője 1901 kismagyari Kempelen Farkas ny.őrnagy (Sz.1866 Budapest. -? )Apja Kempelen Gyula fővárosi tűzoltó parancsnok Ludovika Akadémián tanult és a I.h.gy.-ezred kötelékében kezdte katonai pályáját 1892ben.1898-ban ideiglenesen ngugállományban.Kiss József a Hét cimű lapjának munkatársa Mezarthin néven jelennek meg versei.Majd a Vasárnapi Ujság munkatársa.1914-ben esztergomi katonakórház élelmezési tisztje. Három verses kötete jelent meg,az Esztergom és vidéke c lap szerkesztője és társtulajdonosa volt.Nagyapjának a nagyapja volt a hires feltaláló Kempelen Farkas.(Komáromés Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék multja és jelene) Kereszty Viktor Magyar Sion szerk.. Kereszty Géza Viktor (szül.Pest, 1855.- 1926 )Pozsonyban Esztergomban és a Pázmáneumban tanult, Bécsben 1881 teologiából doktorált.. 1876: tanítóképzői tanár Esztergomban, ahol 1877. XII. 22: pappá szent. 1878: káplán Budapesten, 1879: karpap az esztergomi székesegyházban, 1882:

esztergomi papnevelde tanára. 1906: pozsonyi kanonok., Munkábóli;Egy koldus Labre Benedek életrajza. Bp., 1876. - Haladás és kerség. Esztergom, 1885. - A szentírásban előforduló közmondások. Uo., 1887. Az ósz-i szt kv-ek kánoni tört-e. Uo., 1888. - Mit olvasnak műveltjeink? Bp., 1888. - Az orleansi szűz emléke a theol. és lélektan szempontjából. Esztergom, 1889. - Az idő teljessége. ÚSz-i kortört. adatok. Uo., 1891. - Exegesis pericoparum Evangelii pro omnibus praescriptarum... Uo., 1892. - A M. Sion repertóriuma 1863-1893. Uo., 1893. - Betűjele: K.V.dr. (M. Sion). - 1890-ig Kereszty Géza néven írt. 1887-1903: a M. Sion társ- ill. főszerkesztője Kiss Rezső Esztergami (Esztergomi) Ujság 1865 októbertől ,1866 januári megszűnésig szerkesztette hirlapíró volt Pesten. Knauz Nándor, Magyar Sion szerkesztője. 1863.(Szül.1831 Óbuda- 1989.Pozsony_. Történész, katolikus pap, esztergomi kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.1854-ben szentelték pappá, Nagyszombat szemináriumi tanár majd Esztergomban főegyházmegyei könyvtárnok és levéltárnok. Nagy Ivánnal együtt 1862-ben inditják Esztergomban a Magyar Tudományos Értekezőt ,megalapította a Magyar Siont 1863-ban.Értékes egyháztörténeti tanulmányokat adott közre az általa alapított és szerkesztett Magyar Sion-ban.Legjelentősebb műve a Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Kiszlingstein Sándor Könyvészeti Lapok 1890 bibliográfus, könyvkereskedő (Szül.1852 Léva - 1913 Bp.)Pécsen és Budapesten dolgozott mint könyvkereskedő segéd,1880-ban Esztergomban önálló üzletet nyitott.1891-től Bpesten a Gottermeyer könyvkötőcég üzletvezetője. Meginditotta a rövid életű Irodalom cimű bibliográfiai folyóiratot.Könyvészeti munkái könyvkereskedői célokat szolgáltak, de hasznos segédeszközei a tudományos kutatásnak is.Munkái ; Magyar könyvészet 1876-1885.Bp.1890.,A magyar irodalom húsz éves statisztikája 1876-1895. Bp.1896. Kőrösy László Esztergom és vidéke 1879 alapító-szerkesztő (Szül.1856 Dömös - 1918) irodalomtörténész.Egyetemet Budapesten végezte, tanári ,bölcsészdoktori diplomát szerez.1880-tól herceg Odescalchi Gyula családjánál nevelő,1882-től esztergomi 1892- től budapesti reáliskolai tanár.1879-1882 között az Esztergom és vidéke szerkesztője, később a Magyar Hirlap munkatársa.Több regénye és irodalomtörténet tanulmánya jelent meg a folyóiratokban és önállóan.1894-95-ben Kortörténeti Könyvtár cimmel életrajzokat tartalmazó füzetsorozatot adott ki.Fő munkái: Rumy Károly élete (Bp.1880),Berzsenyi Dániel életrajza (Pozsony,1884),Vallásos költészetünk (irodalomtörténeti forrástanulmány, Esztergom,1884), A kirepült galamb regény,(Esztergom,1887), A szerelem ösvényei regény (Esztergom,1899) Ladocsi Gáspár Kupola 1991,alapitó-szerkesztő Született Nagybajcson, 1952. június 26., pappá szentelték Esztergomban, 1977. június 18., püspökké szentelték Budapesten, 1994. május 14. Teológiai tanár az Esztergomi Szemináriumban 1977–79, közben tanulmányi szabadságon Rómában, az Institutum Patristicum Augustineumban 1979–81, tanár az Esztergomi Szemináriumban 1981–, mb prefektus is uo. 1981–82, sebargai c. püspök és tábori püspök 1994. április 18. – 2001. november 28., risinói c. püspök és a főegyházmegye segédpüspöke 2001–, tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán 2001–, a PPKE magántanára is. A Prímási Főszentszék bírája 2003 Laiszky János Esztergom és vidéke 1914.szerkesztő Laiszky János nyomdász 1881-ben alapított nyomdát Esztergomban, amelyet bővített könyvkötészettel és papir és irószer kereskedéssel.Elnyerte a hercegprímás udvari szállitója címet.A nyomdát Laiszky János vezette 1938?-ban bekövetkezett haláláig,utánna fiai Kázmér és Miklós vették át a nyomda vezetését amely az 1949-ben történt államositásig létezett.

Laiszky Kázmér Esztergom és vidéke szerkesztője 1919 nyomdatulajdonos, (Szül. 1884-ben Esztergomban - )Középiskoláit Esztergomban végezte. A világháborúban 44 hónapot a Pólában állomásozó. tüzérezrednél szolgált, a bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1916-ban lett a Laiszky János könyvnyomda és könyv-kötészeti cég beltagja. 1919ben az „Esztergom és Vidéke" c.lap kiadását és felelős szerkestését átvette. Lippay Lajos Magyar Sion hetilap 1934 szerkesztő (Szül.1897,Magyarszőgyén -- 1949 Esztergom) Gimnáziumot Esztergomban végezte teologiát Innsbruckban végezte Rómában szentelik pappá 1923-ban.Hazatér 1925-ben Balassagyarmaton káplán majd Bpesten hittanár, esztergomi szeminárium prefektusa 1932-től,kanonok 1946.Munkáiból : Az ősegyház hite Esztergom 1938.Esztergomi utikönyv Lepold Antal szerzőtársa ,szerkeszti a Magyar katolikus irók könyvei sorozatot Esztergomban 1934-1944 10.15. a Magyar Sion kiadója és szerkesztője, Marcell Árpád Esztergom,1933-35,szerk. Esztergomi Hirek 1938 kisudvarnoki Marcell Árpád(szül.Pozsony,1896 - ?): gimnáziumi tanár. - Az I. vh-ban a 307. honvéd gyalogezred tisztje, az orosz harctéren megsebesült, 50 %-os hadirokkantként szerelték le. Az Erzsébet Tudományegyetemen 1921 magyar történelem szakos tanári oklevelet szerzett és doktorált. Az esztergomi Szt Imre Gimnázium tanára, könyvtárosa, a cserkészcsapat s a X. cserkészker. vezetője, - 1933. V. 7-1938. V. 20(?): az Esztergom hetilap főszerkesztője Babits Mihály baráti köréhez tartozott.

Marczell Mihály Esztergom 1918 szerkesztő (szül. Dunaszerdahely, 1883. aug. 12.-Bp., K. dec. 6.): pap, egyetemi tanár, rektor. - A középiskolát Pozsonyban, a teologiát Esztergomban és Bpen végezte, 1906. VI. 26: pappá szent. A bécsi Augustineumban tanult tovább, 1908: telogiából doktorál. Bpesten hitoktató ,gimnáziumi tanár. Elsők közt ismerte föl a cserkészet lehetőségeit, 1913: megalakította a Regnum „fecske csapatát” (tagjai mint „öreg fecskék” dolgoztak tovább), a regnumi cserkészek főparancsnoka, a cserkésztáborozás min. biztosa, ped. szakosztályának elnöke lett. 1916: tábori lelkész az ol. fronton, a papi érdemkereszt 1. oszt-át kapta. 1918: az esztergomi szeminárium tanára. 1919: a pesti Szt Imre Kollégium és a kat. Polgári Iskola Tanárképző Főiskola igazgatója. 1919 őszétől szervezte az egy. ifj. segélyezését, kezdeményezésére alapították 1921. XI. 13: az →Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetséget, mely XII: csatlakozott a →Pax Romanához. Utóbbi IV. nemzetk. kongresszusa rendezését ~ irányította. 1930-50: az államosításig az Angolkisasszonyok Tanárképzőjének és a hitoktatóképző Ward Koll-nak is ig-ja, oktatója. - A bpi egy. hittud. karán 1928. VII. 18: a nevelés mtanára, 1936. VIII. 18: az erkölcstan ny. rk., 1938: a lelkipásztorkodástan ny. r. tanára, 1938-52: a KPI rektora. 1939/40: és 1944/45: a Hittud. Kar dékánja, . - 1945: Mindszenty hgprím. biztosa Pesten. II világháborúban a Budán bekerített magyar alakulatokhoz intézett, a harcok beszüntetésére szólító sajtófelhívás egyik aláírója; az amerikai katonai missz. parancsnokságától hazatérő Szt Jobb fogadásán ~ képviselte a Központi Papnevelő Intézetet. - Bp. ostroma alatt maga is mentett, a lángokban súlyos égési sérülést szenvedett. Az Egyetemi templom és a Központi Papnevelő Intézet megmenekülését a tűztől ~ imádságának tulajdonították. Vallásra, fajra tekintet nélkül, gyakran életét is kockáztatva sok menekültet rejtegetett, segélyezett. XII. 27: „Ti a hősök nemzedéke vagytok!” jelszóval a Hittud. Kar. hallgatóival megkezdte az ún. „pince-félévet”. Nagy összetartó erejének köszönhetően a növendékek nem távoztak Ny-ra. A KPI érdekében Zamercev szovjet városparancsnoknál is eljárt. Az újjáépítésben is nagy szolgálatot tett (a kerengő egyik freskója megörökíti az építkezésben segítő ~t). - 1952: megfosztották állásától, otthonától, s élete végéig „megbízott előadóként” oktatott, vizsgáztatott a Hittud. Karon (e kapcsolat miatt házkutatást viselt el), folytatta hithirdető, lelkipásztori, írói munkálkodását. A kommunista diktatúra úgy tartotta számon, mint akinek „körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyűrűje övezi életét”. - Maradványait Fábián János rektor a Farkasréti temetőből (édesanyjáéval együtt) 1988: az Egyetemi tp. kriptájába vitette át. -

Főmunk. volt a Katolikus Nevelés folyóir-nak, 1918. XI. 24-1919. III. 15: az Esztergom c. hetilap főszerk-je és kiadója. - Bpen 1933-44: közzétette Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló r.k. tanárképző főisk. 1932/33-1943/44. értes-t. - Írói álneve egy. hallgató korában Kisudvarnoki. Péch Mária-M.I. Maróthy Dezső ,lásd Perényi Kálmán Maszlaghy Ferenc, Irodalmi Értesitő,1876, (Szül.1839 - ) kanonok.Esztergomban tanult hittudományt,káplán Karancsságon,Muzslán, pozsonyi főgimnáziumi hittanár.1871-től esztergomi liceumi tanár 1881 budai vár plébános,1889 kanonok.Számos könyvet írt,utijegyzeteket,művészeti könyveket,pl.Esztergomi primási képtárban lévő művek jegyzéke. Mátray Ernő ,lásd Ompolyi Michels Antal Belvárosi Harangszó 2001 (szül.1964. )Esztergom,-Budapest főegyházmegye papjává szentelték 1986 május 31.Esztergomi belvárosi templom plébánosa 2001-től.Majd missioba megy.Jelenleg bereg-ugocsai esperes, beregszászi plébános Ukrajnában,Kárpátalján a Munkácsi Római Katolikus Főegyházmegyében. Molnár (Nepomuk) János,Isten Igéje 1881 (szül.Tát,1850 - 1919 Esztergom) kanonok.A teologiát Esztergomban végezte 1872 szept.21. pappá szentelik. Esztergom - Belvárosban káplán, 1880 Esztergom - Viziváros plébános majd Komáromban plébános 1882, az eszterházi kerület országgyűlési képviselője 1896-ban.Esztergomi kanonok 1903, Politikai szereplését 1890-ben kezdte A Néppárt egyik elnöke, 1898 országgyülési vezére az őszi obstrukció után, II.a békepaktum aláirója. Munkácsi Kálmán, Esztergom és vidéke szerkesztője 1896 (Szül.1866 Esztergom - 1901 Esztergom) Középiskoláit Kalocsán és szülővárosában végezte,majd jogi pályára lépett.Vallás és közoktatási minisztériumban, majd a vallási és közalapitványi uradalomban vállat állást. Munkatársa lett a Pesti Hírlapnak, az 1889-i világkiállitáson a lap párisi tudósitója volt, hasonló megbizatással volt Londonban és Amsterdamban.Betegeskedése miatt Olaszországban volt egy ideig. 1895-ben visszatér szülővárosába, ahol az Esztergom és vidéke szerkesztője volt 1901-ben bekövetkezett haláláig. Muzslai Zsitva János Szabad Esztergom,1945-49 alapitó - szerkesztő (szül.1922 Muzsla - 1970 Esztergom) Eredeti családneve Zsitva János, újságiróként vette fel nevébe szülőhelyét.Nagyon szegény családban élt, tizenévesen dolgozott és a nehéz zsákok hordásában megszakadt a tüdeje.A falu körorvosa volt akkor dr.Buga László és megmentette az életét.Közben felfigyelt a jó eszű gyerekre és segitette a tanulásban, majd asszisztensként maga mellé vette. Már 18 évesen jelentek meg írásai az akkori Csehszlovákia Ifjuságunk c.országos lapban 1940- ben, Szabad Szó, 1941, Esztergom vármegye 1942, elbeszéléseket, verseket újságcikket írt. A háborúban részt vett a baloldali ellenállásban Esztergomba telepedett át a háború után, belépett a Nemzeti Parasztpártba és Jócsik Lajos ösztönzésére megalapitja Szabad Esztergom cimmel a Nemzeti Parasztpárt lapját, amelynek szerkesztője volt a megszűnéséig. Kiemelten foglakozott a Csehszlovákiában élő magyarok 1946 - tól folyó kitelepítésével.Saját szüleit is át kellett menekitenie Muzsláról. A Szabad Esztergomban sok cikket írt a kitelepitésekről. Külső tudósitoként működik, elöbb Dorogon majd a nyergesujfalui Viscosa gyárban dolgozik. Muzslai Zsitva Ágnes Érintő 1995 (szül.1952 Esztergom ,) kisgyermekként egyike a gyermekbénulási járvány áldozatainak. Mozgássérülése nem akadályozta a tanulásban és a munkában könyvtár - pedagogia szakos tanári képesitést szerez.Könyvtáros-népművelő Labor MIM, majd a Primási Levéltárban és a Bibliotékában katalogizálási munkát végez.1989-ben belépett az MDF esztergomi szervezetébe. A rendszerváltás után kezd irni különböző lapokba, Keresztény Élet, Esztergomés vidéke, 24 Óra, Népszabadság, 1996-tól a Komárom-

Esztergom megyei Hirlap helyi tudósitója, Hidlap 2003-2010.A Relabor Rehabilitációs Célszervezet Kft. számára vállalati lapot tervez és szerkeszt Érintő cimmel 1995-2000- ig.Önálló munkája; Mindszenti József hercegprimás esztergomi székfoglalása.Esztergom,1995.

Nagy Iván Magyar Tudományos Értekező 1862 (szül.1824 Balassagyarmat - 1898 Horpács.)Történész.Apja Nógrád megye levéltárosa volt és már fiatalon bevezette fiát a forrás kutatásokba.Jogot tanul, népdalok,népmesék gyüjtésével is foglalkozik, részt vesz a szabadságharcban, bujdosni kényszerül, az MTA megbizásából Itáliában Velence levéltárában kutat, Lodovico Gritti kalandor magyar kormányzó(1526) életéről talál emlékiratokat Amnesztia után visszatér és a családok kutatásával is foglalkozik.Legnagyobb műve a Magyarország családjai.Knauz Nándorral közösen inditja az Esztergomban kiadott Magyar Tudományos Értekezőt 1862-ben. Nagyfalusi Tibor Esztergom és vidéke főszerkesztője 1995.05.-12. (Szül.1937.08.08. Érsekújvár - Esztergom 2014.júl.13. )A tanári diploma megszerzése után Esztergomban a Dobó Katalin Gimnáziumban tanított, majd népművelő a Művelődési Házban 1968-ig, Dolgozók Gimnáziuma tanára 1968-75- ig, 1975-1998.Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatója,nyugdijba vonulásáig. Alapitója az Esztergomi Klubszinpad amatőr szinjátszó csoportnak, az 1980-ban ujra megalakult Balassa Társaság tagja és az Esztergom Évlapjai szerkesztői munkatársa, az Istergranum Eurorégió Átkelő című kulturális folyóirat szerkesztő munkatársa. Németh Pál Földmivesvilág 1919-1920 Németh Pál biztositási titkár, a Gazdaszövetség esztergomi kirendeltségvezetője.Politikai karriert akart csinálni ,kisgazdapárti képviselőjelöltként.Bérbe vette Gerendaytól az Esztergomi Lapokat és Földmivesvilág cimen adta ki.A dorogi választó kerületben jelöltette magát a képviselő választáson,de alul maradt. Néveri Ferenc Igor Esztergomi Riport 2005 szerkesztő, Hidlap 2006. főszerkesztő Esztergomban főiskolai tanulmányai után, 2000- ben az esztergomi rádiónál volt hirolvasó, majd a helyi tv - nél volt műsorvezető, riporter, egy kisebb fővárosi kereskedelmi tv- szerkesztő-asszisztens, majd 2003 Interaktiv Kft.-nél van, 2004 -2006. HIR tv műsorvezető,majd a Fehérvárrádió munkatársa, majd Forrás Rádiónál van, majd az Echo tv műsorvezetője. Novák Ödön Katholikus Gyermekvédelem szerkesztője 1922-35 Pollák Miklóssal együtt Novák Ödön József, OSB (Kőszeg, Vas vm., 1900. febr. 10.-Balatonfüred, 1937. jún. 19.): gimnáziumi tanár. - Az I. vh-ban szakaszvez. 1920. VIII. 8: lépett a r-be. Pannonhalmán teol-t, a Pázmány Péter Tudegy-en 1926:végzett. 1925. VI. 1: ünn. fog-at tett, 1926. VI. 29: pappá szentelik Kőszegen, tanit Esztergomban 1927,majd Pápán gimnáziumi tanár 1929, Ravaszdon lelkész 1936. Írásai: kőszegi bencés gimn. értes. (1926/27: 250 é. gimn-unk tört.; A 200 éves gimnázium jubileumi ünnepsége), esztergomi bencés gimn. értes. (1928/29: Szt Benedek Regulájának 1400 é. jubileuma) Nógrádi Jenő dr..Esztergom és vidéke szerkesztője, 1892. (Szül.1868 Esztergom - ?) Tanulmányainak elvégzése után középiskolai tanár esztergomi, majd sümegi reáliskolában és Győrben felső kereskedelmi iskolában. Szinjátékokat írt , amelyek az Esztergom c.lapban jelentek meg 1904-ben , könyve: A sümegvidéki nyelvjárás,1896. cikkei különböző lapokban jelentek meg, az Esztergom és vidékét szerkesztette 1892-ben. Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagja.

Ompolyi (Mátray )Ernő Esztergom 1874 alapitó-szerkesztő (Szül.1846 Fót - ? ) Nagyszombatban tanult,budapesti egyetemen jogot tanult.Toldy Gerenc ösztönzésére kezd irni a "Politikai Hetilapban" ,"Magyar korona","Budapesti Hirlap"hasábjain jelennek meg cikkei.Később a "Magyar Polgár" a Budapesti Napilap" a "Váczvidék" a "Magyar Jegyző" és a "Községek Lapja" szerkesztője volt. 1874-ben indította az Esztergom című hetilapot, amelynek a szerkesztését 1877-ben Rényi Rezsőnek adta át(Bárdos László -Horváth Géza: Komárom megyei hirlapok és folyóiratok bibliográfiája tévesen tulajdonitja az Ompolyi nevet Rényi Rezsőnek) Okányi Lajos Esztergom szerk.1889 ( szül. 1869. aug. 15. Szakolca - ? ); a gimnazium I-IV. osztályát szülőhelyén, a felsőbbeket az esztergomi főgimnaziumban és az érseki lyceumban végezte, a teologiát ugyanott hallgatta; a budapesti egyetemnek is hallgatója volt, hol 1895-ben a kanonjog doktorává avatták. Az esztergomi kir. érseki tanítóképzőintézetnél 1890-92-ig és 1895-96-ig mint a német nyelv tanára működött. 1891. dec. 20. áldozópappá szentelték fel és a főszékesegyház karkáplánja lett. 1899. jún. 20. Szakolca város plébánosa lett. Munkáiból: Az esztergomi tanitóképző- intézet története Esztergom, . A székeskáptalanok ellenőrzési tiszte. Egyházjogi tanulmány. Esztergom, 1896. (Különnyomat a M. Sionból). Szindarabok ; A párizsi éjszaka, vagy: szökik a polgármester, vígj. három felv. Esztergom, 1897. (Az esztergomi kath. legényegylet mulattató könyvtára 3-5). , Lepjük meg őket. Bohózat 1. felv. Esztergom, 1898. ,1848 vagy az úr és jobbágy. Eredeti szomorújáték. Esztergom, 1899. (A szabadságharc ötvenéves évfordulója alkalmából az esztergom-szentgyörgymezei polgári olvasókör műkedvelői adták elő). , Narodenie Pána… , Vitezstvo Meskiasa… ,Prihod spasitela … (Karácsonyi tót színjátékok). Mint a «Jézus szent gyermeksége művének» aligazgatója, szerkeszti az említett társulat évkönyveit, melyből évenként két füzet jelenik meg. Szerkesztője volt az Esztergom c. hetilapnak 1898. január 16-tól - 1899. július 8-ig. Osvai László dr. Kór - Lap 1990 (Szül.1953.04.18.Budapest ) középiskolai tanulmányait az óbudai Martos Flóra Gimnázium biológia tagozatán végezte.Az érettségi évében vették fel a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, melyet 1977-ben végzett el.Ezután az esztergomi kórház belgyógyászatára kerül.Szakvizsgái ; 1982:belgyógyászatból, 1989: tüdőgyógyászat, 2001: családorvosi szakvizsga.Az esztergomi Tüdőgondozó vezetője 1996-tól a mai napig is.Esztergomban telepedett le, felesége dr.Moharos Judit esztergomi születésű fogorvos, négy gyermekük született.Közéleti tevékenysége; 1998-2010-ig az esztergomi önkormányzati képviselőtestület tagja.Kórház tanácsnok, majd az Egészségügyi illetve Népjóléti Bizottság elnöke.1991-ben alapítja Kórlap című újságot, mely kezdetben papiralapon később 2003-tól internetes online folyóiratként foglalkozik rendszeresen a kórház aktuális kérdéseivel is.Könyvei; Az esztergomi Vaszary Kolos kórház építéstörténete.Esztergom,2000., Az esztergomi Vaszary Kolos kórház története 1902-2002. Esztergom,2002., Orvosportrék Esztergomból,(1.kötet)Esztergom, 2000. ennek folytatásaként a 2.kötet 2013-ban jelent meg. Dr.Szállási Árpád orvos-történész irásait gyűjtötte össze Orvostörténeti mozaikok cimű kötetekben 1.köt.1998. 2.köt. 2010. Köreműködött Feichtinger Sándor önéletrajzi ,kultúrtörténeti jelentőségű munkájának kiadásában. Papp János Hidlap főszerkesztő 2005 (Szül 1945-2010 Dunabogdány) a Marosvásárhelyi Rádió Hargita megyei tudósitója, 1991-1995, a Pest Megyei Hirlap és az Esti Hirlap munkatársa, belpolitikai rovatvezetője volt.1997-től 2004-ig az MTI újságirója volt, majd a Magyar Hirlapnál dolgozott. Pékh Gyula, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1943.szolgabíró ,főispáni titkár (1934) műkedvelő zeneszerző is volt ( Esztergom és vidéke 1934.04.01.Esztergomnak uj zeneszerzője van Pékh Gyula főispáni titkár) Perényi Kálmán, Esztergomi Lapok 1892 alapitó-szerkesztő Maróthy Dezső álnéven. 1863-ban született Esztergomban, Budapesten fiatal jogászként több szépirodalmi lap munkatársa volt és szoros baráságban

állt Reviczky Gyula költővel.Talán ez indította arra, hogy szülővárosába visszatérve önálló újságot alapítson. Perényi Kálmán jogi pályafutása során magas rangra tett szert, 1907.-től Esztergom vármegye alispánja Prikkel Marián Lajos, réthei OSB Esztergom és vidéke szerkesztője 1917 (Szül. Csém, 1871. aug. 19.- Balatonfüred, 1925. nov. 19.): gimnáziumi tanár. - A középiskoláit Esztergomban és Győrött, a teologiát Pannonhalmán végezte, 1890. VIII. 1: lépett a szent Benedek rendbe, 1895. VI. 29: fogadalmat tett, 1896. VI. 28: pappá szentelik, Budapesten m-lat. szakon tanári és bölcs. dri okl-et szerzett. 1896: Sopronban, 1900-05: Pápán gimnáziumi tanár, 1906: hitelemző Zalaapátiban. 1907: gimn. tanár Esztergomban,1919-25 Győrött, ahol 4 éven át a Győri Szabadegyetem vezetője. A hazai tudományos tánckutatás úttörője s a népi táncmozg. megalapozója - Munkái: A Praycodex. Bp., 1903. - A nyelvészet. Pápa, 1904. (Klny. Pápai bencés gimn. 1903/04. értes.) - A m. táncnyelv. Nyelvészeti és népr. tanulm. Bp., (Nyelvtud.1906.szavai. Szótört. tanulm. Uo., 1909. (Nyelvészeti füz-ek 59.) -Sándor István nyelvtud-a. Uo., 1909. (uaz 60.) - A magyarság táncai. Uo., 1923. (M. Népr. Társ. kvt-a 1.) - A Soproni Napló és a Heti Szle b. munk.; 1900(?)-1913. IV. 5: a Pápai Hírl. szerkesztőségének Esztergom és Vidéke felelős szerkesztője.

Pollák Miklós, Katholikus Gyermekvédelem1922-35 szerkesztő Novák Ödönnel együtt (szül. Sárkányfalva, 1903. okt. 22.- 1964 márc.27.Esztergom) kanonok, A teologiát Esztergomban végezte, 1927-ben szentelik pappá Érsekvadkerten, 1928 :Esztergom Belvárosban káplán, 1935:Pilismaróton, 1939:Esztergom-Vízivárosban, 1946: Dömösön plébános. 1948: ellátta a visegrádi pléb-t is. 1951: bányalelkész Dorogon. 1954. VI. 30: esztergomi mesterknk., 1958-59: 1959, az Árpádkori ásatások elöljárója, Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának Komárom m. elnöke. - 192235: szerk. Novák Ödönnel az esztergomi Kath. Gyermekvédelem c. közlönyt. Pongrácz Lajos Esztergami Újság 1863.alapito szerkesztő (sz:1815-1889.)Óvári és szentmiklósi Pongrácz Lajos Felsőtúron született. Tanulmányai után Hont megyében szolgabíráskodott Nagy lelkesedéssel vett részt a reformkori küzdelmekben. 1841-től Kossuth Lajos lapjának a Pesti Hírlapnak munkatársa, a szabadságharc eseményeit a Honti Krónika című lapjában örökítette meg. A szabadságharc bukása után az Alföldön, majd Hont megyében különböző közigazgatási feladatokat látott el. Hont megye főjegyzőségéről 1861-ben lemondott, majd 1863-ban Esztergomba költözött és itt egészen az irodalomnak élt, 1865-ben visszatért Hont vármeg Porubszky Lajos, Diákújság ,Diákszárnyak 1941-42 Porubszky Lajos az érseki tanitóképző növendékeként szerkesztette ezeket az iskolai önképzőköri kiadványokat.Az önképzőkörön belül pedagógiai szeminárium is működött 1932-től. Szépirodalmi , művészeti alkotást, tudományos dolgozatokat is bemutattak.(Esztergom és vidéke 1941. 15,99,102 számokban beszámoló az érseki tanitóképző szemináriuma irodalmi estjeiről,_) Esztergomban tanitott Porubszky Lajos nevű tornatanár (1913 -2004) aki csak névrokona a Diákújságok szerkesztőjének.(2004.jan.15. In memoriam Porubszky Lajostestnevelő tanár) Prohászka Ottokár, Magyar Sion folyóirat szerkesztő 1894 ,Esztergom hetilap szerkesztő és kiadó 1898-1910. (Nyitra, 1858. okt. 10.-Bp., 1927. ápr. 2.): megyéspüspök, A gimnáziumot Losoncon, Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban végezte. Mint esztergomi egyházmegyés kispap 1875: a CGH növ-e. 1881. X. 30: Rómában pappá szentelik., filozofia és teologia dr. 1882: tért haza. Esztergomban káplán., 1883: a líceum lat-gör., 1884: a szeminárium dogmatika tanára, 1890: spirituálisa is. 1901: a férfiaknak tartott

lelkigyakorlataival vált országosan ismertté. - 1904. III. 4-1905. XI. 6: a bpi egy. dogmatika tanára. A kir. 1905. X. 17: székesfehérvári pp-ké nevezte ki, X. Pius p. XII. 11: erősítette meg, XII. 21: Rómában fölszent. Székét 1906. I. 21: foglalta el. - →Farkas Edittel megalapította a →Szociális Missziótársulatot. Az I. vh. után az első nemzgyűl-ben Székesfehérvár képviselője, a Ker. Nemz. Egyesülés Pártjának elnöke; a kormány elnökségét is fölajánlották neki. - 1909. IV. 29: a MTA l., 1920. V. 5: r. tagjává vál., 1915: a SZIA alapító, 1926: a Kisfaludy Társ. tagja. - 1895. XII. 25-: az Esztergom hetilap alapító főmunk., 1898. I. 16-1910. VI. 27: kiadója. A bpi Egyetemi templom szószékén kapott agyvérzés után halt meg (emléktábla a szószék alatt). Prokopp Gyula, ügyvéd, az Esztergom és vidéke tulajdonosa és szerkesztője 1901,-1910 (Szül.1860 Óbuda - 1925 Esztergom) Prokopp János építész fia.Esztergomban a Szent Benedek rendi főgimnáziumban érettségizik, jogi pályára megy Pesten tanul, Esztergomban ügyvédjelölt Niedermann Pál ügyvédnél 1893-tól, 1899-ben ügyvédi vizsgát tesz irodáját megnyitja a Buda u.485 sz.házában ( ma Sissay u.1.) Megnősül 1900-ban felesége Brenner Irma ( Brenner fűszernagykereskedő lánya) az Esztergom és vidéke lapkiadó a házában volt, Ő volt az újság tulajdonosa és szerkesztője 1901- 1910-ig. Aktívan részt vett a város közéletében, Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagja, Esztergomi Kereskedelmi Társulatnak is tagja, 1910-ben Esztergom városfőügyészévé választják. Az Esztergom és vidéke kiadását és szerkesztését át adja Dénes Aladárnak. Váratlanul agyvérzésben hunyt el 1925 március 8.-án. Rayman János, Gyümölcstermelési Értesitő 1935-44 Esztergomi kertészmérrnök, Esztergom vármegyei Gyümölcstermelési és Értékesítési egyesület szaktitkára 1934-től. Rényi Rezső,Esztergomi Közlöny, Esztergom szerkesztő (sz. 1827-1899.)Iskoláit Esztergomban a bencés gimnáziumban végezte. Bölcsészetet, teológiát,majd jogot tanult. Zólyom vármegyében kezdte meg pályafutását. Tevékenyen részt vett az 1848-as szabadságharcban is.Esztergomban 1865-ben a városi törvényszék elnöke lett,majd ügyvédi pályára tért és a jogtudomány mellett az irodalomnak szentelte életét. Az Esztergomi Közlöny, munkatársa, majd az Esztergom szerkesztője, de más lapokba is írt értekezéseket, cikkeket. Pedagógiai, jogi művészettörténeti munkái jelentősek Réthey Prikkel Marian , lásd Prikkel Marian

Reviczky Aladár, Esztergom 1919 okt,19. 26.,szerk. Katholikus Gyermekvédelem szerk.1920 Reviczky Aladár, revisnyei (Esztergom, 1874. máj. 1.-Esztergom, 1921. aug. 7.) az esztergomi papnevelde helyettes igazgatója, öccse dr.Reviczky Gábor Esztergom vőármegye főjegyzője - 1885-92: az esztergomi bencés gimn-ban tanult, a teologiát Budapesten végezte, 1897. VI. 12: pappá szentelik. Hidaskürtön káplán., 1898: Komáromban, 1900: Léván hittanár, 1901: kp. is. 1903-12: a lazarista rend tagja, 1915: Bp-Vízivárosban kp., 1916: ideigl. missziós szabadságon, 1918: az esztergomi papnev. ighelyettese. - Munkái: Miért boldogtalan oly sok házaspár? Vagyis a vegyesházasságról. Bp., 1907. - Az elrejtett kincs, amelyről még kevesen tudnak, vagyis: a gyakori szt áldozás. Bp.., 1907. (uaz Népiratkák 241.) (tótul is) - Isten nevét hiába ne vegyed.Bp.., é.n. (Új kiad. Uo., 1913) - A gyakori és mindennapi szt áldozásról. 2. bőv. kiad. Uo., 1908. - Krisztus testének és vérének gyakori vétele. Uo., 1908. - Vissza a gyakori szt áldozáshoz. A művelt közönségnek ajánlva. Uo., 1908. - Imák és intelmek a m. kath. hadfiak sz. Írta Molnár Vid Bertalan. 11. kiad. Átd. Uo., 1909. (12. kiad. Uo., 1915) - Az Oltáriszentség. Uo., 1909. - Baylon Szt Paszkál. Írta L. A. de Porrentury. Ford. Uo., 1909. - Jöjj, Uram Jézus. Gyakran áldozó fiúk és leányok imakv-e. Szyllaba Emillel. Uo., 1910. - Jöjjetek hozzám mindnyájan. Röpirat a

mindennapi szentáldozásról. Uo., 1910. (Új kiad. Uo., 1914) - Mindennapi lelkiismeret. Uo., 1910. Mindennapi lelki kenyér. Uo., 1910. - Előadások az Oltáriszentségről. A 20. nemzetk. kölni euch. kongressz. alapján. Uo., 1911. - Jézusom, szeretlek. Gyakran áldozó gyermekek imakv-e. Uo., 1911. Mindennapi kenyerünk. Gyakran áldozók imakv-e. Uo., 1912. - Bízzál fiam! Imakv. sebesült katonák sz. Uo., 1914. (ném., tót, horvát, lengy. is) - Herr, erbarme Dich unser Gebete der Heimgebliebenen während der Kriegszeit. Übers. v. Berzsenyi. Uo., 1914. - Uram, irgalmazz nekünk. Az itthonmaradtak imádságai a háború idejére. Uo., 1914. (ném. és tót is) - Elesett hőseinkért. Imafüzet. Uo., 1915. - Levél a harctérre hőseinknek. 1-2. levél. Uo., 1915. - Keresztút a háború idejére. Uo., 1916. - Oktatások és imák kat. katonák sz. - Imák és intelmek a háború idejére. Uo., 1916. - Tábori misszió. Uo., é.n. - Kat. asszonyok és leányok misszióegyesülete. Esztergom, 1920. - Kiskunmajsán 1909. I-1910. I: a Reménységünk, 1919. X. 19: az Esztergom és 1920-21: a Katholikus Gyermekvédelem szerk-je. - Írói neve: Reviczky Aladár CM (1903-12). Rózsa Vitál, Esztergom vidéki Régészeti Társulat Évkönyve 1890,1898,1900 szerkesztő Rózsa (1881-ig Rosenberki) Vitál János, OSB (Pápa, Veszprém vm., 1857. febr. 18.-Zalaapáti, 1930. dec. 19.): gimnáziumi tanár, perjel. - 1875. VIII. 29: lépett a r-be. Pannonhalmán teol-t, a bpi tudegy-en latgör. szakot végzett, 1880. VIII. 18: ünn. fog-at tett, IX. 24: pappá szent. Pannonhalmán hitszónok, 1881: Komáromban gimn. tanár, 1886: Pannonhalmán főisk. tanár, 1888: Esztergomban gimn. tanár, 1910: Komáromban gimn. ig., 1912-30: Zalaapátin perjel, 1914-19: házgondnok is. - Az Esztergom-vidéki Régészeti és Tört. Társulat titkára, a Műemlékek Orsz. Biz-a l. tagja. - 31 sztbeszéde: Szt Gellért (18981909). - M: Horatius szatírái. Ford. és magy. 1-3. füz. Pozsony-Bp., 1894-97. (Tanulók kvtára 61, 63, 69.) - Esztergomi Régészeti és Tört. Társulat évkv-e. 1896, 1898, 1900. 1-3. köt. Szerk. Esztergom, 18981900. - Egyh. beszéd Szt Imre hg. ünnepén. Uo., 1896. - Titkári jelentés az Esztergom-vidéki Régészeti és Tört. Társulat II. é. működéséről és állapotáról. Uo., 1897. - Qu. Horatii Flacci Satirae III. f. Bp., 1898. (Latin isk. Classicusokhoz való praeparatio) - Ünnepi beszéd a kerségnek tizenkilencszázados, a m. kerség és kirság kilencszázados évford-ja alkalmával... Esztergom, 1900. - A gör-róm. mithológiából és tört-ből kölcsönzött szállóigék. Uo., 1907. (Klny. esztergomi bencés főgimn. értes.) Ruda Gábor Muravidék 2001-től szerkesztő.Szül 1953 Budapest.Középiskolai tanár, oktatáskutató.Fényképezéssel, filmezéssel,komplex kulturális programok és kutatóexpediciók szervezésével foglalkozik Sarkady István, hírlapíró és szerkesztő,Esztergomi Népújság 1879 kiadó-szerk.,Új Esztergom 1879,szerk.,EszterGo Misi élclap,1879 kiadó,szerk.Esztergom és vidéke 1879.jún.1. szerkesztő hírlapíró és szerkesztő,(szül. 1834. dec. 24. Gyöngyösön - 1892.dec.8.Bp.) a gimnaziumot Gyöngyösön végezte; a bölcseletet 1852-53-ban az egri liceumban tanulta. Azután felvették a veszprémi papnövendékek sorába s a pesti központi papnevelőbe küldték; itt végezte a négy évi teologiai tanfolyamot. Azonban fölszenteltetése előtt búcsút vett a papi pályától és teljesen az irodalmi pályán működött. Mint növendékpap a Katholikus. Hetilapba és a Religióba írt; 1855-ben pedig a Török János bécsi Magyar Sajtójába lépett fel a világi irodalom terén. 1857-ben az akkori összes szépirodalmi lapok közöltek tőle eredeti történeti beszélyeket. 1858-ban segédszerkesztője volt a Boros Mihály által szerkesztett Társalgó c. népies irányú lapnak. 1860. aug. átvette a Népujság szerkesztését, mely később Sárosy Gyula számüzetéséből való visszatérésekor Trombita címet vette fel, azt 1861. márc. 2-tól május 31-ig szerkesztette, mikor a szerkesztéstől rendőrség eltiltotta. 1862-ben a Sárosy-Albumot szerkesztette; ebben a Sárossy Gyuláról írt cikke miatt hat hónapra elítélték, melyből egy hónapot a Károlykaszárnyában ki is töltött 1863-ban, de azon év nov. 19. Erzsébet királyné nevenapja alkalmából többi politikai fogolytársaival együtt kegyelmet nyert. 1864-re Hajnal cz. naptárt szerkesztett; majd később bécsi leveleket írt a Pesti Naplónak nyíl jegy alatt. 1879-ben és 1880. május 20-áig az Uj Esztergom c. lapot szerkesztette; 1879-ben az Esztergom és Vidéke c. lapot szerkeszti, de attól három hónap után

megvált. 1880-ban visszatért Budapestre és fölelevenítette a Trombita c. lapját, de az csak pár hónapig jelent meg. 1885-ben a Nemzeti Politika főmunkatársa lett. Munkái:Történeti beszélyek. Pest, 1858. Két kötet.,Arany hullámok a történelem tengeréből. Pest, 1859. (Beszélyek.) Hajnal. Arcképekkel és életrajzokkal diszített album, szépirodalmi függelékkel. 1863. (ism. M. Sajtó 265. sz.) 1868. Bécs, 160 arcképpel és 1873. Bpest. Három 4rét kötet körülbelül 500 kőnyomatú arcképpel. Jegyei a Pesti Naplóban báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt a kiegyezés előtt: nyíl jegy a vezérczikkeinél; a Nemzeti Politikában pedig (X) jegy alatt politikai szemléket írt. Sebő József, Esztergom és vidéke 1987-95. Tanulmányai befejeztével Esztergomban élt 1984 és 1995 között. A Városi Tanács VB művelődési osztályának munkatársa volt, majd 1987-től a Tanitóképző Főiskola tanársegéde, majd adjunktusa 1995-ig." Az Esztergom és Vidéke műsorfüzet formájában indult, többek - Simon Tibor ,Koditek Pál, Nagyfalusi Tibor segitségével .1988- ban csatlakozott hozzánk Bencze Csaba Attila, aki szakértelmével sokat lenditett a lap ügyén." - irja Sebő József kérésemre elküldött életrajzában - " 1991-ben ő vette át a lap szerkesztését, majd egy év után ismét én szerkesztettem a lapot 1995-ig, Veszprémbe való költözésemig. Azóta a veszprémi Padányi Katolikus Gyakorlóiskola tanára,illetve koordinátora vagyok ( a gyakorlóiskolai ügyek felelőse ) .Veszprémbe való költözésem óta írtam öt könyvet.A legutolsó : A katedra túloldalán.Pályakezdő pedagógusok füveskönyve címmel jelent meg." Séda Ernő, Irodalmi Értesítő 1877 szerkesztő róm. kath. lelkész, később bankhivatalnok(, szül. 1851. június 27. Chinorán /Nyitra m/ - 1898 Bp.),Tanulmányait Pozsonyban és Sopronban végezte. 1868-ban esztergomi papneveldében tanul,1874. júl. 26. áldozópappá szentelik.. Segédlelkész volt Budapesten, 1882-től főszentszéki jegyző Esztergomban; 1888. pápai t. kamarás. Később a papi pályát elhagyta; áttért az ev. reform. vallásra és bankhivatalnok lett Budapesten. Szerkesztette az Irodalmi Értesítőt 1876-ban Esztergomban (Maszlaghy Ferenccel együtt. Ism. Religio 9., 10. sz.) Álnevei és jegye: Sajó, Hernádi, Gemini, Veritas, Sd. (a hazai egyházi kath. napilapokban és folyóiratokban 1866-1882) Simándi Béla, Esztergom Vármegye 1941 (1899 Nagyszombat - 1969 Budapest ): költő, író, újságíró. A lévai tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Az I. világháborúban katona volt. Első publikációi háborús élményeiről szóltak. A 20-as években különböző lapoknak dolgozott, kisregényei és verseskötetei is jelentek meg. Mint fiatal írót baráti kapcsolatok fűzték Móricz Zsigmondhoz, Tersánszky J. Jenőhöz, Szomory Dezsőhöz, Krúdy Gyulához, Tóth Árpádhoz, Szabó Dezsőhöz, Szini Gyulához, Szabó Pálhoz és Veres Péterhez. A Nagyszombati Híradó és Tanyai Írások, később vármegyei népművelési titkárként az Esztergom Vármegye cimű lap kiadója és szerkesztője volt 1941-1943, volt. 1932–37-ben a hódmezővásárhelyi tanyavilág aranyadhalmi tanyai isk.-jában tanított. Tapasztalatai késztették a haladó írók és tanyasi parasztok hódmezővásárhelyi író-olvasó találkozójának megszervezésére (1935). Ebben az időben ismerkedett meg a földmunkásmozgalom vezetőivel, így Dobi Istvánnal is és került kapcsolatba az FKgP-vel. 1945 után a Kis Újság vidéki kiadásának főszerk.-je, 1948–49-ben a Szegedi Napló főszerk.-je, 1949–52-ben a szegedi Kis Újság rovatvezetője, 1953-tól 1957-ig, nyugdíjazásáig az Orsz. Takarékpénztár (OTP) Sajtóosztályának munkatársa volt. 1957-től a Szabad Föld és a Magyar Nemzet megbízott munkatársaként cikksorozatban számolt be a parasztság megváltozott életéről, eredményeiről. – F. m. Tél és más elbeszélések (Bp., 1921); Szomorú könyv (versek; Bp., 1922); Egy zászló története (diákr.; Esztergom, 1923); Aranykereső (versek; Esztergom, 1924); Kisvárosiak (kisr., Esztergom, 1925); Gyónás (versek, Bp., 1930); Tanyai írások (füzetsorozat, Hódmezővásárhely, 1934, 1935); Mi kell a magyar népnek? (Bp., 1937); A mai puszta (szociográfia, Újpest, 1938, Bp., 1943); Vándor-cirkusz (r., Bp., 1940); Férfiének (versek, Esztergom, 1942); A költő (Petőfi Sándor) gyilkosa (r., Bp., 1942); Néhány szó a népművelésről (tanulmány, Bp., 1943); Álombárka (kisr., Bp., 1943); Magyar levelező (tanácsadó és mintakönyv különböző levélíráshoz, Bp., 1944); Róka a kert alatt (bábjáték, Tóth Lenkével, Bp., 1950);

Egészségügyi nevelés az iskolán kívül (Szabó Lászlóval, Bp., 1956). – Irod. Csorba Győző kritikája a Férfiének c. kötetről (Sorsunk, 1943); Hajdú Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak, 1827–1944 (Szeged,) Sinka Ferenc Pál , Esztergomi Hírlap szerkesztője 1892_94. Esztergom Évlapjai 1925-1938 (sz.1867 Esztergom - 1942 Esztergom) közgyám,tanár,lapszerkesztő, Sinka Pál, apja Sinka Ferenc építőmester volt.(szül.1867, Makó - 1942,Esztergom) tanár az esztergomi főreáliskolában,majd városi tisztviselő a Közgyámi Hivatalban.Részt vett az első világháborúban,mint szakaszvezető százados szerelt le kitüntetésekkel.Az Esztergom vidéki Régészeti Társulat igazgatója,alapítója és szerkesztője a társulat által kiadott Esztergom Évlapjai periodikának, alapitószerkesztője az Esztergomi Hirlapnak, valamint az Esztergomi Szent István Naptárnak. Síposs Antal Félix, Katholikus Gyermekvédelem 1910.alapító szerkesztő (Szeged, Csongrád vm., 1870. márc. 6.-Udvard, 1941. szept. 21.): plébános. - 1885: belépett a szalvatoriánus ferences rendbe, 1892. VII. 13: Vácott pappá szent., kántortanító okl-et, a bpi Paedagogiumban m-tört. szakos polg. isk. tanári okl-et szerzett. Rozsnyón az el. fiúisk. tanítója. - 1898: átlépett az esztergomi főegyházmegyébe, Budapesten hitoktató., Kéménden, 1899: Léván káplán., az állami tanítóképző hittanára, a kántorképzés vezetője. 10 ezer K-t gyűjtött a KatolikusLegényegylet házalapja javára. 1904: Esztergom-Vízivárosban az apáca iskola. és az érseki. tanítóképző hittanára. 1915: Udvardon plébános, házhoz juttatta az Olvasókört. 1917: az udvardi Fogyasztási és Értékesítő Szövetk. alapító elnöke., a Gyümölcsészeti Egyesület. és a Paprikatermelők szövetezet. alapítója. 1919-ig Komárom vármegye törvényhatósági bizottság. tagja. Átépíttette a kálváriát, pótolta a háborús célokra elkobzott 3 harangot. 1930 k. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület helyi körzetének és az Olvasókörnek elnöke. - A dacosok c. színjátékát műkedvelők előadták. - Szinnyei előtt ismeretlen írásai a Rozsnyói r.k. el. fiúisk. értes. (1898), Népnevelő (1898, 1905), Alkotmány (1902), Egyh. Közl. (1905), a esztergomi Kath. Gyermekvédelem (1910/12), a rozsnyói Sajó-Vidék c. lapokban. - M: „Tartsunk bűnbánatot!” Korszerű nagybőjti beszédsorozat. Rozsnyó, 1898. - Kath. hitoktatástan. Esztergom, 1906. (3. kiad. Uo., 1910) - Korunk és az öngyilkosság. Uo., 1909. - Flórenc és Lion vagy két testvér tört. Bp., é.n. (Kozocsánál: Flórenc és Sion ... Bp., 1912) - Hitoktatási rajzlapok. Szemléltetés és csendes foglalkozásul való rajzokt. céljából tanítók és hitokt. haszn-ra. Uo., 1913. - Májusi virágszálak. Szemelvények azon sztbeszédekről, melyeket az utolsó évtizedben a mindennapi májusi ájtatosságok alkalmával az Esztergom-vizivárosi zárdatp-ban a Bold. Szűz Mária tiszt-ére tartottak. Uo., 1914. Esztergomban 1910. IX. 15-1911. VI. 15: a Ker. Szeretet Orsz. Gyermekvédő Művének közlönye, és a Katholikus Gyermekvédelem alapítója és szerkesztője. Szalva László MOVERO Esztergomi Sportrepülők Közlönye 1936 (szül 1909 Esztergom- )tanító.Tanulmányait szülővárosában végezte.Leventeoktatói és 1934-ben ipariskolai közismereti oklevelet is szerzett.Működését 1932-ben az "Esztergom" újságnál kezdte, ahol novellákat és helyi riportokat irt.1934-től a Magyar Sion (hetilap) belső munkatársa.1933-tól az esztergomi községi iparostanonciskolában tanit.Leventeoktató a MOVE sportrepülő egyesület háznagya és választmányi tagja.Az esztergomban végzett tantók bajtársi egyesületének titkára."Doktor egyezzünk meg" c. parasztkomédiája B átaszéken jelent meg, apja Szalva Ferenc főkáptalani tisztviselő volt.Szalva László volt feltehetően az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom 1943 február elsején megjelent "Háborus Esztergomi Hirek" című lapjának.Ezért a háború után biróság elé állítják és börtönbe kerül. Szabadulása után nem taníthatott és piaci árusként dolgozott. Könyve:Beszélgetnek a magyarok.(novellák),Esztergom,1944.Laiszky János nyomda

Szappanyos Béla ,Magyar Sion,hetilap 1934 szerkesztő Szappanyos Béla (Zamárdi, Somogy vm., 1913. febr. 27.-Székesfehérvár, 2000. dec. 6.): kanonok. - Az esztergomi bencés gimn. kisszeminaristájaként éretts., Esztergomban teol-t végzett, Bpen 1938. X. 30: pappá szent. 1938-39: a Pázmány Péter Tudegy. Hittud. Karán VI. é. hallg. és hittud-ból drált. 1939: Bpen iparos tanoncisk. hitokt., 1940: az AC esztergomi főegyhm. titkára, 1942: műegy. lelkész, 1944-48: az AC orsz. ifj. titkáraként megszervezte a műegy., a közgazd. egy., a zeneműv főisk., a színműv. akad., a testnev. főisk., a debreceni, a pécsi, a soproni és a szegedi egyetemi lelkészségeket. 1949: Püskin kisegítő lelkész, 1949: Bpen a VIII. ker. Vas u. keresk. középisk. hittanára, 1950: a bp-kelenföldi Szt Gellért plébn, 1953: Szentendrén kp., 1959: adm., fölújíttatta a barokk kálváriát. Házkutatásokat követően 1957. IV. 2: a bpi Gyűjtőfogházba vitték. Mint orsz. AC titkárt demokrácia-ellenességgel, a gyerekekkel való foglalkozás kapcsán „természetellenes magatartással” vádolták, de 4 napos kihallgatás után elengedték. 1960: Nagybörzsönyben plnos, helyreállíttatta az Árpád-kori, a Bányász- és a barokk tp-ot. 1974: Budaörsön plnos. 1981: a székesfehérvári nyugdíjas Papi Otthon ig-ja. 1984. I. 22-: protonot. knk. - Az esztergomi Magyar Sion hetilapnak 1941. IX. 2-1942. IX. 6: szerk-je, 1941. X. 17-X. 26: főszerk-je, Bpen a Sziklán Állunk havi folyóiratnak 1943. X. 15-1944. X. 15: fel. szerk-je és kiadója. Szeder Fábián János, bencés tanár az Uránia szerkesztője, 1784-ben született Komáromban- 1859 Komáromfüss) gimnáziumi tanár. - Érsekújvárt, majd Komáromban, 1797-99: Esztergomban a poétai és rétori o-okat végezte. 1802: Esztergomban írnok, 1803: Nagyszombatban gazd. hivatalnok. XI. 5: lépett a bencés rendbe, Győrött és Pannonhalmán teologiát tanul. 1805. VII. 26: fog-at tett, 1808. VIII. 23: pappá szentelik. Esztergomban, 1811: Győrött gimn. tanár, 1812: gimn. ig. 1813: Sopronban gimn. ig., 1816: Dömölkön hitszónok, 1817: Győrött, 1819: Nagyszombatban, 1824: Komáromban, 1826: Esztergomban gimnáziumi igazgató. és házfőnök 1830: Pannonhalmán kertfelügyelő, 1830-32: rendi lelkész, a 3. éves bölcsész hallgatók nevelés, esztétika, okl-tan és tanmódszer tanára és az ásvány-, régiség- és pénzgyűjt. rendezője is, 1832-43: levtáros is, 1838-43: kvtáros is, 1843: Füssön jószágkormányzó. - 1831. II. 17: a MTA l. tagja, 1838: tagságáról lemondott, a jénai ásványtani társ., 1823: a római árkádiai társ. tagja. A főmonostor tövében lévő kertet átalakította, különösen az eperfák nemesítése foglalkoztatta. - Vígjátékai: Uránia (1829: Tudósok, 1832: Összebékülés 3 fv., 1833: Szemesnek áll a világ 1 fv., Az özvegyek 3 fv.) M: Öröm dal ... Fejér György úrnak... Győr, 1818. - Ode dicata a gimnasio ... Uo., 1819. - A katholikusok tanítása a protestantizmusra nézve... Ford. ném-ből. Nagyszombat, 1820. - Vál. darabok, melyek néhány jeles honi munkákból a m. olvasást kedvelő ifj. számára szedettek ki. Uo., 1820. - Azael halála, avagy Dima elragadtatása. Dugát D. P. után. Pest, 1826. - Kisded köszöntő zsebkv. az ifj. számára... Esztergom, 1827. (2. kiad. 1829) - Nep. Szt Jánoshoz való ájtatosság. Uo., 1829. - Örömének, melyet ... Rudnay Sándor úrnak átnyújtottak ... Uo., 1829. - Örömvers, melyet ... Kováts Tamás úrnak ... tiszt-ére készített. Uo., 1829. - Esztergomban 1828-33: az Uránia szerk-je. - Kéziratai a pannonhalmi könyvtárban: Magyar.lat.- ném. szótár; Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök?; Magyar. grammatika és 6 rendbeli szakkatalógus a pannonhalmi könyvtár példányairól.

Székely JánosMagyar Sion Új Folyama 2007. Szül.1964. június 7-én Budapesten. Felsőfokú tanulmányait az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, illetve Betlehemben folytatta. 1991. március 2án szentelték pappá. 1991-1993 között káplán volt Érsekvadkerten. 1993-tól 1996-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet növendékeként biblikus tanulmányokat folytatott a Pápai Gergely Egyetem mellett működő Biblikus Intézetben, ahol 1995-ben szaklicenciátust szerzett. 1996-tól 1998-ig plébános-helyettes volt Budapest-Erzsébetvárosban. 1997-ben teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 1998-2001 között plébános volt Budapest-Széphalmon. 2001-től 2005-ig a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt. 2004-ben habilitált a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2005-2006 között a budapesti Örökimádás templom templomigazgatója volt. 2008. január 5-én az

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé szentelték.Székely János több teológiai, biblikus és lelkiségi írás szerzője, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az Újszövetség tanszék docense, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2006-tól rektora, az esztergomi Szent Anna-plébánia plébánosa. 2007-től az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a társadalmi-oktatási-kulturális szakterület püspöki helynöke. 2007-2008-ban anyagi támogatásával újult meg az esztergomi Rozália-kápolna.

Szendi Gábor, Környezetkultura Hirlevél 1994 szerkesztő-kiadó nyugalmazott főiskolai docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karán.Az Esztergomi Környezetkultura Környezetvédelmi Egyesület elnöke. Szent-Györgyi Pál Esztergomi Népszava 1919 alapitó-szerkesztő Szent-Györgyi Pál, Nagyrápolti (1891-ben született Budapesten - 1969) Apja Szent-Györgyi Miklós (1865 Marosvásárhely-1916 Bp.) anyja Lenhossék Jozefin (1869-1938). Testvérei ; Szent-Györgyi Albert - Nobel-dijas tudós sz:1893-1986 - és László (sz.1900- ) Szent-Györgyi Pál középiskoláit a budapesti Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd jogot tanult.Édesanyja operaénekes szeretett volna lenni ezért a zenetanulás nagy szerepet kapott a gyermekeinél.Pál kiválóan zongorázott.Ifjú jogászként lett Esztergomban Beniczky Ödön főispán mellett titkár. 1918 október végén a Károlyi Mihály féle forradalomban a forradalom mellé állt , szervezni kezdte a városban a szociáldemokrata pártot és lapot alapított Esztergomi Népszava címmel, melynek első száma 1918.november 6-án jelent meg.Felmentették főispáni titkári állásából.Igy csak a lapszerkesztéssel és a politikával foglalkozott. Volt felettese Beniczky Ödön az Esztergomi Friss Újság 1919.01.19.számában Szent-Györgyi Pál személyét támadó cikket írt.Az 1919 március 21- i Tanácsköztársaság kikiáltása után az esztergomi direktórium tagja.Azonban a helyi kommunisták nem bíztak benne nemesi származása miatt így április 3-án kialakult zavargások alatt gyalogosan elmenekült a városból.Budapestre távozását ápr.6.an jelentette be Esztergomban megtartott gyűlésen Szamuelly Tibor. Lapját az Esztergomi Népszavát május az esztergomi munkás és katonatanács hivatalos közlönyeként adták ki.Mivel főispáni titkárként állt a Szociáldemokrata Párt mellé, a Tanácsköztársaság bukása után nem volt visszatérés számára a városba.Az Esztergom és vidéke 1919.12.07.számában letartóztatásáról ad hírt, majd az Esztergom 1920.01.13.számban már arról ir,hogy Prágába utazott, ahol ebben az időben Szent-Györgyi Albert az egyetemen volt.Életének további folyásáról, Szent-Györgyi Pál harmadik házasságából született fia, Szent-Györgyi Miklós beszélt e sorok írójának.Szent-Györgyi Pál miután 1920-ban elhagyta Magyarországot, Berlinben zenét tanult és hegedűművész lett.Hollandiában kapott állást hegedűsként.Majd Németországban koncertmester volt dortmundi operaházban, Stuttgartban,majd a bécsi Rádiózenekarban.1947-ben tért vissza Magyarországra,a budapesti konzervatóriumban tanított. Öccsét,Szent-Györgyi Albertet a háború után 1945-ben a Nemzetgyűlési törvény alapján felkérik képviselőnek a magyar parlamentbe.1947-ben a svájci Alpokban tartózkodása alatt értesült arról,hogy barátját Zilahy Lajos,írót letartóztatták, ekkor úgy döntött,hogy nem tér vissza Magyarországra és Amerikába ment.Szent-Györgyi Pált, megtorlásként elbocsátották és az Operaház zenekarában kapott helyet.Még az 1956-os forradalom előtt sikerült elszerződnie kelet- Berlinbe, ahol 1961-ben hetven évesen átszökött nyugat-Berlinbe ,majd az emigrált magyar zenészekből 1957-ben alakult Philharmonia Hungrica zenekar tagja volt.

Szvoboda Román Esztergom 1918 (szül.kb.1873 ?- ?)Magyarszölgyéni segédtanitó 1894-ben, majd 1905 esztergom-kenyérmezői tanitó, az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagja,az Esztergom c.lapban és Esztergom és vidékében jelennek meg cikkei,versei.Feleségül veszi Kubicza Anna óvónőt, 1921-ben őt és feleségét a vallás és közoktatásügyi miniszter az óvodák és hadiárvák körüli gondozásért elismerésben

részesiti.Esztergom c.lap társszerkesztője 1917, felelős szerkesztő 1918-tól. Több mint ötven éves 1930ban,amikor egészségi állapota miatt kéri nyugdijazását, az esztergomi szenttamási iskola tanitójaként Váczy-Hübschl István - Hídlap, 2003 - 08 - alapító főszerkesztő. (Szül.1972. Karcag). Iskolái:Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Szegedi Tudományegyetem. Hídlapnál dolgozik annak 2003-as indulásától, mint szerkesztő-újságíró, fotós, 2007-ben az ő vezetésével történik meg az addig veszteséges és népszerűtlen napilap hetilappá alakítása. 2005 - 07 főszerkesztő-helyettes, 2007-08 főszerkesztő. A hetilap a vezetése alatt 40 ezer példányszámos, Magyarországon több mint 20 településen megjelenő, az olvasók és a hirdetők által is megbecsült és véleményformálónak elfogadott, független újsággá nőtte ki magát, mely 2010-ben elnyerte az ország legjobban szerkesztett hetilapja verseny 3.-ik helyét. 2004-05ben az Esztergomi Városi Televízió legnépszerűbb beszélgetős műsorának házigazdája, szerkesztője. 2004-ben szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel és nevelőintézeti fiatalokkal forgat négy kisjátékfilmet ((rendezi), melyekkel abban az évben Helsinkiben második helyet érnek el egy nemzetközi filmfesztiválon. 2010 októbertől Tétényi Éva független polgármester sajtófőnöke, majd kabinetfőnöke. Vajda József Magyar Sion hetilap,1942 szerkesztő (szül. Újpest, 1912. aug. 28.–Esztergom, 1978. júl. 8.): fölszentelt püspök. –Esztergomi egyhm-s kispapként 1930: az esztergomi bencés gimn-ban éretts. A teol-t a CGH növ-eként a Gergely egy-en Rómában végezte, ahol 1936. X. 25: pappá szent. és drált. 1938: bpi hitokt., 1941: Esztergomban pref. és fil. tanár, 1946: a szem. gondnoka is. 1955: Zebegényben plnosh. 1965: szem. rektor, 1966. VII. 22–1972. VII. 18: lemondásáig protonotarius kanonok, 1969. I. 10: cartennai fszt. püspök. Munkái: Quotuplex sit subiectum immediatum infallibilitatis. Bp., 1941. – Ker. tanítás. Uo., 1969. – Megszentelt élet. Uo., 1979. Varju Frigyes Hidlap 2005 főszerkesztő Csengery Antal-díjas újságíró,országos újságok munkatársa, többek közt önkormányzati, kamarai stb lapokat is szerkeszt,a Magyar Hírlap szerkesztője, Echo tv főszerkesztő, rádiós műsort is vezet 2012-ben Csengery Antal-díjat kap. Varga Péter Dénes ,Hirharang 1993 szül.1960.jun.29.Történelem tanári diplomát szerez.A Magyar Rádiónál irodalmi műsorokat készít,majd visszatér Esztergomban.Középiskolában tanít, egy ideig a Körzeti tv-nél műsorvezető, a Hidlapba ír.Az Esztergom és vidéke online lapba www.evid.hu Rajner Péter néven ir. Vargha Károly Esztergomi Figyelő 1938 forgalmi adóellenőr (Esztergom 1928 febr.19. számban esküvői értesité) Varsányi Ignác, Esztergom és vidéke szerkesztője 1911, (Szül.1884-1927)Esztergomban a Kereskedelmi és Iparbank titkára volt.Köztiszteletben álló ember volt, a Turista Dalárda elnöke, az Esztergom és vidéke szerkesztője, a városi képviselőtestület tagja.Fiatalon 43 éves korában betegségben hunyt el.Hegyhátsálon temették el, ahol testvérei körében keresett bajára enyhülést.Egy évvel halála után a Turista Dalárda ifj.Vitál István festőművésszel megfestették arcképét és a dalárda gyakorlótermében helyezték el.A vaskapui menedékházon emléktáblát helyeztek el.(Esztergom, 1927.07.10., 1928.05.06.) Vécs Ottó Esztergom és vidéke,1930 ?, szerkesztő, Esztergom kiadó és szerkesztője 1938.egyetlen szám (1902. január 2.-án született a Baranya megyei Főherceglakon, (ma Horvátországhoz tartozik) - 1961 Brusselle )Apja Witzman István, uradalmi gépész, gróf Montenouvo németbólyi birtokán.A pécsi tanítóképző iskolába jelentkezett, de helyhiány miatt nem vették fel. Barátja tanácsára jelentkezett az esztergomi tanítóképzőbe, ahova fel is vették. 1927-ben megkapta a tanítói képesítést, s mint kezdő tanító állást kapott az Esztergom-tábori Szalézi Intézetbe, ahol 2 évet töltött el. Itt ismerkedett meg Féja

Gézával, aki később neves író lett. Ezután az esztergomi ipari iskolában kapott állást (mai Vörösmarty utcában). Már ebben az időben foglalkozott újságírással, és kisebb cikkei jelentek meg, az “Esztergom és Vidéke” című újságban. Mivel a Witzman név nem hangzott jól, magyarosított Vécsre. Vécs Ottó 1930as években az “Esztergom és Vidéke” szerkesztője lett. Közismert ember volt a városban. Mint újságíró sokfelé megfordult, látott, hallott sok mindent. Bekapcsolódott a közéletbe és ennek eredményeként jelentette meg az Esztergom Tragédiája című könyvét, amely leleplezi a város korrupt vezetőit. Emiatt felfüggesztették állásából. Barátságot kötött Martsa Alajos fényképésszel a Nemzeti Szoc Párt tagjával. Mindig foglalkoztatta Trianon igazságtalansága és elhatározta, hogy végigjárja a Trianon határait. Kerékpárjával majd egy évig tartott, amíg végigjárta a határvonalakat. Így született meg a "Vérző határok” c. könyve, magyar és német nyelven. Báró Perényi Zsigmond ajánlásával, aki a Nemzeti Szövetség elnöke volt, jelent meg a könyve. A borítóján Bajor Ágoston illusztrációja látható, Vécs Ottó jó barátja és a város festő grafikusa volt. Mivel nem kapott állást, különböző cikkeket írogatott, míg 1939ben Dunaszekcsőre helyezték. Mindig Baranyába vágyott, sikerült állást kapni a német érdekeltségű PécsBányatelepi iskolánál. Itt két évig volt, ezután áthelyezték a Pécs-Vasas bányatelepi iskolába. Már a háború évei voltak, mikor 1943. nyarán megkapta a S.A.S. behívót, ami azonnali bevonulást jelentett. A keleti hadszíntérre került, s mivel jól beszélt németül tolmácsként is dolgozott. Régi újságíró barátja Milotay István, aki a háború alatt az “Új magyarság” főszerkesztője volt, felkérte Vécs Ottót, hogy írjon tudósításokat a frontról. Sorozatban jelentek meg cikkei Pripjety mocsarak vidékéről, a partizánok elleni harcokról. Többek között: 1944. január “Repülő felderítés a Pripjety vidéki közelharc, a vonatrobbantókkal, stb… 1944. nyarán orosz fogságba esett, ahonnan 1947-ben került haza. Családjától különváltan élt. Útja ismét Baranyába vezetett, egy kis faluba, Tekeresre, ahol kántortanítóként működött 1948. nyaráig, míg politikai múltja miatt elüldözték. Egy régi barátjához a Jugoszlávia-i Szabadkára ment, ahol 1956-ig tartózkodott. Az 1956-os forradalom hatására alkalma nyílt más országba mennie. Így került Belgiumba, ahol Brussel-ben mint nevelő kapott állást. Itt élt 1961. március 7-én bekövetkezett haláláig. Végvári Vazul, OFM. Hidfő.A millenniumi kollégium lapja főszerkesztője.1999-2000. Végvári Vazul, OFMCap, vitéz 1929. szept. 2.–2011.szept.23.) Székesfehérvárott született 1929-ben, szülei nyolc gyermeke közül harmadikként. 1943–45 között a pécsi Hadapródiskola növendéke. A második világháború végén nyolc hónapig hadifogoly. Érettségi után, 1948-ban belép a ferencesekhez.Gyöngyösön novicius Esztergomban a rend hittudományi főiskoláján végzi a teologiát. Esztergomban szentelik pappá 1953-ban. Ezt követően prefektus az esztergomi internátusban, gyóntató, hitszónok, énekkarvezető, spirituális, kulturális programok szervezője, diákszínpadi rendező.1956 október–novemberében a szerzetesből előbújt a hadapród és a hazafi. A szabadságharcosok tábori lelkésze, katonai jellegű egységek parancsnoka és tábori lelkésze a budai Vár védelmében, amíg le nem rohanják őket a szovjet erők november 7-én. Elfogják, de sikerült kiszabadulnia és ferences habitusban, vöröskeresztes jelvénnyel a határőrség hazafias érzelmű katonáinak segítségével Ausztriába távoznia A bécsi ferences kolostorból a menekülők lelki és szociális gondozását végzi, sokakat segít ösztöndíjhoz európai és tengerentúli egyetemekre. Részt vállal a forradalmi emigráció tevékenységében. A Strassbourgi Forradalmi Tanács megalakulásánál küldött.1957-ben az Egyesült Államokba távozik, és csatlakozik az ottani magyar ferences közösséghez. Lelkipásztor, cserkészvezető különböző amerikai és kanadai magyar egyházközségekben.Világszövetség társelnökévé szervezetének elnöke is. 1959. november 4-én az Egyesült Nemzetek delegációjának épületében felajánlotta, hogy hajlandó bíróság elé állni 1956-os tevékenységéért, ha a hasonló vádak alapján kivégzésre váró magyar fiatalkorúakat a kommunista hatóságok szabadon engedik és a Nemzetközi Vöröskeresztnek átadják.

Mindszenty József bíboros sajtótitkára a hercegprímás amerikai főpásztori útja során. 1978-ban, mielőtt a Carter-kormány visszaadta Koronát Magyarországnak, tanácsadóként Irányi László, a külföldi magyarok első püspöke 1987-ben vikáriusává nevezi ki. Különböző rádióadások rendszeres szónoka és műsorvezetője, több verses és novelláskötet szerzője. 1956-os tevékenységéért Szabadságért érdemrenddel tünteti ki a Magyar Köztársaság elnöke. 1997 áprilisában hazatelepül. Életét és munkásságát több dokumentumfilm is megörökíti. 1998-ban vitézzé avatják, majd a volt politikai elítéltek és '56-osok szervezetei is papjuknak” tartották.Esztergomi rendházban haláláig lelkipásztorként tevékenykedett

Vitál József Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1944 Vitál István, alszászi, nyugalmazott igazgató-tanító, lapszerkesztő A pozsonymegyei Dunaszerdahelyen1870-ben született.Középiskolái, a tanítóképző és több szaktanfolyam elvégzése után több községben tanított, majd Esztergomba került, ahol igazgató-taníto lett. A háboruban, mint népfölkelő hadnagy vett részt és az aranyérdemkereszttel, a vitézségi érem szalagján tüntették ki. Az „Esztergom és vidéke főmunkatársa.

Vízváry Viktor, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1939 szerkesztő. (Szül.1899 Tardos - ?) vármegyei aljegyző.Középiskolait Pápán végezte.Az I.világháborúban I.honvédtüzérezred kötelékében szolgált, több kitüntetést szerzett. Egyetemi tanulmányai befejeztével 1924-ben kerül Esztergomba a vármegyéhez.Tb.főszolgabiró,1927: tisztifőjegyző, 1930: vármegyei aljegyző Walter Gyula Magyar Sion 1904.szer (szül.Selmecbánya, 1855. febr. 17.–Esztergom, 1929. jún. 30.): választott püspök. – A középisk-t Esztergomban végezte, 1873: a Pázmáneum növ-e. 1877. XII. 22: pappá szent., Komáromban káplán., 1881. I: Szapáry Gyula gr. gyermekeinek nev-je. X: Érsekújvárt kp. XI: Esztergomban hitoktató., 1882: képezdei tanár, 1884: a szem. tanára. 1889. V: főegyhm. kvtáros. 1890. IX: a tanítóképző ig-ja. 1893. X. 31: prím. titkár. – 1896. IX. 19: esztergomi kanonok, 1897: érs. irodaigazgató 1907–11: a Központi Papnevelő Intézet rektora. 1922: nagyprépost, 1928: esztergomi ált. helynök. – M: Lelki harmat. Imakv. gyermekek számára. Esztergom, 1884. – A népisk. és az egészségügy. Uo., 1885. –Jubileumi emlékfüzér. Dr. Majer István ... műveinek jegyzéke 1835–85. Összeáll. Uo., 1885. – Üdvözlégy Mária! Imakv. Uo., 1886. (10. kiad. Bp., 1921) – Dr. Zádori János élete. Uo., 1 Zádori János, Új Magyar Sion szerkesztője Zádori Ev.(1864-ig Draxler) János (Kátlóc, Pozsony vm., 1831. nov. 6.–Esztergom, 1887. dec. 30.): kanonok. – Apja Draxler Antal, a gr. Erdődy-uradalom erdésze. Léván, Érsekújvárt, Esztergomban és 1847: Nagyszombatban tanult. A teol. 1851–54: a Pázmáneum növ-eként a bécsi egy-en végezte, 1854. XII. 7: pappá szentelik Balassagyarmaton káplán 1864. VII. 27–1887: haláláig az esztergomi papnevelő intézet tanára. 1867. I. 26: a pesti Tudomány Egyetemen teologia doktorátust szerez,1884. VIII. 2: esztergomi kanonok.Zolnay László Esztergom Évlapjai 1960 szerkesztő (szül.Bp., 1916. márc. 16. – Bp., 1985. jún. 8.): régész, a történelemtudományok doktora (1984). A bp.-i egy.-en latint és történelmet hallgatott, 1938-ban filozófia-esztétika-művészettörténet tárgyakból doktori oklevelet szerzett. A Franklin Társulat könyvkiadójában lektor, a Tükör c. folyóiratnál segédszerk., 1939től a Friss Újság munkatársa. 1941-től a lapot kiadó Általános Nyomda és Grafikai Rt. cégvezetője, majd ügyvezető ig.-ja. 1949-ben rövid ideig a rádió munkatársa, majd ugyanebben az évben a budavári ásatásoknál alkalmazták. 1951-ben szakmai nézeteit kifogásolva elbocsátották. 1952-ben az egri múz.-ban

dolgozott, 1953-tól az esztergomi Balassi Bálint Múz. ig.-ja; rendezte az esztergomi Keresztény Múz., a Kincstár és a Vármúz. anyagát is. 1960-tól a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, 1961-től a Bp.-i Történeti Múz. főmunkatársa. Fontosabb ásatásai: a budaszentlőrinci pálos kolostor, a budai nagy zsinagóga, a XIII. sz.-i királyi szálláshely. 1967-től a budai várpalota területén folytatta ásatásait, 1974ben felszínre hozta a budavári gótikus szoborleletet. – F. m. Buda középkori zsidósága (Bp., 1968); Ünnep és hétköznap a középkori Budán (Bp., 1975, 1985); A budavári gótikus szoborlelet (Szakál Ernővel, Bp., 1976); Kincses Magyarország (Bp., 1977); A magyar muzsika századaiból (Bp., 1977); Az elátkozott Buda. Buda aranykora (Bp., 1982); Hírünk és hamvunk (visszaemlékezések, Bp., 1986).

Zolnay László Esztergom Évlapjai 1960 szerkesztő (szül.Bp., 1916. márc. 16. – Bp., 1985. jún. 8.): régész, a történelemtudományok doktora (1984). A bp.-i egy.-en latint és történelmet hallgatott, 1938-ban filozófia-esztétika-művészettörténet tárgyakból doktori oklevelet szerzett. A Franklin Társulat könyvkiadójában lektor, a Tükör c. folyóiratnál segédszerk., 1939től a Friss Újság munkatársa. 1941-től a lapot kiadó Általános Nyomda és Grafikai Rt. cégvezetője, majd ügyvezető ig.-ja. 1949-ben rövid ideig a rádió munkatársa, majd ugyanebben az évben a budavári ásatásoknál alkalmazták. 1951-ben szakmai nézeteit kifogásolva elbocsátották. 1952-ben az egri múz.-ban dolgozott, 1953-tól az esztergomi Balassi Bálint Múz. ig.-ja; rendezte az esztergomi Keresztény Múz., a Kincstár és a Vármúz. anyagát is. 1960-tól a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, 1961-től a Bp.-i Történeti Múz. főmunkatársa. Fontosabb ásatásai: a budaszentlőrinci pálos kolostor, a budai nagy zsinagóga, a XIII. sz.-i királyi szálláshely. 1967-től a budai várpalota területén folytatta ásatásait, 1974ben felszínre hozta a budavári gótikus szoborleletet. – F. m. Buda középkori zsidósága (Bp., 1968); Ünnep és hétköznap a középkori Budán (Bp., 1975, 1985); A budavári gótikus szoborlelet (Szakál Ernővel, Bp., 1976); Kincses Magyarország (Bp., 1977); A magyar muzsika századaiból (Bp., 1977); Az elátkozott Buda. Buda aranykora (Bp., 1982); Hírünk és hamvunk (visszaemlékezések, Bp., 1986) Zoványi (Jánoska)Mihály, Egyházi Közlöny 1872 szerk (szül.Esztergom 1839. szept. 29.–Bp., 1900. szept. 26.): plébános, szentszéki jegyző. – A teol-t Esztergomban végezte. 1861. VII. 28: pappá szent., Kemencén, majd Mócson kp. Később nev. és lapszerk. Pesten, Esztergomban érs. kvtáros, Csúzon plnos. 1877: elhagyta a papságot és Bpen élt. 1891. IX. 16: visszatért az Egyh-ba, és sztszéki jegyző lett. – Fm: Tanulmányok a legújabb egyháztört. fölött. Írta Scharpff. Ford. Pest, 1866. –Conferencia-beszédek. Pest, 1871. – Egyháztörténelem. Írta Brück. Ford. Bp., 1876. – 1867. VII. 2–1868. XII. 31: megindította és szerk. a Független Lapokat, 1868. XII. 25–1869. VII. 14: ennek folytatásaként az Autonómiát. 1868: Hatala Péterrel az Egyházi Lapok szerk-je. 1872. X. 1–1873. IX: az Egyházi Közlöny szerk-je.

Felhasznált irodalom www.ekor-lap.hu szerk.Osvai László In memoriam dr Antalics Mihály Borovszky:Esztergom vármegye ,1900. Magyar Katolikus Lexikon Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 MEK wikipedia(Etter Jenő Szinnyei József Magyara irók élete MEK Bodri Ferenc:Apokrif Krudyról Kortárs 2001.11.sz. Fővárosi Levéltár a "Lex Gerenday" c.kötethez összeállított iratok.(Lukács András:Lex Gerenday)

Osváth Andor Komárom-Esztergom egyelőre egyesitett vármegyék multja és jelene Bp.1938 Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után Bp.1929. Vécs Otto életrajza: http://palheidfogel.gportal.hu/gindex.php?pg=33645721 Prokoppné Stengl Marianna: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez. In: Esztergom Évlapjai 1994. Esztergom,1 Gábris József:Az esztergomi nevelőképzés krónikája I. Esztegom,1996. Esztergom és vidéke 1941 - 15,99,102 számok (Porubszky Lajos) Miklós Tamás: Egy ismeretlen periodika:Háborús Esztergomi Hirek. IN. Esztergom évlapjai 2009.Esztergom, 2009.Balassa Bálint Társaság Szent-Györgyi Miklós,Szent-Györgyi Pál fia, Kővágóőrs Esztergom és vidéke:1894,68.sz.,1905.okt.5. 1930 júl.6. (Szvoboda Román), Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve 1900(Szvoboda Román) Esztergom,1905,okt.8.(Szvoboda Román)

Az esztergomi újságok,folyóiratok,időszaki kiadványok betűrendes felsorolása. A név mögött a megjelenés évszáma Átkelő.Ister-Granum Eurórégió kulturális folyóirata. 2005. Belvárosi Harangszó 1997. Bottyán Híradó 1960. Diákújság.1941. Diákszárnyak 1942. Életünk.Tsz Hiradó. é.n.(1960 körül) Egyházi Közlöny 1872. Egyházközségi Tudósító 1941. Érintő 1995. Esztergami Újság ( Esztergomi Újság) 1863. Esztergom. 1874. Esztergom. 1895. Esztergom. 1938. (előzménye Új Esztergom 1938) Esztergom-Budapest 1994. Esztergom Érseki Vizivárosi Tudósító 1936. Esztergom és vidéke 1879 Esztergom és vidéke 1986 Esztergom és vidéke (online) 2011. Esztergom Évlapjai ( Annales Strigoniensis) 1925. Esztergom-vidéki Régészeti Társulás Évkönyve 1890. Esztergom Ősrégi Szemináriuma Esztergom Vármegye 1941. EsztergomVármegye Hivatalos Lapja 1902 - Komárom-Esztergom Közigazgatásilag Egyelőre Egyesitett Vármegyék Hivatalos Lapja 1924..- Komárom Vármegye Hivatalos Lapja 1939. -Komárom-Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1945.9.8 - Komárom megye Hivatalos Lapja 1950.. Esztergomi Figyelő 1938. Esztergomi Fórum 1990 Esztergomi Friss Újság 1907. Esztergomi Hírek 1936. Esztergomi Hírlap 1892. Esztergomi Iparos Hiradó 1947.

Esztergomi Lapok. 1892. Esztergomi Népszava 1918. Esztergomi Népújság 1879. Esztergomi Nyaralók Hiradója 1939. Esztergomi Riport 2005. Esztergomi Tükör 1999. Esztergomi Újság s GoMisi 1879 Esztergomi újság 2001. Esztergomi Válasz 2008. Ez Van 1990. Földmívesvilág 1919. FRANKA (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium) 1998. Granvisus Hiradó 1990 Gyümölcstermelési Értesítő 1935. Háborús Esztergomi Hírek 1945. Hidfő.A Milleniumi Kollégium lapja 1999. Hidlap 2003. Huszonhatos Bajtárs 1937. Irodalmi Értesítő 1874. Isten Igéje Szentbeszédekben 1875. Jézus Szent Szívének Hírnöke 1884. Jó Egészséget 1958. Katholikus Gyermekvédelem 1910. Katholikus Lelkipásztor 1871. Katolikus Nyári Egyetem 1936. Kolping 1896. Komárom-Esztergom Egyelőre Egyesített Vármegyék Hivatalos Lapja 1924. Komárom-Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1945. Komárom megye Hivatalos Lapja 1950. Komárom Vármegye Hivatalos Lapja 1939 KÓR-LAP ( ekor-lap.hu) 1990. Könyvészeti Lapok 1890. Környezetkultúra Hirlevél 1994. Kupola 1991.. Látómező 1970. - Granvisus Hiradó.1990. Magyar Csendőr 1896. Magyar Sion 1863. (folyóirat- Új Magyar Sion - Magyar Sion Új Folyama) Magyar Sion ,hetilap, 1934. Magyar Sion Új Folyama 2007. Magyar Tudományos Értekező. 1862. Mi Lapunk 1938. Mi Újság.Katolikus Ifjúsági lap.1993. MIM Újság (Labor Műszeripari Művek_ ) 1963. MOVERO Magyar Esztergomi Sportrepülő Egyesület közlönye 1936. Mulattató zsebkönyvtár 1881. Munkatárs.(Petőfi Művelődési Ház) 1964 ? körül. Muravidék 2001. Műszaki Tájékoztató (GTE lapja).1964? Önkormányzati közlöny.1994. Népakarat 1945. Nőgyógyászat és szülészet haladása 1917.

Pardon 1905. Pilis-Gerecse 1945. Szabad Esztergom 1945. Szabadság 1895. Szeráfi Rügyek 1938. SZIM Hirlap (Szerszámgépipari Művek) 1964. Szólj,esztergomi kisdobosok és úttörők lapja 1983. Terménybegyűjtési Hiradó 1950. Új Esztergom. 1879. Új Esztergom 1938. Új Magyar Sion 1879 UNIKER Hiradó. é.n. (1960 körül) Uránia .1828. Úttörőház hangja 1955. Végvári Öregcserkész 1937. 95 újság, folyóirat és időszaki kiadvány jelent meg Esztergomban 1828 és 2011 között.