Visszavág Kanada a romáknak

www.kékújság.com

2012. szeptember 15.

A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World

A demokraták a Fehér Ház lakóját indítják

„Jelentõs bûnözõi tevékenységet” észleltek a menedékkérõk között

Visszavág Kanada a romáknak

Újra elnökjelölt Obama Az amerikai Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltjévé választotta Barack Obamát a charlottei országos konvención. Elõzõleg az Obamát jelölõ Bill Clinton volt Barack elnök kijelen- Obama tette: a gazdaság helyreállításhoz nélkülözhetetlen a hivatalban lévõ elnök újraválasztása. Obama megsebzett gazdaságot örökölt, de megakadályozta az össze-

omlást, megkezdte a fellendülés felé vezetõ hoszszú és nehéz utat, és lefektette egy korszerûbb, kiegyensúlyozottabb gazdaság alapjait, amely új munkahelyek millióit, dinamikus, új vállalkozásokat és az újítók számára új gazdagságot fog eredményezni – érvelt Clinton. Emlékeztetett arra, hogy Obama a konstruktív együttmûködésre építette politikáját, amit azzal is bizonyított, hogy a kormányában helyet kapott két republikánus miniszter.

Kiállnak a népek jogaiért gatója, Frunda György RMDSZ-szenátor, Markó Attila, a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, valamint a romániai német, horvát, örmény, zsidó és roma kisebbségek képviselõi vettek részt. A szeminárium szónokai egyetértettek abban, hogy az EU-ban ki kell dolgozni egy egységes, minden tagállamra érvényes kisebbségvédelmi szabályozást. A jogalkotási folyamat elindítására az európai szintû polgári kezdeményezést látják legalkalmasabbnak: ha hét tagország legalább egymillió polgára aláírásával támogat egy kezdeményezést, akkor az uniónak foglalkoznia kell vele.

A közös gyökerek – finnugor világkongresszus

Fontos a „rokoni” összefogás A hatodik finnugor világkongresszuson több száz tudós, népmûvelõ, üzletember és politikus tanácskozott három napig Siófokon. „A rokonság azt jelenti, hogy nem vaÁder gyunk egyeJános dül, hogy vannak, akikkel közös múltunk, jelenünk, jövõnk van, hogy vannak, akikért önmagunkon túl is felelõsséggel tartozunk. A nyelvrokonság is ilyen” – jelentette ki Áder János a megnyitó beszédében. A köztársasági elnök szerint „nekünk, finnugor népeknek közös gyökereink vannak. Bár e közös gyökérzet csak nehezen rekonstruálható, tehetséges tudósok, nyelvészek, régészek, néprajzkutatók száza-

inak hála, a történelem ködébõl lassan-lassan sikerül sok mindent láthatóvá tennünk az egykori õsi nyelv és az õshaza körvonalaiból.” Elõtte a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek összefogását hangsúlyozta Kövér László, az Országgyûlés elnöke, Sauli Niinistö finn köztársasági elnök és Toomas Hendrik Ilves észt államfõ a Parlamentben. Kövér László rámutatott: két olyan ország államfõjét láthatta vendégül, amellyel hagyományosan baráti kapcsolatokat ápol Magyarország a finnugor nyelvi, kulturális rokonságnak köszönhetõen. A találkozón megvitatták, miként segíthetnek azon kisebb rokon népeknek önazonosságuk megtartásában, amelyek nem rendelkeznek saját államisággal.

Hungarian Canadian Media non Profit Corp. 747 St. Clair Ave. W. # 103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 Fax: 416-651-2442 Toll free: 1-855-656-8361

Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság E-mail: [email protected] www.kékújság.com PM# 40009981

CMCA AUDITED

A CICS szerint tavaly gyakorlatilag minden magyarországi menedékkérõt elutasítottak (képünk illusztráció)

Aggasztja a kétes menedékkérelmet benyújtott magyar romák körében tapasztalható „jelentõs bûnözõi tevékenység” a kanadai határõrizetet (CBS) – állította a QMI kanadai médiaügynökség a The Canadian Immigration Report weboldalán közölt anyagában. „A bûnügyi nyomozást folytató egységek tájékoztatása szerint az olyan személyek, akik vélhetõen a roma közösségbõl valók, és bûnözõi tevékenységet folytatnak, a leggyakrabban lefölözéses vagy csekkes csalást követnek el” – idézi a QMI a kanadai szövetségi határõrizeti ügynökség jelentését. „Lefölözésnek” azt nevezik, amikor bûnözõk kártyaleolvasó készülékeken elhelyezett adatlopó szerkezetek segítségével olyan információk gyûjtenek be, amelyek alapján hamis bankkártyákat állítanak elõ. A csekkhamisítók általában kisebb cégek csekkjeit lopják el és írják át, hogy aztán azokat készpénzre lehessen beváltani. A kanadai határõrizeti szervek szerint a csekkhamisításokról már évek óta tudnak, ám újabban elõfordul, hogy a csekkeket a Magyarországra visszatért menedékkérõk címére érkezett levelekbõl

lopják ki, és a bûncselekményekhez ezen emberek bankszámláját is felhasználják. A torontói rendõrség szerint „van arra utaló jel, hogy helyi bandák szervezõdnek”. „Amióta Kanada 2008ben eltörölte a vízumkötelezettséget Magyarországgal szemben, a menekültstátust kérõ romák miatt ez az EU-ország a kanadai menedékkérelmek fõ forrásává vált” – írta a QMI. 222 milló dollárba kerültek tavaly Kanadának a magyar álmenekültek. A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS közleményében rámutatott, hogy a menedékkérelmet megszigorító, júniusban elfogadott C-31-es törvény célja éppen a „színlelt” menekültek által okozott költségek csökkentése. A kanadai határõrizet szerint minden olyan menedékkérõ, akinek a folyamodványát a Kanadai Be-

vándorlási és Menekültügyi Bizottság arra hivatkozva utasítja el, hogy az üldöztetés ténye nem bizonyított, vagy nem jelenik meg az eljárásban elõírt meghallgatás során, 50 ezer dollárjába kerül a kanadai kormánynak. A legtöbb menekültstátust kérõ Magyarországról érkezik Kanadába. Számuk 2011-ben 4442 fõ volt. A CICS szerint tavaly „gyakorlatilag minden Magyarországi menedékkérõt elutasítottak, ám mielõtt ügyüket lezárták, és õket kitoloncolták volna, a kanadai kormány által a számukra biztosított jóléti és egészségügyi juttatások értéke – a sikertelen menedékkérõkre vonatkozó fejenkénti 50 ezer dolláros becslés alapján – meghaladhatta a 222 millió dollárt.” A CICS szerint a legtöbb Magyarországról érkezett menedékkérõ roma, és a 40 százalékuk Miskolcról érkezett. A kanadai határõrizet úgy tudja, hogy ebben a városban összpontosul „az a nagyléptékû és szervezett erõfeszítés, amely Kanadába küldi az embereket menekültstátust kérni”. A köz-

lemény emlékeztetett arra, hogy a C-31-es törvény alapján az állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium össze fogja állítani azoknak a biztonságosnak tekinthetõ demokratikus országoknak a listáját, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az ezekbõl az államokból érkezettek menedékkérelmét az illetékes kanadai hatóság az eddig jellemzõ 1000 helyett 45 nap alatt fogja elutasítani, az érintettet pedig kitoloncolni. „Ez lehetõvé teszi Kanada számára, hogy Magyarországot felvegye a biztonságos országok listájára, és felgyorsítsa az ebbõl az országból érkezett menekültstátus-kérelmek feldolgozását” – fogalmazott a CICS közleménye. A kommüniké egyúttal rámutatott, hogy a C-31es törvény megszüntette azt a menedékesek számára biztosított ingyenes gyógyszerészeti, szemészeti és fogászati ellátást, amilyenhez fogható a kanadai állampolgárokat a saját Medicare egészségbiztosítási rendszerükön keresztül sem illethet meg.

Csökkenő nyugdíjak, adóemelés? Megismerték a kormánypárti képviselõk az IMF és az Európai Unió követeléseit. A kemény feltételek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy õsszel megegyezéssel zárulnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Az egyeztetést vezetõ Varga Mihály úgy nyilatkozott, nem kell félni a lehetõségtõl, inkább okosan kell használni. Íme, a követelések: nyugdíjak csökkentése; nyugdíjkorhatár-emelés; családi pótlék csökkentése; személyi

jövedelemadó-emelés; privatizáció; utazási kedvezmények csökkentése; bürokrácialeépítés; általános, értékalapú ingatlanadó; önkormányzatok kiadásainak csökkentése; bankadó eltörlése, Orbán pénzjuttatás a bankszféViktor rának. A feltételeken túl a megállapodás akadálya lehet a jegybanki tranzakciós adó, amely az Európai Közpon-

ti Bank szerint veszélyezteti a magyar jegybank függetlenségét. Orbán Viktor elmondta: nem az IMF júliusi anyagát idézte a frakció elõtt, hanem egy jóval részletesebb uniós anyag alapján állította össze a listát. Ilyen áron azonban nem kell az IMF/EU-hitel – sõt nem is hitelre, hanem biztonsági hálóra van szükség. Lesz IMF megállapodás, szükségünk van a hitel nyújtotta biztonságra, ám nem a mostani alapon – szögezte le a miniszterelnök.

Dagad a kiadatási botrány Nem csillapodnak a kedélyek a „kiadatási ügyben”! Mint beszámoltunk róla, Magyarország a minap adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel szabadlábra helyeztek. tüntetõk petíciójukban sürgették, hogy Magyarország kérjen bocsánatot a történtekért. Az Egyesült Államok elítél minden olyan lépést, amely szítja a feszültséget a kaukázusi térségben, ezért mélyen csalódott amiatt, hogy Magyarország átadta Safarovot Azerbajdzsánnak – mondta Patrick Ventrell, a külügyminisztérium helyettes szóvivõje.

Az ENSZ fõtitkárát aggasztja az elnöki kegyelem, és reményét hangoztatta, hogy az ügy nem fog ártani a karabahi békének – közölte Ban Ki Mun szóvivõje. Magyarország eddig is a nemzetközi jogi eljárásrendet követte a kiadatási ügyben, ezután is ezt teszi, és nem tulajdonít különösebb jelentõséget az ennek nyomán kialakult vitának, „higgadtan és nyugodtan vesszük ezt tudomásul” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Nem hibáztatják a székelyföldi örmények a magyar kormányt. Szerintük Safarov ki-

VALUTAÁRFOLYAMOK Vétel 1 Euro (Európa) 279,05 HUF 1 USD (Amerika) 218,66 HUF 1 CAD (Kanada) 222,07 HUF

Eladás 293,36 HUF 229,88 HUF 235,81 HUF

INFORMÁCIÓK Megmentette a gyerekek életét

Egy kanadai férfi Hummerjével állt egy száguldó autó útjába, amely akár négy gyereket is halálra gázolhatott volna. Darrell Krushelnicki egy edmontoni bevásárlóközpontnál tette ki a barátnõjét, amikor látta, hogy a közeli keresztezõdés piros lámpáját lassítás nélkül közelíti meg egy - a telefonjába feledkezõ - autós. Mivel az úton éppen négy 3-16 éves gyerek kelt át, Krushelnicki gázt adott, és a Hummerrel sorfalat adva behajtott az érkezõ autó elé. Az akció sikerrel járt, a figyelmetlen sofõr nem a gyerekeket, hanem a Hummert találta el, az ütközés erejétõl Krushelnickinek kitört egy foga. A rendõrség állampolgári kitüntetést ajánlott a bátor sofõrnek.

Hivatalos a magyar Beregszászon Hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Beregszászon, miután a városi közgyûlés képviselõinek többsége megszavazta a nemrég elfogadott kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény helyi alkalmazására vonatkozó határozatot. Gajdos István polgármester kijelentette: a nyelvtörvény teljes körû alkalmazása másfél-két év múlva lesz lehetséges, mivel több, mint harminc törvényt és jogszabályt kell módosítani annak érdekében, hogy a kisebbségek akadálytalanul élhessenek vele.

Rendőrkézen az Anonymous tagjai

Az IMF követelései Magyarországgal szemben

Pedig Magyarország a nemzetközi jogi eljárásrendet követte…

Szerzs Szargszján örmény elnök bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A budapesti kormány diplomáciai jegyzékben közölte, hogy elfogadhatatlannak tartja az azeriek lépését. Másfélszáz örmény tiltakozott Ottawában a magyar nagykövetség elõtt a kiadatás ellen – közölte Oláh Lajos ügyvivõ. A

Mailed: September 11. 2012.

Published by:

Egységes kisebbségvédelmi szabályozás kell Az Európai Unió minden egyes tagországában kötelezõ kisebbségvédelmi szabályozást sürget Borbély László, az RMDSZ alelnöke. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) is támogatja a Borbély kezdeményeLászló zést – közölte az erdélyi politikus, aki a Bernády György Közmûvelõdési Alapítvány elnökeként házigazdája volt Marosvásárhelyen a Nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek az EU-ban címmel rendezett szemináriumnak. A tanácskozáson Jan Diedrichsen, a FUEN igaz-

Vol. 63. No. 38 Price $ 2.00

A gyanú szerint egy 16 éves dunaújvárosi fiú és négy, általa személyesen nem ismert társa volt a magát Anonymousnak nevezõ számítógépes hackercsoport magyarországi tagja. A csoport tagjai hatoltak be az Alkotmánybíróság honlapjára, átírták az Alaptörvényt, majd hasonló bûncselekményeket követtek el más portálok ellen is. A gyanúsítottak, akik a bûncselekmény elkövetését beismerték, szabadlábon védekezhetnek.

Kiutasítják az iráni diplomatákat Kanada bezárta iráni nagykövetségét, és öt napon belüli távozásra szólította fel a még Ottawában maradt iráni diplomatákat. „Kanada Iránt tartja a globális békét és a világ biztonságát fenyegetõ legnagyobb veszélynek. Ilyen körülmények között Kanada nem maradhat jelen diplomáciailag Iránban. A diplomáciai kapcsolatokat Kanada és Irán között felfüggesztettük” – jelentette be John Baird külügyminiszter, aki az iráni atomprogrammal, Izrael folyamatos fenyegetésével és a szíriai kormány támogatásával indokolta a döntést.

Halálos lövöldözés Montrealban Lövöldözni kezdett egy férfi Montrealban Québec tartomány új kormányfõjének, Pauline Marois-nak a választások utáni gyõzelmi ünnepségén; egy embert megölt, egyet súlyosan megsebesített. Az éppen beszédet mondó Marois asszonyt, a szeparatista Québeci Párt vezetõjét gyorsan eltávolították az emelvényrõl, neki nem esett baja. A férfi kisebb tüzet is gyújtott az eseménynek otthont adó Métropolis koncertterem mögött, mielõtt õrizetbe vették. Elvezetése közben azt kiáltozta: „Ébrednek az angolok!” adásában a kormány a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen járt el. Örményország elhamarkodottan döntött, amikor felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. El-

mondták, lojálisak maradnak az õket befogadó országhoz és a jelenlegi magyar kormányhoz. (Elemzõ írásunk az 5. oldalon.)

2. oldal –

I N F O R M Á C I Ó K

– 38. szám – 2012. szeptember 15.

Boldog névnapot! Szeptember 16., vasárnap Published weekly by: Hungarian Canadian Media non Profit Corp. Editorial offices: 747 St. Clair Ave. West #103 Toronto, Ontario, Canada, M6C 4A4 Telephone: 416-656-8361 Fax: 416-651-2442 Toll free 1-855-656-8361 E-mail: [email protected] www.kékújság.com Office hours: 9-5 (EST) weekdays only * Mailing information: USA: USPS 023-088 Periodicals Postage Paid in Buffalo NY Canada: PM # 40009981 - PAP # 09150 We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund (CPF) for our publishing activities.

Publisher: Béla Aykler Editor in Chief: Zsuzsa Papp Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság A Szerkesztõ Bizottság elnöke: dr.Tanka László National advertising rates: $1.05/line Local advertising $8.-/col. Inch All ads must reach the Advertising Offices by the previous Monday 12 nonn for the next issue. * Mailing information: USA: USPS 023-088 ISSN# 00228281 * Subscription rates: USA: 1 year from the US: US $75.00; from Canada: CA $75.00 1/2 year US $40.00, or CA $40.00 Subscriptions by Air Mail is same, but Air Mailing Postage is added to basic Subscription Rates. Representatives in the USA: Margit Földváry (Mrs. P. Boyd-Bowman) 755 Renaissance Dr. #222, Buffalo, NY, 14221-8046 Harmath István (Chicago) Telefon: 847-864-8626. Fax: 847-864-8626 Ruszanov András (East Coast) Telefon: 631-245-0781 E-mail: [email protected] * POSTMASTER: Send US address changes to: Amerikai/Kanadai Magyarság 755 Renaissance Dr. # 222, Buffalo, NY, 14221-8046 * Printed in Canada

*

The contents of the articles do no necessarly reflect the views of the Editor & Publisher. Article authors are responsible for the content of their articles at all times. * Other then copyrighted articles marked ©, all articles may be freely reproduced by any media with the mention of the Amerikai/Kanadai Magyarság and the author's name. * The Amerikai/Kanadai Magyarság incorporeted the Chicago és Környéke (1905) Newspaper from November, 1990. * Kéziratokat nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. CMCA A lapunkban megjelenõ írások nem minden esetben AUDITED tükrözik a szerkesztõség véleményét!

Szeptember 19., szerda

Edit, Ditta, Ludmilla

Vilhelmina, Dorián

Szeptember 17., hétfõ

Szeptember 21., csütörtök

Zsófia, Hildegárd

Friderika

Szeptember 15., szombat:

Szeptember 18., kedd

Szeptember 22., péntek

Enikő, Melitta

Diána

Máté, Mirella

Százéves Gyarmati Fanni – Elvonultan él Radnóti Miklós özvegye

„Mikor látlak újra, nem tudom már” Századik születésnapját ünnepelte szeptember 8-án Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni tanár, a nyilas katonák által meggyilkolt magyar költõ özvegye, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként õrizve férje emlékét. A budapesti polgári családból származó Gyarmati Fannit 1926 õszén ismerte meg Radnóti Miklós. A költõ Fanniban nagyon korán megtalálta szerelmét, aki végül egy életen át társa maradt, kapcsolatuk a teljes õszinteségen és a férfi és nõ egyenrangúságán alapult. 1935-ben kötöttek házasságot, Gyarmati Fanni méltó szellemi társa és elsõ kritikusa volt Radnótinak – írja Ferencz Gyõzõ irodalomtudós Radnóti Miklós élete és költészete címû könyvében. Az életrajz szerint Vas István költõ többször is megrajzolta a társaságban Fifinek becézett Gyarmati Fanni alakját, felidézte például, ahogy „a karcsú, kék szemû, lilás rózsaszín pulóverében tündéri Gyarmati Fifi” a városligeti mûjégpályán elegánsan siklik korcsolyáján. Másutt így szólt róla: „a megközelíthetetlenség legzavarbaejtõbb példányának láttam. Okos lány volt, õszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden mûveltséganyag, s közben elegáns, sõt, tündöklõen szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené – az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tõle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt”. Fanni alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól a Két karodban címû vers vagy az Erõltetett menet halha-

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni

tatlan sora: „és Fanni várna szõkén a rõt sövény elõtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költõ számára felesége jelentette a biztos pontot, az életet. 1944ben, nem sokkal meggyilkolása elõtt hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez címû verset. Ortutay Tamás szobrász, keramikus Radnóti Miklós özvegyét, aki a ke-

Síelés Fannival (1935)

resztanyja, „kedves, pontos, szigorú és fegyelmezett hölgyként” jellemezte. A képzõmûvész a 100. születésnapra különleges ajándékkal készült, amit eddig titokban tartott keresztszülõje elõtt.

„A Radnóti Miklósról elnevezett RAM Colosseumot szeretném versekbe csomagolni, természetesen maradandóbb anyagból, mint az a hatalmas nejlonzacskó, amibe annak idején a Reichstagot csomagolta egy mûvész” – fogalmazott Ortutay Tamás, aki azt tervezi, hogy a mûvelõdési központ kerítését építi meg, s falait burkolja be régi és kortárs költõk szövegeivel, egyfajta vandál- és rozsdaálló acéllemezkerámiafal formájában. Ortutay Tamás arról is beszélt, hogy sok mindent köszönhet „Fifi néninek”, õ tanította meg síelni is. Mint mondta, keresztszülõje életének még mindig központi része Radnóti Miklós hagyatékának gondozása, kora ellenére a szerzõdéseket kézben tartja, õ írja alá õket. Megjegyezte, hogy „Fifi néni” elvonultságában bizonyára az egész életén át viselt fájdalom is szerepet játszhat, a kétségek, hogy vajon megmenekülhetett volna-e a költõ, ha a munkaszolgálat helyett a bujkálást választják.

„Elfelejtjük, hogy van, akinek nincs mit ennie?”

Szociális válságba süllyedtünk Szociális vészhelyzetrõl beszélt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Jobs4Europe konferencián Brüsszelben, amelyen a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozták uniós vezetõk. Barroso leszögezte, nem csak pénzügyi, de bizalmi válság is van, mert az utób-

bi ötven évben elõször az európaiak most bizonytalansággal és nem a jobb élet reményében tekintenek a jövõbe. Aggasztónak nevezte, hogy nõtt a munkanélküliség az unióban és az eurózónában, és ráadásul egyenlõtlenül oszlik meg a tagállamok között. A szociálpolitika tagálla-

mi hatáskör, de Barroso nem tudja elképzelni, hogy a közösségi politikáknak ne legyen szociális dimenziója. „Elfelejtjük, hogy van, akinek nincs mit ennie? Elfelejtjük, hogy helyenként szociális vészhelyzet van? Hunyjunk szemet efölött?” – tette fel a kérdést José Manuel Barroso.

A nyugati magyar örökségrõl Kufsteinben

Legyenek szellemi atyáink! A nyugati magyar szellemi örökség számbavételével és megõrzésével foglalkozott a Kufstein Konferencia a burgenlandi Felsõpulyán. A meghívott hazai, nyugat-európai, amerikai tudományos szakemberek elõadásaikban a történelemhez, valamint a mûvészetek és a tudományok különbözõ területeihez kötõdõ magyar tárgyi és szelle-

mi emlékek megõrzésének, feltárásának lehetõségeit és módjait tekintették át. A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége közgyûlésén felhívták a figyelmet arra, hogy fontos õrizni a külföldi magyar értékeket a tudósok, a mûvészek személyében is. Fontosnak tartják, hogy a külföldön élõ magyar tudósok, mûvészek is

törõdjenek a közösségekkel, „legyenek szellemi atyái a kulturális életnek” – mondta Deák Ernõ elnök. Kitért arra is, hogy jelenleg nagyon különbözõ keretek között és esetlegesen mûködik a magyar oktatás a nyugati országokban, ezért hasznosnak tartanák, ha annak egy közösen kidolgozott rendszere jönne létre.

Az egyházak is segíthetnek a válságkezelésben

Kiállnak a szenvedők mellett A gazdasági válságról és annak kezelésében az egyházak szerepérõl volt szó az Európai Néppárt – a vallások közötti párbeszédet taglaló – firenzei konferenciáján. Hölvényi György egyházügyi államtitkár a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Hölvényi György utalt arra, hogy Magyarországon a kormány szeretné minél szélesebb körben bevonni az egyházakat az oktatási és a szociális ellátásba. Az egyházaknak van egy olyan közösségi kultúrájuk, amely ehhez a munkához kell – közölte, hangsúlyozva: most kezdõdtek meg az egyeztetések azokról a kérdésekrõl, amelyek alapján ez a munka tovább folytatható.

Tõkés László romániai európai parlamenti képviselõ kijelentette: „az európai egyházi párbeszédnek akkor van értelme, ha az egyházak és a politika is azt nyújtják, ami a lényegük. Szerintem az egyházak lelki és erkölcsi téren járulhatnak hozzá a válság következményeinek a kezeléséhez.” Az európai parlamenti képviselõ úgy vélekedett: kiemelt szerepük van az egyházi oktatási intézmé-

Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!

Tõkés László

nyeknek. Leszögezte: az egyházaknak erkölcsi kötelességük kiállni a szenvedõk mellett. Tõkés László kitért arra is, hogy a hit által ihletett politika a

kereszténydemokrácia sajátja volt, ez azonban sajnos háttérbe szorult. Napjainkban ugyan ismét elõtérbe került, de tovább kell erõsíteni – vélte.

Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!

K Ö Z É L E T

2012. szeptember 15. – 38. szám –

Erõs a kötõdés Magyarország és a német tartomány között

Jó barátaink a bajorok Az Országgyûlés elnöke szerint a történelem, a földrajzi közelség és a magyar gazdaságban játszott fontos szerepe miatt a német tartományok közül Bajorországgal kiemelkedõen jó Magyarország kapcsolata. Kövér László a bajor tartományi parlament elnökével, Barbara Stammmal folytatott megbeszélés után azt mondta, hogy Németország gazdasági és politikai szempontból is stratégiai partnere Magyarországnak, egyúttal „az európai politikát meghatározó, megkerülhetetlen” ország, ezért nagy a

felelõssége Európa problémáinak a megoldásában. A házelnök hangsúlyozta, a magyar-német kapcsolatok erõsítése mellett Magyarország és a hozzá közel álló német tartományok együttmûködésének is nagy figyelmet kell szentelni. Barbara Stamm is azt emelte ki, hogy a többi

és Bajorország között, és fontos célnak nevezte ennek további elmélyítését.

Hazatért a Székely Himnusz szerzője A székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum õrzi mostantól Csanády György hagyatékát. A Székely Himnusz szövegírójaként ismert költõ, újságíró, rádiórendezõ leszármazottai ugyanis szülõvárosa múzeumában helyezték letétbe az irodalomtörténeti dokumentumokat.

Csanády György

Csanády György személyes holmiját a Duna Televízió híradójában Miklós Zoltán múzeumigazgató mu-

bözõ folyóiratokat, amelyek ugyancsak az õ tulajdonát képezték, elindul az a folyamat, hogy kiállítást fogunk elõkészíteni – mondta Miklós Zoltán. Csanády György 1952ben hunyt el Budapesten. Végakarata szerint hamvait a hetvenes évek végén szállították haza Székely-

udvarhelyre, a belvárosi református temetõbe. Születése századik évfordulójára, 1995-ben a Székely Dalegylet kopjafát állíttatott Csanády György tiszteletére, szülõházán dombormû õrzi emlékét, s a személyes tárgyaiból is kiállítás nyílik a székelyudvarhelyi múzeumban.

Módosítják az Alkotmánybíróság által elvetett szabályozást

Megemelik a bírák nyugdíjkorhatárát A bírák nyugdíjkorhatárának 62-rõl 65 évre emelésérõl szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat terjesztett be Navracsics Tibor igazságügy-miniszter. Az alaptörvény módosítását célzó javaslat külön kitér arra, hogy nem lehet bíró, vagy ügyész, aki nyugdíjat kap. Az elõterjesztés szerint a 62 éves általános nyugdíjkorhatártól eltérõ 65

éves korhatár a bírókon túl kiterjedne az ügyészekre, közjegyzõkre, bírósági

Varga Béla „szívességet tett” a kuruc.info mûködtetõinek

végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra. A január elsején életbe lépett szabályozás a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évrõl az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelezõ felmentésüket kapcsolta.

Az Alkotmánybíróság júliusban hirdette ki döntését, melyben visszamenõleges hatállyal semmisítette meg a vitatott rendelkezéseket. Az Ab szerint a korhatár radikális csökkentése és az intézkedés gyorsasága alkotmányellenes.

Magyar politikusok a demokrata párti konvención

Csak nevét adta a kaliforniai férfi Elmaradtak a kényes kérdések

„Tekintettel arra, hogy a kuruc.info olyan szerverrõl üzemel, amely az Amerikai Egyesült Államokban található, a hírportálon megjelenõ tartalmak jogi elbírálása a joghatóság illetékességét veti fel. Jelenleg a két ország eltérõ jogértelmezése miatt az Egyesült Államokban nem indulhat eljárás az oldal üzemeltetõi ellen” – közölte az Országos Rendõrfõkapitányság. Az egyik internetes híroldalon a minap megjelent: „a kaliforniai Healdsburgben élõ Varga Béla a kuruc.info valódi tulajdonosa”. A férfi azonban azóta közölte: nem tulajdonosa a kuruc.infónak, de „baráti szívességként” õ jegyeztette be saját nevére a por-

tált az Egyesült Államokban. Közlése szerint alapvetõen abban állt a közremûködése, hogy 2008-ban saját nevén õ regisztráltatta a kuruc.infót, és bankszámlát nyitott a honlapnak. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai regisztrációval és a bankszámla megnyitásával szívességet tett magyarországi barátoknak. A 49 éves férfi közölte, hogy rendszeres kapcsolatot tart fenn a kuruc.info üzemeltetõivel, de nem ellenõrzi a honlapon megjelenõ tartalmakat, és nem vesz részt a cikkek megjelentetésében. A honlap üzemeltetõinek megnevezésére azonban nem volt hajlandó, azt állítva, hogy „védi biztonságukat”.

HÍREK Magas amerikai kitüntetés Legion of Merit kitüntetést, azaz lényegében amerikai becsületrendet kapott Benkõ Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke Mark P. Hertling altábornagytól, az Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi erõinek parancsnokától. A kitüntetés

Kövér László és Barbara Stamm találkozása az Országházban

tartományhoz képest kiemelkedõen jó az együttmûködés Magyarország

Székelyudvarhelyre került a Csanády-hagyaték

tatta be. Csanády fényképei, pennája, hajtincse mellett az 1921-ben eredetileg kantátának íródott, majd a székelység himnuszává vált költemény megzenésített változata is a székelyudvarhelyi múzeumba került. – Miután átkerül a hagyaték többi része, és itt értem a bútorzatot és külön-

– 3. oldal

A demokrata párt elit politikusaival, így Joe Bidennel is egyeztetett Kumin Ferenc helyettes államtitkár a demokrata párti konvención. A megbeszéléseken a magyar-amerikai kapcsolat volt a fõ téma, kritikát nem kapott a kormány sem az IMF-tárgyalások, sem az azeri ügy kapcsán. „A távolság itt most a demokraták esetében nagyobb a magyarországi mérsékelt jobboldallal szemben, mégis barátsá-

gossággal találkoztunk, és nem kerültek szóba ezek az ügyek egyetlen alkalommal sem” – mondta el a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azonban megjegyezte: ha nem is Magyarország volt a fõ téma, az amerikai képviselõk nem hagyták szó nélküli az azeri baltás gyilkos átadásának ügyét – mondta az ATV-nek a politikus.

Benkõ Tibor

indoklásában az olvasható, hogy „Benkõ vezérezredes a az európai biztonsági együttmûködés elõmozdítása érdekében tevékenykedett, és aktívan támogatja a NATO ISAF-misszióját Afganisztánban”.

Kevesebb felajánlás az egyháznak Az idén húsz százalékkal kevesebb az egyszázalékos adófelajánlásokból a katolikus egyház számára befolyó összeg, mint tavaly, miközben a felajánlók száma nem csökkent – mondta Erdõ Péter bíboros. Az esztergombudapesti érsek szólt arról is, mivel az infláció alacsonyabb, mint amivel számoltak, az örökjáradék-alapból érkezõ források is csökkennek, ez „az év utolsó szakaszában jelentõs jövedelemkiesést fog eredményezni”.

Kiadják a „fekete sereg” vezérét Elrendelte Magyar Róbert kiadatását Magyarországnak egy spanyol bíróság. A férfit a két ország közötti kiadatási eljárás alapján hozhatják Magyarországra. Magyar Róbertet nemzetközi körözés alapján fogták el Marbellában. A férfit azzal vádolták, hogy a „fekete sereg” nevû bûnszervezet vezetõjeként õ adott megbízást az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal megölésére. A Debreceni Ítélõtábla tényleges életfogytig tartó börtönre ítélte Magyar Róbertet.

Recesszióban a magyar gazdaság Egy kicsivel az elõzetesen becsültnél is nagyobbat esett a magyar gazdaság a második negyedévben, hiszen a GDP 1,3 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló idõszakához képest. Az elsõ negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a gazdaság visszaesése. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is recesszióban van a magyar gazdaság, hiszen már az elsõ negyedévben is csökkent a termelés negyedév/negyedév alapon.

Önállóan indul az RMDSZ A Romániai Magyar Demokrata Szövetség önállóan indul a decemberi parlamenti választásokon – közölte Borbély László alelnök arra reagálva, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt közös jelöltlisták állítását szorgalmazza. „Az RMDSZ megnyerte az önkormányzati választásokat, bebizonyította, hogy élvezi a magyarság bizalmát. Készülünk a parlamenti választásokra, nem fogunk közös listán indulni senkivel: mi a magyarsággal kötünk szövetséget” – mondta a politikus.

Román-magyar „barátság” A megkérdezettek 43 százaléka inkább baráti, 38 százalékuk inkább ellenséges országnak látja Magyarországot, de 77 százalékuk nem bízik, illetve nagyon nem bízik a szomszédos országban - derül ki az IRES közvélemény-kutatásából. A válaszadók 35 százaléka – ezen belül nagyobb arányban a fiatal korosztály – úgy gondolja, Románia területeket veszíthet, 62 százalék szerint ez a veszély nem áll fenn. A magyarok és románok közötti kapcsolatokat a megkérdezettek 59 százaléka jónak, 23 százalékuk rossznak tartja. A romák esetében ez az arány 45, illetve 32 százalék.

A tájépítészet „Nobel-díjasa” Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!

A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!

A Széchenyi-díjas Mõcsényi Mihály, a tájépítészet hazai iskolateremtõ professzora részesült idén a szakma világszinten is legrangosabbnak tartott kitüntetésében, a Sir Geoffrey Jellicoe-díjban. A 93 éves professzor a díjat személyesen vette át a dél-afrikai Fokvárosban. A nevéhez fûzõdik a XI. kerület központi parkegyüttesének és a Feneketlen-tónak a kialakítása 1960-ban, valamint Ormos Imre professzorral együtt 1963-ban a Kertészeti- és Élelmiszeripari Fõiskolán a táj- és kertépítészeti szak megalakítása is.

4. oldal –

INFORMÁCIÓK

– 38. szám – szeptember 15.

A belgiumi Genkben tartotta gyémántmiséjét Dobai Sándor atya, a Benelux-államok magyar fõlelkésze

„Isten tenyerén a magyarságért!”

Dobai Sándor atya magas kitüntetése a magyar államtól

A közelmúltban tartotta gyémántmiséjét Genkben Dobai Sándor, a Benelux-államok magyar fõlelkésze, aki Belgiumban, a Brüsszeltõl száz kilométerre fekvõ, 600 ezer lelket számláló Liége-ben él és tevékenykedik, immár 65 éve. A most 85 éves fõtisztelendõ atya nem önként hagyta el Magyarországot, 1944. december 31-én vitték õt többedmagával szülõfalujából. Azt vallja: egész életében Isten tenyerén szolgálta a magyarság ügyét. A gyémántmisét összekötötték a belgiumi magyarok Szent István-ünnepével. A genki Jézus Király templomban több százan gyûltünk össze, ahol a gyémántmisét a Dávid Zoltán atya vezetésével érkezett erdélyi (Máréfalva, Háromkút) hívek és tánccsoport, illetve a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Énekkar szereplése tette gazdagabbá, Orosz Pál József karnagy vezényletével. A templomban dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelki gondozásával megbízott esztergombudapesti püspök méltatta Szent István királyunk, majd Dobai atya életmûvét. Cserháti Ferenc szerint Dobai Sándor atya, akárcsak egykor szent királyunk Pannóniában, hat évtizedes papi szolgálata során ugyancsak azon fáradozott, hogy Krisztushoz vezesse Hunnia Belgiumba szakadt fiait. – Õ Belgiumban lett népünk prédikátora, hitünk tanítója és apostola: azon fáradozik, hogy üdvösséget nyerjünk Krisztusban, és senki el ne vesszen Szent István király népébõl – méltatta szentbeszédében Dobai atyát Cserháti Ferenc. Kiemelte: Dobai atya együtt nõt fel a belgiumi magyar emigrációval és ennek lelkipásztori szolgálatával. A püspök sze-

szágban és a Benelux-államokban. Közölte: lelkipásztori feladatát, sok évtizeddel a vállán, ma is töretlen lelkesedéssel végzi. Szerinte a belgiumi magyarok közül sokan tanúi Dobai atya több mint hat évtizedes papi szolgálatának, élete lángjának, amely Krisztus üzenetével ma is világít, és utat mutat e hazánktól távol esõ szép tájon. – Pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából tehát van miért hálát adnunk Istennek, és van miért köszönetet mondanunk Dobai Sándor atyának – mondta szentbeszédében Cserháti Ferenc, aki gyémántmiséje alkalmából különös szeretettel köszöntötte, imádkozott

erdélyi tánccsoport és énekkar, valamint a sortársak a Benelux-államokból, Nyugat-Európából és a Kárpát-medencébõl. Dobai atyának viszontagságos fiatalsága volt. 1944-ben, amikor az oroszok közeledtek a Dunántúl felé, egy minisztériumi rendelet értelmében öszszegyûjtöttek minden 1924 és 1929 között született magyar fiatalt, elsõsorban leventéket, s azt mondták, hogy három napig leszünk távol, amíg az oroszokat visszaverik, s aztán jönnek vissza. Nem jöttek vissza. Köztük volt Dobai Sándor atya is. Szülõfalujából, a GyõrSopron megyei Kóny község temploma elõl indultak el mintegy kétszázan 1944. december 31-én reggel. Hegyeshalomnál átkeltek a határon – gyalog – hóban, hidegben, télben. KözépNémetországban megszálltak egy istállóban, ott bevagonírozták õket, s el-

hiszen ekkorra már Magyarország nagy részét elfoglalták az oroszok. Tulajdonképpen félig hadifoglyok, félig munkaszolgála-

Ezt követõen egy lelkigyakorlatos házba került, negyvenedmagával, litván, román, lengyel és magyar papnövendékekkel, ahol hat hónapot töltött. Egy belgiumi magyar pap szerzett számára ösztöndíjat a papi szemináriumba. Ekkor került flamand nevelõszülõkhöz. Éppen hatvan éve, 1952 júliusában szentelték pappá. Kétéves kápláni tevékenységét követõen flamand vidékre került, ugyanis a liége-i püspök a limburgi vidékre rendelte, ahol 4000 bányásznak lett a lelkésze, akik 29 nemzetiségi csoportra oszlottak. Jött azonban 1956, amikor a püspök visszarendelte õt Liége-be, mert novemberben és decemberben megérkeztek a magyar menekültek. Hatezren jöttek Belgiumba, s tekintettel a jó kapcsolataira, Dobai atya rengeteget

Dobai atya a gyémántmise utáni köszöntésen

rint Dobai atya sorsa, személye, immár hat-hét évtizede, mindkettõvel összefonódott, azoktól szétválaszthatatlan. – Mindezt sokan tudjuk és tanúsítjuk Liége-ben – mondta –, szerte az or-

De Kring plébániaterembe, ahol ebéd és ünnepi mûsor keretében köszöntötték Dobai Sándor atyát 85. születésnapja és gyémántmiséje alkalmából rokonai, barátai, hívei, ismertõsei, s a már említett

Az énekkar a genki Jézus Király templomban

Csaknem hat évtizede gondozza a Liége-tõl nem messze lévõ bannuex-i zarándokhelyet, ahol a magyar keresztnél minden

Cserháti Ferenc, Dobai Sándor és a liége-i püspökhelyettes

vitték Hannoveren keresztül egészen Észak-Németországba, BraunschweigHannoverbe, HamburgCuxhavenbe, ahol munkaszolgálatot teljesítettek. A németek azonban már nem bíztak meg bennük,

Dobai atya és Cserháti Ferenc püspök a gyémántmisén

érte, és a jó Isten áldását kérte Dobai Sándor buzgó papi életére. A gyémántmisét követõen átvonultunk a közeli

re már nem volt idõ. Marhavagonokban hurcolták õket egyik nagyvárosból a másikba. Végül repülõtéren végeztek munkaszolgálatot. Ekkor jött az angolok és az amerikaiak elõrenyomulása. Kamionokban vitték õket Hollandián át Belgiumba. A fogadtatás kellemetlen volt, hiszen kövekkel dobálták meg õket, mert azt hitték, hogy németek. Végül egy Brüsszel melletti gyûjtõtáborba kerültek, 250 ezren lehettek már ekkor, majd átvitték õket Edigenbe, ahol négyezren voltak magyarok - rettenetes körülmények között. Dobai atya hadifogsága 1946 februárjában ért véget, amikor az ottani nunciatúra egyik megbízottja papi tanulókat keresett. Tekintettel arra, hogy az Dobai atya papírjai tartalmazták, hogy bencés növendék volt, sikerült kijutnia a táborból, azaz megmenekült.

tosok voltak. Szabadon természetesen nem mozoghattak. 1945. május 3-án hivatalosan is német hadifogságba estek, német katonaruhába öltöztették õket. Katonának is ki akartak õket képezni, de akkor er-

tudott nekik segíteni: lakást szerzett, munkát keresett, fordításokat végzett a híveknek, s így valamennyit megismerte. Fokozatosan kialakult tehát a lelkészi munka, a lelkészi hivatal.

évben 1956-os megemlékezést tartanak. Itt áll egy fehér kereszt, amelyen a következõ piros-fehér-

vek szintén nagy szeretettel és tisztelettel fogadják, hiszen az utóbbi nyolc évben az elszakított magyar nemzetrészeken is misézik, fõként a Felvidéken és Erdélyben. A Médiamix Kiadó gondozásában reprezentatív kötet jelent meg Dobai Sándor atyáról, 85. születésnapja és gyémántmiséje alkalmából. Ezzel is tisztelegnek Dobai atya rendkívül termékeny és a magyarság számára hasznos életmûve elõtt, és köszönik meg több mint hat évtizedes papi szolgálatát. Megindító és megható érzés volt számomra személyesen tapasztalni az a mérhetetlen szeretetet Kónyban, Liége-ben és Genkben, amellyel gyémántmiséjén fogadták Dobai atyát. Õ így nyilat-

Dobai atya a kónyi gyémántmisén

zöld színû felirat díszeleg: „Hongrie en sang”, azaz „Magyarország vérben.” A keresztet belga munkásfiatalok emelték 1956 õszének egyik éjszakáján, Magyarországért imádkozva. Azóta Dobai atya híveivel együtt ápolja és tiszteli ezt a keresztet. Már három alkalommal újították fel. Igazi zarándokhely lett a magyarok és a külföldiek számára egyaránt. Dobai atya jelenleg öt egyházmegyében dolgozik, és kilenc helyen tart magyar nyelvû szentmisét, mint a Benelux-államok magyar fõlelkésze. Hollandiába és Luxemburgba pedig több száz kilométert utazik misézni vagy temetni, mert ott nincs magyar pap. A hetvenes évek elején együtt misézett Mindszenty József bíborossal, Magyarország utolsó hercegprímásával. Elõször 1974-ben jött haza Magyarországra. Azóta minden év nyarán Magyarországon is misézik. A határon túli magyar hí-

kozott e sorok írójának minderrõl: – Ezt a szép kort megérve, szívbõl hálát adok Istennek, hiszen a tenyerén hordott. Árvaságomon, hontalanságomon zökkenõmentesen átvezetett. Olyan hivatással áldott meg, amely mélységes öröm forrása a számomra. Lelkemben és szívemben sok gondolatot ébreszt a 85. születésnapom. És hát a híveim szeretete… nehéz errõl beszélni. Az a szeretet, amelyet tõlük kapok, bearanyozza az életemet. Komoly erõforrásom az összetartozás élménye, a mindennapos családlátogatások, beteglátogatások, ügyintézések. Hétköznap én látogatom õket, vasárnap pedig viszszaadják a látogatást a jó Istennek a misén. Egy kézszorítás, egy mosoly, egy tekintet, néhány jó szó õszintén tolmácsolja és jelzi azt a szeretetet, megbecsülést, törõdést, amely természetesen jólesik, de nem tesz elfogult-

tá, hiszen Istené a dicsõség. Tõle jön az áldás, neki tartozunk köszönettel, hogy éltet és megtart bennünket egymásnak és

egymás örömére. Köszönöm minden hívemnek és barátomnak szeretetük és barátságuk jeleit. Tarics Péter

K I T E K I N T Õ

Sokan vagyunk és elegen Az utóbbi napok, hetek történései Erdélyben ismét bebizonyították: a magyar közösség legjobb és leghatásosabb nemzetpolitikai partnere a román állam. Bizony. Hiszen minden olyan alkalomkor, amikor éppen erõt venne rajtunk a kollektív tudathasadás, és önmagunk ellen fordulnánk: megjelenik „a” román hatalom, és szinte menetrendszerûen hoz egy-egy olyan intézkedést, ami rögvest egységbe kovácsolja az erdélyi magyarságot. Most éppen a Mikóügy van terítéken. Errõl különösebb magyarázat helyett elég annyit tudni: 1948 óta elõször újraállamosította a román hatalom a háromszéki magyarság egyik jelképes intézményét, a Székely Mikó Kollégiumot. Hogy pontosabban fogalmazzunk, Papp Géza református püspököt idézve: ezt a galád cselekedetet jogi nyelven államosításnak nevezik, holott a gyakorlatban bizony közönséges lopás. Ráadásul több mint veszélyes precedens: hiszen ha ez ma megtörténhet, akkor meg fog történni holnap is. A romániai politikai erkölcsök ismeretében egyáltalán nem meglepõ, hogy a vérlázító jogtalanság következményeként a jól végzett munka örömével már nyíltan ábrándozik például a nagyváradi román hatalom a magyar közintézmények kisajátításáról. Azért van némi pikantériája az ügynek, hogy például a Székely Mikó Kollégiumot egy olyan hatalom „államosítja vissza” (micsoda monstruózus kifejezés!), amely az épület építésekor gyakorlatilag nem is létezett jogi személyiségként. Hiszen a Székely Mikó Kollégium éppen hogy egy kicsivel öregebb, patinásabb, mint Románia. Nincs ebben semmi meglepõ, kafkai helyzetekben bõvelkedik a világ ezen szeglete. Hát ezért gyûlt össze a minap Sepsiszentgyörgyön harmincezer ember, jó erdélyi szokás szerint fegyelmezetten és méltósággal: hogy erõt

mutasson fel, és világosan érthetõ üzenetet küldjön a román hatalomnak: nem oda Buda! Hosszú idõk óta az elsõ olyan politikai esemény volt ez, amely testületileg és egységesen jelenítette meg az erdélyi magyarság akaratát. Mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, az összes történelmi egyház és a civil szféra közös akarattal sereglett össze. Igen, tudjuk: valóban teher alatt nõ a pálma… Az már csak hab a tortán, hogy a visszaállamosítás mentén, szinte csak úgy rutinból, hároméves börtönbüntetésre ítéltek két magyar embert, akinek egyetlen bûne, hogy jogszerûen és az igazságosság szellemében dolgozott, és viszszaadta a magyar közösségnek azt, ami az övé. Ezt pedig tényleg nem szabad szó nélkül hagyni. Önbecsülés kérdése megvédeni sajátjainkat. Ha Markó Attilát és Marosán Tamást bezárják, az erdélyi magyarságot ítélik tömlöcre, s ha ezt büntetlenül megtehetik, akkor mindent megtehetnek. Szépen, lassan lopakodik vissza a nacionalista diktatúra, és ha nem ad erre a magyar nemzetközösség csattanós és határozott választ, akkor majd ismét arra eszmélünk egy szomorú napon, hogy „hogyan jutottunk idáig”! Ez a határozott válasz, avagy ennek elsõ lépése volt szombaton, Sepsiszentgyörgyön az Igazság napja. Talán nem is annyira a román hatalomnak üzent az a harmincezer ember, hanem önmagát erõsítette ezzel, önmagának bizonyította be: igen, vagyunk, leszünk, maradunk, sokan vagyunk és elegen is, ha kell. Mert változnak az idõk, kormányok és hatalmak jönnek-mennek, adnak és vesznek, de amíg az önmagunkba és értékeinkbe vetett hit megmarad, olyan nagy baj mégsem lehet. Mindaddig, amíg tényleg nem hagyjuk veszni a templomot s az iskolát. György Attila (MH Online)

2012. szeptember 15. – 38. szám

A Magyar Kultúrközpont Igazgatósága jelenti

Hírek az új Magyar Ház vásárlásáról Nyolc hónapja, hogy kikõltöztünk a St. Clair-i Magyar Házból, és bõ egy hónapja, hogy kiadtuk az utolsó tájékoztatót. Az eladásra váró ingatlanokat két ingatlanügynök nézi meg, és ha olyannak tünik, hogy nagyjából megfelel, akkor megnézik az Igazgatóság tagjai. A többség véleménye alapján vagy elvetjük, vagy ha elfogadhatónak tartjuk, akkor megindul a „zoning” stb. megvizsgálása. Dióhéjban, a jelen helyzetben (nem fontossági sorrendben), melyek a jelenleg szóba jöhetõ ingatlanok: • Milvani Banquet Hall. Elõnyei: kész nagyterem, impozáns bejárat, soksok parkolóhely. Hátrányai: drága, költséges a fenntartása, messze van a TTC-tõl, ipari negyedben van, stb. • Cartwright – Yorkdale Mall környéke. Elõnyei: központi fekvés, köny-

nyen elérhetõ, nem kell falakat bontani, csak építeni a szükségletünknek megfelelõen, nagyon nagy a parkoló. Bérbe adható része van, ami havi biztos jöve-delemet hoz, a mellette lévõ terület késõbb megvehetõ lesz. Hátrányai: véleményünk szerint a jelenlegi piaci ára nem reális. • Prince Andrew Pl – 10,000 sq ft-es épület. Elõnyei: kiválóan jó he-

lyen van, kb. 50 parkolóval. Hátránya: irányár – 3 millio dollár megmagyarázhatatlan magas ár. • Wingold – nagy épület, szintén a Yorkdale Mall környéke. Elõnyei: központi fekvés, háromnegyed részét ki lehetne adni, ami a költségek fedezése mellett, még egy kis profitot is hozna, elfogadható parkolási lehetõség. Hátrányai: magas ár (nem biztos, hogy marad

Cartwright

pénz az átalakításra, anynyi amennyire nekünk szükségünk lenne), messze van a TTC-tõl. Természetesen a Toronto Real Estate Board adatbá-

Tovább dagad a Mikó-botrány A tüntetést – mint legutóbb beszámoltunk róla az RMDSZ és a református egyház kezdeményezte,

amiért a román bíróság elsõ fokon három év börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság tagja-

Tõkés László EP-képviselõ is felszólalt a Székely Mikó Kollégium érdekében rendezett tüntetésen

it, törölte a református egyház tulajdonjogát a Székely Mikó Kollégium esetében, és nagy összegû kártérítésre kötelezte az egyházat. A tüntetés után Victor Ponta kormányfõ azonnal jelezte, elvárja a tanácstól, hogy ugyanolyan szigorúan járjon el ez esetben is, mint tette azt a kabinettel a Basescu felfüggesztése kapcsán. Az RMDSZ az Európai Néppárttól kért támogatást, képviselõi révén a formáció brüsszeli közgyûlésén. Az RMDSZ álláspontja szerint a Mikó-ügyben nem csak személyeket ért igazságtalanságért kell szót emelni, hanem a közösségi és egyházi magántulajdonhoz való jogért is.

Mivel Nyugat-Európában a tulajdonjog „szent” és megkérdõjelezhetetlen, a magyar alakulat reménykedik a támogatásban, amelyet az Európai Bizottságtól nem kapott meg. A bizottság állásfoglalása szerint a restitúció tagállami hatáskörbe tartozik, amelybe nem kívánnak beleszólni, az elsõ fokú igazságszolgáltatási döntést pedig nem kommentálják. A romániai magyar politikusok nem fogadják el, hogy egy kisebbségi-közösségi ügy kizárólagos tagállami belügy, de „nem értenek egyet az EB álláspontjával sem, miszerint csak az államelnök iránti támadások fenyegetik Romániában a demokráciát”.

Traian Basescu elnök ismét felkarolta a magyarokat

Jogunk van anyanyelven tanulni! Traian Basescu értékelte Románia stratégiai partnerségi kapcsolatait, közöttük a Magyarországgal kötöttet is, amelynek létjogosultsága – mint mondta – ma már megkérdõjelezhetetlen. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az RMDSZ 5,8 százalékon áll.

Biztosítani kell a vallásszabadságot Minden államnak biztosítania kell a vallásszabadságot – mondta Surján László, az Európai Parlament alelnöke az Európai Néppárt vallások közötti párbeszédrõl rendezett tanácskozásán. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: az állam és az egyházak kapcsolatának „szimfóniának” kell lennie. Magyarországon az állam és az egyház elválasztása bekövetkezett, és most eljutottak az állam és az egyház együttmûködésének fázisába – fogalmazott. Ma el-

Surján László

Megvédte a magyar nyelvû orvosképzést Traian Basescu román államfõ, aki országa stratégiai partnerének nevezte Magyarországot a román diplomaták éves találkozóján. A bukaresti államfõ beszédében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyére is kitérve kifejtette, egy kisebbségnek alapvetõ joga anyanyelvén tanulni egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvû oktatását.

képzelhetetlen állami eszközökkel a hit terjesztése, mint a középkorban – mondta, hozzátéve: az államnak tisztelnie kell a polgárainak egyéni meggyõzõdését. Surján László azt lehetetlen állapotnak

Példás Kárpát-medencei összefogás Tüntettek is a MOGYE-ért

Visszaütött a jóhiszeműség

Magyar válasz A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Külügyminisztériummal karöltve kiadott egy közleményt, amelyben leír-

ják, hogy az Safarov azerbajdzsáni állampolgár Azerbajdzsán részére történt átadásakor az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi Európai Egyezmény alapján transzparens módon, a vonatkozó szabályokat tiszteletben tartva jártak el. Leszögezi, hogy Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és nemzetközi partnereitõl is ugyanezt várja el. A közlemény azzal fejezõdik be, hogy Magyarország messzemenõen tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait. Sajnálatosnak tartja az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintõ lépéseit.

kiszivárgott egy augusztus 15-i keltezésû dokumentum, melyet az azeri igazságügyi miniszter írt alá. Ebben a napnál világosabban is kitûnik, Azerbajdzsán garanciát vállalt arra, hogy a baltás gyilkos hazájában le fogja tölteni börtönbüntetését, leghamarabb csak 25 év múlva engedik szabadon. Martonyi János külügyminiszter szerint „végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendõ”, hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét. Továbbá hangsúlyozta, hogy Magyarország nem akart sérelmet okozni Örményországnak, a kormány jóhiszemûen járt el az azeri katonatiszt kiadatásának ügyében, és nem volt gazdasági háttere a lépésnek.

A kiszivárgott dokumentum

Lehetséges magyarázatok

Idõközben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból

Örményország nem hisz a magyar kormánynak. Szerintük látni

tartotta, hogy bírói erõvel parancsoljanak le keresztet egy ápolónõ nyakából. Utalva arra, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságon négy ilyen per is folyik, rámutatott: e téren lehet az európai jogalkotásnak feladata, azaz a vallásszabadságot mindenki számára biztosítani kell, „még a keresztények számára is”. Kitért az emberi jogok chartájára is, és azt mondta: ez világosan rögzíti, hogy mindenkinek joga van saját vallása gyakorlásához, egyénileg és közösségben, nyilvánosan is. Ha valaki megvallja hitét, azzal nem sért másokat – jelentette ki Surján László. Kitért arra, hogy õsszel az Európai Parlament keretei között tanácskozást rendeznek, amelynek központi témája a nemzedékek közötti szolidaritás lesz. Ez a téma mindenkit érinthet, hangsúlyozta, hozzátéve: nem tudja minden európai polgár – pedig jó lenne –, hogy a nyugdíjrendszer is ezen alapul.

2020-ra Nyugat-Európa szintjén lehet Magyarország

Martonyi János külügyminiszter szerint: „végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendõ”, hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét. Továbbá hangsúlyozta, hogy Magyarország nem akart sérelmet okozni Örményországnak, a kormány jóhiszemûen járt el az azeri katonatiszt kiadatásának ügyében, és nem volt gazdasági háttere a lépésnek.

Amint a múlt heti cikkünkben beszámoltunk, nagy port kavart az a hír, hogy Azerbajdzsán elnöki kegyelemmel szabadlábra helyezte a Magyarországtól kiadott, baltás gyilkosként emlegetett Ramil Safarov Sahib azeri katonát. A világ országai, és több nemzetközi szervezet is csodálkozva, megdöbbenéssel vette tudomásul a hírt. Magyarázatot követeltek Azerbajdzsántól és hasonlóképpen Magyarországtól is. Magyarország vonatkozásában arra lettek volna kíváncsiak, hogy miért adták ki az életfogytiglanra ítélt foglyot Azerbajdzsánnak.

gatlant, amit véleményük szerint érdemes kivizsgálni, tudassák velünk. Tisztelettel: Bánhegyi Zoltán, az Igazgatóság nevében

Az állam és az egyház kapcsolata „szimfónia” legyen!

Az RMDSZ támogatást várna Brüsszeltõl

A román Legfelsõbb Bírói Tanács kivizsgálja a harmincezer résztvevõvel zajlott sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzott kijelentéseket, hogy azok nem sértik-e a román igazságszolgáltatás függetlenségét.

zisát minden nap megnézzük újabb lehetõségek érdekében. Azon kívül kérjük a MH tagságát, ha látnak, vagy hallanak olyan torontói címmel rendelkezõ in-

Magyarország a nemzetközi jog alapján járt el...

Elõzmények

– 5. oldal

kellett volna elõre, hogy a gyilkost rövidesen szabadon engedik hazájában. Látni kellett volna elõre azt a tényt, mely a napnál is világosabb, hogy Safarovot hazájában nemzeti hõsként tisztelik, és nagy valószínûséggel szabadon fogják engedni. Bár a magyar kormány elutasítja, hogy a kiadatás hátterében gazdasági érdekek húzódnának meg, sokan mégis ezt feltételezik. A magyar miniszterelnök tavasszal látogatást tett Azerbajdzsánban, ahol találkozott az azeri elnökkel, hogy szorosabbra fûzzék a két ország gazdasági kapcsolatát. A feltételezés hogy Azerbajdzsán Safarov kiadásáért cserébe nagy összegû magyar államkötvényt vásárolt volna és valamiféle megállapodást kötött volna az Azerbajdzsáni Olajalap Magyarországgal. Az utóbbi két hírt az azeri olajalap közle-

ményben cáfolta, melyben kijelentette, hogy nem tervez semmilyen állampapírt vagy befektetési eszközt vásárolni Magyarországtól. Hangsúlyozzák, hogy fontosnak tartják a téves információkból fakadó félreértés tisztázását.

Eddigi kiadatások az egyezmény alapján Magyarországról az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi Európai Egyezmény alapján 2010-ben 11 elítéltet, 2011-ben 7 elítéltet, 2012-ben a mai napig 8 elítéltet szállítottak külföldre. Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében is mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el, olvasható a Magyar Kormány honlapján. Írta: Princzkel József és Olty Zita

Radeczky Jenõ

2020-ra Magyarország elérheti a nyugat-európai országok gazdasági szintjét – erõsítette meg a

Wekerle-tervben megfogalmazottakat a program miniszteri biztosa. Radetzky Jenõ azt mondta: ehhez gazdasági együttmûködés szükséges a Kárpát-medence országaival. Kiemelte: stratégiai partnerként kezelik a határokon belüli magyarságot, és az államhatárokon túli magyarsággal is számolnak. „Ezt mutatja az, hogy ott lévõ területfejlesztési tervekkel is együttmûködünk, például a Mikó-tervvel Erdélyben” – emelte ki.

Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!

Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!

6. oldal –

REJTVÉNY – HOROSZKÓP – DUNA TV MÛSORA

– 38. szám – 2012. szeptember 15.

KOS (márc. 21. – ápr. 19.)

MÉRLEG (szept. 23. – okt. 22.)

Szerelem: A siker megerõsíti az önbizalmát, és persze a magabiztosság a magánéletére is pozitívan hat, aminek párja örül majd a legjobban. Hivatás: Be kellene fejeznie a folyamatban lévõ munkafeladatait, mert olyan új megbízatást kap, ami teljes embert kíván. Szorgalma és kreativitása meghozza gyümölcsét.

Szerelem: A párkapcsolatában abból lesz vita, hogy „elfelejti” a közös programokat. Valójában tudatosan szabotálja a családi programokat. Hivatás: Sok munka várja, és mert élvezi a kihívást, szép eredményekre számíthat. Ehhez azért a tettvágyon kívül némi kompromisszumkészség is szükséges.

BIKA (ápr. 20. – máj. 20.)

SKORPIÓ (okt. 23. – nov. 22.)

Szerelem: Felelevenedik a múlt, és a régi érzések is elragadják. Zavarba ejtõ helyzetbe kerül, még az sem biztos, hogy annak az oldalán folytatja az életét, akivel eddig boldog volt. Hivatás: Egy váratlan fordulat mindent a feje tetejére állít. Talán új munkahelyre kerül, talán a régi helyén cserélõdnek ki a kollégák.

Szerelem: Megváltozhatnak a szerelemrõl vallott nézetei. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy levetkõzze tüskés természetét és közelebb engedje magához az embereket. Hivatás: Meglehetõsen érzékeny, ezért nem tud másokkal együtt dolgozni. Saját jövõbeni boldogulása függ attól, hogy erõsebb legyen.

IKREK (máj. 21. – jún. 21.)

NYILAS (nov. 23. – dec. 21.)

Szerelem: Ha párkapcsolatban él, úgy gondolja, egyedül biztosan jobb volna. Ha egyedül él, álmai lovagját várja. Hivatás: Lehetõleg tartsa távol magát a „bombajó” üzletektõl, és munkahelyi ötletektõl, mert nagyvonalúságában nem veszi észre a csapdákat, és mire föleszmél, már nyakig ül a bajban.

Szerelem: Úgy vonzza az ellenkezõ nem képviselõit, mint a mágnes, és akkor is igent mond a randikra, ha közben otthon már várja valaki. Ezek a kis flörtök elég veszélyesek! Hivatás: Egy kicsit neki kell veselkedni a munkának: ha vállalja az erõfeszítést, néhány hét múlva learathatja a babérokat.

RÁK (jún. 22. – júl. 22.)

BAK (dec. 22. – jan. 20.)

Szerelem: Szerelemrõl álmodozik, ezért fogad el minden meghívást, hátha az egyik bulin összefut a nagy õ-vel. Hivatás: Rá kell jönnie, hogy az emberismerete csapnivaló: akit a munkahelyén a barátjának hisz, az a háta mögött áskálódik, aki nagyvonalúnak mutatja magát, az valójában nagyon is kicsinyes.

Szerelem: Rájön, hogy állandó partnere sokkal értékesebb, mint az alkalmai hódolói, és ez a felismerés új színt, új érzelmeket csempészhet a régi kapcsolatukba. Hivatás: Most mindennek a fonákját veszi észre. Ez a pesszimizmus azért rossz, mert egy idõ után tényleg több rossz történik önnel.

OROSZLÁN (júl. 23. – aug. 22.)

VÍZÖNTÕ (jan. 21. – febr. 19.)

Szerelem: Legalább az estéket és a hétvégéket töltse pihenéssel, rendezze sorait, hogy újra harmónia várja otthon. Hivatás: Jó volna, ha csak a munkára koncentrálna. Ha ez sikerül, könnyen túlszárnyalhatja a riválisait. Ha félvállról veszi a feladatokat, olyan bakit követ el, ami akár az állásába is kerülhet.

Szerelem: A szerelemben csak akkor lehet boldog, ha nem „megadja magát”, hanem kiharcolja mindazt, amire vágyik. Hivatás: Borúsan és pesszimistán látja a világot, kollégáit. Valójában önmagára kellene csak haragudnia, mert az elmúlt idõszakban sorra elengedte maga mellett a jobbnál jobb lehetõségeket.

SZÛZ (aug. 21. – szept. 22.)

HALAK (febr. 20. – márc. 20.)

Szerelem: A hét romantikus, boldog szerelmet hozhat. Ne szalassza el! A siker azon áll vagy bukik, hogy képes-e változtatni megkövesedett szokásain. Hivatás: Ön mindig mindent másképp akar, mint az átlag. Ezt a fõnökei nem tudják elfogadni. Kiszámíthatatlannak tûnik, ezért könnyen elveszítheti a bizalmukat.

Szerelem: Át tudja programozni a hangulatát, az egész lényét. Amihez hozzájárul egy romantikus idegen is, aki mindent bevet, hogy meghódítsa. Hivatás: A hét elsõ napjainak felfordulása mindenképpen változtatásra készteti, és jobb, ha ön irányítja az eseményeket, mint ha magával ragadja munkahelyén az ár.

MIKSZÁTH KÁLMÁN

– Elaludtam egy kicsit, sõt ha a szolgáló rám nem kopogtat, most is alszom. Bárcsak ne nyitott volna be csak még öt percig. – Ugyan? – szólt Mravucsánné. – Olyan szépet álmodott? Mit parancsol? Kávét vagy hideg sültet? – Kávét kérek. – Hát nem mondja el, mit álmodott? – Házasodtam álmomban. Illetõleg megakadt a dolog a leánykérésnél. – Hogyan? Kosarat kapott? – kérdé Veronka, elõretolva a kíváncsi fejecskéjét, melyet ma még szebbé tett a fölépített gazdag hajkorona, a hajkoronát pedig még szebbé tette egy beletûzött pünkösdi szegfû. – Kérdés, hogy mi lett vol-

Szent Péter vállat vonva visszaindult a szederindás ösvényen. Egy irdatlan nagy cserfánál mégis megállt, és intett Gyurinak, hogy jöjjön közelebb. Gyuri szót fogadott. „Tudja mit, barátom uram, ne okoskodjék sokat, vegye el a Veronkát feleségül, s vele együtt magáé lesz az esernyõ.” „Jöjjön! – mondá Gyuri és megfogta erõsen a szent palástját. – Kérje meg a számomra!" Húzta, húzta Gyuri, de ebben a percben mintha valami erõszakos kéz megragadta volna hátulról és rettentõ erõvel magával rántaná -, fölébredett. Kopogás hangzott az ajtón. – Szabad – morogta gépiesen, ködös fejjel. A Mravucsánék szolgálója nyitott be ásítva, nagy kosztrosan. – Bejöttem a cipõkért. Gyuri kitörölte szemébõl az álmot. Reggel volt. Az ablakon a napsugár nevetett be. Emlékezete gyorsan futott végig az illanó álom részletein. Még szinte látni vélte a foszladozó ködben a részletek halvány vonalait. Minden olyan eleven, friss volt még. Úgyszólván a haraszt recsegett még a Szent Péter talpa alatt, s ünnepélyesen kongott a jóságos hangja: „Vegye el, barátom, a Veronkát feleségül, és akkor magáé lesz az esernyõ.” – Különös egy álomlátás – tûnõdött Gyuri –, és menynyi logika van benne. Biz ez magától is eszembe juthatott volna. …Ej, mintha bizony magától nem jutott volna eszébe! Az éj csak parancsolt: „Jöjj, álom, építs neki öszszefüggõ mesét abból az anyagból, ami benne forr.” * Mire Gyuri felöltözött, nem volt már nagyon korán. Az egész Mravucsán-ház izgett-mozgott, mint a népes köpû. Egyik köcsögöt vitt, másik szûrõ szitát (a kifejt tejjel bajlódtak), a kapu-

nál, melyet az éjjeli szél kiszakított az ütközõjébõl, ott pipázgatott a Gyuri kocsisa, és segített csodálkozni a többinek a szél erején: észrevevén urát, megemelinté nyalka strucctollas kalapját. – Befogjak? – Nem tudom még. Hollá, kisleány! Fölkeltek a kisaszszonyék? – Már reggeliznek is a kertben – felelte egy szarvastermetû fehércseléd, ki egy tepsit vitt forralt tejjel. – Tessék erre jönni. – Akkor hát befoghatsz, János. Egy diófa alatt, nagy kerek kõasztal körül találta Gyuri valamennyiöket. Már a reggeli végén voltak, csak még a madame rágcsálta a pirítós kenyereket. Nagy nevetgéléssel fogadták. Veronka felkiáltott pajkosan: – Itt jön a friss ember! – De már a friss ember titulust nem hagyom – ellenveté Mravucsán –, az engem illet. Mert én le se feküdtem, egész reggelig kártyáztunk. A szegény Klempa még most is ott alszik a két könyökén, az asztalon, a leragasztott szakállával. – Szép is olyakat tenni! – pirongatta Mravucsánné. – Jó reggelt! Jó reggelt! – Mindnyájan kezet fogtak Gyurival, Veronka is felállt, és csintalanul hajladozott. – Jó reggelt, friss ember! Jó reggelt. No, mit néz reám olyan nagyon? – Nézem – mondá zavartan Gyuri, a leány szépségén felejtve a szemeit –, hogy… izé … mennyire megnõtt. – Egy éj alatt? – Tegnap még kisleány volt. – A maga szeme káprázott. – Káprázik az ma is. – Mert még álmos. Hát ilyenkor kell felkelni? A játszi, enyelgõ hang, mint valami édes csiklandozás, fölvillanyozta Gyurit, s kezdett is bõbeszédû lenni, védte magát, tréfásan, széles jó kedéllyel.

– Királyfi, örülj, hogy nem az anyósommal kell megvívnod!

No, csak ezt kellett említeni: menten kapott rajta Mravucsánné, szélesen elõadva a macska históriáját, aki miatt nem mert a Veronka este levetkõzni. Gyuri elképzelte a bájos jelenetet, édelgett rajta a lelke, Veronka irult-pirult, Mravucsán kacagott, Mravucsánné pedig egy pár oktató szót fûzött hozzá, amint illõ idõsebb, tapasztaltabb asszonyoknak: – Nem jó, galambocskám, a jóból se a nagyon sok. A szeméremben is árt, ami túlontúl van az elégen. Hozzá kell szokni az ilyesmihez! Hát mikor ura lesz, szívecském? Az bizony becsámpáskodik ám a hálószobába, és maga fûzi ki az asszonykája ruhaderekát. Azon keresztül kell esni.

na. Éppen a döntõ pillanatban költött fel a szolgáló. – Úgy? Már szinte azt hittem, nem tetszett a személye a személyének – szólt Veronka átcsapva a mesei stílusba. – Milyen kár, hogy most már nem tudhatjuk. – Biztosítom, megtudja. – Miképpen? – Úgy, hogy megmondom. – Ugyan ne beszéljen! Hiszen az álmok nem mennek át egyik éjjelrõl a másikra folytatásokban, mint a regények az újságokban. Gyuri megitta a kávéját, rágyújtott, és nagy füstfelhõbõl szólt ki titokzatos arccal, szemeit az ég felé fordítva tréfásan: – Vannak olyan álmok, majd meglássa. De hát maga hogy aludott?

– Jaj, néni, néni! Miket beszél, néni! Bedugta a füleit, felugrott és elszaladt a ribiszkebokrok felé. Egy picinyke gally beleakaszkodott a szoknya fodrába, s úgy megrántotta, hogy kiszakadt a ráncaiból. No, lett ebbõl nagy eset! Hamar tût, cérnát! Növelte még a zavart, hogy a Wibra kocsija elõállott. Két nyugtalan nyakú fekete ló, rézkulcsos hámmal. Hej! Csak jó mesterség a prókátoroké! (Olyan fiatal és már ilyen fogatot hazudott össze.) Volt dolga Mravucsánnénak és mindenféle élõ léleknek a háznál. Hamar kösd be, Anka, egy szalvétába a sonkát, amit az útra fõztem! Te pedig szaladj, Zsuzska, a kalácsért! De hátha nincsen késök? Hoz-

zatok hamar egy szarvasnyelû kést! Ne készítsünk a saroglyába egy kis aszalt gyümölcsöt? Jó lesz rágogatni, lelkem, útközben, kivált az idegen asszonyságnak. Hát egy csipetnyi lekvárt ne tegyek egy bögrikébe? De bizony teszek. – Ugyan, ugyan, néni – szabadkozott Veronka –, hiszen ebédre hazaérünk. – Hátha elõadja magát valami? Sohasem lehet tudni. Térült, fordult a jó Mravucsán néni, hol elszaladt, hol elõkerült, mint a karika – mialatt Mravucsán mindenféleképpen kapacitálta õket, hogy maradjanak ebédre, vagy ha nem, legalább még egy óráig. Utoljára már csak egy félórát könyörgött, biztatván õket,

hogy akkoráig okvetlenül fölébred Klempa, amihez fogható látványosságot maga a király sem pipált. Nem ért semmit, megmaradtak csökönyösen az indulás mellett, felültek a csinos kis csézára; a hölgyek hátulra, Gyuri a kocsisülésre befelé fordulva, úgyhogy a térdei máris odasúrlódtak a Veronka lábacskáihoz… Nem tudom én, hogy lesz ez egész Glogováig. – Glogovára megyünk – parancsolta Gyuri a kocsisnak. János megpattintotta az ostort, a lovak megiramodtak, de alig gurult ki a kocsi a kapu dobogóján, lelkendezve futott utánuk Mravucsánné, tele tüdejébõl kiabálva: – Hó, hahó! Megálljanak! (Folytatjuk)

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY – NO FEE COMMUNITY SERVICE 2012. SZEPTEMBER 17.–SZEPTEMBER 23.

A DUNA WORLD TELEVÍZIÓ MÛSORA

PROGRAM

SZENT PÉTER ESERNYÕJE (41. rész)

ELÕZÕ SZÁMUNK REJTVÉNYÉNEK MEGFEJTÉSE:

HÉTFÕ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

SZOMBAT

VASÁRNAP

12.00 12.00 12.10 12.20 13.00 15.00 15.25 16.20

12.00 12.00 12.15 12.25 13.00 15.00 15.25

12.00 12.00 12.15 12.25 13.00 15.00 15.25

12.00 12.00 12.15 12.25 13.00 15.00 15.25 15.55

12.00 12.00 12.15 12.25 13.00 15.00 15.25

12.00 12.00 12.10 13.00 13.30 13.55

12.00 12.00 12.10 13.00 13.55 14.50 15.20

16.35 17.00 17.05 17.30 18.30 19.00 19.25 19.25 19.30 19.55 20.00 20.35 20.50 21.20 21.25 21.55 22.15 22.20 23.05 23.30 00.00 00.00 00.30 00.35 01.10 03.00 03.05 03.35 03.55 04.15 04.50

Déli harangszó Híradó - Déli Gazdakör TÉRkép (ism.) Kívánságkosár Éretlenek (ism.) Rocklexikon Magyar elsők Az első magyar zálogház Térkép MESE Hol volt, hol nem volt Családi délelőtt - (ism.) Töredékek Híradó Dunasport Meteo Közbeszéd Magyarok cselekedetei Szerelmes földrajz Magyar elsők (ism.) A rejtélyes XX. század Duna World News Angol nyelvű hírösszefoglaló Hazajáró (ism.) Mesélő sziklák Sport Lamantin Jazz Fesztivál Töredékek (ism.) Zegzugos történetek Himnusz Híradó M1 Sport (ism.) Az ESTE Kívánságkosár (ism.) Duna World News TÉRkép (ismétlés) Egy megtagadott hazafi Magyar dokumentumfilm Töredékek (ism.) Kisváros (ism.) Gyilkosság a hajón Magyar tévéfilmsorozat Duna World News Angol nyelvű hírösszefoglaló

Déli harangszó Híradó - Déli Gazdakör (ism.) TÉRkép (ism.) Kívánságkosár Éretlenek (ism.) Ajándék a végzettől Márai Sándor (2005) 15.50 Töredékek 16.10 Magyar elsők Az első magyar közkönyvtárak 16.30 Térkép 16.55 Gazdakör 17.05 MESE 17.15 Egyszer volt, hol nem volt... 17.30Családi délelőtt (ism.) 19.00 Híradó 19.30 Közbeszéd 19.55 Magyarok cselekedetei 20.05 Szerelmes földrajz 20.35 Magyar elsők (ism.) 20.50 Duna World News Angol nyelvű hírösszefoglaló 20.55 Hagyaték Műemlékek emlékműve 21.25 Hazajáró (ism.) 21.50 A látó ember Wass Albert (1998) 22.45 Sport 22.50 Töredékek (2001) (ism.) Történelmi borvidékek 23.10 Arcélek (angol felirattal) 23.25 Zegzugos történetek 00.00 Himnusz 00.00 Híradó M1 00.30 Sport (ism.) 00.35 Az ESTE 01.10 Kívánságkosár (ism.) 03.00 Duna World News 03.05 TÉRkép (ism.) 03.35 Kunok, ha összefognak 03.55 Töredékek (ism.) 04.15 Kisváros (ism.) 04.50 Duna World News

Déli harangszó Híradó - Déli Gazdakör (ism.) TÉRkép (ism.) Kívánságkosár Éretlenek (ism.) ...És még egymillió lépés (1986) A bronzkori várostól Savariáig 16.10 Magyar elsők Az első magyar országtérkép 16.30 Térkép 16.55 Gazdakör 17.10 MESE 17.15 Egyszer volt, hol nem volt... 17.30Családi délelőtt (ism.) 18.30 Isten kezében 19.00 Híradó 19.30 Közbeszéd 20.00 Magyarok cselekedetei 20.05 Szerelmes földrajz 20.35 Magyar elsők (ism.) 20.50 Mindennapi hősök Szekeres Pál 21.20 Duna World News 21.25 Hazajáró (ism.) 21.50 Szósz!? - a magyar nyelv szava-borsa Ferdítések és fordítások 22.45 Sport 22.50 Töredékek (ism.) 23.10 Arcélek - Csáky Zoltán műsora (angol felirattal) 22.. Nádasdy Borbála grófnő 23.25 Zegzugos történetek 00.00 Himnusz 00.00 Híradó M1 00.30 Sport (ism.) 00.35 Az ESTE 01.10 Kívánságkosár (ism.) 03.00 Duna World News 03.05 TÉRkép (ism.) 03.35 A nap vendége Romsics Ignác

Déli harangszó Híradó - Déli Gazdakör (ism.) TÉRkép (ism.) Kívánságkosár Éretlenek (ism.) Magyarország 2000 Töredékek A felvilágosodás 16.15 Magyar elsők Az első magyar színtársulat az első magyar kőszínházak 16.30 Térkép 17.00 Gazdakör 17.10 MESE 17.20Egyszer volt... 17.30Családi délelőtt (ism.) 18.30 Sírjaik hol domborulnak 19.00 Híradó 19.30 Közbeszéd 19.55 Magyarok cselekedetei 20.05 Szerelmes földrajz 20.35 Magyar elsők (ism.) 20.50 Kulisszatitkok 21.20 Duna World News 21.25 Hazajáró (ism.) 21.55 Rocklexikon (ism.) Benkő László 22.45 Sport 22.50 Töredékek (ism.) 23.15 Arcélek - Csáky Zoltán műsora 23.30 Zegzugos történetek 00.00 Himnusz 00.00 Híradó M1 00.30 Sport (ism.) 00.35 Az ESTE 01.10 Kívánságkosár (ism.) 03.00 Duna World News 03.05 TÉRkép (ism.) 03.35 Az Szent keresztfa eredet szerént 03.55 Töredékek (ism.) 04.15 Kisváros (ism.) 04.50 Duna World News Angol nyelvű hírösszefoglaló

Déli harangszó Híradó - Déli Gazdakör (ism.) TÉRkép (ism.) Kívánságkosár Éretlenek (ism.) Magyar elsők Az első magyar mozis 15.50 Térkép 16.15 Gazdakör 16.25 Az emberi test 17.15 MESE Töf-töf elefánt (1994) Csuklik a város 17.20 Egyszer volt, hol nem volt... 17.30Családi délelőtt (ism.) 19.00 Híradó 19.25 Dunasport 19.25 Meteo 19.30 Közbeszéd 19.55 Magyarok cselekedetei 20.05 Szerelmes földrajz Szabó Zoltán emlékére 20.55 Magyar elsők (ism.) 21.20 Barangolás öt kontinensen 21.45 Duna World News 21.50 Hazajáró (ism.) 22.20 A Dél keresztje alatt 23.00 Sport 23.05 Töredékek (ism.) 23.40 Zegzugos történetek 00.00 Himnusz 00.00 Híradó M1 00.30 Sport (ism.) 00.35 Az ESTE 01.10 Kívánságkosár (ism.) 03.00 Duna World News 03.05 TÉRkép (ism.) 03.45 Töredékek (ism.) 04.05 Kisváros (ism.) Cserbenhagyás Magyar tévéfilmsorozat 04.40 Duna World News Angol nyelvű hírösszefoglaló

A mûsor és a kezdési idõpont megváltoztatásának jogát minden tévéadó fenntar tja!

14.25 14.55 15.20 15.50 16.15 16.45 17.10 17.40 17.55 18.00 18.10 18.25 19.00 19.30 20.25 21.20 22.10 23.00 23.45 00.00 00.00 00.30 00.35 01.30 02.25 03.10

Déli harangszó Híradó - Déli Gasztroangyal A rejtélyes XX. század Határtalanul magyar Hagyaték (ism.) Műemlékek emlékműve Arcélek - Csáky Zoltán műsora Kulisszatitkok (ism.) Barangolás öt kontinensen (ism.) Kézművesek a Selyemút nyomában Lyukasóra Gazdakör Élő népzene (angol felirattal) Magyar történelmi arcképcsarnok Szent-Györgyi Albert MESE Egyszer volt... Aki a kőből bort fakasztott Napraforgók Híradó Mindenből egy van Van képünk hozzá Nemcsak a húszéveseké a világ Táncvarázs Savaria Táncverseny Lamantin Jazz Fesztivál A nap vendége Jókai Anna író Himnusz Híradó M1 Sport A legenda hazatér Kocsis Sándor újratemetése Kultikon Lamantin Jazz Fesztivál Szövetség az ördöggel Kanadai Játékfilm film (ff.) (feliratos)

15.50 16.45 17.15 17.30 17.45 17.55 18.10 19.00 19.30 20.25 21.30 22.35 23.00 23.30 00.00 00.00 00.30 00.35 01.10

Déli harangszó Híradó - Déli Mindenből egy van Négy szellem Szentmise közvetítés Zarándokutakon Sesonk trónörökös szobra Törzsasztal Élő népzene (angol felirattal) Magyar történelmi arcképcsarnok Gerő Ernő MESE Töf-töf elefánt Hol volt, hol nem volt ...És még egymillió lépés Híradó Ha igazság, harmatozzék! Vallomások Tamási Áronról Gasztroangyal Pilinszky János Gyerekek és katonák Határtalanul magyar Kirakat A megyeri titok Himnusz Híradó M1 Sport Aacheni kincs Magyar ismeretterjesztő film OTP Bank Liga - NB1 labdarúgó mérkőzés, felvételről

03.30 Zárt tárgyalás magyar játékfilm (ff.)

AMERIKA, ÓH... Ifj. Fekete István Falun születtem, pontosabban és õszintébben fogalmazva, világra jöttemkor Ajka közel háromezer lakosú nagyközség volt. Több száz embert foglalkoztató, sikeres üveggyárral, közeli nagy szénbányával, szeszgyárral, hétvégén játszó mozival, vasúttal, országos hírû dalárdával, futballstadionnal, NB III-ban játszó, általában kitûnõ csapattal… Mindezekhez jött a több mint háromezer holdas nagybirtok, amelynek Édesapám volt a gazdasági fõintézõje. Ajka nekem nem falu, hanem város volt, és néhány hónap szívfájdalom után, amikor nyolcéves koromban felköltöztünk Budapestre, azért éreztem „Otthon” magam. Egyesek szerint „aszfaltbetyár” lett belõlem. Ezt azonban szinte kizárólag nõnemû lények állították rólam, szubjektív véleményüket tehát nem szabad tényként elfogadnunk. Én legalábbis nem fogadtam el, márpedig nálam senki nem ismer jobban engem! Ez megcáfolhatatlan tény ha az objektivitásomat lehet is vitatni. Bizonyára falusi – vagy legalábbis vidéki – gyökeremnek és Édesapámtól örökölt génjeimnek köszönhetem, hogy a földet mûvelõ emberek problémáit az USA-ban is figyelemmel kísérem. Bizonyára nem árulok el nagy államtitkot azzal, amikor kijelentem: az amerikai farmerek gazdasági szekere – szakszerûen kifejezve – „kátyúba ragadt” már jó fél évszázada! A szókimondó egyének persze ezt a „kátyút” sokkal rusztikusabb, avagy parlagiasabb szóval fejezik ki, én azonban nem tehetek ilyet. Részint azért, mert közismert vagyok finom, szinte költõien piperkõc nyelvezetemrõl. Másrészrõl pedig nyájas Olvasóink morális érzékenységére sokat adó olvasószerkesztõnk úgyis kihúzná írásomból a frivol, „illetlen” jelzõmet. Tehát maradjunk a kátyúnál, esetleg a kakaónál, amiben az amerikai farmerok vannak. Amerikában egy átlag farm 485 acre-s (196 hektár, avagy magyar katasztrális hold) terjedelmû. Ahhoz azonban hogy egy átlag 4-6 tagú család megéljen egy farmból, legalább 2000 acre megmûvelhetõ föld szükséges. Hogy hasznot hozzon egy farm, manapság már rendkívül nagy befektetésekre van szükség Amerikában. Itt ugyanis csak a legmodernebb traktorokkal, vetõ- és aratógépekkel, boronákkal, hûtõ és tároló lehetõségekkel, istállókkal stb. lehet hasznot hozóvá tenni a farmokat. Az amerikai farmerek nagy része azonban ragaszkodott a régi tradíciókhoz, és nem volt hajlandó figyelembe venni a modern világ követelményeit. Talán valami csodával határos külföldi piac lehetõségében bízva, az 1960-as évektõl hatalmas és ésszerûtlen adósságba verték magukat. A helyzetet súlyosbította, hogy nemcsak a farmerek, hanem a pénzkölcsönzõ intézmények (magánbankok és az állami Farm Credit System) sem voltak hajlandók belátni,

hogy a modern és nagyteljesítményû agrárgépek korszakában a kis farmok már nem életképesek. Ezért aztán – jó kapitalista szokás szerint – hagyták, és elõsegítették, hogy sok tízezer farmer, messze az anyagi erejét és gazdasági lehetõségeit meghaladó kölcsönöket vegyen fel, aminek csakis anyagi csõd lehet a vége. Ezek a kis farmok aztán szépen átcsúsztak a bankok és pénzkölcsönzõ intézmények kezébe. Mint homokba dugott fejû struccok, senki nem akart (vagy észbeli hiányok miatt nem tudott) szembenézni a valósággal. Ami pedig elsõsorban az volt, hogy az amerikai mezõgazdasági termékek külföldi piaca egyre csökkent. Mégpedig nemcsak azért, mert a dollár sok ország piacának túl erõs! Hanem fõként azért is, mivel olyan államok, amelyek a múltban fõként importálták mezõgazdasági termékeiket, az utóbbi évtizedekben már exportálnak is! Mégpedig sokkal olcsóbb áron, mint az amerikai farmerek tehetik, hiszen a munkabérek jóval alacsonyabbak a fent említett országokban. Állításom igazolására néhány példát említek: Kína, ahol még a múlt évszázad közepén is milliók haltak éhen, ma már 10-15 millió tonna kukoricát exportál évente, pedig a lakossága közel 300 millióval megszaporodott azóta. Indiában, ahol hasonló volt a helyzet, ma már önellátók gabonafélékben! Banglades, ahol az 1970-es évek végén a lakosság közel egyharmada (másfélmillió szerencsétlen) éhen halt, az European Economic Community technikai és anyagi segítsége eredményeként, a saját szükségletét ki tudja elégíteni! Egy kis gazdaságtörténelmi visszapillantás árán bárki rájöhet, hogy az USA-ban volt olyan idõszak, amikor a lakosság nagy többsége mezõgazdaságból élt. Ezekben az idõkben egyetlen politikus sem számíthatott nagyobb pozícióra a „farm block” támogatása és szavazata nélkül. Az egyre nagyobb teljesítményû gazdasági gépek már 2000-ben is egyötödére csökkentették a mezõgazdaságban foglalkoztatottak számát Amerikában. A „farm block” tehát manapság már nem jelent nagy, vagy jelentõs politikai erõt. A politikusok azonban – valószínûleg a múlt tradíciói miatt, vagy mert õseik között generációk voltak farmerek – még ma is kivételezett támogatásban részesítik a farmereket. Az értelmetlen támogatás természetesen az adófizetõk terhére és kárára történik. Egyszer, nagyon régen, ifjúságom kelekótya idején Édesapám jelenlétében nagyképû és

meggondolatlan kijelentést tettem a vidéki, fõként a falusi emberek tohonyaságára. Különösen a falusi

élet szellemdermesztõ és a gondolkodást tompító unalmasságát aposztrofáltam sértõ jelzõkkel. – Bezzeg a budapesti emberek élete, kultúrája… – szavaltam. A magyar föld és falu szent volt Édesapámnak, aki szinte mindegyik földet mûvelõ magyart testvérének érzett. Szavaimra soha nem látott indulat villant fel a szemében, ahogy engem nézett. – Egész életedre jegyezd meg fiam, hogy egy búzakalászban sokkal több szépség és csoda van, mint egész Budapestben! Ahol tömegével találhatók az olyan értéktelen szamárkórók, amivé téged is tett ez a híres városod! – mondta Édesapám, aki 30 évig élt Budapesten, de a szívében mindig megmaradt „falusi” embernek. A szavait egész életemre megjegyeztem. Ezért, ha az eszemmel és adófizetõ érdekeimmel nem is, de a szívemmel a bajban lévõ amerikai kis farmerek pártján vagyok… A legkisebb gyermeki elfogultság nélkül állíthatom, hogy az Édesapámnál nyugodtabb, melegebb szívû és mindent megértõbb embert még nem ismertem. Tehát nagyon sok kellett ahhoz, hogy valaki – a fent említetthez hasonló és sértõnek minõsíthetõ – kijelentésre ragadtassa. Én azonban nem ismeretem „lehetetlent”. Igazolja ezt, hogy serdülésem éveitõl Édesapám 24 éves koromig havonta legalább egyszer közölte velem valamelyik „abnormális” tettem vagy mondásom után: – Kisfiam, sajnos úgy látom, hogy neked soha nem nõ be a fejed lágya! Amikor 24 éves lettem, attól kezdve jó Atyám nem mondta többé ezt a jövõbe látó, pesszimista véleményét. Amiben persze közrejátszhatott, hogy 24 éves koromban otthagytam a népi demokráciának becézett kommunista vircsaftot. Azt persze nem tagadhatom, hogy sajnálatosan elõrehaladott, matuzsálemi életkorom ellenére, a „fejem lágya” mind a mai napig nem nõtt be. Legalábbis, akik igazán ismernek, ezt állítják. Ezt a sértõnek mondható véleményt nem cáfolhatom, mert még mindig elképesztõen komolytalan fráter vagyok. Amit talán szégyellnem kellene, de nem teszem. Mégpedig azért, mert a humorérzékemet és komolytalan karakteremet az Úristentõl kaptam. Márpedig, ha az Úr azt akarta volna, hogy olyan savanyú, búbánatos egyéniség legyek, mint egy gyomorbeteg temetkezési vállalkozó, akkor bizonyára olyan emberré teremt. Búcsúzóul, hogy némi humor is legyen ebben az épületes írásomban: – Mondd Jenõ, mért vágtad le a kutya farkát...? – kérdezi a feleség férjétõl. – Nekem ne csóválja az a dög, mikor az anyád jön! – mondta komoran a férj.

Új helyet kapott a Kossuth térrõl számûzött emlékmû

Károlyi-szobor Siófokon Felállították Siófokon a fõvárosi Kossuth térrõl elszállított Károlyi-szobrot. A sonline.hu úgy tudja: a tulajdonos fõvárosi közgyûlés és a siófoki önkormányzat haszonkölcsönszerzõdésbe foglalta az alkotás elköltöztetését. A siófoki képviselõ-testület korábban kinyilvánított a, hogy a szobor „nem hõsi emlékmû, hanem egy hús-vér embert ábrázoló mûvészeti alkotás, amelyet meg kell õrizni”, s nem értenek egyet azokkal, akik „befogadásába ideológiai üzenetet magyaráznak bele”.

Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmûvész Károlyi Mihályt ábrázoló alkotása 1975-ben, a politikus születésének 100. évfordulója alkalmából készült. Az alkotó elmondta:

amellett, hogy kívánsága szerint szülõvárosába került a Károlyi-szobor, a helyét is õ választotta ki.

Várdy Béla professzor újabb nagyszabású munkája

Készül a DP-emigráció története Várdy Béla történészprofesszor új témába kezdett, a DP (Dipi, Displaced Persons) emigráció történetét kívánja megírni. Ez az emigráció 1944-45 fordulóján, a Horthy-, majd a Szálasi-rendszer összeomlása és Magyarország a szovjetek általi elfoglalása nyomán hagyta el hazáját. Ezek az emberek jó néhány évig német, osztrák, olasz stb. menekülttáborokban éltek, 1949-53-ig azonban nagy részük különbözõ európai (Anglia, Franciaország, skandináv államok stb.) és tengerentúli országba emigrált (USA, Kanada, Ausztrália, Dél-Amerika stb.). Ezek a magyarok az Egyesült Államokba fõleg a két DP-törvény (Displaced Persons Act, 1948, 1950; a McCarran-Walter Immigration and Naturalization Act, 1952; valamint a Refugee Relief Act, 1953) következtében emigráltak, ahol kiépítették a II. világhá-

borút követõ legnagyobb magyar tengerentúli közösséget. (Késõbb az ötvenhatosok jelentõs része is hozzájuk csatlakozott.) Habár a „dipik” száma 125 ezer körül volt (USA-ba 26 ezer vándorolt ki), ennek ellenére – szemben az ötvenhatosokkal – a velük kapcsolatos tudományos irodalom igen kevés és hiányos. Várdy Béla professzor munkáját nagyban segítené, ha azok, akiknek birtokában van idevonatkozó forrásanyag – dokumentumok, levelek, kiadott vagy kiadatlan emlékiratok, egyesületi körlevelek, programok stb.– elküldené az alábbi címre, akár eredetiben, akár másolatban, akár digitalizált formában. E-posta: [email protected] Levélcím: Prof. Dr. S. B. Vardy, Department of History, Duquesne University, Pittsburgh, PA 15282, USA. Egyetemi telefon: +1,412-396-6470

Az önkormányzatoknak október végéig kell dönteniük

Kétezer iskola az államé lehet Legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba januártól – véli Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az önkormányzatoknak szeptember végéig kell szándéknyilatkozatot tenniük arról, hogy tudják-e a jövõben vállalni az intézmények fenntartását. Ezt követõen október végéig kell a 3000 fõnél nagyobb lélekszámú településeken a képviselõtestületeknek egyértelmûen nyilatkozniuk. Kifejtette: pontosan szabályozták, milyen körülmé-

nyek hiánya esetén mondhatnak le az önkormányzatok a mûködtetésrõl. „Úgy sejtem, az intézmények jó-

val több, mint felét, legalább kétezer intézményt kell majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak koordinálnia” – fogalmazott Hoffmann Rózsa.

– 7. oldal

2012. szeptember 15. – 38. szám –

Királyi béremelés Kiss Zoltán írása Jegyzeteim rendezgetése közben kezembe akadt egy 1989-ben írt firkálmányom. Nem szoktam más anyagi helyzete felõl tudakozódni, ám az örömmel töltött el, amit egyik itteni magazinban olvastam. „A mindig kedves mosolyú angol királynõ - II. Erzsébet - fizetésemelést kapott a népétõl, ezzel évente 4,5 százalékkal növekedett a hatmillió-kétszázezer fontra saccolt vagyona.” Ha azonban azt veszem figyelembe, hogy az angol inflációs ráta 7,5 százalék, akkor bizony ez a 4,5 százalék nem valami sok. Ha történetesen ezt velem tennék, kiverném a „tüzet”. Nem így a királynõ, aki belenyugodott, sõt úgy megörült az emelésnek, hogy meghívta a Buckingham-palotába az éppen arra sétálgató Gorbacsov elvtársat és csinos feleségét. Ha most csupán a régi fizetését veszem számításba, kiderül: az angol trón úrnõje – mivel éjjelnappal uralkodik – 707 fontsterling órabért kap alattvalóitól. Nem kétséges, meg is érdemli, ha nem kis nyugdíjból kellene itt, németföldön megélnem, meg is toldanám egy-két „fillérrel”. Sosem voltam pénzsóvár, azonban a fönti számolgatás után én ennek egytized részéért is elkirálykodnék órabérben vagy napszámban. Nagyon merem remélni, hogy a Queen és családja takarékoskodnak a kosztpénzükkel, s így csak-csak kijönnek valahogy ebbõl az öszszegbõl. Ám minél jobban belegabalyodom eme témába, annál több kérdés merül föl bennem, mint pl.: van-e a királyoknak szakszervezete, amely megvédi õket a kizsákmányolástól? Az angolokén kívül még több királyság akad szerte Európában. Csodák csodája, ezek az alkotmányos monarchiák – a kommunisták mérgére – jól mûködnek, sehol egy detronizáció vagy forradalom, királymiskárolással fûszerezve. Tudomásom szerint egy uralkodónak nem lehet csak úgy egyszerûen felmondani, õ azonban – ha netán torkig van a trónon való ücsörgéstõl, reprezentációktól, fogadásoktól, ami az uralkodással jár – leköszönhet. Példa erre VIII. Edvárd esete, aki 1936-ban otthagyott csapot-papot,

trónust, királyságot, hogy élete hátralévõ éveit nagy szerelmével, a polgári származású Mrs. Wallis Simpsonnal élhesse le. Nemes lélekre valló cselekedet volt. Még ma is pirulok, hogy amikor Kebek Márton foltozóvarga Cuni nevû lányát szemeltem ki élettársamnak, apám úgy vert meg, mint Weiss fuvaros a csökönyös szamarát, mire tüstént hátat fordítottam a lyánynak, azóta lett eszményképem VIII. Edvárd, mint az állhatatosság mintaképe. Manapság elképzelhetetlen, hogy egy uralkodót egyszerûen elzavarjanak a trónjáról, bár közel száz évvel ezelõtt az orosz cári uralkodócsaládot a vörös

forradalmárok kiirtották, ahogy a franciák XVI. Lajos királyuk és felesége, Marie Antoinette fejét csapták le, mint olasz a fügét. Egy mai királynak nem sok tennivalója akad, mert országa ügyes-bajos dolgait az udvari bolondok intézik a kabinetben. Merem ezt állítani, ugyanis, ami az angol alsóházban néha lejátszódik, az egyenlõ a bolondokházával. Nem tudom, van-e olyan tanintézet, ahol a királymesterség kitanulható, mint pl. a lakatosság. Nehéz ugyan a trónolás nemigen lehet, mindenesetre a kazánkovácsé megerõltetõbb. Jómagam nem vagyok lángész, de azért öthat év alatt csak-csak megtanulnám a jogar kezelését, annak forgatását, a jóságos mosolygást és jobb kézzel való integetést, mert a királyoktól ezeken kívül nemigen láttam mást. Persze az olyan megnyerõ személyiségeket, mint pl. a spanyolok délceg királyát és nejét nagyra becsülöm. I. János Károlyt egyébként feleségemmel

(38-40)

K U LT Ú R A

egymás között Jancsi Karcsinak becézzük, ez is egyik jele a szimpátiának. Az is nyilvánvaló, hogy a kezdõ király fizetése kevesebb, mint egy rutinosé, valószínûleg ezért emelték meg a Queenét is, mert jócskán túlvan a tanulóévein. Az uralkodókra nem vonatkozik a 65 éves nyugdíjkorhatár, a fenséges urat nem küldhetik nyugállományba, ha egészséges és le tud kecmeregni a trónról támogatás nélkül. Ha netán mégis valamilyen oknál fogva állástalan marad, nem is tudom, hol tud újra elhelyezkedni, ki alkalmaz ma egy tróntalan királyt, amikor számtalan tornatanár lõdörög munka nélkül… Eddig abban a hitben éltem, hogy a király a birodalom leggazdagabb embere, övé az ország gyárastul, bankostul, földestül, mindenestül. Éppen úgy, ahogy a szocialista államokban a nép tulajdonában voltak a gyárak, földek, bankok; nyilvánvalóan ezért volt olyan magas az életszínvonal, amitõl a kapitalisták által kizsákmányolt proletárok csak sárgultak az irigységtõl. Így pl. a magyar nép is mindent magáénak mondhatott, többek között a mindent felülmúló államadósságot is. Az viszont kétségtelen, hogy a király éppen olyan hús-vér ember, mint alattvalói, mert arra a bizonyos helyre õ is gyalog jár. Megnyugtató érzés, hogy manapság már nem dúlnak véres marakodások a trón birtoklásáért, mint évszázadokkal ezelõtt, amibõl arra következtetek, nem nagyon érdemes királynak lenni, s hogy õszinte legyek, nem is reszel érte a nyavalya, még ha tálcán kínálnák, se kéne trón vagy jogar, azt sem tudom, melyik kézben kell tartani az aranyalmát. Az uralkodónak nagyon elõvigyázatosnak kell lennie a költekezéssel, mert az irigység rossz tanácsadó, és erre a perzsa sah és a francia királyok példája a legjobb bizonyíték. A rongyrázást nem szabad túlzásba vinni, fõleg akkor, ha a nép nyomorog. A szocialista országokban ezt is kitûnõen szervezték meg, az apparátus naplopói nem verték nagy dobra a kiváltságaikat; a pénzüket feltûnés nélkül, titokban utalták át megbízható svájci bankokba, nem kellett mindent a proletárok orrára kötni, nehogy elszemtelenedjenek. Ami pedig Gorbacsov elvtárs királyi udvarba való meghívását illeti, el sem tudom képzelni, mi lehetett az ünnepi vacsora, de nyilvánvalóan nem puliszkával kínálták a neves házaspárt. A legyilkolt II. Miklós cár különben rokoni kapcsolatban áll a brit királyi famíliával. A lenini elvek képviselõje együtt ivott az októberi forradalomban lemészárolt cár angol rokonságának egészségére. Abszurd szituáció. Ám én sem vagyok hülye, hogy ilyesmin jár az eszem. Igaz szívbõl kívánom, hogy Isten óvja II. Erzsébet királynõt a családjával együtt! * Az emberek közötti leggyakoribb konfliktus abból fakad, hogy hülyének tartják egymást. Mit mindjak erre? Sok esetben nem ok nélkül…

8. oldal –

GAZDASÁG

– 38. szám – 2012. szeptember 15.

Ifj. Fekete István és nem csak idõnként bûbájos neje találkozott lapunk magyarországi szerkesztõivel

Adomázás „a nők bolondjával” Megszállottan keresi a nõk kegyeit; akár több hölgybe is képes egyszerre beleszeretni, fiatal lányok és érett asszonyok egyaránt felébresztik benne a szenvedélyt. Miután részt vesz az 1956-os forradalomban, Kanadában telepszik le, ahol tovább folytatja hódításait – ilyen figura a nõk bolondja, ifj. Fekete István legújabb regényhõse, akiben az író – egyes „rossz nyelvek” szerint – ifjúkori önmagát idézi fel az izgalmas csábításokkal, kalandokkal teli, fordulatos történetek során. Efféle elõzmények után aligha csodálkozhat bárki is azon, hogy egész idõ alatt – szinte – csak a nõkrõl adomáztunk ifj. Fekete Istvánnal, lapunk kiváló munkatársával, akit újból az óhazában üdvözölhettünk. A magasröptû eszmecserék közepette Márta asszony, Pista bátyánk kedves felesége – vagy ahogy õ emlegetni szokta, „idõnként bûbájos Nõm” – néha egy-egy megbocsátó félmosollyal nyugtázta a kölcsönösen elõadott újabb és újabb „Háry János-i történeteket”, amelyekrõl a frász tudja, melyik lehetett valós és melyik a képzelet szüleménye. Alighanem az utóbbiból hangzott el több, de hát mindegy is már… Ifj. Fekete István – a Tüskevár, a Vuk és megannyi ma is töretlenül népszerû sikerkönyv írójának fia – már huszonnyolc éve írja lapunkba humorosabbnál humorosabb cikkeit, amelyeken (legyünk optimisták) olvasóink hétrõl hétre hasukat fogják a nevetéstõl. Az apja nyomdokain haladó kiváló író – aki maga is tucatnál több népszerû regény szerzõje – az óhazában fontosnak tartotta, hogy találkozzon lapunk magyarországi szerkesztõségének tagjaival. A Chicagóban élõ ifj. Fekete István Ajkán született, ahol édesapja gazdasági fõintézõ volt egy nagybirtokon. A hiperaktív fiatalember a budai Petõfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, majd az Agrártudományi Egyetemen és a Katolikus Hittudományi Egyetemen eltöltött egy-egy év – majd kicsapatás – után felvették a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolára. Ám amint kiderült, hogy apja nem más, mint Fekete István, „az osztályidegen, klerikális, nemzeti érzelmû,

reakciós” és hallgatásra ítélt író, mégsem kezdhette meg a tanulmányait. Ilyen megpróbáltatások után a fiatalember 1956 novemberéig az Új Ember katolikus hetilap szerkesztõségében dolgozott, ám a szabadságharcban vállalt szerepe miatt azonban jobbnak látta, ha elhagyja Magyarországot. Montrealban telepedett le, ahol pincér, tolmács, gyári munkás, majd sport- és gyógymasszõr volt. 1963 nyarán települt át Chicagóba, ahol szintén masszõr, sportklubigazgató, majd üzletvezetési elõadó volt a Chicago Tribune címû milliós példányszámú napilapnál. Ezután 1972-2004-ig egy patinás privátklub fizioterepeutája, a sport- és gyógymasszázsosztály vezetõje, eközben 1975-85-ig a Chica-

Dr. Tanka László (balról) és ifj. Fekete István

go és Környéke címû nagy múltú magyar hetilap tulajdonos-fõszerkesztõje volt. S mint már említettük, édesapja nyomdokába lépve termékeny íróként is elismerést szerzett, 28 éve állandó heti rovata van lapunkban. 1976-ban vette feleségül Márta asszonyt. Lányuk, Il-

Jó barátok, kollégák együtt (balról): T. Fehér Iréne, dr. Tanka László, ifj. Fekete István, Fekete Márta és Balás Róbert, aki Pista bátyánk tiszteletére növesztett bajuszt

dikó Edith filmmûvészeti egyetemet végzett, és egy hirdetõvállalat író-tervezõje, míg fiuk, István Mátyás a chicagói Loyola egyetemen végzett, és egy helyi ügyvédi irodában dolgozik. Ifj. Fekete István és Márta asszony lapunk szerkesztõbizottsági elnöke, dr. Tanka László és felesége, T. Fehér Iréne kalauzolásával Nógrád megyei várkörúton vett részt, s közben találkoztak Sulyok Lászlóval, a Panoráma Világklub nógrádi elnökével, s talán nem utolsósorban e sorok írójával, Balás Róbert szerkesztõvel, akivel a nõkkel kapcsolatos adomázás mellett néhány szót – legalább illembõl – a napi munkáról is ejtettek. A találkozó is azt a hitet erõsíti, hogy összetartó, erõs csapat a Kanadai/Amerikai Magyarság gárdája, de Pista bátyánk végül mégiscsak fõleg afölött lelkendezett, hogy amerikai születésû fia legalább annyira örült a londoni nyolc magyar olimpiai aranyéremnek, mint a papa, aki már az óhazában is ízig-vérig sportembernek számított. Úgy látszik, az alma itt sem esett messze a fájától, és újra bebizonyosodott, hogy – legyenek idõsek vagy fiatalok – jó magyar emberek élnek a „tengerentúlon”! B. R.

Döntöttek a tekintélyes kulturális díj idei nyerteseirõl

Kiváló művészeink elismerése Az idén 25 éves Magyar Mûvészetért-díjat 1987 óta adományozzák mûvészeknek – eddig 320 alkotóelõadó kapta meg – minden mûvészi ágban. A Gubcsi Lajos vezette kuratórium közleménye szerint az idén Magyar Mûvészetért-djban részesítették Dévényi Sándor építészt, Horváth Ádám operaénekest, Kósa Ferenc filmrendezõt, Mihály Gábor szobrászmûvészt, a Misztrál népzenei együttest és Rófusz Ferenc filmrendezõt. Kézdi Imola kolozsvári színésznõnek az A Magyar Mûvészetért – Bubik István-díjat ítélték oda. Dévényi Sándor építészmérnök a Kós Károly Egyesülés alapító tagja, az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány alapítója és vezetõje, a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Fõiskola címzetes fõiskolai tanára, tagja a Magyar Mûvészeti Akadémiának. Munkája elismeréseként 1988-ban Ybl Miklós-díjat kapott Pécs történeti belvárosában végzett építészi tevékenységéért, 1999-ben Kossuth-díjban részesült. Horváth Ádám zenei tanulmányait Grazban, a Zenemûvészeti Egyetem magánének és opera tanszakán végezte, Claudia Rüggeberg osztályában, 2003-ban ope-

ra tanszakon, majd 2007ben dal és oratórium szakon szerzett mesterdiplomát. 1997-ben szerzõdött a San José-i Operához, 2000-tõl vendégszerepel Ausztriában, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban. 2006-tól énekel a Magyar Állami Operaházban. Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezõ, érdemes mûvész, A Magyar Mozgókép Mestere 1963-ban a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán szerzett diplomát, majd a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezõje, az Objektív Stúdió egyik alapítója lett, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt mûvészeti vezetõje volt. Elsõ játékfilmje, a Tízezer nap a Cannes-i Filmfesztiválon 1967-ben a legjobb rendezés díját nyerte. Mihály Gábor szobrász 1974-ben, a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán szerzett diplomát, mesterei Mikus Sándor, Somogyi József voltak. 1975-1979 között Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1979-ben Mun-

Kézdi Imola

Rófusz Ferenc

kácsy-díjat kapott, 1991-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mûvészeti díját vehette át. Köztéri munkái a magyar történelem és az olimpiai gondolat megismertetését szolgálják. Mihály Gábor alkotta a többi között Hidegkuti Nándornak, az aranycsapat középcsatárának síremlékét. Az 1997-ben alakult Misztrál együttes repertoárján magyar és külföldi költõk versei, népdalfeldolgozások szerepelnek. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöz a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Az együttes tagjai Heinczinger Miklós, Hoppál Mihály, Pusztai Gábor, Tóbisz Tinelli Tamás és Török Máté.

Rófusz Ferenc animációs és rajzfilmrendezõ 1968-73ig a Pannónia Rajzfilmstúdió fázisrajzolója, kulcsrajzolója, majd animátor, 1973tól önálló rendezõ. 1981-ben A légy címû animációs filmjéért Oscar-díjat vehetett át, Magyarországon 1982-ben Balázs Béla-díjat, 2006-ban produceri díjat, 2011-ben Kossuth-díjat kapott. 2010tõl a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. Kézdi Imola színésznõ Csíkszeredán született, 1999-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színmûvészeti Egyetemen, 2002. szeptember 1. óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. Mûvészetét 2010-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.

–

HIRDETÉS

K Ö Z É L E T

CHICAGÓI KRÓNIKA Harmath István

Akit Malinovszkij vörösbora mentett meg… Sokszor ér az a vád, hogy mindig saját életembõl vett eseményekrõl írok, a kritikusaim szerint az igazi profi újságírók teljesen szabadon választják a témáikat. Természetesen vannak ilyenek is, de akiket én olvasok, azok mind saját magukról, illetve az általuk átélt eseményekrõl, emlékekrõl írják a jobb és kevésbé jó cikkeiket, tanulmányaikat. Én a Chicagói krónikát írom, ami általában földrajzilag is behatárolja a beszámolóimat, a témakört, pedig amikor tehetem, a helyi magyar eseményekbõl választom. Ezúttal is saját emlékeimbõl írok, bár a cikk megírására történt felkérés teljesen váratlanul ért. Néhány héttel ezelõtt, miután hazaértem, láttam, hogy villogott a telefon üzenetrögzítõje. Miután meghallgattam az üzenetet, kiderült, hogy a Chicago History Museumból jött a hívás, és a rövid magyarázatból kiderült, a Chicago Cold War Oral History Project a helyi több ezer magyar közül engem szemelt ki arra, hogy interjút adjak számukra a híres chicagói író és polihisztor Studs Terkel neve alatt folyó kutatási témakörben. Hogy miért pont engem választottak, az késõbb, az interjú alatt sem derült ki, de akkor már nem is volt érdekes, feltételezem, hogy valaki javasolta a nevemet. Mint újságírót és politikai aktivistát, a Chicagóban eltöltött 49

Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!

A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!

A Clark Streeten lévõ Chicago History Museum

History Museumról már hallottam a barátaimtól, soksok évvel ezelõtt dr. Fejõs Zoltán magyarságkutató néprajztudós, majd késõbb Bika Julianna újságíró mesélt az ott található, a chicagói magyarság történetével

Scarlett Antalóczy könyvébe. Az Oral History számára készült interjú kezdetén Walter H. Oklson történész bekapcsolta a kisméretû, modern magnót, és ellenõrizte, vajon mûködik-e a készülék. Rögtön megje-

A chicagói gengszterek kiáltási anyaga

gyeztem, én is mindig ezt teszem, amikor interjút készítek, mert ha nem mûködik a magnó, akkor hiába dolgozott a riporter. Walter mosolyogva hozzátette, számára a készülék mûködése mellett az a legfontosabb, hogy az interjú alatt, fõleg az alany – ez esetben én – beszéljen, és a riporter ne kotyogjon közbe felesleges kérdésekkel. Nevetve mondtam, ez az én problémám is, hányszor szidom magam, miért nem tudod befogni a szádat, amikor beleokvetetlenkedek az interjúalany mondanivalójába. Nagyon kíváncsi vagyok a felvett cca. másfélórás anyagra, amelyet a gépelés után eljuttatnak hozzám, hogy legyen nekem is emlékem, ha már a múzeum örökre megõrzi a mondaniChicago 1833-ban valómat az utókor számára. Eleinte a gyermekkori év alatt sokan megismertek, mert nem tudtam, mirõl s ki tudja, hogy kinek jutot- fognak kérdezni. Ezért fel- emlékeimrõl beszéltem, a tam eszébe, miért ajánlotta készülni sem tudtam, izgul- Sziget utcai elemi iskoláról, tam, hogy esetleg a jelenlegi ahol az osztálytársaim többa nevemet számukra. A hidegháborús téma ko- magyar politikai helyzet lesz sége zsidó vallású volt, ami ordinátora keresett késõbb a téma, errõl cikkeznek az már akkor, hatéves koromtelefonon, és megállapod- amerikai lapok és magazi- tól kezdve behatárolta a batunk egy dátumban, amikor nok mostanában, ám a fiatal ráti körömet. A Kárpát utca felkeresem õket a múzeum történész rögtön megnyug- és Pozsonyi út körüli grun1601 N. Clark Streeten lévõ tatott, errõl szó sem lesz, don naponta játszottunk életre-halálra menõ focimodern, impozáns külsejû egészen más érdekli õket. Mielõtt elmentem az in- meccseket, majd néha a Laépületében. A Chicago terjúra, elküldtem nekik a torca utcai Elektromos – Memories of '56 önéletrajzi Tromos – pályára is beszökvisszaemlékezésemet, amely tünk, és ott labdaszedõként Scarlett Antaloczy Freedom mûködtünk. Késõbb, 1942-43-ban '56 címû könyvében jelent meg Kanadában, a édesapám a '20-években váBookSurge Publishing kiadá- sárolt Ferenc-hegyi – ez Busában 2006 szeptemberé- dán, a Gugger-hegyhez közeli és Rózsadombtól távolabbi területen van – telkének értéke annyit emelkedett, hogy az eladott féltelek árából házat épített a családnak. Ezután már Pasaréten, a Fenyves utcai elemi iskolába jártam, amelynek összetétele hasonló volt az újlipótvárosihoz. Az elemi iskolai éveimet 9 évesen a háború zavarta meg, és a beszámolómat ezzel az idõszakkal kezdtem. Rögtön rádöbbentem arra, hogy olyan emléScarlett Antaloczy Freedom '56 c. kekrõl mesélek, amekönyvének borítólapja lyekrõl évtizedek óta ben. A magyar nyelven írt sem magamnak, sem másnégyoldalas írást, Alex Erdé- nak soha nem beszéltem. Valami megmondhatatlyi – vagyis Erdélyi Sándor – fordította angolra, és ez a ki- lan oknál fogva, a háború váló fordítás került azután borzalmai törtek elõ a gonkapcsolatos érdekes anyagokról. Jómagam sosem léptem át a múzeum küszöbét, egészen 2012. augusztus hetedikéig, amikor az elõre megbeszélt interjúra megjelentem. Õszintén meg kell vallanom, kicsit szorongtam,

– 9. oldal

2012. szeptember 15. – 38. szám –

dolataimból, a felszabadító szovjet katonák rémes tettei, amelynek akaratomon kívül szem- és fültanúja lettem. Buda ostromát a Pasaréti téri ferences templom közelében lévõ nagyméretû bunkerban vészeltük át édesanyámmal, apám a tüzérséggel valahol a fronton volt. Az óvóhelynek nevezett bunker egykoron borospince volt, bár az italt a szovjet katonák elõl eldugták a felnõttek, így is volt elég baj velük. Ittasan jöttek fiatal lányokat összeszedni, és krumplit pucolni akarták vinni õket. A cél a lányok, hölgyek megerõszakolása volt, csak mi, 9 éves gyermekek, még nem tudtuk felfogni ennek az értelmét. A bunkerban lakott velünk egy szimpatikus orosz tiszt, aki sokszor erõszakkal, fegyverrel is megakadályozta a lányok elvitelét. Tél volt még, amikor a Várban német és magyar katonák kitörést kíséreltek, egy részük az Ördögároknak nevezett zárt csatornánál ért felszínre, és éjszaka nagy harcok voltak a környéken. Néhány nap múlva anyámmal orvoshoz mentünk a Hadapród utcába, ahol lovas szekéren szedték össze a holttesteket. Borzalmas látvány volt. Akkoriban az ún. ukránbetegségben szenvedtem, ami a hastífusz egyik formája, Margócsy doktor anyámnak erõs vörösbort ajánlott, az alkohol majd kitisztítja a gyerek gyomrát, mondta a derék doktor bácsi. Igen ám, de honnan szerezzünk erõs vörösbort, nem mintha a 9 évesen kívántam volna az alkoholt. Végül az anyám gyermekkori barátnõjéhez beszállásolt Malinovszkij marsall mentette meg az egészségemet, talán az életemet is, amikor két üveg vörösbort adott Czeizel Gizi néninek. A bor kigyógyított a hastífuszból, de évtizedekre megutáltatta velem a vörösbort. Anyám nagyon féltett: mielõtt megszülettem, már négy gyermeket veszített el, hármat születésükkor, egyet pedig, a nõvéremet diftériában, ami a '30-as évek elején még gyógyíthatatlan betegség volt. A kitörés után az óvóhelyünk közelében egy sebesült német katona egész éjjel wasser után könyörgött, végül reggelre megérkezett a megváltó halál, azóta sem felejtettem el a zokogó könyörgést. A szovjet katona mondta anyámnak, hogy a németek ugyanilyen kegyetlenek voltak Ukrajnában. De talán nem ez a német katona. Már március eleje volt, amikor az óvóhely közelében temetést rendeztek. A nyílt sírban a közeli házban élõ apa és fia holtteste feküdt, koporsó nélkül, csak ruhában. Az apa a fia segítségével fiatal lányát és feleségét védte az erõszakoskodó szovjet felszabadítóktól, mindkettõjüket agyonlõtték! A két nõt pedig megerõszakolták a barbár állatok! A Pasaréti templom plébánosa, Gilbert atya végezte a temetési szertartást. Érdekes, hogy a 9 éves gyermek számára döbbenetes eseményre 67 év eltelte után, Chicagóban emlékezek. Azután 1950-ben, egy reggel becsöngetett apámért az ÁVO. Recskre internálták, és három évig azt sem tudtuk, hogy él-e vagy meghalt. 1953-ban szabadult, miután Nagy Imre lett a miniszterelnök, és megszüntette a recski haláltábort. Az 1956-os

forradalom bukása után Nyugatra távoztam, az elõzõ közel 12 év élményei azután egy életre behatárolták az antikommunista világnézetemet és konzervatív politikai meggyõzõdésemet. Az 1960-as évek végén, a Chicagói Szabadságharcos Csoport titkára lettem, majd azonos idõben bekapcsolódtam a Republikánus Párt Nemzetiségi Csoportja munkájába. Richard Nixon sikeres elnöki kampányát támogattuk, elõbb pedig Barry Goldwater szenátorét, de igazán 1980-ban, Ronald Reagan választási küzdelmében éltük ki lehetõségeinket, amikor Teller Ede és

Ronald Reagan elnök

Horváth János professzorok jártak itt, Chicagóban. Mindketten a chicagói Szent István Király plébánia Mindszenty-termében mondták el Ronald Reagan melletti kortesbeszédeiket. Itt az interjú megszakadt, mert a történész az iránt érdeklõdött, hogy szerintem is Mihail Gorbacsov volt-e az, aki megszüntette a hidegháborút? Mondtam, véleményem szerint nem, hanem Ronald Reagan elnök következetes politikájának köszönhetjük, hogy a nukleáris háború veszélye elmúlt a fejünk fölül. Reagan elnök használta elõször az „evil empire” –

gonosz birodalom – szót a Szovjetunióval kapcsolatban, ami tökéletes beillett az '56-os magyarok szótárába. Mai napig vallom, az életemben Ronald Reagan volt Amerika legjobb elnöke, és valószínû, hogy az amerikai történelem is így emlékezik a vezetõi képességeire. A '70-es évek végén és a '80-as években sokat tüntettünk a Captive Nations – a Rab Nemzetek – felvonulásán, talán a chicagói magyarok munkája is segítette Reagan elnök politikáját. Emlékszem, feldíszített teherautókon vonultunk fel a központi State Streeten, sokan magyaros népviseletet öltöttek a fontos alkalomra. Természetesen a többi nemzetiségek, lengyelek, ukránok, németek, csehszlovákok, jugoszlávok etc. is népviseletben tüntettek, ezzel színessé, érdekessé tették a felvonulást. Az interjút vezetõ történészt a recski internálótábor érdekelte, hiszen itt sohasem hallottak ilyesmirõl. Az '56-os forradalmi élmények kevésbé érdekelték, errõl könyvtárnyi köteteket lehet tanulmányozni, akár angol nyelven is. Az emigránséletem kezdetével – elõbb Kanadában, majd itt, az Egyesült Államokban – kapcsolatban is több olyan kérdést vetett fel, amely számomra nem volt fontos. A másfélórás felkészületlen beszélgetésben bizonyára lesz sok olyan pont, amin változtatni szeretnék, de az Oral History felvételében az a fontos, hogy az interjúban minden bennmarad, az értelmesen átgondolt részek mellett a spontán szövegek is. Magam is kíváncsi vagyok a végsõ szövegre.

Az elsõ mozdony indul Nyugat felé

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY

CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ Október 6-án szombaton, este 7 órakor Szüreti bál, Délvidéki csoport és a Hunyadi Mátyás cserkészcsapat rendezése. Szent István Király templom.

10. oldal –

– 38. szám – 2012. szeptember 15.

SPORT – HIRDETÉSEK

Labdarúgás – Világbajnoki selejtezõ, Európa, D-csoport

Kiütéses győzelem a mini államban A magyar labdarúgó-válogatott Andorrában 5-0-s gyõzelemmel kezdte meg szereplését a 2014-es brazíliai világbajnokság európai D-csoport selejtezõsorozatában. A mieink hozták a „papírformát”, és az öt gól mellett két kapufát is rúgtak a mini államban. A két csapat történetének elsõ egymás elleni meccsén Egervári Sándor szövetségi kapitány együttese a 12. percben Juhász Roland közeli szép fejesével szerzett elõnyt (0-1). A vezetés ellenére nem játszott jól a magyar válogatott, de az andorrai amatõrök így sem tudták megnehezíteni a mieink dolgát. A hazaiak csak a durváskodásaikkal tûntek ki. A 32. percben az andorrai védõk Vanczák Vilmost buktatták a 16-oson belül, és a megítélt 11-est Gera Zoltán a jobb alsó sarokba lõtte (0-2). A szünet után újra csak álmosan kezdtek a mieink, de azután egy szép jobb oldali támadás végén mégis-

csak növelték elõnyüket. Az 54. percben Vanczák beadása után Szalai Ádám öt méterrõl fejelt a jobb sarokba (0-3). Ettõl kezdve gyorsítottak a játékukon, és egyre nagyobb fölénybe kerültek a magyarok. A kiállítás miatt létszámhátrányba került hazaiak ellen a 68. percben Lipták Zoltán ugratta ki a hazai védõk között Priskin Tamást, aki közelrõl a bal sarokba bombázott (0-4). Ennyivel azonban még nem érték be a mieink! A 82. percben Dzsudzsák Balázs gurított középre balról, az egyik hazai védõ nem találta el a labdát, és a jó ütemben érkezõ Koman Vladimír a kapu bal oldalába helyezett (0-5). A magyar válogatott mérsékelt erõbedobással is könnyedén gyõzte le Andorrát. A gólokon kívül Laczkó Zsolt és Priskin a kapufát is eltalálta. Egervári Sándor szövetségi kapitány: – Fontos volt a sikeres rajt, az ötgó-

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY – NO FEE COMMUNITY SERVICE

Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave E., Toronto, Ont M2N 3B7 Honlap: szenterzsebet.org – E-mail: [email protected] Tel.: 416 225 3300x21 – Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Sajgó J. Szabolcs SJ Helyettes: Ft. Marosfalvy László SJ Nyugállományban: Ft. Jaschkó Balázs SJ Iroda: keddtõl szombatig 9-tõl 3-ig

Juhász Roland (fehérben) fejelte a mieink elsõ gólját

los gyõzelemmel jól kezdtük a sorozatot. Ennek ellenére az elsõ húsz perc nem volt könnyû, mert ellenfelünk fegyelmezetten futballozott, idõnként a durvaság határát súrolta, és a támadásaink nehezen bontakoztak ki. Vezetésünk után azonban a saját stílusunkban játszottuk. A taktikus futballt a második félidõben látványos játék is követte. Vb-selejtezõ: AndorraMagyarország 0-5 (0-2). Andorra la Vella, 1000 n. V.: Aleckovic (bosnyák).

X

Magyarország: Bogdán Vanczák, Lipták, Juhász, Laczkó - Koman, Korcsmár, Hajnal (Elek, 75.) Gera (Priskin, 46.), Szalai (Németh, 83.), Dzsudzsák. Gl.: Juhász (12.), Gera (32. - 11-esbõl), Szalai (54.), Priskin (68.), Koman (82.). További eredmények: Hollandia-Törökország 20, Észtország-Románia 02. A 2. fordulóban a Magyarország-Hollandia mérkõzést lapzártánk után játsszák.

X

Szerzõdést kötött Somogyi Gergellyel a Los Angeles Lakers

X

Magyar center az NBA-ben Somogyi Gergellyel szerzõdést kötött az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) emblematikus klubja, a Los Angeles Lakers, ám azt nem garantálják számára, hogy az október végén rajtoló szezonban szerepelni fog. A 23 éves, 221 cm-es center a legmagasabb játékos lesz az egy hónap múlva rajtoló Lakersedzõtáborban. Somogyi Gergely – aki Magyarországon a Zuglói Sasok és a Bp. Honvéd színeiben szerepelt – az utóbbi négy idényt az UC Santa Barbara együttesében játszotta végig, átlagban 3,5 pontot dobott, 2,9

Somogyi Gergely

lepattanót szerzett, 1,5 dobásblokkolást mutatott be. és a pályán meccsenként 12 percet töltött.

A játékos az idei nyáron nem kelt el az amatõröknek kiírt játékosbörzén, a drafton. A Lakers speciális

„nyári csapatában”, júliusban így is lehetõséget kapott, 1,2 pontot, 1,6 lepattanót gyûjtött, és 7,2 percet játszott átlagban. A legutóbb 2010-ben bajnok Los Angeles Lakers húsz játékost hívhat meg az edzõtáborába, ám legfeljebb 15 játékosának lehet szerzõdése az október 30-i, Dallas Mavericks elleni bajnoki rajtra. Így Somogyinak – akinek Amerikában Greg a keresztneve – 5-6 játékossal kell megküzdenie a csapatba kerüléshez. A magyar center olyan világsztárokkal edzõtáborozik majd együtt, mint Kobe Bryant, Pau Gasol vagy Dwight Howard.

X

Azonnal be kellene zárni a Puskás-stadiont

Életveszélyes a budapesti aréna Életveszélyes a budapesti Puskás Ferenc-stadion és közvetlen környezete, ezért a szakértõk szerint azonnal le kellene zárni – derül ki a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntõbizottságának elnökének írt levélbõl. A dokumentum szerint „a stadionban az életveszély elhárítása az üzemeltetõ részérõl a sportesemények megrendezéséig elvégzendõ feladat, a lehulló betondarabok nemcsak az érintett pilonköz közvetlen közelében mûködõ biliárd

dezvényre érkezõ több ezer ember biztonságát is veszélyezteti, illetve a stadion külpontosan kifelé nyíló tribünszerkezeti geometriájából a stadion mellett közlekedõkre is veszélyt jelent”. A Puskás-stadionban legközelebb szeptember 11-én játszanak mérkõzést, amikor a magyarok világbajnoki selejtezõn találkoznak Hollandiával. szalonba látogatókat, illetve a közforgalom számára megnyitott területre látogatókat veszélyezteti, hanem a sportren-

Szent misék hétköznap reggel: 7.30 (angol) Minden szerdán és hónap elsõ péntekén este 7.00 -kor is Szentmisék vasárnap: 9.00, 10.30 és 12.00 (kétnyelvû) Szentmisék hétköznap reggel: 7.30 (angol), 8.00 Szerdán és pénteken este 7.00-kor is Gyóntatás: misék elõtt és megegyezés szerint Elsőáldozásra elõkészítõ: szombatonként du. 1-tõl (jan-máj.) Bérmálásra elõkészítõ kéthetente hétfõ este Keresztelõre, esküvõre idõbeni jelentkezést kérünk Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk Hétfő esténként a St. Elizabeth Scola Cantorum próbái Szerda du. 1-tõl 4-ig nyugdíjasok találkozója esténként vacsora az Úrral, majd meditáció Csütörtök este az Ifjúsági Kórus próbái Péntek este 8.00-tól a Pax Romana csoport rendezvényei elsõ péntekenként a Katolikus Férfitársulat találkozója Szombaton 9.15-tõl Magyar Iskola és Óvoda, X du. 1-tõl Cserkészet Vasárnap a MAG tánccsoport találkozója du. 5-tõl

St. Stephen of Hungary Parish 414 East 82nd Street New York, NY 10028-6056 Tel: 212-861-8500 Web site: www.saintstephenofhungary.com RÓMAI KATOLIKUS MAGYAR SZENTMISE minden vasárnap van vagy du. 2:00 - kor vagy de. 10:15-kor. Érdeklõdni lehet a fenti telefonszámon és a honlapon. MAGYAR NYELVÛ GYÓNÁSI LEHETÕSÉG a magyar szentmisék elõtt 30 perccel. MAGYAR ISKOLA ÉS ÓVODA: szombaton de. 9:30 - tól 12:30-ig. Honlap: [email protected] MAGYAR CSERKÉSZET: du. 1:30-tól 3:30-ig. Honlap: [email protected]

Az „Elsõ Szeretet”Magyar Pünkösdi Gyülekezet Szeretettel hív és vár mindenkit összejöveteli alkalmaira.

Istentisztelet: minden szombaton este 7,00 órakor Ima- és bibliaóra: minden kedden este 7,30-kor Összejövetelek helye: 606 Jane Street (Jane és Dundas), TORONTO, M6S 4A6

Lelkipásztor : Rev. NÉMETI ZSOLT Telefon: 416-604-7881 Web oldal: www.firstlovechurch.ca E-mail: [email protected] SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN RÉGI-, ÉS MÉG NEM ISMERT TESTVÉRT, BARÁTOT!

Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!

A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!

ÉLETMÓD – HIRDETÉSEK

APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: 4 sorig $8,- (29 betû 1 sor szóköz nélkül) és minden további sor $1,- plusz. Jeligés hirdetés dupla költséget jelent. A hirdetés ára elõre fizetendõ. A hirdetéseket pénteken déli 12 óráig vesszük fel.

Munkát kínál Magyarul és románul beszélõ ápolónõt keresünk part time-ra. Tel. 905-7731469 (38-v)

Építkezési vállalat hivatalos papírokkal és hajtási engedéllyel rendelkezõ drywall-ost és tape-est keres. Kérem hívja 416-8333211. (38-41) Gyakorlattal rendelkezõ Nanny-t (bentlakás nélkül) keresünk 2 gyermekhez. Tel.: 416-525-3683 (35-38) Kiszolgálót keresek magyar, román tudással European Sausage-ba. Tel.: 416-6638323 (19v)

Ingatlan Eladó Maglódon 2000-ben épült 160 m2 tágas kétszintes családi ház. Központi fûtés, három hálószoba, két fürdõszoba, 20 m2 külön bejáratú pincehelység. 800 m2 telek, két állásos garázs, automata kapubejárat. Biztonságos környék, rendõrségre bekötött riasztó. Közel a bevásárlóközpont, nullás autótút, buszmegálló és vonatállomás. Érd.: 01136-20-379-9196 vagy 416220-9625 (38-41) Budapest mellett Maglód nyarlón eladó 5-szobás családi ház, teljes közmûvel, 2.200 sqm telken, úszómedence, istálló, gazdasági épületek. Fotókat küldök. Irányár: 25 MFt (or CAD or USD) E-mail: [email protected] Tel./Fax: 011-361-383-3390 (36-40)

Kiadó lakás, szoba Budapest centrumban, Madách térnél, Parlamentnél, Szent István parknál, korszerû egy és kétszobás lakások turistáknak, kedvezõ áron rövid vagy hoszszabb távra kiadók. Fotót küldök. E-mail: [email protected] Tel./Fax: 011-361-383-3390 (36-40)

Apartmentben 1 szoba bútorozva azonnal kiadó Steels Jane környékén, havi $425.everything inclu-ding. Tel.: 647-852-4762 cell, 647-3426914

CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY

– 11. oldal

Kérjük kedves olvasóinkat, jelezzék hirdetõinknek, hogy hirdetésükrõl újságunkból értesültek.

Szakácsot, péket, pizzakészítõt és konyhai kisegítõt keresünk Torontótól 600 km-re bentlakással. Tel.: 705-279-8544, E-mail: recyclingcancun@gmail. com (38-40)

250 West 57 th Street Suite 732. New York, New York 10107-0732 TEL.: (212) 541-6148; FAX: (212) 245-5122 E-mail: [email protected]

2012. szeptember 15. – 38. szám –

Budán 1.ker, 1.em. (liftes) 2 szoba összkomfortos lakás kiadó. Belváros, Moszkva tér, Mátyás templom 10 percre. Ára US $45.-/nap. E-mail: [email protected] Tel.: 514-747-9420 (1-52)

Bérmentes Közösségi Szolgálat

Munkát keres Idõsgondozást, babysittelést vagy takarítást vállalnék délutáni órákban, egészségügyi végzettséggel és tapasztalattal rendelkezõ, fiatal megbízható lány vagyok az órabér megegyezés szerint. Tel. 647-765-6143 (38-40) Több éves kanadai gyakorlattal, referenciával, bejárással munkát keres középkorú nõ. Fõzés, mosás, takarítás, bevásárlás. Hívjon bizalommal. Tel.: 416826-3182 (38-39) Referenciával és kanadai gyakorlattal rendelkezõ 55 éves hölgy idõsgondozást, takarítást vállal. Tel.: 416820-3994 (38-40) Takarítást vállalok. Tel.: 647-854-0621 (37-39) Bentlakással idõsgondozást, gyermekfelügyeletet, házvezetõnõi munkát vállalok alapfokú angol tudással. Tel.: 36-209834-450 vagy E-mail: [email protected] (37-39)

Festõ munkát vállalok, tiszta, rendes munkát végzek. Sándor 416422-1802 vagy E-mail: [email protected] (37-39)

Két fiatal barátságos, kedves, munkájára igényes nõ takarítást, fõzést és mindenféle házkörüli munkát vállal. Hívjon bizalommal 647-760-0514 (37-39) Idõsgondozást, gyermekfelügyeletet, házvezetést, társalkodónõi munkát, takarítást, illetve hasonló munkákat vállal megbízható magyar hölgy alap angollal. Hívja Klárát 705294-0162 (36-38) Középkorú egészségügyben dolgozó kiváló ajánlólevéllel rendelkezõ Kanadában élõ magyar nõ idõsek gondozását, vagyis bármilyen munkát elvállalna fõleg Stratfordon. (36-38) Több éves fordítói gyakorlattal és referenciákkal rendelkezõ angolnyelv-tanár könyvek, folyóiratok, idõszakos kiadványok fordítását, illetve filmszövegek szinkronfordítását vállalja. Telefon: +36-20776-5586, e-mail: aniko. horvath01@ gmail. com

Társkereső Baráti célból keresem 50 éves korig egy alacsony termetû, humoros, kiegyensúlyozott hölgy társaságát. E-mail: [email protected] (37-38)

Torontóban élõ férfi tartós kapcsoaltot keres. Tel.: 647-853-3676 (37-44) Szeretnék megismerkedni 50-es úrral barátság céljából. Tel.: 416-614-9002 (37-38)

62 éves diplomás hölgy, társaság hiányában ezúton keres hasonló végzettségû kedves, õszinte, nem dohányzó Urat 70 éves korig, barátság céljból Torontóban és környéken lakók elõnyben. Tel.: 647-8880521 (36-38)

Egyéb Budapest és környékén szerettei ügyintézésében és

látogatásában megbízható hölgyet ajánlok idõskorúak részére. Referenciát és információt adok. Hívja Jánost a 416-878-0295 (36-52)

Hazaköltözőknek Szeretné nyugdíját ifjúsága helyszínén, kényelemben, biztonságban élvezni? Költözzön haza! Luxus, középkategóriás és szerényebb kivitelû ingatlanok várják hihetetlenül alacsony árakon Budapesten és vidéken. Teljeskörû bonyolítás angolul/magyarul. Érd.: zsuzsa.kreisz@gmail. com (34-41)

A Hotel Salvator a Kissomlyó-hegy lábánál, Erdély szívében, egyedi helyen található. A szálloda páratlan környezete és kialakítása tökéletes kikapcsolódási, pihenési és továbbképzési lehetõséget kínál vendégei számára. Biztosítja, hogy az ide látogatók felejthetetlen élményekkel térjenek haza szabadságukról vagy üzleti rendezvényekrõl. Az egység mûködtetõi egy igen sokrétû feladatot vállaltak magukra és szívvel, lélekkel dolgoznak a megvalósításán. A cél, hogy egy ilyen különleges helyen, a hely szellemének megfelelõ attitûddel, valósítsák meg a vendéglátás teljesen egyedi formáját. Csíksomlyó nemcsak egy település, hanem egy különleges fogalom a magyar élettérben. A Salvator épületegység pedig ezen a helyen egyszerûségében is nagyszerû. A Kós Károly tervezte épületszárnyban mûködõ, 2010-ben felújított konferencia-központ az évek során több száz országos és nem-

Hotel Salvator

Nemcsak szálláshely zetközi rendezvény színhelye volt, köztük számos vallási és kulturális rendezvény, orvos- és építész konferencia, regionális fejlesztési elõadás és szakmai továbbképzés. Egy nagy, 120150 fõ befogadására alkalmas díszelõadó terem és kilenc kisebb, csoporttevékenységekre alkalmas terem áll a programokat és elõadásokat szervezõk rendelkezésére. A termek technikai felszereltségi szintje kiemelkedõ, a ma már elengedhetetlen videoprojektorok, hangosítás mellett, háromutas szinkrontolmács-rendszert is magába foglal. Vendégközpontú gondolkodásmód és a személyzet professzionális szintjének állandó növelése segíti e vállalkozást abban, hogy szolgáltatásaik elnyerjék vendé-

geik tetszését és visszatérjenek erre a csodálatos helyre. A két csillagos szállodában 128 személy elszállásolására van lehetõség kétágyas, háromágyas és apartman szobákban. Az év során turistacsoportok, zarándokcsoportok, konferenciázók, de számos egyéni vendég is érkezik a csíksomlyói Kegytemplom közvetlen szomszédságában elhelyezkedõ szállodába. Jól felszerelt és több csoport párhuzamos kiszolgálására is alkalmas vendéglõ felejthetetlen kulináris élményeket nyújthat az idelátogatóknak. A szálodakomplexum arra törekszik, hogy úgy a konferencia turizmusban, mint a vallási turizmusban magas kompetenciákkal rendelkezzen, és visszatérõ vendégeinek megfelelõ kedvezményeket biztosít-

son. A professzionálisan kialakított honlap számos kirándulási lehetõséget, szálláscsomagot, bõ informatív anyagot tartalmaz a konferencia központról és a környékrõl is. Amennyiben Ön is szeretne szeretteivel Csíksomlyó csalogató csendjében kirándulni és feltöltõdni; kollégáival, üzlettársaival együtt kiszabadulni a mindennapos taposómalomból vagy méltóképpen megünnepelni családi ünnepeit, jöjjön el a Hotel Salvatorba és bízza vendéglátóira a megvalósításhoz szükséges feladatokat! Salvator-team

www.salvator.ro

12. oldal –

– 38. szám – 2012. szeptember 15.

K A L E I D O S Z K Ó P Sikeres európai turnéján Magyarországot is érintette a Morre együttes

Kilencven éves a Long Island-i Liberty Hall

„Rokonok és komák” a Magyar Klubban

Ronkonkoma nevû helység két dologról ismert Long Islanden. A legenda szerint egy indián lányt megcsalt a szerelme, és bánatában belegázolt a ronkonkomai tóba, ahonnan soha többé nem került elõ élve. Az átkozott helyen azóta minden évben egy fiú leli halálát. A másik ismertetõjegy már sokkal életszerûbb és egyben kellemesebb is. Az itteni Magyar Klub idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. „Soha nem hallottam arról, hogy nõnemû lett volna az áldozat” – erõsíti meg a fenti mondáról szóló híreket

Herczeg Imre, aki szintén kerek évfordulót ünnepel, hisz’ félévszázadon keresztül vezette a Ronkonkomai Magyar Klubot. Ez idõ alatt 2–3 alkalommal elnökké is választották, amely tisztségben egészen mostani lemondásáig ténykedett. „A kezdetekben a tó nagyon nagy népszerûségnek örvendett. Körülbelül 30 szálloda és sok kis bungaló állt körülötte, nyaranta özönlött a nép a városból, jöttek úszni, motorcsónakozni. A környék

Mr. Wanderbilt tulajdonában volt, aki milliomos lévén utakat is építtetett, hosszú, gyönyörû akác-

sorral. Long Islandot szerették a magyarok is, a lengyelek is, kicsit Balaton hangulatú üdülõterület volt” – mesél az elmúlt 50 évrõl Herczeg Imre. Az 1922-ben közmunkával épített és Liberty Hallként közismertté vált Magyar Ház küldetése, a talpon maradás az egyre fogyatkozó Long Island-i magyarok hagyományõrzése és kultúrájának ápolás végett. E célból idén januárban Mata Zoltán és Orlando Csehely új non-

profit céget hozott létre Hungarian Cultural Society Inc. néven. Magyar iskolát indítottak, ahol hétvégenként Hendricska Kinga oktatja magyar nyelvre az itt élõ gyerekeket, emellett mondókákat, rigmusokat, énekeket tanulnak, kézimunkáznak. Az új vezetõség februárban farsangot rendezett, március 15-én megemlékez-

szi, volt tojásfestés, májusban faállítás. Augusztus 20án Szent István-napi megemlékezésre került sor, õszszel szüreti bál szerepel a programban, majd évvégén Mikulás-ünnepség, illetve karácsonyi vacsora. A Magyar Ház mozgalmas életérõl Mata Zoltán, az újsütetû elnök a következõképp vall: „Kb. 100–120 fõs e-mail

tek az 1848-as forradalomról, télen disznótoros vacsorával várták a vendégeket, húsvétkor betoppant a nyu-

listánk van, ezen keresztül értesítjük a fiatalokat, az idõsebbeket pedig telefonon is felhívjuk. Egyébként mint-

egy három éve kezdtünk komolyabban foglalkozni a megújítással. 24 fõ állandó tagunk van, akik önkéntesek, vagyis társadalmi munkások. Bárki lehet tag, az éves tagsági díj 30 dollár. Támogatást nem kapunk, néha kiadjuk a házat egyéb rendezvényekre, és az abból befolyt összegekbõl fizetjük a takarítót, a fellépõ vendégeket, ebbõl vásároljuk a kosztümöket, fizetjük az épület rezsijét, a díszleteket, nemrég vettünk új székeket is. A Háznak van pingpongasztala és saját könyvtára is.” Ahogy a helyi tó õrzi titkát, a Magyar Ház és „lakói” is úgy vigyázzák értékeinket és kulturális kincseinket az itt felnövõ magyar generációknak. Buda Magdolna – Ruszanov András (New York) Fotó: Csehely Orlando Ildikó

Székely lagzi Csíksomlyón

Egy héttel az esküvõ elõtt kezdõdött az igazi készülõdés: az asszonyok, akarom mondani a fehérnépek, nekiálltak a sütésnek, fõzésnek, így az esküvõ napjára a csíki rokonság hozta a finomnál finomabb süteményeket, a võlegény részérõl pedig az 52 fokos szatmári szilvapálinkát, köményes pálinkát, bort, sört és likõröket. Szombaton egy órakor volt a gyülekezõ a fiús háznál, ahol mindenki ízlésének, gusztusának megfelelõen elõkóstolt a finomságokból, kortyolt a hûs italokból. Ily módon megvolt a jó hangulat az esküvõ elõtt, majd a lufikkal feldíszített kocsisor, élén a fiatal párt szállító, elegáns fekete Mercedes, motorháztetõjén szép virágcsokorral elindult a Mikó-várral szemben lévõ városházára, a polgári esküvõ helyszínére. A félórás szertartás után a már fiatal házasok és tanúik aláírták az anyakönyvet, és a kötelezõ fényképezés után elindultunk a csíksomlyói Kegytemplomba. Lassú tempóban haladt a kocsisor a templom felé, útközben végig dudálva, amire a szembejövõ kocsik kürtjei válaszoltak, az út szélén meg álló járókelõk pedig integettek a fiatalok felé. Eljött az idõ, így szépen sorba rendezõdve beléptünk a templomba, ahol külön oldalon a leány, külön oldalon a fiú rokonsága foglalt helyet, a fiatalok és tanúik pedig az oltár elõtti székeken. A szép, egyházi

szertartás alatt, amikor a plébános úr beszédében a fiatalokra váró közös feladatokra, az együtt töltendõ boldog életre és jövendõ gyermekeikre tért ki, nékem bizony elszorult a torkom az örömtõl. A szertartás végén újra felhangzott az orgona gyönyörû hangja, és a plébános úr kivezette az ifjú párt a templom bejáratáig, ott sok boldog-

ifjú férj felöli asztalnál a fiú rokonsága, az ifjú ara felõli asztalnál pedig a leány rokonsága foglalt helyet. A võfély, ahogy itt mondják, a „gazda” – az ifjú ara fiatalabb bátyja, Pali volt – köszöntötte a vendégsereget, és jó étvágyat, jó mulatást kívánt. Mindenki elõtt már tálalva volt a finom elõétel (erdélyi sonka, zöldség tekercs, párisi szelet, fûszeres apró fasírt, rucar sajt, sonka tekercs boef salátával, olívabogyó, zöldség) az asztalokon kicsi kancsókban a lehûtött szatmári szilva- és köményes pálinka, nagy kancsóban a finom borok, sör, üdítõ. Rengetegféle sütemény, szeletelt kürtõskalács és az üdvözlõital, amely a férfiaknak Salvator keserû, a hölgyeknek pedig Salvator gyógynövénylikõr volt. (Meg kell említenem, hogy ez utóbbi kétféle italt valamikor apácák állították elõ,

A templomban

ságot kívánva nekik, elköszönt tõlük. A Kegytemplom parkjában a már ifjú házasok a rokonokkal készítettek soksok fényképet, maradandóan a gyermekeik és unokáik részére. Ezt követõen a násznép átsétált a közeli Hotel Salvatorba, az esküvõi vacsora helyszínére. A szép, óarany színekkel díszített teremben a fõasztalnál foglalt helyet az ifjú pár és a két-két tanú, majd az

titkos recept alapján – és mondhatni ez a likõr a Salvator védjegye.) A bõséges és finom elõétel után következett az ifjú pár elsõ tánca, a keringõ, amellyel megnyitották a parkettet a táncos lábú székely násznép elõtt. A zenét a csatószegi Gyõrfi testvérek szolgáltatták, mindenki elégedettségére. A finom ételek sorában csorbaleves sertéshúsból, vegyes sült (sertéskaraj

roston, sült csirkecomb) petrezselymes újburgonyával, párolt káposztával. Majd kávék, sós aprósütemény és hajnalban az itt elmaradhatatlan töltött ká-

Boldogan, immár házasként

poszta tejföllel. Mondhatni, volt ott minden, „mi szemszájnak ingere”. Dániel és Magdi barátai a zenekari szünetekben különféle játékokkal szórakoztatták a vendégsereget. Ilyen volt például, amikor az ifjú férjnek az udvaron fel kellett mászni az esõcsatornára, és bizonyítva Magdi iránti szerelmét, háromszor kiáltani kellett az éjszakába: „Magdikám, nagyon szeretlek, soha el nem hagylak!” Itteni szokás szerint a násznép az ünnepi vacsorán adta át a nászajándékot, ami általában pénz volt. Ez úgy történt, hogy az ifjú pár az asztaluk elõtt állt, kezükben egy-egy pohárral, benne jófajta tokajival, és fogadták az egyik kezükben borítékkal, másikban pohár itallal érkezõket. Koccintások és jókívánságok elhangzása után átadták a borítékot az ifjú párnak. Folytatódott a vigada-

A Morre együttes 2008 elején alakult Torontóban, a három alapító tag a világ különbözõ országaiból származik, eltérõ neveltetésük, tapasztalataik erõsen befolyásolják az együttes zenei és lírai témáit, dalszövegeikben egyaránt megtalálhatóak a sötét, misztikus motívumok, a komor érzések és a vidámabb hangulatok.

lom, a tánc, melynek egyik fõszereplõje Magdika idõsebb bátyja, Gabi volt. A zömök testalkatú, tölgyfa kemény székely legény, két gyermek édesapja, sok fiatalt megszégyenítõ módon ropta a táncot, inge átizzadt a nagy forgatagban, igazán kiérdemelte Gabi „a táncparkett ördöge” címet. Éjfél elõtt volt a menyasszonytánc, gyûltek a nagycímletû bankók, melynek a végén az ifjú férj váltotta ki és vitte el a fáradt mennyasszonyt. Pontban éjfélkor felhangzott a Székely Himnusz, amit felállva, kezünkben pohár itallal együtt énekeltünk. A nyitott ablakokon át zengett az éjszakában a székelyek Himnusza, bizonyítva, hogy nem veszett még el Erdély, élnek még a székelyek...! A Himnusz végén koccintások, éljenzés az ifjú párra! A násznép pedig mulatott, ropta reggelig. A mulatságból végül hajnali öt órakor jöttünk el. Azt tartja a szájhagyomány, hogy nincs igazi székely lakodalom bicskázás nélkül. Nos, itt nem volt ilyen, talán ez is mutatja, változnak az idõk, változnak az emberek. (A székely hagyományokhoz tartozik, hogy a fiatal lány nemcsak nászajándékot, hanem ágynemût, bútorokat, edényeket, ruhákat is kap, ha férjhez megy. A fiús szülõk pedig a lakásról gondoskodnak. A sok összegyûjtött hozományból pedig boldogan élhetnek…!) Kívánom az ifjú párnak, fiamnak, Dánielnek és Magdikának, úgy legyen! Fûrész L. Ferenc (Csíksomlyó)

A Morre együttes

hangzásuk egyedi, zenéjükben meghatározó Igor és Fuser eltérõ hangszíne és a háttérvokál többszólamú hangzása. A koncertekre vendégzenészként basszusgitárost is felfogadnak. Az elsõ lemezük ...Out there címmel 2010 júniusában jelent meg, a második, a Contrast pedig tavaly áprilisban látott napvilágot, s

A salgótarjáni Talent Klubban is jó hangulatú koncertet adtak (Fotó: Tarjáni Képek)

A zenekarban Fuser és Igor Lazebnik énekel és gitározik, míg Tyler Koch a dobokat kezeli. A Morre, bár klasszikus rockbanda,

„Magdikám, nagyon szeretlek, soha el nem hagylak!” András Magdolna és Fûrész Dániel szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, legyenek velünk életünk legszebb napján a csíksomlyói Kegytemplomban tartandó esküvõnkön és az azt követõ ünnepi vacsorán a Salvator Hotel éttermében. Így szólt a meghívó az ifjú pár esküvõjére, melyre a vendégek Erdélybõl és a messzi Budapestrõl érkeztek. A székelyek a mai napig ragaszkodnak a hagyományaikhoz. Három héttel az esküvõ elõtt, a község plébánosa a templomban kihirdeti a házasulandók nevét, hogyha valaki tud valamilyen titkos eseményt, akkor idõben tudjon szólni. Ezen a napon a jegyespár személyesen hívja meg a két-két koszorús lányt és a tanút. A lakodalom elõtti héten az összes keresztszülõ (õk lehetnek akár 5-8 pár is) ellátogatnak a jegyesekhez, és együtt vacsoráznak. Ekkor beszélik át az esküvõvel kapcsolatos dolgokat.

Egyedi hangzásvilág Torontóból Jókora sikert zsebelt be európai turnéján a torontói Morre nevû rockzenekar, amely hosszú „óvilágbeli” körútja során Magyarországra is ellátogatott, ahol – a többi helyszínhez hasonlóan – nagy lelkesedéssel fogadta a közönség a sodró, magával ragadó muzsikával elõrukkoló kanadai fiúkat.

ezzel egy idõben készült el az elsõ videoklipjük a Lady of Lust címû dalukra. A Morre tagjai a sikeres tavalyi turné után

idén is Európába vették az irányt, hogy zenéjüket az öreg kontinensen is népszerûsítsék. Kilenc országot érintenek, sikereik tetten érhetõek, a számaik nem csak Kanadában, hanem világszerte egyre több rádióban is hallhatóak. A banda egyedi hangzást alakított ki a klasszikus rockban egy kis keleties hatással, és remek vokálokkal fûszerezve. Februárban kezdték harmadik albumuk felvételét, amely júliusban látott napvilágot. Új dalaikat az európai koncerteken is hallhattuk. Kérdésünkre a fiúk elmondták: Magyarországon jól érezték magukat, csodálatos emberekkel találkoztak. A terveikrõl szólva nem titkolták: az egész világon szeretnének befutni. Elvégre Kanadában olyan magas a színvonalú a rockzenei élet, hogy ha ott helytállnak, akkor máshol sincs félnivalójuk. B. R.