Az idők nagy tanúi a S E F A G E r d é s z e t i é s Fa i pa r i Z r t. t á r s a s á g i é s k ö z é l e t i l a p j a XXXIX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM l 2012. szeptember
„Az ERDŐ unokáink öröksége” Az ÉSZAKERDŐ Zrt. rendezte az Országos Erdészeti Egyesület 2012. évi, 143. Vándorgyűlését. A szakmai programok előtti megnyitó ünnepségen Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Gábor, Miskolc város alpolgármestere és dr. Patkó Gyula, a helyszínt adó Miskolci Egyetem rektora üdvözölte az erdészeket. A regisztrációt követően a hatszázötven résztvevő terepi programokon ismerkedett a házigazda erdőgazdálkodásával. A három szakmai programon kívül (1. Fenyvesek a Bükk-fennsíkon; 2. Szálaló erdő vihar után; 3. Hagyományos bükk-gazdálkodás;) miskolci városnézést, illetve erdei vonatozást is választhattak a vendégek. A szakmai programok után az erdei munkavégzés során elhunyt erdészek és erdei munkások tiszteletére az 1968. évi Vándorgyűlésen felavatott kurtabérci emlékműnél közös megemlékezésre került sor.
A második napon a Miskolci Egyetem főépületének aulájában zajlott az OEE Közgyűlése. Levélben köszöntötte a Vándorgyűlést Orbán Viktor miniszterelnök, valamit Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A vándorgyűlések kellemes színfoltja az egyesületi
Nagyberki határában, az egykori szalacskai csemetekert szomszédságában, egy mély vízmosás szélén található a képen látható vén gyertyán. Megnyerő külsejével szinte azonnal magához vonzza az ember tekintetét. Tímár Balázs kerületvezető erdész, a fa nagy tisztelője külön felhívta a figyelmemet egy, a fa törzsén látható érdekességre, ahol – némi fantáziával – egy
elismerések átadása. A kitüntetettek között volt két munkatársunk is. Decrett József Emlékérem kitüntetésben részesült Stix Józsefné kerületvezető erdész (Barcsi Erdészet), Elismerő Oklevelet vett át Borosán István, a Marcali Erdészet igazgatója.
emberi arc látható. Ez alapján el is nevezte „Arcos” fának. A 465 centiméteres mellmagassági kerülettel ugyan jócskán elmarad az 525 centiméteres somogytúri országos rekordertől, de a második helyezett homokszentgyörgyi 480 centiméterestől alig „lemaradva”, fellelésével már mindhárom somogyi gyertyánnak helye lett a képzeletbeli dobogón.
Visszaolvadt az anyacégbe a Cs-Fa Kft. „Felnőtté válása” előtt egy hónappal a SEFAG Zrt.-be – általános jogutódlással – történő beolvadással 2012. augusztus 31-én megszűnt az addig önálló jogi személyként működő Csurgói Faipari Kft. A döntés hátterében költségtakarékossági megfontolások állnak: az egységes struktúrában történő működés például biztonságosabbá, tervezhetőbbé és egyszerűbbé teszi elsősorban az alapanyagok, de egyéb más termékek és szolgáltatások beszerzését is. Teljes körűen kiaknázhatók a nagyvállalati működésben rejlő előnyök. Kiszámíthatóbbá és kezelhetőbbé válik a termelő tevékenység finanszírozása, így a működés biztonsága jelentősen javul.
Az egyesülés után – SEFAG Zrt. Csurgói Faipari Gyár néven – változatlan munkavállalói létszámmal és tevékenységi körrel folytatja tevékenységét a csurgói telephely. Talán kissé furcsán cseng az új elnevezés, de arra törekedtünk, hogy külső partnereink a szervezeti változásból a lehető legkevesebbet érzékeljenek. Az első hetek tapasztalatai alapján az átalakulás alapvetően zökkenőmentesen zajlott, annak ellenére, hogy a még mindig létező bürokratikus útvesztők esetenként kisebb akadályokat jelentettek. Szeptember elsejétől Csurgón is – a BaaN termelésirányítási és ügyviteli szoftvert felváltandó – bevezetésre
került a SefaNet rendszer. Ezúton is szeretném megköszönni minden érintett kolléga munkáját és türelmét, akik egyrészt az új program testre szabását és betanítását végezték, másrészt felhasználóként néhány hét alatt elsajátították annak alkalmazását.
A fejlesztések eredménye Nagyon röviden összegezve a Cs-Fa Kft. közel két évtizedes működését – az anyavállalati háttérnek is köszönhetően – azt a folyamatos technikai, technológiai fejlődés jellemezte. Az első évtized beruházásai elsősorban új késztermékek (lamella parketta, felületkezelt kétrétegű
parketta) gyártását tették lehetővé, valamint megkezdtük a minőségi parkettatermeléshez elengedhetetlen számítógép vezérlésű szárítókapacitás kiépítését. A következő időszakot már nem a késztermékek, hanem a többrétegű parketták „alkatrészeinek” – fedőréteg lamella, ill. dielen fedőréteg lamella – gyártását lehetővé tevő gépsorok beszerzése jellemezte. A közelmúltban 700 köbméterre bővítettük egyidejű szárítókapacitásunkat, átalakítottuk fűtési rendszerünket, két új kazán beépítésével gőz fűtőközegről melegvizes rendszerre tértünk át. Napjainkra már elodázhatatlanná vált a ’70-es évek technikai színvonalán álló fűrészüzemi továbbfeldolgozó csarnokunk korszerűsítése. Az idei év júliusában egy szélességi- és hosszoptimalizáló berendezést tartalmazó gépsort üzemeltünk be ebben a csarnokban. Megkezdtük elöregedő anyagmozgató gépparkunk cseréjét is, két, az eddigi gáz üzeműnél gazdaságosabban üzemeltethető elektromos meghajtású STILL targonca beszerzésével. Itt meg
kell jegyezzük, hogy az első STILL targoncánk működőképesen elérte a felnőtt kort, közel 50.000 órás futásteljesítménye miatt a forgalmazó cég jubileumi ünnepségén kiállításra is került.
A válság hatásai Elsősorban építőipari beszállítói mivoltából következően a kft/gyár működését alapvetően befolyásolják a bel- és külföldi piacok hullámzásai. A kft. működésében és fejlődésében jelentős törést okozott a közelmúlt gazdasági és pénzügyi válsága. A várt lassú, de folyamatos emelkedés azonban felemás módon csak egyes termékeknél és csak a tölgy fafaj esetében következett be. A piac kiszámíthatatlansága nem csökkent, példa erre a tölgy rusztikus fűrész-
áru, melyet az elmúlt két évben folyamatosan emelkedő kereslet – ezzel párhuzamosan emelkedő egységárak – jellemeztek, a jelenlegi szezonban azonban hirtelen visszaesett az érdeklődés. A fedőréteg lamella gyártásánál a magyarországi gyárakkal az utóbbi években kialakult jó együttműködés a kapacitás egy részének lekötését biztosítja. A dielen fedőréteg lamellák esetében elsősorban külföldön – de belföldön is – folyamatos kereslet mutatkozik, köszönhetően annak, hogy a nagyméretű (15-20 cm széles, 1,5-2,5 m hosszú) felületkezelt (olajozott, színezett, kefélt, stb.) többrétegű parkettaféleségek iránti érdeklődés töretlen. A hagyományos, tradicionális termékek, mint a csaphor-
nyos és lamella parketta a kereslet perifériájára szorultak. Az utóbbi időben nagy külföldi parkettagyárak részéről érkeztek félkész termékek szállítására vonatkozó megkeresések és e témakörben folytatott tárgyalások alapján úgy ítéljük meg, hogy a termelés növelése csak a félkész termékek területén lehetséges. A bútorgyárak, táblásító üzemek megkeresései is ezt a tendenciát erősítik, részükre szárított, gyalult frízeket tudunk értékesíteni. Reményeink szerint a kiváló minőségű somogyi tölgy alapanyag feldolgozása több hozzáadott értéket biztosít az anyavállalatnak és biztos munkahelyeket az itt dolgozóknak. Keszericze Jenő igazgató
2
Tűz Lábod erdeiben Augusztus 25-én délután kaptam a lakossági bejelentést, hogy Lábodtól keleti irányban valahol ég az erdő. Azonnal gépkocsiba ültem és a kerületem felé indultam. A falut elhagyva észleltem a füstöt az erdő felett, tőlem északra, de pontosan a távolságát a kövesúttól nem tudtam megállapítani. A földes úton Sallér irányában haladva még mindig északra érzékeltem a tűzet. Sajnos a magánerdő-tulajdonosok által kezelt erdőkben a nyiladékokat nem megfelelően tartják karban, így az autóval nem tudtam megközelíteni a tűz feltételezett helyét. Több kilométert kerülve, végül csak gyalog értem oda az úgynevezett „polgárerdő” északi részéhez. A tűz addigra már meglehetősen nagy terjedelemben, egy akác-nyír ligeterdőt érintve égett. Telefonon hívtam a nagyatádi Tűzoltó Parancsnokságot, majd a bejelentés után a megbeszélt találkozási helyre mentem, hogy a kiérkező egységeket a legrövidebb úton a tűzfészekhez kísérjem. A vonuló parancsnok a tűz kiterjedése miatt 3-as számú riasztást rendelt el. A saját feladatom a különböző helyekről érkező tűzoltó egységek felvezetése volt.
A hivatásos és önkéntes tűzoltók munkájának köszönhetően sikerült este hat órára a tűzet eloltani. Az oltás befejezéséig mintegy 15-20 hektár vált a tűz martalékává. A tűzzel érintett területet átadták a magánerdő tulajdonosok szakirányító erdészének 24 órás megőrzésre. A kolléga vasárnap reggel hét óráig őriztette, illetve őrizte a tűz helyeit, majd egy szintén érintett magánerdőket kezelő Bt. szakirányítójának adta át a területet további megőrzésre. Vasárnap délelőtt fél tizenkettő körül telefonon értesítettek arról, hogy ismét füstöt észlelnek a falu szélétől keleti irányban. Tanulva az előző napi esetből, nem autóval, hanem motorral indultam megkeresni a feltéte-
lezett tűz helyét. Már a faluban motorozva egyértelműen látszott, ott van a tűz, ahol előző nap a tűzoltók az oltást befejezték. A tűzfészekhez érve láttam, hogy az erős északi szél miatt a tűz látványosan déli irányban terjed. A tűzoltóság riasztása után a kövesútra mentem és a rövid időn belül kiérkező egységeket a tűzhöz vezettem. A szemből erős, néha viharos erejű szél percek leforgása alatt több száz méter kiterjedésűvé növelte a tüzet, így az eszközökkel vissza kellett térni a kövesútra. A parancsnok ekkor kiemelt 4-es riasztást rendelt el. A kövesúton felsorakozott egységek próbálták megfékezni a déli irányban terjedő lángokat, amikor észlelték, hogy az erdőtömbbel
határos Lenin utca irányából is füstoszlop száll fel. A tűzoltók, megosztva erőiket, a falut is veszélyeztető új tűzfészekhez vonultak. Ezzel egy időben feltehetően a kövesút felett átrepülő zsarátnok a kerületem biztonsági rakodóját is meggyújtotta. A falu irányából fellobbanó tűz nyugati irányból is el-
érte az erdőt. A Lábod 13as tag 10 erdőrészét érte így el a tűzvész. Amikor a 13 O erdőrészt elérte a tűz, teljesen kilátástalannak tűnt az erőfeszítésünk, hiszen koronatűzzel égett az erdei fenyves. A hivatásos tűzoltók, a lábodi és a görgetegi önkéntes tűzoltók, valamint a lakosság (többségében görgeti lakosok) segítségével sikerült a Lábod 13 M melletti nyiladékon megállítani a tűz tovaterjedését. Külön köszönetet érdemel ifj. Kovács Zoltán helyi vállalkozó, aki traktoraival, vízszállító tartályaival, valamint embereivel hathatós segítséget nyújtott a tűz megfékezésében. Ha ezen a széles nyiladékon nem sikerült volna megállítani a tűz terjedését, feltehetően még több száz hektár erdő is a tűz martalékává válhatott volna. A tűz megfékezése után operatív megbeszélést tartottunk a Lábodi Művelődési Házban, amelyen részt vettek
A Katasztrófavédelem felvétele
A Katasztrófavédelem felvétele
a tűzoltóság képviselői, valamint a megyei katasztrófavédelem parancsnoka, illetve az érintett gazdálkodók képviselői. A megbeszélés során körvonalazódott, hogy a térségben emberemlékezet óta nem látott mértékű tüzet sikerült megfékezni. Kb. 100 hektár erdő és mintegy 15 hektár egyéb terület lett a tűz áldozata. Számunkra szerencsének tekinthető, hogy a SEFAG kezelésében levő erdőkből „mindössze” 14, 5 hektárt pusztított el a tűz. A megbeszélés során a gazdálkodók képviselői átvették a területet megőrzésre, úgy hogy a tűzoltóság egy gépjárművet, 24 órás váltással a helyszínen tartott. A SEFAG részéről a Nagybajomi Erdészettől kapott speciális tűzoltó berendezést Toyota Pickup platóra felszerelve használtuk. A tűzzel érintett terület utómunkála-
tai során igazi kihívást, emberi kitartást igényelt az égeres erdő alatt levő tőzegeskotus réteg vissza-visszatérő fellángolása. A terület biztonságos megőrzése napokon keresztül 24 órás feladatot rótt ránk. A kár felmérése megtörtént. A SEFAG Zrt. erdeiben 7 hektár erdő teljesen leégett, melyet újra kell erdősíteni, 7,5 hektáron pedig avartűz volt, ahol a szükséges feladatokat jövő tavasszal lehet igazán meghatározni. A kár értéke meghaladja a 13 millió forintot. A szélsőségesen száraz időjárás indokolja, hogy a szokásosnál is érzékenyebbek legyünk a tűzveszélyre, és akkor is haladéktalanul járjunk el, ha nem a SEFAG Zrt. által kezelt területen keletkezik tűz, mert idegen területről is gyorsan átterjedhet a zsarátnok. Naszladi Géza kerületvezető erdész
Elismerés az alexandrai étteremnek Öt új védnöki táblát osztott ki a Kereskedelmi és Iparkamara somogyi éttermeknek – közöttük az Alexandrapusztai Vadászház Ökoturisztikai és Konferencia Központnak is. (Tulajdonos a SEFAG Zrt., üzemeltető vállalkozás a VADÁSZ-LAK KFT.) A védnöki tábla egyfajta elismerése munkájuknak, illetve garancia a vendégeknek arra, hogy az étterem, ahova betérnek, kiváló minőségű szolgáltatást biztosít. Az ünnepi átadón részt vett dr. Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmus és Vendéglátóipari Főosztályának főosztályvezetője és dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.
A zsűri tagjai előzetesen titkos próbavásárlás során győződnek meg arról, hogy az adott vendéglátó hely megfelel-e a minőségi elvárásoknak és ha a mércét megüti, akkor
lehet elnyerni ezt a kitüntető címet. Egyebek között vizsgálják, hogy milyen a kiszolgálás, az étlap szerkezete, a berendezés, az ételek, és, hogy a
számlaadási kötelezettségnek is eleget tesznek-e. Ahogy Drávecz Márton a vadászház vezetője elmondta, a háromtagú zsűri ezúttal különböző fogásokat választott, elsősor-
Klenovics Anikó a helyi TDM új elnöke Október 11-i közgyűlésén a Hotel Kardosfa vezetőjét választotta elnökéül a Kaposvár és a Zselic Vidéke TDM Egyesület. Klenovics Anikó az eddigiekben választmányi tagként segítette a közel negyven tagot tömörítő szervezet munkáját, így széles körű tapasztalattal rendelkezik az egye-
sület működésével, lehetőségeivel kapcsolatban. Megválasztásakor hároméves elnöki ciklusa legfontosabb feladataiként a tevékeny és hatékony szakmai munkát, valamint a pályázati lehetőségek lehető legteljesebb körű kiaknázását említette. szen a tagok eddig is aktívan Mindehhez a feltételek vé- segítették az egyesület tevéleménye szerint adottak, hi- kenységét.
AKTUÁLIS
ban a házban specialitásnak számító vadételeket. A kamarai minősítő rendszer célja, hogy a szakma elvárásainak leginkább megfelelő, a vendéglátás feltételeit magas szinten biztosító vendéglátó egységek a szakma által támasztott szigorú minősítési szempontoknak megfelelve végezzék tevékenységüket, amit a kamarai minősítő tábla üzletben történő elhelyezésével ismertek elég megszerezni, de meg is el. A védnöki tábla a minőség kell tartani. Ahol nem biztogaranciája, hiszen azt nem sított az állandó kiváló szín-
vonal, onnan az utóminősítések során le is kerülhet a védnöki tábla.
Tettenéréssel akadályozták meg a falopást Több kamionnyi fát próbáltak ellopni a SEFAG Zrt. erdeiből augusztus végén, amikor a rendőrség és az erdészet szakemberei egy összehangolt akció során feltartóztatták a tetteseket. Az erdőgazdaság munkatársai egy nyárvégi hajnalban egy engedély nélkül rakodó kamionra lettek figyelmesek, ezért azonnal értesítették a rendőrséget, akiknek a segítségével megakadályozták, hogy a szállítmány elhagyja a Kaposvár környéki erdőt. A lefoglalt áru mennyisége elérte a huszonöt köbmétert, és további ötven köbméter eltulajdonított tüzelőnek is sikerült ezt követően a nyomára akadni. A szálak egy Pest megyei településre vezettek, ahol a Kaposvári Kapitányság Igali Rendőrőrsének nyomozói le is foglalták a lopott faanyagot. A megtérült kár meghaladja az egymillió forintot, köszönhetően a rendőrség és az erdőgazdaság közötti gördülékeny, hatékony együttműködésnek. A SEFAG Zrt. a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy az állami erdőket és azok minden kincsét őrizze, megóvja az illetéktelenektől.
3
Az első Decrett Díjas hölgy A Miskolcon rendezett OEE vándorgyűlésen Decrett József Emlékérem kitüntetésben részesült Stix Józsefné, a Barcsi Erdészet kerületvezető erdésze. Ebben az elismerésben – amelyet 2006-ban alapított az Országos Erdészeti Egyesület – részesülhetnek azon középfokú végzettségű, erdész egyesületi tagok, akik a névadó szellemiségéhez méltó munkásságot fejtettek ki. Szakmai tevékenységükkel, az egyesületi életben vállalt aktív szereplésükkel kivívták környezetük elismerését. A Decrett Díjasok között mindezidáig az első női kitüntetettet kérdeztük pályáról, hivatásról.
Feletteseim meglepetést szerettek volna szerezni, nem árulták el, hogy kitüntetésben részesülök. Sikerült! Tényleg meglepődtem, amikor munka közben hívtak telefonon az OEE-től, a gyűrűméret miatt. Először azt hittem, téves hívás, aztán napokig idéztem fel magamban az eltelt huszonkilenc évet. Édesapám és ősei ácsok voltak, anyai nagyapám pásztor a ladi grófnál. Erdész nem volt a családban. Kilencen voltunk testvérek, a sok éhes száj miatt gyakran jártunk a környező erdőkbe gombát szedni, talán innen indult a természetszeretet. De az er-
dészeti szakközépiskolába dacból jelentkeztem a gimnázium mellett. Szüleim nem akarták, hogy fiús szakmát válasszak, ugyanis én a sok detektívregény hatására nyomozó szerettem volna lenni. Ketten jelentkeztek az osztálytársaim közül az akkor egy éve indult barcsi középiskolába, én hozzájuk csatlakoztam, gondolván, úgysem vesznek fel. Aztán elkezdtem tanulmányaimat – most már Fekete István könyveit olvastam – s ahogy kezdett lassan a szakma kinyílni előttem, már biztos voltam benne, hogy erdész akarok lenni! Szívesen
emlékszem Angyal Attila erdőműveléstan, és Hernigl József vadgazdálkodástan tanár urakra, utóbbitól halála előtt megvettem kis golyós fegyverét – ma is őrzöm. Érettségi után – az akkori előírás szerint – legalább két évig kellett gyakornokoskodni a technikusi vizsga előtt. A gyakornoki időt erdőművelésben végeztem, abban az időben „szakosított” erdészek voltak. Első önálló kerületem 1990-től 97-ig a Sánc kerület volt, amely Dráván túli terület. Hajóval, komppal jártunk át, uszállyal hordtuk a fát, amit a túloldalon kézzel rakodtak be, a barcsi oldalon pedig daruval terhelték le. Sáncban akkoriban száz hektár feletti folyamatos ápolás volt. Alig győztük „kibontani” a csemetét a sorközművelő gép előtt a hirtelen kinőtt, néhol embermagasságú aranyvesszőből. „Gyűrűcskéből” két méteres botokat vágattam, amit 10-20 méterenként a sorokba leszúrtunk. Két-három évig bírták ezek a sorjelölők, aztán már jól
látszott a csemetesor. Hét év után, a harmadik fiam születése miatt el kellett hagynom Sáncot. Gyes után Darány kerület következett 2000-től 2005-ig. Ezen a területen munkálkodott a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őreként a férjem. Több erdőrészben is dolgoztunk együtt, s volt, ahol az addig nem virágzó sárga liliom kinyílt az elvégzett gyérítés után – amit együtt jelöltünk. Egy olyan erdőrészre is emlékszem, ahol a kiemelkedő erdeifenyőt sikerrel le tudtuk vágatni a tölgyek fölül, pedig úgy tűnt, már késő. Egy diplomamunkában is segédkeztem – EF természetes felújítás – most leltárkor láttam a területet – szépen alakul. 2005. óta a Köblös területen dolgozom, ahol bizony az utóbbi években sok fakitermelési munka folyik. Örülök, hogy 2005-2006-ban részt vehettem 106 hektár telepítésében, ami valami csoda folytán az idei aszályos évben is nagyot nőtt. Nehezíti a munkámat 35 vadkerítésem, amire nagyon oda kell figyelnem. A munkákat jelenleg tíz közfoglalkoztatottal végezzük. Sajnálom, hogy nincsenek meg azok a saját dolgozóinkból szervezett régi brigádok – közöttük voltak igazi szakmunkások, akikkel
egy nyelven tudtunk beszélni. Most nehéz betanítani a közfoglakoztatottakat a szakmára. Gyakran vannak nálam tanulók nyári gyakorlaton, aminek nagyon örülök, többükkel azóta is tartom a kapcsolatot. Szabadidőmben szívesen foglalkozok közösségi munkákkal. Az egyesületi tevékenységen kívül egy kis helyi Caritas csoportba járok, és a barcsi Bárdos Lajos Fesztivál Kórusban is énekelek. Még valami: nagy örömet jelentett számomra, hogy a vándorgyűlésen velem együtt elismerést kapott Borosán István, az első művelési ágazatvezetőm, és egy volt osztálytársam, Rabi Attila is.
Három fiam közül egyik sem akar erdész lenni. Valószínűleg ők arra emlékeznek jobban, hogy sokszor hét végén is el kellett mennem vételezni, hogy hétfőn szállítani tudjak, vagy sokszor éjszaka elszámolást csináltam, és volt, hogy lázasan feküdtek a Trabant hátuljában – betegen vittem őket magammal. Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden felettesemnek, kollégámnak, munkásomnak, akikhez ha gonddal, bajjal fordultam, segítettek, velem együtt gondolkodtak, és terelgettek a díj felé. Örültem neki, hogy észrevették, elismerték a munkámat! Lejegyezte: Detrich Miklós
Tölgyerdők, égeres lápok, rinyák – csodálatos természet Lábodon Természetismereti Központ a tradicionális formákat megőrizve új köntösben emlékeztet a régi időkre, a kis vadászlak híres lakóira, vendégeire, kiemelten a nagyhírű lábodi vadgazdálkodás alapító urára Dr. Studinka Lászlóra. De nem utolsó sorban a A pályázati ötlet megfogalmazása óta két mozgal- nemzet nagy vadászírójára mas év telt el. Napjainkban a gróf Széchényi Zsigmondra és a jó barátra, báró Schell József grafikus-festő művészre, kinek keze nyomát megőrizték az ősi falak és a gondos utódok. A ház felújításával a képek is restaurált állapotban várják a látogatókat. A Kistavaki tölgyet ábrázoló freskó az emlékszoba dísze lett. A vadasparkban megcsodálhatjuk a térség kérődző állatait. Kedvező életfeltételek között gím- és dámszarvas, őz, valamint muflon fi-
Az „Erdőkerülő” 2011. 3. számában beszámoltunk arról – „Újabb közjóléti fejlesztések a Lábodi Vadászerdészet területén” címmel –, hogy a horvátországi, našicei erdőgazdaság és a SEFAG Zrt. együttműködve Erdész Egyesületünkkel közös pályázat keretében álmodta meg a lábodi térség természeti értékeinek fejlesztését.
Projektünk – Nature No. 1 – a horvát oldalon a lisičinei arborétum növénykultúrájának és infrastruktúrájának helyreállítását és fejlesztését, valamint az arborétum bemutatását és promóciójának kiépítését, a magyar oldalon a petesmalmi (Lábodi erdőtömb) „Studinka” erdész-vadászház felújítását, természetismereti központtá alakítását és egy vadaspark létesítését Nagysallérban, valamint egy Petesmalomtól Sziágyig húzódó, közel 10 km hosszú tanösvény kiépítését tűzte ki célul.
gyelhető meg. Az Erdei Iskolát és a Természetismereti Központot összekötő tanösvény ismeretterjesztő táblái a környezeti értékek láttán újabb ismeretek megszerzésére vágyó turistáknak részletes leírással mutatják be a látottakat. Az ismeretterjesz-
tő anyagokat munkatársaink természetfotói illusztrálják, a szerkesztők pedig „Tudod-e?” rovattal kedveskedtek a legkisebbeknek. A hivatalos avató ünnepség 2012. október 29-én lesz, amelyre Horvátországból is nagy létszámú küldöttséget
ELISMERÉSEK / PÁLYÁZATOK
várunk. A lábodi erdő és a vadászterület természeti értékeiről, történetéről, Dr. Studinka László életéről, valamint a SMETE pályázat részleteiről következő lapszámunkban, nagyobb terjedelemben számolunk be. Merczel István
4
Termőhelyi változások és a felújíthatóság Már régen feltárta az erdészeti tudomány azt a tényt, hogy a termőhelytípus-változat meghatározza az adott helyen kialakuló természetes erdőtársulást, sőt utalást ad az erdőtípusokra is. E törvényszerűség hazai viszonyokra való alkalmazását elsősorban Majer Antal és Járó Zoltán kutatásai fémjelzik. A dolog fordítva is igaz, ez alapozza meg a közvetett termőhelyfeltárást, amikor a területen található fás- és lágyszárú növényzet alapján határozzuk meg a termőhelytípus-változatot. Például egy Galium odoratum gyertyános-bükkös (szagos mügés gyertyános-bükkös) termőhelytípus-változata nagy valószínűséggel (szinte biztosan) bükkös klíma – többletvízhatástól független hidrológiai viszonyok – agyagbemosódásos barna erdőtalaj genetikai talajtípus – legalább mély termőréteg – és agyag, vagy vályog fizikai talajféleség.
Mielőtt a címben jelzett probléma tárgyalásába fognék, szükségesnek tartom a termőhelyi tényezők rövid jellemzését, hiszen csak így érthető meg az esetleges, és lehetséges változások irányának, és annak a növényzetre gyakorolt hatásának meglehetősen bonyolult egymásrahatása. A termőhelytípus-változat nem egyéb, mint az: erdészeti osztályozás szerinti • klíma; • hidrológiai viszonyok; • genetikai talajtípus; • termőréteg vastagság; • fizikai talajféleség. Hátulról előre haladva a következőket állapíthatjuk meg:
1. fizikai talajféleség Talán a legstabilabb termőhelyi tényező, mivel jelenleg csak az árterekben változhat, de ott is minimális mértékben. Belátható időn belül egyéb területeken nem, vagy csak kevéssé változik, (pl.: arab félszigeti homok befúvódása Kréta szigetén). Ennek ellenére a fizikai talajféleségnek komoly a szerepe. Nem mindegy, hogy men�nyi olyan vizet képes tárolni, mely a növényzet számára hosszabb időn keresztül felvehető. Tárolhatja a vizet olyan módon is, melyet a növények nem tudnak felvenni, s ez által a vízen kívül a talajoldatban lévő egyéb tápanyagokhoz sem jutnak hozzá. Továbbá fennáll az a lehetőség is, hogy a vizet nem tárolja, nem köti meg felvehetetlen vízként, hanem mintegy átesik rajta, s a növényzet számára elérhetetlen mélységekbe tűnik az életéhez elengedhetetlen anyag. Fontos a szerepe a tekintetben is, hogy a talajvíztükör szintjéhez képest milyen magasságba tudja kapilláris módon a vizet felemelni. Amikor a talajvízszint csökken – bármi oknál fogva – néhány fafajunk életfelté teleit – csapadékszegény esztendőkben – csak a kapilláris vízemelés mentheti meg (pl. KST). Ez is csak akkor, érvényes, ha a talajvíztükör éves ingadozásának legmélyebb
pontjáról a talaj még kapillá- végzett ilyen jellegű vizsgálaris úton pótolni képes a gyö- tokat. Az Alföldön találtunk olyan KST makkvetésből kérzóna vízigényét. származó csemetét, mely egy 2. termőréteg vastagsága esztendős korára 174 cm-es gyökeret fejlesztett, hogy a A termőréteg vastagság nem talajvíz nyomába eredjen. A termőréteg vastagsága egyéb, mint a rajta élő növényzet által feltárt (elérhető, alapvetően befolyásolja a hafeltárható) talajréteg vastag- sonló termőhelyi körülmésága. Hogy ez számszerű- nyek közt élő faállományok en mekkora érték, az több növekedését, mely a fatertényezőtől függ. Az első és mési osztályba történő besolegfontosabb, a faji sajátos- rolásukkal számszerűsödik. ság, azaz, hogy genetikailag Ezért alapvető cél a termőrémilyen gyökérfejlesztő ké- teg vastagságának megőrzése pességgel (gyökérzetformá- (defláció, erózió megelőzése). Vannak olyan erdőterüval) rendelkezik az adott faj. A fiatal kori környezeti té- leteink, melyek kitermelése nyezők szintén meghatáro- hiba, mivel e cél sérül. Meg zóak e szempontból, mivel kell említenem, hogy ezen a gyökérfejlődés, fejlesztés erdők kitermelése gazdasánem tart a fa élete végéig. Ez gi haszonnal nem jár, mivel élettani szempontból a ma- felújításuk több pénzt emészt gassági növekedéshez hason- fel, mint amennyit hoztak. A lítható. Fiatal korban gyors, termőhely pedig esetenként majd lelassul, és fenntartóvá súlyosan károsodhat. válik. A gyökérképződésben a környezeti tényezők okán 3. genetikai talajtípus felléphetnek egészen érdekes jelenségek. Például a fiatal Ez a tényező annyira összekorában magas talajvíztükör- tett, kialakulása oly mértékrel megáldott helyen növekvő ben az időhöz kötött, hogy KST karógyökerének kifej- rövidtávon (1 – 2 esztendő) lesztését megállítja, s helyet- magának a genetikai talajtíte tányérgyökérzetet fejleszt. pusnak a megváltozása nem Ennek oka, hogy úgy érez- várható. Ez legfeljebb árterete a faegyed, ez a gyökérzet ken, vagy erősen vízhatáshoz számára a csapadékhiányos kötődő talajtípusok esetében években is biztosítja a meg- képzelhető el (pl. kotusodás, felelő vízmennyiséget a talaj- szikesedés). Viszont nagyobb vízből. Ez a túlélési stratégia időhorizonton (évtizedek) csődöt mond, ha a talajvíz- esetlegesen jelentős változászint drasztikusan csökken, sok is bekövetkezhetnek. vagy a légköri csapadék erőAmi elképzelhető az az, sen lecsökken, s a talajvíztük- hogy a genetikai talajtípus viröt nem képes visszasegíteni selkedése változik meg a hidaz eredeti nívóra. rológiai viszonyok és a klíma Megyénk homokvidékein globális változása (komoly teezt a jelenséget jól megfigyel- nyészidőszaki aszályok) mihetjük, ha máshol nem, ak- att az egyes fafajokkal szemkor egy – egy szél által kidön- ben. Ha megnézzük, hogy tött öreg tölgy gyökérzetén. ma például agyagbemosódáA bajt tetézi, hogy a meglévő, sos barna erdőtalajon hány vizet alig érő gyökérzet víz- erdőtársulás (faállománytífelvevő lehetőségét újabban pus) tud megkapaszkodni, már az erdei cserebogár pa- akkor a változást figyelembe jorjainak károsítása tovább véve – oly módon, hogy a csökkenti. talajtípus marad – az egyéb Meg kell jegyezzem, hogy tényezők alapján (klíma, hida makkvetéssel létrehozott rológia) tudunk prognózist erdők túlélési esélye napja- adni a jövő várható alakuláinkban sokkal jobb, mint a sára. A körülmények változácsemetével történt erdősíté- sa miatt a genetikai talajtípus seké. Ennek oka az, hogy a változása lehet pozitív, vagy fiatal kori (első, második év) negatív irányú. Sajnos napgyökérnövekedése sokkal jainkban (az utóbbi negyven intenzívebb, mint a cseme- esztendőben) inkább a negatéké. E cikk szerzője megelő- tív változások a mértékadóző munkahelyén kollégáival ak. Elég csak arra gondolni,
FÓKUSZBAN
hogy a korábban időszakos vízhatás alatt álló talajokban sok esetben cementált (vasas, mangános) réteg alakult ki.
A hidrológiai viszonyokat alapvetően két tényező befolyásolja. Nevezetesen a talajvíz, és annak éves ingadozása, továbbá a felszíni vízellátottság. A felszíni vízellátottság összetett kérdés, mivel ez nem csak a különféle formában lehulló csapadékot foglalja magába, hanem a felszíni vízfolyások általi területelöntést is. Viszont könnyű belátni, hogy az árvízi események bekövetkezte szintén csapadékeseményekhez, azok mennyiségéhez kötött. Ezért a továbbiakban csak a talajvízzel és a légköri csapadékkal foglalkozunk. Adott termőhelyen a hidrológiai viszonyok megváltozása alapvetően befolyásolja az ott élő erdőtársulások, faállománytípusok egészségi állapotát, sőt létét. Először vizsgáljuk meg, hogy az erdészeti termőhely-
csökken, tehát az a szívóerő (ozmózisnyomás) amivel az erősen kötődő vízmolekulákat a talajkolloidoktól el tudná szakítani egyre csökken. A jelenség veszélyességét jól jelzi, hogy zárt állományban ez leginkább a kimagasló és uralkodó faegyedeket kínozza, esetleg pusztítja el, mivel koronájuk nagysága folytán jelentős párologtatók, s viszonylag gyorsan felhasználják a környezetükben lévő szabad vizet, s ez által a nehezen felvehető víz marad csak forrásként. Ebből pedig a fenti okok miatt már nem tudnak életfunkcióik fenntartásához eleget felvenni. • Változó vízellátású (VÁLT) termőhelyek, a vízjárás (folyó, patak vízszintje) függvényében változó mértékben ellátottak vízzel. A változás nagyságát és térbeli elhelyezkedését egyrészt az árvízesemény nagysága, másrészt a domborzat (mikrodomborzat) befolyásolja. Alapvetően a vízgyűjtő csapadékeseményei határozzák meg. Bizonyos időpontokban nagy mennyiségű víz
szivárgó vízből keletkező források bukkannak a felszínre. Megyénk területén ennek egy szép példája a „Csepegőkő”, ahol az ágyazati homokkő felszínre kerülése nyomán víz fakad. De a „Dugáskút” szintén ekletáns példa arra, hogy a vízzáró réteg eróziós feltáródása miatt szintén forrás jött létre. • Időszakos vízhatású (IDŐSZ) termőhelyeken bizonyos jól meghatározható időszakokban sok a víz (tavasszal, mikor a talajvízszint magas, esetlegesen vízállások, felszínig vizes területek is kialakulhatnak). A talajvízszint csökkenésével pedig szárazodás következik be. Alapvetően az éves talajvízjárás a meghatározó tényező. A belvíz a leglátványosabb megjelenési formája. Természetesen erre is jelentős hatása van a csapadékvíznek, mivel a talajvíz utánpótlás döntően ebből történik. • Állandó vízhatású (ÁLLV) az a terület, ahol a növényzet számára az egész tenyészidőszakban megfelelő mennyiségű, nem csapadék
ismerettan milyen hidrológiai kategóriákat ismer (zárójelben az üzemtervi rövidítésüket adom meg): • Többletvízhatástól független (VFLEN), ahol a növényzet csak a csapadékvízre támaszkodhat, mivel egyéb vízforrása e termőhelynek nincs. A csapadékszegény időszakok átvészelését nagyban elősegíti, ha a talaj a vizet jól tárolja, és a növény számára könnyen leadja (szabad víz). A nehezen felvehető vizet (talajkolloidokhoz erősen kötődő víz) a növény már csak kis mértékben hasznosítja, a holtvíz pedig számára elérhetetlen, felvehetetlen. Meg kell jegyezzem, hogy a nehezen felvehető víz esetében a növény helyzetét rontja az is, hogy a párologtatása a vízhiány miatt egyre jobban
található a területen, de a folyóvíz szintjének csökkenésével ez folyamatosan csökken. Esetleges folyóágy mélyüléskor a talajvíztükör leszívása is bekövetkezhet. • Szivárgó vizű (SZIV) hidrológiai kategória csak és kizárólag hegyvidékeken, esetleg vízzáró réteggel rendelkező domb- és halomvidéki területeken jelenhet meg. Megjelenése a csapadék következménye, mely csapadék a talajba szivárogva lassan az alapkőzet, vagy a vízzáró réteg mentén lassan az alacsonyabb térszintű régió felé vándorol. A vándorlás sebességét jelentősen befolyásolja a genetikai talajtípust alkotó elemek szemcsenagysága. Ahol az ágyazati kőzet, vagy a vízzáró réteg a felszínre bukkan, ott a
eredetű víz áll a rendelkezésre. Az állandó vízhatású területek a talajvíz lesül�lyedésével, lesüllyesztésével (melioráció) akár vízhatástól függetlenné átalakíthatók. • Felszínig nedves (FELSZ) területen a talajvíztükör egész évben a talajfelszínen mozog (égeresek). A talajvízszint csökkenésével a termőhely átalakulhat állandó vízhatásúvá, szélsőséges esetben pedig vízhatástól függetlenné. • Vízzel borított (VIZB), mint a nevéből következik éven át elborítja a talajvíz a területet. Jellemző ilyen kép például az un. lábas égeresek. Természetesen talajvízsüllyedéssel ezek is átalakulhatnak a fentebb már tárgyalt kategóriákba. Ez az átalakulás a vegetáció számára katasztrofális.
4. hidrológiai viszonyok
5 5. klíma Az erdészeti klímaosztályozás a júliusi 14 órás relatív légnedvességet használja a klímakategóriák elkülönítésére, melyeket esetenként teszt fafajokkal jelez. Ennek alapján a következő kategóriák kerültek kialakításra: • Lúcfenyves klíma (LF): A júliusi 14 órás relatív páratartalom 65%-nál nagyobb. Hazánkra nem jellemző, csak a Kőszegi és a Soproni hegységben fordul elő alapvetően völgyhatás (mikroklíma) révén. • Bükkös klíma (B): 60 – 65% közötti júliusi relatív páratartalom jellemzi. Zonális bükköseink teljességgel ebben a klímában élnek, mely alapvetően középhegységeinkre jellemző, de megtaláljuk domb- és halomvidékeken is, például Zalában és a Zselicségben. • Gyertyános – tölgyes klíma (GYT): 55 – 60%-os relatív páratartalom mellett beszélünk róla. Mint a neve is mutatja gyertyános – töl-
gyeseink klímája (sík, halom, domb és hegyvidéken is megjelenő klímaféleség). A klímajelző fafaj a gyertyán! • Kocsánytalan, illetve cseres – tölgyes klíma (KTT): 50 – 55%-os júliusi 14 órás relatív páratartalom jellemzi. Ez a klíma a gyertyán számára már kedvezőtlen, ezért az ebben előforduló társulásokból hiányzik. A gyertyános – kocsánytalan tölgyesek mind a GYT klímába tartoznak. Ide a melegkedvelő KTT állományok sorolhatók. • Erdősztyepp klíma (ESZTY): 50%-nál kisebb a júliusi 14 órás relatív páratartalom. Mint a nevéből is kitűnik, esetenként már zárt erdőtársulások meg sem tudnak jelenni rajta. Alföldünk erdeinek nagy része ide tartozik. Az erdőklímára a globális klímaváltozáson keresztül az embernek súlyos negatív ráhatása van. Ez a kedvezőtlen hatás már viszonylag rövidtávon komolyan átrendezheti az egyes erdészeti klímaféleségek térfoglalását, átalakítva ezzel az egyes társulások
térbeli elhelyezkedését, esetleges eltűnését. A társulások migrációs képessége, annak sebessége meglehetősen korlátozott. Nem célravezető egy – egy fafajhoz, az azokkal való erdőfelújításhoz minden határon túl ragaszkodni. A hosszúra nyúlt bevezetésért elnézést, de a fogalmak tisztázását, és a termőhelytípus-változatnak, mint rendszernek a bonyolultságának bemutatását mindenképpen szükségesnek tartottam, hogy a lényegi rész mélységében érthető legyen.
Helyszíni vizsgálatok A tavalyi és az idei esztendőben a somogyi homokvidéken a szerző összesen 21 talajszelvény helyszíni vizsgálatát végezte el, valamint amikor szükséges volt a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékének Talajlaboratóriumában részletes talajfizikai és talajkémiai mutatók precíz meghatározására is sor került. Természetesen e szelvények
nyilvánvalóan valamilyen ok, okok miatti kritikus területeken helyezkedtek el. Az alapvető kérdés minden esetben a helyes fafajmegválasztás megalapozása, vagy az üzemtervi előírás helytállóságának elbírálása volt. Kérem az üzemtervező kollégákat, hogy a fenti mondatot ne kritikaként éljék meg. Ismerjük leterheltségüket, ismerjük anyagi nehézségeiket. A Somogyi-homokvidék a köztudatba nem túl változatos termőhelyként került be. Könnyelműség elintézni azzal a kijelentéssel, hogy savanyú homok, ahol a térszint magassága meghatározza a vízellátottságot. Természetesen van ebben a kijelentésben nem kevés igazság, de a valóság lényegesen árnyaltabb. Az elmúlt mintegy 80 esztendő, de különösen az utóbbi 40 év a termőhelyi láncokban bizonyos homogenizálódást, és talajfejlődési degradációt mutat. Ezt jól jelzik az átalakuló társulások, az egyre nagyobb erdőfelújítási nehézségek.
Az ágneslaki arborétum A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. és Porrog község önkormányzata nem véletlenül jutott arra az elhatározásra, hogy az Ágneslaki arborétum területét – az ott lévő növényi értékeket – helyi védettség alá helyezi. A hely nem csak kiváló klímájával, és a szép arborétummal érdemelte ki a védettséget.
A magyar történelemnek a török korban is az egyik érdekes helye volt. Szigetvárt 1566-ban vette be a török szultáni had, 1600-ban Kanizsa várát is elfoglalták. Ezt követően Babócsa is török uralom alá került. Maradt egy „senki földje”, egy háromszög alakú terület, melyben az akkori Porrog még fiatal település volt (első említés 1536). Ezeket a településeket az összes hadviselő fél sarcolta, nem volt egyszerű az életük. A török idők
Egy személyes példával is tudom illusztrálni a dolgot. 1993-ban a Soproni Egyetem Erdőművelési Tanszéke az akkori Nagyatádi Erdészethez tartozó Tarany-Háromfai erdőtömbben erdőtipológiai vizsgálatokat végzett kocsányos tölgy állományokban. A vizsgálatokat hosszú időtávúra terveztük, hiszen a vízháztartás zavarainak megállapítása csak így korrekt. Sajnos az első felvételek után a kísérletsor megszakadt, pedig égeresekre, és egyéb állományokra is szerettük volna kiterjeszteni. Abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy 2003ban – egy teljesen más jellegű vizsgálat okán – Dr. Koloszár József professzorral újra meg tudtuk látogatni a valamikori parcellákat. Ezeket újra felvettük, és sajnos az eredeti cönológiai felvételekkel az újakat összevetve átlagosan egy vízgazdálkodási fok romlást tapasztaltunk. A valamikori üde termőhelyek félszárazzá, a félszárazak szárazzá váltak. Szembetűnő volt a sasharaszt (Pteridium
aquilinum) erős térhódítása (a szárazodást jelzi). Homokvidékünk talajfizikai és talajkémiai szempontból is nagyon változatos. Bázikus talajszelvényekkel is találkozhatunk például a Mesztegnyő 7 O erdőrészletben (pH H2O 8,2) a B és C szintben magas kalciumtartalommal rendelkező rétegekkel. Ezt alapvetően a valamikori vízfolyások lefűződéseiben, mocsarakban élő mészvázas állatok magas kalciumtartalmú elbomlott kültakarói okozzák. Talajfizikailag érdekes, hogy az Őrtilos 8 E erdőrészletben a „kvázi” B szint kőlisztből áll. A gyökerek csak rögzítési okokból foglalták el ezt a réteget, rajtuk kis- és hajszálgyökerek nem, vagy alig találhatóak voltak. A szelvény A és B szintje erősen savanyú, a C szint savanyú. Még több érdekességet is ki lehetne emelni a vizsgált szelvények alapján, de talán ezek reprezentálják a fellelhető kirívó szélsőségeket. dr. Takács László
Személycsere az MFB-nél Dr. Seregi János ügyvezető igazgató távozott az állami erdőgazdaságok tulajdonosi joggyakorlását ellátó Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től. Az Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság irányítására július 30-tól Nagy András kapott megbízást. A távozó igazgatónak a Bank köszönetet mondott becsületes, áldozatos és kitartó munkájáért, melyet az elmúlt két évben végzett.
Új erdészeti ágazati honlap A Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti ágazati honlapot indított útjára, mellyel az erdészetet érintő hivatalos dokumentumok és információk közlésén túl átfogó képet szeretnének alkotni a magyar erdőkről, illetve a bennük folyó emberi tevékenységekről és az erdész szakmából fakautáni megújulást viszont magában hordozta a falu. A háborús pusztítások után a Kisfaludy, majd az Inkey család birtokába került. Ezt
követően a környék – főleg az Inkey család jóvoltából – virágzásnak indult, ennek a legújabbkori bizonyítéka az Ágneslaki arborétum. Az arborétumot 1920 és 1925 között létesítette Inkey báró megbízásából Metzl Kamill erdőgondnok. A 7,6 hektáros terület Inkey Pál felesége, a lengyel származású Sztankovszky Ágnes után kapta nevét. A védett völgyben érvényesülő szubmediterrán hatás és a tavak éghajlat-kiegyenlítő hatása miatt, továbbá a kiváló talajadottságoknak köszönhetően a fák napjainkra párjaikat ritkítóan nagyra fejlődtek. Jelenleg
26 lombos és 52 tűlevelű faj, valamint ezek változataiban gyönyörködhet a látogató. A Dél-Dunántúl leggazdagabb örökzöld állományú arborétumának különlegessége az ámbrafa. Az arborétum kiválóan alkalmas oktatásra, tudományos megfigyelésre. Díjmentesen látogatható. Csoportos megtekintésre, az arborétum bemutatására a SEFAG Zrt. Iharosi Erdészete nyújt segítséget. A fenyők északiasan komor szépsége és a lankák mediterrán szelídsége közötti kontraszthatás kertművészeti értékű.
dóan, elsősorban a magyar erdőgazdálkodás egészéről. Az új erdészeti tematikus honlap a http://erdo. kormany.hu/index-re kattintva található, illetve az OEE honlapjának nyitóoldalán állandó banner kapcsoló segítségével folyamatosan elérhető.
Elindult a www. sefaghunting.com A SEFAG Zrt. a napokban elindította azt az információs felületet, amelyen az érdeklődők öt nyelven követhetik figyelemmel a nyolc vadászterület vadászati lehetőségeit. Az oldal részletes információkat tartalmaz a SEFAG Zrt. 103 ezer hektáron működtetett vadászterületeiről, vadászházairól, aktuális kedvezményeiről, illetve a gazdálkodás folyamatosan frissülő eredményeiről. A www.sefaghunting.com elkészítése során törekedtünk egy jól átlátható, könnyen kezelhető felület kialakítására, amely mind a hazai, mind a külföldi vendégeink számára gyors és teljes körű információszerzési lehetőséget biztosít. Hazánk legnagyobb vadgazdálkodója, a SEFAG Zrt. az oldal elindításával a vadászatokra történő online jelentkezés lehetőségét is biztosítja!
FÓKUSZBAN / KÖRNYEZETÜNK
6
XI. STIHL Országos Fakitermelő Bajnokság Új főszerkesztő
az Erdészeti Lapok élén
A Stihl cég immár tizenegyedik alkalommal rendezte meg az Országos Fakitermelő Bajnokságot, amelyhez ezúttal a versennyel egyidejűleg zajló szigetszentmiklósi virágkiállítás, a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac biztosította a méltó helyszínt. A verseny célja, hogy a fakitermelő brigádok számára modellezzék a biztonságos munkavégzést. A versenyzők a Stihl-től kapott ingyenes védőfelszerelésben léptek pályára, s a győztesek és helyezettek pénzjutalomban részesültek.
A rendezvényen – melyen a SEFAG Zrt. idén először vett részt –, vállalatunkat a somogyi megmérettetés győztese, a Nagybajomi Erdészet fakitermelő vállalkozó brigádja képviselte. A csapat a napi munkavégzés után időt, fáradságot nem kímélve gyakorolt a versenyre. Felkészülésükhöz a foglalkoztató erdészet műszaki gárdája adott
szakmai támogatást. A Galba Balázs, Galba Róbert, Fitykus Milán, Bóna Zoltán alkotta négyes méltóképpen képviselte cégünket. Az ország minden részéről érkezett harminchat csapat versengésében – akik közül többen félprofi erőket is felvonultattak –, dicséretes teljesítménnyel a középmezőnyben végzett.
Kitüntetés a Csillagos-égbolt Parkért A Föld napja alkalmából Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott Szegvári Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság somogyi tájegységvezetője. Szegvári 2001. óta dolgozik a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjaként először őrkerületvezetőként, majd a Somogyi Tájegység irányítójaként a kezdetektől kiemelkedő színvonalú munkát végez. A szakembert a megye természeti értékeinek feltárásáért,
megőrzéséért, valamint az Európában elsőként kialakított Zselici Csillagos-égbolt Park létrehozása érdekében végzett tevékenységéért tüntették ki. A településekről, utakról, gyárakból kibocsátott fények hatására, egyre kevesebb az olyan hely, ahol az éjszakai égbolt fényszennyezés nélkül látható. Ezek közé tartozik a Zselic is. A kedvező állapot fennmaradásához a Duna-Dráva Nemzeti Park, alapította a Zselici Csillagos- bolt minőségét, ami a kontia Magyar Csillagászati Egye- égbolt Parkot és folyamato- nensünkön elérhető legjobb, sület és a Sefag Zrt. közösen san ellenőrzik az éjszakai ég- ezüst minősítést kapta.
Az OEE tagsági kártyákról Elkészültek az egyesületi tagsági kártyák, melyeket a helyi csoportok a miskolci vándorgyűlésen vettek át. A kártyákról, azok kezeléséről az egyesületi honlapon a Tagsági információknál a Tagsági kártya menüpont ad információkat, míg a kártyákkal igénybe vehető tagsági kedvezmények aktuális listája pedig a Tagsági kedvezmények menüpontban olvasható. A kártya kibocsátásakor érvényes kedvezmények: az Erdészeti Lapok, A
mi erdőnk és az Erdészet- sárlási kedvezmény; Styevola tudományi Közlemények és Fia Skoda és Volkswagen terjesztése; STIHL vásárlási Márkakereskedés vásárlási és szerviz kedvezmény. kedvezmény; Harmónia Előkészítés alatt állnak többek között az állami erdőgazdaságoknál lévő szálláskedvezményekkel kapcsolatos megállapodások. A kedvezmények az OEE tagjai számára tagsági kártyájuk helyszíni felmutatásával, több heVadászbolt Hálózat vá- lyen a személyazonosságuk sárlási kedvezmény; Renault igazolása mellett vehetők Baumgartner szerviz és vá- igénybe
Lezárult a lövészverseny sorozat A VADEX Zrt. által rendezett soponyai versennyel véget ért az erdőgazdálkodásban dolgozók 2012. évi lövészverseny sorozata. A csapatok közötti megmérettetésben első lett a Gyulaj Zrt. csapata, míg a dobogós helyeken a Gemenc és a Zalaerdő együttese osztozott. A SEFAG Zrt. a még előkelőnek számító ötödik helyezést szerezte meg. Egyéniben a legjobb eredményt Varga András, Dobos József és Karikó Róbert érte el. A sefagos versenyzők – Őss László, Kapronczay Tamás, Szabó Tamás és László Attila – közül a legeredményesebb Őss László lett, aki a hatodik helyen zárta a versenysorozatot.
Pápai Gábor Életműdíja
Szeptembertől, a nyugdíjba vonuló Pápai Gábor utódjaként Nagy László személyében új főszerkesztő készíti az Erdészeti Lapokat. Nagy László humánökológus, az Ipolyerdő Zrt. korábbi munkatársa, akinek a Lapokhoz kapcsolódó elköteleződése a 150 éves folyóirat teljes tartalma digitalizálásának irányításával kezdődött. A nagymúltú lap a múlt század negyvenes éveitől – a politikai küzdelmek áldozataként – hiányosan, majd 1952-től Az Erdő címmel jelent meg. A rendszerváltás idején Pápai Gábor erdőmérnök vette át az újság szerkesztését, és 1990-től ismét Erdészeti Lapok néven adta ki az Országos Erdészeti Egyesület. Míg Az Erdő főként tudományos témákat publikált – ezáltal az olvasóknak csak egy szűk köréhez jutott el –, a megújult Erdészeti Lapok egy népszerű folyóirattá alakult. Pápai szerkesztésében a
küllemében, szerkezetében átalakult, olvasmányos, modern lap, az olvasók lényegesen szélesebb rétegének az érdeklődését keltette fel. Pápai Gábor – aki egyebek között a Bedő Albert Emlékérem kitüntetettje –, nyugdíjba vonulása alkalmából elnyerte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége legrangosabb elismerését, az Életműdíjat. Pályafutásához és kitüntetéséhez ezúton is gratulálunk. Detrich Miklós
Tíz, húsz, harminc éve írtuk… Az 1982. szeptemberi számban Páll Endre Vaddisznóskertek a gazdaságosság szolgálatában című cikkében fejti ki véleményét a vadkár csökkentésének új lehetőségéről. „A régi vadászromantikától kissé messze esik a vaddisznóskertek üzemeltetése és vadásztatása. A modern kor azonban megköveteli az újat. A vadászat is olyan ágazat, amelynek gazdálkodnia kell. A pénzügyi eredmények megkövetelik az olyan eszközök alkalmazását, amelyek fokozzák a bevételt. A vaddisznóskert az egyik ilyen eszköz, tehát el kell fogadnunk, és előnyeit kihasználva törekednünk kell a hagyományok és a modern eszközök egyeztetésére.”
Életének 85. évében elhunyt
Heves János (1927 – 2012)
nyugalmazott főerdész, a volt Somogyvári Erdészet erdőművelési ágazatvezetője. Emlékét megőrizzük.
Tisztelettel köszöntöm Édesapám minden Kedves Munkatársát, a régieket, akik osztoztak munkájában és az újakat, akik folytatják hivatását! Külön köszönetemet szeretném kifejezni azoknak, akik nyugdíjas évei alatt is segítették és utolsó útjára elkísérték. Üdvözlettel: Heves János
1992-ben A SEFAG erdőállomány-gazdálkodása címmel írt – az ágazatokat részletesen bemutató – cikket Nádas József, az Erdőfelügyelőség igazgató-helyettese. Összegzésként megállapította, hogy „…A gazdaságnál súlyos erdőfelújítási gondok halmozódtak fel. A problémák erdészetenként nagy eltérést mutatnak. Szükséges az erdőfelújítások helyzetének évenként részletesebb elemzése, kiértékelése. A felújítási lemaradás felszámolására kidolgozott ötéves program a teljesítések függvényében befolyásolja a gazdaság véghasználati lehetőségeit,így annak eredményes gazdálkodását is.”
2002-ben Iberpaker Gábor egy ausztriai tanulmányútról számolt be Bioenergia a XXI. század hajnalán címen. „Mai világunkban, ahol a növekvő népességgel párhuzamosan nő az erőforrások hiánya, egyre nagyobb szerep hárul a megújítható nyersanyagokra és energiahordozókra, melyek között az erdő különleges szerepet tölt be. A tartamos erdőgazdálkodás – amely a megújuló forrásokra, a környezetbarát eljárásokra épül, és olyan termékei vannak, melyek teljes mértékben újrahasznosíthatóak – növekvő szerepet fog játszani a jövő társadalmában.” Válogatta (szemezgette): Detrich Miklós
a S E F a G E r d é S z E t i é S F a i pa r i z r t. t á r S a S á G i é S k ö z é l E t i l a p j a
Kiadja a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. Telefon: 82/505-170, Fax: 82/505-133 E-mail:
[email protected] • www.sefag.hu A szerkesztőbizottság vezetője: JANKÓ GÁBOR A szerkesztőbizottság tagjai: Bálint László (Központ), Kovács László (Központ), dr. Takács László (Központ), Pintér Ottó (Zselic) Felelős kiadó: Barkóczi István vezérigazgató Készítette a Somogy Design Kft., Kaposvár Felelős vezető: Csere Tamás ügyvezető
RÖVID HÍREK Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER«
OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-4738 • Fax: 303-4744 • http://www.observer.hu
