Virtuális tér Táborosi Zsuzsa A XXI. század világa az ember számára hallatlanul nyitott és bonyolult rendszer lett. A globalizálódás mellett megjelennek a multikulturális centrumok, amelyben a komplex társadalmi problémákat csak úgy lehet kezelni és megoldani, ha kísérletezünk, ha kipróbálunk különböző megoldásokat. Ennek során egy kollektív, egész életen át tartó tanulási folyamat megy végbe, hogy az emberi társadalom a változások ellenére folyamatos önszerveződéssel képes maradjon a stabilitásra és az összehangolt viselkedésre. A változások, kihívások arra kényszerítenek bennünket, hogy a pedagógiát is új alapokra helyezzük. Az 1990-es évek közepe óta a multimédiás számítógép-hálózatok meghatározó kommunikációs közeggé váltak. A mobiltelefonok tömeges térhódítása és az internettel való összekapcsolása pedig új, infokommunikációs társadalmat teremtett. Emiatt az oktatás-nevelés hagyományos korlátai fokozatosan megszűnnek: a gyakorlati és elméleti tudás határai elmosódnak, a humán és természettudományos oktatás közelebb kerül a szakképzéshez és a műszaki képzéshez, ahogy a kutatás is a tanításhoz. Átfedi egymást az alsó- közép- és felsőfokú oktatás, ahogy a formális, az informális és nonformális tanulás is. Nem egyszerűen a pedagógusok rendelkezésére álló eszközök változtak meg, hanem a médiahasználat a kommunikációs környezet átalakulásával „új típusú” tanulók jelennek meg az iskolákban. A ma még gyermekkorú, az infokommunkikációs technológiát aktívan használó generáció minden valószínűség szerint gyökeresen más kognitív és affektív struktúrákat hordoz, mint amilyenekkel mi, akik az ő jövőjükről gondolkodunk, rendelkezünk. Ezért nemcsak a tanári eszköztárat kell módosítani, hanem a pedagógiai törekvések megváltoztatása is szükséges. Ma még egyáltalán nem világos, hogy milyen a virtuális oktatás, a digitális pedagógia, de egy biztos: a XX. századi iskolarendszer a múlté! – mondja Nyíri Kristóf oktatásfilozófus. Az internet és mobil összekapcsolása mindenekelőtt a tudás jellegét változtatja meg. A tudás gyakorlatiassá, multimédiássá és transzdiszciplinárissá válik. Emellett elhalványul a gyermek és felnőtt közötti éles megkülönböztetés, valamint a formális iskolai intézményeket felváltják a nyitott művelődés virtuális környezetei. Az információs társadalomtól a tudásközösségig Az internet és főleg a mobiltelefonok állandó használatával megváltozik a közösségek jellege: a helytől helyig közösségeket felváltja a személytől személyig közösség. Így az emberi gondolkodás hordozója már nem az egyéni tudat, hanem a közösségi kommunikáció lesz. A mobiltelefon az állandó kommunikatív összekapcsoltság révén azt a korábbi közösséget hozza vissza, ahol a személyes iterakciók a meghatározók. Az internet és a mobil nemcsak információt szolgáltat, hanem a tudás bőségét is. Az információ adat, amelyet lehívunk, tárolunk, feldolgozunk, így a gazdasági és társadalmi csere meghatározó eszköze. A tudás pedig tények (adatok) vagy eszmék rendezett halmaza, amely érvekkel alátámasztott ítéletet vagy kísérleti eredményt képvisel. Ezt továbbítjuk másoknak. (A tudás kontextusba illesztett információ, ahogy a bölcsesség sem más, mint az élet egész kontextusába illesztett tudás.) Minden kommunikáció oktató-nevelő hatású is. Az oktatás-nevelés az a folyamat, amelynek révén a közösség megőrzi és átadja fizikai és szellemi természetét, jellegzetességeit, távlatokat és eszközöket kínál arra, hogy részt vegyünk a társadalom életében, hogy megértsük, és formáljuk azt. A primitív kultúrákban a közösségen belüli mindennapi kommunikáció tölti be az oktatónevelő szerepet, a tanulás az utánzáson alapul, a felnőtt tevékenységében való részvételt jelenti. A civilizációk, államok már jóval több ember együttélését teszik lehetővé, bonyolultabb munkamegosztás alakítanak ki, így az utánzás révén történő tanulás egyre nehezebbé válik. Az iskolák akkor alakulnak ki, amikor a társadalmi hagyományok oly összetettek, hogy a tár-
1
sas emlékezet számottevő része írásbeli rögzítésre kerül, és írott szimbólumok által közvetítődik. Az iskola mint elkülönült- elkülönítő környezet hozza létre a gyermekkort mint sajátos életszakaszt. De napjainkban ama régi kor egyfajta visszatértét éljük át. A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az iskola egyszerűen azért került bevezetésre, hogy a gyerekek olyasmivel is megismerkedjenek, amit tanulási környezetükben természetes módon nem sajátíthattak el. Amint ez a szükséglet eltűnik, az iskola intézménye is eltűnik. Gyermekkor és felnőttkor élet fogalmi megkülönböztetése ma újra veszíteni kezd valószerűségéből. A formális oktatás helyett, az informális tanulás/művelődés előnyös és elérhető. Az középkori oktatás-tanulás jellemzője volt az iskola, az osztályok a tanárok, a könyvek azaz intézményes oktatás. Egy helyen oktatták a különböző tárgyakat, az oktatók egy intézményhez tartoztak. Az oktatói testület az emberi tudás teljes körének képviseletére törekedett, a diákok egyetlen szaknak szentelték életüket. A tekintély jelölte ki a tanulmányok meghatározott vonalát, és hogy azok teljesítése mennyi időbe kerülnek, és hogy a szakasz végén a diák vizsgát tegyen. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy ma is így legyen vélekedik erről Z. Karvalics László is az Elkezdjük most, vagy várunk a katasztrófára? c. tanulmányában. http://www.infinit.hu/content/view/51/36/ Beszéd, írás, multimédia Az internettel felerősödik a tanulás beszélgetős folyamata. A kommunikáció a nap minden órájában zajlik távolságokat áthidalva, de a folyamatos közvetlen emberi kapcsolat, elengedhetetlenül a komoly tanítás-tanulás lényegéhez tartozik. De az élő eszmecserét nem pótolhatja semmi! A telefon, az e-mail, a telekonferencia csak akkor hatékony, ha a háttérben tényeges összejövetelek, személyes találkozások állnak. Az írott nyelv lineáris logikát sugall. A beszéd kevésbé koherens, mint az írás, ahogy a képernyőn fogalmazott szöveg is kevésbé koherens mint a papíron fogalmazott. A koherencia megőrzésének feltétele, hogy a szövegeket össze tudjuk hasonlítani egymással vagy egy szöveg különböző részeit egymással. A képernyőn ez az összehasonlítás nehézkes, és korlátozott. Az e-mailek és az sms-ek stílusa közel áll a beszélt nyelv stílusához. Érzelmekben gazdagok, nyelvtanban szegények, nélkülözik a reflektív írás figyelmét. Az mms-sel a multimédiás kommunikáció tér vissza, az egyszerre több érzékszervre ható közlés-érintkezés az ember természetes életvilágához tartozik. Az írásbeliség előtti kultúráknál a beszédet cselekvésbe ágyazott, ritmusok, dallamok, gesztusok, tánc, rituálék kísérik. A gondolkodás eredendően képi s ez az a többlet, amit a kép a szóval szemben képvisel. A szöveg rögzíti, leírja a tények összefüggéseit, a kép megmutatja, hogy a dolgokkal hogyan bánjunk. Az írásbeliség elterjedésével a kommunikáció csatornái beszűkültek, a képek csak illusztrációk voltak. A szöveg uralma a kép felett az elméleti tudás uralmát jelenti a gyakorlati tudás felett. Ha igaz, hogy ezen korlátok meghaladásának az interaktív multimédiás közeg a leghatékonyabb kerete, akkor az is igaz, hogy a virtuális tanulási környezet a hagyományoshoz képest valódi előnyöket kínál. Megváltozott pedagógus szerep Nemcsak az oktatásfilozófus és a neveléstudomány szakértők, de a gyakorló pedagógus is látja, hogy ma az iskolának nem az igaságot, az abszolút tudást kell közvetítenie. Eddig a hagyományosan az iskola célja a tudásátadás volt, s egyszerű műveltségi területekben gondolkodott. Eszközei közül pedig a legfontosabbnak a tapasztalatot tartotta (kísérletezés, a tanuló maga jöjjön rá a megoldásra). De ma már nincs szentesített, mindenki által elfogadott műveltség. Megváltozott az általános műveltség tartalma is. Nagyobb rendszerben – strukturálható tudásrendszerekben– kell gondolkodni. Meg kell tanulnunk többféle „valóságot” elfogadni, és
2
meg kell találnunk ezek között a határokat és az egyensúlyt. Ehhez a digitális kompetencia fejlesztésére van szükség. Ugyan az informális tanulás lehetőségei kibővülnek, a speciális, alapozó jellegű képességfejlesztés egy része (írás, olvasás, számolás, idegen nyelv) az előre elkészített tananyagokat inkább nagyfokú irányítás mellett érdemes elsajátíttatni. Ebben az esetben a megszerzendő tudás meglehetősen standardizálható, jól mérhető, a kreativitás kisebb jelentőségű, viszont a biztos tudás megszerzése alapvető jelentőségű a további tanulási folyamatok megalapozásához. A sikeres oktatási tevékenység túlnyomó többsége nehezen képzelhető el sokszínű kommunikáció nélkül. Az eredményes kommunikáció feltétele az a rugalmasság, amellyel a résztvevők a másik mondanivalóját kontextusba tudják rendezni, illetve a jelentések eltérését minimálisra tudják csökkenteni. Nem a különbségek teljes eltűnése, hanem a kontextuson belül lényeges különbségek reflektálttá tétele lehet a cél, ha a kommunikációt tovább kívánjuk gördíteni. Ha meg akarunk valamit tanítani, akkor sem tehetünk mást, mint változatos formában kommunikálunk a diákkal, mert csakis mindkét fél intenzív kommunikációja révén nyerhetjük el azokat a visszacsatolásokat, amelyek révén korrigálhatjuk és optimalizálhatjuk a tanítás céljait és eszközeit. Az IKT egyszerre kihívás és lehetőség a pedagógiának. Kihívás, mert az internet használatára és általában a médiahasználatra szánt időt egyre inkább magukhoz ragadják ezek a végletekig változatos és mindinkább egyedi igényeket kielégíteni képes online terek. Lehetőség, mert az internet alkotóbb felhasználására szoktatják a tanulókat és tanárokat egyaránt, ezzel pedig segítenek az e-learning eredményeinek kiaknázásában. Az e-learning környezetében lassú, szívós és feltartóztathatatlan változások zajlanak: a szocializáció, az iskolán kívüli tanulás változik meg, de ez természetesen nem hagyja érintetlenül a formális oktatás világát sem. Don Tapscott véleménye az iskola átalakulásáról. Mivel a tájékozódás és az információközlés a televíziózásról egyre inkább a decentralizál, interaktív kommunikációközlés felé halad, ezért a tanítási modell is mind inkább átalakul. A jövő a felfedezésen, megismerésen, részvételen alapuló, újszerű oktatási modelleké, amelyek alkalmazkodnak az ugyancsak átalakult gazdaság egyik legsürgősebb és legfontosabb tényezőjéhez: a tudásmunkához. Ezt sokan az oktatás válságaként értelmezik, illetve élik meg, mások csak egy változásként, amelynek lépéseit Tapscott így írja le1: Átállás a lineáris tanulásról a hipermédiásra, az utasításokról a készítésre és a felfedezésre (intstrukcionizmus, konstrukcionizmus), a közvetítő, tanárközpontú tanulásról a tanulóközpontúra az anyag befogadásáról a navigálásra és a tanulás tanulására, az iskolai tanulásról az élethosszig tartó tanulásra, a tömeges oktatásról a személyre szabott tanulásra, a kínt okozó tanulásról az érdekes tanulásra, amelyek keretében az ismeretszerzés, a munka és a szórakozás integrálódhat. Valamint a tanár közvetítő szerepről a segítő szerepére való átállás. Az e-learning úgy tűnik megfelelő válaszokat kínál ezekre a felvetésekre és ajánlásokra, sőt lassan megszűnik a learnig és e-learnig megkülönböztetése. (Már most is sok vegyes rendszer van.) Az biztos, hogy e-learning nélkül hamarosan reménytelen lesz a tanár helyzete, ha motivált diákot szeretne látni az óráin. A tanárok nagy része inkább csak kiegészítő, színesítő modulként gondolnak rá, nem úgy, mint az oktatásszervezés és a korszerű tanítás természetes alapjaira. Különösen a közoktatásban a tanárok és a diákok mint két kultúra részesei állnak szemben egymással. E-learning tanácsadás és oktatás http://consedu.hu 1
Don Tapscott (2001): Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése. Kossuth, Budapest.
3
De azt is látni kell, hogy, az on-line tanulás egyre kevésbé működik úgy, mint egy médium, inkább mint egy platform. Az on-line tanulói szoftverek már nem tartalom-felhasználó eszközök, inkább tartalom-szerző eszközök, és ebben jön létre az ismeretszerzés. A felhasználók igénye, hogy saját tartalmaikat és arculatukat hozzák létre, ezt bizonyítja a Wikipedia sikere, valamint a felhasználók által kialakított és birtokolt weboldalak és blogok. Az informális és járulékos tanulás fontossága (például „Google-tanulók”), és ennek dokumentálása és prezentálása egyre növekszik. A platformként működő weben tartalmakat alakítanak ki, osztanak meg, csoportosítanak újra, látnak el új céllal és adnak tovább. Maga a háló az úgynevezett „olvasható hálóból” a „írható-olvasható hálóvá” válik. Az új lehetőségek kiváló pedagógia eszközök lehetnek, és nem kell hozzá sok tanulás sem. IKT néhány alkalmazási lehetősége 1993. április 30-án a CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes. Azóta sok weblap készült, a korábbi internetes szolgáltatásoknak megjelent a webbes változata (pl. levelezés, fájlok fel- és letöltését szervező oldalak, csevegés). A web nemcsak az internet szolgáltatásait integrálta, hanem az internethez korábban nem kötött médiaelemeknek is megjelennek a webbes változatai. A tévé- és rádiócsatornák által üzemeltett oldalak nagy része online műsorszolgáltatást és archívumot is tartalmaz, az újságok weboldalain pedig gyorsabban informálódhatunk, mint a nyomtatott verziókból. Sorra jelennek meg azok a rádiók televíziók, amelyek kizárólag a neten működnek. Ezeknek már nincs kötött műsoridejük. Mindenki azt a műsor tölti le, amelyik tetszik neki, és akkor, amikor akarja. Ezeket az órán vagy otthoni munkában is használhatják a diákok. Pl. a mindentudás egyeteme előadásai, amelyekhez még ellenőrző kérdések is vannak. A webnek ez az új korszakát Web 2.0-nak hívják. Az információ kis tartalmi elemekre bomlik, amelyeket számos domain között lehet megosztani. A dokumentumok hálózata átalakult az adatok hálózatává. A net már nemcsak információs források, hanem egy olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összegyűjtjük és újracsoportosítjuk ezeket a tartalmi elemeket újszerű és hasznos módon. A web áttért az információ átadásra és felhasználásra. Az emberek nem csupán könyveket olvasnak, rádiót hallgatnak vagy tévét néznek a weben, hanem beszélgetnek egy olyan nyelven, amely nem csak szavakból áll, hanem képekből, videókból, multimédiából. A rendszer egyértelműen hálózatként épül fel és működik. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, ahol a tartalmat a szolgáltatást nyújtó biztosította, web 2.0-ás szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. A tartalmat létrehozó felhasználók számának nagyságrendi növekedése az alkotás, a fogyasztás, a véleménynyilvánítás és a kommunikáció demokratizálásához, valamint a világról szerezhető ismeretek minőségi változásához vezet. Ez lesz az a tudásközösség, amelyről Nyíri Kristóf beszél. A szakértők hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége. (Erről részletesebben pl. a wikipédián lehet olvasni. A tanárok pedig az INFONIA Alapítvány új, online interaktív tanulási technikákkal foglalkozó füzetét letölthetik a következő helyről http://www.infonia.hu/web2_tanarok.html A weblogok, a wiki, a podcasting mind nyitottak a külvilágra, beépülhetnek egy egyéni tanulási vonalába. Tartalommal való feltöltésük nem sok előzetes befektetést igényel. A használatuk során a tanulók maguk alakíthatják ki a dinamikus tanulói környezetet. Ezek a programok jó lehetőséget adnak a személyes és csoportos kutatómunkára épülő projektek számára.
4
A Wiki a hipertext rendszerek speciális fajtája, illetve egy szoftver, amellyel létrehozható. A Wiki Wiki Web olyan webhely, amelyet egy wiki-szoftver működtet, webalapon. Gyorsan és könnyen lehet létrehozni hivatkozásokat, elég csak leírni a hivatkozott oldal nevét WikiName módra (nagy kezdőbetű és további nagybetűket is tartalmazó szavakat a rendszer linkké alakítja). Ez az egyszerűség segít a tartalomra koncentrálni. A wiki mint tanulóközösség működik. Egy adott témájú wiki nagy valószínűséggel a témában érdekelt látogatókat fogja vonzani, akik viszont érdekeltek a tartalom minőségének javításában. Az idetévedt látogató, ha hasznos tartalomra lel, és észre veszi, hogy van lehetősége módosítani a lapokat, e lehetőség birtokában többnyire felelősséget érez a lap iránt. A wiki körül általában kialakul egy közösség, amely igyekszik az oldalakat használható formában megőrizni és védeni. Ha valaki olyan gondolatokat akar közzétenni, amely tartalmukban vagy stílusukban nem odaillők, akkor valószínűleg nem is maradnak ott sokáig, a közösség gondoskodik róla, hogy letörölje, ehhez persze kommunikáció és többnyire megegyezés kell. Arra sincs biztosíték, hogy egy rosszindulatú látogató az oldalamat ne törölje le. Ez gyorsan a naplózás miatt gyorsan helyreállítható. Nem sok értelme van a pusztításnak, ha perceken belül valaki úgy is visszaállítja. Ha valaki letöröl egy oldalt, és senki nem állítja vissza, akkor feltehetően arra az oldalra nincs is szükség, hiszen senki sem törődött vele. A legjobb védelmet az jelenti, hogy a legtöbben észre sem veszik, ha egy wikire tévednek, így nem is tudnak a létezéséről. Ami a legtöbb hackert távol tartja a wikitől, az feltehetően a kihívás hiánya. Nincs semmi élvezet egy olyan rendszer megtörésében, aminek jóformán semmi védelme sincs. A wiki sorsa az őt használó közösség sorsától függ. A wiki célja, hogy az oldalakon használható információk jelenjenek meg. Amíg ez kialakul, addig a felhasználóknak nyilván kommunikálniuk kell, egymás ötleteit kell kiegészíteniük, illetve felhasználniuk. Ehhez egy párbeszéd, egy fórum szükséges. A wikire jellemző, hogy amikor az eszmecsere eredményeként már elég információ gyűlt össze a lapon az adott témában, akkor a lapot egy lehetőleg hozzáértő felhasználó a fórum jellegű oldalt dokumentum jellegű oldallá alakítja át (refaktorizálja). A nyílt közösségi munka mellett a wiki rendszeresen használható önálló, egyébként mindenféle strukturális rendezettséget nélkülöző gondolatok lejegyzetelésére, és a köztük meglévő összefüggések, hivatkozások megőrzésére. Közülük a leghíresebb a wikipedia, sajátos példája az informális és kollaboratív tanulásnak: projektszerű feladatvégzés során kölcsönös tanítás és tanulás zajlik benne. A weblog a weben történő publikálás legegyszerűbb formája. Az alkotás varázsa késztet sok embert saját blog készítésére, és ez a hajtóerő az oktatásban is kihasználható. A weblap információi kronologikus rendben visszafelé listázódnak. Ezért a weblog tanulmányitudásakkumulációs naplóként is funkcionálhat. Az olvasók által többnyire kommentálható a tartalma. A kezelése nem igényel informatikai ismereteket. Egy program (FeedDemon, NetNewsWire, Bloglines….) segítségével pár blogot és más webhelyeket hírújsággá alakíthatunk. Az eredetileg egyszemélyes, hagyományos naplóra emlékeztető blogog villámgyorsan alakultak át blogringekké. Így könnyen épülhetnek ki akár tematikus, akár földrajzi alapon különböző gyűrűk. A blogokat számos vállalat is felfedezte már magának. Szinte teljes értékűen leválthatja a levelezést, hiszen a levelezés automatikusan dokumentálódik, és a kérdés, a feladat megtalálja a kompetens feladatvégzőt. A blog kiváló teret nyújt az információ és a tudás megosztására és megvitatására, kapcsolatok építésére és fenntartására. A monitor előtt szocializálódó fiataloknak természetes választást jelent, hogy nemcsak kapcsolati csatornáit telepítse a hálóra, de alkotó tevékenységét is. A tartalmakat mobiltelefonon keresztül is fel lehet tölteni, és a bejegyzések multimédiát is tartalmazhatnak. Saját bolg készítésére több magyar nyelvű program is alkalmas pl. www.blog.hu vagy www.blogspot.com, blog.lap.hu Olyan bologok is vannak, amelyek gondolatok, hírek gyűjteményei egy megadott témában. Pl. a Poeten lehetőség van irodalommal, művészettel kapcsolatos blogok, vagy személyes blog indítására is, teljesen ingyen. http://blog.poet.hu/
5
A videoblog olyan olyan blog, amely elsődlegesen mozgóképes állományokat tartalmaz. Nem kell drága felszerelés vagy jó minőségű kamera, elég a mobil kamerája is. Természetesen szöveget, és külön hanganyagot is publikálhatunk egy videóra szakosodott blogon. Akik a videoblogot oktatásra használják, mind arról számolnak be, hogy életkortól függetlenül mindenkit aktivitásra ösztönöz. A vbolog audiovizuális terepen kínál interaktív lehetőséget. A vloging használata nem egy kidolgozott pedagógia eszköz, ha azonban egy feladat erejéig érezzük szükségét a multimédiás tartalmak előállításának és közzétételének, akkor a gyorsan elkészíthető, könnyen szerkeszthető. A vlog kiváló alternatíva pl. azon diákok számára, akik már megtanulták az egyéni és csoportos munkavégzés alapjait, és tovább szeretnénk fejleszteni médiahasználatukat. A használók megtanulhatják, hogy mit, mikor, hogyan lehet és érdemes kifejezni, mikor egymás mellett alternatívaként jelenik meg a szöveg, a hanganyag a videoklip. Ez a médiakompetencia a jövő oktató-nevelő munkájának egyik kiemelt célja. A podcasting alatt audio- és videoformátumú adatok készítését és interneten való hozzáférhetővé tételét értjük. Egy podcasting médiabejegyzések (epizódok) sorozatát jelenti. A podcastokat felfoghatjuk egyfajta rádió- vagy tévéműsornak is, amelynek sugárzása nem korlátozódik egyetlen időpontra. Tantárgyi honlapokat ott érdemes készíteni, ahol a tanulók nagy részének van otthon internet elérése, vagy az iskolában tud dolgozni vele. Honlapot akár a worben is tudunk készíteni, és az ingyenes www.uw.hu –n regisztráció után közzé lehet tenni. Az oktatásban ma fontos szerepet tulajdonítanak az interaktív toll- és táblarendszereknek, amelyek egy speciális szoftver és egy projektor segítségével a számítógép kezelését teszik lehetővé a tábláról, ezáltal a táblára írt és rajzolt tartalmak a gépre elmenthetők és újra előhívhatók. Sokfajta interaktív tábla van, amelyek méretben és tudásban különböznek egymástól. A digitális tábla teljes kihasználása tervezést igényel, s ez sok időbe kerül. Erről többet lehet megtudni a www.aktivtabla.hu lapon. Az interaktív tábla térbeli korlátait lépi át az interaktív felület, a one touch technológia, amely az osztályterem teljes falfelületét is tudja használni, ez a felület nemcsak falakon de térben is állhat. A multitouch technológia az eddigi egyszemélyes munkaformák helyett a csoportos munkát is lehetővé teszi. Főleg grafikai, geometriai, földrajz jellegű feladatokhoz kiváló. A rendszer legnagyobb értékét a közösségfejlesztő, önállóságra nevelő, vizuális érzéket fejlesztő hatásai adják. Az interaktív ground egy földre vetített interaktív alkalmazás, amely lehet térkép, játék, video, grafika, mely a lábunkkal vezérelhető. Játékos szimulációkra alkalmas. Az interaktív azonosító rendszer felismeri a ráhelyezett tárgyakat, azonosítja azokat és képes a tárgyhoz rendelt információk megjelenítésére is. A felület mérete bármekkora lehet, így akár az iskolapadokba is építhetjük. Ezzel létrejön az interaktív iskolapad, melynek segítségével a tanuló az interaktivitás minden előnyét ki tudja használni, a tanár pedig könnyen tudja azonosítani a padnál ülő tanulót, ezzel együtt a hozzá tartozó, adott időszakra vonatkozó teljesítményét, érdemjegyét, aktivitását, és az órai eseményeket tudja tárolni, kiértékelni. Vezeték nélkül képes a rendszer az adatok másolására, áthelyezésére, elküldésére. Már készül a jövő tanulási környezete, amelyben a tanulók valóságosan külön akár más országokban is lehetnek, de egy 3D-s térbe kerülve együtt dolgozhatnak, átlépve így a tér és idő korlátait.
6
Az IKT eszközök sokaságában mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A táblázat mutatja, hogy, egyes tanuláselméletek, melyen típusú oktatató programokat használhatnak. Tanuláselmélet IKT alkalmazások Behaviorista iskola (megfigyelhető visel- tesztek, mérhető célkitűzések, pozitív azonkedés) nali visszajelzések Kognitív iskola (Nem megfigyelhető hiperlink alakú tananyagok, multimédiás elemek: memória, motiváció, attitűdök, anyagok, kvízjátékok, animáció, diagram gondolkodás, asszociáció) Konstruktivista iskola (felfedezésen alakaland, felfedezéses játékok, szerepjátékok, puló tanulás) esettanulmányok Elektronikus és hagyományos tanulás keveréke A készségközpontú modell (megértésönállóan feldolgozható webalapú képzés alkalmazás-képzési cél) Attitűd központú modell (viselkedéscsoportmunka, szerepjátékok, szinkrón eszkommunikáció) közök Kompetencia központú modell (a döntés- aszinkrón eszközök hez szükséges tényadatok összegyűjtése) A táblázat Szűcs András, Zarka Dénes: A távoktatás módszertanának fejlesztése című tanulmánya alapján készült https://www.nive.hu/konyvtar/content/edoc/files/06_szucs.pdf A neten található IKT műhely http://www.sulinet.hu/iktmuhely/web2.html A Sulinet Digitális Tudásbázisa, SuliNova Adatbank, www.sulinet.hu, www.ofi.hu, És még sok minden… csak jól kell keresni…. Ma még mind a tipikus, mind az atipikus tanulási formára szükség van, de érzékelhetően közelednek egymáshoz, amelynek alapját az IKT technológiák alkalmazása adja. Virtuális tér az iskolában Ma már egy iskola sem lehet meg internet kapcsolat nélkül. Több lehetőség közül lehet választhatani: a szélessávú, vezetékes (DSL vagy kábelnet), vagy a vezetéknélküli („mikrohullámú”), vagy a műholdas (GPRS) vagy a mobiltelefonos kapcsolat közül. Jó, ha több lehetőséget is tud biztosítani az iskola. Figyelni kell arra, hogy elég gép legyen a tanulók számára, mindenki hozzáférhessen akár tanórán, vagy azon kívül is. (Akár a busz menetrend, vagy egy osztálykirándulás lehetőségeinek megtekintésére is.) Fontos, hogy ne csak a gépteremben, de a társalgókban, könyvtárban, tanári szobákban is legyen net elérési lehetőség, hiszen sok diáknak van már saját laptopja, és sok mobil is rendelkezik internetes kapcsolattal. Gondolkodni egyéb digitális eszközök beszerzésén (fényképezőgép, videó-kamera, kivetítő, aktív tábla) itt többnyire csak a pénz szab határt. Minél több lehetőséget adunk a tanulóknak, minél több feladatot, annál biztosabb, hogy nem kell szoros tanári felügyelet és folyamatos munka-ellenőrzés. A legjobb, ha az iskola IKT stratégiát dolgoz ki magának, amelyben az eszközök mellett a tanulás anyagát és módszereit is tisztázza, és ügyel rá, hogy ezt rendszeresen megújítsa. Ma már tény, hogy ha a tanulók aktív részeseivé válnak az oktatásnak megtapasztalják milyen a tudásalapú társadalom, ezzel javulnak a munkaerő piaci esélyeik, és sikerül felkészíteni őket az élethosszig való tanulásra.
7
