Világgazdasági folyamatok és régiók tantárgyi kalauz

dr. Kacsirek László – Mészáros Ádám

Világgazdasági folyamatok és régiók tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Világgazdasági folyamatok és régiók Tantárgyi kalauz

Ez a kalauz az alábbi tananyaghoz készült: Majoros Pál (szerk.) [2004]: Világgazdasági régiók – Perfekt Kiadó, Budapest Kacsirek László: Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelempolitikája távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. (Letölthető az ILIAS-ról.) Kacsirek László: A délkelet-ázsiai térség integrálódása távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. (Letölthető az ILIAS-ról.) Tananyagíró: dr. Kacsirek László – Mészáros Ádám Távoktatási szerkesztő: Pogány Éva Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: dr. Törzsök Éva rektor

© Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola Világgazdasági folyamatok és régiók tantárgyi kalauz

Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Az Egyesült Államok gazdaságának fejlődése............................................................................. 10 Az Egyesült Államok külgazdasága .............................................................................................. 16 Az Egyesült Államok kereskedelempolitikája ............................................................................. 21 Az Egyesült Államok gazdasága ma ............................................................................................. 27 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 33 A japán gazdaság fejlődésének tényezői ...................................................................................... 36 Japán a világgazdaságban ............................................................................................................... 42 A kínai gazdaság fejlődése és a reformok kezdete...................................................................... 48 A kínai reformfolyamatok kiteljesedése és eredményei............................................................. 52 Kína a világgazdaságban................................................................................................................. 57 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 63 Oroszország gazdasága 1. .............................................................................................................. 66 Oroszország gazdasága 2. .............................................................................................................. 71 Önellenőrző lecke ........................................................................................................................... 77

3


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Ön most az önálló tanulást segítő tanulócsomag tantárgyi kalauzát olvassa. A bevezetőben némi háttér-információval kívánunk szolgálni a tantárgyról, annak céljairól, valamint a tanulás részleteiről.

Hogyan használja a tantárgyi kalauzt? Ez a kalauz a Világgazdasági folyamatok és régiók című tárgy önálló tanulással történő feldolgozásához készült. Azzal a céllal állítottuk össze, hogy segítse Önt önállóan elsajátítani a tárgy ismeretanyagát, megérteni a világgazdaság főbb folyamatait a régiók és fontosabb országok elemzésén keresztül. A tárgy két féléves. Ebben a félévben a világgazdaság vezető országaival és régióival ismerkedhet meg, a következő félévet szánjuk a fejlődő országok elemzésére. Tudjuk, hogy nem könnyű feladatra vállalkozott! A mi dolgunk éppen az, hogy ne hagyjuk magára ebben a munkában. Amikor Ön a tananyagot olvassa, a kalauz segítségével tájékozódik, a feladatokkal kínlódik, mi segíteni fogjuk a tanulásban. A kalauz végigvezeti Önt a tananyagon. Az egyes leckéket úgy építettük fel, hogy a tudnivalók elolvasása, a tanulást segítő tennivalók elvégzése átlagosan 5 órát (a házi dolgozatok esetében 15 órát) vegyen igénybe. Minden lecke elején megtalálhatja, hogy milyen konkrét célokat érhet el az ismeretek elsajátításakor (a célkitűzések egyben a tárgy vizsgakövetelményei is). A tananyag fejezeteit úgy bontottuk részekre, hogy Ön lépésről lépésre tudjon haladni a feldolgozásban; kisebb egységeket képeztük, hogy Ön könnyebben megértse azt, ami nehéz, és végül az egyes alkotóelemeket egymásra tudja építeni. Azt, hogy az egyes részeket, egységeket milyen mélységig jegyezte meg, feladatok végrehajtásával ellenőrizheti. Javasoljuk, hogy csak akkor haladjon tovább a tanulással, ha sikeresen elvégezte a meghatározott tennivalókat. Ha nem megy azonnal és könnyen a megoldás, akkor olvassa el még egyszer a jegyzet szövegét, és próbálkozzon újra! A feladatokat bekereteztük és kiemeltük, hogy a kalauz minél áttekinthetőbb legyen az Ön számára. Minden feladatnak és megoldásának száma van (pl. 1. önellenőrző feladat, 1. megoldás); ez segíti Önt abban, hogy ellenőrizze önmagát: a helyes megoldást mindig megtalálja a leckék végén.

A Világgazdasági folyamatok és régiók című tárgy felvételének előfeltétele Fontos szempont, hogy építünk az Ön korábbi tanulmányaira. A tárgy felvételének előfeltétele, hogy Ön sikeresen teljesítse nemzetközi gazdaságtani tanulmányait. Miért? A nemzetközi gazdaságtan tanulmányozása során megismerhette azokat az összefüggéseket, melyek a világgazdasági régiók szereplőinek mozgását és fejlődését meghatározzák. Szintén e tárgy segítségével ismerhette meg a nemzetközi gazdasági folyamatokat, tényeket és tendenciákat – ezek megfelelő szintű tudása elengedhetetlen a Világgazdasági folyamatok és régiók című tantárgy feldolgozásához. Nem lehet például az USA külgazdaságát elemezni a fizetési mérleg elemeinek ismerete nélkül; nem tárgyalható Kína gazdasága anélkül, hogy ne lenne tisztában a működőtőke-beruházások motivációival; s hogyan lehetne megérteni, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár Oroszország WTO-tagsága, ha nem tudjuk, mi fán terem a WTO. Ezért javasoljuk: ha a nemzetközi gazdaságtani ismeretek már a feledés homályába vesztek, ismételje át őket! A tárgy eredményes elsajátításához nélkülözhetetlenek lesznek makroökonómiai ismeretei is, ezért kérjük: ha úgy gondolja, tekintse át az

5


Távoktatás

alapvető közgazdasági összefüggéseket is! Az ellenőrző feladatoknál utalni fogunk arra, hogy mikor lesz szüksége egy-egy más tárgyban tanult összefüggés felelevenítésére. Hasonlóképpen elengedhetetlennek ítéljük, hogy használja mikroökonómiai ismereteit is, hiszen vizsgálataink kiterjednek a vállalati szférára is. Tessék? Hogy még nem sikerült levizsgáznia belőle? Hát, ez nem szerencsés, de abból indulunk ki, hogy Ön a sikeres vizsga előtt áll! A tárgy hangsúlyozottan szintetizáló jellegű, az eddigi tudására most mindennél jobban szükség lesz. A tanultak gyakorlati alkalmazására is nagy hangsúlyt fektettünk, a beküldendő faladatok éppen ezt célozzák.

Hogyan tanuljon? Önállóan tanulni érdekes, bizonyos szempontból kényelmes tennivaló, ugyanakkor buktatókkal teli, komoly és felelősségteljes kihívás. Sok időt, energiát, de leginkább önfegyelmet, türelmet és kitartást követel. Ahhoz, hogy sikeres legyen, gyakorlatot kell szereznie az önálló tanulásban. Tisztában vagyunk vele, hogy sokat tud már a témáról – például a tanulmányi kalauzból, más tárgyak tanulásából és egyéb forrásokból is –, de azért fogadjon el néhány tanácsot, mellyel hatékonyabbá teheti a munkáját. Az önálló tanulás nagy szabadságot nyújt Önnek tanulási idejének, módjának és ütemezésének megtervezésében. Ott és akkor tanulhat, ahol és amikor akar. A távoktatás rugalmasan igazodik a hétköznapi életviteléhez is, nem kell ugyanis órarendhez, előadóhoz alkalmazkodnia. A távtanulás másfajta tanulás: nincs tanrend szerint előadás, gyakorlat vagy konzultáció, amelyen meg kell jelennie; tanár helyett pedig tutorhoz fordulhat a kérdéseivel, mert ő az, aki szükség esetén módszertani, vagy más segítséget nyújt Önnek. A tananyagot feldolgoznia azonban Önnek kell, rendszeresen és tervszerűen haladva az ismeretek elsajátításával. Szóval: önfegyelem, önfegyelem, önfegyelem! Tudjuk: sokszor nem könnyű az embernek rávennie magát a tanulásra úgy, hogy nincs közvetlen kényszer a másnapi dolgozat miatt, és senki nem kérdezi tőlünk, hogy hol tartunk. Éppen ezért fogadjon el néhány tanácsot mielőtt munkához lát (bizony, a kezdés sokszor a legnehezebb): •

szánjon időt és energiát a tanulásra;

•

tanuljon mindig tervszerűen;

•

foglalkozzon az anyaggal rendszeresen, lehetőleg azonos időben;

•

teremtsen megfelelő körülményeket magának, mielőtt a tananyag feldolgozásába kezd (a gyerekeket fektesse le, a tévét kapcsolja ki, a halk zenét kapcsolja be – ha szeret háttérzenével tanulni –, a csésze teát vagy kávét pedig készítse elérhető távolságra);

•

vegyen elő minden szükséges eszközt (a tananyagot, a szakirodalmat, ezt a kalauzt, egy füzetet, írószert);

•

pontosan kövesse a megadott utasításokat.

A kalauzzal igyekszünk mindvégig Ön mellett lenni: támogatjuk a tanulásban, feladatokkal segítjük, és talán már néhány kérdésére választ is adtunk. Minden gondját azonban nem ismerhetjük, így kérjük, hogy felmerülő problémáit, netalán nehézségeit beszélje meg a tutorával. Bízunk benne, hogy kitartó lesz, és a szemeszter végén örömmel állapítja meg: de hisz én ezt mind tudom!

6


Távoktatás

Hogyan szerezhet sikerélményt? Javasoljuk, hogy a tananyag elsajátításakor készítsen saját jegyzeteket, emelje ki a fontosabb fogalmakat, összefüggéseket és gondolatokat. Idejét okosan ossza be: ha elfárad, netalán elege van, akkor szakítsa meg a tanulást, de csak azokon a pontokon, ahol ezt a téma lehetővé teszi! Haladjon javaslataink szerint, és oldjon meg minden feladatot, melyet a kalauz kér Öntől! Cserébe megígérjük Önnek: mire a tananyag végére ér, felkészült lesz a vizsgára.

A tantárgy elsajátításához a következő tananyagokat használja: •

Majoros Pál (szerk.) [2004]: Világgazdasági régiók – Perfekt Kiadó, Budapest;

•

Kacsirek László: Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelempolitikája távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. (Letölthető az ILIAS-ról.)

•

Kacsirek László: A délkelet-ázsiai térség integrálódása távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. (Letölthető az ILIAS-ról.) A tantárgy kreditértéke 3, tehát kb. 90 órányi tanulásra lesz szüksége a tananyag elsajátításához.

A tantárgy feldolgozása után Ön képes lesz:

• • • • • • • • • •

elemezni a világgazdaság (Európai Unión kívüli) vezető gazdasági hatalmainak fejlődését, a fejlődés tényezőit és okait; meghatározni gazdasági sikereik külgazdasági tényezőit; értékelni az országok társadalmi, makrogazdasági, gazdaságpolitikai, szerkezeti jellemzőit, és ezek hozzájárulását nemzetközi versenyképességükhöz; jellemezni az országok külgazdasági kapcsolatrendszerét, külkereskedelmét, nemzetközi tőkeáramlásban elfoglalt helyzetét, világgazdasági pozícióját; rámutatni az USA domináns világgazdasági szerepére és annak okaira; elemezni a japán gazdasági sikereket és azok külső és belső tényezőit; felidézni Oroszország világgazdasági szerepének változását és körvonalazni lehetséges növekedését; felvázolni Kína nemzetközi gazdasági jelentőségének növekedését, illetve az ebben szerepet játszó reformok folyamatát; összehasonlítani az egyes országok gazdasági és külgazdasági jellemzőit, folyamatait; alkalmazni a nemzetközi gazdaságtanban tanultakat.

A tantárgy tanulástámogatása Amennyiben gondja van a tanulással, képzésszervező tutorát bármikor hívhatja. Ha ő nem tud segíteni, akkor Önnek lehetősége van a tantárgy elsajátítása során egy szakértő tutorral is konzultálni; ennek időpontját és módját képzésszervezője fogja egyeztetni Önnel.

7


Távoktatás

A tantárgy lezárása A félév során két beküldendő feladat segíti Önt abban, hogy elmélyíthesse tudását, szintetizálja a makroökonómiai, nemzetközi gazdaságtani és e tárgy keretében megtanult ismereteit. Ezeket lehetőség szerint számítógéppel készítse el, és elektronikus módon küldje el képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően –, akkor dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez. A beküldési határidő a szemeszter elején meghatározott beküldési nap éjfél (postai beküldés esetén aznapi postabélyegző). Formai követelmények Irányadóak a proszeminárium tárgyban tanult formai szempontok, kérjük ezeket nagyon szigorúan tartsa be: •

a feladatot egy fájlba mentve kérjük beküldeni, a fájlnév tartalmazza az Ön nevét;

•

a tantárgy nevét és a beküldendő feladat számát, ékezetek nélkül;

•

betűtípus: Times New Roman CE, betűnagyság: 12, sortáv: 1,5;

•

tételes irodalomjegyzék;

•

megfelelő hivatkozások, ahol az értelmezhető;

•

a terjedelmet az egyes feladatoknál külön jelöljük.

A félév végi aláírás feltétele a beküldendő feladatok megfelelő szintű elkészítése. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a beküldendő feladatokban elért pontok részét képezik az Ön félév végi jegyének. A tantárgy lezárásaként a kollokviumon írásbeli dolgozattal mérjük fel tudását. Ennek sikeres teljesítéséhez segítséget jelent, ha az egyes témakörök után szereplő önellenőrző feladatokat elvégzi. A kollokviumon ezekhez hasonló feladatokat is kap majd, ugyanakkor önálló gondolkodást, véleményformálást igénylő kérdésekre is válaszolnia kell. A beküldendő feladatokért egyenként 25-25 pontot kaphat; az írásbeli kollokvium során elérhet további 50 pontot. A sikeres vizsgának azonban feltétele, hogy az írásbeli vizsgán megszerezzen minimum 25 pontot! Ez talán kissé szigorúnak tűnik, de a mi felelősségünk az, hogy Ön megtanulja a világgazdasági folyamatok fő jellemzőit, s megismerje a főbb szereplőket. A tantárgy osztályozása a következő módon történik: •

51% – 62% elégséges (2)

•

63% – 74% közepes (3)

•

75% – 86% jó (4)

•

87% – 100% jeles (5)

A tantárgy elsajátításához szükséges optimális időbeosztás megtervezéséhez, kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot:

8


Leckék

Témakörök

A feldolgozáshoz szükséges idő

Típus

Távoktatás

Időbeosztás (Mikor végzem el?)

1. lecke

Az Egyesült Államok gazdaságának fejlődése

5 óra

feldolgozó

2. lecke

Az Egyesült Államok külgazdasága

5 óra

feldolgozó

3. lecke

Az Egyesült Államok kereskedelempolitikája

5 óra

feldolgozó

4. lecke

Az Egyesült Államok gazdasága ma

5 óra

feldolgozó

5. lecke

Beküldendő feladat I.

15 óra

beküldendő

6. lecke

A japán gazdaság fejlődésének tényezői

5 óra

feldolgozó

7. lecke

Japán a világgazdaságban

5 óra

feldolgozó

8. lecke

A kínai gazdaság fejlődése és a reformok kezdete

5 óra

feldolgozó

9. lecke

A kínai reformfolyamatok kiteljesedése és eredményei

5 óra

feldolgozó

10. lecke

Kína a világgazdaságban

5 óra

feldolgozó

11. lecke

Beküldendő feladat II.

15 óra

beküldendő

12. lecke

Oroszország gazdasága 1.

5 óra

beküldendő

13. lecke

Oroszország gazdasága 2.

5 óra

feldolgozó

14. lecke

Összefoglaló feladatok

5 óra

önellenőrző

Igyekeztünk minden fontosat leírni Önnek, amelyet szükségesnek tartottunk ahhoz, hogy segítsük önálló tanulását. Ne feledje: akkor tudja sikeresen elsajátítani a tananyagot, ha pontosan követi és betartja a kalauz által javasolt időtervet, haladási utat, tanulásmódszertant, s a feladatokat is megoldja. Nincs más hátra, mint hogy készítse elő a tananyagot, vegyen elő egy jegyzetfüzetet – ehhez a feladatok megoldásánál lesz szüksége – és lásson neki az első lecke feldolgozásának! Jó tanulást kíván az Ön két segítőtársa Kacsirek László és Mészáros Ádám

9


Távoktatás

1. lecke Az Egyesült Államok gazdaságának fejlődése Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Világgazdasági tanulmányainkat a világgazdaság domináns gazdasági hatalmával, az Egyesült Államokkal kezdjük. A témát összesen három leckére bontjuk. Az első lecke az USA gazdaságának kialakulását tekinti át. Fontos megvizsgálni az ország gazdaságának kialakulását és fejlődését, mert így számos olyan tényezőt ismerhetünk meg, amely az Egyesült Államok mai gazdasági jellemzőit és világgazdasági pozícióját meghatározza. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

rámutatni az USA mai gazdasági helyzetének és világgazdasági pozíciójának gazdaságtörténeti gyökereire; áttekinteni a második világháborút követő térnyerést és a Pax Americana jellemzőit; kapcsolatot felismerni az USA világháborút követő gazdasági fejlődése és a nemzetközi gazdaságtan tárgyban a GATT létrejöttéről, a nemzetközi liberalizációs folyamatról tanultak között; áttekinteni az USA gazdaságának fő jellemzőt.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 11-30. oldalig terjedő része. A bevezetésben olvashat az USA néhány olyan jellemzőjéről, amelyek hozzájárulnak az országnak a világban betöltött szerepéhez. Lapozza fel a tankönyv 11-12. oldalait!

A következő feladat segítségével ellenőrizze, hogy minden világos-e.

10


Távoktatás

1. önellenőrző feladat

Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. Az Egyesült Államoknak kicsi a területe. 2. Az USA lakosságának nagy számát évente kb. 1 millió bevándorló növeli. 3. Az USA rendelkezik a világ legerősebb hadseregével, és az ország költi a világon a legtöbbet védelmi kiadásokra. 4. Az Egyesült Államokban költenek a legtöbbet kutatásokra és fejlesztésekre. 5. Az USA munkaerőpiaca rugalmatlan. 6. Az Egyesült Államokban nem jellemző az európai típusú jóléti állam. 7. Az USA transznacionális vállalatai nagy szerepet játszanak a világgazdaság szektorainak többségében. A mi megoldásainkat a lecke végén találja, és arra kérjük, hogy hasonlítsa össze az Önével. Amennyiben sikeresen válaszolt a kérdésekre, ráhangolódott az új félév új tantárgyára. Most megismerheti az USA gazdasági fejlődésének fő jellemzőit, gazdaságtörténetének legjelentősebb momentumait. Talán azt gondolja, hogy ezek felesleges, amolyan „mesélős” részek, de ezzel félrevezeti önmagát: a következő oldalakon olyan tények szerepelnek, amelyek a mai amerikai gazdaság számára meghatározó előzményt jelentenek. Olvassa el figyelmesen a tankönyv 12-21. oldalait!

Ugye nem volt unalmas, és feleslegesnek sem érezte? Ha mindent megjegyzett és megértett, akkor most következzen két újabb feladat! 2. önellenőrző feladat

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Melyek voltak az észak-amerikai brit gyarmatok fő exporttermékei? 2. Melyek voltak az észak-amerikai brit gyarmatok fő importtermékei? 3. Miért volt a gazdasági fejlődésnek fontos feltétele a közlekedési-szállítási infrastruktúra fejlesztése? 4. Mi volt az infrastruktúra és a kitermelőipar fejlesztésének fő forrása? 5. Mi jellemezte az amerikai gazdaság növekedését az első világháborút követő években? 6. Milyen hatásai voltak az 1929-33-as világgazdasági válságnak az USA-ra? 7. Milyen gazdaságpolitika fordulat segítette a válságból való kilábalást? 8. Mely nyersanyag jelentősége nőtt meg drasztikusan a második világháború alatt? Hasonlítsa össze az Ön megoldását a miénkkel, ezt a lecke végén találja. Amennyiben voltak helytelen válaszai, vagy bizonytalannak érezte magát, akkor azt tanácsoljuk, hogy ismételje át a tudnivalókat.

11


Távoktatás

Sikeres megoldás esetén folytassa a következő tennivalóval! 3. önellenőrző feladat

Állítsa időrendi sorrendbe az alábbi eseményeket! Az első helyen a legkorábban, az utolsó a legkésőbb történt esemény legyen. 1. New Deal; 2. függetlenné válás; 3. szerepvállalás az európai és a japán újjáépítésben; 4. a vasút és a belföldi hajózás első jelentős fejlődése; 5. észak-amerikai brit telepek kereskedelme erősödik; 6. az amerikai befolyás kiterjesztése Kubára és Jamaicára; 7. 1929-33-as világgazdasági válság; 8. az USA belép a második világháborúba; 9. törekvések olaj-kitermelőhelyek megszerzésére; 10. Észak és Dél polgárháborúja. Ha sikeresen megoldotta a feladatot, folytassa az ismeretek elsajátítását. Ebben a részben izgalmas dologról lesz szó: az amerikai vállalatok stratégiájáról. Olvassa el a tankönyv 21-25. oldalig terjedő részét!

Ha végzett, újabb feladatok várnak Önre. 4. önellenőrző feladat

Az alábbi kérdésre részletesen, több tényezőre kiterjedően válaszoljon! Mi jellemezte egyes amerikai vállalatok stratégiáját és tevékenységét a második világháborút követő években? Ha összehasonlította a megoldásokat is, akkor lépjen tovább! Elevenítse fel korábbi ismereteit. A nemzetközi gazdaságtan tanulmányozása során megismerkedhetett a GATT megalakulásával, illetve a GATT céljaival és alapelveivel (Nemzetközi gazdaságtan jegyzet, 9. fejezet). Az ott tanultakat most illesztheti az USA gazdasági fejlődéséhez, azaz egy lépést tesz afelé, hogy „összeálljon a kép”. 5. önellenőrző feladat

Válaszoljon az alábbi kérdésre a jegyzet és a könyv adott részeinek együttes feldolgozásával. Milyen célok érdekében tartotta fontosnak az USA a GATT létrehozását? Amennyiben sikeresen megoldotta ezt a feladatot is, akkor elmondhatja magáról, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezik: kezdi összekapcsolni nemzetközi gazdaságtani ismereteit a jelenlegi tananyaggal. 12


Távoktatás

Lapozza fel a tankönyv 25-30. oldalig tartó részét!

Ha végzett az olvasással, egy feladat megoldását javasoljuk. 6. önellenőrző feladat

Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. Az USA gazdasága a kilencvenes évek második felében gyorsabban növekedett, mint korábban. 2. A növekedés motorja a mezőgazdaság volt. 3. A fellendülés során gyorsabban nőtt a fogyasztás, mint a termelés. 4. A kilencvenes években a vállalatok növelték beruházásaikat. 5. A gazdasági növekedés alatt csökken a foglalkoztatottság és nőtt az infláció. 6. Az infláció a kilencvenes években magasan, 9% körül stabilizálódott. A lecke utolsó feladatát tekintse szorgalmi munkának. Egy számítógép szükséges hozzá, internet kapcsolat, angol nyelvtudás, egy kis idő és egy pici elszántság. 7. önellenőrző feladat

Keresse meg az USA kormányzati honlapját, és találja meg a legfrissebb adatokat a következőkkel kapcsolatban: GDP, infláció, gazdasági növekedés, lakosság lélekszáma.

Befejezés Már túl is van az első leckén! Nehéz volt? A következő leckékben nagyobb (egyre nagyobb) súlyt kap majd a gondolkodás, szintetizálás, a konkrét megtanulással szemben. A második leckében az Egyesült Államok külgazdasága témakörrel folytatjuk.

13


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 2., 3., 4., 6., 7. Az 1. megállapítás hamis, mert az USA területe 9,36 millió négyzetkilométer, ami nagynak számít az országok között A 2. megállapítás igaz, mert az USA keresett célpontja a bevándorlóknak, és sokuk – legálisan vagy illegálisan – sikeresen emigrál az országba. A 3. megállapítás igaz, mert a nemzetbiztonságát saját hadseregére alapozza, és az ország mind technikai fejlettsége, mind pedig gazda(g)sága lehetővé teszi erős hadsereg fenntartását. A 4. megállapítás igaz, mert az állam és a vállalatok is nagy hangsúlyt fektetnek a fejlesztésre, és az USA nagy GDP-je lehetővé teszi, hogy ez nemcsak arányaiban, hanem összegszerűségében is nagy legyen. Az 5. megállapítás hamis, mert az (európai viszonyokhoz képest) egységes kultúra, egységes nyelv, a lakosság költözési hajlandósága, a rugalmas és piacorientált oktatás rugalmassá teszi a munkaerőpiacot. A 6. megállapítás igaz, mert míg az európai országok szociális kiadásai jelentősek, addig az USA sokkal piacorientáltabb olyan területeken is, amelyeket az európai államok (kormányok) állami feladatnak éreznek. A 7. megállapítás igaz, mert szinte valamennyi ágazatban jelen vannak, a világ (nyitott) országainak többségében. 2. megoldása akkor helyes, ha a következőket tartalmazza: 1. Prém, fa dohány, liszt, rizs, hal. 2. Vas, textil, kávé, tea, papír, cukor, bor, üveg. 3. A nagy távolságok elválasztották egymástól a mezőgazdasági és az ipari területeket, a keleti és a nyugati partot, az egyes gazdasági régiókat. Az infrastruktúra, de főképp a vasút fejlesztése jelentősen lerövidítette a messzebb eső területek közötti közlekedés és szállítás idejét, ami lehetővé tette az egyes régiók összekapcsolását. 4. A külföldi tőke. 5. Dinamikus növekedés, technológiai fejlődés. 6. Többek között munkanélküliség, a kisebb bankok tönkrementek, összeomlott a pénzügyi rendszer, külföldi közvetlen beruházások visszaesése. 7. A New Deal és ennek következtében nőtt az állam szerepvállalása. 8. Az olajé. 3. megoldás: 5., 2., 10., 4., 6., 7., 1., 8., 9., 3., mert 1. XVIII. század - észak-amerikai brit telepek kereskedelme erősödik; 2. 1776. - függetlenné válás; 3. 1861-65. - Észak és Dél polgárháborúja; 4. XIX. század második fele – a vasút és a belföldi hajózás első jelentős fejlődése; 5. 1920-as évek - az amerikai befolyás kiterjesztése Kubára és Jamaicára; 6. 1929-33-as világgazdasági válság; 7. 1932. - New Deal; 8. 1941. - az USA belép a második világháborúba; 9. 1943-tól - törekvések olaj-kitermelőhelyek megszerzésére; 10. 1948-tól - szerepvállalás az európai és a japán újjáépítésben. 4. megoldása helyes, amennyiben tartalmazza az alábbi elemeket: jelentős export (illetve exportnövekedés), közvetlen külföldi beruházások, növekedés, új piacok megszerzése, zöldmezős beruházások és cégfelvásárlások, vállalati fúziók (egyesülések), vállalati szervezeti átalakítások, differenciálódás.

14


Távoktatás

5. megoldása helyes, amennyiben tartalmazza az alábbi elemeket: új (külföldi) piacokra való betörés, versenyképesség kihasználása a kereskedelmi liberalizáción keresztül, amerikai vállalatok terjeszkedése, vámok csökkentése, illetve lebontása a külső piacokon, diszkrimináció megszüntetése, nemzetközi kereskedelem transzparensebbé való tétele. 6. megoldás: 1., 3., 4. Az 1. megállapítás igaz, mert a kilencvenes években megalapozták a gyorsabb növekedés alapjait, és ha megnézzük a statisztikai adatokat láthatjuk, hogy magasabb értékeket mutatnak. A 2. megállapítás hamis, mert a mezőgazdaság kicsi – és egyre kisebb – részét képezi az USA gazdaságának, s jelentős támogatásra szorul. A 3. megállapítás igaz, mert a fogyasztók nagyobb részt költöttek fogyasztásra. A 4. megállapítás igaz, mert a vállalatok jelentős forrásokat fektettek be annak érdekében, hogy profitjukat növeljék. Az 5. megállapítás hamis, mert a gazdasági növekedés alatt több foglalkoztatottra volt szükség, hiszen – még technológia-intenzív ágazatok esetében is van a növekedésnek munkaerőigénye, illetve egészséges gazdasági fejlődés esetében gyakori az infláció csökkenése (lásd makroökonómia). A 6. megállapítás hamis, mert az infláció mindvégig alacsony maradt. 7. megoldás: www.usa.gov.us Az aktuális adatokat az USA kormányzati portálján találja, melynek címe: www.usa.gov.us

15


Távoktatás

2. lecke Az Egyesült Államok külgazdasága Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Az előző lecke során megismerkedtünk az amerikai gazdaság fejlődésének legfontosabb tényezőivel, jellemzőivel, történéseivel. A 2. lecke az USA külgazdasági kapcsolataira összpontosít; megvizsgáljuk az Egyesült Államok külkereskedelmének áruszerkezetét, a főbb partnereket, valamint az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

felidézni az USA külkereskedelmi szerkezetét és pozícióját; rámutatni a nemzetközi tőkemozgások folyamataira; összefüggést találni a kamatlábak és dollárárfolyam között; bemutatni a NAFTA-t.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 30-39. oldalig terjedő része. Lapozza fel a tankönyvben a 30-33. oldalakat!

Ha befejezte az ismeretszerzést, oldja meg az alábbi feladatot! 1. önellenőrző feladat

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Mely országok az USA legfontosabb kereskedelmi partnerei? 2. Mi a szerepe az amerikai külkereskedelemben a transznacionális vállalatoknak? 3. Az USA-nak – az elmúlt tíz évet tekintve – az exportja vagy az importja a nagyobb? Vagy egyensúlyban van a kereskedelmi mérlege? 4. A külkereskedelem mértéke a GDP-hez képest nőtt vagy csökkent? 5. Ez utóbbi hogyan értelmezhető az USA gazdasága és a világgazdaság közötti kapcsolat szempontjából? Ellenőrizze válaszai helyességét, a lecke végén találja a mi megoldásunkat. Amennyiben legalább négy felelete pontos volt, akkor haladjon tovább az olvasással. Következzen a 34-37. oldalakon található témakör.

16


Távoktatás

Olvasás és értelmezés után arra kérjük, hogy elevenítse fel korábbi ismereteit. A feladat megoldásához segítséget nyújt a Nemzetközi gazdaságtan c. jegyzet, a pénzügyi mérlegekkel foglalkozó, 6. fejezete. 2. önellenőrző feladat

Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. Az USA-ba áramló külföldi befektetések és az amerikai részvények külföldiek általi megvásárlása nem terheli amerikaiak jövőbeli kifizetését. 2. A közvetlen külföldi befektetések teszik ki az összes külföldi tőke 90%-át. 3. Az amerikai tőketulajdonosok messze kerülik az off shore területeket. 4. Az amerikai közvetlen külföldi tőkeberuházások elsődleges célpontja Európa. 5. A legjelentősebb közvetlen külföldi beruházók döntő mértékben európai országok. Megnézte, mi hogyan döntöttünk? Amennyiben sikeresen megoldotta ezt a feladatot is, akkor bizonyította önmagának, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezik. Folytassa korábban megszerzett tudásának ellenőrzését, vagy ha szükséges, akkor ismételje át a Nemzetközi gazdaságtan c. jegyzet utolsó fejezetét. Utána pedig olvassa el a tankönyvből a NAFTA-ról és az USA regionális megállapodásokat célzó törekvéseiről szóló részt. Ezt a témakört a tankönyv 37-39. oldalain találja.

Ha végzett, feladatok megoldásával tesztelheti tudását.

17


Távoktatás


Döntse el az alábbi mondatokról, hogy a) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között okokozati összefüggés van;

1. 1988-ban aláírásra került a CUSFTA, ennek eredményeképpen az USA és Kanada közötti kereskedelem nőtt.

b) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között okokozati összefüggés nincs;

2. Mexikó csatlakozott 1996-ban, ennek hatására az USA és Mexikó közötti kereskedelem csökkent.

c) az első állítás igaz, a második állítás hamis;

3. Mexikóba telepedett a munkaerő-intenzív amerikai (USA-beli) vállalatok egy része, mert a mexikói munkaerő ára alacsonyabb, mint az amerikaié.

d) az első állítás hamis a második állítás igaz; e) mindkét állítás hamis.

4. Mivel a NAFTA-n belüli vámmentességhez eredetigazolás szükséges, a NAFTA-n kívül gyártott termékekre kiegészítő vámokat kell fizetni (abban az esetben, ha azok importja kívülről nem vámmentes). 5. Az Amerikai Szabadkereskedelmi Területet (FTAA) valamennyi amerikai állam aláírta, így az amerikai transznacionális vállalatok beruházásokat eszközöltek dél-amerikai országokban.

Ugye megnézte a lecke végén, hogy mi hogyan döntöttünk!? Most már csak két további feladat vár önre. Ezek megoldását jelentősen segítik korábbi kereskedelmi elméleti tanulmányai. 4. önellenőrző feladat

Hozzon fel érveket amellett, hogy az USA és Mexikó közötti kapcsolatok (beleértve, nem kizárólagossággal a kereskedelmet) egy fejlett és egy kevésbé fejlett ország közötti kapcsolat jeleit mutatják. Az utolsó feladat sikeres megoldásához a könyv vonatkozó szövegének figyelmes elolvasására, és kereskedelmi elméleti ismereteinek felidézésére lesz szüksége. 5. önellenőrző feladat

Válaszoljon az alábbi kérdésre! Véleménye szerint mi lehet a három legjelentősebb oka annak, hogy az Egyesült Államoknak sokkal nagyobb a kereskedelme Mexikóval, mint Hongkonggal?

18


Távoktatás

Befejezés Elért a második lecke végéhez. Amennyiben az előirányzott időnél egy kicsit hamarabb végzett, gratulálunk! Ha azonban lényegesen rövidebb idő alatt fejezte be a lecke elsajátítását, akkor fogadjon meg egy tanácsot: ne hagyja ki a nemzetközi gazdaságtanban tanultak felidézését. Ezzel éppen azt szeretnénk elérni, hogy az ott megismert összefüggések segítségével legyen képes megismerni a világgazdaságot, legyen képes felismerni és elemezni az összefüggéseket. Ezt gyakoroljuk a feladatok segítségével, mert a beküldendő feladatok és vizsga is elsősorban ezeket a készségeit mérik majd fel! A harmadik lecke az Egyesült Államok kereskedelempolitikájával foglalkozik majd.

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha az alábbiakat tartalmazza: 1. Kanada, Mexikó, EU, Japán, Kína. 2. Mind az export, mind az import egy tekintélyes része a transznacionális vállalatok részvételével történik. 3. Kereskedelmi mérleg deficit a jellemző, azaz az import mértéke meghaladja az exportét. 4. Nőtt. 5. Az USA függése a világgazdaságtól nőtt. 2. megoldás: 1., 4., 5. Az 1. megállapítás igaz, mert beáramló tőke, tehát javítja a fizetési mérleg egyensúlyát; azonban az így megvásárolt eszközök (illetve részvények) külföldi tulajdonban maradnak, nem kölcsöntőke. A 2. megállapítás hamis, mert a közvetlen külföldi befektetések az összes külföldi tőkének csak 20%-át teszik ki. A 3. megállapítás hamis, mert az amerikai közvetlen külföldi befektetések esetében előkelő helyen állnak az off shore területek (pl. Bermuda és Panama). A 4. megállapítás igaz, mert az európai piac mérete, a hasonló fogyasztási szerkezet, a nagy vásárlóerő és más tényezők indokolják az amerikai befektetéseket Európában. Az 5. megállapítás igaz, mert az amerikai piac mérete, a hasonló fogyasztási szerkezet, a nagy vásárlóerő és más tényezők indokolják az európaiak befektetéseit, illetve az európai gazdaságok összesített méretéből származó tőkeerő (illetve befektethető FDI) meghaladja más gazdaságok befektetési képességét. 3. megoldás: a), e), a), b), d). 1. A két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodást 1988-ban aláírták, a kereskedelmi akadályok csökkentése, majd lebontása hatására a két ország közötti kereskedelem megnőtt. 2. A megállapodást 1992-ben írták alá, s a liberalizáció hatására a két ország közötti kereskedelem bővült. 3. Az olcsóbb mexikói munkaerő alacsonyabb termelési költségeket jelent, a NAFTA lehetővé teszi vállalatok létrehozását Mexikóban (annak szabad tőkeáramlásra vonatkozó része). 4. Igaz, hogy származási bizonyítványokkal kell igazolni a termékek NAFTA-n belüli termelésének tényét, de nem ebből következik az, hogy a külső termékekre vámot kel fizetni, hanem abból, hogy csak a NAFTA-n belül előállított termékekre vonatkozik a vámmentesség. Származási bizonyítványok (eredetigazolások) alkalmazása csak segédeszköz. 5. Nem írták alá az FTAA-ra vonatkozó megállapodást, pláne nem minden amerikai állam, de az amerikai transznacionális vállalatok már régóta jelen vannak a dél-amerikai térségben.

19


Távoktatás

4. megoldása akkor helyes, ha érvei között az alábbiak szerepelnek. Az USA jelentős mértékben importál nyersanyagot és energiahordozót Mexikóból (bár ez részben az eltérő természeti tényezőkre épülő kereskedelem – ugyanakkor egy fejlettebb ország nagyobb mértékben importálná magasabb szinten feldolgozott formában a nyersanyagait). Az USA tart a Mexikóból áramló illegális bevándorlástól. Általában alacsonyabb életszínvonalú országból áramlanak magasabb életszínvonalú országba az emberek – az életszínvonalat döntő mértékben a fejlettség határozza meg. Az amerikai (és a kanadai) bankok mexikói tulajdonrészét korlátozzák, s nem fordítva. Mexikó gépek, elektromos eszközök és számítógépek (azaz technológia-intenzív termékek) esetében erősen függ az Egyesült Államoktól. Mexikóba jelentős mértékben áramlik az amerikai működőtőke, s fordítva nem. Az Egyesült Államokból egyre inkább telepítik ki Mexikóba a munkaerő-intenzív ágazatokat. 5. megoldása akkor pontos, ha az alábbiakat megfogalmazta: a földrajzi közelség, a szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA), illetve a mexikói gazdaság nagyobb, mint a hongkongi.

20


Távoktatás

3. lecke Az Egyesült Államok kereskedelempolitikája Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Az előző lecke során megismerkedhetett az Egyesült Államok külgazdaságának legfőbb jellemzőivel. A 3. lecke ismét egy izgalmas témakörbe nyújt betekintést: mi határozza meg az USA kereskedelempolitikáját? Milyen ez a kereskedelempolitika? Ez nagyon fontos téma, mert az USA mindenkori kereskedelempolitikája nagymértékben meghatározza a világkereskedelemet. Erre korábbi tanulmányaink során láthattunk példát: a második világháborút követően az USA szorgalmazta a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) létrehozását, azonban az később épp az USA kongresszusi ratifikációjának hiánya következtében nem jött létre. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

feleleveníteni az USA kereskedelempolitikájára ható tényezőket; áttekinteni a fontosabb kereskedelmi törvényeket; beilleszteni azokat a nemzetközi gazdaság eseményeibe és folyamataiba; összefüggést találni a GATT fordulói és az amerikai kereskedelmi törvények között.

A tananyag Kacsirek László: Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelempolitikája távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. A dokumentumot on-line olvashatja az ILIAS-on, vagy letöltheti azt. Kezdje az ismeretszerzést! A jegyzet első fejezete azokat a főbb tényezőket tárgyalja, amelyek döntő hatással vannak az Egyesült Államok kereskedelempolitikájára. Ezek súlya és jelentősége sokat változott és változik, de a mai napon is formálói a kereskedelempolitikának. Melyek is ezek? Kérjük, olvassa el az elektronikus jegyzet „Az USA kereskedelempolitikáját meghatározó tényezők” című, 1. fejezetét!

Ha minden világos, akkor oldja meg az alábbi feladatot.

21


Távoktatás


Jellemezze röviden az USA kereskedelempolitikáját befolyásoló tényezőket! 1. Az USA fölényének érvényesítése. 2. A Republikánus és a Demokrata Párt hatalmi viszonya. 3. A nem tarifális eszközök fokozódó alkalmazása. 4. Az USA világgazdasági hegemóniájának csökkenése. 5. Az exportban érdekelt nagyvállalatok és a főképp hazai piacra termelő kis és középvállalatok, valamint farmerek közötti érdekellentét. A mi megoldásunkat a lecke végén találja. Ugye nem volt nehéz? Ez csak egy kis emlékezést, gondolkodást, lényeglátást igényelt. A következő feladat sem sokkal nehezebb, de azért ez is egy kis agytorna. 2. önellenőrző feladat

Csoportosítsa az alábbiakat aszerint, hogy melyikre jellemző inkább a protekcionizmus (P), s melyikre a liberalizmus (L)? 1. Demokrata Párt, 2. NTB-k, 3. félelem a kommunizmus terjeszkedésétől, 4. hegemónia, 5. versenyképes nagyvállalatok, 6. farmerek, 7. Republikánus Párt, 8. hanyatló ágazatok, 9. kis- és középvállalatok, 10. szubvenciók, 11. csökkenő versenyképesség. Amennyiben az Ön válaszai megegyeznek a mienkkel (melyeket a lecke végén olvashat), úgy nyugodt lehet: sikerült elsajátítania az amerikai kereskedelempolitikát meghatározó tényezők lényegét. A következőkben egyes, az USA kereskedelempolitikája szempontjából fontos kereskedelempolitikai törvényeket vizsgálunk meg. Kezdjük két, meghatározó jelentőségű törvénnyel. Fontos, hogy ne csak magukra a törvényekre összpontosítson, hanem a nemzetközi gazdasági környezetre is, illetve igyekezzen párhuzamot vonni a GATT-on belüli liberalizáció és a törvények között.

22


Távoktatás

Először olvassa el az elektronikus jegyzet 2. fejezetét (címe: A Kereskedelmi Expanzió Törvénye), majd pedig a 3.-at (címe: Az 1974. évi Kereskedelmi Törvény).

Reméljük, hogy sikerült megjegyeznie mindkét törvény lényegét. Ennek ellenőrzésében segítenek az alábbi feladatok. 3. önellenőrző feladat

Hasonlítsa össze az 1962. és az 1974. évi Kereskedelmi Törvények előzményeit! Amennyiben válaszai helyesek, javasoljuk, folytassa megszerzett tudásának tesztelését. Ez némi gondolkodást és koncentrációt igényel, de Ön ismeri már a protekcionizmus és liberalizmus gondolatkört, így ez a feladat sem fog gondot okozni. 4. önellenőrző feladat

Az 1974. évi Kereskedelmi Törvénynek mely rendelkezései liberálisak, és melyek protekcionisták? Azt, hogy helyesen oldotta-e meg a feladatot, könnyen ellenőrizheti, ha összehasonlítja az Ön válaszait a miénkkel – a lecke végén. Két fontos, meghatározó törvényt ismert meg. A következő három törvény közül kettő kiemelten fontos, mert GATT/WTO fordulókhoz kötődnek, illetve kettő az aktualitása következtében jelentős. Olvassa el az elektronikus jegyzet 4-5-6. fejezeteit (címek: Az 1988as "Omnibus" Kereskedelmi és Versenyképességi Törvény; A 2000. évi Kereskedelmi és Fejlesztési Törvény; A 2002. évi Kereskedelmi Törvény).

Ugye nem volt sem túl technikai, sem túl unalmas? Erre a kérdésre akkor feltétlen „nem” a válasz, ha sikerült megértenie a törvény és az USA nemzetközi gazdasági pozíciójának kapcsolatát. Hogy mindezt átlássa, ebben segítenek a következő feladatok. Az első megoldásához szüksége lesz arra, hogy felelevenítse a nemzetközi gazdaságtanban tanultakat. 5. önellenőrző feladat

Vesse össze az Omnibus kereskedelmi törvényt és a GATT Uruguay-i fordulójának céljait, eredményeit (ez utóbbit megtalálja a Nemzetközi gazdaságtan c. jegyzetében). Milyen főbb megállapítást tesz? Ha végzett, ellenőrizze a megoldást, majd lépjen tovább! A 2002. évi Kereskedelmi Törvény szintén körtárgyaláshoz kapcsolódik. Hogy milyen módon, annak végiggondolását segíti a következő feladat.

23


Távoktatás


Vesse össze a Kétpárti Kereskedelemfejlesztési Felhatalmazási Törvényt a Dohai Nyilatkozat céljaival! Ön a feladatok megoldásával és a válaszok egybevetésével felmérhette, hogy az egyes részeket milyen mértékben sikerült elsajátítania és megértenie. A következő tennivalók az egész lecke anyagának átgondolását segítik. 7. önellenőrző feladat

Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. Az USA kereskedelempolitikája egyértelműen protekcionista. 2. Az USA csak vámokat használ kereskedelempolitikai eszközként. 3. Az USA összességében liberális kereskedelempolitikát folytat, de a kevésbé versenyképes ágazatait védi. 4. Az USA kereskedelmi törvényei tartalmaznak valamilyen védelmi intézkedést is. 5. Az USA kereskedelempolitikája az elmúlt évtizedekben meghatározó volt a világ kereskedelempolitikájára. 6. Az USA kereskedelempolitikai gyakorlata teljes mértékben GATT- és WTO-konform. Ellenőrizze válaszait: vessen egy pillantást arra, hogy mi hogyan döntöttünk (lásd a lecke végén). Amennyiben legalább négy megoldása helyes, úgy lásson neki a következő feladatnak. Ellenkező esetben tekintse át még egyszer a legutóbbi fejezeteket! 8. önellenőrző feladat

Tegye időrendi sorrendbe az alábbi kereskedelmi törvényeket. 1. TEA 2. 2000. évi Kereskedelmi Törvény 3. 1974. évi Kereskedelmi Törvény 4. Omnibus törvény 5. Kétpárti Kereskedelemfejlesztési Felhatalmazási Törvény Ugye, gratulálhatunk a sikeres megoldáshoz?

Befejezés Eredményesen befejezett egy fontos, bár talán kissé nehezebb fejezetet. Már sok mindent megtudott a világ vezető gazdaságáról, az USA-ról. A folytatásban lezárhatja „amerikai tanulmányait”: a negyedik leckében az Egyesült Államok gazdaságának 90-es évekbeli állapotával foglalkozik majd.

24


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha válaszai tartalmazzák a következő gondolatokat. 1. Az USA fölényének érvényesítése: piacszerzés, a liberális nemzetközi kereskedelempolitika támogatta (támogatja) amerikai termékek piacra jutását, kommunizmus elleni harc, nemzetbiztonság. 2. A Republikánus és a Demokrata Párt hatalmi viszonya: a Demokrata Párt hagyományosan liberális, a Republikánus Párt protekcionista; ez sokáig döntő mértékben érvényesült, ma nem meghatározó, de befolyásoló tényező. 3. A nem tarifális eszközök fokozódó alkalmazása: a vámcsökkentések hatására csökken vámvédelem, ezt részben nem tarifális eszközökkel pótolják; ma a védelem legfőbb eszközei NTB-k. 4. Az USA világgazdasági hegemóniájának csökkenése: a hegemón pozíció csökkenésével párhuzamosan egyszerre jelenik meg a partnerek (és a nemzetközi szintű) intenzívebb liberalizáció ösztönzése, illetve a komparatív előnyeiket vesztett ágazatok kifinomult védelme. 5. Az exportban érdekelt nagyvállalatok és a főképp hazai piacra termelő kis- és középvállalatok és farmerek közötti érdekellentét: a nemzetközileg versenyképes ágazatok és vállalatok a liberalizmus, a nem versenyképes ágazatok és vállalatok a protekcionizmus hívei. 2. megoldás: P – 2., 6., 7., 8., 9., 10., 11; L – 1., 3., 4., 5., mert Protekcionizmus: az NTB-k a nem transzparens védelem eszközei; a farmerek a versenypiacon tönkremennének, védelemre szorulnak; a Republikánus Párt tagjai, illetve választói hagyományosan olyan érdekkörökből kerülnek ki, amelyeknek érdekükben áll a védelem; a hanyatló ágazatoknak kicsi a versenyképességük, így védelemre szorulnak; a kis- és középvállalatok a hazai piacon nem kellőképpen versenyképesek külföldi vállalatokkal szemben; a szubvenciók a védelem eszközei; csökkenő versenyképesség esetén az importverseny tönkreteszi a vállalatot, így azok érdekeltek a védelemben. Liberalizmus: a Demokrata Párt választói hagyományosan a szabadkereskedelemben érdekelt körökből kerülnek ki; a hazai piacok megnyitása piacot teremtett más országok számára, ami a gazdasági növekedésüket és stabilitásukat, ez viszont a politikai stabilitást segítette, így elkerülhető volt az elégedetlenség által kiváltott baloldali fordulat; a hegemónia részben technológiai fölényt jelentett, ami nagyobb versenyképességhez vezetett, ez viszont csak szabadkereskedelem esetén használható ki teljes mértékben; a versenyképes nagyvállalatok mind a hazai, mind a külső piacokon versenyképesek, így a liberális amerikai kereskedelempolitika érdekük, mert más országok piacainak megnyitását kérhetik cserébe (reciprocitás elve!), és a nyitott hazai piacon is versenyképesek a külföldi vállalatokkal szemben. 3. megoldása akkor pontos, ha a következőket tartalmazza: 1962. évi Kereskedelmi Expanzió Törvénye: nyugat-európai újjáépülés, Japán fejlődése, európai integrációk létrejötte, gyarmatok felszabadulása, világgazdasági növekedés, kereskedelmi liberalizáció, versenypozíciók romlása. 1974. évi Kereskedelmi Törvény: kedvezőtlen kereskedelmi és fizetési mérleg pozíció, csökkenő relatív versenyképesség, Nixon-sokk, EGK várható bővülése, nemzetközi válságjelenségek.

25


Távoktatás

4. megoldása akkor jó, ha az alábbiak szerint csoportosított: Liberális: liberális lépésekre vonatkozó kereskedelmi tárgyalások folytatása, vámcsökkentése, nemtarifális eszközök eltörlésére vonatkozó tárgyalások, GATT reformja, GSP. Protekcionista: vámemelések, import egyéb korlátozása (OMA-k, kvóták stb.), 301-es cikkely. 5. megoldása akkor pontos, ha a következő szempontokat és gondolatokat tartalmazza: A törvény céljai összhangban vannak az Uruguay-i forduló céljaival, és jól tükrözik a forduló indításakor és kezdetekor érzett bizonytalanságokat. Ez tükröződik a törvény unilaterális lépéseiben is (Super 301. cikkely). 6. megoldás akkor helyes, ha megállapította az alábbiakat. A törvény és a forduló céljai jelentős összhangban van, mert mindkettő tartalmazza a piacra lépés könnyítését (piacnyitást, belépési akadályok csökkentését), a kereskedelem és környezet kapcsolatának vizsgálatát, a közvetlen külföldi beruházások könnyítését, a WTO-szabályok továbbfejlesztését, a szellemi termékek védelmét, az elektronikus kereskedelem liberális voltának megőrzését, agrárkereskedelmi liberalizációt stb. A forduló tervezett (és vélelmezett) vége egybeesik a törvény felhatalmazási határidejével (illetve annak meghosszabbíthatóságával). 7. megoldás: 3., 4., 5. Az 1. megállapítás hamis, mert bár az USA kereskedelempolitikája tartalmaz protekcionista elemeket, az alapvetően liberális. A 2. megállapítás hamis, mert az USA számos NTB-t alkalmaz. A 3. megállapítás igaz, mert az USA kereskedelempolitikájában valóban a szabadkereskedelmi elemek a dominánsak, ugyanakkor a kevésbé versenyképes ágazatait gyakran részesíti védelemben. A 4. megállapítás igaz, mert bár az USA kereskedelmi törvényei többnyire liberális kereskedelempolitikai cikkelyeket tartalmaznak, lehetőséget nyújtanak pl. vámemelésekre, kvóták kivetésére és más, alapvetően védelmi eszközök alkalmazására. Az 5. megállapítás igaz, mert az USA gazdasági, politikai és katonai súlya következtében képes akaratát és érdekeit a világkereskedelem más szereplőire erőltetnie. A 6. megállapítás hamis, mert az USA kereskedelempolitikai gyakorlata nem ritkán használ olyan eszközöket, amely nincsen teljes mértékben összhangban a WTO-nak vagy a szabályaival, vagy a szellemével. 8. megoldás: 1.,3.,4.,2.,5., mert 1962. – TEA; 1974. évi Kereskedelmi Törvény; 1988. – Omnibus Kereskedelmi Törvény; 2000. évi Kereskedelmi Törvény; 2002. – Kétpárti Kereskedelemfejlesztési Felhatalmazási Törvény.

26


Távoktatás

4. lecke Az Egyesült Államok gazdasága ma Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Az előző lecke segítségével megismerhette az USA kereskedelempolitikáját. A negyedik lecke a korabeli amerikai gazdasággal foglalkozik, érintve az üzleti szféra változásait és növekedési kérdéseket. A lecke vége segít összegezni az Egyesült Államokról tanultakat. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

kiemelni a technológiai fejlődés és a K+F jelentőségét az USA gazdasági fejlődésében és világgazdasági pozíciójában; ismertetni a vállalati szektor átalakulásának szerepét az USA gazdaságában; felidézni a visszaesés okait; összefoglalni és egységbe rendezni az Egyesült Államokról tanultakat.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 39-54. oldalig terjedő része. Az üzleti szférában végbemenő legfontosabb változásokkal kezdjük. Olvassa el a tankönyv 39-47. oldalait.

Amennyiben úgy érzi, megértette és megjegyezte az olvasottakat, oldjon meg két önellenőrző feladatot! Mindkettőhöz szüksége lesz nemzetközi gazdaságtani tanulmányai során szerzett ismereteire. 1. önellenőrző feladat

Az eddigiek alapján mivel magyarázza, hogy az USA élenjáró az IT-iparágakban? A mi válaszunkat a lecke végén találja. Ha egybevetette az Önével, akkor folytassa a következő feladattal. A sikeres megoldáshoz nyúljon vissza mikroökonómiai tanulmányaihoz is. 2. önellenőrző feladat

Mivel magyarázza, hogy az USA-beli IT-szektor (2003-ban) a GDP 10%-át állította elő, a foglalkoztatottaknak mindössze 5%-ával, akiknek azonban a magánszektor átlagkeresetének felével magasabb fizetést volt képes nyújtani? Megnézte a mi megoldásunkat? A feladat nem volt egyszerű, és lehet, hogy nem sikerült teljes mértékben megoldania. Ez nem is baj! Ennek a feladatnak a legfontosabb célja az volt,

27


Távoktatás

hogy segítsen Önnek a különféle tantárgyakban tanultakat szintetizálni. A mikroökonómiában tanultakra épülve, azokat a kereskedelmi elméletek során megismert összefüggésekkel kiegészítve (életgörbe-elmélet) alkalmaztuk az amerikai gazdaság sajátosságaira (munkaerőpiac, tényezőellátottság stb.). Éppen ezért, ha nem volt sikeres, vagy csak bizonytalannak érzi magát, akkor olvassa el újra a feladatot, majd pedig a választ. Ha szükséges, lapozza fel mikroökonómia és a nemzetközi gazdaságtan jegyzeteit. Ne sajnálja rá az időt, mert így fogja megérteni a világgazdaságot, és egyébként is több ilyen feladat áll még Ön előtt. A következő tennivalója egyszerűbb lesz. 3. önellenőrző feladat

Melyek – az amerikai kereskedelmi minisztérium szerinti bontásban – az IT-szektor csoportjai? Ha Ön is ugyanazt a 4-et sorolta fel, mint mi a lecke végén, akkor továbbléphet! 4. önellenőrző feladat

Válassza ki az igaz állításokat! 1. Az amerikai vállalatok szervezeti átalakításainak egyik jellemzője a bürokratikus szervezetek egyszerűsítése volt. 2. Az új technológiák alkalmazása nem igényelte a munkaerő képzését. 3. Az információáramlás költségei csak lassan csökkentek, így azok nem terjedtek el a vállatoknál – különösen nem alkalmazták azokat pénzügyi manővereik esetében. 4. Az IT-iparágak fejlesztése még rugalmasabbá tette az amerikai munkaerőpiacot, mert a távolságok egy része „elektronikus módon” áthidalhatóvá vált. 5. Az USA gazdaságában nagy súllyal bírnak az IT-iparágak. Amennyiben sikeresen megoldotta a feladatot, s válaszai megegyeznek a miénkkel, akkor még egy erőpróbát javaslunk.

28


Távoktatás


Döntse el az alábbi mondatokról, hogy a) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között okokozati összefüggés van; b) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között okokozati összefüggés nincs; c) az első állítás igaz, a második állítás hamis; d) az első állítás hamis a második állítás igaz; e) mindkét állítás hamis.

1. A piaci verseny egyre inkább nő, aminek következtében egyes vállalatok stratégiai szövetségeket kötnek, hogy versenyképességüket növeljék más versenytársaikkal szemben. 2. A kormányzat reálértéken számítva kevesebbet költ K+F-re, mert a kutatásokat nem tartja fontosnak. 3. A kilencvenes években a vállalatok „rekordprofitot” értek el, és ennek köszönhetően növelték a K+F finanszírozásból való részesedésüket. 4. Az USA-ban – a hadiipari fejlesztésekkel együtt – a GDP közel fél százalékát fordítják kutatásra és fejlesztésre, ennek következtében a technológiai fejlődés gyors. 5. Stratégiai szövetségeket többnyire közös gyártásra hoznak létre, aminek eredményeképpen az együttműködés hatására csökkenthetik költségeiket.

Ellenőrizze a megoldásokat! Ha az Öné megegyezik a mienkkel, akkor haladjon tovább. Ha eltérést tapasztalna, akkor azt javasoljuk, hogy ismételjen. A tankönyv következő rövid részéből néhány fontos dolgot tudhat meg a külső finanszírozásról, illetve a tapasztalható visszaesésről és annak okairól. Kérjük, hogy lapozza fel a 47-51. oldalakat.

Olvasás és értelmezés után egyetlen feladat megoldását javasoljuk. 6. önellenőrző feladat

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. A Clinton-kormányzat második periódusában megszűnt a költségvetési hiány és többlet keletkezett. Milyen tényezők járultak ehhez hozzá? 2. Milyen kapcsolatot lát a konjunkturális helyzet és az közvetlen külföldi működőtőke beáramlása között? 3. Milyen hatása volt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásoknak? És íme, a fejezetnek csaknem a végére értünk. Már csak a maradék pár oldalon található összefoglalás van hátra.

29


Távoktatás

Olvassa el a tankönyvben az 51-52. oldalakat!

A továbbiakban két összefoglaló feladat megoldása vár Önre. 7. önellenőrző feladat

Melyik a kakukktojás? Miért? 1. 1932., 1973., 2001., 1994. 2. Kína, EU, Kanada, Marokkó 3. NAFTA, FTAA, CUSFTA, ASEAN 8. önellenőrző feladat

Pontokba rendezve sorolja fel azokat az okokat, tényezőket, amely az Egyesült Államokat a világ legerősebb gazdaságává tette és teszi. Igyekezzen valamennyi említett tényezőt felsorolni.

Befejezés Ezzel a negyedik lecke, s egyben az Egyesült Államokkal kapcsolatos tanulmányok végéhez értünk. Még nem zárjuk le egészen az az Egyesült Államokhoz kapcsolódó munkánkat; a következő lecke keretén belül ugyanis az első beküldendő feladatot fogja elkészíteni, melynek témája az USA lesz. Mielőtt azt elkezdené, javasoljuk, hogy csukja be a kalauzt, a könyvet, és pihenjen. Aztán rendszerezze eddig megszerzett ismereteit és lásson neki a beküldendő feladatnak.

30


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha tartalmazza az alábbiakat: az USA a világ egyik legfejlettebb gazdasága, innovációs képessége magas, tőkével jól ellátott, vállalatai erős hazai és nemzetközi versenykörnyezetben működnek. 2. megoldása akkor pontos, ha az alábbi gondolatmenetet követi. Az amerikai munkaerő összességében véve – a nemzetközi átlaghoz képest – magas szinten szakképzett. Ez teszi lehetővé azt, hogy az IT-technológiákat egyáltalán kifejlesszék. Az ágazat termékei – legalábbis azok egy tekintélyes része – az életgörbe fellendülő szakaszában lévő termékek, ezért piaci pozíciójuk biztosabb, az ágazat profitrátája magas. A magasabb jövedelmezőség vonzza a beruházókat is, így az ágazat tőkeellátottsága is magas. Az ágazat képes a munkaerőpiac kvalifikáltabb, fegyelmezettebb, magasabb minőségű szegmensét magához vonzani, ami a munkaerő termelékenységét is növeli. Ez vonatkozik nemcsak közvetlenül az IT-technológiához kapcsolódó fejlesztő és termék-előállító munkaerőre, hanem a különféle vezetési szinteken dolgozó menedzserekre is. Az amerikai munkaerő földrajzi értelemben is mobil, így a „merítés” és a vonzáskörzet is nagyobb; az immobil munkaerővel rendelkező országokban gyakran felmerülő munkaerőhiány kevésbé valószínű. Mindezek következtében a szektor jövedelmezősége is magas, így tovább vonzza a tőkét, képes finanszírozni a további fejlesztéseket, és a magasabban kvalifikált munkaerőt is képes a piaci átlagnál jobban megfizetni. Ez csökkenti a munkaerő fluktuációját is. 3. megoldás: 1. hardver iparágak; 2. szoftver iparágak és az ágazathoz kapcsolódó szolgáltatások; 3. kommunikációs eszköz iparágak; 4. kommunikációs szolgáltatások. 4. megoldás: 1., 4., 5. Az 1. megállapítás igaz, mert a felduzzadt bürokratikus szervezetek nem voltak elég hatékonyak és költségeik is magasak voltak. A 2. megállapítás hamis, mert új technológiák bevezetése csak úgy lehetséges, hogy azok alkalmazására, működtetésére kiképzik (átképzik) a munkaerőt. A 3. megállapítás hamis, mert az információáramlás költségei gyorsan csökkentek, így azok gyorsan elterjedtek a vállalatoknál, és ez kiterjedt a vállalatok pénzügyi manővereire is. A 4. megállapítás igaz, mert az információs technológia alkalmazása esetén mindegy, hogy a felek milyen távolságra vannak egymástól – a szomszéd szobában vagy hatezer kilométerre. Az 5. megállapítás igaz, mert jelentős fejlesztések történtek az USA-ban az iparágban, az ITiparágak jövedelmezőek, és nagy irántuk a kereslet. 5. megoldás: 1. - a); 2. - c); 3. - a); 4. - d); 5. - d). A növekvő piaci verseny ugyanis arra kényszeríti a vállalatokat, hogy növeljék versenyképességüket, s annak egyik módja stratégiai szövetségek kötése, az abból származó előnyök kihasználása – így mindkét megállapítás igaz, és ok-okozati viszony van közöttük. Az első állítás igaz, a kormányzat maga reálértékben kevesebbet költ K+F-re, a kutatásokat azonban igen fontosnak tartja. A vállalatok jövedelme a kilencvenes években nőtt, kutatási kiadásaikat növelték, és azt a magasabb profit realizálása tette lehetővé. Az Egyesült Államokban a GDP-nek nem fél, hanem két és fél százalékát fordítják kutatásra fejlesztésre, viszont a technológiai fejlődés gyors. Stratégiai szövetséget ugyanis elsősorban K+F-re hoznak létre, viszont a költségeket ily módon csökkenthetik.

31


Távoktatás

6. megoldás akkor helyes, ha a kérdésekre az alábbiakat válaszolta. 1. A hidegháború és a fegyverkezési verseny vége, katonai kiadások csökkentése, az adóbevételek növekedése, valamint a gazdasági növekedés. 2. Minél kedvezőbb a konjunkturális helyzet, annál inkább beáramlik a közvetlen külföldi működőtőke. 3. Átmeneti megtorpanást és visszaesést okozott. 7. megoldása akkor helyes, ha az alábbiakat választotta. 1. 1994., mert abban az évben az USA gazdasága fellendülőfélben volt, a többiben visszaesés, vagy válság volt. 2. Marokkó, mert a másik hárommal jelentős kereskedelmet folytat az USA, Marokkóval azonban nem (a 3. táblázat mutatja a legfontosabb partnereket – abban nem szerepel Marokkó). 3. ASEAN, mert az USA nem tagja az ASEAN-nak, viszont a másik háromnak tagja vagy szervezője. 8. megoldása akkor helyes, ha felsorolásában szerepelnek azok tényezők és okok, amelyekre mi gondoltunk. Nagy terület; természeti erőforrásokban való gazdagság; nagy belső piac; nagy létszámú szakképzett munkaerő; munkaerő mobilitása; K+F súlya; oktatás; tőkével való jó ellátottság; technológiai fejlettség; második világháború során megszerzett gazdasági és katonai fölény; erős, nagy létszámú hadsereg; transznacionális vállalatok nagy száma, súlya és nemzetközi pozíciója; viszonylag szabad piac; az állam viszonylag alacsony fokú beavatkozása; alacsony szociális kiadások, integrációs lépések; világpolitikai súly; erős érdekérvényesítési képesség a nemzetközi szervezetekben (is).

32


Távoktatás

5. lecke Beküldendő feladat I. A kidolgozáshoz szükséges idő: 15 óra

Bevezetés – a feladat jelentősége Az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát és világgazdasági jelentőségét több szempontból is megvizsgáltuk. Az első beküldendő feladattal célunk, hogy Ön önálló kutatásokat végezzen, és a téma egy-egy területét részletesebben ismerje meg. A feladat segíti Önt abban, hogy a médiában hallott híreket, a szakemberek, politikusok, publicisták, véleményformáló értelmiségiek megnyilatkozásait, beszélgetéseit megértse, saját maga számára, illetve munkája kapcsán elemezni, értékelni legyen képes. A feladat megköveteli a nemzetközi gazdasági összefüggések értését, a világgazdasági folyamatok, trendek és történések követését, és a témában való általános tájékozottságot, így ezeket is fejleszti. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • • • • •

az Egyesült Államokkal kapcsolatban tanultak szintetizálására; egy résztéma alaposabb megismerésére; önálló véleményformálásra; egyes kérdések alapos végiggondolására; háttérkutatások végzésére; a vonatkozó hazai és nemzetközi szaksajtó áttekintésére; a témával kapcsolatos internetes források felkutatására és megismerésére; valamint gyakorolni az írásbeli érvelést, a dolgozatírást, és a formai követelmények szigorú betartását.

A feladat pontos megfogalmazása Rövid, elemző típusú dolgozat készítése az Egyesült Államok témakörben.

Fejtse ki véleményét a következő témával és kérdéssel kapcsolatban: Véleménye szerint Magyarország mennyiben képes kihasználni a magyaramerikai kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket? A dolgozatnak adjon egy, a tartalomhoz illő címet, esetleg alcímet. Fontos, hogy önálló elemzést végezzen, önálló véleményt formáljon. Merjen vállalkozni rá! Korábbi dolgozataiban talán a leíró elemek domináltak, és elegendő ismeret híján az érvelése sem volt kellőképpen szakszerű. Ön azonban már sokat fejlődött azóta, s nagy lépésekkel halad afelé, hogy önálló véleménnyel bíró, kritikai elemzésre képes közgazdásszá váljon. Követelmény, hogy véleményét érvekkel és példákkal támassza alá (ez fontos értékelési szempont). A vizsgálat, elemzés kiterjedhet egy ágazatra is, de lehet komplex, a magyar gazdaság egészére vonatkozó.

33


Távoktatás

A tapasztalatok alapján az ilyen típusú feladat megoldásakor gyakori hiba, hogy nem a kérdést dolgozzák fel, hanem a forrásokat írják le vagy foglalják össze. Igyekezzen elkerülni ezt a hibát. A feladat megoldásához szükséges több forrás segítségével megismerni a hátteret.

Források A háttérkutatások forrásaként többfélét javaslunk. Jók a különféle hazai és nemzetközi kutatóintézetek, bankok, kormányzati szervek, felsőoktatási intézmények, nemzetközi szervezetek által készített tanulmányok, elemzések, kormányzati portálok. Ilyen Magyarországon pl. a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (MTA-VKI), vagy nemzetközi szinten a Világbank, az IMF és az OECD, az amerikai kormány, a NAFTA vagy az FTAA saját honlapja. A tanulmányok elérhetők könyvtárakban és az interneten keresztül is. Jó anyagokat találhat szakfolyóiratokban, gazdasági szaklapokban és szervezetek honlapjain. Jó és aktuális információforrást jelentenek a különféle gazdasági és általános napilapok, de vigyázzon, mert ezek között számos téves vagy félrevezető információt, nem szakértő által megfogalmazott szakszerűtlen véleményt, írást is találhat. Különösen félrevezető lehet az interneten keresztül elérhető nagyon nagy tömegű felületes, szakszerűtlen, tárgyi tévedésektől hemzsegő anyag. Nagyon óvatosan kezelje a különféle egyetemeken és főiskolákon készített házi dolgozatokat és szakdolgozatokat. Kétségtelen, hogy vannak közöttük nagyon értékes és alapos munkák is, de egy részük színvonala és megbízhatósága igen kétséges (ne felejtse: a dolgozat bírálatához, ami támpontot jelenhetne, nem férhet hozzá). Ön nemzetközi gazdálkodási szakos hallgató, ezért elvárás, hogy képes legyen idegen nyelven is kutatni a témát. Legtöbb forrást természetesen angolul talál, de számos más nyelvű is – spanyol, német, francia, magyar – elérhető. Bár a téma magyar vonatkozású, javasoljuk idegen nyelvű anyagok felhasználását. Találhat konkrétan a témához közvetlenül felhasználható forrásokat, főképp angolul, s leginkább amerikai forrásokat; de idegen nyelvű források szükségesek a háttér (az USA külgazdasága) egyes elemeinek jobb megismeréséhez is.

A feladat kidolgozása utáni teendők A feladat kidolgozását követően olvassa el alaposan munkáját. Ellenőrizze, hogy az szerkezetileg jól felépített-e, az egyes részek logikusan építenek-e egymásra, nem tért-e el a megadott témától, s hogy véleményét kellőképpen alátámasztotta-e érvekkel. Hasonlóképpen ellenőrizze a formai követelmények pontos betartását, különös tekintettel a forráskezelésre. Helytelen forráskezelés, de különösen plágium esetén a dolgozata elutasításra kerül! Ne felejtse a helyesírás-ellenőrzést elvégezni (a Word helyesírásellenőrzője segítségével).

A feladat beküldésének követelményei A beküldés elektronikus módon történik, képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően – dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez, nyomtatott vagy CD-re mentett formában. A beküldési határidő a szemeszter elején meghatározott beküldési nap éjfél (postai beküldés esetén aznapi postabélyegző).

34


Távoktatás

Formai követelmények Irányadóak a proszeminárium tárgyban tanult formai szempontok. •

A feladatot egy fájlba mentve kérjük beküldeni. A fájlnév tartalmazza az Ön nevét, a tantárgy nevét és a beküldendő a feladat számát, ékezetek nélkül. Például: Szedlacsek Ernő Vilg 1 feladat.

•

A dolgozat terjedelme táblázatok, grafikonok, fedőlap és irodalomjegyzék nélkül 6 oldal (17 800 karakter), plusz-mínusz 10%.

•

A dolgozatnak legyen címlapja, ezen szerepeljenek a következők: •

a tantárgy címe: Világgazdasági folyamatok és régiók (jobboldalt, felül)

•

a dolgozat címe (középen)

•

a szerző neve (jobboldalt alul)

•

szak, évfolyam, tagozat (jobboldalt alul, egymás alatt) – pl. Nemzetközi gazdálkodási szak, 2. évfolyam, Távoktatási tagozat

•

betűtípus: Times New Roman CE, betűnagyság: 12, sortáv: 1,5

•

felhasznált irodalom csatolása (tételes irodalomjegyzék)

•

megfelelő hivatkozások.

Befejezés Dolgozatára egy héten belül írásbeli visszajelzést kap tutorától. Az értékelés legjelentősebb szempontja a kérdés önálló megoldása, az elemzés önálló volta, a vélemény megformálása, érvekkel való alátámasztása. A megoldásnak épülnie kell a tantárgyban tanultakra. Fontos értékelési szempont a formai és az irodalomkezelési szabályok betartása. Feladatának elvégzése után haladjon tovább a tananyag feldolgozásával. A következő 2 lecke témája Japán lesz.

35


Távoktatás

6. lecke A japán gazdaság fejlődésének tényezői Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Japáné a világ egyik legerősebb gazdasága. A japán gazdaság fejlődése azonban sok szakaszt tartalmaz; voltak igen sikeres, ugyanakkor kevésbé kedvező szakaszai is. Japán az a gazdaság, amely zárt és elmaradott volt a tizenkilencedik század nagy részében, azonban igen agresszíven gyarmatosított a huszadik század első évtizedeiben; az az ország, amely képes volt olyan technológiát kifejleszteni, amely lehetővé tette Hawaii megtámadását, majd a második világháborút követően drasztikusan visszaesett a termelése. Az ötvenes években már japán csodáról beszéltek, s egy olyan gazdasági rendszerről, amely elképesztő hatékonysággal volt képes működni, még a „verhetetlen” amerikai vállalatokat is veszélyeztették – a saját belső piacukon! Hogyan lehetséges ez? Mi áll a „japán csoda” mögött? Ebbe a rejtélybe ad betekintést a 6. lecke. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

rámutatni a japán gazdaság fejlődésének sajátos tényezőire és azok mai hatására; bemutatni a japán gazdaság sikerének makrogazdasági, társadalmi, gazdaságpolitikai és vállalati tényezőit; áttekinteni a második világháborút követő fejlődés jellemzőit és szakaszait; felidézni a dinamikus fejlődést követő válságot és annak okait.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 55-79. oldala. Kezdjük Japán természeti, társadalmi adottságaival és történelmi hátterével. Olvassa el a tankönyv 55-59. oldalát.

Ha végzett, akkor két feladat megoldására kérjük! 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel Japán természeti (1.); vallási, etikai, etnikai (2.); és társadalomlélektani(3.) adottságait. A mi felsorolásunkat a lecke végén találja. Hasonlítsa össze az Önével, majd térjen át a második feladatra.

36


Távoktatás


Válaszoljon az alábbi két kérdésre! 1. Mekkora Japán lakossága? 2. Kicsi, nagy, vagy közepes Japán népsűrűsége? Az újabb tananyagrész feldolgozása előtt azt javasoljuk, hogy oldjon meg további két feladatot. 3. önellenőrző feladat

Válogassa ki, hogy az alábbiak közül milyen reformintézkedéseket eredményeztek a Meijireformok? 1. Nyitás (kereskedelmi, kulturális) a külföldi nyomás hatására, 2. parlament létrehozása, 3. a császárság megszűntetése, 4. a sógunátus megerősítése, 5. új közigazgatási rendszer létrehozása, 6. kötelező társadalombiztosítási rendszer megszervezése, 7. vámunió létrehozása Koreával, 8. új tulajdonosi rendszer, 9. az oktatási rendszer reformja, 10. az országot négy régióra (közigazgatási egységre) bontása. Talán most érdemes összehasonlítania az Ön megoldását a miénkkel, ezt szokásos módon a lecke végén találja. Ha úgy látja, nincs nagy eltérés, akkor folytassa tudása tesztelését.

37


Távoktatás


Az alábbi mondatok a tananyagban írtakra építve vonnak le következtetéseket. Ezek az Ön közgazdasági és középiskolai tanulmányaira, illetve a tankönyvben olvasottakra épülnek. Válassza ki azokat az állításokat, amelyek helyes következtetést vonnak le! 1. A kötelező katonai szolgálat bevezetése, a hadsereg modernizálása és az ipari fejlődés lehetővé tette gyarmatok megszerzését, ami a japán gazdaság fejlődését segítette, és további katonai erő forrásává vált. 2. A hódító háborúk nyomán Japán regionális hatalma és gazdasági súlya jelentősen megnőtt. 3. Az egyre erősebb Japán számára gazdaságilag lehetővé vált a függetlenedés, a japán gazdaság önellátottsági foka jelentősen nőtt. 4. A kevés nyersanyaggal ellátott Japán számára a hódítások lehetővé tették nyersanyagokhoz való hozzáférést, ami az ipar fejlődésére kedvező hatást gyakorolt. 5. Japán fejlesztette a meghódított országokat és területeket, aminek következtében saját gazdasága is jobban fejlődött. 6. A gyarmatok infrastrukturális és oktatási fejlesztése lehetővé tették japán vállalatok kitelepítését. A lehetőség hatására egyes japán iparágak szinte teljes mértékben kitelepültek a gyarmatokra, s megszűntek Japánban létezni. Esetleg vessen egy pillantást a lecke végi megoldásra! Egyezett az Önével? Amennyiben sikerült megoldani a fenti feladatokat, Ön sikeresen dolgozta fel a fejezeteket, s kellő alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy továbblépjen. A következő részben Japán gazdasági rendszerének fő tartópilléreit ismerheti meg. Lapozza fel a tankönyv 59-67. oldalait.

Olvasás után újabb tennivalók következnek, hogy elmélyíthesse tudását. 5. önellenőrző feladat

Mi a keiretsu rendszer lényege? Ön is azt írta, mint mi a lecke végén?

38


Távoktatás


Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. A japán vállalatok részvényei nem magán-, hanem jogi személyek tulajdonában vannak. 2. A részvények eladása és vétele még árfolyamváltozáskor sem igen gyorsul fel. 3. A vállalatok kölcsönösen választják meg egymás vezetőit. 4. A Japánra jellemző vállalati szerveződés, illetve a politika és a gazdaság összefonódása nem állt érdekében az USA-nak, s mindent megtett annak megakadályozására. 5. A just-in-time (JIT) bevezetése jelentősen javította a hatékonyságot, mert csökkentette a szállítási és az összeszerelési költségeket. 6. A magas szintű minőség biztosításának egyik fontos eszköze a minőségmenedzsment bevezetése. Bízunk benne, hogy gratulálhatunk a jó megoldáshoz. A japán gazdaság fejlődésében és mai rendszerének kialakulásában kulcsfontosságú szakasz a második világháborút követő három évtized. Hasonlóképpen fontos az, hogy Japán igen gyorsan és sikeresen reagált az olajárrobbanások okozta változásokra, kihívásokra. Figyelmesen olvassa el a tankönyvben a 67-72. oldalakat!

Ha végzett, akkor lásson neki a következő két feladat megoldásának. 7. önellenőrző kérdés

Sorolja fel Japán gazdasági fejlődésének külső tényezőit! 8. önellenőrző kérdés

Sorolja fel Japán gazdasági fejlődésének gazdaságpolitikai tényezőit! Ha összehasonlította az Ön megoldását a miénkkel, akkor következzen a lecke utolsó témaköre, a japán gazdasági válság és a kilábalás tényezői. Lapozza fel a tankönyv 72-79. oldalait!

Ezután már csak az utolsó két feladat megoldása vár Önre. 9. önellenőrző feladat

Mi volt a japán pénzügyi buborék alapvető oka?

39


Távoktatás


Milyen gazdaságösztönzési lépéseket tett a japán kormány a stagnálás csökkentésére? Ugye, a megoldások ellenőrzése sem maradt el?

Befejezés Ön megismerte a japán gazdaság fejlődésének főbb tényezőit, a japán gazdaság fő jellemzőit; betekintést nyert a „csoda” titkába, ugyanakkor megtudta, hogy ez a csoda is csak „három évtizedig tartott”: Japánban is kialakult válság, a magas növekedési ráta is sokat szelídült. A következő lecke Japán külgazdasági kapcsolatairól szól.

Megoldások 1. megoldás: mi az alábbiakat tartjuk a legfontosabbnak. 1. Természeti adottságok Változatos éghajlat, gyakori természeti katasztrófák, a tengerből sok élelmiszer termelhető ki, terület 70%-a erdő, kis lakható terület (Dunántúlnyi terület), intenzív rizstermesztés. 2. Vallási, etikai, etnikai adottságok Hagyományos vallás: sintoizmus, emberek akár többvallásúak is lehetnek, konfuciánus etikai rendszer elemeinek jelenléte, feljebbvalók iránti tisztelet, a lakosság 98%-a japán. 3. Társadalomlélektani adottságok (tényezők) „Csoportizmus”, csoportokon belüli erős kötődés, lojalitás, szolidaritás, fegyelem, feudális kapcsolati viszonyok továbbélése. 2. megoldás: 1. - 125 millió fő; 2. - nagy; 125 millió fő dunántúlnyi területen. 3. megoldás: 1., 2., 5., 8., 9. mert a Meiji-reformok része volt a kereskedelmi, kulturális nyitás, a parlament és az új közigazgatási rendszer létrehozása, a tulajdonosi rendszer átalakítása, és az oktatási rendszer reformja. 4. megoldás: 1., 2., 4., 5. 1. Az ipari fejlődés lehetővé tette fejlettebb fegyverek kifejlesztését és gyártását – ez és a hadsereg tudatos fejlesztése a hadipotenciál jelentős megerősödéséhez vezetett, amit a japán vezetés gyarmatok megszerzésére fordított. A gyarmati erőforrások (nyersanyag, munkaerő) kihasználása a japán gazdaság fejlődését segítette, ami lehetővé tette a hadsereg további erősítését is (amit Japán meg is tett). 2. A korábbi elszigeteltséget felváltotta egy nyitottabb, de terjeszkedő politika. Befolyását katonai erővel is kiterjesztette, így viszonylag nagy területen a befolyása döntővé vált. Az ipari fejlődés és annak fokozása a gyarmatok kihasználásával azonban olyan gazdasági erőt kölcsönzött az országnak, amely regionális hatalommá tette Japánt. 4. Japán nyersanyagokkal való ellátottsága igen rossz, s ez gátja lett volna jelentősebb ipari fejlődésnek. Hasonló összefüggést tapasztalhattunk Nagy-Britannia gazdasági fejlődésében az ipari forradalom alatt. 5. A gyarmatok fejlődése lehetővé tette azok intenzívebb kapcsolását a japán gazdasághoz, ami annak fejlődését segítette. Egy példa: a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével újabb és újabb helyekről (bányákból) válik lehetővé nyersanyagok kikötőkbe való szállítása. Ez megnöveli a nyersanyagok kínálatát, csökkenti a költségeket, ami kedvezően hat Japán gazdasági fejlődésére.

40


Távoktatás

A fennmaradó két következtetés nem helyes. 3. Az erősödés mögött éppen az önellátástól való elmozdulás állt; nagy részben épp a gazdasági nyitás, és főképp a gyarmatosítás tette lehetővé a gazdasági fejlődést. Az ettől való elmozdulás a további fejlődés gátjává válna (az összefüggéseket a Nemzetközi gazdaságtan c. tárgyban tekintettük át). 6. Elvileg, elméleti összefüggések alapján lehetséges lenne (lásd Nemzetközi gazdaságtan c. tárgy működőtőkéről szóló fejezeteit). A huszadik század első felében azonban a tőkeáramlás nem volt jellemző, főképp nem ilyen mértékben. Abban az időszakban azonban nem voltak meg az ipari fejlődés eredményei a gyarmatokon (aminek feltétele nemcsak nyersanyagokkal való jó ellátottság), ezért a gyarmatok fejlődése inkább azt tette lehetővé, hogy a Japánban működő vállalatok jobban ki tudják használni a gyarmatok nyújtotta előnyöket, így azok Japánban fejlődtek jobban. 5. megoldása akkor pontos, ha megállapította: A keiretsu rendszer lényege vállalatközi kapcsolatrendszer. A kisebb, beszállító cégek alárendelt szerepben vannak, a nagyvállalatok ellenben horizontális kapcsolatokat alakítanak. A kis- és középvállalatokkal szemben a nagyvállalatok érdekei érvényesülnek. 6. megoldás: 1., 2., 3., 6. Az 1. megállapítás igaz, mert a vállalatok részvényei főképp nagyvállalatok és bankok tulajdonában vannak. A 2. megállapítás igaz, mert a vállalatok feletti hosszú távú ellenőrzés, s nem a rövid távú megtérülés a cél. A 3. megállapítás igaz, mert a vállalatok a kereszttulajdonlás következtében kölcsönösen függnek egymástól. A 4. megállapítás hamis, mert az USA ezt a formát határozottan támogatta, ugyanis ily módon könnyebben sikerült nyomást, illetve hatást gyakorolnia a gazdaságra és a politikára, a gazdasági tervezésre, gazdaságpolitikára és gazdaságstratégiára. Az 5. megállapítás hamis, mert a JIT a raktározási költségeket csökkentette. A 6. megállapítás igaz, mert a TQC és a TQM bevezetésének hatására a minőség jelentősen nőtt; az ellenőrzés nemcsak a fő folyamatokra és a késztermékre, hanem a részfolyamatokra is kiterjed. 7. megoldása akkor helyes, ha tartalmazza a következőket. Az USA kelet-ázsiai szövetségesévé vált, a koreai háború amerikai hadimegrendelései, a fegyverkezés megtiltása, stabilizálódó külső politikai (erő)viszonyok, fellendülő világgazdaságés világkereskedelem, alacsony olajárak, tőkemozgások nemzetközi liberalizációja (ez lehetővé tette a jelentős japán külföldi működőtőke beruházásokat), olajárrobbanás (annak hatására fejlesztettek ki energiatakarékos technológiákat, fejlesztették a technológiaintenzívágazatokat és váltottak struktúrát). 8. megoldása akkor pontos, ha az alábbiak szerepelnek benne: exportösztönző gazdaságpolitika, tudatosan alulértékelt jen, tőke- és munkaerő allokációja az exportszektorokba, mennyiségi korlátozások bevezetése az importra, magas beruházási ráták kialakítása a megtakarítások ösztönzésével, tervszerű gazdaságpolitika. 9. megoldása akkor helyes, ha az alábbiak Önnél is szerepelnek. A folyó fizetési mérlegtöbbletből adódó tőkebeáramlás és tőkefelesleg, pénzkínálatnövekedés. A pénzt (tőkét) részvény- és ingatlanvásárlásra használták fel; a megnövekedett, illetve folyamatosan növekvő kereslet drasztikusan megemelte az árakat. 10. megoldása akkor jó, ha tartalmazza a következőket: a szociális infrastruktúrára fordított összegek növelése, a személyi jövedelemadó és helyi adók csökkentése; a foglalkoztatottak számát csökkenteni kénytelen vállalatok és a munkát keresők támogatása, a technológiai fejlesztés támogatása, a vállalati vagyonok további elértéktelenedésének fékezése, dereguláció, kereskedelmi liberalizáció. 41


Távoktatás

7. lecke Japán a világgazdaságban Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Japán gazdasági fejlődésében kulcsfontosságú tényező volt a múltban és a jelenben a külfölddel való gazdasági kapcsolatok kihasználása. Ez igaz mind a nemzetközi kereskedelemre, mind pedig a közvetlen külföldi beruházásokra. Japán nemzetközi kereskedelmének relációs- és termékszerkezete sok évtizeden át jelentős változásokon ment keresztül. A valamikori textil- és acélipari exportőrből a világ egyik legjelentősebb technológia-intenzív termék exportőre fejlődött ki. A hetedik lecke Japán külgazdasági kapcsolatait vizsgálja. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • •

áttekinteni Japán külkereskedelmének áru- és relációs szerkezetét; leírni a külföldi közvetlen beruházások szerepét a japán gazdaságban; felvázolni Japán külpolitikai szerepvállalását; összefoglalni és egységbe rendezni a Japánról tanultakat; beilleszteni Japánt és külgazdaságát a térség integrációs folyamataiba.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 79-88. oldala. Ez a fejezet rövid, ezért a tanulnivalót kiegészítjük az alábbival: Kacsirek László: A délkelet-ázsiai térség integrálódása távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. (Letölthető az ILIAS-ról.) Tekintsük át először Japán külkereskedelmét. Megismerheti Japán legfontosabb kereskedelmi partnereit, azt, hogy Japán milyen termékeket exportál és importál. Kérjük, hogy lapozza fel a tankönyv 79-82. oldalait.

Bemelegítésnek ugye ez nem is volt olyan sok? Úgy gondolja, sikerül mindent megjegyeznie? Amennyiben igen, a kijelölt rész áttekintése után oldja meg a következő feladatot.

42


Távoktatás


Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. Japán legjelentősebb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok. 2. Kína egyre inkább háttérbe szorul a kapcsolatokban. 3. Egyes iparágakban csökkent Japán részesedése az Európai Unióban. 4. A gépek és szállítóeszközök súlya a japán exportban nem jelentős. 5. A „csúcstechnológiai” termékek aránya a japán exportban nő. 6. Az importban csökkent a nyersanyagok és fűtőanyagok aránya, viszont nőtt a gépek és szállítóeszközöké. Vesse egybe az Ön megoldását és a miénket, azt a lecke végén találja. Reméljük, hogy megegyeztek! Folytassa a munkát ismeretszerzéssel. A külföldi közvetlen tőkebefektetések igen jelentősek a japán gazdaságban – mint minden fejlett ország esetében. Erről olvashat a tankönyv 82-85. oldalain.

Megszerzett ismereteit most egyetlen feladat megoldásával ellenőrizheti. 2. önellenőrző feladat

Válaszoljon meg az alábbi kérdésekre! 1. Mi motiválta a japán tőkeexportot? 2. A japán közvetlen külföldi beruházásainak meghatározható egy – volumenben – kiugró szakasza. Mikor volt ez? 3. Melyik az az ágazat, amelybe a legtöbb japán külföldi közvetlen tőkebefektetés áramlott? 4. A japán feldolgozóipar egyre nagyobb része települ külföldre. Miért? (A választ nem a most olvasottak, hanem eddigi tanulmányai alapján kell megadnia!) Megnézte a mi megoldásunkat a lecke végén? Akkor lépjen tovább! Japán nemcsak jelentős gazdasági szereplő, hanem egyre jelentősebb a külpolitikai szerepvállalása is. Most ennek néhány jellemzőjét tekintjük át. Olvassa el ezeket a tankönyv 85-86. oldalain, majd tekintse át a 8687. oldalon az összefoglalást is.

Amikor ezzel is végzett, ismét egy feladat megoldását javasoljuk. 3. önellenőrző feladat

Röviden foglalja össze Japán külpolitikai szerepének fő jellemzőit!

43


Távoktatás

Azért nézze át a mi megoldásunkat is. Egyetértettünk? Az eddigiek során áttekintettük Japán gazdasági fejlődését, annak fő tényezőit, az ország külgazdasági folyamatait. Japán fejlődésében azonban fontos a délkelet-ázsiai térség integrálódása; s az országnak is nagy szerepe van a világ ezen, harmadik tömbjének létrejöttében és mai gazdasági súlyában. Bár az egyes kisebb és nagyobb szereplők – tigrisek és kis tigrisek, Kína – csak később kerülnek tárgyalásra, vizsgáljuk meg a térség integrációs folyamatait. Amennyiben pihenni akar, azt most megteheti. A főbb dolgokat már ismeri Japán külkereskedelméről. A következő anyagrész érdekes tudnivalókat tartalmaz. Kérjük, hogy tekintse át A délkelet-ázsiai térség integrálódása című elektronikus jegyzetet.

A dokumentumot on-line olvashatja az ILIAS-on, vagy letöltheti azt. Amennyiben úgy érzi, hogy minden világos és tudása tesztelésére is érez némi lelkierőt, akkor most oldja meg az alábbi feladatokat. 4. önellenőrző feladat

Kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Mi volt az USA szerepe a térség fejlődésében? 2. Sorolja fel a délkelet-ázsiai térség (integrálódó) országait. 3. Hogyan épült fel a térség erőcentrummá? 4. Milyen szerepe volt a második fejlődési hullám országai természeti adottságainak a térség integrációjában? 5. Milyen céljai voltak az ASEAN-nak? 6. Szingapúr nem „tipikus” ASEAN ország. Miért nem? 7. Mely országok tagjai az APEC-nak? Mikor csatlakoztak? Ez nem volt túl könnyű, ezért azt javasoljuk, hogy hasonlítsa össze az Ön megoldását a miénkkel (tudja: a lecke végén). 5. önellenőrző feladat

Melyik a kakukktojás? Miért? 1. Szingapúr, Hongkong, Malajzia, Tajvan 2. Kína, Indonézia, Hongkong, Vietnám 3. Kína, Hongkong, Tajvan, Dél Korea 4. Japán, USA, Chile, Paraguay 5. NAFTA, APEC, Európai Unió, CEFTA 6. Québec, Canberra, Osaka, Los Cabos Ön szerint is ugyanazok „lógtak ki” a sorból, mint szerintünk? A lecke végén ellenőrizheti megállapítását.

44


Távoktatás

6. önellenőrző kérdés

Tegye időrendbe az alábbi országokat, az exportorientációra való áttérés szempontjából: Kína, Japán, Hongkong, Malajzia Reméljük, hogy ugyanazt a sorrendet állította fel, mint mi. 7. önellenőrző feladat

Mit jelentenek – magyarul – az alábbi rövidítések? 1. AFTA 2. ASEAN 3. APEC A lecke utolsó feladatát abban az esetben képes megoldani, amennyiben legalább picit tud angolul, franciául vagy spanyolul. Ha úgy érzi, hogy ennek a háromnak egyike sem az erőssége, ne adja fel: kis nyelvi segítséggel képes lesz elvégezni a tennivalót. A feladat célja kettős:

• •

konkrétan megismeri Japán pozícióját a világkereskedelemben; gyakorolja az internetes adatkeresést és – a tantárgy szempontjából fontos – WTOhonlap megismerését. 8. önellenőrző feladat

Csatlakozzon az internetre. Lépjen be a WTO honlapjára (http://www.wto.org). Keresse meg az alábbiakat: 1. Japán részesedését a világ árukereskedelmében (exportjában és importjában); 2. Japán részesedését a világ (üzleti) szolgáltatás-kereskedelmében (exportjában és importjában); 3. Japán helyét mind a négyben (rangsor): áruexportban és –importban, (üzleti) szolgáltatás-exportban és –importban. Az adatokat kétféleképpen vizsgálja meg: az Európai Uniót egy világgazdasági szereplőnek tekintve (tehát az EU-n belüli kereskedelmet nem számítva), illetve az EUtagokat önálló világgazdasági szereplőnek tekintve (tehát az egymás közötti kereskedelmet is vizsgálva). A megoldást a lecke végén találja.

Befejezés Megismerte Japánt, gazdaságának fő jellemzőit, s a térség integrálódása sem ismeretlen az Ön számára. A következő leckékben betekintést nyerhet egy másik jelentős világgazdasági szereplő, Kína gazdaságába.

45


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1., 3., 5., 6. Az 1. megállapítás igaz, mert a második világháborút követően az USA támogatta a japán gazdaság fejlődését, illetve megnyitotta piacait a japán termékek előtt. A japán vállalatok fejlesztéseiket is az amerikai igényeknek megfelelően folytatták, és elsődleges céljuk az amerikai piacon való értékesítés vált. Bár Japán a világ számos térségébe exportál, legfontosabb piaca az USA maradt, az összes export csaknem harmadával. A 2. megállapítás hamis, mert Kína dinamikusan fejlődik, mind exportja, mind importja dinamikusan nő, s a világgazdaság minden jelentősebb szereplőjének kereskedelmi forgalmában növekszik a részesedése (így Japánéban is). A tendencia tehát fordított, mint az állítás. A 3. megállapítás igaz, mert egyes ágazatokban az USA javított versenypozícióin, Japán rovására. A 4. megállapítás hamis, mert a gépek és szállító eszközök súlya igen jelentős, 70% körüli. Az 5. megállapítás igaz, mert – hasonlóan más fejlett országokhoz – az újabb és újabb, a világ élvonalába tartozó technológiai fejlesztések eredménye (termék formájában) megjelenik Japán termelési szerkezetében; és mivel ezekben a termékekben komparatív előnnyel rendelkezik, azok Japán exportszerkezetében egyre nagyobb részesedést érnek el. A 6. megállapítás igaz, mert Japán egyre kisebb energia- és nyersanyag igényű termékeket állít elő, illetve a gépiparának egy nem kis részét külföldre telepítette, így a termékeket is onnan vásárolja meg. 2. megoldása akkor helyes, ha válaszai tartalmazzák az alábbiakat. 1. Három tényező: a helyi piac ellátása, Japánba és harmadik országba való export növelése (mármint az ott előállított termékek exportja), és a helyi összeszerelő üzemek alkatrészekkel való ellátása. 2. Az 1990-es évek. 3. Gépjárművek és szállítóeszközök. 4. A feldolgozóipar nyersanyag és energiaigényes – Japán ezekkel nem jól ellátott. Bizonyos országokban ezek rendelkezésre állnak, vagy olcsóbban beszerezhetők. A helyi munkaerő, infrastruktúra stb. lehetővé teszi a gyártást, amennyiben a japán vállalat létrehozza a gyártókapacitásokat (tőke!), biztosítja a technológiát, menedzsmentet stb. Ily módon ugyanaz a minőség stb. előállítható, mint Japánban, csak alacsonyabb áron. Japánban ellenben a termék előállítása drágább, mert a nyersanyagot oda kell szállítani, az ingatlanárak magasak (a gyárat drága ingatlanra kell építeni), drága a munkaerő. Sokkal jövedelmezőbb a japánbeli körülmények között, adottságok mellett olyan termékeket előállítani, amelyeket Japánban elő tudnak állítani, máshol azonban nem vagy kevésbé (köztük szolgáltatásokat is). 3. megoldás: mi az alábbiakat tartjuk fontosnak. Japán diplomáciai és külpolitikai szerepvállalása kisebb, mint gazdasági ereje, az USA biztonsági védőernyőt képez Japán felett, Japán az USA szövetségese, Japán szorosabbra vonja politikai kapcsolatait Nyugat-Európával és a délkelet-ázsiai térséggel, Japán állandó helyet szeretne szerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, feszültségek Észak-Koreával, területi viták Oroszországgal, Japán szerepe növekedett a nemzetközi szervezetekben (OECD, Világbank, IMF stb.). 4. megoldás: mi az alábbi válaszokra gondoltunk. 1. Piac, tőke, technológia biztosítása Japánnak és más országoknak is. Ez „húzóhatást” fejtett ki a térség országainak gazdasága és így a térség fejlődésének egésze számára. 2. Japán, Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Fülöpszigetek, Brunei, Myanmar, Vietnám, Kambodzsa, Laosz, Kína. 3. A fejlődési hullámok egymást követték, így egyre több ország vált szerves részévé a világgazdaságnak. A második fejlődési hullám országai (Thaiföld stb.) belépésével jelentősen megnőtt az egymás közötti áru- és tőkeáramlás, megkezdődött a gazdaságok összefonódása.

46


Távoktatás

A térség gazdasági potenciálja jelentősen megnőtt, nagy tőkeerőt képviselt, jelentős innovációra vált képessé, s számos iparágban a termelés teljes vertikumát felölelte belső szerkezetében. A tagok számára egyre jelentősebbé vált a külső, tömbön kívüli versenyképesség. 4. Nagy, mert lehetővé tették a fejlettebb térségbeli országok nyersanyagellátását a térségen belülről, a nyersanyagokkal való jó ellátottságra termelőkapacitásokat telepítettek (tőkeexport-import!). Az így megtermelt termékek egy részét a tőkeexportőr-kitelepítő országba szállították vissza. 5. Hatékony együttműködés a térség mezőgazdaságának és iparának jobb kihasználására, a kereskedelem bővítése, a közlekedés-szállítás fejlesztése, a kommunikáció fejlesztése, az emberek életszínvonalának bővítése. 6. Sokkal fejlettebb, kicsi, nyersanyagokkal nem jól ellátott. 7. Alapítók (1989): Ausztrália, Új Zéland, USA, Kanada, Japán, Dél Korea, Szingapúr, Malajzia, Brunei, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Indonézia. Később csatlakozott Hongkong (1991), Kína (1991), Tajvan (1991), Mexikó (1991), Pápua Új-Guinea (1993), Chile (1994), Vietnam (1998), Peru (1998) és Oroszország (1998). 5. megoldás akkor helyes, ha az alábbiakat választotta. 1. Malajzia, mert egy „hullámmal” később nyitott. 2. Hongkong, mert a többi nagy ország. 3. Dél-Korea, mert a többi döntően kínai lakosságú. 4. Paraguay, mert nem APEC-tag. 5. Az APEC, mert nem integráció. 6. Québec, mert ott nem volt APEC csúcstalálkozó. 6. megoldása helyes, ha az alábbi sorrendet állította fel: Japán, Hongkong, Malajzia, Kína 7. megoldás 1. AFTA: ASEAN Szabadkereskedelmi Tér; 2. ASEAN: Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége; 3. APEC: Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés. 8. megoldása akkor jó, ha a számokat megtalálja az interneten. A forrást a következőképpen találja meg: Angolul (en): wto.org → Resources → Trade statistics → International trade statistics, 2006 (2007, 2008, …) → I. World trade in 2005 (2006, 2007, …) – Overview Franciául (fr): wto.org → Ressources → Statistique commerciales → Statistiques du commerce international, 2006 (2007, 2008, …) → I. Le commerce mondial en 2005 (2006, 2007, …) – Aperçu général Spanyolul (es): wto.org → Recursos → Estadísticas comerciales → Estadísticas del comercio internacional, 2006 (2007, 2008, …) → I. Evolución de comercio mundial en 2005 (2006, 2007, …) – vision general

47


Távoktatás

8. lecke A kínai gazdaság fejlődése és a reformok kezdete Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Új leckéhez, új országoz érkeztünk. Kína ma a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő országa. Nemzetközi gazdasági súlya óriási ütemben növekszik, egyre inkább versenytársa lesz a többi „hagyományos” nagyhatalomnak. Nem néhány éve, hanem több évtizede tartó fejlődésről van szó. Meg kell ismernünk tehát, hogyan és milyen tényezőknek, milyen gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően válhatott Kína a „világgazdaság motorjává”. A három Kínával foglalkozó lecke közül az elsőben az ország történetének fordulópontjaival, illetve a reformfolyamat kezdetével foglalkozunk. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

bemutatni a kínai gazdaság korai fejlődésének jellemzőit; rámutatni a reformok jelentőségére; áttekinteni a reformfolyamatok fokozatos jellegét; felvázolni az egyes reformlépések hatását.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 118-tól 130. oldalig tartó része. A kínai gazdaság fejlődésének rövid vázlata egészen 1979-ig csupán nagy vonalakban ábrázolja az ország történetét. Fordítson figyelmet arra, hogy miért volt szükség a szocialista típusú gazdaság megreformálására. A reformfolyamat kezdetének áttekintése során törekedjen arra, hogy megértse az egyes reformlépések értelmét, azok hatásait. Figyeljen fel arra, hogy a kínai reformfolyamat milyen lassú és fokozatos volt! Lapozza fel a tankönyv 118-123. oldalait.

Olvasás és értelmezés után oldja meg a következő feladatot.

48


Távoktatás


Párosítsa az egyes történelmi korokat és fejlődési szakaszokat azok jellemzőivel, illetve eseményeivel! Az egyes jellemzőknek természetesen nem kell a szakasz egészére igazaknak lenniük. Egy korszakhoz több jellemző és esemény is tartozhat, illetve egy jellemző több korszakra igaz lehet! Korszakok:

Jellemzők és események:

1. Kínai Köztársaság (1911-1949)

a) Mandzsúria japán megszállása;

2. Szovjet modell (1949-1957)

b) polgárháború;

3. Maoista modell (1957-1976)

c) egypárti diktatúra; d) Tajvan az ENSZ BT tagja; e) hangsúly a nehézipar fejlesztésén; f) Nagy ugrás; g) az ország vezetője Szun Jat-Szen; h) alkalmazni kezdik a tömegmozgósítás elvét; i) Kulturális forradalom; j) pingpong-diplomácia; k) Csang Kaj-Sek Tajvan elnöke lett.

Nézze meg (a lecke végén), mi hogyan csoportosítottunk! Gratulálhatunk? A következő feladat nem lesz könnyű! 2. önellenőrző feladat

Gondolja át és válaszolja meg a következő kérdést! Miért volt szükség a mezőgazdaság modernizálására? Vesse egybe az Ön megoldását a miénkkel, majd lépjen tovább. A fordulatos és érdekes kínai történelem után koncentráljunk a reformfolyamat szakaszainak gazdasági elemzésére! Már érezzük, miért fontosak a reformok, azonban nem tudjuk, hogyan sikerült mindezt megvalósítani. Ezért haladjunk tovább, tudjuk meg, mi is történt valójában a mezőgazdaságban, illetve a modernizáció négy kiemelt területén! Olvassa el a következő, igen rövid részt a 123-126. oldalig!

Ha végzett ezzel a néhány oldallal, oldja meg a következő feladatokat! 3. önellenőrző feladat

A mezőgazdaságban melyek voltak a reform főbb lépései?

49


Távoktatás

Keresse meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Ha nem talált nagy különbséget az Ön és a mi válaszunk között, akkor folytassa ismereteinek elmélyítését. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. A mezőgazdasági reformfolyamat során a parasztok a teljes termelt mennyiséget szabadon adhatták el. 2. Teng Hsziao Ping a Tajvani Kommunista Párt élén végrehajtotta a külpolitikai nyitást. 3. A reformfolyamatot fokozatosság és pragmatizmus jellemezte. 4. A reform keretében megszűnt a Kínai Kommunista Párt egyeduralma, de az ellenzéki pártokat még mindig jelentősen korlátozzák. 5. Kína a reformfolyamat első, mezőgazdaságra koncentráló szakaszában a felesleges munkaerőt városokba kényszerítette, így a mezőgazdaságból élő lakosság részaránya a teljes népességen belül 20% alá csökkent. 6. Különleges gazdasági övezeteket hoztak létre, amelyek célja a külföldi működőtőke vonzása volt. Reméljük, hogy ugyanazokat az állításokat tartotta igaznak, mint mi. Talán nem lepődik meg azon, hogy a fejlődés nem ért véget 1984-ben. Folytassuk a reformfolyamat 1984. és 1991. közötti szakaszáról szóló résszel. Ezt a témakört a tankönyv 126-130. oldalán találja.

Ha minden világos, akkor gyerekjáték lesz az alábbi feladat megoldása! 5. önellenőrző feladat

Párosítsa össze a reformlépéseket a megfelelő hatásokkal! Mindegyik reformlépéshez csak egy hatás tartozik, próbálja a legjellemzőbbet megtalálni! 1. árreform

a) mezőgazdasági termelés növekedése

2. önállóság növekedése

b) korrupció növekedése

3. kommunák földjeinek felosztása

c) meglóduló infláció

4. különleges gazdasági övezetek létrehozása

d) növekvő külföldi beruházások e) élelmiszerellátás javulása

5. másodlagos élelmiszerpiac kialakulása Nem árt, ha összehasonlítja az Ön megoldását a miénkkel. Ugye megegyeztek?

Befejezés Sok mindent tudunk már Kínáról, de még messze nem eleget! Tisztában vagyunk a kínai történelem főbb szakaszaival, rámutattunk arra, miért volt szükség a reformfolyamat elindítására. Láttuk, milyen fokozatosan voltak a reformok, milyen lépésekre szánta el 50


Távoktatás

magát a kínai kormányzat. Átgondoltuk az egyes reformlépések hatásait is, és láttuk, hogy bár az eredmények nem maradtak el, felfedezhettük a reformok negatív hatásait is. Hasonló gondolatmenet alapján kell majd folytatnunk a következő leckével, amely a reformfolyamat kiteljesedésével, illetve további eredményeivel foglalkozik.

Megoldások 1. megoldás: 1. - a), b), c), g); 2. - c), d), k), e); 3. - c), f), i), j), h), d) mert a Kínai Köztársaság 1911-1949. tartó korszakát Mandzsúria japán megszállása, a polgárháború, egypárti diktatúra jellemezte, és az ország vezetője Szun Jat-Szen volt; a szovjet modell 1949-1957. tartó korszakát az egypárti diktatúra jellemezte, ekkor Tajvan az ENSZ BT tagja, valamint Csang Kaj-Sek Tajvan elnöke, és kapott hangsúly a nehézipar fejlesztése; a maoista modell 1957-1976. tartó korszakát az egypárti diktatúra, a nagy ugrás, a kulturális forradalom és a pingpong-diplomácia jellemezte, ekkor kezdik alkalmazni a tömegmozgósítás elvét, és ekkor Tajvan az ENSZ BT tagja. 2. megoldása akkor helyes, ha tartalmazza a következő elemeket és gondolatokat. A tervgazdaság legfőbb problémái közül a piaci mechanizmusok kiiktatása, az áruhiány és az ösztönzők hiánya fedezhető fel a mezőgazdaság esetében. A szövetkezetek meglévő formája és a piac hiánya miatt ezeket a problémákat nem lehetett orvosolni, gyakran akadozott az élelmiszerellátás. Egyéni ösztönzők bevezetésével, a piaci mechanizmusok érvényesítésével növelhető a mezőgazdaság teljesítménye. 3. megoldása akkor tökéletes, ha tartalmazza a következő elemeket: egyéni gazdálkodáshoz való visszatérés, beszolgáltatási rendszer átalakítása, kommunák földjeinek bérbeadása, beszolgáltatási rendszer, felesleggel a parasztok szabadon rendelkeztek, s eladhatták azt, másodlagos élelmiszerpiac kialakulása. 4. megoldás: 3., 6. Az 1. állítás hamis, mert a mezőgazdasági reformfolyamat során a parasztok a termelt mennyiségnek csak egy részét adhatták el szabadon. A 2. állítás hamis, mert Teng Hsziao Ping a Kínai Kommunista Párt élén hajtotta végre a külpolitikai nyitást. A 3. állítás igaz, mert a reformfolyamatot valóban a fokozatosság és a pragmatizmus jellemezte. A 4. állítás hamis, mert a reform keretében nem szűnt meg a Kínai Kommunista Párt egyeduralma, nincsenek ellenzéki pártok. Az 5. állítás hamis, mert a reformfolyamat első, mezőgazdaságra koncentráló szakaszában nem kényszerítették a városokba a munkaerőt, s a mezőgazdasági lakosság részaránya ennél nagyságrendekkel nagyobb. A 6. állítás igaz, mert a különleges gazdasági övezeteket létrehozásának célja valóban a külföldi működőtőke vonzása volt. 5. megoldás: 1. - c), 2. – b), 3. – a), 4. – d), 5. - e); mert az árreform hatása a meglóduló infláció; az önállóság növekedésének a hatása a korrupció növekedése; a kommunák földjeinek felosztása a mezőgazdasági termelés növekedését vonta maga után; a különleges gazdasági övezetek létrehozásának hatására növekedtek a külföldi beruházások; a másodlagos élelmiszerpiac kialakulásának hatása az élelmiszerellátás javulása volt.

51


Távoktatás

9. lecke A kínai reformfolyamatok kiteljesedése és eredményei Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Az előző leckében megismerkedtünk a kínai gazdaság fejlődésével és a reformok kezdetének időszakával. A 9. lecke első része ehhez – logikáját tekintve – hasonló lesz, elsősorban az 1992. és 2000. közötti reformlépésekről, azok hatásairól lesz szó. Majd rátérünk az egész reformfolyamat eredményeire. Érdekes lesz megfigyelni, hogyan és miért erősödött meg és vált a világgazdaság vezető hatalmává egy kezdetben elzárkózó, majd óvatos nyitási politikát folytató ország, miközben politikai szinten nem láthatók a változás jelei. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

értékelni a reformok eredményeit; összefüggéseket találni a reformok és a gazdasági növekedés között; összefoglalni az elkövetkező időszak feladatait és kihívásait; rámutatni a politikai rendszer és a kialakulóban lévő gazdasági struktúra és szabályozás közötti ellentmondásokra.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 131-142. oldala. Az első rész a reform és nyitás 1992. és 2000. közötti szakaszáról szól. Fordítson nagy figyelmet az egyes reformlépések megértésére, a reform és nyitás politikai eredményeire, illetve problémáira. Lapozza fel a tankönyv 131-138. oldal közötti részét!

Most már tudja, hogy melyek voltak a legfontosabb reformlépések, és ezek milyen eredménnyel jártak. Ha megoldja az alábbi feladatokat, akkor kiderül, hogy sikerült-e elsajátítania az olvasottakat. 1. önellenőrző feladat

Mi volt a legfontosabb oka annak, hogy 1994-ben megkezdődött a bankrendszer reformja is? A mi válaszunkat a lecke végén találja. Ha megegyezett az Önével, akkor folytassa tudásának tesztelését. A második, komplex és gondolkodtató feladat sikeres teljesítéséhez nem csak a tananyag adott részének megértésére lesz szüksége. Gondolja át a makroökonómiából ismert közgazdasági összefüggéséket is! 52


Távoktatás


Az egyes reformlépések számos veszéllyel és negatív következménnyel járnak, járhatnak. Az alábbi reformlépéseket és a reformlépések során tapasztalt folyamatokat párosítsa az Ön által leginkább odaillőnek tartott negatív hatással! Az egyes negatív hatások nem feltétlenül következtek be, azonban valós veszélyként mindenképpen fennálltak, fennállnak. Reformlépések:

Veszélyek:

1. óriási mértékű gazdasági növekedés,

a) munkanélküliség növekedése,

2. vállalati reformok és csődtörvény,

b) nagy inflációs nyomás,

3. külföldi működőtőke importja a keleti országrészben,

c) országon belüli jövedelmi különbségek növekedése,

4. energiaéhség.

d) környezetszennyezés.

Nézze meg a mi párosításunkat a lecke végén! 3. önellenőrző feladat

Milyen hatása volt a kettős árfolyamrendszer megszüntetésének a jüan árfolyamára? Makroökonómiai és nemzetközi gazdaságtani ismereteit felhasználva gondolja azt is végig, hogy egy ilyen árfolyampozíció milyen hatást gyakorol az inflációra, illetve az export jövedelmezőségére! Ugye most sem maradt el a megoldások ellenőrzése? Ha a feladatokat sikeresen megoldotta, érti a reformfolyamat leglényegesebb elemeit és azok hatásait. Ám keveset tud még a mai Kína előtt álló kihívásokról. Ebben segít a tankönyv 138-142. oldalain található rövid rész.

Mint olvashatta a kínai gazdaságpolitikának számos problémát kell még megoldania, és számos kihívással szembesül(t) az ezredfordulón. A következő relációanalízis az okokra és a problémákra világít rá.

53


Távoktatás


Döntse el az alábbi mondatokról, hogy a) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között okokozati összefüggés van; b) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között okokozati összefüggés nincs; c) az első állítás igaz, a második állítás hamis; d) az első állítás hamis a második állítás igaz; e) mindkét állítás hamis.

1. A gyors gazdasági növekedés biztosítja a viszonylagos társadalmi békét, mert a mezőgazdaságban meglevő extenzív tartalékok a korábbinál magasabb színvonalon tartják el a lakosságot. 2. A mezőgazdaságban tőkére lenne szükség a terméseredmények növeléséhez, hiszen a munkaerő hiánya miatt a két alapvető termelési tényező (tőke és munkaerő) közül legalább az egyiknek rendelkezésre kell állnia. 3. A feketegazdaság nem növekszik, hiszen az elnyomó politikai rendszer gátat szab a törvényellenes tevékenységek terjedésének. 4. A városok rohamos iparosítása környezetvédelmi szempontból nem aggályos, hiszen óriási területű országról van szó. 5. A kapun belüli munkanélküliség még nem okozott gondot, hiszen a belső migráció több tízmilliós nagyságrendű. 6. Kínában az egyes tartományok közötti fejlettségbeli különbségek jelentősek, ezért gazdaságpolitikai feladat az elmaradott, nyugati és belső területek fejlesztése.

Ugye Ön is ugyanúgy döntött, mint mi? Már csak két feladat megoldása vár Önre! 5. önellenőrző feladat

Egészítse ki a mondatokat „kisebb”, „nagyobb”, „nőtt”, „csökkent” szavakkal, illetve ezek ragozott formáival! Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az árvízveszély jelentősen .......... . Az infláció szintje 1998 óta .......... . A kapun belüli munkanélküliség .......... a munkanélküliek számát .......... . A gazdasági növekedéssel párhuzamosan .......... a szegények és a gazdagok közötti szakadék. A születésszabályozás miatt .......... a fiúk száma, mint a lányoké. Reméljük, hogy sikerrel vette ezt az akadályt is!

54


Távoktatás


Ön szerint hány évig folytatódhat még a kínai gazdaság hasonló mértékű szárnyalása?

Befejezés Megismerkedtünk az 1992. és 2000. közötti kínai reformlépésekkel, azok hatásaival, illetve az egész reformfolyamat eredményeivel, a rendszer problémáival és az előtte álló kihívásokkal. A feladatok egy része arra irányult, hogy makroökonómiai, illetve nemzetközi gazdaságtani tudását is fel kellett használnia. Ennek a későbbiekben is nagy hasznát veszi majd! Mindeddig ugyanis Kínát belülről szemléltük, a következő lecke Kína külgazdasági szerepéről szól.

55


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha legfontosabb okként azt említi, hogy a pénzügyi rendszer éretlen és fejletlen volt ahhoz, hogy támogatni tudja a piacgazdaságra való áttérés folyamatát. Vagyis meg kellett szüntetni a reálszféra és a pénzügyi szféra között meglevő különbséget. 2. megoldás: 1. - b); 2. - a); 3. - c); 4. - d), mert az óriási mértékű gazdasági növekedés negatív hatása a nagy inflációs nyomás; a vállalati reformoknak és csődtörvénynek a munkanélküliség növekedése; a külföldi működőtőke importja a keleti országrészben a hatalmas országon belüli jövedelmi különbségek növekedéséhez vezetett; az energiaéhség káros hatása pedig a környezetszennyezés lett. 3. megoldása akkor helyes, ha megállapította az alábbiakat. A jüan kettős árfolyamának megszüntetése 50%-os nominális leértékelődéssel járt. Ez az importárak növekedése miatt inflációs nyomáshoz vezethet, illetve nagyban növeli az export jövedelmezőségét. 4. megoldás 1. - c), 2. - c), 3. - e), 4. - d), 5. - d), 6. - a), mert bár a gyors gazdasági növekedés biztosítja a viszonylagos társadalmi békét, de a mezőgazdaságban nincsenek már extenzív tartalékok; a mezőgazdaságban valóban tőkére lenne szükség a terméseredmények növeléséhez, de szó nincs munkaerő-hiányról; a feketegazdaság növekszik, viszont az elnyomó politikai rendszer nem szab gátat a törvényellenes tevékenységek terjedésének; a városok rohamos iparosítása környezetvédelmi szempontból aggályos, viszont igaz az, hogy óriási területű országról van szó; a kapun belüli munkanélküliség problémát okoz, viszont a belső migráció valóban több tízmilliós nagyságrendű; Kínában az egyes tartományok közötti fejlettségbeli különbségek jelentősek, ezért gazdaságpolitikai feladat az elmaradott, nyugati és belső területek fejlesztése. 5. megoldása akkor jó, ha a hiányos mondatokat a következőképpen egészítette ki. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az árvízveszély jelentősen nőtt. Az infláció szintje 1998 óta csökkent. A kapun belüli munkanélküliség csökkentése a munkanélküliek számát növeli. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőtt a szegények és a gazdagok közötti szakadék. A születésszabályozás miatt nagyobb a fiúk száma, mint a lányoké. 6. megoldás: sajnáljuk, de mi sem szolgálhatunk minden kérdésre válasszal! Itt megszerzett tudása alapján lehetnek közgazdászi megérzései, azonban sem a tudás, sem a megérzések nem helyettesíthetik a világgazdasági folyamatok követését, az aktuális események értékelését. Ellenőrizze tehát tudását folyamatosan, s talán 2-5-10-50 év múlva rádöbben, hogy hallgatóként annak idején jó választ adott a legnehezebb kérdésre.

56


Távoktatás

10. lecke Kína a világgazdaságban Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Elérkeztünk a Kínáról szóló fejezet utolsó részéhez. Ez előző két leckében megismerkedtünk a reform és nyitás politikájával, különösképpen annak reformokról szóló részével. Most a nyitáson, vagyis a nemzetközi gazdasági kapcsolatokon lesz a hangsúly. Kína külkereskedelmi kapcsolatai, működőtőke-áramlásban játszott szerepe éppúgy része a tananyagnak, mint a WTO-tagság, illetve a regionális együttműködésekkel kialakított viszony. Ennek megismeréséhez nyújt alapot a félév utolsó feldolgozó típusú leckéje. Mindezek után egy rövid összefoglaló rész tekinti át a három Kínáról szóló leckét. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • •

áttekinteni Kína külkereskedelmének áru- és relációs szerkezetét; leírni a külföldi közvetlen beruházások jelentőségét Kína gazdaságában; értékelni világgazdasági integrációját, a nemzetközi gazdasági és regionális szervezetekben játszott szerepét; összefüggéseket találni a reformok és a gazdasági növekedés, valamint a világgazdasági jelentőség növekedése között; összefoglalni és egységbe rendezni a Kínáról tanultakat.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 142-164. oldala. Mielőtt nekilát az ismeretszerzésnek, felhívjuk a figyelmét arra, hogy a folyamatokra, az okokra és a nagyságrendekre koncentráljon, ne az adatokra! Kérjük, olvassa el tankönyvben a 142-147. oldal közötti részt!

Ha elkészült a kijelölt egység feldolgozásával, oldja meg az első önellenőrző feladatot!

57


Távoktatás

1. önellenőrző kérdés

Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. A külkereskedelmi forgalom éves növekedése 1978 után meghaladta a gazdasági növekedés éves ütemét. 2. A külföldön élő kínaiak az elnyomó politikai rendszer miatt megszakítottak minden kapcsolatot az anyaországgal, így nem járultak hozzá a kínai külkereskedelem teljesítményének növekedéséhez. 3. Az alapanyag-kivitel részaránya jelentősen növekszik. 4. Az elmúlt húsz évben a legdinamikusabb bővülést az exportban az elektronikai berendezések érték el. 5. Az elmúlt húsz évben a legdinamikusabb bővülést az exportban a textil és ruházati termékek érték el. 6. A kínai importban legnagyobb az energiahordozók részaránya. 7. Politikai szembenállás miatt a kínai külkereskedelemben elhanyagolható az USA részaránya. Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén, majd folytassa tudása tesztelését a következő feladattal. Ehhez szüksége lesz arra, hogy felidézze a nemzetközi gazdaságtan tanulmányozása során szerzett ismereteit. 2. önellenőrző feladat

Gondolja végig, hogy Kínának – adottságainak megfelelően – inkább liberális vagy inkább protekcionista kereskedelempolitikát kell-e folytatnia! Válogassa ki a nyitás mellett szóló érveket! 1. nagy ország 2. belső piac 3. fellendülőben levő ország 4. olcsó munkaerő mint komparatív előny 5. viszonylagos fejletlenség 6. technológiaigény 7. tőkehiány Reméljük, hogy helyesen válaszolt! Azért vessen egy pillantást a mi válogatásunkra is a lecke végén – köszönjük. Most térjünk át a külföldi működőtőke-beruházások tárgyalására! Lapozza fel a tankönyv 147-151. oldalait.

58


Távoktatás

Olvasás és értelmezés után oldja meg az alábbi feladatot! 3. önellenőrző kérdés

Válaszoljon az alábbi rövid kérdésekre! 1. Mit jelent a tőkeakcelerátor hatás? 2. Tulajdoni szempontból mi jellemző a külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok többségére? 3. Melyik szektorba áramlik a legtöbb külföldi tőke? Ha sikeresen megfelelt ezekre a kérdésekre is, akkor elmondhatja: nem is olyan nehéz átlátni ezeket a folyamatokat. A következő témakör elemzi Kína WTO-csatlakozását, illetve a különböző regionális intergrációkhoz való viszonyát. Szüksége lesz a nemzetközi gazdaságtanban a GATT-ról és a WTO-ról, illetve a regionális integrációkról tanultakra. Olvassa el a tankönyv151-160. oldal között részét!

Minden világos? Sikerült felidéznie a nemzetközi gazdaságtan idevonatkozó részeit, pl. a WTO-alapeveket is? Ellenőrizze a következő feladat segítségével. 4. önellenőrző feladat

A WTO alapelvei közül melyik nem vonatkozik Kínára? A következő (a leckében utolsó előtti) feladat megoldásához ismét szüksége lesz nemzetközi gazdaságtani ismereteire (is), pontosabban a regionális integrációkról tanultakra. 5. önellenőrző feladat

Párosítsa a Kína szempontjából jelentős regionális integrációk jellemzőit az integrációk nevével! 1. Preferenciális övezet, laza együttműködés, amely több földrészre terjed ki.

a) EU

2. Formálódó együttműködés, amely nem jutott még el komolyabb integrációs szintre – az ázsiai országok közötti együttműködés egyelőre csupán politikai jellegű.

c) APEC

b) ASEAN d) Sanghaji Együttműködési Szervezet

3. 10 délkelet-ázsiai ország olyan együttműködése, amelynek célja az egymás közti szabadkereskedelem megteremtése. 4. Gazdasági és monetáris unió. Ugye, nem is volt olyan nehéz? Azért ellenőrizze, hogy mi ugyanarra az eredményre jutottunk-e.

59


Távoktatás

Olvassa el a fejezet végén (160-164. oldal) található összefoglalást és kitekintést.

Mindezek ismeretében gondolja végig az elmúlt három, Kínáról szóló lecke tartalmát, s már csak az az önellenőrzés van hátra, amely több összefüggésre és a tananyag legfontosabb részeire is rákérdez. 6. önellenőrző feladat


1. Kína gazdasági növekedése ma igen magas, hiszen – több más tényező mellett – jelentős a működőtőke-beruházások értéke.


2. Kína nem tagja a WTO-nak, mert a többi nagyhatalomnak nem feltétlenül érdeke Kína világgazdasági nagyhatalommá válása.


3. Az „egy ország, két rendszer elv” egyelőre fenntarthatónak tűnik, hiszen Mao épp ezért állt ki a kapitalista Tajvan függetlenség mellett.


4. Kína tagja az ASEAN-nak, mert a dinamikusan fejlődő délkelet-ázsiai országok jelentős külkereskedelmi partnernek tekinthetők. 5. A kínai vezetés támogatja a népesség növekedését, hiszen a munkaerő-ellátottság, valamint a nagy piac feltételét jelentik a növekedésnek. 6. Az elnyomó politikai rendszer hatalmát féltve megszakítja a kapcsolatot a külföldre szakadt kínaiakkal, így az emigránsok nem játszhatnak szerepet Kína külkereskedelmi kapcsolatainak bővítésében. 7. A Kínai Kommunista Párt a Tieananmen téri események után, 1989-ben rákényszerült hatalma részleges feladására, mert az USA és az európai országok a demokratikus minimum betartásához kötötték a gazdasági együttműködés kiszélesítését.

Ha ellenőrizte a megoldást, befejezte a 10. leckét is!

Befejezés Mindent tud Kínáról, amit jelenleg tudnia érdemes, s erről a sikeresen megoldott feladatok is bizonyítékul szolgálnak. Gratulálunk eddigi teljesítményéhez! A folytatásban nem új ismeretek szerzésére buzdítjuk, hanem arra, hogy készüljön fel a második beküldendő feladat elkészítésére! Jó munkát kívánunk!

60


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1., 4. Az 1. megállapítás igaz, mert a külkereskedelmi forgalom éves növekedése 1978 után meghaladta a gazdasági növekedés éves ütemét. A 2. megállapítás hamis, mert a külföldön élő kínaiak az elnyomó politikai rendszer nem szakították meg kapcsolataikat az anyaországgal, s hozzájárultak a kínai külkereskedelem teljesítményének növekedéséhez. A 3. megállapítás hamis, mert az alapanyag kivitel részaránya jelentősen csökkent. A 4. megállapítás igaz, mert az elmúlt húsz évben a legdinamikusabb bővülést az exportban az elektronikai berendezések érték el. Az 5. megállapítás hamis, mert az elmúlt húsz évben az exportban a textil és ruházati termékek részaránya nem változott jelentősen. A 6. megállapítás hamis, hiszen a kínai importban a legnagyobb az elektronikai cikkek részaránya. A 7. megállapítás hamis, hiszen az USA részaránya igen jelentős, a nyitás óta a politikai ellentétek nem gyakorolnak döntő hatást a külkereskedelmi kapcsolatokra. 2. megoldás: 3., 4., 6. 7., mert a nyitás mellett szól, hogy Kína egy fellendülőben levő ország, az olcsó munkaerő mint komparatív előny, valamint a technológiaigény és a tőkehiány. 3. megoldása akkor helyes, ha megállapította az alábbiakat. 1. A működőtőke gyorsítja a gazdasági növekedést, így kedvező befektetési környezetet teremt, amely újabb vonzerőt jelent a külföldi cégeknek, s újabb beruházásokra kerül sor. 2. A külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok többségére az jellemző, hogy közös vállalat. 3. A legtöbb külföldi tőke a feldolgozóiparba áramlik. 4. megoldás: beugrató kérdés volt, hiszen Kínára természetesen valamennyi WTO-alapelv vonatkozik! 5. megoldás: 1. - c), 2. - d), 3. - b), 4. - a), mert a preferenciális övezet, laza együttműködés, amely több földrészre terjed ki – ez az APEC; a formálódó együttműködés, amely nem jutott még el komolyabb integrációs szintre és az ázsiai országok közötti együttműködés egyelőre csupán politikai jellegű – ez a Sanghaji Együttműködési Szervezet; 10 délkelet-ázsiai ország olyan együttműködése, amelynek célja az egymás közti szabadkereskedelem megteremtése – ez az ASEAN; gazdasági és monetáris unió – ez az EU.

61


Távoktatás

6. megoldás: 1. - a), 2. - d), 3. - c), 4. - d), 5. - d), 6. - e), 7. - e), mert Kína gazdasági növekedése ma igen magas, hiszen – több más tényező mellett – valóban jelentős a működőtőke-beruházások értéke; Kína tagja a WTO-nak, de a többi nagyhatalomnak nem feltétlenül érdeke Kína világgazdasági nagyhatalommá válása; az „egy ország, két rendszer elv” egyelőre fenntarthatónak tűnik, viszont Mao nem állt ki a kapitalista Tajvan függetlenség mellett; Kína nem tagja az ASEAN-nak, viszont a dinamikusan fejlődő délkelet-ázsiai országok jelentős külkereskedelmi partnernek tekinthetők; a kínai vezetés nem támogatja a népesség növekedését, viszont a munkaerő-ellátottság, valamint a nagy piac feltételét jelentik a növekedésnek; az elnyomó politikai rendszer hatalmát féltve nem szakítja meg a kapcsolatot a külföldre szakadt kínaiakkal, s az emigránsok jelentős szerepet játszanak Kína külkereskedelmi kapcsolatainak bővítésében; a Kínai Kommunista Párt a Tieananmen téri események után, 1989-ben nem kényszerült rá hatalma részleges feladására, s az USA és az európai országok nem kötötték a demokratikus minimum betartásához a gazdasági együttműködés kiszélesítését.

62


Távoktatás

11. lecke Beküldendő feladat II. A kidolgozáshoz szükséges idő: 15 óra

Bevezetés - a feladat jelentősége Kína gazdaságát és világgazdasági jelentőségét több szempontból is megvizsgáltuk. Ennek a dolgozatnak a témája azonban az utcán (pontosabban a boltok polcain) hever: a kínai külgazdasági expanzió hazánkra gyakorolt hatásával fogunk foglalkozni. A második beküldendő feladattal célunk, hogy Ön önálló kutatásokat végezzen, és a téma egy hazánk szempontjából is fontos részét részletesebben ismerje meg. A feladat segíti Önt abban, hogy a médiában hallott híreket, a szakemberek, politikusok, publicisták, véleményformáló értelmiségiek megnyilatkozásait, beszélgetéseit megértse, saját maga számára, illetve munkája kapcsán elemezni, értékelni legyen képes. A feladat megköveteli a nemzetközi gazdasági összefüggések értését, a világgazdasági folyamatok, trendek és történések követését, és a témában való általános tájékozottságot, így ezeket is fejleszti. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • • • •

a Kínával kapcsolatban tanultak szintetizálására; egy résztéma alaposabb megismerésére; önálló véleményformálásra; háttérkutatások végzésére; a vonatkozó hazai és nemzetközi szaksajtó áttekintésére; a témával kapcsolatos internetes források felkutatására és megismerésére; valamint gyakorolni az írásbeli érvelést, a dolgozatírást, és a formai követelmények szigorú betartását.

A feladat pontos megfogalmazása Rövid, elemző típusú dolgozat készítése Kína témakörben.

Fejtse ki véleményét a következő témával és kérdéssel kapcsolatban: Elemezze a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat, és értékelje azokat a hazánkra gyakorolt hatás szempontjából! A dolgozatnak adjon egy, a tartalomhoz illő címet, esetleg alcímet. Készítsen önálló elemzést, fogalmazza meg saját gondolatait. Ön már nagyon sok mindent megtanult ahhoz, hogy saját véleménye legyen. Korábbi dolgozataihoz hasonlóan most is azt tartjuk a leglényegesebbnek, hogy véleményét érvekkel és példákkal támassza alá (ez fontos értékelési szempont).

63


Távoktatás

A tapasztalataink szerint az ilyen típusú feladat megoldásakor gyakori hiba, hogy a hallgatók nem a kérdést dolgozzák fel, hanem a forrásokat írják le vagy foglalják össze. Ön igyekezzen elkerülni ezt a hibát! A feladat megoldásához szükséges több forrás segítségével megismerni a hátteret.

Források A háttérkutatások forrásaként többfélét javaslunk. Jók a különféle hazai és nemzetközi kutatóintézetek, bankok, kormányzati szervek, felsőoktatási intézmények, nemzetközi szervezetek által készített tanulmányok, elemzések, kormányzati portálok. Ebben a feladatban igen fontosak a hazai kormányzati szervek (különösen a KSH, illetve a minisztériumok) adatai, elemzései. A hazai kutatóintézetek (például a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (MTA-VKI) elemzései sok értékes információval szolgálhatnak; a kínai külgazdaságról sokat megtudhat a nemzetközi és regionális szervezetek (Világbank, IMF, WTO, EU) által készített anyagokból is. A tanulmányok elérhetők könyvtárakban és az interneten keresztül is. Jó anyagokat találhat szakfolyóiratokban, gazdasági szaklapokban és iparági szervezetek honlapjain. Jó és aktuális információforrást jelentenek a különféle gazdasági és általános napilapok, de vigyázzon: ezek között számos téves vagy félrevezető információt, vagy nem szakértő által megfogalmazott szakszerűtlen véleményeket, írásokat is találhatunk. Különösen az interneten keresztül elérhető nagyon nagy tömegű felületes, szakszerűtlen, tárgyi tévedésektől hemzsegő anyag. Óvatosan kezelje a különféle egyetemeken és főiskolákon készített házi dolgozatokat és szakdolgozatokat; kétségtelen, hogy vannak közöttük nagyon értékes és alapos munkák, de egy részük színvonala és megbízhatósága igen kétséges (ne felejtse: a dolgozat bírálatához, ami támpontot jelenhetne, nem férhet hozzá). Nemzetközi gazdálkodási szakos hallgatóként Öntől elvárt, hogy képes legyen idegen nyelven kutatni a témát. Bár az elérhető források többsége magyar nyelvű, azonban mindenképpen javasolt, hogy használjon fel idegen nyelvű forrásokat is: amelyek sokkal frissebb információkat is tartalmaznak.

A feladat kidolgozása utáni teendők A feladat kidolgozását követően olvassa át alaposan munkáját. Ellenőrizze, hogy az szerkezetileg jól felépített-e, az egyes részek logikusan építenek-e egymásra, nem tért-e el a megadott témától, s hogy véleményét kellőképpen alátámasztotta-e érvekkel. Hasonlóképpen ellenőrizze a formai követelmények pontos betartását, különös tekintettel a forráskezelésre. Ne felejtse a helyesírás-ellenőrzést elvégezni (a Word helyesírás-ellenőrzője segítségével).

A feladat beküldésének követelményei A beküldés elektronikus módon történik, képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően – dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez, nyomtatott vagy CD-re mentett formában. A beküldési határidő a szemeszter elején meghatározott beküldési nap éjfél (postai beküldés esetén aznapi postabélyegző).

64


Távoktatás

Formai követelmények Irányadóak a proszeminárium tárgyban tanult formai szempontok. •

A feladatot egy fájlba mentve kérjük beküldeni. A fájlnév tartalmazza az Ön nevét, a tantárgy nevét és a beküldendő a feladat számát, ékezetek nélkül. Például: Szedlacsek Ernő Vilg 2 feladat.

•

A dolgozat terjedelme táblázatok, grafikonok, fedőlap és irodalomjegyzék nélkül 6 oldal (17 800 karakter), plusz-mínusz 10%.

•

A dolgozatnak legyen címlapja, ezen szerepeljenek a következők: •

a tantárgy címe: Világgazdasági folyamatok és régiók (jobboldalt, felül)

•

a dolgozat címe (középen)

•

a dolgozat száma: 2 . dolgozat (középen, a cím felett)

•

a szerző neve (jobboldalt alul)

•

szak, évfolyam, tagozat (jobboldalt alul, egymás alatt) – pl. Nemzetközi gazdálkodási szak, 2. évfolyam, Távoktatási tagozat

•

betűtípus: Times New Roman CE, betűnagyság: 12, sortáv: 1,5

•

felhasznált irodalom csatolása (tételes irodalomjegyzék)

•

megfelelő hivatkozások

Befejezés Dolgozatára egy héten belül írásbeli visszajelzést kap tutorától. Az értékelés legjelentősebb szempontja a kérdés önálló megoldása, az elemzés önálló volta, a vélemény megformálása, érvekkel való alátámasztása. A megoldásnak épülnie kell a tantárgyban tanultakra. Fontos értékelési szempont a formai és az irodalomkezelési szabályok betartása. Feladatának elvégzése után haladjon tovább a tananyag feldolgozásával. A következő 2 lecke témája Oroszország lesz.

65


Távoktatás

12. lecke Oroszország gazdasága 1. Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Tanulmányainkat a világgazdaság jelentős, azonban messze nem a legnagyobb gazdasági hatalmával, Oroszországgal folytatjuk – két leckében. Oroszország gazdasági fejlődését a mai napig nagyban meghatározza a szocialista gazdaság öröksége, illetve a gazdasági átmenet nehézségei, az átalakulás során tapasztalt visszaesés. A lecke második részében megvizsgáljuk Oroszország jelenlegi külgazdasági pozícióját, változó külgazdasági kapcsolatrendszerét, majd rátérünk világgazdasági integrálódásának kulcskérdéseire, elsősorban a lehetséges WTO-csatlakozásra, illetve a nemzetközi tőkeáramlásra koncentrálva. Ez a lecke igen sok számadatot tartalmaz. Amikor ezeket tanulmányozza, figyeljen a nagyságrendekre, illetve a főbb folyamatokra! Továbbra is jó tanulást kívánunk! A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • •

rámutatni a szocialista örökség máig ható következményeire; bemutatni Oroszország világgazdasági pozícióját; áttekinteni Oroszország világgazdasági integrálódásának folyamatát; értékelni a lehetséges WTO-csatlakozás előnyeit és hátrányait; leírni a külföldi közvetlen beruházások szerepét az orosz gazdaságban.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 89-104. oldala. Az első témakörben megismerheti a szocialista, tervutasításos gazdasági rendszer legfontosabb jellegzetességeit, problémáit. Olvassa el a tankönyvben a 89. oldaltól a 92. oldalig tartó részt!

Ha ennek a rövid résznek a végére ért, akkor a következő feladatok megoldásával ellenőrizheti, hogy sikerült-e megértenie a lényeget.

66


Távoktatás


Melyik két állítás nem jellemző a tervutasításos gazdaság modelljére: a) piaci szabályozás mellőzése; b) szabad, piacon kialakuló árak; c) központi tervutasítás; d) kínálatkorlátos gazdaság; e) puha költségvetési korlát; f) hatékony ösztönzők és motiváció miatt kialakuló, az átlagosnál magasabb szintű munkamorál. A mi megoldásunkat a lecke végén találja. Ugye Ön is ugyanazt a két jellemzőt választotta ki, mint mi? Még egy feladat megoldására kérjük. 2. önellenőrző feladat

Párosítsa a szocialista gazdaság működésének jellemzőit és az egyes jellemzők következményeit, illetve az általa támasztott feladatokat, kihívásokat! Egy jellemzőhöz egy jellegzetes következmény, kihívás vagy feladat tartozik. Próbálja megtalálni a leginkább jellemzőt! Jellemzők:

Következmények, kihívások, feladatok:

1. külgazdasági kapcsolatok központi vezérlése és KGST-rendszer;

a) árliberalizáció;

2. állami tulajdon túlsúlya;

c) új külgazdasági partnerek keresésének igénye, és a külgazdasági kapcsolatok átorientálódása;

b) privatizáció és annak nehézségei;

3. kötött, állam által meghatározott árak; 4. diktatórikus politikai berendezkedés.

d) demokratikus politikai rendszer kialakításának nehézségei. Reméljük, hogy jól csoportosított! A sikeres válaszok azt jelzik, megértette a lecke első részét. A következő egység Oroszország világgazdasági pozícióját elemzi, és áttekinti, hogyan alakult át Oroszország külgazdasági kapcsolatrendszere. Ne a táblázat számait, hanem a nagyságrendeket, a folyamatokat jegyezze meg belőlük! Olvasnivalója a tankönyvben a 92. oldaltól a 95. oldalig tartó rész.

Amikor végzett, oldja meg a következő feladatot!

67


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi mondatokat „kisebb”, „nagyobb”, „nőtt”, „csökkent” szavakkal! Oroszország világgazdasági jelentősége ma sokkal .......... , mint 1991. előtt volt. Az USA jelentősége a szocialista korszakhoz viszonyítva Oroszország külgazdasági kapcsolataiban .......... . Az egykori szovjet tagállamok súlya Oroszország külkereskedelmében a Szovjetunió összeomlása után jelentősen .......... . Kína részaránya Oroszország importjában az utóbbi években .......... . A FÁK országainak részaránya Oroszország külkereskedelmében ma .......... , mint az Európai Unió részaránya. Ha ezt a feladatot is sikeresen megoldotta, megállapíthatja, hogy a sok szám mögött nem is olyan bonyolultak a lényeges folyamatok. A következő rész nagyban kapcsolódik mindehhez. Oroszország világgazdasági integrációjával, illetve a WTO-csatlakozással folytatjuk. Figyeljen az orosz külkereskedelem szerkezetére és világkereskedelmi részarányára. Fontos az is, hogy milyen kérdéseket vet fel az ország esetleges WTO-csatlakozása. Lapozza fel a tankönyv 95-99. oldalait!

Ez nem volt könnyű, ugye? Különösen a WTO-csatlakozásról szóló részt kell alaposan végiggondolnia, mielőtt megoldja a következő feladatokat. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. Oroszországban a külkereskedelem állami monopólium. 2. Oroszország alapvetően vámokkal szabályozza külkereskedelmét. 3. Oroszországban a ’90-as években – a gazdasági visszaesés és válság következményeként – mindvégig deficites volt a külkereskedelmi mérleg. 4. Oroszország földgázból behozatalra szorul. 5. Oroszország csak és kizárólag kőolajat exportál, hiszen a technológiai elmaradottság miatt nincsenek versenyképes termékei. 6. Oroszország, hiába a világ vezető fegyvergyártója, nem játszik szerepet a világ fegyverkereskedelmében. Mielőtt továbblépne a következő feladatra, nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén!

68


Távoktatás


A következő megállapítások Oroszország WTO-csatlakozásának előnyeiről és hátrányairól szólnak. Kérjük, válassza ki, hogy Oroszország szempontjából melyek tekinthető előnynek (E), illetve hátránynak (H). a) Részvétel a Doha fordulóban; b) Szolgáltatások piacának megnyitása; c) Az orosz exportőrök érdekeinek védelme; d) Bizalom növekedése; e) Kettős energiaárak eltörlése; f) Versenyhelyzet növekedése az orosz piacon; g) Belső reformok megvalósítása; h) Külföldi beruházások növekedése. Gratulálhatunk? Ha a fenti feladatokat sikeresen megoldotta, akkor már csak egy rövid rész van hátra ebből a leckéből. Megtudhatja, miért tekinthető Oroszország – elvileg – kedvező befektetési terepnek, ugyanakkor azt is, hogyan alakult a beruházások jelentősége. A sok számadat tanulmányozása közben koncentráljon ismét a folyamatokra és a nagyságrendekre! Olvassa el a tankönyv 99-104. oldalig tartó részét!


Soroljon fel 5 olyan jellemzőt, amely miatt Oroszország kedvező beruházási terepnek tekinthető! Ugye, nem maradt el az utolsó feladat megoldásának ellenőrzése sem!

Befejezés Túl van ezen a leckén is! Sokat megtudott az orosz gazdaság nehézségeiről, világgazdasági pozíciójáról, külkereskedelméről, WTO-csatlakozásának dilemmáiról, nemzetközi tőkeáramlásban betöltött szerepéről. Ne feledje el mindezt, hiszen a következő leckében folytatjuk az Oroszországról szóló tanulmányainkat, s szükségünk lesz az itt elsajátított ismeretekre!

69


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b), f). A szabad, piacon kialakuló árak, illetve a hatékony ösztönzők és motiváció miatt kialakuló, az átlagosnál magasabb szintű munkamorál ugyanis nem jellemző a tervutasításos gazdaság modelljére. A piaci szabályozás mellőzése, a központi tervutasítás, a kínálatkorlátos gazdaság, a puha költségvetési korlát – mindezek viszont jellemzői ennek a rendszernek. 2. megoldás: 1. - c), 2. - b), 3. - a), 4. - d). A külgazdasági kapcsolatok központi vezérlése és KGST-rendszer után szükség volt új külgazdasági partnerek keresésére és a külgazdasági kapcsolatok átorientálására. Állami tulajdon túlsúlya miatt szükség volt privatizációra, és szembe kellett nézni annak nehézségeivel. Kötött, állam által meghatározott árak voltak, ezeket liberalizálni kellett. Diktatórikus volt a politikai berendezkedés és – nagy nehézségek árán – ki kellett alakítani a demokratikus politikai rendszert. 3. megoldása akkor helyes, ha a hiányos mondatokat a következőképpen egészítette ki. Oroszország világgazdasági jelentősége ma sokkal kisebb, mint 1991. előtt volt. Az USA jelentősége a szocialista korszakhoz viszonyítva Oroszország külgazdasági kapcsolataiban nőtt. Az egykori szovjet tagállamok súlya Oroszország külkereskedelmében a Szovjetunió összeomlása után jelentősen csökkent. Kína részaránya Oroszország importjában az utóbbi években nőtt. A FÁK országainak részaránya Oroszország külkereskedelmében ma kisebb, mint az Európai Unió részaránya. 4. megoldás: 2. Az 1. megállapítás hamis, mert Oroszországban a külkereskedelem állami monopóliumát már megszüntették. A 2. megállapítás igaz, mert a külkereskedelem-politika eszközrendszerét átalakították, így Oroszország alapvetően vámokkal szabályozza külkereskedelmét. A 3. megállapítás hamis, mert Oroszországban 1992-től látványosan növekedett az export, s egyes években kiugróan magas volt a mérleg aktívuma. A 4. megállapítás hamis, mert Oroszország jelentős fölgáz-exportőr. Az 5. megállapítás hamis, mert Oroszország exportjának csak mintegy felét teszik ki szénhidrogének. A 6. megállapítás hamis, mert Oroszország jelentős fegyverexportőr. 5. megoldás: E - a), c), d), f), g), h); H - b), e), mert az előnyök közé sorolandó a részvétel a Doha fordulóban, az orosz exportőrök érdekeinek védelme, a bizalom növekedése, a versenyhelyzet növekedése az orosz piacon, a belső reformok megvalósítása és a külföldi beruházások növekedése; a hátrányok közé sorolandó a szolgáltatások piacának megnyitása és a kettős energiaárak eltörlése. 6. megoldása akkor jó, ha a következők közül ötöt összegyűjtött: természeti kincsek megléte, olcsó, szakképzett munkaerő, óriási potenciális piac, jelentős gazdasági növekedés, jogi szabályozás reformja, visszaszoruló demonetizáltság, javuló befektetői klíma.

70


Távoktatás

13. lecke Oroszország gazdasága 2. Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Az előző lecke során megismerkedtünk az orosz gazdaság legfontosabb jellemzőivel, különösen a szocialista rendszer örökségével, illetve a világgazdasági helyzetével és annak dilemmáival. Ebben a fejezetben az 1998-as orosz gazdasági válsággal, a kilábalással, valamint a jelenlegi makrogazdasági kérdésekkel foglalkozunk. A fejezet természetesen csak az előzővel együtt alkothat szerves egységet; különös figyelmet kell tehát fordítanunk az orosz gazdaságról tanultak, vagyis a 12. és a 13. lecke összegzésére. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

elemezni az 1998-as orosz válság okait; értékelni a válság következményeit; felvázolni a konszolidáció folyamatát; összefoglalni és egységbe rendezni az Oroszországról tanultakat.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 104-117. oldala. Az orosz gazdaság 1998-as válságának számos külső és belső oka volt. Fordítson nagy figyelmet a válság okaira, hiszen ennek megértése nélkül a kilábalás, illetve a mai gazdasági helyzet is érthetetlen és elemezhetetlen. Lapozza fel a tankönyv 104-109. oldalig terjedő részét!

Olvasás és értelmezés után két feladat megoldására kérjük. Ehhez arra is szüksége lesz, hogy ne csak a tankönyvben leírtakra támaszkodjon, hanem felidézze a nemzetközi gazdaságtanban, különösen a nemzetközi pénzügyi részben tanultakat is!

71


Távoktatás


Párosítsa össze a válság okait a hozzá tartozó válságjelenségekkel! Okok:

Válságjelenségek:

1. átgondolatlan rövid lejáratú állampapírkibocsátás;

a) a rubel túlértékeltsége és leértékelési várakozások;

2. évek óta tartó reálfelértékelődés; 3. pénzügyi szerkezetváltás elmaradása;

b) belső államadósság-halmozás és eladósodás;

4. egyoldalú exportszerkezet;

c) kétszámjegyűvé váló havi infláció;

5. importárak növekedése;

d) a kereskedelmi mérleg romlása;

6. beruházások elmaradása, romló termelékenység, kapacitáskihasználatlanság.

e) a bankrendszer fizetési problémái; f) a termelés nagyarányú visszaesése.

Azt javasoljuk, hogy vesse egybe az Ön megoldását és a miénket – ezt szokásosan a lecke végén találja. 2. önellenőrző feladat

Definiálja, mit jelent a holland kór! Ellenőrizze válaszai helyességét! Ha ezt az akadályt is sikeresen vette, akkor már elemezni is tudja a kialakult válsághelyzetet. A következő részben a válság kezelését, a válságból való kilábalást, és az orosz gazdaság jelenlegi helyzetét elemezzük. Kérjük, hogy olvassa el a tankönyv 109-115. oldalait!

Ha végzett, akkor oldja meg a következő önellenőrző feladatokat!

72


Távoktatás


Válassza ki az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. Jevgenyij Primakov, az 1999-ben leköszönt orosz elnök Vlagyimir Putyint jelölte utódjának. 2. A bankrendszer nagy hasznot húzott a pénzügyi válságból. 3. A rubel leértékelése javította az exportlehetőségeket. 4. A leértékelés nyomán olcsóbbá váló import csökkentette az inflációt. 5. A növekvő világpiaci olajárak nagyban hozzájárultak a kilábaláshoz. 6. A nagy infláció csökkentette „elinflálta” a belső adósság egy részét. 7. A válság hatására növekvő szociális terhek miatt a költségvetés mérlege még évekig negatív maradt. 8. A válság után közvetlenül, már 1999-ben jelentősen növekedett a GDP. 9. A termelőkapacitásokat még mindig nem használják ki teljes mértékben. 10. A fizetési mérleg a válság után hamarosan szufficitet mutatott. Ez nem volt könnyű! Nézze meg a mi megoldásainkat, aztán lásson neki a következő feladatnak. 4. önellenőrző feladat

Sorolja fel, milyen célokat tűzött ki Putyin elnöki programjában: milyen területeken kell reformokat végrehajtani! Elegendő öt fontos területet megemlítenie! Vessen egy pillantást a mi felsorolásunkra! Ugye, megtalálta közöttük az Ön által említetteket is? Oroszországról szóló tanulmányainknak már majdnem a végére értünk. Nem maradt más hátra, mint az eddig tanultak összegzése, a zárógondolatok elolvasása, Oroszország perspektíváinak végiggondolása. Olvassa el a tankönyv 115-117. oldalait!

Komoly munkával jutott el idáig, hiszen a tárgyalt problémák alapos végiggondolás, illetve a nemzetközi gazdaságtan tárgy során tanultak nélkül nem érthetők meg. Használja tudását az utolsó feladat megoldása során!

73


Távoktatás



1. Oroszország gazdasága még mindig tervutasításos jellegű, mert Putyin orosz elnök megvalósította központosítási törekvéseit.


2. Oroszország export/GDP alapján mért külgazdasági nyitottsága magas, ezért évek óta napirenden van az ország WTO-csatlakozása.


3. A FÁK súlya Oroszország külkereskedelmében még mindig ugyanakkora, mint az 1980-as években, hiszen az Európai Unió egyelőre nem számol egy jövőbeli orosz tagsággal.


4. Az 1998-as válságból való kilábalás nem tartott nagyon hosszú ideig, hiszen az újra emelkedő olajárak az egyoldalú exportszerkezet révén növelték az ország bevételeit. 5. Oroszország utóbbi bő másfél évtizedének GDP-je leírható egy – meglehetősen csúnya – Ualakú görbével, hiszen 1996-ig a GDP az 1991-es szint 60%-ára esett vissza, s a válság után egyértelműen növekedési pályára állt.

Ha ellenőrizte – reményeink szerint helyes – megoldását, elmondhatja magáról, hogy jól tájékozódik az oroszországi gazdaság kérdéskörében.

Befejezés Az utóbbi két leckében megismerkedtünk az orosz gazdaság legfontosabb jellemzőivel, különösen a szocialista rendszer örökségével, illetve a világgazdasági helyzetével és annak dilemmáival; az 1998-as orosz gazdasági válsággal, a kilábalással, valamint a jelenlegi makrogazdasági és külgazdasági kérdésekkel. A Világgazdasági folyamatok és régiók c. tantárgy első félévében már csak egyetlen lecke vár Önre. Abban nem kell majd új anyagot tanulnia, csak az eddig megszokotthoz hasonló önellenőrző feladatokat fog találni, melyek feldolgozásával közelebb juthat a vizsgára való felkészüléshez.

74


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. - b), 2. - a), 3. - e), 4. - d), 5. - c), 6. - f). Az átgondolatlan rövid lejáratú állampapír-kibocsátás következménye a belső államadósság nagyarányú növekedése és az eladósodás. Az évek óta tartó reálfelértékelődés túlértékelt valutát eredményez, leértékelése várakozásokat okoz. A pénzügyi szerkezetváltás elmaradása az oka a bankrendszer fizetési problémáinak. Egyoldalú exportszerkezet elvezethet (világpiaci árak esése esetén) a kereskedelmi mérleg romlásához. Az importárak növekedése inflációt okoz. A beruházások elmaradásának, a romló termelékenység, kapacitás-kihasználatlanságnak következménye lehet a termelés csökkenése. 2. megoldása akkor helyes, ha legalább a következő elemeket tartalmazza: szénhidrogén-termelés előtérbe kerülése, szerkezeti elváltozások és torzulások, a többi szektor termelékenységének visszaesése, magas exportbevételek csökkenése. 3. megoldás: 3., 5., 6. 8., 9., 10. Az 1. megállapítás hamis, mert Jelcin volt az, aki Vlagyimir Putyint jelölte utódjának. A 2. megállapítás hamis, mert épp a bankrendszer szenvedett óriási veszteségeket a válság során. A 3. megállapítás igaz, a rubel leértékelése valóban javította az exportlehetőségeket. A 4. megállapítás hamis, mert a leértékelés nyomán az import drágábbá vált. Az 5. megállapítás igaz, hiszen a kilábalás idején valóban növekedtek az árak és az exportbevételek. A 6. megállapítás igaz, a magassá vált infláció valóban csökkentette, „elinflálta” a belső adósság egy részét. A 7. megállapítás hamis, mert a válság után a költségvetés viszonylag hamar szufficitet mutatott. A 8. megállapítás igaz, mert a válság után közvetlenül, már 1999-ben jelentősen növekedett a GDP. A 9. megállapítás igaz: a termelőkapacitásokat még mindig nem használják ki teljes mértékben. A 10. megállapítás igaz, hiszen a fizetési mérleg a válság után hamarosan szufficitet mutatott, különösen igaz ez a kereskedelmi mérlegre. 4. megoldása akkor jó, ha a következő elemekből tartalmaz legalább ötöt: GDP kétszeresére növelése egy évtized alatt, rubel teljes konvertibilitása, adóreform, egészségügyi-, oktatási- és nyugdíjreform, közüzemek, lakásgazdálkodás reformja, közigazgatási reform, korrupció visszaszorítása, infrastrukturális monopóliumok reformja, külkapcsolati rendszer átalakítása.

75


Távoktatás

5. megoldás: 1. - d), 2. - b), 3. - d), 4. - a), 5. - a). Oroszország gazdasága ma már nem tervutasításos jellegű, viszont Putyin orosz elnök valóban megvalósította központosítási törekvéseit. Oroszország export/GDP alapján mért külgazdasági nyitottsága valóban magas, évek óta napirenden van az ország WTO-csatlakozása, viszont a kettő között nincs közvetlen okokozati kapcsolat. A FÁK súlya Oroszország külkereskedelmében már messze nem ugyanakkora, mint az 1980as években, viszont az Európai Unió egyelőre valóban nem számol egy jövőbeli orosz tagsággal. Az 1998-as válságból való kilábalás csakugyan nem tartott nagyon hosszú ideig, mert az újra emelkedő olajárak az egyoldalú exportszerkezet révén növelték az ország bevételeit. Oroszország utóbbi bő másfél évtizedének GDP-je ténylegesen leírható egy – meglehetősen csúnya – U-alakú görbével, mert 1996-ig a GDP az 1991-es szint 60%-ára esett vissza, s a válság után egyértelműen növekedési pályára állt.

76


Távoktatás

14. lecke Önellenőrző lecke Feldolgozási idő: 5 óra

Bevezetés Elérkeztünk az utolsó leckéhez! Most ellenőrizheti eddig megszerzett tudását. Amennyiben már elolvasta a tananyagot, megoldotta a feladatokat, és úgy érzi, hogy készen áll az összegzésre és az önellenőrzésre, ne habozzon sokáig! Ha viszont még kissé bizonytalannak érzi tudását, lapozza fel még egyszer a tananyag kérdéses részeit! A lecke végén talál egy olyan feladatot is, amelynek megoldása közben néhány aktuális információnak kell utánanéznie. Célunk felhívni a figyelmet arra, hogy az itt megszerzett tudás nagyon gyorsan elavul, és egy jó közgazdásznak mindig napra késznek kell lennie. A 14. lecke önellenőrzése után már csak egy ellenőrzés van hátra, igaz, azt vizsgának hívják. A most következő feladatok segítik a vizsgára való felkészülést is, ezért semmiképpen ne hagyja el őket! A feladatok megoldását – szokás szerint – a lecke végén találja. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • •

összehasonlítani az egyes országok gazdasági és külgazdasági jellemzőit, folyamatait; szintetizálni a nemzetközi gazdaságtanban és e tárgy során tanultakat; értékelni az országok társadalmi, makrogazdasági, gazdaságpolitikai, szerkezeti jellemzőit, és ezek hozzájárulását nemzetközi versenyképességükhöz; jellemezni az országok külgazdasági kapcsolatrendszerét, külkereskedelmét, nemzetközi tőkeáramlásban elfoglalt helyzetét, világgazdasági pozícióját; érzékelni a naprakész tájékozódás szükségességét.

Először ismételjünk át néhány alapvető fogalmat és folyamatot.

77


Távoktatás


Az USA, Kína, Oroszország és Japán közül mely országra igazak a következő megállapítások, jellemzők? Néhány megállapítás több országra is jellemző, de van, amelyik egyikre sem! 1. Az 1990-es években recesszióba süllyedt. 2. Két szárazföldi szomszédjával integrációra lépett. 3. Egypártrendszer. 4. Alkalmazza a Monroe-elvet. 5. Az 1950-es évek óta néhány év kivételével egy párt vezette. 6. Autarkia. 7. Kereskedelempolitikai szempontból nagy ország. 8. Tagja a WTO-nak. 9. Szerződő fele volt 1995. előtt a GATT-nak is. 10. A második világháborúban hadban állt a Szovjetunióval. 11. A bankszektor és annak szabályozása az utóbbi évtizedben reformokra szorult, illetve szorul mai is. 12. Meg kellett küzdenie a buborékgazdasággal. 13. Kereskedelempolitikája tisztán liberális. Ugye, nem is volt olyan nehéz! Azért vessen egy pillantást a lecke végén található megoldásokra. A következő feladat a gazdasági ismérvek és folyamatok felől közelíti meg a négy tanult országot.

78


Távoktatás


Hasonlítsa össze a tanult négy országot, válassza ki azt, amelyre az alábbi megállapítások a leginkább igazak! 1. Ebben az országban a legnagyobb az IT iparágak jelentősége. 2. Ez az ország könyvelhette el a legnagyobb mértékű gazdasági növekedést az utóbbi 15 évben. 3. Ebben az országban a legnagyobb a szénhidrogének jelentősége az exportbevételekben. 4. Történelmi léptékkel nézve ennek az országnak a legstabilabb a növekedése. 5. Ennek az országnak a legnagyobb a belső piaca. 6. Ennek az országnak a legnagyobb a lakossága. 7. Ez az ország szorul (saját szükségleteihez képest) a legnagyobb mértékben energiaimportra. 8. Ebben az országban a legnagyobb a gazdasági növekedés. 9. Ennek az országnak a legkisebb a világkereskedelmi részaránya. Hasonlítsa össze az Ön megoldását a miénkkel – ezt a lecke végén találja. Ezután lássuk, sikerült-e megértenie az összefüggéseket! Ne aggódjon, ez a félév utolsó relációanalízise.

79


Távoktatás



1. Japánban magasabb a megtakarítási ráta, mint az USA-ban, hiszen az alacsonyabb élelmiszerárak nagyobb lakossági megtakarítást tesznek lehetővé.


2. Oroszország külkereskedelmében növekszik a volt szovjet tagköztársaságok részaránya, mert Oroszország és Kína közötti politikai feszültség lehetetlenné teszi a két ország közti külkereskedelmet.

c) az első állítás igaz, a második állítás hamis; d) az első állítás hamis a második állítás igaz; e) mindkét állítás hamis.

3. Az ASEM-ben az USA-é a főszerep, hiszen minden nemzetközi intézményt a világ vezető hatalma, így az USA irányít. 4. A vasháromszög az USA, Japán és Oroszország között köttetett a ’90-es évek végén, mert kereskedelempolitikai eszközökkel szerettek volna véget vetni a kínai nehézipar fejlődésének, ez azonban Kína WTO-csatlakozásával lehetetlené vált. 5. Kína ma exportösztönző kereskedelempolitikát folytat, hiszen az export a nemzetközi gazdaságtani szerint hozzájárul a gazdasági növekedéshez. 6. Oroszország WTO-csatlakozása valószínűleg megnöveli az országba irányuló működőtőkeberuházásokat, hiszen a WTO alapelve a tőkeforgalmi liberalizáció.

Már csak a félév utolsó feladatának megoldása vár Önre!

80


Távoktatás


Forráskeresés A következő kérdésekre nem a tankönyvben fogja megtalálni a választ, hiszen aktuális információkra, a tanultak gyakorlati vonatkozásaira kérdezünk rá. Kérjük, hogy az interneten nézzen utána az alábbiaknak! Lássuk, hogyan tájékozódik, és miképpen tudja az új információkat a tanultaknak megfelelően értékelni. 1. Mikor (év, hónap) lépte át az USA lakosságszáma a bűvös 300 milliós határt? 2. Hol rendezték az APEC 2006. novemberi csúcstalálkozóját? 3. Mekkora volt 2005-ben a kínai áruexport értéke? 4. Mekkora volt 2006 októberében az amerikai alapkamat? 5. 2006 szeptemberétől új miniszterelnöke lett Japánnak. Ki ő? 6. Mekkora volt 2004-ben és 2005-ben az alábbi országok és régiók növekedési üteme? Töltse ki a táblázatot: 2004.

2005.

USA Euró-övezet Japán Oroszország Kína

A mi megoldásunkat most is a lecke végén találja. Bízunk benne, hogy Ön sikeresen kutatott!

Befejezés Végeztünk! Ön ezzel nemcsak a fejezetnek, hanem tanulmányainak a végére is ért. Hosszas összegzés helyett most inkább csak gratulálni szeretnénk, és sok szeretettel várjuk a vizsgán. Aztán pedig a tárgy második részénél. Akkor majd a világgazdaság itt nem tárgyalt régióival ismerkedhet meg!

81


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1.: Japán és Oroszország; 2.: USA; 3.: Kína; 4.: USA, 5.: egyik sem; 6.: Japán; 7.: egyik sem; 8.: Japán, USA, Kína; 9.: Japán, USA; 10.: Japán; 11.: Japán, Oroszország; 12.: Japán; 13.: egyik sem, mert az eddig megismert négy országot vizsgálva: az 1990-es években Japán és Oroszország süllyedt recesszióba; két szárazföldi szomszédjával az Egyesült Államok lépett integrációra; az egypártrendszer Kínát jellemzi; a Monroe-elvet az Egyesült Államok alkalmazza; a négy ország közül kereskedelempolitikai szempontból egyik sem számít kis országnak; az 1950-es évek óta – néhány év kivételével – Japánt vezette egy párt; a négy ország közül egyikre sem jellemző az autarkia; a WTO-nak Japán, USA és Kína a tagja; Japán és az Egyesült Államok volt 1995. előtt is a GATT szerződő fele; Japán állt hadban a Szovjetunióval a második világháborúban; Japán meg Oroszország bankszektora és annak szabályozása szorult reformokra az utóbbi évtizedben, illetve szorul mai is; a buborékgazdasággal Japánnak kellett megküzdenie; a négy ország közül egyik kereskedelempolitikája sem tisztán liberális. 2. megoldás: 1.: USA; 2.: Kína; 3.: Oroszország; 4.: USA; 5.: USA; 6.: Kína; 7.: Japán; 8.: Kína; 9.: Oroszország, mert az eddig megismert négy országot vizsgálva az Egyesült Államokban a legnagyobb az IT iparágak jelentősége; Kína könyvelhette el a legnagyobb mértékű gazdasági növekedést az utóbbi 10 évben; Oroszországban a legnagyobb a szénhidrogének jelentősége az exportbevételekben; történelmi léptékkel nézve az Egyesült Államoknak a legstabilabb a növekedése; az Egyesült Állomoknak a legnagyobb a belső piaca; Kínánaknak a legnagyobb a lakossága; Japán szorul (saját szükségleteihez képest) a legnagyobb mértékben energiaimportra; Kínában a legnagyobb a gazdasági növekedés; Oroszországnak a legkisebb a világkereskedelmi részaránya. 3. megoldás: 1. - c); 2. - e); 3. - e); 4. - e); 5. - a); 6. - c), mert bár Japánban magasabb a megtakarítási ráta, mint az USA-ban, viszont nem alacsonyabbak az élelmiszerárak, és mindez nem tesz lehetővé nagyobb lakossági megtakarítást; Oroszország külkereskedelmében csökken a volt szovjet tagköztársaságok részaránya, és az Oroszország és Kína közötti politikai feszültség nem teszi lehetetlenné a külkereskedelmet; az ASEM-ben nem vesz részt az USA, s nem irányít minden intézményt; a vasháromszögnek ugyanis semmi köze Japánhoz és nem is érdekük a kínai nehézipar ellehetetlenítése; Kína ma exportösztönző kereskedelempolitikát folytat, és az export a nemzetközi gazdaságtan szerint hozzájárul a gazdasági növekedéshez; Oroszország WTO-csatlakozása valószínűleg valóban megnöveli az országba irányuló működőtőke-beruházásokat, de a WTO-nak nem alapelve a tőkeforgalmi liberalizáció.

82


4. megoldása akkor helyes, ha megtalálta a következő adatokat. 1. 2006. október 2. Hanoi, Vietnám 3. 762 milliárd USD 5. Abe Sinzó 6. 2004

2005.

USA

4,4%

3,6%

Euró-övezet

2,0%

1,6%

Japán

2,6%

0,8%

Oroszország

7,1%

6,0%

Kína

9,5%

8,5%

83

Távoktatás


84

Távoktatás

Világgazdasági folyamatok és régiók tantárgyi kalauz

Recommend Documents