Világgazdasági folyamatok és régiók II. tantárgyi kalauz

Mészáros Ádám

Világgazdasági folyamatok és régiók II. tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2007.

Világgazdasági folyamatok és régiók II. Tantárgyi kalauz

Ez a kalauz az alábbi tananyaghoz készült: Majoros Pál (szerk.) [2004.]: Világgazdasági régiók. Perfekt Kiadó, Budapest Kornai János [2005.]: Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása – siker és csalódás című cikke. Közgazdasági Szemle LII. évfolyam, 2005. decemberi száma (http://www.kszemle.hu). Mészáros Ádám: Kiutak és gazdaságpolitikák: Importhelyettesítés és exportösztönzés távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. Letölthető az ILIAS-ról. Mészáros Ádám: Közép-Kelet-Európa távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2007. Letölthető az ILIAS-ról. Tananyagíró: Mészáros Ádám Távoktatási szerkesztő: Pogány Éva Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Székely Péter rektor

© Szolnoki Főiskola, 2007. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki FőiskolaVilággazdasági folyamatok és régiók II. tantárgyi kalauz

Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Fejlődő országok a világgazdaságban – áttekintés ..................................................................... 11 Közel-Kelet és Észak-Afrika fejlődésének lehetőségei ............................................................. 18 A világgazdaság perifériáján: Fekete-Afrika ................................................................................ 24 India, az ellentétek országa ............................................................................................................ 30 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 35 A világgazdaság gyorsító sávjában: Délkelet-Ázsia .................................................................... 39 A nagy kérdőjel: Latin-Amerika .................................................................................................... 46 Kiutak és gazdaságpolitikák: importhelyettesítés, exportösztönzés......................................... 52 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 57 Közép-Kelet Európa: Magyarország a „létező szocializmus” rendszerében ......................... 61 Rendszerváltás és közeledés az Európai Unióhoz ..................................................................... 68 A rendszerváltás világtörténelmi kontextusban.......................................................................... 73 Társadalmi problémák és rendszerváltás ..................................................................................... 78 Önellenőrzés.................................................................................................................................... 83

3


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, feladata az lesz, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmat elolvassa a megadott oldalszámok alapján. Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Tevékenység

Ha ezt az ikont látja kérjük, hogy végezze el a kijelölt tevékenységet!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Ön most egy önálló tanulást segítő tantárgyi kalauz bevezetőjét olvassa. Ebben némi háttérinformációval kívánunk szolgálni a tantárgyról, annak céljairól, valamint a tanulás részleteiről.

Hogyan használja a tantárgyi kalauzt? Ez a kalauz a Világgazdasági folyamatok és régiók című tárgy második részének önálló tanulással történő feldolgozásához készült. Azzal a céllal állítottuk össze, hogy segítse Önt önállóan elsajátítani a tárgy ismeretanyagát, megérteni a világgazdaság főbb folyamatait a világgazdaság perifériáján levő, fejlődő, illetve a közép-kelet-európai országok és régiók elemzésén keresztül. A tárgy kétféléves. Az előző félévben a világgazdaság vezető országaival és régióival ismerkedhetett meg, a mostani félévet szánjuk a fejlődő országok elemzésére. Tudjuk, hogy nem könnyű feladatra vállalkozott! A mi dolgunk éppen az, hogy ne hagyjuk magára ebben a munkában. Amikor Ön a tananyagot olvassa, a kalauz segítségével tájékozódik, a feladatokkal kínlódik, mi segíteni fogjuk a tanulásban. A kalauz végigvezeti Önt a tananyagon. Az egyes leckéket úgy építettük fel, hogy a tudnivalók elolvasása, a tanulást segítő tennivalók elvégzése átlagosan 5 órát (a házi dolgozatok esetében 15 órát) vegyen igénybe. A leckék között van néhány rövidebb, de a 12. és a 13. a többinél viszonylag nehezebb, ezekre szánjon egy kicsit többi időt! Minden lecke elején megtalálhatja, hogy milyen konkrét célokat érhet el az ismeretek elsajátításakor. (A célkitűzések egyben a tárgy vizsgakövetelményei is.) A tananyag fejezeteit úgy bontottuk részekre, hogy Ön lépésről lépésre tudjon haladni a feldolgozásban; kisebb egységeket képeztük, hogy könnyebben megértse azt, ami talán nehezebb, és végül egymásra tudja építeni az egyes alkotóelemeket. Azt, hogy az egyes részeket, egységeket milyen mélységig jegyezte meg, feladatok végrehajtásával ellenőrizheti. Javasoljuk, hogy csak akkor haladjon tovább a tanulással, ha sikeresen elvégezte a meghatározott tennivalókat. Ha nem megy azonnal és könnyen a megoldás, akkor olvassa el még egyszer a jegyzet szövegét, és próbálkozzon újra! A feladatokat bekereteztük és kiemeltük, hogy a kalauz minél áttekinthetőbb legyen az Ön számára. Minden feladatnak és megoldásának száma van (pl. 1. önellenőrző feladat, 1. megoldás); ez segíti Önt abban, hogy ellenőrizze önmagát: a helyes megoldást mindig megtalálja a leckék végén.

A Világgazdasági folyamatok és régiók II. című tárgy felvételének előfeltétele Fontos szempont, hogy építünk az Ön korábbi tanulmányaira. A tárgy felvételének előfeltétele, hogy Ön sikeresen teljesítse a tárgy első félévét. Miért? A fejlődő országok, illetve Közép-Kelet-Európa fejlődése nem vonatkoztatható el a világgazdaság első félévben elemzett fejlettebb országainak, a világgazdaság centrumának fejlődésétől. Az előző félévhez hasonlóan szükség lesz nemzetközi gazdaságtani ismereteire is. Ezért javasoljuk: ha a nemzetközi gazdaságtani, illetve a Világgazdasági folyamatok és régiók tárgy első részénél megtanultak már a feledés homályába vesztek, ismételje át őket! A tárgy eredményes elsajátításához nélkülözhetetlenek lesznek makroökonómiai ismeretei is, ezért kérjük: ha úgy gondolja, tekintse át az alapvető közgazdasági összefüggéseket is! Az ellenőrző feladatoknál utalni fogunk arra, hogy mikor lesz szüksége egy-egy más tárgyban 5


Távoktatás

tanult összefüggés felelevenítésére. Hasonlóképpen elengedhetetlennek ítéljük, hogy használja mikroökonómiai ismereteit is, hiszen vizsgálataink kiterjednek a vállalati szférára is. A tárgy hangsúlyozottan szintetizáló jellegű, az eddigi tudására most mindennél jobban szükség lesz. A tanultak gyakorlati alkalmazására is nagy hangsúlyt fektettünk, a beküldendő faladatok éppen ezt célozzák.

Hogyan tanuljon? Önállóan tanulni érdekes, bizonyos szempontból kényelmes tennivaló, ugyanakkor buktatókkal teli, komoly és felelősségteljes kihívás. Sok időt, energiát, de leginkább önfegyelmet, türelmet és kitartást követel. Ahhoz, hogy sikeres legyen, gyakorlatot kell szereznie az önálló tanulásban. Tisztában vagyunk vele, hogy sokat tud már a témáról – például a tanulmányi kalauzból, más tárgyak tanulásából és egyéb forrásokból is. Az önálló tanulás nagy szabadságot nyújt Önnek tanulási idejének, módjának és ütemezésének megtervezésében. Ott és akkor tanulhat, ahol és amikor akar. A távoktatás rugalmasan igazodik a hétköznapi életviteléhez is, nem kell ugyanis órarendhez, előadóhoz alkalmazkodnia. A távtanulás másfajta tanulás: nincs tanrend szerint előadás, gyakorlat vagy konzultáció, amelyen meg kell jelennie; tanár helyett pedig tutorhoz fordulhat a kérdéseivel, mert ő az, aki szükség esetén módszertani, vagy más segítséget nyújt Önnek. A tananyagot feldolgoznia azonban Önnek kell, rendszeresen és tervszerűen haladva az ismeretek elsajátításával. Tudjuk: sokszor nem könnyű az embernek rávennie magát a tanulásra úgy, hogy nincs közvetlen kényszer a másnapi dolgozat miatt, és senki nem kérdezi tőlünk, hogy hol tartunk. Éppen ezért fogadjon el néhány tanácsot mielőtt munkához lát: •

szánjon időt és energiát a tanulásra;

•

tanuljon mindig tervszerűen;

•

foglalkozzon az anyaggal rendszeresen, lehetőleg azonos időben;

•

teremtsen megfelelő körülményeket magának, mielőtt a tananyag feldolgozásába kezd (a gyerekeket fektesse le, a tévét kapcsolja ki, a csésze teát vagy kávét pedig készítse elérhető távolságra);

•

vegyen elő minden szükséges eszközt (a tananyagot, a szakirodalmat, ezt a kalauzt, egy füzetet, írószert);

•

kövesse pontosan a megadott utasításokat.

A kalauzzal igyekszünk mindvégig Ön mellett lenni: támogatjuk a tanulásban, feladatokkal segítjük, és talán már néhány kérdésére választ is adtunk. Minden gondját azonban nem ismerhetjük, így kérjük, hogy felmerülő problémáit, netalán nehézségeit ossza meg a tutorával. Bízunk benne, hogy kitartó lesz, és a szemeszter végén örömmel állapítja meg: de hisz én ezt mind tudom!

6


Távoktatás

Hogyan szerezhet sikerélményt? Javasoljuk, hogy a tananyag elsajátításakor készítsen saját jegyzeteket, emelje ki a fontosabb fogalmakat, összefüggéseket és gondolatokat. Idejét ossza be: ha elfárad, akkor szakítsa meg a tanulást, de csak azokon a pontokon, ahol ezt a téma lehetővé teszi! Haladjon javaslataink szerint, és oldjon meg minden feladatot, melyet a kalauz kér Öntől! Cserébe megígérjük Önnek: mire a tananyag végére ér, felkészült lesz a vizsgára.

A tantárgy elsajátításához a következő tananyagokat használja: •

Majoros Pál (szerk.) [2004.]: Világgazdasági régiók – Perfekt Kiadó, Budapest;

•

Kornai János [2005.]: Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása – siker és csalódás című cikke. A cikk a Közgazdasági Szemle LII. évfolyam, 2005. decemberi számában jelent meg. A cikk regisztráció után letölthető a Közgazdasági Szemle honlapjáról (http://www.kszemle.hu), vagy hozzáférhető bármelyik szakkönyvtárban.

•

Mészáros Ádám: Kiutak és gazdaságpolitikák: Importhelyettesítés és exportösztönzés távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. (Letölthető az ILIAS-ról.)

•

Mészáros Ádám: Közép-Kelet-Európa távoktatási segédanyag – elektronikus jegyzet, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2007. (Letölthető az ILIAS-ról.) A tantárgy kreditértéke 3, tehát kb. 90 órányi tanulásra lesz szüksége a tananyag elsajátításához.

7


Távoktatás

A tantárgy feldolgozása után Ön képes lesz:

• • • • • • • • • • • • •

elemezni a világgazdaság fejlődő országainak és régióinak helyzetét, a fejlődés, illetve az elmaradottság okait; áttekinteni a közép-kelet-európai országok sajátos történelmi helyzetét és a rendszerváltást; meghatározni külgazdasági sikereik, illetve sikertelenségük okait; értékelni az országok és régiók társadalmi, makrogazdasági, gazdaságpolitikai, szerkezeti jellemzőit, és ezek hozzájárulását nemzetközi versenyképességükhöz, illetve elmaradottságukhoz; jellemezni az országok külgazdasági kapcsolatrendszerét, külkereskedelmét, nemzetközi tőkeáramlásban elfoglalt helyzetét, világgazdasági pozícióját; rámutatni a fejlődő országok elmaradottságának történelmi, külső és belső okaira; elemezni a délkelet-ázsiai országok gazdasági sikereit és a fejlődés hátulütőit; felvázolni Fekete-Afrika elmaradottságának külső és belső okait, a főbb szektorok fejlődési potenciálját; elemezni a közel-keleti országok gazdasági helyzetét, a főbb szektorok fejlődési potenciálját; felvázolni India nemzetközi gazdasági jelentőségének növekedését, illetve az ebben szerepet játszó reformok folyamatát, az információs technológia szerepét; elemezni a latin-amerikai térség sajátos helyzetét, illetve a térség regionális integrációit; értékelni a közép-kelet-európai rendszerváltás folyamatát, társadalmi-gazdasági hatásait; alkalmazni a nemzetközi gazdaságtanban tanultakat.

A tantárgy tanulástámogatása Amennyiben gondja van a tanulással, képzésszervező tutorát bármikor keresheti e-mail-ben vagy telefonon. Ha ő nem tud segíteni, akkor Önnek lehetősége van a tantárgy elsajátítása során egy szakértő tutorral is konzultálni; ennek időpontját és módját képzésszervezője fogja egyeztetni Önnel.

A tantárgy lezárása A félév során két beküldendő feladat segíti Önt abban, hogy elmélyíthesse tudását, szintetizálja a makroökonómiai, nemzetközi gazdaságtani és e tárgy keretében megtanult ismereteit. Az egyik témája Kína és India, a másiké egy Ön által választott fejlődő ország lesz. Ezeket lehetőség szerint számítógéppel készítse el, és elektronikus módon küldje el képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően –, akkor dolgozatát postán is eljuttathatja. A határidő a szemeszter elején meghatározott beküldési nap éjfél (postai beküldés esetén aznapi postabélyegző).

8


Távoktatás

Formai követelmények Irányadóak a proszeminárium tárgyban tanult formai szempontok, kérjük ezeket nagyon szigorúan tartsa be: •

a feladatot egy fájlba mentve kérjük beküldeni;

•

a fájlnév tartalmazza az Ön nevét;

•

a tantárgy nevét és a beküldendő feladat számát, ékezetek nélkül;

•

betűtípus: Times New Roman CE, betűnagyság: 12, sortáv: 1,5;

•

tételes irodalomjegyzék;

•

megfelelő hivatkozások, ahol az értelmezhető;

•

a terjedelmet az egyes feladatoknál külön jelöljük.

A félév végi aláírás feltétele a beküldendő feladatok megfelelő szintű elkészítése. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a beküldendő feladatokban elért pontok részét képezik az Ön félév végi jegyének. A tantárgy lezárásaként a kollokviumon írásbeli dolgozattal mérjük fel tudását. Ennek sikeres teljesítéséhez segítséget jelent, ha az egyes témakörök után szereplő önellenőrző feladatokat elvégzi. A kollokviumon ezekhez hasonló feladatokat is kap majd, ugyanakkor önálló gondolkodást, véleményformálást igénylő kérdésekre is válaszolnia kell. A beküldendő feladatokért egyenként 25-25 pontot kaphat; az írásbeli kollokvium során elérhet további 50 pontot. A sikeres vizsgának azonban feltétele, hogy az írásbeli vizsgán megszerezzen minimum 25 pontot! Ez talán kissé szigorúnak tűnik, de a mi felelősségünk az, hogy Ön megtanulja a világgazdasági folyamatok fő jellemzőit, s megismerje a főbb szereplőket. A tantárgy osztályozása a következő módon történik: •

51% – 62% elégséges (2)

•

63% – 74% közepes (3)

•

75% – 86% jó (4)

•

87% – 100% jeles (5)

9


Távoktatás

A tantárgy elsajátításához szükséges optimális időbeosztás megtervezéséhez, kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot: Leckék

Témakörök

A feldolgozáshoz szükséges idő

Típus

1. lecke

Fejlődő országok a világgazdaságban – áttekintés

5 óra

feldolgozó

2. lecke

Közel-Kelet és ÉszakAfrika fejlődésének lehetőségei

5 óra

feldolgozó

3. lecke

A világgazdaság perifériáján: FeketeAfrika

5 óra

feldolgozó

4. lecke

India, az ellentétek országa

5 óra

feldolgozó

5. lecke

Beküldendő feladat I.

15 óra

beküldendő

6. lecke

A világgazdaság gyorsító sávjában: Délkelet-Ázsia

5 óra

feldolgozó

7. lecke

A nagy kérdőjel: LatinAmerika

5 óra

feldolgozó

8. lecke

Kiutak és gazdaságpolitikák: importhelyettesítés, exportösztönzés

4 óra

feldolgozó

9. lecke

Beküldendő feladat II.

15 óra

beküldendő

10. lecke

Közép-Kelet Európa: Magyarország a „létező szocializmus” rendszerében

5 óra

feldolgozó

11. lecke

Rendszerváltás és közeledés az Európai Unióhoz

4 óra

feldolgozó

12. lecke

A rendszerváltás világtörténelmi kontextusban

6 óra

feldolgozó

13. lecke

Társadalmi problémák és rendszerváltás

6 óra

feldolgozó

14. lecke

Összefoglaló feladatok

5 óra

önellenőrző

Időbeosztás (Mikor végzem el?)

Igyekeztünk minden fontosat leírni Önnek, amelyet szükségesnek tartottunk ahhoz, hogy segítsük önálló tanulását. Nincs más hátra, mint hogy készítse elő a tananyagot, vegyen elő egy jegyzetfüzetet – ehhez a feladatok megoldásánál lesz szüksége – és lásson neki az első lecke feldolgozásának! Jó tanulást kíván segítőtársa: Mészáros Ádám 10


Távoktatás

1. lecke Fejlődő országok a világgazdaságban – áttekintés Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés A félévi tanulmányaink első felében a világgazdaság azon országaival foglalkozunk, amelyeket összefoglaló névvel fejlődő országoknak nevezünk. Ezen országok gazdasági teljesítménye elmarad a fejlettebbekétől, s számos belső és külső problémával küzdenek. A fejlődő országok csoportja igen heterogén: ide tartozik Etiópia és Afganisztán éppúgy, mint a náluk jóval fejlettebb Törökország vagy éppen Argentína is. Az elkövetkező leckékben az egyes régiókkal és országokkal külön is foglalkozunk; az első lecke áttekintést adjon ezen országok általános jellemzőiről, az elmaradottság okairól. A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • • •

rávilágítani a fejlődő országok elnevezésének eredetére; felvázolni az elmaradottság történelmi okait, és a fejlődő országok helyzetét a világgazdaság egyes korszakaiban; elemezni a fejlődő országok gazdasági folyamatait a 20. század második felétől napjainkig; összehasonlítani a világgazdaság fejlődő és fejlett régióinak gazdasági növekedését és fejlettségét; meghatározni az elmaradottság belső és külső okait.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 165.-től a 182. oldalig tartó része. Biztosan csodálkozott már azon, miért nevezzük a fejlődő országokat fejlődő országoknak, hiszen nagy részük valójában nem is fejlődik. Olvassa el a 165. oldalt, és választ kap kérdésére!

Láthatta, hogy a fejlődő országok milyen sokfélék, ide tartoznak az újonnan iparosodott országok éppúgy, mint a legkevésbé fejlettek. Ennek a féloldalnyi ismeretnek a birtokában oldja meg a következő feladatot! 1. önellenőrző feladat

Mire utal a fejlődő ország és a harmadik világ kifejezés? A mi megoldásunkat a lecke végén találja, hasonlítsa össze az Önével. E rövid bemelegítés után ismerje meg a történelmi háttérről szóló részt. Fordítson figyelmet a táblázatban található folyamatokra, illetve különböztesse meg egymástól a korszakokat! 11


Távoktatás

Olvassa el a könyv a 166-167. oldalait (A neoliberális világrend születése alcímig)!

Majd oldja meg a következő két önellenőrző feladatot! 2. önellenőrző feladat

Döntse el, hogy az egyes megállapítások melyik régióra igazak? 1. Ennek a régiónak a legnagyobb a népessége. 2. Ebben a régióban a legkisebb a születéskor várható élettartam. 3. Ebben a régióban a legalacsonyabb gyermekhalandósági ráta. 4. Ebben a régióban a legmagasabb az írástudatlanok aránya a 15-24 évesek között. 5. Ebben a régióban a legmagasabb a HIV-fertőzöttek aránya a 15-24 évesek között.

3. önellenőrző feladat

Döntse el, melyik állítás igaz, melyik hamis! 1. A kialakuló gyarmati munkamegosztásban a gyarmati országok és a gyarmattartók egyenrangú félként vettek részt. 2. A szabadkereskedelem a 19. század második felében együtt járt a gyarmatok fellendülésével, mert így áruik vámok nélkül juthattak el a világ bármely tájára. 3. A 20. század első felében Latin-Amerika országai elzárkóztak. Ha megoldásai helyesek (a mienket a lecke végén találja), akkor haladjon tovább az ismeretszerzéssel. A tananyag következő egysége az eddigieknél sokkal részletesebben világít rá azokra a folyamatokra, amelyek a 20. században meghatározták az országok fejlődését. A gazdasági növekedésről szóló részben az egyes korszakokra, illetve régiókra fordítson figyelmet, hasonlítsa össze a fejlődő és a fejlett országok adatait! A nemzetközi kereskedelemben és a tőkeáramlásban játszott szerep, a nemzetközi segélyezés, a migráció, illetve a regionális integrációk meghatározó tényezői a fejlődő országok külső kapcsolatainak. Ezekről a funkcionális kérdésekről nemzetközi gazdaságtanban már sokat olvashatott; ha emlékei homályosak, javasoljuk: ismételje át az ott tanultakat. Lapozza fel a könyvben a 167. oldal aljától a 175. oldalig található részt.

Ha végzett az olvasással, oldja meg a következő feladatokat!

12


Távoktatás

4. önellenőrző kérdés

Döntse el, hogy az egyes megállapítások melyik régióra igazak? 1. Itt a legalacsonyabb ma az egy főre jutó GDP. 2. 1950-ben ez a régió volt a legkevésbé fejlett. 3. 1990-ről 2001-re ebben az országcsoportban csökkent az egy főre jutó GDP. 4. Az olajárrobbanás utáni időszakban ez a régió mutatta a legkisebb növekedést. 5. Ez a régió csökkentette hátrányát a fejlett országokhoz képest. Reméljük, hogy sikeresen vette ezt az akadályt is! 5. önellenőrző kérdés

Röviden válaszoljon a következő kérdésekre! Mely termékek esetében lehet a fejlődő országoknak komparatív előnye a fejlettekkel szemben? Miért? Miért volt korlátozott a GSP hatása? 6. önellenőrző kérdés

Válaszoljon a következő kérdésre! Miért jelent a brain drain problémát a fejlődő országok számára? Ezek a feladatok talán nem voltak olyan nehezek – azért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra a lecke végén! 7. önellenőrző kérdés

Sorolja fel azokat az okokat, amelyek a fejlődő országokban létrehozott korai integrációk viszonylagos sikertelenségéhez vezettek! Ha összehasonlította az Ön megoldását a miénkkel, akkor még egy feladat megoldására kérjük!

13


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi szavakkal a hiányos mondatokat! a) rugalmatlan b) internalista c) protekcionizmus d) külső e) feldolgozóipar f) társadalmi tőke

1. Az externalista szerzők a fejlődő országok elmaradottságának okait .......... tényezőkre vezették vissza. 2. Az önerőre támaszkodás legfőbb eszköze a hazai .......... kiépítése. 3. Az importhelyettesítő gazdaságpolitika kereskedelempolitikai vetülete a szigorú .......... volt. 4. A fejlődő országok kevéssé tudnak reagálni a nemzetközi kereskedelem és szakosodás kihívásaira, mivel az exportszerkezet alapvetően .......... . 5. Az internalista elmélet szerint az elmaradottság fontos oka a .......... hiánya. 6. A washingtoni konszenzus alapvetően .......... ihletésű.

Hasonlítsa össze a mi megoldásunkat az Önével! Reméljük, hogy sikerült minden szót a megfelelő mondatba illesztenie. A tankönyv következő három oldalán nemcsak a teljes fejezet legfontosabb gondolatainak kivonatát találja, hanem új információkat is. Különösen az 5. és a 6. táblázat trendjeire figyeljen! Olvassa el a 179-181. oldalon található összefoglalást!

Amennyiben úgy gondolja, hogy készen áll egy átfogó önellenőrzésre, oldja meg a következő feladatot!

14


Távoktatás


Döntse el az alábbi mondatokról, hogy a) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között ok-okozati összefüggés van; b) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között ok-okozati összefüggés nincs; c) az első állítás igaz, a második állítás hamis; d) az első állítás hamis, a második állítás igaz;

1. A fejlődő országok a 19. században váltak függetlenné, hiszen a szabadkereskedelem kialakítása egyúttal független és önálló gazdaságpolitikát is jelentett. 2. Az externalista elmélet a fejlődő országok elmaradottságát külső körülményekre vezeti vissza, hiszen a szellemi tőke hiánya az elmaradottság egyik legfontosabb oka. 3. India textilipara a 19. században tönkrement, mert a szabadkereskedelem révén az olcsó brit áruk beáramlottak a piacra.

e) mindkét állítás hamis.

4. A világgazdaság legfejletlenebb része Fekete-Afrika, hiszen itt több mint 100 évvel tovább tartott a gyarmati uralom, mint a többi fejlődő országban. Ugye, az utolsó ellenőrzés sem maradt el!

Befejezés Miután minden feladatot – bizonyára – sikeresen megoldott, jegyezze meg az itt tanultakat: az egyes országok és régiók elemzésénél a fejlődő országok történelmi hátterére, elmaradottságuk külső és belső okainak ismeretére mindenképpen szükség lesz! A második leckében Közel-Kelet és Észak-Afrika fejlődésének lehetőségeivel fogunk foglalkozni.

15


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha tartalmazza az alábbiakat: A fejlődő ország kifejezés arra utal, hogy ezen országoknak gyors fejlődésre lenne szükségük, elmaradottságuk leküzdéséhez. A harmadik világ elnevezés a hidegháború idejére nyúlik vissza, a kapitalista, illetve a szocialista tábortól való megkülönböztetésre szolgált. 2. megoldás 1. Ennek a régiónak a legnagyobb a népessége: Kelet-Ázsia. 2. Ebben a régióban a legkisebb a születéskor várható élettartam: Fekete-Afrika. 3. Ebben a régióban a legalacsonyabb gyermekhalandósági ráta: Latin-Amerika. 4. Ebben a régióban a legmagasabb az írástudatlanok aránya a 15-24 évesek között: DélÁzsia. 5. Ebben a régióban a legmagasabb a HIV-fertőzöttek aránya a 15-24 évesek között: FeketeAfrika. 3. megoldás 1. hamis, hiszen a kialakuló gyarmati munkamegosztásban a gyarmati országok alárendelt félként, nyersanyag-termelőként vettek részt. 2. hamis, mert a szabadkereskedelem a 19. század második felében nem járt együtt a gyarmatok fellendülésével, s a gyarmatok árui is csupán az egyes gyarmatbirodalmokon belül áramlottak szabadon. 3. igaz, mert a 20. század első felében Latin-Amerika országai (a világháború, a gazdasági világválság, illetve a fejlett országok elzárkózó politikája miatt) védekező politikát folytattak. 4. megoldás 1. Itt a legalacsonyabb ma az egy főre jutó GDP: Afrika 2. 1950-ben ez a régió volt a legkevésbé fejlett: Ázsia (Japán nélkül) 3. 1990-ről 2001-re ebben az országcsoportban csökkent az egy főre jutó GDP: a volt Szovjetunió tagországai. 4. Az olajárrobbanás utáni időszakban ez a régió mutatta a legkisebb növekedést: Afrika 5. Ez a régió csökkentette hátrányát a fejlett országokhoz képest: Ázsia (Japán nélkül). 5. megoldása akkor helyes, ha a következőket tartalmazza: A fejlődő országoknak általában a munkaerő-igényes ágazatokban van előnyük, hiszen viszonylag olcsó a munkaerő. Számos fejlődő ország, amely ásványkincsekkel és a mezőgazdaság számára kedvező adottságokkal rendelkezik, ezen ágazatokban szintén előnyt élvez. A GSP hatása azért volt korlátozott, mert a fenti termékek nagy részét kivonták a GSP hatálya alól. 6. megoldása akkor helyes, ha a következőket tartalmazza: A magas szakképzettséggel rendelkezők, különösen, ha külföldön tanulnak, nem fogják otthon kamatoztatni tudásukat, elszívja őket a fejlett országok munkaerőpiaca. 7. megoldása akkor helyes, ha felsorolta az alábbiakat: fejlettségbeli különbségek, intra-indusztriális kereskedelem nehézségei, fejlett technológia forrása az integráción belül nem állt rendelkezésre, politikai bizalmatlanság és konfliktusok.

16


Távoktatás

8. megoldás 1. - d); 2. - e); 3. - c); 4. - a); 5. - f); 6. - b), mert: 1. Az externalista szerzők a fejlődő országok elmaradottságának okait külső tényezőkre vezették vissza. 2. Az önerőre támaszkodás legfőbb eszköze a hazai feldolgozóipar kiépítése. 3. Az importhelyettesítő gazdaságpolitika kereskedelempolitikai vetülete a szigorú protekcionizmus volt. 4. A fejlődő országok kevéssé tudnak reagálni a nemzetközi kereskedelem és szakosodás kihívásaira, mivel az exportszerkezet alapvetően rugalmatlan. 5. Az internalista elmélet szerint az elmaradottság fontos oka a társadalmi tőke hiánya. 6. A washingtoni konszenzus alapvetően internalista ihletésű. 9. megoldás 1. - e); 2. - b); 3. - a); 4. - c), mert: 1. A fejlődő országoknak csak egy része vált függetlenné a 19. században, nagy részük csak a 2. világháború után, s a gyarmati szabadkereskedelemnek semmi köze az önálló gazdaságpolitikához. 2. Az externalista elmélet a fejlődő országok elmaradottságát valóban a külső körülményekre vezeti vissza, s a szellemi tőke hiánya az elmaradottságnak az egyik legfontosabb, de belső oka, így a kettő közt nincs összefüggés. 3. India textilipara a 19. században valóban tönkrement, és ennek oka, hogy a szabadkereskedelem révén az olcsó brit áruk beáramlottak a piacra. 4. Igaz, hogy a világgazdaság legfejletlenebb része Fekete-Afrika, de a legtöbb fejlődő ország a második világháború után vált függetlenné.

17


Távoktatás

2. lecke Közel-Kelet és Észak-Afrika fejlődésének lehetőségei Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Bár a Közel-Kelet és Észak-Afrika jelen útmutató írójának kedvenc régiói közé tartozik, megígérhetjük, hogy ismételten rövidek leszünk és lényegretörőek. Az Európához legközelebb eső fejlődő országok fenti csoportja gazdasági fejlettség, világgazdasági szerep szempontjából nem tekinthető egységesnek, a fejezet célja azonban a közös jellemvonások megragadása, illetve a térség gazdasági fejlődésének elemzése. A feldolgozása során támaszkodunk az előző leckében megtanultakra, hogy Ön megértse a régió fejlődését meghatározó tényezőket, trendeket. A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

meghatározni a régió földrajzi és kulturális határait, jellemzőit; áttekinteni a régió fejlődésének történelmi hátterét; elemezni a főbb gazdasági szektorok fejlődési potenciálját; összehasonlítani a térség fontosabb regionális együttműködéseit és azok sikereinek, illetve kudarcainak okait.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 242-252. oldala. Az első egység elhelyezi a Közel-Keletet és Észak-Afrikát a többi térséghez viszonyítva, megmagyarázza, miért szerencsés ezeket az országokat együtt tárgyalni. Ügyeljen azonban az egyes országok közötti különbségekre! Ezt követően rövid vázlatot olvashat a régió történelmi múltjáról, illetve az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődésének fordulópontjairól, korlátairól. Olvassa el a tankönyv 242-247. oldalig tartó részét!

Ugye, Ön is érdekesnek találta a leírtakat? Kérjük, oldja meg a következő két feladatot! Akkor se ugorjon át az Indiáról szóló részre, ha nem találta izgalmasnak a témakört. Ebben az esetben a vizsgára való sikeres felkészülés érdekében végezze el az önellenőrzést!

18


Távoktatás


Válassza ki az egyetlen jó megoldást! 1. Siíták különösen nagy számban élnek: a) Szaúd-Arábiában b) Marokkóban c) Izraelben d) Kuvaitban e) Iránban 2. Az arab szocializmus eszméjének legfőbb támogatója volt: a) Mohamed b) Timur Lenk c) Nasszer d) Khomeini Ajatollah e) George Bush 3. Ez az ország nem rendelkezik számottevő olajkinccsel: a) Szaúd-Arábia b) Líbia c) Kuvait d) Bahrein e) Izrael Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki a következő mondatokat a „nő”, „csökken”, vagy az „alacsony”, „magas” szavakkal, illetve azok toldalékolt alakjaival! 1. Az olajár csökkenésének hatására a térség legtöbb országában a jövedelmek ........... 2. 1970 óta a térség lakosságának száma ugrásszerűen ........... 3. A térségben a megtakarítások hagyományosan .......... szintűek. 4. A kőolaj világpiaci ára a ’70-es években ugrásszerűen majd a ’80-as évek második felében erőteljesen .......... kezdett. 5. A munkaerő költsége Egyiptomban jóval .........., mint Indiában vagy Kínában. Ugye, nem is volt olyan nehéz? Ha válaszai jók, lépjünk tovább és elemezzük a térség országainak gazdaságát, nézzük meg részletesen, hogy az egyes szektoroknak milyen fejlődési lehetőségei vannak. Ugye, emlékszik még a nemzetközi gazdaságtanból a WTO-ról 19


Távoktatás

tanultakra, a Nemzetközi Textilegyezményre, a GATS-ra, illetve a nemzetközi kereskedelem szabályozására? Ne feledje, hogy az elemzett szektorok fejlődésének lehetőségeit nem csupán az országok adottságai befolyásolják, hanem a nemzetközi környezet, intézmény- és szabályrendszer is hatást gyakorol rá! Olvassa tehát el a 247-250. oldalig tartó részt!

Amennyiben érti, hogy milyen problémákkal küszködnek az egyes szektorok, akkor könnyen meg fogja oldani a következő feladatokat. 3. önellenőrző feladat

Mely állításokat tartja igaznak, s melyeket hamisnak? 1. A közel-keleti országok vegyipara elsősorban a petrokémiára, illetve a műtrágyagyártásra épül. 2. Az országok legfontosabb mezőgazdasági exportcikke a sertéshús. 3. A ruházati és textilipari kvótarendszer 2005-ös eltörlésével az arab országok világpiaci részesedése hatalmas növekedésnek indult. 4. A turizmus különösen Algéria, Líbia, Jemen és Irak számára fontos bevételi forrás. 5. A térség országai elzárkóztak a strukturális reformok elől, mert csak így látják biztosítva függetlenségüket. 4. önellenőrző feladat

Véleménye szerint hosszabb távon lehetséges-e, hogy a közel-keleti régió a világ feldolgozóipari központjává, a világ műhelyévé váljon, akár külföldi működőtőkeberuházások segítségével, akár a hazai ipar kiépítésével? Válaszát indokolja! Ugye, most sem maradt el válasza, s a miénk egybevetése? Már nincs sok hátra, hogy a közel-keletinél is forróbb égövre kerüljünk. Olvassa el a regionális integrációkról szóló, a 251-252. oldalakon található részt!

A két, teljesen eltérő integráció, illetve az EU-val való szorosabb együttműködés rövid elemzése nem okozhat Önnek gondot. Oldja meg a következő feladatot.

20


Távoktatás


Rendelje a megfelelő jellemzőket az alábbi integrációkhoz! 1. GCC 2. ACM

a) Az EU által támogatott, szabadkereskedelemre is vonatkozó megállapodás;

3. Euro-Mediterrán Partnerség.

b) Tagjai gazdag öböl-menti országok; c) Céljuk a monetáris unió megteremtése; d) Jordánia, Szíria, Egyiptom és Irak alapították; e) 1965-ben jött létre; f) Az EU anyagi támogatást is nyújt a tagoknak.

Keresse meg a mi megoldásunkat a lecke végén. Bizonyára sikerültek a válaszai! Megerősítésként oldja még meg összefoglaló jellegű feladatunkat, melynek típusa közös kedvencünk: a relációanalízis!

21


Távoktatás


Döntse el az alábbi mondatokról, hogy a) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között ok-okozati összefüggés van; b) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között ok-okozati összefüggés nincs;

1. Az Arab Közös Piac rendkívül sikeres és mély együttműködés, mert a Nemzetközi Textilegyezmény életbe lépése után a térség országai rá voltak utalva a szektorális együttműködésre, és a valódi szabadkereskedelem kialakítására. 2. Az Euro-Mediterrán partnerség programja célul tűzte ki a monetáris integráció kiterjesztését a fejlettebb nem EU-tag országokra: az EU-nak is érdeke a térség anyagi támogatása és fejlesztése – a térség politikai biztonsága és a nagyobb piac miatt.

c) az első állítás igaz, a második állítás hamis; d) az első állítás hamis, a második állítás igaz; e) mindkét állítás hamis.

3. A közel-keleti országok nagy része jelentős mértékben függ az energiahordozók exportjától, mert a világ kőolaj- és földgáztartalékainak jelentős részével ők rendelkeznek, s a gazdaság diverzifikációját célzó strukturális reformok nagyon lassan haladnak előre. 4. A Timur Lenk alapította Oszmán Birodalom évszázadokig meghatározó ereje volt a térségnek, azonban a birodalom az arab törzsek önállósodási törekvései miatt darabjaira hullott. 5. Egyiptom és Jordánia jelentős bevételekre tesz szert a Szuezi csatorna üzemeltetéséből, mert az említett vízi út még ma is jelentős szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben. Ha az Ön megoldása egybeesett a miénkkel, akkor most már elmondhatja magáról, hogy eligazodik a régió fejlődését meghatározó tényezők és trendek között.

Befejezés Gratulálunk, befejezte a második leckét! Evezzünk még melegebb vizekre, s vizsgáljuk meg Fekete-Afrika gazdaságát! Ez lesz következő leckénk témája.

22


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. - e); 2. - c); 3. - e), mert siíták Iránban élnek különösen nagy számban; az arab szocializmus eszméjének legfőbb támogatója Nasszer volt; Izrael nem rendelkezik számottevő olajkinccsel. 2. megoldás 1. Az olajár csökkenésének hatására a térség legtöbb országában a jövedelmek csökkentek. 2. 1970 óta a térség lakosságának száma ugrásszerűen megnőtt. 3. A térségben a megtakarítások hagyományosan alacsony szintűek. 4. A kőolaj világpiaci ára a ’70-es években ugrásszerűen megnőtt, majd a ’80-as évek második felében erőteljesen csökkenni kezdett. 5. A munkaerő költsége Egyiptomban jóval magasabb, mint Indiában vagy Kínában. 3. megoldás 1. igaz, mert a közel-keleti országok vegyipara valóban elsősorban a petrokémiára, illetve a műtrágyagyártásra épül; 2. hamis, mert az országok legfontosabb mezőgazdasági exportcikke gyümölcs, a sertéshús az iszlám tilalma miatt nem játszik jelentős szerepet; 3. hamis, mert bár a ruházati és textilipari kvótarendszert 2005-ben valóban eltörölték, az arab országok világpiaci részesedése a délkelet-ázsiai expanzió miatt nem indulhatott növekedésnek; 4. hamis, mert a turizmus Algériában, Líbiában, Jemenben és Irakban nem jelentős, szemben például Egyiptommal, Izraellel, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával; 5. hamis, mert a térség országainak egy része nem zárkózott el a strukturális reformok elől, s a függetlenséghez ehhez nem sok köze van. 4. megoldás: a válasz inkább nem. Bár minden ésszerű válasz és magyarázat elfogadható. A „nem” legfontosabb okai: egyoldalú szénhidrogén-függőség és egyoldalú gazdasági szerkezet, magas munkabérek, ipari tradíció hiánya, szakképzett munkaerő hiánya, bürokratikus akadályok. 5. megoldás: 1. - b), c); 2. - d), e); 3. - a), f), mert GCC: tagjai gazdag öböl-menti országok, céljuk a monetáris unió megteremtése; ACM: Jordánia, Szíria, Egyiptom és Irak alapították, 1965-ben jött létre; Euro-Mediterrán Partnerség: az EU által támogatott szabadkereskedelemre is vonatkozó megállapodás, az EU anyagi támogatást is nyújt a tagoknak. 6. megoldás 1. - e); 2. - d); 3. - a); 4. - e); 5. - d), mert: 1. Az Arab Közös Piac nem sikeres és mély együttműködés, s a Nemzetközi Textilegyezmény életbe lépése után a térség országai nem alakítottak ki szabadkereskedelmet, a szektorális együttműködés sem az integráció erőssége. 2. Az Euro-Mediterrán partnerség programjának nem célja a monetáris integráció kiterjesztése, bár igaz, hogy az EU-nak is érdeke a térség anyagi támogatása és fejlesztése a térség politikai biztonsága, valamint a nagyobb piac miatt. 3. A közel-keleti országok nagy része jelentős mértékben függ az energiahordozók exportjától, hiszen a világ kőolaj- és földgáztartalékainak nagy részével ők rendelkeznek, s a gazdaság diverzifikációját célzó strukturális reformok nagyon lassan haladnak előre. 4. Nem Timur Lenk mongol vezér alapította az Oszmán Birodalmat, az a birodalom belső gyengesége, illetve a nyugati hatalmak hódításai miatt hullott szét. 5. Csak Egyiptom tesz szert jelentős bevételekre a Szuezi csatorna üzemeltetéséből, s igaz, hogy az említett vízi út még ma is jelentős szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben.

23


Távoktatás

3. lecke A világgazdaság perifériáján: Fekete-Afrika Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Afrika északi részét a Közel-Kelettel együtt tárgyaltuk, s Fekete-Afrikára külön fejezetet szánunk. Történelmileg, kulturálisan, s főként gazdasági szempontból a világgazdaság legsanyarúbb helyzetben levő régiójának – véleményünk szerint – nagy figyelmet kell szentelni. A régió világgazdasági jelentősége soha nem volt nagy, az utóbbi évtizedekben pedig ez is csökkent; kevés ország tudott valódi fejlődést felmutatni. Hogyan lehetséges, hogy ebben az ásványkincsekben igen gazdag régióban találhatók a világ legelmaradottabb országai? Erre a kérdésre keressük a választ. A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

áttekinteni a régió fejlődésének történelmi hátterét; elemezni a főbb gazdasági szektorok fejlődési potenciálját, illetve a fejlődés gátjait; megkülönböztetni a régión belüli országokat gazdasági adottságaik alapján; felsorolni a térség fontosabb regionális együttműködéseit, azok jellemzőit

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 252-265. oldalig tartó része. Fekete-Afrika, vagy más néven Szaharán-túli Afrika elmaradottsága részben történelmi okokra vezethető vissza. A gyarmati kifosztás és rabszolga-kereskedelem korszakát a klasszikus gyarmatosítás követte. Ennek ellenére az 1960-as években Dél-Ázsiánál jobb feltételekkel indult a világgazdasági versenyben, azonban a függetlenné váló régiónak számos problémával kellett megküzdenie. A gazdasági fejlődés még ezek után is számos problémába ütközött, s a ’90-es évek sem éppen a sikertörténet csúcsa. Olvassa el a tankönyv 252-256. oldalig tartó részét!

Ezt követően oldja meg a következő két feladatot!

24


Távoktatás


Válassza ki az egyetlen jó megoldást! 1. Fekete-Afrika a) ásványkincsekben szegény; b) legfejlettebb országa Malaysia; c) lakosságának egy része rabszolgasorba került; d) a 19. század végén vált függetlenné; e) világkereskedelmi részaránya 10% feletti. 2. Az olajár emelkedéséből jelentős bevételre tett szert: a) Nigéria, b) Dél-Afrika, c) Botswana, d) Etiópia, e) Csád. 3. Jövedelme jelentős részben nem külföldön dolgozó vendégmunkásoktól származik: a) Dél-Afrika, b) Malawi, c) Botswana, d) Lesotho, e) Szváziföld. Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Reméljük, hogy Ön is ugyanazokat országokat választotta, mint mi!

25


Távoktatás


A nemzeti jövedelem és áruszerkezet alapján az országokat négy csoportba sorolhatjuk. Kérjük, válassza ki az egyes csoportok jellemzőit! Ezeket (kifejező és pontos elnevezésük nem lévén) a tankönyv által említett országokkal jellemezzük. Csoportok

Jellemzők

1. ebbe Etiópia, Csád, Mali tartozik;

a) Jövedelmük jelentős részét a külföldön dolgozó vendégmunkások termelik ki;

2. ebbe többek között Uganda, Elefántcsontpart, Ghána tartozik;

b) A gyarmatosítók itt nem telepedtek le;

3. ebbe például Zaire, Sierra Leone, Nigéria, Niger, Dél-Afrika tartozik;

c) Ásványkincsekben gazdagok; d) Jelentős a külföldi tőke a kitermelőiparban;

4. ebbe Malawi, Szváziföld, Botswana, Lesotho tartozik.

e) A régi termelési módok megmaradtak; f) Kedvező természeti feltételek néhány mezőgazdasági cikk termeléséhez.

Ha válaszai jók (miért is ne lennének azok, hiszen Ön már rutinos versenyző), lépjünk tovább, és elemezzük a térség országainak gazdaságát. Nézzük meg részletesen, hogy az egyes szektoroknak milyen fejlődési lehetőségei vannak, melyek a fejlődés gátjai, s milyen integrációk alakultak a térségben! Lapozza tehát fel a tankönyv 257-261. oldalig tartó részét!

Az olvasottakból kiderült, hogy milyen problémákkal küszködnek az egyes szektorok, melyek a fejlődés legfontosabb külső és belső akadályai. Figyelmes tanulást követően könnyen fogja megoldani az alábbi feladatokat! 3. önellenőrző feladat

Mely állításokat tartja igaznak, s melyeket hamisnak? 1. A SACU a világgazdaság egyik legrégibb integrációja. 2. A COMESA vezető ereje a térség legfejlettebb és legnagyobb országa a Dél-Afrikai Köztársaság. 3. Az afrikai térség integrációi közül egyikben sincs szó a monetáris unió létrehozásáról. 4. Dél-Afrika valutája a tugrik. 5. Az ECOWAS Nyugat-Afrika jelentős integrációja, amelynek célja a közös piac kialakítása.

26


Távoktatás


Egészítse ki a következő mondatokat a „nő”, „csökken”, vagy az „alacsony”, „magas” szavakkal, illetve azok toldalékolt alakjaival! 1. Afrika részesedése a világ mezőgazdasági exportjából az utóbbi években jelentősen ........... 2. A megtakarítási ráta hagyományosan nagyon ........... 3. Afrikában a munkaerőköltségek viszonylag ........... 4. A földrajzi viszonyokból adódóan az infrastruktúra kiépítésének költségei ........... 5. Egyre .......... az elsivatagosodott területek aránya. 6. A népességnövekedés üteme a régióban igen ........... 7. A földrész technológiai lemaradása a világgazdaság centrumához képest egyre ........... 8. A turizmusból származó jövedelmek az utóbbi években ........... Keresse meg a mi megoldásunkat a lecke végén. Egyetért vele? Akkor jó! Lapozza fel a tankönyv 261-164. oldalig tartó részét!

Olvassa el az összefoglalót és tekintse át az eddigi közgazdasági összefüggéseket bemutató táblázatokat is. Gondolja végig az adatok alapján a tanultakat. A következő összefoglaló feladat, amely természetesen relációanalízis, az eddigieknél kicsit átfogóbb látásmódot kíván. Használhatja közben a táblázatot, de a szöveges részhez ne térjen ismét vissza! Célunk, hogy Ön értő szemmel tanulmányozza a táblázatokat, és megértse az összefüggéseket: Lássuk hát!

27


Távoktatás



1. Az 1. táblázatban elemzett országok közül Angolában a legmagasabb az 1. termék részesedése az exportbevételekből, ezért a kőolaj világpiaci árának ingadozása mindenképpen jótékonyan hat az ország gazdaságára. 2. Madagaszkár viszonylag diverzifikált exportstrukturával rendelkezik, mert szomszédja, Etiópia jelentős beruházó az országban.

c) az első állítás igaz, a második állítás hamis; d) az első állítás hamis, a második állítás igaz;

3. A botswanai kakaó világhírű, mert az ország adottságai kedvezőek a mezőgazdasági termeléshez.


4. Afrika legnépesebb országa Nigéria, hiszen a nagy kőolajbevételből afrikai átlagot tekintve is magas az egészségügy színvonala, jelentősen növelve ezzel a születéskor várható átlagos élettartamot. 5. Fekete-Afrikában kisebb a vezetékes ivóvízhez jutók aránya, mint a közel-keleti, észak-afrikai térségben, mert itt minden országban kevesebb csapadék esik, mint az előző csoport országaiban. Amennyiben az Ön megoldása egybeesett a miénkkel (tudja, azt a lecke végén találja!), akkor elmondhatja magáról, érti Afrika elmaradottságának történelmi, külső és belső okait.

Befejezés A legnehezebb sorsú régión már túl vagyunk, de azért a többi régió és ország elemzése sem lesz könnyebb! Pihenjen egyet, mielőtt ismét útnak indulunk! Az úti cél ez alkalommal India lesz.

28


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. - c); 2. - a); 3. - a), mert Fekete-Afrikát az jellemzi, hogy lakosságának egy része rabszolgasorba került; Nigéria tett szert jelentős bevételre az olajár emelkedéséből; Dél-Afrika jövedelme jelentős részben nem külföldön dolgozó vendégmunkásoktól származik. 2. megoldás: 1. - b), e); 2. - f); 3. - c), d); 4. - a), mert az 1. csoport (Etiópia, Csád, Mali) jellemzői: gyarmatosítók itt nem telepedtek le, a régi termelési módok megmaradtak; a 2. csoport (Uganda, Elefántcsontpart, Ghána) jellemzője: kedvező természeti feltételek néhány mezőgazdasági cikk termeléséhez; a 3. csoport (Zaire, Sierra Leone, Nigéria, Niger, Dél-Afrika) jellemzői: ásványkincsekben gazdagok, jelentős a külföldi tőke a kitermelőiparban; a 4. csoport (Malawi, Szfáziföld, Botswana, Lesotho) jellemzője: jövedelmük jelentős részét a külföldön dolgozó vendégmunkások termelik ki. 3. megoldás 1. igaz, mert az 1889-ben alakult SACU a világgazdaság egyik legrégibb integrációja; 2. hamis, mert a COMESA-'nak nem is tagja Dél-Afrika; 3. hamis, mert az afrikai térség integrációi közül többen is (például SACU, COMESA) monetáris integrációt terveznek, illetve jelenleg is létezik monetáris politikai együttműködés; 4. hamis, mert Dél-Afrika valutája a rand; 5. igaz, mert az ECOWAS valóban Nyugat-Afrika jelentős integrációja, s célja a közös piac kialakítása. 4. megoldás 1. Afrika részesedése a világ mezőgazdasági exportjából az utóbbi években jelentősen csökkent. 2. A megtakarítási ráta hagyományosan nagyon alacsony. 3. Afrikában a munkaerőköltségek viszonylag magasak. 4. A földrajzi viszonyokból adódóan az infrastruktúra kiépítésének költségei magasak. 5. Egyre nő az elsivatagosodott területek aránya. 6. A népességnövekedés üteme a régióban igen magas. 7. A földrész technológiai lemaradása a világgazdaság centrumához képest egyre nagyobb. 8. A turizmusból származó jövedelmek az utóbbi években nőttek. 5. megoldás 1. - c); 2. - c); 3. - e); 4. - c); 5. - e), mert: 1. Az 1. táblázatban elemzett országok közül valóban Angolában a legmagasabb az 1. termék részesedése az exportbevételekből, de a kőolaj (és miként láttuk, a nyersanyagok) világpiaci árának ingadozása nem hat feltétlenül jótékonyan az ország gazdaságára, hiszen az ár éppen csökkenhet is. 2. Madagaszkár valóban diverzifikált exportstruktúrával rendelkezik, de nem szomszédja Etiópia, s ha figyelmesen olvasott, Mauritius a jelentős beruházó az országban. 3. A botswanai kakaó nem világhírű, exportja nagy része gyémánt, illetve mert az ország adottságai nem kedvezőek a mezőgazdasági termeléshez. 4. Afrika legnépesebb országa valóban Nigéria, de a nagy kőolajbevételből nem sok csorog az egészségügybe, hiszen a születéskor várható élettartam igen alacsony. 5. Fekete-Afrikában valóban kisebb a vezetékes ivóvízhez jutók aránya, mint a közel-keleti, észak-afrikai térségben, de nem minden országban esik kevesebb csapadék, gondoljon csak az egyenlítői éghajlatra.

29


Távoktatás

4. lecke India, az ellentétek országa Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés India egy egész kontinens, a Föld második legnépesebb országa, az egyik legrégebbi civilizáció, népek és vallások kavalkádja. India volt feudálisan széttagolt, volt gyarmat, ma atom-, és szoftverhatalom. Egy főre eső GDP-je nem éri el a jordániai harmadát, s hatvanadrésze az USA-énak. Sokak szerint az utóbbi időkben fokozatos nyitást megvalósító, nagy növekedést felmutató ország a 21. század meghatározó gazdasága lehet. Lássuk, igazuk van-e! A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

felvázolni India történetének főbb szakaszait; összefoglalni az 1991 óta végbement reformlépéseket és azok hatásait; elemezni India világgazdasági pozícióját, annak változását; értékelni India IT-forradalomban játszott szerepét.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 183-200. oldalig tartó része. India sokáig nem állt a közgazdasági gondolkodás középpontjában, az utóbbi időben – főként az ország aktuális gazdasági eredményei – nagy érdeklődést váltottak ki. Az indiai gazdaság jelenlegi helyzetének megértéséhez azonban a szokásosnál valamivel hosszabb történeti bevezető szükséges. Lapozza fel a tananyag 183-190. oldalig tartó részét!

Az olvasás végeztével 3 feladat megoldására kérjük.

30


Távoktatás


Rendelje a tulajdonnevekhez a hozzájuk tartozó meghatározásokat! 1. Bangladesh 2. Nehru

a) India mint gyarmat természeti kincseinek kiaknázására létrejött gyarmati társaság;

3. Bihar

b) óriásfolyam;

4. Gangesz

c) India egyik szegény tartománya;

5. Brit Kelet-Indiai Társaság

d) vitatott hovatartozású tartomány India és Pakisztán határán;

6. Kasmír 7. Radzsiv Gandhi

e) az egykori Kelet-Pakisztán; f) Mahatma Gandhi unokája, miniszterelnök; g) 1948 és 1964 között miniszterelnök.

Ezt a feladatot talán nem tartotta túl nehéznek. Összehasonlította az Ön megoldását a miénkkel (tudja – a lecke végén)? Ezután folytassa ismereteinek tesztelését! 2. önellenőrző feladat

Döntse el, melyik állítás igaz, melyik hamis! 1. India ma a Föld legnépesebb országa, lehagyta Kínát is. 2. India az angol gyarmatosítás előtt falusi jellegű volt. 3. Az angol gyarmatosítással a kézműipar és a gyáripar hatalmas fejlődésnek indult. 4. Az infrastruktúra fejlesztésére a gyarmati korban többet fordítottak, mint 1947 után. 5. Pakisztán lakossága főként muzulmán. 6. A függetlenség kivívása után India exportösztönző gazdaságpolitikát folytatott.


Sorolja fel az indiai állam három ideológiai alappillérét! Ha mindhárom feladatot megoldotta, és jól oldotta meg, akkor foglalkozzunk a mai helyzettel! 1991 óta lényeges változások mentek végbe az indiai gazdaságban, s mindezek következménye egy erősebb, növekvő, egyre jelentősebb világgazdasági szerepre törő India, amely azonban számtalan strukturális gazdasági problémával küzd. Olvassa el a tankönyv a 190-196. oldalig tartó részét.

Ha végzett, kérjük, oldja meg a következő feladatot!

31


Távoktatás


Egészítse ki a hiányos mondatokat a következő jelzőkkel: a) tradicionális; b) korrupt;

1. India a ’90-es években részben felhagyott a .......... tervezés gyakorlatával.

c) textil- és bőripari;

2. A központi bürokrácia viszonylag ...........

d) többségi;

3. A ’90-es évek második felében a .......... rúpia rontotta az export jövedelmezőségét.

e) szocialista; f) túlértékelt; g) deficites; h) számítógépes.

4. A .......... szektorok az ország nemzeti jövedelmének több mint felét adják 5. A bankszektorban ma már lehetséges a .......... külföldi tulajdon. 6. A költségvetés az ezredforduló előtt .......... volt, s számos életszínvonalat javító intézkedésre elegendő központi forrás. 7. India fő exportcikkei a .......... termékek, exportjának fontos elemét a .......... szolgáltatások alkotják.

Most már majdnem mindent tud India gazdaságáról, amit tudni érdemes. Majdnem mindent, kivéve talán a legérdekesebb kérdést. Miközben India lakosságának több mint fele a mezőgazdaságból él, India egyben nagyhatalom az információs technológiai forradalomban is. Hogyan lehetséges ez? Kérjük, hogy olvassa el tankönyvből a 196-198. oldal közötti részt!

Ezek után nem lesz túl nehéz megoldania a következő feladatot. 5. önellenőrző feladat

Sorolja fel, milyen külső és milyen belső tényezők teszik lehetővé, hogy India ITnagyhatalommá váljon! Bízunk benne, hogy jól oldotta meg ezt a feladatot is. Azért nem árt egy pillantást vetnie a mi válaszunkra a lecke végén. Ugye, megszerette Indiát is? Tanulmányozza a 199. oldalon található kitekintést!

Gondolja végig az eddig tanultakat, majd a már jól ismert relációanalízis segítségével ellenőrizze tudását!

32


Távoktatás



1. India még ma is mezőgazdasági ország, mert az oktatási rendszer gyengesége nem teszi lehetővé komoly szakemberréteg kialakulását. 2. Az IT-szektor fejlettsége részben az ázsiai térség technológiai nagyhatalmának, Japánnak köszönhető, mert ők támogatják leginkább az ázsiai országok elzárkózó politikáját. 3. Gandhi a Brit Kelet-Indiai társaság élén nagyszabású infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre, hiszen modern infrastruktúra nélkül a kontinensnyi ország soha nem zárkózik fel a fejlettebb gazdaságokhoz.


4. 1991-ben rendkívül gyors gazdasági rendszerváltás ment végbe, mert a Lal Bahadur Sasztri vezette kormány elsődleges célja a külföldi működőtőke vonzása volt. 5. Az indiai állami ideológia a huszadik század második felében erősen épített az elzárkózásra és a piaccal való ellenszenvre, mert egy kevésbé fejlett ország számára a világpiac és a külföldi tőke számos veszélyt is rejthet. No, ha sikerült kiszűrnie az útmutató szerzőjének őrült agyszüleményeit az igaz állítások közül, akkor gratulálunk!

Befejezés Megismerte India sajátos történelmi örökségét, az 1991-ben kezdődött reformfolyamat lépéseit, eredményeit és hátulütőit. Külön foglalkoztunk a szoftveriparral, amely India felemelkedésének, ha nem is záloga, mindenképpen jele lehet. Mielőtt továbblépne, igyon meg egy indiai teát! A következő lecke keretén belül ugyanis az első beküldendő feladatot fogja elkészíteni, melynek témája India és Kína lesz. Jó munkát kívánunk!

33


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. - e); 2. - g); 3. - c); 4 - b); 5. - a); 6. - d); 7. - f), mert Bangladesh az egykori Kelet-Pakisztán; Nehru 1948 és 1964 között volt miniszterelnök; Bihar India egyik szegény tartománya; a Gangesz az óriásfolyam; a Brit Kelet-Indiai Társaság India természeti kincseinek kiaknázására létrejött gyarmati társaság; Kasmír a vitatott hovatartozású tartomány India és Pakisztán határán; Radzsiv Gandhi Mahatma Gandhi unokája, miniszterelnök. 2. megoldás 1. hamis, mert Föld legnépesebb országa még ma is Kína. 2. igaz, India az angol gyarmatosítás előtt valóban falusi jellegű volt. 3. hamis, mert az angol gyarmatosítással a kézműipar átalakulását hatalmas fejlődésnek nem lehet nevezni. 4. hamis, mert az infrastruktúra fejlesztésére a gyarmati korban a nemzeti jövedelem 1-2%-át fordítottak, 1947 után több mint 6%-ot. 5. igaz, Pakisztán lakossága főként muzulmán, ez volt a különválás egyik oka. 6. hamis, mert a függetlenség kivívása után India importhelyettesítő gazdaságpolitikát folytatott. 3. megoldása akkor helyes, ha az alábbiakat sorolta fel: befelé fordulás, szocialista elkötelezettség, ellenszenv a piaccal szemben; 4. megoldás: 1. - e); 2. - b); 3. - f); 4. - a); 5. - d); 6. - g); 7. - c), h). 1. India a ’90-es évekbe részben felhagyott a szocialista tervezés gyakorlatával. 2. A központi bürokrácia viszonylag korrupt. 3. A ’90-es évek második felében a túlértékelt rúpia rontotta az export jövedelmezőségét. 4. A tradicionális szektorok az ország nemzeti jövedelmének több mint felét adják 5. A bankszektorban ma már lehetséges a többségi külföldi tulajdon. 6. A költségvetés az ezredforduló előtt deficites volt, s számos életszínvonalat javító intézkedésre elegendő központi forrás. 7. India fő exportcikkei a textil- és bőripari termékek, exportjának fontos elemét a számítógépes szolgáltatások alkotják. 5. megoldása akkor helyes, ha az alábbiakat sorolta fel: Belső: jól képzett, angolul beszélő, ugyanakkor olcsó munkaerő, műszaki és természettudományos oktatás magas színvonala; Külső: internet (gyors és olcsó telekommunikáció), időeltolódás. 6. megoldás 1. - c); 2. - e); 3. - c); 4. - e); 5. - a), mert: 1. Bár India még ma is mezőgazdasági ország, az oktatási rendszer nem gyenge, több területen számottevő szakemberréteg is kialakult. 2. Az IT-szektor fejlettsége legkevésbé Japánnak köszönhető, s nem is támogatják az ázsiai országok elzárkózó politikáját, mint már e tárgy előző félévében is volt szó róla. 3. Gandhi soha nem volt a Brit Kelet-Indiai társaság élén, ugyanakkor igaz, hogy modern infrastruktúra nélkül a kontinensnyi ország soha nem zárkózik fel a fejlettebb gazdaságokhoz. 4. 1991-ben a gazdasági rendszerváltás lassan ment végbe; Lal Bahadur Sasztri a ’60-as években volt miniszterelnök, s kezdetben nem is volt fő cél a működőtőke vonzása. 5. Igaz, hogy az indiai állami ideológia a huszadik század második felében erősen épített az elzárkózásra és a piaccal való ellenszenvre, hiszen egy kevésbé fejlett ország számára a világpiac és a külföldi tőke számos veszélyt is rejthet, ahogy azt már a nemzetközi gazdaságtanból is megtanulhatta.

34


Távoktatás

5. lecke Beküldendő feladat I. Rövid dolgozat készítése India és Kína témakörében A kidolgozáshoz szükséges idő: 15 óra

Bevezetés - a feladat jelentősége India és (az előző félévben) Kína gazdaságát, s világgazdasági jelentőségét több szempontból is megvizsgáltuk. Az első beküldendő feladattal az a szándékunk, hogy Ön önálló kutatásokat végezzen, használja, szintetizálja a mostani és az előző félévi nemzetközi gazdasági tudását. A feladat segíti Önt abban, hogy a világgazdaság két, egyre jelentősebbé váló hatalmát részletesen is megvizsgálja. A feladat megköveteli a nemzetközi gazdasági összefüggések értését, a világgazdasági folyamatok, trendek és történések követését, és a témában való általános tájékozottságot. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • • • • •

a Kínával és Indiával kapcsolatban, valamint a nemzetközi gazdaságtanban tanultak szintetizálására; a két ország világgazdasági sikere okainak meghatározására; a két ország versenyképességének összehasonlítására; önálló véleményformálásra, forgatókönyvek felállítására; háttérkutatások végzésére; a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésére; a témával kapcsolatos internetes források felkutatására és megismerésére; valamint gyakorolni az írásbeli érvelést, a dolgozatírást, és a formai követelmények szigorú betartását.

35


Távoktatás

A feladat pontos megfogalmazása Hasonlítsa össze India és Kína adottságait, gazdasági fejlődésének lehetőségeit, világgazdasági pozícióját! Véleménye szerint melyik ország válhat az ázsiai térség vezető hatalmává?

A dolgozatnak adjon egy, a tartalomhoz illő címet, esetleg alcímet. Fontos, hogy a kifejtés során ne a tankönyvet, ne a két ország gazdaságának történetét írja le. Figyeljen a trendekre, de legyen jelen- és jövőcentrikus! Gondolja végig, mi határozza meg egy ország nemzetközi versenyképességét, mitől lesz India vagy Kína vezető hatalom! Emlékszik még a nemzetközi gazdaságtanban elmondottakra? Különösképpen a nemzetközi kereskedelemre, a tőkeáramlásra, a nemzetközi szervezetek szerepére? Vegye sorba ezeket a témaköröket a fenti kérdés szempontjából! Intézményi, gazdasági, társadalmi, strukturális jellemzőket keressen, ezek alapján hasonlítsa össze az országokat! Olyan tényezőket vessen össze, amelyek véleménye szerint a jövőben nagyban befolyásolják az országok versenyképességét, fejlettségét, gazdasági erejét. Nehéz feladat, sok mindent át kell gondolnia!

Segítségképpen néhány példa Mint a tankönyv is említi, az indiai gazdaságnak nagy előnye származik abból, hogy viszonylag sokan beszélnek angolul. Ez vonzza a működőtőkét, megkönnyíti a többi gazdasági kapcsolat kialakulását is. De vajon így van-e ez Kínában? Mert ha nem, ez nagy előny India számára. Mindkét országban olcsó a munkaerő. Ez szintén vonzza a beruházásokat, de így nagy előnyre tesz szert az ország a nemzetközi kereskedelemben is. Viszont a nagyon olcsó munkaerő azt is jelenti, hogy a társadalom nagy részének alacsony az életszínvonala. Indiában vagy Kínában olcsóbb-e a munkaerő? Milyen trendek érezhetők? Milyen hatással jár majd mindez? Mindkét országban felmerült, hogy az infrastruktúra kiépítése fontos, illetve fontos lenne. Melyik ország áll ebből a szempontból jobban? Mi várható? Kína diktatúra, India majdnem 60 éve demokrácia. Számít-e ez a feltett kérdés szempontjából? Miért? Mi várható? Vajon tudjuk-e, melyik országnak nagyobb a szava a különböző nemzetközi szervezetekben? Ez is fontos, nézzen utána! A fenti szempontok és kérdések példák, amelyek mentén elkezdheti az önálló gondolkodást. Válasszon saját meglátásai szerint szempontokat, a lényeg az összehasonlítás, a saját vélemény kialakítása. Ne a tankönyvet írja le! Állítson össze egy szempontrendszert, keressen adatokat! Ne száraz vázlatot írjon, hanem elemezzen! Bátran hasonlítsa össze a két országot, használja az eddig tanultakat! Állítson fel forgatókönyveket a jövőre nézve! Az értékelés legfontosabb szempontja, hogy minél több releváns szempontot hasonlítson össze, és ebből értő módon vonjon le következtetéseket.

36


Távoktatás

Források A háttérkutatások forrásaként többfélét javaslunk. Jók a különféle hazai és nemzetközi kutatóintézetek, nemzetközi szervezetek által készített tanulmányok, elemzések. Különösen fontosak az országok saját intézményei, kiadványai (elindulhat a www.kina.lap.hu, illetve az www.india.lap.hu oldalakról is). Még ennél is fontosabb például a WTO Trade Policy Review-ja, az UNCTAD Human Development Report-ja, de az IMF, a Világbank és más szervezetek honlapjain is jó anyagokat talál. Jó elemzéseket, adatokat találhat szakfolyóiratokban, gazdasági szaklapokban is. Jó és aktuális információforrást jelentenek a különféle gazdasági és általános napilapok, de vigyázzon, mert ezek között számos téves vagy félrevezető információt, vagy nem szakértő által megfogalmazott szakszerűtlen véleményeket, írásokat is találhatunk. Különösen az interneten keresztül érhető el nagyon nagy tömegű felületes, szakszerűtlen, tárgyi tévedésektől hemzsegő anyag. Nagyon óvatosan kezelje a különféle egyetemeken és főiskolákon készített házi dolgozatokat és szakdolgozatokat. Kétségtelen, vannak közöttük nagyon értékes és alapos munkák, de egy részük színvonala és megbízhatósága igen kétséges (ne felejtse: a dolgozat bírálatához, ami támpontot jelenhetne, nem férhet hozzá). Ön nemzetközi gazdálkodási szakos hallgató, ezért elvárás, hogy képes legyen idegen nyelven kutatni a témát. Legtöbb forrást természetesen angolul talál a témában, de elérhető számos más nyelvű – spanyol, német, francia, magyar és kínai – is.

A feladat kidolgozása utáni teendők A feladat kidolgozását követően olvassa át alaposan munkáját. Ellenőrizze, hogy az szerkezetileg jól felépített-e, az egyes részek logikusan építenek-e egymásra, nem tért-e el a megadott témától, s hogy véleményét kellőképpen alátámasztotta-e érvekkel. Hasonlóképpen ellenőrizze a formai követelmények pontos betartását, különös tekintettel a forráskezelésre. Ne felejtse a helyesírás-ellenőrzést elvégezni (a Word helyesírás-ellenőrzője segítségével).

A feladat beküldésének követelményei A beküldés elektronikus módon történik, képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően – dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez, nyomtatott vagy CD-re mentett formában. A határidő a szemeszter elején meghatározott beküldési nap éjfél (postai beküldés esetén aznapi postabélyegző).

37


Távoktatás

Formai követelmények Irányadóak a proszeminárium tárgyban tanult formai szempontok. •

A feladatot egy fájlba mentve kérjük beküldeni.

•

A fájlnév tartalmazza az Ön nevét, a tantárgy nevét és a beküldendő feladat számát, ékezetek nélkül. Például: Szedlacsek Ernő Vilg 1 feladat.

•

A dolgozat terjedelme táblázatok, grafikonok, fedőlap és irodalomjegyzék nélkül 6 oldal (17 800 karakter), plusz-mínusz 10%.

•

A dolgozatnak legyen címlapja. A dolgozat címlapján szerepeljenek a következők: •

A tantárgy címe - Világgazdasági folyamatok és régiók II. - (jobboldalt, felül)

•

A dolgozat címe (középen)

•

A dolgozat száma - 1. dolgozat - (középen, a cím felett)

•

A szerző neve (jobboldalt alul)

•

Szak, évfolyam, tagozat (jobboldalt alul, egymás alatt) - pl.:

•

Nemzetközi gazdálkodási szak

•

3. évfolyam

•

Távoktatási tagozat

•

Formai követelmények: •

Betűtípus: Times New Roman CE

•

Betűnagyság: 12

•

Sortáv: 1,5

•

Felhasznált irodalom csatolása (tételes irodalomjegyzék)

•

Megfelelő hivatkozások.

Befejezés Dolgozatára rövid írásbeli visszajelzést kap tutorától. Az értékelés legjelentősebb szempontja a kérdés önálló megoldása, az elemzés önálló volta, a vélemény megformálása, érvekkel való alátámasztása. A megoldásnak épülnie kell a tantárgyban tanultakra. Fontos értékelési szempont a formai és az irodalomkezelési szabályok betartása. Feladatának elvégzése után haladjon tovább a tananyag feldolgozásával. A következő lecke témája a feltörekvő Távol-Kelet lesz.

38


Távoktatás

6. lecke A világgazdaság gyorsító sávjában: Délkelet-Ázsia Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Nincs a még egy olyan régió a világon, amelyben az országok közötti társadalmi és gazdasági különbségek ilyen hatalmasak lennének, nincs még egy olyan régió, amely ekkorát fejlődött volna az utóbbi néhány évtizedben, nincs még egy ilyen régió, amely gyarmati múltja ellenére valószínűleg a 21. század meghatározó világgazdasági tényezője lehet. Miért is? A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

áttekinteni a régió fejlődésének történelmi hátterét; rámutatni a térség országainak eltérő adottságaira, fejlettségére és szerepére; elemezni az országok világgazdasági pozícióját; bemutatni az 1997-98-as válság okait, következményeit és a kilábalás folyamatát.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 201-218. oldalig tartó része. Délkelet-Ázsia, melyet a tankönyv Távol-Keletként említ, sok és sokféle országot foglal magába. A tárgy előző félévében megismerkedtünk Japánnal és Kínával, a térség két vezető hatalmával. Most a régió többi országát vetjük górcső alá. Kezdjük a természeti, kulturális, történelmi háttérrel, illetve a gazdasági rendszerek áttekintésével! Olvassa el a tankönyv 201-203. oldalig tartó részét!

Amint átlátja az ott leírtakat, kérjük, oldja meg a következő feladatot!

39


Távoktatás


Melyik térségbeli országra, országokra igazak a következő állítások? Van, ahol egy, van, ahol két ország is jó megoldást jelenthet, egy helyen pedig nincsen olyan térségbeli ország, amelyre az állítás igaz lenne. 1. Éghajlata mérsékelt égövi: 2. A szigetország Peking szerint Kína része: 3. Jelentős az ónkészlete: 4. Jelentős kőolaj-és földgázkincse: 5. Angolszász típusú liberálkapitalizmus jellemző rá: 6. Többségében katolikus: 7. Többségében muzulmán lakosság lakja: 8. Szovjet típusú egypártrendszer: 9. Többségében kínaiak lakják, mégsem Kína, ezt még Peking sem állítja: 10. 1986 óta a szovjet típusú gazdasági rendszert elkezdték megreformálni: Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! A feladat megoldását követően, folytassuk a gazdasági rendszerben végbement változásokkal, a gazdaságstratégiák elemzésével. Lapozza fel a tankönyv 203-206. oldalig tartó részét!

Könnyen ellenőrizheti azt, hogy első olvasásra átlátja-e a folyamatokat, ha megoldja a következő feladatokat! 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel az első hullám országait, vagyis a tigriseket! 3. önellenőrző feladat

Hogyan változott a tigrisek kivitelének szerkezete a ’60-as évek óta? Válaszát röviden írja le. A következő feladat megoldása előtt talán érdemes egy pillantást vetnie a mi megoldásunkra a lecke végén.

40


Távoktatás

Gratulálhatunk? Akkor még két feladat vár Önre! 4. önellenőrző feladat

A következő szempontok alapján foglalja össze, melyek a különbségek a tigrisek és a második fejlődési hullám országai között. A szempontoknak megfelelő jellemzőket írja be a táblázatba! SZEMPONT

TIGRISEK MÁSODIK HULLÁM

Az exportösztönzés kezdete A működőtőke szerepe Természeti adottságok, ásványkincsek Népesség Terület Egy főre eső GDP

Ellenőrizze a megoldását – a miénket a lecke végén találja. 5. önellenőrző feladat

Nemzetközi gazdaságtani ismeretei alapján és véleménye szerint, miért voltak sokkal jobban nyitásra kényszerítve a tigrisek, mint a második hullám országai? Válaszát röviden írja le. Amennyiben megoldása közelít ahhoz, amit mi is megadtunk, a továbbiakban helyezzük el a térséget a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás világtérképén! Olvassa el a tankönyv 206-210. oldal közötti részét!

Ne az adatokat tanulja meg, hanem a tendenciákra és az okokra figyeljen! Ugye, milyen könnyen ment? Ha biztos a dolgában, akkor gond nélkül fog menni a következő feladat megoldása is!

41


Távoktatás


Egészítse ki a következő mondatokat a „nő”, „csökken”, vagy az „alacsony”, „magas” szavakkal, illetve azok toldalékolt alakjaival! 1. Dél-Korea autó- és elektronikai exportja az utóbbi években jelentősen ........... 2. Kambodzsában a háztartási elektronikai alkatrészek gyártásának jelentősége ........... 3. Hongkongban a külföldi működőtőke-állomány értéke .......... mint Japánban. 4. Dél-Koreában a külföldi működőtőke-állomány értéke .......... mint Szingapúrban. 5. Dél-Koreában a külföldi működőtőke-állomány értéke .......... mint Vietnámban. 6. Dél-Korea és Tajvan tőkeexportja .......... mint tőkeimportja. Reméljük, elégedett a megoldásával! Ebben az esetben egy kicsit hátradőlhet! Miért is? A tankönyv 210-211. oldalán a Távol-Kelet nemzetközi szervezeteiről olvashat.

Az előző félévben azonban már tanultunk ezekről, emlékszik? Csak akkor olvassa el ezt a valamivel több, mint egy oldalt, ha úgy érzi, nem árt átismételnie az ASEM-ről és az ASEAN-ról korábban szerzett ismereteit. Délkelet-Ázsia története sem fenékig tejfel. Jól mutatja ezt az 1997-98 közötti válság is. A térség azonban azóta túljutott a mélyponton, sikerült kilábalni a válságból, s a növekedés egyelőre ismét fenntarthatónak tűnik. Olvassa el a tankönyv 211-217. oldalát!

Reméljük, hogy átlátja a válság okait, következményeit és azt is, hogy miért sikerült viszonylag gyorsan a kilábalás! Most csupán egyetlen feladat megoldására kérjük! 7. önellenőrző feladat

Mely állításokat tartja igaznak, s melyeket hamisnak? 1. Azon országokat, amelyeknek tőkepiaca nyitottabb volt, jobban érintette a válság. 2. Az exportot segítő leértékelő politika is hozzájárult a válság elmélyüléséhez. 3. A legfontosabb reálgazdasági ok a növekvő olajár volt. 4. A válságban elértéktelenedő vállalatokat főként Japán cégek vásárolták fel. 5. A kilábalást nehezíti, hogy a legtöbb országban még mindig igen nagy az infláció.

Ezek után olvassa el az összefoglalást a 217. oldalon.

42


Távoktatás

Gondolja át a fejezetet. A következő relációanalízissel tesztelheti, hogy érti-e az összefüggéseket! 8. önellenőrző feladat

Döntse el az alábbi mondatokról, hogy a) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között ok-okozati összefüggés van; b) az első állítás igaz, a második állítás igaz, a két állítás között ok-okozati összefüggés nincs; c) az első állítás igaz, a második állítás hamis;

1. Az 1997-98-as válság különböző mértékben érintette a térség országait, mert különböző volt az állami szerepvállalás mértéke, és a gazdaság nyitottsága. 2. Tajvan felerészt keresztény ország, mert ide menekültek a kommunisták győzelme után a kínai polgári erők. 3. Vietnám és Laosz gazdasági nyitása hasonlít Kínáéra, hiszen mindkét ország a második fejlődési hullám tagja.

d) az első állítás hamis, a második állítás igaz; e) mindkét állítás hamis.

4. A világ hajóinak harmada Dél-Koreában készül, hiszen a ’98-as válság során az elértéktelenedő koreai vállalatokat nyugati cégek vásárolták fel. 5. A külföldi működőtőke állománya Szingapúrban magasabb, mint Kambodzsában, hiszen az előbbi sokkal hamarabb nyitotta meg piacát és liberalizálta tőkeimportját.

Befejezés A sokszínű, de összességében igen sikeres térség, ahol a gazdaságpolitika szerepe a többi régiónál sokkal nagyobb, ma már megkerülhetetlen világgazdasági tényező, s az 1997-98 közötti válságból talpra állva a 21. század meghatározó szereplője. A következő leckében Latin-Amerikával foglalkozunk majd.

43


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha az alábbiak szerint döntött: 1. Éghajlata mérsékelt égövi: Dél-Korea. 2. A szigetország Peking szerint Kína része: Tajvan. 3. Jelentős az ónkészlete: Malajzia. 4. Jelentős kőolaj-és földgázkincse: Brunei. 5. Angolszász típusú liberálkapitalizmus jellemző rá: nincs ilyen ország a térségben, mindenhol jelentős az állami beavatkozás. 6. Többségében katolikus: Fülöp-szigetek. 7. Többségében muzulmán lakosság lakja: Malajzia, Indonézia. 8. Szovjet típusú egypártrendszer: Laosz, Vietnám. 9. Többségében kínaiak lakják, mégsem Kína, ezt még Peking sem állítja: Szingapúr. 10. 1986 óta a szovjet típusú gazdasági rendszert elkezdték megreformálni: Vietnám. 2. megoldása akkor pontos, ha a tigrisek - Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan. 3. megoldása akkor jó, ha az alábbiakhoz közelít: kezdetben munkerőigényes termékeket exportáltak, majd a ’70-es években kezdtek áttérni a tőkeigényes termékek termelésére. A ’90-es évektől a technológiaigényes iparágak felé mozdultak el. 4. megoldás SZEMPONT

TIGRISEK

MÁSODIK HULLÁM

Az exportösztönzés kezdete

’60-as évek

’80-as évek eleje

A működőtőke szerepe

Dél-Koreában és Tajvanban kicsi

viszonylag jelentős

Természeti adottságok, ásványkincsek

ásványkincsekben szegény

ásványkincsekben gazdag

Népesség

kis népesség

nagy népesség

Terület

kis terület

nagy terület

Egy főre eső GDP

magas

alacsony

5. megoldás a két legfontosabb ok véleményünk szerint: Egy nagy területű, ásványkincsekben gazdagabb ország (mint a második hullám országainak nagy része) nincs annyira rászorulva az importra, mint kevésbé kedvező természeti adottságokkal rendelkező, kisebb társa. A nagyobb népességű országnak nagyobb a piaca, méretgazdaságosabb termelést tesz lehetővé, kevésbé szorul rá az exportra, mint kisebb társa (így a tigrisek).

44


Távoktatás

6. megoldás 1. Dél-Korea autó- és elektronikai exportja az utóbbi években jelentősen nőtt. 2. Kambodzsában a háztartási elektronikai alkatrészek gyártásának jelentősége kicsi. 3. Hongkongban a külföldi működőtőke-állomány értéke nagyobb mint Japánban. 4. Dél-Koreában a külföldi működőtőke-állomány értéke kisebb mint Szingapúrban. 5. Laoszban a külföldi működőtőke-állomány értéke kisebb mint Vietnámban. 6. Dél-Korea és Tajvan tőkeexportja nagyobb mint tőkeimportja. 7. megoldás 1. igaz, mert azon országokat, amelyeknek tőkepiaca nyitottabb volt, a dependencia miatt jobban érintette a válság; 2. hamis, mert épp az antiinflációs felértékelő politika miatt tört ki a válság; 3. hamis, az olajár egyáltalán nem játszott szerepet; 4. hamis, a válságban elértéktelenedő vállalatokat főként amerikai, japán és európai cégek is megvásárolták; 5. hamis, mert az inflációt sikerült leküzdeni. 8. megoldás 1. - a); 2. - d); 3. - c); 4. - c); 5. - a), mert: 1. Az 1997-98-as válság valóban különböző mértékben érintette a térség országait, s különböző volt az állami szerepvállalás mértéke és a gazdaság nyitottsága is. 2. Tajvan nem keresztény ország, azonban igaz, hogy ide menekültek a kommunisták győzelme után a kínai polgári erők. 3. Vietnám és Laosz gazdasági nyitása hasonlít Kínáéra, azonban mindkét ország a harmadik fejlődési hullám tagja. 4. A világ hajóinak harmada valóban Dél-Koreában készül, de Dél-Koreát nem érintette annyira a válság, hogy tömeges felvásárlásra kerüljön sor. 5. A külföldi működőtőke állománya Szingapúrban valóban magasabb, mint Kambodzsában, hiszen az előbbi sokkal hamarabb nyitotta meg piacát és liberalizálta tőkeimportját.

45


Távoktatás

7. lecke A nagy kérdőjel: Latin-Amerika Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Legyen bármilyen messze is innen Latin-Amerika, mégis érdemes vele foglalkoznunk. A gyarmati uralom alól a 19. század első felében felszabaduló országok kezdetben igen jelentős eredményeket tudtak felmutatni, azonban a 20. századot szempontjukból elvesztegetett évszázadnak is tekinthetjük. Ásványkincsek, változatos természeti adottságok, olcsó munkaerő, nagy adósság, életképesnek tűnő regionális integrációk, országon és régión belüli hatalmas társadalmi különbségek, az USA-hoz fűződő ellentmondásos viszony. Lássuk, mit hoz számukra a 21. század! A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

felvázolni Latin-Amerika gazdaságtörténetének főbb szakaszait; elemezni regionális integrációik eredményeit és kilátásait; bemutatni a demokratizálódási folyamatot; a mai gazdasági helyzet függvényében áttekinteni a régió előtt álló kihívásokat.

A tananyag a dr. Majoros Pál szerkesztette Világgazdasági régiók című tankönyv 219-241. oldalig tartó része. Ugye, emlékszik rá, hogy a gazdaság történetének áttekintése minden régió elemzésénél elengedhetetlen volt. Latin-Amerikánál azért van mindennek különösen nagy jelentősége, mert a térség legtöbb országa a többi volt gyarmatnál több mint 100 évvel korábban vált önállóvá, s önálló gazdaságpolitikájának a története is hosszabb múltra tekint vissza. A tankönyv első alfejezete egészen máig végigkíséri az olvasót, ezért hosszabb néhány oldallal az eddig megszokottnál. Vegyen tehát egy nagy levegőt, s jó olvasást kívánunk! Lapozza fel a 219-228. oldalig tartó részt!

Ha végzett, oldja meg a következő, nem is olyan könnyű, nem is olyan rövid feladatot!

46


Távoktatás


A térség történetének melyik korszakára igazak a következő jellemzők? Segítségképpen eláruljuk, hogy minden korszakhoz három jellemző tartozik. Korszakok:

Jellemzők:

1. importhelyettesítés és önellátás;

a) visszaesés és növekvő munkanélküliség;

2. importhelyettesítő politika válsága és eladósodás;

b) adósságok átütemezése;

3. válság és az IMF beavatkozása;

d) privatizáció;

4. a ’90-es évek meginduló növekedése.

e) hiányzó hazai ipar kiépítése;

c) részleges földreformok;

f) restriktív monetáris és fiskális politika; g) regionális kapcsolatok erősödése; h) külföldi működőtőke növekvő szerepe; i) nyilvánvalóvá válik, hogy nem változott az exportszerkezet; j) hitelek kevéssé hatékony befektetése; k) jelentősen romlik a külkereskedelmi mérleg; l) államosítások. Vesse egybe az Ön megoldását a miénkkel, melyet a lecke végén talál. Ha minden jellemzőt a helyére tett, akkor nem is kínozzuk további feladatokkal, s hagyjuk, hadd olvassa tovább a fejezetet. A regionális integrációknak Latin-Amerika esetében azért is lehet a jövőben nagy szerepe, mert a nagy testvér, az USA térségbeli befolyása nagyban függhet ezen integrációk sikerétől, kudarcától. Olvassa el a tankönyv 228-232. oldalig tartó részét!

47


Távoktatás


Melyik integrációra igazak a következő megállapítások? Most nem segítünk: nem adjuk meg az integrációkat, s azt sem áruljuk el, hogy egy integrációhoz hány jellemző, egy jellemzőhöz hány integráció tartozik. Legyen óvatos! 1. Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alapította; 2. Vámunió; 3. 1969-ben alakult; 4. 1991-ben alakult; 5. az együttműködés kiterjed az egymás közötti kereskedelem szabályozására; 6. a karibi országok hozták létre; 7. Kuba nem tagja; 8. terv, amelyben a vezető szerep az USA-é; 9. céljaik túlmutatnak a közös piac létrehozásán; 10. 15 tagja van. Ellenőrizte a megoldását? Reméljük, sehol nem sétált bele kis csapdáinkba, így folytathatja az ismeretszerzést a legrövidebb egységgel, amely a politikai helyzetet tárja elénk. Olvassa el a tankönyv 232-233. oldalát!


Melyik megállapítás igaz, melyik hamis? 1. Mivel a térség már lassan két évszázada független, nagy hagyománya van a demokráciának. 2. A térség minden országában rendszeresen tartanak választásokat. 3. Latin-Amerika országaira jellemző a korrupció. 4. A korrupt kormányokat a szegény, populizmusra vevő tömegek minden esetben elkergetik. 5. A társadalmi különbségek mérséklése nélkül nehéz kialakítani a demokrácia stabil társadalmi bázisát. Ezt feladatot igazán nem találhatta nehéznek! Azért pillantson rá a mi megoldásunkra a lecke végén! Lássuk, milyen társadalmi problémákkal küzdenek ma Latin-Amerika országai, hogyan lehet ezeket orvosolni!

48


Távoktatás

Olvassa el a 233-235. oldal közötti részt!

Ennek végeztével két rövid feladat megoldásával ellenőrizheti tudását. 4. önellenőrző feladat

Melyik az a két latin-amerikai ország, ahol a jövedelmi különbségek a legnagyobbak a világon? 5. önellenőrző feladat

Soroljon fel öt, Ön által is súlyosnak tartott társadalmi problémát, vagy ezek megjelenési formáit! Azért az ellenőrzés most se maradjon el! Már majdnem végzett a fejezettel! Olvassa el az összefoglalást a 235-239. oldalon, és tekintse át a 239241. oldal táblázatait!

Ez utóbbira is szüksége lesz az összefoglaló feladat megoldásakor.

49


Távoktatás

Ugye, készen áll egy utolsó önellenőrzésre, íme: 6. önellenőrző feladat


1. Az egy főre jutó GDP az 1994 utáni tíz évben minden latin-amerikai országban jelentősen növekedett, mert az 1980-as évek IMF terápiája visszafogta a költségvetési kiadásokat. 2. A működőtőke állománya Brazíliában nagyobb, mint Guatemalában, mert Guatemalában a nagyobb társadalmi különbségek riasztóan hatnak a külföldi befektetésekre. 3. Brazília bruttó külső adósságállománya nagyobb, mint Haitié, hiszen az ország ebből finanszírozza hatékony szociális ellátórendszerét.


4. Az FTAA sikeres integráció, mert a hasonló adottságokkal rendelkező, kicsi karibi országok között hatékony az együttműködés. 5. A latin-amerikai esőerdők érintetlenek, mert a Mercosur szabályozása tiltja a külföldi tőkeberuházásokat a térségben. Reméljük, most sem sikerült félrevezetnünk, megoldását a lecke végén ellenőrizheti!

Befejezés Sikerült jobban megismernie Latin-Amerikát? A rendkívül sok társadalmi problémával, strukturális nehézséggel, politikai bizonytalansággal küzdő térség jövőbeli szerepéről bármi biztosat mondani igen nehéz lenne. Mint leendő közgazdász, kísérje a jövőben is figyelemmel a térséget! Következő leckénkben külgazdasági stratégiákkal: az importhelyettesítéssel és az exportösztönzéssel foglalkozunk majd.

Megoldások 1. megoldás 1. - e), l), j); 2. - i), c), k); 3. - f), a), b); 4. - d), g), h), mert: 1. Az importhelyettesítés és önellátás korszakának jellemzői: a hiányzó hazai ipar kiépítése, az államosítások és a hitelek kevéssé hatékony befektetése. 2. Az importhelyettesítő politika válsága és az eladósodás korszakának jellemzői: nyilvánvalóvá válik, hogy nem változott az exportszerkezet, részleges földreformok, jelentősen romlik a külkereskedelmi mérleg. 3. A válság és az IMF beavatkozás korszakának jellemzői: restriktív monetáris és fiskális politika, visszaesés és növekvő munkanélküliség, az adósságok átütemezése.

50


Távoktatás

4. A ’90-es évek meginduló növekedésének korszakát jellemzi: a privatizáció, a regionális kapcsolatok erősödése, a külföldi működőtőke növekvő szerepe. 2. megoldása akkor helyes, ha megegyezik az alábbiakkal: 1. Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alapította: Mercosur; 2. Vámunió: Mercosur; 3. 1969-ben alakult: Andok csoport; 4. 1991-ben alakult: Mercosur; 5. Az együttműködés kiterjed az egymás közötti kereskedelem szabályozására: Mercosur, CARICOM, Andok-csoport; 6. A karibi országok hozták létre: CARICOM; 7. Kuba nem tagja: Mercosur, CARICOM, Andok-csoport; 8. Terv, amelyben a vezető szerep az USA-é: FTAA; 9. Céljaik túlmutatnak a közös piac létrehozásán: CARICOM; 10. 15 tagja van: CARICOM. 3. megoldás 1. hamis, mert bár a térség már lassan két évszázada független, de a demokráciának nincs túl nagy hagyománya; 2. hamis, mert például Kubában nem tartanak szabad választásokat; 3. igaz, Latin-Amerika országaira valóban jellemző a korrupció; 4. hamis, a korrupt kormányokat nem minden esetben buknak meg; 5. igaz, a társadalmi különbségek mérséklése nélkül valóban nehéz kialakítani a demokrácia stabil társadalmi bázisát. 4. megoldás: Brazília és Guatemala, mert ebben a két országban a legnagyobbak a jövedelmi különbségek a világon. 5. megoldásra néhány jó ötlet: nagy társadalmi különbségek, szennyezett és hatalmas városok, nyomornegyedek, kommunális szolgáltatások hiánya, egészségügyi ellátás gyenge színvonala, oktatás gyenge színvonala és iskolázatlanság, kábítószer-fogyasztás. 6. megoldás 1. - d); 2. - c); 3. - c), 4. - d), 5. - e), mert: 1. Az egy főre jutó GDP az 1994 utáni tíz évben néhány országban nőtt csupán, de igaz az, hogy az 1980-as években az IMF terápiája visszafogta a költségvetési kiadásokat. 2. A működőtőke állománya a nagy Brazíliában nagyobb, mint a kis Guatemalában, de Guatemalában és Brazíliában is hatalmasak a társadalmi különbségek, s nem is hat ez riasztóan a beruházásokra. 3. A nagy Brazília bruttó külső adósságállománya nagyobb, mint a kis Haitié, de Brazília szociális ellátórendszere nem nevezető jónak. 4. Az FTAA nem jött létre, azonban igaz, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező, kicsi karibi országok között hatékony az együttműködés. 5. A latin-amerikai esőerdők közel sem érintetlenek, s a Mercosur szabályozása nem tiltja a külföldi tőkeberuházásokat a térségben.

51


Távoktatás

8. lecke Kiutak és gazdaságpolitikák: importhelyettesítés, exportösztönzés Tanulási idő: 4 óra

Bevezetés Egy olyan fejezethez érkeztünk, amellyel búcsút intünk a fejlődő országoknak, egyúttal elemezzük gazdaságpolitikai lehetőségeiket. Az importhelyettesítés és exportösztönzés gazdaságpolitikáját szinte minden fejezet érintette, de mélyen egyik sem elemezte. Ezt a hiányt pótolja ez a rövid lecke. A gazdaságpolitikák elemzése során a fejlődő országok külső, belső problémái szintén terítékre kerülnek, ezért is jó összefoglalása mindez az előző hét leckében tanultaknak. A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

definiálni az importhelyettesítést és az exportösztönzést; bemutatni az importhelyettesítés történelmi okait, előnyeit, hátrányait; összehasonlítani az exportösztönzést és az importhelyettesítést; rendszerbe foglalni a fejlődő országok elmaradottságának okait és a kitörés lehetőségeit.

A tananyag Mészáros Ádám: Kiutak és gazdaságpolitikák: importhelyettesítés, exportösztönzés című jegyzete, távoktatási segédanyag – elektronikus dokumentum Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. (letölthető az ILIAS-ról). Olvassa el az 1-5. oldalt, egészen az exportösztönzésről szóló részig.

A definíción kívül figyeljen az importhelyettesítés történelmi okaira, előnyeire, hátrányaira! Reméljük, hogy úgy jutott át ezen a részen, mint kés a vajon. Vajon ugyanilyen akadálytalanul halad át a következő feladatokon is? Lássuk! 1. önellenőrző feladat

Definiálja, mit jelent az importhelyettesítés! Válaszát röviden írja le. Az Ön meghatározását most is ellenőrizheti, ha megkeresi a miénket a lecke végén.

52


Távoktatás


Egészítse ki a következő mondatokat a „nő”, „csökken”, vagy az „alacsony”, „magas” szavakkal, illetve azok toldalékolt alakjaival! 1. Importhelyettesítő gazdaságpolitika esetén az iparcikkek ára a hazai piacon ........... 2. Az importhelyettesítő gazdaságpolitika célja elvileg a fizetési mérleg hiányának ........... 3. A 20. században számos alkalommal .......... a feldolgozott termékek árai és relatív .......... a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok árai. 4. A vámok emelésével a hazai termelők .......... piachoz jutnak. 5. Az importhelyettesítő országok adósságállománya .........., mivel az iparosítást finanszírozni kellett. 6. Mivel az importhelyettesítő országban szükség van beruházási javakra, az importhelyettesítő periódus elején az import ........... 7. Importhelyettesítés során a tőkejavak ára ........... 8. A valuta túlértékelt pozíciója az exportot ........... 9. A belső piac sokszor túl .........., ezért nehéz csak erre alapozva elérni az optimális üzemméretet. Reméljük, hogy Ön is egyszerűnek találta mindezt, különösen az előző fejezetek fényében. Azért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra! Már csak két nyúlfarknyi rész van hátra. Olvassa el a jegyzetnek az exportösztönzésről és az általános receptekről szóló 6-7. oldalát!

Ha túl könnyűnek tartja az ott leírtakat, ez azt jelenti, már mindent tud a fejlődő országokról. Három rövid önellenőrző feladat megoldásával ellenőrizheti, hogy valóban így van-e! 3. önellenőrző feladat

Definiálja, mi az exportösztönzés! Válaszát írja le röviden. Egybevetette az Ön megoldását a miénkkel? Gratulálhatunk? Akkor most folytassa még két feladattal!

53


Távoktatás


Az alábbi megállapítások közül melyik igaz az exportösztönzésre (1.), és melyik az importhelyettesítésre (2.)? a) A valuta alulértékelt; b) A valuta túlértékelt; c) Nagyon magas vámszínvonal; d) Külföldi működőtőke importja; e) Ágazatok, vállalatok állami támogatása; f) Kihasználhatók a méretgazdaságosság előnyei; g) Sikerességének mércéje a nemzetközi piac; h) Monopolhelyzetű, elkényelmesedő termelők. Nézze meg a mi csoportosításunkat a lecke végén, majd pedig gyürkőzzön neki az utolsó tennivalónak! 5. önellenőrző feladat


1. Az exportösztönző politika a délkeletázsiai országokban sikeres volt, mert ezen országok belső piaca lehetővé tette a méretgazdaságos termelést. 2. Az importhelyettesítő gazdaságpolitika Latin-Amerikában sikertelen volt, mert mindenhol túl alacsony vámszínvonalat alkalmaztak, így kevéssé védték a hazai termelőket. 3. A legfejletlenebb országok számára az egyetlen járható út az importhelyettesítés, hiszen a WTO szabályai mást nem is tesznek lehetővé.


4. A regionális kapcsolatok FeketeAfrikában kudarcra vannak ítélve, mert ez nem fér össze az importhelyettesítéssel. 5. Az exportösztönző országok valutájukat leértékelik, mert így tudják jövedelmezővé tenni az exportot.

54


Távoktatás

Befejezés Gratulálunk sikeres megoldásaihoz, illetve ahhoz, hogy sikerült átrágnia magát a fejlődő országokról szóló részeken. A legutolsó lecke az importhelyettesítés és az exportösztönzés problémáiba, lehetőségeibe engedett bepillantást, s reméljük, jó összefoglalója volt az előző leckék lényegének is. Gondolja át az eddig tanultakat, hiszen a beküldendő feladatnál alkalmaznia kell mindezt! A következő lecke keretén belül ugyanis nem új ismereteket fog elsajátítani, hanem második beküldendő feladatát kell elkészítenie. Jó munkát kívánunk!

55


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha megfogalmazta a meghatározást: Az importhelyettesítés olyan (kül)gazdaságpolitika, amelynek célja a kialakult nemzetközi munkamegosztás és szakosodás megváltoztatása azáltal, hogy az adott országot a korábban importált javak termelésére (a fejlődő országok esetében iparcikkek termelésére) teszi képessé. 2. megoldás 1. Importhelyettesítő gazdaságpolitika esetén az iparcikkek ára a hazai piacon nő. 2. Az importhelyettesítő gazdaságpolitika célja elvileg a fizetési mérleg hiányának csökkentése. 3. A 20. században számos alkalommal nőttek a feldolgozott termékek árai és relatív csökkentek a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok árai. 4. A vámok emelésével a hazai termelők nagyobb piachoz jutnak. 5. Az importhelyettesítő országok adósságállománya megnőtt, mivel az iparosítást finanszírozni kellett. 6. Mivel az importhelyettesítő országban szükség van beruházási javakra, az importhelyettesítő periódus elején az import növekedhet. 7. Importhelyettesítés során a tőkejavak ára csökken. 8. A valuta túlértékelt pozíciója az exportot csökkenti. 9. A belső piac sokszor túl kicsi, ezért nehéz csak erre alapozva elérni az optimális üzemméretet. 3. megoldása akkor pontos, ha meghatározása így szól: Az exportösztönzés célja azoknak az iparágaknak a fejlesztése, amelyeknek fő piacai külföldön vannak. 4. megoldás: 1. - a), d), f), g), e); 2. - b), c), h), e), mert exportösztönzés: a valuta alulértékelt; külföldi működőtőke importja; kihasználhatók a méretgazdaságosság előnyei; sikerességének mércéje a nemzetközi piac; importhelyettesítés: a valuta túlértékelt; nagyon magas vámszínvonal; monopolhelyzetű, elkényelmesedő termelők; importhelyettesítés is és exportösztönzés is: az ágazatok, vállalatok állami támogatása. (Igen, ez mindkettőre igaz!) 5. megoldás 1. - a); 2. - e); 3. - e); 4. - d); 5. - a), mert: 1. Bár az exportösztönző politika a délkelet-ázsiai országokban valóban sikeres volt, ezen országok belső piaca sok esetben kicsi. 2. Az importhelyettesítő gazdaságpolitika Latin-Amerikában nem volt minden esetben sikertelen, nem alkalmaztak túl alacsony vámszínvonalat sem. 3. A legfejletlenebb országok számára nem ez az egyetlen járható út, a WTO szabályaival is elég ellentétes. 4. A regionális kapcsolatok, mint az előző leckékben olvashatott róla, Fekete-Afrikában nincsenek kudarcra ítélve, azonban az importhelyettesítő politika és a regionális integrációk filozófiája valóban különbözik. 5. Az exportösztönző országok valutájukat leértékelik, s így tudják jövedelmezővé tenni az exportot.

56


Távoktatás

9. lecke Beküldendő feladat II. Rövid dolgozat készítése a fejlődő országok témakörében A kidolgozáshoz szükséges idő: 15 óra

Bevezetés - a feladat jelentősége Sokat tud már a fejlődő országokról, de tudása talán túl általános. Megtanulta, hogy általában milyen problémákkal küszködnek a fejlődő országok, megtanulta, hogy általában hogyan lehet kitörni és sikeres importhelyettesítést vagy exportösztönzést alkalmazni. Elolvasta, hogy milyen szektorok fejlettek a Közel-Keleten, hogy Latin-Amerikában melyek a legfontosabb társadalmi problémák, milyen integrációk jöttek létre. Azonban majdnem minden fejezet azzal kezdődött, hogy a térség országai között nagyok a különbségek. Sok mindent tud tehát általánosan, de konkrétan (India kivételével) még egy országot sem ismer igazán. Fontos azonban, hogy tudja alkalmazni megszerzett általános, sokszor elméleti tudását. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • • • • • •

azoknak a tényezőknek a definiálására, amelyek egy konkrét fejlődő ország elmaradottságát okozzák; egy konkrét fejlődő ország fejlődési lehetőségeinek elemzésére; egy régió mélyebb megismerésére; egy konkrét ország elhelyezésére a világgazdaságban, és nemzetközi gazdasági kapcsolatainak meghatározására; önálló véleményformálásra és forgatókönyvek felállítására; háttérkutatások végzésére; a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésére; a témával kapcsolatos internetes források felkutatására és megismerésére; valamint gyakorolni az írásbeli érvelést, a dolgozatírást, és a formai követelmények szigorú betartását.

57


Távoktatás

A feladat pontos megfogalmazása Egy tetszőlegesen választott fejlődő ország példáján keresztül elemezze az elmaradottság külső és belső ismérveit! Véleménye szerint hogyan törhet ki az ország az elmaradottságból?

A dolgozatnak adjon egy, a tartalomhoz illő címet, esetleg alcímet. Ki kell választania az országot. Olyan országot válasszon, amelynek régióját különösen szívesen tanulta. Ne válasszon túl kicsit, Malawiról valamivel kevesebb anyagot fog találni, mint Egyiptomról! Bár az is igaz, minél kevéssé jelentős és minél távolibb országot választ, tutora annál jobban fog örülni, hiszen senki nem szeret csak Egyiptomról szóló dolgozatokat olvasgatni – egy ilyen kreativitásra építő feladat után. Lehetőségeit nyelvtudása is befolyásolhatja. Ha beszél például franciául, akkor az egykori francia gyarmatokról igen sok anyagot fog találni. Az ország fekete-afrikai, latin-amerikai, közelkeleti, észak-afrikai, esetleg fejletlenebb délkelet-ázsiai lehet. Kérjük, hogy Indiát, illetve a tigriseket ne válassza!

Néhány jó tanács A feladat kidolgozásnak fontos lépése azoknak a jellemzőknek az összegyűjtése, amelyek az elmaradottságot okozzák. A külső és belső tényezőkről nagyon sokat olvashatott, ugye, emlékszik még az externalista és az internalista elméletre? Gyűjtsön össze legalább egy tucat belső és egy tucat külső ismérvet, ezekre keressen konkrét adatokat. Ne felejtse el a történelmi okokat sem: hogyan hatott a gyarmatosítás a gazdaságra? Belső tényezők például: infrastruktúra hiánya, vezetékes ivóvízhez hozzájutók alacsony aránya, oktatási rendszer gyengesége, egyoldalú termelési szerkezet, költségvetési hiány. Külső tényezők például: magasabb importárak, külső eladósodás, exporttermékek gyenge versenyképessége. Keressen minél több ilyen tényezőt, mind az általános részben, mind az egyes régióknál talál (például a tankönyv a korrupciót Latin-Amerikánál elemzi, de biztos, hogy csak LatinAmerika vezetői korruptak?). Ha ez megvan, keressen minél több adatot: hány km vasút van az országban, mekkora az analfabéták aránya, hány ember jut vezetékes ivóvízhez, milyen a költségvetés, az ország GDP-jének mekkora részét kell adósságtörlesztésre fordítania? Egyes országoknál néhány speciális, eddig fel nem merült oka is lehet az elmaradottságnak, ne legyen rest kiegészítenie a listát. Dolgozata ezután szinte kész: már csak egy kerek elemzést kell készítenie. Ügyeljen arra, hogy dolgozata ne vázlat, hanem valódi elemzés legyen! Ezután várjuk az Ön véleményét, javaslatait! Van-e lehetőség a kitörésre, fejlődésre? Miért? Bátran írja le álláspontját! Ugyanakkor nem szabad, hogy elvonatkoztasson az ország belső helyzetétől, adottságaitól, nemzetközi gazdasági és intézményi környezetétől. Ne ajánljon durva importhelyettesítést, ha az ország a WTO tagja, de ne is javasoljon kaucsuktermesztést, ha szaharai államról van szó.

58


Távoktatás

Források A háttérkutatások forrásaként többfélét javaslunk. Jók a különféle hazai és nemzetközi kutatóintézetek, nemzetközi szervezetek által készített tanulmányok, elemzések. Különösen fontosak az országok saját intézményei, kiadványai (elindulhat a www.lap.hu oldalakról is). Még ennél is fontosabb például a WTO Trade Policy Review-ja, az UNCTAD Human Development Report-ja, és az ENSZ más kiadványai, de az IMF, a Világbank és más szervezetek honlapjain is jó anyagokat talál. Nézze át a segélyszervezetek honlapjait, valamint a régióbeli regionális integrációk honlapjait! Jó elemzéseket, adatokat találhat szakfolyóiratokban, gazdasági szaklapokban is. Jó és aktuális információforrást jelentenek a különféle gazdasági és általános napilapok, de vigyázzon, mert ezek között számos téves vagy félrevezető információt, vagy nem szakértő által megfogalmazott szakszerűtlen véleményeket, írásokat is találhatunk. Különösen az interneten keresztül érhető el nagyon nagy tömegű felületes, szakszerűtlen, tárgyi tévedésektől hemzsegő anyag. Nagyon óvatosan kezelje a különféle egyetemeken és főiskolákon készített házi dolgozatokat és szakdolgozatokat; kétségtelen, hogy vannak közöttük nagyon értékes és alapos munkák, de egy részük színvonala és megbízhatósága igen kétséges (ne felejtse: a dolgozat bírálatához, ami támpontot jelenhetne, nem férhet hozzá). Ön nemzetközi gazdálkodási szakos hallgató, ezért elvárás, hogy képes legyen idegen nyelven kutatni a témát. Legtöbb forrást természetesen angolul talál a témában, de számos más nyelvű is – spanyol, német, francia, magyar – elérhető.

A feladat kidolgozása utáni teendők A feladat kidolgozását követően olvassa át alaposan munkáját. Ellenőrizze, hogy az szerkezetileg jól felépített-e, az egyes részek logikusan építenek-e egymásra, nem tért-e el a megadott témától, s hogy véleményét kellőképpen alátámasztotta-e érvekkel. Hasonlóképpen ellenőrizze a formai követelmények pontos betartását, különös tekintettel a forráskezelésre. Ne felejtse a helyesírás-ellenőrzést elvégezni (a Word helyesírás-ellenőrzője segítségével).

A feladat beküldésének követelményei A beküldés elektronikus módon történik, képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően – dolgozatát postán is eljuttathatja, nyomtatott vagy CD-re mentett formában. A határidő a szemeszter elején meghatározott beküldési nap éjfél (postai beküldés esetén aznapi postabélyegző).

59


Távoktatás

Formai követelmények Irányadóak a proszeminárium tárgyban tanult formai szempontok. •

A feladatot egy fájlba mentve kérjük beküldeni.

•

A fájlnév tartalmazza az Ön nevét, a tantárgy nevét és a beküldendő feladat számát, ékezetek nélkül. Például: Szedlacsek Ernő Vilg 1 feladat.

•

A dolgozat terjedelme táblázatok, grafikonok, fedőlap és irodalomjegyzék nélkül 6 oldal (17 800 karakter), plusz-mínusz 10%.

•

A dolgozatnak legyen címlapja. A dolgozat címlapján szerepeljenek a következők: •

A tantárgy címe - Világgazdasági folyamatok és régiók II. - (jobboldalt, felül)

•

A dolgozat címe (középen)

•

A dolgozat száma - 2. dolgozat - (középen, a cím felett)

•

A szerző neve (jobboldalt alul)

•

Szak, évfolyam, tagozat (jobboldalt alul, egymás alatt) - pl.:

•

Nemzetközi gazdálkodási szak

•

3. évfolyam

•

Távoktatási tagozat

•

Formai követelmények: •

Betűtípus: Times New Roman CE

•

Betűnagyság: 12

•

Sortáv: 1,5

•

Felhasznált irodalom csatolása (tételes irodalomjegyzék)

•

Megfelelő hivatkozások.

Befejezés Dolgozatára rövid írásbeli visszajelzést kap tutorától. Az értékelés legjelentősebb szempontja a kérdés önálló megoldása, az elemzés önálló volta, a vélemény megformálása, érvekkel való alátámasztása. A megoldásnak épülnie kell a tantárgyban tanultakra. Fontos értékelési szempont a formai és az irodalomkezelési szabályok betartása. Feladatának elvégzése után folytassa tovább a tananyag feldolgozását. A következő 2 lecke témája Közép-Kelet Európa lesz.

60


Távoktatás

10. lecke Közép-Kelet Európa: Magyarország a „létező szocializmus” rendszerében Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Szédítő sebességgel ugráltunk kontinensről kontinensre, Afrikából Ázsiába, LatinAmerikába. Most ismerős tájakra érkezünk: hazaértünk. A félév hátralevő részében térségünkkel, Közép-Kelet-Európával, illetve Magyarországgal foglalkozunk. A 10. lecke elhelyezi Közép-Kelet-Európát a világgazdaságban, meghatározza a régió történelmi örökségét, különös tekintettel a szocialista tervgazdaság működésére és következményeire. A rendszerváltással az ezt követő három lecke foglalkozik. A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

meghatározni Közép-Kelet-Európa sajátos helyzetét, történelmi gyökereit, céljait; felvázolni néhány kulcsfontosságú történelmi fordulópontot; elemezni a szocialista iparosítás és tervgazdaság rendszerét; áttekinteni hazánk rendszerváltás előtti külgazdasági kapcsolatait.

A tananyag Mészáros Ádám: Közép-Kelet-Európa című jegyzete, távoktatási segédanyag – elektronikus dokumentum Szolnoki Főiskola, Szolnok 2007. (Letölthető az ILIAS-ról.) Ebben a leckében az 1-20. oldalig tartó részt dolgozzuk fel. Kezdjük azzal, hogy mit is takar ez a rejtélyes Közép-Kelet-Európa név, miért érdemes még az elnevezéssel is külön foglalkoznunk. A történelmi örökség, a (Nyugat-Európához) viszonyított megkésettség meghatározta a régió továbbfejlődését. Kérjük, hogy olvassa el a jegyzet 4-6. oldal közötti részét (A szocializmus, mint modernizációs kísérlet fejezetcímig)!

Ha végzett az ismeretszerzéssel, tesztelje tudását és oldja meg az alábbi rövid feladatot!

61


Távoktatás


Az alábbiak közül mely állításokat tartja igaznak, s melyeket hamisnak? 1. Bulgária Közép-Európa része. 2. Magyarországra a 18. században sok külföldi tőke érkezett, de mivel elsősorban a bányászatba és a mezőgazdaságba fektettek be, jelentős modernizációt nem sikerült elérni. 3. A két világháború közötti időszak a térségben protekcionizmust és elzárkózást hozott. 4. Nyugat-Európában a 17. században kialakult a második jobbágyság. 5. A dualizmuskori magyar gazdasági fejlődés jelentős volt. 6. Kelet-Európa nem importált a történelem során Nyugat-Európából iparcikkeket, mert elegendő exportbevétel híján nem tudta azokat megfizetni. Amennyiben megoldása egyezik azzal, amit mi megadtunk a lecke végén, akkor olvassa tovább a jegyzetet! A szocializmus a történelem egyik nagyszabású modernizációs kísérlete volt. Erről, valamint a modernizációs kísérlet ellentmondásairól olvashat a következő részben. A tananyag most az elektronikus jegyzet 7-9. oldala (A létező szocializmus gazdasági rendszerének működése fejezetcímig).

Ha ez után az elméleti fejezet után kedvet érez tudása tesztelésére, ne habozzon megoldani az alábbi két feladatot! 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki a mondatokat! 1. A 20. század elejének Oroszországában a(z) ..........-i termelés nem volt jelentős. 2. Marx szerint történelmi szükségszerűség a(z) .......... társadalom meghaladása. 3. Kelet-Európában elmaradt az eredeti ........... 4. Kelet-Európában az állam felszámolta a(z) ..........-t, mint a kapitalista társadalom olyan intézményét, amelynek funkciója az áruk közvetítése. Ellenőrizze magát: a mi megoldásunkat a lecke végén találja!

62


Távoktatás


Emelje ki azokat az állításokat, amelyek véleménye szerint jellemzőek voltak a szocialista modernizáció kísérletére! 1. Felszámolták a bérmunkaviszonyt; 2. Kiiktatták a piaci viszonyokat; 3. Megindult az iparosítás; 4. Az állam az iparosítás főszereplőjévé vált; 5. Eljutottak a szocializmusig; 6. Megszűnt az árutermelés; 7. Megvalósul a gazdasági szereplők autonómiája. Ugye, megoldása minden csalafintaságunk ellenére is egyezik a miénkkel, így folytassuk a létező szocializmus rendszerének részletes elemzésével, a tervutasításos, állam által dominált gazdasági rendszer hibáinak feltárásával! Olvassa el a jegyzet 10-15. oldalig terjedő részét (a KGST-ig)!

Reméljük, Ön is logikusnak találta, s megértette az egység lényegét! Ebben az esetben nem lesz nehéz a következő 3 feladat megoldása. 4. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább 10 problémát a tervutasításos gazdaság ellentmondásai közül! A lecke végén mi többet is felsoroltunk – egyeztesse a két listát! 5. önellenőrző feladat

Definiálja, mit jelentett a báziselv! A mi meghatározásunk ez alkalommal is a lecke végén olvasható.

63


Távoktatás


Ok-okozati összefüggések mentén alkosson az alábbi tagmondatokból teljes mondatokat (mindegyik tagmondatnak csak egy párja van)! 1. Az árképzés a nagy költségű tevékenységeket támogatta, mert

a) nem volt a tervben időszakon belüli ütemezés.

2. A vállalatok eltitkolták készleteiket, mert

b) még elméleti szinten sem lehet minden információt begyűjteni és felhasználni a gazdasági élet szereplőiről.

3. Nehéz volt a szállítások idejét előre kalkulálni, mert

c) érdekükben állt a tervfeladatok lazítása.

4. A tervek azért sem lehettek tökéletesek, mert

d) az árképzés „költség+” alapú volt.

Ellenőrizte a válaszait? Gratulálhatunk? Az eddig elmondottak többé-kevésbé igazak minden olyan országra, amely tervutasításos módon befolyásolja gazdaságát. A leckéből hátralevő rész három kis alfejezetből áll. Röviden áttekinti a KGST szerepét, elemzi a magyar piaci reformszocializmust, illetve két jellegzetes példán keresztül bemutatja hazánk külgazdaságát. Olvassa el a 15-20. oldalig tartó részt (A rendszerváltás fejezetcímig)!

Nemsokára vége ennek a leckének is. Már csak néhány önellenőrző feladat van hátra, és elérkezik a rendszerváltás! 7. önellenőrző feladat

Az alábbiak közül mely állításokat tartja igaznak, s melyeket hamisnak? 1. A KGST-rendszerben az elszámolás rubelben zajlott. 2. A puha áruk abban különböztek a kemény áruktól, hogy bennük a szovjet alapanyag meghaladta az 50%-ot. 3. A köztulajdonú szektor aránya a nemzetgazdasági outputból mindegyik szocialista országban mindig meghaladta a 90%-ot. 4. A reformszocializmus a politikai szféra átalakulását is jelentette, a demokratikus folyamatok 1968-ban megindultak. 5. A ’70-es években bekövetkező cserearány-romlás oka magyar szempontból közvetlenül a kőolaj árának emelkedése volt. 6. A sikeres rubel-dollár konverzió együtt járt a külkereskedelmi mérleg súlyos deficitjével 7. A nagymértékű cserearány-romlás eladósodáshoz vezetett. Azt javasoljuk, hogy az ellenőrzés most se maradjon el!

64


Távoktatás


Egészítse ki a mondatokat! 1. Hazánk a nyugati export révén .......... valutához jutott. 2. A nyugati importtartalom megnövekedésének következménye az áruk keménységi fokának volt. 3. Az olajárrobbanáskor Magyarország kőolajimportjának .......... része származott nyugatról. 4. Az olajárrobbanást követő években a Szovjetunió .......... a kőolaj árát. 5. Az olajárrobbanás hazánk külkereskedelmi mérlegét ........... Ellenőrizte a megoldásait? Valóban jók? Netán úgy gondolja, túl sok volt a feladat, és nem vágyik a már megszokott, lecke végi relációanalízisre? Hát legyen! Mivel jubileumi, 10. leckénkhez érkeztünk, ezúttal nem kell ilyen feladatot megoldania.

Befejezés Definiáltuk, mit jelent a Közép-Kelet-Európa elnevezés, elhelyeztük a régiót a világgazdaságban, felvázoltuk történetének fordulópontjait, elemeztük a szocializmus és a magyar piaci reformszocializmus rendszerét, valamint hazánk külgazdasági kapcsolatait. A következő leckék már a rendszerváltásról szólnak.

65


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor pontos, ha az alábbiak szerint döntött: 1. hamis, mert Bulgária Kelet-Európa része; 2. hamis, mert Magyarországra a 19. században érkezett sok külföldi tőke; 3. igaz, a két világháború közötti időszak a térségben valóban protekcionizmust és elzárkózást hozott; 4. hamis, mert Nyugat-Európában nem alakult ki a kelet-európaihoz hasonló második jobbágyság; 5. igaz, a dualizmuskori magyar gazdasági fejlődés tényleg jelentős volt; 6. hamis, mert Kelet-Európa jelentős mértékben importált Nyugat-Európából iparcikkeket. 2. megoldása akkor jó, ha az alábbi módon egészítette ki a hiányos mondatokat: 1. A 20. század elejének Oroszországában az ipari termelés nem volt jelentős. 2. Marx szerint történelmi szükségszerűség a kapitalista társadalom meghaladása. 3. Kelet-Európában elmaradt az eredeti tőkefelhalmozás. 4. Kelet-Európában az állam felszámolta a piacot, mint a kapitalista társadalom olyan intézményét, amelynek funkciója az áruk közvetítése. 3. megoldás: 2., 3., 4., mert a szocialista modernizáció kísérletére jellemző volt, hogy kiiktatták a piaci viszonyokat, megindult az iparosítás, s az állam az iparosítás főszereplőjévé vált. 4. megoldása akkor helyes, ha legalább 10-et felsorolt az alábbiak közül: információs probléma, ismereti monopólium, merev rendszer, hibalehetőség, nagy időigény, nincs elég részletes terv, standard termékek, időszakon belüli ütemezés, tervhajrá, egymásnak is ellentmondó tervek, érdekek ütközése; mennyiségi, nem minőségi növekedés, tervek lazításának igénye, torz információk, báziselv, tervalku, túlzott tervek, valós folyamatok elszakadása a tervektől, árrendszer ellentmondásai, túlkereslet, hiány, erőforráskorlát. 5. megoldása akkor pontos, ha megfogalmazta: A báziselv azt jelentette, hogy a terv meghatározott periódusonként bizonyos százalékkal növekedett. 6. megoldás 1. - d); 2. - c); 3. - a); 4. - b), azaz: 1. Az árképzés a nagy költségű tevékenységeket támogatta, hiszen az árképzés „költség+” alapú volt. 2. A vállalatok eltitkolták készleteiket, mert érdekükben állt a tervfeladatok lazítása. 3. Nehéz volt a szállítások idejét előre kalkulálni, nem volt a tervben időszakon belüli ütemezés. 4. A tervek azért sem lehettek tökéletesek, mert még elméleti szinten sem lehet minden információt begyűjteni és felhasználni a gazdasági élet szereplőiről. 7. megoldása akkor helyes, ha az alábbiak szerint döntött: 1. hamis, mert a KGST-rendszerben az elszámolás konvertibilis rubelben zajlott; 2. hamis, a szovjet alapanyagnak semmi köze a kemény árukhoz; 3. hamis, hiszen sok országban a köztulajdonú szektor aránya a nemzetgazdasági outputból nem haladta meg a 90%-ot; 4. hamis, mert a reformszocializmus csak gazdasági, és nem politikai átalakulást jelentett; 5. igaz, a ’70-es években bekövetkező cserearány-romlás oka magyar szempontból közvetlenül valóban a kőolaj árának emelkedése volt; 6. hamis, a sikeres rubel-dollár konverzió többletet okozott; 7. igaz, a nagymértékű cserearány-romlás valóban eladósodáshoz vezetett.

66


Távoktatás

8. megoldása akkor hibátlan, ha az alábbi módon egészítette ki a hiányos mondatokat: 1. Hazánk a nyugati export révén konvertibilis valutához jutott. 2. A nyugati importtartalom megnövekedésének következménye az áruk keménységi fokának növekedése volt. 3. Az olajárrobbanáskor Magyarország kőolajimportjának elenyésző része származott nyugatról. 4. Az olajárrobbanást követő években a Szovjetunió megemelte a kőolaj árát. 5. Az olajárrobbanás hazánk külkereskedelmi mérlegét rontotta.

67


Távoktatás

11. lecke Rendszerváltás és közeledés az Európai Unióhoz Tanulási idő: 4 óra

Bevezetés Az előző leckében áttekintettük térségünk és Magyarország rendszerváltást megelőző gazdasági jellemzőit. Ebben a részben elsőként rövid vázlatot nyújtunk a rendszerváltásról, majd elemezzük hazánk útját az Európai Unióba; végül röviden megvizsgáljuk a KözépEurópai Szabadkereskedelmi Megállapodást mint az EU csatlakozás előszobáját. A gazdasági rendszerváltás folyamatával ez, illetve a következő két lecke foglalkozik. A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

vázlatosan áttekinteni a rendszerváltás okait; felsorolni a rendszerváltás első szakaszának főbb teendőit; felvázolni hazánk és a régió közeledését az EU felé; elemezni a CEFTA-t mint az EU előszobáját.

A tananyag Mészáros Ádám: Közép-Kelet-Európa című jegyzete, távoktatási segédanyag – elektronikus dokumentum. Szolnoki Főiskola, Szolnok 2007. (Letölthető az ILIAS-ról.) Ebben a leckében a 21-34. oldalig tartó részt dolgozzuk fel. Elsőként olvassa el a jegyzet 21-23. oldalát (a Közeledés az Európai Unióhoz fejezetcímig)!

Tudjuk, hogy a rendszerváltás bonyolult folyamatát nem lehet 2 oldalban részletesen elemezni, de úgy gondoljuk, vázlatos bevezetőnek ez is elegendő volt. Az áttekintés után két rövid önellenőrző feladat vár Önre. 1. önellenőrző feladat

Definiálja, mit jelent a transzformációs visszaesés! A mi meghatározásunkat a lecke végén olvashatja. 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel a rendszerváltás négy fő feladatát! Amennyiben válaszai megegyeznek az általunk megadottakkal (tudja, a lecke végén találja őket), akkor haladjunk tovább!

68


Távoktatás

Olvassa el a jegyzet 24-31. oldal közötti egységét (A Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás címig)!

A téma tehát a közeledés az Európai Unióhoz. Megfigyelte, milyen fontos mérföldkövei voltak a csatlakozásnak, milyen út vezetett az EU-tagságig? Ellenőrizze megszerzett ismereteit! 3. önellenőrző feladat

Kérjük, rakja időrendi sorrendbe az eseményeket és megállapodásokat, a csatlakozás mérföldköveit! 1. Magyarország gazdasági és kereskedelmi együttműködési egyezményt írt alá az EK-val; 2. Megtörtént Németország újraegyesítése; 3. Nizzai Európai Tanácsülés megreformálta az intézményrendszert; 4. Európa Megállapodások; 5. EK Tanácsa javaslatot tett kereskedelmi egyezményeket célzó tárgyalások megkezdésére minden KGST tagországgal; 6. Koppenhágai Európai Tanácsülés: elfogadja a közép-kelet-európai országok csatlakozási kérelmét; 7. Koppenhágai Európai Tanácsülésen aláírásra került a tíz tagjelölt csatlakozási szerződése; 8. 10 új tagország csatlakozása; 9. Útjára indulhatott a PHARE program; 10. Románia és Bulgária csatlakozása. Arra kérjük, hogy most is ellenőrizze önmagát! 4. önellenőrző feladat

2004-ben, illetve 2007-ben 12 ország csatlakozott az EU-hoz. Ha emlékszik még az előző fejezetre, könnyen válaszol arra a kérdésre, hogy a 12 közül melyek a rendszerváltó országok? Ellenőrizte a megoldását? Ugye, nem keverte össze ezt a sok mérföldkövet és csatlakozó országot? Akkor térjünk rá az Európai Unió-s csatlakozás előszobájának tekintett CEFTA elemzésére! Az egyes szektorokra vonatkozó liberalizációs lépéseken kívül fordítson nagy figyelmet arra, hogy az egymást követő bővülések és EU-csatlakozások révén hogyan tolódott a CEFTA keletebbre és keletebbre! A tananyag az elektronikus jegyzet 32-34. oldala.

Ennek végeztével fel is készült néhány tesztre. Íme, a feladatok!

69


Távoktatás


Válassza ki a helyes megoldást! Vigyázzon, néhol több jó válasz is lehetséges! 1. Az alábbi országok közül nem volt CEFTA-alapító: a) Magyarország b) Csehszlovákia c) Horvátország d) Szlovénia e) Lengyelország. 2. A CEFTA szabályozása kiterjedt a(z): a) érzékeny termékekre; b) feldolgozóipari termékekre; c) atomenergiára; d) katonai együttműködésre. 3. A CEFTA tagja ma: a) Magyarország b) Bulgária c) Románia d) Horvátország e) Moldova A remélhetőleg hibátlan megoldása azt jelenti, hogy már csak a szokásos relációanalízis vár Önre!

70


Távoktatás



1. A madridi Európa Tanács ülésen megállapodtak a rubel-dollár konverzió kiterjesztéséről, mert a hatvanas években Magyarországnak is érdeke fűződött a nyugati és a keleti kapcsolatok kiterjesztéséhez. 2. A CEFTA az EU előszobájának tekinthető, mert a tagok és az EU közötti szabadkereskedelemnek az EU-ban is meg kell valósulnia.

c) az első állítás igaz, a második állítás hamis; d) az első állítás hamis, a második állítás igaz;

3. A tulajdonreform a rendszerváltás fő feladata, mert a magántulajdon minden esetben elősegíti a piaci mechanizmusok hatékony működését.


4. A piacgazdaságra is jellemző a tervalku, mert a CEFTA is ezen, valamint a kölcsönös vámengedményeken alapult. 5. CEFTA tagja ma Bulgária és Románia is, hiszen balkáni országokként nem lehetnek az EU teljes jogú tagjai. Bizonyára ezek a megoldásai is jól sikerültek! Gratulálunk!

Befejezés Ebben a leckében nagyon röviden áttekintettük a rendszerváltást, majd elemeztük hazánk és a térség útját az EU-hoz, foglalkoztunk az EU-tagság előszobájának tekintett CEFTAval is. A következő két lecke szintén a rendszerváltásról szól, azonban egészen más nézőpontból fogja tárgyalni ezeket a kérdéseket. Mindenképpen pihenjen egyet előtte!

71


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor hibátlan, ha meghatározta: A transzformációs visszaesés a gazdasági rendszerváltás okozta recesszió. 2. megoldása akkor pontos, ha Ön is az alábbi négyet sorolta fel: tulajdonreform, intézményrendszer reformja, liberalizáció, stabilizáció. 3. megoldása: 5., 1., 9., 2., 4., 6., 3., 7., 8., 10., mert 1974 – az EK Tanácsa javaslatot tett kereskedelmi egyezményeket célzó tárgyalások megkezdésére minden KGST tagországgal; 1988 – Magyarország gazdasági és kereskedelmi együttműködési egyezményt írt alá az EKval; 1989 – útjára indulhatott a PHARE program; 1989 – megtörtént Németország újraegyesítése; 1991 – Európa Megállapodások; 1993 – Koppenhágai Európai Tanácsülés: elfogadja a közép-kelet-európai országok csatlakozási kérelmét; 2000 – a Nizzai Európai Tanácsülés megreformálta az intézményrendszert; 2002 – a Koppenhágai Európai Tanácsülésen aláírásra került a tíz tagjelölt csatlakozási szerződése; 2004 – 10 új tagország csatlakozása; 2007 – Románia és Bulgária csatlakozása. 4. megoldása akkor pontos, ha az alábbi országokat sorolta fel: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária. 5. megoldás: 1. - c), d); 2. - a), b); 3. - d), e); mert nem volt CEFTA-alapító: Horvátország és Szlovénia; a CEFTA szabályozása kiterjedt az érzékeny termékekre és a feldolgozóipari termékekre; a CEFTA tagja ma: Horvátország és Moldova. 6. megoldás 1. - d); 2. - a); 3. - c), 4. - e); 5. - e), mert: 1. A madridi Európa Tanács ülésének semmi köze a rubel-dollár konverzióhoz, azonban a hatvanas években Magyarországnak is érdeke fűződött a nyugati és a keleti kapcsolatok kiterjesztéséhez. 2. A CEFTA valóban az EU előszobájának tekinthető, s a tagok és az EU közötti szabadkereskedelemnek az EU-ban is meg kell valósulnia. 3. A tulajdonreform valóban a rendszerváltás fő feladata, azonban a magántulajdon nem minden esetben segíti elő a piaci mechanizmusok hatékony működését. 4. A piacgazdaságra nem jellemző a tervalku, s a CEFTA sem ezen alapult; 5. A CEFTA-nak nem tagja ma Bulgária és Románia, viszont miért ne lehetnének az EU teljes jogú tagjai?

72


Távoktatás

12. lecke A rendszerváltás világtörténelmi kontextusban Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Nem lesz könnyű dolga. A következő két lecke a rendszerváltást tág, történelmi kontextusban tekinti át. A kötelező irodalomként megadott cikk nyelvezete, látásmódja eltér az eddig megszokottaktól. Kornai János írása átfogó, saját véleményt tükröz. Ne tankönyvízű, egyszerű mondatokra és ne unalmas magyarázatokra számítson, hanem egy tudományos igényű, elsőre talán nehezen érthető cikkre. Kitartást az olvasáshoz! Higgye el: megéri. A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • • •

elemezni a közép-kelet-európai rendszerváltás világtörténelmi kontextusát; felvázolni a nyugati, illetve a volt szocialista országokban végbement változások fő irányvonalát; összehasonlítani a két gazdasági-társadalmi rendszer gazdasági mutatóit; több szempontból megvizsgálni a kelet-európai és egyéb „nagy átalakulások” jellemzőit; gazdasági szempontból értékelni a rendszerváltást.

A tananyag Kornai János: Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása – siker és csalódás című cikke. A cikk a Közgazdasági Szemle LII. évfolyamának (2005.) decemberi számában jelent meg, de regisztráció után letölthető a Közgazdasági Szemle honlapjáról (http://www.kszemle.hu), vagy hozzáférhető bármelyik szakkönyvtárban. Most a cikk első részét, a 907-923. oldalig tartó alfejezeteket dolgozzuk fel! Kezdjük a bevezetéssel és a történelemmel! A nyugati civilizációban végbement változások fő iránya a kapitalizmus felé mutat. Régiónk az utóbbi bő másfél évtizedben szintén rátért erre az útra. Bizonyos gazdasági mutatók alapján úgy tűnik, viszonylag sikeresen. Nézzük! Olvassa el a cikk 907-915. oldalait (a Történelmi összehasonlítások fejezetcímig)!

Eddig mindig azzal bíztattuk, hogy „ugye, milyen egyszerű volt…” Ha ezt most nehezebben tudja követni – ez előfordulhat, hiszen tényleg nehéz a szöveg –, akkor olvassa el újra! Amennyiben úgy érzi, érti Kornai János, a nemzetközi szinten legismertebb magyar élő közgazdász gondolatmenetét, akkor oldja meg az alábbi feladatokat!

73


Távoktatás


Az alábbiak közül mely állításokat tartja igaznak, s melyeket hamisnak? 1. A kommunista párt egyeduralma a Szovjetunióban, illetve Oroszországban nem szűnt meg. 2. A közép-kelet-európai országok gazdasági szempontból homogénnek tekinthetők. 3. Nyugat-Európában az elmúlt évszázadokban teret hódítottak a gazdálkodás kapitalista formái. 4. A marxista pártok szerint a kapitalizmus felesleges, ezért nem szabad figyelembe venni a történelmi kontextus elemzésénél. 5. A szocializmus idején az egy főre eső GDP csökkent. 6. Kornai szerint a kapitalizmus nem meghaladható. 7. Történelmi léptékben mérve bebizonyosodott, hogy a rendszerváltás gazdasági sikere a kapitalizmusra való áttérés következménye. Azt, hogy mi hogyan döntöttünk, megtalálja a lecke végén. Hasonlítsa össze az Ön megoldását a miénkkel! 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki a következő mondatokat a „nagy”, „kicsi”, vagy a „nő”, „csökken” szavakkal, illetve azok toldalékolt alakjaival! 1. Hamis az a ma már gyakori állítás, mely szerint a kapitalista gazdálkodási mód mindig .......... gazdasági erőt tükrözött, mint a szocialista. 2. A rendszerváltás első néhány évében a rendszerváltó országok gazdasági teljesítménye .........., később ........... 3. 1995 után mind a GDP, mind a reálfogyasztás gyorsabban .......... az átalakuló országokban, mint az EU-ban. 4. 1995 után a rendszerváltó országokban a munkatermelékenység ........... 5. Magyarországon az egy főre jutó GDP a ’80-as években ........... Gratulálunk remélhetőleg jó megoldásaihoz! Folytassuk a történelmi kontextus elemzését egy nagyon érdekes gondolatkísérlettel! Kornai több „nagy átalakulást” hasonlít össze hat jellemző vonás alapján. Történelmi ismereteire, illetve a kínai reformfolyamatról tanultakra igencsak szüksége lesz ennek a résznek a megértéséhez. Olvassa el a cikk 915-923. oldal közötti részét (a Mindennapi élet szemszögéből fejezetcímig)!

Hát ez sem volt könnyű, igaz? Tekintsen még vissza, próbálja rendszerben látni a vizsgált tényezőket és a különböző átalakulásokat! Választ kapott arra a kérdésre is, miért volt viszonylag gyors ez az átalakulás. Ismét vár két feladat Önre! 74


Távoktatás


A Kornai által elemzett országok egyikére igazak a következő megállapítások. Melyikre? 1. A rendszer a szocializmus felé fejlődött volna, de 1973-ban az elnököt puccsal megbuktatták. 2. A cárt kivégezték. 3. A kommunista párt egyeduralma változatlan maradt. 4. A szövetségesek katonai jelenléte kényszeríti ki az átalakulást. 5. Teljesen kollektivizálták a mezőgazdaságot. Ellenőrizze önmagát! A mi megoldásunkat a lecke végén találja. 4. önellenőrző feladat

Sorolja fel a térségünkben végbement átalakulások gyorsaságának öt fő magyarázatát! Reméljük, hogy ezt az akadályt is sikeresen vette! Már csak a megszokott, de még meg nem unt relációanalízis van hátra. Olvassa és gondolja át még egyszer az információkat! A feladatok megoldásánál legyen résen, nehogy elhiggye a sok sületlenséget!

75


Távoktatás



1. A nyugati civilizáció évezredek óta kapitalista módon működik, ezért az átalakulás a kelet-európai országokban erőszakmentes volt. 2. A közép-kelet-európai rendszerváltás gyorsan ment végbe, mert a térségünkbeli országokban a ’90-es években nagyobb volt a munka termelékenységének növekedése, mint Nyugat-Európában. 3. Marx szerint a rendszerváltásnak sok társadalmi csoport a vesztesévé vált, mert a kommunista pártok egyeduralma az 1990-es évek elején megszűnt.


4. A létező szocializmus gazdasági szempontból elvesztette a versenyt a létező kapitalizmussal szemben, mert a közép-kelet-európai országok Gorbacsov reformjainak köszönhetően végzetesen lemaradtak. 5. Kornai szerint a rendszerváltás részben sikeres volt, mert vértelenül zajlott le a demokratikus intézményrendszer kialakítása. Ha helyesek a megoldásai, boldog lehet, hiszen ez volt a legnehezebb lecke!

Befejezés Történelmi keretek közt értelmeztük és elemeztük a rendszerváltást. Felvázoltuk a nyugati, illetve a volt szocialista országokban végbement változások fő irányvonalát; összehasonlítottuk a két gazdasági-társadalmi rendszer gazdasági mutatóit, megvizsgáltuk a kelet-európai és egyéb „nagy átalakulások” jellemzőit, s gazdasági szempontból értékeltük a rendszerváltást. A következő leckében azt vesszük szemügyre, hogy a gazdaságilag viszonylag sikeresnek tekinthető rendszerváltás, társadalmi szempontból milyen károkat okozott.

Megoldások 1. megoldása akkor pontos, ha a következőképpen döntött: 1. hamis, mert a kommunista párt egyeduralma a Szovjetunióban, illetve Oroszországban is megszűnt; 2. hamis, mert a közép-kelet-európai országok gazdasági szempontból nem tekinthetők homogénnek;

76


Távoktatás

3. igaz, Nyugat-Európában az elmúlt évszázadokban valóban teret hódítottak a gazdálkodás kapitalista formái; 4. hamis, a marxista pártok szerint a kapitalizmus a történelem túlmutat a kapitalizmuson, azt meghaladja; 5. hamis, a szocializmus idején az egy főre eső GDP nőtt; 6. hamis, Kornai a kapitalizmus meghaladhatóságáról nem állított biztosat; 7. hamis, történelmi léptékben mérve ez nem bizonyosodott be, lehet, hogy csupán a tartalékok felhasználásáról van szó. 2. megoldása akkor hibátlan, ha az alábbi módon egészítette ki a mondatokat: 1. Hamis az a ma már gyakori állítás, mely szerint a kapitalista gazdálkodási mód mindig nagyobb gazdasági erőt tükrözött, mint a szocialista. 2. A rendszerváltás első néhány évében a rendszerváltó országok gazdasági teljesítménye csökkent, később növekedett. 3. 1995 után mind a GDP, mind a reálfogyasztás gyorsabban nőtt az átalakuló országokban, mint az EU-ban. 4. 1995 után a rendszerváltó országokban a munkatermelékenység nőtt. 5. Magyarországon az egy főre jutó GDP a ’80-as években csökkent. 3. megoldása akkor pontos, ha az alábbiak szerint döntött: 1. A rendszer a szocializmus felé fejlődött volna, de 1973-ban az elnököt puccsal megbuktatták – Chile, Pinochet restauráció; 2. A cárt kivégezték – Oroszország; 3. A kommunista párt egyeduralma változatlan maradt – Kína; 4. A szövetségesek katonai jelenléte kényszeríti ki az átalakulást – Nyugat-Németország; 5. Teljesen kollektivizálták a mezőgazdaságot – Szovjetunió. 4. megoldása akkor jó, ha az alábbiakat sorolta fel: 1. Tudás, tapasztalat, hagyományok megléte, megőrzése a szocialista korszakot megelőző időkből. 2. A vállalkozási ösztön segíti a kapitalizmus kialakulását. 3. Nem volt erős ellenállás az átalakulással szemben. 4. Külső hatások, külföldi minta. 5. Modern technológia. 5. megoldás 1. - d); 2. - b); 3. - d), 4. - c); 5. - a), mert: 1. A nyugati civilizáció nem működik évezredek óta kapitalista módon, de az átalakulás a kelet-európai országokban erőszakmentes volt. 2. A közép-kelet-európai rendszerváltás gyorsan ment végbe, s a térségünkbeli országokban a ’90-es években nagyobb volt a munka termelékenységének növekedése, mint NyugatEurópában, de e kettőnek semmi köze egymáshoz. 3. Marx rendszerváltáskor már több mint 100 éve halott volt, de a kommunista pártok egyeduralma az 1990-es évek elején valóban megszűnt. 4. A létező szocializmus gazdasági szempontból valóban elvesztette a versenyt a létező kapitalizmussal szemben, de a közép-kelet-európai országok nem Gorbacsov reformjainak köszönhetően maradtak le. 5. Kornai szerint a rendszerváltás részben sikeres volt, hiszen vértelenül zajlott le a demokratikus intézményrendszer kialakítása.

77


Távoktatás

13. lecke Társadalmi problémák és rendszerváltás Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Ez a lecke a második legnehezebb a tananyagban, és azt vizsgálja, hogy a rendszerváltás gazdaságilag viszonylag sikeresnek tekinthető ugyan, de társadalmi szempontból óriási károkat okozott. Csökkenő reáljövedelem, növekvő egyenlőtlenség, munkanélküliség, növekvő bűnözés, kiábrándultság, a demokratikus rendszerek alacsony fokú támogatottsága jellemzik a korszakot, s ennek még ma is tanúi lehetünk. Tekintsük át tehát a rendszerváltást a mindennapi élet szemszögéből! A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

elemezni a rendszerváltás társadalmi hatásait; felvázolni a jövedelemeloszlás változásait; áttekinteni a munkanélküliség és a foglalkoztatás alakulását; bemutatni a társadalom bizalmát és elégedettségét, ezek változását.

A tananyag Kornai János: Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása – siker és csalódás című cikke. A cikk a Közgazdasági Szemle LII. évfolyamának (2005.) decemberi számában jelent meg, de regisztráció után letölthető a Közgazdasági Szemle honlapjáról (http://www.kszemle.hu), vagy hozzáférhető bármelyik szakkönyvtárban. Most a cikk második részét, a 923-934. oldalig tartó alfejezeteket dolgozzuk fel. Változott az életszínvonal, csökkent a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség, nőtt a bűnözés. Bár vannak különbségek a régió országai között, általánosságban megállapítható, hogy a rendszerváltás súlyos társadalmi károkkal járt. Csemegézzen az adatok között, figyeljen a trendekre! Először ismerje meg a cikk 923-927. oldal közötti részét ( Kezdje A mindennapi élet szemszögéből címnél, és fejezze be Az általános közérzet címnél)!

Végigolvasva ezt a részt, elmélyedve a táblázatokban, nem lesz nehéz megoldania a következő feladatokat. Az első kettőhöz, ha szükséges, használja nyugodtan a kijelölt rész táblázatait!

78


Távoktatás


Melyik az az ország térségünkben, amelyikben: 1. A legnagyobb mértékben nőtt meg a jövedelmi egyenlőtlenség (Gini-koefficienssel számolva) a rendszerváltás előtti időszakhoz képest; 2. A legkisebb mértékben nőtt meg a jövedelmi egyenlőtlenség (Gini-koefficienssel számolva) a rendszerváltás előtti időszakhoz képest; 3. Nem nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség (Gini-koefficienssel számolva) a rendszerváltás előtti időszakhoz képest; 4. A legnagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek (legszegényebb 10% a leggazdagabb 10%-hoz képest); 5. A legkisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek (legszegényebb 10% a leggazdagabb 10%hoz képest). Nézze meg a lecke végén a mi megoldásunkat és hasonlítsa össze az Önével! Hasonlítsuk össze egy feladat keretében térségünket és Nyugat-Európát jövedelmi egyenlőtlenség szempontjából! 2. önellenőrző feladat

Melyik régióra, Közép-Kelet-Európára vagy az EU15-re jellemző, hogy 1. jobban nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség a rendszerváltás előtti időszakhoz képest (Ginikoefficiens alapján); 2. a jövedelmek nagyobb hányadát fogyasztja a társadalom alsó 10%-a; 3. a jövedelmek nagyobb hányadát fogyasztja a társadalom felső 10%-a; 4. legnagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek (legszegényebb 10% a leggazdagabb 10%hoz képest). Ön is úgy döntött, ahogyan mi? A szerintünk helyes megoldásokat a lecke végén olvashatja. 3. önellenőrző feladat

Melyik országban volt a legnagyobb, illetve a legkisebb a munkanélküliségi ráta 2003-ban? Reméljük, hogy most is sikeresen döntött! A feladatokat megoldva láthatja, hogy a rendszerváltás során a társadalmi igazságosság tekintetében régiónk – sajnos – elmaradt Nyugat-Európától. A cikk folytatásából megtudhatja, milyen a társadalom elégedettsége. Olvassa tovább a cikket (927-930. oldal) az Okozati elemzés alcímig!

79


Távoktatás

Túlságosan meglepő tényeket nem olvashatott: a rendszerváltó társadalmak bizalmatlanok az alapvető intézmények iránt, illetve elégedetlenek anyagi helyzetükkel. Lássunk egy könnyű ellenőrző kérdést! 4. önellenőrző feladat

Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! 1. A kognitív problémák minden esetben racionálisak. 2. Az általános megelégedettség Közép-Kelet-Európa nyolc országában alacsonyabb fokú, mint a 15 „régi” EU-tagországban. 3. Szlovéniában az EU átlagánál elégedettebbek az emberek. 4. A régiónkbeli társadalmak egymáshoz viszonyítják jólétüket. 5. A társadalmi emlékezet minden esetben nagyon hosszú távú. Ezt a feladatot talán nem tartotta nehéznek. Azért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra a lecke végén! Kornai írása egy átfogó okozati elemzéssel, az értékítéletekről szóló rövid résszel, valamint egy, a közgazdászok felelősségéről szóló érdekes eszmefuttatással zárul. Ez tulajdonképpen a cikk lezárása, s a gazdasági és a társadalmi hatások összefoglalása. Olvassa el figyelmesen a cikk 931-934. oldalát!

Minden bizonnyal érti az olvasottakat! Gondolja át az egész fejezetet, majd oldja meg a szokásos relációanalízist!

80


Távoktatás



1. A szocialista rendszer idején a GDP-t tekintve lemaradásunk Nyugat-Európától tovább nőtt, mert míg ott jelentős gazdasági növekedés volt tapasztalható, nálunk csökkent a GDP. 2. A kapitalizmusnak nincsenek negatív tulajdonságai, mert minden tekintetben felülmúlja a szocializmust. 3. A közép-kelet-európai országok társadalma egyáltalán nem támogatja a diktatórikus államberendezkedést, mert a kapitalizmus csak demokráciával járhat együtt.


4. A közép-kelet-európai országokban a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek, mert az EU szerint el kellett érni a nyugateurópai szintet. 5. A foglalkoztatottsági mutatók 1990 és 2003 között lineárisan romlottak, mert megszűnt a teljes foglalkoztatottság. Ugye, sikerült megoldania a relációanalízist, gratulálunk!

Befejezés Áttekintette a rendszerváltó országok főbb társadalmi problémáit, s láthatja, milyen súlyos társadalmi károkkal járt az a folyamat, amelyet az előző lecke végén még döntően sikeresnek könyvelhettünk el. Ez a lecke volt az utolsó olyan, amelyikben ismereteket szerzett! Feltérképezett távoli régiókat Afrikában, a Távol-Keleten, Latin-Amerikában, megismerte Indiát, és tanulmányozta Közép-Kelet-Európa országait. Már csak az összefoglaló lecke van hátra! Pihenjen előtte egyet!

81


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása akkor helyes, ha a következőképpen döntött: 1. A legnagyobb mértékben nőtt meg a jövedelmi egyenlőtlenség (Gini-koefficienssel számolva) a rendszerváltás előtti időszakhoz képest - Észtországban; 2. A legkisebb mértékben nőtt meg a jövedelmi egyenlőtlenség (Gini-koefficienssel számolva) a rendszerváltás előtti időszakhoz képest - Szlovéniában; 3. Nem nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség (Gini-koefficienssel számolva) a rendszerváltás előtti időszakhoz képest: nincs ilyen ország a felsoroltak között!; 4. A legnagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek (legszegényebb 10% a leggazdagabb 10%hoz képest) - Észtországban; 5. A legkisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek (legszegényebb 10% a leggazdagabb 10%-hoz képest) - Csehországban. 2. megoldása akkor pontos, ha Ön az alábbiak szerint döntött: 1. Jobban nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség a rendszerváltás előtti időszakhoz képest (Ginikoefficiens alapján) - Közép-Kelet-Európában. 2. A jövedelmek nagyobb hányadát fogyasztja a társadalom alsó 10%-a - EU 15-ben. 3. A jövedelmek nagyobb hányadát fogyasztja a társadalom felső 10%-a - Közép-KeletEurópában. 4. A legnagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek (legszegényebb 10% a leggazdagabb 10%hoz képest) - Közép-Kelet-Európában. 3. megoldása akkor jó, ha Lengyelországot és Észtországot választotta, mert a legnagyobb a munkanélküliségi ráta - Lengyelországban; a legkisebb a munkanélküliségi ráta - Észtországban. 4. megoldás: 1. hamis, mert a kognitív problémák nem minden esetben racionálisak; 2. igaz, mert az általános megelégedettség Közép-Kelet-Európa nyolc országában alacsonyabb fokú, mint a 15 „régi” EU-tagországban; 3. igaz, mert Szlovéniában az EU átlagánál tényleg elégedettebbek az emberek; 4. hamis, hiszen a régiónkbeli társadalmak a nyugatiakhoz viszonyítják jólétüket; 5. hamis, ugyanis a társadalmi emlékezet nem minden esetben hosszú távú. 5. megoldás 1, - c); 2. - e); 3. - e); 4. - c); 5. - d), mert: 1. A szocialista rendszer idején a GDP-t tekintve lemaradásunk Nyugat-Európától valóban tovább nőtt, de nálunk sem csökkent a GDP. 2. A kapitalizmusnak is vannak negatív tulajdonságai, s nem múlja felül minden tekintetben a szocializmust. 3. A közép-kelet-európai országok társadalmának egy része támogatja a diktatórikus államberendezkedést, s a kapitalizmus nem csak demokráciával járhat együtt. 4. A közép-kelet-európai országokban a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek, de ennek semmi köze az EU előírásaihoz. 5. A foglalkoztatottsági mutatók 1990 és 2003 között nem romlottak lineárisan, az időszak végén néhány országban javultak; ugyanakkor igaz az, hogy megszűnt a teljes foglalkoztatottság.

82


Távoktatás

14. lecke Önellenőrzés Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Elérkeztünk az utolsó leckéhez! Ez egy olyan lecke, amellyel ellenőrizheti eddig megszerzett ismereteit. Ha már elolvasta a tananyagot, megoldotta a feladatokat, s úgy érzi, készen áll az összegzésre és az önellenőrzésre, ne habozzon sokáig! Előfordulhat azonban, hogy még bizonytalannak érzi tudását. Ebben az esetben lapozza fel még egyszer a tananyag kérdéses részeit! A lecke végén talál egy olyan feladatot is, amelynek megoldása során néhány aktuális információnak kell utánanéznie. A 14. lecke önellenőrzése után már csak egy ellenőrzés van hátra, igaz, azt vizsgának hívják. A fenti feladatok segítik a vizsgára való felkészülést is, semmiképpen ne hagyja el őket! A feladatok megoldását – szokás szerint – a lecke végén találja.

A lecke célja az, hogy Ön képes legyen

• • • •

összehasonlítani az egyes országok gazdasági és külgazdasági jellemzőit, folyamatait; szintetizálni a nemzetközi gazdaságtanban és e tárgy két féléve során tanultakat; értékelni az országok társadalmi, makrogazdasági, gazdaságpolitikai, szerkezeti jellemzőit, és ezek hozzájárulását nemzetközi versenyképességükhöz; jellemezni az országok külgazdasági kapcsolatrendszerét, külkereskedelmét, nemzetközi tőkeáramlásban elfoglalt helyzetét, világgazdasági pozícióját.

Először néhány alapvető fogalmat és folyamatot szeretnénk átismételni.

83


Távoktatás


Magyarország, Brazília, Szaúd-Arábia, Thaiföld és Uganda. Ezek közül mely országra igazak a következő megállapítások, jellemzők? Néhány megállapítás több országra is jellemző, de van, amelyik egyikre sem! 1. Exportjának nagy része egyféle mezőgazdasági termék: 2. Tagja egy 1991-ben alakult regionális integrációnak: 3. Hagyományosan magas a megtakarítási ráta: 4. Exportját diverzifikálnia kellene: 5. A ’90-es években válság érintette: 6. Valutája a baht: 7. Tagja volt a KGST-nek: 8. Fejlődő ország: 9. Olyan integrációnak a tagja, amely monetáris unió vagy monetáris uniót tervez: 10. Tagja olyan integrációnak, amely elérte legalább az egymás közti szabadkereskedelmet: 11. Kereskedelempolitikája tisztán liberális: Ugye, nem is volt olyan nehéz! Azért nézze meg a mi válaszunkat is a lecke végén! A következő feladat összehasonlítja a tanult régiókat a gazdasági ismérvek és folyamatok felől megközelítve. 2. önellenőrző feladat

Melyik az a régió, amelyikre a leginkább igazak a következő megállapítások? Lehetséges válaszok: Fekete-Afrika, Közép-Kelet-Európa, Latin-Amerika, Észak-Afrika és KözelKelet, Délkelet-Ázsia. Vigyázzon, ezúttal csak egy jó válasz van! 1. Ebben a régióban a legalacsonyabb a születéskor várható átlagéletkor: 2. Ennek a régiónak az országai tagjai a világgazdaság legmélyebb integrációjának: 3. Zömében muzulmán országok alkotják: 4. A régióban több olyan ország van, ahol szovjet típusú egypártrendszer működik: 5. A világ energiakészletének jelentős részével rendelkezik: 6. Ebben a régióban a legnagyobbak a társadalmi különbségek: 7. Legfontosabb komparatív előnye az olcsó munkaerő: 8. Itt található az ASEAN: 9. Kivétel nélkül demokratikus berendezkedésűek, ennek ellenére a társadalom egy része kiábrándult a demokráciából: 10. Az egykori gyarmati régiók közül ez a régió vívta ki először függetlenségét:

84


Távoktatás

Reméljük, hogy (miután összehasonlította az Ön válaszát a miénkkel) megállapíthatta: sikerrel vette ezt az akadályt is! Ezután lássuk, sikerült-e megértenie az összefüggéseket! Ne aggódjon, ez a félév utolsó relációanalízise. 3. önellenőrző feladat


1. Közép-Kelet-Európában nem volt transzformációs visszaesés, mert az EU pénzügyi eszközökkel is segítette a rendszerváltást. 2. Délkelet-Ázsiában nem próbálkoztak importhelyettesítő gazdaságpolitika megvalósításával, mert az LatinAmerikában is teljesen sikertelen volt. 3. Fekete-Afrika a világgazdaság legfejletlenebb régiója, mert silány természeti adottságokkal rendelkezik, nincsen területén semmilyen nyersanyag.


4. Délkelet-Ázsia gazdaságai a 20. század második felében kezdtek kitörni az elmaradottságból, mert itt mindenhol kedvezőek a természeti adottságok. 5. Muzulmánok Ázsia területén csak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek, mert Indiában és Délkelet-Ázsiában tilos e vallás gyakorlása. 6. Fekete-Afrikában nincsen regionális integráció, mert az országok egy részének gazdasága monokultúra. Azért vesse össze az Ön megoldását a miénkkel, a lecke végén! Utolsó tennivalója forráskeresés lesz. A kérdésekre a választ nem fogja a tankönyvben megtalálni, hiszen aktuális információkra, a tanultak gyakorlati vonatkozásaira kérdezünk rá. Célunk felhívni a figyelmet arra, hogy az itt megszerzett tudás nagyon gyorsan elavul, s egy jó közgazdásznak mindig napra késznek kell lennie, s tudnia kell az új információkat a tanultaknak megfelelően értékelnie.

85


Távoktatás


Kérjük, hogy az interneten nézzen utána az alábbiaknak és válaszoljon a kérdésekre. 1. India vezetésével a dél-ázsiai országok 2012-ig egy szabadkereskedelmi övezetet kívánnak létrehozni. Milyen országok lesznek ennek a tagjai? 2. Melyik az a fekete-afrikai ország, amelynek elnöke Robert Mugabe, és amelyben 2007re az infláció olyan magas, éves szinten másfél millió százalékos lett, hogy naponta többször emelték az árakat? 3. Melyik az a délkelet-ázsiai ország, ahol 2006-ban a katonák megdöntötték kormányt? 4. Térségünkben mely ország számít az EU hivatalos tagjelöltjének? 5. A megszállt Irakban melyek a fő vallási és etnikai ellentétek?

Befejezés Éljen-éljen! Végeztünk, és Ön is a tantárgy végére ért. Reméljük, sikerült megértenie, megtanulnia mindent. Káosz van a fejében? Latin-Amerika nem csupán a nagy társadalmi különbségek, Délkelet-Ázsia nem csak a szorgos rizstermesztők, India nem csak a tehenek hazája? Finomodott Önben a világról alkotott kép? Ha igen, megérte foglalkozni ezzel a tárggyal. A vizsgáig búcsúzunk Öntől, addig is jó pihenést kívánunk!

86


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás 1. Exportjának nagy része egyféle mezőgazdasági termék: Uganda. 2. Tagja egy 1991-ben alakult regionális integrációnak: Brazília. 3. Hagyományosan magas a megtakarítási ráta: Thaiföld. 4. Exportját diverzifikálnia kellene: Szaúd-Arábia, Uganda. 5. A ’90-es években válság érintette: Magyarország, Thaiföld. 6. Valutája a baht: Thaiföld. 7. Tagja volt a KGST-nek: Magyarország. 8. Fejlődő ország: Brazília, Szaúd-Arábia, Thaiföld és Uganda. 9. Olyan integrációnak a tagja, amely monetáris unió vagy monetáris uniót tervez: Magyarország, Szaúd-Arábia. 10. Tagja olyan integrációnak, amely elérte legalább az egymás közti szabadkereskedelmet: Magyarország, Brazília, Szaúd-Arábia. 11. Kereskedelempolitikája tisztán liberális: egyik sem. 2. megoldás 1. Ebben a régióban a legalacsonyabb a születéskor várható átlagéletkor: Fekete-Afrika. 2. Ennek a régiónak az országai tagjai a világgazdaság legmélyebb integrációjának: KözépKelet-Európa. 3. Zömében muzulmán országok alkotják: Észak-Afrika és Közel-Kelet. 4. A régióban van több olyan ország, ahol szovjet típusú egypártrendszer működik: DélkeletÁzsia. 5. A világ energiakészletének jelentős részével rendelkezik: Észak-Afrika és Közel-Kelet. 6. Ebben a régióban a legnagyobbak a társadalmi különbségek: Latin-Amerika. 7. Legfontosabb komparatív előnye az olcsó munkaerő: Délkelet-Ázsia. 8. Itt található az ASEAN: Délkelet-Ázsia. 9. Kivétel nélkül demokratikus berendezkedésűek, ennek ellenére a társadalom egy része kiábrándult a demokráciából: Közép-Kelet-Európa. 10. Az egykori gyarmati régiók közül ez a régió vívta ki először függetlenségét: Latin-Amerika. 3. megoldás 1. - d); 2. - e); 3. - c); 4. - c); 5. - e); 6. - c), mert: 1. Közép-Kelet-Európában volt transzformációs visszaesés, de igaz, hogy az EU pénzügyi eszközökkel is segítette a rendszerváltást. 2. Délkelet-Ázsiában is próbálkoztak importhelyettesítő gazdaságpolitika megvalósításával, s Latin-Amerikában sem volt teljesen sikertelen. 3. Fekete-Afrika a világgazdaság legfejletlenebb régiója, de ez nem minden ország esetében magyarázató a silány természeti adottságokkal, illetve a nyersanyagok hiányával. 4. Délkelet-Ázsia gazdaságai valóban a 20. század második felében kezdtek kitörni az elmaradottságból, de itt sem mindenhol kedvezőek a természeti adottságok. 5. Muzulmánok Ázsia területén nem csak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek, mert Indiában és Délkelet-Ázsiában sem tilos e vallás gyakorlása. 6. Fekete-Afrikában sok regionális integráció van, bár igaz, hogy az országok egy részének gazdasága monokultúra. 4. megoldása akkor helyes, ha Ön is megtalálta az alábbiakat: 1. India vezette szabadkereskedelmi övezet tagjai lesznek: India, Pakisztán, Nepál, Sri Lanka, Bangladesh, Bhután, Maldív-szigetek. 2. Ez az infláció sújtotta fekete-afrikai ország: Zimbabwe. 3. 2006-ban a katonák Thaiföldön döntötték meg a kormányt. 4. Térségünkben Macedónia és Horvátország számít az EU hivatalos tagjelöltjének. 5. A megszállt Irakban a fő vallási és etnikai ellentétek: siíta-szunnita, arab-kurd ellentétek.

87


88

Távoktatás

Világgazdasági folyamatok és régiók II. tantárgyi kalauz

Recommend Documents