VII. Az Európai közigazgatási tér irányelvei

03.01.2013

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség

VII. Az Európai közigazgatási tér irányelvei Bevezetés a közigazgatásba 2012 December 20 Gál Márk PhD Közigazgatási tanszék

Babes-Bolyai Tudományegyetem

Tartalom 

A jóléti állam – kialakulása, fejlődése



A teljesítmény értékelése



A teljesítményértékelés hatalma



A teljesítmény mérésének művészete

1

03.01.2013




hogyan azonosítható az a küszöb, amely még biztosítja a társadalom termelőképességének fenntartásához szükséges anyagi alapokat és már nem rombolja a munkavállalók teljesítménymotivációját, illetve a vállalkozói energiákat?




A küszöb = állandóan változó érték; a változás irányát, ütemét és mértékét a politikai konszenzus (közmegegyezés) határozza meg

2

03.01.2013




 

A modern állam gazdaság/társadalompolitikai szerepvállalása: 1. Integratív funkció 2. Legitimáló funkció


Integratív funkció: - a piaci típusú elosztás nem képes hosszú távon a társadalom termelőképességének biztosítására és a gazdasági energiák regenerálására; - a jóléti állam integratív funkciót lát el, hisz olyan „szolgáltatásokat” nyújt, amelyekben mind a munkaadó, mind a munkavállaló érdekelt (pl. tömegoktatás, közegészségügyi ellátás); 

3

03.01.2013


Legitimáló funkció: - politikai konszenzus megteremtéséhez szükséges; 

A két funkció hatása együttesen jelentkezik!

Babes-Bolyai Tudományegyetem 

A jóléti állam beavatkozási területei (két alapváltozat ismert):

- a beavatkozás köre megmarad a jövedelem, a táplálkozás, az egészség, az oktatás és a lakásviszonyok területén; - a tevékenységek bővülnek a gazdasági növekedés fenntartásával, a teljes foglalkoztatás biztosításával;

4

03.01.2013




Első alapváltozat vezérlő értéke: a méltányosság; alapcél => az emberek szociális biztonságának intézményes garantálása; Második alapváltozat vezérlő értéke: az igazságosság; alapcél => 1 + az emberek jóléti minimumának garantálása;




Hol húzódik a határ a szociális biztonság és a minimális jólét között???

5

03.01.2013


-

-

-

Példák az elosztásra: az állam a társadalmi termék több mint 25%-át osztja el (pl. Svédo., Hollandia, Finno.); 20-25% között (pl. Anglia, Kanada, USA, Spanyolo.); nem éri el a 20% (pl. Görögo., Portugália, Svájc, Ausztria, Japán)

Babes-Bolyai Tudományegyetem Az állami szerepvállalás történelmi gyakorlatában a tiszta ideológiai típus nem létezik. Az állami beavatkozás nagyságrendi eltérései nem vezethetők vissza az értékkülönbségekre. Az állami beavatkozás nagyságrendjét: a gazdasági produktivitás színvonala, a történelmi hagyományok és az érdekegyeztetési mechanizmusok hatékonysága szabja meg.

6

03.01.2013


a) b)

Két fejlődési változat (a XIX sz. második felétől): Amerikai Német

Amerikai fejlődési út: - XVIII sz. végétől – az emberi szabadságjogok garantálása; - XIX sz. – politikai szabadságjogok kiteljesedése (pl. választójog);


Amerikai fejlődési út: -

XX sz. – a szabadságjogok szociális tartalommal telítődnek => e jogok kiterjesztése az anyagi létbiztonságra (Roosevelt,1941) => a gazdasági jólét és a biztonság minimális mértékének garantálása;

7

03.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem  -

-

-

A német fejlődési út: XIX sz. második fele – a gazdaság viszonylag elmaradott, a polgárság gyenge, a demokratikus intézmények kezdetleges kifejlődése => az állami bürokrácia vállalja magára az iparosodást és a polgári felemelkedés megvalósítását; társadalompolitikai reformintézkedések (pl. kötelező 8osztályos iskola bevezetése);

XX sz. – politikai szabadságjogok érvényesítése; 1945 után jóléti állam kifejlődése – általános tendencia;


A jóléti állam típusai:

-

Angolszász;

-

Skandináv;

-

Dél-európai országok;

8

03.01.2013




-

-

Angolszász típus: szociális szolgáltatások; nem ismeri az univerzális elven nyugvó szociális állampolgár fogalmát; jövedelem kiegészítések – szelektív szemlélet;




-

-

Skandináv típus: mindenkinek joga van a munkához; a szociális ellátás, államilag szervezett szolgáltatásként működik; szociális szolgáltatások, autonóm társadalmi célok alapján szerveződnek;

9

03.01.2013




-

-

Dél-európai típus: ”kezdetleges jóléti állam” alacsony gazdasági- és teljesítményrendszerek; alacsony szintű szociális ellátások; alapvető prioritás: szociális biztonság;


Szociális piacgazdaság modellje:

a társadalmi biztonság komplex, rendszerét állítja fel, mindezt egy működőképes piaci versenyrendszer alapján építi ki; - a gazdaságban versenyrendszer érvényesül és a piaci rendszert az állami redisztribúció nem zavarhatja meg; -

10

03.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem E modell hátterében az ideológiai alapok eklektikusak (konzervatív, liberális és szociáldemokrata elemek); A modell olyan intézményesített jóléti állam, amely elutasítja a teljes foglalkoztatást, finanszírozza a munkából való kilépést => ez alapján különböző kompenzációs stratégiákkal biztosítja teljes körűen a társadalmi biztonsághoz való jogot!

Babes-Bolyai Tudományegyetem Az egész állami beavatkozási rendszert a piaci erők működtetik => a német közpolitika az infláció – munkanélküliség klasszikus dilemmájában a skandináv modellel ellentétben az árstabilitás oldalára és nem a teljes foglalkoztatás oldalára állt. =>>> Egyszerre működött egy versenyképes gazdaság (árstabilitás) és képes volt a munkanélküliség társadalmilag elfogadható kezelésére is!

11

03.01.2013


-

-

A teljes foglalkoztatást biztosító országok (pl. Svédo.) nem tudták megőrizni a gazdasági versenyképességet és az árstabilitást; Az árstabilitást biztosító országok nem tudták kezelni társadalmilag elfogadható módon a munkanélküliséget;

Babes-Bolyai Tudományegyetem 

-

-

-

1. A teljesítmény értékelése

A közintézményeket NEM a ráfordítások alapján finanszírozzák; Szükséges egy „teljesítményindikátor rendszer” kialakítása; A teljesítményeket értékelni kell; Különböztetés: a közigazgatási programok szűkebb és tágabb következményeinek értékelése.

12

03.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2. A teljesítményértékelés hatalma: Azzal, hogy megmérik, véghez is viszik - amikor az értékelési folyamat megkezdődik, az emberek azonnal a szervezet céljain kezdenek gondolkodni; 

Ha nem mérjük az eredményeket, nem tudjuk megkülönböztetni a sikert a kudarctól - a törvényhozók és a közalkalmazottak többségének fogalma nincs, hogy az általuk finanszírozott programok közül melyik sikeres és melyik vallott kudarcot; - az eredményekre vonatkozó objektív információk hiányában döntéseiket többnyire politikai megfontolásokból hozzák;


2. A teljesítményértékelés hatalma:

Ha nem látjuk a sikert, jutalmazni sem tudjuk Ha nem tudjuk díjazni a sikert, akkor valószínűleg a kudarcot díjazzuk Ha nem láthatjuk a sikert, nem is tudunk tanulni belőle

13

03.01.2013



Ha nem ismerjük fel a kudarcot, helyrehozni sem tudjuk Ha eredményeket tudunk felmutatni, megnyerhetjük a közösség támogatását - az eredmények dokumentálása és a közösségi támogatás összefügg;



A teljesítménymércék munkába állítása - Sokan ellenzik a teljesítményértékelést mivel rossz végrehajtást látnak a gyakorlatban; Amikor már rendelkezünk a megfelelő mércékkel, vajon hogyan használják fel a kormányzatok az ezek révén szerzett információkat teljesítményük javítása érdekében?

14

03.01.2013


-

-

-

2. A teljesítményértékelés hatalma: 3 tipikus válasz azonosítható: egyes szervezetek a teljesítményhez kötik a fizetést; mások a teljesítménnyel kapcsolatos információt elsősorban vezetési eszközként alkalmazzák, amelynek révén folyamatosan javítják a szervezet működését; mások pedig a kiadásokat kötik az eredményekhez;



2.1. A teljesítmény megfizetése - Legelterjedtebb stratégia a teljesítmény utáni fizetés; - Esetleges megoldás: egyének helyett/mellett csoportokat jutalmazzanak; - Az egyéni és csoportos ösztönzés kombinálása az ideális;

15

03.01.2013


-

-

-

3. A teljesítmény mérésének művészete : Kormányzati dolgozók: vagy számolnak vagy statisztikai jelentéseket gyártanak; A számolás a ráfordításokra összpontosít: mennyit költöttek, mennyi embert szolgáltak ki stb.; Ritkán összpontosítanak az eredményre


 

3. A teljesítmény mérésének művészete :

Üzleti élet = profit mérése Közigazgatás = teljesítmény mérése nehezen valósul meg (nehezen kialakítható mércék)

Következtetések a mérési rendszerek fejlesztése során:

16

03.01.2013




-


Nagy különbség a munka ellenőrzése és az eredmény mérése között a közösségi szervezetek az output-okat, a kimenet teljesítményt mérik viszont ez nem garantálja a végeredményt;



Nagy különbség a hatékonyság és az eredményesség mérése között Hatékonyság = mennyibe került minden egyes output, azaz kimeneti egység Eredményesség = a kimeneti teljesítmények minőségének mértéke: mennyire jól érte el a kitűzött célt? 

17

03.01.2013




-

-

3. A teljesítmény mérésének művészete : Nagy különbség a hatékonyság és az eredményesség mérése között

ha a hatékonyságot mérjük: mennyibe került egy adott eredmény elérése; ha az eredményességet mérjük: a beruházásunk megéri-e vagy sem;


-

-


A közösségi szervezetek teljesítmény felméréskor, gyakran csak a hatékonyságot mérik. Mihez vezet ez?

18

03.01.2013



Fontos különbség van a „programeredmény” és a szélesebb „hosszú távú (politikai), azaz a kívánt végcéllal kapcsolatos eredmény között Közintézmények képesek mérni egy adott program és bizonyos tevékenység eredményét, de ezek a számok nem olyan fontosak mint bizonyos átfogóbb mértékszámok 



Figyelni kell a „lefölözésre” - pl. ha 1000embert kell munkához juttatni egy év alatt, akkor megtalálják azt a leginkább foglalkoztatható 1000embert, aki a környéken található és gyorsan továbbképzik őket = lefölözés 

19

03.01.2013





Előre számítani kell a komoly mértéki ellenállásra

Be kell vonni a szolgáltatókat és az alkalmazottakat a mértékek korrekt kifejlesztésébe - ha bevonjuk e két csoportot a megfelelő mércék kidolgozásának folyamatába (csökkenthető az ellenállás). 







Az ellenőrzési egységeket évi ellenőrzésnek és változtatásnak kell alávetni Nem szabad sem túl sok, sem túl kevés ellenőrzési mértékegységet alkalmazni

20

03.01.2013





Figyelni kell a visszás ösztönzőkre



-

A mérés funkcióit politikailag független, pártatlan hivatalra kell bízni legyenek objektív adataink



A teljesítményadatok hasznosításának maximalizálására kell összpontosítani - miközben teljesítménymércéket fejlesztenek ki, a szervezeteknek meg kell próbálniuk költségvetéseket, vezetési rendszereket és jutalmazási rendszereket is építeni a teljesítményadatok köré 

21

03.01.2013


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

22

VII. Az Európai közigazgatási tér irányelvei

Recommend Documents