Vidékfejlesztés a fókuszban 2013. november 25. Budapest
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, NAKVI főtitkár, MNVH
A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben Nemzeti célok/stratégiák
EU Kohéziós politika
Növekedési Terv
EU Prioritások EU 2020 Stratégia Nemzeti Reform Program CSF (Közös Stratégiai Keret)
Operatív Programok* GINOP VEKOP TOP
Szakpolitikai Stratégiák
OFTK
EFOP
Partnerségi Megállapodás
Megyei fejlesztési Igények
KEHOP IKOP
NVS
VP KAP célkitűzések EMVA vidékfejlesztési prioritások
Közös Agrárpolitika
* 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatok alapján
MAHOP
A Vidékfejlesztési Program prioritásai EMVA prioritások Prioritások tématerületei: 1. K+F+I, képzés, szaktanácsadás 2. az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3. élelmiszerláncok szervezése, élelmiszer-feldolgozás 4. ökoszisztémák állapotának helyreállítása, agrárkörnyezetgazdálkodás 5. erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki gazdaság és közösségek
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Kiemelt nemzeti prioritások Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság
Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben
A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program tervezési keretei PIB
• Dr. Fazekas Sándor, miniszter
OIB
• V. Németh Zsolt, államtitkár • Búsi Lajos, helyettes államtitkár (IH) • Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, projektirányító
Projektiroda (NAKVI – VP, MAHOP és KEHOP) Koordinációs Csoport EMVA Tanácsadó Testület
Munkacsoportok
• Dr. Maácz Miklós, VP programfelelős • Dr. Czene Zsolt, főtervező • Hódi Ágota, koordinációs vezető
Társadalmasítás: - Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat - Miniszterelnökség
A vidékfejlesztési Program tervezésének folyamata 2012.
2013.
2014.
ÚMVP monitoring
Szervezeti struktúra kialakítása
Ex-ante értékelés
Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)
SWOT analízis, Helyzetértékelés
VP 1.0
VP 2.0
VP 3.0
Fejlesztési célok, irányok megfogalmazása
Prioritások megfogalma zása
Intézkedések indikatív tartalmának megfogalmazása
VP 4.0 Intézkedések Monitoring és értékelési terv
VP tervezés mérföldkövei és előrehaladás
2013. 07. 30. • VP 2.0 • Első tartalmi változat (30%)
2013. 09. 30. • VP 3.0 • Társadalmi és bizottsági egyeztetési változat (40%)
2013. 12. 31 – 2014. 01. 15. • VP 4.0 • Fő vonalaiban teljes változat (80%)
2014. 02. 28. • VP 5.0 • Teljes változat (100%)
2014. 2-3negyedév • VP véglegesítés és elfogadás
A Vidékfejlesztési Programot meghatározó irányelvek 2007-2013 közötti költségvetési időszak
2014-2020 közötti költségvetési időszak
Támogatási tengelyek:
Prioritások – 6 db / Fókuszterületek -18 db Prioritások tématerületei: 1. K+F+I 2. az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3. élelmiszerláncok szervezése 4. ökoszisztémák állapotának helyreállítása 5. erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. társadalmi befogadás előmozdítása
I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. tengely – LEADER Forrás: kb. 1370 milliárd forint
Forrás: hasonló nagyságrend
Tervezett forrásarányok
Vidékfejlesztési Program prioritásai
Tervezett forrásarány (OP-n belül)
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben
3% (~39 Mrd Ft)
2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása
42% (~546 Mrd Ft)
3. Az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása
3% (~39 Mrd Ft)
4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása
26% (~338 Mrd Ft)
5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban
5% (~65 Mrd Ft)
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
17% (~221 Mrd Ft)
„Igények” a VP részéről a többi OP felé GINOP: • Az élelmiszeripari beruházások támogatása és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés biztosítása a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra tevékenységet folytató vállalkozásoknak • A klaszterek, a mikrovállalkozások, a társadalmi vállalkozások (szociális szövetkezetek) és a turizmus támogatása a vidéki térségekben is • Kutatás, képzés és szakképzés, valamint a foglalkoztatást célzó beavatkozások támogatása • IKT és e-kormányzási projektek indítása KEHOP: • integrált vízgazdálkodási beavatkozások, különös tekintettel a vízvisszatartásra és belvizek kezelésére irányuló beavatkozások támogatása • az agrárgazdaságban és erdészetben keletkező biomasszát is hasznosító megújuló energiatermelő és szolgáltató rendszerek támogatása EFOP • Az IKSZT-k és társadalmi vállalkozások humán erőforrás biztosítása a hátrányos helyzetű vidéki térségekben, illetve e-kormányzati projektek indítása TOP/VEKOP (városok és városokat is magukba foglaló vidéki térségek 109,30 Mrd Ft – 5. priorítás) • a helyi gazdaságfejlesztést, helyi termékek előállítását, piacra jutását szolgáló gazdasági együttműködési és infrastrukturális beavatkozások támogatása, különösen a REL-nél • a helyi társadalom életminőségét javító, közösséget fejlesztő beavatkozások támogatása a vidéki térségekben • településfejlesztés, örökségvédelem és az elérrhetőséget javító beruházások támogatása a vidéki térségekben
Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Vidékfejlesztési Program VP EMVA
Mezőgazdaság, erdészet, agrárkörnyezetgazdálkodá s, élelmiszerfeldolgozás, élelmiszerlánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek
Élelmiszeripar, mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, innovatív pénzügyi eszközök, klaszterek, társadalmi gazdaság, foglalkoztatás, szakképzés, kutatásfejlesztés és innováció, infokommunikációs technológiák, agrár-szakigazgatás szolgáltatás fejlesztése (e-közigazgatás), országos turisztikai potenciál,közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes)
Többfunkciós közösségi szolgáltató terek, társadalmi gazdaság, agrár-szakigazgatás szolgáltatás-fejlesztése (eközigazgatás), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes)
Megújuló energia (első sorban lokális nyersanyagra épülő és helyi többségi közösségi tulajdonú), vízgazdálkodási beruházások a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP ERFA, ESZA Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP ESZA Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program KEHOP KA, ERFA
Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Vidékfejlesztési Program VP EMVA
Mezőgazdaság, erdészet, agrárkörnyezetgazdálkodá s, élelmiszerfeldolgozás, élelmiszerlánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek
Helyi termékek előállítása és piacra jutása, helyi gazdaságfejlesztési infrastruktúra, szociális, gyermekjóléti, közösségi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP ERFA, ESZA
Fenti támogatási területek a Közép-Magyarországi régió területén, átfogóan gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, infrastruktúra, társadalmi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD).
Versenyképes KözépMagyarország Operatív Program VEKOP ERFA, ESZA
Rövid ellátási lánc (halászati ágazati szereplői), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program MAHOP ETHA
Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti időszakban CLLD (Community-led Local Development ) Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés • a helyi fejlesztés az EU 2014-2020 integrált területfejlesztési politikájának kulcspillére • multi-funding = több alapos tervezés hatékonyság növelése, egyszerűsítés, integrált szemléletű, szektorokon átnyúló fejlesztési elképzelések megjelenése • LEADER koncepció kiterjesztése • Helyi Akciócsoportok (HACS) Tematikus Alprogramok • az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel foglalkozik • az alprogramok hatálya alá tartozó műveletek esetében magasabb támogatási mértéket írható elő (+10% ) • Tervezett alprogramok: • Rövid ellátási lánc tematikus alprogram • Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram Európai Innovációs Partnerség (EIP) • Hálózati tevékenység - operatív csoportoknak, tanácsadási szolgáltatásoknak és kutatóknak a hálózatba szervezése, amelyek, illetve akik részt vesznek a mezőgazdasági innovációt célzó tevékenységek végrehajtásában
Szakágazatok fejlesztési szükségletei K+F+I, képzés, szaktanácsadás, átfogóan valamennyi prioritásra, szakterületre 1. A K+F aktivitás és adaptáció illetve az innovációs teljesítmény növelése az agrárágazathoz kötődő vállalkozásokban, kiemelten KKV-kban, a „Jó gyakorlatok” terjedésének elősegítése. 2. Kapcsolatok, együttműködések erősítése az agrárgazdaság szereplői, a kutatás és az innováció, valamint az élelmiszerlánc egyes szereplői között. 3. Termelői és szolgáltatói oldal szakmai felkészültségének javítása, szakmai továbbképzési rendszer megújítása strukturálása és megerősítése, tekintettel a szakágazati igényekre. 4. A szaktanácsadási rendszer igény alapú, szakágazati célcsoportokra koncentráló működésének megvalósítása, strukturálása és megerősítése. 5. Agrár-tudásközpontok megerősítése a vidéki területeken, az érintettek mind teljesebb körű bevonásával. 6. Az információs és kommunikációs technológia elérhetőségének és használatának növelése. 7. Fogyasztói tudatosság, környezettudatosság növelése.
Tervezett intézkedések - 1. prioritás A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben
1. Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 1.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések 1.2 Bemutató üzemi programok 1.3 Tájékoztatási szolgáltatás
2. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 2.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás 2.2 Szaktanácsadók továbbképzése 2.3 Csoportos szaktanácsadás
3. Együttműködés Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.
Szakágazatok fejlesztési szükségletei Agrárgazdaság 1. Technológiai fejlesztés a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban. 2. A meglévő vizilétesítmények vízfelhasználás hatékonyságának javítása, korszerűsítése, az öntözőberendezések felújítása, valamint a szántóföldi melioráció ösztönzése. 3. Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködésék szintjének növelése, a termelői együttműködések ösztönzése, termékpálya-rendszerek kialakítása. 4. Az állatállomány és az állattartó gazdaságok számának fenntartható pályára állítása, európai léptékű fogyasztói és adófizetői igényeket tükröző állatjóléti többlet-vállalások, ahol szükséges gazdálkodási mód váltás. 5. A kockázatkezelési, növény biztosítási rendszerben való részvétel arányának növelése, az ágazat kiegyensúlyozott jövedelemtermelő képességének megteremtése. Kockázat-csökkentő beruházások számának növelése, ágazatspecifikus kockázatkezelési eszközök elterjesztése, valamint a telepi víztározás, vízvisszatartás és csatornarendszer fejlesztése. 6. A mezőgazdaság energiafelhasználás hatékonyságának javítása a mezőgazdasági épületek energiahatékonyságával, valamint az alkalmazott géppark és technológiák energiaracionalizálásával. 7. Gazdálkodó tulajdonában lévő, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomasszaerőművek, illetve állattenyésztő telepek esetében biogázerőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító komposztkazánok fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményeket teljesítő támogatása.
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Erdészet (környezet- és vízgazdálkodási területekkel) 1. Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által. 2. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak fenntartható módon történő folyamatos biztosítása, az erdei biodiverzitás célzott védelme és fejlesztése, kiemelten a védett és magas természetességű erdőkben. 3. Erdészeti potenciál megőrzése és helyreállítása az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése által. 4. Az erdő-potenciál megőrzése és helyreállítása a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdőgazdálkodási módok ösztönzése révén. 5. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bővítése: agrár-erdészeti rendszerek és lokális biomassza energetikai hasznosítás által („bio-gazdaság”). 6. Az ország erdőborítottságának és fásított területeinek növelése. 7. Az erdők közjóléti és turisztikai potenciáljának, ökológiai értékének erősítése.
Tervezett intézkedések - 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése
Tervezet intézkedésiek struktúrája: I. Kertészeti és állattenyésztési intézkedések: 1. 2. 3. 4. 5.
Kertészet technológia és eszközfejlesztése Építéssel nem járó kertészeti eszköz beszerzés Ültetvény-korszerűsítés Állattenyésztés hatékonyságának javítása Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása
II. Vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések: 1. Vízrendezés és az öntözés hatékonyságának javítása
III. Erdészettel kapcsolatos intézkedések: 1. Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által
Tervezett intézkedések - 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése
Támogatás formája, tervezett eszközök vissza nem térítendő támogatás (VNT) kedvezményes hitel formájában, hitelalapból nyújtott visszatérítendő támogatás(pénzügyi eszköz) Kamattámogatás +
elérhetővé kívánunk tenni a tisztán nemzeti forrásból működtetett kedvezményes és kamattámogatott hitelkonstrukciókat és a kedvezményes kezességvállalást
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, az élelmiszerlánc erősítése 1. Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések: magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása versenyképesebb termékstruktúra kialakítása, szerkezetátalakítás, piacra jutást célzó fejlesztések. 2. Az élelmiszer-feldolgozásban használt inputok (első sorban energia- víz, nyersanyag) hatékonyságjavítását célzó beruházások által a gazdálkodás és az élelmezésbiztonság fenntartható fejlesztése érdekében. 3.
Együttműködések erősítése: Új részvétel támogatása EU minőségi rendszerekben; Új részvétel támogatása nemzeti minőségi rendszerekben; Új részvétel támogatása önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerekben.
Tervezett intézkedések - 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása
Kiemelt figyelmet kíván fordítani az élelmiszer- feldolgozás során hozzáadott érték növelésére, valamint az Európai Uniós és a nemzeti minőségi és kockázatkezelési rendszerekben való részvétel előmozdítására Tervezett intézkedések struktúrája: 1. Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása 2. Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához kapcsolódó beruházások támogatása 3. Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy kísérleti projekt beruházások 4. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek minőségrendszereinek fejlesztése 5. Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése 6. Mezőgazdasági kockázatkezelés 7. Állatjóléti intézkedés 8. Termelői csoportok létrehozása
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Agrár-környezetgazdálkodás, természetmegőrzés, környezet- és vízgazdálkodás 1. A mezőgazdasághoz kötődő fajok természeti helyzetének javítása (a fajok és élőhelyek igényeit figyelembevevő földhasználat). 2. A zöld infrastruktúra fejlesztése, az ökológiai hálózat koherenciájának javítása. 3. Extenzív gazdálkodás ösztönzése, az extenzív termelésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. 4. A környezetbarát technológiák alkalmazásának növelése, a környezettudatos gazdálkodás fejlesztése. 5. Ökológiai gazdálkodás fenntartása és fejlesztése. 6. A mezőgazdasági genetikai alapok megőrzése (a tájfajták, a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése). 7. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése. 8. A talajok termékenységének megőrzése, a degradációs folyamatok megelőzése, illetve mérséklése, a talajkímélő gazdálkodás ösztönzése. 9. Okszerű növényvédőszer és tápanyag használat ösztönzése. 10. Mezőgazdasági területek művelésben tartásának ösztönzése. 11. Környezetbarát technológiák fejlesztése, öko-innováció ösztönzése.
Tervezett intézkedések - 4. prioritás A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása
Tervezett intézkedések struktúrája 1. Környezetvédelemhez és a magas természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. 2. Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben. 3. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések. 4. Ökológiai gazdálkodás 5. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. 6. Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések 7. Együttműködés - környezetvédelmi projektekre és alkalmazott környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések; az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések 8. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás 9. Fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek fejlesztése
Tervezett intézkedések - 5. prioritás Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban
Tervezett intézkedések struktúrája 1. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések 2. Erőforrás hatékonyságot célzó beruházások és együttműködések 3. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bővítése első sorban lokális biomassza energetikai hasznosítás által („bio-gazdaság”)
Szakágazatok fejlesztési szükségletei Vidékfejlesztés, vidéki közösségek és gazdaság 1. Többfunkciós, vidéki tudásátadást biztosító módszertani és szolgáltató terek létrehozása és működtetése. 2. Helyi szükségletekre alapozott vállalkozásfejlesztés, gazdasági diverzifikáció. 3. Népességmegtartást és helyi gazdaságfejlesztést, valamint környezeti terhelés csökkentését szolgáló kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, alapvető szolgáltatások. 4. Belső, térségi együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztések. 5. A helyi közösségi rendszerek működésének biztosítása (LEADER).
Tervezett intézkedések - 6. prioritás A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
Tervezett intézkedések struktúrája 1.
Központi meghirdetéssel tervezett intézkedések (tervek szerint első 2 év): 1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése 2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja
2.
CLLD keretében tervezett intézkedések (tervek szerint 3. évtől): 1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése 2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja
Aktuális tervezési feladatok: • Vidéki térségek definíciója • Intézkedések kidolgozása, OP egyeztetések
Vidéki térségek (6-os prioritás és CLLD)
A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulok
I.
Közösség vezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Helyi közösség részvételével megvalósuló, a LEADER alapelvekre épülő fejlesztési programok. Fejlesztési elemek: – Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek. – Vidéki helyi gazdaság megerősítése. – Fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés. Finanszírozás: multi-fund EMVA/ETHA/ERFA/ESZA?
II. Tematikus alprogramok – Fiatal gazda tematikus alprogram Induló támogatás + dedikált támogatások a beruházások esetében, kockázatkezelési és pénzügyi eszközök kialakítása; mentorálás/képzés/pályázat kezelési együttműködések; gyakornoki program.
– Rövid ellátási lánc tematikus alprogram a REL-t szervezők szintjének fejlesztése; a REL-ben értékesítő termelők fejlesztése, A REL rendszer átlátható és fenntartható működését támogató országos hatáskörű szerveztek fejlesztése.
Beavatkozási logika
CLLD (Community-led Local Development ) Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés CLLD, a jelenlegi LEADER koncepció kiterjesztése Integrált megközelítés Hálózatépítés A helyi akciócsoportok közötti hálózatok
A stratégia több szektorra kiterjedő tervezése és végrehajtása, a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva
Területalapú megközelítés
Innovativitás Innovatív megközelítések végrehajtása
LEADER (CLLD)
Együttműködésre irányuló projektek
Jól azonosított, szubregionális vidéki területekre irányuló területalapú, helyi fejlesztési stratégiák
Partnerség Alulról felfelé építkezés A helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével
Helyi köz-és magánszférabeli partnerségek, vagyis helyi akciócsoportok
Európai innovációs Partnerség (EIP) Kapcsolódó tématerületek: 1. nagyobb mértékű mezőgazdasági termelékenység, gazdasági életképesség, fenntarthatóság, termelés és erőforráshatékonyság 2. a bioalapú gazdaságot támogató innováció; 3. biológiai sokféleség, ökoszisztémaszolgáltatások, talajműködés és fenntartható vízgazdálkodás 4. innovatív termékek és az integrált ellátási láncra irányuló szolgáltatások 5. új termék- és piaci lehetőségek feltárása az elsődleges termelők számára 6. élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges étkezés 7. a betakarítás utáni veszteségek és az élelmiszer-pazarlás csökkentése
Forrás: European Commission
A Vidékfejlesztési Program 1.0 változatának társadalmasítása • mnvh.eu honlapon egy önálló aloldal „Vidékfejlesztési Program társadalmi egyeztetés” néven, ahol 2013. augusztus 31-ig volt lehetőség az előzetes társadalmasításra, szakmai egyeztetésre bocsátott tervezethez kapcsolódó véleményezésre. Több mint 70 db hozzászólás, javaslat érkezett különböző szakmai-, és civil szervezetektől, magánszemélyektől, őstermelőktől • Társadalmasítási fórumok: – 2013. augusztus 7. – Tényő; – 2013. augusztus 8. – Kunszállás; – 2013. augusztus 13. – Pázmánd.
• A társadalmasítás megyei szintű folyamatában az MNVH megyei referensi hálózat is részt vett.
A Vidékfejlesztési Program társadalmasítása Koordináció: Miniszterelnökség Elérhetőség: NFÜ honlapja - http://www.nfu.hu/forum_pate/29 Vélemények feldolgozása: a Miniszterelnökség koordinálásával a szakminisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kollégái • az operatív programokat több szakaszban kerülnek társadalmi egyeztetésre; • az operatív programokkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az adott operatív programhoz kapcsolódó internetes fórumokon lehet jelezni;
Kapcsolódó tervezési feladatok Partnerségi Megállapodás vidékfejlesztési tartalmának tervezése Tervezésért felelős: NGM Közreműködik: VM Tervezett benyújtás: 2013. december vége •
11 tematikus célkitűzés szerinti struktúrában
•
Vidéki térségekre vonatkozó helyzetelemzés, adatok
•
Mezőgazdaságra, erdészetre, agrár-környezetre, élelmiszer-feldolgozásra, élelmiszerláncra vonatkozó helyzetelemzés, adatok
•
EMVA forrásból fenti területeken vállalt célkitűzések és eredmények
•
Tematikus célkitűzésekhez való EMVA hozzájárulás, kapcsolódás a többi alaphoz
•
Közösség által irányított helyi fejlesztésekben való szerepvállalás
•
Vidéki térségek a területi tartalomban, térségi programokban, térségi kohézióban
•
Intézményrendszer, eljárásrend leírása
Kapcsolódó tervezési feladatok Operatív Programokkal való szinergia, kapcsolódás Tervezésért felelős: Tárcák, NTH Tervezett zárás: 2014. első negyedév
•
OP egyeztetések: kapcsolódó fejlesztések, lehatárolások
•
Kiemelt témakörök: – Terület- és Településfejlesztési OP: CLLD, város-vidék kapcsolatok, REL városi infrastrukturális lába, települési infrastruktúra, megújuló energia – Emberi Erőforrás OP: vidéki szegénység, hátrányos helyzetű térségek fejlesztése – Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP: élelmiszer-feldolgozás, mikrovállalkozások, szociális gazdaság – Környezet- és Energiahatékonysági OP: vízgazdálkodás, megújuló energia
•
Megyei programokkal való kapcsolat, összehangolás, egyeztetések
Korábbi intézményi döntések 1. (2012. december, 2013. április) 1600/2012. és 1217/2013. Korm. határozat: Koncepció • Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően • Irányító Hatóságok átalakítása: − 2014. januártól a szaktárcák irányítása alatt − a jelenlegi IH-k bázisán
• 2007-2013-as programidőszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárása és a kifizetések teljes körű abszorpciója prioritás
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Korábbi intézményi döntések 2. (2013. augusztus) 1545/2013. Korm. határozat: Az intézményrendszer felállításának módja • A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá kerülnek • A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek • Karrier Program kidolgozása a humánkapacitások megtartása és továbbfejlesztése érdekében Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Legutóbbi intézményi döntések A Kormány 2013. október 30-ai döntése: • Az egyes OP-k irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adó területért felelős szaktárcához kerülnek áthelyezésre - helyettes államtitkári irányítás alatt • Összeférhetetlenség elkerülése: az IH vezetők (helyettes államtitkárok) függetlenségét biztosítja, hogy a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat • a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra 2014. január 1-től • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014. január 1-jével megszűnik
2014-2020-as programozási időszak Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság
Folyamatos működés biztosított „Jogutódlás”=humánkapacitás+bérszínvonal
Miniszterelnökség Központi Koordinációs Egységek Szakminisztériumok Irányító Hatóságok + Közreműködő Szervezetek
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A központi koordináció kialakításának alapelvei • A 2007-2013-as intézményrendszer eredményeinek továbbvitele – Magas szintű standardizáció – Teljes körű, valósidejű nyomon követhetőség
• A 2007-2013-as intézményrendszer gyengeségeinek javítása – A szakpolitikai tervezés és végrehajtás egy kézbe kerül – A szakpolitikai végrehajtás és az operatív programok végrehajtásának felelőssége szintén egy kézbe kerül
• Az egységesítés erősítése érdekében a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretei között kerül kialakításra Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A központi koordináció feladatai a Kormány 2013. október 30-ai döntésének megfelelően (1.) • •
• • • •
a) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátása, b) a normatív jellegű agrártámogatások kivételével az európai uniós források felhasználása tekintetében a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre – beleértve valamennyi irányító hatóság munkáját – vonatkozóan az egységes eljárásrendi keretek kialakítása (jogalkotás és szabályozás) az érintett minisztériumok bevonásával, valamint az egységes végrehajtási gyakorlat (értelmezési kérdések) és szabályosság kialakítása, c) a támogatási konstrukciók megjelentetés előtti jóváhagyása, d) az irányító hatóságok döntéseivel szemben biztosított egységes jogorvoslati rendszer működtetése, e) egységes informatikai és monitoring rendszer kialakítása és működtetése, f) egységes költségvetési fejezet menedzsment biztosítása,
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A központi koordináció feladatai a Kormány 2013. október 30-ai döntésének megfelelően (2.) • • • • • • •
g) projekt és program értékelési rendszer központi kialakítása és működtetése, h) az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok és kommunikációs tevékenységek egységes koordinálása, i) egységes humánerőforrás menedzsment (különösen a javadalmazási, a motivációs és képzési rendszer) kialakítása és működtetése, j) az európai uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzése, k) a Koordinációs Operatív Program működtetése, l) az egyes operatív programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációja, m) európai uniós és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás,
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A közreműködő szervezetek átalakításának alapelvei • A 2014-2020-as időszak közreműködő szervezetei a korábbi időszak KSZ-einek bázisán kerülnek kialakításra • A KSZ-ek továbbra is állami tulajdonban álló gazdasági szervezetek lesznek, amelyek kijelöléssel látják el feladataikat • A KSZ-ek tulajdonosi jogait a tevékenység fókuszát adó operatív programért felelős miniszter gyakorolja • Főszabályként egy OP végrehajtására egy KSZ kerül kijelölésre oly módon, hogy a rugalmas kapacitásgazdálkodás biztosítható legyen Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Az erős központi koordináció garanciái Az alapok közti koordináció további eszközei: • Döntési szint: NFK biztosítja az összehangolást • Operatív szint: Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság • Szakértői szint: „Menedzsment Bizottság” – a különböző OPból/alapból finanszírozott fejlesztések összehangolása • Integrált fejlesztési eszközök központi koordinációja • Egységes képzési rendszer • Egységes projekttámogatási rendszer • Egységes program és projektértékelési rendszer • Horizontális elvek egységes kezelése Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, NAKVI főtitkár, MNVH
