Veszprém Megyei Önkormányzat 2007 – 2010 évekre szóló
Gazdasági programja
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 44/2007. (IV. 19.) MÖK határozatával elfogadta.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § - ának (1) bekezdése előírja a helyi önkormányzatok számára, hogy alkossák meg a ciklusidőre vonatkozó gazdasági programjukat. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűléseinek eddig elfogadott gazdasági programjaira visszatekintve megállapítható, hogy minden alkalommal a kötelezően ellátandó feladatain túlmenően vállalt felelősséget a megye egészéért. Az elmúlt négy év jellegzetessége volt, hogy egy előre nem látható feladat-növekmény állt szemben egy csökkenő állami finanszírozással. A költségvetés bevételei a ciklus végére már a folyamatos működés, fenntartás költségeit sem fedezték, elindult a magyar államháztartásra jellemző vagyonfelélés. Az hogy a megyei önkormányzat vagyona értékben kifejezve nem csökkent, az állami forrásokból megvalósuló beruházásoknak, pályázatoknak köszönhető. Így sikerült a megyei önkormányzat költségvetését viszonylagos egyensúlyban tartani és az eladósodást megakadályozni. A Balatontourist részvények értékesítése révén intenzív támogatáspolitika indult el alapvető fontosságú megyei szervezetek (mentők, katasztrófavédelem) és a hátrányos helyzetű megyei települések irányába, a megyei települések megtartó erejének a biztosítása érdekében. Az elkövetkezendő időben fel kell készülni a megnövekedett feladatok ellátására, a települési önkormányzatokkal, kistérségekkel kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatok kialakítására, fenntartására, a megyében gondolkodás erősítésére. A megyei önkormányzat szerepét egyrészt a megye lakosságának egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális valamint oktatási, szakképzési, közművelődési és közgyűjteményi közszolgáltatói feladatok rendszeres ellátása és folyamatos fejlesztése határozta meg az adott költségvetési keretek között. Kötelezően ellátandó feladatai között kell megemlíteni a különböző ágazati jellegű tervek és koncepciók elkészítését és a megye érdekében történő alkalmazását. Másrészt szerepvállalását kiterjesztette a megye kohéziójának erősítésére. Célszerű vagyongazdálkodásának eredményeként jelentős segítséget tudott nyújtani a települési önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai egyesületek és ifjúsági szervezetek számára. Támogatta a gazdaság, és az idegenforgalom fejlesztését, a művészeteket, és a tudományt, a sajtót, és a sportot, a műemlék- és a környezetvédelmet, és így tovább. A megyei önkormányzat szerepvállalását és szerepvállalásának tartalmát továbbra is a felsorolt feladatok határozzák meg. A megváltozott finanszírozási körülmények között azonban a kötelező és az önként vállalt feladatai között a hangsúlyt a kötelező feladatok irányába szükséges eltolni. Feladatellátása során az alábbi prioritásokat kívánja követni. Az intézmények működőképességének a megőrzése, működésük racionalizálásával a kapacitások és szükségletek egyensúlyának a megteremtésével, a megváltozott finanszírozási feltételekhez való alkalmazkodással. A megyei önkormányzat ágazati programjait a megváltozott helyzethez szükséges igazítani a szakmai megalapozottság biztosítása céljából. A megyei önkormányzat továbbra is felelősséget vállal a megye egészéért. A települési önkormányzatok, és társulásaik részére segítséget kíván nyújtani az európai uniós
pénzforrásokhoz való hozzáféréshez a megnyíló pályázati lehetőségek kihasználásában (kisegítő szerep). Elsősorban a megye területi kohézióját kívánja elősegíteni. Támogatáspolitikájában a hatékonyság, az eredményesség és a multiplikáció elvét törekszik érvényesíteni. Az esetlegesen meglévő párhuzamosságokat ki kell szűrni. A támogatási célrendszerben azokra a feladatokra, koncentráljon, amelyek a megyei önkormányzat közreműködése hiányában nem vagy csak kevésbé valósulnának meg (hiánypótló szerep). A program három fő fejezetre tagolódik. Az első fejezet foglalja össze a megyei önkormányzat programját a megye vonatkozásában. Itt találhatók meg a megye kohézióját erősítő tennivalók, továbbá a gazdaság- a környezet- az infrastruktúra- és a turizmusfejlesztéssel, a kultúra és a művészetek, az ifjúság és a sport támogatásával, valamint a nemzeti és az etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatai a ciklus időtartamára. A második fejezet a megyei önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt közszolgáltatási (egészségügyi, gyermeknevelési, és szociális, valamint oktatási, szakképzési, közművelődési, és közgyűjteményi feladatait határozza meg, kiegészítve a finanszírozásigazdálkodási feladataival. Külön alfejezet tartalmazza a ciklusidőszak kiemelt fejlesztéseit. A harmadik fejezet foglalkozik a megyei önkormányzat együttműködési-, illetve kapcsolatainak rendszerével, ezen belül kiemelten a nemzetközi kapcsolatokkal, a megyei jogú várossal, és a kistérségekkel átalakuló kapcsolatrendszerével.
I. A megyei önkormányzat programja a megye vonatkozásában 1. 1.1
Gazdaságfejlesztés A megye gazdasági kapcsolatának bővítése
A megyei önkormányzat kifejezi szándékát a megye gazdasági szervezeteivel való további együttműködésre. Az együttműködés alapvető célja a megye, mint marketing termék sikeres „eladása”. Ezt a célkitűzést kell szolgálnia a gazdasági szereplők bevonásával lebonyolításra kerülő rendezvényeknek (pl. gazdasági évnyitónak, üzletember találkozóknak, vásárokon és kiállításokon való részvételeknek). A Minőség Díj pályázat lebonyolításában való részvételünket a pályázók számának növeléséhez kell kötni. A megyei önkormányzat szerepe gazdaságfejlesztés területén csupán az inkubáció lehet. 1.2
A megye gazdasági marketingjének továbbfejlesztése
A megyei önkormányzat működtet egy telephely információs bázist. A bázis évenként megújításra kerül. Elkészült 2004 évben a Veszprém megye multiszektorális marketingstratégiája és forgatókönyvei című anyag. Szükséges a megye jellegzetességeit, természeti, környezeti, kulturális, stb. vonzerőit, továbbá befektetési lehetőségeit bemutató kiadvány elkészítése és közzététele.
2. 2.1
Környezetfejlesztés Az épített környezet fejlesztése
Az épített és a természetes környezet állapota meghatározza a lakosság életkörülményeit, befolyásolja a befektetői döntéseket és jelentős vonzerőt fejt ki a megyébe irányuló idegenforgalomra. A megyében jelentős számban található értékes műemlék. Megfelelő műszaki állapotba hozásukat, valamint méltó hasznosításukat egyes operatív programok várhatóan támogatni fogják. Vannak azonban a műemléki állománynak olyan csoportjai, amelyek kevésbé vannak az érdeklődés középpontjában: ezek a történeti romok, kisebb jelentőségű, önmagában álló védett épületek, falusi templomok freskói, stb.. A megyei önkormányzat hiánypótló szerepet vállal, ezek állagvédelmi felújítási, restaurálási munkáinak a támogatásával. Szorgalmazza továbbá a Győr-Veszprém vasútvonal Cuha völgyi és Eplény környéki szakaszainak műemléki védelem alá helyezését. A megyei önkormányzat kötelező feladatai körébe tartozik a megyei területrendezési terv elkészíttetése, elfogadása és érvényesítése. A tervnek jelentős szerepe van a különféle fejlesztések térbeli koordinációjában, a műszaki-infrastrukturális rendszerek és a térségi terület-felhasználás összehangolásában. Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve 2007 évben felülvizsgálatra kerülnek. A megyei önkormányzat feladata a megye érdekeinek képviselete a két területrendezési terv átdolgozása során, valamint a megyei területrendezési terv felülvizsgálatának az elvégeztetése a választási ciklus folyamán. 2.2
Környezetvédelem
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Területrendezési Bizottsága 2007. február 19-én elfogadta Veszprém Megye Környezetvédelmi Programjának felülvizsgált anyagát. A Program a megye környezeti állapotára jelentős megállapítást tett, különösen a folyékony hulladék kezelésének módjára, a megye egyes területein lakók egészségügyi állapotára, valamint a természetes háttérsugárzás mértékére vonatkozóan. A megyei önkormányzat részéről a következő lépés az említett területeken az okok és körülmények feltárása, valamint a szükséges tennivalók meghatározása. A feladat elvégzése jelentősen hozzájárulhat a megye környezeti állapotának fejlesztéséhez és a települési önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységének elősegítéséhez, mindenek előtt a lakosság egészségügyi állapotának a javításához. Veszprém megye számára nem közömbös a települések környezeti állapotának a minősége. Az esztétikusan kialakított és folyamatosan rendben tartott települések az életminőség meghatározó elemei. A megyei önkormányzat továbbra is támogatja a települések erre irányuló tevékenységét településszépítő versenyek meghirdetésével. A megyei önkormányzat ösztönzi a települési önkormányzatokat környezetvédelmi programjaik elkészítésére, illetve szükség szerinti felülvizsgálatukra. Támogatja az illegális hulladéklerakók felszámolását, és az Észak-Balatoni Regionális Hulladékkezelési Program megvalósítását.
3. 3.1
Infrastruktúrafejlesztés A közszolgáltatások elérésének biztosítása
A megyei önkormányzat a maga eszközeivel támogatja a régiók közötti és a régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztését, különösen a gyorsforgalmi úthálózat tekintetében. Kiemelt figyelmet fordít a 8-as, a 82. sz. és 83. sz. főutak fejlesztésére, a települési elkerülő utak megépítésére. A megye teljes közúthálózatának fejlesztését szintén szem előtt tartja. Támogatja továbbá a vasúthálózat fejlesztést (a Győr – Pápa - Celldömölk vasútvonal villamosítását), a mellékvonali személyszállítás lehetőségének a biztosítását, a közlekedési ágak közti ésszerű munkamegosztás kialakítását és a különböző közlekedési módok összekapcsolását. . 3.2 A közösségi közlekedés rendszerének a javítása A megyei önkormányzat elő kívánja segíteni - megyei szinten - a központi települések elérhetőségének a javítását, valamint a kistelepülések lakói számára a közlekedés alternatív lehetőségeinek a megteremtését. Ennek érdekében szükség szerint szerepet vállal a volán társaságok önkormányzati tulajdonba vételében. Szükségesnek tartja egy olyan tanulmány elkészítését, amely feltárja a közösségi közlekedés korszerűsítésének az önkormányzatok számára fontos szempontjait. 4.
A megye területi kohéziójának erősítése
4.1
Az önkormányzatok pályázati lehetőségeinek a bővítése (Önerő kiegészítés)
A megyei önkormányzat hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a megye települési önkormányzatai és társulásai az európai uniós forrásokhoz nagyobb eséllyel pályázhassanak. Az önkormányzatok fejlesztéseihez szükséges önerő biztosítását kiegészítő támogatások nyújtásával kívánja elősegíteni pályázati úton. Különösen az épített környezet fejlesztését, a közterületek építészeti színvonalának növelését az önkormányzati intézményfejlesztést, a központi települések és közszolgáltatások elérését, a környezet védelmét és az önkormányzati infrastruktúra fejlesztését kívánja támogatni. 4.2
Kisebb önkormányzati fejlesztések támogatása
Az esélyegyenlőség biztosítása, a kedvezőtlen helyzetű települések felzárkóztatásának elősegítése továbbá népességmegtartó erejük fokozása érdekében tovább kell működtetni az un. „térségi alapot”. A támogatási célrendszer középpontjában az önkormányzati intézmény és infrastruktúra-fejlesztés, továbbá az épített környezet fejlesztése áll. A rendelkezésre álló keret terhére ösztönözni szükséges a települési önkormányzatokat a faluképet rontó állapotok megszüntetésére. 5.
A turizmusfejlesztés
A Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2003. áprilisában fogadta el a megye új turisztikai koncepcióját, és meghatározta az idegenforgalom fejlesztésének középtávra szóló irányait, a megyei önkormányzatra háruló non-profit feladatokat, a költségvetés keretei között
megvalósítható teendőket. A testület 2005 novemberében ismételten megerősítette a megyei feladatok ellátását végző szervezeti struktúrát, és kijelölte a legfontosabb teendőket: 5.1
Szervezetfejlesztés
A Megyei Turisztikai Hivatal szakmai koordinációjával működik a Tourinform hálózat. A 14 települési iroda működését a megyei önkormányzat továbbra is támogatja. 5.2
A marketingmunka
A marketingmunkában a megyei önkormányzat folytatja az eddig végzett munkát, a korábbi kiadványok karbantartásával is. A marketingeszközök megjelentetéséhez a pályázati lehetőségeket is fel kell használni. A ciklusban aktualizálni kell a megyénk értékeit bemutató kiadványokat, új illetve átdolgozott tematikus marketingeszközöket kell megjelentetni, a természetjárás, a borturizmus, az aktívturizmus, valamint a korábban kiadott, egyházi értékeket összegző kiadvány felhasználásával a vallásturizmus területén. Az eddigiekhez hasonlóan évenként megjelentetésre kerül a turistákat vonzó, kiemelt eseményeket részletező Veszprém megyei rendezvénynaptár, valamint az üdülési csekket elfogadó megyei szálláshelyek ajánlatait tartalmazó prospektus. A megye értékeinek bemutatása, piacra juttatása érdekében változatlanul jelen kell lenni a különböző turisztikai kiállításokon, prezentációkon. A belföldi turizmus további erősödésére számítva a hazai, megyei turisztikai vásárokon önálló kiállítóként, míg a kiemelt küldő országok szakkiállításain a társszervekkel, a regionális idegenforgalmi bizottságokkal együttműködve szükséges részt venni. A testvérmegyei kapcsolatok keretében kölcsönösen teljesítjük értékeink propagálását a különböző bemutatkozásokon. A Megyei Turisztikai Hivatal folyamatosan, minden év áprilisában megszervezi és lebonyolítja a megyei utazás kiállítást, kapcsolódó rendezvényeivel, szakmai konferenciával. A 2006. évben összeállított megyei turisztikai portál valamennyi turisztikai szolgáltató és önkormányzat számára folyamatosan lehetőséget nyújt vonzerői, kínálatai megjelentetésére, piaci megismertetésére. A Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány működtetésével évenkénti pályázati kiírás keretében támogatjuk a helyi, kistérségi kiadványok megjelentetését. A megyei költségvetés kondíciói behatárolják a turizmus ágazat számára, annak fejlesztéséhez nyújtható támogatás kereteit, elsősorban a non-profit feladatok ellátására koncentrál, a megyei információs és marketing tevékenység révén segítve a turizmus szereplőit, különleges adottságaink, értékeink iránti érdeklődés kiszolgálását, azok bemutatását. 5.3
A megye kiemelt idegenforgalmi fejlesztései
Veszprém megye turizmusa számára igen fontos előrelépés volt Pápán és Tapolcán, a gyógyés termálturizmus területén történt fejlesztés, aminek további folytatása újabb hazai és külföldi vendégeket jelent a megyében, amit a Megyei Önkormányzat saját eszközeivel támogat. Különösen nagy jelentőségű a ciklusidőszakban a Balatontourist Zrt. új tulajdonosának, az SCD cégcsoportnak bejelentett Balaton-fejlesztési programja, amely megvalósítása esetén a Veszprém megyei partszakaszon is teljesen új távlatokat nyithat meg. Kiemelt figyelmet kell fordítani a természetvédelmi és az idegenforgalmi szempontok minden fél számára elfogadható összehangolására.
5.4 A megyei kisforgalmú vasúti mellékvonalak fenntartása és hasznosítása A megyei önkormányzat a térségi vasúti modell kísérletek tapasztalatai és az általa létrehozott vasúti szárnyvonalak személyszállításának felfüggesztését vizsgáló adhoc bizottságban keletkezett információk alapján kérje fel és működjön együtt az érintett önkormányzatokkal, annak közös vizsgálatában miként lehetne turisztikai és egyéb célra – akár tulajdonosként is – hasznosítani ezeket az érintett mellékvonalakat. 6.
Ifjúsági és sport feladatok
6.1
A Sportfejlesztési koncepció végrehajtása
Veszprém megyei Önkormányzat, a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal sportszervezői tevékenységében együttműködik a Veszprémi Sporttanáccsal, pályázati úton bővíti a forrásokat, a sportszervezeteket összefogja, a Veszprém Megyei Önkormányzat Sportfejlesztési koncepciójában megfogalmazott feladatok alapján: Tovább bővíti a diáksport versenyrendszerének alapját jelentő körzeti, megyei eseményeket. Vállalja országos döntők megszervezését. A szabadidősport területén az élet végéig űzhető sportágakat akciók keretében népszerűsíti. Éves szinten változó megyei helyszíneken több korosztályt megmozgató sporteseményeket szervez. A versenysport területén tovább szélesíti a körzeti versenyrendszert. Támogatja a jelenleg fejlődésben lévő népszerű új sportágak elterjedését. Évente több alkalommal az információ és ismeretek bővítése érdekében konferenciát szervez ifjúsági, sportvezetők és testnevelő tanárok részére. Az olimpiai eszme ápolása érdekében előkészíti sportos emlékeket őrző kiállítóhely létrehozását, támogatja a megye olimpikonjainak a felkészülését, a jelen és múlt olimpikonjait megismerteti a megye lakosságával a sportot népszerűsítő programjainkon belül. A diáksport, szabadidősport, versenysport és a fogyatékosok sportolási lehetőségeinek javítása érdekben a Veszprém Megyei Önkormányzat sportlétesítmény és sporteszköz fejlesztési pályázatát tovább kívánja működtetni. 6.2
A Sportszervezetek támogatása
A sportegyesületek, sportszervezetek, ifjúsági szervezetek pályázatait információnyújtással, pályázatírás segítésével, tanácsadással támogatja. (VMTSH, Ifjúsági Iroda, Regionális Iroda) A Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány tulajdonában levő létesítményeket lehetőségek szerint fejleszti. Ifjúsági pályázati rendszereiben segíti a Fiatalok lendületben 2007-2013-as EU program megvalósítását, saját pályázati rendszereikben támogatja a nemzetközi kapcsolatok, fiatalok szabadidős tevékenysége, kis települések kezdeményezései, és hátrányos helyzetű fiatalokat érintő programok megvalósulását. Az első versenyzési szint (körzeti bajnokságok kupák) feltételeinek biztosításával a megyei önkormányzat továbbra is közreműködik a sportszervezői hálózaton keresztül. 6.3
Nemzetközi kapcsolatok
A nemzetközi kapcsolatok további bővítése a sportszakemberek, sportegyesületek cseréjében, a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők szervezeteinek cseréjében, és az iskolai cserékben valósul meg a jövőben is. 7.
Nemzeti és etnikai kisebbségek
A Veszprém Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti a nemzeti és etnikai kisebbségekkel való jó kapcsolattartást, azok támogatását. Kiemelt szerepet szán az önkormányzat a roma felzárkóztató program megvalósításának. Ennek érdekében az éves költségvetésében támogatást biztosít a roma felzárkóztató programhoz, valamint a 2007 évben létrejött német és cigány területi kisebbségi önkormányzatok költségvetésének kiegészítéséhez. A ciklusban jó munkakapcsolat kialakítására, együttműködésre törekszik - a mellérendeltség tiszteletben tartásával - a létrejött területi kisebbségi önkormányzatokkal.
II. A Veszprém Megyei Önkormányzat programja a megyei önkormányzat és intézményrendszere vonatkozásában 1.
A humán infrastruktúra működtetésének racionalizálása és továbbfejlesztése
1.1
Egészségügyi ágazat
A megyei önkormányzatnak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata gondoskodni az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról ott, ahol ezt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Tekintettel arra, hogy a települési és a megyei önkormányzatok szakellátási, illetve ezzel együtt a területi ellátási kötelezettségét meghatározó 2006. évi CXXXII. törvény igen jelentős változásokat generál az ellátórendszer korábbi strukturális helyzetéhez képest, az egészségügyi intézményeket fenntartó megyei önkormányzatnak fel kell készülnie a megváltozott körülményekből következő feladatok ellátására. A jogszabályban meghatározott szakellátási kötelezettség teljesítésének legfontosabb követelményei egyrészt, hogy a megyei kórháznak – „súlyponti” kórházként történő besorolása miatt – meg kell felelnie a progresszív ellátás feltételeinek, másrészt a várpalotai és a zirci kistérségekkel növelt ellátási terület lakossága által megjelenített, jelentős aktív, illetve rehabilitációs betegellátási többletigénynek. A vázolt követelményeknek a megyei önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények többirányú, ugyanakkor összehangolt és tervszerű fejlesztésével lehetséges eleget tenni. A) A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet Az intézmény, mint a 2006. évi CXXXII. törvény 1. számú mellékletének B) pontjában meghatározott „súlyponti” kórház esetében a fent említett feladatok ellátásával összefüggésben szükségessé válik a szervezeti átalakítása, strukturális fejlesztése, az infrastrukturális feltételrendszerének a fejlesztése, ezen belül épület- és egészségügyi gépműszer állományának a fejlesztése, valamint a humánerőforrás szükségszerű fejlesztése.
Szervezeti fejlesztés, átalakítás A megyei egészségügyi ellátórendszer átalakításának koncepciójával, illetve ebből következően a megyei kórház szervezeti fejlesztésére, illetve átalakítására vonatkozó célkitűzéseket a megyei közgyűlés 2006. szeptember 14-ei, illetve 2006. december 7-ei ülésén határozta meg: - a szakellátás szakszerű és gazdaságilag fenntartható működtetése érdekében szoros szakmai együttműködés kialakítása, az ún. Kelet-Veszprém megyei ellátó egység létrehozása szükséges a megyei, a zirci és várpalotai (balatonfüredi) kórházakkal, - fenntartani a zirci, illetve a várpalotai kórház integrációjának, valamint működtetési formájának megváltoztatási lehetőségét. A megyei közgyűlés döntése alapján az önkormányzat átadta a dobai pszichiátriai rehabilitációs osztály működtetését a hozzá tartozó feladattal és területi ellátási kötelezettséggel együtt Sümeg Város Önkormányzatának. Strukturális fejlesztés, átalakítás: A megyei kórházra háruló feladatok ellátása érdekében az intézmény szakmai struktúrájának célhoz kötött fejlesztése, illetve átalakítása szükséges: - Regionális Onkológiai Centrum megvalósítása, ezzel párhuzamosan: - a Rendelőintézet áthelyezéséhez szükséges feltételrendszer kialakítása a megyei kórház I. sz. telephelyén (tömbösítés); a.) Szülészet-Nőgyógyászati Szakrendelés elhelyezésének kialakítása és beköltöztetése az „E” épület III. emeletére, b.) Urológiai Szakrendelés elhelyezésének kialakítása és beköltöztetése az „E” épület II. emeletére, c.) Fül-Orr-Gégészeti Szakrendelés elhelyezési feltételrendszerének javítása, amelyek lehetővé teszik, - a Bőr és Nemibeteggondozó, Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Szakrendelés elhelyezési feltételeinek kialakítását és beköltöztetését a Rendelőintézetbe, - Tüdőgondozó átfogó rekonstrukciója, vagy elhelyezési feltételrendszerének kialakítása a Regionális Vérellátó emeletén, - Sürgősségi Osztály fejlesztése, ezen belül az ún. „egy-zsilipes” rendszer kialakítása, a városi ügyelet integrálásához szükséges feltételrendszer kialakítása, - Regionális Szájsebészeti Központ kialakítása. Infrastrukturális feltételrendszer fejlesztése A progresszív ellátás biztosítása kiemelten műszerigényes feltételrendszert kíván meg. A megyei kórház középtávú fejlesztési tervében mintegy 865 millió forintot kitevő stratégiai gép-műszer fejlesztési programot dolgozott ki. A fejlesztési program az amortizáció, a költséghatékonyság, illetve fejlett szakmai színvonal biztosításának követelményét vette alapul. Ezek figyelembe vételével szükséges az orvosi gép-műszer állomány tervszerű cseréje, illetve beszerzése. Kiemelt beruházások szükségesek az intézmény szakmai fejlesztési tervének megvalósítása érdekében: - A perifériás verőér megbetegedések invasív képalkotó vizsgálata (DSA) feltételrendszerének megteremtése, amely korszerű diagnosztikai eljárás a műtéti indikáció felállítására. - Az akut szívinfarktus területét ellátó koronária elzáródásának megszüntetését lehetővé tévő eszközrendszer (PTCA) feltételrendszerének megteremtése. A személyi feltételrendszer biztosítása
Az egyes hiányszakmák vonatkozásában a szakorvosok toborzása (patológia, aneszteziológia, radiológia, sugárterápia, sugárfizika szakmaterületekre) különösen a progresszív ellátás megszervezése szempontjából megoldhatatlan feladat elé állítja az intézményt. A hiányszakmák állásainak betöltése miatt szükséges a fenntartó részéről egy ösztönző, szociális intervenciót biztosítani (szolgálati lakás, szakképzés finanszírozása, vállalkozási forma támogatása), amely az intézmény kondícióit javítaná az e téren kialakult álláspiaci körülmények között. B)
Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete
Az intézményt a megyei egészségügyi ellátórendszer átalakításának koncepciója a NyugatVeszprém megyei ellátó egységbe rendezte. A Nyugat-Veszprém megyei ellátó egységet lehetővé tevő integráció megvalósulásának időigénye miatt, illetve feltételezve a két ellátó egység együttműködését, célszerű a megyei tüdőgyógyintézet rekonstrukciójának II. ütemét különösen pályázati források megszerzése érdekében - a fejlesztési koncepció programjai közé sorolni. Strukturális fejlesztés, átalakítás: - Amennyiben a megyei önkormányzat fenntartásában marad: II. rekonstrukciós ütem megvalósítása. - A tüdőszűrés megyei feladatainak koordinációját lehetővé tévő feltételrendszer és szervezet kialakítása. 1.2
Szociális szakellátás
A 2006-tól 2010-ig terjedő időszak fejlesztési irányai: I. A Veszprém Megyei Önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok között szereplő és jelenleg hiányzó szolgáltatási formák megvalósítása illetve együttműködés hiányzó szolgáltatásokat ellátó szervezetekkel, kistérségi társulásokkal (hajléktalanok, szenvedélybetegek otthona) II. Végleges működési engedélyek megszerzésére irányuló törekvések III. Fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek ellátásáról gondoskodó intézmények szakmai munkájának átalakítása, szerkezeti, strukturális átalakulás IV. Intézmények alapfeladatának megfelelő szolgáltatásnyújtás, profiltisztítás V. Minőségbiztosítás elemeinek bevezetése A végleges működési engedélyek megszerzésére irányuló törekvések céljából három terület fejlesztését határozzuk meg: - Tárgyi feltételek javítása (épületállomány bővítés, átalakítás, új épületek létrehozása, bútorzat cseréje) - Személyi feltételek javítása - Intézmények teljes körű akadálymentesítése Címzett támogatás segítségével 2007. őszére megvalósul a dákai „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona rekonstrukciója, melynek eredményeként a megújuló és bővülő épületállományban új, mindeddig hiányzó ellátási formát, a fogyatékos személyek rehabilitációs ellátását is működtetni fogjuk.
A kamondi „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona építési engedéllyel rendelkező rekonstrukciójának tervét változatlanul pályázati forrás segítségével tudjuk csak megvalósítani. A beruházás eredményeképpen az intézmény területén, de új épületben önálló gondozási egységben történne a szenvedélybetegek (alkohol) ellátása. A lesencetomaji Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona bővítésére, tárgyi feltételeinek javítására, valamint a Sümeg-Nyírlakpusztán megtalálható Pszichiátriai Betegek Otthona Sümeg térségében történő kiváltására a szociális feladatokat ellátó műemléki védettség alatt álló kastélyépületek felújítását célzó Európai Uniós források adhatnak lehetőséget. A veszprémi Fogyatékos Személyek Otthona tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítása a csecsemőotthon kiköltözését követően az épületrész teljes birtokbavételével, illetve új, erre a célra kialakított épületbe történő átköltöztetésével lehetséges. A kiskorú intézményi ellátást igénylők megnövekedett száma miatt indokolt lenne a férőhelyek bővítése. Amennyiben a jogszabályokban meghatározott határidők az előírt személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozóan nem módosulnak, úgy a Peremartongyártelepen és Szőcön megtalálható idősek otthonai esetében is csak a hozzáépítés, vagy az ellátotti férőhelyek csökkentése a további működtetés lehetséges alternatívái. A pápakovácsi idősek otthonát fejleszteni szükséges teljes rekonstrukcióval, férőhelybővítéssel. A megyei önkormányzat kötelező feladatai közé sorolt szenvedélybeteg intézményi működtetés biztosítása érdekében együtt kívánunk működni ilyen feladatot felvállaló szervezettel. A személyi feltételek javítása a jogszabályi előírások elérésén túl az állandó ápolásra, felügyeletre szoruló, és a dementálódott ellátottak számának növekedése miatt is indokolt. A létszámfejlesztés korlátja a jövőben sem a szándék hiánya, hanem a pénzügyi lehetőségek szűkössége lesz. Az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosítására az ellátás céljait szolgáló épületek nem mindegyike alkalmas. A beruházások során, ahol a feltételek adottak voltak, minden esetben figyelembe vesszük az akadálymentesítési kötelezettségnek való megfeleltetést. A megyei fenntartású intézményekben változatlanul 2010. december 31. a teljes körű akadálymentesítésre vonatkozó határidő, melyet pályázat útján Európai Uniós források bevonásával kívánunk elérni. Idősek bentlakásos intézményének működtetésére lehetősége van a többcélú kistérségi társulásoknak, egy esetleges ilyen célú kezdeményezés esetén nyitottak vagyunk az együttműködésre. Az intézmények működtetését szolgáló kisegítő tevékenységek (pl.: étkeztetés, mosatás, takarítás) vonatkozásában megvizsgáljuk a szolgáltatásvásárlás lehetőségét, illetve ösztönözni kívánjuk a szolgáltatások több intézményre szervezését, e területeken az intézményi vállalkozási tevékenység bővítését. A szociális intézmények közül az idősek otthonaiban kerülhet sor elsőként a minőségbiztosítás bevezetésére. A külsővati Idősek Otthona és Módszertani Intézménye már részletesen kidolgozta a minőségbiztosítás protokollját.
1.3
Gyermekvédelem
A gyermekvédelem szakterületen ellátandó feladatokat két intézmény működtetésével kívánjuk megoldani. (2005. évben még hat intézmény volt, jelenleg négy intézmény lát el feladatokat.) A csecsemőotthont célszerű a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat működtetésébe vonni, míg a gici intézmény gyermekotthoni részlegét a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatóságába olvasztani. Így a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága egyedüliként a lakásotthonokat, gyermekotthonokat, utógondozó otthonokat és külső férőhelyeket működtető intézmény lesz, míg a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat ellátja a szakszolgáltatási feladatokat, valamint a nevelőszülői hálózat, a csecsemőotthon és a befogadó otthon működtetését. Az utóbbi két ellátási forma hasonló feladatokat hivatott szolgálni, hiszen a csecsemőotthonban is csak rövid ideig szeretnénk kisgyermekeket ellátni. Mindkettő otthon csak átmenetileg nyújthatna ellátást a beutaltaknak. A két intézmény mellett a gyermekvédelmi szakellátás területére a civil szervezetek bevonása is kívánatos. A két intézmény közös épületben való elhelyezése szakmai és gazdasági szempontból is javasolt. A jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított intézményrendszer kihasználtságának folyamatos figyelemmel kísérése, és a csökkenő ellátotti létszámnak megfelelő átalakítása folyamatos feladat. A beutaltak számának csökkenésével, valamint a nevelőszülői hálózat fejlesztésével a lakásotthoni férőhelyszám várhatóan tovább csökkenthető lesz, ami a szakmai egységek számának csökkenését is maga után vonja. A lakásotthonok épületeinek állapota, a település általi elfogadottsága, a község infrastruktúrája, és a működtetés költségvonzata kell, hogy eldöntse, mely lakásotthonok kerüljenek a megszüntetés sorsára. A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával javasolt az együttműködés kialakítása a Veszprém városi illetékességű gyermekek és fiatal felnőttek ellátása tárgyában. A megyei jogú város illetékességébe tartozó gyermekek és fiatal felnőttek gyermekvédelmi szakellátását is a megyei önkormányzat látja el, mely az 50-60 fő ellátott esetében jelentős anyagi terhet jelent. Megállapodás hiányában, jogszabályi kötelezettséggel csak 2009. január 1-jétől kell a megyei jogú városoknak e feladatot ellátniuk. (Az együttműködésre már jó példák vannak más megyékben.) A csecsemőotthon önálló elhelyezését – az elnyert pályázati összeg felhasználásával – és a Szakszolgálathoz való csatolását meg kell oldani. A rendelkezésre álló pályázati összeg meghosszabbított határidőre való felhasználására törekedve a saját telken való új épület építése a javasolt megoldás. A speciális szükségletű gyermekek ellátása érdekében javasolt a szolgáltatásvásárlás, majd a speciális otthon kialakítás. A nevelőszülői hálózat bővítése továbbra is kiemelt feladat. A nevelőszülői díj kötelezően előírt minimumánál nagyobb összegű juttatással is ösztönözni kell a nevelőszülői munka vállalását, elsősorban a tizenévesek nevelése esetében. Célunk, hogy minél több olyan gyermek számára tudjunk nevelőcsaládot biztosítani, akik nélkülözni kénytelenek a vérszerinti családjukat. Lehetőséget kell teremteni a hivatásos nevelőszülői státuszok bővítésére, illetve a nevelőszülős házak számának növelésére. A megszűnő lakásotthonok épületeiben ez a munka megvalósítható lenne. Olyan nevelőszülőt kell találni, aki akár lakóhelyet változtatva vállalja a gyermekek nevelését. A nevelőszülői hálózat működtetője mindent megtesz ennek érdekében.
Szükséges a rendszerben működő lakásotthonok karbantartása, javítása, az elhasználódott tárgyi eszközök folyamatos cseréje, az informatikai fejlesztés. A szakterületen dolgozók továbbképzésén túl kiemelt célként kell, hogy szerepeljen a dolgozók lelki egészségének védelme is. A szakterületen célként kell megfogalmazni a minőségbiztosítást, a minőségbiztosítási rendszer bevezetését is. 1.4
Oktatás és szakképzés
A Megyei Önkormányzat gazdasági programját a közoktatás területén a központi jogszabályok és a Megyei Közgyűlés döntései határozzák meg. Számolni kell a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény jelentős módosításával és annak hatásaival, a költségvetési törvényben meghatározott közoktatási normatívák változatlanságával vagy éppen már 2007. szeptemberétől történő csökkenésével, ami az önkormányzat teherbíró képességét teszi próbára, az intézmények fenntartását nehezíti. A Megyei Önkormányzat intézményfenntartó szerepe a ciklusban tovább erősödik. A települési önkormányzatok élnek azzal a lehetőséggel, hogy a számukra nem kötelező feladatot ellátó közoktatási intézményeiket átadják, az eddig megyei fenntartásban működő iskolákat pedig nem kívánják visszavenni. A megyei fenntartásban működő közoktatási intézmények száma 2007-2010 közötti időszakban 20-ról 40-re növekszik, de lesznek társulásos formában működtetett intézmények is. Ezen iskolák fenntartása, biztonságos működőképességük megőrzése, a jogszabályi kötelezettségek teljesítése a Megyei Önkormányzatra jelentős többletköltséget ró. Az intézményhálózat racionálisabb működtetése szükségessé teszi a gici Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon jogutódlással történő megszüntetését, a feladatok más intézményekben való ellátását. A jelentős számban megyei fenntartásba kerülő alapfokú művészetoktatási intézmények más szervezeti keretek közötti működtetését is át kell gondolni. A közoktatási törvény a megyei önkormányzatok számára kötelező feladatként határozza meg a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek számára fejlesztő iskolai oktatás biztosítását 2010 szeptemberétől. A fejlesztő iskolai oktatást a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumban célszerű megszervezni, összekapcsolva az intézményi beruházás megindításával, amit a gici intézmény megszűnése is indokol. A közoktatási intézmények átvételekor azonos elveket kell érvényesíteni működtetésük tekintetében a már megyei fenntartásban működő intézményekhez. Az iskolák személyi feltételeinek alakításában érvényesíti az önkormányzat a pedagógusok kötelező óraszámának emelését, ami státuszok és túlórák csökkentésében jelentkezik 2007. szeptemberétől. Jelentős hatása lesz a Veszprém Megyei Önkormányzat vezetésével megalakult konzorciumnak a megye szakképzésére. Az elkészített szakképzés-fejlesztési stratégiai terv kétszer hat szakmacsoportot jelölt ki, melyeket fejlesztendőnek tekint a következő három évben. Az első hat szakmacsoportban, melyek a vendéglátás-idegenforgalom, az építészet, a faipar, a gépészet, a közlekedés,
valamint az elektrotechnika-elektronika, illetve ez utóbbi háromhoz kapcsoltan az informatika, a Konzorcium szoros együttműködést tervez. Az együttműködés keretében el kell végezni a modulrendszerű oktatásra való áttérést, a kiemelt szakmacsoportok esetében az iskolák által indítható szakmák összehangolását, a párhuzamos képzések számának csökkentését. A kiemelt hat szakmacsoportban a fenntartók intézményei által közösen használt központi gyakorlati képzőhelyeket kell kialakítani. A gépészet esetében a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégiumot és a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumot, az elektrotechnikaelektronika esetében az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumot, míg a faipar esetében az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégiumot, illetve a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot tekinti a Konzorcium a központi gyakorlati képzőhely helyszínének. Ennek kialakításához a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium területén lévő - jelenleg használaton kívüli - tanműhely teljes átépítése és bővítése szükséges (TISZK létrehozása), továbbá a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium vasipari tanműhelyének felújítása és korszerűsítése. Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport központi képzőhelye kialakításához meg kell valósítani az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium főépületének emeletráépítését. A Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium esetében a meglévő tanműhelyek felhasználásával és eszközbeszerzéssel kell a központi gyakorlati képzőhelyet kialakítani. Képzőhelyet kialakítani az átvételre kerülő tapolcai szakképző intézmények másik konzorcium részét képezik, ezért a két konzorcium fejlesztési céljait összhangba kell hozni. A fejlesztéseket pályázati források igénybevételével kell megvalósítani önrész biztosításával. A másik hat szakmacsoport – egészségügy, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vegyipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás, közgazdaság és mezőgazdaság – esetében a szakmakínálat egyeztetését és a tartalmi összehangolást kell megvalósítani. A konzorciumi partnerek (Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Ajka Város Önkormányzata, Kolping Szövetség, Érsekség, „SÉF” Közhasznú Társaság) együttműködésében négy szintet kell kialakítani, melyek közül az intézményi és az egyedi fenntartói szint már eddig is létezett. Új irányítási formát jelent viszont az intézmények közötti együttműködés szintje, melynek keretében a közös feladatok – mint például mérésértékelés, pályakövetés, pályaorientáció és minőségbiztosítás - költséghatékonyabb és magasabb minőségű ellátását kell megvalósítani. A - szintén újszerű - fenntartói közös együttműködések szintjén kell meghozni a döntéseket a fejlesztési projektekről, az intézmények képzési kínálatának összehangolásáról, az indítható szakmákról. Az együttműködés szervezésére, a pályázatok figyelésére, a közös fejlesztések előkészítésére és lebonyolítására Programirodát kell működtetni, melynek személyi és tárgyi feltételeit a konzorciumi partnerek anyagi részvállalása mellett a Megyei Önkormányzatnak kell biztosítani. A balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulóinak jelenleg a Megyei Önkormányzat két helyszínen biztosít kollégiumi ellátást: fiúk részére Balatonfűzfőn, míg a lányok részére Balatonalmádiban, az egykori Kolostor Hotelben. Mivel ez az épület csupán ideiglenes elhelyezést tesz lehetővé, ezért az intézmény tanulóinak megfelelő kollégiumi elhelyezését rövid időn belül meg kell oldani.
A Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat elhelyezését - a jelenlegi épület Érsekségnek történő visszaadása miatt – a „Zöldház”-ban oldja meg az önkormányzat, ezáltal az intézmény működése egy helyen lesz biztosítva. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását fontos feladatnak tartja a Megyei Önkormányzat még akkor is, ha a többcélú kistérségi társulások felvállalták azok egy részének ellátását (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés). Ezért megoldást keres a tulajdonos önkormányzatokkal és a többcélú kistérségi társulásokkal arra, hogy a nevelési tanácsadók fenntartásával vagy működtetésük támogatásával segítse a feladatok ellátását. A jogszabályokkal összhangban a Megyei Önkormányzat szorgalmazza az idegen nyelv oktatását, a nyelvi évfolyamok indítását. Az OKÉV Regionális Igazgatóságának engedélyével az önkormányzat 2008. szeptember 1jéig kapott moratóriumot közoktatási intézményeinek kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítése alól. A 281/2003.(XII.11.)MÖK határozat szerint a Megyei Önkormányzatnak biztosítania kell a megyei fenntartású közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékében foglaltak megvalósítását, amit részben pályázati források bevonásával lehet segíteni. A pályázatokhoz továbbra is biztosítani szükséges az önrészt, s mivel minden pályázat utófinanszírozású, ezért a szükséges összegek megelőlegezésének anyagi feltételeiről is gondoskodni kell. A 16/2002. (II. 14.) MÖK határozattal elfogadott Veszprém megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatának hatálya 2007. szeptember 1-jével lejár. A Fejlesztési terv ismételt felülvizsgálatát indokolja, hogy - a közoktatási törvény kötelezővé teszi a felülvizsgálatot, - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének súlya az intézményfenntartásban megnő a közoktatás terén. - Jelentősen megváltozott a jogszabályi környezet: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény hatályba lépésével a közoktatási feladatellátásban jelentős átrendeződés kezdődött, különösen az alapfokú oktatás és a pedagógiai szakszolgálat területén. A közoktatási törvény 89. A § (5) bek. előírja a többcélú kistérségi társulások számára intézkedési terv készítését az általuk ellátott feladatokra. A partnerség és az együttműködés alapelveit szükséges bővíteni a többcélú kistérségi társulásokkal, s intézkedési terveiket figyelembe kell venni a Fejlesztési terv felülvizsgálata során. - A 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, valamint a közoktatási törvény 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása jelentős változásokat hoz mind az intézmények központi finanszírozásának megállapításában, mind az önálló általános iskolák működési feltételeiben. 1.5
Közművelődés, közgyűjtemény, művészeti tevékenység
A közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények módszertani segítő tevékenységükkel, programjaikkal jelen kell, legyenek a megye településein. Kiemelten
fontos a kulturálisan is hátrányos helyzetben lévő kistelepülések közművelődési célú szakmai segítése. A megyei módszertani intézményeknek fokozottan kell figyelnie a kistérségek folyamatosan bővülő funkcióira, lehetőségeire. Ha lehetséges, szolgáltatások szintjén szerepet kell vállalni akár könyvtári, akár közművelődési területen a kistérségi feladatellátásban. Az intézmények elhelyezését is rögzítő és 2002-ben elfogadott, 10 éves, a kulturális intézmények fejlesztési tervét tartalmazó dokumentumot felül kell vizsgálni az intézmények lehető leggazdaságosabb elhelyezése érdekében. A megyei önkormányzat koncepció váltása azt jelenti, hogy az egyes intézményeket koncentrálni kell. Törekedni kell egyes funkcióik közös ellátására. A Megyeháza megüresedő helyiségeit, a megyei önkormányzat tulajdoni részarányának növelésével az intézmények elhelyezésére kívánja felhasználni. A Zöldházat szintén az intézmények koncentrálására használja fel, az épületben lévő tulajdoni arányának növelésével. Jelenleg az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Veszprém Megyei Levéltár elhelyezése tekinthető megoldottnak. A Ciszterci Renddel kötött megállapodás értelmében a Bakonyi Természettudományi Múzeum - a kiállítóhely kivételével - 2007. március 31-ével, a kiállítás pedig 2007. december 31-ével kiköltözik az apátság épületéből. A kiállítás, a munkahelyek és a gyűjtemények elhelyezését hosszú távon az e célra vásárolt „C” és „D” épületben, valamint sikeres pályázatból megépülő új múzeumi részlegben lehet biztosítani. A pályázatot Zirc Város Önkormányzata nyújtja be (városközpont fejlesztés) a Regionális Operatív Program keretében, melyhez a Megyei Önkormányzat saját forrást biztosít. Az átmeneti időszakban is meg kell oldani a fenti egységek elhelyezését. A múzeum létszámát az aktuálisan ellátandó feladatokhoz kell igazítani. A Megyei Közművelődési Intézet Vár u. 6. számú épületben marad. A ciklus időszakban dönteni kell az épület végleges hasznosítási módjáról, az épület felújítására kapott támogatással vállalt kötelezettségeinkre figyelemmel. A múzeumi igazgatóságnak 2007. évben ki kell költöznie a Vár u. 12. sz. épületéből. Az igazgatás és a munkatársak a Török Ignác utcai felújított és erre a célra alkalmassá tett épületben kerülnek elhelyezésre. Célunk, hogy a Laczkó Dezső Múzeum épülete a jövőben kizárólagosan kiállítási célokat szolgáljon, ezért az épületben csak a kiállítóhely működtetésével kapcsolatos szakmai és technikai személyzet marad. A múzeumi könyvtár a Levéltár épületében kerül elhelyezésre, oly módon, hogy mind a múzeum szakemberei, mind a külső kutatók hozzáférjenek állományához. A múzeum Felsőörsön elhelyezkedő raktárainak beköltöztetése a Török Ignác úti épületbe megkezdődik. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság székhely-múzeumon kívüli kiállítóhelyeit folyamatosan átadja azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek területén azok elhelyezkednek. 2007. május 1-el Tihany az ottani Tájházakat, Nagyvázsony szintén Tájházat, Badacsonytomaj pedig a Szegedy Róza-házat és az Egry József Emlékmúzeumot átveszi működtetésre. A további években folytatódik a folyamat, egészen addig, amíg a Megyei Önkormányzat fenntartásában csak a székhelymúzeum, a Laczkó Dezső Múzeum marad. Az átadásoknál állami tulajdonú épületek esetében be kell vonni a tárgyalásokba a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, a saját tulajdonú épületek esetében pedig figyelembe kell venni azt, hogy a
Megyei Önkormányzatot ne érje vagyonvesztés, hiszen többnyire nagy értékkel bíró ingatlanokról van szó. Mind a Veszprémi Petőfi Színház, mind a Kabóca Bábszínház fenntartása önként vállalt feladata a Megyei Önkormányzatnak. Figyelembe véve az országos gyakorlatot és folyamatokat is, tárgyalások során kell elérni, hogy Veszprém Megyei Jogú Város –fenntartva a megyei támogatást- átvegye ezen intézményeket. (A finanszírozás gyakorlatilag már jelenleg is 50-50%-os.) A Megyei Önkormányzat célja a megye területén történő előadások támogatása, ennek során azt is figyelembe kell venni, hogy nem kizárólagosan ez a két színház van jelen műsoraival a megyében. A ciklus időtartama alatt a Petőfi Színház korábban előkészített fejlesztése a régiós pályázati pénzek felhasználásával megvalósulhat. A Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február 22-i határozata szerint a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Osztályának működését jelenlegi létszámával is biztosítani szükséges. Az ott elhelyezett anyagok kutathatóságát meg kell oldani, hiszen a címzett állami támogatással megvalósult, 2007-ben befejezett beruházás csak így teljesítheti szakmai célját. 2.
A megyei önkormányzat kiemelt fejlesztései
A megyei közgyűlés 2006. december 7-i ülésén elfogadta a megyei önkormányzat 2007. évi költségvetési koncepcióját, amely hosszabb időszakra meghatározta a fejlesztési lehetőségeket. A csökkenő pénzügyi bevételek miatt feladatok struktúrájának, nagyságrendjének, indokoltságának felülvizsgálatával a feladatmutatók, a méretgazdaság követelményeinek figyelembevételével történhet a fejlesztések meghatározása. Minden ágazat intézményei feladatainak, térségi elhelyezkedésének tanulmányozása után meghatározásra kerül az ellátandó feladathoz arányos ingatlannagyság, amely hosszabb távon fenntartható. A fenntartandó ingatlanok műszaki állapotának felülvizsgálatával, a gazdaságos működtetés és a jogszabályi követelmények figyelembevételével határozható meg az egyedi intézményre vonatkozó fejlesztési cél. A szociális ágazatban a szakmai felülvizsgálat eredményeként határozható meg, hogy a koncepcióban kiemelt, Kamond, „Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona rekonstrukciója, a Nyírlak, Pszichiátriai Betegek Otthona rekonstrukciója és a Pápakovácsi Idősek Otthona rekonstrukciója milyen ütemezésben valósulhat meg. Az egészségügyi ágazat kiemelt programja a Regionális Onkológiai Centrum megvalósítása, pályázati források bevonásával, összehangolva a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet tömbösítésével. Meg kell oldani a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona intézmény csecsemőotthoni részének végleges elhelyezését. Az oktatási ágazat fejlesztései között biztosítani kell az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulóinak végleges kollégiumi elhelyezését. A Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fejlesztésével meg kell teremteni a Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium növendékeinek folyamatos elhelyezési lehetőségeit.
A kulturális ágazatban az intézményi szakmai felülvizsgálat alapján ésszerűsíteni kell az intézményi elhelyezéseket, a feladatok ellátásához teret nyújtó épületek átalakításánál a gazdaságos üzemelést, tömbösítést figyelembe kell venni. Minden intézményi ingatlanra vonatkozóan cél, hogy működését gazdaságosabbá tegyük, ezért felmérjük, vizsgáljuk, elemezzük energiafelhasználásukat, mind a világítási, mind a fűtési energiát illetően. Tanulmány készül az energiafelhasználás csökkentésére vonatkozóan, figyelemmel a készülő energialiberalizációra. A tanulmány következtetéseinek alapján a hatékonyság szerinti sorrendben meg kell indítani az intézmények energiakorszerűsítését pályázati és egyéb források bevonásával. Csatlakozunk az országosan meghirdetett „Szemünk Fénye” programhoz, amely önerő felhasználása nélkül hosszabb távú részletekben történő visszafizetéssel teszi lehetővé a beruházás költségeinek törlesztését. A program az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, az Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium továbbá a veszprémi Kozmutza Flóra Általános Iskola épületeit érinti. Kedvező tapasztalatok birtokában a program folytatása a cél. További általános, jogszabályi előíráson alapuló feladat a közintézmények 2010-ig történő akadálymentesítése. A program a korábbi években megindult, racionális ütemben be kell fejeznünk – pályázati források bevonásával, a szükséges saját forrásrész megteremtésével. 3.
A megyei önkormányzat vagyongazdálkodása
3.1
A Megyei Önkormányzat vagyoni helyzete
A Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értéke a 2006. évi mérleg adatai alapján 20.115.489 ezer Ft. A vagyonelemek közül a legnagyobb értékűek a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlanok. Az ingatlan kataszterben 226 db önálló ingatlan szerepel, melyből a törzsvagyon körébe 119 db ingatlan tartozik. A törzsvagyonból forgalomképtelen ingatlan (közutak és műtárgyaik, terek, parkok) 4 db, korlátozottan forgalomképes ingatlan (az intézmények használatában lévő ingatlanok) 115 db. A megyei önkormányzat vagyonrendeletével az egyéb vagyon körébe 107 db ingatlant sorolt. Az összes ingatlanból 151 db az intézmények, 75 db pedig a hivatal használatában van. A Megyei Önkormányzat 3 gazdasági társaságban és 3 közhasznú társaságban résztulajdonos: A társaság neve BAKONYKARSZT Rt. Veszprém Kittenberger K. Növény és Vadaspark Kht. Veszprém Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. Veszprém
Jegyzett tőke, törzstőke (ezer Ft) 886.170 410.570 69.146
MÖK tulajdoni rész (ezer Ft, %) 4.42 (1,6 %) 10.800 (2,63 %) 100 (0,14 %)
Veszprém Megyei Európai Információs Pont Kht. Veszprém Hospy Trans Kft. (Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet) Medicina Egészségügyi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet)
3.000
3.000 (100 %)
3.000
750 (25 %)
3.000
1.430 (47,67 %)
A gazdasági társaságokban összesen 28.320 ezer Ft névértékű részesedéssel rendelkezik a megyei önkormányzat és 2.180 ezer Ft névértékű részesedéssel a Csolnoky Ferenc KórházRendelőintézet. Ezek a részesedések értékben és a tulajdoni részt illetően is nem jelentősek. 3.2
Vagyonhasznosítási koncepció
A megyei önkormányzat törzsvagyonából a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonnak továbbra is a kötelező önkormányzati feladat ellátását kell szolgálnia. Amennyiben az önkormányzat döntése alapján változik az intézményrendszer, vagy feleslegessé válnak egyes vagyonelemek az intézményi feladatok ellátásában azok értékesíthetőek. Várhatóan megüresednek a Veszprém Vár utca 12. számú épület, valamint a gici Sztehlo Gábor iskola. Értékesítésre vár a felsőörsi múzeumi raktárbázis, a veszprémi gyermekkórház valamint a balatonalmádi gyermekotthon és a Neptun strand. A kötelező feladatok költségtakarékosabb ellátásához racionálisabb szervezeti struktúrák kialakítása szükséges, a részükre biztosított vagyon fajtája és mérete ehhez igazodóan felülvizsgálatot igényel. Azok az intézmények, amelyekben ellátottakról nem kell gondoskodni, az intézményi dolgozók elhelyezését az ingatlanok jobb kihasználásával kell megoldani. Az így felszabaduló ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevételekből fejlesztések valósíthatók meg, és az intézmények pályázataihoz szükséges önrész növelhető meg. A veszprémi székhelyű intézményeknek jobban kell élniük a vagyon hasznosítása során is az együttműködés lehetőségeivel. Az intézmények használatába adott vagyon hasznosításának módja felmérésre került, a felesleges vagyonelemek hasznosítására vonatkozó döntések haladéktalan meghozatala szükséges. Az egyéb vagyon körébe sorolt ingatlanvagyon becsült értéke jelenleg 2.148.566 ezer Ft, ebből az elidegenítésre kijelölt ingatlanok becsült értéke 1.700.000 ezer Ft, ezek többsége hosszabb-rövidebb időn belül értékesíthetővé válnak. Az ingatlanok egy részét jelenleg - a közgyűlés döntése értelmében - bérbeadással hasznosítja az önkormányzat, tekintettel azonban az ingatlanok elhelyezkedésére, méretére, állapotára és funkciójára, valamint a bérbe adható ingatlanok kínálatára, az évente elérhető bérleti díjbevétel 50-52 millió forint körül alakul. A gazdasági és közhasznú társaságokban lévő részesedések nem jövedelmezőek, tekintettel arra, hogy az adott társaságok létrehozásának alapvető célja sem haszon elérése, hanem az adott közcélú feladat ellátásának biztosítása volt. A Bakonykarszt Zrt. évek óta nyereségesen gazdálkodik, a képződött nyereséget azonban visszaforgatja a társaság fejlesztésére. A megyei közgyűlés a Bakonykarszt részvényeket
elidegenítésre kijelölte, a korábbi években felkínáltuk a részvényeseknek megvételre, azonban nem mutattak érdeklődést a részvények iránt. Jelenleg tárgyalások folynak a Zrt-vel a részvények esetleges adásvételéről. A Megyei Önkormányzat törzsvagyonát a kötelező feladatok színvonalas ellátása érdekében szükséges működtetni, biztosítani kell a karbantartáshoz, felújításhoz elengedhetetlen forrásokat. A megyei önkormányzat saját forrásait az egyéb vagyon körébe tartozó vagyonelemek hasznosításából, értékesítéséből származó bevételek egészítik ki. 4.
A megyei önkormányzat gazdálkodása és feladatainak finanszírozása
4.1
Költségvetési bevételek
A Megyei Önkormányzat fejlesztési politikájának meghatározó eleme az elérhető költségvetési bevételek nagysága, amely a központi költségvetési szabályozás függvénye. A költségvetés bevételeinek mintegy 20 %-a saját bevétel, 80 %-a átengedett állami adó és célhoz kötött állami hozzájárulás. Az erős függőség oldása és az önkormányzatiság kiteljesítési érdekében – a konvergencia program elveire építve – új alapokra kívánják helyezni a közfeladatok és finanszírozásuk szabályozását. Az ágazati érdekeket hordozó, erősen polarizált állami hozzájárulási rendszer megváltoztatását, a normatívák számának csökkentését, a kötöttségek oldását tervezik. Az állami támogatások csökkentésével egyidejűleg – az adórendszer komplex áttekintését követően – arányaiban növekszik a helyi, illetve átengedett adók nagysága a költségvetés finanszírozásában. A saját bevételek növelésének – a jogszabályi korlátozottsága mellett – is van létalapja. A meglévő kapacitások jobb kihasználása (kollégiumi férőhelyek nyári hasznosítása, főzőkonyhák kapacitásának maximális kihasználása, mosodák teljes kapacitással való működtetése, számítógépes oktatótermekben felnőttoktatás szervezése, stb.) bevételtermelő tevékenységet teremt. E mellett a felesleges vagyontárgyak elidegenítése többletbevétellel és költségmegtakarítással jár. A saját bevételek növelése többletforrást biztosít az önkormányzatnak, de nem oldja meg a költségvetés krónikusan jelen lévő hiányának a kiegyenlítését. A forráshiány – az elmúlt évek tapasztalata alapján – a jövőben is a fejlesztési források területén áll elő. Ennek a pótlására erőteljes pályázati tevékenységet kell folytatni. A megyei kórháznál az orvosi gép-műszer amortizációja miatt jelentkező fejlesztési igényt céltámogatással kell kielégíteni évi mintegy 100-200 millió forint erejéig. A jelentősebb beruházásokat, rekonstrukciókat, felújításokat – a jelenleg függőben lévő – címzett támogatás rendszerébe kell beépíteni. Ide tartozhatnak a szociális és pszichiátriai intézmények rekonstrukciói, a kórházak beruházási igényei. Mindent meg kell tenni az EU adta lehetőségek kiaknázására. Az Onkológiai Centrum EU forrásból való létesítésére kell összpontosítani, de helyet kell kapni az intézmények energiaellátása korszerűsítésének, az akadálymentesítésének, továbbá az iskola-felújítási programnak. A pályázati önerő megteremtése érdekében az éves költségvetésekben növekvő összegű pályázati keretet kell biztosítani, de nem szabad elzárkózni a hitelfelvételtől sem, ha azzal lényegesen nagyobb beruházási forrás érhető el.
A sorrendiséget betartva először a központi költségvetés önerő kiegészítő keretét kell megpályázni, ezt kövesse a saját pályázati rész, végül a hitelfelvétel. 4.2
A költségvetési feladatellátás lehetséges szolgáltatásvásárlás, társasági forma
formái:
intézmény-fenntartás,
A központi szabályozás következtében a jelenleginél differenciáltabb költségvetési szervtípusok jönnek létre. Szigorodnak a közfeladatot ellátó szervezetek kritériumai, az intézményrendszert irányító szervezetekkel szembeni elvárások. A megyei önkormányzat jelenleg 43 intézménnyel látja el kötelező és önként vállalt feladatait. Egy közhasznú társaságot működtet és további kht-ben rendelkezik tulajdonrésszel. Hét alapítványnak, illetve közalapítványnak alapítója, szolgáltatást vásárol fogyatékosok foglalkoztatása céljából. Társulási megállapodást kötött az előző választási ciklusra hat önkormányzattal oktatási intézmények működtetésére, nevelési tanácsadók, könyvtári szolgáltatás és bábszínházi tevékenység ellátására. A jövőben a megyei intézményhálózat húsz intézménnyel gyarapodik. A gazdaságos működtetés érdekében élni kell az új szabályozás adta lehetőségekkel, és a feladatokhoz igazodó új szervezeti formákat kell választani. A kötelező és önként vállalt feladatok és az ellátásukra fordított pénzeszközök aránya a 20032006. években 95:5 volt. Ez az arány jól kifejezi a megyei önkormányzat tevékenységének az arányát is. A jogszabályokon alapuló kötelező feladatok mellett – az önkormányzatiság kiterjesztése érdekében - a megyei önkormányzat szerepet vállal a megye fejlesztésének, koordinálásában, a kultúra, a sport, az ifjúsági programok, a vállalkozásfejlesztés ösztönzésében. 4.3
A költségvetés kiadásainak várható alakulása
A költségvetés kiadásai 2007-2010. években a 2007. évi feladat-átvétel hatására ugrásszerűen emelkednek, majd a következő években szerény növekedést jeleznek. A megnövekedett feladatok ellátása negatív irányba mozdítja el az egyébként is alacsony felhalmozási arányt. Változást az EU forrásokban elérhető sikeres pályázatok hozhatnak. Azzal számolunk, hogy 2008 után – a Balatontourist részvényeladás vételár részletének az utolsó éve – a gazdasági prosperitás növekedésével értékesíthetők lesznek a felesleges ingatlanok, amelyek fedezetül szolgálhatnak az EU pályázatok önerejére. Így elérhető lesz az összköltségvetésen belül a 10-15 % felhalmozási arány. Növelheti a felhalmozás nagyságát a kötelező feladatok gazdaságosabb megoldása révén elérhető megtakarítás, a civil szféra nagyobb részvállalása a ma még kötelező önkormányzati feladatokból. 4.4
Létszám, személyi juttatások várható alakulása
A jelenleg 4374 fős létszám a tárgyidőszak kezdetén – az önkormányzatok által átadott intézmények miatt – mintegy 10-12 %-kal nő. Az összköltségvetésekben a személyi juttatás és járulékok aránya a 2007. évi 66,7 %-ról mintegy 68 %-ra emelkedik, majd a következő egy-két évben stagnál. A tervidőszak utolsó évében ismét növekszik.
Az egy főre jutó 160 ezer forint személyi juttatás nominál értéken stagnál, reálértéken 2007ben 4,2 %-kal, 2008-ban 0,6 %-kal csökken. 2009-től 1,9 %-kal, 2010-től további 3 %-kal emelkedik. A megyei önkormányzat szervezeteiben a foglalkoztatott létszám – a 2007. évi növekedést követően –tovább csökken. Az egyensúlyi követelmények megteremtése érdekében a tervidőszakban mintegy 8-10 %-os létszámcsökkenést kell elérni a feladatok jobb szervezése, a korszerű technika alkalmazása következtében. 4.5
A tervezett fejlesztések, beruházások finanszírozásának lehetőségei
által
indukált
költségvetési
kiadások
A felhalmozási kiadások a 2007-2008. években szerényebb, 2009-2010. években dinamikusabb növekedést jeleznek. Erre az időre érnek be az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglalt beruházások, amelyek a gazdaságban megteremtik a tartós növekedés feltételeit, ennek következtében a humán infrastruktúra fejlesztésének a lehetőségét is. A megyei intézményhálózatból, az egészségügyi ellátórendszerből hiányzó Onkológiai Centrum létesítését és kisebb beruházásokat, az orvosi gép-műszer park megújítását állami forrásokból tervezzük. A szociális intézmények felújítását, rekonstrukcióját ugyancsak az állami források igénybevételével látjuk megvalósíthatónak. A közintézmények akadálymentesítésére, az energia-ellátás korszerűsítésére a saját források mellett építünk a meghirdetett pályázatokra. Az oktatás, kultúra területén tervezett beruházások, felújítások forrása pályázati forrás és saját önerő. Az EU és állami források igénybevétele nélkül nagyobb beruházást, rekonstrukciót a jelenlegi költségvetési szabályozás keretei között a megyei önkormányzat nem tud megvalósítani. 4.6
A kincstári rendszer kiépítése
Az élőmunka terheinek a csökkentése, a gyors és pontos információszerzés feltételeinek a biztosítása érdekében 2007-ben megkezdjük és reményeink szerint 2008-ban befejezzük a megyei intézmények pénzgazdálkodásának és pénzügyi ügyvitelének nagykincstári rendszerben való ellátását. A rendszer működésétől azt várjuk, hogy -
lényegesen javul a pénzügyi fegyelem, a költségvetés alapján történő gazdálkodás, csökken az élőmunka aránya a költségvetési kiadások területén, gyors- és biztonságos információ segíti a gazdálkodás törvényességét és biztonságát, a pénzeszközök egységes kezelése többletbevételt teremt, jobban lehet súlyozni a kiadások között, ha a költségvetés egyensúlya ezt igényli.
A kincstári rendszer bevezetésével megszűnik az intézményeknél a pénzgazdálkodás, előirányzat-gazdálkodás viszont nagyobb súllyal szerepel. 4.7
A költségvetési egyensúly megteremtése a megyei önkormányzat költségvetésében a ciklusidő alatt
A központi szabályozás következtében a 2007-2010. időszakban a megyei önkormányzat kötelező feladatai növekednek. Ezzel arányban nem növekszik az állami költségvetésből
származó bevételek nagysága. A költségvetés hiányát illetően évről évre tovább nyílik az olló, amely egyre elviselhetetlenebb terhet jelent az önkormányzat számára. Ez a tény a költségvetésben úgy jelentkezik, hogy az időszak elején a működési-fenntartási kiadások felemésztik a tervezhető bevételi forrásokat és beruházási forráshiány áll elő, később már a működetés is hitelfelvételt igényel, amely az eladósodás irányába hat. Hogy ez ne következzen be, a problémának elébe kell menni: ésszerűen megtervezett szervezési intézkedésekkel csökkenteni kell a működés-fenntartás költségeit. Működési kiadásokat hitelből nem szabad finanszírozni. Meg kell szabadulni a felesleges vagyontárgyaktól. Ezzel egyrészt csökkenthetők a működtetés költségei, másrészt bevételi forrásokhoz lehet jutni, amely pályázati önerőként funkcionálhat. A tervezett beruházások megvalósítása érdekében erőteljes pályázati tevékenységet kell folytatni. A nagyobb beruházások esetében élni kell a hosszú távú hitelfelvétellel. A költségvetés egyensúlyát minden lehetséges eszközzel biztosítani kell a legkisebb szervezeti egységtől a megyei szintű fejlesztésekig bezárólag. Ezt tudatos előrelátással, fegyelmezett gazdálkodással és következetes számonkéréssel lehet elérni. A központi szabályozásban nem a megyei önkormányzatok lesznek a kedvezményezettek, ezért az elkövetkező évek eredményei azon múlnak, hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozott követelményekhez. A Veszprém Megyei Önkormányzat és hivatalának apparátusa rendelkezik azzal az előrelátással, szaktudással és akarattal, amellyel minden helyzetben megtalálja a legjobb megoldást az eredmény eléréséhez.
III.
A megyei ellátásában
önkormányzat
együttműködése
más
szervekkel
feladatainak
1.
Nemzetközi kapcsolatok (a testvér megyékkel és az uniós szervekkel az uniós gyakorlat elsajátítása céljából, továbbá a határon túli magyarok segítése)
A Veszprém Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait az önként vállalt feladatok körében látja el. A gazdasági program ezen elemét is kiemelt prioritással a feladatorientáció határozza meg. Veszprém megye jelenleg 12 ország többségében közigazgatási szervezetével ápol nemzetközi kapcsolatokat, amelyeket két- vagy háromoldalú együttműködési szerződések foglalnak magukba. Tagja továbbá az Európai Régiók Gyűlésének, amely lehetőséget nyújt az Európai Uniós döntések előkészítésében való részvételre, információszerzésre és uniós szintű kapcsolatrendszer kiépítésére. Az együttműködések fő célterületei az Unión belüli együttműködés és a határon túli magyarság kulturális és gazdasági érdekeinek támogatása. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a költségvetés által meghatározott pénzügyi keret mellett a partnerek fogadókészségének is függvénye, ezért a kapcsolatok intenzitása változó. A jelenlegi helyzetben a források szűkülése úgy megyénk, mint legtöbb partnerünk esetében jellemző tendencia, ezért több energiát kell fordítani a hozzáférhető pályázati források felderítésére és azok minél szélesebb körű megismertetésére és felhasználására. A megye kapcsolatrendszerében mind az uniós Interreg, mind a Visegrádi Alap pályázataihoz
találhatók potenciális együttműködő partnerek, amit az elmúlt évek két sikeres pályázata a Centurio program keretében benyújtott „Fenntartható Turizmus Fejlesztés” (a Lappföldi Régióval és Kovászna megyével), valamint a munkaügyi témában (Lecce megyével közösen) benyújtott Leonardo pályázat is bizonyít. Jelenleg a Nyitra megyével és Tarnow várossal a Visegrádi Alaphoz közösen benyújtandó turisztikai célú pályázat előkészítése van folyamatban. A megye nemzetközi kapcsolatai a tevékenység jellege szerint döntően kulturális, turisztikai, ifjúsági és szociális együttműködésekben valósulnak meg. Jelentős elmaradás mutatkozik a gazdasági célú megyemarketing vonatkozásában, a megyében gyártott termékek és befektetési lehetőségek megismertetésében. A rendszerváltás óta megvalósult infrastrukturális fejlesztésekről, a termelési struktúra változásáról, továbbá az oktatás-képzés és a munkaerőpiac helyzetéről a potenciális befektetők számára prezentálható kiadványt szükséges elkészíteni. A határontúli magyarok számára a Szülőföld Programot tovább kell működtetni. A támogatási keret nagyságát meg kell tartani. A támogatások célterületei az ifjúsági és sport területén az egyesületi együttműködésekre koncentrálódjanak. 2.
A kapcsolatok fejlesztése a területfejlesztés intézményrendszerével
A megyei közgyűlés elnöke a megye érdekeinek markáns képviseletére törekszik. Érdekképviseleti tevékenységét a Közép–Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácsban, és a Közép–Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsban viselt tisztségei révén fejti ki, a regionális és az ágazati operatív programok adta lehetőségek keretei között. Ellátja a. Megyei Területfejlesztési Tanács elnöki funkcióját. Biztosítja a már elindult programok befejezését, azok elszámolásainak elkészítését és lezárását. Kiemelt cél a megyei fejlesztések (kiemelt programok) képviselete a területfejlesztés országos szervezetei előtt. A megyei önkormányzat támogatási rendszerének összehangolása az országos programokkal illetve pályázatokkal. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel folyamatos kapcsolattartásra törekszik. 3.
A kapcsolatok fejlesztése közszolgáltatási feladatainak ellátása érdekében
3.1
Veszprém megyei jogú várossal való együttműködés területei
Fontos feladat a közös fenntartásban működő intézmények infláció követő közös támogatása. A város-megye egyeztető bizottság szerepét növelni szükséges a közös intézmény fenntartásban. 2009 évre teljessé kell tenni a megyei jogú város és a megye együttműködését a párhuzamos intézményfenntartás megszüntetése céljából, különösen a gyermekvédelem és a közművelődés területén. A megyei önkormányzat számít a megyei jogú város támogatásaira az orvosi gép-műszer beszerzések területén. Az együttműködést szükséges kiterjeszteni az orvosi ügyelet kórházon belüli megszervezésére.
3.2
Közszolgáltatási racionális feladatellátás, feladatmegoldás kistérségi és települési szinten
Együttműködés a többcélú kistérségi társulásokkal A megyei önkormányzat rendszeres kapcsolatot kíván kiépíteni a többcélú kistérségi társulásokkal, a közös érdekkörbe tartozó feladatok összehangolt megoldása céljából. Az együttműködést a folyamatos és kölcsönös tájékoztatásokkal is elő kívánja segíteni. Együttműködés a települési önkormányzatokkal A megyei önkormányzat a megye területi integritásának megőrzését fontos feladatának tekinti. Mind a 217 településre számít a megye előtt álló feladatok elvégzésében. A polgármesterekkel a kapcsolatot tovább kívánja fejleszteni, a megyei önkormányzat rendezvényeire meghívja őket. A települési önkormányzatok fejlesztési tevékenységét pénzügyi eszközökkel is támogatja. 4.
Más szervek megyei érdekű feladatainak, tevékenységeinek támogatása
4.1
Érdekképviseleti, gazdasági szervezetekkel való együttműködés
Veszprém megye gazdasági életét a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával valamint más gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve segíti továbbra is a megyei önkormányzat. 4.2
Civil szervezetek támogatása
A megyei önkormányzat támogatja a különböző civil szervezetek működését. Az együttműködést elsősorban a Civilházon keresztül teszi élővé. A nyugdíjas szervezetek programjainak megvalósításához segítséget kíván nyújtani. Támogatja a megye művészeinek alkotó tevékenységét költségvetési lehetőségeinek függvényében. 4.3
A rendvédelmi és a katasztrófavédelmi szervezetekkel való rendszeres együttműködést
A megyei önkormányzat továbbra is támogatja, a rendvédelmi szervek bűnmegelőzési munkáját. Egymás tevékenységéről rendszeresen tájékoztatást adnak. Anyagi kereteink között továbbra is támogatja a katasztrófavédelemi munkát. Elősegíti az élet-, és a vagyonvédelmet szolgáló korszerű eszközök beszerzését. 4.4
Sajtóorgánumok
A megyei önkormányzat alapvető érdeke, hogy vezetői tevékenységéről, testületei döntéseiről és a döntések végrehajtásáról a közvélemény hiteles és naprakész információkhoz jusson. Ennek érdekében korrekt és folyamatos kapcsolatra törekszik a sajtóval. A sajtó munkáját pénzügyi eszközökkel is támogatni kívánja. 4.5
Egyházakkal való együttműködés
A megyei önkormányzat arra törekszik, hogy az egyházakkal a kölcsönösség elvének szem előtt tartásával alakuljanak a kapcsolatai, különösen a karitatív (egészségügyi és szociális) tevékenység területén. Az egyházak jelentős kulturális értékekkel rendelkeznek. A megyei
önkormányzat segítségükre kíván lenni az értékőrzés jelentős együttműködést rendszeres találkozókkal is szeretné elősegíteni.
munkájában.
Az
Tisztelt Közgyűlés! A gazdasági program számos feladatot fogalmaz meg. A feladatok végrehajtása szakmailag megalapozott, a pénzügyi lehetőségekhez igazodó, kiegyensúlyozott munkavégzést kíván valamennyi szereplő részéről. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. 44/2007. (IV. 19.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007-2010 évekre szóló Gazdasági Programját. A Programba foglalt elveket és célkitűzéseket elfogadja. A Veszprém Megyei Önkormányzat a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, és a gyermekvédelmi, továbbá az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-politikai koncepciókkal. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Program végrehajtásáról gondoskodjon, a pályázati lehetőségek kihasználásával és az ütemezett feladatoknak az éves költségvetésbe történő beépítésével. Felkéri továbbá, hogy a program végrehajtásának helyzetéről évente az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóval egyidejűleg adjon számot. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: folyamatosan illetve az éves költségvetés keretében Veszprém, 2007. április 19.
Lasztovicza Jenő s. k. a megyei közgyűlés elnöke
