Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA

Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes

Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei

Doktori (PhD) értekezés

Témavezető:

Dr. habil Cziva Oszkár tű. ezredes PhD

2009. BUDAPEST

2

BEVEZETÉS

6

A téma aktualitása ..............................................................................................................8 Kutatási célok...................................................................................................................10 Kutatási módszerek...........................................................................................................11

I. Fejezet

12

A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése

12

1.1 A súlyos balesetet kiváltó általános okok ....................................................................13 1.2. Az ipari balesetek típusai ...........................................................................................15 1.2.1. Vegyi üzemek .....................................................................................................15 1.2.2. Atomerőművek ...................................................................................................17 1.3. Veszélyes anyag szállítása biztonságának általános kérdései ......................................22 1.3.1. Közúti veszélyes anyagszállítás...........................................................................24 1.3.2. Vasúti veszélyes anyagszállítás ...........................................................................26 1.3.3. Vízi veszélyes anyagszállítás...............................................................................28 1.3.4. Légi veszélyes anyagszállítás ..............................................................................28 Következtetések................................................................................................................29

II. Fejezet

30

Veszélyek típusai, hatásaik az emberi szervezetre

30

2.1.

Fizikai hatások ......................................................................................................31

2.1.1. Tűz, hőhatás, fagyás ............................................................................................32 2.1.2. Szennyezett levegő (belégzése) ...........................................................................33 2.1.3. Mérgezés, mérgezett élelmiszer...........................................................................33 2.1.4. A környezet szennyezettsége...............................................................................33 2.2. Mértékegységek, határértékek....................................................................................34 2.2.1. Mérgező hatások .................................................................................................34 2.2.2. Dózis...................................................................................................................34 2.2.3. Expozíció módja .................................................................................................35 2.2.4. Időtartam.............................................................................................................36 2.2.5. Toxikus hatás fajtól függése ................................................................................36 2.3. A mérgezés létrejöttét és súlyosságát befolyásoló tényezők........................................37

3

2.4. A sugárzás és veszélyei..............................................................................................38 2.5. A veszélyek összefoglaló értékelése...........................................................................39 Következtetések................................................................................................................41

III. Fejezet

41

Tűzoltók egyéni védőfelszerelései, azok korlátai

41

3.1. Az egyéni védelem szintjei.........................................................................................41 3.2. Az egyéni vegyi védelem légzésvédelmi eszközei......................................................43 3.3. Az egyéni védelem testvédelmi eszközei....................................................................45 3.4. Veszélyes anyag jelenlétében végzett beavatkozásnál a védőfelszerelések viselőjének megterhelése ....................................................................................................46 Következtetések................................................................................................................49

IV.

Fejezet

Beavatkozás-felügyeleti rendszer

50 50

4.1. A légzésvédelem kialakulása......................................................................................50 4.2. Kezdeti lépések..........................................................................................................50 4.3. Elektronikus rendszerek .............................................................................................52 4.4. Telemetrikus rendszerek ............................................................................................54 4.4.1. Rendszer elemei ..................................................................................................55 4.4.2. A rendszerek továbbfejlesztésének lehetséges útjai..............................................57 4.5. A beavatkozás felügyeleti rendszer taktikai alkalmazásának elvei ..............................57 Következtetések................................................................................................................60

V. Fejezet

61

Veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozás

61

5.1. Az esemény jelzése ....................................................................................................64 5.1.1. Az ügyelet helyzetértékelése és további intézkedések..........................................64 5.1.2. A szükséges erők riasztása ..................................................................................66 5.2. A vonulás...................................................................................................................67 5.3. A felderítés ................................................................................................................68 5.3.1. A felderítés követelményrendszere ......................................................................68 5.3.2. Felderítési módszerek..........................................................................................69 5.3.3. Felderítési területek.............................................................................................70

4

5.3.4. A vegyi és radiológiai felderítés, mint szakfelderítés a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kárelhárítás rendszerében.........................................................71 5.4. Az életmentés ............................................................................................................73 5.4.1. A veszélyes anyagok jelenlétében történő életmentés módjai és az alkalmazandó eszközök használata....................................................................................75 5.5. A beavatkozás előkészítése ........................................................................................76 5.6. A kárelhárítás végrehajtása ........................................................................................78 5.7. A kárelhárítást követő feladatok.................................................................................79 5.7.1. Utómunkálatok....................................................................................................79 5.7.2. Mentesítés...........................................................................................................81 5.8. Igénybe vehető szervezetek........................................................................................85 5.9. Egy káreset és tanulságai............................................................................................89 Következtetések................................................................................................................91

VI.

Fejezet

A felderítés biztonságát növelő adatlap

93 93

6.1. Adatlappal szembeni tartalmi elvárások .....................................................................93 6.2. Adatlap kitöltése ........................................................................................................94 6.2.1. Veszélyt jelző tábla adatai ...................................................................................94 6.2.2. Veszélyességi bárca adatai ..................................................................................95 6.2.3. Az anyag neve.....................................................................................................95 6.2.4. Fuvarokmányok ..................................................................................................95 6.2.5. Szállító járműre és göngyölegre vonatkozó adatok ..............................................96 6.2.6. Veszélyes anyag szabadba jutásának formája ......................................................96 6.2.7. Szállító, értesítendő telefonszám, gépjárművezető adatai.....................................96 6.2.8. Rakományra vonatkozó adatok............................................................................97 6.2.9 Egyéb információk ...............................................................................................97 Következtetések................................................................................................................97

Fejezet

98

Beavatkozási metódus

98

VII.

7.1. A bevetés stratégiája és taktikája................................................................................99 7.2. Veszélyes anyag kárfelszámolási módszerek külföldön..............................................99 7.2.1. Egyesült Államok................................................................................................99

5

7.2.2. Európa ..............................................................................................................102 7.3. Tevékenység a jelzés vételekor, a riasztás ................................................................106 7.4. Vonulás ...................................................................................................................107 7.5. Helyszínre érkezés ...................................................................................................108 7.6. Beavatkozást megelőző feladatok.............................................................................109 7.6.1. Felbecsülni a kialakult helyzetet, feladatokat és a személyi kockázatokat ..........110 7.6.2. Vegyi-műszaki felderítés...................................................................................111 7.6.3. Kárhelyparancsnok tevékenysége ......................................................................112 7.7. Beavatkozás.............................................................................................................113 7.8. Utómunkálatok ........................................................................................................117 Következtetések..............................................................................................................117

VIII.

Fejezet

Összegzés

118 118

8.1. A kutatás során elért eredmények, tézisek ................................................................119 8.2. Ajánlások, javasolt módosítások, fejlesztések...........................................................120 8.3. További kutatást igénylő irányvonalak .....................................................................120

Témakörből készült publikációim

121

6

BEVEZETÉS Mai életünk lehetetlenné válna kemikáliák nélkül. Gyógyszereket, műanyagokat és más szintetikus termékeket egyaránt különböző vegyi alapanyagokból gyártanak. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek számára jelenleg ismert vegyi anyagok száma 5 és 6 millió között van. Ez a szám évente körülbelül 6000-rel növekszik. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) felmérése szerint [1] az először beavatkozó személy 1,5 millió vegyi anyag közül bármelyikkel találkozhat vészhelyzetre reagálás során, melyek közül a veszélyesnek tekintett anyagok száma 33.000 és 63.000 között van. A 63.000 vegyi anyag 183.000 különböző néven ismert, amelyek 7/8-áról olyan keveset tudunk, hogy még részlegesen sem értékelhető ki, milyen veszélyekkel járhatnak az egészségre.

Vészhelyzetre reagálási műveletek során fizikai, kémiai és biológiai veszélyek fordulhatnak elő. Fizikai veszélyek például a tűz, robbanás és reakcióképességgel kapcsolatos veszély. Az egészség-veszélyeket a légzésen, lenyelésen és a bőrrel és szemmel való érintkezésen keresztül a vegyi anyag hatásainak való kitétel képviseli. Új századunk Nemzeti Alaptantervébe már beillesztettek katasztrófavédelmi ismereteket, amelyben szélesebb látószögben szerezhetünk tudást a minket körülvevő és veszélyeztető anyagok, tényezők hatásairól és ellenük való védekezésről. Sokkal mélyebb szintű tanulmányokat kívánunk el azoktól, akik foglalkozásszerű tevékenységük során kerülnek kapcsolatba ilyen anyagokkal. A vegyipari dolgozóknak a szakterületük által érintett technológiák és anyagok teljes ismereteit igénylik, hiszen e nélkül a biztonságos, hatékony és gazdaságos működés nem megvalósítható.

Bármilyen pontosan és hatékonyan alkalmazzák az előírásokat és műveleti technológiákat, esetenként elkerülhetetlenné válik balesetek bekövetkezése, ezért ezek megelőzése és a bekövetkezett balesetek elhárítása, az okozott károk csökkentése érdekében mindent meg kell tenni. A részletes ismereteik birtokában nagy szükség van a dolgozók tevékenységére és közreműködésére a megelőzés és kárfelszámolás idején is. Természetesen kialakulhat olyan helyzet, mikor erre a tevékenységre - különös tekintettel a kárfelszámolásra - már nem elegendő a tevékenységet végzők beavatkozása. Ekkor szükséges a megfelelő személyi állománnyal, szakmai ismeretekkel, eszközökkel, infrastruktúrával rendelkező katasztrófavédelmi erők bevetése. Különösen igaz ez a megállapítás a veszélyes anyagok

7

közúti szállítási baleseteire, hiszen ott a gépjármű vezetőjén kívül csak az elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők jelentik a szakembereket. A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény szerint a műszaki mentés:„természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység”. [2] Az „általános” kárelhárítási feladatokra való felkészülés, technikai háttérbiztosítás az idézett törvény hatálybalépését követően kezdetét vette. A súlyos ipari balesetek következtében fellépő kárelhárítás is jellemzően erre az eszközparkra épül, holott a veszélyes anyagok mértékéből, jellemzőiből adódóan természetszerűleg speciális eszközigény lép fel.

Mivel terjedelmi okokból nem nyílik lehetőségem a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek teljes körű áttekintésére, ezért az általános kutatási eredményeket csak az anyag feldolgozásához szükséges mértékben szerepeltettem. Értekezésem gerincét a közúti szállítással kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli történések első beavatkozói fázisában olyan események köré koncentrálom, ahol egyszerre vannak jelen az anyag károsító hatásai a különleges körülményekkel.

A „vegyi élet” fejlődése folyamatos lépéstartást követel a bekövetkező balesetek elhárításában résztvevőktől. Ezt a lépéstartást igyekszem elősegíteni munkámmal.

8

A téma aktualitása Az

Európai

Vegyipari

Tanács

(CEFIC)

2008.

novemberi

közleményében

hangsúlyozta: 2008-ban az európai vegyipari termelésben anyakönyvezett új anyagok száma mintegy 3%-os csökkenést mutat az előző évihez képest, míg a termelés 6,3%-os mértékben bővült. [3]

A magyar vegyipar az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül, dinamikájával az ipar húzóágazata. A 2007. évben regisztráltan (a lakossági pb szállításokat nem tekintve) az előző évihez közel azonos mennyiségű (2006. évben 4710 tonna) különösen veszélyes áru szállítására került sor hazánk útjain, valamint 93610 tonna veszélyes hulladék határon keresztül történő forgalma bonyolódott le. [4]

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett több kisebb- nagyobb baleset, és az Európai Közösség országaiban meglevő komoly eltérések az ipari tevékenységek irányítása és ellenőrzése terén arra ösztönözte a különböző nemzetközi együttműködési szervezeteket, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat.

Így született meg a történelmi jelentőségű, az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló 82/501/EGK, vagy más néven a Seveso I. Irányelv. A jogalkotók célja az volt, hogy széleskörű szabályozással és szigorúbb ellenőrzéssel a veszélyes anyagokat tároló, feldolgozó és előállító veszélyes üzemekben az ipari balesetek kockázatát jelentősen csökkentsék, valamint a védelmi intézkedések bevezetésével a balesetek potenciális hatásait minimalizálják.

A Seveso I. Irányelvet a bhopali és a baseli balesetekből leszűrt tapasztalatok alapján módosították. Az Irányelv átfogó módosítását a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló Seveso II. Irányelv 1996-ban történt kidolgozása jelentette. A Seveso II – 96/82/EK Direktíva – irányelv módosításai kihatnak a veszélyes áru logisztikai raktárakra és átrakó terminálokra, érinti az alsó és felső küszöbértékek mennyiségi határait. A mennyiségek jelentős mértékben csökkentek. Magyarországon jelenleg 153

9

veszélyes üzemet tartanak nyilván, melyből 92 alsó, 61 felső küszöbértékű. A küszöbértékek csökkenése azzal járt, hogy a SEVESO II köteles üzemek száma nőtt Magyarországon, illetve új beruházások indultak meg. A vegyipari cégek a SEVESO II szerinti küszöbmennyiségeken belül próbálnak készletezni, ami egy intenzív logisztikai hátteret igényel, hogy a kritikus vegyszerekből éppen csak annyi legyen az üzemben, amennyi a gyártáshoz szükséges. A mennyiségi határok csökkentésével ez a probléma csak fokozódik, magában hordozza a „felesleg” tengelyen utaztatásának veszélyét. Ugyanakkor a budapesti és jelentősebb vidéki veszélyes üzemek is „beszorultak” a városba.

A veszélyes anyagok tárolásában jelenleg még óriási a „látencia” Magyarországon. Jóllehet a SEVESO II logisztikai alkalmazása nem egyszerű feladat, hiszen a SEVESO II magára a szállításra nem vonatkozik, így a szállításhoz kapcsolódó ideiglenes/átmeneti zárt elosztó láncú tárolásra és átrakásra csak ésszerű fenntartások és korlátok mellett lehetséges az alkalmazás.

A veszélyes anyagok szállítása önmagában is veszélyes művelet. A tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyagból és a szállítás tulajdonságaiból tevődik össze. Köztudott, hogy a világon az egyik legveszélyesebb üzem, ahol a legtöbb baleset és elhalálozás történik, a közúti szállítás.

A veszélyes anyagok közúti szállítására az ADR (Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route) Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai vonatkoznak. Ez magában hordozza azokat a biztonsági előírásokat, melyek betartása mellett az előre nem látható (külső) behatásokat leszámítva a szállítás alapvetően biztonságosan végezhető. Az ADR egyezményt az európai országok kötötték 1957-ben Genfben, melyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az ADR A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szól a 20/1979. (IX.18) KPM rendelet, amely honosítja, és kötelezővé teszi a nemzetközi előírások hazai alkalmazását, melynek az óta több módosítása és kiegészítése is megjelent.

A veszélyes anyagok közúti szállításának veszélyei nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon súlyos problémát jelentenek a lakosság és az esetleges balesetek felszámolásában résztvevő szervek számára. A gondot nemcsak a rakomány nem megfelelő előkészítése, a szállítmányok rögzítésének hiányosságai vagy a szállító fegyelmezetlensége

10

okozza, hanem sok esetben a rakomány nem megfelelő okmányolása, a szállítmány tartalmára vonatkozó szándékos megtévesztés és a közúti közlekedési és szállítmányozási fegyelem megsértése. Természetesen ezen okokon kívül még számos létezik, csak a legjellemzőbbeket emeltem ki.

A preventív oldalról rendkívül széleskörűen szabályozott területen a már bekövetkező balesetekhez nincsen olyan egyértelmű, könnyen és gyorsan kezelhető útmutató, ami a kárhelyen a rendelkezésre álló rövid időn belül meghatározná a felderítés, beavatkozási taktika, erő – eszköz igény, szükséges betartandó biztonsági szabályok rendjét.

Kutatásaim a veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező súlyos közúti szállítási balesetek kárelhárítási rendszerének fázisaira, a veszélyhelyzetek analíziséhez szükséges alapadatok megszerzésére, a veszélyforrások feltárására, azok jellemzésére, valamint a sikeres felszámoláshoz szükséges beavatkozási algoritmus, az egyéni védelem egy új fokozatának meghatározására irányulnak.

Kutatási célok A téma körülhatárolása

Kutatásom fő irányvonala a veszélyes anyagok jelenléte során bekövetkező közúti szállítási balesetek kárfelszámolási munkálataiban, az első lépcsőben beavatkozó tűzoltóság tevékenységére, egyéni védőfelszereléseire korlátozódik, a bevetett állomány életének, testi épségének nem adminisztratív úton történő fokozása, hanem a gyakorlati életben már létező egészségvédő elemek, valamint beavatkozás-taktikai eljárások kutatása útján. Nem célja az előző évtizedek műszaki fejlesztései, irányai megvalósulásának vizsgálata, illetve azok értékelése. Szintén nem kívántam foglalkozni a közvetlen kárenyhítést követő, elhúzódó helyreállítási feladatkörrel.

Célom az értekezés megírásával az volt, hogy: 1. A veszélyes anyag, hulladék ellenőrizetlen kiszabadulási lehetőségeinek és hatásainak tényszerű értékelésével - a közúti szállítási balesetekre fókuszáltan -

11

feltárjam a felszámolás során résztvevő tűzoltók egészségét veszélyeztető tényezőket. 2. A bevetett erők biztonságának fokozása érdekében – a már meglévő és alkalmazott egyéni védőfelszerelések mellett, azokkal kompatibilis – olyan eszközt találjak, amely segítségével nem csak maga a tűzoltó, hanem külső biztosító személy is figyelemmel kísérheti a beavatkozók alap életfunkcióit, az életvédelmi légzőkészülék üzemelését, riasztás és szükség esetén segítséget küldhet. 3. A veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások összetett, bonyolult, sok információ feldolgozását és nagy létszámot mozgató, szerteágazó feladatkört magába foglaló tevékenység. A kialakult helyzet gyors, elsődleges értékeléséhez, a tényleges beavatkozáshoz elengedhetetlenül szükséges, tűzoltók részéről végzett veszélyes anyag felderítéséhez, az alapadatok megszerzéséhez és rögzítéséhez egy könnyen kezelhető adatlap összeállítása. 4. A kárfelszámolás feladatrendszerének újra gondolásával, tevékenységi beavatkozási metódus felállításával, segítséget nyújtsak közúti balesetnél, veszélyes anyag jelenlétében elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők számára az esemény sikeres leküzdése érdekében.

Kutatási módszerek A tűz-, és katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályi háttér, tudományos munkák, történeti áttekintések, elemzések, statisztikák tárgyilagos, nyílt adaptációja, választott témakörben összefoglaló feltárása.

Kutatásaim fő bázisát a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és az OKF szakmai anyagai, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtára és oktatási anyagai, a katasztrófa- és a tűzvédelemmel foglalkozó szakfolyóiratok, napilapok, tanulmányok, értekezések, országos hatáskörű szervek által közölt adatok, összehasonlító táblázatok és a kapcsolódó szabályozók, a világhálón elérhető külföldi társszervek honlapjai, valamint saját tapasztalataim jelentették.

Kutatásaimat 2008. novemberében fejeztem be.

12

I.

Fejezet

A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése Átlépve a 21. század küszöbét, a veszélyes anyagok mindennapi életünk szerves részét képezik. Fontos meghatározni a veszélyes anyagok fő ismérveit, hiszen e nélkül nem nyílna mód a veszélyek egyöntetű azonosítására. Ez a meghatározás több jogszabályban is megjelent más és más formában. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény [5] több, a témában használt kifejezést pontosít. Mindenki számára azonossá teszi például az „anyag”, „készítmény”, „veszélyes anyag”, „veszélyes készítmény” jelentését.

A Kb. tv. előtt hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény is hasonló kategorizáló megfogalmazással él a veszélyes anyagokat illetően. A törvény végrehajtásának módjáról, részleteiről a 18/2006. (I. 26.) Korm. Rendelet [6] a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről rendelkezik. Táblázatos formában határozza meg a veszélyes anyagokat, és a hozzájuk tartozó alsó- és felső küszöbmennyiségeket. Az első táblázatban konkrét

anyagok,

vagy

anyagcsoportok

kerülnek

meghatározásra,

egyenkénti

küszöbmennyiség csatolással. A második táblázat a Kémiai biztonsági törvényben megfogalmazottakhoz

hasonlóan

veszélyességi

osztályokat

tartalmaz,

melyekhez

küszöbmennyiségeket rendeltek. Az Európai Unió jogi szabályozása pontos fogalmakat ad meg, amiket minden tagállamban teljesen megfelelő tartalommal kell kezelni. A 88/379. EGK irányelv [36]szerint: „ Veszélyes az az anyag vagy készítmény, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulási terméke a különféle módon meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki”. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006. december 18-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó 1907/2006/EK rendeletet [7]. A betűszóval REACH-nek nevezett jogszabály 2007. június 1-jén lépett hatályba, legtöbb rendelkezését pedig 2008. június 1-jétől kell alkalmazni. A REACH egy korszerűsített és javított rendelet, amely körülbelül 40 jogszabály helyébe lép. Az összefüggés

13

a kémiai biztonsági törvény és a REACH között az, hogy a REACH magasabb rendű szabályozás, ha ellentét van a kettő között, a REACH-et kell alkalmazni. 2008. június 1-től, mind a törvényben, mind a csatlakozó rendeletekben mindazt a változtatást végre kellett volna hajtani, mellyel azok megfelelnek a REACH-nek, tehát az ellentétes előírásokat ki kellett volna venni. Ezt követően, a Globális harmonizálási rendszer - mely várhatóan a közeljövőben szintén rendelet lesz - hatályba lépésével a hazai kémiai biztonsági szabályozás lényegében értelmét veszti, európai szintű jogszabályok szabályozzák majd a kémiai biztonság kérdéseit. A REACH gyűjtőszabályként hivatkozik vissza a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvvel összhangban veszélyes anyagként besorolandókra.

A veszélyes anyagok általános előfordulási helyei:  Szállítás,  Vegyipar,  Mezőgazdaság (növényvédő szerek),  Élelmiszeripar, hűtőházak,  Sportlétesítmények (ammónia),  Szénhidrogének finomítói és tárolói,  Cseppfolyósított gázok tárolása és szállítása. A veszélyes anyagok kibocsátásának két nagy csoportja [8]:  Szennyező anyagok, amelyek spontán és váratlanul, nagy koncentrációban jutnak a környezetbe, és azonnali veszélyt jelentenek.  Szennyező anyagok, amelyek kis koncentrációban, hosszabb idő alatt kerülnek a környezetbe (környezet szennyezők).

1.1 A súlyos balesetet kiváltó általános okok Általánosságban elmondható, hogy az „emberi hibák” az ipari balesetek leggyakoribb okai (1. ábra), melyek a hibás tervezésre vagy a nem megfelelő kezelésre vezethetők vissza, melynek következményeként ellenőrizhetetlen vegyi reakciók mennek végbe, amelyek beavatkozás nélkül, a hibás tervezésnek tulajdoníthatóan, vagy a felügyelet hiánya miatt súlyos baleseteket idéznek elő.

14

A külső okokra visszavezethető ipari baleset tekintetében jelentős szerepet játszanak előidéző hatásként a szélsőséges időjárási viszonyok miatt bekövetkező katasztrófa helyzetek. Ezek közül kiemelt veszélyforrást jelentenek a nagymennyiségű csapadék következtében fellépő árvizek, a nagy hideg hatására bekövetkező elfagyások miatt fellépő törések, amelyek veszélyes anyagok katasztrofális kibocsátásával járhatnak. Hasonló ellenőrizhetetlen folyamatok játszódhatnak le orkánszerű szélviharok következtében is. [9]

1. ábra: Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek okai Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt, ZMNE, 2008. I. félév [8]

Az elmúlt évtized balesetek statisztikai értékelését az 1. ábra mutatja be, míg a tevékenység szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul:

 Raktározás

19,8%

 Szállítás

16,4%

 Termelés

63,3%

 Egyéb

0,5%

Az 1. mellékletben láthatóak a Magyarországon 2007. évben bekövetkezett vegyi balesetek anyagspecifikus adatai.

15

1.2. Az ipari balesetek típusai 1.2.1. Vegyi üzemek

A veszélyes anyagok felhasználása során számos olyan esemény bekövetkeztével kell számolni, amelyek súlyos baleset előidézését vonják maguk után, legfőképp gondolni kell a nagyobb kiterjedésű tűzesetekre, robbanásra, illetőleg a mérgező anyagoknak a zárt technológiai rendszerekből történő kikerülésére. A balesetek túlnyomó többségét a veszélyes anyagok zárt térből való kikerülése idézi elő (2. ábra):

 Gyúlékony anyagot tartalmazó tartály és csővezeték megrepedése, melynek következtében a veszélyes anyag kikerül és ott keveredve a levegővel a keletkező gyúlékony gáz-, és gőzfelhő meggyullad;

 Mérgező anyagot tartalmazó tartály csővezetékének megrepedése, melynek során mérgező felhő keletkezik, amely szétterjed a környező területen.

2. ábra: Kiáramlás Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt, ZMNE, 2008. I. félév

16

A kiáramlást követően az alábbi események következhetnek be (3. ábra) [10]:

 Sugárláng (jet fire): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz azonnal begyullad.  Gőz/gáz felhő-robbanás (UVCE): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz késéssel gyullad be.  Gőz/gáz felhőtűz (deflagráció): A éghető gőz/gáz felhő távoli gyújtóforrástól gyullad be.  Tócsatűz (korlátolt és nem korlátolt felületű): a felszínen az éghető folyadék szétterül.  Forrásban lévő folyadék gőzrobbanása ((BLEVE): a gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza.  Mérgezőanyag (elsődleges, másodlagos) felhőjének terjedése: gőz/gáz kiáramlása a tartályból, vagy folyadék tócsa párolgása.  Robbanóanyag egészének felrobbanása: robbanás feltételeinek létrejötte (iniciálás). Veszélyes anyagok Kibocsátás Gáz

Más balesetek

Kétfázisú

Robbanás - Összenyomott állapot - Elszabaduló folyamatok - Porrobbanás

Folyadék

Folyadék tócsa Párolgás Tűzgömb

Fáklyatű

Mérgezés

Gőztűz

Külső tűz VCE

Hősugárzá

Tócsatűz

BLEVE

Robbanás (túlnyomás és

Hatások

3. ábra: Kiáramlás és azt követő lehetséges események Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 33. Előadás.ppt, ZMNE, 2008. I. félév

17

Az emberi életre, az épületekre és az ökoszisztémára a legnagyobb kockázatot a hősugárzás és a túlnyomás jelent, továbbá a robbanás, amelynek következtében törmelékek repülhetnek szét.

Ezek a hatások csak a balesetek pár száz méteres körzetében jelentenek veszélyt. Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén – inverzió, amikor nincs számottevő szélmozgás – azonban a gőz- vagy gázfelhő elméletileg még néhány kilométeres körzetben is halálos koncentrációjú lehet.

1.2.2. Atomerőművek

Az atomenergia békés célú felhasználása, - a fosszilis tüzelő anyagok háttérbe szorulása miatt - egyre inkább előtérbe kerül, ugyanakkor egy atomerőműben bekövetkező baleset következtében jelentős veszélyhelyzet keletkezhet, amelynek során súlyosan károsodhat a környezet és az emberek egészsége, radioaktív anyagok kerülhetnek a környezetbe. Fokozott veszélyforrást jelentenek még az orosz RBMK típusú atomerőművek, melyek további használata veszélyezteti Európa biztonságát. A veszélyhelyzetet, a veszélyeztetés időbeni alakulását tekintve a balesetet követő elhárítási, felszámolási feladatok több hónapig vagy évig is eltarthatnak. A paksi erőműben bekövetkezett baleset során is csak gondos munka elvégzésével, hosszú időt igénybe véve lehetett újraindítani a blokkot. Így kerülhető el a nagyobb baleset, és tehető biztonságossá a további munkafolyamat. Az ország területén található főbb nukleáris veszélyeztetéseket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Tekintsük át, milyen baleseti események következhetnek be radioaktív anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos havária esetén.

1.2.2.1. Nukleáris energia-rendszerek

A hazai nukleáris létesítmények potenciális veszélyét tekintve első helyre sorolható a Paksi Atomerőmű Rt. 4db VVER-440 típusú energetikai blokkja. A blokkok kettesével egyegy - a kibocsátást kisebb balesetnél akadályozó, nagyobb balesetnél késleltető lokalizációs toronnyal védett – “hermetikus térben” helyezkednek el. A reaktorok mellett, de a hermetikus téren kívül helyezkednek el a pihentető medencék, amikben a használt fűtőelemeket 5 évig hűtik kiszállítás előtt. Az erőmű 30 km-es körzetébe 73 település esik. A települések Tolna,

18

Bács-Kiskun és Fejér megyéhez tartoznak. A kibocsátási és meteorológiai helyzettől függően e körzet szűkebb-szélesebb szektora igényelhet azonnali és kiemelt intenzitású védelmi intézkedést. Szervezetileg elkülönült, de fizikailag a paksi erőmű üzemi területén települt a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). A KKÁT veszélye gyakorlatilag a szállítás, rakodás balesetveszélyét jelenti.

Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézet tanreaktort és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet tanreaktort működtet.

1.2.2.2. Radioaktív hulladékok

A Magyar Köztársaság az elsők között írta alá 1997. szeptember 29-én a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt létrejött közös egyezményt, majd 1998. június 2-án ratifikálta azt. Az Egyezményt 2001-ben törvénnyel hirdették ki. [9]

A Paksi Atomerőmű négy blokkjának 1982-1987 közötti üzembe állítása együtt járt a kiégett fűtőelemek megjelenésével és megnövelte a keletkező hulladékok mennyiségét, melyek nagy részét 1989 és 1998 között visszaszállították a Szovjetunióba (később Oroszországba). Az Atomerőműi és egyéb tanreaktori kiégett fűtőelemek tárolására jelenleg moduláris rendszerű, szükség szerint bővíthető átmeneti tároló áll rendelkezésre az Atomerőmű mellett, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezése hosszú távú feladat.

1993-ban Magyarország nemzeti programot indított a radioaktív hulladékkezelés problémájának megoldására. Bátaapáti térségében találtak egy megfelelő adottságú területet, ahol a felszín alatt, gránit kőzetben lehet elhelyezni a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékait. Az itt létrehozott Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló üzemkezdete megoldja a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését. Ezt megelőzően Püspökszilágyiban és Solymáron végezték ezen anyagok tárolását, azonban ezek kapacitása a folyamatos bővítés ellenére is elérték lehetőségeik határát, részben kiürítésre és lezárásra kerültek.

A hazánkban keletkező radioaktív hulladékok döntő többsége a Paksi Atomerőműből származik szilárd és folyékony halmazállapotban. A nem atomerőműi kategóriába sorolt

19

hulladékok - az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva - az orvosi, ipari és kutatási alkalmazásokból származnak. A két leggyakrabban használt izotóp, amelyekből jelentős készletek vannak, a

60

Co és az

192

Ir, amelyeket az orvosi és az ipari radiográfiában

használnak. Mennyiségük elenyésző az atomerőművekben keletkezőkhöz képest, de ugyan olyan körültekintő kezelést igényelnek.

A kis aktivitású hulladékok közé azok az anyagok tartoznak, amelyek radioaktivitása csak kis mértékű (A < 5 ·104 Bq/kg)1, ezért kezelésük csak minimális sugárvédelmi óvintézkedéseket igényel. A közepes aktivitású hulladékok radioaktív anyag tartalma nagyobb (5·104 Bq/kg
A Paksi Atomerőműben az 1988-as üzemkezdettől számolva, a 2007. december 31-i állapot szerint 8333 hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A hulladékkeletkezés jelenlegi üteme alapján az éves mennyiség előreláthatóan 850 darab 200 literes hordó lesz. Az erőmű jelenlegi tervezett 30 éves üzemidejére vonatkozóan az éves mennyiségre adott becslés alapján az elhelyezendő szilárd hulladék összes térfogata kb. 2900 m3, míg a leszereléskor keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége kondicionálás után – a számítások szerint – 17 900 m3 lesz. [11]

1.2.2.3. Nukleáris és radioaktív anyagok szállítása

Friss üzemanyag szállítása viszonylag alacsony kockázati tényező. Kiégett üzemanyag szállítása - a KKÁT üzembe helyezése óta - csak kivételesen történik, így ennek kockázati veszélye is alacsony. Ugyanakkor a kiégett üzemanyag aktivitása lényegesen nagyobb és gamma sugárzása miatt lokalizálása nehezebb, nagyobb szakértelmet igénylő feladat. Hasonló a nagyaktivitású izotópszállításnál bekövetkező baleset, amelynél az izotóp védelmének visszaállítása a legsürgősebb feladat. A pihentető medencék és KKÁT közti szállítás, illetve az itt bekövetkező baleset telephelyen kívüli hatása nem valószínű. Az ENSZ 1945 óta foglalkozik a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdéseivel. A nemzetközi együttműködéssel készült dokumentumokat ajánlások formájában teszik közzé,

1

fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó bomlások száma másodpercenként (Bq/g, Bq/kg stb.)

20

amelyek alapját képezik a szállítási ágazatok mindegyikénél megalakult nemzetközi szervezetek szabályzatainak. A veszélyes árukat nemzetközileg egységes áruosztályokba sorolták, melyek közül a radioaktív anyagok az ADR a 7. osztályát képviselik. A radioaktív anyagokra vonatkozó ajánlásokat az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) szakcsoportjai dolgozták ki és az első ilyen tárgyú ajánlás 1961-ben jelent meg.

Az ADR 7. osztálya pontosan definiálja, mit tekintünk radioaktivitás szempontjából veszélyes anyagnak. A veszélyesség mértékétől függően más-más szabályokat ír elő. Rögzíti az áru csomagolásának módját, a csomag felszínén és tőle 1 m távolságban mérhető megengedett maximális dózisteljesítményt. Meghatározza, hogy egy szállítójárművel mekkora rakomány szállítható. Pontos előírásokat tesz a csomagok és az azokat szállító járművek azonosítását segítő veszélyességi bárcák használatára. Meghatározza az útvonal kijelölésének irányadó elveit, a jármű vezetőjének feladatát az áru átvételekor, leadásakor és baleseti szituációkban egyaránt.

A szigorú előírások és azok következetes betartása, betartatása gyakorlatilag kizárják a nem követhető szállítmányok létrejöttét. Lényeges elem, hogy a szállítás – mint gyűjtőfogalom – minden mozgatással járó tevékenységet magába foglal. Bátaapáti Tolna megyében, Pakstól mintegy 60 km távolságban helyezkedik el. A kialakított tárolótér kamráit előre láthatólag 2009-ben kezdik feltölteni a radioaktív hulladékot tartalmazó

hordókkal.

A

létesítményt

2020-ig

folyamatosan

tovább

bővítik.

Az

Atomerőműből a szállítás minden esetben közúton történik a 6-os számú főúton, illetve alsóbb rendű és külön erre a célra kiépített műúton, napi rendszerességgel. A speciálisan erre a célra kialakított zárt teherautókban a kisaktivitású hulladékot 200 literes fémhordókba (ipari csomagolás) csomagolva, a sugárforrásokat Torpedó típusú lezárt, rozsdamentes és tűzálló acéltartályokban szállítják. A folyékony hulladékot szilárd halmazállapotúvá alakítják, majd betonba öntik és a már említett, szabványos 200 literes fémhordókban szállítják. A hordókat négyesével acélkeretbe fogatolják, a kereteket külön-külön rögzítik a hordozó jármű konténer felépítményének belsejéhez.

21

1.2.2.4. Beavatkozás sugárveszélyes környezetben Külső sugárforrás ellen a legalapvetőbb védekezések az idő, távolság és árnyékolásvédelem. Ezek jelentése kézenfekvő: minél rövidebb ideig tartózkodunk a megnövekedett sugárzási térben, minél messzebb tartózkodunk a sugárzás forrásától, illetve minél vastagabb sugárárnyékoló anyagokat helyezünk magunk és a sugárforrás közé a minket érő terhelés annál kisebb lesz. Kiváló sugárárnyékoló anyagok röntgen- és gamma-sugárzás esetén az ólom, a vas vagy a beton. Mindez megvalósítható a bekövetkező baleset felszámolásban részt nem vevők körében elzárkóztatás, kimenekítés vagy jódprofilaxis formájában, illetve ezek kombinációjának alkalmazásával.

A veszélyes anyag jelenlétében történő tűzoltói beavatkozásokat a további fejezetekben részletesen tárgyalom, ezért most csupán néhány kiemelendő szabályról teszek említést. A megállapításoknál figyelembe vettem Kasza Anett ZMNE védelmi igazgatási szakos hallgató ITDK dolgozatát [14], valamint a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) ajánlásait [15]:

 Sugárveszélyes helyen a sugárvédelmi szakemberek engedélye nélkül csak akkor szabad megkezdeni a beavatkozást, ha közvetlen életveszély áll fenn.  A beavatkozás haszna nagyobb legyen, mint az általa okozott kár.  A felszámolásban résztvevők védelmét és biztonságát optimalizálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimalizáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre [ALARA2 elv alkalmazása].  Sugárveszélyes területen történő munka végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges, akik közül legalább az egyik megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel rendelkezik.  A beavatkozó állomány dózisterhelését folyamatosan mérni kell (személyi doziméter).  Az egyéni sugárterhelés nem haladhatja meg a törvényben előírt és az ICRP ajánlásában szereplő határértékeket. 2

ALARA (As Low As Reasonably Achievable): az ismert kockázatok minimalizálására használt olyan irányelv, amely az expozíciót olyan alacsony szinten tartja, amennyire ésszerűen lehetséges, figyelembe véve a költségeket, a technológiát, a közegészségügyi hasznot és a biztonságot, és más szociális és gazdasági megfontolásokat

22

 A beavatkozás megkezdésétől biztosítani kell az állomány és technika, a kimentett személyek számára a részleges sugármentesítés lehetőségét (mobil mentesítő sátor, zuhany, kiképzett személyzet).

1.3. Veszélyes anyag szállítása biztonságának általános kérdései Az eddigiekből kitűnik, hogy a veszélyes anyagok fogalomköre többnyire a vegyi anyagokkal összefüggésben értendő. Maga a fogalom természetesen szélesebb értelmű, amely magába foglalja mindazon elemeket, természetes vagy mesterséges vegyületeket, amelyek egészségkárosodást, biológiai károsodást, tűzveszélyt vagy robbanásveszélyt okozhat.

E körbe kell érteni a radioaktív vagy sugárzó anyagokat, a már említett vegyi anyagokat és bizonyos biológiai anyagokat is. Ez utóbbinak sajnos a szeptember 11.–i események utáni lépfene kórokozóval történő fenyegetések miatt kell kiemelt figyelmet fordítani.

A vegyi anyagok gyártásának, alkalmazásának, felhasználásának elengedhetetlenül szükséges része ezen anyagok szállítása, fuvarozása. A veszélyes áruk szállításának biztonsági szabályozása a megelőzést szolgálja. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett súlyos ipari balesetek felhívták a nyugati országok figyelmét arra, hogy ezek megelőzését feltétlenül be kell építeniük az iparpolitikai és környezetvédelmi stratégiájukba.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése, elhárítása azonos szabályok alapján lehetséges, legyen szó helyhez kötött, vagy mobil veszélyforrásról. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység speciális területét jelenti a veszélyes áruk fuvarozása. Ez a veszélyforrás mobilitása miatt a fuvarozókat, a hatóságokat, valamint a mentőerőket lényegesen nehezebb feladat elé állítja. A megelőzés szabályai adottak, azok betartásának ellenőrzési rendszere még kifejletlen. A kockázatok miatt az Európai Unióban útvonal kijelölési előírással törekednek a biztonság növelésére. Ilyen útvonal kijelölés 2006-ban 555 alkalommal realizálódott, a cél szerinti megoszlást a 4. ábra mutatja be.

23

Export 17%

A vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó

Tranzit 1%

veszélyes anyagok szállításának döntő része magyarországi létesítmények között zajlott (81%). Nemzetközi veszélyes áru szállítás

Im port 2%

tekintetében, főleg az export dominált (17%). Külföldről magyarországi létesítményekbe

Belföld 81%

irányuló szállítást csekély mértékben (2%), tranzit szállítást összesen 4 alkalommal (1%) jelentettek. [16] 4. ábra: Veszélyes anyag szállítmányok útvonal kijelölése 2006. évben Forrás: http://www.vedelem.hu/letoltes/szamtukor/szam15.pdf

Az európai tendenciák is arra utalnak, hogy az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívása az egyes — zömében közúti, kisebb mértékben légi, vízi — szállítási módok által okozott veszélyhelyzetek megelőzése, kezelése. Az elsődlegesen beavatkozó tűzoltóság statisztikai adatai [30] szerint 2007. évben a veszélyes-anyag jelenlétében történt beavatkozások 18 %-a fuvarozási, vagy azzal összefüggő baleset volt, amely 97,56 %-a közúton történt. Részletes kimutatást a 1. táblázat tartalmaz.

Előfordulás Háztartás Ipar Mezőgazdaság Szállítás Egyéb

Összesen

2004. Eset 153 42 10 92 111

408

2005. % 38 10 2 23 27

Eset 130 34 7 80 161

100

412

2006. % 32 8 2 19 39

Eset 131 65 12 101 50

100

359

2007 % 37 818 3 28 14

Eset 121 31 3 61 126

100

342

% 35 9 1 18 37

100

1. táblázat: Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások helyszínei Forrás: M:\posta\PCzomba\2007évi beszámolók\Kivonat_vesz_anyagok_2007.doc

A szállítás során bekövetkezett balesetek, katasztrófák fő sajátossága, hogy viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet. A készárú szállítmányok esetében igen gyakori fantázia-név megjelölés a szállítási előírásoknak nem felel meg, a beavatkozóknak esetenként valótlan információk alapján kell tevékenykedni. Az információhiány miatt kiemelt szerepe van a felderítésnek, az azonosítás befejezéséig a beavatkozás nem kezdhető meg.

24

A 2. táblázat mutatja a veszélyes anyag jelenlétében történt tűzoltói beavatkozásokat területi bontásban, 2007. évre vonatkozóan:

Megye/Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala FTP + FPVI Repülőtéri KI Összesen

Szállítás

Ipar,

Közúti Vasúti kereskedelem

Mezőgazdaság Háztartás Egyéb Összesen

%

3 6 3

-

1 1 3

1

7 11 13

1 2

11 19 22

3,21 5,55 6,43

6

1

5

-

27

10

49

14,32

2 -

1

1 -

-

-

2 -

5 1

1,46 0,29

3

1

-

-

3

8

15

4,38

6 4

-

3 1

1 -

5 10

6 2

21 17

6,14 4,97

-

-

-

1

8

2

11

3,21

1

-

1

-

-

-

2

0,58

1 1 7

-

6 3

-

2 1 16

1 6 17

4 14 43

1,16 4,09 12,57

4

-

-

-

5

2

11

3,21

6 4 57

1 4

1 1 4 31

3

4 2 7 121

6 3 1 7 50 126

10 1 3 11 22 50 342

2,92 0,29 0,87 3,21 6,43 14,61 100

2. táblázat: Veszélyes anyag jelenlétében történt tűzoltói beavatkozások a 2007. évben Forrás: M:\posta\PCzomba\2007évi beszámolók\Kivonat_vesz_anyagok_2007.doc

1.3.1. Közúti veszélyes anyagszállítás A közúti szállítás döntő része a belföldi fuvarozáson kívül Nyugat-Európa és KeletEurópa, vagy a balkáni államok között zajlik. Az országba való be- és kilépés csak kijelölt határátkelőhelyeken történhet, a tranzit szállítás, valamint a több megyén áthaladó országon belüli szállítás útvonal engedélyhez kötött. A vámhatóság ennek hiányában megtagadja a beléptetést. Magyarország veszélyes közlekedési és anyagszállítással kapcsolatos útvonalait, területeit a 3. számú mellékletben mutatom be.

25

2007. évben is fokozott figyelmet fordított az immár önálló hatósági jogkörrel rendelkező katasztrófavédelem a közúti veszélyes anyag szállítás ellenőrzésére. A vizsgálaton átesett 2414 gépjármű közül 300-nál tártak fel hiányosságokat, amely szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai vállalatok járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek,

jelölésük

szabályos,

kiegészítő

felszerelésekkel,

tűzvédelmi

eszközökkel

rendelkeznek. A legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai cégek, illetve a külföldi, nem az Európai Unióból származó gépjárműveknél fordult elő. A legjellemzőbb hiányosságokat az 5. ábrában mutatom be.

Legtöbb

hiba

a

tűzoltó

készülékekkel

kapcsolatosan fordult elő, az írásbeli utasítás Szállítás módja 9%

Egyéb 2%

hiánya,

vagy

megfelelő

Jelölések 15%

a

fuvarokmányok

nem

vezetése mellett. Jelentős és

kiemelten kezelendő a járművek, illetve a Felszerelések 28%

Okmányok 27%

küldeménydarabok nem szabályos jelölése, bárcázása,

a

személyi

hiánya,

érvényességi

továbbá

a

védőfelszerelések idejének

figyelmeztető

lejárta,

jelzőeszközök

működésképtelensége.

5. ábra: Veszélyes áru szállítmányok ellenőrzésénél talált hibák Forrás: Tájékoztató a 2007. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól, OKF belső használatra

Az elkövetkező tíz évben a hazai szénhidrogén kitermelés mennyisége folyamatosan csökkeni fog, ugyanakkor a vegyipari termelés mértéke folyamatosan növekszik. Az alap- és közepes mértékben veszélyes anyagok közúti szállítása országon belül és külföldről, valamint tranzitként rendkívüli mértékben megnövekszik. Az úthálózat szerkezete, átbocsátó képessége és minősége várhatóan csak lassan változik.

A veszélyes hulladékok szállítását is figyelembe véve rendkívüli mértékben megnövekszik a közutak veszélyes anyaggal történő terhelése, ami több baleset és katasztrófa bekövetkezésének lehetőségét jelenti. A baleseti és katasztrófaveszélyeztetettség - átvezető fő közlekedési útvonalak miatt - települések központjait is érintheti.

A következő, 3. táblázatban bemutatom a 2007. évben Magyarországon a veszélyes áru szállításával kapcsolatos legnagyobb baleseteket:

26

Baleset ideje 2007. 01. 06. 2007. 01. 15. 2007. 03. 26. 2007. 03. 26. 2007. 04. 10. 2007. 04. 25. 2007. 04. 27. 2007. 06. 08.

Helyszíne Pusztaszabolcs állomás 6-os főút 184+800 kmsz Szolnok, Tószegi út 51. Bige Holding Kft 47-es út BékéscsabaMezőberény között Polgárdi - Kisláng között Hidasnémeti-Gönc között Sajószentpéter belterület Lenti-Mihályfa 7538. sz. közút

Szállító (balesetért felelős) cég neve MÁV

Fázis olaj

PB Trans Kft

PB gázpalack

BigeHolding Kft Egis RT

Klórszulfonsav

Let’s Go Trans Kft LEIF Sorensen Transport (SK)

Személyi sérülés

1 fő

Dehydol LT 7 (Alcohol 12-16 C) Vélhetően ammónium-nitrát alapú műtrágya Salétromsav

2 fő

Kovács Fuvarozó Kft Bányaiszap -

UN 3082 Bitumen

2007. 07. 01.

Bak, Rákóczi utca

Prevoznistvo Hoznjan Trnje

2007. 07. 31.

M0 19. km

-

2007. 07.31.

6-os főút 99,5 kmsz 86-os út CsomaSzilsárkány között

Autotransporti Marcon S.R.L.

2007. 09. 07.

Veszélyes anyag megnevezése

1 fő halott

Divosan forte, Hipofoam UN 3257 bitumen UN 1294 toluol

3. táblázat: Veszélyes áru szállításával kapcsolatos balesetek Forrás: Tájékoztató a 2007. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól, OKF belső használatra

A közutak biztonsága a veszélyes anyaggal történő túlterhelés, valamint a növekvő személygépjármű és egyéb szállítási forgalom miatt nagymértékben romlik. Megnő a veszélyes anyag-szállítást engedélyező, ellenőrző szervek, valamint a baleset és katasztrófa elhárítást végző szervezetek feladata és felelőssége.

1.3.2. Vasúti veszélyes anyagszállítás A vasúti szállítás ellenőrzött keretek között történik, érvényesülnek a nemzetközi szállítási szabályok (RID) előírásai. A közel azonos hazai és külföldi követelménytámasztás hozzájárul a veszélyes anyag balesetek lehetőségének minimalizálásához. A szállításban a tranzit jelentősége a nagyobb, a belföldi szállításokhoz a megrendelők inkább a drágább, de rugalmasabb közúti fuvarozást választják. A vasúti szállítás előnye, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhető a szállítmány pontos helye. Az útvonal kijelölése során a

27 vasúti hálózat műszaki adottsága (méret, sebesség és magassági korlátozások ismeretében) a meghatározó. A Duna, mint az országot kettéosztó természetes akadály, s az azon átívelő hidak száma és földrajzi elhelyezkedése korlátot jelent az útvonalak kijelölésénél. A szállítás zömmel vasúti fővonalakon zajlik.

Az elmúlt időszak veszélyes anyag balesetei alapvetően emberi mulasztásra (pl. vasútirányítás hibája), illetőleg a járműpark elavult állapotára (szivárgás, tömítetlenség stb.) vezethető vissza. Nyílt pályán bekövetkező baleset esetén a lakosság közvetlen veszélyeztetése általában kisebb, ugyanakkor az észlelés korlátozottabb, a mentő, beavatkozó erők számára a megközelítés hosszabb ideig tart. A pályaudvarokon, az esetenként több órát, napot veszteglő szerelvényeknél az ellenőrzés gyakoribb, a rendellenességek hamarabb észlelhetőek, a beavatkozáshoz szükséges erők és eszközök vonulási ideje rövidebb, ugyanakkor a lakott területek közelsége közvetlenebb veszélyeztetést eredményez. Igen magas a kockázat a vasútiközúti csomópontoknál, elsősorban a közúti közlekedési szabályok megszegése miatt.

A vasúti szállítás viszonylag alacsony költsége miatt a fuvaroztatók az elkövetkező időben azt jobban fogják preferálni. A hazai vasútpálya már ma sem kielégítő állapota tovább romlik, az autópálya építéshez hasonló fejlesztésről a vasút vonatkozásában nincs kormányzati döntés.

Várhatóan növekedni fog a nyugat-kelet irányú tranzitforgalom, az EU normákkal azonos magyar követelmény-támasztás miatt a dél-kelet - nyugat irányú szállítás várhatóan csökken. A keletről érkező szállítmányok esetében (katasztrófa-helyzetek kialakulását sem kizáró) műszaki meghibásodásokkal is számolni kell. Speciális veszélyforrást jelent Záhony térsége az átrakodással, illetve tengelycserével kapcsolatos feladatok miatt.

A szállítás teljes volumenét figyelembe véve a vasúti pályák, teherpályaudvarok, és állomások veszélyes anyaggal történő terheltsége növekedni fog. Megnövekszik a balesetek, katasztrófák bekövetkezésének valószínűsége a túlterhelt vasút-közútkereszteződésekben és a települések közelében. A nyílt pályán bekövetkező balesetek esetében a nehéz terepviszonyok miatt a helyszín megközelítése hosszabb időt vesz igénybe, ezért növekedhet a lakosság és a környezet veszélyeztetettsége.

28

1.3.3. Vízi veszélyes anyagszállítás A folyami hajózásban hazánk évszázados hagyományokkal rendelkezik. A Duna, mint az európai vízi közlekedés kiemelt színtere meghatározó a Nyugat-Európából a Fekete-tenger irányába történő folyami szállítás tekintetében. A szabályozás alapvetően nemzetközi jogszabályokra; két és többoldalú nemzetközi egyezményekre épül. A veszélyeztető hatások egyfelől a veszélyes anyag szállítmány – leggyakrabban kőolaj és különböző feldolgozottságú kőolajszármazék -, valamint a hajózáshoz alkalmazott üzemanyag kiömléséből származnak.

Vízi közlekedési balesetből származó katasztrófaveszélyes események nem gyakoriak, inkább a szállító járművek műszaki állapotára, vagy emberi mulasztásra vezethetők vissza. A veszélyeztetés elsősorban a Duna (és áttételesen partszakasza) élővilágát érinti, a lakosság közvetlen veszélyeztetése kisebb mértékű. A szállítmányok nyomon követése nehézkes - bár a folyami hajózás információs rendszere a nemzetközi egyezmények alapján hatékonyan működik – a mentéshez- szükséges erők eszközök felvonulása hosszabb időt vesz igénybe.

Az elkövetkező tíz évben várhatóan megnő a veszélyes áruk vízi és vegyes (vasúti-vízi, közúti-vízi) szállítása, ami elsősorban a kikötők veszélyes anyaggal való terheltségét növeli. Ez egyben a veszélyeztetettség növekedését is jelenti. E körülmény többletfeladatot jelent a katasztrófavédelmi és a vízminőség kárelhárítást végző szervezeteknek.

1.3.4. Légi veszélyes anyagszállítás A légi úton szállított veszélyes anyagok többsége gyúlékony folyadék (festék, parfüm, aromaolaj, alkoholtartalmú gyógyszer), és hajtógázzal működő háztartási szer. A szállított rovarirtó szerek, valamint a biológiai folyadékminták és szövetek (naponta történik ilyen szállítás) lehetnek a veszély forrásai. Rendszeres a robbanóanyag szállítás – a sportlőszerektől a légvédelmi rakétáig – gyakori a szárazjég, cseppfolyós nitrogén, gyufa, illetve gallium szállítmány is.

A szállított nukleáris anyag mennyisége és gyakorisága szintén szélsőséges: rendszeres a kis mennyiségű, de napi több tételben történő (irídium, jód, szén és kén) izotópszállítás. A nagyobb aktivitású, vagy nagyobb tömegű nukleáris anyagszállítás ritkább, de előfordult már mintegy 20 kilogrammos, 10 %-nál dúsabb

235

U szállítás is.

29 Külön veszélyforrást jelentenek a légi járművek üzemeltetéséhez alkalmazott veszélyes anyagok: maga a hajtóanyag, a hidraulikai folyadék (50-300 liter közötti kőolaj, vagy foszforsavészter bázisú folyadék járművenként). Néhány repülőgéptípusnál a jégvastagság mérése radioaktív izotóppal történik.

Jelentős kockázati tényező a ki- és berakodásra rendelkezésre álló időtartam. Az esetenként 40 perces fordulási idő megnövelheti a veszélyes anyag rakodása és szállítása közben elkövetett hibák esélyét. Minden légitársaságnak és légi szállítással foglalkozó társaságnak a nemzetközi ajánlásokból, hazai előírásokból adódó kötelezettsége a biztonságról való gondoskodás és az egészséget nem károsító utazási-, és munkakörülmények kialakítása a veszélyes anyagok szállítása során. A követelmények meghatározásának EU normák szerint elengedhetetlen minimumát az Egységes Légügyi Előírások (JAR OPSI) tartalmazzák, de célszerű figyelembe venni a tágabb nemzetközi szabályozást nyújtó ECAC, illetve ICAO és az IATA repülésbiztonsági döntéseinek alakulását is. A személyi feltételek vonatkozásában alapvető a veszélyes anyagok jellemzőinek, kezelésének, szállításának, szabadba jutás esetén a megfelelő intézkedéseknek a magas szintű tudása. A 2000-2010 közötti időszakban várhatóan újul, de a pénzügyi lehetőségek függvényében avul is a meglévő szállítási légi járműpark. A technikai fejlesztésben nem érintett géppark műszaki felülvizsgálata, karbantartása, javítása még nagyobb gondosságot igényel az üzemeltetőtől. A modernizált és a meglévő géptípusok esetében sem zárható ki a műszaki meghibásodás. A repülőgép műveleti (le- és felszállás) számok 8 év alatt megduplázódtak, megnőtt és várhatóan magas szinten marad a repülési kényszerhelyzetből bekövetkező környezetszennyezés lehetősége.

Következtetések A fejezetben áttekintettem a vegyi anyagok előállításában, tárolásában és szállításában rejlő veszélyeket. A fejezet tartalmi szűkítése során különös figyelmet fordítottam a szállítási eseményekre, azon belül is - a kimutatásokban szereplő statisztikai adatokra támaszkodva kiemelten a közúti veszélyes anyagok szállítására, az azokkal kapcsolatos tendenciákra és tapasztalatokra.

30 Rámutattam arra, hogy a jogszabályban előírt útvonal kijelölések csekély számának alakulása egyrészt tulajdonítható annak, hogy az alkalmazott szankciók nem bírnak visszatartó erővel, másrészt a büntetendő jogkövető magatartása hiányzik. A Seveso irányelvek és a végrehajtásuk érdekében meghozott jogszabályok hatálya alá eső üzemek által benyújtott biztonsági jelentések és biztonsági elemzések adatai, illetve a bejelentő cégek profilja alapján feltételezhető, hogy az útvonal kijelöléses szállítmányok tényleges száma jóval meghaladja a jelenlegit. Mindezekre, és az ellenőrzéseken feltárt hiányosságokra figyelemmel megállapítható, hogy a közúti veszélyes anyag szállítása napjainkban az egyik legtöbb kiszámíthatatlan tényezőt tartalmazza, fokozottan komplex elhárítási-felszámolási körülmények fordulnak elő, és a vonzatukként jelentkező veszélyeztetés igen jelentős mértékű a felszámolásban résztvevő erőkre, környezetre. Külön foglalkoztam a hazánkban található nukleáris rendszerekkel, azon belül a radioaktív anyagok szállításának veszélyeivel, a jelenlétükben történő beavatkozás rendjével. A kérdés fokozott aktualitását a Bátaapáti mellett létesült Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló 2009. évi

üzemkezdete adja.

II.

Fejezet

Veszélyek típusai, hatásaik az emberi szervezetre A veszélyes anyagokkal történt balesetek különböző típusú veszélyeket jelenthetnek az emberi életre és egészségre. A legtöbb esetben többfajta veszélyeztetettség is jelentkezik egyszerre. Veszélyeztető hatások [8]:

 Fizikai hatás  Hőhatás, fagyás  Szennyezett levegő belégzése  Mérgezett élelmiszer  A környezet szennyeződése 6. ábra. Az öt legfőbb veszély Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt; ZMNE. 2008. I. félév

31 A 4. és 5. táblázat, valamint a 6. ábra példái általános áttekintést nyújtanak az előforduló veszélyekről, illetve azok hatásairól. Veszélyek Robbanás hatása Mérgezés hatása Fulladás hatása Tűz/hő hatása Oxidáció hatása Vegyi anyagok hatása Fagyás hatása Fertőzés hatása

Következmények lökéshullám és szétrepülő törmelékek, valamint magas hőmérséklet veszélye mérgező anyagok kerülhetnek a szervezetbe belégzéssel vagy a bőrön keresztül az oxigén hiánya, amely a füst vagy a terjedő gázok miatt jelentkezik a hőhatással és tűzzel összefüggő veszély, amelyet gyúlékony gázok, folyadékok, vagy porok égése okoz (pl. folyékony gáz, olaj, szénpor) gyulladást okozó anyagokkal kapcsolatos veszély (oxidáns anyagok), amelyek hatására az égés és a hő szintje jelentősen emelkedhet savakkal és lúgokkal való érintkezés miatt a bőr a szem és a nyálkahártya sérülése mélyhűtött folyadékok, nagy nyomás alatti gázok szabadba jutása okozhat fagyást a szervezet megfertőződése

4. táblázat: A környezetet érő veszélyek a víz, a talaj és a levegő szennyeződésének veszélye. Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt; ZMNE. 2008. I. félév

2.1. Fizikai hatások A tüzek és az ellenőrizetlen vegyi reakciók robbanásokhoz vezethetnek, amelyek lökéshullámai károsíthatják az épületeket (betört ablakok, leomló szerkezetek stb.), és személyi sérüléseket is okozhatnak. Különösen súlyos robbanás esetén a törmelékek több száz méteres távolságra is szétrepülhetnek. Potenciális hatása az emberi egészségre: valamennyi típusú sérülés. Hatások Erős hanghatás Ablak becsapódás, amely betörhet erős szél következtében Házak részleges megsemmisülése Sérülés határa Dobhártya beszakadása Kár épületekben Teli vasúti tartálykocsik felborulása Teli vasúti kocsik megsemmisülése, épületek teljes pusztulása Épületek lehetséges teljes pusztulása, nehéz berendezések súlyos sérülése Tüdő roncsolódása

Túlnyomás (mbar) 2,7 20 69 100 200 275 483 620 690 1000

5. táblázat: A robbanás károsító hatása Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 33.előadás.ppt; ZMNE, 2008. I. félév [18]

32

2.1.1. Tűz, hőhatás, fagyás A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek gyakran kapcsolódnak össze jelentős tűzveszéllyel, nemcsak a baleset konkrét helyszínén, hanem mivel gyúlékony folyadékok és gázok/gőzök szabadulnak ki, akár a baleset helyszínétől nagyobb távolságra is. Nagy tüzek esetén a hőhatás miatt a környező területen található tárgyak gyulladása is bekövetkezhet. A mélyhűtéshez használt gázok vagy a folyékony gázok szivárgása fagyást okozhat a szivárgás közvetlen környezetében. Potenciális hatása az emberi egészségre: égési sérülések, fagyás, kihűlés. Az égés a bőr és a nyálkahártya sérülése, amely magas hőmérséklet hatására vagy savakkal, lúgokkal való érintkezés következtében alakul ki. Szilárd anyagok és gázok is felszívódhatnak a bőr nedves felületén vagy a nedves ruhában, ezek maró anyagokká alakulhatnak át. Míg a bőrnek van némi ellenálló képessége a maró anyagokkal szemben addig a szem, a nyálkahártya és a nyílt sebek különösen sérülékenyek. A vegyi anyag típusától és koncentrációjától függően a bőrt vagy nyálkahártyát ért sérülés az enyhe irritációtól (bőrpír) a bőr és nyálkahártya, illetve az ezek alatt lévő szövetek teljes roncsolásáig terjedhetnek. A keletkező hősugárzás intenzitástól függő hatásait a 7. táblázat foglalja össze. Az égési sérülések lassan gyógyulnak és a legtöbb esetben csúnya, és fájdalmas sebhelyeket hagynak maguk után. Hatások Kár műanyag felületen Hólyagok megjelenése a bőrön A tűzoltóknak speciális védőruhát kell felvenni Elsőfokú égési sérülés 10 sec. után; a tartályokat hűteni kell A fák öngyulladása; másodfokú égés 10 sec. múlva Harmadfokú égés 10 sec. múlva; a textíliák spontán gyulladása 10 perc múlva; a folyékony gázzal töltött tartályok felrobbanása és az éghető anyagok hűtés ellenére történő gyulladása Kár az acélból készült anyagokban Az acélból készült anyagok megsemmisülése

KW/m2 3 5 8 12.5 25

36

50 100

7. táblázat: Hősugárzás hatásai Forrás: http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/personal/risk2.pdf Letöltés: 2008. október 5.

33

2.1.2. Szennyezett levegő (belégzése)

A balesetek következtében kiszabaduló mérgező anyagok több kilométeres távolságra eljuthatnak az atmoszférában. A veszélyzóna több négyzetkilométerre kiterjedhet, így az sokkal nagyobb, mint a fizikai-, a tűz- vagy a hőhatás által érintett terület. A konkrét veszély addig áll fenn, amíg a gázfelhő áthalad a területen (általában néhány órán át tart). Különböző szagok, gázok érzékelése vagy a nyálkahártyák (szem, torok) égése vagy légzési problémák lehetnek az első jelei annak, hogy szennyező anyag került a levegőbe. Nem minden anyag érzékelhető az emberi érzékszervek által. Potenciális hatása az emberi egészségre: mérgezés, fertőzés. 2.1.3. Mérgezés, mérgezett élelmiszer Számos vegyi anyag igen kis mennyiségben is kémiai változásokat okoz a szervezetben, amelyek súlyosan károsíthatják az egészséget, sőt halált is okozhatnak. Ezeket az anyagokat mérgeknek nevezzük. Szennyezett talajból származó gyümölcsök és zöldségek komoly egészségi problémákat okozhatnak. Alapvető fontosságú, hogy tartózkodjunk az ilyen élelmiszerek fogyasztásától. Az otthon található csomagolatlan élelmiszer szintén szennyezett lehet, ezért azt elfogyasztani nem szabad. A konzervdobozokban és zárt üvegekben tartott élelmiszerekre a szennyezés nincs hatással. Potenciális hatása az emberi szervezetre: mérgezés, égési sérülés, fertőzés.

2.1.4. A környezet szennyezettsége Ez a veszély tart a leghosszabb ideig. A balesetek során kiszabaduló veszélyes anyagokat a vízfolyások vagy a szél nagy távolságokra elszállíthatja és ezek olyan emberekre kerülhetnek, akik nyílt terepen tartózkodnak ebben az időszakban.

Ezek a szennyeződések bejuthatnak a szervezetbe nyílt sebeken keresztül, de akár a bőrön át is és károsíthatják az egészséget. A veszély akkor is fennáll, amikor a szennyezett felhő már továbbvonult. Mindaddig, amíg a szennyező anyagokat nem távolítják el, és nem történik meg a mentesítés, különös figyelmet kell fordítani a maximális tisztaságra. Potenciális hatása az emberi egészségre: mérgezés, égési sérülés, fertőzés.

34

2.2. Mértékegységek, határértékek Annak érdekében, hogy egy veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset során a beavatkozó állományt egészségét és testi épségét fenyegető veszély mértékét meg tudjuk határozni és megtehessük a szükséges elhárító intézkedéseket, szükség van összehasonlító szabályokra és határértékek meghatározására. A határértékek sem definiálják a valóságban a veszélyes és a veszélytelen közötti különbséget, céljuk, hogy adatokat szolgáltassanak a veszélynek való kitettségről.

2.2.1. Mérgező hatások Minden olyan anyagot, amely károsító hatást fejt ki valamely biológiai rendszerre, súlyosan veszélyeztetve annak funkcióit, és amely károsítás akár egészen a halálig terjedhet, méregnek nevezünk. Önmagában egyetlen anyag sem mérgező vagy nem mérgező. Életünk során sokféle anyag jut a szervezetünkbe, ezek egy része nem szükséges az élet fenntartásához (xenobiotikumok3). Az anyag veszélyességét (hazard) annak velejáró sajátosságai, úgymint a toxicitása4 és az anyag mennyiségéből a szervezetbe lépő, illetve felszívódó dózis5 határozza meg. [19] Toxikus hatás kialakulásának kockázati (risk) feltételei:  Dózis (minden anyag toxicitását egy dózis-hatás (dose-effect) függvénnyel lehet jellemezni)  Az expozíció módja (az ember és a veszélyes tényező kontaktusa)  A hatás időtartama  Faj

2.2.2. Dózis A toxicitás mértékeként az akut közepes letális dózist (LD50) használjuk, amely a vizsgálati anyag azon dózisát jelenti, amely egyszeri kezelés után a vizsgálatban részt vevő állatok 50%ának pusztulását okozza. Nagyon nehéz numerikus értéket adni a mérgező anyagokra. Elfogadott, 3

Xenobiotikum: Azok a szervezetbe jutó vegyi anyagok, amelyek az élőlény (ember) anyagcseréjéhez nem szükségesek, a szokásos anyagcserében nem vesznek részt. A xenobiotikumoktól a szervezet igyekszik megszabadulni. 4 Toxicitás: az anyagok olyan speciális fizikai, kémiai, biokémiai aktivitása, amely az élő rendszerekre potenciális veszélyt jelent 5 Dózis: valamely anyag azon mennyisége, amely az élő szervezetbe belép, illetve felszívódik (mg/ testtömeg kg)

35 hogy LD50 = 50 mg/kg alatt az anyagok erősen mérgezőek, míg LD50 > 5 g/kg ártalmatlannak tekintik.

Az egyes mérgezési fokok az alábbiak szerint jellemezhetőek:

 Halálos dózis (LD90-100): a mérgezés 90-100%-ban halálos,  Feltételesen halálos dózis (LD50): különböző fokú mérgezést vált ki, amelyből legalább 50% halálos,  Küszöb dózis (JCt10): az esetek több mint 10%-ban kezdeti szimptómák jelentkeznek. A koncentráció szemszögéből vizsgálva:

 LC50: (Lethal Concentration) az a koncentráció, amely a kísérleti egyedek felének pusztulását okozza.  NOEL: (No Observed Effect Level) az a legmagasabb koncentráció, amelynek nincs megfigyelhető hatása.  LOEC: (Lowest Observed Effect Level) az a legalacsonyabb koncentráció, amely már bizonyítottan hatást mutat.  MATC: (Maximal Acceptable Concentration) a szennyező maximális, még elfogadható koncentrációja.

2.2.3. Expozíció módja A potenciálisan veszélyes kémiai anyagoknak az élő szervezettel történő érintkezése meghatározott dózisban, azaz az adott organizmus hogyan és milyen mértékben veszi fel a mérgező anyagot, illetve annak milyen a biológiai hozzáférhetősége.

A legfontosabb expozíciós utak:

 orális: szájon át történő expozíció, felszívódás a gastrointestinális (gyomor-bélcsatorna) rendszeren keresztül,  inhalációs: belégzéssel történő expozíció, felszívódás a tüdőn keresztül,  dermális: bőrön át történő expozíció,  egyéb: parenterális út pl. intravénás, intramuscularis, subcutan.

36

2.2.4. Időtartam Az egyszeri adagolást, vagy 24 óránál kisebb expozíciót akut-, míg az ismételt, többszöri adagolást, illetve a hosszabb időn át tartót szubakut expozíciónak nevezzük.

A szubakut és krónikus toxikus hatás szempontjából megkülönböztetünk olyan anyagokat, amelyek hatása a hosszantartó, folyamatos expozíció során felhalmozódik, ezt a folyamatot kumulációnak nevezzük. E folyamat ellentéte, amikor a krónikus expozíció folyamán hozzászokás, tolerancia alakul ki.

2.2.5. Toxikus hatás fajtól függése Az egyes anyagok, kemikáliák hatása a különböző szerveződési szinten álló élőlények csoportjai között eltérőek. A fajok közötti differenciák az anatómiai felépítésből, az anyagcsere jellegzetességeiből és a genetikai faktorokból adódnak.

Nagyszámú orvosi vizsgálat alapján ismert, hogy különböző személyek ugyanarra a mérgező hatásra különböző módon reagálnak. Egyesek semmi jelét nem mutatják a megbetegedésnek, mások enyhe mérgezési tüneteket mutatnak, mások pedig súlyos mérgezést szenvednek, akár halálos következményekkel.

A különbségeket előidéző tényezők az alábbiakban foglalhatók össze:  anatómiai szerkezetek: orr szűrőhatása,  tüdő megbetegedések: TBC, asztma, stb.,  elhízás, kövérség,  életkor, nem, terhesség, korábbi megbetegedések,  munkaritmus, a lélegzés mélysége, légzési frekvencia,  a légutak csillós hámszövetének funkcióképessége,  tüdő, máj, vese, vizelet levezetés funkciós állapota,  allergia,  táplálkozási tényezők: a vitaminok hiánya ilyen szempontból fokozhatják a mérgezési jelenségeket (alkohol – májterhelés, szerves oldószerek).

37

2.3. A mérgezés létrejöttét és súlyosságát befolyásoló tényezők Az előzőekben tárgyaltakat összefoglalva megállapítható tehát, hogy a mérgezések létrejöttét, azok súlyosságát különböző, az egyes fejezetekben már érintett tényezők befolyásolják.

Egyes mérgeket, és hatásaikat a 8. táblázatban mutatom be.

Méreg

Lúgok

Amit károsít

Példa

A bőrön vagy a nyálkahártyán alkálilúg (nátrium-hidroxid, okoznak kálium-hidroxid) maródást, roncsolást

Valamennyi savas égetés ásványi sav

sósav, kénsav, foszforsav, salétromsav stb.

Ellenszere

híg ecetsavas lemosás

híg nátrium-hidrogénkarbonátos (szódabikarbóna) lemosás

1. levegőztetés, mesterséges lélegeztetés, 2. nátrium-nitrit A vér 1. szén-monoxid, 2. hidrogénVérmérgek hemoglobinját oldatot kell befecskendezni és cianid és a cianidok híg nátrium-tioszulfát oldatot támadják meg kell itatni Langyos szappanos vagy Gyomor- és foszfor, arzén, réz-, ólom-, nátrium-kloridos oldat ... bélmérgek higanysók itatásával való hánytatás ajánlható terpentin, oxálsav, polihidroxiVesemérgek ... ... fenolok Szívmérgek ... kinin, nikotin, digitálisz ... 1. szénhidrogének és 1. kalcium-glükonát oldatot halogénezett szénhidrogének, kell befecskendezni 2. 2. Hidrogén-szulfid, szénlevegőztetés, mesterséges Idegmérgek ... diszulfid, 3. valamennyi lélegeztetés 3. eltávolításuk a kábítószer, alkaloid, szervezetből orvosi kígyóméreg beavatkozást igényel Tüdővizenyőt Alkoholt kell belélegeztetni, Tüdőmérgek klór, bróm, foszgén okoznak és levegőztetni 8. táblázat: Egyes mérgek és hatásaik Forrás: Makkay Ferenc: Kémiai kislexikon, Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980. [20]

Befolyásoló tényezők a következők: [19]A behatolás útja: a behatolás a korábbiakban részletes ismertetett három úton történhet: légzőszerveken, a bőrfelületen, és az emésztőrendszeren keresztül.  A mérgezőanyag koncentrációja: a mérgezés kialakulásában jelentős szerepe van a szervezetbe kerülő méreg mennyiségének.

38  Az expozíciós idő: a mérgezés kifejlődésében fontos az is, hogy az emberi szervezet a méreg hatásának mennyi ideig van kitéve.  Kémiai, fizikai tulajdonságok: a mérgezés függ a méreg kémiai és fizikai tulajdonságaitól is. így például összefüggés van az anyagok vegyértéke és mérgező hatása között. A mérgek fizikai tulajdonságai - halmazállapotuk, illékonyságuk stb. - szintén befolyásolják a mérgezés létrejöttét és súlyosságát.  A szervezet egyéni reakciói: az anyagi tulajdonságokon kívül a mérgező hatás a szervezet állapotától és az egyén érzékenységétől is függ. A legyengült, esetleg beteg szervezet mindig érzékenyebb a mérgező - anyagokra, mint az egészséges. Egyes mérgező anyagokkal, allergénekkel szemben jelentős egyéni érzékenységkülönbség tapasztalható, ugyanakkor számos méreghez, - (alkohol, nikotin, arzén) bizonyos mértékben "hozzá lehet szokni". Az életkor, nem, előzetes betegségek, allergiás hajlam befolyásolja a méreghatást. A szervezetbe bekerülő méreg okozhat-e helyi vagy általános hatást (helyi hatás - lúgok, savak a bőrön, általános hatás – cián sejtlégzést bénítja).A mérgezések időbeli lefolyásukat tekintve

lehetnek:heveny

mérgezések:

egyszeri

nagyobb

méregadagra

létrejövő

elváltozás,félheveny mérgezések: néhány napig vagy hétig tartanak, idült lefolyású mérgezések: kis mennyiségű méreg tartósan kerül a szervezetbe.

2.4. A sugárzás és veszélyei Az élő szervezetben lefékeződő ionizáló sugárzás először fizikai és kémiai jelenségeket okoz. Ilyenek az atomok ionizációja, a víz vagy más molekulák kémiai felbomlása, molekulaszerkezeti változások. Ezek a folyamatok gyakorlatilag azonnal, egy másodpercen belül lezajlanak. A fizikai és kémiai hatások indukálta biológiai hatások kialakulása azonban időben elnyújtva, órák, napok vagy akár évek múltán figyelhetőek meg. Egy sugárzási tér biztonságának megítélésekor a fő szempont, hogy abban adott idő alatt mekkora dózist szenvedünk el. Ennek mérőszáma a dózisteljesítmény, amely az egységnyi idő alatt elszenvedett dózis6 nagyságával egyenlő. A dózis arányos a testben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok sokaságával. Ezek a folyamatok vezethetnek aztán sejtek, szövetek, és szervek működési zavaraihoz, vagy kóros elváltozásához. [12] A kóros hatásokat, melyek hosszabb-rövidebb idő után klinikai tünetekkel jelentkezhetnek sugárártalomnak hívjuk, amit részletesebben nem tárgyalok. 6

Dózis: azt mutatja meg, hogy a sugárzás egységnyi tömegű anyagban mennyi energiát adott le D=DE/Dm . Mértékegysége: Gy (Gray, J/kg).

39

Az emberi szervezetet természetes és mesterséges eredetű sugárzás érheti. A természetes sugárzások a kozmikus térből, elsősorban a Napból és a földkéregből eredő sugárzások, amelyek már a földi élet kialakulását megelőzően is jelen voltak. Az élet, az ember, sugárzási térben fejlődött ki. Testünk építőelemei között több milliárd radioaktív atom szerepel. Az ENSZ Atomsugárhatásokat Vizsgáló Tudományos Bizottságának felmérése szerint a Föld népessége természetes forrásokból évente 2,4 mSv (milli-Sievert) effektív dózis-egyenértéknyi7 sugárterhelést kap. Ennek kétharmada belső, egyharmada pedig külső forrásokból ér bennünket. A mesterséges eredetű sugárterhelések túlnyomó részben a mai napig is az orvosi röntgen vizsgálatokból, kisebb mértékben az atomrobbantásokból illetve a nukleáris iparból származnak. A 9. táblázatban bemutatom a foglalkoztatottakra vonatkozó dóziskorlátokat. 5 év összege Egyetlen év Bőr, végtagok Szem

<100mSv <50mSv 500 mSv/év 150 mSv/év

9. táblázat: foglalkozási dóziskorlátok Forrás:file:///C:/Documents%20and%20Settings/T%F6r%F6k%20B%E1lint/Local%20Settings/Temporary%2 0Internet%20Files/Content.IE5/2FUZA5UN/sv31_vj_feltetelek967799_deefk.glink.hu%5B1%5D.ppt#369,19, Foglalkozási dóziskorlátok és 18 év feletti tanulók

A tűzoltó nem minősül közvetlen sugárforrás hatásainak szervezetszerűleg kitett munkavállalónak,

azonban

egyes

műszaki

mentési

tevékenységek

során

mégis

szembekerülhet a veszélyes anyagok e formájával. Ekkor az alábbi veszélyhelyzeti dóziskorlátokat kell figyelembe venni [13]:  Veszélyhelyzet, baleset elhárítás: 50 mSv  A népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozása: 100 mSv 

Életmentés: 250 mSv

2.5. A veszélyek összefoglaló értékelése Azok a személyek, rendszerek és tulajdon javak, amelyek veszélyes anyagokkal

7

Egyenérték dózis: A sugárzás biológiai hatását leíró dózismennyiség . Az R típusú és minőségű sugárzás súlytényezőjével súlyozott, a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis: HT,R = wR DT,R ahol wR a sugárzási súlytényező, DT,R a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Az egyenérték dózis egysége: J/kg; neve: Sievert (Sv).

40

kerülnek érintkezésbe, kárt szenvedhetnek attól függően, hogy milyen mértékben voltak kitéve a veszélyes anyag és/vagy a tárolója hatásának. Három tényező létezik, amely hatással van a kárra vagy meghatározza a kárt: A kiszabadulás ideje - a kiszökési és haladási sebesség, valamint a terhelés (kitettség) időtartama, A lefedett terület mérete, A halált okozó képesség azzal a dózissal vagy koncentrációval kifejezve, amit az

egyes, az anyag hatásának kitett személyek kapnak. Valamely vegyi anyagdózisból származó szimptómák rendszerint nem jelentkeznek azonnal, kivéve, ha nagyon nagy a terhelési dózis. Legtöbb esetben a hatások kis, tartós dózisokból származnak vagy egyetlen nagy dózis hatására, késleltetetten jelentkeznek. Kivételt képez, ha a szennyező anyagnak léteznek „figyelmeztető tulajdonságai”, az áldozat lehet, hogy nem is tud arról, hogy terhelés hatásának van kitéve. A dermatitisz (bőrgyulladás) a vegyi anyagok hatásainak való kitétel legáltalánosabb szimptómája. Egyéb szimptómák még: 

Viselkedésváltozások,



Légzési nehézségek,



Arcszín vagy bőrszín elváltozások,



Koordinálási nehézségek,



Köhögés,



Szédülés,



Nyáladzás, értelmetlen beszéd,



Hasmenés,



Fáradtság és/vagy gyengeség,



Ingerlékenység,



Szem, orr, légzőjárat, bőr vagy torok ingerlés,



Fejfájás,



Meggondolatlanság,



Hányinger,



Tüsszentés,



Izzadás,



Könnyezés,

41



Szorító érzés a mellkasban.

A fenti tünetek közül bármelyiket tapasztaló személyeknek be kell fejezniük a beavatkozást, és azonnal fel kell keresniük az orvost.

Következtetések A veszélyes anyagok jelenlétében történt balesetek elhárítása során különböző típusú ártalmakat fenyegetik az emberi életet, az egészséget. A fejezetben röviden, tömören, de átfogó jelleggel bemutatom a bekövetkező káresemény helyszínén elsődlegesen beavatkozó tűzoltói állomány testi épségét veszélyeztető tényezőket.

A vegyi- vagy sugárzó anyag káros hatásaival terhelt környezetben mozgó erőkre ható veszélyek, azok élő szervezetre gyakorolt hatásainak, a még elviselhető, illetve a már visszafordíthatatlan károkat okozó dóziskorlátok, tapasztalható tünetek bemutatásával utaltam a rendkívüli biztonsági intézkedések és az egyéni védelem alkalmazásának fontosságára.

III.

Fejezet

Tűzoltók egyéni védőfelszerelései, azok korlátai Veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozás esetén kiemelt jelentőségű az egyéni védelem alkalmazása, hiszen e nélkül semmilyen kárelhárító tevékenység nem volna foganatosítható. Az egyéni védelem nem merül ki csizmák, kabátok, sisakok, stb. használatából, magába foglalja mindazon eszközök, ismeretek és tevékenységek összességét, amelyek lehetővé teszik a veszélyes anyagokkal szennyezett területen történő kárelhárítást. Természetesen egyéni védelem nem csupán a kárelhárítás résztvevőit illeti meg, hanem szükség szerint a mentendőknek és mindenki másnak részesülniük kell belőle, akiket a veszély fenyeget.

3.1. Az egyéni védelem szintjei A veszélyeztetés és a munkavégzés komfortosságának függvényében négy védelmi szintet különböztetünk meg: [25]

42 „A” szintű védelem:  zárt, teljes testet befedő nehéz (szigetelő) vegyvédelmi öltözet  zárt rendszerű sűrített levegős légzőkészülék teljes álarccal  vegyi és mechanikai védelmet biztosító védőcsizma  két rétegű védőkesztyű  védősisak  kommunikációs eszköz

„B” szintű védelem:  zárt, teljes testet befedő szigetelő, vagy szűrő típusú vegyvédelmi öltözet  zárt rendszerű sűrített levegős légzőkészülék teljes álarccal  vegyi és mechanikai védelmet biztosító védőcsizma  két rétegű védőkesztyű  védősisak  kommunikációs eszköz

„C” szintű védelem:  zárt, teljes testet befedő szigetelő, vagy szűrő típusú vegyvédelmi öltözet  teljes álarcos gázálarc a megfelelő szűrőbetéttel  vegyi és mechanikai védelmet biztosító védőcsizma  két rétegű védőkesztyű  védősisak  kommunikációs eszköz „D” szintű védelem:  teljes testet befedő könnyű szigetelő, vagy szűrő típusú védőruha  teljes, vagy fél-álarcos (védőszemüveggel) gázálarc a megfelelő szűrőbetéttel  védőcsizma (butil-kaucsuk)  védőkesztyű (butil-kaucsuk)  védősisak A szükséges védelmi szintek közül a legoptimálisabbat kell választani a biztonság, a munkavégzés komfortossága és a gazdasági szempontok figyelembevételével. Igaz a komfortossága és a gazdasági szempontok sosem mehetnek a biztonság rovására, hisz ez ellent mondana a jogszabályoknak és az emberi érzéseknek egyaránt. Sokszor a valóságos helyzet keresztülhúzza a biztonságra való törekvés célját, ekkor életszerű szabályok lépnek életbe, azaz

43 nem mindig áll rendelkezésre a megfelelő eszköz, de ekkor is a lehetőségekhez és az igényekhez mérten a legjobb megoldásra, a legteljesebb biztonságra kell törekedni.

3.2. Az egyéni vegyi védelem légzésvédelmi eszközei A légzésvédelem az egyik legfontosabb és legsűrűbben használt védelemi mód. Célja a vegyi anyagok szájon, orron át, a légutakon és nyelőcsövön keresztül a szervezetbe jutásának a megakadályozása. Bizonyos légzésvédelmi eszközök más védelmet is ellátnak, mint például a szem, fül, fej, stb. védelme. a) Porvédő respirátorok: A szilárd halmazállapotú, szemre, bőrre nem káros hatású anyagok szájba, orrba jutását akadályozza meg, melyek komfortosabb fajtája kilégzőszeleppel készült, ezzel is csökkentve a légellenállását b) Szűrőbetétes gázálarcok: Készülhet teljes-álarcos és fél-álarcos kivitelben egyaránt, ettől függően nyújt a szemnek, arcnak védelmet. Használatának célja, a levegőben lévő különböző szilárd, gáz és gőz halmazállapotú anyagok szájon, orron át szervezetbejutásának megakadályozása. Azt, hogy milyen anyag, vagy anyagok ellen nyújt védelmet, a használt szűrőbetét képességei határozzák meg. Használata szigorú szabályokhoz kötött az életbiztonság érdekében. Csak akkor alkalmazható, a kiszűrni kívánt anyag ismert, és ennek kiszűrésére a szűrőbetét képes. Zárt térben tilos a használata. Csak 17 tf% O2 megléte esetén alkalmazható. Abban a térben, melyben gázálarcot használunk, a levegő káros anyag tartalma nem haladhatja meg a 0.5 tf%-ot. Azonnali egészségkárosodást és halált okozó anyagot tartalmazó közeg esetén szintén tilos a használata. A tartózkodási idő ne haladja meg a szűrőbetét kimerülési idejét, és végül biztosított legyen veszély esetén az azonnali menekülés lehetősége. c) Menekülő kámzsa: Amint a neve is takarja, kifejezetten menekülési célokra készül. Adottságai révén kárelhárítási célokra nem alkalmazható. A menekülés időtartamára (amennyiben ez nem több mint a kámzsa kimerülési ideje) nyújt védelmet bizonyos káros anyagok ellen a légzőszerveknek, és némi hőterhelés és mechanikai sérülések elleni védelmet biztosít az arc, szem, fej és a nyak számára. Hátránya a gyenge védőképesség, ellenben a cél szempontjából jelentős előny, hogy nem igényel előzetes ismereteket és mérethelyességet a használata. d) Frisslevegős légzőkészülék: Ennek az alkalmazásának az esélye a kárelhárításban elenyésző, de az érintett üzem dolgozói részéről történő segítségnyújtás kapcsán alkalmazásba kerülhet. Az eszköz célja, a veszélyes anyagok szájon, orron át a szervezetbejutásának megakadályozása, és az élettani szempontból helyes összetételű, tiszta levegő biztosítása. A

44 frisslevegős légzőkészülék használata erősen helyhez kötött, mivel itt egy kisnyomású kompresszorból, egy tömlőn keresztül a duplafalú teljes álarcba jut a szűrt levegő. Kiterjedt vegyi szennyezés esetén nem alkalmazható, mivel a kompresszort tiszta környezetbe kell helyezni, és egy légtömlő hosszának fizikai határai vannak a biztonság figyelembevétele mellett. e) Sűrített levegős légzőkészülékek: Ezek azok az eszközök, amelyek a legsűrűbben kerülnek alkalmazásra a légzésvédelmi eszközök közül a kárelhárítás során. Ennek oka, hogy minden esetben biztosítják a légzésvédelemmel szemben támasztott követelményeket, és meglétük nem indokolja más légzésvédelmi eszközök rendszerbe állítását, kivételt képezve a csekély anyagi ráfordítást igénylő respirátorokat. Az eszköz alkalmazásának célja, a veszélyes anyagok szájon, orron át a szervezetbe jutásának megakadályozása, és az élettani szempontból helyes összetételű, tiszta levegő biztosítása. Működési mechanizmusa egyszerű, alacsony meghibásodási előfordulású. A védendő személy a hátára rögzített hordkerettel a munkavégzés (kárelhárítás) során magával viszi az előre sűrített levegővel feltöltött acél, vagy kompozit anyagú palackot (palackokat). A palackra menetes orsó útján kerül szerelvényezésre a nyomáscsökkentő (reduktor), melyből már egy középnyomásra csökkentett nyomású levegő érkezik a tüdőautomatába. A tüdőautomata szabályozza az álarcba jutó levegő mennyiségét és bejutásának ütemét. A készülék tartozéka a dupla álarc, melynek szerepe az arc védelmén túlmenően kiterjed a gázbiztos zárásra és kialakítása folytán az alászívás megakadályozására, csökkentésére, melyben szerepet játszik a szándékosan az álarcon belül kialakított kb. 200 pascalos túlnyomás is. A korszerű álarcok kialakításának szempontja a széles, páramentes látómező. A belső álarc funkciója nem csupán a légzési holttér csökkentése, hanem a beérkező levegő megfelelő áramoltatása útján történő páramentesítés. f) Egyéb légzésvédelmi eszközök: Bár használatuk korlátozott, de a viszonylagos teljesség igénye megköveteli további két légzőkészülék megemlítését. A régebbi tűzoltótechnikában használták az oxigénes légzőkészüléket, mely funkcionálisan hasonlít a sűrített levegőshöz, de ez a szervezet számára nélkülözhetetlen oxigén utánpótlást kémiai úton állítja elő. A másik a sűrített oxigénes légzőkészülék, mely szintén hasonlít az említett kettőhöz, ez viszont sűrített formában tárolja a létfenntartáshoz szükséges oxigént, és ezt adagolja a keringetett levegőhöz. Mindkettőnek hátránya a komforttalan használati tényezők, a tűzoltóságnál kiépítetlen háttérbázis, viszont hosszú használati idejükben további lehetőségek rejlenek. Ezeket a lehetőségeket máig kihasználják a bányamentés szakterületén. További kutatást igényel esetleges alkalmazásuk, pl. a METRO mélyállomások területén végzett beavatkozások esetére.

45

3.3. Az egyéni védelem testvédelmi eszközei Az egyéni védelem területén nem elegendő a légzőszervek és testnyílások védelme, hiszen bizonyos anyagok és hatások a test felületével érintkezve egészségkárosodást idézhetnek elő, ezzel veszélyeztetve a beavatkozók és a területen tartózkodók épségét és a kárelhárítás folyamatát. Alapvető szükség van az általános tűzoltói egyéni védelmi eszközökre:  A fej és nyak mechanikai és hőterhelés elleni védelmére szolgál a tűzoltó védősisak, mely nélkül szinte semmilyen beavatkozás nem hajtható végre a kellő biztonság mellőzése nélkül. A védősisakok különböző segédeszközökkel láthatóak el, mint például az átlátható rostély, műszaki mentő szemüveg, kommunikációs eszközök, stb.  A hővédő kámzsa a fej és a nyak további elszigetelését teszi lehetővé a kialakult hőterhelés ellen, mely rendszerint egy lángálló textíliából készült, a sisak alá fejre ölthető, a kilátást biztosító eszköz.  A tűzoltó védőruha a testfelület hő, mechanikai sérülés, víz és csekély mértékben vegyi anyagok elleni védelmet nyújt a viselőjének. Ennek a ruházatnak a védelmi mutatókon túl a komfortos munkavégzés lehetőségét is biztosítania kell (test kipárolgás, anti-bőr irritáció, stb.), hiszen több órás munkavégzés elégséges feltételeihez kell segítséget és biztonságot nyújtania. Ezen együttes kritériumok mellett ezek az öltözetek csak egy általános védelmet tudnak biztosítani, mind vegyi anyagokkal, mind hő- és mechanikai terheléssel szemben.  A védőkesztyű és csizma a láb és kéz komfortos és biztonságos védelmét biztosítja mechanikai-, hő- és vegyi hatásokkal szemben, hasonló védelmi mutatókkal az imént tárgyalt védőruhához.  A tűzoltó mászóöv és alpintechnikai eszközök a magasban történő biztonságos munkavégzést, ön és mások mentését segítik elő.  A nehéz-, könnyű hővédő és lángba lépő ruhák az előbbiekkel szemben sokkal nagyobb védelmi hatékonyságot mutatnak a hőterheléssel szemben, viszont a vegyi védelmi mutatói elenyészők. A hővédő ruházatok kívül hőtükörrel, belül hőszigetelő réteggel lettek ellátva, és bizonyos ideig biztosítják a nagy hőterhelés alatti munkavégzést. 

Vegyvédelmi ruhákat a mérgező és ártalmas gőzök, gázok, porok és folyadékok elleni testvédelemre fejlesztették ki. A teljes védelemhez légzésvédelmi eszközök használatát kell társítva elrendelni. Védelmi képességeik alapján kategóriákba vannak sorolva (nehéz, könnyű, szűrő-, szigetelő, korlátozott használatú, egyszer használatos, stb.), melyeket a veszélyes anyag

és

a

kárelhárítás

fajtája

Hőterhelhetőségük gyártmányonként korlátozások alá eshetnek.

alapján bevetés

esetén

különböző lehet, ezért

figyelembe

kell

venni.

tűzeseti felhasználásuk

46

3.4. Veszélyes anyag jelenlétében végzett beavatkozásnál a védőfelszerelések viselőjének megterhelése A vegyi anyagok ellen védő öltözék viselőjét teljes mértékben függetleníti a környező levegőtől, és megvédi a testet a toxikus és maró hatású anyagoktól. [28] Éppen ez a gázbiztos, zárt ruházat jelent a 7. számú ábrában összefoglalt fiziológiai és pszichológiai igénybevételt a viselője számára.

7. ábra: A védőfelszerelés viselőjét terhelő hatások Forrás: http://www.balatonfured.hu/pv/erdekes2.html

A felnőtt embernél nyugodt légzés alkalmával az egy levegővételre belélegzett 500ml légzési levegő és a percenkénti 16 légzésszám 8000 ml/min (8 l/min) úgynevezett légzési perctérfogatot eredményez. A perctérfogat mértéke a fizikai terheléssel, igénybevétellel arányosan nő. Igen nehéz fizikai munkavégzés esetén elérheti a 100-120 l/min értéket. A perctérfogat növekedését a nagyobb légzési frekvencia (gyorsabb légzés), valamint a nagyobb térfogat (mélyebb légzés) idézheti elő. A hideg, a fájdalomérzés, különböző lelki behatások, feszültség, stressz stb. fokozottabb és erőltetettebb légzéshez vezet, amely nincs kapcsolatban a fizikai okokból szükséges fokozottabb lélegzetvétellel, de kedvezőtlen irányba befolyásolja a szervezet állapotát (pl.: hisztériás roham által kiváltott nagymértékű légzésfokozódás). A következő, 10. táblázat egy felnőtt személy különböző munkaterhelés melletti levegő felhasználás értékeit tartalmazza.

47

Terhelés Teljes nyugalmi állapot

Perctérfogat (l/perc) 5-8

Ülés nyugalomban

8-10

Járás

10-25

Lassú futás

30-50

Közepes nehézségű folyamatos munka

30-40

Rövid ideig tartó erős igénybevétel

70-100

Igen nehéz fizikai igénybevétel

100-120

Pánik, stressz, hisztériás roham

akár 160

10. táblázat: Felnőtt személy levegő felhasználási értékei Forrás: Gyurkó Ferenc: Biztonsági tiszti szolgálat [29]

A magyar tűzoltóknál két fajta palacktípus van rendszeresítve. Az egyik a 6 literes acél palack, a másik a 6,8 literes kompozit palack. Mindkét típusból lehet egy, illetve kettő palackot csatlakoztatni. A speciális szolgálatoktól eltekintve a légzőkészülékeket egy palackkal szerelik. A palackok töltőnyomása 300 bár. A palackokba sűrített levegő mennyiségét a palack űrtartalmának és töltőnyomásának szorzatából kapjuk meg, ezért az acélpalackba 1800 liter, míg a kompozit palackba 2040 liter levegő van 300 bár nyomáson. A 1/2006 (VI. 26) ÖTM. rendelet [31] 2. melléklete 22.2 pontja értelmében: „A légzőkészülék palacknyomása nem lehet kisebb, mint a légzőpalack üzemi nyomásának 10%-kal csökkentett értéke (270 bar). Amennyiben ennél kisebb a levegőnyomás, akkor a palackot le kell cserélni, amit az átadó köteles végrehajtani a készenléti szerről.” Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy az acélpalackban ilyenkor 1620 liter, a kompozit palackban 1836 liter levegő van. Elmondható, hogy egy átlagos igénybevételnél a rendszeresített légzőkészülékekben egy palackkal kb. 30 percnyi használatra elegendő levegő van. Az igénybevétel növekedésével arányosan a munkára fordítható idő jelentősen lecsökken. A légzésvédő készülék használhatóságának idejét a készüléket viselő személy, valamint személyek mentése esetén a két személy együttes levegőfogyasztása határozza meg. A használhatóság idejébe azonban bele van számítva a behatolás, és a szennyezet terület biztonságos elhagyásának ideje is. A gyakorlat szerint a készülék felvétele és a munkavégzés helyszínére történő beérkezés között elhasznált levegőmennyiség által előidézett nyomáscsökkenés értékének a kétszeresét kell tartalékolni a visszavonulásra. Amennyiben ez az érték az akusztikus figyelmeztető berendezés jelzési nyomása (50-60 bár) alatt van, akkor a jelzőberendezés megszólalására azonnal meg kell kezdeni a visszavonulást. Mint látható ez fokozott figyelmet kíván a

48

beavatkozást végzőtől, ami azt eredményezheti, hogy kevésbé tud az elvégzendő feladatra koncentrálni. A légzésvédő sűrített levegős légzőkészülék álarca, illetve a vegyvédelmi ruha ablaknyílása kialakításánál fogva korlátozza a felszerelés viselőjének szabad kilátását. A hermetikusan zárt védőruházat csökkenti a környezetből érkező zajokat, zörejeket, beszédhangokat, ezzel akadályozza a környezettel, más személyekkel történő zavartalan kommunikációt. A megérthetőség gátlásán kívül, nehézséget jelent a ruha viselőjének a saját információnak, gondolatainak munkavégzés alatti átadása is. Ezek a jelenségek bizonyos mértékig elzárják a külvilágtól a védőfelszerelés viselőjét. A bezártság érzés tovább fokozódhat, amennyiben a védőruhát rossz látási körülmények között használják. Az elszigeteltség a környezettől - főleg labilis idegzetű egyének esetében - félelem érzetet, klausztrofóbiát válthat ki. Környezeti hőmérséklet (˚C)

Maximális bevetési idő (perc) Közepes munka esetén Nehéz munka esetén

20

30

17

25

30

15

30

30

13

35

27

11

40

19

10

45

14

8

50

11

7

11. táblázat: A bevetési idő meghatározása védőfelszerelés alkalmazásakor Forrás: http://www.balatonfured.hu/pv/erdekes2.html

A védőfelszerelés viselésének fiziológiai és pszichológiai hatásai korlátokat szabnak a viselési időtartam tekintetében. Ezért meg kell határozni azokat a bevetési időnormákat, melyek alatt a védőfelszerelés alkalmazása valóban növeli a tűzoltó munkabiztonságát, amit a 11. táblázat tartalmaz. A maximálisan meghatározott bevetési időn túl a felsorolt fiziológiai és pszichológiai hatások miatt, fokozatosan csökken a munkabiztonság, nő a veszélyeztetettség.

49

Következtetések Veszélyes anyag jelenlétében végzett beavatkozások során a lehető legnagyobb védelmet kell biztosítani az állomány számára. Előírás szerint kötelező a kommunikációs eszköz használata. Az általánosan rendszerben lévő marokrádiók erre alkalmatlanok, a sisakhoz illeszkedő gégemikrofonok egyfajta megoldást jelentenek, viszont a védőruha zárt térében mozgó, nehéz fizikai munkát végző, stressz hatása alatt álló beavatkozó szavai torzulnak, egyes esetekben érthetetlenné válnak.

A Magyarországon rendszeresített sűrített levegős légzőkészülékek bevetési ideje korlátozott, alapesetben 35-45 percet tesz ki. Csökkenti a védelmi időt a jelentős súlytöbblet, a gyakorlatlanság, Maga a készülék súlya meghaladja a 10 kg-ot, ehhez hozzáadódik az egyéni védőeszközök súlya, a stressz, a szokatlan testhelyzetben történő munkavégzés, valamint a felszerelések és mentendő személyek mozgatása. Amennyiben a tűzoltó gázvédő ruházatban és légzőkészülékben magas környezeti hőmérsékletben dolgozik, a hasznos védelmi idő akár 7-10 percre csökkenhet. Gázvédő ruha vegyi mentesítésekor úgy kell a védelmi időt tervezni, hogy közepes munkavégzés esetén (közlekedés gázvédő ruhában) a beavatkozást követően legalább 10 perc álljon rendelkezésre a mentesítés végrehajtására.

A jelenleg használt készülékek manométerébe beépített jelzősíp megszólalása ezeket a tervezési igényeket nem képes kielégíteni, az esetleg eszméletét vesztett tűzoltó esetén a környezeti zajterhelés miatt nem minden esetben ad egyértelmű jelzést a többiek számára. Éppen ezért elengedhetetlen a légzőkészülék adatainak külső megjelenítése, nyomon követése.

Mindezekre figyelemmel, szükségesnek tartom egy olyan, a használótól független megoldás alkalmazását, ami nagy biztonsággal szolgáltat információkat a kárfelszámolásban részt vevő személyek fizikai állapotáról, légzésvédelmük stabilitásáról, egyben a más kommunikációs csatornákat felszabadítva csökkenti a felesleges adatforgalmat.

50

IV.

Fejezet

Beavatkozás-felügyeleti rendszer Az előző fejezetben ismertettem a tűzoltók fontosabb egyéni védőfelszereléseit, a használatuk szabályait, ismérveiket, felhívtam a figyelmet bizonyos hátrányokra.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K” épület alagsori lőterén keletkezett tűzeset felszámolásának egyik szomorú tanulsága az, hogy jelenleg nem megoldott a bevetett személyek életfunkcióinak folyamatos figyelemmel kisérése, veszély esetén a szükséges intézkedések nem tehetők meg.

A tűzoltásban részt vevők igénye nem mai keletű. A világ valamennyi fejlett országában – első sorban maguk a tűzoltók kezdeményezésére – próbáltak olyan eszközt kifejleszteni és alkalmazni, amivel nyomon tudták követni a beavatkozásban részt vevők levegő felhasználását, a behatoló tűzoltó egységek időellenőrzéssel egybekötött nyilvántartását. Az alábbiakban ismertetek néhányat ezek közül, valamint bemutatom azt a rendszert, amely a magyar tűzoltóság számára a jelenleg használt légzőkészülékekkel kompatíbilis.

4.1. A légzésvédelem kialakulása A légzésvédelem a XIX. század végétől keletkeztethető. Első sorban a bányászat és az egészségügy számára került kialakításra. Később használata a világháborúk következtében kiszélesedett, majd a szervezett tűzoltó egységek felállításával specializálódott, a feladathoz alkalmazkodott. Míg a bányászatban a hosszú távra szolgáló, kémiai elven alapuló oxigénes, addig a tűzoltásban a minél könnyebb, de korlátozott idejű sűrített levegős rendszerek terjedtek el.

4.2. Kezdeti lépések 1969-ben indult világhódító útjára a 300 bar-s technológia. A Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma minden önkéntes tűzoltót el kívánt látni légzésvédelemmel. Az igényben a szociális érzékenység mellett rejlő tagadhatatlan gazdasági előnyök következtében, sikerült kifejleszteni az egypalackos, hatliteres, 300 bar sűrített levegővel

51

feltöltött tartályt (ezt megelőzően 200 bar és 2 palack, pl.: MEDI típusú), ami kezelhetőségben és súlyban már lehetővé tette a tömeges felhasználást. Ez rövidesen Európa szerte szabvánnyá vált.

A kedvező légzésvédelmi fejlesztés hamar elterjedt, beavatkozások során azonban szembesültek a felhasználók azzal, hogy az így nyert taktikai előny, a korszerű légzésvédelemre épülő hosszabb bevetési idők alkalmazása nem párosul a kontrol lehetőségével. Egyfajta hamis biztonságot teremtve több baleset forrása lett az egyébként kiváló egyéni életvédelmi berendezés használata.

Két irányban indultak kutatások a helyzet megoldására, aminek eredményeként a légzőkészülék rendszerébe a használó számára hasznos információkat nyújtó manométer került beépítésre (továbbfejlesztett változatai a mai napig használatosak). Ez rendelkezik a levegő által működtetett jelzősíppal is, ami egy elfogadható kimenekülési időt biztosít a tűzoltó számára. Magyarországon az 1980-as évektől az AGA Spiromatic 316 (1. kép) légzőkészülék fémjelzi ezt az időszakot.

1. kép: AGA Spiromatic 316 légzőkészülék Forrás: Saját felvétel

Másik irányvonal a bevetett erők külső figyelemmel kisérésére irányult. Kezdetekben egy egyszerű, manuálisan vezethető táblát alkalmaztak, amin a bevetett erőkről a legegyszerűbb adatokat rögzítették. Név, légzőkészülék száma, bemeneteli nyomás, esetleg bevetési hely. Ezt kiegészítve egy stopperórával (2. kép), már nagyjából követhetővé tették a tűzoltók mozgását, bevetési idejét.

52

2. kép: Bevetési regisztrációs tábla Forrás: Dräger Telemetriesystem, neu_2.PPT

Az alábbi törekvések valósultak meg:

 Belépés kezdetének dokumentálása  Információ a bevetés irányítójának a bevetési időről, ami alapján tervezhetővé vált a váltás  Munkát végző tűzoltónak akusztikus jelzés a biztonságos visszatérés idejéről  Névsor szerint követhető az éppen bevetettek létszáma

4.3. Elektronikus rendszerek Az elektronika fejlődése nem kerülte el a beavatkozások biztonsági nyilvántartását sem. Míg a külső regisztráció gyakorlatilag minimálisan változott, a személy védelmének fokozása érdekében új szerkezetek kerültek bevezetésre. A manuálisan kitöltött adattáblát a személyre szóló

kártya

behelyezése,

vagy

elektronikus

nyilvántartás

váltotta

fel,

míg

a

személyvédelemnél a manométer jelzése mellett, a kézi pánikjelző elemes készülék használata terjedt el (3-4-5. kép).

Az MSA AUER által kifejlesztett pánikriasztót az alábbi ismérvek jellemzik:

53  5 óra teljes riasztás 95 dB hangerővel  Manuális riasztás kioldás lehetséges  Nagyon könnyű és kicsi  Kényelmes és egyszerű a rögzítése  Nem igényel karbantartást

Az alábbiakban bemutatott néhány változat esetében elmondható, hogy áttörés nem következett be sem az adatok szolgáltatása, sem a használó nyomon követése terén, és a személyvédelemben is csak minimális javulás volt tapasztalható. Mindazonáltal pszichikailag mindenképpen sikerült a szerkezetek alkalmazásával növelni a felhasználók relatív biztonság érzetét és korlátozottan nyomon követhetővé vált a beavatkozásban résztvevő erők létszáma, bevetési ideje.

3. kép: Müncheni tűzoltó fecskendő bevetési táblája a személyi adatkártyákkal és a pánikriasztók kulcsaival Forrás: Saját felvétel

54

4. kép: Az MSA AUER FireFly II és FireFly II S azonos rendeltetésű figyelmeztető- és jelző eszközök Forrás: http://www.msa-auer.hu/uploads/tx_comacatalog/01-315.2_ITL_FireFly_01.pdf

5. kép: Dräger Regis bevetési tábla rendszer Forrás: Dräger Telemetriesystem, neu_2.PPT

4.4. Telemetrikus8 rendszerek Az ezredfordulón a high tech megjelent a védőfelszerelések területén is, ezzel új távlatok nyíltak meg a személyi biztonságot nyújtó eszközök sorában. A korábban csak az űrkutatásban és a Forma-1-ben használatos vezeték nélküli, kétoldali kommunikációra és adattovábbításra alkalmas – a telemetria elvén működő – technológiára alapozva komplex beavatkozás felügyeleti rendszereket fejlesztettek ki a vezető védőfelszerelés gyártók. Hasonló áttörést jelent a korábbi acélpalackok felváltása a jóval könnyebb kompozit anyagú nyomástartó edényekkel. Az így létrejövő készülék súlycsökkenése lehetővé teszi a két palack használatát, ami megnöveli a bevethetőség idejét.

8

Telemetria: Adatok automatikus mérése, és átvitele kábelen, rádióhullámokon vagy más módon a mérési helyről a feldolgozási helyre rögzítés, és elemzés céljából.

55

Magyarországon a tűzoltóságnál jellemzően használt légzésvédő egységeket gyártó Dräger (PSS 90 és PSS 100)(6. kép) és MSA AUER (BD 96 és AirMaXX) (7. kép) is rendelkezik már ezekkel az ellenőrző és felügyelő készülékekkel.

Közös jellemzőik:

 3 fő részből állnak (integrált felügyeleti egység az egyéni légzésvédő felszerelésen, adattovábbító adó-vevő rádióhullámmal működő egység, adatfeldolgozó egység)  egyszerre 12-40 fő adatait tudják kezelni  bevetésen résztvevő személyek azonosítására szolgáló, személyhez kötött kulcs vagy kód használata  időszakos, felhasználótól független adatforgalom lebonyolítása  hátralévő működési idő kiszámítása  mozgásérzékelő-riasztó funkció  programozható taktikai időjelzések  a mechanikus riasztás mellett elektronikus figyelmeztetés  elektromos (elemes) személyi egység független működése a sűrített levegős készüléktől  későbbiekben alkalmassá tehetőek a bevetések távolságának ellenőrzésére (GPS)  az egységek alkalmasak más azonos típusú egységek jeleinek továbbítására, így növelhető a rádiókapcsolat hatótávolsága (átjátszó állomás funkció)  alkalmasak adatok tárolására a későbbi feldolgozás, elemzés, értékelés érdekében  a személyi és a központi egység is alkalmas visszavonulási riasztás adására

4.4.1. Rendszer elemei

1.

Sűrített levegős légzőkészülék hordketettel

2.

DrägerMan Bodyguard®2 elektronikus állapot és veszélyjelző készülék

3.

Hordozható rádiós egység és speciális elektronikus kulcs

4.

DrägerMan PSS® Merlin®2 bevetés felügyeleti tábla

5.

Számítógépes adatfeldolgozás

56

6. kép: A Dräger telemetrikus rendszere Forrás: Dräger Telemetriesystem, neu_2.PPT

7. kép: Az MSA alpha telemetrikus rendszere Forrás: http://www.msa-europe.com/index.php?id=368&L=0 Letöltés: 2008. november 4.

57

4.4.2. A rendszerek továbbfejlesztésének lehetséges útjai

 moduláris rendszer kialakítása további egységek bővítése érdekében  optikai kijelző bevezetése, ami a maszkon belül, a panoráma álarc plexi belső felületén jeleníti meg a főbb adatokat  kapcsolat a hordozható gázérzékelőkkel  kapcsolat az életfunkció érzékelőkkel

4.5. A beavatkozás felügyeleti rendszer taktikai alkalmazásának elvei Európa keleti és közép-keleti régiójában a légzésvédelem fejlődését nem követte a beavatkozás felügyeletének kialakulása. Míg kontinensünk nyugati részén a fejezetben bemutatott eszközöket, felszereléseket az 1970-es évektől fokozatosan bevezették és alkalmazták, hazánkban az alapoktól egy nagy ugrással juthatunk a telemetrikus rendszerhez.

Jelenleg

a

kárhelyszínen,

több

tűzoltó

egység

egyidejű,

légzőkészülékes

beavatkozásakor semmilyen nyilvántartást, regisztrációt sem kell vezetni. Gyakorlatilag a műszaki mentés vezetője, illetve a vezetésben megosztott szereplők fejben követik állományuk mozgását, esetleg manuálisan, papírra rögzített formátumban egy hozzávetőleges kimutatással rendelkeznek, amit később használnak fel jelentésük összeállításához és a beavatkozás elemzéséhez. Éppen ezért semmilyen taktikai szempont sem volt eddig a bevetés felügyeletére.

A fejezet bevezetőjében már említett BMGE tűzeset tragikus végkifejletéhez hasonló események jövőbeni elkerülésére, 2007. január 01-én a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon megkezdte működését a Biztonsági Tiszti Szolgálat (továbbiakban: BTSZ).

A BTSZ leglényegesebb káreseti tevékenysége, hogy figyelemmel kíséri a beavatkozó állomány bevetési körülményeit, annak veszélyeit, regisztrálja a bevetési létszámot, a bevetések időintervallumait, az állomány rotációját, a védőeszközök, felszerelések állapotát, bevethetőségét, a szükséges biztonsági szabályok betartását, a biztonságot elősegítő technikák alkalmazását. A tűzoltás és műszaki mentés irányításában, a taktika megválasztásában szerepet nem vállalnak, de ha vezetőjük úgy ítéli meg, hogy az indokolatlanul nagy-, vagy

58

közvetlen életveszélyt jelent a mentendőkre vagy beavatkozókra nézve, javaslatot kell tennie annak megváltoztatására. [29]

A beavatkozások biztonságát növelni hivatott szervezeti egység létrehozásán kívül, technikai fejlesztés keretében – a Fővárosi Önkormányzat részéről soron kívül juttatott 50 mFt előre hozott fejlesztési keretből – egyéb védőfelszerelések mellett, beszerzésre került 180 db

DrägerMan Bodyguard® 2 típusú elektronikus jelző és figyelmeztető egység, valamint a BTSZ számára 1 db DrägerMan PSS® Merlin® bevetés felügyeleti tábla.

A gépjárműfecskendőkre felmálházott légzőkészülékek palacknyomás mérő műszerei lecserélésre kerültek a DrägerMan Bodyguard® 2 típusú elektronikus állapot és veszélyjelző készülékekre.

Az FTP belső szabályozása szerint a BTSZ vezetője kezeli a bevetés felügyeleti táblát. Figyelemmel tudja kísérni, hogy a káresethez riasztott állományból ki, mikor, milyen és mennyi ideig végzett munkát a bevetés során. Javaslattal élhet a kárhely parancsnoka felé a váltásra, illetve a bevetettek részére jelezheti annak szükségességét. Kiemelt veszélyhelyzet esetén pánikriasztással rendelheti ki az állományt a veszélyzónából.

A telemetrikus rendszer hatékony alkalmazásához a következő alapelvek figyelembe

vételét

tartom

szükségesnek

veszélyes

anyag

jelenlétében

történő

beavatkozások során:

Az első alapelv az, hogy az áttekinthetetlen bevetési helyeknél minden, a veszélyzónába beküldött tűzoltó egységre egy légzőkészülékekkel felszerelt mentőegységet kell felállítani és biztosítani, akik azonnal bevethetőek.

Áttekinthetetlen bevetési helyszínek: [21]

 kedvezőtlen látási viszonyok,  sugárvédelmi bevetések,  veszélyes anyagok elleni bevetések,  nagy hőt sugárzó tűznél,

59

 intenzív füstképződésnél.

Második alapelv, hogy a tűzoltó csak a megfelelő elméleti és gyakorlati kiképzést követően, a rendeltetésének megfelelően használja a rendszer elemeit.

Harmadik alapelvként kell alkalmazni azt az előírást, hogy a légzőkészüléket használó tűzoltó a bevetést megelőzően a központi nyilvántartó/adatmegjelenítő egységnél adja le személyi azonosító kulcsát/kódját. Bevetést és az elsődlegesen szükséges mentesítést követően személyesen jelenjen meg ugyan ezen a helyen.

Negyedik alapelv az, hogy a nyilvántartó/adatmegjelenítő egység kezelésére külön személyt kell kijelölni, akit a kárelhárítás folyamán más feladattal nem lehet megbízni. A személy legyen közvetlen összeköttetésben a kárelhárítás vezetőjével, a mentésre kijelölt egység parancsnokával, az adatmegjelenítő egység használatára, kezelésére, jelzéseinek értelmezésére és értékelésére kapjon külön kiképzést.

Ötödik alapelv, hogy a központi egységet a bevetés helyszínéhez a lehető legközelebb, a tartalék sűrített levegős palackok cserélési pontja és a mentésre rendelt tartalékállomány felállítási helye mellett, közel a vezetési ponthoz kell elhelyezni, az átmeneti zónában. Egyben a veszélyes zóna beléptetési pontjaként is üzemeltethető.

Hatodik alapelv, hogy minden bevetés megkezdése előtt figyelembe kell venni, hogy a rendszer hatékony üzemeltetéséhez a kárhelyszínen működtetett adó-vevő-és a központi egységet is a terepviszonyokra, taktikai pontokra figyelemmel optimálisan kell elhelyezni, és így a lehető legkevesebb átjátszó állomásra legyen szükség.

A rendszer alkalmazási lehetőségeit és korlátait a 4. számú mellékletben mutatom be.

A központi egység javasolt elhelyezésének grafikus vázlatát a 7. ábrában mutatom be:

60

1. Baleset bekövetkezésének

Szél iránya

helyszíne 9.

2. Veszélyes zóna határa 3. Átmeneti zóna határa 4. Biztonságos zóna határa

7.

5. Bevetést végrehajtók 6. Biztosítók, vezetési pont, közvetlen tartalék

6.

7. Eü. hely, közvetett tartalék

8. 10. 4.

3.

1.

5.

2.

8. Központi adatrögzítő egység 9. Egyéb közreműködők 10. Mentesítő pont mentésben résztvevők haladási iránya

7. ábra: Központi adatrögzítő egység taktikai elhelyezkedése veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező kárfelszámolás során Forrás: saját

Következtetések Magyarországon nincs hagyománya a bevetés felügyeletének. A végrehajtás szintjén a vezető állomány memóriája illetve nem felelős beosztású személy kezelésében lévő füzet jelentette, és zömében jelenti ma is a kárfelszámolás helyszínén bevetett erők figyelemmel kísérését.

Leszögezhetem, hogy míg a tűzoltás-technikai, szakfelszerelési ellátottságunk közel eléri, az egyes tűzoltás-taktikai elemek akár meg is haladják az európai átlagot, addig az egyéni védelem területén a már elértek nem elégségesek, további erőfeszítéseket kell tenni annak fokozására. Ennek a felzárkózási folyamatnak egyik jelentős elemét képezheti a bemutatott telemetrikus elven működő bevetés felügyelet.

61

A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság úttörő szerepet vállalva megkezdte a rendszer alkalmazását, egyelőre korlátozottan kihasználva annak tudását, a benne rejlő lehetőségeket. A teljes bevezetés minden Tűzőrségre (laktanya), a málházott légzőkészülékek egységei mellett egy Merlin táblát jelentené. Ekkor az egyes gépjárműfecskendő vezetője kezelné a táblát, amit kevésbé jelentős tűz- és káreseteknél is használni tudnának. Jelenleg ennek az anyagi lehetőségek szabnak határt, országos szinten ez fokozottan elmondható.

Maga a rendszer még annyira új, hogy sehol sem alakítottak ki alkalmazására mintának tekinthető taktikai elveket. A fejezet végén a választott témakörben dolgoztam ki alkalmazásának elveit, elhelyezésének, kezelésének módját. Összességében megállapítható, hogy a fejezetben bemutatott telemetrikus felszerelések hatékony alkalmazásával, a javasolt taktikai elemek integrálásával a káreset felszámolásának folyamatába, olyan bevetés ellenőrző rendszert lehet a kárhelyszínen kialakítani, amely lehetőséget nyújt a beavatkozó állomány bevetési körülményeinek, fizikai-pszichikai állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére.

V.

Fejezet

Veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozás Mielőtt elemezném a helyszínre érkező egységek kezdeti feladatait, fel kell tárni bizonyos biztonsági intézkedéseket, melyek nélkül a kárfelszámoló egységek munkakörülményei az elfogadható biztonsági szint alá csökkennének. Tulajdonképpen ezek a biztonsági előírások (melyek a 1/2003. BM rendeletben is szerepelnek) már a vonulás közben életbe lépnek, és a beavatkozás egészét végig kísérik. Az elsőnek érkező rajok ne közelítsék meg a helyszínt 100 méteren belül. Ebből a távolságból biztonságban elvégezhető a távolsági felderítés. A helyszín közvetlen megközelítését lehetőség szerint szélirányból kell végrehajtani. A veszélyes területet csak a megfelelő védőöltözetben lehet megközelíteni. Ennek meghatározásához vegyük igénybe szakember véleményét. Illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni. Ki kell jelölni veszélyes, átmeneti és biztonságos zónát. A veszélyes zónán belül a veszély jellegétől függő mértékben a járművek helyváltoztatása és a nem robbanásbiztos berendezések alkalmazása csak a tűzoltásvezető engedélyével történhet.

62 A beavatkozás teljes ideje alatt a speciális ismereteket igénylő feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni a szakemberek véleményét. Folyamatosan intézkedni kell a környezetbe jutó káros anyagok koncentrációinak méréséről. A veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozás hatékonyságának előfeltétele a felkészülés időszakára vonatkozó szervezési, tervezési, jelentési előírások betartása mellett az elhárításban részt vevő erők, eszközök és taktika megléte. A jól körülhatárolt, ellenőrzött termelési-raktározási környezet, az alsó- és felső küszöbértékű üzemek biztonsági elemzései és jelentései, külső és belső védelmi tervek mind egy baleset, havária megelőzését szolgálják. Jól jellemzi az előírások és azok ellenőrzésének hatékonyságát, hogy az elmúlt években közel azonos mennyiségben következtek be balesetek veszélyes anyagok jelenlétében (8. ábra). 450

408

400

359

356

332

350

412 342

293

300 248 250

1995

50

70

82

116

122

1999

48

1997

55

1996

51

1994

100

1993

150

1998

200

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

8. ábra: Veszélyes anyagok jelenlétében történt beavatkozások alakulása 1993-2007 között Forrás: M:\posta\PCzomba\2007évi beszámolók\Kivonat_vesz_anyagok_2007.doc

Több esemény viszont arra irányítja a figyelmet, hogy bármely alapos és széleskörű szabályozás is elégtelen, ha emberi mulasztás folyományaként termelési, tárolási, szállítási baleset történik. A bekövetkező üzemzavar vagy más jellegű esemény kezelése elsődlegesen a felkészülés időszakában elkészített tervekre támaszkodva az ott dolgozó szakemberek feladata. Amennyiben a rendellenesség meghaladja a helyi erők lehetőségeit, a vonatkozó jogszabályok értelmében az erre rendelt szervezetek beavatkozása válik szükségessé.

63 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény [2] 2.§-a (2) bekezdése szerint: „a tűzoltás és a műszaki mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek.”. Maga a műszaki mentés fogalomköre a 4.§ g.) pontja alapján: „természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozási tevékenység;”

Természetesen a tűzoltóság a tőle elvárható széleskörű feladatrendszer ellátása érdekében egy általánosan összeállított felszereléssel és szakmai tudással rendelkező állományával önmagában nem elegendő egy komplex vegyi veszélyhelyzet felszámolására, de mint elsődlegesen beavatkozó, tevékenysége meghatározó egy esemény kezelésében.

Az előző fejezetekben már ismertettem egy ipari baleset hatásait az emberre, az épített és természetes környezetre. Megállapítottam, hogy a fizikai hatások mellett biológiai, kémiai következményekkel is számolni kell, tehát összetett helyzettel találkozik az elsőnek a káreset helyszínére kiérkező egység. Ennek megfelelően a Belügyminiszter az 1/2003.(I. 9.) rendeletének [22] általános részében és több mellékletében is eljárási szabályokat határoz meg:

Első rész: Tűzoltási Szabályzat



VII. Tűzoltás veszélyes anyag jelenlétében



VIII. A járművek tüzeinek oltása



IX. Éghető folyadékokat tároló tartályok és felfogótereik tüzeinek oltása



X. A gázt szállító járművek, a gázvezetékek, a gáztartályok és a gázpalackok tüzeinek oltása



XI. A sugárveszélyes területen keletkezett tüzek oltása



XIII. Az olaj- és gázkúttüzek oltása

Második rész: Műszaki Mentési Szabályzat



IV. A közlekedési baleseteknél történő beavatkozás szabályai



VII. Beavatkozás veszélyes vegyi anyagok jelenlétében

64 

VIII. Beavatkozás sugárveszélyes anyagok jelenlétében E fejezetben a Tv. és a BM rendeletben rögzített elveket kívánom a gyakorlati végrehajtás

folyamatában összesítve bemutatni. A vonatkozó rendelkezések strukturális felépítéséből adódóan élesen nem választható el a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásokra vonatkozó előírások halmaza, ezért az általános és speciális elemeket is feltüntetem. Ugyan ezzel a zavaró ténnyel találkozik a kárhely parancsnoka is konkrét esemény bekövetkezésekor.

5.1. Az esemény jelzése A Tv. 5.§ szerint „aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak,

illetőleg

a

települési

önkormányzat

polgármesteri

hivatalának

(körjegyzőségnek)”. Minden tűzre, égésre, tűzveszélyre utaló jelzés tűzjelzésnek minősül. A Tűzvédelmi törvény betartása a Magyarországon tartózkodó bármely állampolgárra nézve kötelező, ennek ellenére nem mindig lehetséges. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőbb jelzési mód az észlelő és az ügyelet közötti közvetlen telefonkapcsolat útján jön létre. A közvetlen kapcsolat még nem okvetlenül biztosítja az elegendő információt, hiszen nem biztos, hogy a jelző személy pontosan ismer minden fontos adatot.

5.1.1. Az ügyelet helyzetértékelése és további intézkedések A jelzés útján szerzett adatokat az ügyeletnek írásban kárfelvételi lapon, vagy számítógépen rögzíteni kell, melynek minden káresetnél értelemszerűen tartalmazniuk kell a következőket:  A káreset pontos helye (város, kerület, utca házszám, stb.)  Mi ég, mi van veszélyeztetve  Milyen terjedelmű a tűzeset  Van-e emberi élet veszélyben  Jelző neve, telefonszáma

Az elsődlegesen megszerzett információk alapján a jelzés értékelését a Híradós (Fővárosban az Ügyelet) végzi. Az RST, és a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervben

65 (továbbiakban: TMMT) szereplők szerint a riasztási fokozatot meghatározza, illetőleg egyéb, az esemény felszámolásához szükséges szervek értesítéséről intézkedik.

Amennyiben a jelző nem rendelkezik a kellő információkkal, - különös tekintettel a veszélyes anyagok jelenlétére - fel kell kutatni azt a személyt, aki rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek elengedhetetlenek a tűzeset felszámolásának megkezdéséhez. Ha több lehetséges személy merül fel, akik bővíteni tudják az adathalmazt, akkor célszerű őket párhuzamosan keresni.

Ha már tisztázódott az informátor kiléte, a következő részletesebb adatokat kell tőle beszerezni:  milyen járművek, műtárgyak károsodtak, illetve rongálódtak meg  milyen veszélyhelyzet állt elő (nagy kiterjedésű tűzeset, bekövetkezett robbanás, robbanásveszély, mérgezésveszély, stb.) és azt milyen anyag, vagy anyagok okozzák, történt e sérülés, haláleset  milyen kiterjedésű az esemény, illetve mekkora területet érint, veszélyeztet  a veszélyeztetett környezetben milyen létesítmények találhatók (l: iskola, óvoda, kulturális intézmény, lakóépület, stb.), illetve ott hány személy tartózkodik  amennyiben robbanás történt, maradt e személy olyan helyen, ahol közvetett, vagy közvetlen életveszélynek van kitéve  melyek az ott jelen lévő veszélyes anyagok tulajdonságaira vonatkozó adatok (ehhez az ügyeleten lévő szakirodalom is felhasználható)

A kapott információk alapján az ügyelet elvégzi a helyzet értékelését, és ennek szellemében további intézkedéseket hoz:  kirendeli a szükséges védőeszközöket, felszereléseket  értesíti a társszerveket (Rendőrség, Mentők, Polgári Védelem, Honvédség, stb.)  a kialakult helyzetről tájékoztatja a vonuló egységeket  szükség szerint további tűzoltói erőket riaszt  gondoskodik az elöljárók értesítéséről (Városi Parancsnok, megyei katasztrófavédelmi igazgató, polgármester, stb.) és helyszínre szállításáról

Az Ügyelet a további intézkedéseit általában a helyszínre érkező egységektől kapott információk fényében hozza meg, azok áttekintésére a beavatkozás irányításának és a rajok tevékenységének elemzésével párhuzamosan kerül sor.

66

5.1.2. A szükséges erők riasztása A megszerzett információk alapján, a káreset-felvételi lap kiértékelése után az Ügyelet a megfelelő fokozatban végrehajtja a tűzoltó erők riasztását. A riasztás a készenléti szolgálatba beosztott személyi állomány és az általuk kezelt gépjárművek, felszerelések, oltó- és segédanyagok vonulásra történő felhívása.

Veszélyes anyagok jelenlétének gyanúja esetén nélkülözhetetlen a Regionális Műszaki Mentő Bázis vegyi balesetelhárító konténerének és a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (Fővárosban és Pest megyében: Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat) riasztása is. A Regionális Műszaki Mentő Bázisok 2001-től kerültek be új elemként a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásának rendszerébe. Az ország 9 hivatásos önkormányzati tűzoltósága bázisán létrejött egységek nagyteljesítményű, speciális felszerelésekkel, regionális működési területen alkalmazhatóak. A VFCS (VFSZ) rendelkezik a felderítést segítő megfelelő egyéni védőfelszerelésekkel, analitikai ismeretekkel és infrastruktúrával. A VFSZ 24/72 órás, váltásos szolgálati rendben, gyakorlatilag a tűzoltósággal azonos reagálási idővel rendelkezik, míg a VFCS-t az 1 órás riasztási ideje nem teszi lehetővé a kárhelyszíni beavatkozások első ütemének hatékony segítésére.

A riasztásra a vonuló szer(ek) parancsnoka magához veszi a káreset-felvételi lap egy példányát. A vonulás megkezdése előtt még tisztázni kell a káreset urbanisztikus elhelyezkedését, hiszen a rossz irányba megkezdett vonulás sokkal több időveszteséggel jár, mint egy 30 másodperces térképvizsgálat. Természetesen amennyiben a kapott cím távoli, és körülbelüli helyét ismerjük, a vonulás közben lehetőség van a térkép vizsgálatára, a tervezett vonulási út megváltoztatására. Amennyiben azonos helyről több jármű indul, az intézkedésre jogosult parancsnok határozza meg a szerek vonulási sorrendjét és útvonalát. Ezekre a teendőkre maximum kettő perc áll rendelkezésre, kivételt képezve a cserefelépítményes járműveket, amelyeknek erre hat percük van. A Rendelet nem intézkedik az utánfutóval, targoncával vonuló szerek riasztási idejéről, ezért ezek a két percet rendszeresen megszegik. A tűzoltó járművek utánfutói általában 500-800 kilogramm súlyúak, ezért felkapcsolásuk nehezebb egy átlagos személygépkocsi vontatmánynál. Továbbá ezt követően meg kell győződni a világítótestek, fékek működéséről is.

67

5.2. A vonulás A vonulás – a káreset-felvételi lap adatai alapján - a riasztott tűzoltó erők és eszközök riasztási tartózkodási helyének elhagyásától a jelzésben meghatározott esemény helyszínére érkezéséig tart. A vonulást a megkülönböztető fény és hangjelzések egyidejű használatával a legrövidebb időn belül és legelőnyösebb útvonalon a közlekedésrendészeti szabályok betartása mellett kell végrehajtani. A szer parancsnoka a jelzésben foglalt információk, és a várható vonulási idő figyelembevételével a védőfelszerelés használata alól a sisak kivételével könnyítést engedélyezhet. Ennek esetenként komoly jelentősége van, hiszen egy hosszabb idejű vonulás nyári kánikulai időszakban, teljes védőfelszerelés használata mellett erős energiaveszteséggel járhat, minek eredményeképpen a kiérkező személyi állomány munkaképessége jelentősen csökkenhet. A rövid vonulások idejére nem célszerű a könnyítés engedélyezése. A vonulás ideje alatt a szerparancsnok feladatai igen összetettek. Követnie kell a rádióforgalmazást, hogy a szerzett információkat a lehetséges módon rögzíthesse. Segíti a gépkocsi-vezetőt a tájékozódásban, helyismereti adatokat szolgáltat részére. Szükség esetén kezeli a megkülönböztető hangjelzés eszközét. Bővíti az előzetes helyzetértékelés adatait a járművön lévő dokumentációk alapján (RST, TMMT, veszélyes anyag katalógus, stb.). Nem elhanyagolható feladat a legénység felkészítése a várható helyzetre a következő pontok tekintetében:  a várható kialakult helyzet  a helyszínen előforduló veszélyes anyagok tulajdonságai  a veszélyes anyagok károsító hatásai elleni védekezés módjai  elszenvedett mérgezés lehetséges tünetei  teendők a mérgezés hatásainak csökkentése érdekében  a saját és más szerek által helyszínre szállított védőeszközök használatának szabályai  várható feladatok  a kárhelyszínen történő kommunikáció módja, lehetőségei Vonulás közben visszajelzést kell adni:  a vonulást akadályozó tényezőkről  a vonulás közben szerzett, az előzetes helyzetértékelést módosító új információkról (messziről látható füst-, lángoszlop, robbanások, menekülők által szolgáltatott adatok, útlezárást végző rendőrök elmondása, stb.)  helyszínre való megérkezésről

68

5.3. A felderítés A felderítés a beavatkozásban részt vevő erők egyik elengedhetetlen feladata, célja az információgyűjtés. Ezen információk megléte nélkül lehetetlen, sőt tilos a beavatkozás megkezdése, továbbá hiánya lehetetlenné teszi a biztonságos és hatékony munkavégzést. A felderítésnek végig kell kísérnie az egész beavatkozást, hiszen az idő múlásával és a helyzet változásával újabb és újabb feladatok elvégzése válik szükségessé, melyek nem hajthatók végre friss és pontos adatok nélkül. A felderítés különösen körülményes és összetett feladat veszélyes anyagok jelenlétében, hiszen itt viszonylag kis tévedés, vagy késedelem is jelentős károkat okozhat emberi életekben és az anyagi javakban.

5.3.1. A felderítés követelményrendszere Annak érdekében, hogy a felderítés a döntéshozó apparátus részére megbízható támogatást nyújtson a helyes feladatok megválasztásban, szükségesek bizonyos előre meghatározott követelmények.

5.3.1.1. Folytonosság: Mint már azt említettem, a felderítést a beavatkozás ideje alatt további folyamatos felderítésnek kell kísérnie, hogy az újabban kialakult helyzetre jellemző információk a döntéshozók birtokába kerüljenek, ezzel lehetővé téve az ezt követő feladatok meghatározását.

5.3.1.2. Időszerűség: Nem elegendő az információkat gyorsan megszerezni, ezeket bizonyos időkorlátokon belül fel is kell dolgozni, hiszen a későn érkező adatok aktualitásukat vesztik, és komoly károkat okozhat hiányuk.

5.3.1.3. Aktualitás: Az információk megszerzésénél arra kell törekedni, hogy olyan adatok kerüljenek feldolgozásra, melyek figyelembe veszik a pillanatnyilag kialakult szituációt. Példaképpen említem, hogy nem célszerű több hetes raktári leltár kimutatását irányadónak tekinteni, ha ott folyamatosan áruforgalmat bonyolítanak, mert ez nem fedheti a valóságot.

69

5.3.1.4. Célirányosság: A felderítést azon kérdések megválaszolására kell kiterjeszteni, melyek nélkülözhetetlenek a helyzet értékelését illetően. Nem célszerű nélkülözhető, vagy fölösleges adatok beszerzése, mivel ezek indokolatlan terhet rónak a helyzetértékelőkre, és ezzel veszélyeztetik a gyors beavatkozás megvalósulását.

5.3.1.5. Hitelesség: Szigorúan csak hiteles információkat használhatunk fel a helyzet értékeléséhez, mert csak ezek biztosítják a megfelelő munka és egészségfeltételeket. Meg kell győződni minden adat hitelességéről, hiteltelenség esetén ezeket ki kell zárni a halmazból. A hiteles adatok megszerzésének elengedhetetlen feltétele a felderítést végzők megfelelő kiképzettsége, és a felderítéshez használt eszközök és berendezések technikai megfelelősége.

5.3.1.6. Rugalmasság: A felderítés szakfeladatait végző állomány nem mindig lehet folyamatos irányítás alatt, ezért bizonyos azonnali helyzetértékeléseket és döntéseket azonnal és önállóan meg kell hozniuk. Ennek is szükséges feltétele a magas fokú kiképzés.

5.3.1.7. A felderítés dimenziói: A felderítés megkezdése előtt meg kell határozni annak idő- és térbeli kiterjedését. Ennek hiányában előreláthatatlan a felderítés időtartama, és jelentősen veszít a hatékonyságából.

5.3.2. Felderítési módszerek A felderítés során számos módszert alkalmazhatunk. A legegyszerűbb módja a figyelés, melynél meghatározásra kell kerülni a figyelés tárgyának, tér és időbeli korlátainak. Kiterjedhet vonalmenti, pontszerű és térbeli objektumokra. A figyelés műveletét egy személy – figyelő - is végezheti az adott helyzet és a biztonság függvényében. Ennél kevésbé összetettebb az átvizsgálás, de ezt is előre meghatározott paraméterek alapján kell végezni. A felderítést még kiegészíti a keresés-kutatás, ellenőrzés és utóellenőrzés módszertana is. A személyi lehetőségek és igénybevételek figyelembevételével különböző létszámú egységek vehetők igénybe a felderítés feladataira.

70 Lehet egy fő, mint figyelő. Alkalmazhatóak felderítő rajok (2-5 főig) és csoportok (5-15 főig). A létszámtól és összetételtől függetlenül a feladatokat személyre szólóan kell meghatározni.

5.3.3. Felderítési területek A felderítéseket területei szerint is osztályozhatjuk úgy, mint szárazföldi, speciális, azaz vízi, légi, és egyéb (barlangi, hegyi, műholdas) felderítések. A felderítés iránya és mélysége szerint további részletezést igényel:

5.3.3.1. Általános felderítés: Amint már azt részleteztem az előbbiekben, az általános felderítés a kezdeti adatgyűjtéssel elkezdődik. Természetesen kiterjed a káresetet közvetlenül érintő információkra, adatokra, helyzetre, de ki kell egészülnie nem közvetlen értesülésekkel is. Ilyen nem közvetlen adatok, melyek a megszerzett információk hitelességét és forrását igazolják. Ezek megkönnyítik a szelektálást a valós, vélt és hamis értesülések között. Ez nélkülözhetetlen az előzetes helyzetértékeléshez. Az egységek kiérkezése után tovább folytatódik az általános felderítés a helyszíni felderítéssel. Itt olyan adatok gyűjtése folyik, amelyet csak a helyszínen tartózkodás, a beavatkozás során deríthetők ki. A felderítéssel konkrétan megbízott személyek feladata, hogy beavatkozás módjának, biztonságos végzésének kiválasztásához szükséges körülményeket feltárják. E mellett minden kárelhárításban részt vevőnek kötelessége a tevékenysége során tudomására jutott, a végrehajtást érintő új helyzetet, elsősorban a veszélyeztetett személyekkel közölni, majd a kárfelszámolást irányító személynek jelenteni.

5.3.3.2. Szakfelderítés: A szakfelderítés szakmai pontosításokkal, kiegészítésekkel látja el az általános felderítés folytán megszerzett adathalmazt és ezzel, különös tekintetben a veszélyes anyagok jelenlétében végzett kárelhárításra, lehetővé teszi a beavatkozás megkezdését előkészítő helyzetértékelést. A szakfelderítéseket olyan szakemberek végzik, akik rendelkeznek a megfelelő képzettséggel, ismeret és technikai eszközrendszerrel, melyekkel együttesen képesek bizonyos egyedi jellemzők megállapítására. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány szakfelderítési típust:

1. Tűzfelderítés (helyének, helyzetének, méreteinek, terjedésének és elszeparálásának lehetőséginek megállapítása)

71 2. RBV –radiológiai, biológiai, vegyi felderítés- (radiológiai, biológiai és vegyi szennyezőanyagok környezetbe jutása által kiváltott veszélyeztetettség mértékének megállapítása) 3. Meteorológiai felderítés (az elmúlt, az éppen aktuális és a várható időjárás mutatóinak a meghatározása) 4. Műszaki felderítés (épített és természeti tárgyak műszaki paramétereinek megállapítása) 5. Egészségügyi felderítés (a kialakult egészségügyi helyzet értékelése, és a további károsodást megelőző intézkedési lehetőségek megállapítása) 6. Állat- és növényvédelmi felderítés (az állat- és növényvilágban a jelen esemény okán bekövetkezett károsodás leírása, és a helyzet további romlását akadályozó intézkedések lehetőségeinek megállapítása)

5.3.4. A vegyi és radiológiai felderítés, mint szakfelderítés a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kárelhárítás rendszerében A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tűz-, illetve káreseteknél nélkülözhetetlen a felderítés e formájának elvégzése a biztonságos és hatékony kárfelszámolás érdekében.

A szakfelderítés veszélyes anyagokra vonatkozó kritériumait közúti szállítási események során részletesen a VII. fejezetben tárgyalom.

5.3.4.1. A veszélyes anyagok kimutatása Mindenek előtt le kell szögezni, hogy a veszélyes anyagok kimutatása olyan folyamat, melyet a bizonytalanság kezdeményez, ezáltal nehéz biztonsággal előre jósolni az eredményeket, ezért a lehetséges maximális védelemre kell felkészülni mind az egyéni, mind a kollektív védelem terén.

Helyszíni kimutatást kézi kimutató eszközökkel, vagy helyszínre telepített laboratórium segítségével végezhetünk. A helyszíni eszközök használata során meg kell közelíteni a veszélyes anyag kibocsátásának a színhelyét, és a töménységre jellemző orientációból, a szubjektív megítélés figyelembevételével (szín, szag, látható terjedési irány) elvégezzük a mérést. A telepített laboratóriumos eljárás egy, vagy több helyszíni mintavételezéssel kezdődik. A megszerzett mintákat az erre rendszeresített tárolóedényekbe helyezzük, majd a laboratóriumban végezzük el a méréseket. A legpontosabb mérési eredményekhez stabil laboratóriumban juthatunk, de az idő szűkössége miatt ez csak a káreset felszámolása közben vagy után történhet

72 meg. A kimutatást igénylő esetek egy részében az anyag teljesen ismeretlen, ezért a minőségi kimutatást többszörösen dublírozott eljárással határozhatjuk meg százalékos valószínűséggel. A módszerek közül az adott káreset ismeretében lehet választani. Mérlegelni kell az adott esetben elvégzett módszer pozitív és negatív tulajdonságait.

A mérlegelés függvényében bármelyik módszert is választjuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a néhány követelményt, melyeket a kimutatással szemben támasztottunk. Az érzékenység jelentősége különösen a mérgező anyagoknál nagy. Csak olyan műszert és módszert választhatunk, melynél a kimutatási határkoncentráció lényegesen alacsonyabb az egészséget károsító koncentrációnál. E nélkül értelmetlenné és veszélyessé válna a kimutatás, mivel a műszerünk a veszélyes anyag hiányát mutatná, holott attól esetenként súlyos egészségkárosodást lehet szenvedni.

Nem

elegendő

a

kimutatott

koncentráció

bizonyossága

sem.

Pontos

anyag-

meghatározásnak kell lennie minőségi kimutatás esetén, mivel a különböző veszélyes anyagok még azonos veszélyesség esetén is jelentős hatásbeli különbségeket mutatnak azonos koncentráció esetén. Továbbá nem elegendő jól, de gyorsan is el kell végezni a kimutatásokat, mert a késedelem újabb és újabb károkat okozhat emberi életben és anyagi javakban egyaránt.

Mindegyik módszernek jellemzője kell, hogy legyen az egyszerűség, mert a kárelhárítás során kialakult mostoha körülmények nem engedik meg a bonyolult eljárásokat tévedések, hibák és késedelem nélkül.

A hibák és tévedések elkerülése érdekében az eljárásokat dublírozni kell, azaz több (legalább kettő) eljárásnak fednie kell egymás eredményeit, ezzel kellő biztosítékot szolgáltatva a mérési eredmények valósságához. Az információs biztonsághoz a megfelelő technikai állapotú berendezések használata is hozzájárul. A már kellő gondossággal megszerzett és bizonyított adatok pontos, félreérthetetlen dokumentálásáról, bizonylatolásáról is gondoskodni kell a későbbi kiértékelés és feldolgozás végett.

5.3.4.2. A veszélyes anyagok helyszíni kimutatásának eszközei Kárelhárítás során a veszélyes anyagok paramétereinek meghatározását az idő szűkössége miatt célszerű a helyszínen elvégezni. A legtöbb esetben nincs lehetőség és idő a helyszíni

73 laboratórium telepítésére, még kevésbé a vételezett minták stabil laboratóriumba szállítására, ott a minták kiértékelésére, ezért, ha más körülmény nem indokolja, kerülni kell ezeket a megoldásokat. Számtalan eszköz és berendezés van forgalomban, melyek egy bizonyos vegyi anyag, anyagfajta kimutatására és koncentrációinak meghatározására alkalmasak.

A legideálisabb eset, mikor a méréseket saját, rendszeresített eszközökkel képesek a kárelhárítást és felderítést végző erők végrehajtani, mivel itt a technikai és kiképzési háttér egyidejűleg jelen van. Ezeknek az eszközöknek a használata egyszerű, nem igényel nagy tapasztalatot és a mostoha körülmények között is hatékonyan alkalmazhatóak. Egy nagy kategóriát képeznek azok az eszközök, melyek az éghető gázok, gőzök meghatározására és koncentrációik megállapítására szolgálnak. Beszerezhető kombinált kivitelben, melyek alkalmasak CO, CO2, és O2 levegőben kialakult sűrűségének mérésére is. Egy másik nagy kategóriát képeznek azok a műszerek, melyek bizonyos vegyületek kimutatására és koncentrációjuk meghatározására készültek. Az ilyen berendezések vagy bizonyos anyagok kimutatására, vagy más és más kemikáliák előre, esetleg alkalomszerű kalibrálásával lehet használni.

A Hivatásos Tűzoltóságok többségénél a gépjárműfecskendőkön rendelkezésre áll min. 1 db EX-OX veszélyes anyag koncentrációmérő műszer, valamint elhelyezésre került 1 db VESZÉLYELHÁRÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2002. című könyv, és pl. a Fővárosban 2 db gáztömör védőruha. Az esetek nagy százalékában ezek nem elegendőek a veszélyes anyag megbízható szakfelderítésére.

5.4. Az életmentés Bár az időrendiség tekintetében más cselekmények megelőzik az életmentést, de a beavatkozás fontossági sorrendjében veszélyes anyagok jelenlétében is kijelenthető, hogy a legfontosabb mind humanitárius, mind jogi szempontból. Közvetlen életveszélyben lévőnek tekintjük azt a személyt, aki segítség nélkül saját erejéből nem képes kimenekülni, és ezzel halál, vagy súlyos károsodás érheti. Közvetett életveszélyben van az, aki a közvetlen életveszély állapotából képes önállóan kimenekülni, vagy mentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhet. Mindkét kategóriába tarozó, életveszélyben lévő személyek kimentéséről gondoskodni kell. Ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni a mentés sorrendjének meghatározásakor. Folyamatosan biztosítani kell a kijelölt mentési útvonalakat és a kimenekítési helyeket.

74

Minden esetben a legbiztonságosabb útvonalakat kell kijelölni a mentésre. Külön figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok terjedési irányaira, előfordulási helyére, és ennek függvényében a mentendők védelméről és mentesítéséről is gondoskodni kell. Az életmentés megkezdésével egyidejűleg intézkedni kell a szükséges orvosi ellátás biztosításáról, hogy a kimenekítés után azonnali ellátásban részesülhessenek a sérültek. A menekítési útvonalak kijelölésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a mentési és az egyéb munkálatok ne akadályozzák egymást. Az irányítói állományból e feladatok irányítására és szervezésére célszerű mentési parancsnokot kijelölni, mert így lesz ez a résztevékenység tisztán átlátható.

A beavatkozó vezető és végrehajtó állomány részéről komoly figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy ennél a műveletnél nem csak saját, hanem esetenként a műveletekben részt nem vevő lakosok, járókelők és dolgozók testi épségéért is felelős. Ha jogilag nem is, de gyakorlatilag a mentendő is részese a kárelhárításnak, hozzáállásával, előzetes képzettségével megkönnyítheti annak végrehajtását. A kárelhárítás minden tagjának felkészültnek kell lennie az életmentési tevékenységekre. Ez jelentős ismeretanyag elsajátítását jelenti, amely párosul a megfelelő műszaki háttérrel. Részletesen, rutinszerűen ismerniük kell a mentőeszközök használatát, a mentés alapvető és különös szabályait. A mentőeszközök készségszintű alkalmazásának elsajátításához hosszú és rendszeres gyakorlás a feltétele. E nélkül nem lesz képes a rossz idegi állapotban lévő személyek hatékony mentésére, a mentendő és a saját életét kockáztatja.

Másrészről szükségesek némi pedagógiai ismeretek, mert szükség esetén a kimentésre váró személyt el kell látnia olyan információkkal, melyek ismerete nélkül nem képes az együttműködésre. Az ismeretek átadására pillanatok, esetleg percek állnak rendelkezésre, amelyeknek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a bajbajutott a teendőit és a mentőeszközök rá vonatkozó alkalmazási szabályait megértse. Persze elképzelhető, hogy egy átlagos szellemi képességű ember a kialakult helyzettől pánikba esve még a legalapvetőbb közreműködésre sem hajlandó, ekkor még több előképzettséget igényel a mentés a pszichológia terén. Bizonyos alkalmazott lélektani meggyőzéssel el kell érni, hogy a mentendő belássa a cselekedeteinek fontosságát, elérhetőségét és rá kell venni az együttműködésre. Együttműködésének hiánya jelentősen hátráltatná a mentési munkálatokat. Nyilvánvalóan az együttműködése hiányában is el kell végezni a mentését, de az erőszak minél enyhébb fortélyaihoz kell nyúlni.

75

5.4.1. A veszélyes anyagok jelenlétében történő életmentés módjai és az alkalmazandó eszközök használata Amint a tűzoltás és a műszaki mentés, úgy az életmentés is szerteágazó, sokoldalú feladat. Az adott helyzet, a mentendő, a sérült állapota és még számtalan tényező határozza meg a mentés módját, ezen keresztül az eszközeit. Elsősorban a mentés módját és eszközeit a veszélyeztető agyagok élettani hatása, helye, terjedési iránya, koncentrációja, a személyek orientációja, fizikai és szellemi állapota, száma, a roncsok helyzete, a terület kialakításának struktúrája, a mentőegység létszáma, képzettsége, technikai felszereltsége határozza meg. A mentési feladatok általános nézete olyan sokváltozós függvényt eredményez az előre ki nem számítható tényezőkkel, hogy mindenre kiterjedő sémák kialakítása lehetetlen, ezért az egyes káreset alkalmával a meglévő adatok integrálására van szükség a cél és a teendők segítségével kialakított egyenletben. Az egyenletnek az egyik oldalán szerepel a cél, ami nem más, mint a bajbajutott személyek biztonságos térbe való juttatása lehetőleg oly módon, hogy a mentést végzők épsége se károsodjon. A másik oldalon a hogyan kérdés rengeteg összetevője helyezkedik el, számtalan együtthatójával egyetemben. Egy sokdimenziós grafikonról pontról pontra leolvashatóak volnának a teendők, de ennek a matematikai példának a megoldására néhány perc, esetleg pillanatok állnak a tűzoltás-vezető rendelkezésére. Mivel előre kiszámíthatatlan és már a helyszínen is bizonytalannak látszó paraméterek alapján kell döntést hozni, olykor elkerülhetetlenek a tévedések. A rizikófaktorok figyelembevételével olyan döntéseket kell hozni, amelyek talán nem a legegyszerűbbek, de a biztonságra törekszenek. Ezek fényében tekintsünk át néhány alaphelyzetet, amelyek előfordulási valószínűsége nagyobb az átlagosnál.

A kárelhárítás szempontjából a legegyszerűbb alaphelyzet egyike, mikor ugyan van veszélyes anyag a környezetben, de a riasztott egységek kiérkezése előtt bajba jutott személyek (most már egyértelműen közvetett életveszélyben lévők) kimenekültek a veszélyt jelentő zónából. Ekkor a teendők az esetlegesen bennrekedtek ellenőrzésére és a kimenekültek egészségügyi ellátására korlátozódnak. Hozzáteszem, hogy ez a variáció fordul elő a legsűrűbben.

A kiérkezés után tapasztalható másfajta lehetséges tényállás, hogy a személyek ugyan egészségkárosodás nélkül benn rekedtek a sérült járműben, ahol nem kerültek kontaktusba a veszélyes anyaggal, sőt a tér elhagyására létezik szennyezetlen útvonal. Ekkor a szükséges biztonsági intézkedések megtétele után az akár azonnali megszerzett helyismeret alapján onnan ki kell őket vezetni, és orvosi vizsgálatra át kell adni.

76 Egyéb helyzet, mikor szintén egészségkárosodás nélkül benn rekedtek, olyan térben, ahol nem kerültek kontaktusba a veszélyes anyaggal, viszont lehetséges kimenekítési út csak a veszélyes közegen keresztül vezet. Ebben az estben a megfelelő egyéni védőfelszerelések biztosítása mellett ki kell menekíteni a személyeket, és azonnali egészségügyi ellátásban kell részesíteni. Gondoskodni kell a légzésvédelmükről lehetőleg mentőálarcok útján, és meg kell akadályozni a veszélyes anyag bőrön át történő felszívódását. Az utóbbi alkalmazására technikai eszközök és idő hiányában, a legtöbb esetben nem kerülhet sor.

Kialakulhat olyan előzőekhez hasonló állapot is, mikor a személyek benn rekedtek veszélyes anyagoktól mentes térben, de előzőleg sérülést, károsodást szenvedtek, e miatt fizikai, vagy szellemi állapotuk útján cselekvésképtelenekké váltak. Jelen esetben nem csupán az egyéni védelmükről, hanem a gyakorlati eltávozásukról is intézkedni kell hordágy, vagy rendszeresített hordponyva használata mellett, amitől jelentősen megnövekedik a mentési csoport létszám- és időigénye.

A legkomplikáltabb életmentő teendők akkor hárulnak a mentést végzőkre, mikor a személyek vegyi anyag általi és mechanikai sérüléseket egyaránt szenvednek, továbbá tartózkodási helyük szennyezett és a kimenekítési út nem biztosított. Ilyen esetben szükségesek a baleseti elsősegélynyújtó ismertek, hogy a sérültet a mentést végzők mozgatható állapotba hozzák, mielőtt az egyéni védőfelszerelések használata mellett kimenekítik.

Olykor szubjektív megítélés tárgya lehet az egyéni védelem használtatása a mentendő részéről, hiszen elképzelhető, hogy több idő telne el a felszerelés üzembe helyezésével, mint az azonnali kimeneküléssel. Számtalan ezekhez hasonló eset képzelhető el, melyeknél szükséges az életmentés, de feladatsorok előre begyakorlására nincs lehetőség. A részmozzanatokat kell készségszinten elsajátítani, szükség esetén pedig ezeket a kellő összetételben és sorrendben összeilleszteni.

5.5. A beavatkozás előkészítése A beavatkozás előkészítésének feladatai a kialakult helyzetek függvényében különbözőek lehetnek, de néhány elengedhetetlen intézkedésre kivétel nélkül szükség van a hatékony és biztonságos kárelhárítási mozzanatok végrehajtásának érdekében. Bizonyos esetekben a kárelhárítás eme résztevékenységének teendői összemosódnak a felderítéssel, hiszen ekkor már néhány biztonsági intézkedésekre is sor került.

77 A kárelhárításban résztvevő személyi állomány részére indokolt esetben ki kell terjeszteni a felderítő személyeknek meghatározott biztonsági intézkedéseket.

A kimutatott, vagy feltételezett veszélyes anyagok egészségkárosító hatásaira, koncentrációjukra, terjedési irányukra való figyelemmel meg kell határozni a szükséges és megfelelő védőfelszereléseket. Bizonyos védelmi szintek differenciálódhatnak a végzett feladat, távolság, fedezék, stb. szempontjából. Sőt, az alkalmazandó védelmi szintek személyenkénti, rajonkénti, egységenkénti egyedi alkalmazásáról gondoskodni kell, hiszen belátható, hogy nem azonos egyéni védelmet igényel a savas közegben beavatkozó tűzoltó azzal, mint aki az eset veszélyes zónájától távol, pl. táplálást szerel. Ennek figyelmen kívül hagyása a kárfelszámolás akadályoztatásával járna. Az egyének szerinti védelmi szinteket a tűzoltásvezető határozza meg, de minden esetben (amennyiben rendelkezésre áll) szakértő véleményére kell támaszkodni, és ettől csak igen indokolt esetben ajánlatos eltérni. Nem csupán a személyi állomány védelméről szükséges intézkedni, mert a járművek épségének megóvása is elengedhetetlen a beavatkozás szempontjából. Az esetleges anyagi káron túlmenően nem mellékes, hogy ezek a járművek teremtik meg a beavatkozás műszaki feltételeinek nagy részét. Ezekre vannak málházva a létfontosságú technikai eszközök és a tartalék védőfelszerelések is. Az eszközök védelmének elmulasztása akár emberi életeket is követelhet. Mivel a járművek védelmére mindeddig nem léteznek megfelelő kellékek, más módon kell ezt biztosítani. A terepadottságok és a meteorológiai viszonyok figyelembevételével olyan alkalmas helyet kell biztosítani, hogy innen a veszélyes anyagok terjedése okán ne kelljen a járművek és a vezetési pont felállítási helyét megváltoztatni.

Az előzőek és a szükséges tevékenységek figyelembevételével kell meghatározni a társszervek működési helyét és teendőit. A fokozott veszélyeztetés és a beavatkozás gördülékenységének biztosítása végett biztosítani kell a megfelelő információáramlást. A kommunikációs csatornák előre történő egyeztetése (meghatározása) nem kerülheti el a figyelmet.

A felderítés során feltárt jelen levő veszélyes anyagok és maradványtermékek közömbösítésére és mentesítésére alkalmas készítmények és eszközök fajtáját meg kell határozni, és ezeket a beavatkozás végeztéig készenlétben kell tartani. A mentesítést végző állományt ki kell jelölni, és a várható feladatokra fel kell készíteni. Amennyiben a veszélyeztetés és a szennyeződés kiterjedése indokolja, a tiszta és a szennyezett terület határán mentesítő bázis felállításáról rendelkezni kell.

78 Az elsősegély helyről, illetve az egészségügyi felügyeletről való gondoskodás lényeges, hiszen mind a beavatkozók megfigyelése, mind a fokozott balesetveszély szempontjából kiemelt jelentőségű.

Mint már említettem a meteorológiai felderítést a szakfelderítési feladatok sorában, itt ismételten meg kell tennem, mivel a megközelítés irányának, irányainak meghatározásában sorsdöntő szerepe van. Minden esetben a szélirányból történő megközelítésre kell törekedni, bár ez számtalanszor nem megoldható a változó szélirány, vagy a meteorológiai mérőműszer hiánya miatt.

A fentiekben felsorolt feladatok elvégzése után akár elkezdhető lenne a beavatkozás, de azért talán a leglényegesebbet ne hagyjuk megvizsgálatlanul. A kárhelyparancsnoknak okvetlenül számot kell vetnie a személybiztonság és az elérendő cél tekintetében. Mérlegelnie kell, hogy a kockáztatott érték, ami akár emberi élet is lehet, arányban áll e a várhatóan megmenthető értékekkel, amely szintén emberi életeket is jelenthetnek. Ragaszkodni kell a realitásokhoz, és nem megengedhető olyan beavatkozási mozzanat, mely az elfogadható személybiztonsági szint alatt végezhető. Ennek eldöntése a kialakult helyzet mérlegelése után lehetséges, de mindenképpen óriási személyi felelősséget ró a kárelhárítás vezetőjére.

5.6. A kárelhárítás végrehajtása A veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások legösszetettebb szervezési és intézkedési feladatait azok a káresetek jelentik, ahol a kemikáliák által keltett veszélyek mellett a tűz pusztító hatásaival is számolnunk kell. A feladatokat részben az nehezíti meg és teszi összetettebbeké,

hogy

nem

elegendő

a

környezetbe

került

anyagok

biztonságos

közegbehelyezéséről, további kiömlések megakadályozásáról intézkedni, hanem gondoskodni kell a tűz terjedésének megakadályozásáról és eloltásáról is. A tűz jelentette káros hatások közé tartozik az is, hogy a már környezetbe került és az emberi életet, épített és természeti környezetet veszélyeztető tényezők mellett a hő és a fokozódó kémiai reakciók miatt megnövekszik a kialakuló vegyületek száma, melyek újabb károkat okozhatnak. A kialakuló vegyületek számában és minőségében további szerepet játszik az alkalmazott oltóanyagok reakcióképessége a kiömlött, égő vegyszerek és a tűz hatására keletkezett égéstermékekkel szemben. Ezen összetett hatások miatt fokozott figyelmet kell fordítani a beavatkozás során alkalmazott egyéni és kollektív védelem komplexitására.

79 Az imént említett fokozottan veszélyes körülmények között végzett kárelhárító tevékenységgel egyidőben végzett tűzoltási és műszaki mentési feladatokról és azok sorrendjéről a kárhelyparancsnoknak kell dönteni. Amennyiben ezek a feladatok meghaladják a tűzoltóság technikai és egyéb képességei, azonnal intézkedni kell a leggyorsabban mozgósítható szakirányú szervezet bevetéséről. Az nyilvánvaló, hogy halaszthatatlan esetben az azonnali megoldást követelő körülmény felszámolását a szükséges mértékben el kell végezni, szem előtt tartva a haszon és a kár lehetséges arányait. Érdemes felhívni a figyelmet a dominóhatásra, mellyel szomszédos járművek, tárolt anyagok, épületek, építmények, és egyéb eszközök szenvedhetnek károkat. Ez ellen a tűz terjedésének megakadályozásával, a hőtranszport útján felmelegedő környezet hűtésével és az áramlási viszonyok megváltoztatásával védekeznünk kell. Járulékosan a tűzoltási tevékenység is fokozhatja a károk mértékét, például a vízsugár higított állapotban szétmossa a kifolyt anyagot, vagy a cseppfolyósított, mélyhűtött gázok tartályának hőmérsékletét az oltóanyag megemeli.

Az emberi életben és a környezetben bekövetkezett károk csökkentése érdekében a munkavégzést aprólékos pontossággal kell megtervezni, melynek feladata szintén a műszaki mentés vezetőjére hárul.

Tisztában kell lenni a rendelkezésre álló időről, amely még biztonságos beavatkozást tesz lehetővé. Amennyiben az egyéni védelem igénye szükségessé teszi a nehéz vegyvédelmi bőr és légzésvédelmet, mindössze 20 perc áll rendelkezésre, amely magában foglalja a területre való behatolást, a konkrét feladatok ellátását, a mentesítő helyhez, bázishoz való visszaérkezést és a mentesítés idejét is.

Érthetően, mint az eddigi tevékenységek, a felderítés, az életmentés, stb. során sem tartózkodhat a veszélyes zónában illetéktelen, legalább két főnek kell végezni a tevékenységet a kölcsönös segítség szellemében. Amíg a minimum két fő végzi a tevékenységet, plusz két főnek kell beöltözve felkészülnie az esetleges segítségre és váltásra.

5.7. A kárelhárítást követő feladatok 5.7.1. Utómunkálatok A Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat szerint az utómunkálatok a tűz az esemény felszámolása utáni azon tevékenység, amely a helyszínen és közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, továbbá baleset és egyéb veszélyek elhárítására irányul.

80 Tulajdonképpen az utómunkálatok még az esemény szerves részét képezik, mégis külön fejezetet érdemel, mivel a beavatkozás fázisait tekintve jelentősen megváltoznak a munkakörülmények. Erre a periódusra már a helyzet stabilizálódik, a kezdeti feszültség a csökkenő veszélyhelyzettel alábbhagy, és a kárfelszámolási műveletek is monotonná válhatnak. Pont ez a monotonitás rejti a veszélyeket a felszámolásban résztvevőkre nézve, hiszen ennek hatására lankadhat a figyelem, viszont a tényleges veszély valójában még koránt sem múlt el. A figyelem elvonására alkalmas az elcsigázottság, fáradtság és az életritmus szempontjából szokatlan időpont, mivel sok káreset az esti, éjszakai és a hajnali órákban veszi kezdetét és akár hosszú órákig, napokig is tarthat. Ezek figyelembevételével nem csak az erős fizikai igénybevételt jelentő műveleteknél fontos a beavatkozók váltása, hanem továbbra is az állomány cseréjéről és szociális jellegű ellátásáról kell gondoskodni a munkálatok időtartamának és jellegének a mértékében. Itt is fontos a feladatok megtervezése a hatékonyság (humán, célszerűségi, szakmai, és anyagi) szempontjából. Továbbra sem hanyagolható el a beavatkozók test- és légzésvédelme, mert a tűzeset, vagy más körülmények miatt a környezetbe került egészségkárosító anyagok még mindig ártó koncentrációban lehetnek jelen.

A lánggal való égés megszűntetése után, a robbanás elkerülése érdekében (amennyiben a helyzet alapján ilyen anyagok jelenléte feltételezhető) néhány intézkedést végre kell hajtani:  a robbanásveszélyes területen a kárelhárító szervek azon tagjai tartózkodhatnak, akik a késedelmet nem tűrő feladatot, vagy a robbanásveszély megszüntetését végzik,  az iniciáló gyújtóforrást jelentő körülményeket a veszélyes övezetből el kell távolítani,  a gyújtóforrást jelentő eszközök használatát mellőzni kell,  amennyiben az említett módszerek részleges, vagy együttes alkalmazása nem vezet megnyugtató eredményre, a robbanási feltételek megszűnéséig a terület ki kell üríteni.

Az anyagjellemzők ellenőrzése érdekében folytatni kell a kimutatásokat, és az eredményeket a tűzoltásvezető irányába tolmácsolni kell.

Előtérbe kerül a tűzvizsgálati cselekmények körülményeinek biztosítása, és rendkívüli figyelmet kell fordítani a nyomok, bizonyítékok megőrzésére. Előfordulhat, hogy az utómunkálatok csak a helyszíni szemle végeztével kezdődhet, vagy folytatódhat, mivel az lehetetlenné tenné a tűzkeletkezési körülményeire és idejére utaló nyomok rögzítését. Ekkor már csak a legszükségesebb erők, eszközök és oltóanyagok helyszínen tartását és bevetését kell elrendelni a készenlét fokozatos, legmagasabb szintre való visszaállítása érdekében.

81

5.7.2. Mentesítés Az elmúlt évtizedekhez viszonyítva fokozottabb igény merül fel (méltán) az egyén és a környezet védelmére, ezért a környezetbe került veszélyes anyagok - maradósságuk függvényében - ártalmatlanításáról, eltávolításáról gondoskodni kell, mely tevékenységet mentesítésnek (dekontaminálás) nevezünk. A sugárzó anyagok eltávolítását sugár-mentesítésnek (deaktiválás), a fertőző anyagokét pedig fertőtlenítésnek (dezinfekció) nevezzük.

Ez a művelet nem egyszeri végrehajtást igényel, hanem a kárelhárítás folyamán szükség szerint rendszeresen el kell végezni, és meg kell ismételni. A mentesítést türelmesen, a szükséges mentesítési idők (párolgási-, oldódási- és reakcióidők) megtartása mellett lehet csak eredményesen végezni. A szennyezett, mentesítésre váró eszközöket és felszereléseket a készenlét és az egyéni védelem folyamatos biztosítása érdekében azonnal pótolni kell, ami egy nagyobb káreset esetén a nem megfelelő raktárkészlet miatt a legtöbb területen nem lehetséges. A mentesítés és feltételeinek megteremtése ismételten tervezést igényel, melyet a megkezdése után folyamatosan koordinálni kell a helyes műveleti sorrendek és technológiák alkalmazása érdekében.

A mentesítés tervezésének lépései:  a mentesíteni kívánt anyag és paramétereinek a meghatározása,  a mentesítendő személyek, járművek, eszközök és környezet definiálása,  a mentesítési módszerek és eszközök megválasztása,  a mentesítő anyagok kiválasztása,  a mentesítés helyének kijelölése,  a mentesítő állomány kijelölése,  a visszamaradó, szennyezett mentesítő anyagok kezelése,  a mentesítési feladatok és sorrendjének a meghatározása.

5.7.2.1. A mentesítendő anyagok meghatározása Már a felderítés során megkezdődik a környezetbe kerülő veszélyesnek minősített anyagok minőségi és mennyiségi kimutatása, melyet a kárelhárítás során folyamatosan ismételni kell. A mentesítési műveletek megkezdése előtt is szükségesek a kimutatások, melyeket a mentesítés eredményességének vizsgálata érdekében újra és újra el kell végezni. Ezek a kimutatási adatok jelentenek támpontot a mentesítendő anyagok definiálásához. A mentesítendő

82 anyagok pontos meghatározása nélkül nem nyílna mód a további teendők meghatározására, hiszen nem lehetne felelősséggel dönteni a szükségesség, mentesítési mód, mentesítő anyagok, stb. tekintetében.

A mentesíteni szükséges személyek, járművek, eszközök és környezet számát, mennyiségét, területét és szennyezettségi fokát fel kell tárni. Ez alapján lehetséges a szükséges és elégséges mentesítő kapacitás meghatározása. Fontossági és minőségi szempontok alapján a mentesítendőket osztályozni kell, hogy meghatározhatóvá váljon a mentesítés sorrendje.

5.7.2.2. Mentesítési módszerek és eszközök Mentesítési módszerek  Kémiai módszer: a veszélyes anyag más anyaggal kerül reakcióba, melynek eredményeképp csak veszélytelen anyagok keletkeznek.  Oxidációs módszer: a kémiai módszerek azon nagy csoportja, ahol a veszélyes anyag erősen oxidáló anyaggal kerül kapcsolatba oly módon, hogy utána nem, vagy kevésbé veszélyes anyag marad vissza.  Égetéses módszer: a hőhatásnak kitett anyag elbomlik, a maradéka pedig elpárolog,  Fizikai módszer: a veszélyes anyagok összegyűjtése.  Fizikai-kémiai módszer: az anyag összegyűjtése után kémiai módszerekkel kerül megsemmisítésre.  Összetett módszer: a fent említett módszerek ötvözött alkalmazása hatékonyság érdekében.

5.7.2.3. A mentesítési feladatok cél szerinti csoportosítása Annak függvényében, hogy milyen céllal végezzük a mentesítést, az igények szempontjából választhatunk a részleges és a teljes mentesítés közül.  Részleges mentesítés célja (kárhelyi mentesítés): a kárelhárításban résztvevő személyek és eszközök útján a szennyezés ne szóródjon szét a területen.  Teljes mentesítés (mentesítő állomás): személyek, eszközök, járművek, terület mentesítése a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználása mellett oly módon, hogy a későbbiekben egészségkárosodást, vagy környezetszennyezést az anyag ne okozhasson. Lehetőség szerint célszerű ezt a mentesítési formát is a kárhelyen elvégezni, amennyiben erre adottak a lehetőségek.

83

Személymentesítés lépései:  a személy szennyezettségének hordozható műszerekkel történő ellenőrzése,  a védőruházat részleges mentesítése,  a védő- és alsóruházat levétele,  a személy szappanos-vizes fürdése a szennyező anyag eltávolítása és a higiénia okán,  tiszta ruha felvétele,  ismételt műszeres ellenőrzés, mely kedvezőtlen eredménye esetén a mentesítést meg kell ismételni!

A jármű, eszköz és felszerelés mentesítése során az előzőekhez hasonlóan járunk el, kivételt képezve a humán jellegű lépéseket.

Mentesítő eszközök:  kézi mentesítő eszközök,  mentesítő állomás.

Mentesítő anyagok:  Víz,  Mosószeres víz,  Nátrium-hidroxid,  Formaldehid,  Nátrium-karbonát (szóda),  Ammónium-hidrokarbonát (ammónia oldat),  Diklóretán,  Tetraklóretán,  Kálcium-hipoklorit (klórmész),  Diklóramin T,  Klóramin.

5.7.2.4. A mentesítés helye A mentesítés helyét a domborzati, időjárási viszonyok és a szennyezőanyagok terjedési irányainak figyelembevételével kell kijelölni. A kijelölt mentesítő helyet (állomást) tiszta és szennyezett térre kell osztani, ahol szigorú magatartási és munkaszabályokat kell betartani.

84 Célszerű a mentesítés céljára olyan területet kijelölni, ahol az nem akadályozza a kárelhárítás menetét, helyének megváltoztatására előreláthatólag nem lesz szükség, és a kárhelytől nem túl távoli, könnyen megközelíthető. A mentesítő területen (állomáson) belül külön részegységeket kell létrehozni az osztályozás, a személyek, járművek és az eszközök mentesítésére. Nyilvánvalóan a környezeti és nem mozgatható tárgyakat, építményeket a szennyeződés helyén kell kezelni.

5.7.2.5. A mentesítő állomány kijelölése A mentesítési feladatok ellátására elsősorban a beavatkozók azon rétegét kell kinevezni, akik előzően szakirányú kiképzésben részesültek, és rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel. Szükség és lehetőség esetén a feladatok ellátására specializálódott és technikailag felszerelt szerveket kell mozgósítani a tevékenység elvégzésére. A mentesítő állomány részére az indokolt egyéni védelmi felszerelések használatát kell elrendelni, és a feladatuk elvégzése és a váltások idején az ő mentesítésükről is gondoskodni kell.

5.7.2.6. A visszamaradó, szennyezett mentesítő anyagok kezelése A mentesítés során keletkezett szennyezett mentesítő anyagokat össze kell gyűjteni, és a későbbiekben meg kell semmisíteni. Nem megengedhető a régebben még elfogadott olyan módszer, amikor a személyek, járművek, eszközök mentesítését a környezet terhére végzik.

5.7.2.7. A mentesítési feladatok Az anyagok terjedésének korlátozása, megakadályozása:  a kiömlött szilárd anyagokat össze kell gyűjteni, zárható tartályba helyezni, és veszélyes hulladékként kezelni,  a cseppfolyós halmazállapotú anyagok szétfolyását meg kell akadályozni, és tartályba kell gyűjteni,  az anyagok párolgását meg kell akadályozni,  a rendszerből kikerült gázokat, gőzöket le kell csapatni.

A veszélyes anyagok ártalmatlanítása:  a fel nem szedett (szedhető) anyagokat a helyszínen közömbösíteni kell,

85  a talajba beivódott anyagok veszélytelen koncentrációra hígítása, vagy neutralizálása szükséges,  a szennyezett talajréteget el kell távolítani, 

a kijelölt gyűjtőhelyre szállított veszélyes anyagot újrahasznosíthatóvá, vagy kémiai úton ártalmatlanná kell tenni,

 a szennyezett anyagok, eszközök mentesítése a legtöbb esetben tiszta vízzel, vagy mosószeres vízzel elvégezhető,  a terület és a vízzel nem mentesíthető tárgyak veszélytelenítésére más módszert kell választani (oldószeres kezelés, főzés, gőzölés, oxidálás, lúgozás-savazás, klórozás, stb.),  a mentesítés eredményét és hatékonyságát műszeres mérésekkel ellenőrizni kell.

5.8. Igénybe vehető szervezetek A veszélyes anyagok jelenlétében történő sikeres beavatkozás elsősorban több, speciális célfeladatok ellátására kiképzett és felszerelt szerv együttműködésére épül. A hatékony kooperáció feltétele a feladatokat ellátó szervezetek által végzett tevékenységek kölcsönös ismerete, mely ismeretek és az irányítás egy magasan képzett szakmai vezető apparátus kezében fut össze. Az apparátus tagjai rendszerint a területileg illetékes tűzoltóság vezetőiből tevődik össze, mivel ők rendelkeznek a széles látókör alapjait képező összetett ismeretekkel. Az kárelhárítást irányító csoport és a kárhelyi tevékenységek vezetője a tűzoltásvezető (kárhelyparancsnok). Az irányításba feltétlenül be kell vonni a kárelhárításban résztvevő szervezetek vezetőit, hogy részletes szakterületi ismeretekkel segíthessék a tűzoltásvezető döntéshozatalait. Az alábbiakban felsorolásszerűen említem meg ezeket a szervezeteket, fontossága okán kiemeltem a Vegyipari Riasztási és Információs Központot:

 Önkéntes tűzoltóság  Létesítményi tűzoltóság  Tűzoltó egyesület  Mentőszolgálat  Rendőrség  Magyar Honvédség  Büntetés Végrehajtás  Polgári Védelem

86  VFCS, VFSZ  ÁNTSZ  Szakértők  Üzemi dolgozók  Lakosság

Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK) [23] Minden évben 5O-1OO esetben van szükség vegyi kárelhárításra a szállítással összefüggő vegyi anyag elfolyás, gázszivárgás vagy egyéb baleseti károk megelőzése, illetve helyreállítása miatt. Mindezekre tekintettel a magyar vegyipar, a fejlett országok vegyiparához hasonlóan, önként vállalta a Vegyipari Riasztási és Információs Központok rendszerének (10. táblázat) kiépítését és működtetését. A rendszert hét társközpont alkotja, melyek közül a nemzetközi kapcsolattartást a Százhalombattán működő MOL FER VERIK ügyelet látja el. A Dunai Finomító jól szervezett, önálló tűzoltóságához telepített központ 24 órán át fogadja a hazai és külföldi hívásokat egyaránt. A további hat társközpont szintén nagyobb vegyipari vállalathoz - TVK RT, BC RT, Porán kft, Nitrogén RT, Nitrokémia RT, BVM Rt-települt. Valamennyi társközpont 24 órás ügyeletet tart.

A rendszer működésének három lépcsőfoka van (11. táblázat): I.

Azonnali tanácsadás telefonon. Az egyes központokhoz érkező, a veszélyes anyagokkal illetve szállításukkal kapcsolatos kérdésekre azonnali információ- és tanácsadás telefonon vagy faxon. Baleset esetén a helyszínről érkező segélyhívásra azonnali tájékoztatás a veszély jellegére vonatkozóan illetve tanácsadás a kármegelőzéssel és kárelhárítással kapcsolatos tennivalókra vonatkozóan.

II.

Tanácsadás a baleset helyszínén. Általában a baleset kapcsán érintett vegyi anyag gyártója vagy felhasználója küld szakértőt a helyszínre. Ha ez nem lehetséges, mert a gyártó, a felhasználó nem érhető el vagy túl nagy a távolság a baleseti helyszín és az érintett gazdálkodó szervezet között, akkor a helyszínhez legközelebbi, az adott vegyi anyagot ismerő VERIK központ küld szakértőt a helyszínre.

III.

Műszaki segítségnyújtás a helyszínen. A VERIK szervezet vezetője a legjobb szakértelme és tárgyi ismerete alapján ad helyszíni tanácsot a hivatalból ott tartózkodó elhárítási erők vezetőjének. Szakértői csapatot, megfelelő járműveket és műszaki berendezéseket bocsát a

87 kárelhárítást irányító rendelkezésére. a megfelelő járművek és berendezések helyszínre küldéséről minden esetben a gyári tűzoltóság vezetője dönt, szem előtt tartva a saját vállalat biztonságának megőrzését.

A VERIK nem profitorientált vállalkozás, hanem segítő jellegű szerveződés, amely meglévő szervezetekre és vállalati szakértőkre épül. Felhasználja azt a tényt, hogy a vegyi anyagok veszélyeit, az ellenük való védekezés módjait leginkább a gyártók és felhasználók ismerik. A rendszer kiépítésével, a VERIK kézikönyv közreadásával olyan alacsony ráfordítást igénylő szervezési megoldást vezetett be a vegyipar, melynek segítségével a veszélyes anyagok szállítása során fennálló veszélyek, ártalmak csökkenthetők illetve megszüntethetők. A gyors és szakszerű tanácsadás, a szakértők közreműködése a kárelhárításban jelentős fejlődést eredményez a

veszélyes

anyagok

szállításával

foglalkozók

munkabiztonsági

feltételeiben,

egészségvédelmében és a környezet megóvásának területén is. Ezért a rendszer népszerűsítése társadalmi érdek.

Segítségnyújtások A központokat elsősorban a saját anyagaikra vonatkozó információk, az anyagok kezelésére irányuló szaktanácsok megszerzésére, valamint speciális vegyi elhárítási feladatok végrehajtására (pl.: veszélyes anyagok átfejtésére) lehet igénybe venni. Vállalat neve BORSODCHEM EUROFOAM HUNGARY Kft BUDAPESTI VEGYI MŰVEK NITROGÉN MŰVEK NITRO (KÉMIA 2000) VÉD Kft. TISZAI VEGYI KOMBINÁT MOL FER TŰZOLTÓSÁG

Város neve Kazincbarcika Sajóbábony Budapest Pét Balatonfűzfő Tiszaújváros Százhalombatta

11. táblázat: VERIK rendszer elemei Forrás: FER VERIK

Eszközök, felszerelések

I. fokozat: –

Telefon, fax,

–

Szoftverek, adatbázisok,

Vállalt fokozat I. I. I.-II. I.-II. I.-II. I.-II.-III. I.-II.-III.

88 –

kanadai MSDS adatbázis,

–

Finomítós anyaglapok,

–

Más központok adatlapjai,

–

BASF adatlapok,

–

ICE (TUIS) adatbázis.

II.-III. fokozat: –

Felderítés, veszélykezelés, személyvédelem,

–

Veszélyzónák kijelölése, gázkoncentráció mérése (alapvetően finomítós anyagoknál),

–

Tűzveszélyes folyadékok átfejtése,

–

Éghető (nem cseppfolyós) gázok átfejtése,

–

Éghető gázokat, gőzöket tartalmazó edények (tartályok) nyomásmentesítése, fáklyázása,

–

Kisebb méretű folyások, szivárgások ideiglenes megszüntetése, anyagok felfogása, felitatása, szétfolyások megakadályozása,

–

Gőzök, gázok lecsapatása,

–

Kapcsolódó feladatként kisebb terhek emelése, billentése, csörlőzése.

Eszközök: –

DEPA szivattyú (150-300 liter/perc)

–

csonkok, áttéti darabok,

–

felfogó edények,

–

tömítő eszközök,

–

emelők, emelőpárnák,

–

felitató anyagok, lapok, hurkák,

–

mérőműszerek,

–

digitális hőmérők,

–

mobil fáklya (BORSODCHEM, TVK),

–

emelő eszközök,

–

védőfelszerelések (teljes test- és légzésvédelem).

Közeljövő fejlesztései: –

Speciális szivattyúk beszerzése (savra, meleg-sűrű anyagokra),

–

Veszélyes anyag szippantó gépjármű beszerzése.

89

5.9. Egy káreset és tanulságai „2008. július 30.-án a délelőtti órákban a 4-es számú főúton Budapest felé haladt egy 3

30m –es egyterű tartányos jármű, benne 15 m3 97,2%-os kénsavval. A forgalmas főúton a meleg nyári délelőtt egy romániai család autója a főút 53-as km szelvényénél eddig még tisztázatlan körülmények következtében áttért a menetirány szerinti baloldalra és összeütközött a szabályosan közeledő tartányos járművel.” [32]

Az alábbiakban az eseményről készült cikkben leírt cselekményeket, a beavatkozás során tett intézkedéseket, illetve annak hiányosságait elemzem a veszélyes anyag elhárítási tevékenységre fókuszáltan. Észrevételeimet az adott tevékenységi szakaszban teszem meg.

1. Jelzés: 08:41 perckor a Ceglédi Mentő Állomás diszpécsere tájékoztatta a ceglédi tűzoltóság ügyeletesét az eseményről, miszerint adott helyen kamion és személygépkocsi ütközött. A kamion felborult, de a rakományáról nem tudott információt adni.

2. Riasztás: A jelzésre vonult Cegléd/1 és /2 10 fővel.

Észrevétel: A híradó ügyeletes a riasztási rendnek megfelelően járt el.

3. Vonulás: A riasztást követően a híradó ügyeletes segítséget kért a mentőállomás diszpécserén keresztül a rakományra vonatkozóan a helyszínen lévő mentős egységtől. „Keressenek egy téglalap alakú sárga táblát rajta fekete számokkal, és azt adják meg”. 10 perc elteltével a híradó ügyeletes megkapta a kért információt (UN 1830-> kénsav). Ez alapján a még vonuló szolgálatparancsnok utasítására 08:50-kor a nehéz vegyvédelmi ruhákkal leriasztásra került a Cegléd/létra. A 13. percben az első egység a helyszínre érkezett.

Észrevétel: A szolgálatparancsnok már a vonulás során információkkal rendelkezett a veszélyes anyagról!

4. Beavatkozást megelőző tevékenység: A szolgálatparancsnok elsődleges (táv) felderítéssel megerősítette az UN számot. Megállapította, hogy a tartányos jármű az ütközés következtében keresztbe fordult és a menetirány szerinti jobb oldalára borult. A tartány az árokban, a vezetőfülke az úttesten volt. Intézkedett a Rendőrség felé az útlezárásra, kirendelte a Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálatot, valamint elrendelte a Szolnok/daru leriasztását.

90 Vegyvédelmi ruhában átvizsgálta a kamiont, szivárgást nem tapasztalt. A tgk. vezetője, sokkos állapota ellenére tájékoztatta, hogy kénsavat vitt, a tartány csak 1/3 részben telt. A fülkében megtalálták

az

ADR

fuvarokmányokat,

amiből

kiderült

az

anyag

töménysége.

A

szolgálatparancsnok meghatározta a veszélyességi övezetet, eltávolíttatta a gyújtóforrásokat (akkumulátor, dohányzás), intézkedett a kamion üzemanyag tartályából kifolyó gázolaj felfogására, az átfejtés érdekében a tulajdonos értesítésére.

Észrevételek: A szolgálatparancsnok, mint a káreset helyszínén történő események egyszemélyi felelőse, személyesen végezte társával a felderítést. Mentésükre tartalék kijelölése - a megfelelő védőöltözetben - nem történt.

5. Beavatkozás: Ezt követően az un. „folyamatos felderítés” során észlelték, hogy a tartány hátsó dómfedelénél 6-8 cm repedés keletkezett, amin a veszélyes anyag erősen szivárogni kezdett. Havária tapasszal és dómfedél csavarjainak meghúzásával ezt csökkentették, az immár csak csepegő anyagot műanyaghordóba fogták fel. Ekkor intézkedett a szolgálatparancsnok a Szolnok/vegyi konténer leriasztására. Az átfejtő kocsi 11: 50-kor a helyszínre érkezett, de az általuk hozott szivattyú nem volt alkalmas az anyag átfejtésére. Ezért leriasztásra került a VERIK 12: 06-kor. Így az átfejtés több, mint hat órás várakozás után kezdődött meg, végrehajtása a szivattyú gyakori túlmelegedése miatt szakaszosan történt. Az átfejtést végzők biztosítására egy db vízsugarat állítottak készenlétbe, majd az anyag 80%-nak kiszivattyúzását követően a tartányt a kerekeire állították. 19: 07-kor befejezték az átfejtést. A tartány szerelvény kerékre állítását a tulajdonos által kért kamion mentődaru és a Szolnoki Műszaki Mentőbázis daruja segítségével végezték. Az

egyéb,

utómunkálati

tevékenységeket

követően

az

egységek

bevonultak

állomáshelyükre.

Észrevételek: Miután a szolgálatparancsnok felderítése során nem észlelte a kénsav szabadba jutását, valamint semminemű műszaki mentési cselekmény nem történt a szivárgás „felfedezéséig”, feltételezhető, hogy az első felderítés nem elég körültekintően került végrehajtásra. Az elvégzett rutinszerű, közlekedési baleseteknél általános felderítés veszélyes anyag szállítmányoknál nem elégséges. Az átfejtés biztosítására szerelt vízsugár a kénsav esetleges kiszabadulása esetén lecsapatásra szolgált. Az anyag vízzel elegyedéskor hőt fejleszt, maró/mérgező gázokat képez, a

91 sav szétfröcskölődik. A tűz elleni védelmet száraz vegyi oltóanyaggal vagy CO2-vel kellett volna biztosítani. [33] A vegyi konténer csak ekkori (késedelmes) leriasztása megítélésem szerint a nem helyesen értelmezett takarékosság jegyében történt meg. Szintén feleslegesen sok időt vett igénybe az átfejtés megvalósításához szükséges technikai háttér biztosítása (ez nem a kárhely parancsnokának felróható késedelem). A bevetett egységek csak a kárhelyszínen kerültek pihentetésre, ellátásukról a Polgári Védelmi kirendeltség gondoskodott. A veszélyes anyag átfejtéséhez a tűzoltóság nem rendelkezett megfelelő szivattyúval, illetve áttéti idommal.

Következtetések A fejezetben megpróbáltam széles körűen ismertetni a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások jelenlegi rendszerét.

Külön hangsúlyt helyeztem a minden beavatkozást szükségszerűen megelőző felderítés kritériumainak, módozatainak kidomborítására, hiszen a veszélyes anyagról így nyert alapvető információk hiányában nem kezdhető meg az elhárítás, az egységek, a környezet kitett a káros hatásoknak.

A mindenféle műszaki mentési tevékenység alapját képező felderítést a megfelelő gázvédő ruházat és légzésvédelmi felszerelés használatával a tűzoltók a veszélyességi zónán belül végzik. Egy baleset, éppen a nevéből adódóan extrém körülményeket teremt. Az alapadatokat sok esetben csak közvetlen úton, személyesen lehet megszerezni, azok rögzítése viszont nem mindig a felderítő személyek kezében van. A legkomplexebb esemény során rengeteg adatra van szüksége a kárhely parancsnokának ahhoz, hogy meg tudja kezdeni a beavatkozást. Figyelemmel kell lennie az esetleges életmentési feladaton túl magára a sérült veszélyes anyag szállítmány paramétereire, a szállító járműre, a szállítmány göngyölegére illetve annak sérülésére, az anyag alap- és kiszabadulást követő, esetleg keveredésből származó reakcióira, stb. A legrosszabb esetben alapos felderítés nélkül azt sem tudja, milyen anyaggal áll szemben.

92

A fejezet a jelenleg hatályos szabályzat erre a káreset fajtára vonatkozó előírásait, a közreműködők sokaságát mutatja be. A beavatkozó tűzoltók vezetőjének a Tűzoltási és Mentési Szabályzat Tűzoltás veszélyes anyag jelenlétében c. fejezet több mint ötven pontjából és alpontjából kell kiválogatnia a káreset beavatkozásánál alkalmazandó elsődleges szabályokat. Egyet értve Lázár Gábor tű. alezredes 2006. évi PhD értekezésében [24] leírt megállapításával: „a magyar tűzoltó szakembernek nem állnak készen az alkalmazandó szabályok, ezért máris döntési helyzetbe kényszerül azáltal, hogy el kell végeznie az esetre alkalmazható szabályok gyakorlati szelekcióját, és a cselekvési rangsort. Majd a cél elérése érdekében újabb tervet kell kidolgozni mindenek előtt a veszély azonosítás módjára, a veszélykörzet határaira vonatkozóan, mivel az azt segítő információforrások nincsenek megemlítve a szabályozásban” megfogalmazható az igény egy döntési-eljárási sorrend felállítása és bevezetése, ami segítségével a kárhelyparancsnok és állománya munkáját gyorsabbá, szakszerűbbé és biztonságosabbá tehetjük. Ezt az igényt támasztom alá a közelmúlt egy eseményének bemutatásával, feldolgozásával, rámutatva a meglévő problémákra.

Mindezek figyelembe vételével szükségesnek tartom továbbá egyfajta olyan – a tényleges kárhelyet felderítő tűzoltó egység kezelésében lévő - adattáblázat megszerkesztését és

bevezetésre

előkészítését,

amely

egyszerű

formában

tartalmazza

mindazon

alapinformációkat, amelyekre építve a kárhelyparancsnok döntést hozhat a bevetett erőkeszközök, alkalmazott taktika vonatkozásában.

Alapkritériumnak tartom a következőket:  Ne akadályozza a védőfelszerelésben mozgó, feladatot teljesítő tűzoltókat,  Legyen könnyen értelmezhető, kezelhető a bevetésben résztvevő összes tűzoltó számára,  Kitöltéséhez csupán egy erre megfelelő toll szükségeltessen,  Lehetőségekhez képest legyen ellenálló a vízzel, párával szemben,  Tartalmazzon minden szükséges kérdéshez rovatot a sikeres szakfelderítés végrehajtásához,  Legyen egyszerű, olcsó, többször felhasználható.

93

VI.

Fejezet

A felderítés biztonságát növelő adatlap A veszélyes anyag jelenlétében végzett beavatkozás megkezdéséhez többfajta adatra van szüksége a taktikai döntéseket meghozó kárhelyparancsnoknak. Információk már a jelzéssel, illetve a helyszínre történő vonulás közben keletkeznek. Ezek másodkézből kapott adatoknak minősülnek mindaddig, míg megerősítésükre szakfelderítés nem kerül végrehajtásra.

A kárhelyszínre érkezve a szükséges, általánosan elfogadott veszélyterületek (közvetlenés közvetett veszélyterület valamint környezet), mentési és egyéb csoportok, vezetési pont, stb. kijelölése után vizuális felderítéssel tájékozódik a helyzetről. Amennyiben a látási, megközelítési körülmények ezt lehetővé teszik, elvégzi az elsődleges helyszíni felderítést.

Az események többségében nem állnak fenn ideális körülmények, hiányosak vagy hiányoznak a fuvarokmányok, a külső anyagazonosításra alkalmas jelek, ezért felderítési csoportot kell képeznie a rendelkezésre álló egységekből, akik a közvetlen veszélyzónába behatolva, a gáz- és légzésvédelmi felszerelésben már alkalmasak a lehető legmagasabb szintű felderítés végrehajtására, azok pontosítására. A csoportot elsődlegesen a területileg illetékes Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (a fővárosban Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat) állományából kell kijelölni, azonban gyakorlatilag ez csak a főváros területén valósítható meg, mivel az ottani Szolgálat riasztási – és kiérkezési ideje közel analóg a tűzoltókéval. Ezért halasztást nem tűrő esetekben, amikor közvetlen életveszéllyel, a kialakult helyzet súlyosbodásával lehet számolni, a felderítő tevékenységet a tűzoltásvezető illetve a kárhelyparancsnok által kijelölt állománynak kell végrehajtani.

A felderítő csoport a káresemény közvetlen közelébe hatolva szolgáltatja vizuális tapasztalataira támaszkodva az adatokat. Ez jelenleg rádión, illetve a visszatérésüket követően szóban teszik meg. Egy erre a célra kialakított adatlap segítségével a megfigyelés tapasztalatai rögzíthetőek, a későbbiek során is felhasználhatóak, az információk torzulás nélkül juthatnak el a döntéshozóhoz.

6.1. Adatlappal szembeni tartalmi elvárások Tartalmazza:  Az anyag azonosítására alkalmas szám és betűjelzéseket, táblákat,

94

 Az anyag nevét,  Fuvarokmányok meglétét (áru megnevezése, osztály, sorszám, betű szerinti besorolás, UN szám, ADR vagy RID rövidítés)  Szállító jármű és felépítmény fajtáját,  Szállítmány göngyöleg, küldeménydarab típusát,  A szállított veszélyes anyag szabadba jutásának módját, mennyiségét.

Amennyiben ezek nem olvashatóak le egyértelműen, az alábbi további adatok feltüntetése szükséges:

 Gépjármű adatai (rendszám, szállító cég, telefonszám),  Gépjármű vezető adatai,  Anyag jellemzői (halmazállapot, szín, tapasztalt kémiai reakció, göngyöleg fajtája és mennyisége),  Egyéb lényeges információk (pl. többféle göngyöleg, küldeménydarab, anyag, stb.).

6.2. Adatlap kitöltése Alábbiakban az összeállított Veszélyes Anyag Felderítési Adatlap oldalainak és rovatainak kitöltésére teszek javaslatot. Tűzoltók számára külön magyarázatot az egyes jelölések értelmezése nem igényel, azt az alapképzés során elsajátították. A lapot erre alkalmas tollal kell kitölteni az alábbiak szerint.

6.2.1. Veszélyt jelző tábla adatai

A veszélyes anyagot szállító járművön több, meghatározott helyen megtalálható, minimum 30x40 cm-es, téglalap alakú, narancsszínű táblán feltüntetett számokat és betűket lehet rögzíteni. A tábla középen fekete vonallal kettéválasztottan, felső mezőben veszélyt jelölő számokat (KEMMLER szám, 2 illetve 3 számjegyből állhat 2-9-ig) és vízzel veszélyes reagálás esetén egy X betűt tartalmazhat. Az első számjegy a fő-, míg a második és harmadik a mellékveszélyt jelenti. Amennyiben a második számjegy 0, elhanyagolható a mellékveszély.

Alsó mezőben az azonosításhoz szükséges négyjegyű UN anyagszámát tüntetik fel. Visszakeresése a G. HOMMEL alapján lehetséges. A visszakeresett anyag anyaglapon

95

található, ez tartalmazza a HOMMEL veszélyjelet, amely a csúcsára állított négyzet. A két átlóval négy egyenlő részre osztott jel így négy különböző színű mezőt tartalmaz (kék-sárgapiros-fehér), mezőkben 0-4-ig számozással. Ezek a számok fontos információkat hordoznak az anyag egészségi ártalmára, tűzveszélyességére, kémiai reakció veszélyére vonatkozóan.

A veszélyt jelző táblákat a jármű elején és hátulján, többkamrás szállítás esetén a kamrák jobb és bal oldalán kell elhelyezni. Többkamrás szállítmánynál a jármű elején és hátulján szám nélküli tábla található. Darabáru szállításnál szintén szám nélküli táblákat alkalmaznak.

A felderítést végző a rovatba a leolvasott számokat és betűt értelemszerűen beírja.

6.2.2. Veszélyességi bárca adatai

A szállított anyag veszélyességének, különleges kezelésének másik jelölésére szolgálnak a bárcák. Hasonlóan a veszélyt jelző táblákra, ezek is a gépjármű és szerelvénye, illetve magán a rakományon különböző, jól látható helyeken kerültek rögzítésre. A hegyére állított négyszög alakú táblák számokat, piktogramokat, kifejezéseket és színjelöléseket tartalmazhatnak. Felépítésük eltér a veszélyjel megjelenítésére szolgáló piktogramtól. A tűzoltó a tábla színét bejelöli x-el, a piktogramba feltünteti annak tartalmát.

6.2.3. Az anyag neve

Amennyiben egyszerűen leolvasható a szállító járműről vagy valamelyik tábláról. Ezek hiányában utólagosan a fuvarokmányokra illetve az azonosító számok alapján adatbázisból megkeresve töltendő ki.

6.2.4. Fuvarokmányok

Az ADR hatálya alá eső gépjárművek tartandó okmányok:  Fuvarokmány,  Írásbeli utasítás,  Egyedi szállítási engedélyek (megállapodási okmányok másolatai),

96

 Útvonal kijelölési határozat,  Tisztítási, megrakási bizonylatok,  Jóváhagyási igazolás.

Amennyiben a baleset következtében ezek nem semmisültek meg, illetve egyáltalán előtalálhatóak, azt a felderítés során össze kell gyűjteni, az adatlap leadásával egy időben átadni a kárhelyparancsnoknak.

6.2.5. Szállító járműre és göngyölegre vonatkozó adatok

A műszaki mentés erő-eszköz szükségletének felméréséhez szükséges a veszélyes anyagot szállító jármű kialakításának, a felépítmény fajtájának, valamint a szállítmány tárolására szolgáló göngyölegnek az ismerete. A felderítő személy karikázza be a megfelelő piktogramot. Többféle csomagolóeszköz esetén több jelölést alkalmazzon. Amennyiben a szállító jármű illetve a göngyöleg fajtája nem állapítható meg egyértelműen, írásban kiegészítő információkat adhat a 14. rovatban.

6.2.6. Veszélyes anyag szabadba jutásának formája

A veszélyes anyagot szállító járművet ért baleset nem feltétlenül jár együtt maga az anyag kiszabadulásával. A vonatkozó előírások szerint a sérült szerelvényt minden esetben úgy kell megközelíteni, hogy feltételezzük maga az anyag kiszabadulását. Ennek mértékére, a felépítmény vagy tároló edényzet, elzáró-feltöltő szerelvények sérülésére vonatkozó adatokat kell ebben a részben megjelölni egyszerű bekarikázás formájában. Kiegészítési lehetőség a 14. rovatban.

6.2.7. Szállító, értesítendő telefonszám, gépjárművezető adatai

Nagyobb gyárak saját szállító flottával rendelkeznek. A tulajdonosok is sok esetben feltüntetik járműveiken cégük nevét, címét. Későbbi átfejtési igények, a baleset tényszerű közlése, adatszerzés érdekében itt kell rögzíteni ezeket.

A szállítást végző cég, szervezet telefonszáma, vagy a fuvarokmányokban szerepeltetett „veszély esetén értesítendő” szám.

97

Egyéb okmányok és adatok hiányában segíthet az adott eseménynél a sérült gépjármű beazonosításában.

6.2.8. Rakományra vonatkozó adatok

Adattáblák, fuvarokmányok hiányában, vagy kiegészítő információként itt lehet bejelölni az anyag fizikai jellemzőire, mennyiségére, valamint csomagolásra vonatkozó megállapításokat a megfelelő rovatok beikszelésével illetve kitöltésével. További adatokat a 14. rovatban lehet feltüntetni.

6.2.9 Egyéb információk

Minden olyan kiegészítő információ megjelenítésére szolgáló rovat, ami elősegíti a beavatkozás megtervezését, a sikeres mentési munkálatok végrehajtását, vagy a felderítő személy fontosnak tart.

Az adatlap formáját és kivitelét az 5. számú melléklet tartalmazza.

Következtetések A veszélyes anyagok jelenlétében végrehajtott műszaki mentési tevékenységek nagy kihívások elé állítják a tűzoltókat. Ezek sorából is kiemelkednek a közúti szállítási események, ahol sok esetben alapvető információkkal sem rendelkezik a beavatkozást végrehajtó állomány és annak vezetője. Az alaptevékenység szerves részét képező felderítés folyamata sok speciális feladattal bővül, amikre adott válasz alapvetően meghatározza a bevetés taktikáját, az erő-eszköz szükségletet. A kiemelt fontosságú szakfelderítés elemeként kell a helyszínen a már meglévő információkat pontosítani, ellenőrizni, valamint további adatokat szerezni.

Ehhez a rendkívüli pontosságot igénylő munkához kívánok segítséget nyújtani az általam összeállított Veszélyes Anyag Felderítési Adatlappal. Az adatlap szervesen illeszthető a felderítés folyamatába és eszközrendszerébe, megkönnyíti az azt végrehajtók munkáját,

98

egyben alapvető információkat rögzít később is elérhető formátumban, amely elősegíti a kárhelyparancsnok tervező és szervező tevékenységét.

Az adatlap használatát minimális elméleti és gyakorlati képzést követően javaslom minden veszélyes anyag jelenlétében történő beavatkozáskor.

VII. Fejezet Beavatkozási metódus

Többen kísérelték már meg különféle szempontok figyelembe vételével a veszélyes anyagok ellenőrizetlen terjedését modellezni. A témakörben jártasak rámutattak arra a körülményre, hogy az események bekövetkezésére igen sokféle paraméter van hatással, amihez még az illető anyag(ok) speciális tulajdonságai is hozzáadódnak [reakcióba léphet(nek) a levegő valamely komponensével, egymással, elbomolhat(nak), stb.], így szinte lehetetlen feladat tökéletes eljárási rendet alkotni. [25]

Erre a következtetésre jutottam akkor is, amikor a vegyi anyag jelenlétével együtt járó műszaki mentések esetén megpróbáltam rendszerbe foglalni az effektív kárelhárítási tevékenység lépéseit. Itt is az a probléma, hogy az események sokfélesége miatt az egyes történések bekövetkezésében igen nagy a bizonytalanság, így gyakorlatilag minden esetre egyedi tervet kellene készíteni.

Mégis, véleményem szerint vannak kiragadható kulcspontok, ökölszabályok, amik köré a rendszer egésze felépíthető. A V. fejezetben a hatályos magyar jogszabályokban foglalt beavatkozási követelményrendszert mutattam be, míg a gyakorlati végrehajtás szemszögéből felállítható tevékenységi sort igyekeztem jelen szakaszban kiemelni, hogy segítségükkel meghatározzam a kárelhárítási tevékenység helyes sorrendjét. A könnyebb feldolgozás érdekében a kárelhárítási folyamatot részekre bontottam.

Dolgozatomban már több esetben utaltam az elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők és vezetőjük intézkedési kényszerére, valamint az esemény eszkalálódását, a további veszélyek elhárítását megelőző tennivaló vonzotta időtényezőre. Mindezek tükrében szükséges egyfajta

99 szakmai döntési algoritmus felállítása, ami generálisan alkalmazható bármely veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező műszaki mentési tevékenység során.

Törekvésem érdekében, a beavatkozás metódusának elkészítéséhez a magyar sajátosságokat és jogszabályi környezetet is

figyelembe vettem, valamint feldolgoztam a külföldi

szakirodalmakban fellelhető eljárási rendeket.

7.1. A bevetés stratégiája és taktikája A bevetési stratégia alatt a tűzoltóság törvényben megfogalmazott egyes feladatainak sikeres elvégzéséhez kitűzött célok összességét értjük, amelyeket egyes taktikai elemek alkalmazásával valósít meg.

A bevetés taktikája alatt egy döntési sort követő intézkedési halmazt értünk, ami a kárelhárítás folyamatában az alkalmazott erőket és eszközöket térben és időben úgy használja fel, hogy az esemény a lehető legrövidebb időn belül, további károk okozásának elkerülésével kezelhetővé, majd felszámolhatóvá váljon.

Gyakorlatilag minden ország tűzoltó erejének közel azonos a stratégiája, azonban az alkalmazott taktikai elemek, szervezeti felépítés, technikai háttér alapvetően eltérhet a miénktől. A közép- és kelet európai, volt félkatonai jellegű tűzoltó szervezetek közös jellemzője az első vonalból vezetett, támadó jellegű tűzoltási taktika. Nyugat Európában, valamint a tengeren túl a kívülről vezetett beavatkozási módszer terjedt el.

7.2. Veszélyes anyag kárfelszámolási módszerek külföldön 7.2.1. Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban általánosan használt Hazardous Materials Response Handbook (Veszélyes Anyagokra való Reagálás Kézikönyve) [37] a fő hangsúlyt magára az anyag beazonosítására, annak különféle technikai megoldásaira helyezi. A sikeres azonosítást követően

az

anyag

tulajdonságait

anyagszükségletet határoz meg.

figyelembe

vevő

beavatkozási

erő-eszköz

és

100

A gyakorlati taktikai és szervezési lépéseket a Fire Command (Tűzoltás irányítása) [38] és a The Incident Command System (A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos tevékenységek irányítási rendszere) [39] kiadványai tartalmazzák. A veszély és kockázati kiértékelési módszerek két fajtáját különböztetik meg. A defenzív módszer9 magába foglalja:  A gyújtóforrások kiküszöbölése,  Gőz „elfojtás”,  Töltéssel körülvétel vagy elvezetés (elterelés), a kiszabadult anyagnak körbehatárolt területen való tartására,  Tájékoztatás,  Esetleges evakuálás. Az offenzív módszer10 az alábbiakat tartalmazza, de nem csak ezekre korlátozódik:  Hibaelhárítás vagy „bedugaszolás” valamely szivárgás lassítására vagy megállítására,  Valamely anyagnak a saját tárolójába vagy csomagjába való bezárása,  Feltisztítási műveletek, melyek lehet, hogy túltöltést vagy valamely terméknek egy másik tartályba való áthelyezését igénylik, de lehet, hogy nem.

Az első döntés, amit meg kell hozni, arra vonatkozik, hogy defenzív vagy offenzív módon történjen-e a beavatkozás. Az offenzív mód alkalmazásához kötelező, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő személyi védőfelszerelés, és hogy ki legyen képezve a személyzet a megfelelő tapasztalat szintig. Az offenzív műveletek azok a műveletek, amelyek során aktív kísérlet történik a szivárgás megállítására vagy csökkentésére. A defenzív műveletek biztonságos távolságból az anyagáramlás megállítására koncentrálnak. Amikor a beavatkozás defenzív módon történik, semmilyen közvetlen érintkezésnek nem szabad előfordulnia az anyaggal. A körbevételt vagy körülgátolást jóval az anyag előtt kell megkísérelni. Taktikai szempontokat az alábbiak szerint értelmezik, figyelemmel a fontossági sorrendre: A helyszín elkülönítése, Az elkülönített területen belüli személyek mentése, Védelem kitettség ellen, 9 10

Defenzív módszer: olyan tevékenységeket foglal magába, ahol nincs szándékos érintkezés az anyagokkal. Offenzív módszer: magában foglalhat olyan tevékenységeket, melyek az anyaggal való érintkezést eredményezhetik.

101

Tűzoltás, Az anyag elkülönítése, Helyreállítás.

A beavatkozáshoz az alábbi alapvető döntések meghozatalát javasolják (DECIDE folyamat). A döntéshozás megköveteli, hogy a vészhelyzetre reagáló személyzet: Észlelje a veszélyes anyagok jelenlétét, Becsülje fel a beavatkozás nélkül a valószínű kárt, Válassza ki a beavatkozás céljait, Határozza meg a tevékenységi változatokat, Válassza ki a legjobb változatot, Értékelje ki az előrehaladást.

A beavatkozás gyakorlati végrehajtását a terület óvatos megközelítésével, többszörös távolsági felderítéssel kezdik meg, majd 3 zónát jelölnek ki (forró, meleg, hideg), meghatározzák az ezeken belüli működési rendet, elveket. Ezután a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos tevékenységek irányítási rendszere (ICS) keretében munkacsoportokat hoznak létre az irányítás, műveletek, tervezés, logisztika és pénzügy vezetésére. A tényleges beavatkozást az un. HAZMAT team-ok végzik, eljárási modellekre támaszkodva. Ezek az Általános Tevékenységi Eljárások (Standard Operating Procedures, SOP-ok) egyszerű részekre osztják fel az eljárásokat és módszert biztosítanak annak érdekében, hogy valamennyi rész végrehajtásra kerüljön, a megfelelő sorrendet is ideértve. Ezeket az útmutatásokat / ellenőrző listákat arra tervezték, hogy emlékeztetőként szolgáljanak a gyakorlott, szakképzett személyek számára. A standard tevékenységi eljárások valamilyen adott helyzetre vonatkozó írásbeli utasítások. Leírhatják, hogyan kell működtetni egy adott berendezést, eszközt, hogyan kell felvenni a személyi védőfelszerelések meghatározott részét, vagy mi a megfelelő szennyezés-mentesítési módszer.

Értékelve a tárgyalt tevékenységi rendszert, megállapítható, hogy a stratégiai célok, a taktikai elemek közel azonosak a hazánkban alkalmazottakkal. Ezzel szemben ezekhez a módszerekhez speciális erő-eszköz, moduláris szervezeti felépítés kerül hozzárendelésre, ami nálunk nem létezik. Magyarországon minden, a műszaki mentésnél történt eseményért a kárelhárítás vezetője egy személyben felel. Az alárendelt szervezet kisebb, felépítése eltér. A

102

standard tevékenységi eljárásokat a TMMSZ helyettesíti, a kettő felépítése és használhatósága teljes mértékben különbözik. Az amerikai modell kézen fogva, a lépéseket és döntéseket egymásra építve segíti az elhárításban résztvevő erőket, ezért mintaként szolgálhat a hazai metódus kialakításához.

7.2.2. Európa

A veszélyelhárítás folyamatát kontinensünkön az egyes országok nemzeti előírásai tartalmazzák. Átfogó érvényű ajánlásként megemlítem az Európai Vasutak Közössége (Gemeinschaft der Europäischen Bahnen) módszertani útmutatójában [35] foglaltak adaptációját: A lehetséges baleseti veszélyforrások típusainak és nagyságrendjének azonosítása, beleértve a rosszhiszemű tevékenységeket is, A beavatkozás céljainak meghatározása, Az alkotórészek azonosítása (eljárások, hatáskörök és források), amelyek szükségesek a beavatkozás eléréséhez, Az érintett szervezetek és a meghatározó beosztással rendelkezők azonosítása, Az eljárások és a szükséges szerepvállalás szempontjából meghatározó szervezetek és személyek szakértelmének, felkészültségének és képességeinek azonosítása és az azonosított források megfelelőségének megállapítása az azonosított súlyos baleseti eseménysor esetében, A beavatkozás összehangolásának meghatározása, A beavatkozás és a kapcsolódó tevékenységek felelőseinek kijelölése, Azoknak a helyzeteknek az azonosítása, ahol a rutin jellegű eljárások és források nem megfelelőek vagy nem elegendőek, és mit kell tenni helyette. Ez tartalmazza azt, hogyan ismerhető fel, hogy szükséges a rutin megváltoztatása és hogyan hajtsuk végre a változtatást, Az eszközök azonosítása, hogy biztosítva legyen a kárfelszámolás megfelelő

végrehajtása. A hozzánk taktikai elvekben és szervezeti felépítésben közelebb álló, a magyar tűzoltóság eszközparkjának, felszerelésének zömében forrását szolgáltató Németországban a tűzoltók beavatkozásukat a Feuerwehr-Dienstvorschrift (Tűzoltó Eljárási Szabályzat)

103

előírásai szerint végzik. A szabályzat gyűjtemény 14 fő fejezetekre bontva foglalkozik a vezetéssel, szervezéssel, tűz- és káresemények során a beavatkozás rendjével. Funkciójában hasonlatos a magyar TMMSZ-el, tartalmában és felépítésében lényeges különbségek tapasztalhatók.

A témához kapcsolódóan a FwDV 100 [40] Führung und Leitung im Einsatz (Vezetés és Menedzsment

eljárások)

fejezete

foglalkozik

a

beavatkozások

általános

vezetési

módszereivel. A fejezet aktuális részének bemutatásánál felhasználom Lázár Gábor tű. mk. alez. PhD értekezésében [24] feldolgozott anyagrészt, ami jelen szabályzat előzményeként kiadott FwDV 12/1 alapján készült, és lényegében nem változott:

„A FwDV 12/1… meghatározza a tevékenység lényegét, amely szerint a vezetés minden intézkedésének a veszély elhárítására kell irányulnia. A beavatkozó erőket a lehető leghatékonyabban kell alkalmazni az adott helyen és körülmények között, amely gyakran ismeretlen. Rögzíti továbbá, hogy a beavatkozás sikere alapvetően a vezetés-irányítás súrlódásmentes működésétől függ. A beavatkozás vezetője viseli a felelősséget mindenért, ami a beavatkozás során történik, tehát a beavatkozás hatékonyságáért is.

A tűzoltói beavatkozások irányítása, mint rendszer ötvözi a vezetési struktúrát, döntési

folyamatot,

döntéstámogató/vezetésbiztosító

eszközöket.

Rögzíti,

hogy

a

kompetenciákat a hatékony együttműködés érdekében a kezelendő események mértékétől függetlenül már előre és nem a kárhelyen kell meghatározni. Szabályzat szintjén azonban csak a vezetésirányítási struktúra jelenik meg, ami az ADR balesetekre is vonatkoztatható. A beavatkozások irányítását egy célirányos, ismétlődő, zárt gondolati és cselekvési folyamatként értelmezi, amelyben a döntés előkészítése és végrehajtása megtörténik. Kiemeli továbbá, hogy a bevetés irányítója nem dönthet csupán a tapasztalata és érzései alapján, ezért egy könnyen elsajátítható döntési eljárást kell követnie.” „A döntési folyamat egy önmagát ismétlő folyamat egy beavatkozás során, mivel az ellenőrzés, az újabb felderítés során tapasztaltak visszacsatolása a korábbi intézkedések felülvizsgálatát generálják, és újra indítják a döntési körfolyamat lépéseit. A pontosan definiált fogalmi rendszerre épített szabályzat a feladatokat racionális, jól követhető és memorizálható tömbösített formában jeleníti meg.”

104

A német szabályzat szerinti alapeseti döntési folyamatot a 9. ábra tartalmazza.

HELYZETÉRTÉKELÉS Általános helyzet értékelése Terepviszonyok, beépítettség Időjárás, Nap- és évszak Forgalmi viszonyok A közelben tartózkodók magatartása

Kárhely értékelése Típusa, keletkezési oka, kiterjedése Várható kihatása az emberekre, állatokra, környezetre

Saját helyzet értékelése A saját és segítségnyújtó erők és eszközök száma és minősége Ellátás, utánpótlás Kommunikáció

TERVEZÉS A kialakult helyzet megítélése/mérlegelése

Elhatározás/végrehajtás

Milyen veszélyek fenyegetik az embereket, állatokat, anyagi javakat Milyen veszélyt kell legelőször leküzdeni Hol a veszélyeztetés súlypontja A veszélyelhárítás lehetőségeinek mérlegelése A lehetőségek előnyeinek, hátrányainak mérlegelése Melyik lehetőség a legjobb

Cél meghatározása Súlypontok meghatározása Erők és eszközök felosztása, diszlokálása Tartalékok képzése A megközelítési, felvonulási útvonalak megh. Zónák, gyülekezési pontok kijelölése Kommunikáció és rádióforgalmazás meghat. Ellátás, utánpótlás megszervezése

PARANCSKIADÁS (általános sémája) (*) minden parancsnak tartalmazni kell ezt az elemet A végrehajtás Elérendő cél A végrehajtás *A végrehajtó *Cselekvési eszközének megh. útvonala meghatározása hatáskör megh. 9. ábra: Döntés általános folyamata Forrás: Lázár Gábor tű. mk. alez: A hazai ADR balesetek jellemzői és elhárításuk stratégiai, taktikai elemzése c. doktori (PhD) értekezés

A FwDV 500 [41] „Einheiten im ABC-Einsatz“ (Beavatkozás ABC anyagok jelenlétében) fejezet foglalkozik a radiológiai, biológiai és vegyi anyagok jelenlétében végrehajtott beavatkozások során követendő eljárásokkal, felállítható szervezeti egységekkel. Az alapelvekben a veszélyes anyag elhárításának általános kérdéseit, szervezetét, a beavatkozás rendjét, feladatait, az egyéni védelem szintjeit rögzíti. Meghatározza a résztvevők, illetve az igénybe vehető szakértők körét, a beavatkozási kerettervek készítésének rendjét.

105 Az elsőnek helyszínre érkező tűzoltó egységnek – speciális képességek hiányában – legalább az alábbi feladatok elvégzését határozza meg:

 Veszély felismerése,  Terület lezárása (szél- és terepviszonyokra figyelemmel, vörös zóna 100m, zöld zóna újabb 100 m átmérőjű kör),  Életmentés végrehajtása (külön fejezet foglalkozik a végrehajtás rendjével),  Speciális egységek riasztása. A lehetőségek függvényében az alábbi kiegészítő feladatok végezhetőek:  Veszélyeztetett személyek körének feltárása,  Bevetési helyszín kialakítása,  Mentesítés előkészítése,  Tűzoltási felvonulási terület előkészítése,  További információk szerzése,  Szakértők felkutatása,  Hivatalok tájékoztatása.

A továbbiakban az alapeljárási rend kiegészítéseként speciális feladatokat és konkrét erőeszköz meghatározásokat alkalmaz a háromféle (ABC) veszélyes anyag jelenlétében történő beavatkozásokhoz. A beavatkozás taktikai szabályai a már ismertetett döntési folyamatra építve, az anyag veszélyességi mutatói szerint kerültek meghatározásra.

A német modell – bár eltér a megelőzően bemutatott USA szabályozástól – végeredményben ugyan azt a kitűzött célt szolgálja: a beavatkozó erőknek egy egyszerűen követhető döntési tevékenységi sorra épített beavatkozási renddel segítséget nyújtani a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások gyors, szakszerű végrehajtásához.

A külföldi eljárásokra figyelemmel a fejezetben fókuszáltan – a magyar tűzoltóság erőeszköz felépítését, szervezetét alapul véve - a veszélyes anyagok szállítási balesetei során történő beavatkozásoknál alkalmazott primer taktikai elemekkel foglalkozom. Az azokhoz rendelt döntési folyamatot kérdezz-felelek stílusban, egyfajta döntési fa megjelenítésével ábrázolom. A

beavatkozás ezen fázisában, különösen az első órában, a kulcsfontosságú döntéseket, amelyek nagymértékben befolyásolni fogják a kárenyhítő intézkedések sikerét, gyorsan jelentős teher alatt kell meghozni. Tehát belátható, hogy az események valószínűsíthető sorrendjének és a

106

megfelelő ellenintézkedéseknek az alapos megértése nagyon hasznos azok számára, akiknek szerepe lehet a beavatkozásban. Az alábbiakban minden esetben primer- és szekunder feladatkörre bontva fejtem ki elgondolásomat. E nélkül a felsorolt feladathalmazban nem ismerhető fel az a ténylegesen szükséges tevékenységi sor, ami a gyakorlati műszaki mentési munka lényege. A primer körben a valós kárelhárításhoz szükséges elemeket vettem végig, míg a szekunder kör az egyéb tájékoztatási, jelentési, kapcsolattartási feladatokat öleli fel.

Törekedtem minden olyan lényeges szempontot figyelembe venni, amely nélkül felelősen nem lehet tovább lépni a következő munkafázisba.

7.3. Tevékenység a jelzés vételekor, a riasztás A tűz vagy baleset bejelentése, jelzése az adott tűzoltó szervezet híradójába fut be. Lehet közvetlenül a helyszínről, de lehet a közös 112-es rendszeren keresztül az illetékes rendőri szervtől. A jelzést a híradós veszi, aki az erre rendszeresített kárfelvételi lap, vagy program segítségével rögzíti annak tartalmát. Amennyiben a jelzésből veszélyes anyag jelenlétére lehet következtetni, az alábbi pótlólagos információkat kell beszerezni a jelző(k)től:  További információk a helyszínről, domborzat- és útviszonyok, haladási irány  Konkrét adatok a balesetet szenvedett járművekről, szerelvény fajtája, feliratok, táblák  Konkrét leolvasható adatok a rakományról, annak égéséről, vagy látható rakomány kiszabadulásról  Személyi sérülésekről  Jármű azonosítására alkalmas rendszámról, vezetőjéről  Jármű okmányairól  A helyszínen intézkednek-e már valakik, illetve történt valami intézkedés a baleset óta  A kiszabadult anyag milyen hatást vált ki a környezetre, az érintett személyekre  Időjárási viszonyokról A riasztás elrendeléséhez figyelembe kell venni az érintett terület nagyságát, beépítettségét, lakosságát, frekventáltságát, a veszélyes anyag tulajdonságait, a felszámoláshoz szükséges erők és

107 eszközök volumenét. Ha mindezen adatok nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre, a legnagyobb veszélyre kell felkészülni. A riasztás elrendelésére jogosult:  Meghatározza a riasztás fokozatát, elrendeli azt  Tájékoztatja a vonuló erők vezetőjét a rendelkezésére álló adatokról, megközelítés lehetőségéről, út- és időjárási viszonyokról  Tájékoztatja az elöljárókat  Riasztja a Mentő Szolgálatot  Értesíti a társszerveket, közreműködőket, szolgáltatókat  Intézkedik további erők és eszközök felkészítésére  Veszi a további jelzéseket  Szükség szerint jelzés-kiegészítő adatokat kutat fel  Lehetőség szerint megkezdi az anyag beazonosítását, illetve intézkedik adatbázis elérésére  Folyamatos összeköttetést tart fenn a vonuló, beavatkozó egységekkel, elöljárókkal, társszervekkel, közreműködőkkel  Lehetőség szerint intézkedik a szállító vagy anyaggazda felé A szakaszra vonatkozó döntési elem:

Igen Alapadatok rendelkezés re állnak

Riasztás Nem

Intézkedés további adatok szerzésére

10.ábra: Jelzés és riasztás döntési sora Forrás: Saját

7.4. Vonulás A riasztott erők a helyszínre haladásuk közben folyamatosan további információkat kapnak a hírközponttól. A vonuló erők parancsnoka tájékoztatja az állományát a várható

108 eseményről, előzetesen feladatokat határoz meg, valamint távolsági felderítést végez. A kapott adatok alapján további erők és eszközök, közreműködők, és társszervek riasztását rendelheti el. A műszaki mentés vezetője meghatározza a helyszín megközelítési módját, a vonulás rendjét, a biztonsági távolságot, a vezetési szintet.

A szakaszra vonatkozó döntési elem:

Alapadatok rendelkezés re állnak

Igen Nem

Vonulási rend, megközelítés meghatározása

Intézkedés további adatok szerzésére, távolsági felderítés 11.ábra: Vonulás döntési sora Forrás: Saját

7.5. Helyszínre érkezés A riasztott erők nem koncentráltan helyezkednek el a baleset helyszíne körül, ezért értelemszerűen a helyszínen bekövetkező megjelenésük sem azonos időben történik. Az elsőként kiérkező fecskendő parancsnoka minden esetben a 100 méteres biztonsági távolság betartásával kezdi meg tevékenységét.

Előfordul, hogy maga a jelzés nem utal veszélyes anyag jelenlétére, csupán egyszerű közlekedési balesetre, és az elsőként kiérkező tűzoltó erők, vagy más segítségnyújtó szervezetek adják le a megfelelő riasztást. Ekkor az első tűzoltó erő végzi a helyszínen rendelkezésre álló társszervekkel a biztonsági zóna kijelölését, valamint végrehajtja lehetőségei szerint az emberi élet mentési feladatokat. Első tartalmi visszajelzésében értékeli a helyzetet, a rendelkezésre álló védőfelszerelései mértékéig a sikeres felderítést követően beavatkozik. Nem egyértelműen azonosított veszélyes anyag esetén szakember, vegyi felderítő egység kirendelését kezdeményezi. Amennyiben a szabadba jutott veszélyes anyag terjedése semmilyen formában nem haladja meg a biztonsági zóna határait, viszont a beavatkozáshoz a személyi és technikai lehetőségei nem elégségesek, megvárja a további erők kiérkezését, majd mindaddig irányítja a tevékenységet, amíg magasabb vezetési szintű elöljáró azt át nem veszi tőle.

109 A műszaki mentés (kárhely) parancsnoka lehet:

 a helyszínre elsőként kiérkező tűzoltó egység parancsnoka,  több szerv együttes működése során a műszaki mentést alaptevékenységként végző szervezet vezetője,  vezetési

törzs

parancsnoka,

aki a

műszaki

mentésben résztvevő szervezetek

valamelyikének vezetője.

Fontos elem, hogy a műszaki mentés helyszínén a beavatkozó és kiszolgáló tűzoltó erőknek csak tűzoltó egység parancsnoka adhat bármely utasítást!

A szakaszra vonatkozó döntési elem:

Alapadatok rendelkezés re állnak

Igen

Biztonsági zóna meghatározása, előkészítő munkák

Nem

Intézkedés további adatok szerzésére, távolsági felderítés

12.ábra: Helyszíni elsődleges döntési sor Forrás: Saját

7.6. Beavatkozást megelőző feladatok Ekkor az esetek nagy többségében a kárhelyparancsnok még mindig nem rendelkezik a veszélyes anyagról, hatásáról, ártalmáról, szállítási egységéről első kézből származó információkkal, a tevékenysége egy standard modellt követ, amit a hatályos szabályzat rögzít.

Az jogszabályokban rögzített, elméletben felállított feladathalmazt rendező elvek szerint célszerű végrehajtani, amit mindenképpen előzzön meg az alábbi értékelés.

110

7.6.1. Felbecsülni a kialakult helyzetet, feladatokat és a személyi kockázatokat

Megfontolandó kérdések:  Megbízhatóan beazonosítható a veszélyes anyag távolsági felderítés segítségével, táblákról, egyéb adatokból és információkból?  Milyen mentési és kárfelszámolási feladatokat kell elvégezni?  Milyen kockázatai vannak a mentés végrehajtásának a kialakult helyzetben?  Milyen veszélyeket rejtenek ezek a kockázatok a tűzoltókra, a mentésben résztvevő más személyekre és a környezetre?  Milyenek az elérhető erőforrások (tapasztalt személyzet, szakértők, eszközök)?

Minden esetben végre kell hajtani:  Biztonsági távolság kijelölése,  Életmentés végrehajtása,  Vegyi-műszaki felderítés,  Terepfelderítés,  Meteorológiai felderítés,  Megközelítési útvonalak meghatározása,  Vezetési pont kijelölése,  Mentési hely kialakítása,  Folyamatos visszajelzések adása,  Egységek, társszervek helyének kijelölése,  Felkészülés a mentesítési feladatokra.

A gyakorlatban a kárelhárítás e fázisában valósul meg elsőként a tényleges operatív tevékenység.

Köztes következtetések levonás: A veszélyes anyag jelenlétében történő beavatkozások taktikáját az emberi élet mentésén túl minden esetben maga az anyag határozza meg. A beavatkozó erők valamennyi további lépése azon alapul, mennyire sikerül azonosítani a veszélyességi mutatókat.

111 A szakaszra vonatkozó döntési elem:

Alapadatok, erők és eszközök rendelkezésre állnak

Igen

Nem

Életmentés, szakfelderítések, vezetés rendjének meghatározása Intézkedés további erők és eszközök helyszínre rendelésére

13.ábra: Beavatkozást megelőző döntési sor Forrás: Saját

Továbbiakban - figyelemmel az Egyesült Királyság devoni Tűzoltósága (Devon & Somerset Fire & Rescue Service) veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásaihoz kiadott oktatási anyagában szereplő dinamikus kockázatértékelés (Dynamic risk assessment) [26] eljárására - a tényleges, gyakorlati kárfelszámolás primer elemeit határozom meg.

7.6.2. Vegyi-műszaki felderítés A szakfelderítések kettős funkciója:  Már rendelkezésre álló adatok ellenőrzése, pontosítása, kiegészítése,  Hiányzó információk megszerzése.

A kiinduló információk gyűjtése: Mint minden felderítő tevékenység, ez is a kiinduló információk gyűjtésével és feldolgozásával kezdődik. A kiinduló információk szerzése még a kárhelyre érkezés előtt megkezdődik a jelzést vevő és értékelő erők részéről, és tovább folytatódik a helyszínen. Hiteles és megbízható adatokat nehéz távolsági úton beszerezni, ezért nem hanyagolható el a helyszíni meggyőződés, megbizonyosodás sem. Kiinduló információkat szerezhetünk személyektől (pl.: gépjárművezető, kísérő, szemtanú), dokumentációkból, és a helyszínen látható jelzésekből (veszélyt jelző táblák, anyagjelölések, piktogramok). Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy előzetes információgyűjtéssel időt és fáradtságot takaríthatunk meg.

Az információszerzésnek ki kell terjednie:  a veszélyes anyag típusára,  a veszélyes anyag mennyiségére, koncentrációjára,

112  a veszélyes anyag károsító hatásaira,  a lehetséges kémiai folyamatokra,  a bomlás- és égéstermékekre,  a bomlás- és égéstermékek károsító hatásaira,  a meteorológiai mutatókra,  a károsító hatások elleni védekezés módjára,  az ártalmatlanítás lehetőségeire,  a hordozó és a balesetben résztvevő más gépjárműben keletkezett károkra,  további személyi sérülésekre.

Amennyiben ezekre a kérdések a kiinduló információgyűjtés során megválaszolatlanok maradnak, vagy eredetük, hitelességük nem megbízható, a veszélyes anyagok kimutatására kifejlesztett módszerekhez kell fordulni. A kimutatással nem megszerezhető adatokhoz szakértők, szakirodalom, jegyzékek útján juthatunk.

7.6.3. Kárhelyparancsnok tevékenysége A vegyi-műszaki felderítést végző szakcsoport, vagy a kijelölt tűzoltó állomány részéről kitöltött Veszélyes Anyag Felderítési Adatlap és annak szóbeli kiegészítése, valamint a többi szakfelderítés és a köztes időben befolyt információk alapján a kárhelyparancsnok felállítja a beavatkozás munkamenetét az alábbiakra figyelemmel:  A számba vehető munkamódszerek megfontolása és a helyzetnek megfelelő kiválasztása  Kiindulási pont ismert eljárás, ami egyezik a jogszabályokban rögzítettekkel, a tanult és általánosan alkalmazottakkal  Biztosítottak a sikeres munkavégzéshez a szakemberek és felszerelések

A taktikai elemek felmérése (a veszélyek arányosak-e a haszonnal?)

Ha az alábbiak biztosítottak, folytatni lehet a feladat végrehajtását:  A bevetésben résztvevők ismerik és tudják a sikeres munkavégzés módját, eszközeit?  Egyértelmű és világos feladatszabás történt?  Megértették a biztonsági intézkedéseket és rendszabályokat?

113

Amennyiben nem egyértelmű a visszaigazolás, ki kell iktatni, vagy le kell csökkenteni a maradó veszélyt egy elfogadható szintre. Szükség szerint további megelőző rendszabályokat kell beiktatni a munka megkezdéséhez:  Egyéni védőfelszerelések és eszközök teljes körű használatának elrendelése,  Speciális védőfelszerelések használata a veszélyes és átmeneti zónákban,  Biztonsági Ellenőrző Tiszt alkalmazása, aki más feladatok elvégzése nélkül mindezek ellenőrzését és irányítását folytatja.

7.7. Beavatkozás Az egyes fázisok megkezdése előtt az alábbi vezérelveket kell figyelembe venni:  Az életveszély elhárításának kivételével műszaki mentési feladatot csak úgy szabad végrehajtani, hogy a mentésben részt vevők testi épségét ne veszélyeztessük,  Műszaki mentési munkát elsődleges beavatkozásként csak a közvetlen veszély elhárulásáig kell végezni,  Ha a nyerhető haszon nagyobb az ezzel együtt járó kockázati tényezőknél, akkor folytatni lehet a folyamatot,  Ha több a kockázat a haszonnál, akkor NEM szabad folytatni a feladatot, de át kell gondolni az alternatív lehetőségeket,  A bevetésben beosztottak csak akkor hajtanak végre önálló elgondolás szerinti feladatokat, ha testi épségük, életük kerül veszélybe,  Az előre láthatóan életet vagy testi épséget veszélyeztethető feladatot a beavatkozói állományból önként jelentkezés alapján kell végrehajtani, ennek hiányában a kárhelyparancsnok kijelölése alapján,  Bármilyen társszerv, együttműködő csak az ismerete és rendelkezésre álló védőfelszerelése erejéig bízható meg feladattal.

A műszaki mentés végrehajtásához az alábbi csoportok kerülhetnek kijelölésre:

 Mentő,  Kárelhárító,  Mentesítő,  Biztonsági, Ellenőrző,

114

 Együttműködésért felelős,  Tartalék,  Szükség szerinti (pl.: begyűjtött veszélyes anyag kezelésére és tárolására kijelölt).

A kárhelyparancsnok a különféle felderítések és pótlólagosan megszerzett információk alapján tisztázza a feladatot, felméri a rendelkezésére álló erők és eszközök volumenét, majd az alábbiakban javasoltak szerint megkezdi a beavatkozást, figyelemmel a kritériumokra adott válaszoktól függően. Az egyes lépéseket tagoltan ábrázolom a döntési mechanizmus átláthatósága érdekében. Minden következő lépés csak az előtte lévő teljesülését követően hajtható végre (pl.: az anyaghoz átfejtéséhez speciális szivattyú, szállító jármű szükséges).

A periódus döntési rendszere: Igen

Megfelelő erő áll rendelkezésre? Nem Megfelelő eszközök állnak rendelkezésre? Biztonságosan ismertek az anyag jellemzői?

Igen

Beavatkozás megkezdése

Nem Igen Nem Intézkedés pótlásra, kiegészítésre 14.ábra: Beavatkozás megkezdésének döntési sora Forrás: Saját

Egyértelműen beazonosított veszélyes anyag esetén első sorban az elérhető szakirodalomban, illetve szakember részéről írásban meghatározott védelmi intézkedéseket, beavatkozási eljárásokat kell alkalmazni. Intézkedik a tényleges életveszélyt elhárítására, meghatározza annak módjait, Meghatározza a sérülést nem szenvedett, de közvetlen veszélynek kitett személyek körét, kimentésükre rendelkezik,

115

Intézkedik a gyújtóforrások eltávolítására (akkumulátor, dohányzás), Meghatározza a keletkezett tűz oltásának módját, felhasználható oltóanyagokat, Meghatározza a veszélyes anyag szabadba jutása elhárításának módjait, eszközeit, Előírja a szabadba került veszélyes anyag szétterjedésének megakadályozására vonatkozó feladatokat, Meghatározza a mentesítés rendjét, Kijelöli a felitatott veszélyes anyagok tárolási helyét,

Beavatkozás 1. (veszélyes anyag vonatkozásában)

Meghatározza a veszélyzónába ki- és behatolás helyeit, a tevékenységek útvonalait.

Életmentés szükséges?

Tűz keletkezett?

Veszélyes anyag szabadba jutott?

Igen

Végrehajtás

Nem

Tartalék képzése

Igen

Vízzel oltható?

Igen

Nem

Tartalék képzése

Nem

Igen

Vegyi reakció, robbanásveszély fennáll?

Igen Nem

Eloltás, környezet hűtése

Elzárás, tömítés, lefáklyázás, átfejtés

Nem Tartalék képzése

Szabadba jutott anyag terjed?

Igen Nem

Lecsapatás, közömbösítés, felitatás, tárolás

15.ábra: Beavatkozás döntési sora veszélyes anyag vonatkozásában Forrás: Saját

Az ábrában látható köztes kérdések megválaszolása meghatározza a beavatkozáshoz felhasznált oltóanyagokat, eszközöket. Külön figyelmet kell fordítani az alábbiak szerint a veszélyes anyag halmazállapotára, valamint vízzel bekövetkező reagálására tekintettel. [27]  Darabos, szemcsés, por alakú anyagok szabadba jutásakor törekedni kell a maradéktalan összegyűjtésre. Amennyiben ez nem lehetséges, letakarással kell

116

meggátolni az anyag környezetbe jutását, illetve megóvni a környezet (meteorológiai jelenségek) hatásaitól.  Folyékony veszélyes anyagoknál első ütemben a kiömlés, szivárgás megszüntetését kell elvégezni tömítéssel. Ezt követően megfelelő edényzetbe, tartályba át kell fejteni. Az átfejtésnél az anyag tulajdonságaihoz alkalmazkodó eszközök és tároló kapacitás szükséges.  Szétfolyt veszélyes anyag, méreg, szennyezett oltóvíz további terjedését gátakkal, csatornaszem-záró eszközökkel, árkokkal kell meggátolni, majd gondoskodni felitatásukról, közömbösítésükről, hígításukról, összegyűjtésükről és átmeneti, zárt tárolásukról. A felitatásra használt anyag veszélyes anyagként kezelendő!  Gázok, veszélyes anyag gőzeinek kiszabadulása esetén, amennyiben a vízzel nem lépnek reakcióba, a továbbterjedés megakadályozására vízfüggöny alkalmazása javasolt. A szennyezett víz kezelése az előbbiekben említettek szerint történjen meg.  A vízzel veszélyesen reagáló anyagoknál robbanással, éghető gázok keletkezésével kell számolni, ezért speciális eljárások, eszközök és oltó-közömbösítő anyagok felhasználása szükséges.

Az életmentési, veszélyes anyag kárfelszámolási munkálatokat követően a baleset

Beavatkozás 2. (sérült járművek vonatkozásában)

egyéb műszaki mentési tevékenységeit kell elvégezni.

Gépjárművek sérültek?

Igen Nem

Speciális felszerelés szükséges?

Igen Nem

Műszaki mentés végrehajtása

Forgalom helyreállítása

Igen Mentesítés szükséges?

Elsődleges, részleges személyi és technikai mentesítés

Nem 16.ábra: Beavatkozás döntési sora a sérült járművek vonatkozásában Forrás: Saját

A kárelhárítás teljes folyamatábráját a 6. számú melléklet tartalmazza.

Bevonulás

117

7.8. Utómunkálatok A primer körben beavatkozó tűzoltó erők munkája a közvetlen veszélyhelyzet felszámolásával véget érnek. Egy veszélyes anyag jelenlétében bekövetkezett baleset nyomai sokáig mementóként láthatóak az úton, a környezetben elszíneződés, a növényzet kipusztulása formájában. Ebben az értelemben a klasszikus utómunkálati tevékenységek már nem a tűzoltók, hanem környezetvédelmi és útfenntartó szakemberek feladatát képezik, akik törekednek az eredeti állapot visszaállítására, az épített és természetes környezet rehabilitálására.

Mégis itt tartom szükségesnek megemlíteni a kárfelszámolás során felhasznált személyi védőfelszerelések részleges mentesítését követő kezelését, szükség szerinti cserék elvégzését, amit a bevonulást követően azonnal végre kell hajtani, hiszen a tűzoltó erők a nap 24 órájában bármikor ismét bevethetőek.

Szintén ide tartozik a felitatott és kármentő edényzetbe vagy más módon összegyűjtött veszélyes anyag további sorsa is. Ezeknek a tevékenységnek a szakmai rendjének meghatározása még kidolgozásra vár.

Következtetések A fejezetben a gyakorlati végrehajtás oldaláról elemeztem a veszélyes anyagok közúti szállítása során bekövetkező balesetek elhárításának feladatrendszerét.

A TMMSZ vonatkozó részeinek V. fejezetben történt elemzése során rámutattam arra a problémára, hogy a veszélyes anyagok közúti szállításakor bekövetkező balesetek elhárításánál alkalmazandó eljárások szabályai áttekinthetetlenek. A beavatkozó tűzoltó erők nem rendelkeznek lefektetett eljárási mintával, a vezetőjük alkalmazható döntési metódussal. A bemutatott külföldi példákban a kárszínhely parancsnoka ezzel szemben egy minden veszélyhelyzetben alkalmazható döntési séma segítségével tudja követni az egyes tevékenységi szakaszokban figyelembe veendő, jól strukturált szempontokat. Belátható tehát, hogy mennél bonyolultabb a cél megvalósítása érdekében megoldandó feladat, annál nehezebb ennek megfelelni. Ezért kidolgoztam egy elhárítási döntési algoritmust.

118

Magát a tevékenységi halmazt primer és szekunder sorra bontottam, és kiemelten az offenzív, támadó jellegű elemeket. Törekedtem áttekinthető, egyszerű megfogalmazásra, érthető és kezelhető fázisokra tagolt ábrákkal értelmezhetővé tenni a munka menetét. Az egymásra épülő, kérdések és válaszok útján elvégezhető műveletek alkalmasak bármely komplex, veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező közúti baleset felszámolásához a benne résztvevők lehető legnagyobb védelme mellett. Alkalmazását a meglévő szabályzók kiegészítéseként javasolom bevezetni, mint alapeljárási metódust.

VIII. Fejezet Összegzés A beavatkozó tűzoltó erők két alapfeladata a tűzoltás és a műszaki mentés elvégzése. Munkájukat európai színvonalú egyéni védőfelszerelések és technika használatával, Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatban rögzített kritériumok szerint, az életüket és testi épségüket fokozott veszélyeknek kitéve végzik.

Értekezésemben megvizsgáltam a tűzoltókra szervezetszerű tevékenységük során fenyegető veszélyeket és azok hatásait. A tűzoltóságnál eltöltött, a beavatkozó állománnyal közösen, különböző szinteken betöltött szolgálati beosztásaim és időm során tapasztaltam, hogy az egyik legnagyobb beavatkozási bizonytalanság a veszélyes anyag ellenőrizetlen kiszabadulása során merült fel. Még fokozottabb a probléma, ha mindez nem helyhez kötött, előzetesen tervekben átgondolt védelmi intézkedésekkel felvértezetten, hanem ismeretlen terepen és körülmények között jön létre. Így jutottam el a közúti veszélyes anyag szállítása során bekövetkező balesetekhez.

A Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat több fejezete és alfejezete, közel 50 pontja vonatkozik ezen események felszámolására tett intézkedések megfogalmazásával. Nincs olyan vezető a tűzoltóságnál, aki mindet ismerné. És nincs olyan vezető a kárhelyszínen, aki a beavatkozási kényszer nyomása alatt mindezt végig tudná járni. A Szabályzatban nincsenek prioritások feltüntetve, a tevékenységek között nem látható az összefüggés, az egyes lépések egymásra épülése hiányzik. Gyakorlatilag egy felsorolást tartalmaz, amiket be kell tartani.

119 Csakhogy minderre a kárhely parancsnokának nincs ideje. Gyors döntéseket kell hoznia, irányítania kell az állományát, meg kell határoznia az elvégzendő feladatokat. És mindezt úgy, hogy szakszerű, érthető, logikus legyen, ne veszélyeztesse beosztottai életét és testi épségét. Mindemellett végezze a társszervekkel, elöljárókkal a megfelelő szintű kommunikációt.

Feltárva a problémákat, támaszkodva saját hazai és külföldi tapasztalataimra, valamint szakirodalomra, értekezésemben javaslatot teszek egy beavatkozás felügyeleti rendszer, valamint a veszélyes anyagok tűzoltói felderítésének egyszerűsítésére, egy általam összeállított Adatlap rendszeresítésére, alkalmazásának bevezetésére. Megfogalmaztam és szakaszokra lebontva felvázoltam a veszélyes anyagok jelenlétében történő kárelhárítás gyakorlati primer folyamatának döntési algoritmusát.

8.1. A kutatás során elért eredmények, tézisek Értekezésem alapján kérem tudományos eredményként elfogadni, hogy: 1) Statisztikai adatokra támaszkodva, objektív elvek alapján rendszereztem és feltártam a veszélyes anyag, hulladék ellenőrizetlen környezetbe jutásának lehetőségeit, hatásait. Megállapítottam, hogy a közúti veszélyes anyag szállítása napjainkban több kiszámíthatatlan tényezőt takar, az elhárítás-felszámolás komplex tevékenysége nagyfokú veszélyeztetést jelent a felszámolásban résztvevő erőkre, környezetre.

2) Az egyéni védelemre szolgáló eszközök és felszerelések elemzése során rámutattam azok hiányosságaira, majd bemutattam a telemetria elvén működő - a személyi életadatok magas szintű kísérésére alkalmas - beavatkozás felügyeleti rendszert. Kidolgoztam taktikai elhelyezkedésének és alkalmazásának alapelveit veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező közúti baleset kárfelszámolása esetére.

3) A tűzoltó erők részéről elvégzendő vegyi szakfelderítés elősegítésére felmértem a baleset helyszínén jelentkező kockázatokat, azok típusait, ezek kezeléséhez szükséges adatok iránti igényt. Ezek alapján kifejlesztettem és összeállítottam egy könnyen kezelhető és értékelhető adatlapot.

120

4) A kárfelszámolás feladatrendszerének újra gondolásával, a prioritásokra figyelemmel, a primer tevékenységi elemek elkülönítésével és kiemelésével, a rendszer tevékenységi szakaszokra bontásával döntési fa jellegű beavatkozási metódust állítottam össze. Alkalmazásával a káresemény felszámolását irányító tűzoltó vezető az állománya lehető legkisebb veszélyeztetése mellett gyorsan, szakszerűen tudja elvégezni feladatát.

8.2. Ajánlások, javasolt módosítások, fejlesztések 1) Az értekezésemben feltártak alapján javasolom a magyar tűzoltóság kötelékében rendszeresített légzésvédelmi készülékekkel kompatíbilis, telemetrikus elven működő életfunkció követő-jelző egységek rendszeresítését.

2) A veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező közúti balesetek kárfelszámolása folyamatában, a tűzoltók részéről végrehajtandó vegyi felderítés egyszerűsítésére javasolom bevezetni a kifejlesztett veszélyes anyag felderítési adatlapot.

3) A műszaki mentés veszélyes anyag jelenlétében feladatsorának egyszerűsítése, gyorsítása, primer célorientálttá és szakszerűbbé tétele érdekében javasolom az általam összeállított döntési metódus bevezetését és használatát kárhelyparancsnokok számára.

8.3. További kutatást igénylő irányvonalak A veszélyes anyag jelenlétében történő beavatkozás az egyik legnagyobb kihívás a tűzoltóság tevékenységi sorában. Értekezésemben - a terjedelmi korlátok miatt – nem, vagy csak érintőlegesen nyílt lehetőségem foglalkozni a beavatkozásban közvetlenül résztvevő szervezetek integrációs lehetőségeivel. Szintén kimaradt a technikai-műszaki-, az informatikai háttér fejlesztésének kérdésköre.

1) A veszélyes anyag felderítésének hatékonyabbá tétele érdekében kívánatosnak tartom az egész országban megvizsgálni a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (a

121

budapestihez hasonló) tűzoltósággal egységes riasztási és kivonulási rendszerének kialakítási lehetőségét. [34]

2) Szükségesnek tartom kidolgozni a jelenleg már létező kockázatelemzési programok átalakításával, alkalmassá tételével, a káreseményhez vonuló egységek vezetőinek ezek futtatásához alkalmas informatikai háttér megteremtésével, GPS. technológián alapuló helymeghatározó biztosításával a veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező közlekedési balesetek elhárítására történő operatív helyszíni felkészülés lehetőségét.

3) A beavatkozó állomány egyéni védelmének fokozása érdekében ajánlom megvizsgálni a telemetrián alapuló bevetés-irányító rendszer alkalmazási elveinek minden eseménytípusra történő kidolgozását, a rendszer bevezetését.

4) A komplex kárhelyi tevékenység műszaki hátterének átgondolása során javasolom a Regionális Műszaki Mentő Bázisok megyénkénti kialakításának megvizsgálását. Az RMMB-k

technikai

felszereltsége

kibővítésével

(pl.:

csere-felépítményes

gépjárművek, további speciális felszerelések málházása) lényegesen csökkenthető a reagálási idő, növelhető a beavatkozási képesség.

Témakörből készült publikációim

Idegen nyelvű kiadványban megjelent cikkek:

1) Bálint Török, László Földi: Possible use of the „VERIK” system in disaster relief of road accidents during transportation of dangerous goods; AARMS 4/2007; Miklos Zrínyi National Defense University, Budapest, p.647-658.

Lektorált folyóiratban megjelent cikkek:

1) Török Bálint: A közúti műszaki mentésben résztvevő szervezetek integrációjáról; Kard és Toll 2005/1, HM OTF, Budapest, p. 160-166.

122

2) Török Bálint:

A százhalombattai Kőolajfinomító

balesetelhárító

szervezete;

http://hadmernok.hu/archivum/2006/3/2006_3_torok.html Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent előadás: 1) Török Bálint: Veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező balesetek elhárításának gyakorlati tapasztalatai;„Szállítási és ipari balesetek megelőzése és elhárítása” c. Nemzetközi Konferencia, Balatonföldvár, 2005.10.25; 18 lap. Nemzetközi, vagy országos tudományos pályázaton elfogadott anyag: 1) Török Bálint: Közúti műszaki mentés felderítési problémaköre veszélyes anyag jelenlétében; Dr Balogh Imre Emlékpályázat, BM OKF, 2005.05.13; p.14. 2) Török Bálint: A Magyar Köztársaság biztonságát fenyegető természeti eredetű katasztrófa veszélyek (3. helyezés) OTDK dolgozat; ZMNE 2003. p. 76.

IRODALOMJEGYZÉK [1] http://www.blr.com/product.cfm/product/16000900 Letöltés: 2008. június 17. [2] 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, 4.§ g.) pontja; http://www.esztergomhot.hu/admin/letoltendo/tt.pdf letöltés: 2008. szeptember 2. [3] http://www.cefic.org/files/Publications/chemicalsTrendsReport_200811.doc Letöltés: 2008. november 22. [4] Tájékoztató a 2007. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól; OKF belső használatra, 2008. 03. 27. p. 23. [5] 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról; http://efrirk.antsz.hu/okk/okbi/jogszab/01101.htm Letöltés: 2008. szeptember 3.

123

[6] 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről; http://www.otm.gov.hu/web/jog_terv.nsf/0/4E9B4281C840567BC12571060079F E4D/$FILE/18_2006_Kormrend.pdf Letöltés: 2008. október 27.

[7] 1907/2006/EK rendeletet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals - REACH) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:136:0003:0280:HU:PDF Letöltés: 2008. november 23. [8] ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. előadás.ppt; ZMNE, 2008. I.félév

[9] ÖTM OKF: Mi a teendő vegyi baleset esetén? Segédlet a súlyos balesetek elleni védekezés lakossági tájékoztató kiadvány elkészítéséhez. Budapest, 2003. p. 2126.

[10] http://www.rhk.hu/ismeret/osztaly/hulladek3.htm Letöltés: 2008. november 11.

[11] http://www.khem.gov.hu/data/cms1903700/Nemzeti_Jelent__s_3_t__rcaegy_ szakmapolra_0709.doc Letöltés: 2008. október 27.

[12] 2001. évi LXXVI. törvény a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény kihirdetéséről; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100076.TV Letöltés: 2008. október 5. [13] http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0610/ormai0610.html Letöltés: 2008. október 10.

124

[14] Kasza Anett: A Bátaapátiban létesült, Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló bemutatása, és a katasztrófavédelem feladatainak elemzése, az új kihívások tükrében c. ZMNE ITDK dolgozat, 2008. ZMNE, p. 61.

[15]file:///C:/Documents%20and%20Settings/T%F6r%F6k%20B%E1lint/Local%20Set tings/Temporary%20Internet%20Files/Content.IE5/YKL72O78/sv31_vj_feltetelek9677 99_deefk.glink.hu%5B1%5D.ppt#373,2,A sugárvédelem alapelvei – ICRP Letöltés: 2008. október 28.

[16] http://www.vedelem.hu/letoltes/szamtukor/szam15.pdf Letöltés: 2008. október 12. [17] http://www.vedelem.hu/letoltes/szamtukor/szam14.pdf Letöltés: 2008. október 12. [18] ABV és katasztrófa helyzet értékelés, 33. Előadás.ppt; ZMNE. 2008 I. félév [19] ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 20. Előadás.ppt; ZMNE. 2008. I. félév [20] Makkay Ferenc: Kémiai kislexikon, Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980 [21] Zemplén István: A légzőkészülékek használatának munkavédelmi szabályai; http://www.vedelem.hu/files/UserFiles/File/legzo.pdf Letöltés: 2008. október 12.

[22] 1/2003 BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól; http://www.tuzoltosagnagykata.hu/downloads/jogszabalyok/1.2003.pdf Letöltés: 2008. október 17.

[23] Bálint Török és László Földi: Possible use of the „VERIK” system in disaster relief of road accidents during transportation of dangerous goods, AARMS 2007/4, ZMNE, p, 647-658.

125

[24] Lázár Gábor tű. mk. alez: A hazai ADR balesetek jellemzői és elhárításuk stratégiai, taktikai elemzése c. doktori (PhD) értekezés, ZMNE, 2006. p. 133.

[25] Földi László mk. őrnagy: A Magyar Honvédség tevékenysége a vegyi katasztrófák elleni védelem összefüggés-rendszerében c. PhD értekezése, 2003. ZMNE, p. 132. [26] http://www.dsfire.gov.uk/DevonFire Letöltés: 2008. október 12. [27]

Szerk:

Szakál

Béla:

Segédlet

a

veszélyes

hulladékokkal

kapcsolatos

katasztrófavédelmi tevékenységek szakmai megalapozásához; BM OKF, 2004, p.297. [28] Mélykúti Sándor: Komplex légzés és bőrvédelem http://www.balatonfured.hu/pv/erdekes2.html Letöltés: 2008. november 22. [29] Gyurkó Ferenc: Biztonsági tiszti szolgálat c. szakdolgozata; PTE Pollack Mihály Műszaki Kar Pedagógia Tanszék, 2008. p. 49. [30] M:\posta\PCzomba\2007évi beszámolók\Kivonat_vesz_anyagok_2007.doc OKF belső használatra [31] 1/2006 (VI. 26) ÖTM. Rendelet; http://www.otm.gov.hu/web/jog_terv.nsf/0/B89956DB9B4C45F8C1257118003F A409/$FILE/1_2006_OTMrend.pdf Letöltés: 2008. november. 19. [32]Stircz György, Holod Sándor: Veszélyes anyag kénsav: potenciális veszélyforrás a környezetre és a balesetek elhárításában résztvevőkre c. cikk, Védelem, XV. Évf. 5. szám, 2008. p. 36-37. [33] Veszélyelhárítási Útmutató 2002; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2002, p. 224.

126

[34] Török Bálint: A közúti műszaki mentésben résztvevő szervezetek integrációjáról; Kard és Toll 2005/1, HM OTF, Budapest, p. 160-166. [35] Gemeinschaft der Europäischen Bahnen: Transport Gefärlischer Stoffe, Internationaler Eisenbahnverband, 12.04.2001. p. 57. [36] 88/379/EGK irányelv; a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére

vonatkozó

tagállami

törvényi,

rendeleti

és

közigazgatási

rendelkezések közelítéséről http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31993L0112:HU:HTML Letöltés: 2008. november. 6. [37] Hazardous Materials Response Handbook; http://o.b5z.net/i/u/11000038/i/HAZGUIDE.PDF Letöltés: 2008. november 9. [38] Alan V. Brunacini.; Fire Command (Tűzoltás irányítása); The essentials of local IMS, National Fire Protection Association. 2002. p. 417. http://books.google.hu/books?id=T9Gz2Vnr68sC&printsec=frontcover&dq=Fire+ Command%3B#PPT39,M2 Letöltés: 2008. november 11. [39]

The Incident

Command

System (A rendkívüli

eseménnyel

kapcsolatos

tevékenységek irányítási rendszere); National Emergency Training Center. 1989. http://www.fema.gov/emergency/nims/ Letöltés: 2008. november 11. [40] Feuerwehr-Dienstvorschrift 100: Führung und Leitung im Einsatz; 10. März 1999, in NRW eingeführt mit Runderlass des IM vom 23.12.1999 http://www.idf.nrw.de/download/normen/fwdv100.pdf Letöltés: 2008. október 19. [41] Feuerwehr-Dienstvorschrift 500: „Einheiten im ABC-Einsatz“; Stand August 2004. http://www.idf.nrw.de/download/normen/fwdv500.pdf Letöltés: 2008.október 19.

127

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet:

Vegyi baleseteknél jelenlévő anyagok 2006. évben

2. számú melléklet:

Magyarországon belüli nukleáris veszélyek

3. számú melléklet:

Magyarország veszélyes közlekedési és anyagszállítással kapcsolatos útvonalai, területei

4. számú melléklet:

A Dräger Telemetriesystem rendszer gyakorlati alkalmazásának paraméterei

5. számú melléklet:

Veszélyes anyag felderítési adatlap

6. számú melléklet:

Kárelhárítás folyamatrendszere