Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6., képviseli Radetzky Jenı elnök), továbbiakban: Kamara másrészrıl dr. Cser-Palkovics András országgyőlési képviselı, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere között az alábbi napon és helyen a következı tartalommal és feltételek mellett: Preambulum Székesfehérvárt a világ 10. legdinamikusabban fejlıdı városának nevezték 1995-ben. Az akkori dinamizmus alábbhagyott, a városban az elmúlt néhány évben nem történt olyan infrastrukturális és gazdasági viszonylatban megvalósított fejlesztés, amely méltó lenne Székesfehérvár státuszához, illetve az itt élı emberek munkájához és életkörülményeihez. Fejér megyében - ahol a városnak és agglomerációjának meghatározó szerepe van - a GDP összege évrıl évre növekedést mutatott, töréspontot a világgazdasági válság okozott. Az elmúlt évtizedben Székesfehérvár és vonzáskörzete kiemelkedı adótermelı képességével különleges helyzetbe került. A helyi gazdasági szereplık és az itt élık adó jellegő befizetései országos viszonylatban elıkelı helyre rangsorolták a várost. Az adóbevételek folyamatosan emelkedtek, az iparőzési adó a válság elıtt 11,2 milliárd Ft-ot tett ki, de a válság idıszakában is elérte a 9,3 milliárd Ft-ot, a város ipari fejlıdésének dinamizmusa ezzel szemben nem növekedett arányosan. A párbeszéd tanács létrehozása országosan egyedülálló kezdeményezés volt Székesfehérvár MJV Önkormányzata és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül a gazdaság szereplıi között. Az eredeti célt a folyamatos konzultáció hiányában a kezdeményezés nem érte el. Ezt az intézményes együttmőködést azonban minden bizonnyal az eddiginél több tartalommal és jobban ki lehetne használni a jövıben. Elıremutató és célravezetı lenne, ha a gazdaság szereplıi, a város gazdasági fejlıdésének tengelyét alkotó nagyvállalatok élén álló szakértı vezetık, valamint az önkormányzat vezetıi, és a közigazgatási szervek képviselıi olyan közös stratégiát alakítanának ki és fogalmaznának meg, mely gazdasági-társadalmi és kulturális szempontból közös érdekeket, a Székesfehérváron élı és gazdálkodó emberek érdekeit foglalná magába. Az együttmőködı partnerek egyetértenek abban, hogy ahogy a magyar, úgy Székesfehérvár gazdasági életében is kiemelt cél a beruházások ösztönzése és a munkahelyteremtés nemzeti ügye. Kimondható, hogy egy erıs és növekedı székesfehérvári gazdaság nélkül nem képzelhetı el a magyar gazdaság növekedése, azaz Székesfehérvár fejlıdése a teljes nemzetgazdaság számára is kiemelkedıen fontos. Ahhoz, hogy a gazdasági stratégia az elkövetkezı 4 évben és hosszabb távon is a kimondott székesfehérvári érdekeket képviselje, meghallgattattak az érintettek a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett platformon, melynek eredményei az alábbiakban kerültek megfogalmazásra:
Helyzetkép az önkormányzat költségvetési helyzetérıl Az együttmőködı felek egyetértenek abban, hogy Székesfehérvár gazdasága, valamint az önkormányzat gazdasági, pénzügyi helyzete bár szorosan összefügg egymással, de nem azonos kategóriák. Abban azonban, hogy az önkormányzat milyen szerepet tölthet be Székesfehérvár gazdasági életének alakításában döntı jelentısége van az önkormányzat pénzügyi, költségvetési helyzetének, valamint az önkormányzati szerepvállalásra vonatkozó állami szabályozásnak. − Székesfehérvár teljes adósságállománya (hitel, kötvény, PPP beruházás) 2021-ig 18-19 milliárd forint. − A gazdasági válság negatív következményeinek egy része a városi költségvetés tekintetében 2011-ben, illetve 2012-ben jelentkezik. (pl. SZJA helyben maradó részének csökkentése) − A következı városvezetés kötelezettséget örököl.
jelentıs
összértékő
beruházásokhoz
kapcsolódó
„Mintavárossá kell tenni Fehérvárt!” Stratégiai cél: Versenyképes gazdaság, Székesfehérváron és a tágabb vonzáskörzetében; helyi és nemzetközi szinten. A stratégiai cél megvalósítása köré csoportosítható feladatok: I. Gazdasági szerkezetváltás új energia-iparágak kialakulásával, XXI. századi igényeknek megfelelı informatikai fejlesztések megvalósításával: A gazdasági szerkezetváltás témakörében a stratégiai célok között érdemes kiemelni, hogy a megújuló energia köré csoportosítható iparágak és az ezeket kiszolgáló szolgáltatások olyan új piacot teremtenek, mely nagyon elınyös helyzetet idéz elı Székesfehérvár ipari fejlıdése számára, valamint alkalmas a lakosság életkörülményeinek javítására. Fontos szerepet kell kapnia az alternatív energiák termeléséhez szükséges berendezések, eszközök gyártásának, a technológiai szerelési szolgáltatások végzésének és mindezen feladatok ellátásához szükséges szakemberek helyben való képzésének. A térséget alkalmassá kell tenni, illetve továbbfejleszteni a kapcsolódó K+F+I tevékenységre. A „zöld” iparág mellett az informatikai fejlesztések az elkövetkezı 10 évben meghatározó szerephez fognak jutni, hiszen az információs társadalmi elvárások és a központosított közigazgatás ügymenetét, valamint a nyilvános adatbázisok informatikai hátterét meg kell teremteni. A gazdasági szerkezetváltás tekintetében az önkormányzat korlátozott lehetıségekkel rendelkezik ugyan, de a meglévı eszközeivel – az állami szabályozók folyamatos figyelembevétele mellett – segíteni fogja azt. II. Versenyképes helyi adórendszer megteremtése: A helyi adórendszer kapcsán megfogalmazódtak olyan igények, melyek a jelenlegi kivetett adófajták növelésének kerülését, a kkv szektor vonatkozásában az eddiginél elınyösebb feltételek kidolgozását teszik szükségessé. Együttmőködı felek egyetértenek abban, hogy az önkormányzat a költségvetési gazdálkodás stabilitásának megteremtését követıen gondolhatja át a helyi adórendszer kérdéskörét, figyelembe véve az állami adórendszer változásait.
2
III. Helyi vállalkozások védelme, preferenciája: A közbeszerzési tenderek vonatkozásában javasoljuk kidolgozni - a hatályos jogszabályoknak sem ellentmondó – olyan feltételrendszert, amelyek a helyi vállalkozásokat preferálják a megvalósítások kapcsán, természetesen megfelelı ár-érték arány esetében, magas minıségben és versenyképes garanciális vállalások mellett. IV. Szakképzett munkaerı rendelkezésre állása: Fontos, hogy a kereslethez igazodó megfelelı kínálat álljon rendelkezésre a szakképzett munkaerı piacán, illetıleg hogy a képzés színvonala a minıségi képzést garantálja az általános iskolai képzés, a szakképzés, a középiskolai és a felsıfokú képzés vonatkozásában. Ezen a területen is kiemelkedı jelentısége van a vállalkozások, a regionális döntési szint, a szakmai szervezetek, az alapfokú, a középfokú és a felsıfokú intézmények, az önkormányzat, valamint az állam együttmőködésének. V. A foglalkoztatás növelése: A gazdasági fejlıdés elindítása egyben maga után vonja a foglalkoztatás növekedését is, mely mindenképpen egyaránt érdeke az önkormányzatnak, a foglalkoztatói oldalnak és a munkaerıpiac kínálati oldalán megjelenı munkavállalóknak is. VI. Idegenforgalom, sport- és egészségturizmus A város és térsége idegenforgalmi képességének fellendítése, a sportturizmus gyakorlatának kialakítása, az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségturizmus már meglévı gyakorlatának továbbfejlesztése. Együttmőködı felek által áttekintett eszközök, javaslatok: 1. Párbeszéd a gazdasággal, társadalmi felelısségvállalás (CSR), gazdasági és jogi identitás, önellátó város, helyi vállalkozásokért lobbi erı és a kapcsolati tıke kiépítése, PILOT-projektek 2. A helyi adórendszer, a helyi rendeletek/adórendeletek áttekintése 3. Szakképzés-oktatás (általános iskola, középfokú- és szakképzés) rendszerének/ intézményrendszerének felülvizsgálata, figyelemmel az állami szerepvállalásra is 4. Közbeszerzési tenderek kiírása, a helyi vállalkozások hangsúlyosabb részvételi lehetıségének biztosításával 5. Székesfehérvár infrastrukturális fejlesztése 6. Idegenforgalom, sportesemények, sportmarketing, egészségturizmus 1. Párbeszéd a gazdasággal, társadalmi felelısségvállalás (CSR), gazdasági és jogi identitás, önellátó város, helyi vállalkozásokért lobbi erı és a kapcsolati tıke kiépítése, PILOT-projektek. − Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata váljék a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli tagjává. Annak jelzéseként, hogy az új városvezetésnek kiemelten fontos célja az új fejlesztések és beruházások ösztönzése és a munkahelyteremtés. Ezt a célt a gazdaság szereplıivel (mikró vállalkozásoktól a nagyvállalkozásig tekintve) együttmőködve kívánja a rendelkezésre álló eszközökkel elısegíteni. −A Partnerség-Párbeszéd-Program: folyamatos információcsere és érdekegyeztetés jól szervezett platform formájában. Ha a párbeszéd a gazdaság szereplıi és a közigazgatás jogalkalmazói között rendszeresen, jól és hitelesen mőködik, akkor mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás, mind pedig a végrehajtás társadalmilag széles körben elfogadott lesz és jogkövetésre ösztönöz. Együttmőködı felek mőködtetni kívánják a Párbeszéd Tanácsot. A rendszeres plenáris ülések 3
mellett szükség van a szakértıi egyeztetésekre, valamint a tanácsadásra, egymás folyamatos szakmai tájékoztatására is. − Társadalmi felelısségvállalás, közösségi szerepvállalás nyilvános elismerése. Párbeszéd keretében alakítsunk ki ún. elismerı és ösztönzı rendszert – pályázat formájában, nyilvános elismerés formájában - annak érdekében, hogy a társadalmi felelısségvállalás (CSR) Székesfehérvár fejlesztését támogassa; szorosabb együttmőködés alakuljon ki a vállalkozások és az önkormányzat között; együttesen formáljuk a város gazdasági szereplıinek felelısségtudatát. A városvezetés a kiemelkedı eredmények elismerésével, az ehhez kapcsolódó kommunikációval a közösségi kultúrát formálná. A társadalmi felelısségvállalás programjának kiemelt terepe a Székesfehérvár Fejlıdéséért Alapítványon keresztül történı támogatása a város egészségügyének, kulturális és sportéletének, az oktatási vagy éppen a környezetvédelmi területnek. − Székesfehérvár gazdasági és jogi identitása – mintavárossá tehetné Fehérvárt: széles körben elfogadott és jogkövetıen alkalmazott helyi adóstratégia megalkotásával, a társadalmi szerepvállalásban jeleskedı vállalkozók elismerésének helyi kultúrájával, kormányzati és EU-s szinten megvalósított aktív kapcsolatrendszerrel, és az ipar helyi szintő igényeihez igazodó fejlesztésével, a gazdasági szerkezetváltás elısegítésével és a XXI. századi igényeknek megfelelı informatikai fejlesztések megvalósításával. − Önellátó város: a gazdasági identitás megvalósulhat olyan formában, hogy gazdasági szempontból önellátó lenne a város. A gazdasági függetlenség kulcsfontosságú momentuma a piac szereplıi között az egymástól való beszerzés, a szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, melynek egyrészt közösségformáló ereje van, másrészt belsı kohéziót teremt. Az önkormányzat azzal kapcsolódhat be a folyamatba, hogy beszerzései során a jogszabályi rendelkezések adta lehetıségek között segíteni igyekszik a Székesfehérváron és vonzáskörzetében tevékenykedı vállalkozásokat. Kiemelten fontos cél, hogy a helyi vállalkozások képesek legyenek egymással összefogni, együttmőködni, amelyben kezdeményezı szerepe kell, hogy legyen a Kamarának. − Helyi vállalkozásokért lobbi erı és kapcsolati tıke kiépítése. Kormányzati kapcsolatrendszer és kommunikáció erısítése; országos viszonylatban és az Európai Unió szerveivel együttmőködve. Fontos a város képviselete az országos döntéshozatal viszonylatában, illetıleg szélesebb körben az EU forrásokhoz és az uniós támogatásokhoz történı hozzáférés tekintetében. Nagyon fontos eredmény az, hogy az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések döntéshozatalának regionális központja ismét Székesfehérvár lett. − PILOT-projektek: a városvezetés felé praktikus igény Székesfehérvárra hozni olyan PILOT programokat, mely számos országos projektnek lehetnek csírái, emellett erısítenék Székesfehérvár kiemelt szerepét más nagyvárosokhoz viszonyítva. 2. Helyi rendeletek/adórendeletek módosítása, új helyi adófajták bevezetésének kerülése, iparőzési adó mértékének minimális csökkentése, helyi iparőzési adó címkézési lehetısége, helyi alap létrehozása − Tekintettel arra, hogy az önkormányzat feladatai nem csökkentek, sıt nıttek a gazdasági válság alatt, valamint, hogy a helyi adórendszer része az állami adórendszernek, ezért az önkormányzat a költségvetési gazdálkodás stabilitásának megteremtését követıen gondolhatja át a helyi adórendszer kérdéskörét, figyelembe véve az állami adórendszer változásait. Ezt követıen tekinthetı át az
4
iparőzési adó mértékének, az adóalanyoknak a köre, valamint a vállalkozások által kért címkézési lehetıségnek a kérdése. − Székesfehérvár adótermelı képessége a gazdasági válságig dinamikusan növekedett, jelentıs törést csak a világgazdasági válság eredményezett. Tekintettel arra, hogy a vállalkozók széles körét érintı adóterhek csökkentése országos stratégiai célkitőzés, ezen vezérelv mentén helyi szinten is megfogalmazódik gazdasági elvárásként. A vállalkozóknak – a jelenlegi gazdasági körülmények között – a terhelhetısége véges; igényként merül fel: a most hatályban lévıkön felül új helyi adófajták ne kerüljenek alkalmazásra (pl. építményadó). Tekintettel arra, hogy más megyei jogú városoktól eltérıen Székesfehérváron nincs építményadó, ennek a Székesfehérvár versenyképességét biztosító helyzetnek a fenntartása – közös erıfeszítésekkel – kívánatos. Ennek tényét, jelentıségét és következményeit azonban meg kell ismertetni a gazdasági élet szereplıivel, valamint a széles nyilvánossággal. − Mikro- és kisvállalkozások tekintetében – a jogszabályi keretek között meghatározott árbevétel esetében - helyi iparőzési adó kedvezmény rendszere: a befizetendı helyi iparőzési adó bevallása és megfizetése kapcsán annak fizetésétıl történı mentesítés kérdése - pontos számításokat, hatásvizsgálatok elkészítését követıen - felvethetı. − Helyi alap létrehozása (önerı-kamattámogatási): célja a helyi vállalkozói és a KKV-szektor megerısítése annak érdekében, hogy adótermelı képességük, foglalkoztatási helyzetük stabilizálódjon. Felvethetı az önkormányzati szerepvállalás a pályázati önrészek elıteremtésében. − Átgondolandó az iparőzési adó és a személyi jövedelemadó egymáshoz kapcsolódó viszonyából származó elınyök megvizsgálásának kérdése: pl. az emelkedı fehérvári munkabérek által biztosított helyben maradó személyi jövedelemadó növekmény, és az ebbıl a forrásból csökkenthetı iparőzési adó kérdése felvethetı. 3. Szakképzés-oktatás (általános iskola, középfokú- és szakképzés) rendszerének/ intézményrendszerének felülvizsgálata -
Fontos, hogy a kereslethez igazodó megfelelı kínálat álljon rendelkezésre a szakképzett munkaerı piacán, illetıleg hogy a képzés színvonala a minıségi kibocsátást garantálja az általános iskolai képzés, a szakképzés, a középiskolai és a felsıfokú képzés vonatkozásában. Ezen a területen is kiemelkedı jelentısége van a vállalkozások, a regionális döntési szint, a szakmai szervezetek, az alapfokú, a középfokú és a felsıfokú intézmények, az önkormányzat, valamint az állam együttmőködésére. - Az általános iskolák szerepének erısödésével el kell érni, hogy a tanulók megfelelı, pályaorientációs tevékenységet is magába foglaló pedagógiai program alapján felkészítve kerüljenek a szakképzésbe. - Szakképzı rendszer és a képzési irányok áttekintése önkormányzati és a gazdaság szereplıi közötti párbeszéd keretében; cél a város versenyképességének erısítése hatékony, megfelelı és szakképzett munkaerı biztosításával. - A képzési irányok és arányok, valamint a TISZK-ek esetében a gazdaság igényeihez igazodóan legyenek meghatározva, figyelembe véve a munkaerı-piaci igényeket, a munkaügyi központ jelzéseit. Ebben kiemelt szerepe van a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságnak, amelynek döntéseit, ahogy eddig is, úgy a
5
jövıben is figyelembe fogja venni az önkormányzat saját hatáskörében meghozott döntéseinél. - A szakképzés, a felnıttképzés igazodjon a gazdaság szakmai, területi, strukturális igényeihez, biztosítsa a gazdasági szereplık által elvárt, idıben változó, jól felkészült szakember rendelkezésre állást és utánpótlást. A felnıttképzésben, a humán erıforrás továbbképzésében primátusa e téren is helyi vállalkozásoknak legyen, azonban az önkormányzattal és annak intézményeivel erısíteni kell az együttmőködést ezen a területen is. 4. Közbeszerzési tenderek kiírása, a helyi vállalkozások hangsúlyosabb részvételi lehetıségének biztosításával - A közbeszerzési tenderek vonatkozásában javasoljuk kidolgozni - a hatályos jogszabályoknak sem ellentmondó – olyan feltételrendszert, amelyek a helyi vállalkozásokat segítik a megvalósítások kapcsán, természetesen megfelelı árérték arány esetében, magas minıségben és versenyképes garanciális vállalások mellett. - Székesfehérvár MJV Önkormányzata a beszerzései kapcsán legyen figyelemmel arra, hogy - az aktuális jogszabályi környezet ismeretében és jogszerő alkalmazása mellett is – a helyben tevékenykedı kkv-k, cégek hangsúlyos elınyt élvezhessenek a tenderek megvalósítása során. A helyi vállalkozások produktumai helyben maradnak, az általuk megtermelt gazdasági eredmény utáni adó is a helyi költségvetést gyarapítja, és az itt élı munkaerı a jövedelmének döntı részét helyben költi el. Emellett pedig az így is sokat kritizált közbeszerzési eljárásba vetett bizalom is fokozatosan megerısödne a vállalkozásoknál. - Az Önkormányzat ebbıl a szempontrendszerbıl is vizsgálja felül a központosított közbeszerzések gyakorlatát az önkormányzati intézmények esetében figyelemmel a közbeszerzési törvény módosítására és az intézmények tapasztalataira is. 5. Székesfehérvár infrastrukturális fejlesztése − A város infrastrukturális helyzete egyértelmően versenyképes, de fejlesztése a legszembetőnıbb és a legnyilvánvalóbb eredményeket jelenti, amely mind a lakosság megítélése, mind pedig az ipari tevékenységet folytató vállalkozások, emellett az idelátogató turisták szemszögébıl is kiemelkedıen fontos. Nem vitás, hogy a panelprogram sikere is kézzel fogható eredmény, és sokak hasznára válik, azonban ezen a területen is egyeztetni kell újszerő stratégiai célokat. − Az utak, a csatornarendszer, közvilágítás a közbiztonság fejlesztése és ezek eszközrendszerének újragondolása az új önkormányzati közigazgatás alapvetı célja kell, hogy legyen. A belvárosi ingatlanok felújítása, karbantartása általában véve a lakóingatlanok főtéskorszerősítése mind olyan lakossági igényeket kielégítı tevékenység, amelyek a gazdaság, termelı és szolgáltató résztvevıi számára is új bevételi forrást, új piaci lehetıségeket jelentenek. Fontos bekapcsolni az infrastrukturális fejlesztésekbe az EU-s pályázati lehetıségeket is, valamint lényeges, hogy a helyi vállalkozók piacra lépését/piacon maradását erısítse az új városvezetés. Az idegenforgalom, a kereskedelem, a vendéglátás is olyan szolgáltató szektorba tartozó gazdasági tevékenységek, amelyek sürgıs intézkedéseket igényelnek az önkormányzattól és az ezekkel a területekkel foglalkozó vállalkozásoktól annak érdekében, hogy Székesfehérvár történelmi múltja méltó jövıképpé válhasson az itt élı emberek számára. − Az új városvezetés célul tőzi ki, hogy országos lobbi tevékenységet folytat a 8-as fıút és a 81-es fıút fejlesztése kapcsán.
6
6. Idegenforgalom, sportesemények, sportmarketing, egészségturizmus −
−
−
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szerepet vállal a sportturizmus intenzitásának növelésében. Ennek keretében kapcsolatépítésre és városmarketing célokra is felhasználja a városi sportmérkızéseket, bajnokságokat. Az új városvezetés lehetıséget teremt a sportturizmus gyakorlatának kialakítására A sportesemények közösség szervezı hatását kihasználva létrejöhetnének gazdasági kapcsolatok, lehetıség nyílik a kulturális és turisztikai információ cserére és közös fejlesztésekre, ez jótékony hatással lenne az idegenforgalomra, a vendéglátásra, és a helyi kereskedelemre is. A sport marketing lehetıséget teremt a városnak és alkalmas arra is, hogy kereskedelemfejlesztı hatást váltson ki. Az új Széchenyi Terv Programjának és alapgondolatának megfelelı támogatási metódus alapján lehetıség nyílik egészségturizmus gyakorlatának fejlesztésére is Székesfehérváron, mely elsısorban orvosi szolgáltatásokon alapul. Egyebek
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a város vállalkozói is érdekeltek abban, hogy a vállalkozások a saját, illetve a beszállítóik, a megrendelıik fejlesztéseit Székesfehérváron valósítsák meg. Az Önkormányzatnak prioritás minden olyan értéket teremtı beruházás támogatása, amellyel új munkahelyek jöhetnek létre a Székesfehérváron vagy Fejér megye egyéb területein vagy éppen a régióban élık számára. Együttmőködı felek kiemelkedı lehetıséget látnak a sportra vonatkozó adójogi változásokban. Ebben a kérdésben az Önkormányzat gesztori szerepe elengedhetetlenül fontos. A gazdasági önkormányzat platformján elhangzott fentebbi javaslatok egyúttal rámutatnak: szükség van arra, hogy a város önkormányzati vezetésének szakértıi között minél több jól képzett, döntési pozícióban jól alkalmazható személy legyen. Székesfehérvár, 2010 év október hó 21. napján
Radetzky Jenı Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
dr. Cser-Palkovics András országgyőlési képviselı Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere
7
