A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Pécs1 és az LKH Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Graz2 közleménye
Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban Dr. Kiss Katalin, Dr. Peter Spitzer, Dr. Michael E. Höllwarth, Dr. Pintér András Érkezett: 2006. február 22.
ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon évente körülbelül 2500 gyermek sérül vagy hal meg súlyos közlekedési baleset következtében, 490-en biciklizés közben. A tanulmány célja biciklizés során a sisakviselés és a súlyos fejsérülés közötti összefüggés vizsgálata magyar gyermekek körében, és az így kapott eredmények összehasonlítása osztrák tanulmányok adataival. A szerzők 1000 kérdőívet osztottak ki két nagyobb pécsi általános iskolában. A 7 és 14 év közötti gyermekeknek kérdésekre kellett válaszolni a sisakviselési, biciklizési szokásaikról, korábbi biciklis baleseteikről, és sérüléseikről. Magyarországon a gyermekek átlagosan 8%-a visel sisakot biciklizés közben. A sisakviselés aránya az életkorral csökken: 7–8 éves gyermekek 17%-a, 14 évesek viszont már csak 3%-a hordja a sisakot. A gyermekek 41%-a tartja fontosnak a sisak rendszeres viselését. Ausztriában, ugyanebben a korosztályban az iskolások 93%a gondolja azt, hogy a védősisak használatára (nagy) szükség van. A biciklizés közben sérült magyar gyermekek 26%-a szenvedett fejsérülést, melyből 64% súlyos volt. Ausztriában a gyermekek 42%-a visel biciklizéskor rendszeresen védősisakot, a fejsérülések aránya 36%, a súlyos fejsérülés ebből 32%. Magyar gyermekek körében a védősisak viselésének átlagos aránya csupán ötöde az osztrák átlagnak. Bár Magyarországon a fejsérülések gyakorisága 10%-al kevesebb, a súlyos fejsérülések sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint Ausztriában. Az összehasonlított adatok igazolják, hogy nagy szükség van Magyarországon a sisakviselés elterjesztésére. Kulcsszavak: Balesetmegelőzés; Craniocerebralis trauma – Epidemiológia / Megelőzés; Kerékpározás – Sérülések / Statisztikai adatok; Gyermekkor; Védősisak – Statisztikai adatok; Életkori tényezők;
K. Kiss, P. Spitzer, M. E. Höllwarth, A. Pintér: Relationship between bicycle injuries and wearing of safety helmets among children in Hungary Annually approximately 2.500 children are seriously injured or killed due to road accidents in Hungary, 490 of them while cycling. The purpose of this study is to investigate the relationship between wearing bicycle helmet and severe head injuries among Hungarian children, and compare these results with the Austrian data. From an average population of 767 children, aged 7 to 14 years in primary schools, filled in a questionnaire about the use of helmet, the occurrence of head injuries, their attitudes towards the use of bicycle helmet and cycling habits in the streets. In Hungary an average 8% of the children wear safety helmet regularly during bicycling. The rate of helmet wearing was 17% among 7–8 year-old children and only 3% among the 14 year-old ones. Only 41% of the children participating in this study found that it is important or very essential to wear the helmet. 93% of Austrian children think that using a helmet is important or very important. Head injury in Hungary occurred in 26% of the bicycle accidents and 66% of the patients sustained a serious head injury. Helmet-wearing rate in Austria is 42% among children, the incidence of head injuries is 31%, but the rate of severe injuries is 32% of all head injuries. Comparing the results with the Austrian data, the rate of wearing a helmet in Hungary is only one-fifth of the Austrian average. Although the incidence of head injuries is less by 10%, severe head injuries occur more often in Hungary. Results from the Austrian studies clearly document that it is mandatory to popularise the use of helmet amongst children during cycling in Hungary. Keywords:
Age factors; Accident prevention – Instrumentation; Bicycling – Injuries / Statistics & numerical data; Child; Craniocerebral trauma – Epidemiology / Prevention & control; Head protective devices – Statistics & numerical data;
Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet 2006. 49. 4.
309
Bevezetés Magyarországon évente körülbelül 2500 gyermek sérül, vagy hal meg súlyos közlekedési balesetben, 490-en biciklizés közben (4, 7). Ausztriában kétszer annyi gyermek szenved el súlyos közlekedési balesetet (körülbelül 3900 gyermek), közülük 830 kerékpározás során (5). (I. táblázat). Különböző országok között készített összehasonlító felmérés alapján Magyarország vezető helyen áll a halálos biciklis sérülések számát illetően. Több mint kétszer annyi felnőtt és gyermek hal meg országunkban biciklizés közben, mint Ausztriában (1, 5). (1. ábra). A halálos kerékpáros sérülések leggyakoribb oka a súlyos fejsérülés (8). Gyermekekben, főként a 4–5 éves korosztályban a viszonylagosan nagyméretű fej és a karok ütést felfogó képességének gyengesége miatt a fejsérülések gyakorisága magas. Egyéb sérülésekkel összehasonlítva a fejsérülések különösen súlyosak, mivel hosszabb kezelést igényelnek és nagyobb az esély maradandó károsodások kialakulására (2). A halálos biciklissérülések 75%-a, a fej és agyi sérülések 85%-a elkerülhető lenne védősisak viselésével (6). A tanulmányunk célja az volt, hogy felmérjük magyar gyermekek körében a biciklizési és sisakhordási magatartást, és megvizsgáljuk a biciklizés alatti sisakviselés és a súlyos fejsérülések közötti összefüggést hazánkban. Az így kapott adatokat összehasonlítottuk osztrák tanulmányok eredményeivel. Tekintettel az összehasonlításra, a fejsérülések súlyosságát az osztrák tanulmányok fejsérülésekre vonatkozó beosztása szerint csoportosítottuk, ezért a commotiót is a súlyos fejsérülések közé soroltuk. I. táblázat: 14 éven aluli magyar és osztrák gyermekek súlyos, illetve halálos közlekedési és biciklis baleseteinek száma 14 éven aluli gyermekek száma Magyarország 2004 Ausztria 2004
Közlekedési balesetben súlyosan sérült vagy meghalt 14 éven aluli gyermekek 2533
488
~ 150/100.000
~ 30/100.000
3872
833
~ 300/100.000
~ 60/100.000
1.606.000
1.333.505
Biciklis balesetben súlyosan sérült vagy meghalt 14 éven aluli gyermekek
1. ábra: Halálos biciklis balesetek (felnőtt és gyermek) éves (2003) száma nemzetközi viszonylatban egy millió lakosra nézve 310
Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet 2006. 49. 4.
Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet 2006. 49. 4.
311
ANYAG ÉS Módszer Szétosztottunk 1000 db kérdőívet két nagyobb pécsi általános iskolában 7 és 14 éves gyermekek között. Ezeket a gyermekek a tanárok, illetve a szülők segítségével töltötték ki. Megkérdeztük a gyermekeket biciklizési szokásaikról (milyen gyakran, hol és milyen célból bicikliznek, egyedül vagy felnőtt felügyelettel kerékpároznak-e). Érdekelt minket, hogy van-e védősisakjuk, és viselik-e azt kerékpározáskor. Ha nem, akkor annak mik az okai. A biciklis sérülés miatt orvosi ellátásban részesült gyermekek kérdésekre válaszoltak a sérülés lokalizációjáról, jellegéről, a sérülés esetleges késői következményeiről, a baleset alatti védősisak hordásról, illetve arról, hogy a sisakviselést mennyire tartják fontosnak. A biciklizési szokások, a sisakviselés, a sérülés típusának és lokalizációjának gyakoriságát számoltuk különböző szempontok alapján (életkor, nem.). Eredményeinket összehasonlítottuk osztrák tanulmányok adataival (3, 9). Eredmények 1000 gyermekből 767 töltötte ki a kérdőívet. A kitöltött kérdőívek alapján a gyermekek 53%-a biciklizik hetente legalább egyszer, 8%-uk visel rendszeresen védősisakot a kerékpározáshoz. A sisakviselés aránya az életkorral csökken: míg a 7–8 éves iskolások 17%-a, addig a 14 évesek már csak 3%-a hordja a sisakot. A gyermekek csupán 41%-a tartja fontosnak a rendszeres sisakviselést. Leggyakoribb okok közé tartozik, hogy a gyerekek nevetségesnek, kényelmetlennek és felesleges tehernek találják a sisakot. Úgy gondolják, hogy a biciklis balesetek nem súlyosak, és ők tudnak magukra vigyázni azáltal, hogy lassan kerékpároznak. A leggyakoribb okokat és az okok életkor szerinti módosulását a 2. ábra mutatja. 767 gyermekből 166 részesült már orvosi ellátásban biciklis baleset miatt. Körülbelül kétszer annyi fiú sérült meg, mint lány. 61%-uk hetente többször kerékpározik, többségében sportolás (37%), illetve szabadidős tevékenység (50%) céljából. A sérült gyermekek 79,5%-a rendszeresen egyedül, felnőtt felügyelet nélkül biciklizik az utakon. A sérülések 34%-a felső végtagokra, 28%-a alsó végtagokra, 26%-a fejre, 12%-a törzsre lokalizálódott. A sérült gyermekek csupán 11%-a (19 gyermek) viselt védősisakot a balesetkor. A sisakot viselt gyermekek között négy esetben sérült a fej is, ezek közül egy esetben fordult elő agyrázkódás, a többi könnyű fejsérülés volt (arc abrasiói). A többi gyermek (147 gyermek) nem viselt védősisakot a balesetkor. Ebben a csoportban a fejre lokalizálódó sérülések 64%-a súlyos fejsérülés volt: 42% agyrázkódás, 10% calvaria törése, 5% mandibula-törés, 4% orrcsont-törés, 2% bázistörés, 1% koponyaűri vérzés. A fejsérülések 36%-a könnyű fejsérülés volt (fej nyílt sebe, arc, fejtető, abrasiói).
2. ábra: A sisakhordás mellőzésének okai magyar gyermekek körében életkor szerint
é le t k o r 312
Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet 2006. 49. 4.
Megbeszélés Hazánkban, kulturális, anyagi és infrastrukturális okok miatt az iskoláskorú gyermekek csupán 53%-a, míg Ausztriában 88%-a kerékpározik rendszeresen (hetente legalább egyszer). Ezzel magyarázható, hogy a közel hasonló lélekszámú Ausztriában körülbelül kétszer gyakrabban fordulnak elő biciklis balesetek. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy Magyarországon több mint duplája a halálos kerékpáros sérülések száma. Különböző országok között készített összehasonlító felmérés alapján Magyarország vezető helyen áll a halálos biciklis sérülések számát tekintve. A halálos sérülések leggyakoribb oka a súlyos fejsérülés. Vizsgálatainkkal megegyező kérdőíves tanulmányok szerint – a magyar gyermekek 8%-os sisakviselésével szemben – az osztrák, hasonló életkorú gyermekek 42%-a visel rendszeresen sisakot kerékpározáshoz. 93%-uk tartja fontosnak, illetve nagyon fontosnak a sisakviselést, míg a magyar gyermekek csupán 41%-a. Az osztrák gyermekek biciklis sérüléseinek 36%-a lokalizálódik a fejre, melyből 32% a súlyos fejsérülések aránya (3, 9). A magyar gyermekek biciklis fejsérüléseinek gyakorisága 10%-al kevesebb Ausztriánál. Ennek okai lehetnek a két ország közötti földrajzi, és kulturális különbségek. A súlyos fejsérülések aránya Magyarországon viszont duplája (64%) az osztrák átlagnak (32%), ami a sisakhordásban észlelhető nagy különbség eredménye lehet. Tekintettel arra, hogy a magyar, sisakot viselt gyermekek száma alacsony volt, közöttük négy fejsérülés fordult elő, és csak egy súlyos, a súlyos fejsérülésekben nem tudtunk szignifikáns különbséget kimutatni a sisakot viselt és nem viselt magyar gyermekek között. A fiatalabb gyermekek (7–8 évesek), illetve a serdülő gyermekek (13–14 évesek) sisakviselési magatartása közötti különbség számos okkal magyarázható. A serdülő gyermekeknél egyre fontosabb a külső megjelenés és a divat. Nevetségesnek találják a sisakot népszerűségének hiánya miatt. Kényelmetlen és terhes lehet, ha nem a megfelelő minőségű, méretű és kiképzésű sisak kerül megvételre. Ennek hátterében a minden szempontból megfelelő sisakok magas ára is állhat. Nyugati szomszédunkkal összehasonlítva Magyarországon egy jó minőségű védősisak a hazai átlagkeresethez képest aránytalanul sokba kerül. Kisebb gyerekeknél a biciklissérülésekkel kapcsolatos téves elképzelések, és a balesetektől való félelem hiánya dominál a sisakhordás mellőzésében. A súlyos fejsérülések magas száma és a sisakviselés közötti összetett, sok tényező által meghatározott összefüggésének vizsgálata céljából további, kórházi beteganyagon alapuló vizsgálatokat végzünk. Nagyon fontos a védősisak használatának népszerűsítése magyar gyermekek körében, mert ezzel szignifikánsan csökkenthető a súlyos fejsérülések, és ezáltal a halálos kerékpáros sérülések száma. Ehhez szükség van a gyermekek iskolai balesetvédelmi és közlekedés-biztonsági oktatására, a szülők ezirányú ismereteinek bővítésére, védőnők és orvosok aktív felvilágosító munkájára, és sisakviselési kampányok elindítására. Irodalom 1. Bundesanstalt für Strassenwesen: International Road Traffic and Accident Database 2003. Bergisch-Gladbach. Bundesanstalt für Strassenwesen. 2005. 2. Furian G., Gruber M.: Die Österreichische Radhelminitiative. Wien. Institut „Sicher Leben”. 1994. 3. Johannes Sch., Spitzer P., Johannes M.: Radfahrunfaelle in Österreich: Auswirkung eines 10 jaehrigen Praeventionsprogramms. 2005. (status publicandi). 4. Központi Statisztikai Hivatal: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2004. Budapest. 5. Kuratorium für Verkehrssicherheit, Bundesministerium für Inneres: Unfallstatistik 2004. Wien. Autor. 2005. Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet 2006. 49. 4.
313
6. McDermott F. T., Lane J. C., Brazenor G. A., Debney A. E.: The effectiveness of bicycle helmets: A study of 1710 casualties. J. Trauma. 1993. 34: 834-844. 7. Országos Balesetmegelőzési Bizottság: Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2004. Budapest. OBB Titkársága. 2005. 8. Sacks J. J., Holmgreen P., Smith S. M.: Bicycle associated head injuries and deaths in he United States from 1984 trough 1988: how many are preventable? JAMA. 1991. 2666: 3016-3018. 9. Spitzer P.: Evaluierung der Freiwilligen Radfahrprüfung. 2005. (status publicandi).
Dr. Kiss Katalin PTE Gyermekklinika, Sebészeti Osztály 7623 Pécs, József Attila u. 7. 2. ábra
FELHÍVÁS Az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága 2007-ben is megrendezi a
Fiatalok Fórumát a Mozgásszervi Szekció tudományos ülésével közös szervezésben, Miskolcon. Várjuk 35 éven aluli, rehabilitációs szakemberek jelentkezését, bármely szakmából. Az előadások maximum 7 percesek lehetnek. Zsűri fogja elbírálni és díjazni az előadásokat. Időpont: 2007. május 25., péntek Jelentkezési határidő: 2007. április 15. Szükséges adatok: 1.) Név (szerző, társszerző); 2.) Születési év; 3.) Előadás címe; 4.) Levelezési cím; 5.) Szükséges technika (írásvetítő, diavetítő, párhuzamos vetítés; videó, számítógép) Cím: Dr. Vén Ildikó, OORI, 1528 Budapest, Szanatórium u. 19. Tel.: 06-1-391-1900; E-mail:
[email protected] A jelentkezés lezárása után a nap részletes programja megtalálható lesz a Társaság honlapján (www.rehab.hu), az előadóknak pedig írásban is eljuttatjuk. 314
Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet 2006. 49. 4.
