VASMŰVESSÉG REMEKEI A MISKOLCI UTCÁKON Miskolcon számos megtekinthető, nemes- és színes fémből, vas- és acélból készült (kovácsolt, öntött, domborított, vésett stb.) nívós képzőművészeti, valamint egyéb jelentős szakipari alkotás található. Ezeket felsorolni is hosszú lenne. Csak a köztéri szobrok, térplasztikák, emléktáblák, domborművek, templomi harangok, ötvösmunkák, építészetet kiegészítő funkcionális- és díszítő elemek ezrekre tehetők. Egy részükről készült már felmérés, vannak azonban szép számban olyanok is, amelyekről nem. Valamennyi a fémművesség alkotása. Ez az ősi, kreatív emberi munka, szakma, művészet mintha mai korunkban ismét reneszánszát élné. Miskolc város fejlődésének utóbbi évszázadait alapvetően meghatározó vaskohászati szakma iparművészeti hagyatékát, a vasművesség örökségét külön is célszerű a kollektív emlékezetben erősíteni.
Először a legjelentősebb alkotó művészeket, mestereket említsük meg. –
Fazola Henrik, (1730-1779) a legkiemelkedőbb tehetségként alkotott térségünkben. Würzburgból 1758-ban települt Egerbe. Különösen Eger város büszkélkedhet számos művészi kovácsoltvas alkotásával. Miskolchoz kötődik viszont élete fő műve, a Bük-környéki bányakutatás és az ómassai vasmű alapítása. A Kohászati Múzeum több Fazola idejében készült öntött- és kovácsoltvas terméket, művészi alkotást őriz.
Fazola Henrik mellszobra, az egri Megyeházán látható alkotásai és a felsőhámori síremléke. A síremléket 2005-ben társadalmi összefogással a felsőhámori temetőben állították fel. A kovácsolt dísz Seregi György díszkovácsmester munkája
* –
Demeter Testvérek László, Dezső, János, Ernő 1905-ben alapították a lakatosáru- és redőnygyárukat. A kovács szakma mélyebb ismereteit Selmecbányán sajátították el. A kovácsoltvasművességet magas színvonalon végezték, annak művészei voltak.
Demeter Dezső és Demeter László
Legfontosabb munkájuk: a Borsod megyei Takarékpénztár, a Weidlich bérpalota összes épület- és műlakatos munkái, a Miskolci Hitelintézet, a Zenepalota, a Lillafüredi Palota-szálló, a repülőtéri hangár.
* –
Nyíri Béla Az I. világháború után Münchenben, Bécsben és Salzburgban képezte magát. Versenyképes gyárat hozott létre, amelynek fő profilját a kovácsoltvas munkák képezték. Nagyobb kovácsoltvas munkái: a sátoraljaújhelyi fogda épülete, a kassai hadtestparancsnokság épületeinek összes lakatos munkái, a kassai járványkórház, a gyermekkórház,a pénzügyi palota bányakapitányság lakatosmunkái. A Miskolci Zenepalota és a Postapalota épületeinek vasrácsát a Demeter testvérekkel közösen készítették el.
Helyi vasműves alkotások neves szakemberei, művészei többek között: Balatoni Klára, Demcsik Attila, Drozsnyik István Félegyházi Károly, Gulyás Imre, Kiss István Litwin József, Seregi György, Szanyi Tibor, Tóth Sándor, Varga Éva, Varga Miklós.
1
Nézzünk az alkotások közül néhányat egy „városi séta” keretében. Kezdjük sétánkat a Hősök-terén és haladjunk a Vasgyár felé. Természetesen más útirányokat követve, a város egész területén, az itt érintett fémműves emlékek sokaságát ismerhetjük meg. 1. POSTAPALOTA VÉDŐ ÉS DÍSZRÁCSOZATA (Miskolc, Hősök tere) Az épület 1937-ben készült el. Gazdagon díszített védő- és díszrácsozatát a miskolci Nyíri- és Demeter cég készítette.
A hírközlés fejlődésének szimbólumai a kilenc ablak kovácsoltvas díszrácsán
Az ablakok rácsán kovácsoltvas rózsa
2. NAGYBOLDOGASSZONY, MINORITA TEMPLOM (épült 1729-1743-ban) BRONZ DOMBORMŰVEI, EMLÉKTÁBLÁKKAL (Miskolc, Hősök tere) Épült 1729-1743-ban. Figyelmet érdemelnek bronz domborművei és emléktáblái. Az első bükki üveg-hutáknál, vas-kohónál és hámoroknál dolgozó szlovák és német ajkú munkásoknak a minoriták nyújtottak „lelkisegélyszolgálatot”
3. ZSINAGÓGA (Kazinczy u.) Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az a Ludwig Förster tervezte, aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi. A kapuszárnyat igen míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik. Az épület előteréből három, félköríves nyílású ajtó vezet a főhajóba. A belső tér öntöttvas szerkezete a tervező Förster működésére jellemző. A vasszerkezet díszítő tagozatai a bizánci, a román és a neogótikus stílust egyaránt megidézik. (Lásd külön képeken)
5. HŐSI EMLÉKMŰ Szanyi Péter: Miskolc város elesett hősei c. bronzlemezből készült, gránit tömbön elhelyezett emlékműve, a 20. századi tragikus események áldozatai tiszteletére az átépített Hősök-terén.
6. Térrendezés Több kovácsolt- és öntöttvas elem felhasználásával újult fel a tér a 2000-es évek elejére, Puskás Péter vezető építésztervező és Feta György formatervező iparművész irányításával. Az elhelyezett kandeláberek és térválasztó elemek acélszerkezetei a vasművesség reneszánszának szép példái.
2
7. MISKOLC BELVÁROSÁBAN A múlt hangulatát döntően a barokk-klasszicista stílusban épült kúriák, lakóházak, közintézmények képviselik. A vasművesség alkotásai harmonikusan jelennek meg az épület stílus jegyeivel, azonban motívumvilágukban a változatosság figyelhető meg. Külön is figyelembe ajánlhatók a következők: – – – – – –
VÁROSHÁZA kapuja és erkélye (Városház tér 8.) KOVÁCSOLTVAS KAPU (Petőfi u. 57.) ERKÉLY védőrács (Városház tér 14.) ERKÉLY védőrács (Kandia utca 3.) WEIDLICH KAPU (Széchenyi u 19.) ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 60.)
- ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 83.) - ERKÉLY a Széchenyi és Kossuth L. u. sarkán - KOVÁCSOLTVAS KAPU (Hunyadi u. 8.) - ERKÉLY (Szentpáli u. 3.) - ÖNTÖTTVAS SZABADTÉRI ÜLŐPAD (Városház tér) - ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 64.) stb.
Több művészi fém-, illetve vas-szobor díszíti a Galéria és az Európa-ház udvarát. Varga Éva: Vas fű Az öntöttvas alkotás a Miskolci Galéria udvarán áll. 2008-tól
Drozsnyik István: A létra mindig megmarad Az alkotás az Almássy-kúria (Európa-ház) udvarán állt (Városház tér 13.)
8. A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ ÖNTÖTTVAS-VÉDŐRÁCSAI, ÉS KOVÁCSOLTVAS-KAPUJA A színház előcsarnokában és a nézőtéren a fűtőtestesteket öntöttvas-díszrács burkolja, mely harmonikusan illeszkedik a klasszicista stílushoz. Az öntöttvas burkolat Demcsik Attila miskolci iparművész alkotása
A fűtőtestek takarására öntöttvas díszrács Kovácsoltvas kapu
A Nyári színház kovácsolt vaskapuja a Déryné utcában, a színészmúzeum és a kamaraszínház között. Félegyházi Károly iparművész tervei alapján Gulyás Imre miskolci lakatosmester készítette A díszrács mintái kinagyítva
3
9. AZ ÉSZAKERDŐ RT. SZÉKHÁZA (Miskolc, Deák tér 1.) Az épület a lőcsei Thurzó-ház mintájára készült 1929-ben. A kovácsoltvas rácsok funkcionális céllal készültek. A homlokzati rácsok Balatoni Klára és Litwin József iparművészek munkáját dicsérik. A többi rácsot Litwin József tervei alapján az ÉSZAKERDŐ Rt műhelyeiben gyártották le.
Erkélyrács
Főbejárat kovácsolt védőrácsa
Zászlótartó Ablakrács
10. TÖBB NEVES SZEMÉLYISÉG SZOBRA, EMLÉKEZETES ESEMÉNYEK EMLÉKMŰVEI MELLETT HALAD UTUNK A VASGYÁR FELÉ Gárdos Aladár: DEÁK FERENC A szobrot 1925-ben avatták fel a mai Deák téren. A főváros után a magyar városok közül elsőként Miskolc adott helyet Deák-szobornak. Ez volt a város harmadik szobra, s Miskolc ilyen sorrendet állított: Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc.
Róna József: KOSSUTH LAJOS A szabadságharc 50. évfordulóján, 1898-ban állította Miskolc a szobrot. Ez volt az országban az első egész alakos köztéri Kossuth-szobor.
Borsodi Bindász Dezső: LÉVAY JÓZSEF A szobor a Palóczy utca Kossuth utcai torkolatánál, a Deák tér mellett áll. Lévay József (1825–1918) költő, Borsod megyei alispán volt.
Róna József: SZEMERE BERTALAN A szobor a Szemere-kertben áll, 1906-ban avatták. Szemere Bertalan (1818–1896) 1848-ban belügyminiszter, majd a Honvédelmi Bizottmány tagja volt. Világos után ő menekítette a Szent Koronát, és elásatta Orsován, egy kolostor udvarán.
Gárdos Aladár: Árvízi emlékmű A Szent Anna téren álló bronz domborművel díszített lépcsős megoldású mészkő emlékmű az 1878. augusztus 31ei vihar után dúló hatalmas árvíz áldozataira emlékezik. A város történetének legnagyobb árvize áldozatainak száma 277 fő volt, a 2972 épületből 2182 megrongálódott, 698 ház pedig lakhatatlanná vált. A kár 1 739 771 (akkori) forint volt.
4
11. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK ROZSDAMENTES ACÉLBÓL Kiss István: MUNKÁSTRÓN A teljes egészében rozsdamentes acélból készült alkotást 1979-ben avatták fel. Az Újgyőri főtéren áll.
Varga Miklós: EMBERPÁR Az alkotás az egykori Lenin Kohászati Művek és a DIGÉP segítségével készült. 1976-ban avatták, a Győri kapuban áll.
MAZSAROFF MIKLÓS festőművész: Látkép a DIÓSGYŐRI GYÁRRÓL
5
Miskolci Zsinagóga épületének öntöttvas szerkezeti elemei
6
Miskolci Zsinagóga épületének öntöttvas szerkezeti elemei
7
