Vas megye kórházainak története nagy általánosságban némiképp

VAS M E G Y E KORHÁZAINAK 700 É V E S TÖRTÉNETE

(ISPOTÁLY)

írta: Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) . as megye kórházainak története nagy általánosságban né­ miképp különbözik hazánk más. vidékeitől és csupán Pozsony és S o p r o n megyék hasonlítanak hozzá. E z t a különb­ séget földrajzi helyzete magyarázza és az ebből folyó gazda­ sági, p o l i t i k a i és kulturális tényezők. Már a honfoglalás után m u t a t k o z o t t , h o g y az István király és a többi Árpád-házi királyaink által behívott idegenek és szerzetesrendek, d e a világi papság is, s o k k a l szívesebben t e ­ lepednek le a n y u g a t i részeken, a Dunántúlon, még a k k o r is, ha a király által adományozott b i r t o k a i k zöme n e m is o t t v o l t . Egymást érték a várak és várkastélyok, a jobbágyfaluk. A né­ pesség s o k k a l sűrűbb l e t t már a X I I . és X I I I . században, m i n t hazánk bármely más vidékén. István király által behívott olasz, l e n g y e l és német rendházak s o k k a l n a g y o b b számban t e ­ l e p e d t e k l e Zala, Vas, Sopron, G y ő r és Pozsony megyékben, m i n t máshol az ország területén.

V

A Habsburg-ház u r a l o m r a jutása után természetesen még inkább feltűnőbbé l e t t Ausztriának, Bécs közelségének v o n ­ zása, a m i t m e g t a r t o t t egészen az első világháború végéig. N e m állíthatjuk, hogy a császári h a t a l o m legcsekélyebb mértékben is javára l e t t v o l n a a n y u g a t i megyék magyar né­ pének, a jobbágyságnak, zselléreknek, cselédeknek, falusi k i s nemeseknek, v a g y később a m a g y a r polgárságnak és paraszt­ ságnak, de annál inkább a főuraknak és középnemeseknek.

A z északi bányavárosok aranya-ezüstje és a vasbányái, P o z s o n y - S o p r o n és Vas megye Bécs részére f o n t o s k a t o n a i terü­ lete természetszerűleg másképpen alakították k i p o l i t i k a i l a g , gazdaságilag és kulturálisan is ezeket az országrészeket. Kórháztörténeti szempontból h a egy félkört húzunk Erdély­ ből k i i n d u l v a Kassán, P o z s o n y o n keresztül S o p r o n o n , Kősze­ gen át S z o m b a t h e l y i g , a k k o r azt látjuk, h o g y legrégibb kór­ házaink nagyjából éppen a félkörmenti területeken h e l y e z k e d ­ n e k el. Segített-e a Habsburg-ház ezeken a területeken kór­ házalapítási t e k i n t e t b e n , e r r e csak azt válaszolhatjuk, h o g y egyáltalán n e m . Csupán az a körülmény v o l t az e l m o n d o t t a k r a befolyással, h o g y — a m i n t j ó l t u d j u k — a Habsburg-ház az említett okokból ezeket a területeket m i n d i g igyekezett az egyesített m o n a r c h i a kebelében m e g t a r t a n i és í g y ezek a terü­ l e t e k elkerülték a török hódoltság másfélszázados idejét, l e g ­ feljebb kisebb török betöréseknek v o l t a k i t t - o t t kitéve, de a törökdúlás m i n d e n veszedelmét elkerülték, a m i kétségtelenül n a g y befolyást j e l e n t e t t gazdasági és kulturális előrehaladá­ s u k r a . M e g m a r a d t a k ősi épületeik, m e g y e i és városi levéltá­ r a i k j a v a része, püspöki okmánytárak, főúri bibliotékák és l e ­ velezések. A m a g y a r f e u d a l i z m u s kibontakozásától a mohácsi vészig Vas megyében a következő kórházi emlékeink vannak, a m e ­ l y e k okmányszerű bizonyítékokon alapszanak. Péterffy: Sacra concilis, Fejér kódex I V . 25. o l d a l , 3. kötet, 34. oldal, leírják, h o g y 1248-ban a ferencesek rendházi ispotályt alapítottak Szeménia f a l u b a n ( m a Szemenyének hívják), a h o l nemcsak m e d i cus, de unguentárius is működött. Ez az ispotály a győri püs­ pökségi canonica v i s i t a t i o tanúsága szerint 1460-ban még f e n n ­ állott, de a X V I . század elején már n e m tesznek róla említést. Stephanus Schoenwiesner: Históriáé et a n t i q u i t a t e s Sabariensis . . ., 1791-ben megjelent köteteiben leírja, hogy a szem e n y e i ispotálynak, v a l a m i n t az 1360-ban alapított sabáriai (Szombathely) szerzetes r e n d i kórháznak közös g u a r d i a n j u k v o l t : L i p p a y F e r e n c páter személyében, a k i a két kórház kö­ zös medicusa is v o l t .

Pápóc községben bencés rendházat alapított István király, d e 1371-ben m i n t gyógyfürdőt e m l e g e t i k . A rendház birtokát, vele együtt a gyógyfürdőt V . László király megerősíti és k i ­ e m e l i a gyógyfürdő hasznos voltát. (Hazai Okmánytár I I . 318. 323.) Pápóc gyógyfürdője utoljára pár évvel a mohácsi vész előtt szerepel a canonica v i s i t a t i o b a n . M a épületeinek n y o m a sincs, csupán egy némileg restaurált Árpád-házi román stílus­ b a n épült csigalépcsős h a r a n g t o r o n y m u t a t j a a múltat. Ezen kívül ismerünk egy Rába m e n t i népballadát, a m e l y b e n a k i ­ tört lábú boszorkánynak azt javasolták, hogy m e n j e n el a ..pápci" „ispitába" és o t t orvosoltassa beteg lábát. S z o m b a t h e l y — Sabaria — városában, a m i n t említettük, az első ispotályt ugyancsak a ferences r e n d alapította k e r e k 600 évvel ezelőtt, Stephan Schoenwiesner: A n t i q u i t a t e s et históriáé Sabariensis. Pest. 1791. V I I . könyv, 256. oldal. „Sedente C o l o ­ m a n n I I I . episcopo Sabaria civitas recepit Fratres O r d i n i s M i ­ nores S. Francisci. H o s a p p e n d i x I I . ad Pázmaniánám synod u m Minoritás vocat, a n n u m q u e f u n d a t i eorundem M o n a s t e r i i s t a t u i t 1360. Hisce v e r b i s : Sabariense M o n a s t e r i u m o l i m f u i t Hospitale i n f i r m o r u m . " M a g y a r u l : I I I . Kálmán püspöksége idején Sabaria városa a Szent Ferenc r e n d kisebb rendű test­ véreit befogadta falai közé. Ezt a Pázmány-féle zsinati okmá­ n y o k I I . függeléke tartalmazza. Ez azt m o n d j a , hogy 1360 kö­ rül alapíttatott a rendház: a sabáriai m o n o s t o r már korábban is a szenvedők ispotálya v o l t , Kálmán győri püspök építtette, stb. Ez az ispotály m i n d e n valószínűség szerint a j e l e n l e g is fennálló ferenerendi plébániatemplom közelében volt,, m e r t maga a t e m p l o m is a b b a n az időben épült. Környékén számos, m a is meglévő ősi épület v a n . Fennállásának idejéről s e m m i egyebet n e m t u d u n k . S z o m b a t h e l y — Sabaria —• piacterén 1571-ben fennállott a Szent András ispotály, a m e l y n e k épületét a hozzátartozó m a ­ l o m m a l és földekkel együtt A n k e r r a y t c r János hagyományozta a városra. , , M o l e n d i n u m q u o d Johannes A n k e r r a y t e r possidet,

f a t e n t u r p e r t i n e r e ad ecclesiam h o s p i t a l e m Sancti Andreáé'". M a g y a r u l : Állítják (t. i . a tanúk), h o g y A n k e n a y t e r János m a l m a a Szent András kcrház fenntartására szolgál. (Országos Levéltár, U r b a r i a et conscriptiones fasc. 119. n . 3.)

Szombathely város kórházának udvari része, 1571-ben. A ház ma is áll (Radnóti Kovács Árpád akvarellje) A ház m a is áll, k o r a b e l i k i s alacsony emeletes épület, saj­ nos, u t c a i frontját a csúnya üzletportáléval elrontották. U d v a r i részei, lépcsőzete, belső elrendezése őseredeti. gyönyörű árká-

dos építkezés. Udvarán néhány é v v e l ezelőtt meszesgödör ásása közben egy érvágó lándzsát, különös alakú kötszerollót, v a l a ­ m i n t egy két „itzés" vércsurgató c i n p o h a r a t találtak. A k o r a ­ b e l i városi feljegyzések szerint az ispotályban k b . 40 személy részére g o n d o s k o d t a k savanyúkáposztáról, babról, tehát e n n y i l e h e t e t t a befogadó képessége a néhány főből álló személyzet­ t e l együtt. A n k e r r a y t e r János nemes e m b e r v o l t , sőt aranysarkantyús, testamentumát j ó v á k e l l e t t h a g y a t n i a a bécsi helytartótanács­ csal. M i k s a császár jóváhagyási okmányának i d e vonatkozó ré­ szét az említett Schoenwiesner-könyv szóról szóra tartalmazza. A város feljegyzései szerint a Szent András ispotály részére 1562-ben 16 osztrák tallérért Bécsből hozattak különböző o r ­ v o s i szerszámokat, összesen 21 darabot, a m e l y e k e t egy b i z o ­ n y o s Kerkápoly G e r g e l y vásárolt a B u r g s t a l l közelében egy szerszámkészítő mesternél. A z ispotály fenntartásához a város javadalmazásán k í v ü l egy egész sor különböző hagyaték és ajándék is hozzájárult, a m e l y e k e t a város polgárai testáltak e r r e a célra. A z ispotály h a m a r o s a n szűknek b i z o n y u l t , m e r t 1622-ben u g y a n i l y e n néven már a piactér szűkebb folytatásában lévő Gyöngyös utcába került át. Ez a ház m a is áll (Köztársaság tér 26.), u t c a i homlokzatát teljesen átalakították, de belseje, lépcsőzete, u d v a r i része eredeti. E z t a házat S o b r i Márton ,,pap úr" hagyományozta a városra k i f e j e z e t t e n ispotály céljaira. ( S z o m b a t h e l y i Á l l a m i Levéltár: T e s t a m e n t a r i u m . ) Ez a S o b r i Márton jószívűsége m e l l e t t különös ember v o l t , m e r t a róla való feljegyzések elmondják, h o g y egy a l k a l o m m a l a nép „ k o ­ médiások játszására" gyűlt össze, m i r e ő felszólította őket, h o g y jöjjenek a t e m p l o m b a . A z ellenkezők közül egyet úgy megütött, h o g y 8-ad napra m e g h a l t . Pázmány P é t e r magához rendelte kihallgatásra és Pozsony megyébe h e l y e z t e át S z o m ­ bathelyről. H o g y azonban végrendeletét a r o k o n o k m e g ne tá­ madhassák, v a l a m e n n y i v e l aláíratta és tudomásul vétette j ó ­ szívű rendelkezését.

E b b e n az időben Kőszeg városában, a m e l y n e k k b . már a n y n y i lakosa v o l t , m i n t P o z s o n y n a k (20 ezer körül) és háromszor a k k o r a v o l t m i n t Szombathely, n a g y császári r e g i m e n t e k állo­ másoztak. A z ezredeknek állandó k a t o n a o r v o s a i v o l t a k , a k i k közül az e g y i k R i t t e r v o n R o h e i m Regimentsartz, 1641-ben átlovagolt S z o m b a t h e l y r e , m e g t e k i n t e t t e az ispotályt és m e g ­ állapította, h o g y a „bürgerliche C h i r u r g d i e n t g u t , W e r c k z e u g e u n d Zahnzieher s i n d w e n i g . " Ebből láthatjuk, h o g y az ispo­ tály betegeit egy polgári sebész kezelte. A z 1540. és 1666. évek között több városi polgár is h a g y o ­ mányozott földeket, erdőrészt, pénzt, tehenet, f a r a g o t t geren­ dákat, szűrposztót, lúdtollat, sőt terményeket is a városnak, illetőleg a kórháznak. (Városi Levéltár Fase. T e s t a m e n t , B . n . 122. Fase. C. 183. 228. 221. 193. etc.) Ez az ispotály 1672-ben már n e m v o l t m e g . E z t bizonyítja Barbéll István t e s t a m e n t u m a (Városi Levéltár, T e s t a m . f. B . n . 96), i l l e t v e 1673-ban nagy f o r d u l a t következett be, m e r t a vá­ ros megépítette és m e g n y i t o t t a S z o m b a t h e l y város első P o l ­ gári Ispotályát. E n n e k helyét a városi jegyzőkönyv pontosan körülírja, de más adatokból is t u d j u k , hogy a j e l e n l e g i K i s ­ f a l u d y Sándor u t c a 10. és a Szent Márton u t c a i (jelenleg T o l b u h i n m a r s a l l utca) közti h a t a l m a s udvarterületen v o l t . Külön épület állott a betegek gyógyítására szolgáló kórház részére, külön épület az aggok és szegények otthona. E z t a kórházat Szent Erzsébet ispotálynak nevezték. A város több száz szekér követ és téglát ajándékoz és f u v a r o z t a t az építkezéshez. Hazat i u s Ferenc s z o m b a t h e l y i ácsmester m i n d e n vagyonát a kór­ házra hagyta, a m i 16 h o l d földből, k i s erdőből és 200 f o r i n t pénzből állott. Ezenkívül Batthyány Erzsébet 2000 tallért köl­ csönzött a városnak a kórház építésére, berendezésére és e l ­ tartására. Ezt az összeget később a városra hagyományozta szabályszerű végrendeletében. (Városi Közgyűlési Jegyzőköny­ vek, 1667. és Batthyány Erzsébet eredeti testamentoma.) A kórház építésekor 56 személyre v o l t h e l y , a m i szűknek b i z o n y u l t és 10 év múlva emeletesre építették a házat (Városi Közgyűlési Jegyzőkönyv, 1682—1695.). A z inventárban említi a

kancellária, hogy két polgári k i r u r g u s gyógykezeli a betegeket és egy „Regimentsartz", a k i n e k a részére külön szobát említ. A polgári k i r u r g u s o k h a v o n t a 8 f o r i n t és félévente egy pár csizma fizetést k a p t a k , a császári ezredorvosnak h a v o n t a 22 f o r i n t és ezen kívül negyedévenként m é g külön 2 f o r i n t díja­ zás járt, m e r t saját i n s t r u m e n t u m a i t használta. Ez a Polgári Ispotály a m e g y e i főfizikus közvetlen felügyelete alá t a r t o ­ zott 1762-től fogva és folytatólagosan m i n d a d d i g , amíg a város is külön f i z i k u s t a l k a l m a z . A z első m e g y e i f i z i k u s d r . E h r u n ­ gen Lajos v o l t , a bécsi U n i v e r s i t a s d o k t o r a , a k i n e k meglevő kinevezési okmányában f e l is sorolják, hogy köteles úgy az ispotályt, m i n t a szegényházat ellátni és a betegeket illendő módon gyógyítani. Szalay I m r e , S z o m b a t h e l y város f i z i k u s a később i g e n t e v é ­ k e n y vezetője v o l t a Polgári Ispotálynak. Ö is Bécsben végzett és o t t h a l l o t t a hírét annak, hogy egy Galle nevű párisi orvos v a l a m i különleges módon gyógykezeli a vérbajt, a köszvényt, a fejfáj ásókat, de a sokféle bőrbetegségeket is. Félév szabad­ ságot kért és P a r i s b a utazott. Részben lóháton, n a g y o b b részt postakocsikon tette m e g a hosszú u t a t . M i k o r haza tért. be­ j e l e n t e t t e a városnak, h o g y ,,füstferedőt" kíván berendezni, ha a város ezt a n y a g i l a g támogatná, de kikötött magának b i z o ­ nyos haszonrészesedést is. A meglévő adatok s z e r i n t a füstferedő h a m a r o s a n n a g y o n híressé vált és messze vidékről, az egész Dunátúlról, sőt a szomszédos osztrák területekről is r e n ­ geteg beteg kereste f e l dr. Szalay Imrét. A füstferedő a kórház e g y i k kisebb épületében v o l t és K o z lics F e r e n c k o r a b e l i kéziratából t u d j u k , h o g y két fürdőslegény és 3 ,,feredős fehérnép" végezte a munkát. A b e t e g e k n e k ké­ n y e l m e s székeken, mezítelenül k e l l e t t ülni egy deszkából ké­ szített hatalmas k a b i n b a n , ahova deszkacsöveken különböző füstöket vezettek be. A betegek feje a megfelelő k e r e k e s nyí­ lásokon át a szabad levegőben v o l t . A felhasznált füstöt kén­ ből és higanyból, v a l a m i n t különböző növényi a n y a g o k elége­ téséből nyerték.

K o z l i c s Ferenc leírása szerint a füstferedőt 1802-ben n y i t o t t a m e g dr. Szalay I m r e és 1822-ben leégett. Sok ezer példánybany n y o m t a t t a k reklámlapokat, a m i t az ország m i n d e n ré­ szébe szétküldöttek. E b b e n n e m kevesebb, m i n t 40 féle beteg­ séget sorol f e l a városi f i z i k u s , m i n t a m e l y e k e t füstferedője biztosan gyógyít. A fürdő a város t u l a j d o n a v o l t , később a vá­ ros bérbe adta d r . Szalay Imrének. A Polgári Ispotály 1828-ban elvesztette kórház jellegét és teljesen aggok o t t h o n a lett. M i n t i l y e n a századfordulóig f e n n ­ állott, épületét a felszabadulás után bontották le. Csupán k i ­ sebb épületrész m a r a d t meg, a már említett t e l k e n . E b b e n az esztendőben — 1828 — megnyitják a város második polgári kórházát a S z o m b a t h e l y i „Philantrop E g y l e t " kórházát, ame­ l y e t később Emberbarátok Kórházának neveztek e l . Ezt a kórházat sok megyebeli alapítvány tette lehetővé, maga a város t e l k e t és építőanyagot ajánlott f e l . A kórház építését V o y t a Mihály híres építőmester vezette, a k i n e k két f i a később a bécsi műegyetem professzora l e t t . Térjünk kissé vissza az első Polgári Ispotály leírásához. A város ezt két m a l o m és 32 h o l d föld jövedelméből t a r t o t t a el. E g y betegre eső n a p i költség k b . 4 krajcár v o l t . Gyógyszer­ ellátását 1754-től fogva G u t t e n G y ö r g y s z o m b a t h e l y i gyógy­ szerészmester patikája biztosította, amiről néhány eredeti e l ­ számolás tanúskodik. A z új polgári kórházat, az említett E m ­ berbarátok Kórházát már s o k k a l korszerűbb szellemben indí­ tották el és orvosai egytől-egyig kezdettől fogva a bécsi és pesti e g y e t e m e n szerezték diplomájukat. A z Emberbarátok Kórháza, a m e l y 1829-ben n y i t o t t a m e g k a p u i t , a Hosszú utcában v o l t (jelenleg Thököly I m r e utca 32.), két osztályra tagozódott, k b . 32 ágy a belső betegségek és m i n t e g y 20 ágy a külső beteg­ ségek gyógyítására. I t t feküdtek a sebészeti és bőrbajosok. A z u d v a r b a n pedig kisebb épület •— m a is eredetiben áll —, ez v o l t a ragályosztály. A z ápolószemélyzet 8 „fehérnépből" és 4 „emberből" állott. A szabadságharc idején megnagyobbították, de c s a k h a m a r így

is szűknek b i z o n y u l t , 1891-ben átköltözött a j e l e n l e g i épüle­ tébe, a h o l már 3 orvos működött és ágyszáma k b . 100—110 v o l t . Ez az épület 1946-ban része l e t t a m e g y e i kórháznak, m a az ortopéd-osztály és az urológia v a n az épületben. A z Emberbarátok Kórházának leltárai, elszámolásai, számlái es jegyzőkönyveinek n a g y része m a is m e g v a n n a k és ezekből, m i n t érdekeset emeljük k i , h o g y az igazgató fizetése kezdetben h a v i 30 f o r i n t v o l t , a két másik orvosé h a v i 20—20 f o r i n t , az ápolószemélyzet élelmezést, lakást és 12 f o r i n t fizetést k a ­ p o t t . B e n t lakó orvos 1891-ig egyáltalán n e m v o l t . Műszerei­ nek n a g y részét egészen a milléniumig Bécsben vásárolták a H a u p t m a n n cégnél. A századfordulón már korszerű, B u d a p e s ­ t e n gyártott i n s t r u m e n t a r i u m m a l szerelték f e l . Rákóczi F e r e n c szabadságharca idején és után — a m i n t t u d ­ j u k —• h a t a l m a s kolerajárvány dúlt országszerte. V a k Bottyán k u r u c generális, 1710 elején Vas megyébe t e t t e át székhelyét és i n n e n irányította az észak-dunántúli hadmoz­ d u l a t o k a t . A m i n t S z o m b a t h e l y r e érkezett, m e n t e n járványvé­ d e l m i intézkedéseket tett, amelyről az 1710. é v i városi köz­ gyűlési jegyzőkönyvek tanúskodnak. Többek között elrendelte, h o g y S z o m b a t h e l y városában 3 ragályispotályt, lazarétumot állítsanak f e l . A ragálykórházak közül e g y i k n e k épülete, a Szent Márton u t c a i úri. Hegedűs-ház (amelyet a jegyzőkönyvek m e g is neveznek), m a is áll. Gyönyörű ámbitusos tornácai m u ­ tatják a szép k o r a b e l i m a g y a r építkezést. A megyeszékhelyen kívül t u d j u k azt is, hogy R o h o n c o n , Körmenden és Sárvárott is állíttatott f e l lazarétumokat. V a k Bottyán k u r u c hadainak elvonulása után, a bevonuló császári r e g i m e n t e k e t Nádasdy F e r e n c gróf vezette. A Nádasdy család Sárvár várának és h a t a l m a s b i r t o k a i n a k u r a v o l t . Vár­ kastélyát h e r m e t i k u s a n elzáratta, n e h o g y a kolerát b e h u r c o l ­ ják oda is. S z o m b a t h e l y e n p e d i g összehívatta a város magiszt­ rátusát és 1710. július 4-én a városi közgyűlési jegyzőkönyvek s z e r i n t ezt a r e n d e l e t e t adta k i : „Minthogy már az városban sok riögletességbéli sínylődő b e t e g e k v a n n a k és az emberek

m i n t e g y m e g irtóztattak az betegek és h o l t a k látására. Azért méltóságos Generális gróf Nádasdy F e r e n c úr parancsolattya az, hogy m i v e l az fölséges h a d a k i t t b e n t vannak, h o g y n e inficiáltassanak, az o l y a n betegek m i n t Szent Mártonba H e ­ gedűs házával együtt másik két házakhoz vitessenek, k i k n e k gyógyítására és eltemettésekre e m b e r e k és fehérnépek utcán­ k i n t deputáltassanak." Ezenkívül még ragálykórházat állítot­ t a k f e l a város falain kívül az ún. K a r i c s a i réten, v a l a m i n t a Kanászok dombján. H a m a r o s a n rá, július 29-én, a városi jegyzőkönyv s z e r i n t a következő intézkedés történt: „1710. július 29. Együtt lévén belső és külső tanács u r a i m és végeztetett: h o g y m i v e l már a városunk t e l i v a n döghletes nyavallával,. azért Nádasdy gene­ rális gróf úr ő excellenciája p a r a n c s o l a t t y a : az két d o k t o r o k

Vak Bottyán kuruc generális rendeletére 1710-ben berendezett „ragálykórház". Ma is áll (Radnóti Kovács Árpád akvarell je)

mellé, v a l a m e n n y i feredős legények, barbélok, 8 napigh a z o k ­ nak gyógyításokra, a k i k e n v a n , r e n d e l t e t t e k . " A ragályos betegek gyógyítására és ellátására nemesi t e l k e k szerint 4—4 osztrák tallér, jobbágy t e l k e k szerint 2 tallér kü­ lön dézsmát v e t e t t e k k i , a m e l y e t természetben is be l e h e t e t t szolgáltatni. V a k Bottyán k u r u c generálisnak ezt az intézke­ dését a császári hadak vezére, Nádasdy Ferenc tábornok is j ó ­ váhagyta azzal a toldással, h o g y az egész dézsmapénz a ragá­ lyos lazarétumokat, ispotályokat, illesse. N a p o l e o n seregei 1809 tavaszán v o n u l t a k be Vas, S o p r o n és Zala m e g y e területére. P a r a n c s n o k u k C h a r p e n t i e r generális v o l t . A k o r a b e l i városi p r o t o k o l l u m könyvben ez áll: „Száz szekerén, 520 személyekből álló különféle karakterbéli és na­ g y o n megsebesített franciák h o z a t t a t t a k Tisztelendő Páter D o ­ minikánusok Szent Mártoni k l a s t r o m j o k b a és ottan a k i k élet­ revalók v o l t a k , kúráltattak." A sebesülteket G a l l e n nevű francia ezredorvos kezelte, há­ r o m k a t o n a felcserével, de segédkezni k e l l e t t napi 6 órán k e ­ resztül d r . Komáromi János m e g y e i f i z i k u s n a k és dr. Szalay városi o r v o s n a k is. A f r a n c i a sebesültek j ó része 5—6 hónap leforgása után visszatért hazájába, de k i s e b b részük i t t m a r a d t és m a is sok francia családi név v i s e l i emléküket. A D o m o n k o s rendház p e d i g ettől az időtől fogva 40 eszten­ dőn keresztül szakadatlanul kórház m a r a d t , m e r t a f r a n c i a se­ regek kivonulását kisebb k o l e r a - és tífuszjárvány követte. F e l ­ jegyzések szerint 50 és 150 között i n g a d o z o t t az o t t ápolt be­ tegek száma. A felhasznált gyógyszerekért a város 20—30 f o ­ r i n t o t f i z e t e t t k i a patikáros m e s t e r n e k . A szabadságharc l e veretése után, 1849-ben ürítették k i a rendházat és szüntették m e g kórház jellegét. U g y a n e b b e n az időben, tehát a múlt század elejétől az 50-es évekig Nagygencs községben (Szombathelytől 5—6 k m - r e ) emeletes épületben, a m e l y e t m a is „ispitának" hívnak, k a t o n a i jellegű kórházat t a r t o t t f e n n a megye, a h o l kezdetben k a t o n a -

felcserek, később e g y császári ezredorvos végezte az orvosi teendőket az egykorú betegellátás színvonalán. A s z o m b a t h e l y i állami Bábaképezde 1897-ben n y i t o t t a m e g k a p u i t * 80 ággyal, m a a M e g y e i Tanács kórházának szülészet­ nőgyógyászati osztálya. A z Állami G y e r m e k m e n h e l y 1904-ben kezdte m e g műkö­ dését, m a a M e g y e i Tanács Gyermekkórháza 80 ággyal. A Honvéd Kórház a milléniumra készült e l , több különálló épületből álló, 4 osztályra tagozódó kórház v o l t , a m e l y az első világháború végén „ V a s vármegye és S z o m b a t h e l y város K ö z ­ kórháza" néven polgári kórházzá a l a k u l t át és m a r a d t 1929-ig, a m i k o r m e g n y i t o t t a k a p u i t a m o d e r n új ezerágyas szombat­ h e l y i M e g y e i Kórház. A honvédség 1930-ban újra saját keze­ lésébe vette, m a j d 1953 telén újra visszaadta a megyének és m a épületeiben a M e g y e i Tanács Kórházának tüdő-belosztálya, tüdősebészete, gyermek-tüdőosztálya és felnőtt fertőző osztálya v a n . A Fehér Kereszt Gyermekkórház 1911-ben k e z d t e m e g mű­ ködését. Ez v o l t hazánkban az első vidéki gyermekkórház. Kúriaszerű szép épületét beleolvasztották a n a g y m e g y e i kór­ házba és most a n n a k tömbjéhez t a r t o z i k . I t t n y e r t elhelyezést a M e g y e i Tanács rendelő intézete. A M e g y e i Tanács kórháza 1929 őszén nyílott m e g . A h a t a l ­ mas kórháztömb pompás, szép ősparkban épült f e l , különösen széppé teszi gyönyörű épületein kívül a p a r k o t ketté szelő Gyöngyös patak, i g e n szép p a r t m e n t i növényzetével és híd­ j a i v a l . A z ideálisan szép fekvése rendkívül barátságossá teszi. A z új kórház ezer ággyal kezdte m e g működését. Első igazga­ tója d r . Pető Ernő v o l t , a k i évtizedeken át a sebészeti osztályt is vezette. A z ő kitűnő elgondolásának, hozzáértésének, körül­ tekintésének köszönhető a szép, n a g y kórház kivitelezése. Azóta azonban h a t a l m a s a t f o r d u l t az idő k e r e k e . A felsza­ badulás óta nemcsak h o g y helyrehozták a bombázás okozta károkat, hanem újabb nagyszerű felszerelési kiegészítésekkel, számos épület kibővítésével, az acsádi betegotthon és a kőszegi 5

Orvostörténeti közi.

— 4-3

65

tüdőosztály hozzácsatolásával, a kórház m a már közel 1900 ággyal r e n d e l k e z i k , í g y Magyarország második l e g n a g y o b b kórháza. Összesen 24 osztálya v a n és a nagyarányú fejlődését nemcsak az ágyszám, óriási emelése m u t a t j a , h a n e m az újabb és újabb létesítményei: rádium-osztály, tüdősebészet, koraszü­ lött-osztály, baleseti sebészet stb., v a l a m i n t nagy és kitűnő köz­ p o n t i laboratóriuma, vérellátó osztálya (20 h a e m a t o l o g i a i k l i ­ n i k a i ággyal) biztosítják a legkorszerűbb gyógykezelést. Külön épületben, az Emberbaráti Körház v o l t épületében működik az ortopédiai és urológiai osztály. A sebészetet és belgyógyásza­ t o t már két é v v e l ezelőtt párhuzamosítani k e l l e t t . ' A kórházban élénk tudományos m u n k a f o l y i k , rendkívül szorgalmas o r v o s i és középkáder továbbképzés, az orvosi könyvtárnak 120 folyóirata v a n , orosz, angol, f r a n c i a és né­ m e t nyelvűek. Megemlítjük még, h o g y a kórházzal párhuza­ m o s a n 3 szakiskola is működik: ápolónőképző szakiskola, bába­ képző, v a l a m i n t csecsemő és gyermekgondozó i s k o l a . A kőszegi kórház, vagy a m i n t a kőszegi városi közgyűlési jegyzőkönyvek e m l e g e t i k : . „betegház" 1641-ben létesült. Első orvosa dr. Szattler Richárd R e g i m e n t s a r z t v o l t , de ezenkívül két polgári k i r u r g u s is kezelte a betegeket. I t t említjük meg, h o g y Kőszegen k i r u r g u s céh működött, a h o l három é v i inaskodás után „felszabadultak" a k i r u r g u s tanulók. A kőszegi be­ tegház ágyszáma megnyitásakor p o n t o s a n 50 v o l t . Érdekes, h o g y 1699-ben Kőszeg városa a következő rende­ l e t e t hozta: „Ha v a l a m e l y i t t l a k o s a t e s t a m e n t u m tételre az tanácsbéliek közül adhibeálna, v a g y p e d i g ha szinte más mód­ d a l tenne is dispozitiót,. eo facto tartozzék a d m i n i m u m az ispo­ tályra egy tallért legálni, másként a t e s t a m e n t u m i n n u l l o suo p u n c t o stáljon,. h a az ispotályról e l f e l e j t k e z i k . " (Kőszeg szab. k i r . város statútuma 1699. V . I I . sz. 349.) A kórház o r v o s a 1702-től fogva Kőszeg szab. k i r . város sze­ gődött városi f i z i k u s a v o l t . Fizetése egy évre 200 tallér és két pár lábbeli. A z épületet 1833-ban az u d v a r felé kibővítették és ezzel 66 betegre v o l t elegendő. Vezető orvosa e b b e n az idő-

Kőszegi kórház. Épült 1641-ben. M a is áll. Tüdőbeteg-osztály (Radnóti Kovács Árpád akvarelljei ben d r . Bless Mihály, bécsi diplomás m a g y a r ember, a k i halála után nagyobb hagyatékot testált a kórházra. A kórház 1946-ig sebészeti és belgyógyászati osztállyal működött, m a a M e g y e i Kórház tüdőosztálya, i l l e t v e tüdőosztályának k i h e l y e z e t t része. Körmend ősi városában j e l e n l e g i ízléses, nagyszerűen g o n ­ dozott, szép kórházépülete 1890-ben n y i t o t t a m e g k a p u i t és f ő ­ orvosa dr. V i z y H e n r i k városi o r v o s v o l t . Gyönyörű p a r k b a n áll az épület, ragyogó tisztaság kívül és belül. U g y a n e z e n a h e l y e n már 1933-ban egy 15—20 ágyas kisebb ,,ispita" állott. M a sebészeti, belgyógyászati és szülészet-nőgyógyászati osz­ tályai vannak. Okmányszerű n y o m a nincsen u g y a n a n n a k a körülménynek, h o g y a mohácsi vész után o l y n a g y szerepet játszó Körmend városában v o l t - e i s p i t a , de a Batthyány-család 5* - 4-3

67

levéltári adatai a r r a engednek következtetni, h o g y ispotálya v o l t már a X V I . században is. Sárváron Nádasdy Tamás Magyarország nádora, már 1560-ban f e n n t a r t o t t egy „várispitát", a m i n t az leveleiből és Szegedi Kőrös Gáspár u d v a r i orvos irományaiból kiderül. Ez a levelezés tökéletes épségben az Országos Levéltár tulajdona, m a j d n e m teljesen m a g y a r nyelvű és nemcsak orvostörténelmi szempontokból, de nyelvészeti és p o l i t i k a i t e k i n t e t b e n is egy­ aránt nevezetes és értékes. Ez a kórház a sárvári várban v o l t , v a g y az ún. Vármelléken, a m e l y a várat körül folyó mély csatorna külső övezetében te­ rült e l . A z említett i r a t o k b a n n a g y o n sok hivatkozás v a n rá, de ügy g o n d o l j u k , h o g y ez a kórház csak a belső cselédség használatára v o l t . A X V I I . század végén kis zsúpfedeles házban községi ispita állott, a m e l y n e k vezetője o r v o s d o k t o r v o l t . Ez az i s p i t a is az ún. Vármellék utcában v o l t , csupán a n n y i t t u d u n k róla, h o g y két szobában 16 betegágy volt. M a j d 1857-től f o g v a n a g y o b b és szebb kórháza l e t t Sárvár városának, az ún. K i s utcában, a m e l y n e k épületében jelenleg a községi egészségház v a n . E n ­ n e k a kórháznak d r . Messer Sámuel v o l t az orvosa, a k i a pesti Universitáson szerezte meg diplomáját. M o d e r n kórházát 1907b e n n y i t o t t a m e g a város, ezt 1912-ben megnagyobbították. Celldömölk első k i s kórháza a szabadságharc után létesült, m a j d 1897-ben épültek f e l j e l e n l e g i kórházi osztályai, amely­ n e k első igazgató-főorvosa dr. Géfin Lajos v o l t . A kórházhoz m a Intapusztán 80 ágyas elme- és idegbetegfoglalkoztató i n ­ tézet is t a r t o z i k . A megye területén még a következő kórházak és szanatóriu­ m o k voltak, illetve vannak: M u r a s z o m b a t o n 1792-ben 20 ágyas kórház létesült, amely 1849-ben leégett, négy év múlva felépült és 1914-ben teljesen korszerűsítették. M a Jugoszláviához t a r t o z i k . Pinkafő. I t t már 1701-ben 20 ágyas kórház v o l t , amelyet 1708-tól fogva d r . K r a p f Ignác vezetett. M a Ausztriához t a r ­ tozik.

K é t érdekes k i s f e l e k e z e t i alapítványi kórházról k e l l m e g ­ emlékeznünk, nevezetesen: Felsőőrett, ezen a k i s járási szék­ h e l y e n , a m e l y m a Ausztriához t a r t o z i k , 1850-től fogva 16 ágyas k i s evangélikus f e l e k e z e t i kórház működött, míg R o h o n c o n a jómódú és nagyszámú zsidók a városszalonakiakkal együtt, 20 ágyas zsidó hitközségi kórházat t a r t o t t a k f e n n és e n n e k veze­ tője 50 éven keresztül d r . A r m u t h József bécsi diplomás o r v o s v o l t . Mindkét felekezeti kórház 4920 és 1925 között megszűnt. A szentgotthárdi I s k o l a Szanatórium 25 éve áll f e n n , m a ál­ l a m i Tüdőbeteg Szanatórium, H e g y f a l u n pedig 6 éve létesült a 240 ágyas, m o d e r n tüdőszanatórium. A z ispotályok és kórházak eltartását, illetőleg alapítását — a m i n t láttuk — különböző i n g a t l a n hagyatékok, m a l m o k , há­ zak, föld, erdő biztosították, de m a g u k a városok és járási székhelyek állandóan tűzifával, pénzzel, téglával, épületanyag­ gal segítették. A jegyzőkönyvekben mindenütt pénzösszegek is szerepelnek. S z o m b a t h e l y város 1691-ben a következő rendelkezést h o z t a m e g : ,.Kárba és b i t a n g b a m e n t baromállatok m e g majorság, h a a gazdájok t i k o k n a k , — l u d a k n a k n e m találtatik, licitával v e ­ ressék e l az ispita hasznára." A m e n n y i r e a hiányos kórházi inventárokból és jegyzőköny­ v i adatokból meg lehet állapítani, időnként bizonyos o r v o s i , se­ bészi műszerekről is gondoskodtak. Kőszeg városa 1792-ben 20 vég kőszegi v e r t posztóért „sok némű d o k t o r i i n s t r u m e n t u ­ m o t ' ' cseréltetett Bécsben. A kőszegi sebész céh biztosította Kőszeg szab. k i r . város, v a ­ l a m i n t S z o m b a t h e l y és a m e g y e egész területének polgári k i ­ r u r g u s legényekkel való ellátását. M e g k e l l említenünk, h o g y a kőszegi k i r u r g u s céh rendszeresen 4—12 k i r u r g u s inast „sze­ gődtetett", de vizsgáztatási j o g a n e m v o l t , h a n e m a bécsi k i ­ r u r g u s céh előtt k e l l e t t vizsgázniuk, í g y a sebész diplomák m i n d bécsi keletűek, de csupa Vas m e g y e i parasztlegények. A bécsi régi ún. Hofbibliothék szerint 150 esztendő alatt 80—90 sebészinas t e t t e le Bécsben s i k e r r e l a k i r u r g u s „exament".

Ügy a Kőszeg városi, v a l a m i n t a s z o m b a t h e l y i polgári i s p o ­ tályokban külön szobák — 2—4 ággyal —• a céhek részére v o l ­ t a k berendezve. Ezzel szemben a céhek „ispita ládát" szervez­ tek, amelyből a különböző céhek, kőművesek, molnárok, szűr­ szabók, órások, ötvösök, szíjgyártók, stb. betegség esetén se­ gélyben részesültek. Ezenkívül a Gyöngyös folyó m e n t i m o l ­ nárok m i n d e n Szent Mihály napján 20 mérő búzát és 10 véka rozsot szolgáltattak a s z o m b a t h e l y i polgári ispotály céljaira. A kőszegi órások és ötvösök (külföldön is i s m e r t céhek v o l ­ tak) egy akó b o r t szolgáltattak a kőszegi kórháznak Flórián napkor. A török hódoltság másfél százados ideje a l a t t , úgy látszik, meglehetősen sok hódoltsági m a g y a r szökhetett át a Vas m e ­ g y e i császári területre, m e r t Kőszeg város 1672-ből származó iratában ez áll: „ A z k i beteg v a g y síllődő, töröktűi szökik v a g y b i t a n g u l átol betegházba ha nyavalás. ha m a g y a r ne füzessen, de ha zacskajábo sok dénár v a g y o n füzethet ha akar, de n e m kívántatik." (Kőszeg szab. k i r . város Betegház elszámolások.) T u d j u k , h o g y a török hódoltságtól m e n t e s császári terület főhatósága a Helytartó Tanács v o l t . A járványokat illetőleg 1692-ben k a p t a V a s megye az első rendelkezéseket, a m e l y e t a Helytartó Tanács megbízásából K o l l o n i c s bíbornok írt alá. A z 1700~as évek elején Bécsben Sanitäts Comission a l a k u l t , a m e l y n e k 1738-ban külön m a g y a r szekciója létesült és ezek a rendelkezések időnként megérkeztek a császári u r a l o m a l a t t levő m a g y a r megyékbe. E g y e t l e n i l y e n intézkedést tartalmazó okmány v a n V a s megye Levéltárában 1752-ből és ezt a H e l y ­ tartó Tanács megbízásából d r . Perbeg T h a l f e l d József, Pozsony város főfizikusa, a pozsonyi Miserikordiánus Kórház főorvosa írta alá. ( E m b e r Győző: M a g y a r Királyi Helytartó Tanács ü g y ­ intézése 1724-től—1848-ig. Budapest. 1941.) Ennek alapján S z o m b a t h e l y e n , m i n t a m e g y e székhelyén és Kőszeg szab. k i r . városban ( L i b e r a regiaque c i v i t a s Küszegh.): „Egészségre v i ­ gyázó bizottmány" a l a k u l t . D e ennek további működéséről alig t u d u n k valamit.

A gyógyszerrel való ellátást Kőszegen már a X V I I . század­ ban, Szombathelyen csak 1754-től ismerjük. L e g g y a k o r i b b gyógyszerek, a m e l y e k e t a patikák szállítottak és számláztak, ezek v o l t a k : köpetoldó mixtúra, sulfur a u r a n t i o r u m , p u l v i s aloes, p u l v i s abonex, u n q u e n t u m Darogna, B a l s a m u m D e t o l i a nus, görcspirula, bécsi i t a l , mésztej, aromatikák, r u t a , a c i d u m t a r t a r i c u m , a g a r i c i n , menta, aqua m e r c u r i a l i s nigra, aqua ophtalmica, saponata, a r g e n t i v i v i , axungis leporis, a x u n g i s porci, j u n i p e r u s , t e r e b e n t i n u m , c a n t a r i d u m cinnabaris, ánizs, valeriána, e m p l a s t r u m a l b u m , e m p l a s t r u m a m m o n i a t i , e m plastrum glutinosum, emplastrum rubrum, emplastrum euforbii, emplastrum mercurialis, emplastrum saponatum, rheum, altea, a p e r i t i v a , spiritus a r o m a t i c u s , spiritus camphoratus, Spi­ r i t u s f o r m i c a r u m , spiritus j u n i p e r i , fructus c o l o c i n t i d i s , h y r u dinis, china, m e r c u r i i praecip. a l b i et r u b r i . A s z o m b a t h e l y i Polgári Ispotály egy évi patikaszámlája 1782-ben 36 f o r i n t o t tett k i . Az orvosok és k i r u r g u s o k n e m l a k t a k b e n t a kórházban, csupán a századfordulón kezdődött a bentlakó orvosok r e n d ­ szeresítése. A gyógyító tevékenység általában a századfordulóig belgyógyászati és sebészeti v o l t . A z első intézeti szülésről 1829ből t u d u n k , a m i k o r a s z o m b a t h e l y i Emberbaráti Kórház m e g ­ nyitása után h a m a r o s a n 4 ágyat szülőszobának rendeztek be, de a következő évben m e g is szüntették, m e r t a szülő nők szégyenlettek kórházban szülni. Csupán a bábaképezde m e g ­ nyitásakor törték meg a jeget. L e g g y a k o r i b b diagnózisok 1829-ig a következők v o l t a k : pestis, kolera, orbánc, hidegorbánc. melegorbánc, m i n d e n n a p o s hideglelés, másod-harmad­ napos hideglelés, görcs, miserere, heptika, epeokádás, b u j a senyv, zsennyedék, (rüh), törés, ficamodás, süly (tályog), gelasztahuggyozás (hyperaciditas), enyegesség a bőrön, csontok­ b a n (genny). Az 1787-es inventár szerint a szombathelyi Polgári Ispotály több ízben h o z a t o t t Bécsből i n s t r u m e n t u m o k a t , köztük „allövő" több ízben szerepel (bélmosó). A z Emberbaráti Kórház 1829ben már H a u p t m a n n gyártmányú (Bécs) vizsgálóasztalt is vásá-

r o l t . Szerepel továbbá n a g y o n sok köpölyöző szerszám üvegből és porcelánból, v a l a m i n t több fajta „fogantéi", vagyis foghúzó. Az ispotály személyzete az orvosokon és k i r u r g u s o k o n kívül kurátor, főzőasszony, fehércselédek (ápolónők) és szolgalegé­ n y e k v o l t a k . A z első szerzetes ápolónő 1829-ben j e l e n i k m e g Vas m e g y e kórházaiban. Az élelmezés egészen a m i l l e n i u m i időkig n a g y o n sivár l e ­ hetett. R e n d s z e r i n t jótékonyságra és az ajándékba beszállított készletekre számítottak. A város elszámolásában a következők szerepelnek: tehénhús, ürühús, káposzta, t o r m a , sárgarépa, k e ­ rékrépa, fehér gyökér, fekete gyökér, h a g y m a , ecet, alma, fenyőmag, köménymag, tojás, t e j , dara, liszt, b u r g o n y a . N a g y ünnepekre Kőszegen sör is szerepel. A felszerelési tárgyak egyszerű p u h a f a asztalok, székek, egy­ két karosszék, szalmazsákos ágyak v o l t a k . D e már a X V I I . szá­ zadtól f o g v a m i n d e n szobában o t t v a n a „csöngetil" (csengetyű) és a „pökéce", v a g y i s köpőedény. A z 1829-ben megnyílt E m b e r ­ baráti Kórház irataiból kiderül, hogy o t t már úgy a földszin­ ten, m i n t a később épített emeleti részen a betegek részére a folyosók végén beépített kiesettek v o l t a k , míg a korábbi ( X V I I . század) öreg Polgári Ispotályban még az u d v a r sarká­ ban álltak a deszkából épített árnyékszékek, a m e l y e k e t a k o r a ­ beli i r a t o k „reterát" néven említenek. A z áttanulmányozott, k b . 50 darab V a s m e g y e i és S o p r o n megyei kézirat, t e s t a m e n t u m , rengeteg jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy ezek között mindössze két főúri eredetű t e s t a m e n t u m v a n kórházak céljaira, egy papi, míg a többi k i ­ vétel nélkül mesteremberektől, kisparasztoktól származik, sőt 11 jobbágy eredetű is v a n . N e m m o n d h a t j u k tehát, a m i n t a bevezetőben már említet­ tük, h o g y V a s megye kórházainak alapításához és eltartásához a mohácsi vésztől k e z d v e az erőltetett osztrák császári k o l o n i zációs, beolvasztási kísérleti idő alatt i s legcsekélyebb mérték­ ben hozzájárult v o l n a a császári u d v a r v a g y a központi csá­ szári kormányzat, v a g y a Helytartó Tanács. Pedig t u d j u k , hogy

v o l t száz esztendő, a m i k o r a n y u g a t i m a g y a r megyéket, v a l a ­ m i n t Észak-Magyarország jó részét a császári u d v a r már-már teljesen beolvasztottnak t e k i n t e t t e és ebből a hitéből Bécset először a Wesselényi—Nádasdy Ferenc-féle összeesküvés é b ­ resztette föl. Átnéztük az u g y a n e r r e az időre eső osztrák vonatkozású kórháziratokat és láttuk, h o g y éppen ezekben az időkben a l a ­ pította Bécs a n a g y o n jól felszerelt kórházakat: W i e n e r n e u stadtban, G l o g n i t z b a n , P a y e r b a c h b a n , M a r i a z e l l b e n , J u d e n b u r g b a n , n e m i s szólva az u g y a n e r r e az időre eső grazi L a n deskrankenhausról. E g y e t l e n egyszer láttuk csupán azt is, h o g y az örökösen h u l ­ lámzó óriási járványok közepett Bécs mégis a r r a gondolt, h o g y egy szál o r v o s t küldjön a n a g y o n veszélyeztetett n y u g a t ­ m a g y a r megyék segítségére. Ez a segítség is inkább Bécs v e ­ szélyének szólt, m i n t a m a g y a r megyéknek. D r . W a l l n e r F e ­ rencnek hívták ezt a bécsi k a t o n a o r v o s t , a k i lóháton érkezett Kőszegre és o n n a n Szombathelyre, a Helytartó Tanács m e g ­ bízólevelével és járvány védelmi intézkedéseket t e U . A b b a n a reményben fejezem be V a s megye kórházainak 70O esztendős történetét, hogy örülnék, ha kórháztörténeti kutatá­ s o m m a l némiképp is hozzájárultam v o l n a a m a g y a r orvostör­ ténetnek ehhez az eddig o l y kevéssé kultivált területéhez. Irodalom Vas megyei Állami Levéltár. Országos Levéltár. Stephanus Schoenwiesner Antiquitates et históriáé . . . 1791. Dr. Kuncz Adolf: Szombathely Monográfiája, 1880. Vasvármegye napilap 1891. Szeibert János: Sárvár monográfiája, 1926. Dr. Iványi Béla: Képek Körmend múltjából 1943. Dr. Szalay János: A szombathelyi Domonkos rend története, 1938. Kőszeg és Vidéke, napilap. Dr. Bedy Vince: A felsőőrsi prépostság története, 1934. Verwaltung—Ausschuss d. Krankenhaus-Vereines zu Günz, 1362. Chernél György: Kőszeg város története, 1880.

D r . Remetei-Filep Ferenc: Körmendi Közkórház, Magyar Kórház, 1934. Horváth Tibor: Fürdőmesterek Szombathelyen, Dunántúli Szemle, 1938. Dr. Pető Ernő: Vasmegye Közkórháza, Magyar Kórház, 1932. Dr. Schönfeld: Franciscus Joel, Greifswald, 1929. Dr. Bencze József: Népi gyógyítás a Dunántúlon, 1929. Dr. Bencze József: Vasmegyei népgyógyítás, babonák, kuruzslás, 1930. Dr. H i n t s Elek: Az orvostudomány fejlődése, 1939. Dr. Erich Willmeyer: Die Krankenhauser v. Burgenland, Wien, 1936. Prof. Suddhoff: Die Geschichte d. Medizin, 1922. Dr. Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája. 1900. Ember Győző: A m. k i r . Helytartótanács ügyintézése 1724—1848., 1941. László Ferenc: Hushygiéne története a X I X . sz.-ig, Győr, 1929. Behring: Die Geschichte d. Diphtérie, 1891. Szumovszky Ulászló: A z orvostudomány története, 1939. Dr. Magyary-Kossa G y u l a : Magyar Orvosi Emlékek, I — V . 1940. Dr. P. Hübner: Die Geschichte d. Pecken und Impfung. Dr. P. Hübner, 1891. J. H . Baas: Die geschichtliche E n t w i c k l u n g des ärztlichen Standes, 1896. Linzbauer: Codex sanitarie-medicinalis etc., 1852. Weszprémi Succinta med. Hungária, 1774. Dr. Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története. PE3KDME no3H a K O M H T Ha ocHOBanmi 6 n 6 j i n o T e H H o r o H C C J i e A O B a H n a ceMCTOJieTHHx öo.TbHiiH, 3ana,iHO-BenrepcKoro KOMHTaTa Vas. riepBbio r o c n u T a . i b ocHOBajica B 1248 r o A y H caiwo C O Ö O H p a 3 y M e e T C H , 6biJi M O H S L U C K H M r o c n u T a . i e M , TaK>Ke H B c e K O M H T a T C K n e 6o.nbHHu,bi AO c e M H a A U a T o r o BeiKHO y c t a H O B H T b , nro o c H O B a T e j i s M O H J I H H e K O T o p u e M a r n a T b i , a B 6ojibwePi M a c T b i o r p a > K A a H C K i i e J U P Î H O C T H . f l o c J i e A H H e n a c T O 3aBeuiajin CBoë HMymecTBO o c H O B a m i r o r o c n n T a j i a . B pe3y/ibTaTe T O T O O Ô C T O H T e . ' i b C T B a , HTO r o p o A Szombathely He 6biJi 3axB3TbiM TypeuKHMH, o n coxpana.i M u o r o M H C i e H H b i e 3 A 3 H H H H /lOKyMenTbi, ô o . i b m e jipyrux i r o p o A O B . Ha iHna5T c B o c e M n a A n a T o r o B e K a B r o p o ^ e Szombathely A B T O P

HCTopHio

naxoAH.iCH Bcë pa3BiiBaioiii,HHca r p a j K A a n c K n i i r o c n i n a , i b . C i < o p o c r a A H j i e ^ i i T b 6o.ibHbix n a c T O H i n n e Bp a m i . 0 6 o o o p y A O B a H i i n TOÍKS 3 a . 6 0 T H . j 1 c a ropoA- Ha o c n o B a H H i i T a K o r o i i C T o p i m e c K o r o p a 3 B S i T i i n B n a c T O H m e e Bpe.MH r o p o A Szombathely n M e e T c o B p e M e n n y i o 6o.ibHHUy C npn6.TH3HTe.lbHO ABVXTblCHHHblMH KO H Ka M H, C 24 OTAC'iaMH H CO B p e M e H H bl M OŐOp yAOB3H HeM. Bo.lbHHlia HB.lHeTCH T e n e p b BTOpbïM c a H H T a p H bi M y i p e > K A e n H e M Hauiefi C T p a n b i . i

Zusammenfassung Der Verfasser schildert, gestützt auf das erforschte A r c h i v material, die 700 jährige Geschichte der Krankenhäuser des K o m i tats Vas (Westungarn). Das erste Hospital wurde i m Jahre 1248 gegründet und selbstverständlich von Klosterbrüdern betreut, ebenso wie i m Laufe der Zeit, bis zum X V I I I . Jahrhundert, sämtliche Komitatskrankenhäuser. Nicht allein die diesbezüglichen U r k u n den sind noch vorhanden, sondern überdies auch Hinweise auf sonstgie Quellen und auch Uberreste von Gebäuden i m S t i l ihrer Zeit sind uns in Szombathely erhalten geblieben. Alldies berechtigt zur Schlussfolgerung, dass wohl auch Angehörige des hohen Adels sich ausnahmweise an der Gründung von Spitälern beteiligt hatten, diese wurden jedoch grösstenteils v o n Personen des Bürgerstandes gegründet, bzw. durch ihre Vermächtnisse wurde der Bau von Spitälern ermöglicht. Der Umstand, dass das urkundliche Material und die alten Gebäude verhältnismässig i n grösserem Masse erhalten geblieben sind, als i n den meisten der übrigen Städte Ungarns, ist damit zu erklären, dass die Stadt Szombathely von den Türken nicht unterjocht worden war. Seit dem X V I I I . Jahrhundert hatte Szombathely schon ein Bürgerliches Krankenhaus, wo, i m Laufe .der stetigen Entwickelung, alsbald befähigte Aerzte die K r a n k e n betreuten. Die Kosten der Einrichtung und der Ausrüstung w u r d e n von der Stadt bestritten. Nach dieser geschichtlichen E n t w i c k l u n g hat das Komitat heute schon ein modernes Krankenhaus m i t tausend Betten; m i t ihren 24 Abteilungen und einer mustergültigen Ausrüstung ist dieses Krankenhaus die zweitgrösste sanitäre Institution Ungarns.