Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
1. Általános helyzetkép Szombathely térségének gazdasága az átalakulás után a külföldi tulajdonú feldolgozóipari nagyüzemek letelepedésének köszönhetően viszonylag rövid időn belül stabilizálódott, és fejlődésnek indult. 2000. I. félévében kedvezőtlen irányba változtak a külgazdasági körülmények, az európai konjunktúra lelassult, aminek következtében a II. félévtől csökkent az ipari termelés. 2001-ben folytatódott az ipari vállalkozások termelésének csökkenő tendenciája. 2002-ben
a
válságágazathoz
tartozó
vállalkozások
termékszerkezet
váltással
igyekeztek a piac igényeinek megfelelni, hogy az alkalmazottaikat tovább tudják foglalkoztatni. Ez napjainkra is jellemző, ezért a vállalkozások új technológiák alkalmazásával,
új
termékek
kifejlesztésével
igyekeznek
versenyképességüket
megőrizni. A fejlettebb technológiák azonban már legtöbbször a korábbiaknál kevesebb, de képzettebb munkaerőt igényelnek, ami ismét hozzájárul munkanélküliség növekedéséhez. Az ipari termelés volumenének csökkenése 2002. II. negyedévben megállt. A III. negyedévtől pedig már határozott növekedés történt, amelyben már nagy szerepe volt a gépipari megrendelések dinamikus bővülésének is. 2003-ban negyedévről-negyedévre mérséklődött a termelésnövekedés üteme, a fejlődés azonban még így is határozottan pozitív irányú maradt. A gépiparra jellemző pozitív fordulat nem mondható el a textília, textiláru, bőrtermék és lábbeli
gyártásáról.
Az
ágazat
versenyképessége
folyamatosan
csökkent
a
bérköltségek növekedése, a forint felértékelődése és a külföldi megrendelések visszaesése következtében. A veszteségek halmozódásának az elkerülése érdekében több kisebb - elsősorban vidéki - üzem bezárt, illetve a még működők is korlátozták tevékenységüket, amely intézkedések jelentős létszám elbocsátását eredményezték. 2004-ben az ipari termelés ismét megtorpant. A lemaradás ugyan az év során negyedévről negyedévre valamelyest mérséklődött. A nyugat-európai gazdaságok elhúzódó válsága több ágazatban nemcsak a termelés átmeneti visszaszorítását,
1
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
hanem üzemek üzemrészek felszámolását, a foglalkoztatott munkaerő egy részének az elbocsátását is kikényszerítette. A kedvezőtlen külgazdasági körülmények, a liberalizálódó piac legnagyobb vesztesei a textília, bőrtermék, lábbeli gyártásával foglalkozó vállalkozások. Versenyképességük évről évre romlik, emiatt termelésük és a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken. A textília, bőrtermék, lábbeli gyártása, továbbá a gépipar területén bekövetkezett folyamatos létszámleépítések következtében az ipar egészében alkalmazásban állók száma csökkent, de nagyobb mértékben, mint a termelés volumenének a visszaesése, így viszont a termelékenységi mutató nőtt az előző időszakhoz képest.
2. Szombathely térség - regisztrált munkanélküliek 2.1. A munkanélküliség alakulása Szombathelyen a regisztrált munkanélküliek számának alakulásában 2000-től 2002-ig egy pozitív tendencia figyelhető meg, azonban 2002 után évről-évre folyamatosan, egyre nagyobb mértékben nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Az alábbi táblázat és diagram szemlélteti ezeket a tendenciákat:
Átlag
Szombathely
2000.
2500,8
2001.
2395,5
2002.
2160,5
2003.
2337,8
2004.
2730,0
2005.
3290,8
1. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma 2000-2005.
2
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
Regisztrált munkanélküliek 3500 3000 2500 2000
Adatsor1
1500 1000 500 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. év
1. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma 2000-2005.
2001-ben átlagosan 2395,5 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 4,2%-kal kevesebb, mint 2000-ben. A csökkenő tendencia 2002-ben tovább folytatódott. Átlagosan 2160,5-en regisztráltatták magukat munkanélküliként, 9,8%-kal kevesebben, mint az előző évben. 2003-ban megállt az évek óta tartó csökkenés. Átlagosan 2337,8an szerepeltek a nyilvántartási rendszerben, 8,2%-kal többen, mint az előző évben. Az év minden hónapjában magasabban volt a regisztráltak száma, mint 2002-ben. A kedvezőtlen tendenciák 2004-ben tovább folytatódtak a térség munkaerőpiacán. Átlagosan 2730 munkanélküli szerepelt a regisztrációs rendszerben, amely az előző évinél 16,8%-kal, a 2002. évinél pedig 26,4%-kal volt több. A tárgyév minden hónapjában magasabban alakult a regisztrált munkanélküliek száma, mint 2003-ban. Az előző év azonos időszakához képest a növekedés mértéke júniusban közel 15% volt, decemberben pedig már elérte a 35%-ot.
3
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
Regisztrált munkanélküliek
fő
3800 3300
2000.
2800
2001. 2002.
2300
2003.
1800 ja n fe b m r ár c áp mr áj jú n jú a l sz u g ep t ok t no de v c
2004. 2005.
hónap
2. ábra: Regisztrált munkanélküliek számának alakulása A fenti ábrából jól látszik, hogy 1-1 éven belül és a különböző években a regisztrált munkanélküliek száma egymáshoz képest hogyan alakult. 2005 márciusában volt a legmagasabb (3480 fő), és év végére ez mérséklődött, de még így is magasabb, mint az előző év azonos időszakába.
Átlag
Szakmunkás
Betanított munkás
Segédmunkás
Fizikai összesen
Szellemi összesen
Mindösszesen
2000.
912,3
699,6
306,7
1918,5
582,3
2500,8
2001.
926,0
650,4
254,0
1830,4
565,1
2395,5
2002.
835,7
601,7
229,4
1666,8
493,8
2160,5
2003.
946,8
679,3
213,3
1839,3
498,4
2337,8
2004.
1050,8
863,3
223,9
2138,0
592,0
2730,0
2005.
1275,3
1084,8
265,4
2625,4
665,4
3290,8
2. sz. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerint
4
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
Regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerint Szakmunkás
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
Betanított munkás Segéd-munkás
20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 . 20 05 .
Fizikai összesen Szellemi összesen
év
3.ábra: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerint A fenti ábrán jól látható, hogy 2000. évtől kezdődően a segédmunkásokat kivéve az összes állománycsoportban a regisztrált munkanélküliek száma nőtt.
Azonos
időszakot tekintve a munkanélküliek száma a fizikai dolgozók esetében 36,85 %- kal, míg a szellemi foglalkoztatottak esetében 14,27 %- kal nőtt. Összességében 2000 évhez képest a növekedés 31,59 % volt.
Átlag
8 általánosnál 8 általá- SzakmunSzakközép- Techni- Gimnázi- Főiskola Szakiskola kevesebb nos kásképző iskola kum um egyetem
Összesen
2000.
90,2
717,3
760,0
36,1
393,0
127,3
215,2
161,7
2500,8
2001.
71,6
690,7
725,0
30,9
373,2
138,0
201,2
165,0
2395,5
2002.
64,3
673,9
622,2
26,8
336,4
110,8
166,3
159,8
2160,5
2003.
62,8
727,4
698,1
27,1
358,8
121,3
164,6
177,8
2337,8
2004.
58,8
847,8
814,5
33,8
428,7
150,0
200,3
196,1
2730,0
2005.
70,2
1038,4
1011,2
54,7
523,7
166,3
211,5
214,9
3290,8
3. sz. táblázat: A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint
5
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint 1200 1000 800 600 400 200 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
év 8 általánosnál kevesebb Szakmun-kásképző Szakközép-iskola Gimnázi-um
8 általá-nos Szakiskola Techni-kum Főiskola egyetem
4. ábra: A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint A legmagasabb munkanélküliek száma a 8 általános illetve a szakmunkásképző végzettséggel
rendelkezők
tapasztalható
nagyobb
körében
mértékű
tapasztalható.
munkanélküliség
Ezen
csoportok
növekedés:
a
8
esetében általános
végzettséggel rendelkezők körében a növekedés 44,76 %, míg a szakmunkás képesítéssel rendelkezőknél 33,05%. Legalacsonyabb a munkanélküliség a szakiskolát végzettek között. Átlag
17 év alatti
17-20 év
21-25 év
26-35 év
36-45 év
46-50 év
51-55 év
56-60 év
60 év feletti
Összesen
2000.
13,8
131,3
377,1
648,1
563,1
335,1
257,8
172,0
2,5
2500,8
2001.
16,0
148,2
412,4
618,3
462,3
299,5
246,7
188,7
3,4
2395,5
2002.
15,2
105,9
357,6
588,7
403,1
274,8
235,6
174,9
4,8
2160,5
2003.
8,8
93,9
389,0
674,4
465,6
300,3
249,3
152,9
3,4
2337,8
2004.
6,5
108,0
400,4
791,9
540,7
343,3
326,2
210,8
2,3
2730,0
2005.
6,8
129,8
446,0
930,0
626,3
432,3
434,1
280,4
5,2
3290,8
4.sz. táblázat: A regisztrált munkanélküliek életkor szerint
6
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
Regisztrált munkanélküliek életkor szerint 1000 900
17 év alatti
800
17-20 év
700
21-25 év
600
26-35 év
500
36-45 év
400
46-50 év
300
51-55 év
200
56-60 év
100
20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 . 20 05 .
0
év
5.ábra: A regisztrált munkanélküliek életkor szerint A regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlása a következő: legnagyobb a munkanélküliség alakulása a 26-35 év közötti korosztály körében, a legalacsonyabb pedig a 17 év alattiaknál tapasztalható. A 36-45 év közötti korosztály a munkanélküliséget tekintve a második helyen található. Ennél a korosztálynál volt egy nagy mértékű csökkenés 2002-ben, majd újra nagymértékű növekedés kezdődött el, ami még ma is tapasztalható. 2.2. A munkanélküliségi célcsoportok A munkanélküliség problémája a társadalom egyes rétegeit különbözően érinti. A munkanélküliség
általános
csökkentésére
irányuló
törekvésekben
különleges
erőfeszítések történnek a munkaerőpiac hátrányos helyzetben lévő szereplői, a fiatalok, a tartós munkanélküliek, a 45 éven felüliek elhelyezkedési esélyeinek javítására.
7
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
2.2.1.Tartós munkanélküliek Egy éve, vagy annál régebben megszakítás nélkül regisztrált munkanélküliek száma és aránya 2002-ig évről évre folyamatosan csökkent. 2003-ban a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlen alakulása a tartós munkanélküliség bővülését eredményezte. 2004-ben a helyzet tovább romlott és ez a tendencia folytatódott 2005-ben is.
2.2.2. 45 évnél idősebb regisztrált munkanélküliek 2000-től a 45 évnél idősebb regisztrált munkanélküliek száma nagyjából stabil értéket mutatott, azonban 2004. év jelentős fordulatot eredményezett e réteg tekintetében. 2003 év végén - elsősorban a cipőgyártás és textilipar területén - végrehajtott létszámleépítések számottevő mértékben a 45 évnél idősebb korosztályt érintették.
2.2.3. Szakképzettséggel nem rendelkező regisztrált munkanélküliek
A szakképzettséggel nem rendelkező regisztrált munkanélküliek száma 2002-ig lassú ütemben évről évre folyamatosan csökkent. 2002-ben a regisztrált munkanélküliek közül havonta átlagosan 904 fő nem rendelkezett szakképzettséggel, 2005-ben pedig 1320 fő.
8
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
fő
Szakképzettséggel nem rendelkező regisztrált munkanélküliek 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
év
6. ábra: Szakképzettséggel nem rendelkező regisztrált munkanélküliek
2003-ban a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlen alakulása negatívan hatott a szakképesítéssel nem rendelkezők munkaerőpiaci helyzetére is. Számuk 2003 minden hónapjában magasabban alakult, mint egy évvel korábban. Havonta átlagosan 955 szakképzetlen regisztrált munkanélküli volt nyilvántartva, amely közel 5,6%-kal volt több az előző évinél. 2004-ben a szakképesítéssel nem rendelkezők helyzete tovább romlott, számuk átlagosan 1107 fő volt, amely a regisztrált munkanélküliek 40,6%-át tette ki. 2005-ben tovább folytatódott a negatív tendencia, és 213 fővel nőtt az előző évhez képest a szakképesítéssel nem rendelkező regisztrált munkanélküliek száma.
9
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
2.2.4. Diplomás regisztrált munkanélküliek
Diplomás regisztrált munkanélküliek száma 350
fő
300 2000.
250
2001.
200
2002.
150
2003
100
2004
Ja n Fe M b ár c Áp r M áj Jú n Jú Au l Sz g ep t O kt N o D v ec
2005
hónap 7. ábra: Diplomás regisztrált munkanélküliek száma E társadalmi réteg figyelem középpontjába kerülésének oka, hogy 2003 nyarától a korábbi évekhez képest Vas megyében 22%-kal, megemelkedett a regisztrációban szereplő diplomás munkanélküliek száma. A negatív folyamat júliusban kezdődött, ami a későbbiekben tovább fokozódott. A kedvezőtlen tendencia 2004-ben tovább folytatódott. Az év minden hónapjában (december kivételével) magasabban alakult a diplomások száma, mint 2003 azonos időszakában,
a
növekedés
üteme
azonban
a
nyári
hónapoktól
kezdődően
mérséklődött. 2005 nyarán drasztikusan megemelkedett a diplomás munkanélküliek száma (291 fő), amely decemberre 65 fővel csökkent.
10
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
2.3. A pályakezdők helyzetének alakulása Napjainkban a képzés és a foglalkoztatottság alapvető tendenciabeli változásának lehetünk szemtanúi. Korábban az volt az elvárás az iskolákkal szemben, hogy célirányosan képezzenek ki embereket bizonyos típusú munkákra. Ma az információs társadalmak
térhódításával,
teljesen
új
termelési
technológiák
és
gazdasági
kapcsolatrendszerek kiépülésével a fenti elvárásnak az ellenkezője az érvényes. A munkaerővel szemben támasztott alapvető igény a rugalmassága, az, hogy képes legyen teljesen új feladatok ellátására, hogy folyamatosan képezhető legyen és nyitott maradjon arra, hogy a képzés nem fejeződik be az iskolával. Fel kell készülni arra, hogy az embereket életük során többször is át kell képezni, hogy tudjanak a termelés rohamos ütemben végbemenő technológiai és szerkezeti változásaihoz alkalmazkodni. A munkaerőpiaci siker egyre inkább attól függ, hogy a munkavállaló mennyire képes alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez, ami az előbbiekben említett állandó átképzést, valamint munkastílusváltást és az új körülményeknek megfelelő magatartásformák átvételét jelenti. A rutin leértékelődik, a rugalmas alkalmazkodás képessége ezzel szemben felértékelődik. Mivel képezni csak a megfelelő általános tudással rendelkező embereket lehet, a középiskolai végzettség általánossá válása és a felsőfokú végzettség gyakorivá válása lesz a közeljövő munkaerőpiacának egyik fő mozgatórugója. 2.3.1. A pályakezdő munkanélküliek A regisztrált pályakezdő fiatalok száma 2001 évtől növekedési tendenciát mutat. A munkaerőpiacra történő belépésüket számos tényező nehezíti. Az elmúlt évtized gazdaságszerkezeti változásai és a foglalkoztatási szerkezet átalakulása a fiatalok esetében is jelentkezett. A
pályakezdő
munkanélkülieknek
átlagosan
34%-a
nem
rendelkezett
szakképzettséggel 2004-ben. Bekerülésük a munkaerőpiacra nagyon nehéz. Egyre jellemzőbb tendenciaként jelentkezik a szakemberhiány. A frissen végzett, szakképesítéssel rendelkezők elhelyezkedésének akadálya, hogy a végzettségük
11
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
sokszor nem felel meg a munkáltatók elvárásainak. Az oktatás szerkezete nehezen követi, illetve követheti a munkaerőpiaci igényeket. Az utóbbi évek felsőoktatási beiskolázási stratégiájának köszönhetően jelentősen megnőtt a felsőfokú végzettek száma. Ez azonban nincs összhangban a gazdaság által igényelt felsőfokú végzettek számával és szakemberstruktúrájával.A pályakezdők egy része nem is kíván elhelyezkedni a tanult szakmájában. Meghosszabbodott az álláskeresés időtartama. Az idő múlásával egyre csökkenek az elhelyezkedési esélyek. A szakképzettség veszít értékéből, a munkáltatók pedig nem szívesen foglalkoztatják a hosszabb ideje nem dolgozó, munkatapasztalattal nem rendelkezőket. A fiatalok elhelyezkedését tovább nehezíti a nyugdíjkorhatár megemelése. A munkáltatók később hagyják el a munkaerőpiacot, így az arra első alkalommal belépőket kisebb mértékben tudja felszívni. A nyilvántartási rendszerben 2000-ben átlagosan 390 pályakezdő munkanélküli szerepelt. Évről-évre folyamatosan nőtt a számuk, itt nem az a tendencia (2002-ig csökken, majd nő) figyelhető meg, mint a regisztrált munkanélküliek esetében. A növekedés üteme nem azonos mértékű (13%, 8%, 10%, 18%, 33%), 2005-re ugrásszerűen megnőtt a pályakezdő munkanélküliek száma. Átlag
Férfi
Nő
Összesen
2000.
194
196
390
2001.
223
218
441
2002.
229
247
476
2003.
248
274
523
2004.
296
322
617
2005.
413
409
822
5. sz. táblázat: Pályakezdő munkanélküliek nemek szerint
12
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
Pályakezdő munkanélküliek nemek szerint 500 400 300
Férfi
200
Nő
100 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. év
8.ábra: Pályakezdő munkanélküliek nemek szerint 2.3.2. Pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettség szerint 2000-2005. A 2000-es évben az előző évek irányvonalát követve tovább folytatódott a kirendeltségeken munkanélküliként bejelentkező pályakezdő fiatalok számának a csökkenése. Iskolatípus szerint nézve a belépők közül legtöbben (23%) szakközépiskolában végeztek, 18,7%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 19,5%-uk szakmunkásképzőben,
szakiskolában,
16,7%-uk
gimnáziumban,
10,8%-uk
technikumban, 11,3%-uk pedig felsőfokú intézményben. Szakmák szerint nézve az első alkalommal belépők között az átlagosnál nagyobb számban szerepeltek az asztalosok, az autószerelők, a fodrászok, a női ruha készítők, a villanyszerelők, a vasútvillamossági szerelők, a gépipari számítástechnikai technikusok, a környezetvédő technikusok, a mezőgazdasági technikusok, a számítástechnikai műszerészek és a számítástechnikai programozók, képesített könyvelők. A kikerülő pályakezdők 63 %-áról van pontos információ a további sorsukat illetően. A további elemzés az ő adataikra épül.
13
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
A fiatalok közel fele került ki a regisztrációból a munkaügyi szervezet segítségével. Az év során a leghatékonyabb segítségnek a közvetítés bizonyult, amit a képzés és munkatapasztalat szerzését elősegítő támogatás követ. Néhány pályakezdőnek a bértámogatás, a foglalkoztatási támogatás, a közhasznú foglalkoztatás és a munkahelyteremtő beruházás nyújtott segítséget.
Átlag
Legfeljebb SzakmunkásSzakközépFőiskola, Szakiskola Technikum Gimnázium Összesen 8 általános képző iskola egyetem
2000.
73
72
4
90
42
65
44
390
2001.
99
62
4
90
54
74
57
441
2002.
115
64
5
109
46
70
68
476
2003.
119
80
6
117
47
65
89
523
2004.
133
94
7
155
53
74
102
617
2005.
168
135
14
202
77
89
138
822
6. sz. táblázat: Pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettség szerint
Pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettség szerint 250 Legfeljebb 8 általános
200
Szakmunkásképző Szakiskola
150
Szakközépiskola
100
Technikum Gimnázium
50
Főiskola, egyetem
0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. év
9.ábra: Pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettség szerint
14
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
Az első alkalommal belépők közül az átlagosnál nagyobb létszámban regisztráltatták magukat az asztalosok, élelmiszer és vegyi áru kereskedők, női ruha készítők, gazdaság informatikusok, géplakatosok, marketing és reklámmenedzserek, pékcukrászok és a szobafestők. Általánosságban elmondható, hogy 2003-tól a szakiskolákban végzettek kivételével minden csoportban nagy mértékben nőtt a munkanélküliek száma, de kiugróan a szakközépiskolai végzettségűek körében. 2.4. A regisztrációs rendszerből kilépők, a kikerülés oka
A regisztációs rendszerből kilépők megoszlása a kikerülés oka szerint, 2004. Önállóan elhelyezkedett
Közvetítéssel elhelyezkedett
22%
35%
Támogatással elhelyezkedett 7% 5%
23% 8%
Képzésbe került
Egyéb okból kikerülők
Regisztrációban maradt
10. ábra: A regisztrációs rendszerből kilépők megoszlása a kikerülés oka szerint
A kilépők 22%-ának sikerült önállóan állást találnia és el tudott helyezkedni. A munkaügyi szervezet 7%-ot helyezett munkába közvetítéssel, míg további 5%-ot úgy sikerült elhelyezni, hogy a foglalkoztatását támogatták. Tanfolyam elvégzése céljából a munkanélküliek 8%-a lépett ki. Egyéb okok miatt 23% lépett ki a regisztrációs rendszerből.
15
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
A kikerülési okokat döntően a térség munkaerőpiaci helyzete határozza meg. Megnevezés
Szombathely
Önállóan elhelyezkedett
21,9%
Közvetítéssel elhelyezkedett
7,2%
Támogatással elhelyezkedett
4,8%
Képzésbe került
8,3%
Egyéb okból kikerülők
23,2%
Regisztrációban maradt
34,6%
7. sz. táblázat: A munkanélküli regisztrációs rendszerből való kikerülésének okai 2.5. A munkaerő iránti kereslet alakulása a nyilvántartási adatok alapján
Az elmúlt időszakban évről évre csökkent a munkaerő iránti kereslet, a csökkenés üteme azonban 2004-ben volt a legnagyobb mértékű. A munkaerő iránti kereslet április, május, július hónapokban volt a legélénkebb. 2483 üres állást jeleztek a gazdálkodó szervezetek. Az ipar területén volt szükség a legtöbb új munkaerőre, illetve szezonálisan a mezőgazdaságban és az építőiparban jelentkeztek ilyen igények.
2.6. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök jellemzői Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak adott időszakra vonatkozó létszámát alapvetően a megye rendelkezésére álló pénzösszeg határozza meg. 2003 decemberében a MAT a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből 642.700 ezer Ft-os decentralizált keretet határozott meg Vas megyének. Ez az összeg 8,2%-kal alacsonyabb volt a 2003. évi végleges keretnél. Az előző évről áthúzódó elkötelezettség több, mint 40,0%-ban lekötötte a 2004. évi keretet. A támogatási elvek alapvető prioritásait nem változtatják meg: kiemelten kezelik a képzéseket, és a vállalkozások indításának támogatását. Továbbá előtérben van a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek és térségek támogatása, illetve biztosították a rugalmasságot a munkaerőpiac változásaihoz való igazodás érdekében.
16
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
2.6.1.Képzés Az „élethosszig tartó tanulás” egyre markánsabban jelenik meg követelményként a munkaerő-piacon. Az igényekhez való folyamatos alkalmazkodás, a mobilitás érdekében szükséges a meglévő képzettség bővítése, kiegészítése, új ismeretek elsajátítása. Mindezek szükségessé tették, hogy a foglalkoztatáspolitika aktív eszközei között továbbra is kiemelt szerepet kapjon a munkaerő-piaci képzés. Ezen belül hangsúlyos az alacsony iskolázottságú munkanélküliek képzésbe vonása, valamint a prevenciós képzések. A képzések résztvevői nagyobb arányban nők, illetve 30 év alattiak. A tanulásra leginkább fogékonynak a 20-29 évesek bizonyultak.
2.6.2. Vállalkozóvá válás támogatása Az eszközt a 2003. évi támogatási feltételekkel és mértékekkel indították 2004. év elején.
(A
támogatás
legfeljebb
6
hónapra,
legalább
40%-os
megváltozott
munkaképességűek esetében 12 hónapra adható. Az elbírálásnál előnyben kell részesíteni az elmaradott térségben, illetve megyei munkanélküliségi rátánál magasabb munkanélküliséggel sújtott településen vállalkozókat, a megváltozott munkaképességűeket, cigány nemzetiségűeket, valamint azokat, akik termelő szférában kezdik meg a tevékenységet). A felmerülő igények és pénzügyi lehetőségek azt eredményezték, hogy a teljes év során a kezdeti támogatási elveket, mérlegelési szempontokat alkalmazták. Az indított vállalkozások szakirányának vizsgálata mutatja, hogy legtöbb vállalkozást a szolgáltatási (29,9%), az építőipari (20,3%) és a kereskedelmi (15,7%) ágazatban indítottak. Ezt követően a mezőgazdaságban (11,2%) hoztak létre nagyobb számban és arányban vállalkozásokat. A 2003. éves adatokhoz képest nőtt a kereskedelemben a vállalkozók száma és aránya, miközben csökkent a mezőgazdasági és építőipari tevékenység aránya.
17
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
2.6.3. Tartósan munkanélküliek foglalkoztatását ösztönző bértámogatás A 45 éves és annál idősebb regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása után adták a bértámogatást. Az eszköz keretében támogatható a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli foglalkoztatása, valamint a munkaerő-piaci szempontból kiemelten fontos beruházás. (Halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli: 1 évnél hosszabb ideje regisztrált
munkanélküli,
megváltozott
munkaképességű,
jövedelempótló
támogatásban részesülő, roma származású, alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű településeken lakó.) A bértámogatással foglalkoztatottak főként szakmunkás, szakközépiskolai és legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.
2.6.4. Közhasznú foglalkoztatás támogatása A támogatás a munkabér és járulékaira volt elszámolható, azonban a támogatás különösen
indokolt
esetben
egyéb
költségekre
–
munkaruha,
munkaeszköz,
munkásszállítás, irányítás – is adható volt. A
közhasznú
foglalkoztatásba
bevonható
munkanélküliek
köre
kibővült
az
álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő munkanélküliekkel. A közhasznú munkák foglalkoztatási területe valamelyest változott: a kommunális tevékenységet végzők hányada mérséklődött, az egészségügyben, illetve szociális területen munkába állók aránya növekedett.
2.6.5. Munkatapasztalat-szerzés támogatása 2003-tól a munkatapasztalat-szerzés támogatását bármely pályakezdő munkanélküli foglalkoztatása után adják. A támogatás mértéke a pályakezdő részére járó munkabér legfeljebb 70%-a volt, ha a munkáltató a végzettségnek megfelelő, 50%-a ha ettől eltérő
munkakörben
alkalmazta
a
pályakezdőt.
Szakképzetlen
pályakezdő
foglalkoztatása esetén a támogatás mértéke a munkabér 100%-a volt.
18
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
2.6.6. Egyéb eszközök: ·
Helyközi utazás támogatása
·
Foglalkoztatási támogatás
·
Munkahelymegőrzés támogatása
·
Járulékátvállalás támogatása
·
Önfoglalkoztatás támogatása
2.7. Összefoglaló táblázat Szombathely regisztrált munkanélküliek jelenlegi helyzetéről
Szombathely Munkanélküliségi ráta (%)* Regisztrált munkanélküliek (fő) Ebből: pályakezdő munkanélküliek (fő) Bejelentett betöltetlen álláshelyek (db) 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshely (db) Tartósan (egy éven túl) reg. munkanélküli**
2006. március 20.
Index: Index: előző 2006. 2005. március előző év azonos február 20. hónap=100 20. időszaka=100, ,0% 0%
5,6
5,9
-
6,1
-
3098
3273
94,7%
3480
89,0%
244
251
97,2%
283
86,2%
426
433
98,4%
396
107,6%
13,8
13,2
103,9%
11,4
120,8%
500
518
96,5%
355
140,8%
354
334
106,0%
261
135,6%
119
186
64,0%
324
36,7%
Állás keresési járadék (fő)
697
626
111,3%
-
-
Állás keresési segély (fő)
281
285
98,6%
-
-
Rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek (fő) Állás keresést ösztönző juttatás (fő)
8. sz. táblázat: Jelenlegi helyzet * 2005. január 1-jei gazdaságilag aktív népességgel számolva ** Egy éve, vagy annál régebben megszakítás nélkül minden hónapban szerepelt a regisztrált munkanélküliek állományában
19
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
3. Foglalkoztatási adatok A kistérségi fejlesztési stratégia szempontjából nyilvánvalóan az egyik legfontosabb tényező, hogy mely ágazatok képesek a legtöbb munkaerőt felszívni, alkalmazni. Szerencsére ebből a szempontból a térség gazdasága sokkal heterogénebb képet mutat, mint a bevétel alapján. A legjelentősebb foglalkoztató a mechatronika, mely annak ellenére, hogy bevétele csökkent 2000 óta, a foglalkoztatáson belüli súlyát még növelni is tudta (ez abszolút értékben is növekedést jelent). A klaszteren belül a közepes vállalatok súlya egyébként csökkent és a nagyvállalatoké nőtt. Lényegesen kisebb súlya van, de még kiemelten fontos az autóipar, a faipar és a textilipar is. A magyar tulajdonú vállalatok jelentősége némileg magasabb a foglalkoztatás szempontjából, mint a külföldieké, és ebben a kérdésben az exportőrök jelentősége sem olyan domináns mint pl. a bevétel esetében. cluster kicsi Egyéb 21,4% Élelemiszer 0,4% Textil 0,4% Fa 0,8% Fém 0,7% Mechatro. 0,5% Autó 0,3% Logisztika 0,3% Turizmus 1,7% Összesen (-egyéb) 5,0%
közepes 20,0% 1,3% 1,2% 1,0% 2,5% 1,8% 1,5% 1,7% 0,6% 11,7%
nagy 11,3% 1,1% 4,8% 5,1% 0,0% 13,9% 5,8% 0,0% 0,0% 30,7%
külföldi 5,1% 0,0% 5,5% 1,5% 1,1% 6,6% 6,3% 0,0% 0,0% 21,0%
állami 2,1% 0,4% 0,0% 3,7% 0,1% 0,0% 0,0% 0,8% 0,1% 5,0%
magyar maexportőr 45,5% 3,5% 2,5% 0,0% 0,9% 4,8% 1,6% 1,5% 2,1% 1,4% 9,6% 7,2% 1,3% 7,2% 1,2% 0,2% 2,2% 0,0% 21,3% 22,3%
exportáló nem exporklaszter ös 13,4% 35,8% 52,7% 1,2% 1,7% 2,9% 0,2% 1,4% 6,3% 4,5% 0,8% 6,8% 0,8% 1,0% 3,2% 1,0% 8,0% 16,2% 0,3% 0,1% 7,6% 0,2% 1,6% 2,0% 0,1% 2,2% 2,3% 8,2% 16,7% 47,3%
9. sz. táblázat: Kiemelt ágazatok foglalkoztatotti létszám megoszlása, %
20
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása című, 2003/004-38101 és 2003/004-561-01-es számú Magyarország – Szlovénia Phare CBC Program
A foglalkoztatotti létszám megoszlása, 2000-2004 60,0%
50,0%
40,0%
30,0%
20,0%
10,0%
0,0% Egyéb
Élelemiszer
Textil
Fa 2000
Fém 2001
2002
Mechatro. 2003
Autó
Logisztika
Turizmus
2004
A kistérségben kiemelt jelentőségű az autóipar illetve a mechatronika. Elsősorban külföldi tulajdonú, exportra termelő vállalatok képezik ezen ágazatok gerincét. Előbbi esetében folyamatos növekedés, a mechatronikánál egyes szempontok alapján (bevétel) csökkenés, míg a foglalkoztatotti létszám alapján növekedés figyelhető meg. A kis és közepes vállalatok súlya egyes ágazatokban növekedhet, mivel a beruházások terén élenjárnak, de az összes beruházás feltehetően továbbra is kevés a megfelelő
ütemű
fejlődéshez.
A
versenyképesség
növelése
érdekében
a
termelékenység fokozása nélkülözhetetlen, különösen mivel a képzett de a képzetlen munkaerő esetében is jelentős a bérek növelése irányába ható nyomás. Szombathely térség munkaerő-becslésére nem elegendőek a statisztikai adatok, szükséges az aktív munkaerő feltérképezése is.
21
