Az élőhelyek fragmentá fragmentáció ciója
Városi vadgazdálkodás VI. elő előadá adás: Az élőhelyek elszigeteltsé elszigeteltségének megszü megszünteté ntetése
Az élőhelyek fragmentá fragmentáció ciója A sű sűrűn lakott terü területek iparosodott és motorizá motorizált társadalmaiban a legfontosabb hatá hatást a nagy forgalmú forgalmú, a legtö legtöbb esetben kerí kerítéssel vé védett gyorsforgalmi utak okozzá okozzák. A vé védekezé dekezés nem tartozik szorosan a vá városi terü területek vadgazdá vadgazdálkodá lkodásához, de: a sű sűrű úthá thálózat alapvető alapvetően a nagyvá nagyvárosok kialakulá kialakulásával fü függ össze, a vé védekezé dekezés lehető lehetőségei a vá városi vadgazdá vadgazdálkodá lkodáshoz hasonló hasonlóan speciá speciális ágát jelentik a vadbioló vadbiológiá giának – vadgazdá vadgazdálkodá lkodásnak az elszigetelő elszigetelődés a vá városi terü területeken belü belül is jelentkezik és részben hasonló hasonló megoldá megoldásokat kí kíván, mint azokon kí kívül.
A megmaradt élőhelyek tová további feldaraboló feldarabolódása A megmaradt élőhelyek egymá egymástó stól való való elszigetelő elszigetelődése. Cél az ebbő ebből adó adódó káros hatá hatások csö csökkenté kkentése. A vidé elsősorban az intenzí intenzív vidéki terü területeken első agrá agrártermelé rtermelés homogé homogén tá táblá blái az elszigetelő elszigetelődés legfontosabb kivá kiváltó ltói. Védekezni a hagyomá hagyományos élőhelyhely-gazdá gazdálkodá lkodás eszkö megfelelő eszközeivel, zö zöldfolyosó ldfolyosók kialakí kialakításával, megfelelő szegé szegélyly-gazdá gazdálkodá lkodással tudunk.
A vonalas lé létesí tesítmé tmények – utak, vasutak - hatá hatásai Fragmentá Fragmentáció ció Izolá Izoláció ció Az érintett populá populáció ciók kihalá kihalási esé esélye szignifiká szignifikánsan magasabb.
Halá Halálos balesetek Környezetszennyezé rnyezetszennyezés
Légszennyezé gszennyezés Zajszennyezé Zajszennyezés Fényszennyezé nyszennyezés Por és só só-szennyezé szennyezés
Lassú Lassú folyamat, sokszor évtizedek mú múlva derü derülnek csak ki
Az utak szerepe a mortalitá mortalitásban Átlagosan egyegy-egy faj mortalitá mortalitásában 558% szerepe van az utaknak A borz, a mezei nyú nyúl és hü hüllő llők eseté esetében ez aká akár 50% is lehet Vadmacská Vadmacskánál is vidrá vidránál az elhullá elhullások első elsődleges oka a kö közúti baleset
1
Az utak barrier hatá hatása függ útszé tszélessé lesség és já jármű rműsűrűség; az állat kö közlekedé zlekedéstő stől való való félelme; A nagyobb testű testű emlő emlősfajok általá ltalában jobban fé félnek (gí (gím, őz, vidra, vadmacska) Ezé Ezért az átjá tjárókat is nehezebben fogadjá fogadják el
az állat tanulá tanulási ké képessé pességei; környező rnyező táj
Az élőhely fragmentá fragmentáció ció lehetsé é ges hatá á sai lehets hat
A fragmentálódott élőhelyek között nincs kapcsolat
Az utak barrier hatá hatása függ A szarvasfé szarvasfélék hosszan sé sétálnak a kerí kerítések mellett A borz és a vaddisznó sni vaddisznó általá ltalában megpró megpróbál aláá aláásni A vadmacska, ha teheti átmá tmászik A barrier hatá hatás kisebb testű testű fajok eseté esetében (pl. szá számos rovarfaj, vagy a mogyoró mogyorós pele eseté esetében) sokszor egé egészen keskeny utakná utaknál is 100%100%-os A kö közepes és nagytestű nagytestű emlő emlősök eseté esetében az 5000 jármű rmű/nap terhelé terhelés, a kisebb testű testű fajok eseté esetében néhány szá száz já jármű rmű/nap terhelé terhelés má már gondokat okoz.
A fragmentá fragmentálódott populá populáció ciók lehetsé lehetséges kedvező kedvezőbb és kedvező kedvezőtlenebb elhelyezkedé elhelyezkedései
A fragmentálódott élőhelyek között van kapcsolat
A vonalas lé létesí tesítmé tményeken elő előforduló forduló fajok csoportosí csoportosítása
Az utak vonzó vonzó hatá hatása az állatokra InfraInfra-csapda hatá hatás
veszé veszélyeztetett állatfajok, talajon mozgó mozgó és vá vándorló ndorló fajok idő időszakonké szakonként koncentrá koncentráltan, nagy egyedszá egyedszámban jelenhetnek meg egy terü területen Hazá á nkban első ő sorban a ké é t é ltű ű fajok egy ré Haz els k lt része tartozik ide
a forgalmat veszé veszélyeztető lyeztető állatfajok. testtö testtömegü megük és mozgá mozgáskö skörzetü rzetük ré révén sorolhatjuk ide az állatokat. nagy mozgá mozgáskö skörzetű rzetű és tö tömegű megű fajok Ezek általá ltalában a vadá vadászati szempontbó szempontból is jelentő jelentős emlő emlősök.
Az út felszí felszíne a kö környezetné rnyezetnél melegebb
Fényny-csapda hatá hatás Az utak kü különösen a vá városokban, de a nagyobb autó autópályá lyák a hidakon és az autó autópálya keresztező kereszteződésekben is kivilá kivilágítottak. Ide gyű gyűlnek a fé fényre a rovarok és a rovarevő rovarevő állatok is
Táplá plálékcsapdá kcsapdák Az utak gö gödreiben felgyü felgyülemlő lemlő víz Az utakra kikerü kikerült szemé szemét Az elü elütött állatok tetemei
Szaporodá Szaporodásisi-csapdá csapdák Az utak és az utak melletti vizes gö gödrö drök és a szemé szemét / trá trágya egy ré része is szaporodá szaporodási helyké helyként szolgá szolgál első elsősorban ízeltlá zeltlábú fajok szá számára
2
Az állatok hatá hatásai a vonalas lé létesí tesítmé tményekre A kö közlekedé zlekedés biztonsá biztonságának csö csökkené kkenése A vadbalesetek sú súlyossá lyossága fü függ: a já jármű rmű tömegé megétől és sebessé sebességétől, illetve az ütkö tközésnek kitett állat tö tömegé megétől Miné Minél nagyobb az állat, anná annál nagyobb lehet a sérülés a já jármű rműben és a benne utazó utazó szemé személyekben; miné minél nagyobb sebessé sebességgel halad egy já jármű rmű, anná annál nagyobb a veszé veszély egy állattal tö törté rténő ütkö tközéskor
Magyarorszá Magyarország gyorsforgalmi úthá thálózata
A kö közlekedő zlekedő emberek és állatok biztonsá biztonságát és szabad mozgá mozgását együ együtt kell biztosí biztosítani az állatok kizá kizárására az útpá tpályá lyáról, biztosí biztosítani kell az állatok átjá tjárását az útpá tpálya alatt vagy fö fölött, biztosí biztosítani kell az óvinté vintézkedé zkedések ellené ellenére a pá pályá lyára kerü került állatok kijutá kijutását.
Kizá Kizárás A kö közlekedé zlekedés biztonsá biztonsága és az állatok vé védelme miatt a forgalmas utakat kerí kerítéssel vé védjü djük. Ez a vadvé vadvédelmi kerí kerítés általá ltalában csak a nagyobb testű testű vadakat tartja tá távol az úttó ttól ha a rá llyesztés megfelelő megfelelő, rácsozat és a sü süllyeszté kizá kizárja a ró rókát és a borzot is a kerí í t é s aljá ker aljára felhelyezett sű sűrű fonattal terelhető terelhetők a kistestű kistestű állatok is.
2005
2015
Kizá Kizárás A kerí kerítés ké készí szítésénél figyelembe kell venni, hogy a: A kizá kizárandó randó fajok sokszor a kerí kerítésekkel párhuzamosan, azok menté mentén kö közlekednek, A kizá kizárandó randó fajok megpró megpróbáljá lják átkü tküzdeni magukat a kerí kerítés alatt, A kizá szást vagy az kizárandó randó fajok megkí megkísérlik az átmá tmászá átugrá tugrást A vad ugyanis egyes helyeken megkerü megkerülheti, esetleg áthatolhat rajta vagy átugorhatja. Az autó autópályalya-kijá kijáratokná ratoknál, a csatlakozó csatlakozó utakná utaknál ugyanis megszakad a kerí kerítés folytonossá folytonossága
Kizá Kizárás A kerí kerítés ké készí szítésénél figyelembe kell venni, hogy a: Őz és vaddisznó vaddisznó szá számára legalá legalább 150 cm, gí gímszarvas és dámszarvas eseté esetében legalá legalább 220 cm magas kerí kerítés szü szüksé kséges. Az oszlopok kö közötti tá távolsá volság őz, dá dámszarvas és gí gímszarvas eseté esetében hat mé méter is lehet Az oszlopok kö közötti tá távolsá volság vaddisznó vaddisznóra elő előfordulá fordulása eseté esetében ne legyen tö több né négy mé méterné ternél. A kerí kerítés há háló aljá alját rö rögzí gzíteni, vagy sü süllyeszteni kell A kerí kerítés mellett bokrokat vagy fá fákat érdemes ültetni mert a sűrű növényzettel fedett kerí kerítés átugrá tugrásával nem pró próbálkoznak az állatok.
3
Az átjutá tjutás biztosí biztosítása többcé bbcélú felü felül- és aluljá aluljárók ezek az állatok átjutá tjutása mellett valamilyen út vagy vízfolyá zfolyás átvezeté tvezetését is szolgá szolgáljá lják
átjá tjárók ké kétéltű ltűek és hü hüllő llők szá számára, átjá tjárók kisebb emlő emlősök szá számára róka és borz mé méretig
átjá tjárók nagyvadak szá számára aluljá aluljáró, vö völgyhí lgyhíd alatti átjá tjáró, vadá vadátjá tjáró híd, bioló biológiai hí híd, ökoló kológiai átjá tjáró
Több cé célú alulalul-, vagy felü ü ljá á r ó k fel lj első elsődlegesen mező mezőgazdasá gazdasági utak vagy ví vízfolyá zfolyások átvezeté tvezetésére szolgá szolgálnak alkalmassá á tehető ő k arra, hogy az á llatok is haszná á ljá á k alkalmass tehet haszn lj olcsó olcsóbb, mint kü külön átjá tjárót építeni haté hatékonysá konyság kisebb meg kell szü szüntetni azokat az akadá akadályokat, amelyek ré révén az állatok csapdahelyzetbe kerü kerülhetnek Növelhető velhető az átjá tjáró haté hatékonysá konysága, ha az autó autópálya alatt vagy felett átvezetett út, vagy a pá zfolyás mellett pálya alatt átvezetett ví vízfolyá füves vagy legalá legalább fö földes padká padkát, illetve partot hagynak. A tö többcé bbcélú felü felüljá ljárók haté hatékonysá konysága fü függ a mé méretektő retektől és az azokat haszná használó gyalogosok és já jármű rművek szá számától
Átjá tjáró kétéltű ltűek és hü hüllő llők szá számára A ké kétéltű ltűek és a hü hüllő llők napi tevé tevékenysé kenységük sorá során is a szilá szilárd burkolatú burkolatú utakra té tévedhetnek A ké kétéltű ltűek inká inkább tá táplá plálékszerzé kszerzés, a hü hüllő llők inká inkább a felmelegedé felmelegedés miatt A hazai ké kétéltű ltű-fajok telelő telelő, szaporodó szaporodó és tá táplá plálkozó lkozó terü területeik kö között éves ritmusú ritmusú vándorlá ndorlást folytatnak nagy egyedsű egyedsűrűséggel jelennek meg a migrá migráció ció sávjá vjában Ha a vá vándorlá ndorlás nagyforgalmú nagyforgalmú utat keresztez, az állatok elü elütése olyan mé mérté rtékű is lehet, hogy né néhány éven belü belül aká akár teljesen eltű eltűnhet az adott populá populáció ció. szervezett menté mentési akció akciók
Az átjutá tjutás biztosí biztosítása Az átjutá tjutás biztosí biztosításánál első elsősorban az ú.n. .n. élőhelyhely-képző pző és vektor vagy má málhá lhás fajokra kell koncentrá koncentrálni Általá ltalában a nagytestű nagytestű növényevő nyevő fajok azok akik a fentiek alapjá alapján fontos szereplő szereplői az élőhelyek sokfé sokfélesé leségének kialakí kialakításnak Bölény, gí gím, hó hód, őz, vaddisznó vaddisznó
Több cé célú alulalul-, vagy felü ü ljá á r ó k fel lj A hosszú hosszúság és a szé szélessé lesség ará arányá nyának kevesebbnek kell lennie, mint 2.4 a naponta áthaladó ó j á rmű ű vek szá á thalad rm sz ma kevesebb legyen, mint 150 a nagyvadak ritká ritkábban haszná használjá lják kisebb emlő tfélék emlősök, mint a sü sün, a nyú nyúl, a ró róka és a menyé menyétfé szá számára azonban alkalmasak lehetnek A ví vízfolyá zfolyásokat átvezető tvezető műtárgyak, átereszek is lehetnek átjá tjárók az állatok szá számára. Szá cickányfajok, a legtö legtöbb Számos kisebb emlő emlős – így a sü sün, a cická menyé menyétfé tféle – keresheti tá táplá plálékát a vizek menté mentén a ví vízfolyá zfolyás menté mentén mindig szá szárazon maradó maradó patká patkát kell kialakí kialakítani.
Átjá tjáró kétéltű ltűek és hü hüllő llők szá számára műtárgyakat az utak alatt, hogy ezeket haszná használva átjuthassanak a kétéltű ltűek és hü hüllő llők. Ezek az állatok azonban kerü kerülik a szű szűk, sö sötét, a kö környezetné rnyezetnél alacsonyabb hő eltérő szagú szagú hőmérsé rsékletű kletű és a termé természetestő szetestől elté helyeket. Ennek ellené ellenére a ké kétéltű ltűek szá számára mé mégis alagutakat ké készí szítenek kétfé tféle tí típus: ké kétirá tirányú nyú és egyirá egyirányú nyú rendszerű rendszerű A ké tirányú nyú átjá tjáró lényegé nyegében egy olyan, megfelelő megfelelő átmé tmérőjű cső cső, kétirá amit ezek az állatok az odaoda- és a visszaú visszaúton is haszná használhatnak Célszerű belső lszerű a miné minél nagyobb átmé tmérő, mert ekkor az alagú alagút belső hőmérsé rséklete kevé kevésbé sbé tér el a kü külvilá lvilágétól célszerű lszerű a forgalmi sá sávokat elvá elválasztó lasztó terü területen rá rácsos fedé fedést biztosí biztosítani, hogy miné minél vilá világosabb legyen
4
Átjá tjáró kétéltű ltűek és hü hüllő llők szá számára Az alagutak átmé tmérője legalá legalább 40 cm, ha az átjá tjáró hossza nem haladja meg a 15 mé métert. Az átjá tjáró aljá alját homokhomok- és humuszré humuszréteggel kell borí borítani. A pangó zalékos lejté lejtés pangó víz elkerü elkerülése érdeké rdekében 1 szá százalé A terelő terelő fal magassá magassága legalá legalább 40 cm legyen, az ideá ideális magassá magasság 60 cm. Az egyirá egyirányú nyú rendszer ké két alagú alagútbó tból áll; egyik az odaoda- a má másik a visszaú visszaútra szolgá szolgál. Az egyirá bejáratá ratánál csapdá csapdát ké képeznek ki, ami arra egyirányú nyú átjá tjárók bejá kényszerí nyszeríti az állatokat, hogy az alagú alagúton vé végigmenve érjé rjék el a túloldali terü területet Az így kifejlesztett fö földalatti átjá tjárók egy sü süllyesztett bejá bejáratbó ratból, az útpá tpálya alatt átvezető tvezető cső csőből és egy kijá kijáratbó ratból állnak
Átjá tjáró kisebb emlő emlősök szá á m á ra sz Ezek az állatok ké képesek lehetnek valamennyi tí típusú pusú átjá tjáró haszná használatá latára. A cická á nyok, a sü ü n, az egerek é s a menyé é tfé é l é k á tjuthatnak a cick s meny tf kétéltű készí szített átjá tjárókon csakú csakúgy, mint a ltűek és hü hüllő llők szá számára ké nagyvadak szá számára épített aluljá aluljárókon és hidakon. Méretü retükné knél fogva azonban feljutnak az útpá tpályá lyára is, hiszen ezeket az állatokat csak kicsiny rá kerítéssel lehetne kizá kizárni rácsmé csméretű retű kerí A jó jól má mászó szó fajokat, mint amilyen pé példá ldául a nyest, kerí kerítéssel sem lehet kizá kizárni. A borz, a ró róka vagy a mezei nyú nyúl a nagyvadak átjá tjáróit és az utak és ví szolgáló műtárgyakat haszná használhatjá lhatják. vízfolyá zfolyások átvezeté tvezetésére szolgá
Átjá tjárók nagyvadak szá számára Az átjá tjárók szempontjá szempontjából ké két csoport
gímszarvas és dá dámszarvas (A) őz és vaddisznó vaddisznó (B). A hí híd vagy aluljá aluljáró szé szélessé lessége ettő ettől fü függ A szé szélessé lességet befolyá befolyásolja mé még: A haszná használtsá ltság intenzitá intenzitása keskenyebb lehet az átjá tjáró, ha azt az állatok alkalomszerű alkalomszerűen haszná használjá lják szé szélesebbnek kell lennie, ha gyakori a haszná használata.
Aluljá Aluljáró Völgyhí lgyhíd. A vadá vadátjá tjáró híd. Bioló Biológiai hí híd. Ökoló kológiai hí híd
Átjá tjáró kétéltű ltűek és hü hüllő llők szá számára A sü süllyesztett bejá bejárathoz burkolt árok vezeti az állatokat A bejá bejárat egy lefelé lefelé irá irányuló nyuló cső cső, aminek átmé tmérője az árok szé szélessé lességével és magassá magasságával megegyező megegyezően 40 cm. Az alja 45 fokos szö felé, hogy a szögben lejt az alagú alagút tú túloldala felé bejá bejárati cső csőbe pottyaná pottyanáskor azonnal az átjutá tjutás irá irányá nyába „indí indítsa” tsa” az állatot A bejá bejárat fö fölött az árok tető tetővel fedett és ké két vé végénél az árkot részben lezá lezáró lap nyú nyúlik le az árokba, hogy a bejá bejárati gö gödörben miné minél kevesebb legyen a fé fény. Az alagú alagút kivezető kivezető végénél a lehető lehető legtö legtöbb fé fénynek kell lennie, hogy az állatokat ösztö thaladásra. sztönözze az áthaladá a kijá kijáratnak jó jól kell lá látszania, az alagutat egyenesen kell vezetni. Egy ké kétéltű ltűek ré részé szére épített alagú alagút a bejá bejárattó rattól mindké mindkét irá irányba szá számított 30 mé méteres sá sávban a leghaté leghatékonyabb
Átjá tjáró kisebb emlő emlősök szá á m á ra sz A menyé menyétfé tfélék és a ró róka aká akár a kö közmű zműveket átvezető tvezető csö csöveket is haszná használhatjá lhatják A borz és a ró ó ka tá á voltartá á sa a pá á lyá á t ó l a forgalom biztonsá r t voltart p ly biztonsága szempontjá szempontjából is indokolt A kifejezetten a kisebb emlő emlősök ré részé szére ké készí szített átjá tjáró lehet egy 40 cmcm-es átmé tmérőjű betoncső betoncső, aminek az aljá alját fö földdel kell borí borítani. Az alagú alagútnak cseké csekély esé esést kell biztosí biztosítani, hogy a ví víz ne álljon meg benne. Adott esetben az élőhelytő helytől az átjá tjáróig alkalmas útvonalat kell kialakí kialakítani, ami terelő terelőelemek, kerí kerítés alkalmazá alkalmazását is indokolhatja. Az átjá forgalmát, a fé fényny- és tjáró bejá bejáratá ratának kö környezeté rnyezetében az út forgalmá zajhatá zajhatásokat sű sűrű növényzet ülteté ltetésével kell takarni.
Aluljá Aluljárók a szabad té tér index kisebb legyen, mint 1.5 szabad té tér index: szé szélessé lesség szorozva a magassá magassággal, osztva a hosszú hosszúsággal
Az átjá tjáró akkor lesz haté hatékony, ha a magassá magasság meghatá meghatározá rozásánál figyelembe vesszü vesszük az egyes fajok igé igényeit. Vaddisznó Vaddisznók szá számára elegendő elegendő a 2.5 mé méteres magassá magasság az őz viszont 3.5, mí míg a gí gímszarvas 4 mé méteres magassá magasságot igé igényel. Az aljzatot termé természetes fö földtakaró ldtakarónak kell alkotnia. A bejá bejáratok elő előtt 1010-20 mé méterrel cé célszerű lszerű az alagú alagút járófelü felületé letével azonos anyagú anyagú, ré rézsű zsű kialakí kialakítása A forgalom zavaró zavaró hatá hatásait (mozgá (mozgás, zaj, fé fény) a lehető lehetőségekhez mé mérten csö csökkenteni kell
5
Vadá Vadátjá tjáró híd A nagyvadfajok áthaladá thaladásának érdeké rdekében lé létesí tesítik termé természetesen kisebb állatok is haszná használjá lják Hosszú Hosszú, enyhe emelkedő emelkedővel alakí alakítjá tják ki a hosszú hosszúság/szé g/szélessé lesség ará arány kisebb, mint 2.4 a mű műtárgy kö közepé zepén a lá látószö szög nagyobb 45 fokná foknál a hí híd ké két szé szélén a rö rönkö nkökbő kből ké képzett palá palánk magassá magassága 2 mé méter hidat borí borító talaj vastagsá vastagsága pedig legalá legalább 40 cm a talajt fü füvesí vesítik és a palá palánk elé elé bokrokat ültetnek a vé vékony talajré talajréteg miatt szá szárazsá razságtű gtűrő növényekrő nyekről kell gondoskodni
Ökoló kológiai hí híd A legkö legköltsé ltségesebb, de a legtö legtökéletesebb megoldá megoldás Alkalmazá Alkalmazása a kiemelt érté rtékek vé védelmé delmében indokolt különleges élőhelyek, alacsony egyedszá egyedszámú fajok, kritikus mé mérté rtékben lecsö lecsökkent populá populáció ciók
Biztosí Biztosítja az élőhely folyamatossá folyamatosságát és helyreá helyreállí llítja az ökoló kológiai rendszer belső belső kapcsolatainak há hálózatá zatát Szé Szélessé lességének nincs felső felső hatá határa, tö több szá száz méter, de aká több kilomé kilométer is lehet. akár tö
Az átjá tjáró helyé helyének kivá kiválasztá lasztása milyen állatfajok átjutá tjutását kell lehető lehetővé tenni Az átjá tjáró szü szüksé kségessé gességét nem az érintett populá populáció ció mérete alapjá alapján kell eldö eldönteni, hanem az adott fajnak az adott terü területen tapasztalt mozgá mozgási intenzitá intenzitása alapjá alapján. Ha az adott faj állomá llománya csö csökkenő kkenőben van, vagy elterjedé elterjedési terü területe zsugorodik az átjá tjárás biztosí biztosítása sokkal fontosabb A nagy mozgá mozgásigé sigényű nyű és nagy testtö testtömegű megű, így a kö közlekedé zlekedésre is veszé veszélyes fajok szá számára mindenké mindenképpen cé célszerű lszerű az átjá tjárás biztosí biztosítása
Bioló Biológiai hí híd Az elő előbbi tí típus tová továbbfejleszté bbfejlesztése szé szélesebb felü felüljá ljárók, pontosabban lefedett bevá bevágások szé szélessé lességük legalá legalább 30 mé méter Ilyen mó módon helyreá helyreállí llítható tható az eredeti terepszint és a nagyobb szé szélessé lesség eredmé eredményeké nyeként csö csökkenthető kkenthető az esetleges kompetí kompetíció ció és predá predáció ció. gyakorlatilag minden állatfaj szá számára megfelelő megfelelő lehet Törekedni kell arra, hogy az építmé tmény fedé fedésére haszná használt anyagok miné minél jobban hasonlí hasonlítsanak a környezetre a felső felső talajré talajréteg lehető lehetőleg azonos legyen az érintkező rintkező terü területek talajá talajával .
Ökoló kológiai hí híd Ha valamilyen egyé egyéb okbó okból, mint amilyen példá ldául a sziklaomlá sziklaomlás veszé veszélye, lefednek egy utat, az ilyen mű műtárgy – igaz, jelentő jelentős plusz ráfordí fordítással – alkalmassá alkalmassá tehető tehető a termé természeti környezet helyreá helyreállí llítására. Nem minden élőhely állí llítható tható helyre ré részben vagy egé egészben az ilyen hidakon sem. A mé mélyebb talajré talajréteg lehető lehetővé teszi a fá fák visszatelepí visszatelepítését, de egy klimax növénytá á rsulá á s az ú gynevezett emberi nyt rsul idő hozható helyre. időtávlatban nem hozható
Az átjá tjáró helyé helyének kivá kiválasztá lasztása A ké kétéltű ltűek szá számára a migrá migráció ciós sá sávban lé létesí tesítendő tendő átjá tjárók eseté esetében mé mérlegelni kell, hogy az autó autópályalya-építkezé tkezés vé végezté geztével hosszú fennmaradnak-e azok a kö körülmé lmények, amelyek az hosszú távon fennmaradnakátjá tjáró létrehozá trehozását eredetileg indokoltá indokolták. Ha kisebb emlő emlősök átjá tjárását kell biztosí biztosítani, arra alkalmassá alkalmassá tehető tvezetések. tehetők az autó autópálya alatti ví vízátvezeté A ví vízfolyá zfolyások mint vonalas élőhelyi, szegé szegélyly-struktú struktúrák kiemelkedő kiemelkedő szerepet tö töltenek be ezen fajok mozgá mozgását illető illetően. a ví vízfolyá zfolyások átvezeté tvezetését minden esetben úgy kellene kialakí kialakítani, hogy a ví két oldalá oldalán olyan part legyen, ahol az állatok víz ké biztonsá biztonsággal haladhatnak. A kifejezetten a kisebb emlő emlősök ré részé szére kialakí kialakított átjá tjárók akkor töltik be feladatukat, ha alkalmas kerí kerítéssel vagy má más mó módon az átjá tjáróhoz tereljü tereljük-vezetjü vezetjük ezeket az állatokat.
6
Az átjá tjáró helyé helyének kivá kiválasztá lasztása A nagyvadak szá számára alkalmas átjá tjáró építésekor kizá kizáró ok: közvilá zvilágítással ellá ellátott, Lakott vagy ipari terü terület kö közelé zelében van, pihenő pihenőhely vagy benzinkú benzinkút van a kö közelé zelében, a vad mozgá mozgását bá bármilyen mó módon akadá akadályozza, vadká vadkárra érzé rzékeny terü területek vannak a kö közelé zelében, vadak hatá hatására érzé rzékeny terü területek vannak a közelé zelében, lehető lehetőséget nyú nyújt az orvvadá orvvadászatra.
A kijutá kijutás biztosí biztosítása Nincs olyan kerí kerítés amin az állat alkalmanké alkalmanként nem jutna át A kerí kerítések kö között az állat mozgá mozgása kiszá kiszámíthatatlanabbá thatatlanabbá válik Segí Segíteni kell a kijutá kijutásban
Az átjá tjáró helyé helyének kivá kiválasztá lasztása A hely meghatá meghatározá rozást segí segítő szempontok vonalas élőhelyi struktú struktúrák, élőhelyek szegé szegélyei, korlá korlátozottan rendelkezé rendelkezésre álló lló ökoló kológiai forrá források hozzá hozzáférhető rhetőségének fenntartá fenntartása, védett fajok megő megőrzé rzési terveiben, vé védett terü területek kezelé kezelési terveiben és a vadgazdá vadgazdálkodá lkodási körzettervekben megfogalmazott igé igények, vadgazdá vadgazdálkodá lkodási lé létesí tesítmé tmények elhelyezkedé elhelyezkedése.
Élőhely fragmentá fragmentáció ció a városban A vá városi élőhelyek eseté esetében is értelmezhető rtelmezhető a fragmentá fragmentálódás épületek, utak, iparterü iparterületek feldaraboljá feldarabolják a kö környezetet, túlsá á gosan tagolttá á teszik ls tagoltt fontos a termé természetes folyosó folyosók, pufferpuffer-zónák kialakí kialakítása, megő megőrzé rzése, melyek összekö sszekötik a vá városré rosrészeket E cé célra pé példá ldául az utak menti fasorok tö tökéletesen megfelelnek. a kö közepes testű testű ragadozó ragadozókra, (mint a há házi macska és a mosó fragmentáció ció mosómedve) vá városi élőhelyen nincs hatá hatással a fragmentá Más ragadozó ragadozók viszont (amerikai hiú hiúz, borz, hosszú hosszú farkú farkú menyé menyét (Mustela frenata), frenata), pré prérifarkas, puma) sokkal kevé kevésbé sbé fordulnak elő elő a kisebb vá városi maradvá maradványny-foltokban Felté Feltételezhető telezhető, hogy a há házi macska és a mosó mosómedve azé azért sikeresebb, mert otthonosabban mozog az úgynevezett vá városi mátrixban.
7
A fe lüljárók napszakos hasz nálata A vadátjáró hidak hasz nálata, a l éte sí té süket követő né gy évbe n (Kanada, Banff Ne mz e ti Park)
észlelések száma
Gyakoriság
12 10
15
10
5
8 6 4 2
0
0 grizzly medve
feketemedve
97-98 (forrás: www.pc.gc.ca...)
98-99
farkas
99-00
j ávorszarvas
puma
farkas
puma
grizzly m edve
feketem edve
más em lősök
00-01
(forrás: www.pc.gc.ca...)
nappal
éjjel
szürkületkor
AZ M3-AS AUTÓPÁLYA EGY SZAKASZÁNAK VADVÉDELMI ÉS Készí szítette: Markolt Ferenc Kiss Gyula és Heltai VADGAZDÁLKOD ÁSI Mikló Miklós SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA Gödöllő llő 2008
8
A vizsgá vizsgálat legfontosabb kérdé rdései Az eredetileg nem vadá vadátjá tjárónak ké készü szült – az autó autópályá lyák nyomvonalá nyomvonalát keresztező keresztező létesí tesítmé tmények – alkalmasak lehetneklehetnek-e vadá vagy átalakí vadátjá tjárónak, talakítható thatók-e vadá vadátjá tjáróvá? KellKell-e az élőhelyhely-védelmi kerí kerítés mellett fokozott vadjelenlé vadjelenlétre, áttö ttörési kí kísérletekre szá számítani, és ha igen, mely fajok jö jönnek szó szóba első elsőként?
Cső Csőáteresz (29+730. km)
A vizsgá vizsgálati terü terület
átjá tjárók: öt, eredetileg nem vadá vadátjá tjárónak épült lé létesí tesítmé tmény az M3 autó autópálya Gö Gödöllő llő és Bag kö közötti szakaszá szakaszán (29. és 42. km szelvé szelvény kö között)
Cső Csőáteresz (29+730. km szelvé szelvény)
A vizsgá vizsgálati terü terület
Felü Felüljá ljáró (30+434. km)
Vizsgá Vizsgált
Vizsgá Vizsgált
átjá tjárók: öt, eredetileg nem vadá vadátjá tjárónak épült lé létesí tesítmé tmény az M3 autó autópálya Gö Gödöllő llő és Bag kö közötti szakaszá szakaszán (29. és 42. km szelvé szelvény kö között)
Cső Csőáteresz (29+730. km szelvé szelvény)
Felü Felüljá ljáró (30+434. km szelvé szelvény)
A vizsgá vizsgálati terü terület
Vizsgá Vizsgált
átjá tjárók: öt, eredetileg nem vadá vadátjá tjárónak épült lé létesí tesítmé tmény az M3 autó autópálya Gö Gödöllő llő és Bag kö közötti szakaszá szakaszán (29. és 42. km szelvé szelvény kö között)
Cső Csőáteresz (29+730. km szelvé szelvény)
Felü Felüljá ljáró (30+434. km szelvé szelvény) GalgaGalga-patak átvezeté tvezetése (41+231. km szelvé szelvény)
9
GalgaGalga-patak átvezeté tvezetése (41+231. km)
A vizsgá vizsgálati terü terület Vizsgá Vizsgált
átjá tjárók: öt, eredetileg nem vadá vadátjá tjárónak épült lé létesí tesítmé tmény az M3 autó autópálya Gö Gödöllő llő és Bag kö közötti szakaszá szakaszán (29. és 42. km szelvé szelvény kö között)
Cső Csőáteresz (29+730. km szelvé szelvény)
Felü Felüljá ljáró (30+434. km szelvé szelvény) GalgaGalga-patak átvezeté tvezetése (41+231. km szelvé szelvény) Cső Csőáteresz (41+461. km szelvé szelvény)
Cső Csőáteresz (41+461. km)
Aluljá Aluljáró (41+621. km)
A vizsgá vizsgálati terü terület Vizsgá Vizsgált
átjá tjárók: öt, eredetileg nem vadá vadátjá tjárónak épült lé létesí tesítmé tmény az M3 autó autópálya Gö Gödöllő llő és Bag kö közötti szakaszá szakaszán (29. és 42. km szelvé szelvény kö között)
Cső Csőáteresz (29+730. km szelvé szelvény)
Felü Felüljá ljáró (30+434. km szelvé szelvény) GalgaGalga-patak átvezeté tvezetése (41+231. km szelvé szelvény) Cső Csőáteresz (41+461. km szelvé szelvény)
Aluljá Aluljáró (41+621. km szelvé szelvény)
A vizsgá vizsgálati terü terület Vizsgá vadátjá tjárónak Vizsgált átjá tjárók: öt, eredetileg nem vadá épült lé létesí tesítmé tmény az M3 autó autópálya Gö Gödöllő llő és Bag közötti szakaszá szakaszán (29. és 42. km szelvé szelvény kö között)
Cső Csőáteresz (29+730. km szelvé szelvény)
Felü Felüljá ljáró (30+434. km szelvé szelvény) GalgaGalga-patak átvezeté tvezetése (41+231. km szelvé szelvény) Cső Csőáteresz (41+461. km szelvé szelvény)
Aluljá Aluljáró (41+621. km szelvé szelvény)
Vizsgá Vizsgált kerí kerítésszakasz: M3 autó autópálya 29. és 34. km szelvé szelvénye kö közötti pá pályaszakasz mindké mindkét oldalá oldalán meglé meglévő élőhelyhely-védelmi kerí kerítés.
10
Az élőhelyhely-védelmi kerí kerítés (29(29-34. kmkm-ig)
Vizsgá Vizsgálati mó módszerek Átjá tjárók: dokumentá dokumentáció ció hagyomá hagyományos fé fényké nyképező pezővel törté rtént
Lábnyomok
Termé Természetesen lé létrejö trejött Nyomcsapda
Egyé Egyéb életjelek (tá (táplá plálkozá lkozási nyomok, hullaté hullaték, csapá csapák, vackok, fekvé fekvések, stb.)
Kerí Kerítés: dokumentá dokumentáció ció hagyomá hagyományos és mozgá mozgásérzé rzékelő kelős fé fényké nyképező pezőkkel
Kerí Kerítés állapotá llapotának, hibá hibáinak vizsgá vizsgálata
Kerí Kerítés menti állatjelenlé llatjelenlét jelei: lá lábnyomok, karomnyomok, hullaté hullatékok, predá predáció cióból szá származó rmazó maradvá maradványok, sző szőrök, csapá harapásnyomok, stb. csapások, fekvé fekvések, harapá
Eredmé Eredmények I. – Az átjá tjárók Vadfaj / Átjá tjáró
Cső Csőáteresz (29+730 km)
Felü Felüljá ljáró
Aluljá Aluljáró
Cső Csőáteresz (41+461 km)
őz
n.a. n.a.
n.a. n.a.
állandó llandó
-
Galga átvezeté tvezetés gyakori
szarvas
n.a. n.a.
egyszeri megfigyelé megfigyelés
nem fordult elő elő
-
nem fordult elő elő nem fordult elő elő
vaddisznó vaddisznó
n.a. n.a.
n.a. n.a.
nem fordult elő elő
-
róka
n.a. n.a.
n.a. n.a.
elő előfordult
gyakori
elő előfordult
kutya
n.a. n.a.
n.a. n.a.
elő előfordult
gyakori
elő előfordult
macska
n.a. n.a.
n.a. n.a.
elő előfordult
elő előfordult
elő előfordult
menyé menyétfé tfélék (nyest, borz, vidra)
n.a. n.a.
n.a. n.a.
nem fordult elő elő
nem fordult elő elő
elő előfordult
egyé egyéb kistestű kistestű emlő emlősök (pl. pocok)
n.a. n.a.
n.a. n.a.
nem fordult elő elő
nem fordult elő elő
elő előfordult
Eredmé Eredmények II. – Az élőhelyhely-védelmi kerí kerítés ítés állapota ker A kerí Lyukak:
összesen 88 darab, tö többnyire állat ké készí szítette lyuk átlagos tá távolsá volságuk kevesebb, mint 50 mé méter képző pződésük dinamikus
Kerí Kerítéshibá shibák:
elé elégtelen sü süllyeszté llyesztés műtárgyakhoz, lé létesí tesítmé tményekhez való való elé elégtelen illeszté illesztés rongá rongáltsá ltság talajpusztulá talajpusztulás okozta funkció funkcióveszté vesztés
Eredmé Eredmények III. – Az élőhelyhely-védelmi kerí kerítés Állati aktivitá aktivitás a kerí kerítés mellett Vadfajok előfordulása az autópálya területén, azon kívül, és az áttörések
őz
mentett oldali elő előfordulá fordulásra utaló utaló fényké nykép, nyom, index +
nem mentett oldali elő előfordulá fordulásra utaló utaló fényké nykép, nyom, index +
kerí kerítésen való való áttö ttörés fényké nyképen rö rögzí gzített -
vaddisznó vaddisznó
-
+
-
borz
+
+
+
róka
+
+
+
nyú nyúl
+
-
-
fácán
-
+
-
11
Statisztiká Statisztikák I. Az M3 autópálya 29+200 és 42+200-as km szelvénye között 2002-től 2007-ig talált állati tetemek száma 60 53 talált tetemek száma, db
50
45
40 30
30
20
21
18
17
2003
2004
10 0 2002
2005
2006
2007
évek
12 felismert állatfaj összesen 184 egyedének tetemét találták meg 2002 és 2007 között az M3 autópálya 29+200. és 42+200. km szelvénye között.
Érté rtékelé kelés
Statisztiká Statisztikák II. Az M3 autópálya 29+200 és 42+200-as km szelvénye között 2002-től 2007-ig talált állati tetemek fajonkénti megoszlása
borz; 5; 2,7% vaddisznó; 30; 16,1%
bagoly; 1; 0,5% fácán; 6; 3,2%
felismerhetetlen; 2; 1,1%
tyúk; 1; 0,5%
Élőhelyhely-védelmi kerí kerítés
róka; 42; 22,6% kutya; 51; 27,4% őz; 3; 1,6%
nyúl; 9; 4,8%
macska; 28; 15,1% nyest; 7; 3,8%
menyét; 1; 0,5%
A kijuttatá kijuttatás hiá hiánya
A vizsgá vizsgált szakaszon tehá tehát szü szüksé kség volna vadá vadátjá tjáró(k)ra (k)ra
Átjá tjárók:
A négy legnagyobb gyakoriságot mutató faj a kutya, a róka, a vaddisznó és a macska.
A kerí kerítésre – különösen a ké kétoldalt erdő erdősült ré részen – nagy nyomá nyomás nehezedik. Sajá Saját vizsgá vizsgálat alapjá alapján és az egyé egyéb statisztiká statisztikák alapjá alapján is a kerí elégtelen. kerítés önmagá nmagában elé Mentett oldali állatjelenlé llatjelenlét okai: Elé Elégtelen mű műszaki paramé paraméterek: sü süllyeszté llyesztés, lyukmé lyukméret Gyakorlati megvaló megvalósítás hibá hibái: sü süllyeszté llyesztés, illeszté illesztés, rongá rongáltsá ltság, talajpusztulá talajpusztulás
vizsgá vizsgálataink bí bíztató ztató eredmé eredményekkel zá zárultak tová további, ré részletesebb vizsgá vizsgálatok indokoltak és szü szüksé kségesek
Következteté vetkeztetések
• Az M3 autópálya 30+434. és 32+610. km szelvények között a mentett oldalra bejutott egy őzbak. • Megtalálta ott életfeltételeit, hiszen a vizsgálatunk egész ideje alatt az említett területen megtalálható volt. • 2007 áprilisában már megfigyelhettük, először 2007.jún.3-án, utoljára 2008.03.31-én készíthettünk róla fényképet. •Az autópályán való átkelésére semmiféle jel nem utalt. •A magyarországi autópálya-szakaszokon a mentett oldalról való kijuttatására semmiféle létesítményt nem alkalmaznak.
Az autó autópályá lyát keresztező keresztező egyé egyéb, nem vadá vadátjá tjárónak készü szült mű műtárgyakat, lé létesí tesítmé tményeket, (pl. patak, vízfolyá zfolyás, csatorna, út átvezeté tvezetése) adott esetben átjá tjárónak haszná használhatjá lhatják az állatok. Mivel ezeket mindenké mindenképpen el kell ké készí szíteni, a kialakí kialakításukat úgy kell megcsiná megcsinálni, hogy fokozottan alkalmasak legyenek erre a szerepre. A „kettő kettős hasznosí hasznosítású” vonalas keresztezé keresztezések olcsó olcsóbbak mint a vadá vadátjá tjárók és utó utólag is alkalmassá alkalmassá, vagy alkalmasabbá alkalmasabbá tehető tehetők. Az élőhelyhely-védelem és a kö közlekedé zlekedésbiztonsá sbiztonság az autó autópályá lyákon csak együ együtt való valósulhatnak meg, ennek érdeké rdekében pedig egyszerre kell megoldani az átjutá tjutás – kizá kizárás – kijutá kijutás problé problémáját.
12
