Utak-vadak. Vadbalesetek, problémák, megoldások.
Az élőhelyek fragmentációja l l
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
l l l
A megmaradt élőhelyek további feldarabolódása A megmaradt élőhelyek egymástól való elszigetelődése. Cél az ebből adódó káros hatások csökkentése. A vidéki területeken elsősorban az intenzív agrártermelés homogén táblái az elszigetelődés legfontosabb kiváltói. Védekezni a hagyományos élőhely-gazdálkodás eszközeivel, zöldfolyosók kialakításával, megfelelő szegély-gazdálkodással tudunk.
Vadgazda mérnök mesterszak
A vonalas létesítmények – utak, vasutak - hatásai l l l l
Az élőhely fragmentáció lehetséges hatásai
Fragmentáció Izoláció Halálos balesetek Környezetszennyezés – – –
Légszennyezés Zajszennyezés Fényszennyezés A fragmentálódott élőhelyek között nincs kapcsolat
A fragmentálódott populációk lehetséges kedvezőbb és kedvezőtlenebb elhelyezkedései
A fragmentálódott élőhelyek között van kapcsolat
A vonalas létesítményeken előforduló fajok csoportosítása l
veszélyeztetett állatfajok, – – –
l
talajon mozgó és vándorló fajok időszakonként koncentráltan, nagy egyedszámban jelenhetnek meg egy területen Hazánkban elsősorban a kétéltű-fajok egy része tartozik ide
a forgalmat veszélyeztető állatfajok. – – –
testtömegük és mozgáskörzetük révén sorolhatjuk ide az állatokat. nagy mozgáskörzetű és tömegű fajok Ezek általában a vadászati szempontból is jelent ős emlősök.
1
Az állatok hatásai a vonalas létesítményekre l l
A közlekedő emberek és állatok biztonságát és szabad mozgását együtt kell biztosítani
A közlekedés biztonságának csökkenése A vadbalesetek súlyossága függ: –
l
a jármű tömegétől és sebességétől, illetve az ütközésnek kitett állat tömegétől l l
l
Minél nagyobb az állat, annál nagyobb lehet a sérülés a járműben és a benne utazó személyekben; minél nagyobb sebességgel halad egy jármű, annál nagyobb a veszély egy állattal történő ütközéskor
Magyarország gyorsforgalmi úthálózata
l
az állatok kizárására az útpályáról, biztosítani kell az állatok átjárását az útpálya alatt vagy fölött, biztosítani kell az óvintézkedések ellenére a pályára került állatok kijutását.
Magyarország gyorsforgalmi útjainak összes hossza 1964-től napjainking 1600 1400 1200 y = 69,4x - 2066,3 R² = 0,97
km
1000 800 600 y = 13,3x R² = 0,96
400 200
2005
2015
0
évek
Kizárás l l l l
A közlekedés biztonsága és az állatok védelme miatt a forgalmas utakat kerítéssel védjük. Ez a vadvédelmi kerítés általában csak a nagyobb testű vadakat tartja távol az úttól ha a rácsozat és a süllyesztés megfelel ő, kizárja a rókát és a borzot is a kerítés aljára felhelyezett sűrű fonattal terelhetők a kistestű állatok is.
Kizárás l
A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: – – – – –
A kizárandó fajok sokszor a kerítésekkel párhuzamosan, azok mentén közlekednek, A kizárandó fajok megpróbálják átküzdeni magukat a kerítés alatt, A kizárandó fajok megkísérlik az átmászást vagy az átugrást A vad ugyanis egyes helyeken megkerülheti, esetleg áthatolhat rajta vagy átugorhatja. Az autópálya-kijáratoknál, a csatlakozó utaknál ugyanis megszakad a kerítés folytonossága
2
Kizárás l
A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: – – – – –
Őz és vaddisznó számára legalább 150 cm, gímszarvas és dámszarvas esetében legalább 220 cm magas kerítés szükséges. Az oszlopok közötti távolság őz, dámszarvas és gímszarvas esetében hat méter is lehet Az oszlopok közötti távolság vaddisznóra előfordulása esetében ne legyen több négy méternél. A kerítés háló alját rögzíteni, vagy süllyeszteni kell A kerítés mellett bokrokat vagy fákat érdemes ültetni mert a sűrű növényzettel fedett kerítés átugrásával nem próbálkoznak az állatok.
Több célú alul-, vagy felüljárók l l l l l l
l
elsődlegesen mezőgazdasági utak vagy vízfolyások átvezetésére szolgálnak alkalmassá tehetők arra, hogy az állatok is használják olcsóbb, mint külön átjárót építeni hatékonyság kisebb meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek révén az állatok csapdahelyzetbe kerülhetnek Növelhető az átjáró hatékonysága, ha az autópálya alatt vagy felett átvezetett út, vagy a pálya alatt átvezetett vízfolyás mellett füves vagy legalább földes padkát, illetve partot hagynak. A többcélú felüljárók hatékonysága függ a méretektől és az azokat használó gyalogosok és járművek számától
Átjáró kétéltűek és hüllők számára l l l l l
l
A kétéltűek és a hüllők napi tevékenységük során is a szilárd burkolatú utakra tévedhetnek A kétéltűek inkább táplálékszerzés, a hüllők inkább a felmelegedés miatt A hazai kétéltű-fajok telelő, szaporodó és táplálkozó területeik között éves ritmusú vándorlást folytatnak nagy egyedsűrűséggel jelennek meg a migráció sávjában Ha a vándorlás nagyforgalmú utat keresztez, az állatok elütése olyan mértékű is lehet, hogy néhány éven belül akár teljesen eltűnhet az adott populáció. szervezett mentési akciók
Az átjutás biztosítása l
többcélú felül- és aluljárók –
ezek az állatok átjutása mellett valamilyen út vagy vízfolyás átvezetését is szolgálják
l
átjárók kétéltűek és hüllők számára, átjárók kisebb emlősök számára
l
átjárók nagyvadak számára
l
–
–
róka és borz méretig aluljáró, völgyhíd alatti átjáró, vadátjáró híd, biológiai híd, ökológiai átjáró
Több célú alul-, vagy felüljárók l l l l l l l
A hosszúság és a szélesség arányának kevesebbnek kell lennie, mint 2.4 a naponta áthaladó járművek száma kevesebb legyen, mint 150 a nagyvadak ritkábban használják kisebb emlősök, mint a sün, a nyúl, a róka és a menyétfélék számára azonban alkalmasak lehetnek A vízfolyásokat átvezető műtárgyak, átereszek is lehetnek átjárók az állatok számára. Számos kisebb emlős – így a sün, a cickányfajok, a legtöbb menyétféle – keresheti táplálékát a vizek mentén a vízfolyás mentén mindig szárazon maradó patkát kell kialakítani.
Átjáró kétéltűek és hüllők számára l l l l l l l
műtárgyakat az utak alatt, hogy ezeket használva átjuthassanak a kétéltűek és hüllők. Ezek az állatok azonban kerülik a szűk, sötét, a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletű és a természetestől eltérő szagú helyeket. Ennek ellenére a kétéltűek számára mégis alagutakat készítenek kétféle típus: kétirányú és egyirányú rendszerű A kétirányú átjáró lényegében egy olyan, megfelel ő átmérőjű cső, amit ezek az állatok az oda- és a visszaúton is használhatnak Célszerű a minél nagyobb átmérő, mert ekkor az alagút belső hőmérséklete kevésbé tér el a külvilágétól célszerű a forgalmi sávokat elválasztó területen rácsos fedést biztosítani, hogy minél világosabb legyen
3
Átjáró kétéltűek és hüllők számára l l l l l l
l
Az alagutak átmérője legalább 40 cm, ha az átjáró hossza nem haladja meg a 15 métert. Az átjáró alját homok- és humuszréteggel kell borítani. A pangó víz elkerülése érdekében 1 százalékos lejtés A terelő fal magassága legalább 40 cm legyen, az ideális magasság 60 cm. Az egyirányú rendszer két alagútból áll; egyik az oda- a másik a visszaútra szolgál. Az egyirányú átjárók bejáratánál csapdát képeznek ki, ami arra kényszeríti az állatokat, hogy az alagúton végigmenve érjék el a túloldali területet Az így kifejlesztett földalatti átjárók egy süllyesztett bejáratból, az útpálya alatt átvezető csőből és egy kijáratból állnak
Átjáró kisebb emlősök számára l l
l l l
Ezek az állatok képesek lehetnek valamennyi típusú átjáró használatára. A cickányok, a sün, az egerek és a menyétfélék átjuthatnak a kétéltűek és hüllők számára készített átjárókon csakúgy, mint a nagyvadak számára épített aluljárókon és hidakon. Méretüknél fogva azonban feljutnak az útpályára is, hiszen ezeket az állatokat csak kicsiny rácsméretű kerítéssel lehetne kizárni A jól mászó fajokat, mint amilyen például a nyest, kerítéssel sem lehet kizárni. A borz, a róka vagy a mezei nyúl a nagyvadak átjáróit és az utak és vízfolyások átvezetésére szolgáló műtárgyakat használhatják.
Átjárók nagyvadak számára l
Az átjárók szempontjából két csoport – – – –
gímszarvas és dámszarvas (A) őz és vaddisznó (B). A híd vagy aluljáró szélessége ettől függ A szélességet befolyásolja még: l
A használtság intenzitása – –
l l l l l
keskenyebb lehet az átjáró, ha azt az állatok alkalomszer űen használják szélesebbnek kell lennie, ha gyakori a használata.
Aluljáró Völgyhíd. A vadátjáró híd. Biológiai híd. Ökológiai híd
Átjáró kétéltűek és hüllők számára l l l l
l l l
A süllyesztett bejárathoz burkolt árok vezeti az állatokat A bejárat egy lefelé irányuló cső, aminek átmérője az árok szélességével és magasságával megegyez ően 40 cm. Az alja 45 fokos szögben lejt az alagút túloldala felé, hogy a bejárati csőbe pottyanáskor azonnal az átjutás irányába „indítsa” az állatot A bejárat fölött az árok tetővel fedett és két végénél az árkot részben lezáró lap nyúlik le az árokba, hogy a bejárati gödörben minél kevesebb legyen a fény. Az alagút kivezető végénél a lehető legtöbb fénynek kell lennie, hogy az állatokat ösztönözze az áthaladásra. a kijáratnak jól kell látszania, az alagutat egyenesen kell vezetni. Egy kétéltűek részére épített alagút a bejárattól mindkét irányba számított 30 méteres sávban a leghatékonyabb
Átjáró kisebb emlősök számára l l l l l l
A menyétfélék és a róka akár a közműveket átvezető csöveket is használhatják A borz és a róka távoltartása a pályától a forgalom biztonsága szempontjából is indokolt A kifejezetten a kisebb emlősök részére készített átjáró lehet egy 40 cm-es átmérőjű betoncső, aminek az alját földdel kell borítani. Az alagútnak csekély esést kell biztosítani, hogy a víz ne álljon meg benne. Adott esetben az élőhelytől az átjáróig alkalmas útvonalat kell kialakítani, ami terelőelemek, kerítés alkalmazását is indokolhatja. Az átjáró bejáratának környezetében az út forgalmát, a fény- és zajhatásokat sűrű növényzet ültetésével kell takarni.
Aluljárók l
a szabad tér index kisebb legyen, mint 1.5
l
Az átjáró akkor lesz hatékony, ha a magasság meghatározásánál figyelembe vesszük az egyes fajok igényeit.
–
– – – – –
szabad tér index: szélesség szorozva a magassággal, osztva a hosszúsággal
Vaddisznók számára elegendő a 2.5 méteres magasság az őz viszont 3.5, míg a gímszarvas 4 méteres magasságot igényel. Az aljzatot természetes földtakarónak kell alkotnia. A bejáratok előtt 10-20 méterrel célszerű az alagút járófelületével azonos anyagú, rézsű kialakítása A forgalom zavaró hatásait (mozgás, zaj, fény) a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell
4
Vadátjáró híd l l l l l l l l l
A nagyvadfajok áthaladásának érdekében létesítik természetesen kisebb állatok is használják Hosszú, enyhe emelkedővel alakítják ki a hosszúság/szélesség arány kisebb, mint 2.4 a műtárgy közepén a látószög nagyobb 45 foknál a híd két szélén a rönkökből képzett palánk magassága 2 méter hidat borító talaj vastagsága pedig legalább 40 cm a talajt füvesítik és a palánk elé bokrokat ültetnek a vékony talajréteg miatt szárazságtűrő növényekről kell gondoskodni
Ökológiai híd l l
A legköltségesebb, de a legtökéletesebb megoldás Alkalmazása a kiemelt értékek védelmében indokolt –
l l
l
l
l
l l l l
l l l
Biztosítja az élőhely folyamatosságát és helyreállítja az ökológiai rendszer belső kapcsolatainak hálózatát Szélességének nincs felső határa, több száz méter, de akár több kilométer is lehet.
milyen állatfajok átjutását kell lehetővé tenni Az átjáró szükségességét nem az érintett populáció mérete alapján kell eldönteni, hanem az adott fajnak az adott területen tapasztalt mozgási intenzitása alapján. Ha az adott faj állománya csökkenőben van, vagy elterjedési területe zsugorodik az átjárás biztosítása sokkal fontosabb A nagy mozgásigényű és nagy testtömegű, így a közlekedésre is veszélyes fajok számára mindenképpen célszerű az átjárás biztosítása
Az előbbi típus továbbfejlesztése szélesebb felüljárók, pontosabban lefedett bevágások szélességük legalább 30 méter Ilyen módon helyreállítható az eredeti terepszint és a nagyobb szélesség eredményeként csökkenthető az esetleges kompetíció és predáció. gyakorlatilag minden állatfaj számára megfelelő lehet Törekedni kell arra, hogy az építmény fedésére használt anyagok minél jobban hasonlítsanak a környezetre a felső talajréteg lehetőleg azonos legyen az érintkező területek talajával .
Ökológiai híd l
különleges élőhelyek, alacsony egyedszámú fajok, kritikus mértékben lecsökkent populációk
Az átjáró helyének kiválasztása l
Biológiai híd
l l
Ha valamilyen egyéb okból, mint amilyen például a sziklaomlás veszélye, lefednek egy utat, az ilyen műtárgy – igaz, jelentős plusz ráfordítással – alkalmassá tehető a természeti környezet helyreállítására. Nem minden élőhely állítható helyre részben vagy egészben az ilyen hidakon sem. A mélyebb talajréteg lehetővé teszi a fák visszatelepítését, de egy klimax növénytársulás az úgynevezett emberi időtávlatban nem hozható helyre.
Az átjáró helyének kiválasztása l
l l l
l
A kétéltűek számára a migrációs sávban létesítendő átjárók esetében mérlegelni kell, hogy az autópálya-építkezés végeztével hosszú távon fennmaradnak-e azok a körülmények, amelyek az átjáró létrehozását eredetileg indokolták. Ha kisebb emlősök átjárását kell biztosítani, arra alkalmassá tehetők az autópálya alatti vízátvezetések. A vízfolyások mint vonalas élőhelyi, szegély-struktúrák kiemelkedő szerepet töltenek be ezen fajok mozgását illetően. a vízfolyások átvezetését minden esetben úgy kellene kialakítani, hogy a víz két oldalán olyan part legyen, ahol az állatok biztonsággal haladhatnak. A kifejezetten a kisebb emlősök részére kialakított átjárók akkor töltik be feladatukat, ha alkalmas kerítéssel vagy más módon az átjáróhoz tereljük-vezetjük ezeket az állatokat.
5
Az átjáró helyének kiválasztása l
A nagyvadak számára alkalmas átjáró építésekor kizáró ok: – – – – – – –
közvilágítással ellátott, Lakott vagy ipari terület közelében van, pihenőhely vagy benzinkút van a közelében, a vad mozgását bármilyen módon akadályozza, vadkárra érzékeny területek vannak a közelében, vadak hatására érzékeny területek vannak a közelében, lehetőséget nyújt az orvvadászatra.
Az átjáró helyének kiválasztása l
A hely meghatározást segítő szempontok – –
–
–
vonalas élőhelyi struktúrák, élőhelyek szegélyei, korlátozottan rendelkezésre álló ökológiai források hozzáférhetőségének fenntartása, védett fajok megőrzési terveiben, védett területek kezelési terveiben és a vadgazdálkodási körzettervekben megfogalmazott igények, vadgazdálkodási létesítmények elhelyezkedése.
A kijutás biztosítása l
l
l
Nincs olyan kerítés amin az állat alkalmanként nem jutna át A kerítések között az állat mozgása kiszámíthatatlanabbá válik Segíteni kell a kijutásban
6
AZ M3-AS AUTÓPÁLYA EGY SZAKASZÁNAK VADVÉDELMI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA
Készítette: Markolt Ferenc Kiss Gyula és Heltai Miklós
A vizsgálat legfontosabb kérdései
l
l
Az eredetileg nem vadátjárónak készült – az autópályák nyomvonalát keresztező létesítmények – alkalmasak lehetnek-e vadátjárónak, vagy átalakíthatók-e vadátjáróvá? Kell-e az élőhely-védelmi kerítés mellett fokozott vadjelenlétre, áttörési kísérletekre számítani, és ha igen, mely fajok jönnek szóba elsőként?
Gödöllő 2008
Csőáteresz (29+730. km)
A vizsgálati terület
l
Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöll ő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) – Csőáteresz (29+730. km szelvény)
7
A vizsgálati terület
Felüljáró (30+434. km)
Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak
l
épült létesítmény az M3 autópálya Gödöll ő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) – Csőáteresz (29+730. km szelvény) –
Felüljáró (30+434. km szelvény)
Galga-patak átvezetése (41+231. km)
A vizsgálati terület
Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak
l
épült létesítmény az M3 autópálya Gödöll ő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) – Csőáteresz (29+730. km szelvény) – –
Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény)
Csőáteresz (41+461. km)
A vizsgálati terület
Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak
l
épült létesítmény az M3 autópálya Gödöll ő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) – Csőáteresz (29+730. km szelvény) – – –
Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény) Csőáteresz (41+461. km szelvény)
8
Aluljáró (41+621. km)
A vizsgálati terület
Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak
l
épült létesítmény az M3 autópálya Gödöll ő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) – Csőáteresz (29+730. km szelvény)
–
Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény) Csőáteresz (41+461. km szelvény)
–
Aluljáró (41+621. km szelvény)
– –
Az élőhely-védelmi kerítés (29-34. km-ig)
A vizsgálati terület
l
Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) – Csőáteresz (29+730. km szelvény) – – – –
Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény) Csőáteresz (41+461. km szelvény) Aluljáró (41+621. km szelvény)
Vizsgált kerítésszakasz: M3 autópálya 29. és 34. km szelvénye közötti pályaszakasz mindkét oldalán meglévő élőhely-védelmi kerítés.
l
Vizsgálati módszerek
Eredmények I. – Az átjárók
Átjárók: dokumentáció hagyományos fényképezővel történt
l –
l l
–
Természetesen létrejött Nyomcsapda
Egyéb életjelek (táplálkozási nyomok, hullaték, csapák, vackok, fekvések, stb.)
Kerítés: dokumentáció hagyományos és mozgásérzékelős fényképezőkkel
l
Vadfaj / Átjáró
Csőáteresz (29+730 km)
Felüljáró
Aluljáró
Csőáteresz (41+461 km)
őz
n.a.
n.a.
állandó
-
gyakori
szarvas
n.a.
egyszeri megfigyelés
nem fordult elő
-
nem fordult elő
Lábnyomok
–
Kerítés állapotának, hibáinak vizsgálata
–
Kerítés menti állatjelenlét jelei: lábnyomok, karomnyomok, hullatékok, predációból származó maradványok, szőrök, csapások, fekvések, harapásnyomok, stb.
Galga átvezetés
vaddisznó
n.a.
n.a.
nem fordult elő
-
nem fordult elő
róka
n.a.
n.a.
előfordult
gyakori
előfordult
kutya
n.a.
n.a.
előfordult
gyakori
előfordult
macska
n.a.
n.a.
előfordult
előfordult
előfordult
menyétfélék (nyest, borz, vidra)
n.a.
n.a.
nem fordult elő
nem fordult elő
előfordult
egyéb kistestű emlősök (pl. pocok)
n.a.
n.a.
nem fordult elő
nem fordult elő
előfordult
9
Eredmények II. – Az élőhely-védelmi kerítés kerítés állapota l A Lyukak: – – –
összesen 88 darab, többnyire állat készítette lyuk átlagos távolságuk kevesebb, mint 50 méter képződésük dinamikus
Kerítéshibák:
l – – – –
elégtelen süllyesztés műtárgyakhoz, létesítményekhez való elégtelen illesztés rongáltság talajpusztulás okozta funkcióvesztés
Eredmények III. – Az élőhely-védelmi kerítés Állati aktivitás a kerítés mellett
Vadfajok előfordulása az autópálya területén, azon kívül, és az áttörések mentett oldali előfordulásra utaló fénykép, nyom, index őz
nem mentett oldali előfordulásra utaló fénykép, nyom, index
kerítésen való áttörés fényképen rögzített -
+
+
vaddiszn ó
-
+
-
borz
+
+
+
róka
+
+
+
nyúl
+
-
-
fácán
-
+
-
A kijuttatás hiánya Értékelés
• Az M3 autópálya 30+434. és 32+610. km szelvények között a mentett oldalra bejutott egy őzbak. • Megtalálta ott életfeltételeit, hiszen a vizsgálatunk egész ideje alatt az említett területen megtalálható volt.
Élőhely-védelmi kerítés
l – – –
–
A kerítésre – különösen a kétoldalt erdősült részen – nagy nyomás nehezedik. Saját vizsgálat alapján és az egyéb statisztikák alapján is a kerítés önmagában elégtelen. Mentett oldali állatjelenlét okai: l Elégtelen műszaki paraméterek: süllyesztés, lyukméret l Gyakorlati megvalósítás hibái: süllyesztés, illesztés, rongáltság, talajpusztulás
A vizsgált szakaszon tehát szükség volna vadátjáró(k)ra
Átjárók:
l – –
vizsgálataink bíztató eredményekkel zárultak további, részletesebb vizsgálatok indokoltak és szükségesek
• 2007 áprilisában már megfigyelhettük, először 2007.jún.3-án, utoljára 2008.03.31-én készíthettünk róla fényképet. •Az autópályán való átkelésére semmiféle jel nem utalt. •A magyarországi autópálya-szakaszokon a mentett oldalról való kijuttatására semmiféle létesítményt nem alkalmaznak.
10
Eredmények – Általános eredmények Fajösszetétel Következtetések
l
l
l
l
Az autópályát keresztező egyéb, nem vadátjárónak készült műtárgyakat, létesítményeket, (pl. patak, vízfolyás, csatorna, út átvezetése) adott esetben átjárónak használhatják az állatok. Mivel ezeket mindenképpen el kell készíteni, a kialakításukat úgy kell megcsinálni, hogy fokozottan alkalmasak legyenek erre a szerepre. A „kettős hasznosítású” vonalas keresztezések olcsóbbak mint a vadátjárók és utólag is alkalmassá, vagy alkalmasabbá tehetők. Az élőhely-védelem és a közlekedésbiztonság az autópályákon csak együtt valósulhatnak meg, ennek érdekében pedig egyszerre kell megoldani az átjutás – kizárás – kijutás problémáját.
Eredmények – Általános eredmények – Utak megoszlása
Magyar gyorsforgalmi utakon regisztrált vadtetemek faj(csoportonkénti) megoszlása (2000-2011, n=12146) őz; 689; 5,7% borz; 767; 6,3% "nyest"; 450; 3,7% "görény"; vaddisznó; 103; 0,8% 256; 2,1% "nyúl"; 3862; 31,8% vidra; 100; 0,8% "szarvas"; 10; 0,1% róka; 5909; 48,6%
Eredmények – Általános eredmények – Utak megoszlása
Magyarországon regisztrált vadtetemek megoszlása gyorsforgalmi utak szerint (20002011, n=12146) M0; 1643; 6% M30; 987; 4% M35; 849; 3%
M7-M70; 6858; 25%
M15; 441; 2% M9; 402; 1% M43; 375; 1% M19, M2, M5, M31, M6, M8; 544; 2%
M3; 8158; 29% M1; 7360; 27%
Eredmények – Időbeli eloszlások – Éveken átívelő trend
Eredmények – Időbeli eloszlások – Szezonális mintázatok - Összkép
Évenkénti relatív vadelütési gyakoriság a magyarországi gyorsforgalmi utakon 160,0 143,5
vadtetem [db/100km]
140,0
125,1
143,2 123,9
138,1 125,1
120,0
120,1 120,0
114,1 95,0
100,0 80,0 60,0
55,7 45,0
40,0 20,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 évek
11
Eredmények – Időbeli eloszlások – Szezonális mintázatok – Őz
Eredmények – Időbeli eloszlások – Szezonális mintázatok – Borz
Eredmények – Időbeli eloszlások – Szezonális mintázatok – Mezei nyúl
Eredmények – Időbeli eloszlások – Szezonális mintázatok – Vaddisznó
Eredmények – Időbeli eloszlások – Szezonális mintázatok – Róka
Eredmények – Időbeli eloszlások – Heti mintázat
12
Térbeli mintázatok feltérképezése – az els ő forrópont térképek, M3
Eredmények – Időbeli eloszlások – Napszakos (és szezonális) mintázat
A maximum arányában: 0-25%: kék, 25-50%: zöld, 50-75%: sárga, 75-100% Őz piros
Vadbalesetek időbeli eloszlása világosság-intenzitás alapján (2000-2011; n=2063. Az ábra Wolfgang Steiner ötlete alapján készült.) 0:00 21:00
18:00
18:00
15:00
15:00
12:00
12:00
Vaddisznó
december 1.
november 1.
október 1.
szeptember 1.
augusztus 1.
július 1.
0:00 június 1.
0:00 május 1.
3:00 április 1.
6:00
3:00 március 1.
9:00
6:00
február 1.
9:00
január 1.
óra
0:00 21:00
az év napjai éjszaka
szürkület
nappal
pirkadat
kora hajnal
vabaleset
Térbeli mintázatok feltérképezése – az els ő forrópont térképek, M3
Tényezők a térbeli mintázatok mögött – a becsült sűrűség hatása
ABorz maximum arányában: 0-25%: kék, 25-50%: zöld, 50-75%: sárga, 75-100% piros
l
borz blabla
rho=0.10, S=2055462, p=0.1364
rho=0.24, S=3288526, p <<0.0001
rho=-0.03, S=2353978, p=0.5947
rho=0.04, S=4062695, p=0.4863
Róka
Tényezők a térbeli mintázatok mögött természetes vegetáció
Tényezők a térbeli mintázatok mögött – a vadátjáró hatása
W=7000; p=0,0001
Mintapontok és vaddisznó tetemek eloszlása az 1km-en belüli természetes vegetáció arányának tükrében
Mintapontok és őz tetemek eloszlása az 1km-en belüli természetes vegetáció arányának tükrében kínálat őz tetemek
W=11629; p << 0,0001
kínálat
2000
*p<0.05
2013
W=11284; p=0,0024
*p<0.05
2147
2000 1500
1500 W=9479; p=0,6897
vaddisznó tetemek
2500
2500
1000
1000 639 500
310
0 Ivlev:
460
500 126
0-20%
20-68%
-0,05*
0,08
48
19
113
0
68-100% 0,40*
Ivlev:
30
93
17
0-25%
25-60%
60-100%
-0,06*
0,05
0,51*
13
Tényezők a térbeli mintázatok mögött lakott terület közelsége
Tényezők a térbeli mintázatok mögött erdő közelsége Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi erdőterületig mért minimális távolság [m] tükrében őz tetemek
kínálat 800
724
Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi lakott területig mért távolság [m] tükrében
Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi lakott területig mért távolság [m] tükrében kínálat
őz tetemek
kínálat
vaddisznó tetemek
távolsága 1400
*p<0.05
693
666
700
Mintapontok és vaddisznó tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi erdőterületig mért minimális távolság [m] kínálat: legközelebbi erdőterület tükrében 1200
600
*p<0.05
1249
1098
*p<0.05
1200
1400
1313
*p<0.05
1200
1000 1000
456
500
1000
800 800
400
568
600
600
150
136
94
100
68
200
7
25
0 0-500
500-1500
1500-3000
3000-5000
-0,09
0,08
-0,06
21
400
210 200
27
5
0
5000-9500
62
1000-2000
Ivlev: 0,12*
2000-3500
-0,15
3500-5500
-0,23*
200
44
54
-
35
1
0-500 Ivlev: -0,11
39
79
7
0
5500-9500
0,14
282
228 138
0 0-1000
Ivlev: 0,10*
457
400
117
82
600
457
346
400
161
648
571
300 200
800
712
0,00
0,07
0,07
-0,80*
Ivlev: 0,13
500-1000 0,00
1000-2500 0,00
2500-6000 -0.41*
Tényezők a térbeli mintázatok mögött csatlakozóutak távolsága Mintapontok és vaddisznó tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi csatlakozóútig mért távolság [m] tükrében
Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi csatlakozóútig mért távolság [m] tükrében kínálat
*p<0.05
677
700
900 800
vaddisznó tetemek *p<0.05
809
773
700
600
498
500 400
kínálat
őz tetemek
800
532
637
600
417
407
500 400
300
100
340
300
200
141 56
110
83
0
0-500
1500-2500
200
118 54
4000-7000
8
51
3
10000-15000
Ivlev: -0,10 0,11* 0,13* -0,04 -0,13 -0,43* -0,48*
100
141 48
39
42
29
0
0-1000
Ivlev: 0,02
2
1000-2500 2500-4500 4500-7500 7500-15000
-0,19
0,05
0,18
-0,61*
14
