Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11.
Sorszám: Ügyiratszám:
1-3/2011.
20.
ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete
2011. március 31. napján tartandó ü l é s é r e
Tárgy:
Boglári Hírek arculatának és tartalmának meghatározásáról koncepció
Előterjesztést készítette: Vásárhelyi Tibor referens
Előadó:
Látta:
Gáspár László csoportvezető
Mészáros Miklós polgármester
Előzetesen tárgyalja:
Melléklet:
Humánpolitikai Bizottság
Feikusné Horváth Erzsébet jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! VÁLTOZÓ JOGI FELTÉTELEK A Boglári Hírek arculatának és tartalmának meghatározására vonatkozó előterjesztés készítésekor módosították az átfogó (a televíziózásra, internetes és hagyományos sajtóra is vonatkozó) szabályozást tartalmazó „2010. évi CLXXXV. törvényt a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról” („Mttv.”). Az is köztudott, hogy közeli jövőben az új Alkotmány elfogadásáról dönt az országgyűlés. Mivel az új Mttv. elfogadásával más – kapcsolódó - jogszabályokat is módosítottak, és az önkormányzat finanszírozásából működő helyi sajtóra vonatkozó döntéseket a jogszabályok változásával össze kell hangolni1, azzal kell számolnunk, hogy több alkalommal foglalkoznia kell képviselő-testületnek a helyi sajtó ügyeivel. (A jogszabályokhoz való igazodás nem formális követelmény, a helyi sajtónak a napi gyakorlati munkában meg kell felelni a jogszabályoknak.) Az Mttv 203. § -a (értelmező rendelkezések) más fogalmak mellett meghatározza mi a sajtótermék, a médiatartalom és ki a médiatartalom-szolgáltató: 60. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. médiaszolgáltatás tekintetében. 42. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom. 43. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.
A helyi médiatartalom szolgáltatás részei: - a Boglári Hírek, - a városi (és önkormányzati intézményi) honlap (honlapok), és - a Városi Tv. (Az önkormányzati intézmények honlapjain és a városi tv-ben közölt tartalmakért az intézmények és a tv vezetői felelnek. Előterjesztésünkben ezzel most nem foglalkozunk, de jelezni kívánjuk, hogy minden honlapot esetében meg kell nézni: megfelel-e a jogi követelményeknek.) A az önkormányzat felelőssége Az „1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” és a 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról vonatkozó rendelkezéseivel előírt kötelezettségein túlmenően a képviselő-testület elkötelezte magát a helyi nyilvánosság - és ezzel a demokratikus közélet - fejlesztése mellett. Jogos elvárása a város lakóinak és a vezetőinek, hogy a jelenlegieknél tartalmilag gazdagabb, informatívabb, rendszeresen megjelenő és folyamatosan friss információkat közlő legyen a város lapja és a honlapja is. Ebből következik, hogy nemcsak az önkormányzat anyagi forrásait2, de közlés (médiatartalom-szolgáltatás) a szervezeti – személyi feltételeit is számba kell venni.
A médiatartalom szolgáltatás szervezetét illetően 1
2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény A Közszolgálati Közalapítvány felállításáról A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról A 2010. évi CIII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról A 2010. évi LXXXII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról 2
A 12 oldalas Boglári Hírek egy példányának ára: 60,9 Ft és 2 800 pld készül.
a.) az önkormányzat saját szervezeti (intézményi) keretei között vagy (a tv-hez hasonlóan) b.) (vállalkozáshoz vagy civil szervezethez) „kiszerződve” működtetheti a városi lapot és a honlapot. A szerkesztői felelősség minden esetben elkülönül a kiadói (tulajdonosi) felelősségtől. Az nyomtatott sajtó és az internet közvetítésével közzétett tartalmakat célszerű egy szerkesztőséghez (felelősségi körhöz) rendelni (print-online integrált szerkesztőség). Magyarországon a helyi tájékoztatás általános jellemzője, hogy a nyomtatott vagy online „hivatalos” (önkormányzati erőforrásból fenntartott) közvélemény formálás mellett (és elsősorban interneten) jelennek meg az önkéntesen vállalt magán vagy civil szervezeti közlések, általában „ellenzéki”, kritikai hangvétellel. A szerkesztő és szerkesztőség A felelős szerkesztő büntetőjogilag is felel a közzétett tartalmakért. A szerkesztőségi munkamegosztás nem szünteti meg az egyszemélyi felelősséget. Ki nem lehet szerkesztő? A 2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről (Összeférhetetlenség) szerint 5. § Az önkormányzati képviselő nem lehet: j) helyi és körzeti médiaszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja – és ugyanott a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezések szerint 11. § (2) A bizottság tagja nem lehet az 5. §-ban meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő vagy egyéb személy.
A törvény – amíg e rendelkezések hatályosak – kizárja az önkormányzati döntéshozók közvetlen részvételét a szerkesztésben. (Arról ugyan nem rendelkezik a törvényalkotó, hogy önkormányzati képviselő önkéntesként részt vehet-e ebben a munkában? Kérdéses az is, hogy a szerkesztőségben dolgozó „vezető állású alkalmazott”-nak lehet-e tekinteni az önkéntesként dolgozó önkormányzati képviselőt?) Tartalmi kérdések A közlésre szánt tartalom (hír, vélemény, kommentár, stb) folyamatos összegyűjtése nyersanyagot eredményezhet. A szerkesztők feladata marad a válogatás, majd a tartalom közölhető formára való igazítása. A válogatás szempontjai: „Az elektronikus médiumok megjelenésével a polgári demokráciák médiapolitikája a „libertariánus médiamodellről” a „társadalmi felelősség médiamodellje” felé mozdult el.3 „A libertariánus modellben a média szabadsága a valamitől (mindenek előtt az államtól) való szabadság, a felelős modellben ez a valamiért (mindenek előtt a demokrácia működésének érdekében) gyakorolt szabadság.”4 Amíg a libertariánus modellben a sajtó szabadsága cél, a felelős modellben már inkább eszköz.” – idézi Polyák Gábor „A közönség joga Közérdek és kiegyensúlyozottság a médiában” c. írásában. Ha elfogadjuk, hogy a helyi (balatonboglári) média inkább a felelős modellt kövesse és a demokrácia működésének eszköze legyen, akkor azt is vállalni kell, hogy a helyi nyilvánosság nem föntről – lefelé irányuló közlés, hanem párbeszéd, így a helyi közösség egészének véleményét, eltérő értékrendjét és konfliktusait is tükrözi. Cenzúra és öncenzúra Milyen szabályok szerint működjön a válogatás? A hatalmi beavatkozástól teljesen független sajtó is lehet „önkényes”, ezért működését valamilyen elvek alapján kellene megítélni. (A hír szent, a vélemény szabad.) A hazai gyakorlatban un. „etikai kódexek” megalkotásával keresik a választ arra a kérdésre, hogy (a parlamenti demokráciában érthetően több 3 4
Gálik Mihály kategóriái. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula Kiadó, 2000. 25. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. 25.
oldalról vitatott) törvényi szabályozás mellett milyen önkéntesen vállalt normákat kell (kellene) követnie a médiatartalmak készítőinek és közlőinek. Az előterjesztéshez digitálisan csatoltunk egy külhoni, példákkal is alátámasztott dokumentumot: Médiaetikai útmutató szerkesztőknek. (Forrás = http://www.emasa.hu/cikk.php?id=5375.)
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet a magyar újságírás erkölcsösségének fenntartása érdekében közös etikai alapelveket dolgozott ki. Forrás = http://muk-press.hu/?page_id=26) A probléma időszerűségét mutatja, hogy a médiatanács a „Mttv.”-hez kapcsolódóan a közszolgálati kódex elfogadása előtt társadalmi vitát folytat. ( A kódex többek között arra szolgál, hogy megfogalmazza azokat az elvárásokat, amelyek mentén a közmédiumok, azaz a köztévék, közrádiók műsorai felépülnek.) Forrás = http://mediatanacs.blog.hu/2011/01/26/mi_menjen_a_teveben_szoljon_bele Vegyen részt Ön is a Közszolgálati Kódex megalkotásában! FELHÍVÁS magánszemélyek és civil szervezetek részére Forrás = http://www.mediatanacs.hu/statikus.php?oldal_id=6 FELHÍVÁS minden magyar állampolgárnak és határon túl élő magyarnak Vegyen részt Ön is a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorának és működési alapjainak kialakításában! Február 1-től 45 napon át Önnek is lehetősége van javaslatot vagy észrevételt tenni, amellyel hozzájárul a közmédiumok (MTV, Duna Televízió, Magyar Rádió) és a közszolgálati hírszolgáltatást végző Magyar Távirati Iroda működési alapját szabályozó dokumentum, a Közszolgálati Kódex megalkotásához. Médiatanács, Szóvivői iroda
Az etikai kódex elfogadásával – elvileg – a szerkesztőségek munkáját valamilyen nyilvános normarendszerhez lehet mérni. (Milyen legyen a helyi sajtó etikai kódexe?) Ezzel összefüggésben változatlanul kérdéses marad: mennyire lehet „független” a helyi média – ha a város polgárainak pénzéből finanszírozzák - egy választott - közhatalom döntései szerint? Az összeférhetetlenség szabályozásával a törvényalkotó a közvetlen befolyásolást kívánta megszüntetni. Az etikai kódex alapján – elvileg – meg lehetne ítélni azt, hogy a helyi nyilvánosság felelősei eleget tesznek-e az alapvető követelményeknek. Elképzelhető olyan megoldás is, amikor – egyfajta konszenzussal létrehozott kurátori testület - a helyi közszereplők, civilek kontrollját biztosítva -, felügyeli a helyi média működését. Működési feltételek és zavarok Az önkormányzat által finanszírozott nyomtatott és online sajtótermék – jellege miatt – közelebb áll a „köztévék” normarendszeréhez, így a szabályozási kódexét azokéhoz kellene mérni. Kérdéses viszont az, hogy – az önkéntesek munkáját is feltételezve – milyen személyi erőforrások állnak rendelkezésünkre a médiatartalmak előállítására és közzétételére? Az elvi tisztázottság, a jól átgondolt szervezeti rendszer, és a konszenzussal létrejött civil kontroll ellenére kérdéses, hogy főhívatású, gyakorlott újságírók állnak-e rendelkezésünkre? Az önkéntesek által összeadott – mégoly gazdag híranyagot - szakmai szempontból (nyomdai és online) közlésre alkalmassá kell tenni. Feltétlenül szükséges az, hogy egy - jól működő – és állandó szerkesztőség alakuljon ki. A város elég nagy - így közélete, vállalkozásainak, civil szervezetinek élete is elég sokszínű, múltja is gazdag. Ezért a normális és színvonalas szerkesztőségi munka megkívánná az önkéntesek és a felkészült szakemberek együttműködését a szerkesztőségben. (A jelenlegi gyakorlat szerint elsősorban az önkormányzati intézményrendszerben keletkező híranyag a honlapon aránylag gyorsan, a nyomtatott sajtóban már késésekkel és töredezetten jut el a nagyközönséghez. Az utóbbi hiányosság oka: egy-egy lapszám megtöltéséhez jelenleg kevés a tartalom, a híranyag. Az átfutási idő: 3-4 nap a szerkesztésre, 5 munkanap a nyomdai munkákra, és 2-3 nap a terjesztésre szükséges.
Tisztelt Képviselő-testület! A helyi tájékoztatás színvonalának javítása egy határozattal nem érhető el, az önkormányzat és intézményrendszerének aktivitása mellett a civil szereplők és vállalkozók, önkéntesek támogatását is feltételezi. Ezért „első körben” - a Humánpolitikai Bizottság – vagy önkormányzati képviselő közreműködésével - célszerű lenne egy kisebb (3-5 fős) munkacsoportot megbízni a szerkesztőségi munka ellátásával. Az ő feladatuk lenne az is, hogy a civil szereplőkkel, vállalkozókkal való egyeztetéseket elvégezzék, önkénteseket keressenek, akik ezt a munkát segítik és támogatják. Ezen kívül (1 – 3 hónap alatt) a jogszabályok áttekintése és a megfelelő korrekciók is elvégezhetők. A munkacsoport ez év őszére már elég tapasztalattal rendelkezhet ahhoz, hogy - részben javítsa a helyi tájékoztatás színvonalát, - másrészről az egyeztetések tapasztalatai alapján hosszabb távra szólóan, hasznosítható ajánlásokat, javaslatokat tegyen. - Legalább 2011. december végéig (a sajtójogi felelősség miatt) meg kell nevezni a városi honlap és újság felelős szerkesztőjét.
Határozati javaslat Balatonboglár Városi Önkormányzat képviselő-testülete felkéri a Humánpolitikai Bizottságot, hogy 1.) – átmeneti időre, 2011. december 31-ig, a városi honlap és nyomtatott sajtó szerkesztőségi munkáját segítse -, 2.) - 2011. december 31-ig alakítsa ki a helyi tájékoztatás új rendszerét. Határidő: 2011. december 31. Felelős. Keserű Zoltán a Humánpolitikai Bizottság elnöke
Balatonboglár, 2011. március 10.
Tisztelettel:
Vásárhelyi Tibor vezető főtanácsos
