Változások a felsőoktatásban DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár
Motíváció és lehetőségek A magyar gazdaság és társadalom igényei
2
Kutatás és innováció - helyzetelemzés • Gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarország ipari termelési központi szerepkörének erősödésével a jövőben innovációs központtá is váljon. • 2013-ban– a KSH adatai szerint – GDP 1,44%-át fordították K+F-re, ami a 2012-höz képest 15.5 %-os növekedést jelent úgy, hogy közben a GDP is növekedett. • A húzó erőt a vállalkozások adták, ráfordításaik 22%-ot meghaladó mértékben emelkedtek, a KFI ráfordítások felét a vállalati oldal biztosítja. Ennek domináns részét azonban a hazánkban koncentrált KFI tevékenységet végző nemzetközi nagyvállalati szektor teszi ki, amely az összes vállalkozás ráfordításának 56%-át adja. • Magyarország a régió hagyományos termékeket előállító gyártási központjából egyre inkább a magas hozzáadott értékű, kutatásmozdult el. kutatás-fejlesztést igénylő termelés irányába irány • A gazdasági környezet egyre fokozottabb mértékben igényli az innovatív termékek létrehozását a beszállítói lánc minden szintjén – az originális termékgyártótól egészen a lánc alacsonyabb szintjein található KKV-kig • Az egyetemi K+F+I költségek stagnáltak az elmúlt években, annak ellenére , hogy a hazai K+F+I tudományos, szakmai és szervezeti szempontból legfontosabb szereplői a felsőoktatási intézmények. intézmények. 3
Kutatás-finanszírozás
EUROSTAT: A K+F GDP-hez viszonyított aránya 1,3 %-ra növekedett. KSH, legfrissebb adatok: 2013-ban kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 420 milliárd forintot, a GDP 1,44%-át fordították. 2012-höz viszonyítva a folyó áron számított növekedés kiugróan magas, 15,5%-os volt. 4
Hol áll Magyarország?
0.9 0.8 0.7 0.6
0.544
0.5 0.4
0.323
0.3 0.2 0.1 BG TR RO LV MK PL LT MT HR HU SK EL RS CZ PT ES IT NO EE CY SI EU27 FR IE AT UK IS BE LU NL FI DK DE SE CH
0.0
Felzárkózó innovátorok
Mérsékelt innovátorok
Innovációkövetők
Vezető innovátorok 5
Mi ennek az oka? Legnagyobb eltérés a kutatási rendszernél Humánerőforrás 0.6 0.5 Gazdasági hatások
0.4
Kutatási rendszer
0.3 0.2 0.1 Innovatív vállalkozások
0
Szellemi jogvédelem
Finanszírozás
EU Magyarország
Céges K+F ráfordítások
Technológia transzfer
6
Felsőoktatás szerepe - megállapítások • A felsőoktatási intézmények K+F+I létszámában a legnagyobb a tudományos minősítéssel rendelkezők száma (66%, míg a vállalati kutatóhelyek esetén ez az érték csak 10%). • A publikációs és az ezek eredményességét mérő hivatkozások közel kétharmadát a felsőoktatási intézmények kutatói állítják elő, ezen belül a legjelentősebb szerepet nemzetközi szinten 10-15 intézet látja el, melyek többsége a hat kutatóegyetemen működik. • Növekvő mértékben jelennek meg az intézmények az iparjogvédelmi bejelentések 15%-át már itt állítják elő. területén: a hazai szabadalmak 15%• Ellentétben az akadémiai és vállalati kutatóhelyekkel, a felsőoktatási kutatók regionális megoszlása lényegében kiegyensúlyozott: kiegyensúlyozott a kutatók 57%-a Budapesten kívül dolgozik. • A felsőoktatási intézmények részben a K+F+I, részben az oktatási tevékenységük miatt intenzív kapcsolatban állnak a gazdasági és társadalmi szereplőkkel, kapcsolat szereplőkkel képesek megérteni azok igényeit, ilyen módon hatékony külső partneri kapcsolatot tudnak kialakítani. • Kiemelt szerep a vállalati K+F+I területén, hiszen Magyarországon – az MTA intézményhálózatán kívül – nem jellemzőek a K+F+I intenzív beszállítók, ezt a szerepet a megfelelő strukturális módosítások után a felsőoktatási intézmények el tudják látni. • Kizárólag a felsőoktatási kutatóintézetek esetén biztosított az, hogy a kutatási eredmények azonnal beépülnek az oktatásba. oktatásba 7
Motíváció Növekvő kereslet a diplomás munkaerő iránt Magyarországon Változások a munkaerő összetételében végzettségi szint szerint Forrás: Cedefop Skill Forecast
Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti kereslet 2010-hez képest 2020-ra + 18,3% -kal fog növekedni a 12,4%-os EU28-átlaghoz képest 8
Helyzetelemzés Az OECD összegző elemzése és a felvételi számok
9
OECD – Oktatási Körkép Education at a Glance 2014 A kiadványhoz kapcsolódó, Magyarországra vonatkozó összegző elemzésében az OECD a felsőoktatást illetően öt témát emelt ki: 1. Az iskolai végzettség nagyon sokat számít a magyar munkaerőpiacon. 2. Továbbra is a középfokú és a felsőfokú végzettség közötti szakadék áthidalása a fő kihívás. 3. Az oktatásra fordított közkiadások alacsonyak és a közelmúltban csökkentek. 4. Az iskolából a munka világába való átmenet Magyarországon kihívást jelent. 5. Az oktatási méltányosság továbbra is jelentős kihívás. A következőkben a vonatkozó statisztikai adatokat mutatjuk be és elemezzük (amelyek forrása az „Education at a Glance 2014” kiadvány és a PISA 2012 felmérés), majd a stratégiában megfogalmazott célokkal reflektálunk ezekre a kihívásokra. 10
Az iskolai végzettség és a munkaerő-piac Az iskolai végzettség a magyar munkaerő-piacon nagyon sokat számít: a felsőfokú végzettségűek esetében a foglalkoztatottsági ráta sokkal magasabb, és több mint kétszer annyit keresnek, mint a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők. Below upper secondary education
Upper secondary or post-secondary non-tertiary education
Tertiary education
100 90 80 70 60 50 40
SV K P OL CZ E HUN S LO IS R BE L IRL LAT RUS EST AUT DEU F IN F RA OECD ES P ITA ENG USA N LD CA N N OR DNK T UR SW E CHL GRC LUX CHE BRA P OR AUS IS L MEX NZL JPN KOR
49 45 43 41 38 38 37 36 34 33 32 31 30 29 29 28 28 28 27 27 25 25 25 25 25 25 24 24 22 21 19 19 18 18 16 16 12 12
30
11
Végzési arányok Magyarországon a fiatalok 94%-a esetében várható, hogy középfokú végzettséget szerez élete során, ami az OECD-országok viszonylatában az egyik legmagasabb arány. Másrészről a fiatalok csupán 23%-a esetében várható, hogy felsőfokú végzettséget szerez Secondary programs
Tertiary programs
Iceland New Zealand Poland Australia Denmark Korea Finland Ireland Netherlands Japan United Kingdom Slovenia Slovak Republic Norway Portugal Israel Czech Republic Austria Sweden United States OECD average France EU21 average Canada Germany Switzerland Spain Turkey Italy Greece Chile Estonia Hungary Mexico Belgium Luxembourg
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 n
12
Oktatási ráfordítások Az oktatásra fordított közkiadások alacsonyak (2011-ben csupán a GDP 4,4%-át tették ki), és a 2008. évi gazdasági válság óta 9%-kal csökkentek. Másrészről viszont a felsőoktatás esetében az egy hallgatóra jutó ráfordítás 2008. óta 13%kal nőtt, ami az OEC All levels
Tertiary education
Denmark Iceland Korea New Zealand Norway Israel Chile United States Canada Belgium Finland United Kingdom Sweden Netherlands Mexico Ireland France OECD average Slovenia Australia EU21 average Austria Switzerland Estonia Portugal Spain Poland Japan Germany Czech Republic Italy Hungary Slovak Republic Turkey
9.0 8.0 7.0 6.0 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0
13
Country Netherlands Luxembourg Norway Iceland Switzerland Sweden Austria Germany Slovenia Australia Finland Denmark Canada Czech Republic Greece New Zealand Belgium OECD average United States Israel Estonia Poland United Kingdom France Portugal Korea Slovak Republic Hungary Brazil Ireland Mexico Chile Italy Spain Turkey
Átmenet az iskolából a munka világába NEET populáció aránya a 15-29 évesek körében (2012) NEET populáció: nem foglalkoztatott, és sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő személyek
30.00
25.00
20.00
15.00
10.00
5.00
0.00
14
Shanghai-China Singapore Hong Kong-China Chinese Taipei Korea Macao-China Japan Liechtenstein Switzerland Netherlands Estonia Finland Canada Poland Belgium Germany Viet Nam Austria Australia Ireland Slovenia Denmark New Zealand Czech Republic France United Kingdom Iceland Latvia Luxembourg Norway Portugal Italy Spain Russian Federation Slovak Republic United States Lithuania Sweden Hungary Croatia Israel Greece Serbia Turkey Romania Cyprus1, 2 Bulgaria United Arab Emirates Kazakhstan Thailand Chile Malaysia Mexico Montenegro Uruguay Costa Rica Brazil Argentina Tunisia Jordan Colombia Qatar Indonesia Peru
Oktatási méltányosság Mean PISA math score (2012) Strength of the relationship between score and socio-economic status
700 30.0
600 25.0
500 20.0
400 15.0
300
200 10.0
100 5.0
0 0.0
15
A kihívásokra reflektáló megoldási javaslatok a stratégiában A Magyarországra vonatkozó összegző elemzés kulcstémái
A stratégiában megjelenő releváns célok
Az iskolai végzettség nagyon sokat számít a magyar munkaerő-piacon.
Zökkenőmentes átmenet a szakképzésből
Továbbra is a középfokú és a felsőfokú végzettség közötti szakadék áthidalása a fő kihívás.
Az intézmények profiltisztítása, a lemorzsolódás csökkentése, a hallgató/oktató arány kiigazítása, mester-tanítvány kapcsolat
Az oktatásra fordított közkiadások alacsonyak és a közelmúltban csökkentek.
A közvetlen állami finanszírozás kismértékű emelése, 10%-os kiválóság-alapú juttatás a fiatal kutatóknak, jelentős közvetlen (EFOP) és közvetett (GINOP) uniós fejlesztési források
Az iskolából a munka világába való átmenet Magyarországon kihívást jelent.
Projektalapú oktatás, a személyes készségek megjelenítése a tantervben, duális képzés, a szakképzés jövőbeni reformja, egyetemi-ipari együttműködés
Az oktatási méltányosság továbbra is jelentős kihívás.
Az intézményhálózat szerkezet-átalakítása, közösségi felsőoktatási képzési központok a hátrányos helyzetű régiókban 16
Kiemelt probléma – MTMI területek • Magyarország az elmúlt években fokozottan szembesült azzal a nemkívánatos jelenséggel, hogy nem olyan mértékben jelentkeznek a fiatalok a matematikai, természettudományos, műszaki, vagy informatikai (a továbbiakban MTMI) képzésekre amilyen mértékben a hazai munkaerőpiaci szereplők igénye megkívánná • MTMI végzettségű munkavállalók hiánya – a munkaerőpiaci szereplők visszajelzései alapján – már-már a gazdaság stabilitását, illetve a továbbfejlődés lehetőségét veszélyezteti. • A növekvő szakemberigényt a felsőoktatás kibocsátása nem követi. A jelentkezők és felvettek száma nem növekszik, stagnál vagy enyhény csökken. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért. A kibocsátási mennyiséget a rendkívül magas lemorzsolódás is csökkenti. 2015-ben az összes jelentkező 24,47%-a jelentkezett MTMI képzésre. 17
MTMI területek Műszaki (Bsc) 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
Összes jelentkező
Első helyen jelentkező
Felvett
18
MTMI területek Informatika (Bsc) 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
Összes jelentkező
Első helyen jelentkező
Felvett
19
MTMI területek
Természettudományi (Bsc) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
Összes jelentkező
Első helyen jelentkező
Felvett 20
„Fokozatváltás a felsőoktatásban” fejlesztési koncepció Stratégiai célok és projektek
21
Fokozatváltás a felsőoktatásban 2014. december 22-én Magyarország kormánya elfogadta a magyar felsőoktatás fejlesztési irányait meghatározó koncepciót.
„A felsőoktatás magasabb sebességi fokozatba kapcsol” 22
Küldetés • A köznevelést, szakképzést és a felsőoktatást egységes rendszerként kezelve mindenki számára elérhetővé tesszük a képességeinek és az elhelyezkedési lehetőségeknek megfelelő képzettség megszerzését. • A magas szintű, minőségi felsőoktatás és a világszínvonalú kutatás az ország nemzetközi versenyképességének egyik pillére." • A felsőoktatási intézmények a vállalati és közösségi innováció legfontosabb szolgáltatói, meghatározó a szerepük a magyar vállalatok innovációs képességének fejlesztésében, és ilyen módon a fenntartható gazdasági teljesítményük növekedésében.
23
Fokozatváltás a felsőoktatásban Teljesítményelvű oktatási környezet • Országos és intézményi szinten egyaránt megerősítjük a vállalati és intézményi kapcsolatrendszert. • A felmerülő munkerőpiaci igényeket becsatornázzuk a képzések tartalmába. A képzési programokat átalakítjuk oly módon, hogy minden hallgató a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő, a munkaerőpiacon értékes tudásra tegyen szert. • Növeljük a hallgatókkal szemben támasztott bemeneti és kimeneti minőségi követelményeket, és bevezetjük a kompetencia-mérést valamennyi belépő és kilépő hallgató számára mérve ezzel az intézmény „hozzáadott értékét”. • Az oktatói kiválóság növelése érdekében bevezetjük az oktatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerét, mérni fogjuk az oktatói teljesítményt, és egyúttal megteremtjük a versenyképes bérezés feltételeit.
24
Fokozatváltás a felsőoktatásban Teljesítményelvű oktatási környezet • Növeljük a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeit. Jelenleg a hallgatók 10,41%-a vesz részt külföldi részképzésben, ennek aránya 2023-ra 20%-ra nő. • Ezzel párhuzamosan megteremtjük annak a feltételeit, hogy a külföldön tanuló hallgatók számára attraktív legyen a tanulmányaik folytatására hazatérni (szakmai gyakorlat, magas szintű mester és doktori képzés) • A magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése – részben az intézményrendszer kihasználtsága, a bevételek növelése, részben az ország nemzetközi szakmai környezetének kiépítése érdekében – a külföldi hallgatói arány jelentős növelését igényli • Az idegen nyelven folyó képzés részarányának növelése és kötelezővé tétele 25
Fokozatváltás a felsőoktatásban Világszínvonalú kutatás • Fókuszáljuk az egyes intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységét, és intézmények közötti K+F+I hálózatokat alakítunk ki. • Erősítjük a felsőoktatási kutatások nemzetközi beágyazottságát: 50 %kal növeljük a közvetlenül EU-s forrásból elnyert projektek számát. • A doktori képzés újra a mester-tanítvány viszonyán alapuló, eredeti kutatásokon keresztül elért újszerű tudományos eredmények létrehozását célzó rendszerré válik, amit az anyagi ösztönzés módja is támogat. A doktori képzési rendszer kétszintűvé válik, a második szakaszba azok a hallgatók kerülnek, és jutnak kiemelt támogatáshoz, akik értékes tudományos eredményeken alapuló fokozatot szereznek. • Folyamatosan megújítjuk, és az intézmények nemzetközi megmérettetésében is versenyképessé tesszük az oktatási és kutatási célú infrastruktúrát. 26
Fokozatváltás a felsőoktatásban Világszínvonalú kutatás • A kutatás-finanszírozás rendszerét átalakítjuk úgy, hogy az a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt támogassa. • A felsőoktatás kutatási kapcsolatait nemcsak az intézményrendszeren belül, de azon kívül is erősíteni kell: a hazai közfinanszírozású (MTA, állami) és magán kutató intézetekkel koordinált, az erőforrásokat optimálisan felhasználó, egymást kiegészítő tevékenységi területen folytatott együttműködés kiemelt szerepet játszik • Létrehozzuk és kiemelt finanszírozásban részesítjük 2016-tól a „nemzeti kiválósági központok” rendszerét, mely felváltja a felsőoktatási kiválóságok jelenlegi rendszerét (ún. „kutatóegyetemek”). • Megteremtjük a kutatóhely érdekeltségén és az ott folyó, de személyekhez (fiatal kutatókhoz, doktoranduszokhoz) és diszciplinákhoz kapcsoltan finanszírozott, mérhető teljesítményen alapuló felfedező kutatási projektek rendszerét 27
Fokozatváltás a felsőoktatásban Az intézményrendszer (át)alakítása • A felsőoktatási intézményhálózatot átalakítása, úgy, hogy egy hierarchikus, Magyarország tér-, gazdaság- és társadalomszerkezetéhez igazodó, versenyhelyzetet teremtő, hatékony intézményrendszer jöjjön létre. • A térségi funkciónak megfelelően kell biztosítani a felsőoktatás jelenlétét. • A határon túli magyar felsőoktatást mint a teljes rendszer elemét fejlesztjük minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt. • A kialakult szakstruktúra a képzés hatékonysága és a munkaerőpiaci és hosszú távú társadalmi követelmények határozott figyelembevételével átalakításra kerül.
28
Az intézkedések jelenlegi állapota
29
Stratégiai akciók állapota OktatásOktatás-képzés Strategiai akció
Módosítá módja
Új kormányrendeletben a felsőoktatási szakképzések, alapképzések, osztatlan és mesterképzések, illetve szakképzettségek jegyzékére
Kormányrendelet
Azonos fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmények közös képzés keretében egymás infrastruktúráját használva folytathassanak képzéseket
Nftv.
Közösségi felsőoktatási képző központok rendszerének a létrehozása
Nftv.
Duális képzési rendszer elindítása
Nftv., rendelet
A doktori képzés átalakítása, a fokozatszerzési arány növelése
Nftv. módosítás
Lemorzsolódás csökkentése, hallgatói támogatás rendszerének a kidolgozása
Intézményi eljárás, HÖOK
Állapota
30
Stratégiai akciók állapota OktatásOktatás-képzés Strategiai akció
Módosítá módja
Közalkalmazotti bértábla átalakítása két lépcsőben, első lépcső 2o16 – nivellálás, második lépcső – 2o18
Nftv.
Gyakorlati szakemberek számának a növelése az oktatásban
Nftv.
Intézményi minőségirányítása rendszer kidolgozása, fenntartói ellenőrzési rendszer bevezetése
Rendelet, intézményi szabályoás, Nftv.
A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szak specifikus bemeneti pontszámrendszerének kialakítása
Ágazati intézkedés, 16 – ról 41 szakra már megtörtént
Állapota
Gyakorlatorientált alap és mesterképzések létesítése, melyek Nftv. nem a doktori képzésre, hanem a magasabb minőségű ismeretek biztosítása révén közvetlenül a munkaerőpiacra készít fel 31
Stratégiai akciók állapota OktatásOktatás-képzés Strategiai akció
Módosítá módja
Oktatók-kutatók teljesítmény és kompetencia értékelési rendszerének bevezetése
Rendelet
Hallgatói kompetencia mérés bevezetése (bemeneten és a kimeneten egyaránt)
Rendelet
Külföldi (mind európai, mind Európán kívüli) hallgatókat vonzó képesség növelése, továbbá a hallgatói, oktatóikutatói mobilitás ösztönzését.
Ágazati feladat
Magyar hallgatók külföldi részképzésen való részvételének támogatása
CAMPUS MUNDI, Nftv. módosítás
Hallgatói ösztönző rendszer, kredit és eredmény alapú átsorolási rendszer
Nftv.
Állapota
32
Stratégiai akciók állapota OktatásOktatás-képzés Strategiai akció
Módosítá módja
Állapota
Új kormányrendelet alkotása szükséges a szaklétesítés és Rendelet szakindítás szétválasztása kapcsán, a szakindítás feltételeinek könnyítése (egyszerűbb indítás, ugyanakkor folyamatos, szigorúbb ellenőrzés a képzés során és a kimenetkor). Az akkreditációs rendszer átalakítása, a bemeneti szabályozás mellett a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság fokozottabb szerepvállalása a kimeneti eredmények és a képzési szintek besorolásához szükséges készségek, kompetenciák, tanulási eredmények mérése terén
Nftv. Módosítás, MAB belső eljárás rendjének módosítása
KKK-átdolgozás és új rendelet alkotása
Rendelet
33
Stratégiai akciók állapota Ágazati részstratégiák Strategiai akció
Módosítá módja
Orvosképzés rendszerének továbbfejlesztése, átalakítása
Ágazati feladat, kormányelőterjesztés 2o15 október
Pedagógusképzés rendszerének továbbfejlesztése
Ágazati feladat
Műszaki, informatikai és természettudományos képzés rendszerének a továbbfejlesztése és átalakítása
Ágazati feladat
Agrárképzés rendszerének az átalakítása
Ágazati feladat
Állapota
34
Stratégiai akciók állapota Kutatás, innováció Strategiai akció
Módosítá módja
A felsőoktatási intézmények kompetencia térképe alapján a kiemelt kompetencia területek meghatározása az ágazatirányítás szintjén.
Ágazati feladat
A kutatóhely érdekeltségén és az ott folyó, de személyekhez kapcsoltan finanszírozott, mérhető teljesítményen alapuló felfedező kutatási projektek rendszerének megteremtése.
Új Nemzeti Kiválósági Program
Forráskoncentrálás a nemzetközileg versenyképes alapkutatási projektek támogatására.
EFOP, GINOP
Ipar és egyetem közötti együttműködés feltételeinek kialakítása, a „Felsőoktatás és Ipar Együttműködési Központok” rendszerének létrehozása, elsősorban a KKV-k számára innovációs inkubációs környezet biztosítása az ágazatirányítás részéről.
GINOP, EMMI együttműködés
Állapota
35
Stratégiai akciók állapota Kutatás, innováció Strategiai akció
Módosítá módja
A felsőoktatási intézmények gazdálkodási feltételrendszerének módosítása a vállalatokkal való együttműködés biztosítása érdekében, ami törvényi és rendeleti szintű jogalkotást feltételez.
Nftv., 2o15 vége, intézményi belső szabályozás
A felsőoktatási intézmények belső folyamatainak, szerkezetének megfelelő kialakítása fenntartói hatáskörben, az intézményekkel együttműködve
Ágazati feladat
Együttműködés az MTA kutatóintézeteivel – szervezeti és tartalmi, rögzített szabályok alapján
Ágazati feladat
Ösztönző rendszer kialakítása a vállalati szakemberek kutatóintézeti kutatásba való ideiglenes - de akár huzamosabb ideig is tartó – bekapcsolására
Ágazati feladat
Állapota
36
Stratégiai akciók állapota “Harmadik misszió” – felsőoktatási intézmények társadalmi hatásai Strategiai akció
Módosítá módja
A felsőoktatásnál rendelkezésre álló szellemi kapacitás becsatornázása a helyi gazdasági, társadalmi és civil stratégiák kialakításába és végrehajtásába.
S3 stratégia, GINOP
A felsőoktatási intézmények inkubációs szolgáltatásainak fejlesztése az EFOP humánerőforrás fejlesztő forrásaival, és csatlakozás biztosítása a GINOP valamint a VEKOP gazdaságfejlesztési és K+F programjaihoz
Ágazati feladat
A megkezdett felsőoktatási sportfejlesztési programok folytatása és bővítése, ennek eredményeképpen a színvonalas sport-infrastruktúra megteremtése minden intézményben
Ágazati feladat
Felsőoktatási közösségi képző központok létrehozásának a támogatása, szükséges törvényi háttér megteremtése (folyó projektek: Salgótarján, Kisvárda, Székesfehérvár, hamarosan kezdődő: Ózd, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Tatabánya)
Nftv., ágazati feladat
Állapota
37
Stratégiai akciók állapota Intézményi struktúra, irányítás Strategiai akció
Módosítá módja
A felsőoktatási intézményhálózat racionalizálása, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, hierarchikus, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása (projekteket ld. később).
Nftv., ágazati feladat
A külhoni intézmények szakemberhiány pótlása érdekében meg kell teremteni az oktatói kiküldetések rendszerét.
Nftv.
Létre kell hozni mind a rektor, mind a kancellár irányítására és motíválására vonatkozó operatív rendszert (értékelés, célkitűzés, reporting, stb.)
Ágazati feladat
Akadémiai és gazdasági irányítás szétválasztása – kancellár, konzisztórium, konzisztóriumok létrehozása
Nftv., ágazati feladat
Jelenlegi háttérintézményi struktúra funkcióinak racionalizálása és rögzítése (OH, Educatio Nkft., OFI, EMET, TKA, BI, NIIF, MTA KIK stb.).
EMMI feladat
Állapota
38
Stratégiai akciók állapota Intézményi struktúra, irányítás Strategiai akció
Módosítá módja
A hallgatói szolgáltatások rendszerének új elvek szerinti kialakítása, minőségbiztosításának kidolgozása és a kancellári rendszerrel való összhang megteremtése
Ágazati feladat
Meg kell újítani a hallgatók térítési és juttatási szabályait rögzítő kormányrendeletet
Kormányrendelet
PPP konstrukciók értékelése, kiváltása, a szükséges költségvetési források biztosítása
Költségvetési Törvény, ágazati feladat
Biztosítani kell a stabil költségvetési forrást az intézmények kutatási alapbázisának fenntartásához - valós kutatási tevékenységen alapuló felosztási elvek meghatározásával
Nftv., ágazati feladat
Kredit és feladat alapú finanszírozási rendszer kidolgozása, a finanszírozás szintjének áttekintése
Rendelet
Állapota
39
Törvény és rendeleti módosítások Doktori képzés átalakítása - alapelvek • • • • • •
A képzési idő meghosszabbítása: 3 évről 2+2 évre Az ösztöndíj emelése (első két évben 4o%, a második két évben 8o% a mai összeghez viszonyítva) Doktori iskola, kutatóhely és témavezető felelősségének növelése a fokozat megszerzésében Minőségirányítási rendszer kidolgozása és implementálása A tutoriális jelleg erősítése szemben a képzési/oktatási karakterrel Doktoranduszok nyugdíjjogosultsága
40
Törvény és rendeleti módosítások Intézményrendszer- Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ • Állami felsőoktatási intézmény székhelyén kívül működő felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet • A képzés egy meglévő felsőoktatási intézmény “kihelyezett” képzése, a hallgató ezen intézmény hallgatója • Cél a hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása • Funkció a tudásszolgáltatás a helyi közösség és vállalkozások felé, illetve értelmiségképző és megtartó szerep • Az elmaradott régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra elsősorban a helyben történő boldogulást 41
Törvény és rendeleti módosítások Duális képzés mint oktatási innováció
Duális képzés - 2015/2016 –es tanév • A duális képzés mind az intézmények, mind a vállalatok részéről pozitív fogadtatásra talált • 21 felsőoktatási intézmény 79 alapképzési szakra (30 különféle szak) benyújtott kérelmét fogadta el a Duális Képzési Tanács • Az intézmények közel 400 külső partnerszervezettel kötöttek együttműködési megállapodást, ebből 344 szervezet felelt meg a minősítés kritériumainak; Maximálisan 1120 hallgató fogadását vállalták 2015-ben • Előzetes adatok a felvételik után: 19 intézmény partnereként 230 szervezet vett fel közel 500 duális hallgatót. 2015-ben hallgatót fogadó Együttműködő partnerek száma, aránya Agrár
Gazdaság
Informatika
Felvett duális képzési hallgatók aránya Agrár
Gazdaság
Műszaki
Műszaki
44, 10%
34, 15% 111, 48%
Informatika
92, 21% 49, 21%
250, 57% 55, 12%
37, 16% 43
Pályaorientáció és tehetséggondozás – Példa az MTMI területéről Lépések a munkaerőpiac számára releváns hallgató bemeneti összetételének eléréséhez
44
Nemzeti MTMI Platform Célok és szereplők
• növelni a műszaki- és természettudományok népszerűségét a köznevelésben, • növelni az MTMI területre jelentkező hallgatók számát
• munkavállalók magasabb megbecsülése és hatékonyabb alkalmazása a vállalati és kutatási szektorokban.
A cél nem egyszerűen a tudományos életpálya anyagi szempontból vonzóbbá tétele, hanem olyan életutak (role-models) bemutatása, melyek intellektuális kihívást és egyben inspirációt jelentenek az arra fogékony fiatalok számára. 45
Az MTMI képzés „Értéklánc-alapú” megközelítése Egyetemi előkészítő képzések, „0. évfolyam”
Korai pályaorientáció
1
2 Képzők képzése (MTMI területen oktató általános és középiskolai tanárok)
3
Hallgatói sikeresség támogatása
4 Intézményi kampányok, beiskolázás
5
6 Felkészítés a céges környezetben történő munkavégzésre
46
A program elemei PÁLYAORIENTÁCIÓ, PÁLYAORIENTÁCIÓ toborzás és tudatos felkészítés szükséges, amiben a felsőoktatási intézményeknek aktívan közre kell működniük. • Az MTMI szakmákról alkotott kép gyenge és torz. • A karrierérvek nem ismertek (sikeres életpálya, kiemelkedő jövedelem, könnyű elhelyezkedés), elterjedtek a negatív sztereotípiák („kocka”). • A középiskolások valós információkkal sem a foglalkozásokról, sem a képzésről nem rendelkeznek. • A szakválasztás esetleges, a téves elképzelésekkel felvettek lemorzsolódnak. • A bemeneti problémák nem oldhatóak meg a jelenleg is alacsony bekerülési küszöb lejjebb vitelével; a jelentkezők számát és minőségét (tudatosság, képességek, felkészültség) kell emelni.
47
A program elemei KÉPZŐK KÉPZÉSE. KÉPZÉSE A közoktatásban az MTMI tárgyak nem népszerűek. • A korszerű és alkalmas digitális tananyag kevés. • A tanárok felkészültsége bizonyos területeken természetszerűen hiányos és egyenetlen • Valamennyi pedagógus számára hozzáférhetővé kell tenni a korszerű informatikai eszközöket (otthoni pc/laptop/tablet és szélessávú internet), digitális készségeik fejlesztésével párhuzamosan. NULLADIK ÉVFOLYAM • A felsőfokú képzéshez a középiskolai matematika- és fizikaoktatás nem adja meg a kívánt bemeneti alapot, felkészítő vagy felzárkóztató képzésre van szükség.
48
A program elemei VÁLLALATI SZAKEMBEREK BEVONÁSA AZ OKTATÁSBA • Az oktatásból a gyakorlati, piaci tapasztalattal rendelkező szakembereket a munkaerőpiac elszívja; az intézmények finanszírozása nem tud versenyképes jövedelmet biztosítani. • Az oktatói kör a gyakorlati orientáció szempontjából kontraszelektált. Az átlagéletkor meghaladja a kívánatos értéket.
ÁTJÁRHATÓ KÉPZÉSEK • A képzés „fejnehéz”: az elméleti matematika és természettudományos tárgyak a képzés elején hozzájárulnak a nagyarányú lemorzsolódáshoz. A tanterv a teljes, 7 féléves képzés elvégzésére épít, nincs korábbi kimeneti út. A lemorzsolódók piacképes gyakorlati tudás nélkül hagyják el a képzést, amire a felsőoktatási szakképzésbe történő beterelésük adhat megoldást.
RÖVIDRÖVID-CIKLUSÚ KÉPZÉSEK. KÉPZÉSEK • A piacon igény mutatkozik rövidebb, gyakorlatorientált képzésben részesülő szakemberekre is. 49
Nemzeti Kiválóság Program • Kutatói életpálya megtartó képességének növelése • TÁMOP 424/A 424/A1 /A1, A2 • Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos és konvergencia program • Cél a kutatói életpálya minden szakaszában (mesterszakos hallgatóktól a tapasztalt oktató-kutatókig) nemzetközi színvonalú támogatást (ösztöndíjat) nyújtson a kimagasló tehetségű hallgatóknak és a kiváló oktatóoktató-kutatóknak
• Hazai viszonylatban hiánypótló ösztöndíjrendszer • 6,75 milliárd forint keretösszeg • Az NKP 2014-ben 1708 főt támogatott. • 2015. tavaszán zárult le 50
Intézményi kiválóság – Korábbi modell • A nemzeti felsőoktatási kiválóság lehetséges alanyait, a kiválóság kritériumait a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet (kiválósági rendelet) tartalmazza. • Az intézményi kiválósági minősítések (kiemelt felsőoktatási intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, alkalmazott tudományok főiskolája) négy évre szólnak • Az intézményi kiválóság központi költségvetési támogatásának összege minden évben (2013, 2014, 2015, 2016) 9.850 millió Ft. • A kiválósági támogatás összege felhasználásának jogcímei: • oktatás: az emberi erőforrások mennyiségének és képzettségi szintjének növelése; • független kutatás-fejlesztés: a tudás és a megértés előmozdítása, ideértve az együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztést, beleértve a kutatóhelyek fenntartását, működtetését; • a kutatási eredmények terjesztése; • a technológiaátadásra irányuló tevékenységek, amennyiben e tevékenységek belső természetűek és a belőlük származó összes bevételt az érintett kutatóhelyek elsődleges tevékenységeibe fektetik be ismét; • az oktatói és kutató kiválóság elismerése és javadalmazása; • nemzetközi kapcsolatépítést és államközi megállapodás alapján külföldi hallgatók fogadását szolgáló szervezetfejlesztés.
A programokat felváltja a kiválósági alapú kutatás finanszírozási modell 51
Oktatói - Kutatói életpálya Köznevelés
Felsőoktatás
Oktatók-kutatók
Senior Kutató
Nemzeti Tehetség Program • OTDK • Szakkollégium • Köztársasági ösztöndíj
Posztdoktor
Phd+2
MTMI 40 - Nemzeti MTMI Platform Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ EFOp pályaorientáció
Érettségi
MA BA
5
Kutató csoport 2
6
1
3 5
4
4
3
2
EFOP – Kutatói utánpótlás MTA, NKFIH ösztöndíjak Új Nemzeti Kiválóság Program (UNKP) – 2,2 mrd/év
Nemzeti Kutatási Program – 15 milliárd/év
Bsc, Msc, Doktori, 2 éven belül PhDszerzett oktató - kutatók
52
Az intézményrendszer irányítása és működésének optimálása Az akadémiai és operatív irányítás szétválasztása
53
Működési problémák fő okai • A túl tágan (közpénzek kontroll nélküli felhasználására is) értelmezett intézményi autonómia, az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek hiánya. • Az intézményi autonómia félreértelmezése (testületi döntések mindenhatósága, választott testület választja az intézmény vezetőjét, a rektort). • Az első számú vezető (rektor) esetenkénti szakmai felkészületlensége, tényleges menedzsment készségeinek hiánya. • A fenntartói kontrol csak indirekt módon, a gazdasági főigazgatón ill. a későbbiekben a költségvetési felügyelőkön keresztül valósul meg, az intézmény irányításának felelőssége továbbra is a rektoré a törvény szerint – nehezen számon kérhető. • Az indirekt beavatkozásokhoz megfelelő apparátus nem volt rendelve. • A fenntartói és közpénzügyi (ÁSZ, KEHI) ellenőrzések hiányosságai (a szükségesnél ritkább, és csak elvétve terjed ki a hatékony gazdálkodás vizsgálatára is). • A jogszabályi környezet – ágazati sajátosságokat figyelembe venni nem mindig tudó részbeni – rugalmatlansága. • A hallgatói önkormányzatok működésének, gazdálkodásának szabályozatlansága. 54
Intézkedések, státusz • Az akadémiai (stratégiai) és a gazdálkodási-működtetési (operatív irányítási) rendszer irányítási felelősségének szétválasztása • A jogi környezet szükség szerinti felülvizsgálata, a folyamatok fenntartói ellenőrzési lehetőségének a megteremtése • Fenntartói érdekek képviseletének erősítése • • • •
Kancellári funkció bevezetése Konzisztórium, a fenntartói jogok bizonyos részének delegálása Jelentési rendszer az intézmény belső folyamatainak ellenőrzésére Közfeladat-ellátás és közpénz-felhasználás hatékonyságának és gazdaságosságának folyamatos nyomon követése
• Intézményi belső folyamatok egységesített leírása, implementációja • Egységes, az állami intézményekre kiterjedő, fenntartó számára transzparenciát biztosító vállalatirányítási rendszer létrehozása • A hallgatói önkormányzatok működésének, gazdálkodásának szabályozása Kész
Elkezdődött, folyamatban van
55
Irányítási modell – rektor és kancellár Fenntartó • • •
Munkáltatói joggyakorlás korlátozott Célkitűzés és ezen célok értékelése Irányítás és értékelés a szenátusnál
• • •
Rektor
Oktatási, kutatási, művészeti szervezeti egységek • • •
Karok Intézetek Tanszékek
Stratégiai irányítás
Teljes körű munkáltatói joggyakorlás Irányítás EMMI FEÁT dedikált főosztályokon keresztül Célkitűzés, értékelés, beszámoltatás
együttműködés
Funkcionális szervezeti egységek • • •
Gazdálkodás Jog, igazgatás Üzemeltetés stb.
Operatív irányítás
Kancellár
Szolgáltatási szervezeti egységek • • •
Kollégium Könyvtár Pályázatok, stb.
Tipikus intézkedések • Ingatlanvagyonnal való felelős gazdálkodás – nem használt vagyonelemek nem oktatási célú hasznosítása (tipikusan PPP épületek) • Költségcsökkentési akciótervek, amelyek hatása rövid távon érvényesül • Külső szerződésállomány áttekintése: szerződések újratárgyalása, rossz kondíciójú szerződések felmondása, stb. • Pályázati források intézményi célú hasznosulásának a növelése: tartalom nélküli külső és belső kifizetések leállítása, új szerződéseknél pályázatíró cégek mellőzése, a pályázat tárgykörébe tartozó intézményi költségek átterhelése • Jövedelemstruktúra áttekintése: teljesítmény nélküli kifizetések csökkentése, jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése, bérplafon. • Rossz hatékonyságú tevékenységek csökkentése: kis létszámú képzések nem engedélyezése, stb. • Együttműködés az intézmények között, bizonyos költségtételek intézményrendszeren belül tartása: egymás ingatlanjainak használata bérlés helyett, stb. • Az FSA-ból finanszírozott hatékonyság- és bevétel növelő projektek 57
Az intézmények gazdálkodásának alakulása
Likviditási ráta = (pénzkészlet + vevőállomány) / lejárt tartozásállomány
A kancellárok belépésének időpontja
A kancellárok belépésével a 2013-ban elkezdődött struktúraátalakítási folyamatok 2015-ben felgyorsultak és irányítottá váltak – a tartozásállomány kevesebb mint a felére csökkent, a likviditási ráta nő Forrás: Magyar Államkincstár
58
Az intézmények gazdálkodásának alakulása A legnehezebb helyzetben lévő intézmények
• A korábban éveken keresztül csőd közelben lévő, és jelentős FSA konszolidációs támogatással működő Nyugat-magyarországi Egyetem 2015-ben – az erre a célra kapott konszolidációs támogatás nélkül – jelentősen tudta csökkenteni a tartozásállományát • Az Eötvös József Főiskola kis mérete ellenére képes volt a folyamatait rendbe hozni, ma stabil a gazdálkodása • A Szolnoki Főiskola esetében a PPP teher határolja be a fejlődési lehetőségeket, erre tekintettel született meg a fenntartói döntés a Kecskeméti Főiskolával való összeolvadásról • A kancellárok belépése változtatott a rossz működési modelleken és fejlődési pályára állította a legnehezebb helyzetben lévő intézményeket. Forrás: Magyar Államkincstár
59
Az intézmények gazdálkodásának alakulása Klinikával rendelkező intézmények
Forrás: Magyar Államkincstár
60
Köszönöm a figyelmet!
61
