Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség céljai, a mérnökképzés súlyponti kérdései az ipar igényeinek tükrében Dr. Palkovics László
Az EJMSz küldetése • A mérnökszakma társadalmi presztízsének emelése a középfokú oktatás, a felsıoktatás és a gazdasági szereplık általános érdekeinek érvényesítése érdekében, • A gazdasági- és az oktatási szereplık közötti kapcsolat szorosabbá főzése, • Az oktatás, szakképzés rendszerének a piacgazdasági igényekhez történı igazítása, a gazdasági elvárások közvetítése, koordinálása, • A megfelelı minıségő munkaerı-kínálat megteremtése, fejlesztése, erısítése.
Az EJMSz érintettjei Középiskolai diákok • természettudományok népszerőbbé tétele • egyetemisták/pályakezdık kompetencia szint növelése • pályaválasztás tudatosabbá tétele • szakköri munka népszerősítése Egyetemi oktatás / professzorok • gyakorlat orintált curriculum kialakítása oktatási módszertan reformok / Újítások támogatása • folyamatos párbeszéd a gazdaság szereplıivel / középiskolákkal
Középiskolai oktatás / tanárok • természettudományos képzés népszerőbbé tétele • oktatási módszertan reformok / Újítások támogatása • folyamatos párbeszéd az gazdaság szereplıivel / felsıoktatással
Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség
Szabályozás/keretrendszer • gazdasági szférát jobban támogató szakképzési törvény • támogató keretrendszer a gyakorlat központú közép & egyetemi szintő képzés fejlesztése érdekében
Társadalmi presztízs • középiskolások szüleinek reális kép alkotása a munkaerıpiacról • szülık reális karrier utakat láthassanak • fókuszba helyezni a mérnöki és természettudományos szakmák gazdasági jelentıségét
Résztvevı vállalatok • közös célok folyamatos egyeztetése • „best practice” sharing • folyamatos párbeszéd középfokú & felsıoktatással, diákokkal/hallgatókkal és a társadalmi szervezetekkel
Az EJMSz tagjai Vállalati tagok • • • • • • • • • •
ABB Audi BOKIK Bosch Continental Ericsson IT-Services IVSZ Jabil Circuit Lego
• • • • • • • •
MAFA MISZ MOL National Instruments Nokia Pro Progressio Siemens ThyssenKrupp
Felsıoktatási tagok • Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem • Eötvös Loránd Tudományegyetem • Eötvös József Fıiskola • Kecskeméti Fıiskola GAMF • Miskolci Egyetem • Óbudai Egyetem • Pannon Egyetem • Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar
Az EJMSz felépítése Elnök Titkár
Munkacsoport vezetı - Alelnök
Középiskolai munkacsoport
Munkacsoport vezetı - Alelnök
Egyetemi munkacsoport
Munkacsoport vezetı- Alelnök
Társadalmi presztízs és kommunikáció munkacsoport
Munkacsoport vezetı - Alelnök
Érdekképviseleti munkacsoport
Vállalati tagok
Vállalati tagok
Vállalati tagok
Vállalati tagok
Felsıoktatási tagok
Felsıoktatási tagok
Felsıoktatási tagok
Felsıoktatási tagok
Középiskolai munkacsoport 2011. évi akciótervei • KPI ALMUNKACSOPORT: felvi.hu adatok, felmérésekbıl származó mutatók győjtése, kezelése, pilot iskolák megtalálása, középiskolák osztályozása (Q2) • ROADSHOW ALMUNKACSOPORT: országos EJMSz-THE roadshow a pilot iskolákban ill. megyeszékhelyeken (Q2-Q4) • ATTASÉ ALMUNKACSOPORT: természettudományos nagyköveti rendszer a pilot iskolák legjobb diákjainak bevonásával, EJMSz szakkörök koordinálása (Q3) • TERMÉSZETTUDOMÁNYOS WORKSHOP ALMUNKACSOPORT: Jet-Net program: EJMSz tagvállalatok elıadásai a középiskolákban, tanulmányi kirándulás/gyárlátogatás a vállalatoknál (Q3)
Egyetemi munkacsoport 2011. évi akciótervei •
MONITORING ALMUNKACSOPORT: Kutatás (felmérés, lekérdezés, kiértékelés) (Q2)
•
HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS ALMUNKACSOPORT: Középiskolai Roadshow (2 verzió; mérnökszakma választás elıtt és egyetemi választás elıtt) (Q3), Egyetemi Roadshow (karrierút, felkészítés) (Q3), Együttmőködési pontok a lokális Tehetségmőhelyekkel, "Oktatók az iparban" program kidolgozás (Q4)
•
KÉPZÉSI TEMATIKA ALMUNKACSOPORT: Közoktatási- és Felsıoktatási törvény módosítása (Q1), EJMSz oktatói bázis kiépítése (pilot) (Q2), Kötelezı idegen nyelvő tantárgy alapelv kidolgozása, implementálása (pilot) (Q3), EJMSz Konferencia - ipari kurzusok témakör (Q2), Kötelezı 7-8. félév szakmai gyakorlat (Q4)
•
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ALMUNKACSOPORT
Átfogó kutatás megvalósítása 2011-ben
• Szekunder kutatás: Meglévı felsıoktatási kutatások adatainak összegyőjtése (Q1-Q2) • Primer kutatás: hallgatói attitődök, motivációk felmérése (Q3)
A mérnökképzés súlyponti kérdései
• A magyar ipar hosszú távú versenyképessége az innovációs képesség kialakításán múlik • Gyakorlatorientált, kooperatív mérnökképzés
Miért Közép-Kelet Európa? Kiemelkedı lehetıség, de élni kell vele!
Beszerezhetı mennyiség: 40-50% Megtakarítás: 12-15% A beszállítói lánc rizikója = alacsony Beszerezhetı mennyiség: 20-25% Megtakarítás: 25-30% A beszállítói lánc rizikója = magas Lehetıségek: Value added/value engineering Új fejlesztések
Beszállítókkal szembeni követelmények és tipikus kelet-európai profil Quality 10
Kiemelt minıség
5 Globális jelenlét
Mőszaki innováció
Szállítási pontosság
R&D capability
0
Logistics
Ár és termelékenység
Price
Expectation CEE supplier Global supplier
Tapasztalatok Közép-Kelet Európában ++
Magasan képzett munkaerı Majdnem minden árucsoport elérhetı Ipari tudás és tapasztalat Lojális dolgozók Oktatás Transzparens költségstruktúra Kis és közepes cégek Piac által meghatározott anyagárak A szerzıdéses feltételek betartása
-
Rövid távú gondolkodás A vállalkozás fejlesztési kultúra hiánya Fizetési határidık Tıke és finanszírozási problémák Alacsony kapacitás, kis cégek Alacsony innovációs képesség és készség Hiányzó projekt menedzsment kultúra Problémák a menedzsment struktúrájával: nagyszámú tulajdonos – menedzser, redundancia nélkül Nyelv
Összefoglalva... Az európai ipar és ezen belül például a jármőipar versenyképességének alapja a magas K+F hozzáadott érték A beszállítók szerepe az értékteremtési láncban folyamatosan nı Technológia biztonsági és költség okokból a közép- és kelet-európai beszállítók jelentısége nı A hazai autóiparban érdekelt vállalatok jelentıs részben beszállítók A gazdaságpolitika kiemelten támogatja a beszállítók, a KKV fejlıdését, ezen belül is a K+F képesség kialakítását A külföldi tulajdonú cégek felismerve a hazai K+F környezetben rejlı lehetıségeket, jelentıs beruházásokat hajtottak végre K+F területen A közép-kelet európai beszállítók legnagyobb hiányossága a K+F képesség alacsony szintje … a K+F kompetenciát ki kell alakítani!
A duális mérnökképzés indokai Magyarországon • A hazai ipar szereplıi kifejezetten igénylik a gyakorlat orientált képzésben részesült szakembereket • Európa más országaiban (Németország, Hollandia, stb.) az un. kooperatív (vagy a német terminológia szerint „duális”) képzés sikeresnek bizonyult • A jelenlegi kétlépcsıs képzés annak struktúrája miatt nem kínál elegendı lehetıséget a gyakorlati képzésre (különösen igaz ez az egyetemi BSc képzésben résztvevık esetén, de a fıiskolák sem kivételek ez alól) • A felsıoktatásban nagyon alacsony az ipari gyakorlattal rendelkezı oktatók száma, a tipikus felsıoktatási karriermodell Magyarországon ettıl nagymértékben eltér
Elvárások és vállalások Ipar vállalásai
Ipar elvárásai • • • •
Az erıs elméleti alapozás azonnal átkerüljön a gyakorlatba Max. 6 félév, 210 kredit Kompetenciákra vonatkozó elméleti tudás Az adott szakterület aktuális ismeretei (az adott szakterület szakemberei is vegyenek részt)
• • • •
•
Elkötelezettség a képzés mellett Szakmai támogatás biztosítása Kétszeres szőrı a kiválasztásnál Legmagasabb szintő feltételek biztosítása a szakmai gyakorlat alatt Akkreditált vállalatok
Társadalom elvárásai • • •
a képzés társadalmi megtérülése lényegesen gyorsabb legyen A duális képzés lényegesen gyorsabban reagáljon a munkaerı piaci elvárásokra, és a vállalati részvétel miatt lényegesen olcsóbb legyen Az intézmények így is kielégítsék a részt nem vevı vállalatok igényeit is
A munkamegosztás alapelvei a vállalat és az egyetem között
Tárgyi tudás Egyetem: elméleti ismeretek Vállalat: gyakorlati ismeretek
Metodikai ismeretek Egyetem: kutatás, számítás Vállalat: projektmunka
Professzionális képesítés
Szociális készségek Egyetem: prezentációs technika Vállalat: tárgyalástechnika
Köszönöm a figyelmet!
Információk, felvilágosítás: dr. Finna Henrietta titkár
[email protected]
