KIÁLTVÁNY. A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek a hozzájárulásával

E-SKILLS

KIÁLTVÁNY

A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek a hozzájárulásával

Ezt a Kiáltványt a European Schoolnet a DIGITALEUROPE-pal együttműködésben dolgozta ki az e-Skills for Jobs 2014 (e-Skills a munkavállalásért) kampány keretében. Az e-Skills for Jobs 2014 kampány az Európai Bizottság kezdeményezése, melyet a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő európai uniós program (programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises - COSME) keretében finanszíroznak, és az Európai Uniónak a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciójával együttműködésben valósítanak meg. A főbb európai bizottsági kapcsolattartók: André Richier, főtanácsos, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, Kulcsfontosságú alaptechnológiák és digitális gazdaság egység Alexander Riedl, helyettes vezető, Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, Tudásbázis egység

Kiadó:

European Schoolnet (EUN Partnership AISBL) Rue de Trèves 61, Brüsszel 1040 Belgium

Design, DTP és nyomtatás: Hofi Studio, Cseh Köztársaság Kiadás:

2014. október

ISBN:

A könyvet az Attribution 3.0 Unported Creative Commons licenceben (http://creativecommons.org/licenses/ by/3.0/) megtalálható feltételeknek megfelelően jelentették meg.

TARTALOMJEGYZÉK Előszó Bevezető

5

A tágabb kontextus

7

Fejezet 1 A jövő digitális munkahelyei

15

Fejezet 2 Az értékvezérelt informatikai szakterület

22

Fejezet 3 A globalizáció hatása

31

Fejezet 4 A digitális vezetőséggel járó kihívások

38

Fejezet 5 Az új, innovatív oktatás

45

Fejezet 6 Az új digitális tehetség

54

Fejezet 7 A digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció

62

Fejezet 8 Mi várható a jövőben?

65

A szerzőkről

72

Szakirodalmi hivatkozások

78

3

4

e-Skills Kiáltvány

BEVEZETŐ Európa történelmében egy új fordulat vár ránk, mely már a küszöbön áll. A harmadik ipari forradalom már folyamatban van, és a mi tevékenységeink határozzák majd meg Európa helyzetét a folyamat hatására kialakuló új gazdaságban. A digitális korszakhoz való csatlakozás nem csupán annyit jelent, hogy korszerű technológiákat alkalmazunk, hanem magában foglalja a kockázatvállalás előnyben részesítését, a jövőbe vetett hitünk átfogalmazását és a vállalkozói kedv támogatását is. Újra magunkévá kell tennünk a fejlődés iránti szenvedélyt, melynek egykor Európa volt a megtestesülése. Azt a szenvedélyt, amely arra indította Európát, hogy hajóival körbeutazza a Földet, és kialakítsa a modern világot. Emellett újra át kell gondolnunk az oktatással kapcsolatos kérdéseket, attól kezdve, hogy hogyan tanulunk, egészen odáig, hogy hogyan gondolkodunk, dolgozunk és hogyan élünk együtt egymással. Mindez csak karnyújtásnyira van tőlünk. Képesek vagyunk rá. Európa a mai világ egyik elsődleges innovációs zónája, továbbá a tudományos publikációk legnagyobb forrása a világon. Ezen egyedülálló értékeket érdemes egy új perspektívából kiindulva hasznosítani. Újra kell gondolnunk kultúránkat, mely mára túlságosan akadémikussá, merevvé és centralizálttá vált, annak érdekében, hogy képesek legyünk jövőnk kulcsait rábízni azokra, akik több időt töltenek a lehetetlen megvalósításával, mint a következő lépésük tökéletesítgetésével. A digitális korszak egy páratlan lehetőséget nyújt számunkra. Mivel távolról sem mondható el róla, hogy egy bizonyos technológiára korlátozódik, egy egészen új kultúra előtt nyithatja meg az utat. Ahhoz, hogy megértsük, mi is történik, nem kell mást tennünk, mint megfigyelnünk, milyen könnyedén váltanak bizonyos vállalkozók a különböző fizetési rendszerek, a gyorsítórakéták és az elektronikus autók között. Ehhez az új kultúrához könnyebb lesz hozzáférnünk, ha a számítógépes kódolásról és az összetett struktúrákról tanulunk. Ez, az érintettek közötti lendületes és decentralizált együttműködéssel karöltve hozzájárulhat ahhoz, hogy a kreativitásnak valóban innovatív formái születhessenek meg.

Gilles Babinet Digitális bajnoka

BEVEZETŐ

5

6


A TÁGABB KONTEXTUS A kiválóság és az innováció létfontosságúvá vált Bruno Lanvin Európa „realisztikus utópiaként” való meghatározása napjainkban esik át az első igazi megmérettetésén. A jelenlegi válság, bár vitathatatlanul globális, különböző formákat ölt, és más-más irányokba mutat a világ különböző részein. A modernkori történelem során most először tört ki válság egy olyan időszakban, amikor a fő termelőgazdaság nem azonos a fő fogyasztói gazdasággal. Emellett az is most fordul elő először a modernkori történelem során, hogy a nemzetközi versenyelőnyök olyan tényezőkön alapulnak, melyek alig kapcsolódnak a természeti adottságokhoz, a földrajzi fekvéshez és az időtálló technológiai előnyökhöz.

Sürgető kényszer a cselekvésre Ebben a gyorsan változó környezetben Európának meg kell határoznia jövőbeni prosperitásának alapjait. Az elmúlt évtized folyamán Európában több stratégiai döntés született ebben a tekintetben. Ezek között szerepel a versenyképes és befogadó gazdaság kialakítása, továbbá a vezető szerep vállalása a környezetvédelem és az innováció terén. A jelenlegi válság miatt ezek a döntések még költségesebbekké, ugyanakkor még értékesebbekké is váltak. Ezt a megújult sürgető kényszert kevés adat illusztrálja jobban, mint az európai fiatalok (definíció szerint 15-24 évesek) körében mutatkozó példátlanul magas munkanélküliségi arány, mely 2013 végére elérte a 24%ot (l. az alábbi grafikont). Összehasonlításképpen az Amerikai Egyesült Államokban hozzávetőleg 8%-os, Japánban pedig 5%-os a fiatalkori munkanélküliség aránya.

A TÁGABB KONTEXTUS

7

Fiatal munkanélküliek aránya, EU-28 és EA (euroövezet)-17, időszakosan kiegészítve, 2000. január - 2013. július

Forrás: Eurostat 2014.

E sürgető kényszerhez egy hasonlóan jelentős, egyre erősödő meggyőződés társul, mely szerint az új gyártási technikák, az új fogyasztási struktúrák és szokások termékeny talajt szolgáltatnak Európában a „munkahelyekben gazdag fellendülés” számára, anélkül, hogy Európának fel kellene adnia azon ambícióit, hogy világelső legyen a produktivitás, az innováció és a befogadás területén. Ez az a terület, ahol az információs és kommunikációs technológiák (IKT), valamint a digitális készségek (e-skills) központi szerepet játszhatnak azon jövőbeli elemzések és irányvonalak meghatározása tekintetében, melyek célja egy munkahelyekben gazdag és fenntartható fellendülés megvalósítása Európában.

A lehetőségek új tárháza Az információt és a hálózatokat érintő fejlődési folyamatok (pl. felhőalapú számítástechnika, hatalmas adathalmazok (big data), közösségi média, mobilinternet és konvergencia, hogy csak néhányat említsünk) újfajta készségek iránti igényeket teremtenek, és így egyedülálló lehetőségeket rejtenek azok számára, akik elsőként sajátítják el és alkalmazzák ezeket. A digitális készségek keresleti és kínálati szintjeit ismertető jelenlegi és előrejelzett adatokat e kiadvány egy későbbi fejezetében ismertetjük. Ezek az adatok egész Európára vetítve egy tartós hiányt mutatnak ki: a magas munkanélküliségi 8


arányok és a „digitális készségek szektorában” mutatkozó jelentős mértékű betöltetlen álláshelyek kombinációja a jelenlegi európai foglalkoztatási helyzet egyik legmeglepőbb paradoxonát eredményezi. Olyan időket élünk, amikor az e-skills kérdéskörének a legjobb stratégiai megközelítésmódját megtalálni éppen olyan fontos, mint a kezeléséhez alkalmazandó eszközök és folyamatok meghatározása. Mivel a globális versenyképesség motorja egyre inkább a tudás és az innováció, egyértelmű, hogy Európának a saját erősségeire (pl. az IKT szektorára és a tudásalapú gazdaságára) kell építenie annak érdekében, hogy fenntartható versenyelőnyökre tehessen szert nemzetközi szinten. Azonban továbbra is megoldandó feladat marad a munkaerő minőségét és struktúráját a globális tudásalapú gazdaság beköszöntéből adódó kihívásokhoz és lehetőségekhez igazítani. Amennyiben erre a kihívásra nem találunk megoldásokat, veszélybe sodorhatjuk az Európa jövőjének alakítására irányuló egyéb erőfeszítéseket, melyek célja Európát globális hatalommá és a „versenyképesség és befogadás” modelljévé tenni. Ez az „e-készségek a 21. századra” kihívás lényege. Nem kis feladat.

Egy kritikus hiányzó láncszem, belsőleg és külsőleg Az érdekelt felek abban messzemenően egyetértenek, hogy a digitális készségek (e-skills) elengedhetetlenek a versenyképesség, a produktivitás, az innováció, valamint az európai munkaerő professzionalizmusának és foglalkoztathatóságának a növeléséhez. Elengedhetetlen annak a biztosítása, hogy a vezetők, IT szakemberek és IT felhasználók tudása, készségei, kompetenciái és találékonysága megfeleljenek a legmagasabb globális elvárásoknak, továbbá kulcsfontosságú az is, hogy folyamatosan frissítsék ismereteiket a folyamatos és hatékony élethosszig tartó tanulás révén. Európának digitális készségekkel rendelkező emberekre van szüksége mind az infrastruktúra biztosításához, mind pedig a használatához. A digitális készségekkel rendelkező társadalom tehát a tudásalapú társadalom előfutára. Az egész európai társadalomra kiterjedő megfelelő digitális készségek hiányában az infrastruktúrába történő korábbi és tervezett befektetések (pl. szélessáv) nem fognak teljes mértékben megtérülni. Iparági szempontból nézve az is könnyen belátható, hogy az IT szektorban dolgozók további jelentős hiánya jelentősen veszélyezteti az európai gazdaság sikerességét. Ez a hiány hatást gyakorol a high-tech iparágak fejlődésére, és lassítja az innovációs folyamatokat, ami aztán a kapcsolódó iparágakban is kihat a foglalkoztatásra és a termelékenységre. Következésképpen az IT foglalkozásúak hiánya gyengíti Európa globális versenyképességét. Belsőleg ez a hiány egyben veszélyt jelent az egységes digitális piac kialakítására irányuló erőfeszítésekre is. Az e-Skills az európai versenyképesség, növekedés és foglalkoztatás kulcstényezője 2007-ben, az érdekelt felekkel és a tagállamokkal az Európai e-skills Fórum keretében folytatott kiterjedt konzultációkat és megbeszéléseket követően az Európai Bizottság elfogadta az „E-készségek a 21. századra: a versenyképesség, A TÁGABB KONTEXTUS

9

a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése” című közleményt, amely többek között egy hosszú távú európai uniós e-skills stratégiát is tartalmaz. Ezt a stratégiát a tagállamok pozitívan fogadták a Versenyképességi Tanács 2007. novemberi következtetéseiben. A további érdekelt felek szintén kedvezően fogadták az e-skillsre vonatkozó hosszú távú menetrendet. Az infokommunikációs iparág a stratégia végrehajtásához való hozzájárulásként megalapította az e-Skills Industry Leadership Board-ot (az ágazati vezetők digitális készségekkel foglalkozó tanácsát). Egy, a témához kapcsolódó tanulmány kimutatta, hogy a nemzeti IT politikák gyakran az alapszintű IT készségek fejlesztésére koncentrálnak. Az IT foglalkozásúak készségeinek fejlesztését gyakran a szakmai továbbképzési stratégiák részeként kezelik. A tanulmány szerint 9 ország rendelkezett az e-business (digitális üzleti) készségek fejlesztését célzó stratégiákkal. Összesen 26 ország dolgozott ki irányelveket a digitális készségekre vonatkozóan a felhasználók számára, míg 11 ország (Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Málta, Spanyolország, Portugália, Románia, az Egyesült Királyság és Törökország) rendelkezett kifejezetten az IT foglalkozásúak készségeinek fejlesztését célzó irányelvekkel. A tanulmány összesen 45 kezdeményezést tárt fel, melyek specifikusan a IT foglalkozásúak készségeinek fejlesztését célozták meg. Az EU e-skills stratégiájának végrehajtása jól halad. Kidolgozásra került az Európai e-Kompetencia Keretrendszer (European e-Competence Framework), egy európai e-Skills állásportált is létrehoztak, továbbá számos, kiemelkedő szerepet betöltő érdekelt feleket érintő partnerség jött létre. Azóta újabb intézkedések történtek, többek között a kereslethez és a kínálathoz kapcsolódó, a változások jobb előrejelzését elősegítő intézkedések (pl. előretekintő forgatókönyvek kidolgozása), az Európai e-Kompetencia Keretrendszer továbbfejlesztése, valamint releváns pénzügyi és adóügyi ösztönzők bevezetése. Ugyanezt az irányvonalat képviselte a páneurópai e-Skills for Jobs, nagy jelentőséggel bíró figyelemfelkeltő kampány, mely a digitális készségek (e-skills) népszerűsítését, a tapasztalatok megosztását, az együttműködés segítését és az érdekelt felek mozgósítását célozta meg. Miközben Európa továbbra is keresi a válságból kivezető utat, a 2007-es megfigyelések újabb értéket nyertek: az IT-specifikus munkanélküliség mértéke mindig jóval a teljes munkanélküliségi arány alatt maradt. Ez azt jelzi, hogy az IT szektor növekedésének (és a digitális készségek fejlesztésének) az ösztönzését, mint anticiklikus irányelvet érdemes fontolóra venni a korábban már említett munkahelyekben gazdag fellendülés megvalósításának eszközeként.

Európa lapjainak kijátszása a tehetségekért folytatott globális versenyben Az INSEAD készségpiramisának paradigmáját alkalmazva látható, hogy Európának a piramis mind a három szintjéből adódó új kihívásokkal foglalkoznia kell:

10


(1) Műveltség és alapvető készségek, melyek magukban foglalják a digitális készségeket, a matematikát és az egyéb természettudományokat (beleértve a számítógépes kódolást); (2) Szakmai készségek, melyekre az álláspiac igényt tart, és amelyeket egyfelől a formális oktatásban, másfelől fokozatosan, munkavégzés közben lehet elsajátítani;

3. sz int

(3) A globális tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó tehetségek, amelyek kevésbé kézzelfoghatóak, azonban érintik többek között a csoportvezetést és a változásokra való felkészültséget, amelyek kritikus fontosságúak az innováció szempontjából.

A globális tudásalapú gazdaság kiválóságai

1. sz int

2. sz int

GTG kiválóságai

Szakmai képze ség

Szakmai képze ség

Műveltség és elemi készségek (matematika, természe udomány, IT műveltség)

Műveltség és elemi készségek

Európa sokkal kevesebb pénzt fektet be a felsőoktatásba, mint az Egyesült Államok és Japán. Egy friss Economist Intelligence Unit (EIU) tanulmány szerint az USA, Szingapúr, az Egyesült Királyság, Írország és Dél-Korea jár az élen a megfelelő IT készségek fejlesztésében. Az EIU azt állítja, hogy ezeknek az országoknak a sikere a felsőoktatási kurzusokra - beleértve a természettudományos és műszaki kurzusokat - jelentkezők számának erőteljes növelésében rejlik. Emellett ezek az országok olyan világszínvonalú egyetemeket vagy technológiai intézeteket tartanak fenn, amelyek a technológusokat nemcsak technikai készségekkel, hanem üzleti és vezetői készségekkel is felfegyverzik.

A TÁGABB KONTEXTUS

11

Az európai digitális menetrend követése és végrehajtása 2010-ben az Európai Bizottság elfogadta „Az európai digitális menetrendet”, amely hét olyan területet határoz meg, ahol elsődleges fontosságú a cselekvés: Egy egységes digitális piac kialakítása, az interoperabilitás növelése, az internetbe vetett bizalom és az internetes biztonság növelése, jóval gyorsabb internetkapcsolat kialakítása, több befektetés a kutatás és fejlesztés területén, a digitális műveltséghez kapcsolódó készségek és a befogadás fejlesztése, valamint információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a társadalom előtt álló olyan kihívások leküzdésére, mint amilyen a klímaváltozás vagy az elöregedő népesség. Az előnyök közül példaként említendő a könnyebb elektronikus fizetés és számlázás, a távgyógyászat és az energiatakarékos világítás gyors felfejlődése. A digitális készségek (e-skills) és a digitális befogadás terén az Európai Bizottság a következő intézkedéseket fogja végrehajtani: • A digitális vezetői (e-leadership) készségek és az IKT-szakértelem fejlesztésének támogatása a tehetségállománynak, a kompetenciáknak, illetve az IKT foglalkozásúak Európán belüli mobilitásának a növelése érdekében. • Az IKT foglalkozásúak és felhasználók kompetenciáinak beazonosítását és elismerését elősegítő online eszközök fejlesztésének támogatása, az Európai e-Kompetencia Keretrendszerhez és az EUROPASS-hoz kapcsolódóan. • A női munkavállalók nagyobb arányának előmozdítása az IKT-munkaerőpiacon. • Törekedés arra, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendelet (2014– 2020) kiemelten foglalkozzon a digitális műveltséggel. • Átfogó európai mutatók kifejlesztése a digitális kompetenciák és a médiaműveltség mérésére. Jól látható, hogy a fent ismertetett tipológia (a digitális készségek piramisa) hogyan kapcsolható össze a legközvetlenebb módon minden egyes cselekvési ponttal. A kihívás abban rejlik, hogy elérjük, hogy mindezt következetesen tegyék az összes európai intézményben és nemzeti közigazgatási szervnél. Eljött a cselekvés ideje - innováció a kiválóságért és kiválóság az innovációért Az elmúlt néhány évben számos érdekelt fél (különösen az iparágiak) meglehetősen határozottan hangoztatta javaslatait az azonnali intézkedések szükségességére vonatkozóan. A közelmúltban elvégzett elemzések és összegyűjtött adatok alapján az alábbiak mutatkoznak különösen jelentősnek: 12


• Átfogó statisztikai vizsgálatot kell végrehajtani az IT-készségek terén mutatkozó hiányokról annak érdekében, hogy be lehessen azonosítani, hogy mely specifikus készségek jelentik a legnagyobb hiányosságokat. Évenként Eurobarométer jelentéseket kellene készíteni, mely a következő 3-5 évre vonatkozóan feltérképezi a munkáltatóknak a különböző digitális készségek iránti igényeit. • Ösztönözni kell a tanárokat, hogy saját IT képzettségüket naprakésszé tegyék, és modernizálják a tanítási módszereiket annak érdekében, hogy általános gyakorlattá tegyék a digitális tanítást és tanulást. A tanárok digitális készségeit tanúsító okleveleket kellene bevezetni. • Az Európai Bizottságnak iskolák közötti matematika- és természettudományos versenyeket kellene rendeznie és finanszíroznia Európa-szerte a tehetség díjazása érdekében. Ráadásul nyilvánvaló, hogy a digitális készségekhez kapcsolódó kihívások nemcsak mennyiségiek, hanem minőségiek is. Európának magasan képzett IT szakembergárdára van szüksége, akik megfelelnek a munkáltatók igényeinek. A piac változékonyságának fokozódása miatt egyre irrelevánsabbá válik a hagyományos „tanulj, majd dolgozz” modell. A munkáltatóknak és az oktatóknak szorosan együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy egy élénkebb készségelsajátító keretrendszert (pl. megtanulni, hogy hogyan kell tanulni) tudjanak biztosítani. Az EU által irányított e-skills stratégia nem lehet pusztán rövid távú. A digitális készségek tekintetében a kínálat és a kereslet aránya egyértelműen egyre égetőbb problémákat vet fel. A hagyományos technológiai infrastruktúrákhoz és a tudásalapú kollaboratív munkaerőhöz kapcsolódó készségek iránti kereslet tovább fog növekedni. Mégis, mindezeket a javaslatokat felülmúlja a „globális innováció szükségessége”, mellyel Európának szembesülnie kell. A digitális készségek az innovációs „ökoszisztéma” nélkülözhetetlen alkotóelemei; más szóval Európának kiemelA digitális készségek az kedő minőségű digitális készségekkel innovációs „ökosziszkell magát felfegyvereznie annak érdekében, hogy az innovációért folyó téma” nélkülözhetetlen globális versenyben továbbra is az élen alkotóelemei járó versenyzők között maradhasson. Európának átlagon felül kell teljesítenie ahhoz, hogy újíthasson. Ezzel párhuzamosan Európának tovább kell fejlesztenie oktatási és képzési rendszerét annak érdekében, hogy több tehetséget, kutatót, magasan képzett szakembert és vezetőt legyen képes kitermelni és magához vonzani. Európának a felsőoktatásban, valamint az élethosszig tartó tanulás és az alapfokú oktatás terén is újítania kell a kimagasló teljesítmények elérése érdekében. A TÁGABB KONTEXTUS

13

Ajánlás - nincs idő a kivárás stratégiájára Európának, mint régiónak ötletgazdag módon, teljes mellszélességgel kell támogatnia az olyan stratégiákat, amelyek a digitális készségek terén mutatkozó hiányosságokat nem ciklikus, hanem strukturális problémaként kezelik. A jelenlegi gazdasági válság bizonyos mértékig elhomályosította a vitát, mivel az alacsonyabb keresleti szintek tévesen arra engedtek következtetni, hogy a digitális készségek hiánya csökkenő tendenciát mutat. Ez azonban csak illúzió. Amennyiben az európai vállalatok, a kormányzatok és a tudományos szféra nem cselekszik gyorsan, a létező hiány még hevesebben fog jelentkezni, amint megindul a fellendülés. Azok az európai gazdaságok, amelyek nem használják ki a válságot arra, hogy megerősítsék azt a képességüket, hogy növelni tudják a digitális készségekkel rendelkező szakemberek és vezetők számát, marginalizálódni fognak a tudásalapú és innováció által hajtott globális versenyben.

A teljes kereslet és készségkínálat

A piac készségkereslete 2. forgatókönyv:

Az e-kompetenciák tantervének fejlesztése

Készségek hiányosságai

A piac készségkínálata 1. forgatókönyv: Nem történtek lépések

Idő

A válság előtti időszak A válság ideje

A válság utáni időszak

Forrás: Lanvin, B. és Fonstad, N. (2010), “Strengthening e-Skills for Innovation in Europe”, INSEAD eLab, 2010.

Az Európában a fiatalkori munkanélküliség által jelenleg támasztott sürgető problémák tükrében az azonnali cselekvés szükségessége új értelmet nyer. A digitális forradalomnak még csupán a kezdetét éltük át: a jövőjének irányítását a kezünkbe kell vennünk, és Európa átfogóbb céljainak (befogadó versenyképesség, fenntartható és innovatív fejlődés) elérésének szolgálatába kell állítanunk, miközben továbbra is állhatatosan foglalkozunk Európa polgárainak jelenlegi igényeivel és elvárásaival is. Az, hogy felajánljuk nekik a lehetőséget a digitális készségek elsajátítására, ennek az összetett helyzetnek az egyik kulcseleme.

14


FEJEZET 1 A jövő digitális munkahelyei Az IKT foglalkoztatásra gyakorolt hatásai A jelenlegi technológiai hullám hatása a foglalkoztatásra egy jelentős, mégis egyelőre megoldatlan probléma. Valószínű azonban, hogy a szükséges korrekciók mélyrehatóak, hosszú távúak és kellemetlenek lesznek. Sajnálatos módon egyelőre nincs módunk megtudni, hogy ennek a technológiai hullámnak a hatása és a kifutása különbözni fog-e a korábbi, technológiák által hajtott forradalmaktól. Röviden, nem tudhatjuk, hogy a foglalkoztatást, a társadalmat, illetve a politikai és gazdasági struktúrát érintő változások végső hatása vajon pozitív vagy negatív lesz-e. Azoknak, akik azzal nyugtatják meg magukat, hogy a múltbeli mezőgazdasági és ipari forradalmak hosszú távon nem okoztak jelentős növekedést a munkanélküliségi arányokban, érdemes szem előtt tartaniuk az ezen átalakulásokkal együtt járó borzalmas társadalmi elmozdulásokat (Charles Dickens irodalmi munkássága ezen realitások dokumentálására épült). Bármilyen is legyen ezen változások mértéke vagy végső eredménye, egy dolgot biztosan tudunk: A jövő munkavállalóinak olyan készségekre lesz szüksége, amelyek képessé teszik őket arra, hogy gazdasági értékeket hozzanak létre egy olyan világban, amelyben a munkaerőpiac egyre nagyobb számú résztvevőjének a szerepét átveszi az automatizáció, a szoftverek és a robotok. Ezt a vitát számos kérdés bonyolítja.

Korlátozó tényezők a rendelkezésre álló adatok tekintetében A technológia fejlődésre, és foglalkoztatásra gyakorolt hatásának szabályszerű vizsgálatát a rendelkezésre álló adatokkal kapcsolatos számos korlátozó tényező hátráltatja. Összefüggéstelenség mutatkozik például a makro szinten megfigyelt lassuló termelékenységi tendenciák, illetve a mikro szinten működő vállalatok beszámolóiban leírt gyorsuló növekedési arányok között. Valószínű, hogy a hivatalos adatok nem rögzítik pontosan a technológiai inputokat és outputokat. Példaképpen említendő, hogy az IT kapacitást hagyományosan az IT javakba való befektetések és a vállalaton belül elosztott szolgáltatások alapján becsülik meg. Manapság azonban könnyen előfordulhat, hogy a vállalatok több és jobb minőségű IT kapacitást szolgáltatnak igény szerint külső felhőalapú szolgáltatásokon keresztül - pl. Salesforce vagy Google Apps - amivel ráadásul kevesebbet költenek annál, mint ha házon belül biztosítanának az előbbiekkel egyenértékű lehetőségeket. Makro szintű adatok azt is kimutatják, hogy megszűnőben van a kapcsolat a termelékenység és a foglalkoztatás, illetve a termelékenység és a bérek között FEJEZET 1 A JÖVŐ DIGITÁLIS MUNKAHELYEI

15

(a termelékenység folyamatosan nő, miközben a béreknek és a foglalkoztatási aránynak a növekedése fokozatosan csökken). Ez megerősíti azt a jelenséget, melyet esetenként a „szupersztárok iránt elfogult technológiai változás” kifejezéssel jellemeznek, melynek lényege, hogy a technológia jelentős mértékű vagyont termel, ez azonban csak igen kevés személy között oszlik el. Erre a jelenségre példa többek között a Facebok, amely létrehozói, illetve emberek egy kisebb csoportja számára jelentős mértékű vagyont termelt, azonban a foglalkoztatás szempontjából nem nyitott sok új lehetőséget. Egy másik példa a TurboTax szoftverhez hasonló szoftvercsomagok hatása. A TurboTax jelentős vagyont termelt létrehozói számára, azonban számos adószakértő elvesztette miatta a munkáját. Az is valószínűsíthető, hogy a technológia hatásainak megjelenése az adatokban késleltetett, mivel időbe telik, amíg a technológiáknak, illetve azok alkalmazásának az elterjedése elér egy olyan mértéket, amelynek hatása már mennyiségileg meghatározható. Emellett az új technológiai folyamatok megtanulása és beépülése is némi időbe telik, továbbá megteremtheti a szabályozások megújításának és az új készségek elsajátításának a szükségességét - mindezek szintén késleltetik a hatások megjelenését az adatokban. Végül az új technológiák, munkakörök, feladatkörök és termékek osztályozása is egy bonyolult feladat lehet, mivel a technológiai ciklusok gyorsabban változnak, mint a hivatalos adatgyűjtési rendszerek. Mindezen problémák kombinációja növeli annak a valószínűségét, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a gyakorlatban megfigyelt, illetve az összegyűjtött hivatalos adatok által kimutatott jelenségek között.

Időbeli és földrajzi különbségek az új technológiák alkalmazásának elterjedésében A technológiai változások mindeddig példa nélkül álló sebességgel zajlanak, azonban az intézmények, a vállalatok és az egyének szintjén jelentős különbségek lehetnek az új technológiák alkalmazása terén mind időbeli, mind földrajzi szempontból. A társadalmi és kulturális eltérések szintén okozhatják a technológiai változások különböző mértékű elfogadását és elterjedését. Némely technológiák, amelyek munkahelyek megszűnését okozhatják (pl. automatizált pénztári fizetés a szupermarketekben) a társadalmi elfogadás hiánya miatt nem gyakoroltak egységes hatást. Emellett egyes vállalatok elkötelezték magukat amellett, hogy nem engedik, hogy a különböző technológiák miatt állástalanná váljanak alkalmazottaik - ennek elkerülése érdekében más produktív feladatokkal látják el őket a vállalaton belül. Egyre fontosabb azonban, hogy különbséget tegyünk a feladatok és az állások között. Az állások számos különböző feladatként meghatározható alkotóelemek összességeként értelmezhetők. Azonban még a legmagasabb szakképzettséget 16


igénylő állások esetében is igaz, hogy az állások alkotóelemeit képező egyre növekvő számú feladat automatizálható. Amennyiben egy feladat végrehajtásához vezető lépések meghatározhatóak és leírhatóak, nagy a valószínűsége, hogy ennek a feladatnak a végrehajtása szoftverekkel automatizálható. A legfontosabb - és mostanáig meg nem válaszolt - kérdés az, hogy a teljes gazdasági színtérben megtalálható egyes állásokat alkotó feladatok hány százaléka kerül végül automatizálásra, és az, hogy ezek után mennyi munkavállalóra lesz szükség a fennmaradó feladatok elvégzéséhez. A technológia foglalkoztatásra gyakorolt hatásának, illetve a munkavállalók kiszorításának elemzése során fontos, hogy kiegészítő elemeket keressünk az emberek és a gépek között, annak érdekében, hogy az emberek olyan dolgokkal foglalkozhassanak, amelyek hozzáadott értékeket képviselnek az egyre növekvő mértékben automatizált munkakörnyezetekben. Számos olyan „nem sablonosítható” feladat létezik, ami kreativitást, közösségi kommunikációt, empátiát, vagy új és rendezetlen információk kezelésére való képességet igényel, és ezek az előrelátható jövőben valószínűsíthetően nem lesznek automatizálhatóak.

Különbségek a pótolt álláshelyek terén Némely álláshelyek megszűnnek, másokat pedig újonnan létrehoznak. Az új álláshelyek azonban gyakran egészen különböző készségeket igényelnek a megszűnt álláshelyeknél. A megszűnt álláshelyek miatt munka nélkül maradó emberek nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyeket az újonnan létrehozott álláshelyek igényelnek (például ha egy futószalag mellett dolgozó embereket robotokra cserélnek ki, szükség lesz valakire, aki a robotokat és a szükséges szoftvereket kezeli, kicsi a valószínűsége azonban annak, hogy ezt a feladatkört a futószalag mellett dolgozók valamelyike tölti majd be.) Az ezen átmenet során megszűnő és újonnan létrehozott álláshelyek közötti egyensúly kialakulása még kérdéses, és számos vita övezi. Lehetséges, hogy az átmenet korai szakaszában több álláshely szűnik meg, mint amennyit létrehoznak. Azonban ahogy a technológia segítségével a gazdasági növekedés felgyorsul, új álláshelyek jöhetnek létre egy „második körös” hatás eredményeképpen. Ez azt jelenti, hogy a kiigazítás folyamata valószínűleg hosszú és kellemetlen lesz, és e folyamat során nagyszámú álláshelyét vesztett munkavállaló helyzetét kell majd rendezni. A jelenleg létező és élesen kirajzolódó demográfiai nyomások - többek között az elöregedő népesség és a „baby boom” generáció tagjainak nyugdíjba vonulása - valószínűleg feszültségek kialakulását okozzák majd a munkaerőpiacon, különösen a legfejlettebb országokban. Ez pedig további súrlódásokat és egyensúlyhiányokat eredményezhet a munkaerő kereslete és kínálata terén. Mindeközben a vállalatok saját beszámolóik szerint továbbra is az egyes készségek hiányától szenvednek, ezt a problémát azonban a rendelkezésre álló adatok általában nem támasztják alá (pl. az összesített adatok szintjén kevés bizonyíték található arra, hogy a keresett készségekhez kapcsolódó álláshelyek esetében növekednének FEJEZET 1 A JÖVŐ DIGITÁLIS MUNKAHELYEI

17

a bérek), de a vállalatok saját tapasztalatai sem ezt mutatják, mivel arról általánosságban nem érkezik tőlük jelzés, hogy valamilyen készségek hiánya miatt nem tudnának bizonyos megbízásokat teljesíteni. Világosan látható azonban, hogy bizonyos magas szakképzetséget igénylő álláshelyek esetében - pl. adatokkal foglalkozó tudományos szakmabeliek vagy képzett szoftverfejlesztők - jelentős mértékben növekednek a bérek. A fentebb felvázolt tényezők kombinációja - a készségek hiányára megfelelő megoldást nyújtó intézkedések hiányában - jó eséllyel jelentős egyensúlyhiányok kialakulásához vezethet a jövőben a munkaerőpiacon, és a készségek iránti kereslet változásának folyamata valószínűsíthetően jelentős mértékben felgyorsul a múltban tapasztalt iramhoz képest.

A technológiákhoz kapcsolódó készségeket érintő követelmények gyors ütemű fejlődése Az IKT készségek vagy digitális készségek (e-skills) fogalomköre számos különböző készségtípust és készségszintet foglal magában, amelyek igen gyorsan megváltozhatnak, különösen, ha a magasan specializált technikai készségekről van szó. A fogalomkör hagyományosan egyfelől azon készségeket foglalja magában, amelyekkel a materiális infrastruktúra kiépítésében részt vevő emberek rendelkeznek (a kábellefektetőktől a telekom- és hálózati mérnökökig), másfelől pedig az immateriális infrastruktúrához kapcsolódó készségeket is, amelyek az IKT hardverek felhasználásához szükségesek - az alapvető IKT műveltségi készségektől az alapfokú és haladó felhasználói készségekig. Emellett számításba veendő a technikai készségek egy igen tág köre, amely az alapvető technikai készségektől (pl. hálózatok kezelése, kiegészítő mérnökök, technikusok) egészen az igen magas fokú technikai készségekig terjed (rendszermérnökök, rendszerprogramozók, rendszertervezők, rendszerfejlesztők, magas szintű szolgáltatásfejlesztők, felhasználói élmény tervezők, adatvizualizációs szakemberek, szolgáltatástervezők és -építők, adatokkal foglalkozó tudósok és adatmérnökök). Mindezek mellett azonban egyre növekszik az igény olyan emberek iránt, akik a technikai készségek mellett üzleti - és egyéb „puha” készségekkel - azaz digitális vezetői (e-leadership) készségekkel is rendelkeznek. Az ilyen készségkörök az üzleti készségeknek és az egyéb „puha készségeknek” a technikai készségekkel és a technológiai téren való jártassággal alkotott kombinációját foglalják magukban. Ilyen készségkörrel rendelkeznek például az olyan, technológiák terén jártas üzletvezetők, akik megértik, hogy a technológia jó hatást gyakorolhat az üzletre, és át is alakíthatja azt, továbbá megértik, hogy emiatt nagyobb befektetésekre és üzleti átstrukturálásra lehet szükség; és nemcsak tudatában vannak mindennek, de rendelkeznek az átalakításokra vonatkozó döntések meghozatalához szükséges hatalommal, tehetséggel és bátorsággal is. Technikai téren ezt a készségkört a technikai személyzet azon tagjai birtokolják, akik megfelelő „puha készségekkel” rendelkeznek ahhoz, hogy felismerjék, és 18


a vállalati vezetőség tudomására juttassák azt, hogy a technológia milyen üzleti lehetőségeket kínálhat.

A digitális vállalkozók útjában álló akadályok A digitális vállalkozók szintén egyre jelentősebb szerepet játszanak a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából, azonban számos akadály áll az útjukban, különösen Európában (Clayton és van Welsum, 2014). Ilyen akadály többek között a rugalmasságnak és a nagyságnak a szabályozások által előidézett piaci töredezettség eredményeképpen létrejövő hiánya (amely korlátozza a kísérletezés, az innováció, és a kockázatvállalás mozgásterét); a nemzeti határokon túl lépő növekedés nehézsége; a cégalapításhoz és a cégfejlesztéshez szükséges anyagi erőforrások biztosításának nehézsége (különösen az innovatívabb és ebből kifolyólag kockázatosabb kezdeményezések esetében); a „kudarcra való lehetőség” hiánya (azaz az egy vagy több kudarc utáni újrakezdés nehézsége - ez korlátozza az IKT-k előnyeinek a kihasználását, mivel számos sikeres vállalatot az úgynevezett sorozat-vállalkozók egy sor kudarcban végződő próbálkozás után hoztak létre); az összehangoltság hiánya, valamint a túlságosan bonyolult szabályozások és adózási rendszerek - továbbá a szabályozások változásaival kapcsolatos bizonytalanság (a vállalatok, és különösképpen a kisebb vállalatok számára rendkívül költséges dolog lépést tartani a változó szabályozásokkal, illetve törekedni arra, hogy ezeknek megfeleljenek - a kisebb vállalatok számára ezek a költségek gyakran megfizethetetlenek); a külföldi munkavállalók alkalmazásának nehézsége; végül a látszólag a nagyobb és/vagy a piacon jelen lévő vállalkozások iránt elfogult politikai irányvonalak. A gyorsan változó technológiai környezetben tevékenykedő vállalkozóknak támogatásra van szüksége, valamint egyszerű lehetőségekre ahhoz, hogy üzleti tevékenységüket egy dinamikus és energikus üzleti környezetben végezhessék. Ugyanilyen nélkülözhetetlen egy nagysebességű, megbízható és megfizethető IKT infrastruktúra, amely megfelelő üzleti körülmények és szabályozások megléte esetén lehetővé teheti a vállalkozók számára, hogy bármilyen földrajzi helyről részt vegyenek a globális gazdaságban. Egy ilyen infrastruktúra lehetővé tenné a számukra, hogy a világ bármelyik pontjáról beengedhessenek inputokat, legyen az valamilyen specifikus tehetség vagy tudás, vagy igény szerinti üzleti támogatási szolgáltatás. Emellett új piacokat nyitna meg saját termékeik számára.

Némely készségek gyorsan elavulnak Kinek a felelőssége a megfelelő készségeket biztosítani a gazdaság számára? Mivel a technológia igen gyorsan fejlődik, némely készségek ugyanilyen gyorsan elavulhatnak. Egyesek szerint ez 2-3 évente történik meg, de némely speciális, piaci réseket betöltő készségek (pl. egyes programozási nyelvek) esetében ez az időtartam még rövidebb is lehet. Ez jelentős következményekkel járhat az ilyen készségek kínálatára vonatkozóan: Az emberek bizonytalanok, hogy milyen FEJEZET 1 A JÖVŐ DIGITÁLIS MUNKAHELYEI

19

készségeket sajátítsanak el és/vagy kevésbé hajlamosak olyan képzéseken részt venni, amelyek hosszú távon nem értékes/versenyképes készségek elsajátítását szolgálják. A vállalatok vonakodnak alkalmazottaik képzésétől, hiszen számos készség helyettesíthető, vagy egyszerűen átvihető más vállalatokhoz. Az oktatási rendszerek pedig túlságosan lassúak ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a készségek iránti igények ilyen mértékű változásaihoz. Fel kell tennünk tehát a kérdést, hogy kinek a felelőssége az emberek átképzése, és a munkaerő megfelelő készségekkel való ellátása? A fenti megfigyelések, kiegészítve az „alternatív munkavégzési formák” (pl. részmunkaidős munkák és szabadúszók) egyre növekvő mértékben való elterjedésének jelenségével, azt sejtetik, hogy a készségek biztosításának a terhe a vállalatokról és a kormányzatokról egyre inkább az egyénekre tolódik. A folyamat ilyen irányú kimenetele azonban igen kockázatos lenne, mivel a munkavállalók a jelek szerint nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy piacképesek maradjanak. Az emberek gondolkodásmódjának kell tehát megváltoznia ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az állandó vagy gyakori változásokat hozó jövőhöz: ma már nem lehetséges egy iskolában elsajátítani egy egész életre szóló állás betöltéséhez szükséges készségeket, ehelyett olyan jövőre kell felkészülni, amely egy egész életen át tartó tanulást és folyamatos változásokat hoz. Ez rendkívül nagy alkalmazkodási képességet igényel. Ugyanakkor az oktatási rendszer nem tanítja meg az embereknek azokat a készségeket, amelyekre a technológia által hajtott gyorsan változó világban szükségük lesz. Az is előfordulhat, hogy a politikai döntéshozók olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek elrettentik a vállalatokat a munkaerő-felvételtől, illetve amelyek nem alkalmasak a munkaerőpiac rugalmatlanságának a megszüntetésére. A vállalatok pedig úgy tűnik, nagyobb hangsúlyt helyeznek az eszközkezelésre, valamint (ami a nagyobb vállalatokat illeti) részvényeseik rövid távú igényeire és profittal kapcsolatos elvárásaira, ahelyett, hogy az emberi erőforrásaik megfelelő kezelésére törekednének (ez alól megemlítendő kivétel a franciaországi School 42 kísérlet).

Ajánlások A fent ismertetett hat tényező kombinációja társadalmi nyomások kialakulását eredményezi, és potenciálisan rendkívül bomlasztó hatású lehet. Murray és van Welsum (2014) ezt a problémát „az információs technológia hármas fenyegetéseként” írja le, mely szerint az IKT fejlődése három bomlasztó erő kialakulását váltja ki: vagyoni egyenlőtlenség, a munkaerő felbomlása és a munka jövője, illetve társadalmi és politikai törések. Úgy tűnik igen széles körű az aggodalom a technológia foglalkoztatásra gyakorolt hatását illetően, illetve elterjedőben van az a vélemény, hogy a következmények elkerülhetetlenek és súlyosak lesznek. Ugyanakkor egyelőre nem létezik semmilyen hivatalos (analitikus) bizonyíték, amely alátámasztaná ezeket a félelmeket, vagy megerősítené, hogy a jelenlegi technológiai hullám különbözne a múltbeli hasonló ciklusoktól. 20


Nyilvánvaló azonban, hogy a munkaerőpiac egyre növekvő mértékben polarizálódik, valamint az, hogy egyre növekszik azon feladatok száma - beleértve a legmagasabb képzettségű és speciális készségekkel rendelkező munkaerőt („knowledge worker”) igénylő magas bérezésű állásokat is - amelyekre jelentős hatást gyakorolhat az automatizáció. Mindemellett arra is találhatók bizonyítékok (pl. az Egyesült Államokban), amelyek szerint az idő előrehaladtával a leggyorsabban növekvő foglalkozásokat egyre inkább a legkisebb bérezésű foglalkozások teszik ki, amely különösen azokban a társadalmakban válik majd problémává, melyek fejlődésének hajtóereje a fogyasztás (ha az embereknek nincsen elköltenivaló vagyonuk, a fejlődés megáll). Figyelembe véve a számos befolyásoló tényezőt, valamint Jövőben az emberek ezeknek a hosszú távú (nettó) számára a legkívánatosabb hatásainak a bizonytalanságát, nehéz bármilyen ajánlásokat jellemvonások közé fog tenni, azon kívül, hogy tudotartozni a rugalmasság és az másul kell venni, hogy átalakulások várhatóak, és ezek hatása alkalmazkodási készség, azaz valószínűleg rendkívül boma képesség arra, hogy lépést lasztó lesz. A szoftverek és a rotartsanak egy gyorsan változó botika segítségével megvalósított automatizáció jelentősége környezettel. egyre nőni fog mindennapi életünkben, és kulcsfontosságú lesz megtalálni azokat a kiegészítő készségeket, amelyekkel az emberek hozzáadott értékekkel járulhatnak hozzá az automatizált rendszerek működéséhez, ahelyett, hogy versenyeznének velük. Várhatóan fontossá válnak majd az interperszonális feladatok, amelyek fizikai és/vagy személyes interakciókat igényelnek, különösen az életmódbeli változások és a népesség elöregedésének előrehaladtával. Valószínű, hogy a jövőben az emberek számára a legkívánatosabb jellemvonások közé fog tartozni a rugalmasság és az alkalmazkodási készség, azaz a képesség arra, hogy lépést tartsanak egy gyorsan változó környezettel.

FEJEZET 1 A JÖVŐ DIGITÁLIS MUNKAHELYEI

21

FEJEZET 2 Az értékvezérelt informatikai szakterület Az irányítás fontos Ha körülnézünk, mindenhol láthatjuk magunk körül a digitalizáció hatásait, azaz az információs technológiák (IT) felhasználását az ipar és a társadalom egyes részeinek átalakítására. A „dolgok internetének” megjelenésével a változás üteme egyre nagyobb mértékben gyorsul. Mégis, az a szervezeti egység, amelynek elvileg egy vállalaton belül a változások előmozdítása a feladata, azaz az IT szakterület néha úgy tűnik, mintha egy időcsapda fogságába esett volna. Az IT szakterület feladata végsősoron az, hogy az IT-befektetéseket, legyenek azok emberek, folyamatok vagy technológiák, üzleti értékké alakítsa át a digitális műveltséggel rendelkező felhasználók segítségével. De vajon el is látja ezt a feladatát? Az IT jelenleg talán a szervezetek rendelkezésére álló legdinamikusabb üzleti forrás, mégis az IT kezelésére és alkalmazására felhasznált módszerek némelyike nem alkalmas arra, hogy teljes mértékben kiaknázza az abban rejlő lehetőségeket. Egy ír szervezet, a National University of Maynooth és az Intel által alapított Innovation Value Institute, melynek célja az IT vezetőség átalakításának elősegítése, végrehajtott egy kutatást, melynek eredményei szerint számos vállalatban az IT részlegek alulteljesítenek, és a vállalatok vezetőségei vonakodnak finanszírozni az IT innovációt. Az ilyen szervezetekben az IT szakterület kizárólag a működtetésre koncentrál, és az új technológiákban rejlő lehetőségeket egyáltalán nem aknázza ki. Az ilyen jellegű vállalatokban például a felhőalapú számítástechnika bevezetésének kizárólagos célja csökkenteni a mindennapi IT műveletekkel járó költségeket, és javítani ezeknek a kezelését, ahelyett, hogy kihasználnák az e technológiában rejlő innovációs hajtóerő által nyújtott lehetőségeket. Az IT szakmán belül egy ördögi kör is érezteti a hatását. Az iparági tudósítók sajnálkozva számolnak be a szegényes szakmai előmeneteli lehetőségekről, az IT szakemberekről a közvélemény szemében kialakult kedvezőtlen képről, a technológia rövidlátó megközelítéséről, a fokozódó kommodizációról és az IT hanyatló stratégiai fontosságáról a különböző szervezeteken belül. Miközben elégtelen számú megfelelően képzett egyén lép be és marad meg a szakmában, Európa vállalatainak nehézséget okoz felismerni az IT-ben rejlő innovációs lehetőségeket. Veszélybe került a globális szintű versenyképesség. Ennek a helyzetnek a megoldásához az szükséges, hogy a vállalatok informatikai vezetői jobban felhívják a figyelmet az IT-ben rejlő igazi értékekre. Ehhez pedig olyan 22


egyének kellenek, akik a szükséges készségek és ismeretek megfelelő összetételével rendelkeznek. Manapság ezt az összetételt digitális vezetői készségeknek (e-leadership) nevezzük.

A téves elképzelések kezelése; az IT készségek és az üzleti készségek kombinálása A fiatalság körében időnként felbukkan az a félreértés, hogy a számítógépes szakemberek IT cégeknél dolgoznak, ezzel szemben valójában az összes IT szakembernek kevesebb mint az 50%-át alkalmazza az IT iparág. Legtöbbjük végfelhasználói szervezetek IT-részlegeinél dolgozik. Egy másik téves feltételezés az, hogy az IT karrierek technológia-orientáltak. Ha azonban megnézzük a tágabb értelemben vett IT szakterületet, láthatjuk, hogy egyre kevesebb a tisztán technológusi feladatkört betöltő szakember közöttük. A trendek a technológiai és más üzleti kompetenciák egyesülésének az irányába mutatnak. Azok az IT foglalkozásúak válnak sikeressé, akik „kétnyelvűek” - azaz az üzleti és a technológiai nyelvet is beszélik. A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a vezető szervezetek leginAz IT alapvetően lehetősékább ott képesek az innovációra, geket teremtő hajtóerő, és ahol az üzleti- és az IT szakterület találkozik. Az IT alapvetően a leginkább akkor bontalehetőségeket teremtő hajtóerő, koztatható ki a benne rejlő és a leginkább akkor bontakozpotenciál arra, hogy a vertatható ki a benne rejlő potenciál arra, hogy a versenyelőny forrásenyelőny forrása legyen, sa legyen, ha üzleti innovációval ha üzleti innovációval kombinálják. Ezenfelül ahogy az újabb technológiák elősegíkombinálják. tik az IT demokratizációját, az előrejelzések szerint jelentős mértékben növekedni fog az egyének képessége arra, hogy kiaknázzák az IT által nyújtott lehetőségeket az üzleti szféra minden területén. Például a platform-alapú szolgáltatások növekvő kifinomultsága és használatának egyszerűsödése elő fogja segíteni az innovatív IT megoldások kidolgozását a hagyományos IT-s környezeten kívül is. Ehhez azonban kellően képzett emberekre van szükség, akik rendelkeznek az IT- és üzleti szakértelem megfelelő keverékével. Fontos megemlíteni a hiányt az IT szakterületet és az IT innovációt érintő menedzsmentképzés terén, mely képzéseket be kell építeni a vezető üzleti iskolák MBA képzésébe.

Az IT fontossága Freddy Van den Wyngaert, az Agfa-Gevaert informatikai igazgatója, és a European CIO Association (Európai vállalati informatikai vezetők egyesülete FEJEZET 2 AZ ÉRTÉKVEZÉRELT INFORMATIKAI SZAKTERÜLET

23

- EuroCIO) elnöke szerint még ha csak rövid távban gondolkodunk is, a vállalatok kellemetlen helyzetbe fognak kerülni, ha nem újítanak, és nem fogadják be a digitális átalakulást az által, hogy fejlesztik a digitális készségeket és a digitális vezetői készségeket. Jelenleg például az Agfa HealthCare - a vállalat egyik üzleti csoportja - egy vegyi filmmel és radiológiával foglalkozó termékközpontú vállalatból egy, az egészségügyi szféra számos területére kiterjedő IT szoftver és szolgáltatás-központú vállalattá alakul át. A digitalizáció és az IT kulcsfontosságú szerepet játszik az ellátás minősége és a betegek biztonsága, valamint a csoport egészségügyi ellátásának költséghatékonysága közötti egyensúly kialakításában. Michael Gorriz, a Daimler informatikai igazgatója elmagyarázza, milyen döntő fontosságú szerepet játszik az IT az autógyártásban: „Az IT integráns része a teljes szervezeti struktúrának, és minden elsődleges és másodlagos üzleti folyamatban szerepet játszik. Még mielőtt az első darab fémet felhasználnánk, egy új MercedesBenz már több millió tesztkilométert megtett a számítógépen. Autóinkat háromdimenziósan tervezzük, állítjuk össze és fejlesztjük a számítógépen. Ez magában foglalja a törési és tartóssági teszteket, valamint a vezetési szimulációkat. Az új modellek viselkedését csak ilyen szimulációkkal jelezhetjük előre.” Az Intelnél az IT a vállalat idegrendszere, és egyre inkább az izomszerkezete is. Automatizált IT rendszerek segítenek lehetővé tenni az Intel globális gyárainak, hogy évente több mint egy milliárd kiváló minőségű és csúcstechnológiás alkatrészt állítsanak elő és szállítsanak ki.

A digitális készségek a végfelhasználó vállalatoknál Az IT a differenciálás kulcstényezője az új termékek és szolgáltatások tekintetében. Potenciálját azonban veszélyeztetheti a kellően képzett emberek súlyos hiánya. Az IT készségek minden álláshelyet érintő igénye miatt egy belépő szintű képesítés - mint például a European Computer Drivers Licence (ECDL) népszerűsítése és alkalmazása egyaránt előnyös lenne a diákok, a szervezetek és általánosságban a társadalom számára. Ami az IT foglalkozásúakat illeti, nemcsak az információs tudományokat, információmenedzsmentet és az ezekhez kapcsolódó tudományokat tanulók terén van hiány, hanem az egyéb tárgyak tanulásában is túlságosan kevés figyelmet fordítanak az IT-re. Az IT tudás minden hagyományos foglalkozási területen szükséges a professzionális munkavégzéshez, főleg ott, ahol az innováció is szerepet játszik. Noha az európai egyetemek számos különböző módon támogatják a digitális készségek fejlesztését, biztosítanunk kell, hogy a tantervek lépést tartsanak a gyorsan változó IT környezettel. A közösségi hálózatok, a felhőalapú számítástechnika, a hatalmas adathalmazok (big data) még csak nem olyan rég óta vannak jelen, de máris jelentős hatást gyakorolnak az életünkre. A digitális készségeket be kell építenünk az egész életen át tartó tanulást érintő terveinkbe.

24


„Arra van szükségünk, hogy a társadalom olyan munkavállalókat biztosítson, akik rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel és digitális vezetői készségekkel, legyenek akár haladó felhasználók, IT szakemberek vagy a digitális átalakulás vezetői” hangsúlyozza Michael Gorriz. „Ez nemcsak a nagy vállalatokat érintő elvárás, hanem a tudásalapú társadalom kialakulásának előfeltétele is”. A tervezéstudomány olyan új eszközöket biztosíthat, amelyek segíthetnek az IT vezetőknek és a vállalatvezetőknek az IT-t kezelni, és értéket teremteni az IT segítségével. Az IVI például a tervezéstudományt használva hoz létre eszközöket és képzési programokat az IT vezetők számára. Az összegyűjtött tudást rögzítik, és egy élő keretrendszerbe és tudástárba ágyazzák be, amelyet IT Capability Maturity Framework (IT-CMF)-nek neveznek. A felkínált képzéseket spontán módon lehet lehívni a tudástárból, így olyan oktatás és képzés biztosítható, amely lépést tart az egyre gyorsuló technológiai változásokkal.

Digitális kompetencia: egyenlő feltételek kialakítása Az oktatás szolgáltatásai és az iparági igények között fenntarthatatlan eltolódás áll fenn. Az IT szakma éretlensége miatt nincs lehetőség a különböző IT kompetenciák, illetve az IT foglalkozásúak ezekhez kapcsolódó tudásának az összehasonlítására. Egy, a digitális készségek következetes meghatározását lehetővé tevő keretrendszer egész Európában való bevezetése lehetővé tenné az iskolák, a felsőoktatási intézmények, a munkáltatók, a munkaválA European e-Competence lalók, a különböző képzési intézmények és az állásközFramework (e-CF) (Európai vetítő szervezetek számára, e-kompetencia Keretrendszer) hogy egymással összehangoltabban végezzék tevéa digitális kompetenciák kenységeiket. Egy ilyen keRosetta köveként szolgálhatna retrendszert alkalmazva a szervezetek a munkaköröegész Európa számára. ket az igényelt releváns IT kompetenciák segítségével határozhatnák meg, a munkavállalók pedig az általuk birtokolt IT kompetenciák segítségével jellemezhetnék önmagukat, mint munkaerőt. Az oktatási szféra szereplői pedig átláthatóságot biztosíthatnának azzal, ha meghatározhatnák a kurzusaik által felkínált kompetenciákat. A European e-Competence Framework (eCF) (Európai e-kompetencia Keretrendszer) a digitális kompetenciák Rosetta köveként szolgálhatna egész Európa számára. Az eCF végsősoron a szakmabeliek mobilitását segítené elő, mégpedig azáltal, hogy lehetővé teszi a kölcsönös megértést a szervezetek között és a határokon átnyúlóan is. Ahhoz, hogy az eCF teljes potenciálját ki lehessen aknázni, arra van szükség, hogy az összes fontosabb érintett fél - iparági érintettek, oktatási szolgáltatók és kormányzatok - a lehető leghamarabb alkalmazzák az eCF központi FEJEZET 2 AZ ÉRTÉKVEZÉRELT INFORMATIKAI SZAKTERÜLET

25

intézkedéseit. Egy ilyen koherencia hiányában az európai munkavállalók mobilitása és szakmai előmenetele akadályoztatva lesz.

Szervezeti képesség és a digitális készségek keretrendszerei Oscar Wilde írta: „Cinikus az az ember, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét”. Számos vállalati informatikai vezetőnek eszébe juthat egy bizonyos személy, ha erre az idézetre gondol, hiszen amikor az IT-ről van szó, igen gyakori a költségközpontú gondolkodás. A szemlélet fókuszának az érték irányába kell elmozdulnia ahhoz, hogy felszabadíthassuk az IT által hajtott innovációban rejlő üzleti hasznot. A vállalati informatikai vezetőknek és a vezérigazgatóknak a tágabb kontextus szem előtt tartásával kell felmérniük az IT szervezeti képességeit - emberek, folyamatok és technológiák -, ahelyett, hogy csak az egyes alkalmazottak kompetenciáinak összességét vennék figyelembe. Egy szervezet érettségének a megértése értékes információkkal szolgálhat annak megállapításához, hogy milyen stratégiák és módszerek alkalmazásával növelhető az emberi, technikai és szervezeti erőforrásokból kinyerhető üzleti érték. Az IKT képességi keretrendszerek segíthetnek beazonosítani a szervezeti IT képesség terén jelentkező hiányosságokat. Egy ilyen felmérési folyamat egyik lehetséges eredménye annak a beazonosítása, hogy mely specifikus foglalkozási kompetenciák esetében szükséges a szakértelem fejlesztése. A szervezeti képességekre vonatkozó keretrendszerek (mint például az IT-CMF) és az egyéni digitális készség (e-skills) keretrendszerek (mint az eCF) szoros, szimbiózisszerű viszonyban állnak egymással.

Változások a vállalati informatikai vezetők szerepkörében A fontos iparági trendek konvergenciája, mint például a felhőalapú számítástechnika elterjedése, továbbá az IT demokratizálódása és a szolgáltatási innovációk mind hatást gyakorolnak a vállalati informatiai vezetők szerepére. Az a mód, ahogyan a vállalati informatikai vezető az IT alapvető működési adottságait irányítja („felkapcsolva tartja a villanyt”), valószínűleg jelentősen meg fog változni azzal párhuzamosan, ahogyan a felhőalapú szolgáltatások használati mintájának elterjedése felé mozdulunk el. Az említett szolgáltatások biztosítását lehetővé tevő erőforrások belső menedzselése helyett egyre nagyobb hangsúly kerül majd a harmadik felekkel folytatott kapcsolatok kezelésére. Számos szervezet egy hibrid felhőalapú modellt sajátít majd el, amelynek keretében a belső erőforrásaikat fenntartják a legérzékenyebb folyamataik és tevékenységeik számára, míg az ügyfelek felé irányuló üzleti folyamatokhoz egy külső szolgáltatókból álló környezeti rendszert használnak fel. Ennek az átalakulásnak a kezeléséhez mind a vállalati informatikai vezetők, mind az IT foglalkozásúak részéről másfajta képességekre lesz szükség.

26


Ahogyan a működési IT-t érintő felelősségeket egyre növekvő mértékben külső szolgáltatókra ruházzák át, a vállalati informatikai vezetők várhatóan növekvő mértékben foglalkoznak majd azzal, hogy hogyan segítheti elő az IT az innovációt. Az Accenture kutatásának eredményei szerint a beruházások megtérülése jóval magasabb abban az esetben, ha az IT-t a vállalat átalakítására használják, mint akkor, ha azt a belső hatékonyság növelésének szolgálatába állítják. Ugyanakkor valószínűleg jelentős mértékben változni fog az, hogy hogyan valósítják meg, terjesztik el és irányítják ezt a fajta innovációt. Például az IT részlegen belülről származó IT alapú innováció háttérbe szorul amiatt, hogy a platform-alapú szolgáltatások kidolgozottabbá válása és egyszerű használhatósága megkönnyíti a megoldások IT részlegen kívüli megtervezését és megvalósítását. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a termékek egyre növekvő mértékben digitalizáltak vagy egyre növekvő mértékben tartalmaznak IT elemeket, így a vállalati informatikai vezetők egyre inkább a szervezetek alapvető folyamataiban vesznek majd részt az üzleti kiegészítő folyamatok (pl. vállalati erőforrás-gazdálkodás tervezése - ERP, emberi erőforrások kezelése - HR) helyett. A vállalatok optimalizálása és az ügyfelek támogatása a belső IT rendszereknek a közösségi médiával való összekapcsolása, illetve az ügyfelekhez vagy a partner szervezetekhez vezető külső kapcsolatok kialakítása által, azt eredményezi, hogy a vállalati informatikai vezetők egyre inkább a üzleti színtér előterébe kerülnek. A vállalati informatikai vezetőknek ösztönöznie és irányítania kell az üzleti vállalkozás keretében kidolgozott megoldásokat. Ehhez a vállalati informatikai vezetők szerepének jelentős mértékben változnia kell. A mai napig túlságosan sok vállalati informatikai vezető koncentrál azoknak a veszteségeknek az irányítására és korlátozására, amelyeket a végfelhasználók potenciálisan okozhatnak. Egy kulcsfontosságú makrószintű üzleti trend az innováció forrásaként felhasználni a végfelhasználók által szolgáltatott erőforrásokat. Ahogyan az új platformok által képviselt befolyás nő, a vállalati informatikai vezetők szerepkörének át kell változnia Várhatóan drámai mértékaz által, hogy magukévá teszik és ben fog növekedni az igény hasznosítják a végfelhasználók által képviselt erőforrásokban a „duális gondolkodók” azaz rejlő lehetőségeket. A végfelhasza „digitális vezetői készsénálók az üzleti szférához való közelségük és a relatív számuk gekkel” rendelkező vezetők miatt hatalmas lehetőségeket („e-Leaders”) iránt, akik nyújthatnak az innováció új forrásaként. Természetesen ehhez képesek az IT- és az üzleti szükség lesz a vállalati informatiszakértelem egyesítésére. kai vezetők, az IT szakemberek és a „végfelhasználó programozók”

A vállalati informatikai vezetők egyre inkább a üzleti színtér előterébe kerülnek.

FEJEZET 2 AZ ÉRTÉKVEZÉRELT INFORMATIKAI SZAKTERÜLET

27

digitális készségeinek a változására. Várhatóan drámai mértékben fog növekedni az igény a „duális gondolkodók” azaz a „digitális vezetői készségekkel” rendelkező vezetők („e-Leaders”) iránt, akik képesek az IT- és az üzleti szakértelem egyesítésére. A vállalati informatikai vezetőknek el kell sajátítaniuk a releváns üzleti készségeket ahhoz, hogy felfedhessék az IT által képviselt értékeket az üzleti szféra újraélesztése terén. Az oktatási szolgáltatóknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ez a fejlődés szerepet kapjon a következő generáció képzésében. Világszerte több mint 5 000 IT vezető vett részt az IVI által kidolgozott képzésben, mely az IKT értékének a demonstrálását oktatja, és már létezik egy új mesterképzés is „IT vezetőség az értékekért” (IT Management for Value) néven. Ezzel párhuzamosan a European CIO Association (Európai vállalati informatikai vezetők egyesülete) megkezdte saját, az e-CF (European e-Competence Framework - európai e-kompetencia keretrendszer) irányelveihez illeszkedő digitális vezetőségi (e-leadership) oktatási programjának kidolgozását, amely kifejezetten a keresleti oldal szükségleteire koncentrál. Noha ezek a kezdeményezések fontos lépést jelentenek az IT vezetőség fejlesztése szempontjából, nem valószínű, hogy jelentősebb hatást gyakorolnának. Egy kielégítő megoldás eléréséhez további intézkedésekre van szükség.

Ajánlások Népszerűsíteni kell az európai e-Kompetencia Keretrendszer és az IKT munkakörök alkalmazását a kompetenciák, a munkaköri profilok és az oktatás standardizálásának elősegítése érdekében. Egész Európában támogatni kell az oktatási intézményeket az olyan oktatási és képzési programok kidolgozásában, amelyek illeszkednek az európai e-kompetencia keretrendszerhez (e-CF) és a kapcsolódó IKT-munkakörökhöz. Jelenleg a munkaadóknak és a szakembereknek túlságosan nehéz megérteni a különböző kurzusok végkimenetelét, különösen a különböző országok viszonylatában. Az oktatás összehangolása az e-CF-el és az IKT-munkakörökkel nagy mértékben segíthet az oktatási szolgáltatások rendszerezésében és a túltengő képzési lehetőségek leegyszerűsítésében. Fejleszteni kell a nem-IT szakemberek IT képzését. Napjainkban az IT számos munka- és szerepkörnek kulcsfontosságú eleme, ezért a diákoknak meg kell tanítani a releváns IT készségeket, amelyek lehetővé teszik számukra a gyors integrációt a munkahelyükön. Az olyan új technológiákat, mint a „big data” (hatalmas adathalmazok), „a dolgok internete” (Internet of Things), a 3D vagy a felhőalapú számítástechnika nem csupán az IT foglalkozásúaknak kellene ismernie. A más szakmákban dolgozó embereknek is ismernie kell ezeket, mivel hatást gyakorolnak az üzleti szféra minden területére, az értékesítéstől és a logisztikától kezdve a kormányzatokon és a kis- és középvállalkozásokon keresztül az egészségügyig stb. Szorosabb kapcsolatokat kell létrehozni az iparág és az oktatási intézmények között. Az IT szakterület kiemelkedő képviselőit ritkán alkalmazzák IT professzorokként a neves egyetemeken, és ritkán vesznek részt a megfelelő 28


képzési programok kialakításában. Ez negatív kontrasztban áll más szakmákkal, például a joggal, az orvostudománnyal vagy a mérnöki szakmákkal, ahol a tapasztalt iparági szakembereket gyakran kérik fel ilyen szerepek betöltésére. Olyan oktatási programokkal foglalkozó bizottságokat kell létrehozni, amelyekben a kiemelkedő szakemberek az egyetemi professzorokkal közösen dolgozzák ki az új digitális vezetőségi oktatás tantervét. Javítani kell a vezetői testületek és az IT-részlegek közötti viszonyt. Némely szervezetek vezetősége továbbra is az IT termelékenységével és a rá fordított költségekkel foglalkozik elsősorban, ahelyett, hogy az IT által nyújtott innovációt elősegítő lehetőségekre koncentrálna. Az Európai Bizottság - szakpolitikai közleményein keresztül tolmácsolt - támogatása segíthetne a főbb érintett feleknek jobban megérteni az IT-nek az európai vállalatokban játszott szerepének a növekvő fontosságát. Ezek a szakpolitikai közlemények egyéb kulcsfontosságú témákat is érinthetnének, mint amilyen az információs vagy digitális kormányzat, az IT környezeti stratégiai elemzések, valamint a vezető testületek és az IT viszonya. Fontos lenne nagyobb hangsúllyal ösztönözni az IT-ismeretek elsajátítását a vállalati vezetők és a vezető testületek nem vezetőségi tagjai számára. A vállalati informatikai vezetőséget és a felső szintű IT vezetőséget fel kell vértezni további üzleti ismeretekkel, kommunikációs készségekkel és új menedzsment stílusokkal annak érdekében, hogy ezek a „főnökök” betölthessék a szükséges digitális vezetői szerepeket, és elősegíthessék az üzleti megújulást szervezeteikben. Népszerűsíteni kell az IT-t a fiatalok körében. Ha nem értik meg pontosan, hogy milyen sok és sokféle karrierlehetőséget nyújt az IT szakterülete, akkor valószínűleg csökkenni fog a fiatalok körében az IT iránti érdeklődés, ami Európa versenyképességére hosszabb távon valódi veszélyt jelent. Az erőfeszítéseket elsősorban a középiskolákra kell koncentrálni, és esetleg az általános iskolákra is, mivel itt már megszületnek a legelső döntések a karrierekre vonatkozóan. Számos tanár azonban nem rendelkezik a megfelelő készségekkel vagy ismeretekkel ahhoz, hogy az IT szakterületen belüli karrierlehetőségekkel kapcsolatban inspirációt nyújtson a fiataloknak. Érdemes lenne inspiráló digitális irányítási készségekkel rendelkező személyeket, azaz „e-Leadereket” (vállalati informatikai vezetőket, IT-vállalkozókat) felkérni arra, hogy inspirációként meséljék el történeteiket a fiataloknak. Az élenjáró vállalatokba tett látogatások is segíthetnek felnyitni a fiatalok szemét az új karrierlehetőségekre. Az e-Skills for Jobs 2014 (e-skills a munkavállalásért) kampány máris kulcsfontosságú szerepet játszik a gondolkodás megváltoztatásában. További összehangolt lépések az iparág, a kormányzatok, és célzott oktatási intézmények részéről segíthetnek ennek a folyamatnak a további előmozdításában, és támogathatják Az európai digitális menetrend (Digital Agenda for Europe) központi céljait. Erőteljesen ösztönözni kell a nemzeti digitális vezetőségi munkacsoportok létrehozását. Néhány országban nemzeti törekvések irányulnak arra, hogy FEJEZET 3 A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA

29

összehozzák a tudományos szférát, az IT iparágat, az IT felhasználói közösségeket és a kormányzatokat annak érdekében, hogy közösen nemzeti IT kampányokat dolgozzanak ki, különböző kezdeményezéseket indítsanak el az iskolákban, ösztönözzék az IT oktatás új formáit stb. Az ilyen tevékenységek némelyikét egy úgynevezett „nemzeti digitális bajnok” vezeti. Elterjedőben van az a vélemény, hogy az ilyen jellegű munkacsoportok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a társadalom tágabb csoportjaiban is meginduljon a párbeszéd a fent ismertetett kérdésekről. Az IT szakma érettségének növelése. Az IT szakterület klasszikus szakmáitól eltekintve nem szükséges semmilyen végzettség kulcsfontosságú állások betöltéséhez. Márpedig az senkinek eszébe sem jutna, hogy egy olyan orvossal műttesse meg magát, aki csak gyakorlattal rendelkezik. Ez az egyes állások betöltéséhez szükséges specifikus foglalkozásokra vonatkozó végzettségek terén mutatkozó hiány párhuzamosan létezik azzal a ténnyel, hogy jelentős nemzetközi szervezetek és a kormányzati intézmények teljes mértékben függenek az IT-rendszerek helyes működésétől és kockázatmentes biztonságosságától. Noha nem minden foglalkozáshoz szükséges specifikus tudás és végzettség, néhány kulcsfontosságú állás (üzleti és/vagy vállalati tervezők, biztonsági tisztviselők stb.) esetében fontos lenne, hogy az azokat betöltő személy igazoltan rendelkezzen a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek megfelelő kombinációjával. Az Európai Bizottság a digitális készségekkel és a digitális vezetőséggel kapcsolatos programjaival jelentős pozitív lépéseket tett ebbe az irányba. Ezeket a kezdeményezéseket jelentős mértékben támogatták a teljes IKT iparágban és az IT igényekhez kapcsolódó szervezetekben. Az Európai Bizottságnak az ezen a területen működő legfontosabb főigazgatóságai (többek között a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága; a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság; az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság; a Kutatási Főigazgatóság valamint a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága) közötti folyamatos együttműködés megerősíti a javasolt politikai megoldásokat, és megkönnyíti ezeknek az alkalmazását. Az IT manapság már gazdaságaink és társadalmaink rendkívül nagy számú területét átitatja, méghozzá olyan mértékben, hogy egyetlen főigazgatóság sem tarthatja fenn egészen a sajátjaként az IT témakörét. Az Európai Bizottságon belül megállapodni a központi célok és irányvonalak tekintetében a megoldás legegyszerűbben teljesíthető alkotóeleme. Az iparág, a nemzeti kormányzatok és a tudományos szféra összehangolása és mozgósítása egy jelentős kihívás, amit meg kell oldani, és ez az a feladat, amellyel kapcsolatban az egyes területek érintett feleinek fel kell vállalnia a felelősséget. Látván, hogy milyen jelentős az IT szerepe az üzleti innováció elősegítésében, a digitális készségekkel kapcsolatos együttműködő és összehangolt cselekvés szükségessége nyilvánvaló. Minden érintett félnek komolyan kell vennie a cselekvésre való felhívást, és azonnal cselekednie kell annak érdekében, hogy megelőzhessük Európa gazdasági versenyképességének a további csökkenését. 30


FEJEZET 3 A globalizáció hatása A digitális készségek által kiváltott globális kihívás sajátosságai A jelenlegi globális üzleti helyzetben a rendelkezésre álló képzett IKT munkaerőkínálat nem elégíti ki az egyre növekvő globális igényt. Egy, a közelmúltban (2014) elkészített digitális készségekkel (e-skills) kapcsolatos jelentés szerint egy felmérés válaszadóinak 70%-a látta úgy, hogy jelentős hiány mutatkozik a digitális készségek terén, amely akadályozza a szervezeti teljesítményt és növekedést, és ezt a digitális készségek által támasztott kihívást fokozzák az olyan új és egyre szélesebb körben elterjedő technológiai trendek, mint a big data, a dolgok internete, a közösségi eszközök és technológiák, a mobiltechnológiák és a felhőalapú számítástechnika. A fent említett jelentés előrevetítette, hogy egy mérsékelt európai gazdasági növekedést mutató jövőbeli időtartam során a rendelkezésre álló tehetséges személyek hiánya 2015-re előreláthatólag 509 000 betöltetlen állást eredményez, amely szám 2020-ig akár 1,2 millióig is nőhet. Európában a hiány 60%-a az Egyesült Királyságra, Németországra és Olaszországra koncentrálódik, de a digitális készségek terén hasonló hiányosságok figyelhetők meg globálisan az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Ausztráliában, Oroszországban, Dél-Afrikában, Latin-Amerikában, Malajziában és Japánban is. A digitális készségek hiányának problémája számos országban évek óta a megoldandó feladatok között szerepel. A releváns irodalom egyik központi témája az, hogy milyen mértékben számítható a kulcsfontosságú tényezők közé az IKT szakma éretlensége a digitális készségek hiányának kialakulása tekintetében. Az alábbi fejezet az IKT szakma sajátosságaival foglalkozik, valamint azzal, hogy ezeket milyen módon befolyásolja az IKT munkakörök és szakterületek növekvő mértékben nemzetközivé váló jellege. A globalizáció növekvése kulcsfontosságú szerepet tölt be a nemzetközi kontextus jelentőségének ebben a változásában. Ez mind kihívásokat, mind lehetőségeket támaszt az IKT szakma részére, és az IKT mindent átitató természete miatt átfogó értelemben a társadalmak részére is. Kutatások (Sherry et al, 2013; 2012 és 2014) bizonyítják, hogy az IKT szakma fejlesztése és érettségének növelése megnöveli a szakma azon képességét, hogy választ adjon a digitális készségek által támasztott kihívásokra, és hogy megkönnyítse az IKT-ban rejlő lehetőségek számára, hogy a növekedés hajtóerejévé váljanak, továbbá javítsanak a társadalmi körülményeken és az életminőségen. Ezzel szemben a szakma továbbfejlesztésének kudarca egyfelől gátolni fogja a növekedést, másfelől megnöveli az IKT által potenciálisan okozott költséges és veszélyes hibák előfordulásának kockázatát.

FEJEZET 3 A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA

31

Az IKT szakma Az Innovation Value Institute és a Council of European Professional Informatics Societies (CEPIS) „e-Skills and ICT Professionalism – Fostering the ICT Profession in Europe” (Digitális készségek és professzionalizmus - az IKT szakma támogatása Európában) című tanulmánya az IKT szakma négy alkotóelemét határozta meg: • Tudásanyagok: Egy szakmához tartozó pontosan körülírt tudásanyag felhasználható a szabványok meghatározásának és a hitelesítési folyamatoknak az alapjaként. • Kompetenciák: a különböző szerep- és munkakörökben dolgozó személyek számára szükséges képességek és kompetenciák megértése elengedhetetlen a szervezetek számára ahhoz, hogy hatékonyan valósíthassák meg a megfelelő munkavállalók felvételét és továbbképzését. • Oktatás és képzés: A hivatalos képzettségek és képesítések, valamint a nem formális és informális tanulás a szakemberek szakmai előmenetelének egymást kölcsönösen támogató elemei. • Szakmai etika: A szakmai etika követése minden szakmának meghatározó eleme. Jelenleg nem létezik egyetlen univerzálisan elfogadott meghatározása sem az „IKT szakembernek”, mivel a különböző országoknak és szervezeteknek különböző elképzelései vannak ezzel a témával kapcsolatban. A jelen kutatás által használt definíció az Európai Bizottság egyik korábbi kezdeményezéséből származik. Eszerint a definíció szerint az IKT szakemberek: • Átfogó és naprakész ismeretekkel rendelkeznek a releváns tudásanyag tekintetében; • folyamatosan bizonyítják elhivatottságukat a szakmai továbbfejlődés iránt, méghozzá a képzettségek, képesítések, munkatapasztalatok, valamint a nem formális és/vagy informális oktatás megfelelő kombinációjának útján; • egy meghatározott etikai/viselkedési kódexet és/vagy releváns szabályozó intézkedéseket követnek; és • hozzáértő gyakorlati tevékenységeik által értéket termelnek az érintett felek számára. Az IKT szakma a mai napig nem ért el univerzálisan magas színvonalú fejlettséget vagy érettséget a fenti központi szakmai alkotóelemek tekintetében. Ennek az elérése nemzeti szintű kihívás, azonban még inkább kritikussá válik, ha a nemzetközi 32


kontextusban vizsgáljuk. Noha az IKT szakemberek helyi szinten végzik munkájukat, az általuk birtokolt készségeknek a világ minden pontján értelmezhetőnek és alkalmazhatónak kell lennie. Ebből kifolyólag az IKT professzionalizmus csupán nemzeti szinten történő fejlesztése már nem nyújt kielégítő választ a digitális készségek által támasztott kihívás mértékére és sajátosságaira.

Az IKT professzionalizmus csupán nemzeti szinten történő fejlesztése már nem nyújt kielégítő választ a digitális készségek által támasztott kihívás mértékére és sajátosságaira.

Az IKT szakma nemzetközi dimenziója Milyen bizonyítékaink vannak arra, hogy az IKT egyre inkább nemzetközi szakmává válik? Egy, a közelmúltban (2014) az Európai Unióban élő érintett felek körében végrehajtott felmérés válaszadóinak több mint háromnegyede (77%) vélte úgy, hogy az IKT egy globális szakma, és a nemzeti erőfeszítéseknek a globális alapokhoz kell illeszkednie ahhoz, hogy sikeresen lehessen növelni a szakma érettségét. Emellett a válaszadók jelentős többsége (80%) egyetértett abban, hogy az IKT szakembereknek azonos ismeretekkel kellene rendelkeznie egy alapvető IKT tudásanyag tekintetében (azaz szükség van egy olyan központi tudásanyagra, amelyet minden IKT szakembernek ismernie kell). A nemzetközi dimenzió az európai e-skills politikai menetrendben is egyre jelentősebbé válik. 2014 márciusában az Európai Bizottság egy nemzetközi műhelyt rendezett Brüsszelben a digitális készségek (e-skills) témájában, amelyre a világ minden tájáról érkeztek IKT szakértők, többek között Európából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Japánból, Oroszországból, Malajziából, Ausztráliából és Brazíliából is. A műhely résztvevői határozottan egyetértettek abban, hogy szükség van a párbeszéd megerősítésére és a nemzetközi szintű együttműködésre annak érdekében, hogy elő lehessen mozdítani a digitális készségek terén jelentkező hiányosságok megoldását, továbbá tájékozódni lehessen a nemzetközi kezdeményezésekről és követendő gyakorlati példákról, mindez ugyanis elősegítené az IKT szakma érettségének előmozdítását. A műhelyen folytatott megbeszélések további részleteit e fejezet későbbi részei ismertetik.

Az IKT szakma érettségének előmozdítása a globális e-skills kihívásra adott válaszként Az IKT szakma valamennyi alkotóelemének továbbfejlesztése és érettségük előmozdítása kulcsfontosságú szerepet játszik a digitális készségek által támasztott FEJEZET 3 A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA

33

globális kihívásra adható hatékony megoldás kidolgozásában. Ezt olyan módon kell végrehajtani, hogy az eredmény egyfelől lehetővé tegye a képzett munkavállalók nemzetközi mozgását, másfelől tiszteletben tartsa és elismerje az országok és régiók közötti kulturális, gazdasági és nyelvi különbségeket. A kommunikáció és számos szervezet globalizációja terén elért eredmények egyre növekvő mértékben teszik lehetővé a munkavállalók számára, hogy készségeik szolgáltatásához ne kelljen feltétlenül fizikailag helyet változtatniuk. Mind a munka, mind a munkaerő átruházhatósága szorosan kapcsolódik a szakma érettségének előmozdításához a nemzetközileg elismert képzettségi- és kompetencia szabványok szempontjából. Az alábbiakban egyenként megvizsgáljuk az IKT szakma alkotóelemeit, és ismertetjük az egyes alkotóelemek érettségének nemzetközi szintű előmozdítására irányuló jelenlegi kezdeményezéseket.

Tudásanyagok A tudásanyagok egy formalizált ontológiát biztosítanak azokról az ismeretekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az egyének szakértővé váljanak egy adott szakmában. Az által járulnak hozzá a professzionalizmus fejlesztéséhez, hogy egy formalizált tudásstruktúrát biztosítanak, amely aztán felhasználható különböző tantervek, szabványok és esetlegesen képzettségek kidolgozásához (Agresti, 2008; Denning és Frailey, 2011). Minden területen számottevő kihívásokat támasztanak, egyfelől a kidolgozásuk tekintetében, másfelől azért, mert gondoskodni kell arról, hogy mindig naprakészek és relevánsak maradjanak. Az IKT területén ezek a kihívások tovább fokozódnak az IKT szakma átfogó jellege, valamint a technológiák változásának gyors üteme miatt. Jelentős számú olyan nemzetközi kezdeményezés jött létre, melyek célja olyan tudásanyagokat kidolgozni, amelyek kellő modularitással és rugalmassággal rendelkeznek ahhoz, hogy egy sor különböző kontextusban alkalmazhatóak legyenek. E kezdeményezések eredményeképpen jött létre pl. az IEEE által kidolgozott „Software Engineering Body of Knowledge” (SWEBOK), az ACM „Computer Society Curricula” tanterve, a BCS „Chartered IT Professional Breadth of Knowledge Syllabus”-a, valamint a CIP és a NASSCOM „Foundational Skills in IT” című műve. Ezek mellett az Ernst and Young és a Cap Gemini jelenleg egy, az Európai Bizottság által finanszírozott új, 2014-es projektet hajt végre, amelynek a középpontjában egy páneurópai alapvető IKT tudásanyag kidolgozása áll.

Kompetencia keretrendszerek Az egyes IKT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek és kompetenciák kompetencia keretrendszerek formájában rögzíthetők. Az ilyen keretrendszerek egy konkrétabb útmutatóval szolgálhatnak az oktatók számára, illetve azok számára, akik részt vesznek az IKT foglalkozások és munkakörök meghatározásában, valamint a munkavállalók toborzásában. Nemzetközi szinten egy sor ilyen keretrendszer létezik. Példaként említhető az Egyesült Királyság „Skills Framework for the Information Age” (SFIA) keretrendszere, a „European e-Competence Framework” (e-CF - Európai e-kompetencia Keretrendszer) és 34


a japán „Common Career Skills Framework” (IPA). Az ilyen jellegű keretrendszerek kidolgozása és alkalmazása által támasztott kihívások között említendő ezek naprakészen tartása, illetve olyan formátumban való elérhetővé tétele, amely egyszerűen használható az oktatók és a HR szakemberek számára. Az Australian Computer Society már elért némi sikereket ezen a téren azzal, hogy a keretrendszerek alkalmazását megkönnyítő tanítási és HR sablonokat dolgozott ki. A kutatási projekt keretében megkérdezett érintett felek egyetértettek abban, hogy a tudásanyagokhoz hasonlóan a már létező keretrendszereket kellene hatékonyabban megtervezni ahelyett, hogy egy univerzálisan mértékadó keretrendszer kidolgozására törekednénk.

Oktatás és képzés Az IKT, mint szakma továbbfejlesztéséhez olyan oktatás szükséges, amely biztosítja a kulcsfogalmak átfogó és alapos megértését, valamint folyamatos képzést és fejlesztést nyújt az IKT foglalkozásúak számára annak érdekében, hogy azok naprakészek maradhassanak ennek a gyorsan változó területnek a fejleményeit illetően. Az oktatással szemben támasztott azon igény, hogy biztosítsa a változatlan vagy ritkán változó fogalmak alapos megértését, feszültségben áll az iparág részéről érzékelhető azon igénnyel, hogy olyan munkaerő álljon a rendelkezésére, amely teljes mértékig naprakész ismeretekkel rendelkezik a legújabb technológiákkal kapcsolatban. E feszültség ellenére fontos megjegyezni, hogy míg az egyetemi diplomák és az iparági képzettségek jelentős és elismert bizonyítványok, az egyes országokban különböző mértékben elfogadják és értékelik a nem formális vagy informális tanulás eredményeit is. (Carcary et al, 2012). Az IKT foglalkozásúak ritkán felelnek meg azon népszerű sztereotípiáknak, melyek szerint a számítógépes programozók izolált személyek. A többségüknek szorosan együtt kell működnie a vállalatokkal és/vagy munkájukkal illeszkedniük kell az őket alkalmazó szervezetek társadalmi és politikai kötelezettségeihez. A munkáltatók beszámolói szerint a friss végzettségű IKT foglalkozásúak gyakran nem rendelkeznek a szükséges üzleti vagy közösségi készségekkel, és gyakran további képzést igényelnek ahhoz, hogy

Az IKT foglalkozásúak ritkán felelnek meg azon népszerű sztereotípiáknak, melyek szerint a számítógépes programozók izolált személyek. A többségüknek szorosan együtt kell működnie a vállalatokkal és/vagy munkájukkal illeszkedniük kell az őket alkalmazó szervezetek társadalmi és politikai kötelezettségeihez.


35

készen álljanak a munkahelyi környezetben való érvényesülésre. Ez a tény már önmagában is felveti azt az összetett kérdést, hogy milyen egyensúlynak kellene megvalósulnia az állami oktatási intézményeknek és a munkáltatóknak az IKT oktatás és képzés szolgáltatására vonatkozó felelőssége tekintetében. Egyes javaslatok szerint fejleszteni kell az iparág és a tudományos szféra közötti együttműködést olyan módon, hogy az magában foglalja a mentorálás módszerének alkalmazását és a strukturált szakmai gyakorlatot. A tantervfejlesztéshez pedig fell kellene használni a kompetencia keretrendszereket és a tudásanyagokat, amenyibben azok elősegítik az egyes kurzusok iparági igényekhez való illeszkedését. Az új IKT trendek és jelenségek kérdése, mint például a big data (hatalmas adathalmazok), megoldható lenne rövid távú, intenzív „alapkiképzések” biztosításával, és így elkerülhetővé válna a teljes felsőfokú tantervek nehézkes átalakítása. Általánosságban elmondható, hogy rugalmas és kisebb területekre koncentrált módszereket (pl. Massive Open Online Courses - MOOCs, azaz tömeges nyílt online kurzusok) kell alkalmazni az újonnan előtérbe kerülő készségekhez kapcsolódó ismeretek frissítésére és kiegészítésére, míg az alapvető készségek elsajátításához és a fogalmi megértés biztosításához a hagyományos csatornák használhatók. A STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics - természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) oktatás minőségének fejlesztése az alap- és középfokú oktatásban szintén kulcsfontosságú tényező annak eléréséhez, hogy jelentős számú egyénnek keltsük fel az érdeklődését az IKT, mint jövőbeli karrierlehetőség iránt. A vállalkozói készségeket és a kreativitást szintén növekvő mértékben foglalják bele az IKT oktatásba a különböző nemzetközi kontextusokban. Minden típusú IKT oktatást és képzést tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy elérhetőbbé és vonzóbbá váljanak a társadalom minden rétege számára, mivel jelenleg a nők és a kisebbségi csoportok alulreprezentáltak.

Szakmai etika Az elismert szakmákban - mint amilyenek a jogi vagy az orvosi szakmák - az etikai szabványokat vagy a formalizált etikai kódexeket a professzionalizmus elengedhetetlen elemének tartják. Azok, akik a szervezeteken belül kialakítják és irányítják az IKT részlegeket, félelmetes erő birtokában vannak, mellyel kárt okozhatnak, gondoskodási kötelességeik elhanyagolása által, vagy rosszindulatú szándékoktól vezérelve. Ebből kifolyólag szükséges, hogy ők is magas szintű etikai viselkedési elvárásoknak feleljenek meg (Weckert et al, 2013). Ahogyan az IKT egyre jobban átitatja a társadalmat, ez a kockázat egyre növekszik. E tényezők egyértelműen arra utalnak, hogy meg kell erősíteni, és tovább kell formalizálni az etika szerepét az IKT szakmában. Ez a szükséglet azonban kihívásokat támaszt egy ilyen változatos és globális szakma számára. Mivel az IKT az üzlet egyéb vonatkozásaival szoros közelségben működik, előfordulhat, hogy elvárják tőle az IKT szakterületen kívülről származó etikátlan viselkedés támogatását vagy megkönnyítését. A közelmúltban megrendezett nemzetközi műhely keretében, több kulcsfontosságú nemzetközi érintett fél részvételével folytatott 36


konzultáció eredményeképpen fogalmazódott meg a javaslat arra vonatkozóan, hogy az IKT-hoz kapcsolódó etika terén elvégzett munkának kellőképpen rugalmasnak kell maradnia ahhoz, hogy nemzetközileg működőképes legyen, illetve arra, hogy ennek a munkának az eredményeit a tanárok és a szakmabeliek számára felhasználható formátumokban kell rögzíteni. Több szakmai szervezet jelenleg is figyelemre méltó munkát végez abból a célból, hogy az etikai irányelveket könnyebben alkalmazhatóvá és felhasználhatóvá tegyék a szakmabeliek számára. A CEPIS például azon dolgozik, hogy történetek és egyéb eszközök felhasználásával könnyítse meg a párbeszéd megindulását és az etikai megértés elmélyítését (CEPIS, 2014). Az Australian Computer Society kiterjedt etikai esettanulmányokat készített annak szemléltetésére, hogy milyen relevanciával bír az etika különböző IKT szakmai kontextusokban (ACS, 2014). A hitelesítést a nagyon magas kockázatú kontextusok - mint amilyen a biztonsági szempontból kritikus egészségügyi IKT - esetétől eltekintve a kutatás során megkérdezett érintett felek összetettnek és potenciálisan kontraproduktívnak tartották.

Ajánlások Az IKT szakma valamennyi alkotóelemének következetesen növelni kell az érettségét olyan módszerekkel, amelyek nemzeti és nemzetközi szinteken egyaránt alkalmazhatók. Az IKT szakemberek kétség kívül egyre inkább globális csapatokban dolgoznak. A szakma érettségének növelését alapos konzultációk mellett, és együttműködés útján kell megvalósítani annak érdekében, hogy biztosíthassuk a kulturális és nyelvi kérdések tiszteletben tartását, miközben elősegítjük egy nemzetközileg elismert IKT szakma kialakítását. Ez magában foglalja azt is, hogy tanulunk abból, hogy más országokban „mi működik”, továbbá maga után vonja a nemzetközi szinten elismerésre érdemes szabványok és keretrendszerek feltérképezésének koordinálását is.


37

FEJEZET 4 A digitális vezetőséggel járó kihívások Áttekintés Az információs és kommunikációs technológiákban (IKT), vagy más néven az „e-” (elektronikus) vagy digitális technológiákban rejlő hajtóerő egy jelentős átmenetet hozott létre a globális gazdaságban. Ennek eredményeképpen új piacok nyíltak, és megváltozott az a mód, ahogyan a szervezetek létrehozzák termékeiket és célbajuttatják szolgáltatásaikat. Az innováció nemcsak a fenti két eredmény megvalósulásának a hajtóereje, hanem az ezeket lehetővé tevő folyamatoké is (OECD 2010). Ez az új valóság, különösen az üzleti modellek, valamint a munkavégzési és értékteremtési módszerek esetében szükségessé teszi a szervezetépítés új formáinak alkalmazását, illetve, ami kritikus fontosságú, a szervezeti vezetőségi formák jelentős mértékű átalakítását. Ahhoz, hogy a mai globális versenyben valaki képes legyen a vezetésre, olyan kompetenciákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik számára egy sor bimbózó innovációs lehetőség felismerését és kiaknázását. A nyugati gazdaságok többségében egyre elterjedtebb annak a felismerése, hogy növekszik az igény az IKT innováció terén ez iránt a vezetői tulajdonság iránt, amelyet egyre gyakrabban illetnek az „e-leadership” (pl. Avolio et al 2001) azaz digitális vezetés vagy digitális irányítás elnevezéssel. Európa nagyobb szervezeteinek a kontextusában a digitális vezetőség nem csupán az IKT alapvető képességeinek és aktuális újdonságainak az alapos megértését foglalja magában, hanem a szervezeti kérdések kezelésére és az IKT szakterületen kívül dolgozó magasan képzett alkalmazottak irányítására vonatkozó képességet is. Egy ilyen kompetens módon vezetett csapat biztosíthatja, hogy a szervezet kiaknázza az új üzleti modellek által kínált lehetőségeket, valamint a technológiák által teremtett innovációs lehetőségeket is. Ezzel szemben a gyenge digitális vezetőség jelentős károkat okozhat, és a múltban a köz- és a magánszféra számos szervezete esetében jelentős késedelmeket és rendkívüli költségeket eredményezett.

A digitális készségek jelenlegi hiánya Európában A 2007-es pénzügyi válság által kiváltott európai gazdasági hanyatlás addig példátlan mértékű munkanélküliséget okozott, mégis abban az időszakban egyre több jel mutatott arra, hogy az IKT-hoz kapcsolódó bizonyos készségterületek - a digitális készségek - kínálata nem kielégítő, ami az egész kontinensen veszélybe sodorta a gazdasági növekedést, a versenyképességet és a foglalkoztatottságot. A készségek terén mutatkozó hiány problémájának megoldásában egyformán fontos szerepet kell kapnia a technológiának és az IKT üzleti célú kihasználásának. 38


Ami a technológiát illeti, a számítástechnikai diplomások száma többé-kevésbé stabil maradt, évente körülbelül 115 000 és 125 000 között mozgott. 2006 óta ez a szám csökkent, és 2010 óta a számok az alacsonyabb szint körül stagnálnak: az Európai Unió összes tagállamában (EU27) évente összesen hozzávetőleg 110 000 számítástechnikai diplomás hagyja el a felsőoktatási intézményeket. A stagnálás, vagyis az IKT munkaerőpiacra belépő munkavállalók számának csökkenésének hatását tovább mélyíti Európában az ebből a munkaerőpiacból kilépő munkavállalók száma, mivel az IKT foglalkozásúak fokozatosan nyugállományba lépnek. Ezen a téren regionális különbségek is kimutathatók. Az alábbi ábra az egyesült királysági számítástechnikai diplomások számának egyharmaddal való csökkenését mutatja 2003 óta. Franciaország az Egyesült Királyságot megelőzve ma már a 18%-át adja az európai IKT diplomásoknak. Az Egyesült Királyság 17%-al a második, Németország pedig 15%-al a harmadik helyen áll a munkaerőpiacra belépő európai számítástechnikai diplomások biztosításának tekintetében. Tíz évvel ezelőtt az Egyesült Királyság Európa számítástechnikai szakembereinek közel az egyharmadát termelte ki (30%), mig Németország csupán a 7%-át (Gareis et al. 2014). A számítástechnikai diplomások számának alakulása az EU tagállamaiban 2000-2012.

Franciaország Egyesült Királyság Németország Spanyolország Lengyelország Hollandia Csehország Görögország Olaszország 19 további tagállam

Forrás: Empirica, 2014

FEJEZET 4 A DIGITÁLIS VEZETŐSÉGGEL JÁRÓ KIHÍVÁSOK

39

While the technology skills gaps remain a concern, the main area of unsatisfied Noha a technológiai készségek hiánya továbbra is gondot okoz, ezen a piacon a kielégítetlen igények legfőbb területe a magasabb szintű készségeket érinti, amelyek a digitális vezetői készségeket is magukban foglalják. Az alábbi ábrán látható előrejelzés a tágabb értelemben vett IKT álláskategóriák iránti igények várható növekedését mutatja be, az empirica és az IDC által a Eurostat Labour Force Survey felmérés alapján kidolgozott, gazdasági aktivitásra és munkaerőpiaci trendekre vonatkozó előrejelzések szerint. Összességében a digitális készségek iránti igény várhatóan a menedzsmenthez és az üzleti elemzésekhez kapcsolódó álláskategóriákban növekszik majd a leginkább. Ez egyfelől kihívásokat támaszt, ugyanakkor lehetőségeket is teremt a felsőoktatási intézmények számára.

Menedzsment, működési struktúra és analízis

44,2% 15,5% 8,5%

IKT foglalkozásúak – szakértői szint

15,9% 10,1% 3,7%

IKT foglalkozásúak -16,8% – kisegítői/technikusi szint -11,8%

-3,9%

Összes

9,3% 3,2% 1,8%

2020 2015 2012 A 2011-es adatokhoz képest

Az IKT munkaerő fejlődése Európában

E fejlemények kombinációját - a számítástechnikai diplomások stagnáló kínálatát és a digitális vezetőségi készségek iránti növekvő igényt - a vezető iparági csoportok hosszabb ideje aggodalommal figyelik. A vezető informatikai tisztviselők európai szervezetének emberi erőforrásokkal foglalkozó munkacsoportja (EuroCIO - European organisation of Chief Information Officers, Human Resource Workgroup) például még 2009-ben arra a következtetésre jutott, hogy átfogó fejlesztésekre van szükség az oktatási szolgáltatások terén ezen növekvő igények kielégítése érdekében. Az EuroCIO-t ez az aggodalom cselekvésre ösztönözte, így innovatív együttműködést kezdtek vezető üzleti iskolákkal abból a célból, hogy új tanterveket dolgozzanak ki a digitális vezetői készségek fejlesztésére. Ezen tantervek célja továbbfejleszteni a készségeket és az innovációval összefüggő döntéshozatalt a vállalatok szakmai és igazgatási vezetői szintjein. Miután az érintett felek felhívták a figyelmet a készségek piacán mutatkozó elégtelenségekre, az Európai Bizottság a problémákra való megoldásként egy sor 40


olyan kezdeményezést indított el, amelyek célja az IKT-hoz kapcsolódó készségek tág körének fejlesztése. Ezek a kezdeményezések eredetileg az IT foglalkozásúak szakmai fejlődésének előmozdításához szükséges követelmények kielégítésére irányultak, és olyan stratégiák és eszközök kidolgozására került sor, amelyek ezen a szinten képesek áthidalni a digitális készségek kereslete és kínálata közötti szakadékot. A legutóbbi időkben azonban a digitális vezetői (e-leadership) készségek terén mutatkozó hiányosságok kerültek a figyelem központjába.

Digitális vezetői készségek A digitális vezetőséghez kapcsolódó legfőbb kihívás az, hogy jelentős mértékben megnöveljük az IKT-hoz kapcsolódó innovációs lehetőségek felfedezésének, kiértékelésének és kihasználásának sikerességét. A digitális vezetői készségek egyik értelmezése szerint ezek azt a tudásanyagot, illetve a kompetenciáknak egy olyan kombinációját foglalják magukban, amelyek ahhoz szükségesek egy, a modern gazdaságban tevékenykedő egyén számára, hogy az IKT használatával kezdeményezze és irányítsa az innovációt. A digitális vezetői készségek ezen értelmezése jól illeszkedik a digitális készségek széles körben elfogadott osztályozásaihoz, és különösen ahhoz, amelyet az iparág képviselői a 2004-es e-skills Forum beszámolójában ismertettek. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kezdetben elsősorban a döntéshozatal felsőbb szintjeit képviselő közép- és nagyvállalatok vezetői szükségleteire koncentrál. Ezekben a vállalatokban az IKT-alapú innovációval kapcsolatos döntéshozatal a többféle innovációs lehetőségeket tartalmazó többé-kevésbé jól körülhatárolt portfoliók felé orientálódik (Peppard és Thorp 2013), és az innovációra irányuló törekvésekhez magasan képzett alkalmazottak bevonására és vezetésére van szükség, akik közül néhányan - de nem mindannyian - megfelelő mértékű megértéssel rendelkeznek az IKT, valamint a benne rejlő lehetőségek tekintetében. Az innováció megvalósításával megbízott magas képzettségű alkalmazottakból álló multidiszciplináris csapatok hatékony irányításához elengedhetetlenül szükséges a különböző szakterületű szakemberek munkájának megbecsülésére való képesség. Az IKT-hoz kapcsolódó üzleti lehetőségek pontos kiértékelése kulcsfontosságú szerepet tölt be a vállalatok legmagasabb szintjén történő döntéshozatalban. Egy ilyen jellegű környezetben egy vezetőnek hatékonyan kell kommunikálnia a csapatokkal, és teljes mértékben kell ismernie a döntésoptimalizálást elősegítő eszközöket. Ez nem csupán az IKT kihasználására vonatkozó mélyreható és haladó szemléletű készségeket igényel, hanem érett üzleti készségeket, valamint kommunikációs és szervezeti készségeket is. Az ilyen jellegű digitális vezetői készségek csupán részlegesen jelennek meg az informatikai és számítástechnikai felsőoktatási képzésekben, holott a vállalkozói és üzletvezetési ismeretek mélyebb megértése egészen a vállalati informatikai vezetők szintjéig és még azon túl is szükséges.


41

A digitális vezetői képzési lehetőségekre való építkezés 2013-ban az Európai Bizottság kezdeményezése nyomán megkezdődött a digitális vezetői készségekhez kapcsolódó tantervek szolgáltatásának kiterjesztését támogató irányelvek kidolgozása, a nagyobb vállalatokra helyezett hangsúllyal. Az ezen tantervekre épített oktatási programok iránti elvárás, hogy olyan, rendkívül magas szintű szakértelmet fejlesszenek ki a multidiszciplináris képességek tekintetében, amely megfelel a nagyobb európai köz- és magánszervezetek jelenleg előtérbe kerülő vezetői szerepköreire vonatkozó elvárásoknak. Ennek a megvalósításához az egyik kezdeti lépés az európai oktatási szolgáltatások alapszintjének meghatározása volt. Átfogó kutatást végeztek egész Európában, mely a releváns oktatási programok teljes körére kiterjedt. Ezek a programok rendszerint a digitális vezetőség két alapvető készségkörét foglalják magukban - az IT, illetve az üzleti innovációs módszerek magasabb szintű ismeretét. Európában több mint 1 000 posztgraduális mesterképzést találtak, amelyek az oktatási eredmények fenti kombinációjának elsajátítását biztosították. Az ilyen oktatási és képzési lehetőségek túlnyomó többsége azonban teljes idejű tanulmányokat igényelt, és pályakezdők számára nyújtotta szolgáltatásait. Ez jó alap a jövőbeli digitális vezetői képzés alapszintjének kiépítéséhez, azonban nem elégséges ahhoz, hogy a jelen évtized gazdaságának innovációs vezetőségi szükségleteit kielégítse. Európában kevesebb mint 50 olyan oktatási program létezik, amely potenciálisan képes teljes körű digitális vezetői készségeket kifejleszteni azon személyek esetében, akik már jelentős vezetői tapasztalatokkal rendelkeznek, és így megadhatja számukra azt a képesítést, melynek birtokában alkalmassá válnak szervezetük digitális átalakításának az irányítására. A kutatás eredményei szerint a digitális vezetői készségek átadására alkalmas európai oktatási programok száma jelenleg túl alacsony ahhoz, hogy megfelelő számú munkavállalóval tudják ellátni Európa vállalatait, azaz hogy ki tudják elégíteni az iparági érdekelt felek által támasztott jelentős mértékű igényeket. Növelni kell a jelenlegi tevékenységek mértékét ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az EU innovációs céljainak: az európai oktatási és képzési szolgáltatóknak több digitális vezetői készségekhez kapcsolódó tantervet kell biztosítania.

Digitális vezetői készségek oktatására alkalmas eszközök létrehozása az érdekelt felek számára Az EuroCIO által indított oktatási programok irányelveket dolgoztak ki a digitális vezetői készségek oktatásának továbbfejlesztésére. Ezen irányelvek kidolgozásának az volt a célja, hogy kiterjesszék az oktatási programok meghatározásának intenzív munkafolyamatát, melyet jelenleg a munkáltatók és az üzleti iskolák együttműködésben folytatnak. Az általuk végzett munka bizonyítottan

42


alkalmas a sikeres digitális vezetőségi oktatási programok megvalósítására, amelyek egyfelől megfelelnek a vezetői munkakörülmények által támasztott követelményeknek, másfelől figyelembe veszik a releváns területeken folytatott legújabb kutatások eredményeit is. Az irányelvek egységesítése érdekében kidolgoztak egy formátumot az oktatási programok, illetve az azok alapját képező tantervek profiljainak kialakításához. Ezen tantervi profilok magva egy tanulási eredmény-sorozat, amelyet a tudományos szféra tagjai és a munkáltatók nélkülözhetetlennek tartanak az IKT-innovációhoz kapcsolódó döntéshozatal kompetenciájának átadásához, különösen a C szinten. A folyamat során az érintett felekkel folytatott munka feltárta az igényt egy sor különbőző digitális vezetőségi profil meghatározására, amelyek különböző szakmai területeket érintenek, a vállalatépítéstől a biztonsági kérdéseken át az irányításig. Minden tantervi profil jóváhagyását iparági szakértők bevonásával végzik. Az első digitális vezetőségi tantervi profilokat az EuroCIO igazgatósága 2014 közepén hagyta jóvá. Ez után számos egyetem és üzleti iskola a tantervi profilokban meghatározott digitális vezetőségi követelményekhez viszonyítva kiértékelte saját oktatási programját annak érdekében, hogy megállapítsák a koncepció életképességét. A tantervi profilokat alkalmasnak ítélték arra, hogy megkönynyítse a párbeszédet a szükséges tanulási eredményekről az oktatási szféra és az iparág között, továbbá arra, hogy számos európai országban felhasználják a felsőoktatási intézmények által nyújtott oktatási programok továbbfejlesztéséhez. Az Európai Bizottság digitális vezetőségi kezdeményezései nyomán a nagyobb vállalatok tekintetében végrehajtott munkát kiegészíti a kis- és középvállalkozásokra, valamint az egyéni vállalkozókra koncentráló munka. A tudományos szféra és az iparág érintett felei mind a két esetben aktívan részt vettek a digitális vezetői készségek fejlesztését elősegítő lehetőségek feltérképezésében. Európa kisebb vállalatainak és önálló vállalkozóinak az esetében elsődleges fontosságú a tanulási munkateher minimalizálása. Ezt az elvárást vegyes tanítási módszereket alkalmazó stratégiák alkalmazásával fogják teljesíteni, melyek lényege a rögzített tartalmak távolról történő átadásának a személyes részvétellel zajló tanulási alkalmakkal való kombinálása. E stratégiák egyfelől biztosítják a résztvevők számára a hálózatépítés értékét (pl. a rövid nyári személyes részvétellel zajló fázisok keretében), és teljes mértékben átadják az előre meghatározott digitális vezetőségi tanulási eredményeket, másfelől a lehető legjobban használják ki az oktató személyzet idejét. Az egyéni tanulást gyakorlati feladatokkal kombinálják, ami lehetővé teszi a folyamatos aktív irányítás maximumának a megvalósítását az oktatási program során. A tanulás bizonyos szakaszaihoz felhasználhatónak ítéltek egyes olyan média anyagokat, amelyeket a MOOC útján való átadásra dolgoztak ki.


43

Jövőbeni irányok A jövőben remélhetőleg az oktatási intézmények nagyobb számban fognak össze majd az iparág képviselőivel annak érdekében, hogy egy sor új kurzust hozzanak létre a digitális vezetőségi tantervekre építve, és eközben újradefiniálják és továbbfejlesztik tanítási módszereiket. Ezt a növekedést elősegítheti a rögzített tartalmak együttműködő fejlesztése és megosztása az oktatási intézmények között, ami csökkentené a források iránti igény által támasztott nyomást, amely különösen azokat az egyetemeket érinti, amelyek a technológiai ismeretek terén kívánják elmélyíteni oktatási programjaikat. Ahogyan az Európai Bizottság digitális vezetőségi kezdeményezéseinek érettsége nő, az irányítást fokozatosan át kell adni megbízható kulcsszereplőknek vagy érintett feleknek, ez által biztosítva, hogy az irányítási folyamatok a lehető legkisebb súlyúak legyenek. Az ehhez vezető első lépés az EuroCIO-nak a saját vezetőségi oktatási programjához létrehozott irányítási struktúráinak a felhasználása volt. Már elindult a párbeszéd további élenjáró európai szervezetekkel és központi szerepet betöltő érintett felekkel, és a jövőben az európai szintű döntéshozatal várhatóan egyre jobban ki fog szélesedni, ahogyan egyre sokfélébb érdekeltségi kört von majd be. A legfőbb üzenet az, hogy a digitális vezetőségi oktatás „ökoszisztémájának” számos érintett fél együttműködésére van szüksége ahhoz, hogy Európában elérje a célként meghatározott megnövelt képességet, innovációt és értéket.

44


FEJEZET 5 Az új, innovatív oktatás Felkészülés a digitális jövőre: digitális készségek az oktatásban Az Európa oktatási rendszerében fejlesztett készségek nem minden esetben felelnek meg az egyre növekvő mértékben digitalizálódó világban szükséges készségeknek. Ugyanakkor a fiatalok jelentős mértékű IKT használata nem minden esetben társul az IKT tanulására vonatkozó hajlandósággal: az elmúlt évtized során Európában a matematikai, természettudományos és technológiai képzésekre beiratkozottak, illetve az ezeket elvégzők száma az összes szakterülethez képest arányaiban csökkent.1 Ennek eredményeképpen egy „szivárgó csővezeték” alakult ki: az érdeklődés fokozatosan csökken a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) tanulása iránt - a folyamat az alapfokú oktatás későbbi szakaszaiban kezdődik, majd folytatódik a felsőoktatásban, és végül egy igen szűk munkavállalói állományban végződik. Európa ebben a kontextusban jelölte meg célként a nők és a férfiak körében a 20-64 év közötti népességre vonatkozó EU-s foglalkoztatási ráta 75%-ra való emelését 2020-ig. A 2010 novemberében elindított „New Skills for New Jobs” (Új készségek az új állásokért) kezdeményezés célja népszerűsíteni a jövőben igényelt készségekre vonatkozó jobb előrelátást, közelíteni egymáshoz a készségeket és a munkaerőpiaci igényeket, továbbá áthidalni az oktatás és a munka világa közötti szakadékot. Elméletben Európa oktatási rendszereinek már most is olyan digitális kompetenciákkal és készségekkel kellene ellátnia a gyerekeket és a fiatalokat, amelyekre a 2020-ra kialakuló munkaerőpiacon szükségük lesz. Ezzel szemben, egy, az Európai Bizottság által kidolgozott digitális kompetencia keretrendszer alapján újonnan létrehozott digitális készség indikátor szerint az Európai Unió népességének 23%-a semmilyen digitális készséggel nem rendelkezik (2012); a skála országos lebontásban a svédországi 6%-os aránytól a romániai 50%-os arányig terjed. Figyelembe véve, hogy a digitális társadalomban való érvényesüléshez az alacsony szintű készségeknél többre van szükség, elmondható, hogy az EU népességének közel a fele (47%) nem rendelkezik megfelelő digitális készségekkel (mivel alacsony szintű, vagy semmilyen készségekkel nem rendelkezik). Ez a helyzet potenciálisan katasztrofálissá válhat a jelenlegi generáció számára, akik a munkaerőpiacra való belépésükkor azzal szembesülnek majd, hogy az állások túlnyomó többségének betöltéséhez digitális készségekre van szükségük. 1 A 2003-as 24,1%-ról a 2012-es 22,8%-ig (Eurostat)

FEJEZET 5 AZ ÚJ, INNOVATÍV OKTATÁS

45

Oktatáspolitika A tanulók kompetenciái és az elvárások közötti nyilvánvaló szakadék ellenére, az oktatáspolitikát tekintve az alapszintű IKT ismereteket az oktatási rendszer minden területe messzemenően támogatja. A kérdést rendszerint holisztikus szemlélettel kezelik az oktatás különböző szintjein: a tanárok kompetenciái; a diákok kompetenciái; e-biztonság mindenki számára; IKT a fogyatékossággal élők számára; továbbá intézkedések a digitális szakadék által érintettek tekintetében. Az oktatáspolitikák foglalkoznak az infrastruktúra biztosításával is, gondoskodva arról, hogy az iskolák hozzáférhessenek a releváns technológiákhoz, például interaktív digitális táblákhoz, néhány esetben netbookokhoz és tabletekhez, valamint a hagyományosabb (fix vagy mobil) számítógépes laborokhoz is. A digitális tartalom is prioritást élvez a legtöbb európai országban, a tanárok és diákok online szakmai közösségeitől kezdve az e-tankönyvek, illetve a forrásokat tartalmazó adatbankok szolgáltatásáig. A European Schoolnet 2013-as Insight Country Reports kiadványai, amelyek az európai tagállamokból származó beszámolókat közölnek, a nemzeti oktatási minisztériumoktól származó számos releváns irányelv és intézkedés létezéséről számolnak be. Ezek a kezdeményezések ösztönzik az alapvető IKT kompetenciák fejlesztését, valamint a digitális műveltségnek a modern műveltségi koncepciók alapvető részeként való elismerését. A digitális műveltség és kompetencia nemzeti szinten való oktatásának számos megközelítési módja létezik, a tipikusan IKT felhasználói készségekre összpontosító önálló IKT tantervtől az IKT minden tantárgyba való beágyazásáig. Néhány ország (pl. Németország) és régió az alapvető IKT kompetenciák hitelesítése céljából harmadik felek által kiállított oklevelek - ilyen az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (European Computer Driving License ECDL) - használatához folyamodik. A többség számára azonban nem kulcsfontosságú megoldandó kérdés a digitális szakadék, és iskolánként változik, hogy a gyakorlatban hogyan valósítják meg a kormányzat által meghatározott politikai irányelveket. Ez sok mindent megmagyaráz a politikai célok és a diákok készségszintjei között tátongó szakadék tekintetében. Míg az IKT módszereknek és eszközöknek az oktatási rendszerek megfelelő részeire való beillesztésének biztosítását célzó jelenlegi politikai irányelveket fenn kell tartani, ezzel párhuzamosan fokozni kell az arra irányuló törekvéseket, hogy az IKT-val kapcsolatos különböző megközelítési módok általános érvényűvé váljanak. Emellett további figyelmet kell szentelni a digitális szakadék ügyének annak érdekében, hogy biztosíthassuk minden tanuló számára, hátterüktől függetlenül, az alapvető IKT kompetencia megfelelő szintű elsajátítását. Az IKT készségek elsajátítását hátráltató egyik legfőbb akadály továbbra is a tanári kompetenciák problémája, amelyre vonatkozóan jelenleg nem létezik egy közös európai szabvány. A globális szabványok nem feltétlenül alkalmazhatóak az európai kontextusban, ezért az oktatási minisztériumok a saját szabványok bevezetésének 46


szükségességét fontolgatják. Ezen szabványoknak az Európai e-kompetencia Keretrendszerhez (European e-Competence Framework - e-CF) kellene illeszkednie. Alapvető fontosságúak a több érintett felet összefogó kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik a tanárok számára, hogy különböző technológiák által támogatott innovatív pedagógiákkal kísérletezzenek. A European Schoolnet brüsszeli Future Classroom Lab-je (A jövő tanterme labor) egy példa az ilyen kezdeményezésekre: a mai napig huszonöt technológiai vállalat működött együtt a European Schoolnettel, és több mint 13 000 tanárt vontak be tevékenységeikbe.

Emeljük magasabbra a lécet Az e-CF, noha a minden polgár részéről elsajátítandó digitális műveltség szempontjából hasznos kiindulópont, nem kielégítő megoldás azok számára, akik a későbbiekben magasabb szintű IT képzésben szeretnének részt venni vagy számítástechnikai tudományos pályára szeretnének lépni. Ez a probléma az Európai Unió minden tagállamában honos, és a 2011-ben kiadott LivingstoneHope jelentésben világosan meg lett fogalmazva: „Az iparágak egy olyan oktatási rendszertől szenvednek, mely nem érti meg a szükségleteiket. Ezt tovább erősítik az iskolai tantervek, amelyek az IKT-t tekintve inkább az irodai készségekre összpontosítanak, ahelyett, hogy a sokkal mélyebb számítástechnikai és programozói készségekre fektetnék a hangsúlyt, melyekre többek között a videojátékokat és vizuális effektusokat készítő high-tech ágazatokban szükség van. Ugyanakkor a fiataloknak és tanáraiknak tisztábban kell látniuk az ezen iparágakban elérhető munkavállalási lehetőségeket, és az ezekhez vezető képzettségeket. A STEM tantárgyak – a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika – valamint a művészetek jelentik a siker kulcsát.” A jelentés azzal a javaslattal folytatódik, hogy a számítástechnika, mint tantárgy kapjon ugyanakkora hangsúlyt, mint más tudományok, pl. a fizika és a matematika, és tanítsák ezt is 11 éves kortól az általános alaptanterv részeként a középiskolákban. E cselekvésre való felhívás eredményeként az Egyesült Királyság kormánya megtette azt a lépést, hogy a hagyományos IKT órákat (melyek a digitális kompetencia megközelítésen alapultak) számítástechnika órákra cserélte, melyek a programozást, a webdesignt és a mobil eszközökön használható alkalmazások fejlesztését helyezik a középpontba.

Matematika és fizika Az egyik legfőbb kihívást az alapszintű IT kompetenciától a digitális készségekhez vezető úton a matematika és a fizika terén való teljesítés jelenti. A jó matematikai készségek – különösen az algebra és az algoritmusok megértése – elengedhetetlenek a további programozói és számítástechnikai készségek fejlesztéséhez. A Microsoft „Tanítás és tanulás” (Teaching and Learning) kutatása kimutatta, hogy a matematika tipikusan egyike azoknak a területeknek, ahol a legkevésbé alkalmaznak innovatív módszereket a tanórákon. Hasonlóképpen, FEJEZET 5 AZ ÚJ, INNOVATÍV OKTATÁS

47

a fizikatudás és a fizikához kapcsolódó készségek is elengedhetetlenek a hálózatépítéshez és a számítástechnikai alkalmazásokhoz. Az európai diákok körében tapasztalható viszonylag alacsony teljesítményszint és érdeklődés e területek iránt aggasztó a magasabb szintű digitális készségek elsajátításának tekintetében. Egy Eurydice kutatás azt is hangsúlyozza, hogy számos európai országban nem létezik a kevésbé jól teljesítő tanulók támogatására vonatkozó nemzeti szintű politikai irányelv. A Nemzetközi tanulói teljesítménymérésen (OECD Programme for International Student Assessment - PISA) jobb matematikai és természettudományos eredményeket elérő országok általában szilárd rendszerekkel rendelkeznek annak biztosítására, hogy a matematika vagy a fizika terén nehézségekkel küszködő diákok megfelelő támogatást kapjanak teljesítményük javításához. Az Eurydice arra is felhívja a figyelmet, hogy az IKT matematikaoktatásban betöltött specifikus szerepét gyakran elhanyagolják: „Az IKT használata a matematika oktatásában a legtöbb országban előírás. Ám, általános hozzáférhetőségük ellenére, a számítógépeket ritkán használják a matematikaórákon. Ez az ellentmondás rámutat arra, hogy elmulasztjuk a lehetőséget arra, hogy relevánssá tegyük a matematikát azzal, hogy egy olyan technológiához kapcsoljuk, amelyet a tanulók napi szinten használnak.” Végül, a matematikát és a fizikát különösen alacsony érdeklődés övezi a lányok körében. Az e tantárgyakban használt példák és modellek jellemzően inkább a fiúk számára vonzóak, mint a lányok számára. Ez gyakran eltántorítja a lányokat attól, hogy az oktatás felső-középfokú szintjén a matematika és a fizika tanulását válasszák, ami a későbbiekben megakadályozza őket abban, hogy a felsőoktatásban számítástechnikát tanuljanak, és mindez végsősoron gátolni fogja azt, hogy elérhetőek legyenek számukra az IT iparágban választható karrierek. Az Eurydice szerint ennek a kihívásnak a fő tényezője a diverzitás hangsúlyosságának a hiánya a tanárképzés során: „A sokszínűség kezelése – pl. a diákok sokszínű körét tanítani, figyelembe véve a fiúk és a lányok érdeklődési köreinek eltéréseit – és a nemi sztereotípiák kerülése a diákokkal való interakció során a legritkábban tárgyalt kompetencia ezekben a programokban.” Ezek a problémakörök rávilágítanak arra, hogy szükség van a matematika és fizikaoktatás és tanulás minőségének javítása több, modern technológiákon alapuló innovatív megközelítés alkalmazásával, és a nemek közötti egyenlőség fokozottabb figyelembevételével.

A számítástechnika, mint tantárgy Árulkodó az a tény, hogy kevés közelmúltbeli páneurópai adat áll rendelkezésre a számítástechnika, mint a tanterv részét képező specifikus tantárgy szerepéről. A European Schoolnet Insight Country Reports (Insight országos beszámolók) 48


kiadványaiból világosan kiderül, hogy a számítástechnika - ha egyáltalán szerepel a tantervben - szinte minden esetben választható tantárgy. Egy ritka kivétel ez alól Svájc, ahol a számítástechnika 2008 óta kötelező tantárgy. Egy másik érdekes eset Ausztriáé, ahol a nemzeti célok között egyértelműen említik a munkahelyi feladatköröket szolgáló IKT-t, valamint az alapszintű digitális kompetencia mellett és azon felül értendő „digitális készségeket”, amely magában foglalja a „gyakorlati számítástechnikát” is. Az informatika a középiskola elejétől kezdve önálló tantárgy. Az elsajátított kompetenciák hitelesítését harmadik felek által nyújtott képesítések (pl. ECDL), illetve iparági (pl. a Cisco-tól, a Microsofttól, az SAP-től, a Novelltől és az Oracle-tól származó) képesítések útján oldják meg. Ciprus is előírja a számítástechnika tanulását, a felső-középfokú oktatás első évében tanulandó „kötelező bevezetésként”. Az ezt követő két tanév során a felső-középfokú oktatásban részt vevő diákok szabadon választhatják a további modulok tanulását a számítástechnika, az alkalmazások és hálózatok témakörében (ez utóbbit a Cisco Hálózati Akadémia támogatásával). Mindezek mellett az erre szakosodott szakiskolák egy választható 3 éves számítógép technikusi képzést nyújtanak, amely lefedi a számítástechnika minden területét. Számos országban léteznek ehhez hasonló technikai képzési lehetőségek a középfokú szakoktatásban, azonban az ezeken a választható képzéseken tanuló diákok - különösen a lányok - száma gyakran igen alacsony. Kevés ország említi az e-CF-et az IT kompetenciák feltérképezésére és a közös európai szabványhoz való illesztésére használt eszközként. Ez sajnálatos tény, mivel az e-CF felhasználásával történő feltérképezés jobb rálátást nyújtana az EU országaiban jellemző viszonyokra. A számítástechnikával kapcsolatos szélesebb körű politikai irányelvek Európa országaiban jellemző relatív hiánya ellenére léteznek példák a számítástechnika és a technológia iskolai integrálására vonatkozó alacsonyabb szinten indított kezdeményezésekre: • A Massachussets-i Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology - MIT) kidolgozott egy „Scratch” elnevezésű programozói nyelvet a fiatal gyerekek részére. Az EU-ban számos iskola használja ezt az általános iskolai oktatástól kezdve. Az Egyesült Királyságban és Portugáliában különösen erős közösségek alakultak ki a Scratch-hez kapcsolódóan. • A Holland Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium által finanszírozott SURFnet/Kennisnet projekt innovatív alkalmazásokat és szolgáltatásokat biztosít az oktatási intézmények számára, amelyek lehetővé teszik számukra az IKT-ban rejlő lehetőségek leghatékonyabb kihasználását. Az IKT tanulása azonban nem kötelező a holland iskolákban. • A Microsoft „Partners in Learning” programja által szponzorált „Innovative Teaching and Learning” (ITL - innovatív tanítás és tanulás) kutatás a fiatalság 21. századra való felkészítésének az elengedhetetlen szükségességét vizsgálja. FEJEZET 5 AZ ÚJ, INNOVATÍV OKTATÁS

49

Az ITL központjában azok a tanítási módszerek állnak, amelyek bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak a 21. századi tanulási eredményekkel. Az eredmények kimutatták, hogy a tanulók többsége még mindig az „információfogyasztó” hagyományos szerepét tölti be a „problémamegoldó, újító és alkotó” szerepek helyett. Noha az IKT alkalmazása a tanítás során már szélesebb körben elterjedt, a diákok IKT-használata a tanulás során számos vizsgált iskolában kivételes esetnek bizonyult. Eljött az ideje, hogy a „helyes gyakorlat szigetekről” Eljött az ideje, hogy a „helyes gyaelmozduljunk a számításkorlat szigetekről” elmozduljunk technika oktatásának és taa számítástechnika oktatásának nulásának egy általánosabb érvényű megközelítése felé. és tanulásának egy általánosabb Az Európai Unió tagállaérvényű megközelítése felé. maiban az oktatási rendszereknek alaposan meg kell fontolniuk a számítástechnika ügyének fellendítésének, továbbá a sokkal összetettebb IKT készségek tantervbe való beiktatásának szükségességét. Nem kell a középiskolai vagy a felső-középiskolai oktatási szintig várni a számítástechnikai témák bevezetésével – egyszerű módszerek alkalmazásával akár a legfiatalabb diákokkal, a kisiskolás osztályokban is jól lehet dolgozni.

A példaképek negatív befolyást is gyakorolhatnak A példaképek, például a tanárok, a szülők, a pályaválasztási tanácsadók vagy a médiában szereplő személyiségek hatást gyakorolnak a fiatalok pályaválasztási döntéseire. A diáklányok különösen hajlamosak az idősebb példaképek támogatására hagyatkozni pályaválasztási döntéseik tekintetében. Az alábbi grafikon diáklányok, Cisco-s IT alkalmazottak, szülők és tanárok véleményét hasonlítja össze.

50


Mit foglalnak magukban az Internet networking munkák 100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0%

szoftverfejlesztés

találkozás ügyfelekkel

segítségnyújtás másoknak

a világ jobbá tétele

A Cisco szerint mind a 4 tevékenységet magukban foglaló Internet networking munkák százalékos aránya Diáklányok, akik úgy gondolják, hogy az Internet networking munkák többsége magában foglalja mind a 4 tevékenységet Tanárok/szülők, akik úgy gondolják, hogy az Internet networking munkák többsége magában foglalja mind a 4 tevékenységet

A szülők és a tanárok elképzelései az IKT szakmákról különösen irreálisnak tűnnek: kevesebb mint 35%-uk gondolja azt, hogy az IT hálózatépítő munka pozitív hatást gyakorolhat a világ egészére, és a túlnyomó többségük szerint az IT foglalkozásúak nem sok időt fordítanak arra, hogy másokkal találkozzanak. Ez a kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy nagy a valószínűsége, hogy a fiatalok irreális információkat kapnak a pályaválasztásukkal kapcsolatban. Ha szeretnénk a szakterületre belépő fiatalok számát növelni, kritikus fontosságú javítani a tanároknak és a szülőknek az IKT szakmákról alkotott elképzelésein.

Az oktatás és a foglakoztatás közötti szakadék áthidalása A digitális készségek (e-skills) oktatása terén egy másik lényeges kihívás az oktatás és a foglalkoztatottság közötti szakadék. Az általános iskolai és középiskolai reformok gyakori mozgatórugója a társadalom azon igénye, hogy felvértezze a gyermekeket azzal a tudással, amely hozzásegíti őket ahhoz, hogy a későbbiek során művelt polgárokként tölthessék be szerepüket a társadalomban. Számos országban azonban szkeptikusan viszonyulnak ahhoz a gyakorlathoz, hogy a fiatalok készségfejlesztését az iparági szükségletekhez igazítják. Ez a szkepticizmus abból a megfontolásból ered, hogy az oktatási rendszernek többnek kellene lennie, mint egy egyszerű csatornának a jövő állásai felé. Vitathatatlan, hogy a fiataloknak önmagáért való tudásanyagot is el kell sajátítaniuk, amellett, hogy olyan tantárgyakat tanulnak, amelyek javíthatják életminőségüket és munkavállalási lehetőségeiket. Azonban úgy tűnik, mintha az FEJEZET 5 AZ ÚJ, INNOVATÍV OKTATÁS

51

egyensúly eltolódott volna az előbbi irányba: a fiatalokat különösen kellemetlenül érintik a gazdasági válság hatásai. A gazdasági válságtól kevésbé sújtott országok – pl. Hollandia, Németország és Ausztria – erős hangsúlyt fektetnek a fiatalok foglalkoztathatóságát előmozdító intézkedésekre (pl. szakmai gyakorlatok és a munkáltatók bevonása az oktatásba). Dr. Anthony Mann, az egyesült királyság Education and Employers Taskforce (Oktatási és munkáltatói munkacsoport) munkatársának észrevételei szerint „OECD elemzések bizonyítják, hogy azok az országok, amelyek oktatási rendszerei az iskolán belüli tanítást a szakmai pályafutásokhoz kapcsolódó munkahelyi tapasztalatokkal kombinálják (mint például a német típusú gyakornoki rendszerben) tipikusan alacsonyabb fiatalkori munkanélküliségi arányokat produkálnak.” Tanulmánya folytatásában kijelenti, hogy „brit kutatási eredmények szerint statisztikailag szignifikánsan pozitív kapcsolat áll fönn a fiatalok által az iskolában (14 és 19 éves koruk között) átélt munkáltatókkal való érintkezés mennyisége (pl. pályaválasztási előadások vagy munkahelyi tapasztalatok) és a végső karriercéljuk elérésébe (19 és 24 éves koruk között) vetett hitük között.” Az Európai Bizottság e-Skills for Jobs 2014 (Digitális készségek a munkavállalásért) kampánya jól illusztrálja a több érdekelt fél közötti együttműködést ezen a téren. A kampány több száz, különböző szektorokban működő érdekelt felet fog össze annak érdekében, hogy közösen felhívják a figyelmet az IT szakterületen elérhető munkavállalási lehetőségekre, továbbá hogy oktatási és képzési lehetőségeket nyújtsanak a fiatalok, a munkanélküliek, és a magukat átképezni vágyó munkavállalók számára. Ez az összefogásra épülő kezdeményezés olyan hatást eredményez, amely sokkal értékesebb az egyes részek által nyújtott értékek összegénél, ezért a lehető legjobb eredmények elérése érdekében érdemes hosszú távon is fönntartani. Ami a természettudományokkal és a technológiával kapcsolatos tágabb kihívást illeti, az 50%-ban az Európai Bizottság FP7 kutatási programja keretében, 50%ban pedig az iparág által finanszírozott „inGenious” kezdeményezés, a European Schoolnet és a European Roundtable of Industrialists közös kezdeményezése azt tűzte ki céljául, hogy megerősítse az európai fiatalok érdeklődését a természettudományos és technológiai oktatás és pályafutások iránt. Az inGenious kezdeményezés keretében megvalósított valamennyi tevékenység arra ösztönzi az iskolákat és az iparágat, hogy egymással együttműködve elősegítsék, hogy a fiatalok vonzóbbnak tartsák a STEM karriereket, és szélesebb körű érdeklődést ébresszenek a STEM tanulmányok által nyújtott lehetőségek iránt.

52


Ajánlások Az alábbi pontok elsődleges fontosságúak: • Magasabb szintre kell emelni az Európai Unió tanárainak digitális kompetenciáját. Be kell vezetni egy, az e-CF-hez illeszkedő tanári akkreditációt annak érdekében, hogy az Európai Uniós tagországok diákjai teljes mértékben ki tudják használni az IKT infrastruktúrába fektetett befektetéseket. • Az alapoktól kezdve kell felépíteni a digitális kompetenciát. Biztosítani kell, hogy a digitális készségek tanulását a teljes alap- és középfokú oktatási szint során ösztönözzék, és a felsőbb oktatási szinteken az oktatás a digitális kompetencia mellett a magasabb szintű digitális készségekre összpontosítson. • Tovább kell fejleszteni a természettudományos tantárgyak - különösen a matematika és a fizika - oktatását. Fokozottabban kell összpontosítani a sokszínűségre, támogatást kell biztosítani a nehézségekkel küzdő diákoknak és innovatívabb módszereket kell alkalmazni az oktatásban. Ösztönözni kell a munkáltatók részvételét az olyan pályaválasztási tanácsadó programokban, amelyek a kulcsfontosságú példaképeket, azaz a szülőket és a tanárokat is érintik. • Növelni kell a több érintett felet összefogó partnerségek számát, amelyek keretében az iparági és oktatási partnerek közösen foglalkozhatnak a szakmai pályafutásokat és a készségek elsajátítását érintő kérdésekkel. • Tovább kell törekedni arra, hogy a digitális készségek (e-skills) és az azok elsajátítását támogató intézkedések továbbra is elsődleges szerepet töltsenek be a politikai irányvonalak meghatározásában, ez ugyanis elősegítheti a hosszú távú cselekvést és az oktatási rendszer átalakítását.

FEJEZET 5 AZ ÚJ, INNOVATÍV OKTATÁS

53

FEJEZET 6 Az új digitális tehetség A digitális készségekkel rendelkező emberek tekintetében szinte mindig globális szintű hiány van, hiszen az IKT igen gyors tempóban változik, és az oktatási rendszerek jellemzően ennél csak lassabb átalakulásra képesek. Ahogyan az IKT egyre jobban átitatja mindennapi életünket, a fent említett hiány egyre égetőbbé válik. Az alábbi fejezet két olyan kérdést vizsgál, amelyek jelentős szerepet játszanak ebben a helyzetben: • Jelenleg a szakképzett munkavállalók képességeit nem használják ki teljes mértékben. A digitális készségek teljes kihasználásához és a hatékony ITalapú innováció elősegítéséhez vezetői stratégiák és technikák alkalmazása szükséges. • A digitális gazdaságban több millió európai polgár marginalizálódik: a nők, az időskorúak, a fogyatékkal élők, valamint a digitális vagy társadalmi kirekesztettségben élők. Ha segítséget nyújtanánk nekik a digitális készségek elsajátításában, azzal megnövelhetnénk a szakképzett munkavállalók kínálatát. A digitális kirekesztettségben élők számára létrehozott képzések sikeresnek bizonyultak, ennél azonban erőteljesebb és szélesebb körű intézkedésekre van szükség. A „digitális bennszülöttekről” alkotott népszerű elképzelés ellenére az Európai Bizottság megbízásából a European Schoolnet és a Liège-i Egyetem által végrehajtott kutatás szerint 2013-ban négyből egy európai fiatal továbbra is alacsony szintű hozzáféréssel rendelkezik a technológiákhoz otthon és az iskolában is. A szélesebb körben vett népesség készségeit is fejleszteni kell, ugyanis, noha ők nem élnek kirekesztettségben, nem kellőképpen magabiztosak és hozzáértőek ahhoz, hogy mindennapi életükben és munkájukban az előnyükre használják ki a technológiákat.

A diverzitás kérdésének kezelése Az alacsony mértékű diverzitás a foglalkoztatottak körében továbbra is aggodalmat okoz Európa-szerte és a teljes IKT ágazatban is, és különösen égető probléma az IT-alapú kis- és középvállalkozások ágazatában. A gyengén megvilágított irodában programkód sorokat gépelő, az autonómiára és kreativitásra való lehetőségektől elzárt izolált fiatal férfi munkavállaló képe továbbra is él a tudatunkban, és ezt a képet gyakran megerősítik a befolyásoló példaképek. Ugyanakkor a sokszínű csapatok erősségei jól dokumentáltak, és az IKT-hoz kapcsolódó munka nagy részének együttműködő jellege köztudomású, legalábbis az ágazat szereplői körében. A European Schoolnet által a Cisco megbízásából 2009-ben végrehajtott kutatás szerint szignifikáns ellentmondások állnak fönn aközött, ahogyan a munkavállalók jellemzik IKT foglalkozásukat, és aközött, ahogyan 54


a tipikus példaképek - különösen a szülők és a tanárok - írják le ezeket a munkaköröket. Mindeközben a pozitív példaképek hiánya a médiában és a kultúrában eltántorítja az embereket attól, hogy komolyabban is megfontolják az IKT pályafutások választását. A nők csoportja egy különösen nagy csoport, amelyet ez a probléma érint, mivel az IKT pályafutásokat továbbra is a férfiak kizárólagos területeként állítják be, és ez a nézet széles körben elfogadott.

„A nők hiánya a természettudományos pályák és a kutatás terén már jó ideje ismert jelenség... Ha az 500 millió európai polgár fele nem kerül bevonásra, és nem élhet az előnyeivel, akkor egy nemi és korosztályi egyensúlytalansággal, továbbá nagy arányú társadalmi igazságtalansággal kell szembenéznünk. Politikai döntéshozókként minden lehetséges intézkedést végre kell hajtanunk ennek a megakadályozására.” Herczog Edit, korábbi európai parlamenti képviselő. „A nők hiánya a természettudományos pályák és a kutatás terén már jó ideje ismert jelenség... Ha az 500 millió európai polgár fele nem kerül bevonásra, és nem élhet az előnyeivel, akkor egy nemi és korosztályi egyensúlytalansággal, továbbá nagy arányú társadalmi igazságtalansággal kell szembenéznünk. Politikai döntéshozókként minden lehetséges intézkedést végre kell hajtanunk ennek a megakadályozására.” Herczog Edit, korábbi európai parlamenti képviselő. A politikai döntéshozóknak és az IKT ágazat érintett feleinek össze kell fognia annak érdekében, hogy kezelni tudják ezt a kihívást, amelyet az általános elképzelések okoznak. A téves elképzelések elriasztják a potenciális új tehetségeket, korlátozzák az IKT fejlesztéseket és az IKT felhasználását, és olyan egyensúlytalanságot okoznak, amely a tágabb gazdaságra és társadalomra is hatást gyakorol. Herczog Edit az időskorú felhasználókra utal a Mark Prensky kutató által meghatározott „digitális bevándorlók” kifejezést használva, amely azon személyek körére utal, akik nem az internet által átszőtt világba születtek bele. Az IKT demisztifikációjának szükségességére felhívva a figyelmet, Herczog Edit megjegyezte: „Tovább kell folytatni a programok és műhelyek megrendezését annak érdekében hogy segíthessünk nekik (az időskorúaknak) megérteni, hogy ez (az IKT) egy eszköz, amely segítséget nyújt az információkhoz való hozzáférésben és az információk megosztásában, ami nem különbözik olyan nagy mértékben a rádió vagy a televízió funkciójától... (Az IKT alapú szolgáltatások) csökkenthetik a sebezhetőség érzését, és ezt át is alakíthatják egy hosszú távú függetlenséggé.” FEJEZET 6 AZ ÚJ DIGITÁLIS TEHETSÉG

55

Miközben az európai munkaerőpiac elöregedése gyors ütemben zajlik, a digitális készségek kiválóan kiegészíthetik a tapasztalt szakemberek profilját, ez által megnövelve egyéb készségeik relevanciáját is a változó munkaerőpiacon. A kirekesztettségben élő egyéb csoportok problémáját a nem formális oktatás modelljein keresztül lehet megközelíteni. Az IT-alapú közösségi telecentrumok kiváló felületet szolgáltathatnak egész Európában a hátrányos helyzetű csoportok digitális műveltségének fejlesztéséhez. A telecentrumok jellemzően közkönyvtárakban, iskolákban vagy közösségi centrumokban működnek, gyakran önkéntes vagy közösségi szervezetek irányításával, és a használatuk általában ingyenes, nyitott és helyi jellegű. Hozzáférést biztosítanak különböző technológiákhoz, valamint informális tanulási és hálózatépítő lehetőségekhez, amelyek mindegyike vonzó a digitális kirekesztettségben élők számára. A látogatók gyakran az alapvető készségek elsajátításával kezdik meg tevékenységeiket, ami hatást gyakorol személyes fejlődésükre, továbbá elősegíti aktív polgárrá válásukat és a társadalomba való befogadásukat. Innen a foglalkoztathatóság előmozdításának irányába lépnek tovább, ami kritikus fontosságú eleme ennek a modellnek. A MIREIA kutatás becslése szerint hozzávetőleg 250 000 digitális befogadással (e-Inclusion, e-befogadás) foglalkozó szervezet létezik jelenleg az Európai Unióban, azaz átlagosan 2 000 európai polgárra jut egy digitális befogadással foglalkozó szervezet. Azonban a nemzeti kezdeményezéseket össze kell hangolni. A Telecentre-Europe nonprofit szervezet ezzel a szándékkal alakult meg. A Telecentre-Europe egyszersmind közvetítői szerepet is játszik azzal, hogy ösztönzi az információk nemzetek közötti megosztását, ami lehetővé tenné, hogy Európa egy egységként foglalkozzon a folyamatosan változó IKT szükségletekkel.

A digitális készségek munkába állítása befolyásolja a sikert Az összes ágazatban működő vállalatok 41-56%-a számol be arról, hogy rendszeresen toboroznak IT szakembereket, és azt is jelzik, hogy sok ilyen állást „nehéz betölteni”. Az OECD empirikus kutatásai és az Európai e-Skills Fórum is alátámasztja ezt a tényt. Ennélfogva életbevágó, hogy megfelelőképpen használjuk fel a digitális készségekkel rendelkező tehetséges személyeket. Az IKT foglalkozásúak munkába állítása költséges lehet, ráadásul a munkaerőfelvételt követően gyakran újabb képzéseket igényelnek ahhoz, hogy megfeleljenek a különböző IKT vállalatok specifikus szükségleteinek. Ezenkívül egyes mutatók azt jelzik, hogy az európai vállalatok kevésbé lehetnek képesek a digitális készségeket a termelékenység szolgálatába állítani az Egyesült Államok-beli szervezeteknél. Hasonlóképpen az olyan európai vállalatok, melyek központja az Egyesült Államokban működik, hatékonyabbnak tűnnek a helyi vállalatoknál a termelékenységnek az IKT segítségével történő javításának a terén is. A szervezeti és vezetési gyakorlatok és képességek terén létező különbségek magyarázatot adhatnak ezekre a tényekre. Ugyanakkor az egyes európai vállalatok között is különbségek 56


állnak fenn. A nagyobb vállalatok teljes mértékben tisztában vannak a digitális készségek szükségességével, amikor új munkaerőt vesznek fel, a kis- és középvállalkozások esetében azonban ez nem annyira jellemző, annak ellenére, hogy megygyőző bizonyítékok tanúsítják, hogy a kis- és középvállalkozások számára nagy előnyökkel jár az IT hatékony felhasználása. Egy Vanson Bourne által végrehajtott globális kutatás rávilágított, hogy a kis- és középvállalkozások 60%-a tartja döntő tényezőnek a számítógépes technológia használatát a tekintetben, hogy vállalkozása virágzik-e vagy épp csak elboldogul. Mindeközben a közszféra is követeli a digitális készségeket az olyan digitális rendszerek fokozódó elterjedése miatt, mint az e-kormányzat vagy az e-egészségügy. A digitális készségek terén jelentkező hiány problémáját kétféleképpen lehet kezelni: Egyfelől fokozni lehet a szakképzést, a munkaerő-bevándorlást vagy az ügymenet-kiszervezést; másfelől tovább lehet fejleszteni a képzett vagy képezhető személyzet hasznosítását. Európa jelenleg a foglalkoztatható tehetségek számának növelésére összpontosít, ugyanakkor azonban a tehetség megfelelő hasznosítására is figyelmet kell fordítani.

A tanteremtől a munkahelyig A technológiai újítások alakítják a munka jövőjét, ezért a technológia területén jelentkező globális trendeknek és innovációknak meg kell jelennie az oktatási módszerekben is. A tanároknak rugalmas tanulási módszerekre van szüksége ahhoz, hogy képesek legyenek bevonni a tanulási folyamatba a fiatalokat vagy újra bevonni az egész életen át tartó tanulásban részt vevő személyeket, továbbá arra is szükségük van, hogy az iskolák rendelkezzenek a szükséges infrastruktúrával. Európai Uniós beszámolók szerint az európai iskolaigazgatók és tanárok az innovatív IKT-alapú tanulást akadályozó legjelentősebb tényezőként az iskolai számítógépek hiányát jelölték meg, továbbá kettőből egy tanár szeretne több IKT-hoz kapcsolódó pedagógiai képzésben részt venni. A felhőalapú technológia fejlődése jól illusztrálja ezt a kérdést. Az IDC szerint a felhőalapú számítástechnika ágazatának teljessége több mint 27%-os növekedési arányt mutat - ennek ellenére az európai vállalatok 56%-a nem talál elegendő alkalmazottat felhőalapú projektjeik megvalósításához. Egyelőre csupán néhány innovatív iskola kezdte el használni a felhőalapú szolgáltatásokat az oktatásban, és a felhőalapú technológiához kapcsolódó magasabb szintű digitális készségek még mindig ritkán jelennek meg az egyetemi képzéseken a számítástechnikai oktatáson kívül. A felhőalapú technológiához kapcsolódó megfelelő készségekkel rendelkező személyek képesek lesznek sikeressé tenni vállalkozásaikat. Ebből kifolyólag a vállalati informatikai vezetőket az elsők között kell bevonni a felhőalapú számítástechnikai készségekhez kapcsolódó képzésekbe. A felhőalapú technológiához kapcsolódó új foglalkoztatási lehetőségek fejlődését részletesen ismerteti a Microsoft „Cloud computing: what IT professionals need to know” (Felhőalapú számítástechnika: amit az IT szakembereknek tudnia kell) című tanulmányi beszámolója. FEJEZET 6 AZ ÚJ DIGITÁLIS TEHETSÉG

57

A technológia szervezetekre és készségekre gyakorolt hatásainak témája átíveli a London School of Economics „Modelling the cloud: Employment effects in two exemplary sectors in the UK, Germany, Italy & the US” (A felhő modellezése: Foglalkoztatási hatások két kiemelkedő ágazatban az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban) című tanulmányát. A tanulmány rávilágít, hogy a felhőalapú számítástechnika vezetőségi váltásokat fog okozni az ipari szektorokban és a vezetőknek egyfajta hibrid üzleti és technológiai szakmai profilra kell áttérniük az érvényesüléshez. Az IT készségek egyre jobban dominálnak a teljes munkaerőpiacon, és ennek a lehetséges következményei a vezetési kérdések tekintetében nyilvánvalóak. Az európai rekordmértékű fiatalkori munkanélküliségi arányok tükrében a 21. századi készségek és akkreditációk megszerzése kritikus fontosságúvá válik ahhoz, hogy a fiatalok képesek legyenek élni az új munkalehetőségekkel. Az IKT iparágnak tevékenységét minden szinten kifejtve, valamint más érintett felekkel partnerségeket alkotva szerepet kell vállalnia a képességek kiépítésében és fejlesztésében, annak érdekében, hogy elősegítse, hogy az IKT készségek - az egyéb foglalkozásokhoz kapcsolódó képességekkel, többek között a kommunikációval és a hatékony együtműködéssel kombinálva - egyenes utat biztosítsanak az új munkavállalási lehetőségek felé.

Európa e-skills kihívása egyben vezetési kihívás is A London School of Economics Centre for Economic Performance kutatási eredményei jelentős különbségeket mutattak ki a vezetési gyakorlatok között az IT felhasználása tekintetében. A kutatás feltárta, hogy az európai vállalatok ugyanazokon a piacokon, ugyanazon technológiákat alkalmazva és alkalmazottaikat ugyanabból a munkaerői körből merítve gyengébben teljesítenek az Egyesült Államok-beli versenytársaiknál. Ezt a megállapítást azon kutatási adatok is alátámasztják, amelyeket szintén a London School of Economics gyűjtött a repüléssel és űrhajózással kapcsolatos iparágban működő kisebb és nagyobb vállalatok vezetési gyakorlatainak kutatása keretében. Az adatok szerint a bérek és az egyéb ösztönzők magasabbak voltak az Egyesült Államokban mind a magas-, mind a középszintű digitális készségekkel rendelkező alkalmazottak esetében, és az ezen alkalmazottak által rutinszerűen ellátott feladatok olyan típusúak voltak, amelyek jobban kihasználták az alkalmazottak készségeit. A vezetés minősége az innovációra is hatást gyakorol. Amint az IT-menedzsment és a gazdaságinformatika elemzőinek egy nagy tekintélyű csoportja megfogalmazta: „A vállalatoknak nem elég csupán bedugniuk a konnektorba a számítógépeket vagy a telekommunikációs felszereléseket ahhoz, hogy szolgáltatásminőségi vagy hatékonysági javulást érjenek el. Ehelyett egy néha hosszadalmas és bonyolult közös feltalálási folyamaton kell keresztülmenniük. Az IT értékesítők új technológiákat találnak fel; azonban ők nem írják elő ezeknek az alkalmazási módjait; az IT felhasználóknak részt kell venniük az alkalmazási területek 58


feltalálásában. A közös fejlesztésnek, mint minden egyéb feltalálásnak vagy fejlesztésnek, folyamat jellegű elemei és termékelemei vannak. A közös fejlesztés (társfejlesztés) folyamat oldalán az IT hatékony felhasználása gyakran szervezeti változásokkal jár együtt.” Ez a megfigyelés egy mostanáig túl keveset vizsgált törésre irányítja a reflektorfényt Európa digitális készségeinek az értékláncán. Európa e-skills kihívása egyben vezetési kihívás is - és ez a kihívás egyre növekvő mértékben jelentkezik az üzleti készségek teljes skáláján, például a pénzügy, a marketing és az adminisztráció terén, amelyek hatékony digitális készségeket igényelnek ahhoz, hogy képesek legyenek digitális üzleti eszközöket alkalmazni a termelékenység növelése és az üzleti célok elérése érdekében. Ebből kifolyólag figyelmünket az IT szakterülete helyett a menedzsment iskolákra kell irányítanunk, a politikai döntéshozóknak pedig érdemes lenne ezen elgondolkodniuk, annak érdekében, hogy elkerülhessük az erőforrások téves elosztását.

A tehetség vonzza a tehetséget - vigyázz, Európa! A tehetséges emberek gyakran a magas teljesítményeket produkáló szervezeteknél keresnek munkát. Egy, a viszonylagos munkabérszintekkel kapcsolatos kutatás kimutatta, hogy az emberek megfelelőbb és magasabb szintű készségeket sajátítanak el, ha elfogadható esélyeik vannak egy magas teljesítményeket produkáló szervezetnél való munkavállalásra. És mivel az ilyen szervezetek jobban ki tudják használni a készségeket, ezért képesek magasabb munkabéreket nyújtani és jobb ösztönzőkkel támogatni az innovatív munkát. A digitális készségekkel rendelkező európai tehetségek az egyre inkább globalizálódó piacon olyan szervezeteket fognak keresni, amelyek a legjobb lehetőségeket kínálják a számukra. Valós a veszélye annak, hogy ezek a lehetőségek egyre inkább Európa határain túl lesznek megtalálhatók. Így fordulhat elő, hogy ahogyan Európa finomítja a digitális készségek fejlesztését szolgáló módszereit, ezzel egyúttal azt kockáztatja, hogy a kiemelkedő értékű innováció regionális központja helyett a digitális készségek nettó exportőrévé válik - ez igen sajnálatos eredmény lenne. Azonban be kell látnunk, hogy ez reális lehetőség.

Ajánlások Európa potenciálja a polgárai által birtokolt kompetenciákban rejlik. Egy mindent átjáró infrastruktúra nélkül - különösen az oktatási és képzési intézményekben csak korlátozottan lehet kihasználni az IKT-t, és készségek nélkül csak korlátozott gazdasági és társadalmi érték származhat az IKT használatából. Elengedhetetlen az eszközökhöz, az internethez, és jobban képzett oktatókhoz való hozzáférés. Ha nem fordítunk kellő figyelmet rá, az IKT készségek hiánya lesz az akadálya annak, hogy az EU megtartsa versenyképességét a globális gazdaságban.

FEJEZET 6 AZ ÚJ DIGITÁLIS TEHETSÉG

59

E tekintetben „Az európai digitális menetrend” egy sor digitális társadalmi befogadáshoz kapcsolódó célt jelölt ki. Ilyen például a rendszeresen internetet használók arányának 60%-ról 75%-ra növelése 2015-ig, (illetve 41%-ról 60%-ra a hátrányos helyzetűek körében), valamint a populáció azon hányadának, akik még soha nem használták az internetet, 2015-ig a felére (15%-ra) való csökkentése. E célok eléréséhez ki kell dolgozni egy cselekvési tervet a digitális műveltségre és kompetenciára vonatkozóan. Egy ilyen cselekvési terv magában foglalhatna különböző, a digitális műveltség elsajátítását elősegítő konkrét képzési tevékenységeket a kirekesztettség veszélye által fenyegetett csoportok számára, népszerűsíthetné a több érintett felet összefogó partnerségeket, és ösztönzőket határozhatna meg olyan magánszektorbeli kezdeményezések indítására, amelyek képzéseket nyújtanának minden állással rendelkező személy számára. A cselekvési tervet emellett holisztikus módon kellene integrálni az oktatási szektorban indított kezdeményezések közé. Ami a termelékenység kihívásait és a technológiai tehetségekbe történő befektetések kihasználását illeti, az alábbi intézkedések kulcsfontosságúak: • Több figyelmet kell fordítani a technológiai vezetéssel kapcsolatos kérdésekre, valamint a jó vezetési gyakorlatok önreflektív tudatosítására. A vezetői pozíciót betöltőknek magasabb szinvonalú felsőbb szintű oktatásban kell részt venniük, amely magában foglal olyan ismereteket is, amelyek elősegítik az IKT erőforrások legjobb kihasználását. A gyenge vezetőségű vállalatokat pedig a kormányzatoknak ösztönözie kell a jobb készségek elsajátítására. • A digitális készségekkel rendelkező alkalmazottakat ösztönözni kell arra, hogy aktívan részt vegyenek az üzleti stratégiák kidolgozásában. Túlságosan gyakran fordul elő, hogy a szakképzett alkalmazottak tevékenységeit szigorúan technikai feladatokra korlátozzák, és nem adnak nekik lehetőséget arra, hogy képességeiket innovatív, a termelékenységet fokozó módon alkalmazzák. • Biztosítani kell a digitális készségekkel rendelkező egyének arányosan jobb foglalkoztatási feltételeit. A fiatal munkavállalókra elrettentő hatást gyakorolnak a munkabérek és egyéb juttatások terén jellemző különbségek, különösen a széles körű készségekkel rendelkező alacsonyabb beosztású alkalmazottak hátrányos megkülönböztetése a magasabb beosztású, de kevesebb készséggel rendelkező alkalmazottakkal szemben. Noha a cégek azt állítják, hogy a kínálat nem elégíti ki az általuk képviselt keresletet, kevés a bizonyíték arra, hogy általánosságban emelkedtek volna a digitális készségekkel rendelkező alkalmazottak munkabérei Európában. • Meg kell változtatni a digitális készségekkel rendelkező egyének karrier kilátásait. Az IKT-t mélyen integrálták a sikeres szervezetek többségében. A digitális készségekkel rendelkező alkalmazottak azonban ritkán képesek rá, és még ritkábban kapnak bátorítást az európai vállalatoknál arra, hogy megcélozzák a legvonzóbb vállalati karriereket. 60


• A kormányzatoknak biztosítania kell, hogy példamutatóan használják fel a digitális készségeket, hogy e-kormányzati rendszereik a lehető legmagasabb minőségűek legyenek, továbbá azt, hogy befektessenek a kísérletekbe és a bevált gyakorlatok modelljeibe. • Biztosítani kell, hogy az alapvető készségek hasonló minőségűek legyenek a teljes munkaerőpiacon, annak érdekében, hogy a munkáltatók könnyebben be tudják azonosítani a kiemelkedő tehetségeket. Az összehangolt képzettségek és munkaköri leírások a munkavállalók számára is előnyösebbek, hiszen így világosabban érthetőbbé válnak számukra a munkahelyi elvárások. A termelékenység digitális készségek által elősegített növekedése két formában valósulhat meg: az új módszerekhez való gyors és olcsó alkalmazkodásra lehetőséget adó rugalmasságon keresztül, valamint az innováción keresztül. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az oktatáson, a kormányzatok által nyújtott szolgáltatásokon és a társadalmi tájékoztató programokon keresztül fel kell ébresztenie az érdeklődést ezek iránt a képességek iránt. A tények és a lehetséges következtetések világosak. A politikai döntéshozók, az iparág és a tudományos szféra képviselői, a HR szakemberek és a vállalatvezetők feladatuknak kell hogy tekintsék, hogy figyelembe vegyék ezeket az ajánlásokat.

FEJEZET 6 AZ ÚJ DIGITÁLIS TEHETSÉG

61

FEJEZET 7 A digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció Összefogás és közös munka Európa jelenleg azzal a paradox helyzettel néz szembe, hogy míg 25 millió ember munkanélküli, bizonyos országokban a vállalatoknak nehézséget okoz szakképzett digitális technológiai szakembereket találni. Némely országokban a dolgozni akaró fiatalok több mint fele munkanélküli. Ugyanakkor 2020-ig az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szakterületén akár 900 000 betöltetlen álláshely is kialakulhat, ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket. Mindez elfogadhatatlan. Ha valamilyen tanulságot szeretnénk levonni ezekből a statisztikai adatokból, meg kell vizsgálnunk, hogy a digitális technológiák milyen módon alakítják át Európa társadalmát, gazdaságát és munkaerőpiacát, és azt, hogy mindez milyen módon gyakorol hatást a munkavállalókra. A digitális gazdaság nagyszerű munkalehetőségeket kínál az európaiak számára, de csak abban az esetben, ha azok megfelelő készségekkel rendelkeznek. A munkaerőpiacot érintő egyik változás, amelynek tanúi lehetünk, az az alacsonyan és magasan képzett munkavállalók polarizációja. A gazdasági válság az alacsony képzettségű európaiakat érinti a legsúlyosabban - számukra egyre nagyobb nehézségeket okoz munkát találni, alacsonyabb szintű foglalkoztatási stabilitással kell szembenézniük, és alulmaradnak a közepesen képzett munkavállalókkal szemben, még az alacsonyabb szintű foglalkozások esetében is. Ezzel szemben a magasan képzett munkavállalók számára rendkívül előnyösek a munkaerőpiaci változások. Európa helyzete ebben a tekintetben nem egyedi - jelenleg a világ számos pontján ugyanez a trend figyelhető meg, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában és számos ázsiai országban is. A gazdasági ágazatok többségével ellentétben az IKT iparágban új munkalehetőségek nyílnak. Több mint 100 000 új IKT állás jött létre 2012-ben, miközben az általános foglalkoztatási szint csökkent. A digitális készségek iránt minden iparági területen rendkívül nagy a kereslet, nem csak az IKT ágazatban. A pénzügyi szolgáltatások, az energiaipar, a járműipar, a kiskereskedelem, a gyáripar és a kreatív szolgáltatások terén működő vállalatok mind IKT szakembereket keresnek. Tulajdonképpen a gazdaság minden ágazata a digitális eszközökre épít, illetve az olyan személyekre, akik képesek ezeket az eszközöket megtervezni, illetve hatékonyan felhasználni és kezelni. Az összes vállalatnak olyan szakemberekre van szüksége, akik értenek a felhőalapú számítástechnikához, az adatvédelemhez és a biztonsághoz, a vállalati tervezéshez, a mobil alkalmazások fejlesztéséhez, a hatalmas adathalmazok (big data) elemzéséhez vagy a digitális marketinghez, hogy csak néhány területet említsünk. Ezen állások némelyike a legjobban fizető európai állások közé tartozik. 62


A digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció meglátásai Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy többet kell az IKT-képzésbe befektetnünk, át kell alakítanunk oktatási rendszereinket, és népszerűsítenünk kell a digitális technológia területén elérhető karriereket, különösen a nők körében. A digitális technológia csak a megfelelően képzett munkaerő megléte esetén képes továbbra is jelentős szerepet játszani az európai növekedésben és értékteremtésben. Ennek biztosításához mind rövid-, mind hosszú távú intézkedésekre is szükség van. Az Európai Bizottság ezért hozta létre 2013-ban A digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót (Grand Coalition for Digital Jobs - a továbbiakban: Koalíció), amely egy számos érintett felet összefogó partnerség, melynek célja megoldásokat keresni a digitális készségek európai hiányának, illetve a több százezer betöltetlen IKT-hoz kapcsolódó álláshelynek a problémájára. E kezdeményezés eddigi működése alapján mostanáig több hasznos meglátással szolgált. Az első ilyen meglátás szerint a digitális korszaknak megfelelő munkaerőpiac kiépítéséhez minden érintett félnek szorosan együtt kell működnie: a vállalatoknak, a kormányzatoknak, az iskoláknak és az egyetemeknek is. Több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az emberek tájékozódjanak a digitális technológiához kapcsolódó izgalmas lehetőségekről, mind a kisebb, mind a nagyobb szervezetek tekintetében. Át kell alakítani a tanterveket, és több vállalati házon belüli képzési lehetőséget kell biztosítanunk. Mindez nem triviális, és határozott cselekvést, valamint megfelelő erőforrásokat igényel, illetve azt, hogy az érintett felek megegyezzenek a jövőre vonatkozó elképzelések tekintetében. Ezt a jövőre vonatkozó elképzelést öt tágabb cél segítségével lehet meghatározni: (1) Minden európai polgárnak szüksége van arra, hogy az oktatásába be legyen építve az alapvető IKT képzés is. Egymáshoz jobban illeszkedő képzettségeket és tanterveket kell biztosítanunk a szakképző intézményekben és az egyetemeken, annak érdekében, hogy a diákok elsajátíthassák a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségeket. Ezek a készségek magukban foglalják a számítógépes kódolási, azaz programozási készségeket is. (2) A fiataloknak, különösen a nőknek, tudnia kell arról, hogy a digitális technológiához kapcsolódóan vonzó karrierlehetőségek várják őket, illetve arról, hogy a digitális készségek birtoklása elengedhetetlen ahhoz, hogy szakmai sikereket érhessenek el. Demisztifikálnunk kell az IKT-t, el kell oszlatnunk azt a képet, mely szerint az IKT a maguknakvaló számítógépes csodabogarak területe. (3) A képzési csomagok kidolgozásába fokozottabb mértékben kell bevonni a munkáltatókat, az IKT vállalatokat és a hagyományos ágazatokat is, annak érdekében, hogy az emberek által elsajátított készségek valóban azok a készségek legyenek, amelyekre a vállalatoknak szüksége van. FEJEZET 7 A DIGITÁLIS MUNKAHELYEKKEL FOGLALKOZÓ NAGYKOALÍCIÓ

63

(4) Miután az emberek befejezték képzéseiket, összehasonlítható végzettségeket kell nyújtani nekik ahhoz, hogy a munkáltatók felismerhessék, elismerhessék, jutalmazhassák és fejleszthessék készségeiket. (5) Az embereknek ott kell lenniük, ahol az IKT állások vannak. Ehhez javítani kell a munkaerő mobilitását az Európai Unióban, vagy új megoldásokat kell kidolgozni arra, hogy eljuttathassuk a munkát az emberekhez. A digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció második meglátása szerint a támogatók nem csupán a párbeszédben vesznek részt, hanem maguk is cselekszenek: A Koalícióhoz ötvenöt szándéknyilatkozatot küldtek be, többek között nagyvállalatok, kisebb vállalatok, oktatási szolgáltatók és nem kormányzati szervezetek. Ezek a támogatók szándéknyilatkozataikban felajánlják, hogy képzéseket, gyakornoki lehetőségeket és álláslehetőségeket biztosítanak, vagy olyan rendezvényeket és iskolai látogatásokat szerveznek, melyek keretében tájékoztatást nyújtanak a fiataloknak az IKT karrierekkel kapcsolatban. Emellett felkérjük a vezérigazgatókat és a politikai vezetőket, hogy biztosítsák számottevő támogatásukról a Koalíciót, ezzel tágítva a Koalíció tagságának a körét további IKT területen működő, illetve IKT-kat felhasználó vállalatokkal. Szándékunkban áll megerősíteni az érintett feleknek a Koalíció feletti társtulajdonosságát, továbbá finanszírozási lehetőségeket keresni a Youth Guarantee és az Erasmus+ programokon, valamint az Európai Szociális Alapon keresztül. A Koalíció harmadik meglátása szerint mivel a kihívások országonként különböznek, a nemzeti és helyi kezdeményezéseknek ki kell egészítenie az európai szintű intézkedéseket a valódi szubszidiaritás megvalósítása érdekében. Az Európai Uniónak csak olyan területeken kellene intézkedéseket hoznia, amelyeken ezzel európai hozzáadott értéket biztosít. A nemzeti és helyi kezdeményezések képesek figyelembe venni a specifikus nemzeti, regionális és helyi szintű igényeket. Mostanáig több mint 10 nemzeti és helyi koalíciót hoztak létre, és a következő hónapokban számos további koalíció is megkezdi működését. A világi digitális átalakulása folyamatban van, és ugyanígy a munkaerőpiac is digitális átalakuláson megy keresztül. A digitális készségek által támasztott kihívások előreláthatóan hosszabb ideig hangsúlyos szerepet fognak kapni a politikai menetrendben. A számítógépes kódoláshoz hasonló készségek jelentik az új műveltséget. Akár mérnökök, tervezők, tanárok, ápolók vagy internetes vállalkozók szeretnénk lenni, szükségünk lesz a digitális készségekre. Mindannyian - legyünk akár politikai döntéshozók, vállalatok képviselői, pedagógusok vagy egyszerű polgárok - kollektív felelősséggel rendelkezünk a tekintetben, hogy az európai munkaerő megfelelő digitális készségekkel rendelkezzen. A megfelelő készségekkel ahhoz, hogy a digitális technológia élcsapatába tartozhassunk, és hogy biztosíthassuk, hogy gyermekeink számára elérhetőek legyenek a jövő munkalehetőségei.

64


FEJEZET 8 Mi várható a jövőben? Előrehaladás és erőfeszítéseink növelése 2014-ben Európának továbbra is óriási szüksége van a termelékenység növelésére. A pénzügyi válság akut tünetei talán már elhalványultak, a mögöttük rejlő betegségből azonban még nem gyógyultunk ki. A takarékosság és a költségek csökkentése önmagában még nem indítja be a fellendülést. A legjelentősebb hosszú távú kihívások, mint az előregedő népesség, az egészségügyi szolgáltatások egyenlőtlen elosztása, az energiahatékonyság hiánya és a magas fokú környezetszennyezés az IKT-t teszik a szükséges változások központi tényezőjévé. Európának a megfelelő készségek fejlesztését kell támogatnia ahhoz, hogy az innováción és a vállalkozói kezdeményezőkészségen keresztül növekedést valósíthasson meg. „A jövő európai gazdaságában a készségek és a munkaerőfejlesztés töltik majd be a fizetőeszköz szerepét” nyilatkozta Jan Muehlfeit, a Microsoft Europe elnöke és a European e-Skills Association társelnöke. Peter Drucker, a modern menedzsment atyja szerint pedig az innováció nem más, mint „az erőforrások új képességekkel való felruházása az értékteremtés érdekében.” Az IKT innovációjának van néhány sajátos jellemzője, és ezek határozzák meg azt, hogy milyen készségekre van szükség: • Gyors ütemű: Noha függő viszonyban áll a hosszabb távú fejlesztésekkel (pl. új mobilhálózati szabványok, a tárolási technológiával kapcsolatos kutatások), nincs még egy olyan iparág, amely ehhez hasonlíthatóan rövid innovációs ciklusokkal rendelkezik. A releváns készségek érvényességi ideje ennélfogva korlátozott. • Interdependens: IKT innováció igen ritkán valósul meg izolált környezetben. Az olyan koncepciók, mint például a platform-stratégiák, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az iparágban. Ebből kifolyólag a szükséges készségekre vonatkozóan - stratégiai tekintetben is - a technikai fejlesztések mellett a piacok dinamikája is hordoz információkat. • Közösségi: Az IKT olyan közösségi jelenségeket idéz elő, mint a tömeges együttműködés, a közösségi média és a tömeges kiszervezés. Átalakítja a közösségi interakciókat és a munkafolyamatokat. Ezáltal az IKT a közösségi, jogi és menedzsment területeken is hatást gyakorol a készségek iránti igényekre. • Ténylegesen globális: Azzal, hogy a földrajzi elhelyezkedést jelentéktelenné tette, az IKT létrehozta az egyik legelső ténylegesen globális és globalizációs hatású iparágat. Léteznek helyi vonatkozásai - különösen a társadalomhoz, FEJEZET 8 MI VÁRHATÓ A JÖVŐBEN?

65

a felhasználókhoz és a szervezetekhez kapcsolódó vonatkozások - míg mások egyre inkább koncentráltabbakká válnak. Például a Google több mint 100 országban biztosítja szolgáltatásait, de ezek mindössze 10 nagyméretű központi adatbankból indulnak ki, amelyek a világ különböző pontjain találhatók. • Vállalkozói: Az IKT innovációját egyre inkább a nyitott innováció hajtja, illetve az olyan folyamatok, mint az önállósodott vállalatrészek (spin-outok) és külső vállalkozások irányítása, valamint a fúziók és akvizíciók útján megvalósított növekedés. Az olyan globális szereplők, mint a Facebook vagy a Google kevesebb, mint 10 éve indultak. • Transzformációs és bomlasztó: Az IKT lehetővé teszi az innovációs hullámokat, nem csak új termékek és szolgáltatások segítségével, hanem azzal is, hogy egy új kapcsolati hálót hoz létre a vállalatokban, amely átalakítja a folyamatokat és a szervezeti modelleket. Azáltal, hogy teljesen új üzleti modellek létrejötte számára teremti meg az alapokat, az IKT-ban benne rejlik a potenciál az iparágak bomlasztására és újraépítésére egyaránt. Ezeket a fontos tényezőket figyelembe véve a digitális készségek esetében nem elfogadható a szűk, csak technológia-orientált perspektíva. Az egységes készségkörökkel rendelkező személyeknek támogatnia kell az IKT-t. A megoldás kulcsfontosságú tényezője az oktatás. A digitális készségeket és az IKT által támogatott oktatást mélyebben és holisztikusabb megközelítési móddal kell beépítenünk az oktatási rendszereinkbe és az egész életen át tartó tanulás folyamataiba, a vezetői és a vállalkozói készségek és kompetenciák tekintetében is. Ahogy Michael Gorriz, a Daimler informatikai igazgatója megjegyezte: „Mindennapossá kell, hogy váljon társadalmunkban a megfelelő digitális készségek elsajátításának és további fejlesztésének a lehetősége az IKT szakemberek, valamint a strukturált feladatokat ellátó alkalmazottak számára. Erre nemcsak a nagyobb szervezetekben van szükség, hanem ahhoz is elengedhetetlen, hogy Európát lépésről lépésre innovatív társadalommá, vagy ahogy néha mondják, tudásalapú társadalommá fejleszthessük”.

Figyelmeztetés Európát veszély fenyegeti. Az Európában az IKT - a 21. században kulcsfontosságú szakterület és iparág - területén tehetséges személyeket kitermelő folyamatok hibásak. Az a potenciál, hogy az IKT-t az alap- és középfokú oktatásban jóval nagyobb mértékben és a tantervekkel integrálva alkalmazzuk, továbbra is nagyobbrészt kihasználatlan. Pedig ebben a fejlődési szakaszban alakul ki a diákokban a jövőben folytatandó tanulmányokra irányuló motiváció, és ekkor sajátítják el az alapkészségeket is. Az IKT számos lehetőséget nyújt az oktatóknak arra, hogy 66


innovatív oktatási modelleket fejlesszenek ki, különösen olyanokat, amelyek az oktatási környezetet közelebb hozzák a valódi világhoz. Használhatnának például nyílt forrású, valós időben követhető környezeti vagy közlekedési adatokat a földrajz tanítása során, digitális könyvtárakban elérhető történelmi dokumentumokat a történelem órákon, esetleg nagy mennyiségű, valós adatokat a matematikaórákon adatelemzés céljából. Az IKT területén folytatott oktatás jelenleg nem foglalja magában azokat a kritikus jelentőségű digitális készségeket és kompetenciákat, amelyek például az IKT közösségi dimenziójához, a vállalkozói készségekhez, az innovációhoz, valamint az általános üzleti képességekhez kapcsolódnak. Ezeket a képességeket a diákok általában csak tanulmányaik befejezése után, a szakmai életben sajátítják el. Több egyetem felismerte ezt a kihívást. Az egyesült királysági University of Warwick például felajánl a hallgatóinak egy rövid „alapvető készségek” (Key skills) kurzust. A digitális készségeknek az európai általános- és középiskolai, illetve felsőbb szintű oktatásban jelentkező hiányának eredményeképpen olyan IKT munkaerőpiaci környezet alakult ki, amelyben a hagyományos tanulmányi végzettség korlátozott fontosságú szerepet játszik a foglalkoztathatóság tekintetében. A valóságban számos IKT foglalkozású személy nem számítástechnikai, hanem attól eltérő tanulmányi végzettséggel rendelkezik. A birtokolt IKT képességeket a munkában elért eredmények és a korábbi szakmai pályafutás bizonyítják, de előfordul az is, hogy a munkavállalók egyszerűen csak kijelentik a létezésüket, és nem léteznek formális lehetőségek a képességek felmérésére vagy hitelesítésére.

Itt a cselekvés ideje Ebben a kiáltványban a téma kiválóságai számos konkrét lépést javasolnak arra, hogy hogyan lehetne biztosítani az IKT foglalkozásúak folyamatos képzését. Ha ezt sikerül biztosítani, ez elősegíti majd egy életrevalóbb IKT szektor és egy szélesebb skálájú digitális készségekkel rendelkező munkaerő megfiatalítását és megtartását.

Kezdjük az alap- és középfokú képzésnél A digitális készségek korai elsajátítása (az általános iskolától a diákok tudományos karrierjének megkezdéséig) elősegíti egy olyan innovatív gondolkodásmód kifejlődését, amely értékesnek bizonyul majd a munkaerőpiacra való belépéskor. Az iskolákban és a tudományos szektorban megvalósított, a tanárok és diákok számára indított iparági kezdeményezések, mint a Microsoft Imagine Cup, az Intel World Ahead, vagy a Google Science Fair elnevezésű programjai jól érzékeltetik az IKT iparág részéről nyújtott támogatást, valamint a diákok érdeklődését is. Az Imagine Cup létrejötte óta több mint 190 országból 1,75 millió diák vett már részt a programban.

FEJEZET 8 MI VÁRHATÓ A JÖVŐBEN?

67

Az ilyen jellegű kezdeményezések egyik meghatározó eleme a diákok kreativitásának és vállalkozói szellemének felhasználása olyan helyzetek megteremtése által, amelyek során a diákokat olyan problémákkal szembesítik, amelyeket az IKT segítségével meg lehetne oldani. A fejlődés további lépése lehetne az ilyen tanulási elemeknek a tantervekbe való integrációja a képzési intézmények szervezeti innovációjának támogatása céljából (pl. újabb tanulási helyek és témák felfedezése). Ez által az oktatás innovációja az IKT segítségével lenne megvalósítható.

Az IKT karrierek vonzerejének növelése Az IKT, mint szakma vonzereje az oktatás átalakításának nélkülözhetetlen eleme. Ugyanakkor ennek a vonzerőnek az oktatás megújulása az alapja. Az IKT területén elérhető lehetőségek és pályafutások széles körét világosabban fel kell térképezni ahhoz, hogy az európai polgárok beépítsék a digitális készségeket karrierjükbe. A European e-Skills Career Portal (európai e-skills karrier portál) például megkönnyíti az egyes készségeknek a megfelelő foglalkozásokhoz való társítását, és emellett eloszlat néhány téves negatív elképzelést, amelyek az IKT karriereket övezik. Lépéseket kell tenni a fiatalok, a nők és az idősebb munkavállalók IT-ről alkotott elképzeléseinek a megváltoztatása érdekében is. Az egyik módszer az lehetne, hogy az ügy szolgálatába állítják és magasabb szintű elismeréssel ruházzák fel Európa digitális nagyköveteinek a profilját, hogy azok aktív példaképekké válhassanak az IKT ágazatban, az ahhoz kapcsolódó közösségek kiemelkedő szereplőihez, például a vállalati informatikai vezetőkhöz, a digitális vállalkozókhoz és a vezető tudósokhoz hasonlóan. Amennyiben nem változtatunk az IKT foglalkozásúakról kialakult, ma is élő sztereotípiákon, azok hátráltatni fogják az IKT szolgáltató szektor növekedését, és gátolni fogják az üzleti innovációt szinte minden szervezetnél. Az előrelépéshez figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy milyen aktív szerepet tölthetnek be a nők az IKT szakterületén. Ezt jól illusztrálja a Code of Best Practices of Women in ICT (a nők IKT-ágazatbeli munkavállalásával kapcsolatos bevált gyakorlatok kódexe), amely Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének kezdeményezése nyomán jött létre. Ez ismerteti az első olyan gyakorlati kezdeményezéseket, amelyek célja javítani a nők munkatapasztalatát az IKT karrierekben. A kezdeményezéshez a tudományos szektor és az IKT iparág számos képviselője csatlakozott.

Növelni és szélesíteni kell az együttműködést a tudományos szektor és az IKT iparág között Az IKT gyorsan fejlődő világában, amelyet nagymértékben meghatároz a vállalkozói és a piaci aktivitás, a tudományos szférának szoros kapcsolatot kell 68


fenntartania az iparággal. Ezen a téren fontos eszközök az iparág által előrevitt, egyetemek bevonásával folytatott programok, mint az IBM Academic Initiative, vagy a Microsoft Academic Alliance programja. Az együttműködés egyik első elemét a tudományos szektor számára nyújtott ingyenes vagy csökkentett árú termékek és szolgáltatások jelentették. Az újabb fejlemények közé tartozik az ipari méretű kapacitással rendelkező adatközpontok és a hatalmas adathalmazok (big data) elemzését lehetővé tevő környezetek szolgáltatása, amint az az IBM és a Google közös kezdeményezéseként létrehozott Cloud Computing University Initiative keretében történt. Ezen kívül az IKT iparág már belépett az egyetemekhez tartozó kutatóközpontok, személyzeti cserék és új együttműködési formák területére is. Erre egy példa a finn Aalto Egyetem, amelyet a Nokia Corporation és más iparági partnerek együttműködésével hoztak létre. Az egyetem közös design- és szolgáltatási üzemeket kínál, hogy támogassa a diákok vállalkozói tevékenységeit és az innovációs projektekben való részvételét. Az IKT iparág emellett részt vesz a tudományos szféra részére nyújtott tanácsadásban, olyan témákban, mint a számítástechnika és a rokon tudományok tanterveinek fejlesztésének és szélesebb körű használatának előremozdítása. Ennek egyik példája az IBM Service Science kezdeményezés, amely az IKT innovációnak a komplex szolgáltatási rendszerekben (például az egészségügy vagy az energia) való megvalósításához kapcsolódó tanterveket népszerűsíti. A IKT-képzéseket nyújtó magánjellegű szolgáltatók, az iparág és a tudományos szféra együttműködésének fejlesztése terén még akad tennivaló. Ez a bizonyítványok témájához vezet, amelyeket a diplomák és felsőfokú oklevelek kiegészítéseképp lehetne megszerezni. A hitelesítés kérdése által érintett készségek többsége konkrét piaci igényekhez kapcsolódik, például a szoftverfejlesztési módszerek érettségéhez, a terméktréning módszereihez vagy az egyes programnyelvekhez. A hitelesítés konkrét elemekkel egészítheti ki a tágabb tudományos képzést, ami lehetővé tenné a munkáltatók számára, hogy felmérjék a munkavállalóknak egy bizonyos IKT feladat elvégzésére, illetve IKT technológia vagy eszköz használatára való alkalmasságát. A hitelesítés emellett megoldásokkal szolgálhat a minőségmenedzsment terén jelentkező problémákra és a gyorsan változó IKT piac kihívásaira is, ahol a specifikus képesítések élettartama korlátozott.

Az európai hitelesítési szabványok népszerűsítése Az IKT szakma professzionalizmusának fejlesztése újabb lendületet és dinamizmust ad a magasabb szintű IKT kompetenciák megszerzéséhez. A készségeknek egy bizonyos szektoron belül való elsajátításába fektetett erőfeszítések tekintetében az akkreditáció rendkívül fontos összehasonlítási mérték, mivel FEJEZET 8 MI VÁRHATÓ A JÖVŐBEN?

69

elősegíti a szakemberek mobilitását és alapot biztosít a vonzó karrierstruktúrák kifejlesztéséhez. Az e-kompetencia Keretrendszer (eCF) kifejlesztése egyedülálló módon egy megegyezéses alapon létrehozott, több érdekelt felet érintő európai referenciát biztosít az IKT foglalkozásúak kompetenciáinak tekintetében, amely az összszes tagállamban és iparágban érvényes. A keretrendszer potenciálisan alkalmas arra, hogy egy meghatározó európai eszközzé váljon. Az INSEAD által az e-CF-el összehangoltan kidolgozott European e-Competence Curriculum (európai e-kompetencia tanterv) irányelvei egy szabványosított tanterven keresztül azonosítják be az IKT foglalkozásúakat. Ez megerősíti az európai egyetemeket abban a szerepükben, hogy IKT szakembereket és e-kompetens menedzsereket képezzenek ki Európa-szerte. Egy ilyen előrelépés vitathatatlanul a helyes célt szolgálja.

Partnerségek az IKT oktatás innovációjáért és a digitális készségek fejlesztéséért A kormányzatok, az iparág és a tudományos szféra szorosan együtt kell, hogy működjön annak biztosítása érdekében, hogy Európában rendelkezésre álljanak olyan magas szintű digitális készségek, amelyekre a feltörekvő területeken szükség van. Ilyen terület a felhőalapú számítástechnika, a zöld IT, a kiberbiztonság, az interoperabilitás és az e-egészségügy. Az IKT iparágban való érvényesüléshez elengedhetetlen készségeknek tovább kell fejlődnie, és illeszkednie kel a növekedés új hullámaihoz. A digitális készségek által az olyan szektorokra gyakorolt hatások, mint amilyen az egészségügy, megváltoztatják és továbbfejlesztik majd azt, ahogyan a társadalom legnagyobb kihívásait kezeljük. Az IKT oktatás és a digitális készségek fejlesztésének előremozdítására törekvő néhány európai szervezet (a lista nem teljes): The European Institute of Technology and Innovation (EIT) – ICT Labs (Európai technológiai és innovációs intézet - IKT laborok); The European e-Skills Association (EeSA) (európai e-Skills szövetség); The European Learning Industry Group (ELIG) (európai oktatásipari csoport); The European Foundation for Management Development (EFMD) (európai alapítvány a menedzsment-fejlesztésért); European Schoolnet (EUN) (Európai Iskolahálózat); DIGITALEUROPE stb. E szervezetek mindegyike hozzájárul az ebben a kiáltványban megfogalmazott tágabb célok elérését célzó törekvésekhez, és tágabb értelemben alulról fölfelé építkező módon segíti elő az Európai Bizottság e-skills stratégiájának végrehajtását. A következő lépések megtételére készen álló Európának és a tagállamoknak az itt felvázolt ajánlások szerint kell cselekedniük. Nagymértékű és koncentrált befektetésre van szükség minden érintett fél részéről, hogy biztosítani lehessen, hogy Európa teljes mértékben hasznára tudja fordítani a megnövekedett versenyképességet, az erőteljesebb növekedést, valamint a jobb munkahelyeket. 70


A kihívásokat a következőképpen lehet összegezni: • Olyan egységes digitális készségek létrejöttét kell elősegíteni, amelyekre az IKT szakmának a jövőben szüksége lesz. • Meg kell erősíteni az IKT és az IKT általi tanulás szerepét az alap- és középfokú képzésekben, hogy szélesebb körű érdeklődést és motivációt teremtsünk az IKT karrierek iránt. • A tantervek által sokoldalúbbá és innovatívabbá kell tenni a számítástechnikát és az ahhoz kapcsolódó szakterületeket, hogy képesek legyünk megküzdeni a jövő IKT kihívásaival. Ez magában foglalja az IKT szakterületén jelenleg domináns technikai megközelítésen való túllépést. • Új partnerségi modelleket kell létrehozni az iparág és a tudományos szféra között, különösen a diákoknak az IKT-n alapuló innovációba való bevonása végett, illetve vállalkozói tanulmányaik előmozdítása érdekében. • Ki kell egészíteni a tudományos kvalifikációkat a vállalatok által nyújtott nem formális képesítésekkel, az Európában általánosan elfogadott szabványoknak és képesítő rendszereknek megfelelően.

FEJEZET 8 MI VÁRHATÓ A JÖVŐBEN?

71

A SZERZŐKRŐL Gilles Babinet Franciaország digitális bajnoka Franciaország digitális bajnokaként Gilles Babinet tevékenységével az oktatáson keresztül megvalósítandó innováció előmozdítására törekszik. Ő a CaptainDash elnöke, és a Conseil National du Numerique korábbi elnöke. Martin Curley Professzor, az Intel Labs Europe, Intel Corp. alelnöke és igazgatója Az Intel Labs vezető főmérnökeként és alelnökeként Martin másokkal együtt több mint 4 000 európai kutatóért és fejlesztőért felelős. Karrierje során számos vezető IT menedzsment, automatizálási és kutatói pozíciót töltött be az Intelnél, a General Electricnél és a Philipsnél. Az írországi Innovation Value Institute társalapítója, és jelenleg az EU Open Innovation Strategy and Policy Group társelnöke. Mindemellett európai uniós szintű tanácsadói szerepkört tölt be az IKT és az innováció mérésének területén. Dr Michael Gorriz A Daimler AG informatikai igazgatója és az IT menedzsment elnöke Michael 2008 óta tölti be a Daimler informatikai igazgatójának munkakörét, ezt megelőzően egy hosszú és változatos IKT karriert folytatott ennél a vállalatnál, illetve a repüléssel és az űrhajózással kapcsolatos iparban. Ő a felelős a stratégiáért, a tervezésért és minden IT rendszert érintő fejlesztésért, valamint az összes adatközpont és kommunikációs hálózat működtetéséért. A korábbiakban többek között a Daimler különböző üzletágainak és világméretű rendszereinek alelnöki szintű IT vezetői feladatkörét látta el. 2009ben 2 német szaklap, a CIO és a Computerwoche Dr. Michael Gorrizt „Az év informatikai igazgatójá”-nak választotta meg a nagyvállalati szektorban. Peter Hagedoorn A European CIO Association főtitkára Peter 2011 óta a European CIO Association (korábban EuroCIO) főtitkára. 2004-ben megalapította a Dutch CIO Platformot (Holland Informatikai Igazgatók Platformja). Peter az IKT iparágban töltött több mint 20 évet átölelő pályafutása során informatikai igazgatói és alelnöki tisztséget töltött be a Hagemeyer és az OcéNV holland multinacionális vállalatoknál, továbbá számos állami- és magánszervezet európai szintű tanácsadója volt.

72


Birgit Hanny Az ASIIN helyettes ügyvezető igazgatója Birgit vezető igazgatási és tanácsadói szerepköröket tölt be az ASIIN akkreditációs ügynökségnél. Részt vesz a felsőoktatási külső minőségbiztosítás kritériumainak és eljárási alapelveinek kidolgozásában és továbbfejlesztésében, továbbá konzultációs és kiértékelési szolgáltatásokat nyújt különböző oktatással és kutatással foglalkozó szervezeteknek. E tevékenységeit megelőzően Birgit a KPMG (BearingPoint) vezető konzultánsa volt, mind a pénzügyi, mind a közszférát érintő kérdések tekintetében. Dr. Lex Hendriks Az EXIN üzleti ismeretek konzultánsa Az IT, az IT szolgáltatásmenedzsment, valamint a képzés és hitelesítés területén szerzett több mint 25 éves tapasztalatával Lex részt vett az ITIL hitelesítési programban, és részt vett az EXIN IT szolgáltatásmenedzsment programjának kiépítésében. Emellett számos e-kompetenciához kapcsolódó projektben is részt vett, többek között az Európai Bizottságnak az empirica által vezetett e-Skills Quality Label projektjében. Számos tanulmányt publikált a matematikai logika és a designelmélet terén folytatott számítógépek által támogatott kutatásokról. Edit Herczog Korábbi európai parlamenti képviselő, az European Internet Foundation (Európai Internet Alapítvány) elnökségi tagja Edit az elmúlt évtized során az Európai Parlament tagjaként tevékenykedett, a versenyképességgel és a jóléttel foglalkozó egyik élen járó képviselőként. A Költségvetési Bizottság tagjaként az európai erőforrások lehető legjobb felhasználásáért küzdött. Kiemelten fontos témái közé tartozott az emberi erőforrás kapacitásnövelés, a rendelkezésre álló tehetségek körének maximalizálása és a digitális átmenet. e-Skills követként és a European Internet Foundation elnökségi tagjaként felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális lehetőségek maximalizálása érdekében szükség van a fiatalok és az időskorúak támogatására is. Edit a magán szektorban különleges vegyi anyagokkal foglalkozott. John Higgins CBE A DIGITALEUROPE vezérigazgatója Johnnak az IT területén befutott pályafutása a rendszeranalízissel kezdődött, később vezető konzultánsi munkakört töltött be az Ernst & Young-nál. Ezek után egy kaliforniai központú dot.com vállalat, a Rocket Networks ügyvezető igazgatójának nevezték ki. Johnt 2011-ben nevezték ki a DIGITALEUROPE vezérigazgatójának, miután az Egyesült Királyságban korábban már hasonló pozíciókat töltött be. A University of Warwick vezetőtestületének tagja, és a Confederation of British Industry-nál, valamint a World IT Services A SZERZŐKRŐL

73

Association-nél többször is ellátott bizottsági elnöki feladatokat. John a Royal Society of Arts tudományos tagja, és 2005-ben kinevezték a Brit Birodalom Parancsnokává (Commander of the British Empire, CBE) az Egyesült Királyság IT-iparáért tett szolgálataiért. Tobias Hüsing Az empirica vezető kutatási konzultánsa Tobias kutatással és tanácsadással foglalkozik a digitális vezetőséghez (e-leadership) valamint a digitális készségekhez (e-skills) kapcsolódó stratégiák, a munkaerőpiac, valamint a kutatáshoz, az innovációhoz és a tudástranszferhez kapcsolódó stratégiák területén. Jelenleg az Európai Bizottság által indított „e-Leadership skills for SMEs” (digitális vezetői készségek a kis- és középvállalkozások számára) kutatást koordinálja. Tobias az empiricánál a digitális készségek kínálatát és keresletét előrejelző csapat vezetője, amely az iparági és munkaerőpiaci megfigyeléseket, valamint a digitális készségek és a digitális vezetői készségek szolgáltatását biztosító oktatás és képzés ellátórendszerét elemzi. Dr. Bruno Lanvin Az INSEAD eLab ügyvezető igazgatója Az INSEAD eLab ügyvezető igazgatójaként Bruno vezető szerepet játszik az INSEAD innovációval kapcsolatos munkájában (Innovation Readiness Model; Global Innovation Index). Emellett a Networking Readiness Index (Hálózati Felkészültség Index) és a Global Information Technology Report (Globális Információs Technológiai Jelentés) kidolgozásában való részvételén keresztül hosszabb ideje hozzájárul a Világgazdasági Fórum munkájához. Bruno karrierje során vezető tisztségeket töltött be a Világbanknál és az ENSZ-nél, ahol az igazgatósági tanács vezetője, a stratégiai tervezés vezetője, valamint a Kis-és Középvállalkozások Versenyképességét segítő Főosztály vezetője volt. Simon Robinson Az empirica igazgatója Simon az innovációval, a kutatásirányítással, a tudástranszferrel, az egészségügy és a szociális ellátás innovációjával, az állami beavatkozások kiértékelésével (beleértve a főbb EU-s energiatakarékossági intézkedéseket) foglalkozó konzultánsi és kutatási csapatokat vezet az empiricánál. A digitális készségek területén ő kezdeményezte azt a megközelítési módot, amelyet a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „European Guidelines and Quality Labels for e-Leadership Curricula” kezdeményezése alkalmazott, és jelenleg ő koordinálja a „European Guidelines and Quality Labels for New Curricula” kezdeményezéssel kapcsolatos munkát.

Sharm Manwani professzor, A Henley Business School, University of Reading IT vezetőségének igazgató professzora Sharm az üzleti- és IT-integráció témájában tanít és végez kutatásokat, melyek keretében érinti a stratégiák, illetve a tervezési és változási programok témáját is. Ő hozta létre és vezeti a Deutsche Telekom neves Masters in Enterprise Information Management programját. Sharm a Diageonál és az Electroluxnál európai informatikai igazgatói tisztséget töltött be. Jelentős IT iparági díjak bírája, és számos tudományos és szakmai konferencián volt előadó. Könyve, az „IT Enabled Business Change: Successful Management” támogatja a BCS hitelesítést. Dr. Clare Thornley Az Innovation Value Institute (IVI) tudományos munkatársa Clare kutatási területei többek között: információ-visszakeresés; a stratégiákra és a gyakorlatokra gyakorolt hatásokat is figyelembe vevő új módszerek a kutatások által gyakorolt hatások mérésére; információmenedzsment a teljesítmény megnöveléséért; információs etika és az információ filozófiája. Clare 2013 szeptembere óta az IVI vezető kutatója, és tagja volt az „e-Skills: the international dimension and the impact of globalisation” (Digitális készségek: a nemzetközi dimenzió, és a globalizáció hatása) projekt csapatának. Clare emellett kiterjedt oktatói és képzői tapasztalattal rendelkezik, és többek között egyesült királysági és írországi egyetemeken tanított az információ-visszakeresésről és a kutatási stratégiákról. Clare-t a Kiáltvány kidolgozásához való hozzájárulásában Dr. Marian Carcary és Dr. Eileen Doherty, az IVI tudományos munkatársai támogatták. Freddy Van den Wyngaert Az Agfa-Gevaert Group informatikai igazgatója Freddy több mint 30 éves munkatapasztalattal rendelkezik az IT szakterületén, munkáját Európában és az Egyesült Államokban is végezte. Az „Agfa ICS” (Information and Communication Services - Információs és kommunikációs szolgáltatások) Global Shared Services (globális közös szolgáltatások) ágának alelnöke és informatikai igazgatója, továbbá a European CIO Association (EuroCIO) irányító testületének elnöke. Az Agfa-Gevaertnél való elhelyezkedését megelőzően Freddy számos különböző IT- és üzleti vezetői pozíciót töltött be az ExxonMobil Chemicalnál. Freddy vezetőségi tag az ADM-nél, egy belgiumi üzleti/IT hálózatnál, továbbá a CIOforum for Belgian business (a belgiumi üzletet támogató informatikai igazgatói fórum) irányító testületének az elnöke.

A SZERZŐKRŐL

75

Dr. Desirée van Welsum A Világbank vezető IKT stratégiai tanácsadója Desirée van Welsum egy neves közgazdász és politikai tanácsadó, a Világbanknál az információs és kommunikációs technológiák gazdasági hatásainak szakterületével foglalkozik. Több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik az alkalmazott közgazdasági kutatás és a gazdaság magán- és állami szektorainak stratégiai elemzése terén, mivel korábban az OECDnél (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), az ENSZ-nél (UNCTAD - az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája és ITU - Nemzetközi Távközlési Unió), a Conference Boardnál és az egyesült királysági National Institute of Economic and Social Researchnél (NIESR) is dolgozott. Emellett tanácsadói munkát végzett a RAND Corporationnél, az INSEAD-nál, és az Európai Bizottságnál. Számos publikációt adott ki az IT hatásainak témájában, többek között a növekedéssel és a termelékenységgel, az innovációval, a foglalkoztatással és a készségekkel, a szolgáltatások kereskedelmével, valamint az offshoringgal és az erőforráskihelyezéssel összefüggésben.

BÍRÁLÓK Emma Bluck, igazgató, Gold Spark Consulting and Consultant, European Schoolnet Patrice Chazerand, a Digital Economy and Trade Groups (digitális gazdaság és kereskedelem egységek) igazgatója, DIGITALEUROPE Alexa Joyce, stratégiai igazgató, Teaching and Learning, Microsoft Marianne Kolding, az IDC European Services Research Group (európai szolgáltatások kutatócsoportja) alelnöke Jonathan Murray, igazgató, DIGITALEUROPE Andrea Parola, vezérigazgató, European e-Skills Association Christel Vacelet, kommunikációs menedzser, European Schoolnet

BÍRÁLÓK

77

SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK Ala-Mutka, K., Punie, Y., & Redecker, C. (2008). “Digital Competence for Lifelong Learning”. Politikai összefoglaló, Európai Bizottság. JRC Technical Notes ( JRC48708). Andersson, T., Curley, M., & Formica, P. (2010). “Knowledge driven(2010). entrepreneurship. The key to social and economic transformation”. Springer. ACS (2014). Australian Computer Society Code of Professional Conduct Case Studies Agresti, W. (2008). “An IT body of knowledge: The key to an emerging profession”, IEEE IT Professional, Nov.-Dec. 2008, 18-22. o. Avolio, B.J., Kahai, S. és Dodge, G.E. 2001. “e-Leadership: Implications for Theory, Research, and Practice”. Leadership Quarterly, 11(4): 615-668. Bilbao, B., Dutta S. és Lanvin, B. (2014) - “The Rewards and Challenges of Big Data”, Global Information Technology Report, Cornell-INSEAD-World Economic Forum. Bresnahan, T., Brynjolfsson, E., és Hitt, L. (2002) “Information Technology, Workplace Organization, and the Demand for Skilled Labor: Firm-Level Evidence”. Quarterly Journal of Economics, Vol. 117, 339-376. o. Carcary, M., Sherry, M., McLaughlin, S. és O’Brien, C. (2012). “Career development for ICT professionals: driving transparency in educational attainment”. Cattaneo, G., Husing, T., Kolding, Korte, W.B., & M., Lifonti, R. (2009). “Monitoring e-Skills demand and supply in Europe. Current situation, scenarios, and future development forecasts until 2015”. Cedefop. “Skill supply and demand in Europe. Medium Term forecast up to 2020”. CEN - Európai Szabványügyi Bizottság (2008). CWA 15893-1:2008. European e-Competence Framework - Part 1: The Framework. CEN ICT Skills Workshop.

78


CEN - Európai Szabványügyi Bizottság (2012). CWA 16458. European ICT Professional Profiles. CEN ICT Skills Workshop. Clayton, T. és Welsum, D. (2014), “Closing the Digital Entrepreneurship Gap in Europe: Enabling Businesses to Spur Growth”, The Conference Board, Executive Action Report 425, 2014. Danish Business Authority és Európai Bizottság (2012). European High Level Conference: “A Single Digital Market by 2015 – A driver for economic growth and jobs”. Denning, P.J. és Frailey, D.J. (2011). “The profession of IT. Who are we now?” Communications of the ACM. 54(6), 2011, 25-27. o. Devillard, S., Desvaux, G., & Baumgartner, P. (2007). “Women Matter. Gender Diversity a corporate performance drive.” McKinsey & Company. DIGITALEUROPE Dolton, P., & Pelkonen, P. (2008). “The wage effects of computer use. Journal of Industrial Relations”, 46 (4), 587-630”. Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága. (2007). “A Lifelong Learning kulcskompetenciái - Európai Kerertprogram”. Official Journal, L 394. Európai Bizottság (2008). Demography Report. “Meeting Social Needs in an Ageing Society”. Európai Bizottság (2011). “Employment and Social Developments in Europe.” Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága. Európai Bizottság (2014). “Measuring Digital Skills across the EU: EU wide indicators of Digital Competence”. EuroCIO (2012). European CIO Association Executive Education Programme. Európai Bizottság (2014). “e-Skills: The International Dimension and the Impact of Globalisation”. IVI, CEPIS, IDC és Empirica. European e-Skills for Jobs European e-Skills Forum (2004). “e-Skills for Europe: Towards 2010 and Beyond”. Synthesis Report.

SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK

79

European Foundation for Management Development European Institute of Innovation & Technology European Learning Industry Group Az Európai Parlament és Tanács (2004). Az Európai Parlament és Tanács (2004). no 2241/2004/EK döntése: a készségek és képesítések közösségi szinten való egységes átláthatóságáról (Europass). Official Journal, L 390/6 Az Európai Parlament és Tanács (2006). Az Európai Parlament és Tanács javaslata 2006/962/EK a lifelong learning kulcskompetenciái. Official Journal, L 394. European Schoolnet European Schoolnet (2013) Insight Country Reports European Schoolnet és University of Liege (2013). “Survey of Schools: ICT in Education. Benchmarking access, use and attitudes to technology”. Eurostat (2014). EU-27 munkanélküliség aránya, EA -17, US és Japán, időszakosan kiegészítve 2000. január -2012. január Eurostat (2014). Fiatal munkanélküliek aránya, EU-27 és EA-17, időszakosan kiegészítve, 2000. január - 2012. január Eurostat (2013). Tertiary Education Statistics. Fonstad, N.O, és Lanvin B (2010). “European e-Competence Curricula Development Guidelines” - Final Report. Forge, S., Blackman, C., Bohlin, E., & Cave, M. (2009). “A Green Knowledge Society. An ICT policy agenda to 2015 for Europe’s future knowledge society”. SCF Associates Ltd. Gareis, K., Hüsing, T., Bludova, I. Schulz, C., Korte, W.B. (2014) “e-Skills: Monitoring and Benchmarking Policies and Partnerships in Europe”. Green, J. (2007). “Democratizing the Future. Towards a new era of creativity and growth”. Philips Design. Hagel, J., Brown, J. S., & Davidson, L. (2009). “Measuring the Forces of Long Term Change: The 2009 Shift Index”.

80


Hasebrink, U., Görzig, A., Haddon, L., Kalmus, V., Livingstone, S., & members of the EU Kids Online network. (2011). “Rizikófaktorok és online biztonság. In-depth analyses from the EU Kids Online Survey of Az EU Kids Online Survey elemzései a 9-16-év közötti gyerekekról és szüleikről 25 európai országban.” Az Európai Bizottság Biztonságosabb Internetezés Programja. Hüsing et al. (2012). “e-Leadership: e-Skills for Competitiveness and Innovation Vision, Roadmap and Foresight Scenarios”. Final Report of the study “Vision, Roadmap and Foresight Scenarios for Europe 2012-2020”. IDC (2009), “Post Crisis: e-Skills are needed to Drive Europe’s Innovation Society”, White paper. IVI és CEPIS (2012). “e-Skills and ICT Professionalism – Fostering the ICT Profession in Europe”. i2010. High Level Group (2009) “Benchmarking Digital Europe. 2011-2015 a conceptual framework”. i2010 Information Space. ITL Research Kolding, M., Robinson, C., & Ahorlu, M. (2009) “Post Crisis: e-Skills are needed to Drive Europe’s Innovation Society”. ICD White Paper. Lanvin, B. és Evans, P. (2013), Global Talent Competitiveness Index Report, INSEAD-HCLI-Adecco, November 2013. Lanvin, B. és Fonstad, N. (2009), “Who cares? Who dares? Providing the skills for an innovative and sustainable Europe”, INSEAD. Lanvin, B. és Fonstad, N. (2010), “Strengthening e-Skills for Innovation in Europe”, INSEAD eLab, 2010. Le Monde (2005). “L’Europe est la dernière utopie réaliste” (Európa az utolsó reális utópia), (Interjú Mario Vargas Llosa íróval). Livingstone, I., & Hope, A. (2011) “Next Gen. Transforming the UK into the world’s leading talent hub for the video games and visual effects industries”. Livingstone, S., & WanMedia, Y. (2011). “Literacy and the Communications Act. What has been achieved and what should be done”. LSE Media Policy Project.

SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK

81

Mann, A. (2012). “It’s who you meet: why employer contacts at school make a difference to the employment prospects of young adults”. Molinsky, A., Davenport, D., Iyer, B. és Davidson, C. (2012) “Three skills every 21st century manager needs”. Harvard Business Review, 139-143. o. (HBR Reprint R1201N). Murray, J. és Welsum, D. (2014), “Information Technology’s Triple Threat”. Nef consulting. Social Return On Investment (SROI). Nordberg, D. (2008). “Designing business curricula: building relevance into higher education”, International Journal of Management Education, 7(1): 81-86. OECD 2010. “The OECD Innovation Strategy. Getting a Head Start on Tomorrow”. Peppard, J. és Thorp, J. (2013). “What Every CEO Should Know and Do about IT”, available from [email protected] Renkin, T. (2012). “The global race for excellence and skilled labour”, Deutsche Bank/DB Research, Current Issues/Technology and Innovation, 5 March 2012, Frankfurt am Main. ROSE (2012). “The Relevance of Science Education”. Sherry, M., Carcary, M., McLaughlin, S. and O’Brien, C. (2013). “Actions towards maturing the ICT profession within Europe”. International Journal of Human Capital and Information Technology Professionals. 4 (1), 46-61. The Economist (2008), “How technology sectors grow - Benchmarking IT industry competitiveness”. Toohey, S. (1999). “Designing Courses for Higher Education”. Buckingham: Society for Research into Higher Education and the Open University Press.” Weckert, J. és Lucas, R. (2013). “Professionalism in the Information and Communication Technology Industry”. ANU Press, Canberra.

82


KIÁLTVÁNY. A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek a hozzájárulásával

Recommend Documents