KIÁLTVÁNY. A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek hozzájárulásával

e-SKILLS

KIÁLTVÁNY 2015

A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek hozzájárulásával

Ezt a Kiáltványt az Európai Iskolahálózat a DIGITALEUROPE-pal együttműködésben készítette az eSkills for Jobs 2015 (eSkills a munkavállalásért) kampány keretében. Az eSkills for Jobs 2015 kampány az Európai Bizottság kezdeményezése, melyet a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EOSME) uniós programja keretében finanszíroznak. A főbb európai bizottsági kapcsolattartók: André Richier, főtanácsos, Alaptechnológiák, Digitális Gyártás és Interoperabilitás Egység, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság

Publisher:

European Schoolnet (EUN Partnership AISBL) Rue de Trèves 61, Brüsszel 1040 Belgium

Asztali kiadványszerkesztés, arculat és nyomtatás:

Hofi Studio, Csehország

Kiadás:

2015. december

ISBN:

A könyv a Creative Commons Nevezd meg! 3.0 Unported licensz feltételei és kikötései szerint kerül kiadásra (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0).

TARTALOMJEGYZÉK Előszó

5

1. fejezet

A gazdaság digitális átalakulása

7

2. fejezet

A tárgyak internete mindent meg fog változtatni

13

3. fejezet A digitális vezetés fejlesztése és támogatása Európában

21

4. fejezet

A digitális készségek iránti kereslet és kínálat Európában, 2016-2020

34

5. fejezet

Digitális készségek az Egyesült Államokban

49

6. fejezet

Digitális készségek Japánban

55

7. fejezet

Digitális készségek a közszférában: tapasztalatok Észtországból

62

8. fejezet Oktatási prioritások az összeköttetések világában

67

9. fejezet

72

Digitális integráció és szerepvállalás: az egyenlőtlenségek kezelése

Ajánlások

79

A szerzőkről

84

Bírálók

88

Szakirodalmi hivatkozások

89

3

4

eSkills kiáltvány

ELŐSZÓ Sok szó esett már a digitális készségek hiányáról, és arról, vajon Európa lemaradóban van-e a digitális tehetségekért folytatott versenyben. Az új évezred első éveiben jelentősen visszaesett az IKT terén oktatásra beiratkozók és diplomások száma, ezért az Európai Bizottság kidolgozott egy digitális készségekre vonatkozó hosszú távú stratégiát, hogy megfordítsa ezt az aggasztó tendenciát. Most és 2010 óta újra növekszik az IKT-tanulók száma. Ma jó hír az, hogy vannak arra mutató jelek, hogy a növekedés üteme a vártnál gyorsabb. Meg vagyok győződve arról, hogy hosszú távon elkötelezettnek kell lennünk ahhoz, hogy megtarthassuk ezt a lendületet. Ebből az okból az Európai Bizottság egységes digitális piac (DSM) nevű stratégiája konkrét elkötelezettséget vállal a digitális készségek fejlesztéséért. Jobb tantervek, jól képzett tanárok, új pedagógiák, rugalmas oktatási és tanulási megközelítések: ezekre mind szükség van ahhoz, hogy a legjobban kihasználhassuk a digitális erőforrásokat, miközben megbirkózunk az egységes digitális piac elérésének akadályaival. Az országok és a felsőoktatási intézmények között is nő a verseny a tanulók és a kutatók megszerzéséért. Meg kell őrizni Európa pozícióját, hogy továbbra is a kiemelkedő oktatás, a kutatás és innováció központja maradhasson. Bár ezért az uniós országok felelősek, de az Európai Bizottság támogatni fogja az erőfeszítéseiket, valamint segíteni fog abban, hogy javuljon a digitális készségek és képzettségek elismerése, és nőjön Európa IKT-szakértelmének a színvonala. Az utolsó szempont kritikus fontosságú. A mai gazdaságban a digitális technológiák a növekedés fő motorjai, amiket a magasan képzett IKT-szakemberek és üzleti vezetők – vagy digitális vezetők – ötletei hajtanak. Globális kereslet van a digitális tehetségek iránt, ezért kihívást jelent megfelelő számú szakképzett embert találni. A becslések szerint 2020-ra az IKTszakemberekre váró betöltetlen munkahelyek száma megközelítheti a 800 000-t, és 200 000 új digitális vezetőre lesz szükség. Az ehhez hozzájáruló egyik tényező az IKT-szakma viszonylagos fiatalsága, amit tükröz a digitális munkákról és a készségkövetelményekről alkotott szűk látókör, az IKT-ipar képzéseinek és tanúsítványainak elégtelen elismerése, és a sikertelen IKT-projektek aggasztó aránya. Ha ez folytatódik, akkor az IKT-készségek terén mutatkozó szakadék elfogadhatatlan szintre nő. Valamit tenni kell. El kell ismerni az IKT határokon

ELŐSZÓ

5

átívelő magas minőségű szakmai szabványait, hogy biztosítsuk, az IKT-ágazat termékeit és szolgáltatásait a magánélet védelmére, a biztonságra és az etikus magatartásra megfelelő tekintettel nyújtják. Az egységes digitális piac stratégiája rávilágít arra, hogy fejleszteni kell a munkaerő harmadának a digitális készségeit, ugyanis ők lényegében digitális analfabéták. Bár a helyzet nagymértékben eltérő Európában, egyes uniós országokban a lakosság jelentős hányada még sosem használta az internetet vagy pedig csak korlátozott számú alapszintű feladatokat (pl. e-mailezést) képes elvégezni. A társadalom egyre inkább digitalizálódik, így fennáll a veszélye annak, hogy egyesek gazdaságilag és társadalmilag ki lesznek rekesztve. Az Európai Bizottság tisztában van ezzel a helyzettel, és 2016-ban be fog mutatni egy menetrendet a digitális készségek európai integrációjáról. Most azon dolgozunk, hogy beépítsük a digitális készségeket azokba a politikáinkba, amelyek érintik az európai gazdaság modernizálását és digitális átalakulását. Majd igyekszünk minél jobban kihasználni a rendelkezésre álló uniós és nemzeti finanszírozási eszközöket, hogy támogathassuk a digitális készségek fejlesztését. Ez a kormányzat, az ipar, az oktatási közösség és a társadalom érdekelt feleinek együttes erőfeszítését fogja igényelni. Szeretném felkérni az „eSkills for Jobs” (digitális készségek a munkavállalásért) nevű kampány résztvevőit és a jelen kiáltvány olvasóit arra, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a fontos, Európa digitális jövője számára döntő feladatban.

6

Andrus Ansip Az egységes digitális piac elnökhelyettese Európai Bizottság

eSkills kiáltvány

1. FEJEZET A gazdaság digitális átalakulása Bevezetés: a Stratégiapolitikai Fórum Az Európai Bizottság 2014 februárjában megalapította a Digitális Vállalkozások Stratégiapolitikai Fóruma (angolul: Strategic Policy Forum on Digital Entrepreneurship) (a továbbiakban: „Fórum”) nevű szakértői csoportot, amelynek tagjai vezetők a gazdaságban, a tudományban, nemzetközi szervezetekben, a civil társadalmi és az állami szektorban. Munkáját nemzeti és helyi szinten működő digitális átalakulási programokat és politikákat vezető tisztviselőkből álló tagállami tanács (MSB) támogatja. A Fórum a gazdaság ágazataiban működő már meglévő európai ipar és vállalkozások digitális átalakulásának felgyorsítására összpontosít. Célja új üzleti lehetőségeket teremteni Európában, emellett helyet biztosít az átalakulásról folytatott tájékozott, folyamatos párbeszédnek. Két okból választotta a már meglévő ipar és vállalatok digitális átalakulását fókuszpontjául. Először is azért, mert ezen a téren kínálkoznak a legnagyobb lehetőségek Európa számára. Sőt, Európa számára a digitális gazdaság értékének háromnegyede a megnövekedett termelékenység és versenyképesség lehetőségében, és ezáltal Európa meglévő iparának és vállalkozásainak munkahelyteremtő képességében rejlik. Másodjára pedig a digitális technológiák mélyebb és felkavaróbb hulláma már el-eléri Európa partjait, és feltétlenül szükséges, hogy készen álljunk teljes mértékben kihasználni azt a kritikusan fontos közszolgáltatások, például az egészségügy és az oktatás terén.

Digitális átalakulás: a digitális technológiák második hulláma Európában több munkahelyre van szükség, főleg a fiatalok számára. Bár ez nem csodaszer, de jelentősen hozzájárulhatnak a megoldáshoz azok az átalakulást elősegítő lehetőségek, amelyeket a fejlett digitális technológiák második hulláma teremt meg. A fejlett digitális technológiák második hulláma által lehetővé tett képességek kihasználása segítheti Európa üzleti vállalkozásait – kicsiket és nagyokat egyaránt – abban, hogy rendkívül termelékennyé és globális szinten versenyképessé váljanak, valamint magas minőségű európai munkahelyeket teremtsenek. Ezenfelül ez segíthet valódi társadalmi értékek teremtésében, és azt eredményezheti, hogy több európai állampolgár válik sikeressé, és jobban fogják élvezni a közszolgáltatásokat. Végezetül, az általa lehetővé tett áttörő újítások rendkívüli átalakító erővel fognak bírni, és nélkülözhetetlen eszközökként fogják támogatni az EU-t az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott céljai elérésében, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon. 1. FEJEZET A GAZDASÁG DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSA

7

E fejlett digitális technológiák közé tartozik a mobilhírközlés, a közösségi média, a felhő, a nagy adatmennyiségek elemzése, az okoskészülékek, az összekapcsolt tárgyak és érzékelők, és ezek alapvetően változtatják meg azt, ahogyan az emberek élnek, dolgoznak, kommunikálnak és játszanak. Ezeket röviden ismertetjük lent: • mobilitás és mobilalkalmazások: technológiák, amelyek lehetővé teszik az emberek, és immár egyre inkább a tárgyak közötti hang- és adatkapcsolatot, akár helyváltoztatás közben is. Alkalmazások, amelyek felhasználják ezt, és egyes esetekben helymeghatározó adatokat is használnak; • közösségi média: a vállalati közösségi média azt jelenti, hogy a vállalatok üzleti célokra használják a közösségi média nyújtotta eszközöket. Az eszközök közé tartozhatnak a közösségi hálózatok (pl. Facebook, LinkedIn stb.), a mikroblogszféra (pl. Twitter), a blogok, belső wikik és/vagy más vállalati megosztott szoftver; • felhő: a felhőalapú számítástechnika konfigurálható számítógépes erőforrások (pl. hálózatok, szerverek, tárolás, szoftver, alkalmazások és szolgáltatások) közös bázisához nyújt kényelmes, igény szerinti hozzáférést, ami gyorsan biztosítható, és minimális irányítási erőfeszítésekkel vagy szolgáltatói beavatkozással elérhetővé tehető; • nagy adatmennyiségek elemzése: a különböző forrásokból származó nagy adatmennyiségek gyűjtésének, rendszerezésének és elemzésének folyamatára utal, hogy a minták és más hasznos információk alapján értéket fedezzen fel és értéket nyerjen; • a tárgyak internete (IoT): fizikai tárgyak hálózata, amelyeknek az internetre való kapcsolódás érdekében egy IP-cím kerül kiosztásra, valamint a kommunikáció e tárgyak és más internetre kapcsolódó eszközök és rendszerek között.

Nagy adatmennyiségek elemzése: előnyök Európa számára A mai világban üzleti tevékenységet folytatók számára kimagasló jelentőséggel bír a fejlett digitális technológiák második hullámának kihatása. Ahogy azt a Harvard Egyetem professzora, Clayton Christensen megfigyelte, a „digitális alapú fejlődés egyes esetekben javítja a hatékonyságot és az érték fokozott javulását eredményezi, más esetekben drámaian csökkenti a költségeket, és javítja a vállalatok és felhasználók hozzáférését a piacokhoz, továbbá aktívan bomlasztja a hagyományos iparágakat” (Christensen C, 1997). A szervezetek ezeket a technológiákat felhasználva elképzelhetetlen ütemben növekednek, és tízszer jobban teljesítenek, mint a versenytársaik. A világ az elmúlt évszázadban nem látott ennél nagyobb átalakulást az üzlet terén (Coutu S, 2014). A kihasználatlan lehetőségek hatalmasak, társadalmi értéket nyújthatnak és növelhetik a részvételt a demokratikus életben. 8

eSkills kiáltvány

Különös figyelmet érdemelnek azok az előnyök, amelyek a ma rendelkezésre álló nagy adatmennyiségek összegyűjtésének és elemzésének képességéből erednek. A nagy adatmennyiségek elemzése és a tárgyak internete által lehetővé tett széles körben csatlakozott környezetek összeolvadnak, hogy lendületet adjanak az adatvezérelt irányításnak, újraformálják a folyamatokat és még ennél is jelentősebb előnyöket teremtsenek, például: az egészségünket ellenőrző viselhető érzékelők, és intelligens mérők, amik figyelemmel kísérik az energiánkat, és autók, amik újraszámítják az útvonalat a dugók elkerüléséért és a CO2-kibocsátások csökkentéséért. Már most számos új lehetőség van a társadalom számára, a bűncselekmények visszaszorulásától kezdve az egészségügy javulásán keresztül a jobb környezetvédelemig, új üzleti modellek kialakulásáig, sőt, az új képességeken alapuló teljesen új vállalkozásokig. Ezek az adatok többek között a közösségi médiából, az internetre csatlakoztatható eszközökről, mint például okostelefonokról és táblagépekről, más gépekből és érzékelőkből, videó- és hangfelvételekből vannak összegyűjtve. A becslések szerint 5 6%-kal termékenyebbek azok a vállalkozások, amelyek a döntéshozatali folyamataikat az összegyűjtött adatokra épülő tudásukra alapozzák (Európai Bizottság, 2014).

Digitális átalakulás: az európai kkv-k előtt álló kihívások A nyilvánvaló előnyök ellenére a kisméretű európai vállalkozások nem alakulnak át eléggé gyorsan. Az innováció és az átalakulás nem egyszerű. A digitális technológiák felkarolása azt jelenti, hogy a folyamatoknak, a szervezeti felépítésnek és a munkaerőnek alkalmazkodnia kell a digitális világhoz, és a szokásos üzletviteltől való továbblépés kockázatvállalást és új eszközök mihamarabbi bevezetését igényli. Ezekkel a kihívásokkal nem tud minden vállalat sikeresen megbirkózni, legfőképpen nem a legkisebbek. Sokan jól érzik magukat a jelenlegi helyzetben, ezért meg kell erősíteni az önbizalmukat, hogy a digitális átalakulás útjára lépjenek. Maxence Cupper, az idweaver vezérigazgatója szerint azonban „az üzleti világban nem a legerősebbek maradnak talpon, hanem azok, akik képesek a változásra”. Tehát meg kell győzni a vállalatokat, hogy a változás előnyei meghaladják a kockázatokat. Jelenleg az uniós társaságok több mint 41%-a még nem alkalmazza a fejlett technológiákat (mobil, közösségi média, felhőalapú számítástechnika, nagy adatmennyiségek), eközben csak 1,7%-uk használja mindet (IDC, 2013). Ezek az adatok jelentős eltéréseket takarnak az EU országaiban. Míg az Egyesült Királyságban már csak a társaságok 26,8%-ának kell átvennie ezt a négy technológiát, addig ez a szám Olaszországban aggasztóan magas: 52,3%. Az európai kkv-k kevesebb mint 7%-a alkalmaz nagy adatmennyiséget kezelő megoldásokat az üzleti folyamataik fejlesztése érdekében, és a helyzet nem sokkal jobb más technológiák esetén sem. Ahogy azt a lenti ábra is mutatja, a 10-249 alkalmazottal rendelkező uniós társaságok 28,5%-a használja a közösségi média technológiáit, és csak 25,7%-uk használ felhőalapú megoldásokat, annak ellenére, hogy a kkv-k számára a felhőalapú szolgáltatások ideális lehetőséget biztosítanak arra, 1. FEJEZET A GAZDASÁG DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSA

9

hogy tőkebefektetés nélkül hozzáférjenek a digitális technológiákhoz. Még amikor használják is ezeket a szolgáltatásokat, azok gyakran csak az alapvető szolgáltatásokra, például e-mailezésre és igény szerinti tárolókapacitásra korlátozódnak (IDC, 2013). 1. ábra: Digitális technológiák alkalmazása a társaságok mérete szerint, 2012 > 250 employees

10- 249 employees

Fully Digital Digital Mature Digital Followers Digital Beginners Non Digital

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Forrás: Az IDC 2012. évi felmérése az európai vertikális piacokról

A digitális átalakulás munkahelyekre és készségekre ható következményei A fejlett digitális készségek átvétele mélyreható következményekkel jár nemcsak a munkahelyek teremtése, hanem a megszűnése, ezáltal új készségek igénye területén is. A francia gazdaság részletes elemzése azt mutatja, hogy miközben az elmúlt 15 évben az internet miatt 500 000 munkahely semmisült meg, az internet 1,2 millió új munkahelyet is teremtett; ez 2,4 munkahely minden megszűnt munkahely után (McKinsey, 2011). A növekedés foglalkoztatási lehetőséget teremt – az előrejelzések szerint csak Németországban 670 000 új munkahelyet teremthetnek a kkv-k a technológia hatékony használatával (The Boston Consulting Group, 2013). Miközben a digitális átalakulás új, specializált munkahelyeket teremt, más munkahelyek megszűnéséhez is vezet. Az elkövetkező évtizedekben a technológia fejlődése az Unió tagállamaiban átlagosan a munkaerő 54%-át veszélyeztetheti, az előrejelzések szerint az Unió északi országaira ez kisebb hatással lesz, mint a szomszédaikra (Bruegel, 2014). Ehhez még hozzá kell adni azokat a munkahelyeket (és az átfogó gazdaságra gyakorolt hatást), amelyek azért szűnnek meg, mert egyes vállalkozások nem tudják tartani a lépést a változással és tönkremennek. Az újonnan létrejött munkahelyek a megszűnt munkahelyektől roppantul eltérő készségeket igényelnek. A digitális technológiák alapvetően változtatják meg a munkaerőpiacot, és az emberek megfelelő munkavégzéshez szükséges készségeit. A munkaerő alkalmazkodása az új technológiákból eredő kockázatokhoz és lehetőségekhez még mindig kulcsfontosságú kihívást jelent. A szervezetek vezető beosztásaiban nincs elég ember, aki rendelkezne a szükséges digitális vezetői készségekkel és kompetenciákkal. Ezzel párhuzamosan kritikus szintet 10

eSkills kiáltvány

ért el az új, módfelett szakosodott készségek – pl. nagy adatmennyiségek analitikája, kiberbiztonság, és felhőalapú számítástechnika – iránti igény. Számos uniós tagállam fordít nagy figyelmet arra, hogy felruházza a dolgozókat azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek lesznek ahhoz, hogy a digitálisan átalakult gazdaság és társadalom munkaerejének részei legyenek. Az ilyen kezdeményezéseket ki kell bővíteni és el kell mélyíteni.

A fejlesztési területek azonosítása: jobb készségek és támogatás Vitathatatlan, hogy az Unió társaságainak át kell alakulniuk, hogy versenybe szállhassanak, növekedhessenek és munkahelyeket teremtsenek, azonban ahogy azt korábban említettük, az is világos, hogy az európai kisvállalkozások hátramaradtak. A Fórum megvizsgálta e probléma lehetséges okait, és bár felismeri, hogy az üzleti ágazatok és az uniós tagállamok között is eltérések lehetnek, az alábbi területeken azonosított problémákat: vezetés, bizalom, készségek és támogatás, politika és szabályozás. A jelen kiáltvány szempontjából a jobb készségek és támogatás iránti igény különösen fontos. Európa fejlődésére két különböző hatást gyakorolhat az, ha az állami szervektől és másoktól sem érkezik pénzügyi és gyakorlati támogatás a digitális átalakulásra. Gyakorlati szempontból nézve az első az, hogy a vállalkozói szektor számára nehezebb lesz a digitális átalakulás. Másodjára pedig azt az egyértelmű jelzést küldi a közösségnek, hogy a digitális átalakulás nem fontos, nem prioritás Európa számára. Ha a fentiek és további akadályok ellenére több vállalkozás vezetője beszélhető rá a változásra, akkor a digitális vezetői készségek iránti igény tovább fog növekedni. Ezenfelül új készségek – pl. nagy adatmennyiségeket elemzők, kiberbiztonsági szakértők – iránti igény is ki fog alakulni.

Hogyan szerezzünk több és jobb készségeket, támogatást: javaslatok Az SAP University Alliances nevű globális programjának vezetője, Ann Rosenberg azt mondta, hogy „Európa csak akkor fog globálisan vezető pozíciót betölteni a digitális gazdaságban, ha megteremti a magasan képzett informatikai tehetségek és vállalkozók következő generációját. Azonban Európa szakképzett informatikai szakértők és közgazdászok súlyos hiányában szenvedhet, így nem lesz kinek kihasználnia a nagy adatmennyiségek, a felhőalapú és más digitális technológiák adta lehetőségeket. Mindezek miatt Európának összpontosítania kell az informatika induló vállalkozásaira és diplomásaira”. Ebben a tekintetben négy főbb javaslat adható arra, hogy a jobb támogatás és készségek révén lendületet adhassunk a digitális átalakulásnak:

1. FEJEZET A GAZDASÁG DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSA

11

• az alapok és programok újrafókuszálása a digitális átalakulás jobb támogatásáért. Miközben már most is számos forrás és eszköz támogatja az induló vállalatok és társaságok fejlődését, szinte egyik sem összpontosít arra, hogy segítse a már meglévő cégeket a digitális átalakulásban. Ideális lenne több forrást bocsátani a digitális átalakulás rendelkezésére, ám rövid távon többet tehetnénk azzal, ha kibővítenénk a már meglévő források és programok követelményeit. Különösképpen a COSME (vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program), az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy a Horizont 2020 által biztosított pénzügyi eszközök és programok pályázási és támogathatósági kritériumainak kellene a digitális átalakulást, mint a támogatott projektek fő célkitűzését szem előtt tartaniuk. Ezzel a digitális átalakulás az összes projekt része lenne a kulcsfontosságú beruházási területeken, mint például a közlekedés/infrastruktúra, az energia, az oktatás, az innováció/K+F, a környezeti fenntarthatóság stb.. Az uniós tagállamokban hatékonyabbá kellene tenni a már meglévő programokat, és ezekre építve összepárosítani a digitálisan szakképzett embereket a rájuk igényt tartó kkv-kkal. Erre egy példa az Ifjúsági Garancia program, melynek célja biztosítani azt, hogy a 25 év alattiak jó minőségű állás-, tanulószerződéses gyakornoki vagy szakmai gyakorlati ajánlatot kapjanak; • a digitális vezetés fontosságának ösztönzése: digitális vezetők kijelölése. A digitális átalakulás hatással van az üzleti vállalkozás minden egységére, ezért a szervezeteknek egyre nagyobb szükségük van olyan emberekre, akik ki tudnak dolgozni és meg tudnak valósítani egy integrált digitális stratégiát az egész vállalkozás számára. A digitális átalakulás digitális és üzleti készségeket egyaránt igényel, tehát olyan üzleti vezetőkre van szükség, akik kitűnően értik a szervezetet, emellett éleslátással használják a digitális technológiákat az üzleti célok elérésére és a szervezet átalakítására; • a digitális átalakulást az általános oktatás részévé kell tenni. A képzési és oktatási intézményeinknek több digitális vezetői készségekkel és digitális vállalkozói szellemmel rendelkező tanulót kell képezniük, különösen, mert az üzleti vállalkozások digitális átalakulása során a digitális vezetők iránti kereslet meg fogja haladni a kínálatot. Ebből az okból az általános vezetői képzésnek és oktatásnak több digitális ismeretet és digitális vezetői készségeket kell tartalmaznia. E célból párbeszédet kell kialakítani a szakképzést nyújtó intézményekkel, hogy gondolják át, hogyan lehet ezt a legjobban elérni; • az új, módfelett szakosodott készségek kínálatának növelése. Mivel növekszik a digitális szakértelem – mint például a nagy adatmennyiségeket elemzők, kiberbiztonsági szakértők, kódolók/programozók – iránti kereslet, az Európai Bizottságnak nagyobb figyelmet kell fordítania a digitális készségek terén mutatkozó hiányokat áthidaló intézkedésekre. Az ágazati megközelítés szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsuk minden ágazat (különösen a hagyományos iparágak) átfogó és hatékony átállását a digitális gazdaságra. 12

eSkills kiáltvány

2. FEJEZET A tárgyak internete mindent meg fog változtatni Bevezetés A tárgyak internete (angolul: Internet of Things, röviden: IoT) az egyik legnagyobb csinnadrattával felvezetett, egyben az egyik leginkább alábecsült technológiai forradalom is, aminek valószínűleg tanúi leszünk. Az IoT-t hatalmas felhajtás övezi a csatlakoztatott eszközök elterjedtségére, illetve a gazdasági haszonra vonatkozó jóslásokat illetően, továbbá széles körben elfogadott egy olyan középtávú jövőkép felvázolása, ahol minden mindennel összeköttetésben áll, és „egyszerűen csak működik”. Ugyanakkor sokkal szembetűnőbb, hogy mennyire alábecsülik azt, hogy milyen alapvető mértékben fogja megváltoztatni hétköznapi életünket és társadalmunk működését, ha mindezeket a „tárgyakat” (és az összes további virtuális adatforrást) összekötjük egymással. Jelen fejezet célja, hogy fényt derítsen arra, hogy mi is tulajdonképpen az IoT, hogyan fog fejlődni, valamint mikor és milyen készségek elsajátítását fogja szükségessé tenni.

Az IoT-hoz vezető út Az IoT jobb elemezhetősége érdekében a Machina Research bevezette a „tárgyak alhálózatai” fogalmat (angolul: Subnets of things, röviden: SoTs). A meghatározás szerint ezek az alhálózatok egymással összeköttetésben lévő eszközök olyan szigetei, melyeket egyetlen irányítási vagy egyetlen adatösszesítési pont, esetleg egy közös cél, vagy egy közös technológiai sztenderd vezérel. Mint arra a következő fejezet rávilágít, a jövőbeli összekapcsolt világban betöltött szerepünk tervezése során az SoTs sokkal inkább releváns fogalom, mint az IoT.

Az IoT-hoz vezető út - Az SoTs a fejlődés egy természetes állomása Elöljáróban megjegyzendő az IoT-ről, hogy merőben különböző fogalomról van szó, mint a gépek közötti (machine-to-machine, röviden: M2M) integráció és a ‘hagyományos’ rendszerintegráció esetében. Az IoT-t nem tekinthetjük egymással összeköttetésben álló eszközök és más információs források puszta halmazának. Az IoT fejlődésének útja hosszú és összetett, ezért természetes, hogy bizonyos tekintetben ezt az utat csak több ‘bájt mértékű’ lépésben lehet megtenni.

2. FEJEZET A TÁRGYAK INTERNETE MINDENT MEG FOG VÁLTOZTATNI

13

A terminológiát követve, számos mai összeköttetésben álló eszközökön alapuló megoldást úgyszólván a ‘tárgyak intranetének’ tekinthetünk: olyan zárt környezeteknek, melyekben kevés az eszközparkon vagy a szóban forgó megoldáson kívülre irányuló kapcsolat. A következő kézenfekvő lépés az ilyen megoldások ‘külvilágba’ való integrálása felé, hogy a ‘tárgyak intraneteinek’ integrációját úgymond ‘szomszédos’ termékeknek, szolgáltatásoknak, és természetesen, tárgyak ‘szomszédos’ intraneteinek tekintjük. Feltehető, hogy a fejlődés ezen állomását az adatforrások közös birtoklása, vagy az adatok birtokosainak közös céljai motiválják. Példaként lehetne említeni egy olyan eszközt, ami az intelligens mérési megoldás és az élesben alkalmazott megoldás között hoz létre kapcsolatot. A szóban forgó eszköz ezt azért tudja megtenni, mert birtokában van az intelligens mérőeszközöknek, az élesben alkalmazható kapacitásnak, az ezt a kapacitást támogató alkalmazásoknak, és az alkalmazások által generált adatoknak. Egyszerűbben szólva, az ilyen rendszereket, melyek a példához hasonlóan az említett eszköz – vagy tulajdonképpen bármely más vállalkozás – által nyújtott IT környezetből és egymással kapcsolatban álló eszközökből állnak, potenciális SoTs-nek tekinthetjük. Különösen fontos felismernünk, hogy az SoTs-ek olyan egyedülálló minőséget képviselnek az adatok alkalmazások közötti megosztásának potenciális hajlandósága és technikai kivitelezhetősége terén, mely lehetővé teszi, hogy sokkal gyorsabban fejlődjenek, mint egy teljes IoT. A következő logikus lépés, hogy a fogalmat kiterjesszük az ún. adatközösségekre, melyeket eszközök, adatforrások és adattulajdonosok olyan közösségeként lehet meghatározni, melyek egy potenciális SoTs-t hozhatnak létre. Példaként említhetjük az intelligens házak azon szolgáltatóit, akik a SeeControl platformját használják, vagy a ThingWorx platformjával dolgozó cégek csoportját. Egyértelmű, hogy az SoTs-ek bármely jövőbeni IoT kialakulásához vezető út kulcsfontosságú és kritikus állomásai. Egyszerűen fogalmazva, míg hasonló motivációkkal rendelkező emberek egy jól körülhatárolt csoportját viszonylag egyszerű meggyőzni arról, hogy egy SoTs létrehozása érdekében szükséges mértékű ‘egységesítést’ hajtson végre, sokkal nehezebb lesz meggyőzni az ITszektor (és a hozzá kapcsolódó iparágak) minden résztvevőjét arról, hogy az SoTs korlátlanná válásának érdekében egységesítést hajtson végre (azaz, hogy létrejöjjön az IoT). Az alábbi 1. ábra ezt a folyamatot mutatja be.

14

eSkills kiáltvány

1. ábra1: Az IoT-hoz vezető út

Forrás: Machina Research, 2015

A kialakuló IoT ‘szövetének’ szerkezetét az alábbi 2. ábra mutatja be. Az ábra egy sor SoTs-t emel ki, beleértve a következőket: • vállalati SoTs-ek (General Electric, Samsung); • függőleges specifikus SoTs-ek (egészségügy, intelligens városok, intelligens épületek); • ipari SoTs-ek (építőipar); • adatközösségek SoTs-ei (SeeControl). Az ábrán szereplő SoTs-eket összekötő piros vonalak ‘vastagsága’ minden esetben a releváns SoTs-ek közötti kommunikáció valószínűsíthető intenzitását jelöli. Nyilvánvaló, hogy a létrejövő SoTs környezetet általánosságban nagyobb fokú összetettség fogja jellemezni, mint itt az ábrán látható, ugyanakkor a diagram célja pusztán az, hogy kiemelje a releváns fogalmakat

Forrás: Machina Research, 2014 2. FEJEZET A TÁRGYAK INTERNETE MINDENT MEG FOG VÁLTOZTATNI

15

Az IoT-n belüli kommunikáció nem lesz kiegyensúlyozott a hipotetikus jövőben sem, ahol az IoT-n belül minden kommunikáció egységesített, és elméletben minden résztvevő kapcsolatba léphet minden más résztvevővel. Vegyük például a General Electricet, az adatok megosztásának intenzitása jóval nagyobb lesz a vállalaton belül, mint azon kívül. Ebben az esetben egy olyan SoTs-ről lenne szó, melyet a hozzáférés elsőbbsége határoz meg (nem pedig az elméleti lehetőségek). Ez a hatás jól illusztrálható azzal a példával, hogy teljes mértékben kifejlett IoT környezetben összeköthetünk egy CT-készüléket (Computerised [Axial] Tomography – számítógépes tomográfia) egy sugárhajtóművel, de kevéssé valószínű, hogy erre valaha is jó okunk lenne! Sőt, az az elképzelés, hogy a jövőbeni IoT környezetben lehatároljuk az adatforrások közötti lehetséges interakciókat, tulajdonképpen egy és ugyanaz, mint amikor SoTs környezetben növeljük az adatforrások közötti interakciók potenciálját. Mindkét elképzelés esetében arra az eredményre jutunk, hogy az SoTs-ek lencséjén keresztül szemlélve kapjuk a legpontosabb képet összekapcsolt jövőnkről. Összefoglalva tehát, összekapcsolt jövőnk sokkal inkább SoTs-ek hálózataként, mint egyetlen homogén IoT-ként képzelhető el. A mai internet egyértelmű példával szolgál: A vállalatok nem osztanak meg annyi információt az ügyfeleikkel, mint vállalaton belül, a különböző vállalatok belső rendszereiben használatos adatformátumok szabványai pedig szintén gyakran teljes mértékben különböznek egymástól.

Az IoT-hoz vezető út - A vállalati IoT különleges eset Így tehát a vállalati IoT különleges eset. Mivel egy vállalat nem tekinthető az IoT egy lehetséges ‘alhálózatának’, az SoTs és az IoT fogalmai eggyé válnak a vállalati környezet kontextusában. Más szóval, minden vállalat azzal a luxussal rendelkezik, hogy egyetlen (vagy legalábbis korlátolt számú hasonlóan motivált) tulajdonosa, vagy irányítási pontja van, aki előírhatja, hogy az IoT alkalmazások támogatása érdekében a különböző adatforrások között kialakítsák a szükséges kapcsolatokat, habár valószínű, hogy az IoT létrejötte alapjaiban fogja megváltoztatni a vállalkozás természetét. Szintén jótékony hatással jár a rendszerszintű fejlesztések esetében, ha egyetlen entitás rendelkezik az üzlet teljes tulajdonjogával, azaz a bevételek és a költségek egyazon eredménykimutatáson jelennek meg. Egyértelmű, hogy így egy vállalat (vagy vállalatcsoport) önmagában viszonylag agilisan tud átállni IoT megoldásokra, különösen, ha ezt a folyamatot a teljesen kiforrott IoT létrehozásához szükséges általános fejlesztéssel hasonlítjuk össze. Ráadásul a vállalatok általában erősebben motiváltak arra, hogy IoT-szerű megoldásokat alkalmazzanak, mivel ezek át tudják formálni az üzleti modellt, növelhetik a hatékonyságot és javíthatják a végfelhasználói ajánlatokat. Ezen túlmenően, a vállalatok nemcsak azért érdekeltek az IoT-szerű megoldások alkalmazásában, hogy differenciálják termékeiket és szolgáltatásaikat, hanem azért is erre fognak kényszerülni, hogy lépést tarthassanak vezető versenytársaikkal. Mint ahogyan ez az új technológiai forradalmak esetében megszokott, a 16

eSkills kiáltvány

vállalatok azzal a döntéssel találják szemben magukat, hogy vagy megragadják az új technológia adta lehetőségeket, vagy pedig végérvényesen lemaradnak, és elveszítik piaci részesedésüket. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy számos vállalat az IoT megoldások bevetésének zászlóshajójaként tevékenykedik. Összességében megállapítható tehát, hogy a vállalatok számára adott a lehetőség, és kellően motiváltak is arra, hogy még a valódi IoT korszak beköszönte előtt kiaknázzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket. Ennek pedig szükségszerű következménye, hogy az SoTs kontextusában fel fognak gyűlni azok a készségek, melyeket az IoT tesz szükségessé, már valamivel a teljesen kiforrott IoT korszakának beköszönte előtt. Már most eljött az ideje annak, hogy az IoT által megkövetelt készségek fejlesztését megkezdjük.

Új kihívások a készségek terén A fent bemutatott új környezet jelentős kihívásokkal jár azoknak a készségeknek a terén, melyekkel a munkavállalóknak rendelkezniük kell majd ahhoz, hogy a létrejövő új gazdasági környezetekben jól boldoguljanak és hatékonyan segítsék azok működését. Az IoT (és az SoTs-ek) egyértelműen olyan merőben új munkamódszerek megjelenését hirdetik, ahol a hagyományos vállalati határok eltűnnek, és kulcsfontosságú szerepet kap a SoTs-eken belüli és azok közötti ‘együttműködés’. Mindazonáltal, az IoT korszakának beköszönte többek között a következő fő specifikus területeket fogja nagyban érinteni: • adatelemzés; • üzletvezetés; • hardver- és rendszertervezés; • biztonság. A következő részekben ezen készségek mindegyikét alaposabban szemügyre vesszük.

Új kihívások a készségek terén – Adatelemzés az IoT korszakában Az IoT által bevezetett egyik legfontosabb új szerep az adattudósé. Ez a munkakör természetesen már létezik a mai piacon is, azonban az IoT megjelenésével robbanásszerűen fog nőni a cégek számára elérhető adatok mennyisége és sokfélesége, ami arra fogja késztetni a cégeket, hogy az adatelemzés terén felmerülő kihívásokra gyorsabb és agilisabb döntéshozatallal reagáljanak. Az IoT adatkezelés számos vállalat számára kulcsfontosságú kompetencia lesz, és döntő jelentőséget kap majd az aktív (in-flight) adatok, a folyamatosan átvitt (streaming) adatok és a hatalmas adathalmazok (big data) elemzése. 2. FEJEZET A TÁRGYAK INTERNETE MINDENT MEG FOG VÁLTOZTATNI

17

Az ilyen jellegű elemzések lehetővé tehetik a vállalatok számára, például, hogy gyártási folyamataikat közel valós időben optimalizálják, hogy gyorsabban felismerjenek egy kínálkozó keresztértékesítési lehetőséget, éppenséggel javítsanak egy ügyfélkapcsolatukon, vagy esetleg valamilyen területen működési hatékonyságukat fejlesszék. Ugyanaz a versenyszellemű dinamika érhető itt tetten, ami az IoT-szerű megoldások alkalmazása mögött húzódik meg: Azok a vállalatok jutnak versenyelőnyhöz, akik a leghatékonyabban tudják a nyers adatokat gyakorlatban bevethető üzleti információvá alakítani. Röviden, az IoT megjelenésével az ‘adattudós’ sokkal hangsúlyosabb szerepet fog játszani számos vállalat mindennapi tevékenységében. A szerepkör ugyanakkor ki is fog tágulni, és magába fogja foglalni az elemzési, szoftveres és üzleti intelligenciát, valamint ezek ötvözését a kommunikációs készségekkel. Az adatelemzéshez és az elemzés architektúrájának megtervezéséhez szükséges készségek ily módon kulcsfontosságúak, és már most hiány van belőlük. Érdemes megjegyezni, hogy az adatelemzés itt jellemzett típusai természetüket tekintve általában inkább vertikálisak, mint horizontálisak: Elengedhetetlen lesz, hogy az ‘adattudósok’ munkája jól beágyazódjon az adott iparág (sőt az egyes vállalatok) tevékenységébe, és hogy munkájukat egy sor kifinomult (horizontálisabb) elemzési eszköz segítse.

Új kihívások a készségek terén – Üzletvezetés az IoT korszakában Az IoT a kezdetektől fogva a technológiára koncentrált, azonban egyértelművé vált, hogy fogalomrendszere gyorsan utat talál a mindennapi üzletvezetés gyakorlatába is. Azok a cégek fognak a legtöbbet és a leggyorsabban profitálni ezekből a változásokból, akik a leghatékonyabban követik le azokat. Az IoT-hez igazodó üzleti készségek szükségesek ahhoz, hogy megértsük a technológiát, és számszerűsíteni tudjuk az új eljárások innovatív alkalmazásából származó potenciális üzleti előnyöket. Például, azok a terméktervezők, akiknek értékes információ áll rendelkezésére egy termék használatáról (aminek a forrása esetleg egy kapcsolódó termék, például egy mosógép), jobb és gyorsabb döntéseket fognak hozni a termék tervezése során, ami nagyban befolyásolhatja majd a termék jövőbeni piacra dobott változatait. Azonban ahhoz, hogy mindez lehetséges legyen, a terméket gyártó vállalatnak meg kell hoznia azt a döntést, hogy lehetővé teszi, hogy a kapcsolódó termék a tervező által végzett elemzéshez szükséges információval szolgáljon. Alapvetően, a vállalatnak meg kell birkóznia azzal a természetes ellentéttel, ami egyrészt az üzlet ‘hardver’ vonala, akik értelemszerűen vonakodnak attól, hogy piacra dobjanak egy terméket azelőtt, hogy azt szigorúan tesztelték volna, másrészt az üzlet ‘szoftver’ vonala között feszül, akik viszont sokkal jobban érzik magukat a folyamatos bétaverziók világában. 18

eSkills kiáltvány

A vállalat egyéb szervezeti szintjein a partnerek és a beszállítók (valamint az ügyfelek) ökoszisztémáinak kezelése sokkal összetettebb és feltehetőleg jóval centralizáltabb lesz, mivel az ökoszisztéma minden egyes vállalata hozzá akar majd férni minden a termékéről és szolgáltatásáról szóló aktuális és folyamatosan frissülő információhoz, hogy azokat fejleszthesse és optimalizálja. Az említett mosógép esetében így minden a tervezőnk által kezdeményezett módosítás kihatással lehet, például a mosógépgyártósorok berendezéseinek gyártóira, és azokra a gyártókra, akik kíváncsiak erre az információra. Szintén új készségeket igényel majd a kiterjesztett fő eredményességi mutatók (angolul: Key Performance Indicators, röviden: KPIs) beállítása és kezelése, melyekre az egyes SoTs-eken belül lesz szükség, valamint végső soron az IoT esetében is, mivel az IoT megoldások üzleti szempontból kulcsfontosságúvá válnak.

Új kihívások a készségek terén – Hardver és rendszertervezés az IoT korszakában Jóval nagyobb hangsúlyt kell majd az IoT-hez csatlakozó hardvereszközök tervezésére fektetni az optimalizálás lehetőségeit és a költségeket tekintetbe véve. Egyrészről, nagyon könnyű egy távolról csatlakoztatott eszközt úgy alkalmassá tenni a jövőbeli használatra, hogy jóval több intelligenciával ruházzuk fel, mint az a jelenlegi használata alapján szükséges lenne, továbbá kifinomult kommunikációs és szoftverfrissítési képességekkel ruházzuk fel. Azonban ez a megközelítés növeli a távoli eszközök költségeit, az energiafogyasztást (ami különösen fontos lehet az olyan eszközök esetében, melyeket nem csatlakoztatnak a fő energiahálózatra), a háttérrendszerek (back-end) komplexitását, és a biztonsági kockázatokat. Ugyanakkor, a ‘minimálisan specifikált’ távoli eszközök jelentősen befolyásolhatják az olyan IoT alkalmazások támogatásának flexibilitását, melyek esetleg még a gondolat szintjén sem fogantak meg. Példaként felhozható egy olyan gázóra, melyet Low-Power Wide-Area (LPWA) kapcsolaton keresztül csatlakoztatnak: A kapcsolat megfelelő az óraleolvasások közvetítésére, de valószínűleg nem támogatná a mérőszoftver rendszeres frissítéseit. Az ilyen jellegű megszorítások számbavétele hasonló eredménnyel járhat, mivel ma még meglehetősen kevés olyan esettel találkozunk, ahol arra van szükség, hogy a korlátozott hardvereszközöket olyan mértékű bizonytalansággal jellemezhető környezetekre tervezzük meg, mint az IoT.

2. FEJEZET A TÁRGYAK INTERNETE MINDENT MEG FOG VÁLTOZTATNI

19

Új kihívások a készségek terén – Biztonság az IoT korszakában Az Intel Security „billiónyi gyenge pontként” jellemezte az IoT-t. Míg arról lehet vitatkozni, hogy nullának is kellene szerepelnie ebben az állításban, az egyértelmű, hogy az IoT olyan biztonsági kihívásokat fog támasztani, melyek: • különböznek minden eddigitől; • az óriási lehetséges kockázatok miatt messze nem elhanyagolhatóak; • és mindent áthatnak. Világosan látható, hogy a jövőbeli IoT a biztonság vonatkozásában rendkívül specifikus készségeket fog igényelni. Már manapság is az IoT biztonsági szakértelem az egyik leginkább hiányzó készség, és fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben ezt a hiányosságot nem orvosolják, az kihatással lesz az IoT révén kiaknázható üzleti érték egészére, különösképpen, ha a biztonsági ‘aggályok’ a fejlesztés kezdeti szakaszában elriasztják az embereket az IoT-szerű megoldások alkalmazásától. Ráadásul valószínű, hogy ez a korlátozott környezet az IoT fejlődésében a várható SoTs szakasznak fog kedvezni és elnyújtja azt, mivel azt fogja eredményezni, hogy egyes SoTs-ek gyorsabban fejlődnek, mint mások, illetve bizonyos SoTs-ek fejlesztését esetleg megakaszthatják egyes biztonsági események.

Élet és munka az IoT világában Általánosságban az IoT világa úgy jellemezhető, hogy nagyobb mértékben támaszkodik a széles körű befogadókészségre, mint az elmélyült tudásra. A csoportok kisebbek és agilisabbak, a lehetőségek, a kihívások és a problémák, melyekkel meg kell birkózniuk, pedig valószínűleg összetettebbek és messzebbre hatóak lesznek, mint ma. Megoldásaik valószínűleg nagyobb mértékben támaszkodnak majd a csoporton kívüli entitásokra, és esetleg olyan elemeket tartalmaznak, melyek meglehetősen távol esnek az adott csoport figyelmének fókuszától. Röviden, az IoT környezetben végzett munka szempontjából kulcsfontosságú, hogy kiválóan elsajátítsuk az igazán flexibilis és együttműködő munkavégzés művészetét, ahelyett, hogy a hagyományosabb megközelítést követve valamiféle központi specifikus ‘szakértelemre’ tegyünk szert. Mindez számos tekintetben párhuzamosságokat mutat az internet által már kiváltott hatásokkal, miszerint nagyobb hangsúlyt kap az arra irányuló tudás, hogy hogyan találunk meg és használunk fel bizonyos információkat, míg a tényleges ténybeli tudás veszít a jelentőségéből. Mivel az egyes iparágak egyre nagyobb mértékben válnak az új IoT környezet részeseivé, meghatározó fontossággal bír majd az is, hogy hogyan kezeljük a változásokat. Az IoT-t középpontba állító képzés és fejlesztés pedig elvárás lesz a munkavállalókkal szemben, melynek eredményeképpen jól tudnak alkalmazkodni a jövő gazdaságát valószínűleg alapvetően meghatározó új dinamizmusokhoz. 20

eSkills kiáltvány

3. FEJEZET A digitális vezetés fejlesztése és támogatása Európában Bevezetés Ha Európa versenyben akar maradni, növekedni akar, és munkahelyeket akar teremteni, foglalkoznia kell azon tehetségeknek jelenleg kritikus hiányával, akik az új digitális technológiák fejlődésének kihasználásához szükséges innovatív tevékenységek élére tudnának állni. A munkahelyek létrehozásához szükséges gazdasági növekedés megköveteli, hogy felismerjük és kiaknázzuk az innovációs lehetőségeket. Ehhez viszont jó vezetői készségek szükségesek. Ezek a készségek vezethetnek a személyzetet tervező üzleti modellekhez, az innovációs lehetőségek kihasználásához, a digitális technológiák legjobb felhasználásához, és hozzáadott értékkel gazdagíthatják a szervezetet. A jövő üzleti vezetőinek új készségekre van szükségük, hogy meg tudjanak felelni ezeknek a kihívásoknak. A kérdés az, hogy Európa oktatási és képzési intézményei, valamint azok tantervei a jelenlegi formájukban képesek-e biztosítani ezeket a készségeket. Egyesek már reagáltak ezekre a kihívásokra, míg másoknak még sokat kell tenniük ahhoz, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó világgal. Jelen fejezet az Európai Bizottság által indított Digitális Vezetés Európában c. kezdeményezésének néhány eredményét foglalja össze. Megvizsgálja azoknak az irányelveknek az alkalmazását, melyekre a felsőoktatási és vezetőképző intézmények az új tantervek kidolgozása, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) pedig a specifikus képzések és kurzusok összeállítása során támaszkodhatnak.

A kihívás: A digitális vezetői készségek olyan készségek, melyekre az egyénnek szüksége van a modern gazdaságban ahhoz, hogy innovációba kezdjen és megvalósítsa azt. Így például: • digitális fogékonyság: az egyén azon töri a fejét és arra törekszik, hogy javítsa az üzleti teljesítményt, és innovációs lehetőségként aknázza ki a digitális technológiai trendeket; • üzleti fogékonyság: az üzletmenet és a működő modellek megújítása, a szervezet gazdagítása hozzáadott értékkel; • stratégiai vezetőség: számos szakterület képviselőiből álló alkalmazotti állomány vezetése, (funkcionális és földrajzi) határokon átívelő érdekeltekre való hatásgyakorlás.

3. FEJEZET A DIGITÁLIS VEZETÉS FEJLESZTÉSE ÉS TÁMOGATÁSA EURÓPÁBAN

21

A digitális vezetésre vonatkozó előrejelzések Az IDC és az empirica előrejelzései szerint a magasan képzett IKT-munkatársak iránti kereslet 2020-ig évente átlagosan 4,6 %-kal fog növekedni (Hüsing T, Korte W B, Dashja E, 2015). Feltételezhetjük, hogy szoros összefüggés van a digitális vezetők és a magasan képzett IKT-munkatársak iránti kereslet között, aminek eredményeképpen 2014-ben 568 000 digitális vezetőre lesz szükség. 2015-re ez a szám megközelítőleg 620 000 lesz. Ha ugyanezzel a növekedési ütemmel számolunk, 2020-ban eléri a 776 ezret. Amennyiben pedig ezekből a becslésekből indulunk ki, és hozzáadjuk az utánpótlás iránti keresletet, 2020-ra Európának legalább 200 000 további digitális vezetőre lesz szüksége. Ez hatalmas kihívás a jelenlegi oktatási ökoszisztéma számára, amely valószínűleg nem fogja tudni megfelelően kezelni a problémát, hacsak nem tesznek további lépéseket a nemzeti politika szintjén. 1. ábra: A potenciális európai digitális vezetői pozíciók száma 2015-ben 7 0 0 ,0 0 0

620,000

6 0 0 ,0 0 0 5 0 0 ,0 0 0 4 0 0 ,0 0 0

158,000

Enterprise size 153,000

3 0 0 ,0 0 0 118,000 2 0 0 ,0 0 0 1 0 0 ,0 0 0 0

Almost 60% come from business lines 250+ 50-249 2 0 - 49 1 0 -19

B usiness 59%

IT dept. 41%

192,000 eLeaders

Forrás: empirica, Survey NL, UK, DE 2013. Az adatokat a vállalkozások szerkezeti stratégiáinak (Eurostat) alapján az egész EU alapsokaságára vonatkoztattuk.

Az oktatási és képzési programok hiánya Egész Európában mindössze 21 olyan képzési program található, mely - az érdekeltek által definiált értelemben - digitális vezetői képzést kínál, tehát arra tesz képessé, hogy tapasztalt ügyvezetőket irányítsunk az üzleti átalakulás felé. Egy az Európában kínált digitális vezetői képzési programokat vizsgáló 2013-as kutatás eredményei azt mutatják, hogy a mesterképzés szintjén megsokszorozódtak a 22

eSkills kiáltvány

tudományterületeken átívelő képzések, melyek ötvözik az üzleti és IT-ismereteket, azonban ezek jórészt pályakezdőknek szólnak. Ugyanakkor a magasabb szintű és a vezetőknek szóló digitális vezetői képzések meglehetősen ritkák.

Politikai kezdeményezések A digitális vezetői készségek közvetítését a kkv-k és a vállalkozók felé még mindig jobbára csak másodlagos politikai célként kezelik, szemben az olyan már sokkal inkább elsődlegesnek számító politikai célkitűzésekkel, mint például a digitális technológiák alkalmazása, vagy az alapvető digitális felhasználói készségek. Ugyanakkor az Európai Bizottság digitális készségekről szóló 2007-es stratégiája és a digitális vezetői készségekre vonatkozó későbbi kezdeményezései néhány EU-tagállamot arra ösztönöztek, hogy vegyen részt a nyilvános vitákban, és segítették a megfelelő válaszok megfogalmazását. A több érintett fél részvételével létrejött partnerségi kapcsolatok a digitális vezetői készségek terén még nem olyan jól kifejlettek, mint a digitális készségek egyéb szegmenseiben, így például a digitális írástudás vagy a gyakorlati IKTszaktudás terén. Szükséges, hogy a kulcsfontosságú érdekelt felek megegyezzenek a hatékony cselekvésben, a digitális vezetői készségek témája iránti figyelemfelkeltés ösztönzésében, és olyan intézkedések meghozatalában, melyek lökést adnak a kapcsolódó képzések kínálatának és az azokban való részvételnek.

A digitális vezetői oktatás és képzés közvetítőeszközei Az Európai Bizottság digitális vezetésre vonatkozó kezdeményezésének részeként lefektették a vállalkozások számára a digitális vezetői ismereteket közvetítő tantervek összeállításának alapelveit. Ez a megközelítés támogatja, hogy írják le azokat a készségeket, melyeket a digitális vezetés a vállalati döntéshozatalban megkövetel, és definiálják a C-szintig terjedő kulcspozícióknak megfelelő tanulási eredményeket. Tantervi profilokat hoznak létre, és meghatározzák, hogy mely céltartalmak és oktatási tapasztalatok kerüljenek be a felsőoktatási és vezetőképző intézmények digitális vezetői képzéseinek tanterveibe. Az irányelvekhez való igazodás átláthatóságot biztosít az olyan vállalkozások számára, melyek digitális vezetői ismeretekre szeretnének szert tenni, és az olyan szakemberek számára is, akik a felelős és sikeres üzleti megújulás céljával szeretnék tovább képezni magukat.

Az Európai e-Kompetencia Keretrendszer Az érdekelt felek széles körben megerősítették a több készséget integráló digitális vezetőség fogalmának létjogosultságát és annak relevanciáját Európa jövőbeli gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából. 3. FEJEZET A DIGITÁLIS VEZETÉS FEJLESZTÉSE ÉS TÁMOGATÁSA EURÓPÁBAN

23

A tantervi profilok az érdekelt felek azon elkötelezettségét tükrözik, hogy a tantervek irányelveinek ki kell használnia az Európai e-Kompetencia Keretrendszerhez (angolul: e-Competence Framework, röviden: e-CF) való kapcsolódás nyújtotta kiváló piaci átláthatóságot. Minden tantervi profil az e-CF tartalmához igazítva egyértelművé teszi, hogy mely e-CF-kompetenciákat fejleszti az adott program.

A digitális vezetés tantervi profilja A digitális vezetés tantervi profiljait, melyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az új tantervek irányelveinek kidolgozásában, tudósok és az iparág képviselőinek egy csoportja állítja össze oktatási szakértők segítségével. A profilok lehetővé teszik, hogy az egyes képzési programokat összehasonlítsák, így növelve a digitális készségek ökoszisztémáját jellemző átláthatóságot. Leírják és kiemelik a digitális vezetői készségek iránti igényeket, valamint hozzájárulnak, hogy a tantervek lépést tartsanak a változó környezettel. A profilok felépítése egyszerű, továbbá kezelésük és használatuk kevés erőforrást igényel – összhangban a gazdasági környezettel. A mai megoldásoknak egyszerűnek kell lenniük! 2. ábra: A digitális vezetés tantervi profiljának összetevői

24

eSkills kiáltvány

3. ábra: Példa a digitális vezetés tantervi profiljára: Üzleti működési struktúra #

" ! !!"

(!"&! $!!!! (!$! %!& ! ! (!!!! * " !#! !" !!" *

" -! !!"""" ! ! !!&% !$!& ! !!&(!!"(#"* " ! # !#" *

! !&&"!! $&# !% " *

"

&" ! !!" " !!&%"!($!! !!+!"! ) , !!&-! !!" ,! !!" "! ,!! !!"

!

,!& !"! $!!!"#$ !! !& !$!'!!%! , #!"!& !"!!" % ! !""" !$#!

! !! " !!

,!!!" !!#!" ! ,%!!! !#!!!!" ,# #!!"" ,"!!" ! " ,"!!"!&!+ & !

#" */ " !!&! *3!!" *5 & ! *6#! *5" !

2 3 2 2 2

# *1" #! *4 & ! *1 ##& *0 ! ! ! *1 ! *6 #

Minden tantervi profilnak van neve, és tartozik hozzá egy indoklás a portfólióban elfoglalt szerepéről, mely felsorolja azokat a szerepeket, melyekre alkalmassá tesz, és összefoglalja a tartalmát. Minden profil magját a teljesítésből származó tanulmányi eredmények képezik: azok az ismeretek, készségek és kompetenciák, melyeket a képzési programnak kell nyújtania a digitális vezetői készségek formálása érdekében. 3. FEJEZET A DIGITÁLIS VEZETÉS FEJLESZTÉSE ÉS TÁMOGATÁSA EURÓPÁBAN

25

A kezdeményezés első fázisában kidolgozott profilok mindegyike a nagyvállalatok digitális vezetőinek alapvető kompetenciáit kínálja. A maximális átláthatóság és a már meglévő önértékelési és humánerőforrás-tervezési folyamatok kiaknázása érdekében a tanulási eredményeket teljes mértékben az e-CF-fel összhangban fogalmazták meg. A tantervi profilok képzési programokhoz való igazítása fel fogja gyorsítani a képzések közvetítését, mivel az teljes mértékben megfelel az érdekelt felek elvárásainak. Az irányelvek alkalmazása és az azokkal összhangban összeállított képzési programok kínálata: • jótékonyan fogja befolyásolni a vezetők képzésre és felvételére vonatkozó döntéseit; • átláthatóságot fog eredményezni a digitális vezetői pozíciókra pályázók számára, valamint segíteni fogja a további tanulmányok megválasztását. Ez a fajta megközelítés teljes mértékben figyelembe veszi a különböző szerepek által megkövetelt különböző digitális vezetési készségeket. A tantervi irányelvek használata és gyakorlatba való átültetése a felsőoktatásban és a vezetőképzésben Az irányelveket számos alkalommal bemutatták különböző európai gazdasági főiskolákon és egyetemeken. A gyakorlatban mutatták meg, hogy a tantervi profilok minőségi kritériumokkal kombinálva hogyan segíthetik a felsőoktatási intézmények és gazdasági főiskolák által nyújtott képzési programok értékelését. A digitális vezetés tantervi profiljainak értékelését tizenkét ország gazdasági főiskoláin és egyetemein végezték el. A kidolgozott megközelítést és az elért eredményeket pozitívan fogadták, sőt számos érdekelt fél mostanra olyan új képzési programokat állított össze, melyek a régebbi formákat és tartalmakat felváltva megfelelnek a digitális vezetés által támasztott kritériumoknak.

A gazdasági főiskoláktól érkező visszajelzések Prioritást élvezett az olyan képzési kínálatok összeállítása és fejlesztése, melyek növelhetik az IKT-alapú innováció számára rendelkezésre álló tapasztalt és magasan képzett vezetők számát mind a magánszektorban, mind pedig a közszférában. A madridi IE Business School tudományos igazgatója, Silvia Leal büszkén nyilatkozott arról, hogy az IE Business School Európában az elsők között alkalmazta a digitális vezetésre vonatkozó irányelveket felsőoktatási kurzusain. Elmondta, hogy „más egyetemeknek és gazdasági főiskoláknak csak ajánlani tudjuk, hogy használják a digitális vezetés tantervi profiljának megközelítését”.

26

eSkills kiáltvány

Prof. Dr. John Board, a Henley Business School dékánja szerint pedig „Azáltal, hogy kulcsfontosságú képzési programjait hozzáigazította a digitális vezetés tantervi profiljai által támasztott követelményekhez, a Henley erős kutatási és oktatási hagyományaival közvetlenül hozzájárult a digitális vezetési kezdeményezés sikeréhez.”

Az iparágból érkező visszajelzések Hasonlóan pozitív visszajelzések érkeztek az IKT-szektor részéről is. Freddy Van den Wyngaert, az AGFA ICS alelnöke és informatikai igazgatója, aki hatalmas és rendkívül sikeres üzleti átalakítást hajtott végre, „azáltal akarja eltökélten tovább vinni ezt a sikert, hogy gondoskodnak arról, hogy vezetőik a legjobb digitális vezetői készségekkel rendelkeznek”. Cristina Alvarez, a Telefonica Spain informatikai igazgatója hasonló megállapítást tett, miszerint „az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezése, hogy fejlessze a digitális vezetési kompetenciákkal való ellátottságot, különösen fontos a számunkra; reményeink szerint jó hasznát vesszük az ilyen jellegű kompetenciákat kínáló programoknak”. A legnagyobb európai szakszervezetek, mint a Laurent Zibell, a Policy Adviser, az IndustriALL Europe képviselői, valamint Karl-Heinz Hageni (IG Metall) szintén úgy nyilatkoztak, hogy szervezeteik iniciatívái „minden olyan intézkedést támogatnak, ami lökést ad a növekedésnek és magasan képzett munkaerőt igénylő állásokat teremt Európában, következésképpen a kifejezetten jó irányba haladó európai digitális vezetési kezdeményezést is”.

Digitális vezetői oktatás és képzés a kkv-k számára A digitális és a digitális vezetői készségek tanulását a kkv-k esetében jelenleg elsősorban az önképzés jellemzi. A 118 válaszadó kkv közül 114 említette a tanulás legalább egy ‘fontos’ forrását. Átlagosan minden kkv hat forrást nevezett meg, de az ‘ad hoc’ tanulás bizonyult a kkv-k által gyakorolt legfontosabb tanulási formának. Az iparági és szakmai akadémiák, valamint a ‘szakértőktől való tanulás’ is jól szerepelt a válaszok között a maga 55, illetve 56 %-ával. Habár a felsőoktatási intézményekre képzést nyújtó szervezetként tekintenek, de leginkább csak az egyszeri kurzusok oktatása esetében (49 %), és jóval kevésbé, ha teljes képzési programokról van szó (23 %). Csaknem 600 potenciális európai felsőoktatási képzési programot vizsgáltak meg, azonban az derült ki, hogy ezek közül mindössze hat digitális vezetésre fókuszáló program érhető el a kkv-k számára szükséges formában. Ezen a téren bőven akad tennivaló!


27

A kkv-knak szóló digitális és digitális vezetői készségeket nyújtó képzéseknek rugalmasnak, rövidnek, gyakorlatinak, jól irányzottnak és anyagilag megengedhetőnek kell lenniük. Továbbá különféle képzési utakat kell kialakítani, mivel a kkv-knak nemcsak képzési kínálatra van szükségük, és arra, hogy fejlődésük különböző szakaszaiban kapjanak támogatást, hanem arra is, hogy jobban felfigyeljenek a témára, és megismerjék azt.

A digitális vezetés útja Az elmélyült digitális vezetői készségek megjelenésével és fejlődésével a vállalkozások, különösképpen a kkv-k digitális vezetési szükségletei általában vagy arra fognak irányulni, hogy megtegyék a következő fokot a digitális vezetés létráján, vagy pedig arra, hogy sokszínűbbé tegyék és kiegészítsék már meglévő, adott szintű készségeiket. A digitális vezetői készségek útja innentől vezethet az egyes intézkedések által felkeltett érdeklődéstől és kíváncsiságtól a digitális átalakulás és innovációs potenciál nagy ívű koncepciójának kidolgozásáig. Ezt követően a koncepciót tervvé kell alakítani, mely tartalmazza a prioritásokat, és megszabja a megvalósítás irányait. Információs rendezvények és nyílt előadások, mint például a tömeges nyílt online kurzusok (angolul: Massive Open Online Course, röviden: MOOC) révén a célcsoport számos tagja ismerkedhet meg a témával, és dolgozhatja ki koncepcióját. Az ezeket követő specifikusabb, vagy akár személyre szabott eseményeken sor kerülhet az egyedi igények felmérésére az adott üzleti terv és a rendelkezésre álló készségek fényében. Az út következő állomásai között szerepelhet a specifikus digitális vezetési készségek és kompetenciák konkrét fejlesztése a változatos képzési kínálat révén, ide értve a hagyományos képzési programokat, a szakképzési kurzusokat és a – kkv-k esetében talán legjobban alkalmazható – egyénre szabott mentortevékenységet, szakmai tanácsadást, és a tudás közös létrehozását.

28

eSkills kiáltvány

4. ábra: A digitális vezetés útja az üzleti igények és az oktatási és képzési kínálat keretében

Strategy Dev‘mt for ICT intens. Org

Tech strand e-Leadership: Digital Innovation, Innovation Technology & strategic view Information for SMEs Management

e-Leadership Skills: New Planning for Technology and Business growth Architecture

Social Media Strategy

Business strand

Management of Digital Innovation and IT Governance

Business and IT alignment

Leading a Dev Team

Exec Masters IT Governance & Enterprise IT Architecture MOOC

Method

Winning at Customer Dev‘ment Sales

Partner management

IT Marketing

Blended learning

Business Analytics

Video & F2F F2F

+

<< Training and education intensity >>

+

Cloud technology

TSP Exec Strategy

Cyber Security& Resilient Business

Duration

Phases of the e-leadership journey: Co-creation

1-4 weeks

Education Needs assessment & Strategy consulting Awareness Eye opening & Familiarisation

Vision, prioritisation & strategy

2-5 days

Education Training & How-To‘s

Disruption & new challenges

Application and Practise of Skills & Competences

1-5 months

0.5 - 1 day

> 0.5 years

Enterprise e-Leadership Maturity >>

A képzést nyújtó szervezetek, mentorok és tanácsadók lehetőségei Számtalan lehetőség áll a különböző oktatást és képzést nyújtó szervezetek előtt, hogy a digitális vezetés útjának egyes állomásaihoz igazított képzési programokat és kurzusokat állítsanak össze és kínáljanak. Ezek magukban foglalhatják az iparági és szakmai akadémiákat, a kereskedelmi kamarák képzési szervezeteit, a mentorálással és tanácsadással foglalkozó szervezeteket, az egyetemeket és gazdasági főiskolákat, valamint a kiadókat és egyéb tartalomszolgáltatókat. A felsőoktatás és a kereskedelmi képzési szervezetek kiváló helyzetben vannak ahhoz, hogy online és offline kurzusok és képzési programok széles skáláját nyújtsák. A nem kereskedelmi vagy félig kereskedelmi képzési szolgáltatók is kínálnak kurzusokat és tananyagokat. A mentorálás és tanácsadás lehet a legalkalmasabb arra, hogy az adott vállalkozás sajátos igényeihez leginkább alkalmazkodó kurzusokat kínáljon. Ezeket szintén szervezhetik kereskedelmi vállalkozások a több érdekelt fél részvételével létrejött partnerségi kapcsolatok keretében. A digitális vezetői készségeket kínáló lehetséges szereplőkről és módszerekről az alábbi ábra ad áttekintést. A táblázat a módszereket az adott célnak való megfelelésük mértéke szerint értékeli, a szereplőket pedig a kkv-k és a vállalkozói entitások tekintetében.


29

(rövid időtartamú) Képzés

(hosszabb időtartamú) Oktatás

Mentorálás, tanácsadás és a tudás közös létrehozása

X

X

X

X

X

Kkv / start-up tanácsadás Több érdekelt fél részvételével létrejött partnerségi kapcsolatok, beleértve az inkubátorházakat, az akcelerációs programokat, a technológiai klasztereket, kiválósági programokat stb.

X

X

X

Képzési szolgáltatók Iparági és szakmai akadémiák, társaságok

X

X

X

X

X

X

X X

Tartalomszolgáltatók, kiadók

X

Beszállítók

X

eSkills kiáltvány

X

X

Vállalkozási tőke, befektetők

30

Külső kompetenciák átmeneti bevonása

Szükséges kompetenciák felmérése

Felsőoktatás és vezetőképzés a szakmabeliek számára / egész életen át tartó tanulás

Figyelemfelkeltés és megismertetés

5. ábra: A digitális vezetői készségeket kínáló szereplők és módszerek

Annak érdekében, hogy gyorsan lehessen reagálni a digitális vezetői készségekkel rendelkező munkaerő iránti megnövekedett keresletre, valamennyi EUtagállam oktatási és képzési rendszerének sürgősen cselekednie kell. Úgy tűnik, hogy a digitális vezetői készségeket közvetítő módszerek egyik kiváló keverékét képezik az olyan oktatási formák, mint a MOOC által nyújtott képzések. Ezek a lehető legmagasabb fokú méretezhetőséget kínálják azáltal, hogy egyszerre sok érdeklődő számára elérhetőek. Ugyanakkor hátrányuk, hogy kevéssé felelnek meg a digitális vezetési készségek témájának. A felsőoktatási és vezetőképző intézmények kifejezetten erre a célra összeállított rövid kurzusai a legalkalmasabbak a digitális készségek közvetítésére, azonban ezek egyszerre csak korlátozott számú érdeklődőt érnek el. A különösen ezzel a céllal végzett mentortevékenység és tanácsadói szolgáltatások szintén kiválóan megfelelőek a digitális készségek közvetítésére, ugyanakkor ezek gyakran meglehetősen költségesek. Az irányított önképzés támogatására kifejlesztett és közvetített tananyagok szintén megfontolandó alternatívát kínálnak, mivel a kkv-k és start-upok esetében az önképzés jelenti a messze legpraktikusabb tanulási módot. A digitális vezetői készségek közvetítésének egyes módjait a készségekhez és a vállalkozási formákhoz való illeszkedésük, méretezhetőségi potenciáljuk stb. szerint a következő táblázat foglalja össze.


31

32

eSkills kiáltvány

Külső vezetők/tanácsadók (átmeneti) bevonása

Vállalkozási tőke, befektetői beavatkozás

Iparági és szakmai akadémiák, vagy kereskedelmi képzési szolgáltatók, pl. IT-re szakosodott szervezetek, kereskedelmi kamarák szervezésében

A munka közben való ad hoc önképzés („találjuk ki, hogyan“) ösztönzése / lehetővé tétele

pl. a CRM, az ERP vagy más szoftver / szolgáltató segítségével

A munka közben való informális tanulás támogatása

Termékspecifikus beszállítói konferenciák, webináriumok, termékre irányuló képzések

A vállalkozási és digitális vezetési ismeretek közvetítése a hagyományos BA/MSc oktatás keretein belül

(pl. ITIL, PRINCE2, stb.)

Kkv-knek és induló vállalkozásoknak szóló kurzusok a digitális vezetéshez kapcsolódó témakörökben

A vállalkozói képzés integrálása a felsőoktatás kezdeti szakaszában

Szakmabeliek / vezetők képesítő kurzusai

A kkv-kat és induló vállalkozásokat a kompetenciák legmagasabb szintjén megcélzó digitális vezetői programok

Az erre a célra kifejlesztett tananyagokat használó (online és offline) önképzés

Az irányított önképzést támogató tananyagok

Teljes felsőoktatási és vezetőképzési programok

Inkubátorházak, klaszterkezdeményezések, kiváA digitális vezetői készségek fejlesztését célzó több lósági programok, technológiatranszfer-irodák, érintett fél részvételével létrejött partnerségi és egyéb ●●● spin-off-támogatás, több érintett fél részvételével kapcsolatok létrejött partnerségi kapcsolatok

Felsőoktatási, nyilvános vagy több érintett fél részvételével létrejött partnerségi kapcsolatok által végzett vállalkozástámogatás

Beszállítók

Internet / megfigyelés

Iparági társaságok és szakmai szervezetek, képzési szolgáltatók

Egyetemek

Képzési szolgáltatók

Egyetemek és gazdasági főiskolák

Vállalkozási tőke, befektetők

Tartalomszolgáltatók, kiadók

Egyetemek, MOOC platformok és egyéb e-learning szolgáltatások

●

●

●●

●●

●●

●●●●●

●●●●

●●

●●●

●●●●

Interaktív, vezetett e-learning kurzusok visszajelzéssel, a tanulók közti eszmecserével, feladatokkal és vizsgákkal

E-learning kurzusok, MOOC-k

Kkv-knak / induló vállalkozásoknak nyújtott tanácsadás

A kkv-szektor és az induló vállalkozások szakértői által végzett problémaorientált tanácsadás

●●●●

A digitális vezetői készségekhez való illeszkedés

Mentortevékenység és tanácsadás

Egyetemek és gazdasági főiskolák

Forrás:

kkv-knak és induló vállalkozásoknak szóló digitális vezetői készségeket közvetítő kurzusok

Ismertető

Felsőoktatási és vezetőképző intézmények rövid kurzusai

Mód

6. ábra: A digitális vezetői készségek közvetítésének módjai

●●●

●●●●●

●●●●

●●●

●●●●

●

●

●●●●●

●●

●●●●●

●●●

●●●

●●●●●

●●●●

●●●

●●●●

●

●●

●●●●●

●●●

●●●●●

●●●

●●●

●●●

Méretezhetőségi Az induló vállalkopotenciál zásokhoz való illeszkedés

●●●●●

●●●

●●●

●●●

●●

●●

●

●●●●

●●

●●●

●●●

●●●●

A gyorsan fejlődő vállalkozásokhoz való illeszkedés

●●●●●

●●●

●●●

●●●

●●

●●●

●

●●●●

●

●●●

●●●

●●●●

A kkvkhoz való illeszkedés

Az első kurzusok tapasztalatai és a résztvevők visszajelzései Annak érdekében, hogy kezelni lehessen a gyorsan növekvő kkv-k és vállalkozók számára megfelelő digitális vezetői oktatás és képzés hiányát, öt egyetem és gazdasági főiskola, valamint néhány „gazella” vállalkozás és vállalkozói szellemmel bíró kkv bevonásával vizsgálatot végeztek, melynek az volt a célja, hogy összegyűjtsék és megvitassák a képzési és oktatási szükségleteiket, és ezek fényében oktatási programokat dolgozzanak ki. A kutatást 2015 folyamán a szófiai Új Bolgár Egyetemen, a madridi IE Business Schoolban, az antwerpeni School of Managementben, illetve az Aarhusi Egyetemen végezték az iparág több mint 500 képviselőjének részvételével. Az összeállított kurzusok a kkv-k számos fent azonosított szükségletét célozzák meg; időtartamuk és a képzés, ill. mentorálás intenzitása tekintetében különböző formátumokban tartják meg őket. A kurzusok a digitális vezetés útjának különböző állomásain tartó résztvevőket szólítanak meg. Néhányuk a figyelemfelkeltésre összpontosít, míg mások a koncepció és a stratégia kidolgozására koncentrálnak. Van, amelyik kifejezetten specifikus IKT-készségeket fejlesztő képzéseket vizsgál, és olyan is, ami teljes mesterképzési programokkal foglalkozik. A résztvevők visszajelzései pozitívak voltak. A résztvevők 75-88 %-a ajánlaná kollégáinak az általa látogatott digitális vezetői kurzust.

Jövőbeli irányok: A digitális vezetésre vonatkozó kezdeményezés irányítása A pozitív visszhangok ismeretében sikerként lehet elkönyvelni a demonstrációs tevékenységeket; az egyetemek és gazdasági főiskolák pedig elkötelezték magukat amellett, hogy ezeket a jövőben is folytatják. Az Európai Bizottság által életre hívott, a digitális vezetői készségek fejlesztését megcélzó új szemlélet már működésbe lendült. Az informatikai igazgatók vezető európai szervezetei, többek között az EuroCIO (a szervezet a digitális vezetés tantervi profiljainak is birtokosa), a CIONET, a DIGITALEUROPE (az európai IKTszektort összeurópai szinten képviselő szervezet) és a PIN-SME (az IKT-szektor kkv-inak képviseletében) kifejezték, hogy a kezdeményezést irányító testület tagjai szeretnének lenni. Ugyanígy tett az EXIB, az APMG International, az ASIIN és az Európai Informatikaoktatási Minőségbiztosítási Hálózat is (angolul: European Quality Assurance Network for Informatics Education, röviden: EQANIE), azaz minden olyan szolgáltató, aki támogatja a digitális vezetés tantervi profiljának megtartását, a további tantervek kidolgozását, és a benyújtott képzési programok minőségbiztosítását. Mindez a tudományos világ egy csoportjának partneri támogatását is élvezi, akik egyben az egyes tantervi profilok birtokosai is.


33

4. FEJEZET A digitális készségek iránti kereslet és kínálat Európában, 2016-2020 Bevezetés A gazdaságoknak megfelelő számú szakképzett munkavállalóra van szükségük ahhoz, hogy tartsák a lépést a kereslettel, ezáltal innovatívak és versenyképesek maradjanak. Az új technológiák ösztönzik a digitális átalakulást és újraformálják az üzleti vállalkozásokat. Ez cserébe arra van hatással, hogy milyen gyorsan kell megszerezni a digitális készségeket és kompetenciákat. A politikai döntéshozók egyik fő aggályává vált a gazdaság digitális átalakulásához szükséges és a rendelkezésre álló készségek közötti egyensúly hiánya. A készségekkel szembeni változó igények és követelmények érintik a munkaadókat és az IKT-munkaerőt, és hatással vannak a jelen fejezetben felvázolt munkaerőpiaci statisztikákra is. Ez a fejezet az alapvető és tágabb értelemben vett IKT-munkák európai fejlődését ismerteti; a munkaerőpiacra belépő tehetségek főbb forrását jelentős IKT-hallgatók és diplomások számának változását vizsgálja, továbbá a digitális készségek iránti kereslet és kínálat tendenciáit taglalja, hogy kidolgozzon egy 2020-ig tartó előrejelzést. Az IKT az egyik legdinamikusabb – ha nem a legdinamikusabb – munkaerőpiac Európában és globális szinten, a digitális szakemberek számát tekintve, valamint a munkaköri feladatokat és követelményeket tekintve is. Az IKT-dolgozók hagyományos szakterülete az információs, kommunikációs és technológiai készségeket fedte le, ám egyre növekszik az igény más készségek iránt is, ideértve a transzverzális készségeket, például: szociális készségek, szervezeti ismeretek és üzleti éleslátás.

34

eSkills kiáltvány

Az IKT-munkaerő A mi meghatározásunk szerint vett IKT-munkaerő Európában 2014-ben 7,5 millió főből állt, ami az európai munkaerő 3,5%-ának felel meg.1 1. ábra: IKT szakképzett munkaerő Európában 2014-ben az ISCO-08 osztályozási rendszere szerint lebontva EU 28 - 2014 - Total 7,535,000 Management, architecture and analysis 1,823,000 Other ICT practitioners associate/technician level 1,095,000 C ore IC T practitioners associate/technician level 1,293,000 Other IC T practitioners professional level 615,000 C ore IC T practitioners professional level 2,710,000

Forrás: empirica. Az Európai Unió munkaerő-felmérése alapján (Eurostat).

1

Az IKT-munkaerő itt a foglalkozásokra vonatkozó nemzetközi osztályozási rendszer (ISCO08) szerint van meghatározva, és az Eurostat által az EU28-ról készített munkaerő-felmérés (LFS) adatai kerültek számszerűsítésre. Ha a meghatározás körébe foglalnánk a kékgalléros IKT-szerelőket és fizikai dolgozókat (az ISCO 7. és 8. csoportjai), akkor az IKT-dolgozók európai munkaereje 1,4 millió fővel 8,9 millióra bővülne.

4. FEJEZET A DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT ...

35

2. ábra: Az IKT területén foglalkoztatott munkaerő Európában, 2014

ISCO-08 kód

Munkaerő összesen (EU28)

Az IKT területén foglalkoztatott munkaerő

7,535,000

Vezetés, architektúra és elemzés

1,823,000

Informatikai és kommunikációs technológiai szolgáltatások vezetői

1330

416,000

Vezetési tanácsadók és szervezeti elemzők

2421*

661,000

Rendszerelemzők

2511

746,000

2,710,000

Alapvető IKT-dolgozók – szakértői szint

Szoftverfejlesztők

2512

821,000

Web- és multimédia-fejlesztők

2513

151,000

Alkalmazásfejlesztők

2514

785,000

Máshová nem sorolható szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők

2519

342,000

Adatbázis-tervezők és -rendszergazdák

2521

85,000

Rendszergazdák

2522

380,000

Számítógép-hálózati foglalkozásúak

2523

105,000

Máshová nem sorolható adatbázis- és hálózati foglalkozásúak

2529

42,000

615,000

Más IKT-dolgozók - szakértői szint

Gyengeáramú villamosmérnökök

2152

238,000

Telekommunikációs mérnökök

2153

235,000

Információs technológiák oktatói

2356

25,000

Információs és kommunikációs technológiák értékesítői

2434

117,000

Alapvető IKT-dolgozók – kisegítői/technikusi szint

1,293,000

Információs és kommunikációs technológiák üzemeltető technikusai

3511

396,000

Információs és kommunikációs technológiák felhasználói támogatását biztosító technikusok

3512

658,000

Számítógépes hálózatok és rendszerek technikusai

3513

181,000

Webtechnikusok

3514

57,000

36

eSkills kiáltvány

ISCO-08 kód

Munkaerő összesen (EU28)

Egyéb IKT-szakemberek – kisegítői/technikusi szint

1,095,000

Gyengeáramú villamosipari technikusok

3114

208,000

Folyamatirányító rendszerek máshová nem sorolható kezelő technikusai

3139

208,000

Légiközlekedés-biztonsági elektrotechnikusok

3155

7,000

Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések technikusai

3211

242,000

Egészségügyi nyilvántartások és dokumentációk technikusai

3252

18,000

Műsorszórási és audiovizuális technikusok

3521

212,000

Távközlési technikusok

3522

200,000

Forrás: empirica. Az Európai Unió munkaerő-felmérése alapján (Eurostat). További becslések alapján. * Megjegyzés: a 2421. számú ISCO-csoportba tartozó munkavállalók számát megszoroztuk 0,5-tel, hogy csak az IKT területén dolgozó tanácsadókat vegyük tekintetbe.

A gazdaság szinte összes iparágában dolgoznak IKT-szakemberek, nem csak az IKT- szektorban. Az IKT munkahelyek fele három országban található: az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban. Ha hozzáadjuk Olaszországot, Spanyolországot, Lengyelországot és Hollandiát, akkor ez a hét országból álló csoport teszi ki a szakképzett európai IKT-munkaerő háromnegyedét. 3. ábra: Szakképzett IKT-munkaerő Európában az IKT- és a nem IKT-iparban (2013), és szakképzett IKT-munkaerő az EU tagállamaiban (2014) Szakképzett IKT-munkaerő Európában az IKT- és a nem IKT-iparban (2013) Trade & Logictics 8%

Finance 6%

Public Administration 9%

Media 5% Hi Tec Manufacturing 4% Low Tec Manufacturing 4% Other 8%

Professional and Business Services 9%

Szakképzett IKT-munkaerő az EU tagállamaiban (2014)

UK 22%

SE 3% PL 5%

ICT sector 48%

DE 16%

NL 6% ES 7%

IT 9%

FR 12%

Forrás: empirica 4. FEJEZET A DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT ...

37

A szakképzett IKT-munkaerő a teljes munkaerő 3,4%-át teszi ki Európában, ám ez az arány európai országonként jelentősen eltér. Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Finnországban és Luxemburgban az arány meghaladja az 5%-ot. Az EU27 átlaga (3,4%) alatt van az arány 16 uniós tagállamban, emellett Görögországban, Litvániában, Romániában és Cipruson az arány nem éri el a 2,5%-ot sem. 4. ábra: Az IKT-munkaerő szerkezete az európai országokban (EU27) 2014-ben Management, analysis Core professionals Other professionals Core practitioners Other practitioners

Forrás: empirica, based on Eurostat LFS data 2014

Forrás: empirica

A munkaerő szerkezetében is jelentős eltérések vannak az országok között. A nagyobb IKT-munkaerővel rendelkező országokban jellemzően nagyobb a magasfokú képzettséggel rendelkezők aránya az IKT-munkaerőn belül. Hollandiában a legmagasabb a vezetés, architektúra és elemzés területén dolgozók aránya (40%), őt követi Belgium (38%), Németország (35%), Finnország (34%), Svédország (33%), Luxemburg (31%) és Lettország (30%). A 15%-nál kisebb arányt felmutató országok közé tartozik növekvő sorrendben Magyarország, Szlovákia, Csehország, Olaszország és Horvátország.

38

eSkills kiáltvány

Fejlődés 2000 és 2014 között az IKT-munkaerő rendkívül dinamikusan fejlődött Európában. Az IKT-munkaerő mérete attól is függ, hogy hogyan határozzuk meg a fogalmát. A szűkebb meghatározás szerint – amely csak bizonyos alapvető szakembereket vesz tekintetbe – az átlagos összesített növekedés 2000 és 2010 között 4,3%, 2011 és 2014 között 3,2% volt (2010/11 között törés volt a sorozatban). Ma a tágabb értelemben vett IKT-munkaerő 7,5 millió főt foglal magában, és 2011 és 2014 között a munkaerő éves szinten átlagosan 1,2%-kal növekedett (a tágabb értelemben vett munkaerő tekintetében 2011 előtt nincsenek adatok).

million

5. ábra: az IKT területén alkalmazásban állók száma és az éves növekedési ütem 2000 és 2014 között Európában

8

7.3

7.4

7.3

7.5

7

6

5

4

3.2

3.2

3.2

3.3

3

3.5

3.7

3.8

4.0

4.1

8 .5 % 5 .0 %

2

1

0.3% 0

3.9

2001

2002

1 .4 % 1 .0 % 2003

2004

2005

2006

2 .4 %

3 .2 % 2 .7 % 2 .6 %

2007

2008

B road definition (E U 28, 2011 -2013)

2009

2010

4.3

4.6

4.5

4 .5 % 4 .0 %

2011

2012

4.7

2 .7 % 2 .9 %

2013

2014

* 2010-2011

Core definition (E U 27) break in series

Forrás: Eurostat LFS. Szűk meghatározás: 2000-2010, az ISCO-88 213 és 312 számú csoportjai: számítógépes szakemberek és számítógépes kisegítő szakemberek. 2011-ben törés volt a sorozatban: az ISCO-08 25. számú (IKTszakemberek) és 35. számú (információs és kommunikációs technológiai technikusok) csoportja. Tágabb értelmezés: lásd másutt ebben a fejezetben. Fontos megjegyezni, hogy 2008 és 2010 között, amikor a pénzügyi válság elérte a legtöbb munkaerőpiacot, az IKT területén foglalkoztatottak száma évente átlagosan 2,65%-kal emelkedett. 2011-től kezdődően a statisztikai intézetek új osztályozási rendszerre váltottak, ezért lehetségessé vált elkészíteni az IKTmunkaerő tágabb statisztikai adatait, amely – a tágabb meghatározás szerint – több IKT-állást foglal magában.


39

A tágabb meghatározás alapján készült statisztikákban több eltérést és kisebb növekedést mutatnak az elmúlt négy évben rendelkezésre álló mérések. A részletesebb adatokban látni lehet, hogy jelenleg hatalmas változásokon megy keresztül a munkaerő szerkezete. Nőtt az igazgatási és tervezési pozíciók száma: információs rendszerek igazgatása, irányítás, architektúra és elemzés. Európában az elmúlt három évben 459 000 új munkahely született ebben a kategóriában. 6. ábra: A szakképzett IKT-munkaerő növekedése (EU27) 2014-re 2011-hez viszonyítva (a teljes munkaerő 3,5%-a)

34%

9%

-21%

7%

-23%

3.5%

40

eSkills kiáltvány

Továbbá nagy a kereslet az alapvető IKT-munkák – például szoftver- és alkalmazásfejlesztők, web- és multimédia-fejlesztők, adatbázis-tervezők és -rendszergazdák, valamint hálózat és üzemeltetés terén foglalkoztatottak – terén. Ugyanakkor egyes munkahelyek száma csökkent, ilyenek például a mellék-, kisegítő és karbantartó állások. Idetartoznak továbbá a távközlési mérnökök és gyengeáramú villamosmérnökök, az értékesítési és képzési szakemberek, valamint konkrét technológiai területeken dolgozó karbantartó és üzemeltető technikusok. Vezetés architektúra és elemzés

IKT-vezetők Vezetési tanácsadók és szervezeti elemzők (részben) Rendszerelemzők

Alapvető IKT- dolgozók - szakértői szint

Szoftverfejlesztők Web- és multimédia-fejlesztők Alkalmazásfejlesztők Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők Adatbázis-tervezők és -rendszergazdák Rendszergazdák Számítógép-hálózati foglalkozásúk Egyéb adatbázis- és hálózati foglalkozásúak

Egyéb IKTdolgozók szakértői szint

Gyengeáramú villamosmérnökök Telekommunikációs mérnökök Információs technológiák oktatói Információs és kommunikációs technológiák értékesítői

Alapvető IKT- dolgozók - kisegítői/ technikusi szint

IKT üzemeltető technikusok IKT-t felhasználók támogatását biztosító technikusok Számítógépes hálózatok és rendszerek technikusai Webtechnikusok

Egyéb IKTdolgozók kisegítői/ technikusi szint

Gyengeáramú villamosipari technikusok Folyamatirányító rendszerek máshová nem sorolható kezelő technikusai Légiközlekedés-biztonsági elektrotechnikusok Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések technikusai Egészségügyi nyilvántartások és dokumentációk technikusai Műsorszórási és audiovizuális technikusok Távközlési technikusok

Forrás: empirica


41

Digitális készségek kereslete és hiányosságok Manapság, ahogy az elmúlt évek szinte mindegyikében (kivéve a dotkomlufi kipukkanását követő éveket), az IKT területén dolgozók iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A betöltetlen álláshelyekre vonatkozó online adatokat ( Jobfeed. com) elemezve megbecsülték az IKT-szakemberek számára elérhető betöltetlen pozíciókat. Az eredmények alapján azt becsüljük, hogy Európában jelenleg kb. 370 000 betöltendő állás vár az ITK-szakemberekre. A betöltetlen állások 16%-a (58 000) az IKT vezetés, architektúra és elemzés terén magasan képzett szakértőkre, és 84%-a (315 000) a többi IKT-szakemberre vár. A magasan képzett pozíciók számának dinamikáját tekintve ez egy eléggé meglepő eredmény, ezt a jövőben érdemes lenne részletesebben megvizsgálni. Ez az előző, (informatikai vezetők és emberi erőforrások vezetői) 2013. évi felmérésén alapuló becslésekhez képest növekedést jelent. Az empirica 2012-ben nyolc európai országban informatikai vezetőket és emberi erőforrások vezetőit kérdezte meg és a reprezentatív felmérésének szerint 2012-ben 274 000 munkahely igényelt digitális készségeket. Míg a becslések szerint 2012 és 2015 között a betöltetlen állások száma 99 000rel nőtt, ugyanakkor a betöltött IKT-állások száma 272 000-rel nőtt és elérte a 7 674 000-et. A különböző forrásokból rendelkezésre álló, az országok betöltetlen munkahelyeire vonatkozó adatok azt mutatják, hogy jelentős kereslet van az alapvető IKT-munkaerő iránt. Jelenleg az IT terén leginkább szoftverfejlesztőket, adatbázis-tervezőket és -üzemeltetőket keresnek. Rendkívül nagy a kereslet ezen a téren, rengeteg betöltetlen munkahelyről számoltak be.

Előrejelzés a szakképzett IKT-munkaerőről Az empirica és az IDC által előrejelzett fő forgatókönyv szerint az európai munkaerő a 2014. évi 7,5 millióról 2020-ra 8,2 millióra nő, ebből 6,1 millió IKTdolgozó, 2,1 millió pedig IKT-irányító és -elemző lesz. Ez az előrejelzés egy gazdasági növekedési forgatókönyvön alapul, amely a 2015-2020 periódusban lassú fellendülést, 2015 után pedig az IT-beruházások évi 3%-os mérsékelt növekedését jósolja. Az oktatás terén az IKT-diplomások számának kismértékű növekedését (1%) jelezték előre, és azt, hogy a munkaerő az alacsony keresletű uniós országokból a nagy keresletű országokba vándorol. A mérsékelt gazdasági fellendülés ellenére a kereslet 2015-ben eléri a 8 milliót, 2020-ra pedig a becslések szerint 8,9 millió IKT-szakemberre lesz szükség. A (betöltetlen álláshelyek alapján számított) túlságosan magas kereslet vagy hiány miatt 2015-ben 365 000, 2020-ban pedig 756 000 betöltetlen munkahely lesz. Ezek a számok az IKT-munkaerő iránti lehetséges kereslet tükrözik, ám elméleti 42

eSkills kiáltvány

MUNKAHELYEK

KERESLET

IKT-dolgozók

IKT-vezetők

IKT-dolgozók

IKT-vezetők

IKT-dolgozók

IKT-vezetők

EU28 (millió)

315,000

373,000

307,000

365,000

58,000

8,049,000

7,900,000

57,000

6,152,000

6,020,000

1,898,000

7,676,000

7,535,000

1,880,000

5,836,000

1,840,000

2015

5,712,000

1,823,000

2014

472,000

329,000

143,000

8,239,000

6,244,000

1,994,000

7,767,000

5,915,000

1,852,000

2016

576,000

396,000

180,000

8,444,000

6,352,000

2,092,000

7,868,000

5,956,000

1,912,000

2017

668,000

465,000

203,000

8,641,000

6,452,000

2,189,000

7,973,000

5,987,000

1,986,000

2018

722,000

504,000

218,000

8,812,000

6,529,000

2,284,000

8,090,000

6,025,000

2,065,000

2019

756,000

530,000

226,000

8,964,000

6,589,000

2,375,000

8,209,000

6,060,000

2,149,000

2020

számokként kell tekintenünk rájuk, amelyek a fent leírt feltételezéseken alapulnak. Ezeket az új munkahelyeket a digitális készségek iránti kereslet teremtheti meg, amely valószínűleg elsősorban 2020-hoz közel fog megmutatkozni.

7. ábra – Digitális készségeket igénylő munkák – előrejelzett fő forgatókönyv: digitális készségeket igénylő IKT-szakmabeli állások Európában, 2014-2020

KÍNÁLAT

Forrás: az empirica és az IDC Europe modellezett előrejelzése.


43

8. ábra: előrejelzett fő forgatókönyv Szakképzett IKT-állások és kereslet Európában (EU27), 2014-2020 E U 28 - M ain F orecast Scenario

Jobs and demand potential

9,500,000

D emand P otential T otal J obs T otal

8,964,000

9,000,000

8,812,000 8,641,000

8,000,000

8,239,000

7,900,000 365,000

7,500,000

756,000

8,444,000

8,500,000 8,049,000 373,000 7,676,000

722,000 668,000

8,209,000

576,000 472,000 7,767,000

jobs potential

7,868,000

7,973,000

8,090,000 674,000 jobs added

7,535,000

7,000,000

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Forrás: empirica

Jelenleg a betöltetlen álláshelyek relatív többsége Németországban van, emellett az Egyesült Királyság és Olaszország hasonlóan kevés diplomásainak száma arra mutat, hogy a készséghiány problémája jelenősen súlyosbodni fog ezekben az országokban. Németországban a betöltetlen álláshelyek száma 73 000-ről (2015) 150 000-re nő, az európai viszonylatból nézett arányuk (20%) azonban változatlan.

44

eSkills kiáltvány

9. ábra: előrejelzett fő forgatókönyv: digitális készségeket igénylő betöltetlen munkahelyek, becsült adat, 2015-2020. ‘ Becslés a digitális készségekről, 2015-2020, előrejelzett fő forgatókönyv: Betöltetlen munkahelyek országokra bontva (az adatok ezerben megadva)

Forrás: empirica

Ezzel ellentétben a betöltetlen munkahelyek száma jelentős mértékben, 50 000-ről 161 000-re (13%-ról 21%-ra) nő az Egyesült Királyságban, eközben Olaszországban a betöltetlen munkahelyek száma a becslések szerint 33 000-ről 135 000-re (9%-ról 18%-ra) nő. Ezek a számok természetesen sokban függnek az IT-alkalmazottak határokon keresztüli vándorlásán olyan országokba, ahol a legmagasabb a kereslet. Az előrejelzett fő forgatókönyv a munkahelyek mérsékelt, ám stabil növekedését jelzi: 2020-ig évente 112 000 IKT-munkahelyet, ám ezt a számot vis�szafogja a kínálat. Akár 750 000-rel több munkahely is létrejöhetne, ha rendelkezésre állnának a készségek. A legnagyobb hiányok az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban vannak. Ez a három ország együtt felelős az európai betöltetlen álláshelyek 60%-áért.


45

Kilátások Az IKT-készségek iránti kereslet hatalmas léptekkel növekszik. Az alapvető ITállások száma évente 4%-kal, a vezetői állások száma pedig évente 8%-kal nőtt, azonban a középszintű végzettséget igénylő kisegítői és technikusi állások iránti kereslet csökken. Összességében a pénzügyi válság ellenére folyamatosan új munkahelyek jönnek létre Európában, ezért szükség van folyamatosan emelni a digitális készségek minőségét és fontosságát. Ugyanakkor, bár úgy tűnik, hogy a diplomások száma stabil maradt, az egyetemek kínálata nem tartja a lépést. Leginkább a magas képzettséget igénylő munkahelyek száma nőtt, például a vezetés, az architektúra és az elemzés területén, de szoftverfejlesztőket, valamint alkalmazások és adatbázisok szakértőit is nagy számban keresik. Ezenfelül az IKT területén a változás üteme továbbra is gyorsul, és olyan beosztások bukkannak fel, amelyeket a statisztikai kategóriák nem fednek le, erre példa a nagy adatmennyiségek és a felhőalapú számítástechnika szakértői. Az új állások közül sok nem szorítkozik kizárólag az IKT területére, hanem digitális és funkcionális készségek keverékét igényli, ideértve a pénzügyeket, a marketinget vagy a tanácsadást. Ez hatalmas lehetőségeket ad új munkahelyek teremtésére az ipar összes ágazatában és az IKT hagyományos oktatási területein túl. Az IKT-t be kell építeni más és új oktatási vonalakba. Az IKT jellemzően egy olyan terület, amelyen a kezdeti és formális oktatás nem határozza meg a karrier útvonalát. Azonban a közelmúltban erőfeszítéseket tettek arra, hogy az iparágban a szakértelem magasabb szintjét érhessük el, ami egyre inkább magában foglalja a formális oktatási és a tanúsítási követelményeket. Ma rendkívüli lehetőségek állnak az új oktatási megközelítések, a tudás átadásának módjai, a tantervek megtervezése és a tanulmányi eredmények terén.

46

eSkills kiáltvány

Alapvető IKT- dolgozók – szakértői szint

Más IKT- dolgozók - szakértői szint

Alapvető IKT- dolgozók – kisegítői/ technikusi szint

Más IKTdolgozók - kisegítői/ technikusi szint

Összes

A teljes munkaerő hányada

UK

Vezetés, architektúra és elemzés

10. ábra: IKT-munkaerő Európában, 2014-ben

417,000

751,000

131,000

192,000

146,000

1,638,000

5.4%

DE

421,000

422,000

82,000

153,000

118,000

1,197,000

3.0%

FR

175,000

329,000

65,000

97,000

217,000

882,000

3.4%

IT

84,000

125,000

37,900

256,000

143,000

646,000

2.9%

ES

76,000

118,000

53,000

161,000

91,000

499,000

2.9%

NL

167,000

159,000

17,000

36,100

41,000

420,000

5.1%

PL

63,000

197,000

30,000

44,900

76,000

412,000

2.6%

SE

86,000

75,000

21,100

44,600

36,200

262,000

5.5%

BE

67,000

59,000

12,500

21,500

17,600

177,000

3.9%

CZ

19,000

56,000

11,200

52,000

33,200

172,000

3.5%

FI

49,000

37,300

27,100

17,600

12,800

144,000

5.9%

AT

31,100

56,000

7,800

22,200

22,400

139,000

3.4%

RO

24,900

28,000

32,700

28,100

21,800

136,000

1.6%

DK

28,200

51,000

5,600

25,300

19,200

130,000

4.8%

HU

9,400

43,100

30,200

31,500

13,600

128,000

3.1%

PT

21,000

38,300

12,800

28,400

20,900

121,000

2.7%

BG

16,100

23,400

7,200

14,000

14,200

75,000

2.5%

IE

14,400

35,700

4,500

14,300

4,700

74,000

3.9%

SK

5,700

26,600

3,700

14,300

13,900

64,000

2.7%

GR

10,500

11,500

11,100

9,600

9,300

52,000

1.5%

HR

5,300

13,800

1,700

13,400

5,000

39,100

2.5%

SI

5,700

11,300

3,200

3,500

3,900

27,500

3.0%

LT

6,000

10,300

2,300

600

5,500

24,800

1.9%

EE

6,100

10,800

1,900

3,400

2,200

24,400

3.9%

LV

7,100

9,300

400

4,000

2,600

23,400

2.7%

LU

4,900

7,400

1,000

1,500

1,300

16,200

6.6%

CY

1,600

3,100

900

1,100

1,000

7,700

2.1%

MT

1,100

2,100

300

1,100

1,600

6,300

3.4%

1,823,000

2,710,000

615,000

1,293,000

1,095,000

7,535,000

3.5%

EU28

Forrás: empirica, az Európai Unió munkaerő-felmérése alapján (Eurostat) 4. FEJEZET A DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT ...

47

11. ábra: IKT-diplomások (az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere szerinti 5A kategóriában első diploma, 5B kategóriában első képesítés) Európában 2012-ben 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

EU28

109,000

121,000

128,000

130,000

125,000

122,000

115,000

115,000

114,000

111,000

Franciaország

16,100

18,100

20,000

19,700

18,400

17,600

19,100

20,000

20,700

20,000

Egyesült Királyság

31,000

27,700

29,600

28,200

25,200

23,800

19,200

19,200

19,500

19,900

Németország

8,400

11,100

12,800

14,200

16,100

16,500

17,200

16,800

16,500

16,800

Spanyolország

19,300

19,700

18,600

17,300

15,800

14,600

15,100

15,100

14,800

11,900

Lengyelország

5,900

10,700

13,100

14,800

14,200

13,000

12,400

12,500

12,300

10,900

Hollandia

1,770

3,600

4,000

4,700

4,500

4,100

4,000

3,900

3,700

4,000

Csehország

1,220

1,500

1,640

2,100

2,400

2,900

3,000

2,900

2,800

2,900

Görögország

1,210

1,330

2,900

2,000

1,100

2,200

2,200

2,300

2,300

2,700

Olaszország

2,800

3,200

3,500

3,500

3,400

2,900

2,900

2,800

2,400

2,200

Magyarország

640

1,290

1,330

2,900

3,000

2,600

2,200

2,200

1,970

1,670

Svédország

2,200

2,200

2,100

2,000

1,630

1,430

1,360

1,400

1,620

1,660

Románia

3,800

4,400

4,400

4,500

4,400

4,600

2,800

2,100

2,000

1,600

Dánia

1,390

1,520

1,220

1,000

840

870

900

1,240

1,430

1,540

Ausztria

560

1,080

1,500

1,970

2,000

1,820

2,000

1,630

1,560

1,520

Horvátország

460

360

450

470

630

1,150

1,250

740

1,120

1,500

Belgium

2,700

2,800

2,700

2,500

2,600

1,840

1,140

1,340

1,370

1,380

Szlovákia

960

1,100

1,060

1,090

1,370

1,480

1,580

1,500

1,380

1,270

Írország

4,000

3,400

1,080

1,160

1,240

1,330

1,410

1,630

870

1,250

Bulgária

640

730

710

760

750

760

800

980

1,100

1,240

Finnország

1,610

1,780

1,810

1,720

1,750

3,000

1,060

1,230

1,120

1,110

Litvánia

610

780

910

1,200

1,160

970

910

970

820

840

Portugália

890

1,030

1,100

910

1,180

1,240

1,010

770

780

700

Szlovénia

120

140

180

200

270

290

340

430

540

690

Lettország

520

540

560

610

610

600

580

580

620

610

Észtország

300

360

540

500

560

380

380

400

410

410

Málta

40

50

50

130

90

150

150

150

230

210

Ciprus

190

210

210

180

230

220

190

180

300

210

Luxemburg

60

110

110

140

70

30

30

30

30

30

Forrás: az Eurostat és néhány becslés alapján.

48

eSkills kiáltvány

5. FEJEZET Digitális készségek az Egyesült Államokban Bevezetés Mint fejlett gazdaság és vezető számos technológiai területen, az Egyesült Államok jövője nagyban függ a széles körű, átfogó digitális készségekkel és a tudomány, technológia, mérnökség és matematika (STEM) terén szerzett készségekkel rendelkező munkaerőn, továbbá olyan magasan képzett személyeken, akik magasabb tudományos fokozatokkal rendelkeznek például a számítástechnika vagy a mérnökség területén. Világszínvonalú egyetemek, iparágak és kutatólaboratóriumok vonzzák a legjobbakat és legokosabbakat a világ minden tájáról, így az Egyesült Államok digitális munkaerejének felső rétege jól képzett. Azonban a digitális készségekkel rendelkező dolgozók száma nem elégíti ki a piaci keresletet. Ezt a hiányt erősíti az általános és középiskolai tanulóknak nyújtott számítástechnikai és digitális képzés hiánya, a korlátozó bevándorlási rendszer, amely számos szakképzett külföldit elutasít el (köztük a tekintélyes amerikai egyetemek diplomásait), valamint az egyetemi rendszer lassú alkalmazkodása a nagyszámú számítástechnikai tanuló elhelyezéséhez és képzéséhez.

Digitális készségek a piacon A digitális készségek egyre fontosabbá válnak a gazdaság minden ágazatában, sőt, a marketingtől a gyártásig számos ágazatot forradalmasítottak. Az Egyesült Államokban az IT-állások száma sokkal gyorsabban növekszik, mint más foglalkozásoké. Az elmúlt évtizedben az amerikai gazdaság több mint 1,1 millió új informatikai munkahelyet teremtett (amerikai munkastatisztikai hivatal), ami 36%-os növekedést jelent. Ezzel szemben az átfogó amerikai munkaerőpiac csak 3%-kal növekedett. Az informatikai állások jelentős többsége nincs ténylegesen az ITiparban, hanem az informatikát használó iparágakban. Bár az informatikai és más munkahelyeket is kedvezőtlenül érintette a 2008-as válság, az informatikai állások gyorsan helyreálltak, a következő évben újra növekedett a számuk, és 2011-ben meghaladták a 2008-as szintet (amerikai munkastatisztikai hivatal). Bár az Egyesült Államokban 2010-ben a munkanélküliségi arány elérte a 9,4%-ot, a STEM területén végzettek munkanélküliségi aránya 4% körül volt, és a világválság idején is arányaiban egy STEM-diplomásra két új STEM-állás született (Change the Equation). Ma a mérnökség és számítástechnika területén magasabb tudományos fokozatokkal rendelkező frissen végzett hallgatókat pillanatok alatt elkapkodják a munkahelyek. Sokan közülük a hagyományos technológiai ágazatokon túl (pl. a pénzügy terén) kamatoztatják a STEM-készségeiket. Nemcsak a hagyományos technológiaalapú ágazatoknak, hanem a gazdaság minden ágazatának szüksége 5. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

49

van STEM-készségekkel rendelkező munkaerőre (Nager A, 2014). A STEMdiplomások 81%-a vállal munkát a szakterületéhez közel, az összes diplomás tekintetében ez az arány csak 72,5%. A számítástechnikai és mérnöki diplomával rendelkezők átlag kezdő fizetése a becslések szerint 67 300 $, illetve 64 400 $, ami 80%-kal magasabb, mint a bölcsészettudományok vagy szabad művészetek terén végzettek kezdő fizetése (National Association of Colleges and Employers, 2014). A magas fizetések és a magas foglalkoztatottsági arány a digitális készségekkel rendelkező munkaerő iránti magas keresletből fakad. Sőt, az Egyesült Államok képzett STEM-szakemberek kritikus hiányával nézhet szembe, megfelelően képzett dolgozók hiányában akár a félmilliót is elérheti a betöltetlen munkahelyek száma (Lapowsky I, 2015). Az ügyvezető igazgatók többsége arról számol be, hogy gondban vannak az informatikában magasan képzett munkaerő keresésekor. A kevés tehetség megszerzéséért folytatott alkudozás növelte a béreket, ami számos ágazatot arra kényszerít, hogy lemondjon az információtechnológia falkarolásából származó előnyökről. A munkahelyek számának előrejelzett növekedése és a diplomások jelenlegi aránya miatt az Egyesült Államokban valószínűleg súlyosbodni fog a STEM-hiány.

Digitális készségek az Egyesült Államok általános és középiskoláiban Annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon jelentős kereslet van a számítástechnikai és digitális készségekkel rendelkezők iránt, az Egyesült Államok általános és középiskolái többnyire elmulasztottak ehhez alkalmazkodni és a keresletben lévő számítástechnikai tárgyakat tanítani. Bár a közelmúltbeli fejlemények bizakodásra adnak okot, továbbra is igaz, hogy az amerikai diákoknak nincs alkalma alapos számítástechnikai órákon tanulni az egyetem előtt. A technológia legalább három fő szerepet játszhat az oktatásban: először is mint eszköz, ami javítja a kitűnő tanárokhoz és más tanulmányi lehetőségekhez való hozzáférést; másodjára oktatási segédeszköz, ami megkönnyíti a tanulást; harmadjára pedig segít a tanulóknak olyan IKT-val kapcsolatos készségeket fejleszteni, amelyekre szükség van a tudásalapú gazdaságban (UNESCO Statisztikai Intézet, 2006). Az egy számítógépre eső tanulók száma három, így az Egyesült Államok már jelentős összeget ruházott be az IKT-eszközök használatába az első cél elérése érdekében (National Center for Education Statistics). Az Egyesült Államok iskolái arra használják a számítógépeket, hogy technológiát tanítsanak, ám jellemzően nem számítástechnikai elvekre összpontosítanak, hanem a gépelésre és elavult szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok ismertetésére. Csak az államok 37%-a rendelkezik szabványokkal, amelyek a készségeken és képességeken felül számítástechnikai elveket is magukban foglalnak (Computer Science Teachers Association). Ami a STEM oktatását illeti, az Egyesült Államok középiskolái a biológiára, a 50

eSkills kiáltvány

kémiára és a fizikára összpontosítanak, ebben a sorrendben, a számítástechnika pedig egy sokadrangú tárgy azokban az iskolákban, amelyek egyáltalán tanítják, a mérnöki tanulmányok pedig alig vannak képviselve. Sajnos a számítástechnikát tanító iskolák 51%-a arról számol be, hogy a számítástechnika terén érdeklődéssel és fogékonysággal rendelkező tanulók gyakran „ki vannak rekesztve” a számítástechnikai órákról, mert a hagyományos STEM-órák fontosabbnak számítanak (Computer Science Teachers Association). Azonban egyes iskolai körzetek igyekeznek már a korai éveikben megragadni a diákokat. Tíz éven belül New York város összes állami iskolájában számítástechnikát fognak tanítani (Turkel D, 2015). 2015 elején Arkansas állam elfogadott egy jogszabályt, amely kötelezővé teszi a számítástechnika oktatását az összes állami vagy állami támogatást kapó iskolában. A számítástechnika és digitális készségek oktatása (vagy oktatásának hiánya) terén az államok szabványai következetlenek, így az AP (haladó osztályok) számítástechnikai vizsgája vált a tényleges, a számítástechnikai oktatás haladásának nemzeti mércéjévé. Sajnos az AP-vizsgáknak csak kis részét jelentik a számítástechnikai vizsgák, és ez az arány csökkent az elmúlt évtizedben (bár 2010 óta valamelyest újra növekedett az arány). Ez különösképpen aggasztó, ugyanis az AP számítástechnikai vizsgáját végző tanulók az elsőéves hallgatókhoz mérten nyolcszor nagyobb valószínűséggel szakosodnak számítástechnikai tanulmányokra (Mattern K, Shaw E and Ewing M, 2015). 1. ábra: AP számítástechnikai vizsgát tevők száma

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Programtervező informatikus vizsgát tevők száma

Az összes AP-vizsga arányában

Forrás: College Board, Az AP-program részvételi és teljesítési adatai, 2015 5. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

51

Az egyik probléma az, hogy a számítástechnikai AP-vizsga a legtöbb iskolában nem érhető el, ami részben azt tükrözi, hogy a középiskolák nem figyelnek a számítástechnika oktatására. Sőt, az AP kalkulus vizsgát nyújtó iskoláknak csak a 18%-a ad lehetőséget AP számítástechnikai vizsga végzésére (College Board, 2013-2014). Emellett az AP számítástechnikai vizsgáját végzők között túlreprezentáltak a fehérbőrű és az ázsiai férfiak, a vizsgázóknak csak a 20%-a nő. Az AP vizsgatárgyai közül itt a legnagyobb a nemek arányának különbsége. Sajnos ez az arány közvetlenül hozzájárul a munkaerőpiacon a nemek közötti szakadékhoz. Jelenleg a számítógépekkel dolgozó amerikaiak 76%-a férfi (amerikai munkastatisztikai hivatal). A latin-amerikai és fekete bőrű diákok alulreprezentáltak, és a vizsgákon átlagosan jelentősen kevesebb pontszámot érnek el. Bár a számítástechnikai AP-tanfolyamokra továbbra is kevesen iratkoznak be, számuk 2010 óta 85%-kal emelkedett azt követően, hogy az 1990-es és 2000-es évek jelentős részében stagnálás volt látható (College Board, 2015). Ezt a növekedést részben az okozta, hogy 25 államban reformokat hajtottak végre, és a számítástechnika immár matematikai vagy tudományos tanfolyamnak minősül, míg korábban az összes államban választható tantárgynak számított. Azokban az államokban, ahol a számítástechnika válaszható tantárgynak számít, ott az osztályok átlagosan 6,2 diákból állnak, ezzel szemben átlagosan 9,5 diákból áll egy osztály azokban az államokban, ahol a számítástechnika hozzájárul a tanulmányi követelményekhez (Code.org és Computing in the Core). Ezeken felül az Egyesült Államokban volt némi erőfeszítés arra, hogy olyan államilag támogatott és magániskolákat létesítsenek, amelyek a technológia oktatására összpontosítanak. Ilyen például többek között a San Diego-i HighTech High school, az IBM által alapított Pathways in Technology Early High School (P-TECH), és Philadelphiában a Microsoft’s School of the Future, ahol hagyományostól eltérő, STEM-re összpontosító oktatást nyújtanak azoknak a diákoknak, akik már a felsőfokú tanulmányaik előtt el szeretnének merülni a technológiában (Kolderie T and McDonald T, 2009).

Digitális készségek az amerikai egyetemeken Bár az amerikai általános és középiskolák le vannak maradva a digitális készségek fontosságának felismerésében, az Egyesült Államok a felsőoktatásban világszintű számítástechnikai tanszékekkel büszkélkedhet. Élen vezet a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), a Harvard, és a Stanford; az Egyesült Államokban található a világ legjobb 50 számítástechnikai tanszékéből 19 (U.S News Education). 2013-ban az amerikai egyetemeken 50,962 programtervező informatikus szerzett alapfokú diplomát,—ez az elmúlt évek legmagasabb szintje, ami valószínűleg a számítástechnika iránti érdeklődés ideiglenes emelkedését jelenti. Ezenfelül 24 603 programtervező informatikus szerzett ennél magasabb tudományos fokozatot (National Center for Educational Statistics, 2014). A 52

eSkills kiáltvány

számítástechnikából alapfokú diplomát szerző hallgatóknak csak 5%-a született külföldön, ám ezen a téren ennél magasabb tudományos fokozatot elérők esetében már 49%-uk származik az Egyesült Államokon kívülről (National Science Foundation, 2012). 2. ábra: Alapfokú diplomák számítástechnikából, 1971-2013

Nők

Forrás: National Center for Educational Statistics

Férfiak

3. ábra: Férfiak és nők által szerzett alapfokú diploma számítástechnikából az összes diploma függvényében, 1997-2013

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Férfiak

Nők

Összes

Forrás: National Center for Educational Statistics 5. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

53

A számítástechnikából szerzett diplomák számának közelmúltbeli emelkedése ellenére van némi bizonyíték arra, hogy az egyetemek nem növelik eléggé a felvett hallgatók számát ahhoz, hogy kielégítsék a megnövekedett keresletet. Az egyetemek – különösen az államilag támogatott és szűk költségvetéssel rendelkező egyetemek – számára költséges több kurzust indítani, ugyanis a számítástechnika oktatása drágább, mint a nem STEM-tantárgyak többsége. Emellett az állami és magánegyetemek előtt áll az a kihívás. hogy az egyes területekre jellemző növekvő vagy éppen csökkenő kereslethez kell igazítaniuk a tanári kar méretét, különös tekintettel a már kinevezett tanárokra. Ahelyett, hogy közvetlenül foglalkoznának ezekkel a kihívásokkal, számos egyetem a számítástechnikát tanulók számának csökkentése mellett döntött azzal, hogy megemelték a számítástechnikai szakok tandíját vagy korlátozták a szak méretét olyan órák bevezetésével, amelyeken lemorzsolódnak a hallgatók. Mások azzal rontják a kurzusok minőségét, hogy hatalmas számú hallgató előtt adnak előadásokat, vagy pedig online tartják a kurzust (Lazowska E, Roberts E and Kurose J, 2014).

A hagyományostól eltérő kezdeményezések Bár az amerikai iskolarendszer még nem reagált megfelelően a számítástechnikai és digitális készségek növekvő fontosságára, egyre több munkaadó, szülő, sőt, diák ismeri fel a számítástechnikai tanulmányok hasznát. Erre válaszul nonprofit szervezetek és érdekérvényesítő csoportok, tanulmányi programok és tanfolyamok új generációja született. A nonprofit szervezetek – mint például a Code.org, a Code Academy, a CS10k, a Computer Science First, a Black Girls Code, a CompuGirls, és a Girls who Code – nemektől és társadalmi-gazdasági különbségektől függetlenül igyekeznek demokratizálni a számítástechnikai tanulmányokhoz való hozzáférést; már fiatal korban bevezetni a tanulókat a számítástechnika világába; több tanárt képezni; bevezetni a számítástechnikát több iskolába. A nonprofit szervezetek kezdeményezéseit többnyire magánalapítványoktól érkező ösztöndíjak, állampolgárok ajándékai és vállalati jótékonyság finanszírozza. Különösen a vállalati jótékonyság játszik jelentős szerepet az ilyen erőfeszítések finanszírozásában. Például a Google a Boys and Girls Clubs of Americával partneri kapcsolatban nyújt számítástechnikai oktatást a fiataloknak, a Microsoft nemrég adományozott 75 millió $-t nonprofit számítástechnika-oktatási tevékenységek finanszírozására, és számos más nagyméretű vállalat kötelezte el magát annak finanszírozása mellett, hogy a tanulók számára magas minőségű számítástechnika- és STEM-oktatási programokat tegyenek elérhetővé. Ezenfelül egyre népszerűbbek a felnőtteket célzó, számítógépek használatát tanító programok. Számos amerikai jön rá, hogy további számítástechnikai tanulmányok segítségével bővíthetik a jelenlegi készségeik körét, és javíthatják a karrierjük kilátásait. Az Obama-kormány nemrégiben, 2015 márciusában indította el a TechHire nevű kezdeményezést, amely keretében 100 millió $-t fektetnek abba, hogy digitális készségekkel ruházzanak fel vagy újraképezzenek 54

eSkills kiáltvány

szakembereket (Lapowsky, I, 2015). A Recurse Center és az ahhoz hasonló magánkezdeményezések szintén nyújtanak számítástechnikai továbbképzést, amely segítségével az emberek felhasználhatják a digitális készségeiket. Egyre több előnnyel jár az, ha valaki két szakterületen is jártas, vagy a digitális készségeit másik területen szerzett készségekkel is kiegészíti, ezért egyre több dolgozó kezdhet neki alapszintű tanfolyamoknak, hogy a sikerhez szükséges további készségeket megszerezze (Moschella D, 2015).

A bevándorlás hozzájárul az Egyesült Államok szakképzett munkaerejéhez Az Egyesült Államok számára a magasan szakképzett bevándorlók jelentik a mentőövet a STEM-készségek hiányának mérséklésekor. Az Egyesült Államok már régóta a szakképzett munkaerő vonzó célállomása. Míg a bevándorlásról szóló amerikai vita továbbra is az alacsonyan képzett latin-amerikai bevándorlókra összpontosít, az amerikai politikai döntéshozók képtelenek elérhetőbbé tenni a zöldkártyákat és vízumokat, amik segítségével más országok tehetségei átköltözhetnének az Egyesült Államokba. A H-1B vendégmunkás vízumok kiadását évente 85 000-re korlátozzák annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a 2016-os pénzügyi évre 235 000 kérelmet kapott. A H-1B vízummal rendelkező vendégmunkások többsége informatikai vagy mérnöki állással rendelkezik. A STEM-szakemberek bevándorlásának igényét nem elégítik ki az állandó lakóhellyel rendelkezők számára rendelkezésre álló munkahelyek. Még az amerikai egyetemeken végzett külföldi hallgatók számára is korlátozottak a lehetőségek arra, hogy az Egyesült Államokban maradhassanak és dolgozhassanak.

Összegzés Az Egyesült Államok elérkezett a munkaereje digitális készségekkel való ellátásának útkereszteződéséhez. Bár a világhírű egyetemeken kitűnő diplomások végeznek a számítástechnika terén, az Egyesült Államok oktatási rendszere nagyrészt sikertelen a hazai igényeket kielégítő mennyiségű képzett munkaerő képzésére. Mindezeken felül az Egyesült Államok bevándorlási rendszere nem fogad be elég külföldi munkaerőt e hiány pótlására. Azonban a közelmúltban az oktatási rendszer mellett működő állami és magánkezdeményezések elkezdtek digitális készségeket biztosítani tanulóknak és szakértőknek egyaránt.

5. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

55

6. FEJEZET Digitális készségek Japánban Bevezetés: a gazdaság és az információtechnológiai iparág helyzete Az Egyesült Államok és Kína után Japán rendelkezik a világ harmadik legnagyobb GDP-jével, és a növekedés üteme körülbelül 2%. Az alacsony növekedési ütem egyik legfőbb oka a népesség csökkenése. 2015-ben az IT-ágazat növekedése továbbra is stabil, ám alacsony. A 2016-os Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékokra való felkészülés növelni fogja a kormányzati hivatalok és a közszféra, valamint a kommunikáció és a szociális infrastruktúra ágazatainak (mint például a média) informatikai költségvetését, és a tranzitszolgáltatások hasznára is fog válni. A hagyományos üzletágakkal ellentétben jelentős növekedés várható a felhőalapú számítástechnika, a nagy adatmennyiségek, a mobilitás, a közösségi média és az új üzletágak, mint például a tárgyak internete (IoT) terén. Ennek következtében a vállalati struktúrák megváltoztatják a belső informatikai piacot. A múltban többnyire a rendszerintegrációra összpontosítva a termelékenység növelésére és a hatékonyság javítására használták az informatikát, ám újabban a vállalatok új üzleti lehetőségek fejlesztésére és új piacok létrehozására használják. Az információbiztonság jelentős aggodalmakra ad okot, és ennek súlyos hatása lesz a társadalomra, ha nem foglalkoznak vele megfelelően a vállalatok, a tudományos szféra és a kormány. A japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium támogatásával működő információtechnológiát támogató ügynökség (IPA) az IT-ágazat különféle tevékenységeit támogatja. Fő célja az információbiztonság erősítése, a szoftverek megbízhatóságának növelése, és az informatikai emberi erőforrások fejlesztése.

Az IT emberi erőforrások fejlesztésének kihívásai A 2007-2008-as pénzügyi válság óta az információs és kommunikációs technológiák (IKT) munkaerejének nagysága és minősége súlyos probléma Japánban. Ennek következtében Japán szeretné javítani a munkaereje digitális készségeit, ehhez nemcsak fejleszti a vállalkozások és az újonnan felvett dolgozók emberi erőforrásait, de támogatja a női munkaerő foglalkoztatását, és külföldre is kiszervez. Azonban munkások tízezrei nem rendelkeznek a konkrét munkakörökhöz (pl. adattudósok vagy információbiztonsági szakértők) szükséges készségekkel, ezért Japán üzleti lehetőségeket szalaszt el. A vállalkozások átképzési 56

eSkills kiáltvány

kezdeményezései elégtelenek az új, globálisan népszerű üzletágak munkaköreinek kielégítésére. Másrészről várható, hogy Japánban a vállalkozások nemcsak növekedni fognak, hanem a hagyományos üzleti modellekről új üzleti modellekre állnak át. Emellett az is várható, hogy a fiatal vállalkozók és az induló cégek fogják vezetni és felgyorsítani az átállást. 1. ábra: Az IKT-munkaerő hiányának kronológiája FY Survey 2014 FY Survey 2013 FY Survey 2012 FY Survey 2011 FY Survey 2010 FY Survey 2009 FY Survey 2008 FY Survey 2007 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Jelent ős hiány Signiﬁcant shortage

Némi hiányshort Somewhat

Somewhat abundant

No response

60%

70%

80%

90% 100%

Neither short nor abundant

Forrás: IPA, 2015

IT emberi erőforrásokat fejlesztő tevékenységek A fent körvonalazott problémák megoldása érdekében az IPA több lépést is tesz.

1) Az emberi erőforrások fejlesztése

Az IT emberi erőforrások fejlesztésekor felmerülő kihívások kezeléséhez értenünk kell Japán digitális készségeinek jelenlegi állapotát. Az IPA 2007 óta minden évben kiadja az IT emberi erőforrásokról szóló fehér könyvét, ami az IT-ipar, más iparágak informatikai részlege és tudományos intézetek felmérésén alapul. A válaszok betekintést nyújtanak az IT emberi erőforrások jelenlegi helyzetébe és tendenciáiba. Az eredményeket emberi erőforrásokat fejlesztő stratégia céljaira használják, továbbá a személyzeti osztályok, oktatási és tudományos intézmények is felhasználják az oktatási tanterv kidolgozásakor. Jelenleg az adatokat csak Japánban használják fel, de az IPA szeretné kicserélni az adatokat más országokkal, hogy az eredményeket globális szinten összehasonlíthassa és összevethesse.

2) Informatikai képzettség 6. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK JAPÁNBAN

57

2004 óta az IPA felügyeli a japán kormány (Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium) által kifejlesztett informatikai tanúsítási rendszert. A rendszer készségszintekre épül (egytől háromig), a vizsgákon bármely ipari ágazatban dolgozó ember részt vehet. Ahogy azt az alábbi ábra is szemlélteti, a legmagasabb, a négyes szint profi szakembereknek való. A kérdéseket meghatározó és az iparban dolgozó vizsgálóbizottságnak körülbelül 400 tagja van, és évente két alkalommal folyik a vizsgáztatás.

Évente körülbelül 460 000 vállalkozó és tanuló vesz részt a vizsgán. Egyes vállalkozások olyan nagyra értékelik az ezzel a rendszerrel tanúsított készségeket, hogy a fizetésemelések és előléptetések előfeltételévé teszik a vizsga letételét. Más ázsiai országok is használnak elsőtől harmadik szintig tanúsító rendszert, mint például Banglades, Malajzia, Mongólia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnám.

2. ábra: Nemzeti informatikai vizsga / tanúsítás Japánban

Forrás: IPA, 2015

3) A digitális készségek keretrendszere

58

Ahhoz, hogy az iparban és az akadémiai szférában mérhessék a képességeket és a digitális készségeket, kidolgoztak egy keretrendszert 2002-ben, ezt később felülvizsgálták. Az „i Competence Dictionary”-t (e-kompetenciaszótár, iCD) 2014-ben adták ki, ez a 2008-ban létrehozott „Common Career Skills Framework”-öt helyettesíti. Az iCD jelentősen kibővíti a készségek keretrendszerét, hogy tükrözze a vállalkozások diverzifikációját, és azt, hogy a hagyományos emberi erőforrások az üzleti fejlődés eszközévé alakulnak. Az iCD-ben megfogalmazott feladatok és szükséges készségek fontosak a eSkills kiáltvány

szervezetek számára, ugyanis elősegítik a toborzást és a szervezeti változást. Ezért az iCD-ben foglalt tartalom rendszerezésének alapja az elvégzendő szervezeti feladatok és a feladatokhoz szükséges készségek.

Az iCD segít javítani az emberi erőforrás-fejlesztést és a vállalaton belüli kommunikációt. Szemináriumokon és műhelymunkákon keresztül népszerűsítik az összes ipari ágazatban, az ügynökségeknél és oktatási intézményeknél, és ezt számos vállalat alkalmazza. Külföldön is használják, például Vietnámban, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, és szemináriumokon és műhelymunkákon keresztül a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) területén is népszerűsítik.

4) A MITOH projekt (a MITOH jelentése: járatlan út)

A MITOH projekt olyan fiatal tehetségek felfedezését támogatja, akik alkalmasak az innovációra a technológia új területein és képesek gyakorlati úton megvalósítani az ötleteiket. A 2000-ben indult projekt a 25 évesekre és fiatalabbakra összpontosít. Kezdetben az informatikai szoftveripar számára fejlesztették ki, ám az elmúlt években kibővítették a hatáskörét a hardver és audiovizuális iparágra.

A MITOH projekt keretében a fiataloknak egy az informatika területén bőséges tapasztalattal rendelkező projektmenedzser ad útmutatást. A projektmenedzser feladata mélyrehatóan értékelni a mentorált tehetség ötletének eredetiségét. A projektmenedzser megvizsgálja a fiatal személy projektjének a tartalmát, a kidolgozásra kiválasztott témát, tanácsot ad, irányítja az innováció folyamatát, figyelemmel követi a projekt haladását, és értékeli a végső eredményt. Az alábbi diagram szemlélteti a MITOH működését.

6. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK JAPÁNBAN

59

3. ábra: A MITOH projekt szemléltetése ‘Exploratory IT Human Resources Project’. MITOH(未踏） means an area where anyone has not stepped in. Discovering and training outstanding and creative young human resources capable of realizing innovations and creating new markets in the IT field. Since FY2000 IPA has thrown up over 1,500 outstanding persons Advice by

Super Project Manager

etc.

The Super Creators

Participation

Selected Young Persons (Younger than 25 years old）

Source: Forrás: IPA, 2015IPA,

Outstanding (Technical Rock Star) Persons

Advisory members

Industrial and academic area

Certificated the persons have exceptional talent as ‘The Super Creators’

2015

SoEddig far,körülbelül about 1600 1600 ‘creators’ have been discovered and ‚alkotót’ fedeztek fel, közülük a képzés és a menmentoring programme 270 people have become ‘super creato torálási program után 270-en váltak úgynevezett ‚szuper alkotóvá’. A MITOH keretében kiképzett szuper alkotók IT discovered and felfedezett trained ésthrough MITOH areimmár nowaz actively em különböző területein dolgoznak, többek között diákokat tanítanak az isfields. For example, they teach students at schools, or work kolában, egyetemi kutatóintézetekben dolgoznak, új innovatív technolóinstitutes, or they are lehetőségeket investigating further new innovati giákat vizsgálnak, vagy új üzleti keresnek az informatikai szektorban vagy másbusinesses új piacokon. avenues in the IT sector or other n developing new

Information security human resources and security cam 5) 5)Információbiztonsági emberi erőforrások és biztonsági táborok Cyber attacks and information security crime is becoming incr A kibertámadások és az információbiztonság terén elkövetett bűncselekméingenious, and its ésimpact on the ITés sector is increasingly nyek egyre összetettebbé leleményesebbé válnak egyre kedvezőtlenebb growing the number of people skilled in information az IT-iparra gyakorolt hatásuk. Emiatt a digitális készségek fejlesztéséneksecurity szükséges része azdevelopment. információbiztonság‘The terén jártas képzése.cyber Az alap- security digital skills billemberek for basic vető kiberbiztonság ára a japán kiberbiztonsági Ebben a the IPA Japan’s cyber security strategy. stratégia In thislétrehozása. environment, környezetben az IPA létrehozta az ‚információbiztonság szintjének megfelelő index corresponding security számára. reinforcement’ készségindexet’ , és népszerűsítitoeztinformation az intézkedést a vállalkozások activity to enterprises.

Az IPA emellett Japánban egy nemzeti információbiztonsági tábort szervez The IPA also holds a national in Jap az információbiztonság iránt érdeklődő fiatal information tanulóknak. Ez asecurity gyakorlati camp képzéstinterested is nyújtó esemény az IPAsecurity. ‚biztonsági This tábor végrehajtó tanácsával’ közö-practical in cyber event, which offers sen van szervezve. Az alább látható ábra illusztrálja, hogy a tábor hogyan van with the IPA’s ‘security camp implementation council’. The dia megszervezve.

how the camp is organised.

60 Figure eSkills kiáltvány 5: Outline of national information security camp

4. ábra: A nemzeti információbiztonsági tábor illusztrációja ! &## #!' ! % # #$ $

(

"

#

## #!

Forrás: IPA, 2015

Az IPA számos ázsiai országban népszerűsítette az informatikai vizsgarendszer és informatikai készségek keretrendszerének kifejlesztését, valamint támogatta ezek bevezetését. Az IPA emellett ellátogatott egyes európai országokba, az Egyesült Államokba és ázsiai országokba, hogy információt és adatokat cseréljen az IT emberi erőforrások fejlődéséről. Az EU-val folytatott információcsere keretében adatokat osztottak meg az informatikai szektorról, a munkaerőről, az emberi erőforrások fejlesztéséről és a készségek keretrendszeréről (nevezetesen: egy közös ismeretanyag létrehozásáról), és némi közös munkát is végeztek. Végül pedig felkérték az EU-t, hogy tartson egy előadást az IPA globális szimpóziumán Tokióban múlt ősszel. Az IT emberi erőforrások helyzete hasonló az EU-ban és Japánban, ezért az információ és a helyes gyakorlatok közös megosztása hasznos mindkét ország IT-ipara számára.

6. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK JAPÁNBAN

61

Ajánlások A Japán, az EU és az Egyesült Államok közötti további információcsere a digitális készségekről segíteni fog az informatikai tehetségek globális fejlesztésében, támogatni fogja az ipar növekedését, és azt, hogy a technológiai fejlesztések mindenkit elérjenek Japánban, Ázsiában, az EU-ban és az Egyesült Államokban. Összehasonlítás céljából az is hasznos lenne, ha évente vagy félévenként adatokat tennénk közzé az IKT-munkaerőről, továbbá az EU kultúrájának, gazdaságának, nyelvének és történelmének diverzitását tekintve hasznos lenne egy európai keretrendszerbe foglalni a képzettségi igényeket. Az EU-n kívül más országokkal végzett globális műhelymunkák is betekintést fognak adni. Végül pedig az európai országok diverzitása miatt érdemes lenne létrehozni egy készségeket mérő és tanúsító erős és tárgyilagos indexet.

62

eSkills kiáltvány

7. FEJEZET Digitális készségek a közszférában: tapasztalatok Észtországból Bevezetés Már elmúltak azok az idők, amikor az információs és kommunikációs technológiák (IKT) készségei pusztán az Excel és a Word használatát jelentették. Manapság az IKT folyamatai a mindennapi élet szerves részévé válnak minden iparágban. A digitális készségekről szóló programoknak az értékteremtés érdekében specializálni és sokrétűvé kell tenni nemcsak a tárgyköröket, hanem a közönséget is. Mivel Észtország egy viszonylag fiatal állam és a közszférában alkalmazottak életkora aránylag alacsony, az alapszintű IT-készségek (irodai programok, webalapú megoldások a csoportmunka számára) viszonylag jók, ezért a fejlesztésük már nem igényel összehangolt erőfeszítést. Észtország kihasználta a digitalizáció összes kezdeti előnyét – a közigazgatási szektor és az állampolgárok immár teljes mértékben élvezik a digitális korszakot. Már több mint egy évtizede a digitálisan aláírt dokumentumok jelentik a kommunikáció alapértelmezett formáját – például az adóbevallások 99%-át és a banki ügyletek 100%-át elektronikus úton intézik. Az észt állampolgárok rendelkezésére áll az egységes elektronikus azonosítórendszer, emellett az IKT-alapú közszolgáltatások egy egységes technikai és igazgatási platformot használnak. De Észtország messze nem egyedülálló ebben a tekintetben – számos más európai ország éri el „a digitális az alapértelmezett” állapotot. Most azt kell eldöntenie Észtországnak, hogy „hogyan tovább”? Hogyan használja a technológiát a kormány által végzett háttérmunka megreformálásához? Ehhez jó alapot biztosít az iskolai végzettséggel rendelkezők magas szintű digitális készségei, továbbá az észtek számára természetesen adódó vágy a technológia használatára az életük kényelmesebbé tételéért. Azonban a digitális készségek fejlesztése terén van három szempont, amik különösen fontosan a jövőben: • növelni az IKT-projektek stratégiai tervezésének és előkészítésének a minőségét, • adatelemzés; • kiberbiztonság. Ezek a prioritások nem csak Észtországot érintik – Európában jelentős kihívást jelentenek minden közigazgatási szerv számára, miután elérnek a fejlődés egy bizonyos pontjára. 7. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK A KÖZSZFÉRÁBAN ...

63

Az IKT-projektek stratégiai tervezése és előkészítése Annak érdekében, hogy az IKT-beruházásokba fektetett közpénzek a lehető legjobban hasznosuljanak, az Észtország IKT-politikájáért felelős Gazdasági Minisztérium, tudatosan úgy döntött, hogy az IKT-projektek tervezéséhez és menedzseléséhez szükséges készségeket egyenesen nemzeti IKT-politikai prioritásainak középpontjába helyezi. Mivel a minisztérium a felelős az európai uniós strukturális alapokból finanszírozott IKT-projekteket érintő finanszírozási döntések meghozataláért, képes megvalósítani is ezt az alapvető célkitűzést. A kormányok általában inkább a fokozatos fejlődés egyik eszközét látják a technológiában, semmint a közszférában végzett munka alapvető megreformálásának motorját. Ennek eredményeképpen, a közszférában gyakran hatalmas ös�szegeket költenek felesleges IKT-fejlesztésekre, míg a digitalizáció által kínált igazi előnyöket nem aknázzák ki. Számos esetben előfordult, hogy nagyszabású (és egyben drága) IKT-megoldásokat fejlesztettek ki közszolgálati céllal egy maroknyi felhasználó számára, holott egy gondosan vezetett Excel-táblázat is megtette volna. A közszférából gyakran hiányzik a magánszektort mozgató pénzügyi motiváció és versenyszellem, ezért nem törekszenek a folyamatos fejlődésre. Még ha a célkitűzések a legnemesebbek is, a technikai és üzleti kivitelezés gyakran köszönő viszonyban sincsenek. A hiányosságok kiküszöbölésének érdekében az egyedi esetekre szabott üzleti megközelítést vezettek be az IKT-beruházások terén. Minden potenciális IKTberuházást olyan gazdasági hatástanulmánnyal kell alátámasztani, mely kimutatja, hogy a beruházás értéket teremt mind a közszolgáltatást nyújtó szerv, mind a szolgáltatást igénybe vevők számára. Ezenkívül minden projektnek meg kell térülnie a neki köszönhető megtakarítás révén öt éven belül a közszféra számára. Kivételt képezhet, ha a projekt jelentősen befolyásolhatja az állampolgárok életét vagy az üzleti életet, és ezért indokolttá teszi a beruházást, még ha a megvalósítás költségei nem is térülnek meg, sőt esetleg növekszenek. Minden nagyszabású beruházás legfontosabb alapelve, hogy az állami szerveknek olyan az egész szervet átfogó IKT-stratégiát kell készíteniük, ami az adott szerv üzleti céljain alapul, és figyelembe veszi, hogy ezek elérésében hogyan hasznosítható az IKT. Az IKT-stratégiának egyaránt kell tartalmaznia olyan új projekteket, melyek ugrásszerű minőségi újításokhoz vezetnek, és olyanokat is, melyek inkább fokozatos, alulról felfelé építkező kezdeményezéseket indítanak el. Évente egyszer minden kormányzati terület bemutatja IKT-stratégiáját és beruházási szükségleteit. Az egyedi esetekre szabott üzleti megközelítés bevezetésének eredményei már kézzelfoghatóak – az állami szervek megkezdték üzleti folyamataik elemzését, és számos szerveken átívelő együttműködésbe fogtak a hatékonyság növelése érdekében. Például a nemzeti adóhatóság új munkavállaló-nyilvántartást 64

eSkills kiáltvány

dolgozott ki, megoldva azt a problémát, hogy korábban a munkáltatóknak minden új munkavállaló adatait több szerv részére kellett bejelenteniük. Az új rendszer használata már lehetővé teszi, hogy a munkáltató az új alkalmazottat csak egy rendszerben vetesse nyilvántartásba, az adatokat pedig automatikusan továbbítják a többi szerv részére. Az új rendszer legfőbb célkitűzése az volt, hogy visszaszorítsa az alkalmazottak ‘fekete’ kifizetése révén elkövetett adókijátszást, de a kezdeményezés átgondolt kivitelezése a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkentette, és javította a kormányzati szervekkel folytatott kommunikációjukat is. Kulcsfontossággal bír az egyes projektek sikerkritériumainak és mérhető mutatóinak felvázolása. Minden projekt esetében világosan meg kell határozni, hogy mikor és hol fogják a sikerességet felmérni. A fent említett munkavállaló-nyilvántartás esetében például a hatóság célkitűzése az volt, hogy a rendszer használatának első évében növelik az adóbevételeket, de mindössze kilenc hónap alatt elérték ezt a célt! Ezeket az eredményeket egy sor kezdeményezéssel támogatták, melyek keretében megosztották a jó gyakorlatokat, és fejlesztették a stratégiai tervezéshez szükséges készségeket, mindezt az egyedi esetekre szabott üzleti megközelítés és a mutatók alkalmazásával. 2014-ben az egyedi esetekre szabott üzleti megközelítés bevezetésekor egy tanácsadót alkalmaztak, hogy készítse elő az első projektek üzleti terveit, és segítse az egyes szervezeteket stratégiáik megtervezésében. Ezeket aztán bemutatták más szervek IT-menedzsereinek is. Az információcsere javításának érdekében havi rendszerességgel találkozókat szerveztek a közszférában dolgozó IT-menedzserek számára. A legsikeresebb szervezetek évente két alkalommal egy konferencia keretében mutatják be stratégiáikat, üzleti terveiket és munkafolyamataikat. Ezenkívül egyszerű útmutatásokat és gyakorlati tippeket tartalmazó anyagokat állítottak össze. Fontos volt továbbá az is, hogy az IT-menedzserekével párhuzamosan az üzleti oldalon az egyes szakpolitikai területek fejlesztéséért, például egészségügy, oktatás stb., felelős menedzserek IKT-készségeinek szintjét is emeljék. 2015-ben ‘IT-menedzser +3’ címmel konferenciasorozatot indítanak. A konferenciasorozat célja, hogy összehozza az üzleti folyamatok gazdáit és az IT-menedzsereket, és előrelendítse együttműködésüket az IKT-projektek tervezése során. Először kijelölik egy állami szerv IT-menedzserét. Aztán megtervezik a konferenciát, és eldöntik, hogy a szervezet mely három dolgozója profitálna leginkább az elmélyült együttműködésből. A workshopokat konkrét esettanulmányok alapján készítik elő, és egy külső tanácsadót kérnek fel, hogy segítsen azonosítani az egyes problémás területeket. A workshop egyik központi témája az, hogy hogyan tervezzük meg szolgáltatásainkat és készítsük el üzleti terveinket az IKT-projektek tervezése során. 7. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK A KÖZSZFÉRÁBAN ...

65

Végezetül pedig, az IKT-megoldásokat és az új megközelítéseket nem lehet sikeresen alkalmazni a felső vezetés támogatása nélkül. A probléma orvoslására ‘Információs társadalom emelt szinten’ címmel kurzusokat szerveztek, melyek lehetővé teszik az egyes szervek vezetői számára, hogy néhány napra összejöjjenek, és áttekintést kaphassanak a közigazgatási szolgáltatások minőségének javítása szempontjából releváns információs társadalmi témákról. Az olyan területek, mint például az IKT-projektmenedzsment, az adatelemzés, a kiberbiztonság vagy a technológiai áttörések rá vannak utalva a vezetés támogatására és odafigyelésére.

Adatelemzés A közszférát elárasztják az adatok, melyek saját nyilvántartásaiból és a dolgok internetének (IoT) és az óriási adathalmazok (big data) tágabb világából származnak. Ezen adatok összesítése és elemzése teszi lehetővé a döntéshozatal és a szolgáltatások minőségének javítását a közszférában és a magán szektorban egyaránt. Sajnálatos módon még mindig hiány van azokból a készségekből, melyek ahhoz szükségesek, hogy az adatokból végül döntések szülessenek. Az észt kormány egy sor olyan intézkedést vett tervbe, melyek hozzájárulnak az adatelemzési készségek fejlesztéséhez és elterjedéséhez, legyen szó egyszerű figyelemfelkeltésről vagy az ilyen készségeket a gyakorlatban alkalmazó projektek támogatásáról. 2014-ben elkezdtek olyan konferenciákat szervezni az állami szervek irányítói és szervezeti egységeik vezetői számára, melyek a adatelemzésre irányították a figyelmet. Ha nem ismerik fel az adatok hatékonyabb alkalmazásának szükségességét, és a hatékony szervezeti vezetés szempontjából bennük rejlő lehetőségeket, még a legszorgalmasabb elemző és eszköztára is haszontalan lesz. A konferenciákat úgy szervezték, hogy bevonták mind a keresleti (közszféra), mind pedig a kínálati oldal (adatelemzési megoldásokat nyújtó szolgáltatók) képviselőit. A résztvevők megismerhették az adatelemzés legsikeresebb példáit mind a közszférából, mind a magánszektorból, így képet kaptak az adatelemzés hatékonyabb alkalmazásának pozitív hatásairól. A következő lépésben elméleti és gyakorlati ismereteket ötvöző képzési alkalmakat szerveztek az egyes területekért felelős vezetők számára. Továbbá gyakorlati workshopokon hozzák majd össze az egyes szervek vezetőségét és elemzőit az elemzési megoldásokat nyújtó vállalkozásokkal, hogy így keressenek megoldást az egyes területek specifikus problémáira. Biztató jel, hogy a magánszektor képviselői kifejezték szándékukat és készségüket arra, hogy közös adatelemző munkacsoportot hozzon létre a közszféra és a magánszektor, hogy behatóbban vizsgálják a témát. A munkacsoportot 2015 folyamán azzal a céllal fogják felállítani, hogy olyan együttműködési hálózatot alakítson ki, melynek keretében a közigazgatási szervek útmutatáshoz juthatnak 66

eSkills kiáltvány

arra nézve, hogy hogyan használják jobban adataikat; hogyan is kellene kinéznie az adatelemzést támogató architektúrának; adott esetekben mely szoftvereszközök felelnek meg leginkább az adatelemzés céljának, és milyen készségek szükségesek egy szerv adatelemzési lehetőségeinek javításához. Az adatelemzés fejlesztésének ilyen integrált megközelítése a közszférában, lehetővé teszi a készségek fejlesztését, és hogy élénküljön az erre irányuló figyelem. A megközelítés hátterét pedig az adatelemzés fejlesztését elősegítő projektek anyagi támogatása biztosítja.

A kiberbiztonság Manapság teljes hétköznapi életünket, beleértve a közszféra működését, elképesztő mértékben határozza meg a technológia. Az újabb szolgáltatások megjelenésével párhuzamosan elengedhetetlen az is, hogy a biztonságos használatukhoz szükséges készségeket is fejlesszük. Kulcsfontosságú, hogy odafigyeljünk a kiberbiztonságot fenyegető veszélyekre, valamint a megelőzésükhöz és a következményeik kezeléséhez szükséges készségekre is. 2006 óta az észt közigazgatási szerveknek be kell tartaniuk az IKT-biztonságra vonatkozó kormányzati előírásokat, mely szabályok betartását 2011-től a kormányzat ellenőrzi is. 2012 óta minden észt közszolgálati szervnél lennie kell egy információbiztonsági vezetőnek (angolul: Chief Information Security Officer, röviden: CISO). Azonban önmagában a CISO és az érvényben lévő szabályozások megléte mit sem ér, ha a felső vezetés nincs tisztában a kiberbiztonság alapjaival. A felső vezetőknek meg kell becsülniük információbiztonsági vezetőik munkáját, és a lehető legkomolyabban kell venniük a kiberbiztonsági veszélyeket. Ugyanilyen fontossággal bír a kockázatkezelés széles körben elfogadott alapelveinek elterjesztése a közszférában, ami egyrészről megköveteli, hogy a vezetők jobban legyenek informálva a kiberbiztonsági kockázatok terén, másrészről azonban azt is lehetővé teszi, hogy jobb döntéseket hozzanak, és emeljék szolgáltatásaik biztonsági színvonalát. A közszolgálati szervek vezetőinek biztonsági ismereteit az éves ‘Információs társadalom emelt szinten’ c. kurzus szerves részeként mérik fel. A vezetők kiberbiztonsági veszélyekre vonatkozó tudását röpdolgozatok formájában mérik fel, majd az eredményeiket kielemzik, és közösen megvitatják, hogy ki hogyan jár el, illetve milyen tanulságokat lehet levonni a feladatokból. A kiberbiztonságot középpontba helyező program leghatékonyabb részét az évente számos alkalommal megszervezett kiberbiztonsági gyakorlatok jelentik. 2015-ben például egy sor olyan szimulációs gyakorlatot szerveztek, melyek több szerv vezetőit és szakértőit hozták össze azért, hogy különféle forgatókönyveket dolgozzanak ki, ha kibertámadás következtében egyes szolgáltatások 7. FEJEZET DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK A KÖZSZFÉRÁBAN ...

67

szünetelnek. Minden szekció egy-egy specifikus területre koncentrált. A gyakorlat célja az volt, hogy megtalálják az ismeretekben, az együttműködési modellekben és a szabályozásban tátongó biztonsági réseket. Az ilyen jellegű gyakorlati feladatok lehetővé tették, hogy megtárgyalhassák a különféle szolgáltatások (pl. áramellátás, adatkapcsolat) terén adódó komplikációkat és a folyamatosságukat akadályozó zavarokat. Felhívták továbbá a felső vezetés figyelmét a szervek közötti kölcsönös függőségi viszonyokra, és arra ösztönözték őket, hogy javítsanak a körülményeken, mielőtt még az egyes forgatókönyvek valóban életbe lépnének. Végezetül, Észtország multinacionális kezdeményezésbe fogott azzal a céllal, hogy iránymutatást fogalmazzanak meg a kibertudatos emberi viselkedésre nézve, melyet aztán a gyakorlatba is átültetnek. A cél az, hogy kidolgozzák és alkalmazzák a kibertudatos viselkedés normáit mind a végfelhasználók, mind pedig a stratégiai döntéshozók számára. Az alapvető normák elterjedését egy e-learning platform révén segítik majd a gyakorlatban. A kezdeményezéshez egyelőre hat ország, nevezetesen Észtország, Ausztria, Finnország, Lettország, Litvánia és Hollandia, közigazgatási szervei valamint az Európai Unió Külügyi Szolgálata és Katonai Törzse csatlakoztak. A normákat először a honvédelmi minisztériumokban fogják bevezetni, de folyamatos egyeztetések tárgyát képezi, hogy a rendszert szélesebb körben is alkalmazzák a közszférában.

Összegzés A fent tárgyalt három fókuszterület jól szemlélteti, hogy az észtországi közszféra (és valószínűleg a legtöbb ország közszférájának) digitális készségei szorosan összefüggenek az általános stratégiai irányítás fejlesztésével. Nincs értelme többé különálló digitális készségekről beszélni. A sikeres kormányzás előfeltétele sokkal inkább az, hogy megértsük, hogy hogyan változtatja meg az IKT a kormányzati tevékenységek folyamatát.

68

eSkills kiáltvány

8. FEJEZET Oktatási prioritások az összeköttetések világában Bevezetés: digitális készségek, mindennapi élet és formális oktatás A technológia meghatározza az életünket. Egyes technológiáknak megvan a maguk helye az életünkben, mások hétköznapiak, megint másokat pedig szükségből, vagy élvezetből használunk. Egy olyan világban élünk, ahol minden ös�szeköttetésben áll. 2014-ben a penetrációs arány elérte a 96%-ot (ITU, 2014), a mobil-előfizetések száma pedig lassan megközelíti a föld lakosságának a számát. 2014-ben az Európai Unió 28 államában (EU28) a háztartások 81%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel (Eurostat, 2015), az EU 16-24 éveseinek pedig 95%-a rendszeresen használja az internetet (Grand Coalition for Digital Jobs). Az internet világszerte egyre szélesebb körben érhető el, ezért fokozottan fontos, hogy az állampolgárok képesek legyenek használni a technológiákat. Ha a technológiák a mindennapi életünk részéi, akkor mindenkinek rendelkeznie kell a technológiák használatához szükséges készségekkel, ideértve a fiatalokat is. Akár készen állnak rá, akár nem, a gyerekek már nagyon fiatal kortól használják az internetet: az Ofcom (2013) arról számolt be, hogy az Egyesült Királyságban 2013-ban az 5-15 évesek 93%-a használta már az internetet, az 5-7 évesek körében ez az arány 82%. Az iskolákban azonban más képet láthatunk. Ez a kép rávilágít egyrészről a kitűnően felszerelt és csatlakoztatott iskolák, másrészről az elavult készülékekkel, elhagyatott számítógéptermekkel, eszközhiánnyal, rossz számítógép/tanuló aránnyal és alacsony szintű digitális készségekkel rendelkező és távoli régiókban lévő iskolák közötti különbségre. Bár az innovációnak számos forrása van, a mindennapi életünkben látható gazdag digitális panoráma nem tükröződik az iskolákban napról napra tapasztaltakban: az EU diákjainak kevesebb mint fele tanul digitálisan magasan felszerelt iskolákban (European Schoolnet, 2013). Úgy tűnik, hogy az iskolák csak a jelenre reagálnak ahelyett, hogy előrejeleznék a jövőbeni igényeket és felkészítenék a fiatalabb nemzedékeket az előre nem látható igényekre.

A fiatalok és a digitális készségek A technológia, a digitális készségek és a formális oktatás megvitatásakor felfigyelhetünk az ellentétre, amely a mindennapi életünkben használt technológiák és az iskolák általi elfogadása között van. Ez az ellentét dilemmák és feszültségek láncolatának a része, amelyek elhomályosítják a fiatalok digitális készségei 8. FEJEZET OKTATÁSI PRIORITÁSOK AZ ÖSSZEKÖTTETÉSEK VILÁGÁBAN

69

fejlesztésének a kérdését, annak ellenére, hogy a közelmúltban a kormányzatok és az oktatási rendszerek is elkötelezték magukat amellett, hogy szembenéznek a digitális szakadék kihívásával. A digitális készségek terén mutatkozó hiányok problémája két területet érint: az egyik a magasan képzett IKT-munkaerő iránti kereslet, a második pedig a szükség, hogy növeljük a digitális készségek alapvető szintjét. A Grand Coalition for Digital Jobs előrejelzése szerint 2020-ban 825 000 betöltetlen munkahely lesz az IKT-szakmában, továbbá ugyanebben az évben az állások 90%-a igényel majd bizonyos szintű digitális készségeket. Az európai politikai menetrend középpontjában van mindkét kérdés, és az oktatásnak elkötelezett szerepet kell játszania a megoldásukban. Bár ezeket meg kell különböztetni és különböző intézkedésekkel kell rájuk megoldást találni, ugyanakkor észre kell vennünk, hogy ezek a kérdések rendkívüli mértékben összefonódnak, hiszen az egyik nem létezhet a másik nélkül: elképzelhetetlen, hogy kitűnő IKT-szakemberek nagy számával rendelkezzünk anélkül, hogy már az alapoknál nagy összegeket ne fektetnénk a digitális készségek elősegítésébe.

A digitális Európának digitális készségekre van szüksége Annak ellenére, hogy azonnali megoldásokat kell találnunk az IKT-szakemberek jelenlegi és jövőbeni hiányára, szükséges az általános digitális készségekben való jártasságot is fejlesztenünk. A formális oktatási rendszerek prioritása foglalkozni azzal az igénnyel, hogy növelni kell a tanulók és – természetesen – a tanárok digitális készségeinek a szintjét. A digitális készségek magasabb szintje lehetővé fogja tenni a könnyebb továbbképzést, és azt, hogy több fiatal váljon általános felhasználóból IKT-szakemberré. A 24 éven aluliak száma számos országban meghaladja az internet-felhasználók számát (Dawkins et al, 2014). A gyerekek úgy nőnek fel, hogy körülveszi őket a technológia, ám ahogy arra számos nemzetközi tanulmány rámutat, bár ismerik és elfogadják a technológiát, nem mindig rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel. A PISA 2009 felmérésben (OECD, 2014) részt vett 15 éveseknek csak a 8%-a bizonyította, hogy képes hatékonyan használni az internetet, és felismerni az információk megbízhatóságát és hasznosságát. Az ennél újabb ICILS-jelentés (2014) szerint a tanulók 17%-a nem érte el az informatikai és kommunikációs műveltség legalacsonyabb szintjét. Ugyanez a tanulmány arra is rámutatott, hogy a részt vevő kilenc uniós országból hétben a diákok 25%ának alacsony szintű a számítógépes és informatikai műveltsége. Az „IKT az iskolákban” című felmérés (European Schoolnet, 2013) szerint az európai fiatalok inkább magabiztosan, semmint kompetensen használják a technológiákat: a technológiai eszközöket ismerik és elfogadják, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó a teljesítményük. Azok a diákok, akik otthon és az iskolában egyaránt 70

eSkills kiáltvány

gyakran használnak készülékeket, pozitívabb véleménnyel voltak az IKT tanulmányaikra gyakorolt hatásáról, mint azok a diákok, akik az iskolában kevés hozzáférésről és kevés használatról, ám otthon gyakori használatról számoltak be.

Digitális készségek a tantervben Pontatlan lenne azt mondani, hogy a formális oktatás nem foglalkozik a digitális készségek kérdésével. 2012-ben Európa minden országában nemzeti vagy regionális stratégiákat vezettek be, amelyek a tanterv részeként a digitális készségek fejlesztésével foglalkoztak (Eurydice Network, 2013). Úgy tűnik, hogy két fő politikai megközelítés van: az első a technológiai eszközök használatához szükséges általános készségekre összpontosít, a második az iskolák által jelenleg tanított digitális készségek modernizálásaként – mint lehetséges alternatíva – a programozás tanítására sarkall. Ez a két megközelítés nem zárja ki kölcsönösen a másikat. A European Schoolnet az oktatási minisztériumokkal együtt végzett 2015-ös felmérése szerint a 21 résztvevő országból immár 16 építi be a programozást a nemzeti, regionális vagy helyi tantervbe, emellett Finnországban 2016-tól a programozás az alaptanterv része. A programozás bevezetése a formális oktatásba egy gyorsan fejlődő prioritás: Anglia egyike azoknak az európai országoknak, akik elsőként teszik kötelezővé a számítógépes programozást az általános és középiskolákban 2014 szeptemberétől (European Schoolnet, 2014). A gyors és viszonylag széles körű alkalmazkodás ellenére szinte a 2015-ös felmérésben részt vevő összes ország azt mondta, hogy a programozás csak az egyik prioritás, amivel a digitális készségek fejlesztése érdekében foglalkoznak. Az országok a prioritások között említik meg az IKT felhasználói készségek fejlesztését. Bár régebben hajlamosak voltunk a digitális készségek technikai aspektusait tekinteni kulcsfontosságúnak, ma már jobban felismerjük azt, hogy a technológiákban való jártassághoz többet kell tudni a technikai működésnél, és kritikus megközelítéssel kell részt venni az online világban (Erstad O, 2010). Azonban úgy tűnik, hogy kevés útmutatás vonatkozik arra, hogy a tanároknak milyen képességeket kellene fejleszteniük. Széles körű, koherens ismeretekkel kell rendelkeznünk a digitális készségekről. A technikai és működtetési készségek, a kódolás és programozás, valamint a programok felépítése és működése mellett fontos felkészíteni a fiatalokat arra, hogyan „gondolkozzanak digitálisan” (Rissola, G. 2015) nemcsak a számítástechnika terén, hanem azon a téren is, hogy hogyan építsenek ismereteket arról, hogy mit tehet lehetővé a technológia. A digitális gondolkodásmód elsajátítása azt jelentené, hogy képesek lennének digitális úton megoldani a problémákat, és felhasználókból akár előállítókká is válhatnának. A technológiai sikerek megteremtői gyakran a fiatalok soraiból kerülnek ki. Ezért a technológiák használatához szükséges helyes gondolkodásmód biztosítása és a magasabb szintű készségek mindenféleképpen meg fogják könnyíteni azt, hogy az általános digitális készségeket specializált IKT-szakértelemmé fejlesszék. 8. FEJEZET OKTATÁSI PRIORITÁSOK AZ ÖSSZEKÖTTETÉSEK VILÁGÁBAN

71

Ha az oktatási politikák hatáskörébe tartozik a digitális készségek fejlesztése és aktualizálása, akkor egy másik kérdés, amivel foglalkozni kell, az a tanárok képzése, amelyet sajnos a tanárok önkéntes alapon végeznek a saját szabadidejükben. A tanárok gyakran alapfokú technológiai ismeretekkel rendelkeznek (Morris, A. 2010), és ez nem elég ahhoz, hogy felkészítsék a diákokat az új társadalmi kihívásokra. Az innovációt és a hatékony elterjedését nem segíti az, ha a képzés csak felhasználói szintű oktatásra szorítkozik. Bár a tanárok prioritásnak és sürgető szükségnek tekintik az IKT oktatását (OECD, 2013), a tanárok IKTképzésben való részvétele ritkán kötelező – Európában csak a diákok 25-30%-át tanítják olyan tanárok, akik számára az IKT-képzés kötelező. Trucano (2005) szerint a tanárképzés kritikus fontosságú, ha teljes mértékben ki akarjuk használni az IKT-ba való beruházást, és számos javaslatot tesz arra, hogyan optimalizálható a tanárképzés az IKT használata terén, többek között: • a tanárok szakmai fejlődésének megtervezett folyamatnak kell lennie, nem csak egy eseménynek; • nem elég csak a technikai készségekkel foglalkozni, ha fel akarjuk készíteni a tanárokat arra, hogy kihasználják az IKT előnyeit. Ezenfelül a digitális készségek jelenlegi tanterve alig érinti azokat a technikai és működtetési készségeket, amelyek szükségesek minden tanuló számára, hogy a technológiák hatékony és hatásos felhasználói legyenek, és aktív szerepet vállaljanak a digitalizált társadalmunkban. A tanárok szakmai fejlődése a digitális készségek terén mindenképpen döntő fontosságú. A készségkövetelmények és a tanterv előírásai változnak, ezért a tanárokat sürgősen ki kell képezni arról, hogyan fejlesszék a tanítványaik digitális készségeit (ideértve: hogyan tanítsák a diákoknak a programozást, vagy figyelmeztessék őket az internetbiztonsági kérdésekre). Mindannyian egyetértünk abban, hogy a folyamatos szakmai fejlődés kritikus fontosságú, ám a leendő tanárok felkészítése egy másik terület, amelyen a politikai intézkedéseknek találkozniuk kell. Európában a tanárok kétharmada 40 éven felüli (Eurydice, 2015). Az idősödő pedagógusok létszáma együtt jár azzal, hogy az elkövetkező évtizedben jelentős számú tanárt kell helyettesíteni és ezáltal újraképezni. Megfelel a tanárok jelenlegi alapképzése a digitális készségek kihívásainak? A tanárok alapképzésében milyen szerepet kapnak a digitális készségek?

Oktatási prioritások Az oktatás feladata felkészíteni egy teljes generációt az összeköttetések jövőjére – nem feltétlenül egy adott munkára kell felkészíteni őket, hanem inkább az élet kihívásaira. Ha a beiratkozott informatikus- és mérnökhallgatók száma kevés, akkor már túl késő. A digitális készségek fejlesztéséről szóló vitákat sokkal hamarabb kell kezdeni, hogy a fiatalok tudatára adhassuk, hogy először is, 72

eSkills kiáltvány

a technológia az életünk része, ezért tudnunk kell azt hatékonyan használni; másodjára pedig az IKT-karrier mindenki előtt nyitva áll, és többféle érdekes munkát foglalhat magában. A legfőbb szempont az, hogy helyes magatartást kell kialakítanunk a technológiák iránt, és fel kell kelteni a figyelmet a lehetséges jövőbeni karrierekre, és velük együtt a helyes készségekre. Valószerűtlen azt feltételezni, hogy már ma, az általános iskolától kezdve felkészíthetjük a holnap programtervező informatikusait és IKT-szakembereit. Azonban ez nem csökkenti azt az alapvetően fontos szerepet, amit a formális oktatásnak kell játszania. Még ha az iskolák nem is képesek előrejelezni a jövőbeni igényeket és a technológia elterjedését, valamint átadni a tanulóknak az IKT terén építhető szakmai karrierhez szükséges készségek és tudás összességét, de javíthatják a technológiák használatához szükséges készségeket, lelkesíthetik a tanulókat a technológiák iránt, és megmutathatják nekik, hogy a technológiák most és a jövőben is rengeteg lehetőséget nyújthatnak nekik. Az iskoláknak le kell venniük a technológiai eszközöket a szabadidős polcról, és a fiatalok tantervének középpontjába kell azokat helyezniük.

Menetrend a digitális készségek fejlesztésére az oktatásban: javaslatok • manapság képesnek kell lennünk a technológia használatára ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessünk a társadalomban. A digitális készségekre az élethez szükséges készségekként kell tekinteni, amelyek olyan fontosak, mint az írástudás vagy a számok ismerete. • A formális oktatás feladata felkészíteni a tanulókat az életük során jelentkező kihívásokra, és biztosítani számukra a technológiák biztonságos és hatékony használatához szükséges alapvető készségeket. • Az oktatási rendszereknek gondoskodniuk kell arról, hogy az oktatásban érdekeltek széles körű és koherens ismeretekkel rendelkezzenek a digitális készségekről. • Az iskoláknak és a tanároknak lelkesíteniük kell a tanulókat a lehetséges technológiai karrierekre. Nemcsak azzal kell gondoskodniuk arról, hogy a tanulók készen álljanak a technológiai pályára, hogy biztosítják számukra az alapvető készségeket, hanem azzal is, hogy támogatják a technológiával szembeni helyes magatartást és kezelik az IKT-karriert körüllengő előítéleteket. .

8. FEJEZET OKTATÁSI PRIORITÁSOK AZ ÖSSZEKÖTTETÉSEK VILÁGÁBAN

73

9. FEJEZET Digitális integráció és szerepvállalás: az egyenlőtlenségek kezelése Bevezetés Az Európa 2020 stratégia a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében kulcsfontosságú szerepet tulajdonít az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) és a digitális készségeknek. A kezdeményezések – mint például az európai digitális menetrend (amit már helyettesített az egységes digitális piac), az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, a „Mozgásban az ifjúság”, valamint „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja” – a társadalmi és gazdasági befogadás érdekében támogatják az IKT használatát. Ahhoz, hogy a fiatalok az IKT használatával javíthassák az életkilátásaikat, a dolgozók jobbíthassák a készségeiket és a munkakörülményeiket, családokat támogató rendszereket hozhassunk létre, gondozzuk az időseket, és az egészségügyi és demográfiai változások kihívásainak megfelelő ipart építhessünk, valamint teljes mértékben és aktívan részt vehessünk a mai társadalomban, tudnunk kell használni a technológiákat. A digitális kompetenciát ma már az élethez szükséges készségnek tekintjük. Mindazonáltal az Unió 16-74 éves lakosságának 18%-a nem használta még az internetet, és a lakosság 47%-a elégtelen digitális készségekkel rendelkezik (Eurostat, 2015). Ez azt jelenti, hogy állampolgárok nagy csoportját fenyegeti az a veszély, hogy elveszítik a munkájukat, nem kapnak megfelelő oktatást, vagy nem férnek hozzá olyan szolgáltatásokhoz, mint az e-egészségügy, az e-részvétel vagy az e-kormányzati szolgáltatások. Az EU társadalmi integrációra vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez alapvetően fontos az összes állampolgár digitális integrációja és szerepvállalása (ideértve lehetővé tenni számukra az internethez, az e-szolgáltatásokhoz, a digitális készségekhez vagy a digitális eszközök használatához való hozzáférést).

74

eSkills kiáltvány

1. ábra: Alapvető készségek és használat Aggregate score

0.75 0.5 0.25 0 Iceland Norway Luxembourg Sweeden Finland Denmark Netherlands United Kingdom Germany Estonia Belgium France Austria Slovakia European Union ... Czech Republic Ireland Hungary Spain Latvia Lithuania Malta Slovenia Cyprus Portugal Poland Croatia Italy Greece Bulgaria Romania

score (0 to 1)

1

European Commission, Digital Agenda Scoreboard

Forrás: Európai Bizottság A digitális szakadék nemcsak a különböző veszélyeztetett csoportokon belül, hanem az EU28 tagállamaiban is megfigyelhető. Köztük olyan államok is vannak, amelyekre hagyományosan digitális vezetőként tekintünk: skandináv országok, Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország. Másrészről egyes országok, mint például Olaszország, Görögország, Ciprus, Portugália, és néhány újonnan csatlakozott tagállam – Románia, Bulgária, Horvátország – jelentősen lemaradtak az e-készségek és más információs társadalmi mutatók tekintetében. A politikai cél kezelni az alacsonyan képzett emberek, az idősödő lakosság, a munkanélküli fiatalok és más sérülékeny csoportok digitális integrációját, ám ez az alábbi fő kihívásokkal jár: • Hogyan tudja a digitális integráció, a digitális kompetencia, az IKT által közvetített társadalmi beavatkozások és a szociális innováció támogatni a társadalmi-gazdasági kirekesztés által veszélyeztetett csoportokat? • Az uniós és tagállami politikák hogyan tudják támogatni ezeket a folyamatokat és a kapcsolódó szereplőket? Az uniós és tagállami politikai kezdeményezések mellett nagyszámú páneurópai és nemzeti érdekelt dolgozik azért, hogy minden európai állampolgár számára biztosíthassák a digitális szolgáltatások kínálta lehetőségeket. Azonban több koordinációt és célzott tevékenységet is lehetne tervezni. A digitális szakadék és a veszélyeztetett csoportok: fókuszban az öregedő lakosság és a munkanélküli fiatalok 9. FEJEZET DIGITÁLIS INTEGRÁCIÓ ÉS SZEREPVÁLLALÁS...

75

A digitális szakadék közvetlen kapcsolatban van a társadalmi és gazdasági megosztottsággal, és eltérő hatásai vannak. Az e-integrációs politika a hagyományosan veszélyeztetett csoportokkal foglalkozik: • idős emberek; • a munkanélküliek (különös figyelemmel a munkanélküli fiatalokra); • alacsony jövedelmű és képzettségi háttérrel rendelkező emberek; • bevándorlók és etnikai kisebbségek.

Digitális készségek és az idős emberek szerepvállalása Európa öregedő lakossága, valamint az offline egészségügyi és más szolgáltatások biztosítására rendelkezésre álló korlátozott erőforrások miatt napról napra fontosabbak az idősek digitális készségei és szerepvállalása. Számos kormányzat, nem kormányzati szervezet és magánadományozók által támogatott program tanít digitális készségeket az időseknek. Például Lettországban az idősek digitális készségeinek fejlesztését többnyire a Lattecom (a legnagyobb lett IKT-cég) vállalati társadalmi felelősségi projektje támogatja; a „Connect Latvia” nevű kampányt 2011-ben indították. Azóta több mint 31 000 idős embert ruháztak fel alapszintű vagy haladó digitális készségekkel. Lettország egy másik szereplője a könyvtárhálózat, amelynek a több mint 860 nyilvános könyvtára helyi digitális képző és tanácsadó központként működik az idősek számára. Az alapvető digitális készségeken felül célzott digitális képzést és támogatást is kell nyújtani az időseknek, hogy gondoskodjunk arról, hogy megfelelően hozzáférjenek az e-egészségügyhöz, az e-kormányzati szolgáltatásokhoz, a szociális szolgáltatásokhoz, és az e-részvételhez. Rendes esetben ez a képzés mindkét csoportot érinti – az idős személyt, aki kapja a szolgáltatást, valamint a szolgáltatót, pl. szociális munkást, gondozós, önkormányzati dolgozót vagy más szolgáltatót. Például a Carer+ nevű projekt keretében arra lettek kiképezve az egészségügyi dolgozók és gondozók, hogy az idősekkel végzett munkájuk során használják a digitális technológiákat, majd később digitális készségeket tanítottak az idős embereknek. Európa számos szociális munkása és gondozója felhasználhatná a projekt tapasztalatait. Végül pedig képesnek kell lennünk olyan digitális készségeket biztosítani az idős embereknek, amelyek ösztönzik a vállalkozói szellemüket, hogy elindítsanak egy kis üzleti vállalkozást, szociális vállalkozást vagy önkéntes munkába fogjanak. Az elmúlt néhány évben számos érdekes példát láthattunk olyan digitális integrációs tevékenységekre, amelyekkel a fiatalok segítették az időseket. A generációk közötti oktatási programok lehetővé teszik a kétirányú tanulást. A fiatalok IKTkészségekkel ruházzák fel az időseket, miközben az idősek élettapasztalatokat 76

eSkills kiáltvány

és munkavégzési tanácsot adnak a fiataloknak. Ez a megközelítés extra értéket nyújt mindkét célcsoportnak – az idős emberek nemcsak digitális készségeket tanulnak, hanem részt vesznek a társadalmi és gazdasági életben. Másrészről a fiatalok mint e-segítők megszerzik életük első munkatapasztalatát, és hasznát veszik a mentorok támogatásának. A generációk közötti oktatási-tanulási megközelítést mélyrehatóbban kellene vizsgálni. Az „eScouts” nevű projekt példa egy másik sikerre, ezt nyolc országban tesztelték és vezették be: Bulgária, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Lettország, Litvánia és Horvátország. A projekt elősegíti a fiatalok és az idős emberek társadalmi-digitális integrációját, amely a generációk közötti párbeszéd és kölcsönös támogatás révén javítja a helyi közösségi életet. Ebben a tanulási körben a fiatalok az IKT használatára tanítják az időseket, ezért cserébe az idős emberek segítenek a fiataloknak betörni a munkaerőpiacra és szembenézni a felnőtt élet kihívásaival, ezáltal kialakul a tanulás, az információcsere és barátság köre. Az utolsó példa egy svéd informatikai kezdeményezés, amely keretén belül a bevándorlók segítenek az idős embereknek az internet használatában, és elmagyaráznak nekik mindent, amit tudni kell a számítógépekről és mobiltelefonokról, cserébe az idősek segítenek a bevándorló fiataloknak beilleszkedni a társadalomba azzal, hogy tanítják őket a nyelvről, a kultúráról és a jogszabályokról, és egyéb tanácsokat adnak.

Munkanélküli állampolgárok (különösen a fiatal munkanélküliek) Egy másik csoport, amely nem boldogulhat a digitális készségek rendszeres fejlesztése nélkül, a munkanélküliek, különösen az állástalan fiatalok. Sajnos digitális korban születni nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy valaki jártas legyen a digitális világban. Bár a digitális kompetenciák alapvetően fontosak a munkavállaláshoz, a mai fiatalok jelentős része nem képes kreatívan és kritikusan használni azokat. Az EU 2014-es digitális menetrend eredménytáblája szerint az EU gazdaságilag aktív munkaerejének 39%-a rendelkezik elégtelen digitális készségekkel, és 14%-uk egyáltalán nem rendelkezik digitális készségekkel. Az európai munkaerő közel fele (47%) nem magabiztos abban, hogy a számítógépes és internetes készségei megállnák a helyüket a mai munkaerőpiacon (Európai Bizottság). A digitális készségekkel nem rendelkező fiatalok a társadalmi kirekesztés veszélyének vannak kitéve, ezért az uniós szociális és e-részvételi politikák prioritási célcsoportjai kell, hogy legyenek. 2014-ben körülbelül 5 millió (25 éven aluli) fiatal volt az EU28-ban, közülük 3,2 millió az eurózónában élt. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban a munkanélküliségi arány 21,4% volt (23% az eurózónában). A 9. FEJEZET DIGITÁLIS INTEGRÁCIÓ ÉS SZEREPVÁLLALÁS...

77

munkaerőpiacon ötből több mint egy európai fiatal nem talál munkát, miközben az 5 millió 15 és 24 év közötti európai fiatal nem foglalkoztatott, és oktatásban vagy képzésben sem vesz részt (Európai Bizottság). Számos uniós szintű kezdeményezést indítottak el, amelyek az elégtelen digitális készségekkel és a fiatalok munkanélküliségével foglalkoznak. • a Grand Coalition for Digital Jobs (digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalaíció) létrehozásának célja mozgósítani az erőfeszítéseket, és foglalkozni a 900 000 betöltetlen digitális munkahely és a munkanélküli európai fiatalok magas aránya közötti egyensúlyhiánnyal; • a Youth Guarantee Fund Creation (ifjúsági garancia program) célja segíteni az elmúlt négy hónapban iskolát elhagyó vagy munkahelyüket elvesztő 25 év alatti fiataloknak, hogy a tanulmányaikhoz, készségeikhez és tapasztalatukhoz illeszkedő jó minőségű munkát találjanak, vagy megszerezzék a szükséges oktatást, készségeket és tapasztalatot ahhoz, hogy a jövőben gyakornokság, szakmai gyakorlat, vagy továbbképzés révén munkát találhassanak; • A European Code Week (európai programozási hét) egy alulról jövő kezdeményezés, célja, hogy mindenkivel szórakoztató és rokonszenves módon ismertesse meg a programozást és digitális műveltséget, a célközönsége elsősorban a fiatalok és a gyermekek, akikkel meg szeretné ismertetni a programozást és az IKT-készségeket.

Az e-részvételi közvetítők célja Alulról jövő kezdeményezésekkel lehet a legjobban bevonni a veszélyeztetett csoportokat a digitális készségek képzésébe és az e-szolgáltatások használatába. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú szerepet játszanak a digitális integrációt és a társadalmi befogadást segítő szereplők, azaz az e-részvételt közvetítők, mint például a teleházak, a nyilvános internet-hozzáférési pontok, a nyilvános könyvtárak, az életen át tanulást segítő önkormányzati központok, a harmadik szektor szervezetek, ideértve a nem kormányzati szervezeteket. Az JRC és a DG CONNECT a MIREIA (az e-részvételi szereplők hatása az európai digitális menetrend digitális jártassággal, digitális készségekkel és digitális inklúzióval kapcsolatos célkitűzéseire) projekt keretén belül felmérést készített EU 27 e-részvételi szereplőiről, a becsléseik szerint körülbelül 250 000 e-részvételi közvetítő van az EU27-ben (a kutatás nem terjedt ki Horvátországra). A felmérés szerint: „az e-részvételi közvetítés résztvevői és a feladataik nagyban különböznek. A szereplők többsége (58%) az állami szektorhoz tartozik, ők elsősorban nyilvános könyvtárak, települések / helyi kormányzati szervezetek és állam által működtetett teleházak. A harmadik szektorbeli szervezetek teszik ki a 40%-ukat, közéjük tartoznak egyesületek, jótékony szervezetek, alapítványok és 78

eSkills kiáltvány

nem kormányzati szervezetek. A közszférát (6%) többnyire szakképző magánszervezetek képviselik” (Európai Bizottság, 2013). Az e-részvételi közreműködők által a lakosoknak nyújtott fő szolgáltatások: • digitális hozzáférés és alapvető készségek oktatása; • különböző e-szolgáltatások megismertetése és tanácsadás; • tanácsadás digitális eszközökről és készülékekről; • IKT-készségek oktatása a munkavállalás, a vállalkozás és a szociális innováció érdekében; • e-tanulási platformok elérése; • a részvétel és a közösség fejlődésének támogatása; • e szervezetek közül számos szervez és támogat programozási tevékenységeket. A tagállamok többségében az e-részvételi közvetítő szervezetek nemzeti vagy regionális hálózatokat alakítanak. Európai szinten a Telecentre Europe képviseli ezeket a hálózatokat, ez egy európai nonprofit szervezet, amelynek 27 országból 56 tagja van és Európa-szerte egy több mint 20 000 teleházból álló hálózatot képvisel. A teleházakban dolgozó e-segítők vagy digitális kompetenciákat oktatók kulcsfontosságú szerepet játszanak azzal, hogy digitális kompetenciákat biztosítanak általánosságban a lakosságnak, különösen pedig a veszélyeztetett csoportoknak. A becslések szerint jelenleg körülbelül 250 000 - 375 000 ember dolgozik ezen a területen. Ezt a személyzetet folyamatosan képezni, az ismereteiket pedig bővíteni kell. Sőt, az oktatási, a foglalkoztatási, az egészségügyi, a bevándorlási, és a szociális szolgáltatási szektorban lévő szervezetek személyzete végfelhasználók hatalmas hálózatával érintkezik közvetlenül, és az ügyfeleik számára digitális szolgáltatások előmozdítóiként és digitális készségek oktatóiként kell eljárniuk. Ezért az általános és konkrét digitális készségek népszerűsítése és oktatása olyan szakmák munkahelyi kompetenciái közé tartozik, mint a fiatalok pályatanácsadói, állami munkaügyi hivatalok tisztségviselői, szociális munkások, gondozók és mások.

Politikai ajánlások • a meglévő e-részvételi közvetítőket vagy teleházakat államilag kell támogatni, hogy több embert érjenek el, továbbá a meglévő infrastruktúrát (nyilvános könyvtárakat, közösségi központokat, iskolákat) a teleházakhoz hasonlóan fel kell szerelni, hogy kiszolgálhassák a rosszul lefedett területeket; A digitális integrációt elősegítők hatékonyabbá válhatnak és segíthetnek a digitálisan kirekesztett lakosoknak, ha együttműködnek olyan, már meglévő szervezetekkel (pl. munkaügyi hivatalok, bevándorlási szolgáltatók, önkormányzati szociális szolgáltatók és a jóléti rendszer szervezetei), amelyek veszélyeztetett csoportokkal és olyan emberekkel dolgoznak, akik nem használják a digitális technológiákat. A nemzeti és regionális politikák aktívan támogathatnák az együttműködést; 9. FEJEZET DIGITÁLIS INTEGRÁCIÓ ÉS SZEREPVÁLLALÁS...

79

• a teleházak hatása növelhető, ha támogatjuk az efféle szervezetek szakmai színvonalának a növelését. A politikáknak támogatniuk és kezdeményezniük kell a tananyag (a végfelhasználók számára) és a módszertan (a teleházak személyzete számára), a folyamatos képzést és felmérést segítő eszközök, valamint a figyelemfelkeltő, és a teleházak irányítását, fenntartását és bővítését segítő eszközök kidolgozását és terjesztését; • az e-segítői beosztás kulcsfontosságú a veszélyeztetett célcsoportok megközelítéséhez. Ezt a beosztást elősegíthetik a személyzet szakképzésével, hivatalos és társadalmi elismeréssel. Mivel nincs minden országra érvényes európai elismerési folyamat, a politikának támogatnia kellene a nemzeti vagy akár a regionális folyamatokat e beosztás elismerésére. A nemzeti vagy regionális oktatási hatóságoknak elő kell segíteniük e beosztás elismerését, továbbá kapcsolatokat kell kiépíteniük e beosztás és más beosztások, vagy foglalkoztatási lehetőséget között; • a páneurópai, nemzeti és regionális figyelemfelhívó és bizalomépítő kampányok fontos szerepet játszanak a digitálisan kirekesztett állampolgárok bevonásában és meggyőzésében. Ezeknek a kampányoknak koordinált erőfeszítésekre van szükségük, valamint a kampányokat nemzeti vagy helyi koalícióknak és digitális követeknek (Digital Champions) kellene vezetniük, és érdemes együttműködniük az ágazat szereplőivel. Az ilyen kampányok hatását érdemes mérni, és a bevált gyakorlatokat be kell mutatni és le kell másolni más tagállamokban; • az innovatív módszereket és megközelítéseket meg kell vizsgálni és be kell vezetni, hogy a célcsoportok digitális készségeinek növekedése révén csökkenjen a társadalmi és gazdasági kirekesztés – pl. generációk közötti oktatási kísérletek, idős emberek, fiatalok és mások szociális vállalkozásai; • az EU szociális és más alapjait fel kell használni a digitális szakadékot csökkentő tevékenységek és projektek támogatására. Az uniós finanszírozású tevékenységeknek olyan innovatív projektekre és kampányokra kell összpontosítaniuk és kibővíteniük ezeket, amelyek valós és mérhető hatást értek el, és amelyeket gyakran harmadik szektorbeli szervezetek terveznek meg és vezetnek be.

80

eSkills kiáltvány

AJÁNLÁSOK A digitális világ gyorsabban fejlődik, mint valaha, és fennáll annak a kockázata, hogy Európa lemarad. A tárgyak internete, a nagy adatmennyiségek elemzése és a digitális innováció mind gyökeret vernek, ám Európa jelenleg nem rendelkezik a struktúrával arra, hogy kihasználhassa e gyorsan változó fejlemények adta lehetőségeket. Mérhetetlen előnyökre tesz szert Európa, ha tőkét tud kovácsolni ezekből a fejleményekből, és meg tudja valósítani a szükséges infrastruktúrát, különösen azokat, amelyeket az Európai Bizottság egységes digitális piaca javasol. Egyszerűen fogalmazva: Európa termelékenyebb és versenyképesebb lesz. Ám még hosszú út áll előtte. Az egyik legsürgetőbb probléma a készségek kritikus hiánya. Ha nincsenek tehetségek, akik képesek végrehajtani a változásokat és kihasználni a fejleményeket, akkor Európa nem lehet sikeres, nem fog növekedni és versenyezni a jövőben. Európa jelentős lépéseket tett a helyes irányba, ilyen például az EU 2007-ben indított e-készségek stratégiája és a 2013-as „Grand Coalition for Digital Jobs”, ám a kihívás sokoldalú és több területen is meg kell birkózni vele. A jelen kiáltvány megvizsgálta az európai digitális készségek keresletét és kínálatát, elemezte, hogy mely területeken szükséges reformokat végrehajtani, és javaslatokat tesz arra, hogy Európa készen álljon a további digitális átalakulás felkarolására. Tájékoztat az egyesült államokbeli és a japán helyzetről, és értékes betekintést ad olyan más helyeken végzett tevékenységekbe és helyes gyakorlatokba, amelyeket meg lehet osztani.

1. A z IKT-készségek iránti hatalmas kereslet felismerése A képzett IKT- munkaerő iránti kereslet riasztó mértékben nő. A 4. fejezetben olvasható előrejelzés (A digitális készségek kereslete és kínálata Európában, 2016-2020) szerint 2020-ra 750 000 betöltetlen munkahely lesz az európai IKT-ágazatban. A probléma különösen Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban lesz kritikus. A betöltetlen álláshelyek nem csak „alapvető” IT-állások, egyre növekszik a magas képzettséget igénylő munkák száma, például az irányítás, architektúra és elemzés ágazatban. Ezenfelül az összes iparágban szükség van képzett IKT-munkaerőre. AJÁNLÁSOK

81

Mivel a kereslet már most meghaladja a kínálatot, ezért sürgetően szükséges foglalkozni a kínálattal azáltal, hogy növeljük a munkaerő digitális készségeinek minőségét és fontosságát.

2. A készségek terén mutatkozó hiányosságok helyes és gyors azonosítása A mai, gyorsan változó digitális kort az a nyers valóság jellemzi, hogy a piac a képzett munkaerőt követi. Ha nincs képzett munkaerő Európában, akkor a piac követi azt a világ egy másik szegletébe. Kulcsfontosságú feladat felruházni az európai munkaerőt a helyes készségekkel arra, hogy kihasználják az új technológiák adta lehetőségeket és kielégítsék a képzett IKT-munkaerő iránti keresletet. Ennek következtében össze kell hangolni a készségeket és a keresletet. Az „e-kompetencia keretrendszer” már rendelkezésre áll, hogy feltérképezze az IKT-munkához szükséges szakismereteket és kezelje a készségek hiányát Európában – ezt a fontos munkát kellene fokozni.

3. A megfelelő oktatási ökoszisztéma megteremtése szakképzett és alkalmazható munkaerő biztosítására az IoT teljes mértékű irányba Ahogy azt említettük a 2. fejezetben („A tárgyak internete mindent meg fog változtatni”) már elérkezett az ideje annak, hogy elkezdjük fejleszteni a tárgyak internetéhez szükséges készségeket. Azonban a munkaerő képzésének és új készségekkel való felruházásának egyetlen módja az, hogy a megfelelő oktatási intézmények biztosítják a szükséges kurzusokat és képzést. Ezeket a kurzusokat az érdekeltek igényeire kell szabni, más szóval a jelenlegi piaci kereslet határozza meg a készségeket. A felsőoktatási kurzusokon tanuló tehetségek utánpótlásának magas minőségűnek kell lennie, ha Európa élen szeretne járni a digitális tehetségek teremtésében. Ahogy erről írtunk a 8. fejezetben („Oktatási prioritások az összeköttetések világában”), ez azt jelenti, hogy a tanulók információ, kommunikáció és technológia (IKT) terén mutatott magabiztosságát kompetenciává kell alakítani. Bár az innovációnak számos forrása van, a mindennapi életünkben látható digitális panoráma és gazdagság nem tükröződik az iskolákban napról napra tapasztaltakban. Több európai iskolában kell levenni a technológiai eszközöket 82

eSkills kiáltvány

a szabadidős polcról, és azoknak alapvetően fontos szerepet adni a fiatalok tanulmányi életének középpontjában. Ehhez ki kell fejleszteni egy közös európai szabványt a tanárok digitális készségeinek fejlesztésére, és kevésbé kell hagyatkozni a tanárok egyéni motivációjára, hogy a digitális technológiát projekt alapon használják. Az amerikai oktatási rendszer hasonló oktatási kihívásokkal néz szembe és az 5. fejezet („Digitális készségek az Egyesült Államokban”) egyik fő következtetése az, hogy a digitális készségeket és a digitális átalakulást az oktatási rendszerben végig tanítani kell – az általános iskoláktól kezdve az egyetemeken keresztül a munkahelyi képzésekig és tovább. Az Egyesült Államok már lépéseket tesz ennek érdekében – az Obama-kormány a közelmúltban 100 millió $-t fektetett abba, hogy a digitális készségek terén szakembereket képezzenek vagy újraképezzenek.

4. A digitális vezetés minőségének javítása A készséghiány a vállalkozások vezetőire is kiterjed, nekik új készségekre van szükségük az új digitális technológiák kihívásainak kezelésére. Európának 2020ig évente körülbelül 40 000 új digitális vezetőre van szüksége (empirica, 2010). A 3. fejezet azt vizsgálja, hogy jelenleg milyen munka van folyamatban a digitális készségek és a digitális vezetés fejlesztéséért, különösen az üzleti iskolákban, és amellett érvel, hogy e készségek oktatását meg kell erősítenünk és ki kell bővítenünk, hogy biztosítsuk, a digitális vezetés útjának minden szakaszában megfelelő képzési programok állnak mindenki (különösen a kkv-k) rendelkezésére. Az Észtországról szóló esettanulmányban osztjuk meg a tapasztaltakat a digitális vezetés közszektorbeli fejlesztéséről és a kiberbiztonsági ismeretekről (7. fejezet, „Digitális készségek a közszférában: tapasztalatok Észtországból”). Ahogy az ágazatok önmagukon belül és egymás között is egyre nagyobb összeköttetésben állnak, az üzleti vezetői készségeknek is fejlődniük kell. A változást irányító szakértelem nagyra lesz értékelve, a csoportok kisebbek és agilisabbak lesznek (2. fejezet), és mivel nagyobb mértékben fogunk harmadik felek ökoszisztémáira támaszkodni, az együttműködési készség alapvető erősség lesz.

5. A z önképző kurzusok és képzési programok elérhetővé tétele mindenki számára Ha tényleg meg fog valósulni a digitális átalakulás, akkor mindannyiunknak a technológiában jártasnak kell lennünk. A kkv-k számára az önképzés egy fontos és praktikus eszköz a digitális készségeik fejlesztésére. Ezt a megközelítést ösztönözni kell minden életkorban, olyan férfiak és nők esetében egyaránt, akik az online világ fejlődésével együtt fejleszteni szeretnék a saját készségeiket. AJÁNLÁSOK

83

A széles körben rendelkezésre álló mélyreható, rugalmas és megfizethető online kurzusok fejlesztése és biztosítása kulcsfontosságú cselekvési pont kell, hogy legyen az EU számára. Az 5. fejezetben az amerikai, digitális készségekkel rendelkezők utánpótlásának felmérése rávilágít arra, hogy bár az amerikai egyetemeken kitűnő programozó informatikusok végeznek, az oktatási rendszer nem termel elegendő megfelelően képzett munkaerőt a kereslet kielégítésére. Azonban nonprofit szervezetek és érdekérvényesítő csoportok kezdeményezéseket indítottak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az emberek számára a digitális készségeik javítását, ezáltal segítsenek megszüntetni a készséghiányt.

6. I nnovatív megközelítések vizsgálata a digitális szakadék áthidalásáért Az Unió lakosságának riasztó aránya nem használta még az internetet, és a lakosság 47%-a elégtelen digitális készségekkel rendelkezik (Eurostat, 2015). Ez különösen kritikus az idős emberek és a fiatal munkanélküliek esetében, ahogy erre a 9. fejezet („Digitális integráció és szerepvállalás: az egyenlőtlenségek kezelése”) rávilágít. Az öregedő népesség tekintetében összehangolt erőfeszítésre van szükség az EU tagállamaiban, hogy javíthassuk e kiszorult állampolgárok digitális készségeit. A 9. fejezet példát ad néhány innovatív, generációk közötti, EU-beli tanulási programra, amelyek lehetővé teszik a kétirányú tanulást: a fiatalok IKT-készségekkel ruházzák fel az időseket, miközben az idősek élettapasztalatokat és munkavégzési tanácsot adnak a fiataloknak. Ez a megközelítés tényleges eredményeket hozott, és az EU más tagállamaiban is be lehetne vezetni.

7. K épessé tenni a vállalkozásokat arra, hogy teljes mértékben kihasználhassák az új digitális és fejlett technológiákat, így globálisan versenyképesek legyenek és munkahelyeket teremtsenek Aggasztó, hogy az uniós társaságok több mint 41%-a még nem alkalmazza a fejlett technológiákat (mobil, közösségi média, felhőalapú számítástechnika, nagy adatmennyiségek), eközben csak 1,7%-uk használja mindet (1. fejezet, „A gazdaság digitális átalakulása”). A nagy- és kisméretű vállalkozásoknak egyaránt ki kell használniuk a digitális technológiák új hullámát – különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az egészségügy és az oktatás –, hogy növekedhessenek, versenyezhessenek és munkahelyeket teremtsenek.

84

eSkills kiáltvány

De nem csak az ipar területén. Az állami szektornak (ahogy azt bemutatja a 7. fejezet, ami rávilágít az észt Gazdasági Minisztérium által elért eredményekre) is fel kell karolnia a digitális átalakulást, és nem maradhat le azokról a lehetőségekről, amelyeket ezek az új technlógiák nyújthatnak.

8. A vállalkozások ösztönzése, hogy az adatkezelést kulcsfontosságú készségnek lássák A nagy adatmennyiségek elemzése és a tárgyak internete révén szélesebb körben csatlakozott környezetek miatt az adatkezelés egy kulcsfontosságú készség minden vállalkozásnál. Ahogy azt megjegyeztük a 2. fejezetben „döntő jelentőséget kap majd az aktív (in-flight) adatok, a folyamatosan átvitt (streaming) adatok és a hatalmas adathalmazok (big data) elemzése.” Ennek következtében az ‚adattudós’ szerepe is megváltozik – ez többé már nem egy kiegészítő szerep a vállalatban, hanem az üzlet és a irányítási döntéshozatali folyamat alapvető részévé kell válnia. A 2. fejezet fő mondanivalója az, hogy az „IoT fogalomrendszere gyorsan utat talál a mindennapi üzletvezetés gyakorlatába is,” és „azok a cégek fognak a legtöbbet és a leggyorsabban profitálni ezekből a változásokból, akik a leghatékonyabban követik le azokat.”

9. A biztonság fontosságának felismerése, és az ehhez szükséges készségek Ahogy Európa technológiai függősége növekszik, az adatok biztonságban tartása is lényegessé válik. Egyre kritikusabb tisztában lenni ezzel és a kibertámadások kivédéséhez szükséges készségekkel a vállalkozások minden szintjén és a szabályozások területén. Az IoT biztonsági szakértelem az egyik leginkább hiányzó készség. A japán (6. fejezet, „Digitális készségek Japánban”) és az észt (7. fejezet) kormány is új rendeleteket fogadott el, valamint szemináriumok és kiberbiztonsági képzések szervezésével javítja a munkavállalók és a lakosság ismereteit. A bevált gyakorlatokat a többi uniós tagállamban is be lehetne vezetni.

10. Közös munka a digitális átalakulás finanszírozásáért és támogatásáért A tagállamok egyedül nem tudják kihasználni a digitális átalakulást. Tettekre van szükség az Unió egész területén. E folyamatok fontos elemei az EU egységes digitális piaci stratégiája és a Digitális Vállalkozások Stratégiapolitikai Fóruma – ahogy ezekről már írtunk az 1. fejezetben. Az EU-nak a legmagasabb szinten kell fokoznia a támogatást. A SZERZŐKRŐL

85

11. A helyes gyakorlatok megosztása Ebben a kiáltványban két fejezet vizsgálja azt, hogy Japánban és az Egyesült Államokban milyen lépéseket tettek azért, hogy megbirkózzanak a digitális készségek fejlesztésekor felmerülő kihívásokkal, és kihasználják a digitális technológiák adta előnyöket. Ezek értékes betekintést nyújtanak, és ahogy a Japánról szóló fejezet javasolja, közeli együttműködésre, a keresleti és kínálati adatok, valamint a helyes gyakorlatok megosztására van szükség, különösen, ha tekintetbe vesszük az információtechnológia globális természetét.

12. A z EU meglévő és új rendelkezéseinek harmonizációja A jelenlegi uniós szabályozási környezet nem könnyíti meg a vállalkozások számára, hogy kihasználják a digitalizáció adta lehetőségeket. Európának azonosítania kell a szabályozások hiányosságait, és egyes területeken – mint például a szabadalmak – harmonizációt kell végrehajtania, ha azt szeretné, hogy versenyképes ütemben fejlődjön az innováció és a vállalkozói szellem.

86

eSkills kiáltvány

A SZERZŐKRŐL Dr Robert D. Atkinson Elnök, Information Technology and Innovation Foundation (ITIF)

Dr. Robert D. Atkinson az Egyesült Államok egyik legelső gondolkodója az innovációs gazdaság témájában. Széles körű tapasztalatokkal rendelkezik a technológiapolitika terén, a technológia és innováció terén számos úttörő jelentőségű kutatási projektet vezetett, az állami és országos politikai döntéshozók nagyra becsült tanácsadója, továbbá az innovációs politika nemzeti és nemzetközi szinten is népszerű szónoka. Atkinson az ITIF megalapítása előtt a Progressive Policy Institute (PPI) alelnöke és a PPI technológiai és új gazdasági projektjének vezetője volt. Az Oregoni Egyetemen szerzett mesterfokú diplomát városi és regionális tervezésből, és kiváló öregdiáknak nevezték 2014-ben. A Chapel Hill-i Észak-Karolina Egyetemen szerzett PhD-fokozatot városi és regionális tervezésből 1989-ben.

Eriona Dashja Kutatási konzultáns, empirica

Eriona az Európai Bizottság számára készített különféle tanulmányokban vesz részt a digitális készségek és digitális vezetői készségek témájában. Legújabb feladatai közé tartozik többek között egy digitális vezetői eredménytábla és index kifejlesztése, a felsőoktatási és digitális vezetői oktatás és képzés palettájának elemzése, valamint országjelentések tervezése és készítése. Jelenleg az Európai Bizottság egyik tanulmánya („Digitális vezetői készségek támogatása Európában”) keretén belül egy átfogó menetrendet (2016-2020) dolgoz ki egy csapat tagjaként.

Marc Durando Ügyvezető igazgató, European Schoolnet

Marc Durando több mint 20 év tapasztalattal rendelkezik az oktatás és képzés terén európai és nemzeti szinten egyaránt. Az oktatás és képzés területén dolgozik 1983 óta, és miután öt évig a vállalati továbbképzés területén dolgozott, szakértelemre tett szert az oktatás és képzés terén folyó európai együttműködésről. A COMETT technikai segítségnyújtási iroda, majd ezt kötően a SOCRATES&YOUTH technikai segítségnyújtási iroda vezetője volt. 1998 végén csatlakozott a Pôle Universitaire Européen de Lorraine-hez, ahol európai projekteken dolgozott az oktatás és képzés területén, és tanácsadást nyújtott az oktatás és képzés terén létesíthető európai együttműködés kapcsán (a Matematika, Természettudományok és Technológia klasztert vezette 2005/2006-ban). Marc Durando 2006 szeptemberében csatlakozott az European Schoolnethez mint ügyvezető igazgató. A SZERZŐKRŐL

87

Dr. Anusca Ferrari Digitális készségek projektmenedzsere, European Schoolnet

Dr. Anusca Ferrai irányítja az e-Skills for Jobs 2015-2016 nevű kampányt; az I-LINC projektet; és más tevékenységekhez is hozzájárul a digitális állampolgárság terén végzett munkában. Anusca több mint 13 év tapasztalattal rendelkezik az oktatás és képzés terén, emellett dolgozott mint tanácsadó, kutatási tisztviselő, projektmenedzser és tanár. Az elsődleges szakterülete a digitális kompetenciák és a digitális készségek. Számos a tanulás és a kreativitás technológiáiról szóló cikk, tanulmány és jelentés szerzője.

John Higgins, CBE Főigazgató, DIGITALEUROPE

Johnnak az IT területén befutott pályafutása a rendszeranalízissel kezdődött, később vezető konzultánsi munkakört töltött be az Ernst & Youngnál. Ezek után egy kaliforniai központú dot.com vállalat, a Rocket Networks ügyvezető igazgatójának nevezték ki. Johnt 2011-ben nevezték ki a DIGITALEUROPE vezérigazgatójának, miután az Egyesült Királyságban korábban már hasonló pozíciókat töltött be. A University of Warwick vezetőtestületének tagja, és a Confederation of British Industry-nál, valamint a World IT Services Association-nél többször is ellátott bizottsági elnöki feladatokat. John a Royal Society of Arts tudományos tagja, és 2005-ben kinevezték a Brit Birodalom Parancsnokává (Commander of the British Empire, CBE) az Egyesült Királyság IT-iparáért tett szolgálataiért.

Tobias Hüsing Vezető kutatási konzultáns, empirica

88

Tobias kutatással és tanácsadással foglalkozik a digitális vezetőséghez (e-leadership) valamint a digitális készségekhez (e-skills) kapcsolódó stratégiák, a munkaerőpiac, valamint a kutatáshoz, az innovációhoz és a tudástranszferhez kapcsolódó stratégiák területén. Jelenleg az Európai Bizottság által indított „e-Leadership skills for SMEs” (digitális vezetői készségek a kis- és középvállalkozások számára) kutatást koordinálja. Tobias az empiricánál a digitális készségek kínálatát és keresletét előrejelző csapat vezetője, amely az iparági és munkaerőpiaci megfigyeléseket, valamint a digitális készségek és a digitális vezetői készségek szolgáltatását biztosító oktatás és képzés ellátórendszerét elemzi.

eSkills kiáltvány

Dr. Māra Jakobsone Alelnök, LIKTA; elnök, Telecentre Europe

Dr. Māra Jakobsone a lett információs és kommunikációs technológiai szervezet (LIKTA) alelnöke, és IKT- és eSkills-projektmenedzser. A feladatai közé tartozik az információs társadalommal és az eSkillsszel kapcsolatos politikák, kezdeményezések és projektet kidolgozása, koordinációja és megvalósítása. Mara az eSkills nemzeti partnereinek lett koordinátora. 2012-ben megválasztották a Telecentre Europe elnökének. Mint kutató és egyetemi docens, több mint 20 év tapasztalatával rendelkezik a Lett Egyetem Gazdaságtudományi Karán.

Akira Kataoka Vezérigazgató, Centre for Innovative Human Resources, IPA, Japán

Az IPA egy állami ügynökség, ami a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium ellenőrzése alatt működik. Akira feladata támogatni a kiemelkedő, fiatal informatikai tehetségeket, akik az informatika különböző ágazatokban való alkalmazásával hozzájárulhatnak az innovációhoz, fejlett technológiákat használnak és kiberbiztonsági készségeket alkalmaznak. Ő is felelős a japán informatikai emberi erőforrásokról szóló fehér könyvért, és szerepet vállal az informatikai emberi erőforrásokról szóló japán, uniós és amerikai információk és adatok összehasonlításában.

Werner B. Korte Igazgató, empirica

Werner számos nagyméretű kutatási és fejlesztési projekt irányításáért felelős az alábbi területeken: digitális készségek, digitális vezetői készségek, digitális vállalkozások és politikai értékelések, a foglalkoztatás új formái, az információs társadalom, statisztikai mutatók az eSkills és más területek mércéinek meghatározásáért. Ezeken a területeken nagyszabású nemzetközi empirica-projektek projektmenedzsere, állami és magánügyfelek számára biztosít politikai értékeléseket és felméréseket. Jelenleg az Európai Bizottság által indított „Promotion of eLeadership skills in Europe” (Digitális vezetői készségek támogatása Európában) kutatást koordinálja.

Adams Nager Gazdaságpolitikai elemző, Information Technology and Innovation Foundation

Adams gazdaságpolitikai elemzőként dolgozik az Information Technology and Innovation Foundationnél. Az alábbi témákban végez kutatást és ír: innovációs gazdaság, gyártásra vonatkozó politika, a természettudományok, a technika, a mérnökség és a matematika (STEM) oktatásának fontossága, magasan képzett bevándorlók. Adams a St. Louis-i Washington Egyetemen szerzett mesterfokú diplomát politikai gazdaságtanból és állami politikából, valamint alapfokú diplomát gazdaságtanból. A SZERZŐKRŐL

89

Jim Morrish Alapító és fő kutatási vezető, Machina Research

Jim elismert gondolkodó a tárgyak internete (IoT) témájában, valamint több mint 20 év tapasztalattal rendelkezik a stratégiai tanácsadás, a műveletirányítás és a telekommunikációs kutatás terén. Az IoT-projektekről szóló Ignite|IoT projektirányítási keretrendszer, valamint az ezt kísérő „Enterprise IoT” című könyv társszerzője, tapasztalt konferencia-előadó, elnök és bizottsági tanácsadó. Ő felelős a Power Wide Area (LPWA) hálózat és a „tárgyak alhálózatai” (angolul: Subnets of things, röviden: SoTs) fogalmak megalkotásáért, és matematikából mesterfokú diolomát szerzett az Oxfordi Egyetemen.

Aet Rahe Az IKT politikai osztály vezetője (Állami Információs Rendszerek Osztálya), észt Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium

Mint a Gazdasági és Kommunikációs Minisztériumon belül működő Állami Információs Rendszerek Osztályának vezetője, Aet felelős az észt kormány informatikai politikai döntéshozataláért és a beruházások irányításáért. Az ő csapata felelős az állami információs társadalmi fejlesztési terv 2020 és a kiberbiztonsági stratégia 2017 megvalósításának megtervezéséért és koordinálásáért. Ezenfelül ez a csapat felelős a társadalom informatika iránti figyelme felkeltéséért és az IT-készségek fejlesztéséért az emberek versenyképességének javítása érdekében. Aet 2013 óta dolgozik az észt kormánynak. Mielőtt a közszférában dolgozott volna, a Nortalnak, a legnagyobb helyi egyéni szoftverfejlesztőnek dolgozott mint projektmenedzser, csapatvezető, és üzletágvezető. 2011 óta egy észt önkéntes IKT munkacsoport aktív tagja, és 2014 óta az Észt Internet Alapítvány felügyelő bizottságának az elnöke.

Karin Rits Igazgatóhelyettes (Állami Információs Rendszerek Osztálya), Gazdasági Minisztérium, Észtország

90

Karin 2003 óta foglalkozik az információs társadalommal a Gazdasági és Kommunikációs Minisztériumban. Észtországban az Állami Információs Rendszerek Osztálya felelős az IKT koordinálásáért, Karin mint tag már számos alkalommal vet részt az észt IKT-politikák kidolgozásában. 2013-ban a legutóbbi IKT-politikaformálás egyik fő koordinátora volt. Más témák és projektek, amelyekben Karin jelenleg részt vesz: figyelemfelhívás az információs társadalomra és e-Észtországra, az adatelemzés lehetőségeinek javítása a közszférában, és az e-export támogatása az észt vállalkozások körében.

eSkills kiáltvány

BÍRÁLÓK • Emma Bluck, alapító és igazgató, Gold Spark Consulting • Stefania Bocconi, kutató, ITD (Istituto per le Tecnologie Didattiche – az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács része) • Doris Põld, észt IKT klasztermenedzser • André Richier, főtanácsos, Alaptechnológiák, Digitális Gyártás és Interoperabilitás Egység, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság • Masayoshi Tsuru, szakértő tanácsadó, IPA, Japán • Rob van Kranenburg, a tanács alapítója, theinternetofthings.org • Claus von Zastrow, operatív igazgató és kutatási igazgató, Change the Equation

BÍRÁLÓK

91

SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK Bruegel (2014). „Chart of the Week – 54% of EU jobs at risk of computerisation”. http://www.bruegel.org/nc/blog/detail/article/1399-chartof-the-week-54-percent-of-eu-jobs-at-riskof- computerisation/#republishing Amerikai munkastatisztikai hivatal (2014). „Labor Force Statistics from the Current Population Survey (median weekly earnings of full-time wage and salary workers by detailed occupation and sex, 2014)”. http://www.bls.gov/cps/ cpsaat39.htm Amerikai munkastatisztikai hivatal (2015). „Current Population Survey (median weekly earnings of full-time wage and salary workers by detailed occupation and sex, household data annual averages)”. http://www.bls.gov/cps/ cpsaat39.htm Change the Equation. „Vital Signs”. http://changetheequation.org/stemdemand. http://www.innovationfiles.org/debunking-the-myth-of-a-stem-surplus/ Christensen, C (1997). „The Innovator’s Dilemma”. Harvard Business Review Press Code.org és Computing in the Core (2015). „Make CS in K-12 Count!” http://csedweek.org/files/Code_CinC_state_one_ pager.pdf College Board. „AP Program Participation and Performance Data 2015 (AP Exam Volume Change, 2003-2013)”. http://research.collegeboard.org/programs/ap/data/participation/ap-2015 College Board. „AP Course Audit (Computer Science and Calculus, 20132014, US”. https://apcourseaudit.epiconline.org/ledger/search.php Coutu, S (2014). „The Scale-up Report on UK Economic Growth”. http://www.scaleupreport.org/scaleup-report.pdf CS Teachers Association (2013). A CSTA országos felmérése a középiskolákról. http://csta.acm.org/Research/sub/Projects/ResearchFiles/ CSTASurvey13Results.pdfpage 3 CS Teachers Association. „Running On Empty: The Failure to Teach K–12 CS in the Digital Age (State-by-State Results, Concepts Adoption Rates)”. http://runningonempty.acm.org/roemap.html 92

eSkills kiáltvány

Dawkins et al (2014). „Children’s Rights in the Digital Age”. Cooperative Research Centre empirica (2015). „eLeadership – Digital Skills for SMES and Start-Ups” Erstad, O (2010). „Conceptions of Technology Literacy and Fluency”. In P. Penelope, B. Eva & M. Barry (Eds.), International Encyclopedia of Education (34-41- oldal). Oxford: Elsevier Európai Bizottság (2014). „European Commission and Data Industry Launch €2.5 billion Partnership to Master Big Data” Európai Bizottság (2014). „Scoreboard 2014 – Digital Inclusion and Skills in the EU 2014”. http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/ scoreboard-2014-digital-inclusion-and-skills-eu-2014 Európai Bizottság (2015). „Youth Guarantee Memo 2015 – Questions and Answers”. http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-4102_en.htm Európai Bizottság - Rissola G & Garrido M (2013). „Survey on eInclusion Actors in the EU27”. http://ipts.jrc.ec.europa.eu/publications/pub. cfm?id=6720 European Schoolnet (EUN) (Európai Iskolahálózat). „Survey of Schools: ICT in Education”. http://www.eun.org/observatory/surveyofschools Európai Iskolahálózat http://www.eun.org/c/document_library/ get_ file?uuid=d5f47be2-6d3b-4d8a-82d1-5f37ed9c7366&groupId=43887 European Schoolnet (EUN) (Európai Iskolahálózat). „Computing our future Computer programming and coding - Priorities, school curricula and initiatives across Europe”. http://www.eun.org/c/document_library/ get_ file?uuid=521cb928-6ec4-4a86-b522-9d8fd5cf60ce&groupId=43887 Eurostat (2015). „Individuals who Have Never Used the Internet”. http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table. do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tin00093&plugin=1 Eurostat (2015). Az információs társadalomra vonatkozós statisztikai adatok (háztartások és magánszemélyek) http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/ Information_society_statistics_-_households_and_individuals Eurydice (2013), „Developing Key Competences” https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/index.php/Publications

SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK

93

Eurydice (2013). „The Teaching Profession in Europe” Hüsing T, Korte W B, Dashja E (2015). „E-skills and e-leadership Skills 2020. Trends and Forecasts for the European ICT Professional and Digital Leadership Labour Market”. Empirica munkadokumentum, Bonn. http://eskills-guide.eu/fileadmin/LEAD/Working _Paper_-_Supply_ demand_ forecast_2015_a.pdf ICILS (2014). „Preparing for Life in a Digital Age. The IEA International Computer and Information Literacy Study. International Report” IDC (2013). Digital Entrepreneurship Monitor számára készített elemzés Infoplease (2010). „US Unemployment Rate”. http://www.infoplease.com/ipa/ A0104719.html. Intel Security. http://www.securingtomorrow.com/blog/ knowledge/3-key-security-challenges-internet-things/ ITU. (2014). IKT-statisztikák. https://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/ Documents/facts/ICTFactsFigures2014-e.pdf Kolderie T, McDonald T (2009). „How Information Technology Can Enable 21st Century Schools”. Information Technology and Innovation Foundation. http://www.itif.org/files/Education_ITIF.pdf Kocak Usluel Y, Kuskaya Mumcu F, Demiraslan, Y (2007). „ICT in the Learning – Integration and Obstacles” Lazowska E, Roberts E and Kurose J (2014). „Tsunami or Sea Change? Responding to the Explosion of Student Interest in CS”. Előadás az NCWIT találkozóján. http://lazowska.cs.washington.edu/NCWIT.pdf Lapowsky I, (2015). „Obama Has a $100M Plan to Fill the Tech Talent Shortage”. Wired Magazine. http://www.wired.com/2015/03/ techhire-initiative/ Lapowsky, I (2015). „So, Arkansas Is Leading the Learn to Code Movement”. Wired Magazine. http://www.wired.com/2015/03/arkansas-computer-science/ Lindenberger, Michael (2014). „Exxon Mobil CEO: Schools are failing as too few workers have STEM skills”. The Dallas Morning News. http://bizbeatblog. dallasnews.com/2014/12/exxon-mobil-ceo-schools-are-failing-as-too-fewworkers-have-stem-skills.html/

94

eSkills kiáltvány

Mattern K, Shaw E and Ewing M (2015). „Is AP Exam Participation and Performance Related to Choice of College Major?” College Board. https://research.collegeboard.org/publications/content/2012/05/ info-go-summary-ap-exam-participation-and-performance-related-choice“ McKinsey (2011). „Internet Matters: The Net’s Sweeping Impact on Growth, Jobs, and Prosperity” Morris, A (2010). „Are Teachers Technophobes? Investigating Professional Competency in the Use of ICT to Support Teaching and Learning”. Procedia Social and Behavioural Sciences 2 Moschella, D (2015). „The Emerging Double-Deep Economy”. Leading Edge Forum. https://leadingedgeforum.com/publication/ the-emerging-double-deep-economy-2318/ Nager, A (2014). „Everybody Needs STEM Talent”. Innovation Files. http://www.innovationfiles.org/everybody-needs-stem-talent/ National Association of Colleges and Employers (2014). „Salary Survey: Top-Paid Majors for the Class of 2014”. http://naceweb.org/s04162014/toppaid-majors-class-of-2014.aspx National Association of Colleges and Employers (2015). „First-Destination Survey: Overall Starting Salary for Class of 2014”. https://www.naceweb.org/ salary-resources/starting-salary-class-2014.aspx National Center for Education Statistics, (2014). „Digest of Education Statistics -number and internet access of instructional computers and rooms in public schools, by selected school characteristics. Selected years, 1995 through 2008, 2008.” http://nces.ed.gov/programs/digest/d10/tables/dt10_108.asp National Center for Educational Statistics, (2014). „Digest of Education Statistics -bachelor’s, master’s, and doctor’s degrees conferred by postsecondary institutions, by field of study. Selected years, 1970-71 through 2012-13”. http://nces.ed.gov/datalab/tableslibrary/viewtable. aspx?tableid=8856 National Center for Educational Statistics (2014). „Digest of Educational Statistics -degrees in computer and information sciences conferred by postsecondary institutions, by level of degree and sex of student. Selected years,1970-71 through 2012-13”. 325.35. táblázat. http://nces.ed.gov/ programs/digest/2014menu_tables.asp

SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK

95

National Center for Educational Statistics (2014). „Digest of Educational Statistics -bachelor’s degrees conferred by postsecondary institutions, by race/ ethnicity and sex of student. Selected years, 1976-77 through 2012-13.” http://nces.ed.gov/programs/digest/d14/tables/dt14_322.20.asp National Science Foundation (2012). „Science and Engineering Indicators 2012, Higher Education in Science and Engineering” (Függelék 2-19. táblázat). http://www.nsf.gov/statistics/seind12/c2/c2s2.htm OECD (2010). „PISA 2009 Assessment Framework: Key Competencies in Reading, Mathematics and Science”. OECD Kiadó OECD (2013). „TALIS 2013 Results: An International Perspective on Teaching and Learning” Ofcom (2013). „Children and Parents: Media Use and Attitudes Report” Rissola, G (2015). „Interview with Telecentre Europe Managing Director, Gabriel Rissola”. Microsoft.com http://news.microsoft.com/europe/2015/10/21/in-europe-digital-skills-matteran-interview-with-telecentre-europe-managing-director-gabriel-rissola/ The Boston Consulting Group (2013). „Ahead of the Curve: Lessons on Technology and Growth from Small Business Leaders”. http://www.bcg.com.cn/en/files/publications/reports_ pdf/BCG_Ahead_of _ the_Curve_Oct_2013.pdf Trucano, M (2005). „Knowledge Maps: ICT in Education”. Washington, DC: infoDev / World Bank Turkel, D (2015). „New York City’s Mayor will Require all of the City’s Public Schools to Teach CS”. Business Insider. http://www.businessinsider.com/ mayor-de-blasio-will-require-nyc-schools-to-teach-computer-science-2015-9 UNESCO Statisztikai Intézet (2006). „ICTs and Education Indicators”. A kommunikáció statisztikáiról szóló fejezet Maryland Egyetem (2015). „Proposal for Affordable Flagship Excellence, Access, and State Economic Growth: Differential Pricing of Degrees in Business, Engineering, and CS at UMCP”. http://www.umd.edu/Flagship2020/pdf/ Differential%20pricing,%20UMCP%20proposal,%205-1-15.pdf US News Education. „Best Global Universities for CS”. http://www.usnews.com/education/best-global-universities/computer-science

96

eSkills kiáltvány

© Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME), 2015. A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. A kiadványban ismertetett információk és nézetek nem feltétlenül tükrözik az EASME, az Európai Bizottság vagy más európai intézmények hivatalos álláspontját, és sem az itt felsoroltak, sem az ő nevükben eljáró személyek nem tehetők felelőssé a kiadványban foglalt információk használatáért.

e-SKILLS

KIÁLTVÁNY Az ipari gazdaság és számos intézménye nemcsak Európában, hanem az egész világon hanyatlóban van, eközben új vállalkozások, iparágak és egy új civilizáció körvonalai válnak egyre világosabbá. Ebből az okból Európa elérkezett egy kritikus ponthoz, ahol egyrészről a digitális átalakulás igényei, másrészről a munkaerő készségei, ismeretei és képességei közötti növekvő digitális szakadékkal néz szembe. Európának sürgősen létre kell hoznia egy digitálisan képzett munkaerőt, hogy kihasználhassa a digitális forradalom adta lehetőségeket és lépést tartson a globális versennyel. Ha együttműködik az ipar, az oktatási rendszer és a kormány, akkor képesek lesznek biztosítani a munkahelyeket teremtő, versenyképességet fokozó és növekedést eredményező hosszú távú intézkedéseket és sikert. Ennek a tervrajza ez a kiáltvány. Perspektívák széles keresztmetszetén alapul, és kötelező olvasmány azok számára, akik a 21. században érdekeltek a digitálisan képzett tehetségek szerzésében, felnevelésében és újraképzésében.

KIÁLTVÁNY. A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek hozzájárulásával

Recommend Documents