REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓTÓL A PILISIG

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappai tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány

REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓTÓL A PILISIG

Készítette: Kovács Bernadett Budapest, 2003.

3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS_______________________________________________________________ 5 1

A KÖZÖSSÉGI REGIONÁLIS POLITIKA_________________________________ 8 1.1

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS _____________________________________________ 8

1.2

A REGIONÁLIS POLITIKA FORRÁSAI ___________________________________ 10

1.2.1

1.2.1.1

A strukturális támogatások alapelvei _____________________________ 13

1.2.1.2

A támogatások célkitűzései ____________________________________ 15

1.2.1.3

Strukturális Alapok felhasználása________________________________ 17

1.2.2

A KOHÉZIÓS ALAP _______________________________________________ 18

1.2.3

KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSŰ PROGRAMOK ___________________________ 19

1.3

TERÜLETFEJLESZTÉS A TAGÁLLAMOKBAN _____________________________ 20

1.3.1

REGIONÁLIS SZINTEK _____________________________________________ 20

1.3.2

A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NEMZETI KÖRNYEZETE ____________ 22

1.4 2

REGIONÁLIS POLITIKA A JÖVŐBEN ____________________________________ 23

REGIONÁLIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON _________________________ 26 2.1

A TERÜLETFEJLESZTÉS ALAKULÁSA __________________________________ 26

2.2

A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE_________________________ 26

2.2.1

JOGI KERETEK ___________________________________________________ 26

2.2.2

TERÜLETBEOSZTÁSI RENDSZER ______________________________________ 27

2.2.3

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÁLTALÁNOS VONÁSAI ________________________ 29

2.3

3

STRUKTURÁLIS ALAPOK ___________________________________________ 11

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ______________________________________________ 31

2.3.1

A HAZAI TERÜLETFEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSI RENDSZERE _______________ 31

2.3.2

KÖZÖSSÉGI FORRÁSOK – A CSATLAKOZÁS ELŐTTI SEGÍTSÉG FORMÁI ________ 37

2.3.2.1

PHARE ____________________________________________________ 37

2.3.2.2

ISPA ______________________________________________________ 39

2.3.2.3

SAPARD __________________________________________________ 41

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ __________________________________ 45 3.1

HELYZETÉRTÉKELÉS _______________________________________________ 45

3.2

A RÉGIÓ JÖVŐKÉPE ________________________________________________ 52

3.3

A RÉGIÓ STRATÉGIÁJA ÉS PRIORITÁSAI ________________________________ 53


4

KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉS A PILISBEN _______________________ 58 4.1

HELYZETÉRTÉKELÉS _______________________________________________ 58

4.1.1

TÉRSZERKEZET __________________________________________________ 58

4.1.2

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK _________________________________________ 59

4.1.3

DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP ________________________________________ 60

4.1.3.1

Szuburbanizáció _____________________________________________ 61

4.1.3.2

Foglalkoztatási helyzetkép _____________________________________ 62

4.1.4

GAZDASÁG _____________________________________________________ 64

4.1.4.1

Vállalkozások _______________________________________________ 64

4.1.4.2

Agrárgazdaság ______________________________________________ 65

4.1.4.3

Turizmus___________________________________________________ 66

4.1.5

INFRASTRUKTÚRA ________________________________________________ 68

4.1.5.1

Kommunális infrastruktúra_____________________________________ 68

4.1.5.2

Közlekedés _________________________________________________ 70

4.1.6

EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ________________________________ 71

4.1.7

OKTATÁS, KÉPZÉS ________________________________________________ 73

4.1.8

KULTÚRA _______________________________________________________ 75

4.1.9

CIVIL SZERVEZETEK ______________________________________________ 76

4.1.10

KÖRNYEZET __________________________________________________ 77

4.2

A PILISI-MEDENCE ERŐFORRÁS MÉRLEGE ______________________________ 79

4.3

PILISI-MEDENCE KISTÉRSÉGI ÖNKORMÁNYZATI TERÜLETFEJLESZTÉSI

TÁRSULÁS ______________________________________________________________ 83 4.4

TERÜLETI TERVEZÉS _______________________________________________ 84

4.4.1

A KISTÉRSÉG JÖVŐKÉPE ___________________________________________ 85

4.4.2

"ÉLŐ ÉS ÉLHETŐ TEREK" A PILISI-MEDENCÉBEN: A KISTÉRSÉG

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA_________________________________________

4.4.3 4.5 5

86

FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK ____________________________ 86 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK __________________________________ 88

ÖSSZEFOGLALÁS ____________________________________________________ 91

MELLÉKLETEK __________________________________________________________ 93 IRODALOMJEGYZÉK____________________________________________________ 105 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ____________________________________ 109


BEVEZETÉS

A Főiskola Európai üzleti tanulmányok szakirányos hallgatója vagyok, ezért szakdolgozatomnak olyan témát szerettem volna választani, ami kötődik az Európai Unióhoz. Az Európai Unió politikái közül a regionális politikát választottam, mivel a téma a csatlakozáshoz közeledve egyre aktuálisabbá válik. A keleti bővítéssel olyan államok – többek között Magyarország – válnak majd az Unió tagjává, amelyek fejlettségi szintje elmarad az uniós átlagtól. Ezek az államok jogosultak lesznek a Strukturális Alapok által nyújtott támogatásokra. Mindenképp szerettem volna Magyarországról és a magyar regionális politikáról is írni. Minél jobban belemerültem a témába, annál jobban kezdett kikristályosodni, hogyan lehetne a témát leszűkíteni. Végül úgy döntöttem, hogy a területfejlesztést mutatom be az Európai Unió regionális politikájától kezdve egy magyarországi kistérségig. Ez a kistérség a Pilis. Azért választottam ezt a kistérséget, mert én is a Pilisben lakom. Dolgozatom az Európai Unió regionális politikájára alapulva áttekintést nyújt a hazai területfejlesztés rendszeréről. Célom bemutatni a hazai területfejlesztési rendszer működését, két konkrét példán - a Közép-Magyarországi Régión és a Pilisi-medence kistérségen - keresztül. Igyekszem megvilágítani a rendszer sajátosságait, hiányait. Szeretném, hogy az olvasó egy átfogó képet kapjon arról, hogyan működik a regionális politika egy nagy egységtől, az Európai Uniótól kiindulva egy (leendő) tagország egy kis részegységéig. Ennek érdekében haladok a nagyobb regionális szintektől az egyre kisebbek felé. A dolgozat első fejezete az Európai Unió regionális politikájáról nyújt áttekintést. Mivel e fejezet kidolgozásánál szinte kizárólag a szakirodalomra tudtam hagyatkozni, ez a fejezet mintegy háttéranyagul szolgál a többi rész számára. A fejezet történeti áttekintéssel kezdődik. Ismerteti a közösségi regionális politika fontosabb állomásait, kialakulásának folyamatát. Ezt követően a regionális politika forrásairól esik szó. Ebben az alfejezetben először a Strukturális Alapokat veszem számba. Az alfejezeten belül szót ejtek a strukturális támogatások alapelveiről, célkitűzéseiről, a támogatások


felhasználásáról. A források bemutatása a Kohéziós Alap, majd a Közösségi Kezdeményezések ismertetésével zárul. A következő alfejezetben a területfejlesztés rendszerét vizsgálom. Először a regionális szinteket veszem sorba, bemutatva a NUTS rendszert. Ezt követően a támogatások felhasználásának nemzeti környezetét ismertetem.

Ez

az

alfejezet

egy

csoportosítást

tartalmaz

a

tagállamok

regionalizálódottságára vonatkozóan. A Európai Uniós fejezet a regionális politika jövőjével zárul, ami főképp az Agenda 2000 ismertetésére hagyatkozik. A második fejezet Magyarország területfejlesztését igyekszik bemutatni. Első lépésként a hazai területfejlesztés alakulásáról esik szó. Ezt egy nagyobb alfejezet követi, a területfejlesztés intézményrendszere. Ezen belül először az intézményrendszer jogi hátterére derül fény. Majd a területbeosztási rendszert vizsgálom, az első fejezethez hasonlóan a regionális szintek ismertetésével. Ezt követően az intézményrendszer kerül bemutatásra, feltárva az összefüggéseket az egyes szintek között. A következő alfejezetben a regionális politika pénzügyi eszközeire térek ki. Először a hazai finanszírozási rendszert ismertetem, majd a közösségi forrásokat. A közösségi forrásokon belül az előcsatlakozási alapokat veszem sorba. A harmadik fejezet a Közép-Magyarországi Régióval foglalkozik. Először egy helyzetértékelés keretében veszem sorba a régió sajátosságait. A helyzetértékelés a térszerkezetre, demográfiára, gazdasági helyzetre, iparra, mezőgazdaságra, turizmusra, foglalkoztatási helyzetre, oktatásra, infrastruktúrára, környezeti állapotra és még más területekre terjed ki. Az ezt követő alfejezetek a régió jövőképét, stratégiáját, fejlesztési prioritásait ismertetik. Az utolsó fejezet a Pilisi-medence kistérség területfejlesztését vizsgálja. Az előző fejezethez hasonlóan szintén helyzetértékeléssel kezdődik. A helyzetértékelésen belül külön alfejezetekben tárgyalom a térszerkezetet, természeti adottságokat, demográfiai helyzetképet, gazdaságot, infrastruktúrát, egészségügyet és szociális ellátást, oktatást, kultúrát, civil szervezeteket, végül a környezet állapotát. A helyzetértékelést a kistérség SWOT-analízise követi a térszerkezetre, természeti és épített környezetre, valamint a gazdaságra, társadalomra és humán erőforrásokra vonatkozóan. Ezt követően a Pilisimedence Területfejlesztési Önkormányzati Társulást mutatom be. A következő alfejezetben a térség jövőképét ismertetem, majd a területfejlesztési koncepciót és a hozzá kapcsolódó fejlesztési prioritásokat és programokat. Végezetül következtetéseket


vonok le a kistérség helyzetére vonatkozóan és javaslatokat teszek a problémák megoldására. Témám szakirodalmi feldolgozottsága igen jó mind a hazai, mind a külföldi szakirodalmat tekintve. Egy korábbi házidolgozat keretében feladatom volt e téma szakirodalmának felkutatása és bibliográfia készítése, ami nagy segítséget jelentett dolgozatom

megírásánál.

Kutatásaim

során

több

szakkönyvtárat

–

főleg

a

Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárát – kerestem fel. A statisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában gyűjtöttem, továbbá ellátogattam az Európai Tájékoztatási Központba és a Pro Régió Ügynökségbe. Kutatásaim során számos internetes forrásra is hagyatkoztam. Például az Európai Unió hivatalos honlapja (www.europa.eu.int), a Közép-Magyarországi Régió (www.kozpontiregio.hu) és a Pest Megyei Területfejlesztési Kht. (www.pmtkht.hu) honlapja, MTA Regionális Kutatások Központjának (www.rkk.hu) honlapja, továbbá www.vati.hu, www.terport.hu, www.celodin.hu, www.mfa.gov.hu, stb. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Káldyné dr. Esze Magdolna belső konzulensnek és Gallay Katalinnak, a kistérség vidékfejlesztési menedzserének, mint külső konzulenseknek, akik segítségükkel hozzájárultak a diplomamunka elkészítéséhez. Továbbá Pénzes Gábornak, Pilisszentiván polgármesterének és a Pilisi-medence Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnökének, valamint Galina Beátának, a Pro Régió Ügynökség pályázati iroda vezetőjének.


1

1.1

A KÖZÖSSÉGI REGIONÁLIS POLITIKA

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Noha a hetvenes évekig nem létezett az Európai Közösségben összehangolt, egységes regionális politika, az 1957-es Római Szerződés 2. cikkében megjelenik az a törekvés, "hogy népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik."1. A szerződést az elmúlt évtizedek során többször módosították, új címek, fejezetek és cikkek kerültek a szövegbe, illetve a már megvalósult és így feleslegessé váló részeket hatályon kívül helyezték. A Római Szerződésnek jelenleg az 1999 májusában életbe lépett Amszterdami Szerződéssel módosított szövege hatályos. Az eredeti Római Szerződésben a regionális vonatkozásokat csak néhány cikkben érintették: a 2. cikk mellett a 39. (jelenlegi 33.) cikkben az agrárpolitikával összefüggésben, a közlekedési politikáról szóló 75. (jelenlegi 71.) cikkben és az állami támogatásokkal foglalkozó 92. (jelenlegi 87.) cikkben. Olyan pénzügyi eszközökről is rendelkezett a Római Szerződés, amelyeknek volt bizonyos regionális hatásuk: a 123. (jelenlegi 146.) cikk alapján felállított Európai Szociális Alap, és a 198/D-E. (jelenlegi 266. és 267.) cikkek alapján létrehozott Európai Beruházási Bank sorolható ide.2 A tagországok a Római Szerződés aláírását követő gazdasági növekedéstől várták a területi kiegyenlítődést, ezért a kereskedelmi akadályok lebontását és az egységes belső piac megteremtését tartották a legfontosabbnak. Úgy gondolták, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérsékelése nélkül. A területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli eltérések ugyanis akadályozzák az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az egységes belső piac kialakítása nem segíti a fejlettségbeli különbségek kiegyenlítődését, sőt a Közösség fejlett és kevésbé fejlett régiói közötti szakadék még mélyebbé válik. A tagországok önálló regionális politikájának kialakítása jó megoldásnak tűnt. Az önálló regionális politika azonban mind eszközeiben, mind mechanizmusában 1

Az Európai Közösség Alapító Szerződése, Róma, 1957. március 25. (2. cikk)


különbözött az egyes országokban, sőt esetenként a versenypolitikát is érintette. Az EU csak annak biztosítását tekintette feladatának, hogy a nemzeti politikák ne legyenek ellentétesek a közösség céljaival, illetve közös politikáival. Ezért a nemzeti politikák összehangolására 1968-ban létrehozták a regionális politikáért felelős főigazgatóságot.3 A hetvenes évek elején több okból is indokolttá vált a regionális politika közösségi szintre emelése. Egyrészt 1969-re létrejött a vámunió, amely fokozta a tagállamok közötti versenyt, és ezáltal tovább mélyítette a regionális különbségeket. A monetáris unió megvalósításáról szóló 1970-es Werner-terv, az első kibővülés és a súlyos gazdasági válság mind ráirányították a figyelmet a regionális politika fontosságára. Az 1973-as bővítéskor felszínre kerültek a regionális különbségek. Az újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország, Görögország) jelentős regionális fejlettségbeli különbségekkel kellett számolni. Ekkor Írország volt a Közösség legelmaradottabb része. Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten megszületett az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) létrehozásáról szóló döntés, melynek értelmében 1975-től kezdte meg működését az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Az alap fő célja a strukturális és területi aránytalanságok mérsékelésének elősegítése. A további bővítések (Spanyolország, Portugália 1986), valamint regionális folyamatok hatásait felismerve indították el a regionális politika átfogó reformjának előkészítését és kidolgozását. Az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány a legfontosabb célok közé sorolta a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elősegítését. Az Okmány a regionális politikát új politikaként nevesítette a közösségi politikák között, azaz közösségi szintre emelte. A regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölték meg, mint a majdani gazdasági és pénzügyi unió feltételét. Az 1988-ban elfogadott Delors-I. csomag a regionális politikát alapvetően átalakította. A reform során összehangolták a Strukturális Alapok - Európai Szociális Alap (ESF) 1960, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) 1962, Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) 1975, 1993-tól a Halászati Pénzügyi Alappal (FIFG) kibővülve - tevékenységét. Továbbá egységes elveket fektettek le, és meghatározták a Strukturális Alapok segítségével megvalósítandó öt célkitűzést. Ugyancsak a reform részeként költségvetési időszakokat határoztak meg, amelyekben 2

Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Aula Kiadó, 2002, Bp., 72. p.


előre kijelölték a fejlesztési célkitűzéseket, valamint az azokhoz rendelt támogatások összegét és felhasználásuk módját.4 Az 1993-ban életbe lépett Maastrichti Szerződés módosította az 1988-ban meghatározott célkitűzéseket, és létrehozta a Kohéziós Alapot, amelynek feladata a legfejletlenebb tagállamok felzárkóztatása. A Maastrichti Szerződés alapelveiben szereplő regionális politikai célok hosszú távon érvényesülnek, s azok nem csak az Unió országainak területfejlesztési célkitűzéseit határozzák meg, hanem a tagjelölt országokét is. Az 1999-es reformra az Európai Tanács márciusi berlini ülésén került sor. A reform alapjául az 1997-ben előterjesztett Agenda 2000 szolgált, amely tartalmazza a 20002006 közötti időszakra vonatkozóan a regionális politika célkitűzéseit és költségvetését. Ez a szabályozás Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőségű, ugyanis csatlakozásunk után a hazai rendszernek e szabályokhoz kell igazodnia.

1.2

A REGIONÁLIS POLITIKA FORRÁSAI

A regionális politika strukturális támogatásokon keresztül igyekszik a hátrányos helyzetű régiókon segíteni, versenyképességüket növelni. A strukturális támogatások legfőbb célja, hogy különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentse és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékelje. A strukturális támogatások a Strukturális Alapokból, a Kohéziós Alapból és a Közösségi Kezdeményezésekből tevődnek össze.

1. táblázat: A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon)

2000

2001

2002

2003

2005

2006

Strukturális Alapok

29.430

28.840

28.250

27.670 27.080

27.080

26.660

Kohéziós Alap

26.152

6.152

6.152

2.515

2.515

2.510

Összesen

32.045

31.455

30.865

30.285 29.595

29.595

29.170

615

2004

forrás: Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2002.

3 4

Dr. Ránky Anna - Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden /Európai Füzetek 16., 3. p./ Dr. Ránky Anna - Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden /Európai Füzetek 16., 4. p./


1.2.1 STRUKTURÁLIS ALAPOK Az Európai Unió regionális politikájának forrásait jelentő Strukturális Alapok a következő alapból tevődnek össze: •

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF)

•

Európai Szociális Alap (ESF)

•

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF)

•

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG)

Az alapokat eltérő időpontokban állították fel. Működésüket először az 1988-as reform során koordinálták. Ekkor kapták a Strukturális Alapok elnevezést. Cél az alapokból származó pénzösszegek leghatékonyabb felhasználása. A Strukturális Alapok általános szabályozásáról az 1260/1999 EK tanácsi rendelet szól. Ez meghatározza a működés alapelveit, ismerteti a négy alap feladatait, és megadja a források felhasználásának intézményi keretrendszerét. Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund - ERDF) A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek közel 45 %-a ezen az alapon keresztül kerül a tagállamokba. Először az 1972es Párizsi Csúcsértekezleten merült fel az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásának terve, majd három évvel később megkezdte működését az alap. Az alap a közös költségvetésből több évre előre meghatározott forrásokkal rendelkezik, amelyeket 1988 óta minden költségvetési időszak elején megemeltek. Az alap az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta, mivel a Közösség ekkor még nem rendelkezett önálló regionális politikával. 1975-78 között programfinanszírozás folyt, amelynek keretében közel 4750 programot finanszíroztak. Az önálló regionális politika kialakulásával szükségessé vált az alap szabályozásának újrafogalmazása. A mai szabályozást 1999-ben fogadták el. Az alap feladatául ekkor a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítését, a regionális egyenlőtlenségek felszámolását és a régiók fejlesztésében való részvételt jelölték meg. Az alap támogatásai a következő területeket érintik: •

versenyképességet

növelő

középvállalatok körében

termelő

infrastruktúra-fejlesztés,

főleg

kis-

és


•

új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés

•

az információs társadalom fejlesztése

•

a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során

•

a nemek közti esélyegyenlőség

•

nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések5

Európai Szociális Alap (European Social Fund - ESF) Az Európai Szociális Alap felállításáról már a Római Szerződésben is szó volt, ám ténylegesen 1960-ban kezdte meg működését. Célja elsődlegesen a foglalkoztatottság elősegítése, a foglalkoztatottak térbeli és szakmai mobilitásának növelése. Először 1971-ben reformálták meg, és ettől kezdve a projekteket közösségi szempontok alapján választották ki, országonkénti kvótákat alkalmazva. 1983-ban újabb reform következett, amikor nagyobb súlyt kapott a fiatal munkavállalók esélyeinek javítása. A szociális alap kiadásainak 75 %-át a 25 év alattiak képzését szolgáló programok támogatására fordítják. Az 1988-as reform során a Strukturális Alapok részévé vált, és ezzel tevékenységét a többi alap működéséhez integrálták. Az alap által támogatott tevékenységeket személyek, illetve szervezetek vehetik igénybe. Céljai között szerepel az oktatási rendszer hatékonyságának növelése, valamint a jobb költséghatékonyság elérése. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az információs társadalom igényeit kielégítő szaktudással rendelkező munkaerő képzése. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege (European Agriculture Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) Ezt az alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a mezőgazdaság szerkezet átalakítását és a vidékfejlesztés támogatását szolgálja. Konkrétabban, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének emelkedését, valamint növelje a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1968-tól támogatta a mezőgazdaságból élők átképzését és nyugdíjba vonulását. 1972-től a Közösség saját mezőgazdasági strukturális politikával rendelkezik, amely hatására a támogatások is kiegészültek. Az 1985-ös reform a mezőgazdaság hatékonyságának növelését szolgálta,

5

Dr. Ránky Anna - Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden /Európai Füzetek 16., 7. p./


majd az 1988-as reformkor az EAGGF orientációs részlege integrálódott a Strukturális Alapokba. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG) A halászati pénzügyi alap 1993-tól működik. Létrehozását a Közösség vizeinek "túlhalászata" indokolta. A Római Szerződés a tagállamok parti vizeit közös víznek nyilvánította. A nyolcvanas években a tagállamok a halállomány csökkenésének problémájával szembesültek, és gondot okozott, hogy nem létezett a halászatot korlátozó rendelet. A csökkenő halászat miatt az alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása lett. Célja pedig a halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése.

1.2.1.1 A strukturális támogatások alapelvei Az 1988-as Delors-I. csomag által javasolt reform egyik célja a Strukturális Alapok működésének átláthatóvá tétele volt. Ennek érdekében új szabályozást vezettek be, és meghatározták a regionális politika eszközeinek működésére vonatkozó alapelveket.6

Szubszidiaritás

A szubszidiaritás fogalma azt jelenti, hogy minden döntést a legoptimálisabb szinten kell meghozni. Ennek értelmében magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést alacsonyabb szinten is el lehet érni. Törekedni kell a döntések decentralizálására. A szubszidiaritás az Unió egyik legfontosabb elve. Segítségével növekszik a helyi szintek felelőssége, továbbá egyre több település- vagy régió-szintű elképzelés és erőforrás jelenik meg, aktivizálódik.

Programozás

A programozás elve az Unió regionális politikájában azt szolgálja, hogy egy-egy projektet támogatása helyett, hosszabb távú, komplex, a fejlődést jobban segítő célkitűzéseket és prioritásokat támogassanak. A Delors-csomag óta a programkészítésnek három lépcsője van:

6

Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2002., 6-8. p.


-

fejlesztési stratégiát, célokat és prioritásokat tartalmazó Nemzeti vagy Regionális Fejlesztési Terv

-

az EU és az adott tagállam által elfogadott Közösségi Támogatási Keretterv

-

az intézkedéseket részletesen leíró működési vagy megvalósítási program

Partnerség

A partnerség együttműködést jelent a célkitűzésektől a programok megvalósításáig, a különféle szintek (EU, ország, terület-régió, település) szereplői között. A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek működése csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek. A partnerségnek egyaránt van vertikális és horizontális vetülete. Különböző döntéshozatali szintek együttműködését éppúgy magába foglalja, mint a helyi önkormányzatokét. A térségi kapcsolatok, azaz a régió-régió, valamint a településtelepülés viszonylatok fontos metszetei a vertikális együttműködésnek. Céljuk, hogy a kistelepülésen ne versenytársakat, hanem lehetséges partnereket lássanak egymásban a támogatásért folyó harcban. Több kistelepülés közösen nagyobb projekteket is képes lehet megvalósítani, mivel az összefogással megnövekszik a rendelkezésükre álló önrész, így az elnyerhető támogatás nagysága is.

Koncentráció és addicionalitás

A koncentráció elvén egyrészt a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását értjük. Másrészt a pénzügyi eszközök koordinációját, vagyis a különböző forrásokból származó összegek együttes felhasználását. Az Unió arra törekszik, hogy ezeket a támogatásokat minél kevesebb régióban ossza szét. Az addicionalitás elve szerint, a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatást az országnak vagy területi egységnek ki kell egészíteniük saját forrásukkal. A regionális politika támogatási rendszere nem azt jelenti, hogy az adott ország területfejlesztési támogatási rendszerét az Európai Unió forrásai helyettesítik, csupán kiegészítik azokat. A Közösség nem támogat olyan programokat és célokat, amelyeket a tagország nem finanszíroz. Azaz a helyi és regionális önkormányzatoknak megfelelő összeget kell felmutatniuk minden olyan projekthez, amelyet közösségi forrásból kívánnak finanszírozni. A tagországnak a területfejlesztés támogatási rendszerét a korábbi szinten kell tartani, és általában elvárás, hogy az adott program finanszírozásának legalább a felét a tagország


vállalja. Kevésbé fejlett országok esetében a hozzájárulás mértéke minimum 20%-ot tesz ki. A koncentráció és az addicionalitás célja kettős: egyrészt az adottságok felismerése és erősítése, másrészt olyan területi egységek kialakítása, ahol azonos vagy nagyon hasonló problémákkal küszködnek.

1.2.1.2 A támogatások célkitűzései A Tanács meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekre a Strukturális Alapok egy adott időszakban fordíthatók. Az 1988-ban elfogadott Delors-I. csomagban a strukturális alapok feladataként eredetileg öt célkitűzést határoztak meg, melyeken 1993-ban kisebb változtatásokat hajtottak végre és az 1995-öt bővüléshez kapcsolódóan egy hatodikkal egészítették ki. 1. célkitűzés: A

fejlődésben

elmaradott

régiók

fejlődésének

és

strukturális

alkalmazkodásának elősegítése. 2. célkitűzés: A

hagyományos

iparágak

hanyatlásával

küzdő

régiók

szerkezetátalakításának támogatása. 3. célkitűzés: A hosszú távú munkanélküliség leküzdése és a fiatalok foglalkoztatási integrálódásának elősegítése. 4. célkitűzés: Az iparban és a termelési rendszerekben bekövetkező változásokhoz történő munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése. 5. célkitűzés: a) A

mezőgazdasági

és

halászati

struktúrák

korszerűsítésének

felgyorsítása. b) A vidéki körzetek fejlődésének elősegítése. 6. célkitűzés: Alacsony népsűrűségű északi területek támogatása. 7 Az 1. célkitűzés alapján támogatott régiók akkor juthatnak támogatáshoz, ha a támogatás igénylése előtti három évben az egy főre jutó jövedelmük nem érte el az EUátlag 75 %-át. 1989 és 1999 között Görögország, Írország és Portugália teljes területe e célkitűzés alá tartozott. Ezen kívül még öt országnak voltak az első célkitűzés alapján támogatásra jogosult területei.


A 2000-től 2006-ig terjedő időszakban már csak három célkitűzés alapján támogatják az arra rászoruló régiókat. 1. célkitűzés: A jövedelem, a foglalkoztatottság, a termelési rendszer és az infrastruktúra tekintetében a legkomolyabb nehézségekkel küzdő, fejlődésben elmaradt régiók támogatása. 2. célkitűzés: A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása. Ide tartoznak az ipar és a szolgáltatások területén változásokon keresztülmenő régiók, a hanyatló vidéki körzetek, a halászati ágazattól függő válságba jutott területek és a nehézségekkel küzdő városi körzetek. 3. célkitűzés: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása.

2. táblázat: A Strukturális Alapokból származó támogatások megoszlása célkitűzések és országok szerint, 2000-2006 (millió euró 1999-es árakon) 2. Célkitűzés

3. Célkitűzés

Összesen

625,00 433,00 Belgium 00,00 183,00 Dánia 19.958,00 3.510,00 Németország 21.000,00 00,00 Görögország 3.500,00 00,00 Írország 22.122,00 7.402,00 Olaszország 00,00 40,00 Luxemburg 38.096,00 2.651,00 Spanyolország n.a. n.a. Hollandia 19.029,00 00,00 Portugália 3.805,00 6.050,00 Franciaország 913,00 489,00 Finnország 722,00 406,00 Svédország 6.251,00 4.695,00 Nagy-Britannia n.a. n.a. Ausztria forrás: http://www.eutanfolyam.hu/index.php?sid=&m=6&l=7

737,00 365,00 4.581,00 00,00 00,00 3.744,00 25,00 2.140,00 n.a. 00,00 4.540,00 403,00 720,00 4.568,00 n.a.

2.056,00 828,00 29.764,00 25.000,00 4.200,00 29.656,00 68,00 56.206,00 n.a. 19.700,00 15.666,00 2.090,00 2.186,00 16.596,00 n.a. (2003. 09. 01.)

ORSZÁG

1. Célkitűzés

(A támogatott régiók térképét lásd. 1. melléklet.)

7



1.2.1.3 Strukturális Alapok felhasználása A regionális programozás két irányból indulhat. Az egyik az országos vagy regionális szint, a másik a közösségi szint. Az országos, illetve regionális szintről induló programozásnak két módja létezik. Az egyik esetben a támogatások felhasználásának alapfeltétele a Nemzeti vagy Regionális Fejlesztési Terv elkészítése, amely az EU által társfinanszírozásban

megvalósítandó

terveket

tartalmazza.

A

fejlesztési

terv

jóváhagyását a Közösségi Támogatási Keret (CFS) megtárgyalása követi. A Közösségi Támogatási Keret elfogadása mind az Unió, mind a partnerország pénzügyi kötelezettségvállalását jelenti. Meghatározásra kerülnek benne az EU által a partnerország

rendelkezésére

bocsátott

források,

továbbá

a

partnerország

kötelezettségvállalása a pénzügyi, irányítási, ellenőrzési, végrehajtási feltételek megteremtésére. A Közösségi Támogatási Keretet egy vagy több részprogramra bonthatják. Formájukat tekintve a részprogramok lehetnek: -

Regionális Operatív Programok (OP), amelyek egy-egy régió fejlesztésének programjai

-

Multiregionális Operatív Programok (MOP), amelyek egy-egy ágazat régiókhoz nem köthető fejlesztésének feladatai

-

Közösségi Kezdeményezésű Programok (CIP), amelyek az egész Közösség számára kiemelt jelentőségű programok

-

Kiemelt projektek (MP), amelyek nagy beruházási összegű projekteket jelölnek

-

Kerettámogatások (GG), amelyeket kisösszegű támogatások esetén alkalmaznak

-

Vidékfejlesztési terv rurális térségek speciális problémáinak megoldására.8

Ezt követően kerülnek kidolgozásra a projektek. A másik lehetőség, ha a tagállam egy Egységes Programozási Dokumentumot (SPD) nyújt be a Bizottságnak. Ez tartalmazza a prioritásokat és a javasolt programokat. Ezt követően egyszeri döntés születik a dokumentumról, amit a projektek kidolgozása követ. Közösségi kezdeményezések esetében a Bizottság a Zöld Könyvben közzéteszi a Közösségi

Kezdeményezésekkel

kapcsolatos

elképzeléseit,

majd

konzultációkat

követően elfogadja a Közösségi Kezdeményezések irányelveit. Az irányelvek alapján elfogadja a tagállamok által javasolt programokat. A Közösségi Kezdeményezések


olyan problémák megoldását szorgalmazzák, amelyek az egész közösség számára fontosak lehetnek.9 (A programozás folymatábráját a 2. melléklet tartalmazza.) 1.2.2 A KOHÉZIÓS ALAP A regionális politika másik forrása a Kohéziós Alap. A Kohéziós Alapot a Maastrichti Szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy a Közösség legszegényebb tagállamait segítse a monetáris unióra való felkészülésben. A Kohéziós Alap támogatásaira az az állam jogosult, ahol a vásárlóerő paritáson számolt GDP nem éri el a közösségi átlag 90%-át. 1993-ban négy ország - Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország részesülhetett az alap támogatásaiból. A Kohéziós Alap e négy ország számára nyújt infrastrukturális fejlesztésre fordítható támogatásokat. A támogatások környezetvédelmi beruházásokra vagy közlekedési infrastruktúra (transzeurópai közlekedési hálózatokat érintő projektek) kiépítésére fordíthatók. Az alábbi táblázat tartalmazza a támogatások e két terület közötti megoszlását.10

3. táblázat: A Kohéziós Alap támogatásainak megoszlása területek szerint 1993-1999 között

Területek

millió euró

%

8424,2

50,3

Ivóvíz

2576,5

15,4

Szennyvíz

3817,8

22,8

Szilárd hulladék

948,8

5,7

Erózió ellenőrzés és erdősítés

622,7

3,7

Egyéb

458,4

2,7

Közlekedés

8325,7

49,7

Közutak

4706,1

28,1

Vasutak

2819,2

16,8

Repülőterek

496,2

3,0

Kikötők

237,2

1,4

Környezetvédelem

8

Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, Bp., 139. p. 9 Dr. Kovács Dezső – Majoros Endre: A terület- és vidékfejlesztés szabályozása és működtetése az Európai Unióban, PHARE – GATE - KGF, Szolnok, 1998, 74. p. 10 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001., 292. p.


Közlekedés-ellenőrzési rendszerek

37,9

0,2

Egyéb

29,1

0,2

16749,9

100

Kohéziós Alap összesen

forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Bp., 2001.

1.2.3 KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSŰ PROGRAMOK Az Európai Unió strukturális támogatáspolitikájának szerves összetevői az un. közösségi kezdeményezések. A közösségi kezdeményezések eredete 1989-re nyúlik vissza, amikor a Bizottság javaslatot tett, hogy az egyedi elbánást kívánó regionális fejlesztési problémák megoldására pénzügyi eszközöket különítsenek el. Ezek olyan projektek finanszírozásával foglalkoztak, amelyek nem fértek bele a hat célkitűzéssel kapcsolatos tevékenységbe, illetve amelyek egyszerre több régiót egyszerre érintettek vagy nem jelentek meg a nemzeti programokban. 1994 júniusában a Bizottság összesen 13 közösségi kezdeményezést jelölt ki, mint támogatott programot az 1994-99 közötti időszakon belül. A 13 közösségi kezdeményezés összköltségvetése 13,45 milliárd euró volt, ezen kívül léteztek kiegészítő közösségi kezdeményezések, mint például az Employment, Adapt, Urban, Pesca. A 2000-2006 közötti költségvetési időszakban a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása érdekében a kezdeményezések számát négyre csökkentették: INTERREG - határon átnyúló, interregionális együttműködés URBAN - városok és városkörzetek gazdasági/szociális megújítása LEADER - vidékfejlesztés EQUAL - munkaerő-piaci diszkrimináció és hátrányos megkülönböztetés elleni, nemzetek/régiók közötti együttműködés11 E programok összköltségvetése 10,44 milliárd euró, amely a Strukturális Alapok 5,3 %át jelenti.


4. táblázat: Közösségi Kezdeményezésekből juttatott támogatások tagállamonként 2000-2006 között (millió euró)

Interreg

Equal

Leader

183 96 Ausztria 104 70 Belgium 34 28 Dánia 129 68 Finnország 397 301 Franciaország 568 98 Görögország 349 196 Hollandia 89 34 Írország 7 4 Luxemburg 362 376 Nagy-Britannia 737 484 Németország 426 371 Olaszország 394 107 Portugália 900 485 Spanyolország 154 81 Svédország forrás: Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2002.

1.3

Urban 71 15 16 52 252 172 78 48 2 106 247 267 152 467 38

TERÜLETFEJLESZTÉS A TAGÁLLAMOKBAN

1.3.1 REGIONÁLIS SZINTEK Az Európai Unióban a Strukturális Alapokból származó támogatások odaítélésének alapjául az EUROSTAT által kidolgozott területi osztályozási rendszer, a NUTSrendszer szolgál. A NUTS-rendszert az Unió központi statisztikai szervezete 1988-ban dolgozta ki. A NUTS-elnevezést a francia nyelvű meghatározás (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) rövidítéséből kapta. A NUTS-rendszernek nincs közvetlen jogi alapja, de a Közösség törvényhozásában 1988 óta alkalmazzák a 2082/88 számú, a Strukturális Alapok feladatairól szóló EK Tanácsi Rendelet (majd a helyébe lépett 2081/93 rendelet) alapján.12 A rendszert kialakításának célja az volt, hogy az eltérő fejlettségű területek statisztikai számbavétel szempontjából összehasonlíthatók

11

Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, VÁTI Kht., Budapest, 2000., 155. p. Bonifert Donát: A kistérségek szerepe az Európai Unió országaiban és Magyarországon, Falu Város Régió, 2003/5. 6-11. p. 12

8 20 5 5 96 24 28 5 0 117 140 108 18 106 5


legyenek, egységekbe lehessen sorolni őket, egységes szempontok alapján lehessen elemezni, majd támogatni. A NUTS-rendszer ötszintű hierarchikus osztályozással dolgozik, három regionális és két lokális szinttel. NUTS 1: makrorégió (kisebb államok) NUTS 2: közigazgatási értelemben vett régió NUTS 3: megye NUTS 4: kistérség NUTS 5: település A rendszer nómenklatúrájának kialakításakor alapvetően a létező közigazgatási egységeket vették figyelembe. Ám a tagállamok közigazgatási struktúrája eltérő, valamint a regionális egységek méretében is különbségek vannak. Így a számbavétel érdekében a NUTS-rendszer kialakításakor mesterséges területi egységeket is létre kellett hozni. A jelenleg érvényes NUTS-nómenklatúra NUTS 1 szinten 72 régiót (átlagosan 45 ezer km2-es, 5,2 millió lakosú makrorégiók), NUTS 2 szinten 213 régiót (átlagosan 15 ezer km2-es, 1,8 millió lakosú mezorégiók), NUTS 3 szinten 1091 régiót (átlagosan 3 ezer km2-es, 348 ezer fős körzetek) tartalmaz. Helyi szinten NUTS 4 régiót csak hat országban – Nagy-Britannia, Finnország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália - hoztak létre, NUTS 5 szinten 98 433 települési önkormányzat található.13 (lásd. 3. melléklet) A regionális politika szempontjából a NUTS 2 szint a legfontosabb. Ez a szint tekinthető a Strukturális Alapok akcióterületének. Az egyes régiók társadalmi és gazdasági helyzetét, fejlődését főleg NUTS 2 szinten elemzik. Ehhez a szinthez kötődik az Unió Strukturális Alapjainak támogatási szabályozása, feltételrendszere. A célkitűzések többnyire NUTS 2, illetve NUTS 3 szintű területi egységeket támogatnak.

13

REGIONS Nomenclature of territorial units for statistics – NUTS-2003 ,Office for Official Publications of the European Communities, 2003, Luxembourg, 24-25 p. (forrás: Eurostat)


1.3.2 A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NEMZETI KÖRNYEZETE Az Unióban a területfejlesztés intézményrendszere rendkívül változatos. Ez annak köszönhető, hogy semmiféle előírás nincs arra vonatkozólag, hogy a nemzeti kormányoknak milyen mértékben kell bevonni a döntéshozatalba a regionális, helyi képviselőket. Néhány szerv meglétét azonban előírja az Unió, illetve feladatukat definiálja. Az 1260/1999 számú Tanácsi rendelet szerint ezek a szervek a következők: -

kezelőszerv: olyan szervezet, amely nemzeti, regionális vagy helyi szinten bonyolítja a támogatás ügyeit;

-

kifizető szerv: a fizetési kérelmek összeállítását, bonyolítását és a kifizetések átvételét intéző szervezetek;

-

monitoring bizottságok: a tagállamok kormánya által felállított bizottságok, amelyek a támogatások végrehajtása hatékonyságának és minőségének biztosítását és ellenőrzését végzik.14

A nemzeti kormányok felelőssége tehát, hogy mely intézményt bízza meg a regionális politikában való részvétellel. Csoportosítani lehet az országokat, amelyek regionális fejlesztési intézményrendszerüket tekintve egy-egy sajátos típusba tartoznak. A csoportosításnál először az országok államberendezkedését kell figyelembe venni, ez ugyanis befolyásolja a strukturális alapok felhasználásakor a regionális intézmények érvényesülését. Eszerint léteznek unitárius (központosított) és föderalizált (szövetségi) államok. Majd a hatalom decentralizációja

szempontjából

tovább lehet

osztályozni

a

tagállamokat.

csoportosítást a következő táblázat tartalmazza:

5. táblázat: Az Európai Unió tagállamainak regionalizálódottsága Klasszikus unitárius országok

Egyesült Királyság* Görögország Írország Luxemburg

14

A hatalmat a helyi A hatalmat a hatóságok régiókra ruházó szintjére delegáló unitárius államok unitárius államok

Regionalizálódott unitárius államok

Dánia Finnország Norvégia** Svédország

Olaszország Spanyolország

Egyesült Királyság Finnország Franciaország Hollandia Portugália


Föderális államok

Ausztria Belgium Németország Svájc**

A


* Az Egyesült Királyság klasszikus unitárius állam volt 1999-ig, amikor bizonyos hatalmat átruházott Wales, Skócia, Észak-Írország részére. ** Nem EU-tagországok forrás: Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája ,Aula Kiadó, 2002, Bp.

A klasszikus unitárius államok esetében a szubnacionális kormányzat csak helyi szinten létezik. A regionális szintnek csupán adminisztratív szerepe van. A régió csak formális szereplő, tényleges hatáskörre nincs. A regionális politika irányítója a kormányzat és annak decentralizált szervei. A hatalmat a helyi hatóságok szintjére delegáló unitárius államokban a területi tervezés és végrehajtás tényleges szereplői a helyi hatóságok. A helyi hatóságok készítik el és valósítják meg a fejlesztési terveket, míg a régió csupán koordinációs hatáskörrel rendelkezik. A hatalmat a régiókra ruházó unitárius államokban a régió a központi kormányzat alatt helyezkedik el, valamint bizonyos alkotmányos jogokkal is rendelkezik. A területi tervezés és fejlesztés végrehajtása a regionális szint feladata és joga. A regionalizálódott unitárius országok esetében a régió egy közvetlenül választott kormányzati szint, amely alkotmányos joggal, széles körű önállósággal és jogalkotási hatalommal bír. A föderális államok lényegesen különböznek az unitárius államoktól. A régió önálló joggal rendelkezik, sőt az unitárius országokkal ellentétben itt a régiónak joga van a nemzetközi politikai döntésekbe való beleszólásra is.15 Összességében elmondható, hogy az Unió strukturális támogatásai nagy hatással vannak a nemzeti regionális politikára. A strukturális alapokból származó támogatások jelentős szerepet játszanak a regionális politika finanszírozásában, míg korábban a kormányok, illetve az ország költségvetése töltötte be ezt a szerepet. Ennek köszönhetően az uniós célkitűzések erőteljesen befolyásolták a nemzeti regionális politikák prioritásait is.

1.4

REGIONÁLIS POLITIKA A JÖVŐBEN

Az Európai Unió keleti bővítése olyan államok felvételét célozza, amelyek fejlettségi szintje elmarad a közösségi átlagtól. A bővítés tehát hatással lesz a regionális politika jövőjére. Csatlakozást követően a közép- és kelet-európai országok teljes területükkel jogosultak lesznek a közösségi támogatásokra. A bővítés következménye, hogy a közösségi fejlettségi szint átlaga lecsökken, így jelenlegi haszonélvező térségek


kerülhetnek ki a támogatottak köréből. Természetesen az újonnan csatlakozó tagok mindegyike részesedni kíván a támogatásokból. A probléma megoldását az alapok kiadásának megemelése jelentené, ami szinte elképzelhetetlen. A problémát a 2000-2006-os költségvetési periódus megkezdése előtt meg kellett oldani. A választ az Agenda 2000 költségvetési és reformcsomag keretében próbálták megadni, amelynek 1997. július 16-i tervezete számos változtatást javasolt a strukturális és kohéziós politika terén. A csomagot az 1999. március 24-25-i berlini csúcson fogadták el. Az Európai Tanács a 2000-2006-os költségvetési periódusra 260 milliárd eurót állapított meg strukturális műveletekre. Az Agenda 2000 egyik legfontosabb célkitűzése a strukturális és kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása és szétosztása volt. A strukturális alapok korábbi hat célkitűzését az Agenda 2000 keretében háromra csökkentették (lásd. Strukturális Alapok fejezet). Az új 1. célkitűzés a fejlődésben leginkább elmaradott régiókat segíti. Célkitűzéseit figyelembe véve a korábbi 1., 6. és 5a. célkitűzésnek felel meg. Az új 2. célkitűzés a szerkezetátalakítási nehézségekkel küzdő régiókat támogatja. A korábbi 2. és 5b. célkitűzéseket egyesíti. Az új 3. célkitűzés az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodását és korszerűsítését segíti az 1. célkitűzésen kívül eső területeken. A korábbi 3. és 4. célkitűzések összevonásával jött létre.16 Mint fent említettem az Agenda 2000 változásokat hozott a közösségi kezdeményezések számát tekintve is. A korábbi 13 kezdeményezés helyett 2000-től már csak négy működik: INTERREG, EQUAL, LEADER és URBAN. Megoldandó kérdés volt az is, hogy kezeljék a bővítés uniós tagállamokra gyakorolt hatását a strukturális alapokkal kapcsolatban. A bővítés következtében néhány "régi" tagállam a 75%-os küszöb fölé kerül, és így elesik a támogatástól. A Bizottság javaslatára e régiók számára 2000-től egy átmeneti támogatási forrást nyitottak. Az Agenda 2000 rendelkezett a strukturális és kohéziós támogatások közösségi társfinanszírozási hányadának mértékéről is. 2000-től a strukturális alapoknál a közösségi támogatás aránya az 1. célkitűzésnél az összköltség maximum 75%-a, a 2. és 3. célkitűzésnél maximum 50%-a lehet. A Kohéziós Alap által nyújtott közösségi 15



támogatás a társfinanszírozás mértékének 80-85%-a maradt. Bevezették, hogy egy tagállam éves bevétele a strukturális alapokból és Kohéziós Alapból együttesen nem haladhatja meg az adott ország GDP-jének 4%-át.17

16 17

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001, 296. p. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001, 298. p.


2

2.1

REGIONÁLIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON

A TERÜLETFEJLESZTÉS ALAKULÁSA

Magyarországon a rendszerváltás előtti időszakban a területi különbségek nem voltak jelentősek. Ebben az időszakban ágazati problémák, a verseny hiánya, foglalkoztatás támogatása és a jövedelmek erőteljes újraelosztása jellemezte az országot. A rendszerváltás után felerősödött a verseny, a teljes foglalkoztatás nem volt cél, új törvények születtek. Ennek következtében nőttek a területi különbségek. Az 1990-94 közötti időszakban nem volt hangsúlyos szerepe a területfejlesztésnek. Megyei válságkezelő programok léteztek, amelyeket települési önkormányzatok és államigazgatási szervek végeztek. 1994-98 között felvetődött, hogy a regionális politika önálló szabályozására van szükség.

Ennek

érdekében

1996-ban

létrehozták

a

területfejlesztésről

és

területrendezésről szóló törvényt, valamint kidolgozták az Országos Területfejlesztési Koncepciót (35/1998. OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról). A koncepció lényege, hogy a területfejlesztés nem az önkormányzatok, hanem megyei területfejlesztési tanácsok feladata. A törvényt 1999-ben módosították, és létrehozták a Regionális Területfejlesztési Tanácsokat. A módosított törtvény teljes mértékben EUkonform. Tartalmazza a területfejlesztési elveket, célokat és eszközrendszert. A koncepcióban lehatárolták a magyar NUTS 2 régiókat.

2.2

A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

2.2.1 JOGI KERETEK A területfejlesztési politika törvényi szintű szabályozásának alapja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény. A törvény megszületése előtt a területfejlesztési tevékenység jogi kereteit OGY határozat és kormányrendeletek szabályozták. Ez a tevékenység az elmaradott és válságtérségek helyzetének javítására irányult. Közvetlen forrásául 1991-ig a Területfejlesztési és Szervezési Alap majd később a Területfejlesztési Alap szolgált.


A kormányzati döntések legmagasabb szintű hátterét a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 84/1993 (XI.11.) OGY határozat teremtette meg, amely először fogalmazta meg a területpolitika fő irányait. Ezek az intézkedések azonban csak enyhíteni tudták a kedvezőtlen területi folyamatok negatív hatásait, miközben újabb kihívást jelentett az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának felgyorsítása. Ezért elengedhetetlenné vált a területfejlesztési politika egységes törvényi szintű szabályozása, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény megalkotása. A törvényt 1999-ben módosították az 1999. évi XCII. törvénnyel. Középpontjában az Unióhoz való csatlakozás, valamint az ezzel összefüggő intézmény és eszközrendszer fejlesztése áll. A módosítás a következő területeken hozott alapvető változást: -

a területfejlesztés regionális intézményrendszerének megerősítése

-

a tervezési-statisztikai régiók stabilitását jelentő elemek erősítése

-

az uniós források fogadóképességének biztosítása

-

kistérségi, megyei, regionális és országos tervek egymásra épülő rendszere

2.2.2 TERÜLETBEOSZTÁSI RENDSZER Magyarország területét az utóbbi évtizedekben számos alkalommal osztották fel régiókra. Rengeteg változata létezett a különféle szempontok és módszerek alapján elkészített régióbeosztásnak Nem létezett egy általánosan elfogadott régióbeosztás. A kilencvenes években az Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos követelmények között szerepelt egy olyan hierarchikus területbeosztási rendszer létrehozása, amely harmonizál a NUTS-rendszerrel. A rendszer kialakítása meglehetősen időigényesnek bizonyult. A NUTS 1 szint meghatározása nem jelentett különösebb gondot, ugyanis Magyarország - Dániához, Írországhoz és Luxemburghoz hasonlóan - NUTS 1 szinten egy egységnek felel meg. A második és harmadik szint kialakítása azonban nehézségekbe ütközött a regionalista és a vármegyepárti nézetek ellentéte miatt. Végül a regionalista nézet került többségbe, amely szerint a magyar megyék méretei nem érik el az Unió NUTS 2 szintjét, így ki kell alakítani egy külön regionális területbeosztást. A megyék kielégítik a NUTS 3 szint követelményeit. A Kormány 1996-ban elhatározta, hogy NUTS 4 szintű, úgynevezett kistérségeket hoz létre. Ennek értelmében 150 ilyen


területi egység került kialakításra, amelyek egyenként átlagosan 20 települést foglalnak magukban.18 Az ország települései NUTS 5 szintnek felelnek meg. A magyar területi statisztikai osztályozási rendszer szintjei (2001. január 1-én):19 1. szint

ország

1

2. szint

tervezési-statisztikai régiók

7

3. szint

megyék, főváros

4. szint

statisztikai kistérségek

5. szint

települések (városok + községek)

19+1 150 3135

A 35/1998. OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról hét tervezésistatisztikai régiót jelölt ki. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 1999-es módosítása alapján több megye területére kiterjedően kialakításra került a tervezési-statisztikai régiók rendszere. A törvény meghatározta a hét tervezésistatisztikai régió intézményi rendszerét, az intézmények feladatait és működésének kereteit. Hét tervezési-statisztikai régió a következő: •

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

•

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye)

•

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye)

•

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)

•

Észak- Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye)

•

Észak-Alföld

(Hajdú-Bihar,

Jász-Nagykun-Szolnok,

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye) •

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)

A napokban (november 28-án) új kistérségi beosztársról született döntés.

18

Bonifert Donát: A kistérségek szerepe az Európai Unió országaiban és Magyarországon, Falu Város Régió, 2003/5. 6-11. p. 19 KSH http://w3.ksh.hu/orszagjaras/magyar_2.htm (2003. 10. 02.)


1. ábra

forrás: KSH

2.2.3 AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÁLTALÁNOS VONÁSAI A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996/XXI. törvény rendelkezik a területfejlesztés új intézményrendszerének létrehozásáról. Az újfajta területfejlesztési struktúrák felállításának célja az volt, hogy az országosnál alacsonyabb szinten is kialakuljanak megfelelő stratégiák és prioritások, valamint hogy a régiók fel tudjanak készülni az uniós csatlakozásra. Új testületek jöttek létre regionális és megyei szinten, a regionális, illetve megyei fejlesztési tanácsok, továbbá az ezek feladatait operatív szinten ellátó regionális, illetve megyei fejlesztési ügynökségek. A területfejlesztés tervezési szintjei: Országos szint Az intézményrendszer csúcsán az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) áll, amely felelős a területfejlesztési politika kialakításáért, valamint tanácskozási joga van minden a politika beavatkozási eszközeit érintő döntésben (támogatásra jogosult területek


meghatározása, támogatási programok kialakítása). Az OTT elnöke a területfejlesztésért felelős miniszter. A tanács a regionális fejlesztési tanácsok elnökeiből, az országos kereskedelmi kamarák elnökeiből, az Országos Munkaügyi Tanács két képviselőjéből, 9 minisztérium

képviselőjéből,

a

főpolgármester

képviselőjéből,

az

országos

önkormányzati szövetségek egy-egy képviselőjéből, továbbá néhány egyéb, szavazati joggal nem rendelkező tagból áll. Az OTT munkáját az Országos Területfejlesztési Központ segíti.20 Regionális szint Az intézményrendszer működésében regionális szinten a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) tevékenysége meghatározó. A Regionális Fejlesztési Tanácsok feladata olyan fejlesztési koncepciók és programok kidolgozása, amelyek pályázati lehetőséget biztosíthatnak a Strukturális Alapok támogatásaihoz. A tanács tagjai a régióhoz tartozó megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a megyei jogú városok polgármesterei, minden megyéből egy-egy kistérség képviselője, a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke és 10 miniszteri képviselő. A regionális szint még nem túl erős, így sokszor a megyék egymás közötti egyezkedését követően megyei alapon születik meg a döntés. A regionális fejlesztési tanácsok munkáját a Regionális Ügynökségek segítik. 2000 szeptemberében létrejött a Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsa (TERET), amelyet a hét régió hozott létre a magyar régiók uniós tagságának felkészülése és a regionális szereplők nemzeti fejlesztési források felhasználásában való részvéte céljából. Megyei szint Megyei szinten Megyei Területfejlesztési Tanácsokat (MTT) állítottak fel. A tanács fő feladatai közé tartozik a megyei fejlesztési tervek koordinálása és a területfejlesztési célú programalapok felhasználásával kapcsolatos döntések meghozása. A tanács tagjai között szerepel a megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú városok polgármesterei, egy minisztériumi képviselő, a kistérségi szövetségekből három képviselő, a megyei idegenforgalmi bizottság elnöke, valamint a megyei földművelésügyi hivatal egy

20

Luis Madureira Pires: Tanulmány Magyarország területfejlesztési intézményrendszeréről és az Európai Unió strukturális alapjainak kezelésére való felkészülésről, VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, 2001, 73. p.


képviselője. A megyei fejlesztési tanácsok többnyire politikai alapon működnek. Nem megfelelő az információ áramlás. Kistérségi szint A kistérségek jelentik az egyetlen olyan tervezési szintet, ahol nem jöttek létre külön fejlesztési tanácsok. Ezen a szinten a települési önkormányzatok összefogásával létrejött Területi Önkormányzati Társulások (TÖT) működnek. A Miniszterelnöki Hivatal kistérségi

megbízottakat

nevezett

ki,

akik

feladata

helyi

szinten

bizonyos

kormányprogramok megvalósításának elősegítése. Magyarországgal szemben az Európai Unióban létezik megfelelő alsó szintű intézményrendszer, amelynek tagjai a civil szervezetek és vállalkozók képviselői is. Az önkormányzati társulások létrehozását és működését az 1996-os területfejlesztési törvény, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi törvény szabályozza. Feladataik közé a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása tartozik. A területfejlesztési önkormányzati társulások önkéntes szerveződések, nem kötelesek igazodni a statisztikai kistérségek határaihoz. Az intézményrendszer, úgy vélem, még nem működik tökéletesen. A regionális szervezetek önállósága megkérdőjelezhető. A döntések csak névleg születnek regionális szinten. Ahhoz, hogy a hazai régiók az Európai Unió regionális politikájának megfelelően tudják felhasználni a támogatásokat, növelni kell súlyukat a megyékkel szemben.21 Nagyobb önállóságot kéne biztosítani a regionális szervezeteknek, és több feladatot kéne regionális szintre delegálni.

2.3

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

2.3.1 A HAZAI TERÜLETFEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSI RENDSZERE Magyarországon a területfejlesztési rendszernek nincsenek olyan intézményesült forrásai, mint az Európai Unióban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap. Hazánkban 21

a

finanszírozási

rendszer

http://www.eutanfolyam.hu/index.php?sid=&m=6&l=6

alapjait

különböző

minisztériumok, 2003. 09. 01.


területfejlesztési tanácsok, valamint egyéb intézmények támogatásai adják. A támogatásokat többnyire pályázat útján lehet elnyerni. Mivel a területfejlesztés sok területet ölel fel, területfejlesztési források közé tartoznak olyan intézmények támogatásai,

mint

a

Földművelésügyi

és

Vidékfejlesztési

Minisztérium,

Belügyminisztérium, Gazdasági Minisztérium, Informatikai és Híradástechnikai Minisztérium, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, és még sorolhatnám. A területfejlesztés céljait szolgáló központi támogatási rendszerek a következők:22 -

Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC)

-

Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (TEKI)

-

Céljellegű Decentralizált Támogatás (CÉDE)

-

Címzett- és Céltámogatás (CCT)

-

Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC)

-

Turisztikai Célelőirányzat (TURC)

-

Munkaerőpiaci Alap (MPA)

-

Agrártámogatások (AGR)

-

Környezetvédelmi Alap Célfeladatai (KAC)

-

Útfenntartási- és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚTC)

-

Vízügyi Célelőirányzat (VÍZC)

Én csak egy néhányat emelnék ki a legfontosabbak közül. A megyei területfejlesztési tanácsok három forrást különítenek el a területfejlesztés finanszírozására: •

Céljellegű Decentralizált Keret (CÉDE)

•

Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC)

•

Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Támogatás (TEKI)

A céljellegű decentralizált keret helyi önkormányzatoknak nyújtható beruházási és felújítási feladatok megvalósításához, valamint önkormányzatokat sújtó, előre nem látható károkból adódó (vis maior) esetek többletkiadásainak támogatásához. A támogatás 200 millió forint alatti projektek megvalósításához vehető igénybe. Helyi önkormányzatok, illetve több önkormányzat összefogása esetén a feladatok ellátásával

22

Területfejlesztés Magyarországon, VÁTI Kht., Budapest, 2002.


megbízott önkormányzat pályázhat. A támogatás maximális összege 20 millió forint, mértéke más állami támogatásban nem részesülő beruházások esetében az elismerhető költségek 70%-a, más állami támogatásban is részesülő beruházásoknál a 30%-a.23 A támogatott pályázatok a következő célokra irányulnak: -

Oktatás

-

Egészségügy

-

Szociális

-

Közút és járda

-

Villamosenergia

-

Vízrendezés

-

Közmunkához kapcsolódó

-

Kulturális

-

Vis Maior

A területfejlesztési célelőirányzat célja, hogy „mérsékelje a társadalmi és gazdasági, térbeli, kulturális, oktatási és képzési valamint az infrastrukturális egyenlőtlenségeket; elősegítse a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonását; valamint felkészítést nyújtson az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására”. Pályázatot nyújthat be bizonyos feltételek esetén belföldi székhelyű jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, egyéni vállalkozó, valamint belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személy.24 Valamint léteznek térségi programok, amelyekre kistérségek nyújthanak be pályázatot. A pályázatok céljai között a következők szerepelnek:

23

-

Termelő infrastruktúra fejlesztés

-

Munkahelyteremtés

-

Munkahelymegtartás

-

Térségi fejlesztési programok, megv. tanulmányok készítése

-

Ipari területek és inkubátorházak

-

Humánerőforrás-fejlesztés

-

Falusi idegenforgalom

-

Településrendezési tervek

Pest Megyei Területfejlesztési Tanács honlapja: www.pmtkht.hu/pest_3.cede.html

2003. 11. 12.


-

Megyei fejlesztési programban szereplő beruházások

A területi kiegyenlítő keret célja a szükséges fejlesztési beruházások megvalósításának segítése olyan önkormányzatoknál, ahol a saját források szűkösen állnak rendelkezésre. Az önkormányzatokat három kategóriába sorolja: -

elmaradott térségekben,

-

ipari szerkezetváltás alatt álló térségekben,

-

mezőgazdasági jellegű térségekben működő önkormányzatok.

A keret terhére az ország legelmaradottabb kistérségeiben, illetve településein működő önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. Ezen önkormányzatok körét a 91/2001 (VI.15.), illetve a 7/2003. (I.24.) Korm. rendelet tartalmazza. A támogatott pályázatok célterületei: -

Belterületi termelő infrastruktúra

-

Külterületi bekötő és összekötő utak

-

Vízelvezető rendszerek

-

Ipari terület előkészítés

-

Címzett támogatásban részesülő humán infrastruktúra fejlesztése

-

Közhasznú munkák

-

Turizmus

-

Természetvédelem

-

Szociális foglalkoztatás

-

Településrendezési tervek

-

Önkormányzati intézmények beruházásai

6. táblázat: Decentralizált területfejlesztési támogatások nagysága 1998-2001

Megyei Területfejlesztési Tanácsoknak decentralizált keret összesen Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC) Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési célú Támogatás (TEKI) Céljellegű Decentralizált Támogatás (CÉDE) Regionális Fejlesztési Tanácsoknak decentralizált keret összesen (TFC) 24

www.pmtkht.hu/pest_3.tfc.html

1998

1999

2000

2001

20.007,2

23.322,0

24.448,3

23.608,0

7.007,2 9.000,0

7.322,0 10.000,0

7.008,3 10.900,0

6.735,0 10.573,0

4.000,0 542,6

6.000,0 1.100,0

6.540,0 940

6.300,0 5.519,0

(2003. 11. 12.)


Összes decentralizált forrás

20.549,0

24.422,0

25.388,3

29.127,0

forrás: Területfejlesztés Magyarországon, VÁTI Kht., Bp., 2002.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a vidékfejlesztési célelőirányzat (VFC) keretében nyújt fejlesztési támogatást. A pályázat alapvető célkitűzése, „hogy az elsősorban mezőgazdaságból élő vidéki népesség esélyegyenlőségének javítására a vidéki területeken fellelhető helyi adottságokra alapozott alternatív vagy kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek és az ezekhez szükséges vagy ezeket megalapozó infrastrukturális jövedelemtermelő,

fejlesztések

támogatásával

foglalkoztatást

biztosító

hozzájáruljon és

a

vidéki

népességmegtartó

térségek

képességének

javulásához”. A pályázaton önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezetek, egyéni vállalkozók és őstermelők vehetnek részt a következő pályázati témakörökben: A. Ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok támogatása B. Helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek és az ezekre épülő élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés fejlesztésének támogatása C. Hagyományos kézműipari kismesterségek támogatása D. Nem

élelmiszer

célú

helyi

természetes

alapanyagok

hasznosításának,

feldolgozásának és értékesítésének támogatása (takarmány kivételével) E. Falusi és agroturizmus fejlesztésének támogatása F. Falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését segítő programok támogatása G. Vidéki infrastruktúra fejlesztése25 A vidékfejlesztési célelőirányzat a vidékfejlesztési lehetőséget nyújt kistérségi szintű, stratégiai alapokon nyugvó, fejlesztési típusú, pályázatos rendszerű támogatások igénybevételére is. A vidékfejlesztési célelőirányzat jogi hátterét az 50/2001. (VII.20.) FVM rendelet a vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól, és a 104/2001. (VI.21.) Korm. rendelet a vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának általános szabályairól adja.

25

Pályázati felhívás a vidékfejlesztési célelőirányzat 2001-2002. évi pályázati rendszerű támogatásaihoz, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2001.


A Belügyminisztérium által nyújtott források között szerepelnek a címzett- és céltámogatások. Mindkettőt helyi önkormányzatok vehetik igénybe. A címzett támogatás célja a nagy volumenű, azaz 200 millió forintot meghaladó projektek támogatása. A támogatás elnyerése nem pályázat, hanem igénybejelentés alapján történik. Az önkormányzatoknak projektjavaslatot kell benyújtani az illetékes minisztériumok beruházási prioritásainak megfelelően. A támogatásoknak nincs előre meghatározott mértéke. A támogatható ágazatok közé a vízgazdálkodás és szennyvízkezelés, oktatás, egészségügy, szociálpolitika és kultúra tartozik. Céltámogatás esetén az Országgyűlés határozza meg a fejlesztési prioritásokat, a támogatások mértékét és a támogatási összegek felhasználásának egyéb feltételeit minden három éves időszakra vonatkozóan. A címzett-támogatásokhoz hasonlóan igénybejelentés alapján történik az odaítélés. Támogatott területek a szennyvízkezelés, hulladékkezelés, valamint egészségügyi berendezések beszerzése.26 Ezen kívül a Belügyminisztériumnak számos pályázati kiírása létezik önkormányzatok számára. Néhány az újabbak közül: y

a helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítő támogatása

y

az önkormányzati bérlakásállomány növelése 2003

y

a városrehabilitáció támogatása 2003

y

közművesített építési telkek kialakítása 2003

y

az UNDP/GEF Önkormányzati Energiahatékonysági Projekt, stb.27

Ezeken kívül még több minisztérium és intézmény ír ki pályázatokat, amelyek a területfejlesztést szolgálják. A regionális intézményi rendszernek, úgy gondolom, hiányosságai vannak még a finanszírozás terén. A nemrég kialakított NUTS 2 régiók nem rendelkeznek saját forrásokkal, így lehetőségeik behatároltak. Ugyanez a helyzet a kistérségek szintjén. Mivel kistérségi szinten a megyékhez és régiókhoz hasonló fejlesztési tanácsok nem alakultak ki, az önkormányzatok összefogásával területfejlesztési társulások jöttek létre.

26

Luis Madureira Pires: Tanulmány Magyarország területfejlesztési intézményrendszeréről és az Európai Unió strukturális alapjainak kezelésére való felkészülésről, VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, 2001, 22-23. p.

27

www.b-m.hu/onkorm/index.html

2003. 11. 12.


Ezeknek a társulásoknak – a létszámarányos tagdíjon kívül – nincs saját forrásuk. Helyi szinten lényegében különböző minisztériumok, fejlesztési tanácsok és egyéb szervezetek pályázatai szolgálnak forrásként. A szegényebb helyi önkormányzatoknak azonban gyakran gondot okoz a megfelelő önrész előteremtése. Véleményem szerint a csatlakozásig ezen a helyzeten javítani kéne. Meg kéne teremteni a feltételeit, hogy ezek az önkormányzatok is hozzájussanak azokhoz a társfinanszírozási összegekhez, amelyek a Strukturális Alapok támogatásaira való sikeres pályázáshoz szükségesek. Egy olyan rendszert kéne kialakítani, ami alkalmas az Unió Strukturális Alapjaiból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadására, hiszen ezek a források lényegesebben nagyobb összegek szétosztását igénylik.

2.3.2 KÖZÖSSÉGI FORRÁSOK – A CSATLAKOZÁS ELŐTTI SEGÍTSÉG FORMÁI Az Európai Unió a közép- és kelet-európai államok számára csatlakozásukig több forrásból biztosít támogatásokat. 1999 végéig csupán az 1989 júliusában létrehozott PHARE-programon keresztül juthatnak támogatáshoz a tagjelölt országok. 2000-től azonban két új előcsatlakozási alap - a környezetvédelmet és közlekedési infrastruktúrát támogató ISPA és a mezőgazdasági szerkezetátalakításhoz, vidékfejlesztéshez segítséget nyújtó SAPARD - kezdte meg működését. 2000-től az Európai Unió tehát három pénzügyi eszközzel – a PHARE, az

ISPA és a SAPARD előcsatlakozási

alapokkal - segíti a tagjelölt államokat a csatlakozásra való felkészülésben, valamint a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadásában. Ezen alapok célja a társult országokban a regionális fejlesztés intézményeinek és szereplőinek felkészítése a strukturális alapok és a Kohéziós Alap fogadására, a csatlakozást akadályozó tényezők megszüntetése, valamint a társult tagok közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése.28

2.3.2.1 PHARE (Poland, Hungary: Assistance for the Restructuring of the Economies) Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el a Phare-programot. A program feladata kezdetben a rendszerváltó közép-európai államokban a piacgazdaság 28



elősegítése, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményi kiépítésének támogatása volt. 1998 után elsősorban a csatlakozási folyamathoz kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket támogatott, 2002 óta a PHARE támogatások elsődleges célja a Strukturális Alapok fogadására való felkészítés. A Phare-program kezdetben Magyarország és Lengyelország támogatására irányult, ma azonban további 11 ország – Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia részesül támogatásában. Az első nyolc országban az uniós csatlakozásra való minél gyorsabb felkészülés a cél, a többiben a piacgazdasági átmenet támogatása, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és megszilárdítása. A Phare-program négy csoportra osztható: •

Országprogramok (Country Programmes)

•

Határmenti együttműködési programok (Cross-Border Cooperation Programmes – CBC)

•

Közösségi kezdeményezésű programok (Community Initiative Programmes – CIP)

•

Több kedvezményezettnek szóló programok (Multi-Beneficiary Programmes – MBP)

Magyarország és az Európai Bizottság 1990. szeptember 3-án kötötte meg a Phareprogram felhasználásáról szóló Keretmegállapodást. Ez a megállapodás szabályozza a támogatás odaítélésének, illetve felhasználásának kérdéseit, továbbá a fogadó ország jogait és kötelezettségeit.29 A Phare-programba tartozó intézményfejlesztési és beruházási programok területén számos pályázati lehetőség nyílik az önkormányzatok számára. Ezek alprogramjai az évenként elfogadott Phare nemzeti program szerint változnak. Az Európai Bizottság és a Magyar Kormány 2003. április 9-én aláírta a 2003. év PHARE Nemzeti Programjának Pénzügyi Megállapodását. Ennek keretében hazánk 101,7 millió euró támogatáshoz jut, amiből 35,6 millió euró intézményfejlesztésre és 66,6 millió euró a gazdasági és szociális kohéziót elősegítő fejlesztésekre irányul. A PHARE

támogatásokhoz

a

magyar

kormányzat

66,4

millió

eurónyi

hazai

társfinanszírozással járul hozzá. Az elmúlt három évben Magyarország az alábbi összegű Phare támogatásokban részesült:


2001 - 90,78 millió euró + 19 millió euró PHARE CBC (összesen 109,9 M EUR) 2002 - 118,7 millió euró + 19 millió euró PHARE CBC (összesen 132,7 M EUR) 2003 - 101,7 millió euró + 14 millió euró PHARE CBC (összesen 115,7 M EUR)30 A 2003-as Nemzeti PHARE Program legfőbb prioritásai között a mezőgazdaság fejlesztése, a szociális és foglalkoztatási politika, a bel- és igazságügyi együttműködés, egyéb intézményfejlesztési intézkedések, valamint a Strukturális Alapok fogadására való felkészítés szerepel. Fontos megemlíteni a Phare CBC programot, amely Magyarország és a szomszédos országok határmenti térségeiben az együttműködés erősítését célozza. A komplex területfejlesztési program prioritásai közé tartozik a regionális tervezés, határmenti műszaki infrastruktúra fejlesztés, gazdaság- és turisztikai fejlesztés, humán-erőforrás fejlesztés, továbbá környezet- és természetvédelem. A PHARE programok az elmúlt évtized alatt olyan jelentős támogatásokat juttattak Magyarország számára, amelyek nemcsak hazánk gazdasági fejlődéséhez járultak hozzá, de nagyban elősegítették a hazai intézmények felkészülését is a csatlakozásra.31

2.3.2.2 ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) – Csatlakozást Megelőző Struktúrapolitikai Eszköz Az ISPA támogatást a Kohéziós Alap mintájára hozták létre és ahhoz hasonló eszközés intézményrendszerrel működik. Az ISPA nagy költségű környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz nyújt támogatást. A vasúti, közúti fejlesztések mellett kiterjed olyan környezetvédelmi beruházások finanszírozására, mint a szennyvízkezelés és csatornázás, az ivóvízellátás, a hulladékgazdálkodás, valamint a levegő-tisztaságvédelem. Az ISPA támogatásból 2000-2006 között a tíz tagjelölt állam részesül. Az Unió az ISPA támogatás keretét évi 1,04 milliárd euróban határozta meg. A Bizottság az egyes

29

Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, Bp., 165. p. 30 http://www.nfh.hu/index2.htm?p=1&t=2&i=1397 (2003. 11. 13.) 31 http://www.nfh.hu/index2.htm?p=1&t=2&i=1397 (2003. 11. 13.)


országokra

meghatározott

költségvetési

keretek

kialakításánál

a

következő

szempontokat vette figyelembe: -

egy főre eső bruttó hazai termék (GDP)

-

lakosságszám

-

terület

Az egyes országokra vonatkozóan küszöbértékeket állapítottak meg. Ezeket a következő táblázat mutatja. 7. táblázat: A tagjelölt országokra vonatkozó küszöbértékek

Ország

Küszöbérték (%)

Bulgária

8,0-12,0

Csehország

5,5-8,0

Észtország

2,0-3,5

Magyarország

7,0-10,0

Lengyelország

30,0-37,0

Lettország

3,5-5,5

Litvánia

4,0-6,0

Románia

20,0-26,0

Szlovákia

3,5-5,5

Szlovénia

1,0-2,0

forrás: ISPA Info www.ispa.offers.hu/ispabody.html 2003. 09. 26.

Magyarország számára a küszöbértékek alapján 72,4-104 millió euró vissza nem térítendő támogatást határoztak meg. Az ISPA jogi hátterét a megalapításáról szóló 1267/1999 számú, 1999. június 21-i Európai Tanácsi Rendelet adja, amely szerint az egyes intézkedések összköltsége nem lehet kevesebb, mint 5 millió euró, illetve a projekteknek minimum 15000 főt érintő települést vagy agglomerációt kell érintenie. A forrás igénybevételének további feltételei is léteznek: az ISPA olyan projektekhez vehető igénybe, amely a Csatlakozási Partnerség dokumentumban szerepel, Kormányprogram részét képezi, tendereztethető, lehetőség szerint nemzetközi pénzintézet bevonásával valósuljon meg. Az ISPA keretében benyújtandó projektek kormányzati projektek, tehát benyújtásukért és

végrehajtásukért

az

állam

vállal

kötelezettséget.

Az

ISPA

programra


önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások pályázhatnak. A projektet keretében megvalósuló beruházások az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe tartoznak, így a végső kedvezményezettek az önkormányzatok, önkormányzati társulások. Az ISPA projektek szereplői: Nemzeti ISPA Koordinátor, Monitoring Bizottság, Nemzeti Engedélyező Tisztviselő, Nemzeti Alap, ISPA Szektorális Engedélyező Tisztviselő, ISPA Végrehajtó Ügynökség és a végső kedvezményezettek. Az ISPA keretében nyújtott segítség lehet vissza nem térítendő közvetlen támogatás, visszatérítendő segítségnyújtás vagy egyéb formájú segítségnyújtás (úgy, mint pályázati dokumentációk nemzetközi szakértők általi minőségellenőrzése, kutatások elvégzése, tanulmányok, felmérések elkészítése). A támogatás mértéke az állami kiadások 75%-áig terjedhet. A társfinanszírozás központi költségvetésből, önkormányzati forrásból, önkormányzatok

által

elérhető

támogatásokból

és

hitelből

biztosítható.

Az

32

önkormányzati hozzájárulás kötelező mértéke a támogatható költségek 10%-a.

2.3.2.3 SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Speciális Csatlakozási Program Az Európai Unió a SAPARD programon keresztül hozzájárul a tagjelölt államokban a fenntartható és versenyképes mezőgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez. A SAPARD alapvetően agrárstruktúra fejlesztési programokra és vidékfejlesztési intézkedésekre irányul. Jogi hátterét az 1268/1999 számú Európai Tanácsi Rendelet adja. Az Európai Unió éves szinten 520 millió eurós keretet határozott meg a SAPARD programra, a csatlakozni kívánó 10 ország részére. A következő táblázatban látható, hogyan oszlik meg a SAPARD program forrása a 10 tagjelölt ország között.

32

http://www.ktm.hu/palyaz/nemzetk/ISPA/ISPA.htm#f2

2003. 11. 10.


8. táblázat: A SAPARD Program forrásának megoszlása a tagjelölt országok között

Országok

Éves allokáció euróban (1999-es árakon)

Bulgária

52 124 000

Cseh köztársaság

22 063 000

Észtország

12 137 000

Magyarország

38 054 000 = 9,5 mrd Ft*

Litvánia

29 829 000

Lettország

21 848 000

Lengyelország

168 683 000

Románia

150 636 000

Szlovénia

6 337 000

Szlovákia

18 289 000

Összesen:

520 000 000

*

1 euró = 250 Ft

forrás: FVM

A források tagjelölt országok közötti felosztását az Európai Unió költségvetési hatósága az alábbi kritériumok alapján határozta el: -

egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) vásárlóerő paritáson kifejezve

-

mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma

-

mezőgazdaságilag hasznosított terület nagysága

-

területi sajátosságok

Magyarország számára 2000-től a csatlakozásig évente 38 millió euró, azaz 10 milliárd forint áll rendelkezésére a SAPARD program keretében. A támogatás 75%-a közösségi, 25%-a nemzeti forrásból (mintegy 3,5 milliárd forint) származik. Magyarország a 2003ig rendelkezésre álló mindegy 30 milliárd forintból eddig mindössze 180 millió forintot


használt fel!! Ez azt jelenti, hogy nem használják ki kellően a SAPARD nyújtotta támogatásokat. Csupán kisebb beruházásokra vették igénybe ahelyett, hogy valami nagyobb, esetleg több térséget érintő beruházásra fordították volna. A SAPARD támogatás folyósításának alapfeltétele egy 2000-től 2006-ig szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési terv készítése. A SAPARD Terv kidolgozásáért és végrehajtásáért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős. Az Unió tizenöt támogatandó jogcímet jelöl meg, amelyből a tagállamok kiválaszthatják a számukra fontos jogcímeket. Magyarország SAPARD Terve az Unió ajánlásai közül a következő nyolc támogatási jogcímet tartalmazza: 33 -

mezőgazdasági vállalkozások beruházásai

-

mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése

-

szakképzés

-

agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek

-

termelői csoportok felállítása, működtetése

-

falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

-

a tevékenységek diverzifikálása (kiszélesítése), alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése

-

a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása

Magyarország SAPARD Tervét az Európai Unió 2000. október 18-án fogadta el. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek Bizottsága 2001. március 1-én aláírta a SAPARD Tervhez kapcsolódóan a több éves pénzügyi megállapodást. (A magyarországi SAPARD program pénzügyi tervét lásd. 6. melléklet.) A SAPARD Terv kidolgozása mellett ki kell építeni az uniós előírásoknak megfelelő intézményi hátteret. Az intézményrendszert az Európai Bizottság előzetesen hitelesíti. A SAPARD program végrehajtása decentralizált módon történik, ami azt jelenti, hogy a magyar fél teljes mértékben saját hatáskörében hajtja végre a programot a pályáztatástól a támogatások kifizetéséig, az Európai Bizottság csupán utólagosan ellenőrzi a források felhasználását. A hazai intézményrendszer megteremtéséről a 2188/2000. (VIII.31.) Korm. határozat rendelkezik. Hazánkban SAPARD Hivatal, SAPARD Monitoring


Bizottság, SAPARD Ügynökségek, a hét tervezési-statisztikai régióban regionális irodák működnek.

33

SAPARD a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését segítő előcsatlakozási támogatás, forrás: www.agrarkamara.hu/sapard.htm (2003. 11. 13.)


3

3.1

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

HELYZETÉRTÉKELÉS

9. táblázat: A közép-magyarországi régió helye az országban, 2001

Budapest Pest megye Ország összesen=100,0 Lakónépesség 17,1 10,7 Alkalmazásban álló 27,8 7,3 Regisztrált munkanélküli 14,4 8,7 GDP, 2001 35 8,1 Működő vállalkozás 28,5 10,6 Külföldi érdekeltségű vállalkozás 53,6 7,3 Beruházások teljesítményértéke 26,3 12 Épített lakás 15,8 20 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 21,4 9,4


Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás 34,9 6,9 Vezetékes gázt fogyasztó háztartás 19,5 15,1

forrás: http://www.pmtkht.hu/pestmegye_index.html

(2003. 11. 18.)

A Közép-Magyarországi régiót Budapest és Pest megye alkotja. A régió 185 települést foglal magában, melyek között a fővároson kívül 22 város található. Pest megyén belül hiányoznak az 50 ezernél nagyobb lélekszámú települések, a térséget az 1000-4999 népességszámú települések túlsúlya jellemzi. A régió településeinek 15%-a városi ranggal rendelkezik. A régió másik sajátossága, hogy Pest megye, az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs önálló megyeszékhelye, ezt a szerepet a főváros tölti be. A Közép-Magyarországi régió a Kárpát-medence központjában, különböző jellegű tájak határán helyezkedik el, felszíne ennek köszönhetően igen változatos, területén a hegyektől a síkságig valamennyi domborzati képződmény megtalálható. Legnagyobb folyói a Duna, az Ipoly, a Galga és a Tápió. A régió természeti adottságai nyersanyagforrásokat,

illetve

a

mezőgazdasági

termelés

feltételeit

tekintve

kedvezőtlenek Közép-Magyarország Magyarország legkisebb területű (6.919 km2), ám legnépesebb régiója. Az ország területének mindössze 7,4%-át teszi ki, ugyanakkor itt él az ország népességének 28,3%-a (2.844,2 ezer fő)34, melynek közel kétharmada a fővárosban. A terület népsűrűsége jóval magasabb az országos átlagnál. A térség demográfiai tendenciái azonban nem kedvezőek, a természetes népesség fogyása és a népesség öregedési indexe messze meghaladja az országos átlagot. Ezt bizonyítja az alábbi táblázat is.

34

Regionális Operatív Program, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest, 2002.


10. táblázat: 1000 lakosra jutó természetes fogyás (-)

Budapest Pest megye Közép-magyarországi régió Ország összesen 1995 -6,2 -2,0 -4,8 -3,3 1996 -6,6 -2,2 -5,1 -3,7 1997 -6,7 -2,5 -5,2 -3,8 1998 -6,5 -2,7 -5,2 -4,3 2000 -5,7 -1,9 -4,3 -3,8 2001 -5,7 -1,1 -4 -3,4


(2003. 11. 18.)

Gazdasági fejlettségét tekintve a régió kiemelkedő az országban. A régióban képződik az ország GDP-jének több mint 40%-a. A Közép-Magyarországi régióban az egy főre


jutó GDP az ország átlagának mintegy 149%-a, az Európai Unió átlagának 71%-a. A régió gazdaságára a gazdálkodó szervezetek magas koncentrációja jellemző. A legnagyobb részarányt a kereskedelem, a javítás, valamint az ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatások képviselik. A régióban működik az ország vállalkozásainak 40%-a.35 2. ábra


(2003. 11. 18.)

A külföldi vállalkozások kétharmada (ennek 87%-a Budapesten) működik a térségben.

11. táblázat: Külföldi érdekeltségű vállalkozások 1998-2001

Budapest Pest megye Közép-magyarországi régió Ország összesen 1998 13 804 1 786 15 590 26 799 1999 13 964 1 881

35



15 845 26 433 2000 13 453 1 903 15 356 25 132 2001 14 322 1 679 16 001


(2003. 11. 18.)

A régió iparában minden ágazat képviselve van. A fővárosra a textíliák és ruházati termékek gyártása, a nyomdaipar, a műszergyártás és javítás, valamint a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás ágazatok jellemzők, míg Pest megyében főként az élelmiszerek és italok gyártása, a kőolaj-feldolgozás, a fémfeldolgozás, a villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása játszanak jelentősebb szerepet. A régió mezőgazdaságának művelési ágak szerinti szerkezete eltér az országostól. A szántó és a gyep aránya alacsonyabb az országosnál, míg a gyümölcsösé, a kerté és a halastóé magasabb. A főváros közelében az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak. Országos viszonylatban kiemelkedő a Közép-Magyarországi régió zöldség és gyümölcs termesztése. A mezőgazdasági vállalkozások túlnyomó része kis létszámú szervezet. Szolgáltatásokat tekintve a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység jelentősek. A régióban előrehaladott a tercierizáció folyamata, az alkalmazásban álló közel háromnegyede a harmadik szektorban talál munkát. A turizmus jelentőségét tekintve a Közép-Magyarország a régiók között vezető szerepet játszik. Az idegenforgalmi infrastruktúra a többi régióhoz képest fejlett. Az ország


kereskedelmi szálláshelyeinek közel egyhatoda itt található, ennek 80%-a Budapesten koncentrálódik. A régiót felkereső külföldiek 96%-a a fővárosban száll meg. A régió két legmeghatározóbb ágazata a konferenciaturizmus és a gyógy-turizmus. Ezen kívül nagy vonzerőt jelent Pest megye történelmi múltra visszatekintő településeinek, kulturális értékeinek, természeti szépségeinek, valamint a Hungaroring autóversenyeinek megtekintése.36 A kutatás-fejlesztés terén a Közép-Magyarországi Régió meghatározó szerepet tölt be. Ez a felsőoktatás és a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő koncentrációjához kapcsolódik. A K+F célra fordított pénzeszközöknek mintegy kétharmadát itt használják fel. A kutatás-fejlesztési helyek nagy része a régióban, ezen belül a fővárosban található. A foglakoztatási helyzetet a lenti táblázat mutatja. A régiót az országos átlagnál magasabb foglalkoztatási ráta és az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemzi. A termelő gazdasági ágakban csökken a foglalkoztatottak száma, a szolgáltatást végző területeken emelkedik. Az aktív keresők aránya magasabb az országos átlagnál. Ebben valószínűleg a magasabb iskolai végzettségnek is szerepe van.

36



12. táblázat: A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2001

Budapest

Foglalkoztatottak száma, 1000 fő Munkanélküliek száma, 1000 fő Munkanélküliek aránya, %

Pest Közép-magyarországi Ország megye régió összesen

763,8

430,7

1194,5

3859,5

33,5

20,3

53,8

232,9

4,2

4,5

4,3

5,7


(2003. 11. 18.)

A régió – főleg a főváros - jelentős szerepet tölt be az oktatásban. A régióban végzi tanulmányait a szakmunkásképző iskolába járók több mint 20%-a, a középiskolások 30%-a, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak 44%-a. Szakirányok szerinti megoszlás tekintetében a régióban minden szakirány jelen van. A térségben különösen az államigazgatási, az orvosi és a műszaki képzés jelentős.37 Az ország közlekedési hálózatának fővárosi centrumú sugaras felépítése folytán a Közép-Magyarországi régió kiemelkedő szerepet tölt be mind a közúti, mint a vasúti forgalom lebonyolításában. A régiót öt transzeurópai közlekedési folyosó érinti. Ezek találkozási pontja Budapest. A térség az átlagosnál sűrűbb, jól kiépített úthálózattal rendelkezik. A tömegközlekedés és személygépkocsi közlekedés 1/3-2/3 arányban oszlik meg. A személygépkocsi használat aránya folyamatosan nő, a régióban a legmagasabb a 100 lakosra jutó személygépkocsik száma. A Budapestről induló 11 vasútvonalon jelentős az agglomerációs ingázás. A régióban fontos vízi szállítási útvonal a Duna. A régióban található az ország egyetlen menetrendszerű forgalmat bonyolító, nemzetközi repülőtere, a Ferihegyi repülőtér. A régió környezeti állapotát tekintve komoly gondot okoz a főváros és agglomerációjának közlekedési túlterheltségéből eredő zaj- és légszennyezettség. A légszennyezés fő okozója a közlekedés, csökkent viszont az ipari légszennyezés súlya. A régió jelentős karsztvízbázissal rendelkezik, ám a felszín alatti és felszíni vizek minősége romlik. A szennyvíz elvezetése és kezelése a régió központi problémája. A szennyvízcsatornába bekötött lakások aránya Budapesten 91%-os, míg Pest megyében


csupán 37,9%. A kommunális hulladék-lerakók jelentős része nem felel meg műszaki követelményeknek.38 A központi régió felvirágoztatását tűzte ki célul a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és az irányítása alatt működő Pro Régió Ügynökség. „Ennek érdekében egységes, összefogáson alapuló regionális politikát folytat, melynek része a tudásalapú ipar, az ökológiai szemléletű mezőgazdaság, az üzleti és kulturális szolgáltató szektor továbbfejlesztése, a befektetőbarát környezet kialakítása.” Manapság felmerült az a lehetőség, hogy Pest megye önálló régiót alkosson. Ennek az uniós források elosztása szempontjából van jelentőssége. Az Unió szabályozásai szerint ugyanis azok a régiók részesülhetnek támogatásban, amelyekben az egy főre eső GDP nem éri el az Unió átlagának 75%-át. Pest megye és a főváros közösen meghaladja ezt az értéket – 2000-ben 78,1% volt. Budapest már elérte a közösségi átlagot, míg Pest megye csupán 40%-át.39 Amennyiben Pest megye nem alkot önálló régiót, 2006-ot követően a fővárossal együttesen elesik a forrásoktól. A kérdés megoldása érdekében már lépéseket is tettek. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács ülésén megfogalmazódott az önálló régió kialakításának gondolata. Ezt követően a tanács elnöke felkereste a megye 15 kistérségét. A kistérségek közül 13 támogatja a gondolatot, kettő őszre halasztotta állásfoglalását. A tanács elnöke felkérte valamennyi település önkormányzatát, hogy tűzzék napirendre a kérdést. Az eddig beérkezett 110 döntésből 99 egyértelműen az önállóságot támogatja.40

3.2

A RÉGIÓ JÖVŐKÉPE

Magyarország várhatóan 2004. májusában csatlakozik az Európai Unióhoz. Ennek következtében az ország, illetve az egyes régiók hosszú távú jövőképében Magyarország olyan országként szerepel, amely már több éve tagja az Európai Uniónak. A Közép-Magyarországi Régió hosszú távú jövőképe az alábbiakban fogalmazható meg: 37

http://www.pmtkht.hu/pestmegye_index.html Regionális Operatív Program, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest, 2002. 39 KSH 40 Pest Megye Önkormányzata 38

(2003. 11. 18.)


„A Közép-Magyarországi Régió fejlődése az elmúlt évek során felgyorsult, ami a régión belüli

cselekvő

partnerségnek,

a

sokrétű

hazai

és

nemzetközi

hálózati

együttműködésnek, valamint a hatékonyan felhasznált európai uniós alapok gazdaságélénkítő hatásának köszönhető. A

régió

a

hagyományos

infrastruktúrák

terén

felszámolta

a

legégetőbb

kapacitáshiányokat, az információs társadalom fejlesztésében pedig kihasználta regionális versenyelőnyét. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális gazdaságra és a szabadidő gazdaságra koncentrál. Jelentős, nemzetközi figyelmet is keltő zászlóshajó projektek valósulnak meg. Az átgondolt fejlesztés eredménye a többpólusú fejlődés és a koordinált területhasználat. A térség többféle társadalmi rétegnek is vonzó életkörülményeket kínál.…”41

3.3

A RÉGIÓ STRATÉGIÁJA ÉS PRIORITÁSAI42

A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Tervében a következőkben fogalmazták meg a régió stratégiai céljait: „A Közép-Magyarországi Régió legyen kiegyensúlyozottan fejlődő, a fenntarthatóság és a minőség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség.” A stratégiai cél elérése érdekében a stratégia megfogalmazásakor és annak megvalósításakor a következő alapelveknek kell érvényesülni. • • • • • • • •

41 42

közös érdek a gazdasági, szociális, területi egyenlőtlenségek csökkentése fenntarthatóság vertikális és horizontális partnerség szubszidiaritás programozás addicionalitás, a helyi források kiegészítésének elve koncentráció Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, Budapest, 2001 Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, Budapest, 2001


Mint látható, ezek az elvek harmonizálnak az Európai Unió alapelveivel, kiegészülve néhány új elvvel. A jövőképben megfogalmazott célok elérése érdekében két átfogó cél került meghatározásra: 1. a régió versenyképességének növelése – ide azok a részcélok tartoznak, amelyek a Közép-Magyarországi Régió uniós és belső kihívásokra adott válaszainak hatékonyságát befolyásolják 2. élhető régió kialakítása – ez alatt azok a részcélok értendők, amelyek a KözépMagyarországi Régió belső egyenlőtlenségeinek mérsékelését, a régió által kínált élettér minőségét befolyásolják A két átfogó cél kiegészül egy harmadikkal: együttműködési keretek fejlesztése, melyet az tesz szükségessé, hogy a differenciált célok együttes és hatékony megvalósításához a Közép-Magyarországi

Régióban

jelenleg

adott

együttműködési

keretek

nem

megfelelőek. A Közép-Magyarországi Régió prioritásait és a hozzájuk tartozó intézkedéseket a 13. sz. táblázat tartalmazza. I. Vállalkozásfejlesztés A Közép-Magyarországi Régióban elsősorban az innovatív kis- és középvállalkozások fejlesztése indokolt, ugyanis leginkább a kis- és középvállalkozások vannak rászorulva a támogatásra. A fejlesztéseknek főleg olyan kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, amelyek technológia-intenzív iparágak, üzleti és informatikai szolgáltatások, kulturális gazdaság, turizmus, szabadidő-gazdaság területén működnek II. Emberi erőforrások fejlesztése A régió stratégiai terve az emberi erőforrások fejlesztését négy területre koncentrálja: -

Az egyik terület az innováció, az információs technológia és a hasonló fogalmakkal kapcsolatos tudás fejlesztése. A régió tudásbázisának további fejlesztése meghatározza a régió versenyképességét.

-

A másik terület a régió sajátos problémája, a fővárosban koncentrálódó hajléktalanok, idős korúak, valamint a régióban élő hátrányos helyzetű csoportok –


elsősorban romák – életfeltételeinek javítása. Fontos feladat az életkörülmények javítása, a kirekesztettség csökkentése, e társadalmi csoportok képzettségi szintjének növelése. -

A harmadik terület a civil szervezetek működési feltételeinek javítása, gyakorlati tevékenységük hatékonyságának elősegítése. Ezek a szervezetek ugyanis sokat tesznek az élhető régió kialakítása érdekében.

-

A negyedik terület az uniós csatlakozásra való felkészülés. A lakosság, szakértők ismereteinek növelése, a hiány pótlása, a gyakorlati alkalmazásra való felkészülés feltételeinek megteremtése.

III. Infrastruktúra fejlesztés és a környezet állapotának javítása Az élhető régió kialakításának érdekében a közlekedés fejlesztése, valamint az épített és természeti környezet védelme és fejlesztése kerül előtérbe. A környezeti erőforrások igénybevétele során az a természetes követelmény, hogy a tiszta levegő, ivóvíz, a jó termőtalaj, a rekreációt biztosító zöldterületek álljanak rendelkezésre. Ennek érdekében fontos a környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztések, valamint a környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezése. IV. Vidékfejlesztés – területi kiegyenlítés A régió település és térszerkezetéből fakadó speciális feladat a vidéki települések funkcióinak megerősítése. Cél a fővárosba irányuló mozgások egy részének átirányítása a funkcióiban megerősödött központok felé. A funkcióbővítést célzó intézkedések alapelemei

a

településközpontok

arculatváltozása,

a

szolgáltatási

színvonal

minőségének emelkedése, a helyi hagyományok megőrzése. A vidéki központok funkcióbővítéséhez hozzájárul az egészségügyi ellátás színvonalnak emelése. V. E-régió kialakítása Az információs technológia terjedése napjainkban jelentkező jelenségek egyike. A Közép-Magyarországi Régió áll legelőrébb az információs társadalom kialakításában, így

közvetítő

szerepet

játszhat

az

információs

technológia

alkalmazásainak

magyarországi meghonosításában és közvetítésében. Az emberi erőforrás fejlesztés és a vállalkozásfejlesztés nem választható el az E-régió kialakításától. Az információs technológia bevezetése az oktatásba-képzésbe, az élethosszig tartó tanulás általánossá


tétele, valamint az információs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, innovációs központok, tudományos parkok támogatása az e-régió fejlődését szolgája.


13. táblázat: A prioritások és intézkedések rendszere

III. InfrastruktúraII. Emberi erőforrások fejlesztés és a I. Vállalkozásfejlesztés Prioritás fejlesztése környezet állapotának javítása Üzleti infrastruktúra fejlesztése

IV. Vidékfejlesztés – területi kiegyenlítés

Intézkedések

A régió tudásbázisának A régió belső erősítése elérhetőségének javítása

Kistérségi programok támogatása

Kis- és Közösségfejlesztés, civil Környezetvédelmi középvállalkozások szervezetek támogatása infrastruktúra fejlesztése hálózatainak fejlesztése Hátrányos helyzetűek A régió turisztikai Épített környezet társadalmi és munkaerőpotenciáljának védelme és fejlesztése piaci integrációjának fejlesztése segítése

A vidék jövedelemtermelő képességének javítása

Szabadidő-gazdaság fejlesztése

Felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra

Természeti környezet fejlesztése, rehabilitációja

Kulturális gazdaság fejlesztése forrás: Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, Budapest, 2001.

Településközpontok funkcióbővítése Egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése a vidéki központokban Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése

V. E-régió kialakítása Elektronikus közigazgatás, intelligens önkormányzat projektek indítása Az információs társadalomra való felkészítés E-gazdaság fejlesztése


4

KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉS A PILISBEN

A kistérséghez tartozó települések: Csobánka, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Tinnye, Üröm, Remeteszőlős

4.1

HELYZETÉRTÉKELÉS

4.1.1 TÉRSZERKEZET A kistérségi önkormányzati társulások által alkotott kistérségek határai nem mindig esnek egybe a Központi Statisztikai Hivatal által számon tartott kistérségek határaival. Jelen esetben a Központi Statisztikai Hivatal 18 települést sorol a Pilisvörösvár környéke

kistérséghez,

míg

a

Pilisi-medence

Kistérség

Önkormányzati

Területfejlesztési Társulást a fenti 12 település alkotja. A továbbiakban ezzel a 12 településsel számolva szeretném ismertetni a kistérség helyzetét, területfejlesztését. A társulás létrehozásakor nem volt még önálló település Remeteszőlős, amely 2003. január 1-én vált ki Nagykovácsiból, így a KSH 2002-es adataiban sem szerepel. Alapító tag volt viszont Pilisszentkereszt, ám később másik önkormányzati társuláshoz csatlakozott, így ezt a települést nem sorolom a kistérséghez. Meg kell jegyezni, hogy Csobánka

tagja

Társulásának is.

a

Dunakanyari

és

Pilisi

Önkormányzatok

Területfejlesztési

59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2

A fenti 12 település együttes területe (belterületek) meghaladja a 184 km -t. A KSH 2002-es adatai43 szerint a térség lakossága 53.283 fő, népsűrűsége 289 fő. A települések átlagos népessége 4844 fő. Ma a lakosság elérheti a 60 ezer főt.

4.1.2 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A kistérség települései a Pilisi-medence (Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár) a Pilisi-hegység (Csobánka, Pilisborosjenő, Üröm), a Budai-hegység (Nagykovácsi) és a Gerecsevidék (Tinnye) szubrégióhoz sorolhatók. A térség települései természetes erdőkkel borított, tagolt völgyekben, hegyoldalakon alakultak ki. A térség közel 40 százalékát erdők borítják. A kistérség egyik sajátossága a természetvédelmi területek jelentős kiterjedése. A védett területek kiterjedése 6582,8 hektár, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Park illetve Budai Tájvédelmi Körzet kezelése alá tartozik. Csobánkán 1473,7 ha, Nagykovácsiban 2297,6 ha, Pilisborosjenőn 454,6 ha, Piliscsabán 742,4 ha, Pilisszántón 726,1 ha, Pilisszentivánon 391,1 ha, Solymáron 497,3 ha a természetvédelmi területek nagysága. A Pilisi-medence biodiverzitása, geológiai viszonyai, az értékes karsztvízbázis, a nagy kiterjedésű erdők és a változatos élővilág a környezeti terhelések következtében veszélyeztetve vannak. A kistérséget különféle tervdokumentumok Pest megye fokozottan

védelemre

szoruló

régiói

közé

sorolják.

Különösen

magas

a

környezetvédelmi területek aránya Pilisszentivánon, Nagykovácsiban, Pilisszántón és Csobánkán, ám a térség többi településén is jelentős a védelemre szoruló területek aránya.44 Az

egyedül

virágzó

Pilisszentivánon

pilisi

len

(Linum

dolomitikum) élőhelyét, a Kis- és Nagy-Szénást 1978-ban a Budai Tájvédelmi

Körzet

részeként

fokozottan

védett

területnek

nyilvánították. Az 1193 hektárnyi területnek az Európa Tanács 1995-ben odaítélte az 43

Pest megyei Statisztikai évkönyv 2002, KSH, Bp. 2002. Térségfejlesztési Koncepció, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztály, Solymár-Bp., 2000

44


Európa Diplomát. A Diplomával elismerik, hogy a terület „tudományos és kulturális értéke, szépsége és az ennek megfelelő természetvédelmi intézkedések nemzetközileg kiemelkedők, és európai jelentőségük van a természeti étékek megőrzésében”.45 A Diploma odaítélésének célja az európai mércével mérve legfontosabbnak ítélt területek hatékony védelmének elősegítése. Az 1965 óta létező Európa Diplomát 1999 végéig 52 területnek adományozta oda az Európa Tanács. A Diploma elnyeréséhez komoly követelményeknek kell megfelelni. Magyarországon a Kis- és Nagy-Szénáson kívül az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület nyerte el a Diplomát.

4.1.3 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. A kistérségben ezek az adatok a kővetkező módon alakultak:

14. táblázat: A kistérség demográfiai adatai, 2002. Terület km2

Csobánka Nagykovácsi Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Tinnye Üröm Kistérség

Lakónépesség év végén

Élveszületés

Halálozás

Természetes szaporodás ill. fogyás

Belföldi vándorlási különbözet*

22,76

2855

35

22

13

48

30,56

5201

67

52

15

154

9,27

3143

29

26

3

70

25,57

6515

67

64

3

241

6,97

1081

13

5

8

42

15,96

2203

25

24

1

40

8,12

4101

42

44

-2

26

24,3

12780

131

161

-30

109

17,86

9118

81

76

5

194

16,1

1382

6

8

-2

36

6,66

4904

73

47

26

281

53283

569

529

40

1241

184,13 saját számítás a KSH adatai alapján

* a megyék, régiók közötti állandó és ideiglenes belföldi oda- és elvándorlás különbsége

2002-ben 1315 fővel több lakosa volt a kistérségnek, mint egy évvel korábban. Ez 2,5%-os növekedést jelent. Az utóbbi időben legnagyobb mértékben Ürömnek, 45

Pilisszentiván természeti értékei „Pilisszentivánért” Faluszépítő és Környezetvédelmi Egyesület, 2000, 22. p.


Piliscsabának és Pilisjászfalunak nőtt a népessége, ami az épülő lakóparkoknak is köszönhető. Az adatokból láthatjuk, hogy a kistérségben összességben több volt a születés mint a halálozás. Mindössze három településen – Pilisszentivánon (-2), Pilisvörösváron (-30) és Tinnyén (-2) – volt születési hiány tapasztalható. A vándorlási különbözet minden településen pozitív, azaz többen költöztek a térségbe, mint amennyien elhagyták. Ez a szuburbanizációnak, azaz annak a jelenségnek a következménye, hogy egyre többen hagyják el a fővárost, és költöznek az agglomerációba. A lakosság nagy része a fővárosban vállal munkát, ami napi ingázással jár. Jellemző jelenség, hogy a lakosság szinte csak aludni jár haza, a munka, a szórakozás és bevásárlás a fővároshoz köti őket.

4.1.3.1 Szuburbanizáció A szuburbanizáció manapság a térséget jellemző jelenségek egyike, ám a korábbi évekhez képest valamelyest lelassult. A Pilisi-medence térsége a kilencvenes években a lakóhelyi, a gazdasági és intézményi szuburbanizációnak is kitüntetett célterületévé vált. Vannak olyan települések, ahol tudatos településfejlesztési programnak köszönhető a népesség növekedés - ilyen például Pilisjászfalu. Máshol tervszerű önkormányzati parcellázásoknak vagy lakóparki beruházásoknak köszönhetően nő a népesség. A települések

többségében

azonban

hely

hiányában

vagy

településpolitikai

megfontolásból korlátozzák a betelepedést (Csobánka, Pilisszántó, Pilisszentiván, Solymár, Nagykovácsi). Akad olyan település, főleg az erdőkkel övezett falvak között, amely elérte lehetséges terjeszkedésének határait. További szuburbanizációs fejlesztések csak a völgyekben fekvő, nagyobb területtel rendelkező települések esetében képzelhetők el. Meg kell említeni a lakóparki beruházások számának növekedését. Az utóbbi években számos lakópark építése kezdődött meg a térségben. Különösen Piliscsaba és Tinnye környékén, illetve Ürömön figyelhető meg lakóparkok épülése. Piliscsabán található a Csaba Gyöngye, a Klotildliget, a Magdolnavölgy lakópark, Tinnyén a Garancsliget és a Meleg-völgy lakpark, Ürömön a Péterhegyi Revital lakópark épül, végül Nagykovácsi területén, az Amerikai Iskola környezetében, a Hill Top luxus lakópark kap majd helyet. A lakóparkokban összközművesített építési telkeket, illetve társasházi vagy sorházi lakásokat lehet vásárolni.


A szuburbanizációnak vannak előnyei és hátrányai is. A legfőbb előnyök közé sorolható, hogy az átlagosnál jobb módú, fiatal középkorú értelmiségi réteg beköltözésével kedvezőbbé válik a helyi társadalom demográfiai szerkezete, emelkedik a képzettség, a lakosság jövedelmi szintje. A beköltözők integrálódási szándéka, közösség kulturális életében való aktív részvételük pozitívan hat azt mutatja, hogy a szuburbanizáció nem feltétlenül eredményezi a helyi társadalom szétzilálódását. A

szuburbanizációnak

sajnos

van

árnyékos

oldala

is.

Egyik

legsúlyosabb

következménye a közlekedési nehézségek súlyosbodása, amelyet egy későbbi alfejezet tárgyal. A hátrányos következmények között meg kell említeni a szegregáció növekvő mértékét. A térségbe érkezők összetételét az ingatlanpiac szelektálja. A fiatal értelmiségiek, nyugdíjasok az infrastruktúrával el nem látott üdülőterületeket, valamint olcsó parasztházakat vásárolnak. Nagy számban költöznek a területre módosabb fiatal értelmiségiek. A felső-középosztály és az elit tagjai főleg olyan területeken vesznek ingatlant, ahol a szuburbanizáció következtében magasra emelkedtek az ingatlanárak. A jómódú családok letelepedése térbeli és társadalmi szegregációhoz vezethet az újonnan betelepedők és az "őslakosok" között. A térségben példa lehet erre Nagykovácsi, ahol az Amerikai Iskola megjelenése indította el azt a folyamatot, ami az ingatlanárak jelentős emelkedéséhez és a szegregáció erősödéséhez, végső soron homogén településrészek kialakulásához vezet.46 Csobánkán a Hanfland parcellázásával alakult ki egy új településrész, ami a nagykovácsiéhoz hasonló következményekkel járt.

4.1.3.2 Foglalkoztatási helyzetkép A Pilisi-medencében jelenleg a munkaképes korú népesség, azaz a 15-74 éves kor közöttiek száma, 33711 fő. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 476 fő, ebből 69 fő egy évnél hosszabb ideje munkanélküli. A kistérségi átlagnál magasabb a munkanélküliség Csobánkán, Piliscsabán, Pilisjászfalun, Pilisszántón és Tinnyén (lásd. területi mutató), tehát főleg azokon a településeken, ahol a helyi társadalom demográfiai, képzettség szerinti összetétele kedvezőtlen. (Meg kell jegyezni, hogy ezek között szerepel a három, roma kisebbség lakta település.) A munkanélküliség Nagykovácsiban, Pilisszentivánon, Pilisvörösváron és Solymáron, azaz a fővárossal

46

Térségfejlesztési Koncepció, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztály, Solymár-Bp., 2000


határos településeken a legalacsonyabb. A gazdaságilag aktív népesség nagy része a fővárosban dolgozik, ezért jellemző a térségben a napi ingázás. A szuburbanizációval ez a jelenség tovább erősödött, amiről a katasztrofális közlekedési helyzet is tanúskodik.

15. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma az állandó lakhelyük szerint 2003.09.20. Település

Főváros

Munkaképes Regisztrált Regisztrált Járadékra Jöv. Rendszeres Területi Relatív korú munkanélk. munkanélk. jogosult pótló szoc. mutató* mutató** népesség összesen > 365 nap (fő) támog.ra segélyre (%) (fő) (fő) (fő) jog. (fő) jog. (fő) 1103019 19311 2587 9534 18 2919 1,75 0,33

Csobánka

1834

57

15

25

3

9

3,11

0,59

Nagykovácsi

3411

25

0

14

0

0

0,73

0,14

Pilisborosjenő

2014

22

3

13

0

0

1,09

0,21

Piliscsaba

3546

95

24

40

0

28

2,68

0,51

Pilisjászfalu

680

29

7

14

0

7

4,26

0,81

Pilisszántó

1384

32

2

24

0

0

2,31

0,44

Pilisszentiván

2737

27

1

21

0

0

0,99

0,19

Pilisvörösvár

8410

75

6

54

0

1

0,89

0,17

Remeteszőlős

n.a.

2

0

2

0

0

-

-

Solymár

5922

55

1

36

0

0

0,93

0,18

Tinnye

865

27

9

12

0

10

3,12

0,59

Üröm

2908

30

1

21

0

1

1,03

0,2

Kistérség

33711

476

69

276

3

56

1,41

0,27

Pest megye

705645

17222

2244

8136

75

2345

2,44

0,46

6532584

344687

78510

98598

1525

108539

5,28

1

Magyarország

Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján http://www.afsz.hu/pls/portal/docs/PAGE/AFSZ_PORTAL/060_STATISZTIKA/040_STAT_T ELEPULESSOROS/2003/T010309.PDF

(2003. 11. 15.)

* területi mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállaló korú népesség %-ában ** relatív mutató: a területi mutatónak az országos átlaghoz viszonyított aránya

A Pilisi-medence kistérségben strukturális munkanélküliségről beszélhetünk. A tartósan munka nélkül maradók nem tudnak visszajutni a munkaerő piacra, egészségi állapotuk, életkoruk vagy képzettségi szintjük miatt. A másik oldalon a vállalkozók panaszkodnak munkaerő hiányra. Hiányoznak a jól képzett, önálló munkára is képes szakmunkások, főleg a faipar és az építőipar területén, továbbá egyre nehezebb a térségben betanított


munkát vállaló asszonyokat találni. A cégek többsége a dorogi kistérségből pótolja a hiányt, technológiai fejlesztésekkel csökkenti élőmunka igényét, vagy vállalkozását áthelyezi olyan helyre, ahol bőven áll rendelkezésre olcsó munkeaerő. A Pilis-medence jelentős foglalkoztatói – pl. WET Kft., PEMÜ, Általános Faipari Kft., stb. – 2-300 embert foglalkoztatnak a szomszédos megyéből. A Pilisi-medence képzettségi mutatói az átlagosnál kedvezőbbek. A szuburbanizációs pozitívan hat a térség képzettségi szintjére, ugyanis a térségbe költözők többnyire magasan kvalifikált értelmiségi emberek.

4.1.4 GAZDASÁG 4.1.4.1 Vállalkozások Mint azt már fent említettem, a KSH más településeket sorol a kistérséghez, mint a tényleges Kistérségi Társulás tagjai, ezért a települések adatait egyenként összegyűjtve, majd ezeket összeadva kaptam meg a kistérség adatait. Az adatok szerint 2002-ben 5642 vállalkozás működött a térségben. Ez 5,5%-os növekedés az előző évhez képest. Legnagyobb mértékben (28,3%) Pilisszántón nőtt a működő vállalkozások száma. A vállalkozások több mint fele társas vállalkozás. A Pilisi-medencében a kilencvenes évek második felében lényeges változások mentek végbe a gazdaságban. Ez egyrészt a gazdasági szereplők összetételének átrendeződését, másrészt az egyes ágazatok közötti eltolódást jelenti. A vállalkozások tevékenységének ágazati megoszlását tekintve legmagasabb az ingatlanügy és gazdasági szolgáltatás, kereskedelem és javítás, illetve az építőipar részaránya. A 2002-es évben 635 kiskereskedelmi egység működött a térségben, ebből 101 élelmiszerüzlet, 200 vendéglátóhely. A kiskereskedelmi egységek 30%-a Pilisvörösváron működik. A legtöbb vállalkozás kilenc főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Egy néhány a Pilisi-medence legjelentősebb foglalkoztatói közül: Pilisvörösvár

Halmschlager Rt. (élelmiszer) Liegl & Dachser Logisztikai Kft. (szállítmányozás) Müller Papír Kft. (papíripar)


Szamos Marcipán Kft. (édesipar) Terranova Kft. (építőanyagok) Pilisszentiván

Tungsram-Schréder Rt. (világítástechnika) W.E.T. Kft. (autó villamosság)

Solymár

PEMÜ Rt. (műagyagipar)

Piliscsaba

Tiplex. Kft. (faipar)

Jelentős a külföldi – mindenek előtt német és osztrák – tőke érdeklődése a kistérség iránt. Jellemző, hogy a külföldi tőke nem csak a nagy tőkeerejű vállalatok iránt mutatott érdeklődést a privatizáció során, hanem kisebb hazai vállalkozások iránt is. A külföldi tőke megjelenése a térségben nem zöldmezős beruházásokhoz kötődik. Akadtak olyan vállalkozások, ahova a külföldi tulajdonos társként lépett be (Általános Faipari Kft., Tiplex Kft.), és olyanok is, amelyeket megvásárolt (WET Kft.). A külföldi, illetve vegyes tulajdonú cégek két típusával találkozhatunk a Pilisi-medencében. Néhány társaság speciális termékeket gyárt döntően export-piacra. E cégek jellemzően kvalifikált szakmunkásokat alkalmaznak. A társaságok másik fele az olcsó munkaerő miatt érkezett a térségbe. Ezek jelentős számban foglalkoztatnak főleg női betanított munkásokat. Ide tartozik a WET Kft., amely az autóipar számára végez bérmunkát, beszállítást, továbbá az Általános Faipari Kft., amely az IKEA beszállítója.47 A kistérségben nagy számban vannak magyar tulajdonú vállalkozások is, amelyek családi, kisipari vállalkozásként kezdték, és mára a piac jelentős szereplőivé váltak. E cégek termékei gyakran országos, sőt nemzetközi hírnévnek örvendenek. Ilyen vállalat például a Bányai Bútor, Szamos Marcipán, Müller Papír vagy a Halmschláger Rt., amely ma már regionális jelentőségű üzlethálózattal rendelkezik, a CBA láncnak is alapító tagja.

4.1.4.2 Agrárgazdaság A

Pilisi-medence

agrárgazdasága

veszélyeztetett,

eltűnőben

levő

ágazat.

A

mezőgazdaság jelentőségének csökkenése nem új keletű folyamat, hiszen a kőszén- és dolomit-bányászat megindulásától, a század elejétől, a mai napig tart. (Ma már nincs a

47



kistérségben bányászat, egy-két murvabányát kivéve.) Az agglomerálódás, rekreációs szuburbanizáció mind nagyobb területeket hódított el a mezőgazdaságtól. Eltűnt a hagyományos gyümölcs- és szőlőkultúra. A mezőgazdasági nagyüzemek a térségi agrárgazdaság szinte kizárólagos szereplői voltak, a háztáji jellegű állattartást és virágkertészetet kivéve. A szövetkezeti átalakulás és a földtulajdon privatizációja szintén kedvezőtlen volt az agrárgazdaság számára. Nyilvánvalóvá vált, hogy a termőföldnek nem termelési eszközként, hanem ingatlanpiaci jószágként van éréke. A földtulajdonosok többsége ingatlana értékesítésében és nem mezőgazdasági hasznosításában érdekelt. Az agrárgazdaság szerkezetét és szereplőit illetően a volt nagyüzemek helyén kis egységek működnek. A kisebb gazdálkodók egy része nem tervez semmiféle fejlesztést, sokan a felszámoláson törik a fejüket. Az egyes ágazatokat illetően a hajdani gyümölcskultúrák nyomát szövetkezeti telepítések őrzik, amelyek területén azonban bővítést, fejlesztést nem terveznek a tulajdonosok. A szőlőművelés fennmaradása két szakcsoporti telepítésnek köszönhető. Az állattenyésztésen belül a tehéntartás visszaszorulása drámai. A baromfifélék tartása eredményesebb, néhány méhész is sikereket könyvelhet el. Az új rekreációs szokásoknak köszönhetően terjedőben van a lótartás.48 A Pilisi-medence településeit magas szintű erdősültség jellemzi. Az erdők 70-90 százaléka állami tulajdonban van. A terület nagy részén a Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. gyakorolja a vagyonhasznosítási, a Budakeszi Erdészet a kezelői jogot. A térség erdei parkerdő jellegűek, azonban forráshiány miatt nem jut elegendő pénz az infrastruktúra javítására. Az erdőkben legnagyobb arányban a térség őshonos fái találhatók, a cseres, gyertyános tölgyes, karsztbokor-erdők. Az akácot és a nem honos fekete fenyvest fokozatosan kivágják, és honosfajtákkal pótolják.

4.1.4.3 Turizmus A Pilisi-medence a rekreációs turizmus egyik kedvelt célterülete. A térség hegyei, erdőségei kedvelt kirándulóhelyek, az egyedül Pilisszentivánon virágzó pilisi len

48

Integrált agrár- és vidékfejlesztési program, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztály,


nemzetközileg is attraktív vonzerő, ám a térség nem mondható kimondottan turisztikai céltérségnek. Mind a szálláshelyek, mind a szolgáltatások területén növekvő, de nem elégséges kínálatról beszélhetünk. A térség települései a német nemzetiségi lakossághoz kapcsoló rokoni, baráti, testvértelepülési kapcsolatokon nyugvó turizmus, illetve rangos kulturális rendezvények terén könyvelhetnek el sikereket. A kulturális események között meg kell említeni a búcsúkat, különböző koncerteket, a piliscsabai egyházzenei rendezvényeket, Nagykovácsiban a Linum Művészeti Napokat, a tradicionális Dixiland-fesztivált, a hegyi kerékpárversenyt, és még sorolhatnánk. Vonzerőt jelent a térségben található jó néhány ismert étterem és cukrászda, mint például a Csali Csárda és a Fekete Gyémánt Étterem Pilisszentivánon, a Kopár Csárda Piliscsabán, a Korona és a Klingerhof Solymáron, a Halmai Étterem, a Fetter Vendéglő és a Sissi Panzió Pilisvörösváron, valamint az Emil Cukrászda, amely nem csak a környékről vonza a vendégeket. A turisztikai szolgáltatások között elsősorban az egyre terjedő lovassporttal összefüggő, különböző sport- és gyógyturisztikai formák terjedését kell említenünk. Piliscsabán születtek olyan példamutató kezdeményezések is, amelyek a mozgássérültek számára kínálnak teljes körű szolgáltatást nyújtó szálláshelyeket.49 A térség turisztikai potenciáljai azonban kiaknázatlanok. Ki kell hansúlyozni, hogy a kistérségben gyakorlatilag nincs turisztikai infrastuktúra. Mára azonban felismerték, hogy a turizmusban a lakosok számára alternatív jövedelemszerzési lehetőség kínálkozik, ezért a kistérség megkezdte turizmussal kapcsolatos infrastruktúra megalapozását (kistérségi kerékpárút hálózat, tavak hasznosítása). A kistérség nemrég kerékpárút megtervezésére nyert egy kis összeget a területfejlesztési célelőirányzaton térségi program keretében. A kerékpárút útvonalát úgy lenne célszerű kialakítani, hogy az érintse a környező bányatavakat, amelyek főként horgász-tóként funkcionálnak, illetve szépségük miatt vonzók. Ehhez azonban a tavak környékén pihenőhelyeket kéne kialakítani, padokkal, büfével, nyilvános WC-vel, esetleg ajándékbolttal. A ökoturizmus fellendítése érdekében a természetvédelmi és civil szervezetek lépéseket tettek a védett területek oktatási szempontokat előtérbe helyező feltárása területén. Ennek érdekében tanösvényeket jelöltek ki Nagykovácsi és Pilisszentiván területén.

49

Integrált agrár- és vidékfejlesztési program, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztály


4.1.5 INFRASTRUKTÚRA 4.1.5.1 Kommunális infrastruktúra A rendszerváltást követően a Pilisi-medence jelentős infrastrukturális elmaradásokkal küszködött, amit állami támogatással, önkormányzati részvétellel, lakossági erőforrások bevonásával lehetett csökkenteni. Az 1990-1997 közötti időszakot nagy volumenű és gyors ütemű beruházások jellemzik. Ekkor épült a kistérségben a vízhálózat 14,9, a csatornahálózat 71,8, a gázvezeték 86,2 százaléka. A kistérségben a lakások több mint 90 százaléka rá van kötve a közüzemi vízhálózatra, míg a szennyvíz-csatornára kötött lakások aránya alig haladja meg az 50 (53,5%) százalékot. Noha a csatornázottság szintje elmarad a kívánatostól, a csatornázottság aránya térségi szinten magasabb, mint a megyei átlag (37,9%). A térségben két településen nincs közcsatorna-hálózat, Pilisszántón és Csobánkán. Csobánkán most épül, és várhatóan jövő tavasszal lesz kész. 1998 végén a megyében a közüzemi vízhálózathoz mérten a gödöllői és a pilisvörösvári térség csatornázottsági szintje volt a legmagasabb. Vezetékes gáz tekintetében a Pilisi-medence szintén meghaladja a megyei átlagot (78,7%), 81,5 százalékos bekötési arányával. A térség néhány településén Pilisszentivánon és Solymáron - igen magas szintű az infrastrukturális hálózatok kiépültsége. A települések többségében a csatornahálózat megépülését az utak aszfaltozása követi. E tekintetben Pilisszentiván jár az élen. Megoldatlan problémát jelent viszont a térség településeiben a felszíni vízelvezetési rendszer elhanyagoltsága.


3. ábra

A kistérségi víz- és csatornahálózat hossza településenként 2002-ben

0 Csobánka

10

20

30

50

0

43,4

Pilisborosjenő

21,2

80

km

59,9

42,8 38,4 7,7

Pilisjászfalu

11,7 közüzemi vízvezeték

21,8

0

Pilisszentiván

18,3

közüzemi szennyvízcsatorna 28,5 63,5 66,9

Pilisvörösvár Solymár

Üröm

70

29,9

Piliscsaba

Tinnye

60

22,2

Nagykovácsi

Pilisszántó

40

40,9 14 10,6 39,9 36,2

75,5


4.1.5.2 Közlekedés Katasztrofális állapota miatt külön ki kell emelni a térség közlekedését. A környék közlekedése a Pilisi-medencét Budapesttel összekötő 10-es számú főúton (Bécsi út) bonyolódik, amely már nem tud megbirkózni a megnövekedett gépkocsi forgalommal. Reggel több kilométeres kocsisor hömpölyög a kétszer egy sávos úton a főváros felé, a menetidő pedig többszöröse a pár évvel ezelőttinek. A Bécsi út nagy fokú leterheltsége miatt a lakott területeken átvezető kerülőutakon is hasonló a helyzet. A jelentős forgalom miatt az érintett településeken a közlekedés egészségkárosító hatásaival is számolni kell. Különösen ki van téve ennek a veszélynek Pilisvörösvár, ahol a tranzitforgalom következtében jelentős a károsanyag kibocsátás, valamint a zajhatás. Pilisvörösváron a gépkocsi forgalom olyan sűrű, hogy az úttesten gyakorlatilag lehetetlen átkelni. A személyautó forgalom mellett jelentős a tehergépkocsik száma is. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Magyarország legészakibb hídja az Árpád-híd, így a Bécs felé igyekvő kamionok jelentős része a 10-es utat veszi igénybe, másrészt a Pilisvörösvár határában található logisztikai központnak, ahol naponta több tucat tehergépkocsi fordul meg. A 10-es számú főút új nyomvonalra helyezése és bővítése (2x2 sáv) a Kormány kiemelt közlekedési beruházásai között szerepel. Az építési munkák megkezdése 2004-ben várható és 2006-ig épül meg az ürömi csomópont és a pilisvörösvári körforgalom közötti szakasz. A következő, a pilisszántói csomópontig vezető szakasz tervezés alatt van. Problémát jelent viszont az út budapesti szakasza, ugyanis ez már nem a Pest Megyei Közútkezelő Kht., hanem a főváros hatáskörébe tartozik. Budapest azonban nem foglalkozik a kérdéssel. Gondot okozhat az, hogy az M0 északi szektorának megépülésével csak a 11-es számú útra való rákötést tervezik megvalósítani, mivel Pilisborosjenő és Üröm a tervezett út elleni tiltakozása miatt a nyomvonal kijelölése nem történhetett meg. Ez azt is jelenti, hogy az M0-ról a 11-es útra érkező, a 10-es út irányába igyekvő forgalom elárasztja a környező településeket: Budakalászt, Pomázt, Csobánkát, Ürömöt, Pilisszántót és Pilisszentkeresztet. A szakemberek szerint a 10-es út kiszélesítése és bővítése azonban nem javít a helyzeten, ezért a tömegközlekedés körülményein is változtatni kívánnak. A BudapestEsztergom vasúti közlekedésre jellemző, hogy a jelenlegi vasúti pálya és a kocsik


korszerűtlenek, a menetidő általában egy órás. A MÁV tervezi a vonal (vágány és vasúti kocsik) korszerűsítését, elővárosi vasútként való üzemeltetését a Budapest és Piliscsaba közötti szakaszon. A beruházás költsége 16 milliárd forint, amelyből 10 milliárd forintot tesz ki az északi összekötő vasúti híd korszerűsítése. (Jellemző a híd állapotára, hogy a hídon engedélyezett sebesség 10 km/óra.) A fejlesztések célja, hogy minél többen vegyék igénybe a vasutat a közúti közlekedés helyett. El kell érni, hogy a tömegközlekedés vonzó legyen. Ehhez szükséges amellett, hogy a célállomás megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezzen, hogy a vasútállomás környezetében kultúráltan lehessen parkolni, a ráhordó hálózat racionális és vonzó legyen. Továbbá, hogy az állomás térségében levő üzletekben akár este is helyben lehessen elintézni a napi bevásárlást, ne kelljen a városból hazacipelni a vásárolt árukat. Ennek érdekében a távlatban P+R (Park+Ride) parkolók valamint kereskedelmi egységek kialakítását tervezik a vasútállomások közelében. Az EU csatlakozás kapcsán az 1990-es évek végétől az Európai Unió jelentős összegeket biztosít a vasúti fejlesztésekhez, felújításokhoz a Phare és az ISPA keretében. A következő néhány év fontosabb munkáinak forrása a közel 60 milliárd Ft összegű ISPA támogatás, melyet hasonló nagyságrendben az Európai Beruházási Bank (EIB) nyújtotta hitel és hazai költségvetési támogatás egészít ki. Várhatóan 2004-2006 között újabb EIB hitel felhasználásával kezdődhetnek meg jelentős pályarehabilitációs munkák a Budapest - Esztergom vasútvonalon.50

4.1.6 EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Egy olyan kistérségben, amelynek dinamikusan nő a népessége fontos kérdést jelent az egészségügyi ellátás. A kistérségben mindenütt működik háziorvos, a települések több mint felében egynél több. Pilisvörösváron illetve Solymáron - a térség legnagyobb települései lévén - 8 illetve 6 háziorvos rendel. A gyermekorvosok száma már alacsonyabb, néhány faluban a szomszéd településről érkező gyermekorvos tart rendelést. A házi- és gyermekorvosokon felül természetesen több magánpraxisban dolgozó szakorvos működik, de az ő számukról nem rendelkezem információról. A térségben kórház nem működik, a szakorvosi ellátásról a Pilisvörösvári Szakorvosi

50

forrás: http://www.mav.hu/mavrt/beruhazas_karbantartas/beruh2003.html

2003. 10. 28.


Rendelőintézet gondoskodik. Szakellátási köre Piliscsaba, Pilisjászfalu, Tinnye, Pilisszentiván,

Pilisszántó

és

részben

Solymár

lakosságára

terjed

ki.

A

Rendelőintézethez kapcsolódik egy mentőállomás, amely építésében, üzemeltetésében és a regionális ügyeleti rendszer működtetésében a Pilisi-Medence Egészségügyi Alapítvány (PIMEA) kimagasló részt vállal. Üröm, Pilisborosjenő és Nagykovácsi szakellátás szempontjából a fővároshoz (Szent Margit és Szent János kórház) tartozik. A Pilisi-medencében viszonylag szűk az a kör, amelyik a helyi szociálpolitika hatáskörébe kerül. A szociális ellátás különböző formáit, támogatásokat és egyéb segítségnyújtást

főleg

az

idős,

többnyire

egyedülálló

emberek,

valamint

a

nagycsaládosok veszik igénybe. Néhány településben akadnak olyan csoportok, amelyek tartósan szociális segítségre szorulnak. Ilyen csoport például a roma kisebbség. Számukra a munkalehetőségek megszűnése, a képzettség hiánya okoz gondot. Ez a probléma főleg Piliscsabát, Csobánkát és Tinnyét érinti, ahol a romák száma körülbelül 800, 400 illetve 100 fő körül mozog. Megoldás lehetett volna a "A munka világából való kirekesztés ellen" nevet viselő PHARE pályázat, amelyen a kistérség indulni kívánt. A pályázat lényege, hogy találni kell 50 hátrányos helyzetű embert, aki munkavégzésre, illetve képzésen való részvételre hajlandó. (Sajnálatos módon az érintett három településen nem volt 50 ember, aki bevonható lett volna!) Jellemző a szociális problémák által érintett csoportok településen belüli szegregációja is. Solymáron és Pilisszentivánon a lakótelepen, Pilisvörösváron az un. Bányatelepen az átlagosnál magasabb a rászorulók aránya. A Pilisi-medence szociális intézményei között elsősorban a pilisvörösvári Napos Oldal Szociális Központot kell megemlíteni. Az 1991-ben alapított központ az alapellátáson idősek klubja, szociális étkeztetés, házi gondozás - kívül tíz idős beteg átmeneti ellátására alkalmas gondozóházat, valamint fogyatékos gyermekek számára napközit működtet. Térségi funkciót tölt be a fogyatékos foglalkoztató általános iskola, ahol fogyatékos

gyermekek

magántanulóként

végezhetik

az

iskolát.

Szociális

intézményrendszert tekintve Pilisvörösvár és Piliscsaba viszonylag gazdagnak tekinthető. Mindkét településen működik megyei fenntartású szociális otthon. Az egyház tevékenységének köszönhetően megjelentek olyan intézmények, amelyek nyugdíjasok otthonaiként működnek. Ilyen a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthon, Piliscsaba-Klotildligeten a Bétel Evangélikus Misszió Otthon és a Megváltás Nővérek Nagyboldogasszony Háza, Pilisborosjenőn a Keresztes Nővérek rendjének idős apácák


számára emelt épülete, a piliscsabai, evangélikus alapítvány által működtetett Siló Társas Otthon mozgássérültek számára, végül a magánszemélyek által létrehozott Summa Vitae Otthonház és Kollégium.

4.1.7 OKTATÁS, KÉPZÉS A kistérségben igen gazdag, az alapfokú iskolától a felsőoktatási intézményekig terjedő oktatási rendszer épült ki az elmúlt évtizedekben. A szuburbanizáció során a betelepült réteg nagy súlyt fektet gyermekei magas szintű nevelésére. Ezek a szülők kezdeményezték magániskolák elindítását a térségben. Waldorf óvodákat és általános iskolákat találhatunk a térség több településén (Nagykovácsiban, Piliscsabán és Solymáron), továbbá magániskolát alapítottak a szülők Solymáron és Piliscsabán. Jellemzők a térségben a nemzetiségi iskolák - főleg német nemzetiségi. De meg kell említeni a pilisszántói szlovák nemzetiségi általános iskolát is.


Az egyházi oktatási intézmények térnyerése figyelhető meg Piliscsabán, ahol 1994-ben megkezdte

működését

a

Pázmány

Péter

Katolikus

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kara. A Kar mintegy 21 hektárnyi területen, a volt magyar-szovjet laktanyában kapott helyet. Kezdetben egy épületben folyt az oktatás, majd megkezdődtek az építkezések. A 2001/2002-es

tanévtől

öt

épületben, huszonkét szakon, több programon

és

specializáción

folyik az oktatás. A hallgatói létszám - az egyre bővülő szakválasztéknak köszönhetően - az évek során többszörösére emelkedett. Jelenleg több mint 2000 hallgatója van a karnak, ami 1-2 éven belül valószínűleg a duplájára nő.51 A Pilisi-medencében hat középfokú, térségi szerepkörű oktatási intézmény működik: Piliscsabán a Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium, Pilisvörösváron a Német Nemzetiségi Általános Iskola, Gimnázium és Külkereskedelmi Szakközépiskola, a Muttnyánszky Ádám Szakmunkásképző Intézet, valamint a Gábor Dénes Informatikai és Számítástechnikai Főiskola kihelyezett tagozata, továbbá két mezőgazdasági profilú középfokú oktatási intézmény, Nagykovácsiban a Gazdaasszony-képző és Piliscsabán a Mezőgazdasági,

Informatikai

Középiskola

és

Kollégium.

Utóbbi

a

GATE

gyakorlóiskolájaként működik, és azzal közösen indít akkreditált felsőfokú szakképzést, amely műszaki menedzser diplomát nyújt. Továbbá

Pilisborosjenőn

működik

Pedagógus-továbbképzési

Módszertani

és

Információs Központ, az Oktatási Minisztérium háttérintézménye. Pilisszántó, Csobánka és Tinnye kivételével minden településen mód nyílik az általános iskolai képzéshez kapcsolódva zenei és művészeti képzés igénybe vételére. Ezen kívül Pilisvörösváron működik a Cziffra György Zene- és Társművészetek Iskolája, valamint Ürömön most vetik meg egy népművészeti- és népzenei iskola alapjait.

51

www.btk.ppke.hu/Popup_index.php?type=nyomtat&id=402

2003. 10. 27.


Összességében elmondható, hogy a Pilisi-medence állja a versenyt a főváros változatos, elit iskolákat felvonultató kínálatával. Azonban akadnak hiányok is a térség oktatási rendszerében. Szükség lenne a szakképzés rendszerének reformjára. Piliscsabán és Csobánkán nagy gondot jelent a roma gyerekek iskolai integrációja. Egyre nagyobb problémát jelent a különböző magatartási zavarokkal küszködő gyermekek megfelelő nevelése, és hiányzik a térségi pedagógiai-pszichológiai szakszolgálat intézménye is.52

4.1.8 KULTÚRA A Pilisi-medence jellemző vonása a nemzetiségi sokszínűség. A legjelentősebb kulturális örökségét a több nemzetiség nyelvi, kulturális hagyományainak egymás mellett élése jelenti. A kistérségben Tinnye az egyetlen szinte színmagyar település, bár ott is él néhány roma család. Csobánka német-szerb-szlovák-roma-magyar, Piliscsaba német-szlovák-roma-magyar, Pilisszántó szlovák nemzetiségű volt. A kistérség többi falvát a 18. század óta svábok lakták. A kistérségben ma is a németek alkotják a legjelentősebb kisebbséget. Német kisebbségi önkormányzat működik Pilisszentivánon, Pilisvörösváron, Solymáron, Pilisborosjenőn, Piliscsabán és Csobánkán. Piliscsabán és Csobánkán szlovák illetve szerb, valamint Csobánkán 1990, Piliscsabán 2002 óta roma kisebbségi önkormányzati is működik. Továbbá e két településen élnek a legnagyobb számban romák - Piliscsabán körülbelül 800-an, Csobánkán 400-an. Csobánkán a romák saját önkormányzatot alapítottak, Piliscsabán pedig létrejött a Szegkovácsok Egyesülete. Pilisszántón a lakosság 90 százaléka szlovák eredetű, így itt a települési önkormányzat kisebbségi önkormányzatnak nyilvánította magát. A

nemzeti

sokszínűség

a

kistérség

kulturális

életében,

valamint

oktatási

intézményrendszerében is megjelenik. A települések mindegyikében működik valamilyen,

nemzetiségi

hagyományokat

ápoló

együttes,

énekkar,

zenekar,

hagyományőrző, nyelvápoló egyesület, stb. A nemzetiség fontos szerepet játszik az oktatásban is. A pilisszántói, pilisborosjenői, pilisvörösvári és ürömi általános iskolában a tanulók 95-99 %-a vesz részt nemzetiségi nyelvoktatásban.

52



4.1.9 CIVIL SZERVEZETEK A Pilisi-medencét jelentős közösségi, kulturális aktivitás jellemzi. Ezt mutatja a civil szervezetek magas száma is. A térség nemzeti sokszínűségéből adódóan első helyen a nemzetiségi hagyományokat őrző csoportokat, egyesületeket említeném meg, ezek a csoportok ugyanis kiemelkedően fontos szerepet játszanak a térség identitásának kialakításában és megjelenítésében. Itt a hagyományőrző csoportok mellett meg kell említeni a nemzetiségi táncegyütteseket, énekkarokat és zenekarokat, akik szintén a nemzeti hagyományok ápolásán, megőrzésén, a fiatalokkal való megismertetésén fáradoznak. Szinte minden településen működik helyi polgárőrség, nyugdíjas klub, sok helyen alakult a környezet védelme érdekében környezetvédő egyesület. Természetesen szép

számmal

akadnak

sportegyesületek,

cserkészcsapatok

is.

Nem

szabad

megfeledkezni a különböző alapítványokról, caritas szervezetekről sem. Majdnem minden településen van valamilyen egyházi, iskolai alapítvány, gyermekekért alapítvány. Fontos szerepet tölt be a Pilisi Medence Egészségügyi Alapítvány (PIMEA), amely a térség mentőállomásának üzemeltetésében vállal kiemelkedő szerepet. Piliscsabán és Pilisvörösváron – a térség mondhatni két kulturális központjában – különösen nagy számban vannak jelen civil szervezetek. Érdekességképpen megemlítenék néhányat a Pilisvörösvári civil szervezetek közül: az A-49 ill. B-19 Postagalamb Sportegyesület, a Mozgáskorlátozottak Klubja, a Pilis Cross Country Club, Pilisvörösvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület és még sorolhatnám. A piliscsabai civil szervezetek közül többek között a Piliscsabai Iskolaalapító Egyesületet, a Piliscsabai Hosszú-rét Egyesületet, a Fekete Kő Hegymászó Egyesületet, a Summa Vitae Alapítványt és a Piliscsabai Szegkovácsok Egyesületét említeném meg. Aktív tevékenységet folyatat a térségben az Ürömiek Baráti Társasága.53 A civil szervezetek aktivitásában a helyi hagyományápolók mellett gyakran fontos szerepük van az integrálódni vágyó betelepült értelmiségieknek. Ezek a csoportok mind nagyobb részt kérnek a helyi közösségi élet szervezésében és alakításában.

53

forrás: települések honlapjai


4.1.10 KÖRNYEZET A térségben 6582,8 hektár kiterjedésű állami kezelésben álló természetvédelmi terület található, és viszonylag jelentős a helyi természet- és környezetvédelmi tevékenység. Természetvédelmi területek:54 Nagykovácsi

közigazgatási területének 85%-a

Pilisborosjenő

közigazgatási területének 67%-a

Piliscsaba

Klotildliget (gesztenye, platán) egésze, tervek szerint Homok-hegy (gyurgyalag-telep)

Pilisjászfalu

tervek szerint Kis- és Nagy-Somlyó

Pilisszentiván

Szénások Európa-diplomás terület (pilisi len), Templom-hegy (fekete fenyő)

Pilisvörösvár

Kálvária-hegy, Őrhegy, Zajnát-hegy, Vércse-szikla, Iluska-forrás, Klotildbarlang, Háziréti-patak és a település határában található bányatavak

Solymár

közigazgatási területének 41%-a, köztük: Szél-hegy, Szarka-vár, tervek szerint Aranyosi-patak lapálya

Tinnye

Garancsi-tó, tervek szerint Sőregi, Kutya-hegyi bányák, Meleghegy

Üröm

Kálvária-domb, Kishegy, Csókavár

A természet- és környezetvédelmi tevékenységek ellenére számos probléma merül fel a térségben. A térség patakjainak vize védelemre és állandó gondozásra szorulna. Védeni kellene őket az elnádasodástól, eliszaposodástól és szennyező anyagoktól. Előfordul, hogy a vízbe kommunális és ipari hulladék kerül, vagy kommunális szennyvizet engednek bele. Az elszennyeződés veszélye fenyegeti a környék bányatavait is. Különösen kényes Pilisborosjenő és Üröm vízbázisának helyzete, hiszen az itteni karsztvizes barlangok a budapesti vizeket táplálják. A szuburbanizáció, népesség növekedés és az új bevásárlási-fogyasztási szokások hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez. Itt elsősorban a kommunális hulladékkal kapcsolatos problémákat kell megemlíteni. Komoly gondot okoz az illegális hulladéklerakás. Jellemző a környéken, hogy egyrészt a budapestiek gépkocsival kihozzák a hulladékot és egy erre alkalmas erdei úton egyszerűen ledobják, másrészt a

54



víkendtelkesek is hajlamosak így megszabadulni a hulladéktól. (A víkendtelkeseknek a téli hónapokban nincs szemétszállítás.) A térség legtöbb településén nem működik saját hulladéklerakó. A kommunális hulladék gyűjtését és elszállítását a bicskei és esztergomi telepekre egy cég végzi. Két település - Pilisszentiván és Tinnye - van a kistérségben, ahol helyi szeméttelep működik, ám ez a környezet terhelése miatt hosszú távon már nem tartható. A folyamatosan növekvő hulladék elhelyezésén kívül a hulladék szelektív gyűjtése is probléma, mivel a szelektív hulladékgyűjtés egyelőre korlátozott mértékben valósul meg. A térség települései a Tatabányai Városüzemeltetési Kht. szervezésében tervezik megvalósítani a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulást, amely a későbbiekben az EU Kohéziós Alapjához nyújt be pályázatot a térségi hulladékgazdálkodás megoldására. Egy tinnyei cég foglalkozik a hulladék újrahasznosításával, ám kapacitásai és forrásai állami támogatás hiányában szűkösek. Noha a Pilisi-medence környezeti terhelésének, természetvédelmi problémáinak egyik forrását a térségben működő vállalkozások jelentik, mégis ezen a területen történtek a legnagyobb előrelépések a civil szervezetek és az önkormányzatok fellépésének köszönhetően. A kistérségben számos civil szervezet alakult, amelyek aktivitása nagyban hozzájárul a környezeti problémák megoldásához.


4.2

A PILISI-MEDENCE ERŐFORRÁS MÉRLEGE55

Térszerkezet Erősségek

Gyengeségek

A településeket szinte minden szál Budapesthez köti, a szuburbanizáció a társadalmi, gazdasági, demográfiai fejlődés generálója.

A közlekedés ezer szállal köti a fővároshoz a kistérséget, ezzel komoly környezeti és közérzeti problémákat okozva a 10-es út mentén fekvő településeknek.

A vállalkozási területek kialakításánál általánosan elmondható, hogy a települések igyekeztek szétválasztani a gazdasági- és lakóövezeteket.

A településközi közlekedési kapcsolatok gyengék.

Az elmaradt vasúti fejlesztés miatt a MÁV nem kínál korszerű, kényelmes, környezetbarát, alternatív közlekedési lehetőségeket, ezért a tömegközlekedés szinte csak a közúton bonyolódik.

Az önkormányzatok az elkerülő út megépítéséért kifejtett lobbi tevékenysége nem elég erős.

A kistérség települései csak esetenként, speciális fejlesztésekben működnek együtt, nincs összehangolt fejlesztési stratégiájuk, inkább a verseny érvényesül.

Nincs a kistérségnek turisztikai vagy befektetés ösztönzési koncepciója, nincs kistérségi diverzifikált kínálat a vállalkozási területek tekintetében.

Az önkormányzatok túlkínálatot jelentő, a lakosság idegeit borzoló lakóparki fejlesztéseket engednek illetve támogatnak.

A kistérség rendelkezik rekreációs és turisztikai potenciállal, települései vonzóak a kiköltözni vágyók számára.

Nagy számban találhatók a kistérségben számítógéppel, internetes csatlakozással is rendelkező háztartások, vállalkozások, intézmények, az egyes önkormányzatok is megjelentek a hálón. Két településen működik teleház.

Lehetőségek

A MÁV tervezett fejlesztései beindulnak, versenyképes tömegközlekedést kínálva a térség lakóinak, ezzel párhuzamosan kialakításra kerül egy korszerű P+R rendszer és átszerveződik a buszok ráhordó hálózata is.

A térségben környezetkímélő tevékenységet folytató vállalkozások indulnak.

A színvonalas turisztikai rekreációs szolgáltatások iránti igény megnő, generálva ezzel az erre épülő vállalkozásokat.

Különböző források támogatják a térségi interaktív-kommunikációs rendszerek

55

Veszélyek

Az elmaradt fejlesztések következtében a térség közlekedés rendszere működésképtelenné válik, a környezet állapota erőteljesen romlik.

Forráshiány miatt a térségen belüli közlekedési kapcsolatok állapota stagnál illetve romlik.

A szuburbanizáció a társadalmi és természeti környezetet veszélyezteti.



kialakítását.


Természeti és épített környezet Erősségek

Jelentős természetvédelmi területek találhatók a térségben.

Európa diploma

Gyengeségek

A környezet és a természet terhelése fokozódik, egyrészt a közlekedés, másrészt az illegális szemétlerakók elterjedése miatt.

Az önkormányzatok az épített környezet védelmére, a műemlék jellegű illetve utcaképet pozitívan formáló épületegyüttesek megóvására törekednek.

Az alulhasznosított illetve parlagon hagyott termőföldek aránya magas, jó esélyt adva ezzel a különböző allergiát okozó növények elszaporodásának.

A kistérségben aktív környezet- és természetvédelmi civil szervezetek működnek.

A csatornázás hiányosságai, nem megfelelő kapacitás és technológia fokozottan veszélyezteti a védett karsztvízbázist.

A felszíni vízelvezetés megoldatlan a kistérségben.

Az önkormányzatok stratégia és anyagi forrás hiányában nem képesek biztosítani a hagyományos építészeti értékek védelmét.

A térség civil szervezetei nem vagy csak esetlegesen működnek együtt

Lehetőségek

A helyi társadalom értékrendjében a természeti környezet, a környezettudatosság kifejlesztése egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A természeti és épített környezet védelmét szolgáló beruházások az uniós csatlakozást követően jelentős támogatást kapnak.

Veszélyek

A gazdasági és lakóhelyi szuburbanizáció veszélyezteti a természeti és táji környezetet, kialakul egy Budapesttel összefüggő elővárosi övezet, a metropolisz térség.

Környezetkárosító beruházásokra kerülhet sor az önkormányzati bevételek növelése érdekében.

Elmaradnak a kulturális örökség és épített környezet védelméhez, megújításához szükséges beruházások.


Gazdaság, társadalom, humán erőforrások

Erősségek

A gazdaságban különböző méretű magyar és külföldi tulajdonlású, de jelentős számú kisvállalkozás működik.

A munkanélküliség rendkívül alacsony.

Gyengeségek

Strukturális munkaerő-hiány akadályozza a fejlesztéseket.

A kis települések szolgáltatási színvonala nem megfelelő.

Kedvező demográfiai és képzettségi színvonal, jó képzési infrastruktúra jellemző a térségben.

Az agrárgazdaság fejlődését szétaprózódott tulajdonosi szerkezet akadályozza, összefogási kooperáció nincs.

Jellemző a kistérségre a kulturális sokszínűség.

A hátrányos helyzetű társadalmi és kisebbségi csoportok száma nem csökken.

Az aktív civil szervezetek száma jelentős.

A kiköltözők közéleti aktivitása jónak mondható.

Nincs a térségi munkaerő kereslethez illeszkedő szakképzés.

Lakópark „gettók” alakulnak ki teljesen elkülönülve a helyi lakosoktól, gyakorlatilag „hálóhelyként” nem pedig élőhelyként.

Lehetőségek

Környezetbarát gazdálkodás beindítása, biotermékek előállítása minél magasabb előállítási fokon,.

Speciális piaci szegmens igényeinek kiszolgálása.

A térségben az oktatás minden szintje magas színvonalúvá válik, a kiköltözők ezt igénylik és keresik az integráció lehetőségét.

Veszélyek

A nagymértékű kitelepedés gyengíti a helyi társadalmakat, integráció nem történik, mélyül a szakadék gazdasági, szociális és kulturális tekintetben a beköltözők és az őslakosok között.

A hátrányos helyzetű társadalmi és etnikai csoportok nem képesek integrálódni, ami erősödő szegregációhoz vezethet.

Az önkormányzatokra a jelentős szuburbanizáció megoldhatatlan feladatokat ró.


4.3

PILISI-MEDENCE

KISTÉRSÉGI

ÖNKORMÁNYZATI

TERÜLET-

FEJLESZTÉSI TÁRSULÁS

A Pilisi-medence településeinek önkormányzatai már a kilencvenes évek elején felismerték közös érdekeiket, és konzultatív testületeket hoztak létre. Ekkor még Zsámbék térsége is tagja volt az érdekegyeztető fórumoknak. A területfejlesztésről és területrendezésről

szóló

1996/XXI.

törvény

felgyorsította

az

együttműködés

intézményesülését. Az önkormányzatok 1996-97-ben fogadták el a Pilisi-medence Kistérségi Érdekegyeztető Tanács (KrÉTa) Alapszabályát. A Tanács akadozva működött, mivel Zsámbék és a Pilisi-medence térségek más-más problémákkal szembesültek, mások voltak az érdekeik. A Zsámbéki-medence települései 1998-ban önálló kistérségi fejlesztési társulást hoztak létre. 2000. május 9-én új alapszabályzattal és szervezeti formában megalakult a Pilisi-medence Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás (Pilisi KÖTET), amely immár csak a Pilisi-medence kérdéseivel foglalkozott. A Társulást a Pilisi-medence 12 települése alapította: Csobánka, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Solymár, Tinnye és Üröm. A fővárossal való szorosabb együttműködés szándékát jelzi, hogy a testület munkájában társult tagként részt vesz a II. és a III. kerület önkormányzata. Meg kell jegyezni, hogy Pilisszentkereszt egy másik önkormányzati társuláshoz csatlakozott, Csobánka pedig a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának is tagja. A társulás az elnököt az önkormányzati választások ciklusához igazodva választja, rotációs elvek szerint. Így székhelye négyévente változik. Jelenleg Pilisszentiván polgármestere, Pénzes Gábor tölti be az elnöki posztot, így jelenleg Pilisszentivánon székel a Társulás. A kistérségben dolgozik a Miniszterelnöki Hivatal által kinevezett kistérségi megbízott és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési menedzsere, aki egyben a kistérségi menedzser.


A kistérségben a települések közötti együttműködésnek nincsenek hagyományai. Elmondható, hogy a meglévő együttműködések esetlegesek, általában infrastrukturális projektekre (szennyvíz-tisztítómű, csatorna) korlátozódnak. A települések általában a saját érdekeik mentén, egyénileg pályáznak különböző projektekre, noha összefogással, közös erővel sokkal jobb eredményeket érhetnének el. Hozzá kell azonban azt tennünk, hogy a térségi együttműködés kialakítása területén valami már megindult. Példa erre a három település (Csobánka, Piliscsaba és Tinnye) által közösen beadni tervezett „A munka világából való kirekesztés ellen" című PHARE projekt, ami ugyan nem került beadásra, de a kommunikáció megindult a települések között. Továbbá a kistérség a települések közös problémáinak megoldására pályázatot nyújtott be a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz egy kistérségi kerékpárút, valamint egy kistérségi stratégiai program elkészítésének támogatására. Mindkét pályázat nyert, a munka megindulhat. A Környezetvédelmi Minisztériumhoz benyújtott „A kistérség települései külterületeinek megtisztítása, tisztán tartása” című konferencia megrendezésére benyújtott pályázatuk még nem kerül elbírálásra. Feltehetően a sikeres közös projektek megvalósítása a kistérség településeinek együttműködésére pozitív hatással lesz.

4.4

TERÜLETI TERVEZÉS

A területi tervezés a területfejlesztési intézményrendszer igen fontos eleme, mivel a megfelelően kidolgozott területi tervek alapozzák meg a pénzeszközök hatékony felhasználását. A területi tervezés első lépéseként meg kell határozni egy jövőképet, azaz egy olyan állapotot, amilyennek 15-20 év múlva szeretnénk látni a kistérséget. A jövőkép alapján ki kell jelölni a lehetséges irányvonalakat, vagyis ki kell dolgozni a fejlesztési koncepciót. Ezt követi a rövid távú célok megjelölése, a stratégia meghatározása. Végül ki kell dolgozni az operatív programot, ami pontosan tartalmazza a cél eléréséhez szükséges

lépéseket,

elvégzendő

feladatokat.

A

Pilisi-medence

kistérség

területfejlesztési koncepcióját 2000-ben hagyták jóvá, jelenleg készül a stratégiai fejlesztési program.


4.4.1 A KISTÉRSÉG JÖVŐKÉPE A Pilisi-medence integrált agrár- és vidékfejlesztési stratégiai programjában a alábbiakban fogalmazták meg kistérség jövőképét: -

-

-

-

-

-

-

„Megőrződik a térségi biodiverzitás, fennmarad a természetes élőhelyek, a növény- és állati társulások gazdagsága és változatossága. A táj, a természet, a térség értékeinek ismerete és óvása, megbecsülése a térségi identitás elválaszthatatlan része lesz. A lakó-, rekreációs, termelő gazdasági terek, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület és a természeti környezet tagolt, változatos és kiegyensúlyozott térszerkezetet alkotnak. A térség versenyképes gazdaságának talapzatát a helyben megerősödött kis- és középvállalkozások adják. A regionális gazdasági elitet – vállalkozók, menedzserek –, erős társadalmi-kulturális beágyazottság, lokálpatriotizmus jellemzi, a polgárosodás meghatározó szereplőivé válnak. Az agrárgazdaság tájfenntartó szerepe megerősödik, a termelők piaci helyzete stabilizálódik, a kis gazdaságok a diverzifikáció, a lokális és regionális piaci hálózat kiépítése eredményeként sikerrel illeszkednek a térségi termelés – feldolgozás – értékesítés – szolgáltatás – fogyasztás hálózatába, amely maga is hozzájárul a Pilisi-medence összetéveszthetetlen arculatának, identitásának erősödéséhez. A Pilisi-medence kistérségében magas szintű oktatási, szociális, igazgatási, egészségügyi, rekreációs szolgáltatások összefüggő rendszere biztosítja az élet minőségének folyamatos javulását. A Pilisi-medence sokszínű, nemzetiségi hagyományait megőrző, ugyanakkor az új kulturális hatásokat, formákat integrálni képes, a polgárosodást és identitást hordozó kis közösségekben gazdag térség. Élő és élhető tereinek térséget behálózó szövete a Pilisi-medencét autonóm, hagyományait, értékeit őrző, ugyanakkor innovációkat befogadni és továbbadni képes, a fenntarthatóság jegyében fejlődő régióvá teszi.”56

A stratégiai programban megfogalmazott prioritások valamint a hozzájuk rendelhető alprogramok és intézkedéscsomagok célja a kistérség táji, természeti, kulturális és társadalmi értékeinek megőrzése, megújítása, a gazdaság és társadalom helyi erőforrásokon nyugvó fejlesztése.

56

Integrált agrár- és vidékfejlesztési program, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztály


4.4.2 "ÉLŐ

ÉS

ÉLHETŐ

TEREK"

A

PILISI-MEDENCÉBEN:

A

KISTÉRSÉG

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A kistérség területfejlesztési koncepciója 1999-ben készült el.

A koncepció

kialakításánál olyan fejlesztési politika rajzolódott ki, amely a szuburbanizációból fakadó lehetőségek kiaknázását és a folyamat negatív hatásainak kiküszöbölését, mérsékelését tűzi ki célul. Az élő és élhető terek megteremtésének stratégiája a következő érékekre épül: hatékonyság - a hatékonyság alatt versenyképes gazdaság, egyenletes gazdasági fejlődés, környezetbarát tevékenység, magas technológiai szint, munkahelyteremtés, színvonalas szolgáltatások elérését értjük fenntarthatóság - a természeti, épített, kulturális környezet megóvására, a biológiai és kulturális sokféleség megőrzésére és újrateremtésére vonatkozik méltányosság - a Pilisi-medencében élő minden polgár számára a gazdasági, oktatási, egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, otthonos lakó- és rekreációs tereket jelent A területfejlesztési társulás stratégiai alapcélja, hogy •

"Budapesttel és a szomszédos kistérségekkel az egymásra utaltság tudatában a kölcsönösség és a partnerség elvei alapján együttműködő kistérség legyen, amely

•

a hatékonyság, fenntarthatóság és méltányosság értékének egyensúlyára törekedve

•

gazdaságának, lakóhelyi és rekreációs funkcióinak egyenletes fejlesztése során megóvja és újratermeli egyedi természeti adottságait, kulturális hagyományait, sokszínűségét

•

erős és magas színvonalú szolgáltató intézményrendszert épít föl

•

törekszik a helyi társadalmak integráló erejének növelésére, a helyi és térségi identitás megőrzésére, s hogy végső soron

•

a Pilisi-medence élő és élhető tereket kínáló, otthonos térsége legyen."57

4.4.3 FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK A stratégiai alapcél megvalósítását különböző részcélok szolgálják.

57



1. cél: A térkapcsolatok kiegyenlítése a közlekedés fenntartható fejlesztése és a térségen belüli kommunikáció rendszerének kialakítása révén Itt

elsősorban

a

kihangsúlyozni.

közlekedés Ennek

feltételeinek

érdekében

a

és

körülményeinek

szomszédos

javítását

kistérségekkel

kell együtt

lobbytevékenységet kell folytatni a 10-es elkerülő útszakasz megépítésére, az elővárosi vasút feltételeinek megteremtésére, a környezetkímélő tömegközlekedési eszközök alkalmazása érdekében. A cél érdekében a kistérség települései is együttműködnek bizonyos területeken, mint például kampányok, programok kidolgozása környezetbarát közlekedés érdekében, települések közötti tömegközlekedés javítása, mozgássérültek akadálytalan közlekedésének biztosítása. A másik feladat az első célon belül interaktív rendszer kiépítése a Pilisi-medencében. A program keretében teleházak, telekommunikációs központok hálózatának kistérségi kiépítésére és információs modell-települések létrehozására kerülhet sor. 2. cél: A természeti és épített környezet védelme és rehabilitációja, a "lágy" turizmus fejlesztése Ezen belül részcél a természeti környezet rehabilitációja, megóvó piacosítása. Ez alatt a védett területek oktatási célú megnyitását kell érteni, amire a tanösvények szolgálnak. Ehhez azonban be kell vonni a környezetvédelmi hatóságokat. Fontos a környezeti károk elhárítása, a környezettudatosság kialakítása a fiatalokban. A részcél megvalósulását szolgálja az illegális hulladéklerakók felszámolása, szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, értékmegőrző program kidolgozása, természeti és környezeti nevelés. Ide tartozik a lakókörnyezet minőségi javításának, az otthonos, kulturált és vonzó terek kialakításának

célja.

Ezt

a

célt

szolgálják

településszépítő

programok,

sportlétesítmények létrehozása, régi épületek megóvása, fejújítása, közintézményekben és egyéb nyilvános helyeken a közlekedés megoldása mozgáskorlátozottak számára. Továbbá ezt a célt szolgálja a turisztikai potenciál fejlesztése. 3. cél: A térség gazdaságának fenntartható fejlesztése Ezen belül az egyik részcél a térségi gazdaságmenedzselés, fiatal vállalkozók, kis- és középvállalkozások támogatása. Ezt a célt szolgálja egy térségi gazdaságfejlesztési


stratégia, ipari parkok kijelölése és megfelelő elhatárolása a lakóövezetektől, megfelelő információs rendszer létrehozása. Másik cél a tájfenntartó agrárgazdaság megteremtése, a mezőgazdasági (kis)üzemek stabilizálása. A tájfenntartó gazdálkodás többek között az őshonos fákkal való erdősítés, gyümölcskultúrát újrateremtő telepítés, gyógynövény kultúrák meghonosítása segíti. A gazdaságok versenyképességének javítására feldolgozó kapacitások, külterületi telephelyek létesítése szolgál. 4. cél: Ellátó és szolgáltató térségi rendszer megszilárdítása, a szolgáltatások minőségének javítása Fontos, hogy az oktatási, egészségügyi, szociális intézmények és különféle szolgáltatások helyben illetve a kistérségben, gyorsan és könnyen elérhetőek, megközelíthetőek legyenek. E cél elérését nagymértékben elősegítheti a települések közötti tömegközlekedés, az oktatás intézményrendszerének fejlesztése, a szociális ellátó rendszer erősítése, egészségügyi ellátás javítása. 5. cél: Méltányos és élhető térség kialakítása: a lakóhelyi szuburbanizáció negatív hatásainak mérsékelése, a leszakadók társadalmi integrációjának erősítése Ezt a célt szolgálja a szuburb települések integráló erejének növelése civil fórumok erősítésén, nemzetiségi, etnikai, kulturális sokszínűség és hagyományok támogatásán, közösségfejlesztő programokon keresztül. Továbbá lényeges a társadalmi szolidaritás erősítése. Ez a roma identitás megőrzésének támogatásával, roma oktatási program kidolgozásával, foglalkoztatásuk elősegítésével, szociális lakásépítés támogatásával és még számos feladat megvalósításával érhető el.

4.5

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Magyarországon gondot jelent, hogy nem alakult ki megfelelő alsó szintű intézményrendszer.

A

települési

önkormányzatok

társulásokat

alapítottak

területfejlesztési céljaik elérésére. Ám a területfejlesztési társulásoknak sok nehézséggel kell szembenézniük. Forrásaik a tagdíjakból, valamint pályázatokból adódnak. A pályázatokhoz, azonban bizonyos hányadú önrész szükséges.


Nincs elég szakmai segítségük a érdekek megfogalmazására, pályázatok írására. Ezért szükség lenne munkaszervezetekre, amelyek a kistérségi társulások munkáját segítené. A munkaszervezeteknek olyan feladatokat kellene ellátniuk, mint korrekt pályázati információk szolgáltatása, pályázat írás, kapcsolattartás a régióval és a civilekkel, marketing, stb. Ahhoz, hogy a Pilisi-medence kistérsége kellően felkészült legyen az uniós tagságra, még számos lépést kell tenni. Először is szükség van valamennyi uniós támogatási lehetőség megismerésére. A kistérségnek meg kell határoznia fejlesztési prioritásait. A legfontosabb területeken meg kell kezdeni a tervezési munkákat, ugyanis uniós forrásokra többnyire kész tervek birtokában lehet pályázni. Meg kell oldani az önrész vállalásának kérdését. Erre lehetőség lehet nemzeti források, vállalkozói támogatások bevonása. Szükséges a partnerség kialakítása, illetve fejlesztése a kistérség települései, civil szervezetei, vállalkozói között. Ò Véleményem szerint a Pilisi-medence legsúlyosabb problémája a közlekedés katasztrofális állapota, amelyet minél hamarabb meg kéne oldani. A forgalom nagyon erős az úton, ami a szuburbanizáció következtében csak tovább erősödik. A kistérség beadott egy pályázatot, amely remények szerint enyhíteni fog a problémán. A pályázat a vasút fejlesztését, P+R parkolók és ezáltal multifunkcionális csomópontok létrehozását támogatja. A vasút fejlesztésével azonban a 10-es út bővítése nem kerülhető el. A 10-es út bővítésére már születtek tervek, de ezek forrás hiányában nem valósultak meg. Terv szerint 1994-ben kezdték volna meg az út bővítését az ürömi csomópont és a pilisvörösvári körforgalom között. Gondot jelent az út budapesti szakasza, ugyanis ez a szakasz már nem a Pest Megyei Közútkezelő Kht., hanem a főváros hatáskörébe tartozik, Budapest viszont nem foglalkozik a kérdéssel. Sokat javítana a helyzeten az M0 északi szakaszának megépülése, ezt azonban egyes települések „viaskodása” akadályozza. Nem tudnak ugyanis megegyezni, hol haladjon el az elkerülőút. Ò A kistérségben alig több mint 50 % a szennyvízhálózatba kötött lakások száma. A csatornahálózat fejlesztésére lenne szükség, ugyanis a kistérség nagyrésze érzékeny vízbázison fekszik. Ò A Pilisi-medencére leginkább a rekreációs turizmus jellemző. Főleg a kirándulók kedvelt célterülete. A kistérség turisztikai potenciálja azonban nincs jól kihasználva, a turisztikai infrastruktúra hiányos. Ezen kéne változtatni, és kihasználni a természeti


adottságokból fakadó lehetőségeket. A kistérség már lépéseket is tett ennek érdekében: tanösvények kialakítása a természetvédelmi területeken, a tavak környezetének rendezése, valamint tervbe van véve egy kistérségi kerékpárút kialakítása, amelyre pályázatot is adott be a kistérség. Szükség van továbbá a térség egyik vonzerejét jelentő kulturális események megfelelő meghirdetésére. Gondolok itt például egy kistérségi összehangolt eseménynaptárra. Igaz, szinte minden településnek létezik valamilyen programfüzete, de kéne egy, ami az egész térség eseményeit átláthatóvá teszi. Továbbá hasznos lenne egy kistérségi térkép, ami később a kerékpárutat is jelölné. Természetesen a szálláshelyek, vendéglátóhelyek számának növelésére, valamint a települések képének javítására (pl. rendezett terek, parkok, tiszta utcák) is szükség lenne. Ò Mivel a Pilisi-medence jelentős része természetvédelmi terület, a környezet megóvása fontos kihívás a kistérség számára. Ennek érdekében fokozottabb együttműködésre lenne szükség a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. A megoldandó problémák között szerepel az illegális hulladéklerakás, amelyet az illegális lerakók megszüntetésére szervezett akciókkal lehetne megoldani. Azokat az erdei utakat, amelyeket szemétlerakásra használnak le kéne zárni sorompóval, továbbá meg kéne oldani a víkendesek szemétszállítását a téli időszakban is. Fontos feladat az erdők tisztán tartása. Itt elsősorban a kidőlt fák elszállítására, a lekopott turistajelzések újrafestésére, az utak megtisztítására kéne energiát fordítani. Továbbá szükség lenne a környezettudatosság kialakítására a fiatal generációkban, amit megfelelő nevelés, programok segíthetnek.


5

ÖSSZEFOGLALÁS

Dolgozatom célja a magyar területfejlesztési rendszer bemutatása volt az Európai Unió regionális politikájára alapulva. Azt szerettem volna elérni, hogy az olvasó egy átfogó képet kapjon a regionális politika működéséről. Ehhez először az Európai Unió regionális politikáját kellett ismertetnem, ugyanis a csatlkozáshoz közeledve ez kell, hogy képezze a magyar regionális politika alapját. Meg kellett állapítanom, hogy Magyarországnak a regionális politika harmonizálása területén még vannak hiányosságai. Ahhoz, hogy a hazai régiók az Európai Unió regionális politikájának megfelelően tudják felhasználni a támogatásokat, növelni kell súlyukat a megyékkel szemben. Nagyobb önállóságot kell biztosítani a régióknak, és több feladatot kell regionális

szintre

delegálni.

Szükséges

az

intézményrendszer

átszervezésére,

fejlesztésére, új ismeretek megszerzésére. Az egyik legfontosabb teendő azonban a támogatási rendszer reformja. Dolgozatomban ismertettem a területfejlesztés pénzügyi eszközeit. Látható, hogy a források nem képeznek egy egységes rendszert, ami majd a Strukturális Alapokból befolyó források megfelelő szétosztását lehetővé tenné. Szükség van a helyi finanszírozási rendszer átalakítására is. Kiemelten kell támogatni a legszegényebb településeket, ezáltal meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a szegényebb

önkormányzatok

is

hozzájussanak

azokhoz

a

társfinanszírozási

összegekhez, amelyek a Strukturális Alapok támogatásaira való pályázáshoz szükségesek. Dolgozatomban bemutattam a Közép-Magyaoroszági Régiót és a Pilisi-medencét. Igyekeztem feltárni a két terület helyzetét, problémáit. Ismertettem a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseket, jövőképeket, stratégiákat. A Pilisi-medence helyzetén keresztül igyekeztem rávilágítani a kistérségek nehézségeire. E kistérség esetében a szakmai segítség, települések összefogása terén találkozhatunk némi hiányossággal. Szükség lenne egy munkaszervezetre, amely a kistérségek segítségére lehene a pályázatok írásánál, szakmai segítség nyújtásánál, nagyobb területi egységekkel való kapcsolattartásnál. Néhány sikeres közös projekt véleményem szerint javítana az összefogáson is.


Úgy érzem sikerült megismertetnem a területfejlesztési rendszer sajátosságait az olvasóval. Rávilágítottam néhány hiányosságra, amit a csatlakozásig célszerű pótolni. Összeségében tehát elmondhatom, hogy dolgozatom elérte célját.


MELLÉKLETEK


1. melléklet KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

forrás: www.europa.eu.int

(2003. 09. 25.)


2. melléklet A STRUKTURÁLIS ALAPOK PROGRAMOZÁSA

Nemzeti

Közösségi

kezdeményezés

kezdeményezés

NEMZETI VAGY

EGYSÉGEG

REGIONÁLIS

PROGRAMOZÁSI

FEJLESZTÉSI TERV

DOKUMENTUM

KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET

A Bizottság Zöld Könyve

Egyszeri

A Bizottság

Döntés

irányelvei

Programok

Programok

PROJEKTEK forrás: A terület- és vidékfejlesztés szabályozása és működtetése az Európai Unióban, PHARE, GATE, KGF, Szolnok, 1998.




5. melléklet

A magyarországi Sapard program pénzügyi terve 2000 – 2006. évrekre

Megnevezés

2000-2006.

évekre

Saját erő

Nemzeti támogatás

EMOGA támogatás

Összes forrás

ezer EURO

millió Ft

ezer EURO

millió Ft

ezer EURO

millió Ft

ezer EURO

millió Ft

415935

106480

88496

22.654

265489

67965

769920

197099

59419

15211

12642

3.236

37.927

9709

109988

28156

összesen Egy évre 1 EURO = 256 Ft

forrás: www.agrarkamara.hu/elocsatl/sapard3.htm

2003. 11. 13.



7. melléklet

Települések legfontosabb adatai 200258

Terület km2


Lakónépesség év végén

22,76 30,56 9,27 25,57 6,97 15,96 8,12 24,3 17,86 16,1 6,66 184,13

2855 5201 3143 6515 1081 2203 4101 12780 9118 1382 4904 53283

Lakás Épített állomány lakások év végén


58

923 1900 1099 2141 339 775 1500 4286 3382 472 1770 18587

Élveszületés

4 59 33 63 16 33 11 79 2 117 417

35 67 29 67 13 25 42 131 81 6 73 569

4 és Közüzemi több vízvezetékkel szobás 1 32 27 44 12 13 9 63 1 75 277

KSH Pest Megyei Statisztikai Évkönyv 2002. alapján

4 59 33 63 16 33 11 79 2 116 416

Halálozás

22 52 26 64 5 24 44 161 76 8 47 529

Természetes szaporodás ill. fogyás -13 15 3 3 8 1 -2 -30 5 -2 26 14

Belföldi vándorlási különbözet 48 154 70 241 42 40 26 109 194 36 281 1241

Ebből Megszűnt lakás Házi KözcsatorHázi vízzel nával csatornával ellátott 4 45 14 33 48 15 15 1 29 4 10 1 59 20 2 2 1 98 19 1 339 78 2



Közüzemi Közüzemi Lakosságnak Közüzemi Közüzemi HáziIdősek Rendszeres vízvezeték vízhálózatba szolgáltatott szannyvíz- szennyvíz- orvosok klubjában szociális hálózat bekapcsolt víz csatorna hálózatba gondozott segélyben km lakás 1000 m3 hálózat bekapcsolt részesült* km lakás Csobánka 22,2 866 132 1 7,7 Nagykovácsi 59,9 1504 270 43,4 1147 3 Pilisborosjenő 29,9 1095 144 21,2 928 1 12 0,8 Piliscsaba 42,8 1948 229 38,4 617 3 33 Pilisjászfalu 7,7 336 39 11,7 160 1 6 Pilisszántó 21,8 771 90 1 0,2 Pilisszentiván 28,5 1353 183 18,3 1197 2 1 Pilisvörösvár 63,5 4003 481 66,9 2024 8 50 1,6 Solymár 75,5 3208 515 40,9 2555 6 32 2 Tinnye 14 437 43 10,6 259 1 12 Üröm 39,9 1531 253 36,2 1062 3 22 2 Kistérség 405,7 17052 2379 287,6 9949 30 116


*

évi átlag

férőhelyek 77 175 80 272 75 80 185 485 344 57 100 1930

Óvodai gyermekek pedagógusok 84 8 178 18 83 9 273 27 61 7 77 7 195 19 514 48 277 32 58 6 135 12 1935 193

Általános iskolai tantermek tanárok tanulók 8 18 126 16 34 284 11 20 208 34 60 610 8 11 82 5 19 157 17 33 372 52 96 1347 30 63 665 8 15 105 20 28 241 209 397 4197


Kiskereskedelmi Élelmiszer Gyógyszertár Vendéglátó- Személy- Távbeszélő egység üzlet hely gépkocsi Csobánka 14 7 1 6 762 810 Nagykovácsi 39 8 1 19 1790 1901 Pilisborosjenő 26 7 1 10 1045 1003 Piliscsaba 60 11 1 21 1630 1794 Pilisjászfalu 17 5 1 7 212 252 Pilisszántó 17 6 1 10 588 753 Pilisszentiván 40 5 1 21 1292 1175 Pilisvörösvár 196 26 2 49 3648 3672 Solymár 146 16 1 40 3417 3093 Tinnye 6 2 1 6 365 330 Üröm 74 8 1 11 1606 1430 Kistérség 635 101 12 200 16355 16213

Működő vállalkozás


255 759 331 595 77 183 413 1127 1288 62 552 5642

Kft. 67 210 68 137 23 38 93 206 351 11 134 1338

Ebből Szövetkezet 2 2 2 1 7

Bt. 76 249 112 196 17 42 97 248 376 18 174 1605

Egyéni vállalk. 108 274 140 249 34 101 215 654 529 32 237 2573


Kör-

Vasút

Helyközi Posta-

jegyzőség

állomás

autóbusz hivatal

székhelye

megálló

2

Csobánka

víz-

szennyvíz

vezeték

csatorna

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Nagykovácsi Pilisborosjenő

Közüzemi

Idősek

Házi-

klubja

orvosi

szer-

rendelő

tár

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Gyógy- Óvoda

Általános

Mozi

iskola

Iparcikk Benzin

üzlet

-kút

2

Piliscsaba

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Pilisjászfalu

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Pilisszántó

2

2

2

2

2

2

2

Pilisszentiván

2

2

2

2

2

2

2

2

Pilisvörösvár

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Solymár

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Tinnye

2

2

2

2

2

2

2

2

Üröm

2

2

2

2

2

2

2

2

forrás: KSH Pest Megyei Statisztikai Évkönyv 2002.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Piac

8. melléklet

Települések legfontosabb intézményekkel való ellátottsága (2002)


IRODALOMJEGYZÉK

Dr. Horváth Gyula – Dr. Szaló Péter: Területfejlesztés és Régiók Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Külügyminisztérium, Budapest, 2003. (Európai Füzetek 11.) Dr. Kovács Dezső – Majoros Endre: A terület- és vidékfejlesztés szabályozása és működtetése az Európai Unióban Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, PHARE, Szolnok, 1998. (Térségfejlesztési ismeretek felsőfokon I. kötet) Dr. Ránky Anna – Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Külügyminisztérium, Budapest, 2003. (Európai Füzetek 16.) Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapest, 2001. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés, Budapest, 2001. Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája Aula Kiadó, Budapest, 2002. Luis Madureira Pires: Tanulmány Magyarország területfejlesztési intézményrendszeréről és az Európai Unió strukturális alapjainak kezelésére való felkészülésről VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, Budapest, 2001. Bonifert

Donát:

A

kistérségek

Magyarországon Falu Város Régió, 2003/5. 6-11. p.

szerepe

az

Európai

Unió

országaiban

és


Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, Budapest, 2001. Pályázati felhívás a vidékfejlesztési célelőirányzat 2001-2002. évi pályázati rendszerű támogatásaihoz, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2001. Pest Megyei Statisztikai Évkönyv 2002, KSH, Budapest, 2002. Pilisi-medence Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás - Térségfejlesztési Koncepció, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztály, Solymár-Bp., 2000. Pilisi-medence Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás - Integrált agrár- és vidékfejlesztési program, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztály Pilisszentiván természeti értékei „Pilisszentivánért” Faluszépítő és Környezetvédelmi Egyesület, 2000. Regionális Operatív Program, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest, 2002. Regions Nomenclature of territorial units for statistics – NUTS-2003, Office for Official Publications of the European Communities, 2003, Luxembourg Területfejlesztés Magyarországon, VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Elemző és Értékelő Irodája, Budapest, 2002.

INTERNETES FORRÁSOK Európai Unió hivatalos honlapja: http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/intro/regions1_es.htm http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/intro/regions2_es.htm … http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/intro/regions11_es.htm


http://www.europa.eu.int/comm/eurostat/Public/datashop/printcatalogue/EN?catalogue=Eurostat&product=KS-BD-03-002-3A-N-part1-EN Magyar Agrárkamara honlapja: http://www.agrarkamara.hu/elocsatl/sapard3.htm http://www.agrarkamara.hu/sapard.htm Belügyminisztérium honlapja: http://www.b-m.hu/onkorm/index.html EU tanfolyam: http://www.eutanfolyam.hu/index.php?sid=&m=6&l=7 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja: http://www.sapard.fvm.hu/html/index.php?id=1906&load=innerpage ISPA info: http://www.ispa.offers.hu Közép-Magyarországi Régió honlapja: http://www.kozpontiregio.hu/04_fejlprog/terkepnelk.doc http://www.kozpontiregio.hu/hu_index.html Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja: http://www.ktm.hu/palyaz/nemzetk/ISPA/ISPA.htm#f2 Központi Statisztikai Hivatal: http://w3.ksh.hu/orszagjaras/magyar_2.htm Magyar Államvasutak honlaja: http://www.mav.hu/mavrt/beruhazas_karbantartas/beruh2003.html MEH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának honlapja:


http://www.nfh.hu/index2.htm?p=1&t=5&i='doc/paly/ispa/paly_ispa_bemut.htm' http://www.nfh.hu/index2.htm?p=1&t=2&i=1397 Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja: http://www.btk.ppke.hu/Popup_index.php?type=nyomtat&id=402 Pest Megyei Területfejlesztési Közhasznú Társaság honlapja: http://www.pmtkht.hu/pest_3.cede.html http://www.pmtkht.hu/pest_3.tfc.html http://www.pmtkht.hu/pest_3.teki.html http://www.pmtkht.hu/pestmegye_index.html Települések honlapjai: http://www.csobanka.hu http://www.piliscsaba.hu http://www.pilisszanto.hu http://www.pilisszentivan.hu http://www.pilisvorosvar.hu http://www.tinnye.hu http://www.urom.hu


ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. ábra: Magyarország megyéi és tervezési-statisztikai régiói_________________________ 29 2. ábra: Működő vállalkozások száma, 2001. XII. 31. ______________________________ 48 3. ábra: A kistérésgi víz- és csatornahálózat hossza településenként 2002-ben ___________ 69

1. táblázat: A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) __________10 2. táblázat: A Strukturális Alapokból származó támogatások megoszlása célkitűzések és országok szerint, 2000-2006 (millió euró 1999-es árakon)_____________________________16 3. táblázat: A Kohéziós Alap támogatásainak megoszlása területek szerint 1993-1999 között 18 4. táblázat: Közösségi Kezdeményezésekből juttatott támogatások tagállamonként 2000-2006 között (millió euró) __________________________________________________________20 5. táblázat: Az Európai Unió tagállamainak regionalizálódottsága______________________22 6. táblázat: Decentralizált területfejlesztési támogatások nagysága 1998-2001 ____________33 7. táblázat: A tagjelölt országokra vonatkozó küszöbértékek __________________________39 8. táblázat: A SAPARD Program forrásának megoszlása a tagjelölt országok között _______41 9. táblázat: A közép-magyarországi régió helye az országban, 2001 ____________________43 10. táblázat: 1000 lakosra jutó természetes fogyás (-) _______________________________44 11. táblázat: Külföldi érdekeltségű vállalkozások 1998-2001__________________________45 12. táblázat: A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2001 ________________________47 13. táblázat: A prioritások és intézkedések rendszere ________________________________52 14. táblázat: A kistérség demográfiai adatai, 2002.__________________________________55 15. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma az állandó lakhelyük szerint 2003.09.20. ___58

REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓTÓL A PILISIG

Recommend Documents